3
Tartalomjegyzék Köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Adóbevételek alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Szolgáltató tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Hatósági munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Szervezettel összefüggő tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A 2015. év ellenőrzési tevékenységének fejlesztési irányai . . . . . . . . . . . . . 23
4
5
Köszöntő Tisztelt Olvasó! Tisztelettel ajánlom figyelmébe a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság 2014. évi tevékenységéről szóló kiadványunkat. 2014. évben is minden erőnkkel azon dolgoztunk, hogy a 2013. évben megkezdett adó- és vámszakterületi integrációt folytatva a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága és a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága együttműködését tovább mélyítsük, biztosítva ezáltal a költségvetési bevételek eredményes beszedését. Jelen kiadványunkban tájékoztatást adunk sokrétű feladataink néhány kiemelt területéről, így a 2014. évi bevételek alakulásáról, szolgáltató tevékenységünkről, hatósági munkánkról, azon belül is az ellenőrzések szervezésével, az informatikai, továbbá a szokásos piaci ár-megállapítási szakterületekkel szemben jelentkező új kihívások teljesítésének eredményeiről. Bemutatjuk aktív kapcsolatainkat a nemzetközi adóztatási fórumokkal és nem utolsósorban szervezetünk életébe is bepillantást nyerhet. Bízom abban, hogy kiadványunkkal hiteles képet adunk Önnek elért eredményeinkről és a hatáskörünkbe tartozó kiemelt adózók államháztartási bevételek alakulásában betöltött szerepéről.
Dr. Somos Katalin főigazgató
6
7
Adóbevételek alakulása A Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósághoz (Főigazgatóság, KAVFIG) tartozó adózóktól – a 2014. évi pénzforgalmi adatok alapján – összességében 4138,5 Mrd Ft folyt be a központi költségvetésbe, amely közel 40%-os részarányt képviselt az országos teljesítésből. A kiemelt adónemek és járulékok nettó bevételeinek jelentősebb része – mintegy 66,6%-a – a három főbb adónemből származott, így személyi jövedelemadóból, társadalombiztosítási járulékokból, valamint a dohány- és import áfát is tartalmazó általános forgalmi adóból együttesen 2755,1 Mrd Ft bevétel érkezett a Főigazgatóság szakmai felügyelete alá tartozó igazgatóságok adózói körétől. A főbb adónemek közül összegszerűen és arányában is a legnagyobb súlyt az általános forgalmi adó képviselte. Az adózók befizetéseinek és kiutalásainak egyenlege, azaz a nettó áfa bevétel a beszámolási időszakban 46%-os arányt mutatott az országos adatokhoz képest. Az adózók által teljesített személyijövedelemadó-befizetések az országos bevételnek több mint 26%-át, a társadalombiztosítási járulékok pedig 25%-át tették ki. A három adónemből befolyt költségvetési bevétel a bázisidőszakhoz képest összességében minimális mértékben
– 1,3%-kal – csökkent, annak ellenére, hogy a tb-bevételekben növekedés volt tapasztalható. Az általános forgalmi adó esetében a befizetések bázisszinten alakultak, a kiutalások összege azonban valamelyest növekedett, amelyet a visszaigénylések időbeli eltolódása is alakított. A személyijövedelemadó-bevétel visszaesését jelentősen befolyásolta, hogy a kamatadóból származó befizetési kötelezettségek nagyságrendje egyre kisebb. A pénzügyi stabilizációs intézkedések következtében – a jegybanki alapkamat folyamatos csökkentésének hatására – a hozamok elmaradása a megtakarítások átrendeződéséhez vezetett, így a pénzügyi szektor adózóitól 34 Mrd Ft kamatadó bevétel folyt be 2014. évben, amely az előző évinél 40%-kal volt kevesebb. Az egyéb adók képezik a főigazgatósági szintű bevételek több mint egyharmadát. A 2014. évben együttesen 1383,4 Mrd Ft bevétel teljesült jövedéki adóból, pénzügyi tranzakciós illetékből, pénzügyi szervezetek különadójából, társasági adóból, egészségügyi hozzájárulásból, környezetvédelmi termékdíjból, valamint népegészségügyi termékadóból, amelyek az ország ilyen típusú bevételeinek 70%-át képviselik. Az egyéb adókból származó bevételekben elfoglalt magasabb részesedés oka, hogy a Főigazgatósághoz tartozó adózók jellemzően kiugró, vagy átlag feletti meghatározó szerepet töltenek be az egyes adónemekben. A következőkben az egyéb adókat a súlyuknak megfelelő sorrendben taglaljuk. A jövedéki adó adja a főigazgatósági szintű egyéb adóbevételek közel kétharmadát. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó termékek után 2014. évben összesen 877 Mrd Ft jövedéki adóbevétel folyt be, amely az adónemből származó országos pénzforgalom 95,4%-ának felelt meg. A főigazgatósági szintű jövedéki adóbevétel megoszlását nézve az üzemanyagok jövedéki adója 63%-ot, a dohánytermékek
jövedéki adója 33%-ot, az egyéb termékek jövedéki adója pedig 4%-ot képviselt a beszedett összegből. A pénzügyi tranzakciós illetéket a társaságoknak törvényi előírás alapján, 2013. január 1-jétől kell fizetniük. A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki. A tranzakciós illetéket hagyományos pénzforgalmi tranzakciók után kell teljesíteni, a beszámolási időszakban ilyen jogcímen 163,3 Mrd Ft bevétel származott főigazgatósági szinten, amely az országos adatokhoz képest 58,8%-os arányt jelent. A pénzügyi szervezetek különadóját szintén külön törvényi kötelezettség alapján fizetik az érintett szervezetek a korábbi, államilag kamattámogatott forint-jelzáloghitelek kamatbevétele után. 2014. január 1-jétől módosult a pénzügyi szervezetek különadója tekintetében a pénzügyi vállalkozás fogalma, ugyanis ekkortól nem minősül pénzügyi vállalkozásnak – így nem alanya a pénzügyi szervezetek különadójának – a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás. Az adónem tekintetében, főigazgatósági szinten az országos bevételi összeg több mint 92%-a teljesült, amely 137,7 Mrd Ft bevételt jelentett. A jelentős teljesítési arány annak eredménye, hogy a részvénytársasági formában működő bankok a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (adóigazgatóság, KAIG) ügyfelei közé tartoznak, jogszabályi előírás alapján. A társasági adóból származó nettó bevételek 2014. évben elérték a 129 Mrd forintot. A növekedés az évközben fizetett, valamelyest magasabb előlegek mellett, az előző évinél egyharmaddal több feltöltés és márciusban a pénzügyi szektorra vonatkozó hozzájárulás befizetésének együttes eredménye. A bevételek – az előbb említett egyszeri tétel figyelmen kívül hagyásával is – kedvezően alakultak, a folyamatos havi befi8
zetéseknek, illetve a decemberi, várakozáson felül teljesített feltöltésnek köszönhetően, valamint ezzel párhuzamosan a visszaigényelt adó is kevesebb volt az előző évinél. A felsorolt egyéb adónemek együttes súlya a kiemelt adóés járulékbefizetésekből 2% alatti. Az egészségügyi hozzájárulásból származó bevétel nem érte el az 50 Mrd forintot, a népegészségügyi termékadóból és a környezetvédelmi termékdíjból származó bevételek képviselték a legkisebb arányt, típusonként 20 Mrd Ft alatt maradtak. Az adóbevételek között említést érdemel még, hogy a bankokra vonatkozó legjelentősebb különadók mellett további 202 Mrd Ft folyt be a központi költségvetésbe a KAIG adózóitól származó ágazati különadókból. Országosan, 2014. évben a kiemelt nettó adóbevételekhez viszonyítva 7,1%-os arányt képviseltek a különadók, ennek 71%-át az adóigazgatóság adózói teljesítették. Az adóigazgatóság a korábbi éveknek megfelelően továbbra is nagy hangsúlyt fektet a hátralékállomány minimalizálására a végrehajtási tevékenység hatékonyságának növelésével. Ennek érdekében 2014. évben a szakterületek tovább emelték a végrehajtások számát. A KAIG végrehajtási szakterületei két eltérő adózói csoport (a kiemelt, illetve a különös hatásköri adózók) hátralékának beszedésével foglalkoznak, amely tevékenységet jelentős mértékben meghatározza az adózói körök sajátossága. Az adóigazgatóság a beszámolási időszakban 863 db inkasszót adott ki, 72,6 Mrd Ft értékben, emellett 1520 jövedelemletiltást kezdeményezett 490 millió Ft összegben, valamint 7146 esetben egyéb végrehajtási cselekményt foganatosított, amely közel 21,9 Mrd forintot jelentett. A végrehajtási cselekmények összetételében, a kiemelt adózók esetében az inkasszó, a különös hatásköri adózóknál pedig a munkabérletiltás, illetve az egyéb végrehajtási cselekmények foganatosítása volt jellemző. A behajtási tevékenység eredményeképpen a KAIG a beszámolási időszakban megközelítőleg 17,9 Mrd Ft bevételt realizált, amelyből 16,8 Mrd Ft az adó-, 839 millió Ft a járulék-, valamint 200 millió Ft az illetékbevétel volt, a vámbevétel pedig 11 millió forintot tett ki. A Kiemelt Adózók Szakterülete (KASZ) az illetékességébe tartozó adózók folyószámláján mutatkozó hátralékokat a bevallási határidőkhöz igazítottan, elsődleges szintű leválogatással naponta vizsgálja. Ezen rendszeres, célirányos felülvizsgálat optimális keretet biztosít – a törvényi feltételek fennállása esetén – a tartozások gyors végrehajtás alá vonásához. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hátralékkezelés és végrehajtás szakterületén az adóható-
9
sági jelenlét nem a fizetési felszólítások számában jelenik meg, mivel az adózókkal való közvetlen kapcsolattartással az adófizetési kötelezettség mielőbbi teljesítését érik el. A hátralékkezelők szükség esetén egyeztetnek a gazdálkodókkal, ennek köszönhetően a bevallást követő 4-5 munkanapon belül a hátralékos adózók száma megközelítőleg csupán 30 körül mozog, amely tartalmazza a fizetési könnyítési kérelmet benyújtó társaságokat is. A Különös Hatásköri Szakterület (KHSZ) behajtási bevételeinek nagy része a belföldön nem letelepedett ún. „áfaregisztráltak” késedelmes áfabefizetéseiből adódott, amely az elmúlt évekhez képest már csökkenő mértékű, mivel egyre jobban figyel-
nek arra az adózók, hogy mikor indítsák külföldről az átutalásaikat. A magánszemélyeknél fennálló hátralékok döntő része külföldi magánszemélyek illetékhátraléka, amelyek beszedése az Európai Unió tagállamai közötti behajtási jogsegély hatálya alá tartozik. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy ez az eljárás még mindig nagyon lassú és nehézkes. Behajtási jogsegély keretében 420 információ-, illetve 299 behajtáskérést kezdeményezett a végrehajtási szakterület a tagállami adóhatóságok felé. Ezen közösségi behajtási kérelmeknél kiemelhető az a folyamat, hogy az elmúlt 3 évben nemcsak a lezárt ügyek darabszáma, hanem az eredményessége is emelkedő tendenciát mutat.
10
11
Szolgáltató tevékenység A kiemelt adózói körhöz 2014. december 31-én 730 élő, 37 technikai megszűnt, 21 felszámolás és 10 végelszámolás alatt lévő gazdálkodó tartozott. Az élő adózók számából 35 db csoportos áfaalany működött az adóigazgatóságon, ezen adózói kört érintően a benyújtott kérelmek (kiválási, csatlakozást engedélyező) száma az év során 75 db volt. A KHSZ illetékességébe 2014. év végén összességében 48 735 gazdasági tevékenységet folytató, működő adóalany tartozott, amelyből 28 693 gazdálkodó szervezet, míg a többi adóalany egyéni vállalkozó, illetve adószámos magánszemély volt. Ezen kívül a szakterület nyilvántartott 1997 darab áfaregisztrált adózót, valamint nagy számban adott ki külföldi magánszemélyek részére adóazonosító jelet, több mint 17,6 ezer darabot. A Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (KAVIG) adóalanyi körére jellemző számadatok: A KAVIG jövedéki szakterületének engedélye alapján 2014. évben 155 gazdálkodó (az előző évhez képest 23 gazdálkodóval több), 483 telephelyen végzett Jöt. szerinti tevékenységet. Ezen belül 10 gazdálkodó, 15 telephelyen folytatott fémkereskedelmi engedélyes tevékenységet, amelyből
6 gazdálkodó végzett határon átnyúló fémkereskedelmi tevékenységet is. A kiemelt adózói kör 3 db adóraktári engedély, egy db bejegyzett kereskedői és 19 db jövedéki engedély iránti, továbbá 443 db engedély módosítás iránti kérelmet terjesztett elő. Törvényi változást követően, 2014. január 1-jétől kenőolajjal, továbbá az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnel szabadforgalomban kereskedni csak engedéllyel lehet. A vámigazgatósághoz a beszámolási időszakban 34 jövedéki engedély, illetve jövedéki engedély módosítása iránti kérelmet terjesztettek elő a gazdálkodók. A vámigazgatóság feladatainak folyamatos bővülése miatt, 2013. évhez képest a beszámolási időszakban kiadott engedélyek száma 126-ról 155-re, a kiadott telephelyek száma pedig 364-ről 483-ra emelkedett. A keretengedélyes gazdálkodóknak, a Jöt. előírásai szerint, legkésőbb a keretengedélyben engedélyezett tárgyidőszak lejáratát követő 15 napon belül újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezése iránti kérelmet kell előterjeszte-
niük, különben a vámhatóság a keretengedélyt megszünteti. 2014. évben új tárgyidőszak iránti kérelmet egy gazdálkodó nem terjesztett elő, ezért a keretengedélyét hivatalból megszüntette a KAVIG. Ügyféli kérelemre egy db bejegyzett kereskedői engedély megszüntetését és egy db határon átnyúló fémkereskedelmi engedély visszavonását végezte el a vámigazgatóság. A Jöt. 2014. július 1-jétől hatályos változásához kapcsolódóan a vállalkozásoknak a vámtarifaszámok helyett a KN-kódokat kell alkalmazniuk. Az átállásról rendelkező jogszabályok alapján
adóraktári, adómentes felhasználói, felhasználói, bejegyzett kereskedői, eseti bejegyzett kereskedői, bejegyzett feladói, jövedéki engedélyes kereskedői, exportálói, importálói, vagy jövedéki termék közösségi kereskedelmére jogosító engedéllyel rendelkező személynek (továbbiakban együtt: engedélyes) meg kellett vizsgálnia, hogy az engedélyben szereplő vámtarifaszám és a NAV hivatalos weboldalán közzétett tájékozta12
tóban a vámtarifaszámnak megfeleltetett vonatkozó KN-kód egyezést mutat-e. Amennyiben a gazdálkodó eltérést tapasztalt, abban az esetben változásbejelentést kellett tennie, legkésőbb 2014. május 31-éig. A kiemelt adózók közül 22 gazdálkodó rendelkezett megbízható státusszal. A beszámolási időszak során a KAVIG valamennyit felülvizsgálta, amelynek eredményeképpen egy megbízható adós státuszt visszavont. A 2014. év során 8 db megbízható adós és 2 db megbízható adómentes felhasználó engedélyes minősítés iránti kérelmet terjesztettek elő, amely kérelmeknek a vámigazgatóság 9 esetben helyt adott, egy esetben pedig a gazdálkodó visszavonta kérelmét, így 2014. év végén 5 gazdálkodó megbízható felhasználói engedélyes, 5 megbízható adómentes felhasználói, 20 pedig megbízható adós státuszszal rendelkezett. A KAVIG vizsgálja az érintett jövedéki alanyok − alkoholtároló adóraktárak és bejegyzett kereskedők − nem teljesített adófizetési kötelezettségének és jövedéki biztosítékának viszonyát is. A folyamatos kontroll következtében egy bejegyzett kereskedői engedélyes esetében megállapította, hogy az adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termékek fogadásával a nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege meghaladta a jövedéki törvényben előírtakat. A beszámolási időszakban a jövedéki szakterülethez 187 esetben nyújtottak be az adózók Egységes Ügyfél Címtári (EÜC) regisztrációs kérelmet. A KAIG ügyfélszolgálatán 12 556 ügyfél jelent meg személyesen a 2014. évben. A kiadott igazolások (adó, jövedelem, illetőség) száma a bázisidőszaki 7042 darabról 5191 darabra csökkent. Emellett a nyugdíjbiztosítási igazgatóságoktól országosan érkező adatszolgáltatás tárgyú megkeresések száma a beszámolási időszakban 1376 db volt.
13
Az adóigazgatóság szakterületei a vizsgált időszakban több mint 260 ezer darab bevallást dolgoztak fel, ezen felül 722 ezer kontroll-adatszolgáltatás nyilvántartásba vétele is megtörtént. A beszámolási időszakban a KAVIG-hoz összesen 979 db bevallást nyújtottak be az adózók, amelynek közel 32%-a kizárólag jövedékiadó-visszaigénylésre vonatkozott. A KAIG 2014. évi munkáját jellemző néhány további számadat: 3 A köztartozások kezeléséhez kapcsolódó, 5310 db adóügyi felülvizsgálatot végzett az adóigazgatóság, 359 Mrd Ft értékben. 3 A tájékoztatást, állásfoglalást kérő beadványok száma 247 db volt. Az állásfoglalás-kéréseken belül kiemelkedő arányt képviseltek az áfa és az szja jogi kérdések. 3 2013. július 1-jétől az adóhatóság a látvány-csapatsport támogatás bejelentésére a SPORTBEJ formanyomtatványt rendszeresítette, amelynek használata ettől az időponttól kezdve kötelező lett. A beszámolási időszakban 142 adózó – a kiegészítő támogatást is beleértve – összesen több mint 20,3 Mrd Ft támogatásról tett bejelentést. A KAVIG országos illetékességgel végzi az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos első fokú feladatok ellátását, az adójegyés a zárjegyfelhasználás helyszíni ellenőrzésének és elszámolásának kivételével. A vámigazgatóság 2014. évben összesen 1118 db adó- és zárjeggyel összefüggő igényt dolgozott fel, amelyből 645 db adójegy-, továbbá 473 db zárjegymegrendelés volt. A feldolgozás során a szakterület 42 esetben teljesen, 6 esetben részben elutasította a megrendelést, hibás okmánykitöltés, illetve végrehajtható adótartozás miatt. Az adózók a beszámolási időszakban összesen 536 millió db adójegyet és 215 millió db zárjegyet vettek át, és ugyanezen időszakban 2,8 millió db adójegyet, továbbá 469 ezer db zár-
jegyet hoztak vissza, amelyeket a termék-előállítás során nem használtak fel. Az átvett zárjegyek kiadásával kapcsolatban az adózók a több mint 486 millió Ft előállítási költséget is megfizették. A KAVIG végzi kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel a speciális tevékenységi vámengedélyekkel kapcsolatos és egyéb hatáskörébe utalt feladatok ellátását is.
Sorszám
Tevékenység megnevezése
db
1.
Halasztott vámfizetési engedély elbírálása
2.
Kezességvállalási engedély elbírálása
61
3.
Import áfa önadózói engedély elbírálása
91
4.
Vámmentes vámkezelésre jogosító engedély elbírálása
4
5.
TC32 Egyedi garanciajegy elbírálása
19
6.
Különleges zárak jóváhagyása (vámzár)
5
7.
Elfogadott exportőri engedély felülvizsgálata
36
8.
Megbízható vámadósi minősítések elbírálása
231
8
Sorszám
Tevékenység megnevezése
db
9.
Egyszerűsített vasú árutovábbítási eljárásra vonatkozó engedély elbírálása
3
10.
Elektronikus vám elé állítás jogosultság elbírálása
1
11.
Keresőlevelekkel kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása
1103
12.
VPID szám kérelmek elbírálása és kiadása
13.
„0”-ás igazolás kiadása
14.
ATA igazolvánnyal kapcsolatos intézkedések
15.
Gépjármű forgalmi érték meghatározás
62 1 713 1100
Az import áfa önadózási engedély iránti kérelmeknél megállapítható, hogy azok hozzávetőleg kétharmadát a már engedéllyel rendelkező gazdálkodók nyújtják be, újabb időszakra kérve az engedély kiadását. A beszámolási időszakban 29, eddig engedéllyel nem rendelkező gazdálkodó nyújtott be kérelmet, amelyek közül 28-an AEO-tanúsítvány alapján kérték az engedély kiadását. A KAVIG folyamatosan ellenőrzi a kiadott engedélyek jogszabályi feltételeinek fennállását, ennek következtében a szükséges feltételek hiánya miatt 10 engedélyt visszavont. A KAVIG vámszakterületi alapeljárások keretében végzett tevékenységei és azok számszaki adatai a 2014. évben a következők voltak: 3 Az elektromos vezetéken szállított energia nem közösségi területről érkező, illetve nem közösségi területre indított vámeljárásainak száma a szabad forgalomba bocsátás esetén 238 db, míg a kiviteli eljárás esetén 145 db volt. 3 Biztonsági papírhoz kapcsolódó – mintavételezési eljárással egybekötött – helyszíni ellenőrzést 50 alkalommal folytatott le a vámigazgatóság. 3 A nem természetes személy részére behozott, illetve kiszállított nemesfémtárgyak, drágakövek vámeljárásainál a szabadforgalomba bocsátás esetén 399 db, míg a kiviteli eljárás esetén 72 db engedélyt adott ki a vámigazgatóság. 14
3 A légi forgalom kivételével a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve az általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonása során összesen 558 db engedélyt adott ki a szakterület, 477 darabot szabad forgalomba bocsátás és 81 darabot kiviteli eljárás keretében. 3 A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében indított vámeljárások esetében 30 db vámeljárást folytatott le a KAVIG. 3 A kiemelt adózói körben a vámigazgatóság végzi az elsőfokú adóhatóság jogkörébe tartozó regisztrációs adóigazgatási eljárásokat. A vámigazgatóság 5115 db regisztrációs adóigazgatási eljárást folytatott le. A KAVIG 2014. évben 10 db tervezett AEO monitoring vizsgálatot, valamint egy db egyszerűsített engedély AEO szempontú felülvizsgálatot folytatott és zárt le. 2014. december végéig 2654 db fizetési könnyítés iránti kérelem érkezett az adóigazgatósághoz. A 2013. évről áthúzódó kérelmeket is figyelembe véve, a szakterületek összesen 2263 db határozatot adtak ki, az elbírálási arány meghaladta a 85%-ot. A KAVIG-hoz 2014. évben egy db fizetési könnyítés iránti kérelem érkezett 2,5 Mrd Ft értékben. A vámigazgatóság a kérelmet jogerősen elbírálta, amelyben az ügyfél kérelmének részben helyt adott. A Főigazgatóságra érkezett közérdekű bejelentések alapján a legjellemzőbb kifogásolt magatartás a beszámolási időszakban változatlanul az adóeltitkolás, valamint a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása volt. Ezeket követik az egyéb tárgyú beadványok, a feltűnő vagyongyarapodás, a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a bérbeadásból származó jövedelem eltitkolása és az engedély nélkül végzett tevékenység. A többi beadvány megoszlott a fiktívszámla-kibocsátás, illetve a jövedéki termékkel való visszaélés és az adóigazolás átadásának elmulasztása, valamint magán-nyugdíjpénztári befizetés tárgyú beadványok között. A bejelentésekre változatlanul jellemző volt a névtelenség, mivel az állampolgárok tartanak az esetleges következményektől. A 2014. év utolsó negyedévében azonban már nőtt az azonosítható bejelentők által tett bejelentések aránya. A beszámolási időszakban érkezett 152 db bejelentésből 32 esetben fordult elő, hogy a beadványon szereplő név és cím nem volt valós, ezért a névvel ellátott bejelentést utólag azonosíthatatlanná kellett minősíteni.
15
Hatósági munka A Főigazgatóság hatósági feladatainak ellátása során továbbra is a költségvetési bevételek biztosítása, a rejtett gazdasági tevékenység visszaszorítása a fő cél. Ennek elérése érdekében a KAVFIG a 2014. évi Ellenőrzési Tervének elkészítésekor az „Ellenőrzési irányok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási- és vámszerve ellenőrzési feladatainak végrehajtásához” címmel kiadott központi tájékoztatóban meghatározott irányelveket is figyelembe vette. Az Ellenőrzési Tervben az adó/vám utólagos ellenőrzések szinkronizálása megtörtént, amelynek előnye, hogy az adó- és a vámszakterület revizorai összehangoltan lépnek fel a vizsgálatoknál. A két hatóság az egyidejű ellenőrzések során, a Főigazgatóság által megfogalmazott elvárásoknak megfelelően a vizsgálat alá vont adózókra komplex módon fókuszált, rendszeres és kölcsönös volt az információcsere, amely jelentősen elősegítette a vizsgálatok lefolytatását, így azok kimenetelében a hatósági fellépés erőteljesebben megmutatkozott. Az igazgatóságok ellenőrzési szakterületei részére előírt irányszámok teljesülését a Főigazgatóság rendszeres időközönként visszamérte, ezzel megvalósítva az adó-, illetve a vámigazgatóság ellenőrzési tevékenységének, teljesítményének, szakmai feladatellátásának értékelését. A Szakmai Koordinációs és Kockázatelemzési Főosztály (SZKKF) a beszámolási időszakban az Ellenőrzési Terv összeállítása mellett kialakította a Főigazgatóság 2014. évi Kiválasztási és Kockázatelemzési Koncepcióját, amelynek célja a KAIG adózói körének sajátosságaihoz jobban illeszkedő, a revizori kapacitást optimalizáló kockázatelemzési és kiválasztási feladatok összefoglalása, tervezése volt. A szakterület ezzel a módszerrel törekedett az érintett adózók és a velük összefüggő kockázatos termékkörök ellenőrzésére a rendelkezésre álló revizori kapacitás hatékony kihasználásával, az egyes ellenőrzési módok kombinálásával. Így egyre nagyobb szerepet kaptak az adóelkerülő magatartás megelőzését cél-
zó preventív ellenőrzések, illetve az ellenőrzéseket segítő, majd a kiválasztást megalapozó kockázatelemzések, a társhatóságokkal, valamint a vámszakmai területtel történő szoros együttműködés, továbbá a hatékonyság növelése érdekében az ellenőrzési tevékenység folyamatos értékelése, elemzése és a vizsgálati módszerek egységesítése. Eredményes ellenőrzés csak olyan módszerek együttes alkalmazásával valósítható meg, amelyek biztosítják az érintett gazdálkodók jogkövető magatartásán túl, a velük kapcsolatban álló beszállítói kör és az általuk értékesített árukör jogszerű adózásának minél magasabb szintű elérését, a fennálló adórés folyamatos szűkülését. A fentiek megvalósításához az SZKKF az ellenőrzésre történő kiválasztásnál lényegesen nagyobb hangsúlyt fektetett a kockázatelemzésen alapuló kijelölésre, ahol a rendelkezésre álló revizori kapacitást is minden esetben figyelembe vette. A 2014. évben is kiemelt figyelmet fordítottak a kockázatos adózók áfaellenőrzéseire, valamint az egyes kockázatos termékköröknél a láncügyletek teljes körű feltárására. Új típusú ellenőrzési módszerek kialakítására is törekedett a szakterület, amelynek lényege, hogy integrált módon kívánja egy külföldi cég valamennyi magyarországi érdekeltségét levizsgálni. A gazdasági láncolatok feltárása évek óta neuralgikus pontja az ellenőrzési tevékenységnek. Ezen módszerrel a kiemelt adózók partnereinek átfogó és sokoldalú elemzését végezte el az SZKKF, egyrészt az adóalanyok által rendelkezésre bocsátott, másrészt az általuk bevallott adatok, harmadrészt az adóhatósági egyéb rendszerekből kinyert információk informatikai elemzése, szűrése alapján, és ennek eredményeként konkrét ellenőrzési feladatot határozott meg a KAIG számára. A beszámolási időszak végéig lefolytatott összesen 1967 db vizsgálatból több mint 29% (572 db) a lezárt időszakot keletkeztető utólagos (adó)ellenőrzés, míg csaknem 71% (1388 db) adatgyűjtésre és egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésé-
re irányuló revízió volt. A kiemelt adózók körében végzett átfogó, utólagos ellenőrzések során tett megállapítások jelentős hányadát (évenként 40% körüli arányt) képezik az élőmunkát, annak járulékait, a jövedelemadót, a társasági adót, illetve egyéb kötelezettségeket érintően tett megállapítások. A KAIG által megállapított nettó adókülönbözet összege 2014. évben 109 milliárd forint volt, amelynek közel 90%-a (97,5 milliárd forint) a jogerős megállapítás. A kiemelt adózók és a különös hatáskörbe tartozó adózók ellenőrzését végző szakterület teljes dolgozói létszáma 210 és 220 fő között ingadozott, ebből a tényleges adóellenőri létszám 150 fő körül mozgott. Az elmúlt pár év pozitív tendenciájaként értékelhető, hogy növekszik a szakmai tapasztalattal rendelkező kollégák aránya, 2013. év végétől az átlagos hivatali gyakorlati idő már meghaladta a 8 évet. A szakmai igényeknek megfelelően a munkatársak komoly felkészültséggel és nyelvtudással bírnak. Az ellenőrzési szakterület foglalkoztatottainak 95%-a egy- vagy többdiplomás, valamint nagy többségük ren16
delkezik egyéb szakmai képesítésekkel is (adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, okleveles könyvvizsgáló). A kiemelt adózók viszonylag kis száma biztosítja azt, hogy a KASZ az illetékességébe tartozó adózókat átlagosan 1-2 évente minden adó- és támogatásnemre kiterjedő adóellenőrzés alá tudja vonni. Az adózóknál végzett vizsgálatok időtartamát erőteljesen befolyásolja a vizsgált rendkívül összetett gazdasági események valódiságának, tényleges teljesítésének, valamint elszámolásuk jogszerűségének az ellenőrzése. Ez a folyamat szükséges ahhoz, hogy a revízió a megállapításokat jogszerűen, a tényállás teljes körű feltárása mellett kellően alátámasztva, bizonyítva, esetleg az adózó rosszhiszemű eljárását megállapítva tegye meg. A kiemelt adózók sajátosságai miatt nélkülözhetetlen az ellenőrzések lefolytatásához a magas szintű informatikai támogatás biztosítása is. A KASZ IT-szakterülete 2014. évben előzetes célvizsgálatot, vagy utólagos ellenőrzés keretében számla-, illetve rendszer-
17
elemzést is végzett az adózók nyilvántartási rendszereiben az átfogó adóellenőrzések támogatása érdekében. A rendszervizsgálatok kitértek a számlázási és nyilvántartási rendszerek jogszabályi megfelelőségére, valamint a folyamatok, folyamatvezérlések nyomon követésére, és a belső-, illetve a folyamatba épített ellenőrzésekre is. Ezzel a szakterület a társaságok informatikai rendszereiben rejlő adózási kockázatokra is képes volt felhívni a revízió figyelmét, így áttételesen lehetővé vált a jogkövető magatartás növelése. Az ügyviteli rendszerek mélyebb informatikai ismerete, valamint az ezen rendszerekben lévő adatok elérési útvonalának és ellenőrizhetőségének lehetősége mindenképp növelte, illetve a jövőben növelni fogja a vizsgálatok eredményességét, hatékonyságát. A legnagyobb kiemelt adózók esetében jelentősebb változást hozott az a legújabb ellenőrzési gyakorlat, hogy az azonos szakágazatba tartozó társaságokat (gyógyszeripar, gáz-, energiahordozó kereskedelem stb.) egyidejű átfogó revízió alá vonta az adóigazgatóság, így biztosította, hogy az adózók a szakágazatra jellemző gazdasági eseményeket azonos módon számolják el, illetve azonos módon kezeljék az adókötelezettségeiket. A KAIG-on a transzferárra vonatkozó vizsgálatokat az átfogó ellenőrzéseket lefolytató revizorok végzik, akik az elmúlt évek gyakorlata alapján áttekintik a vizsgált adózó transzferár-nyilvántartásait, valamint transzferárazási gyakorlatát. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy ennek vizsgálatára speciális szaktudásra van szükség, akkor bevonják az ellenőrzésbe a transzferár-szakterület munkatársait is. 2014. évben a Szokásos Piaci Ár-megállapítási és Transzferár Ellenőrzési Főosztály 30 kiemelt jelentőséggel bíró vizsgálatot kezdett meg, így összesen az áthúzódó revíziókkal együtt a beszámolási időszakban 45 db átfogó adóellenőrzés keretében folytatott transzferár-ellenőrzést. A szokásos piaci ár adóhatóság általi előzetes megállapítására vonatkozóan (Előzetes Ár-megállapítási Kérelem/Advanced Pricing Agreement – APA) a beszámolási időszakban összesen 32 APA-eljárás volt folyamatban, amelyből 18 db az előző évről húzódott át. Valamennyi társaság egyoldalú eljárásban, és szinte kivétel nélkül ötéves – egy esetben hároméves – időtartamra kérte a szokásos piaci ár/ártartomány megállapítását. A kérelmek jellemzően ártartomány megállapítására irányultak. Az APA rendelet előírásait követve a szakterület folyamatosan vezeti az APA-kérelmek nyilvántartását, elvégzi a NAV Informatikai Intézete által küldött folyószámla-egyeztetést, valamint a téves befizetésekkel kapcsolatos intézkedést a díjvisszafizetésről. Emellett a főosztály feladatkörébe tartozik a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kölcsönös
egyeztetési, valamint választott bírósági eljárások lefolytatása. A szakterület 2014. évben – az előzőekben említett tevékenységei mellett – közreműködött az üzleti adatbázisok vonatkozásában működtetett NAV szakmai konzulensi rendszerrel kapcsolatos országos koordinációs és információ-szolgáltatási feladatok ellátásában, valamint képviselte az adóhatóságot több, transzferár témában tartott hazai és nemzetközi szakmai rendezvényen. 2014 októberében a szakterület vezetője részt vett az Európai Bizottság Adózás és Vámunió Főigazgatósága (Directorate General Taxation and Customs Union, röviden DG TAXUD) szervezésében, Brüsszelben megrendezésre került („Nemzetközi Transzferár Fórum”: Joint Transfer Pricing Forum, röviden JTPF) nemzetközi szakmai konferencián. A Fórum programját az arbitrációs eljárások hatékonyságának növelése céljából összeállított jelentéstervezet megtárgyalása, valamint az Európai Unió kapcsolt vállalkozások transzferár-dokumentációjára vonatkozó magatartási kódex (EU TPD) felülvizsgálatának kérdésköre képezte. A transzferár-szakterület két munkatársa részt vett az Adóigazgatóságok Európai Szervezete (IOTA) által, a transzferárazás témakörében szervezett, a svájci Biel-ben tartott esettanulmányi munkacsoportülésen, ahol az előzetesen megküldött anyagok alapján felkérést kaptak egy jogeset prezentálására. A szakterület véleményezte a Nemzetgazdasági Minisztérium Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztálya által, az OECD Modellegyezmény alapulvételével kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárással kapcsolatosan kiadni kívánt tájékoztató tervezetét. Ezen felül szakmai véleményt készített egy kiemelt könyvvizsgáló társaság a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz benyújtott beadványával kapcsolatban, amely az egyik ügyfelének „Clearview projekt”-jének transzferár-szabály értelmezésére vonatkozott. Közreműködött továbbá az OECD Adóigazgatási Fórumának (FTA) a tagállamok adóhivatali elnökei részére 2014 októberi időponttal, dublini helyszínnel megrendezett találkozójához kapcsolódó háttéranyag összeállításában. A brit adó- és vámhatóság – az informatikai adatbázisok alkalmazása multinacionális vállalkozások külföldi üzleti aktivitásának feltárása témakörben –, valamint a bolgár adó- és vámhatóság – az adóhatósági transzferár-ellenőrzési tevékenység szervezete és irányítása témában – feltett kérdései alapján küldött IOTA szakmai kérdőív megválaszolásában is részt vettek a főosztály munkatársai. A KAIG a transzferár-szakterület bevonásával közreműködött az elektronikus adatok, információk, nyilvántartások adóha-
18
19
tóság részére történő rendelkezésre bocsátásának, másolásának, elektronikus úton történő ellenőrzésének szabályairól szóló NGM rendelettervezet kidolgozásában, illetőleg annak a Standard Audit File for Tax magyarországi specifikációjában. A KAVIG az Art. alapján 46 db jövedéki adóellenőrzést folytatott az év során. A jövedéki szakterület a 2014. évben lezárt 36 revízió közel 53%-ában tárt fel jogsértéseket. Társigazgatósági megkeresés alapján a vámigazgatóság egy vizsgálatot indított regisztrációs adó utólagos ellenőrzésére. A Budapesten és Pest megyében székhellyel rendelkező kiemelt adózók esetében lefolytatott, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti – Központi Hivatal által kockázatelemzés alapján kijelölt – utólagos ellenőrzések száma 37 darab volt. A pénzügyi következményt eredményező megállapítások túlnyomó részben az áruk vámértékének, illetve a vámérték növelő, továbbá a vámértékhez kapcsolódó általános forgalmi adóalap növelő tényezők helytelen kimunkálása következtében születtek. A szándékos mulasztás, adateltitkolás, -visszatartás lehetőségét a vámigazgatóság minden esetben elvetette. A KAVIG 2014. évben a Közösségi Vámkódex 78. cikkének felhatalmazása alapján, hivatalból 16 vizsgálatot rendelt el a vámáru-nyilatkozat utólagos ellenőrzésére, amelyből 5 esetben szabálytalanságot állapított meg a vámérték növelő fuvarköltségek helytelen kimunkálása miatt.
A Főigazgatóság bűnügyi koordinációs tevékenysége keretében 2014. évben összesen 258 bűnügyi megkeresés érkezett, amelyek közül 89 megkeresést a NAV valamely nyomozóhatósága küldte, 149 adatkérés a Rendőrség szerveitől érkezett, 12 esetben a bíróság kereste meg a KAVFIG-ot, 8 esetben pedig az ügyészség kért tájékoztatást. A Főigazgatóság 2014. évben 8 bűncselekmény miatt 6 db büntető feljelentést tett, amelyek összesített elkövetési értéke közel 13 Mrd Ft volt. A Főigazgatóság hatósági szakterületéhez, mint másodfokú adóhatósághoz 2014. évben az adó- és vámigazgatóságtól, illetve a Szakértői Intézettől összesen 462 db jogorvoslati kérelem érkezett, amely jelentős – közel 20%-os – csökkenést mutat a 2013. évi adatokhoz képest. A csökkenés legfőbb oka az állami garanciás ügyek drasztikus visszaesése. A Főigazgatóság hatósági szakterületének döntései ellen a beszámolási időszakban 51 db jogorvoslati kérelmet nyújtottak be az adózók, ebből 39 db felügyeleti intézkedés iránti kérelem, 12 db pedig első fokon hozott döntés elleni fellebbezés volt. A beszámolási időszakban 155 db peres eljárás indult, megközelítőleg 35,5 Mrd Ft pertárgyértékben Az elsőfokú bíróságok és a Kúria 2014. évben összesen 188 db pert zártak le (145 db-ot ítélettel), amelyből 107 db minősül pernyertesnek, így az összesített pernyertességi arány 73,8%.
Szervezettel összefüggő tevékenység A szervezetszabályozás területén a jogi szakterület 2014. évben elkészítette a Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó igazgatóságok kiadmányozási szabályzatát, valamint az ügyrendek módosítását. A beszámolási időszakban a kiadott belső szabályzók száma a korábbi időszakokhoz képest jelentősen emelkedett, elsősorban a biztonsági, a gazdálkodási és a humánpolitikai szabályzatok aktualizálása, valamint egyes jogi-, adószakmai kérdéskörök módosítása, újraszabályozása következtében.
KAIG 372, a KAVIG 60 státusszal rendelkezik. A szervezeten belül a hivatásos állomány létszáma 58 fő. 2014. december 31-én a teljes dolgozói létszám 81%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A nők aránya a szervezeti létszámon belül kismértékű csökkenést mutat, mivel 2013. december 31-én részarányuk még 73,8% volt, 2014. év végén pedig 72,2%.
Kiemelkedő részét képezi még a szervezetszabályozási feladatoknak a Központi Hivataltól érkezett NAV rendelkezések – eljárási rendek, szabályzatok, útmutatók – tervezeteinek főigazgatósági szintű véleményezésével kapcsolatos koordinatív és összefoglaló munka. Az ide tartozó ügyek esetében a beszámolási időszakban összesen 157 db NAV rendelkezést véleményezett a jogi terület. A Főigazgatóság, valamint az adó-, illetve vámigazgatóság együttes engedélyezett létszáma 2013. január 1-je óta változatlanul 548 fő, amelyen belül jelenleg a KAVFIG 116, a 20
21
A titkársági szakterület iratkezelési tevékenysége során a 2014. évben megközelítőleg 1,1 millió db – a főigazgatóságon és az irányítása alá tartozó igazgatóságokon keletkezett – ügyiratot kezelt, amely 4,8 %-kal több az előző évinél.
A Főigazgatóság munkatársai szakmai tudásukat, tapasztalataikat szívesen osztják meg a nyilvánossággal. 2014. évben több érdekes témában publikáltak az adózási szaksajtóban. ADÓ ÉS PÉNZÜGYI SZAKLAP 3 A káresemények elszámolása [dr. Scheitz László, 2014/11. szám (augusztus)] 3 A teljesítés időpontja [dr. Király Patrícia, 2014/11. szám (augusztus)] 3 A transzferárak ellenőrzése [Lányfalvi Sándor, 2014/14. szám (október)]
SZAKma (Számvitel, adó, könyvvizsgálat) 3 Magánszemélyek jövedelemszerzésének speciális esete [dr. Rompa Ágnes, 2014/5. szám (május)] ADÓVILÁG 3 Az állami garancia- és kezességbeváltások elutasításának tipikus esetei [dr. Kovács Andor – Ősz Balázs, 2014/1-2. szám (január)] 3 Papíralapú bizonylatok elektronikus megőrzése [Czöndör Szabolcs, 2014/4. szám (március)] 3 A transzferár-megállapítások legújabb bírósági tapasztalatai, különös tekintettel az összehasonlító ügylettel szemben támasztott követelményekre [dr. Bajusz Dániel, 2014/5. szám (április)] ADÓKÓDEX 3 Az élőállat- és a hús nagykereskedelem ellenőrzése [Berkó Andrea – Bodnár János, 2014/9. szám (szeptember)] A Főigazgatóság kezelésében lévő konferenciateremben a beszámolási időszakban számos alkalommal került sor központi szervezésű, országos szintű rendezvény megtartására, valamint helyszínül szolgált a KAVFIG szakterületei részére, illetve az általuk rendezett értekezletekhez, oktatásokhoz, szakmai napokhoz, videokonferenciákhoz és a főigazgatósági ünnepségekhez is. Kiemelendő a 2014. évben is megrendezett – és immár hagyományosnak mondható – Adózói Klub, amelyet a kiemelt adóalanyi körbe tartozó adózói körrel történő együttműködés és munkakapcsolat erősítése érdekében szervez a Főigazgatóság. A rendezvényen adószakmai előadások, döntő részben ellenőrzési I. és II. fokú jogesetek hangzottak el.
22
23
A 2015. év ellenőrzési tevékenységének fejlesztési irányai A Főigazgatóság az igazgatóságok adóalanyi körének sokoldalú elemzésével, a megelőző időszakok ellenőrzési tevékenységének áttekintésével, az ellenőrzési erőforrás hatékonyságának optimalizálásával, valamint az ellenőrzések tervezésénél differenciált típusú vizsgálatokkal biztosítja a kiemelt adózói kör nagyságának és szerepének megfelelő adóhatósági kontrollt. A megvalósítás érdekében a KAVFIG a 2015. évben az alábbi kiemelt feladatokra fókuszál: 3 Összehangolt kockázatkezelésen alapuló kiválasztás Az adó- és vámszakterületen jelentkező eltérő kockázatok összehangolt kezelésével megvalósuló ellenőrzésre történő kiválasztás, az eddigieknél hangsúlyosabban érvényesítő, az egyes adózók esetében alkalmazandó ellenőrzési eszközök, módszerek hatékonyabb megválasztása. 3 Informatikai ellenőrzésben rejlő előnyök fokozott adóhatósági kiaknázása A KAIG IT-szakterületének az informatikai ellenőrzésekben való még szélesebb körű alkalmazásával tovább növelhető a revíziók hatékonysága. Ezzel megvalósulhat az a cél, hogy a
papíralapú dokumentumok ellenőrzésével szemben az informatikai hardver- és szoftvereszközök segítségével az elektronikus adatok teljes körű feltérképezése válik lehetővé. 3 Koordináltabb, illetve fokozottabb együttműködés a társigazgatóságokkal és a társhatóságokkal Az adózókkal szembeni egységes megjelenés, az erőforrások optimális felhasználása, valamint az egyes adónemekhez kapcsolódó hatósági feladatok logikai elvű kialakítása érdekében az adó- és vámszakterület ellenőrzési koordináltságának növelése. A társhatóságokkal történő összehangolt akciók keretében végzett ellenőrzések hatékonyságának fokozása. 3 Nemzetközi tapasztalatok hasznosítása A nemzetközi szervezetek munkájában való aktív részvétel, az ebből a tevékenységből származó információk, ismeretek, továbbá az automatikus információcsere keretében kapott adatok széles körű felhasználása, a nemzetközi közigazgatási együttműködésből származó kockázati információk megosztása. Az együttműködés keretében a hagyományosnak számító többoldalú ellenőrzések mellett a nem hagyományos eszközök alkalmazásának szélesítése.
Összzeeááll Ös Össz lllíít ítot otta ta: ta: NAV AV KA KAVF V FIG VF G Ter erve vezé zési si é s E Ellleem emzés zéssii Főőoosszztáály zé ly Buuda B dape appeest st, 20 2015 15
