Kruppa Kincső zöld csoport
Kedves Napsugár / Vadvirág Óvodás Szülők és Gyerekek!
Szeretettel köszöntök minden kedves gyermeket és Szülőt, köztük az újonnan érkező gyerekeket és Szüleiket a korszerűen felújított óvodánkban.
Tájékoztatom Önöket, hogy a beruházás összértéke 20.000.000 Ft volt, melyet fenntartónk a Budapest Főváros XVI. ker. Önkormányzata finanszírozott. Ennek során megtörtént a teljes külső és padlástéri szigetelés, a nyílászárók cseréje, az előtetők és az ereszcsatornák cseréje, valamint a fűtés korszerűsítése: kondenzációs kazán beszerelése. 2013. szeptember 19-én ünnepélyes keretek között a nagycsoportos óvodások műsorával, a Polgármester és Alpolgármester Úr, a Műszaki-, és Humán Osztály vezetőinek és munkatársainak, a GAMESZ és a kivitelező cég vezetőjének, valamint az óvodások, a Szülői Közösség és a nevelőtestület részvételével megtörtént a hivatalos átadás. Az óvoda költségvetéséből 2 csoportszoba festése és parkettájának csiszolása és lakkozása is megtörtént.
Immáron megkezdtük a 2013/14-es nevelési évet, mely mindenki számára új, izgalmas élményekkel, programokkal teli év lesz. Egy kis ízelítő: A középső és nagycsoportos gyerekeket az önkormányzattól kapott pályázati összegből a gödöllői kastélyba múzeumpedagógiai órára, és a Fazekas központba agyagozásra visszük. A kicsik és nagyok együttesen népi táncház foglalkozáson vehetnek részt. Családi sportnapot szervezünk, ahova várjuk a családtagokat is. Rendezvényeinkről az oviújság alábbi hasábjain bővebb információ található.
Óvodánk jellemzőit és megújult www.napsugar16.hu olvashatják.
dokumentumait
honlapunkon:
Örömmel tudatom, hogy óvodánk Játékos Világ Alapítványát sikerült működővé tenni, és a 2012.évi 1 %-okból 398.900 Ft érkezett alapítványi számlánkra.
Köszönöm felajánlásaikat, és kérem, ha tehetik, továbbra is támogassák megújult alapítványunkat.
Bízom benne, hogy együttműködésünkkel folyamatosan erősítjük a család óvoda partneri kapcsolatát.
Köszönjük a szülőknek a nevelőtestületünk felé megnyilvánuló bizalmát! A legjobb tudásunkkal, magas színvonalú pedagógiai munkánkkal igyekszünk megszolgálni, hogy a legféltettebb kincsüket, a gyermeküket ránk bízzák.
Budapest, 2013. október 5. Horváth Zsoltné Csilla néni óvodavezető
Scheuring József zöld csoport
Tájékoztató az OVI-ZSARU programról szülőknek Óvodánk ebben a tanévben is kapcsolódik ahhoz az országos programhoz, amelyet a Székesfehérvár és környéke Közbiztonsági Alapítvány indított útjára. Ez egy óvodás korú, nagycsoportos gyermekek részére készfiit biztonságra nevelő program, amely rendőri segédlettel próbálja meg az áldozattá válás elkerülésének és a baleset megelőzésének egyfajta nevelési módszerét megismertetni. Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat valamint azt, hogy a gyermekekben ne félelmet keltsünk, hanem a magabiztos viselkedést, a veszély elkerülésének lehetőségét erősítsük meg bennük. A biztonságos életmódra nevelés megjelenik a családban, óvodában, közvetett és közvetlen formában. Alapvető viselkedésminták bevésődnek. A megelőzés hatékony formája, hogy a gyermek olyan információhoz jusson, amelynek alapján el tudja kerülni a veszélyhelyzetet, fel tudja azt ismerni és reagálni tud rá. A program fő vonalai: 1. Személyiségfejlesztés. - önismeret - Problémamegoldás lehetőségeinek elsajátítása 2. Szabálykövetés. - Közlekedési szabályok - Mindennapi élet szabályai (írott, íratlan). 3. Biztonság - Idegen, ismeretlen személyekkel szemben - Közlekedésben - Gyermek egyedül van (otthon, közterületen) 4. Viselkedési panelek. - Szituációs és szerepjátékokon keresztül a veszélyhelyzetekben való viselkedés gyakorlása. - Bábokkal való „elmondatás", hogy mikor mit tehetünk Tudatosuljon a gyermekekben, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, fő támaszuk a családi háttér, az óvoda és a rendőr is.
A program célja: az óvodáskorú, nagycsoportos gyermekek biztonságérzetének segítése, erősítése. A program feladata: az egyéni ismeretek feltérképezése az áldozattá válással kapcsolatosan, az életkori sajátosságoknak megfelelő- és szintű információk átadása a témában. A program témakörei: 1. Az ismerkedés szabályai. (Ki idegen számomra, mit mondhatok el magamról és a családomról). 2. Szabályok, utasítások betartásának fontossága. (Kinek az utasításait tartsuk be, kinek fogadjunk szót). 3. Idegen személlyel való találkozás, kapcsolat, ajándékelfogadás szabályai. (Utcán, játszótéren, lakásban.) 4. Egyedüli otthon tartózkodás szabályai. (Telefonálás, idegen személy beengedése). 5. Veszélyes eszközök is lehetnek. (Háztartási eszközök, szúró-vágó eszközök használata, testi épség megóvása). 6. A közlekedés szabályai (Gyalogos, kerékpáros és utasként gépkocsiban) A program első, legfontosabb lépése, hogy az első foglalkozást igazi rendőr tartja, egyenruhában, hiszen ez adja meg nagy részben a rendőri jelenlét lényegét s a közvetlen gyerek-rendőr kapcsolat alapját. A személyes kontaktus így pozitív megerősítést ad abban, hogy a rendőr nem bánt, nem haragszik a gyerekekre, hanem szívesen segít és játszik is velük. Ehhez kértük a XVI. kerületi Kapitányság segítségét. A foglalkozások az óvónőkkel egyeztetett, délelőtti időpontban lesznek. Remélem, hogy kitűzött célomat: a gyermekek védelmét, biztonságérzetük kialakítását a tanév végére elérem. Üdvözlettel: Szikszai Erzsébet óvónő
Milyen játékot vásároljunk karácsonyra?
A drága, divatos TV mesék által ihletett játékok mellett érdemes arra is odafigyelni a karácsonyi ajándékvásárlásnál, hogy mi az a játék, ami a gyermeknek életkor szerint megfelel, elősegíti értelmi fejlődését, mozgását, fejleszti kreatívitását, gondolkodódásra készteti, igénybe veszi logikáját, memóriáját. Mi szülők sokszor esünk abba a hibába, hogy csak azt a játékot vásároljuk meg gyermekeinknek, amelyiket az aktuális „divat” diktál . Természetesen játékvásárlásnál azt is figyelembe kell vennünk, hogy mire vágyik gyermekünk, de ha becsempészünk az ajándékok közé egy-egy fejlesztőjátékot, annak ugyan úgy fog örülni gyermekünk. Egy kis segítséget szeretnénk nyújtani Önöknek, hogy a különböző korosztályoknak milyen játékot érdemes választani, melyek játék közben képességeiket is fejlesztik. Kiscsoportban: - nagy méretű, kevés darabokból álló kirakó (kb.20 db-os), - formakereső játékok, - színeken alapuló, egyszerűbb társasjátékok - ujjbábok, - baba,kb. 32 cm, mely ölelhető, „gondozható” - gyurma - zsírkréta, vastag színes ceruza - valósághű állatok - építő kockák - rövid meséket és esztétikus, színes illusztrációkat tartalmazó mesekönyvek - nagy lyukú gyöngy - néhány párból álló memóriajáték Középsőcsoportban: - több elemből álló kirakós játék (kb. 49db-os)
- számdobókockás társasjáték (Ki nevet a végén) - ceruza, filctoll, olló - különböző építőjátékok - kis építő kocka - színdominó - párkereső kártya (Fekete Péter jellegű) - hosszabb meséket tartalmazó mesekönyvek, állatos, ismeretterjesztő könyvek Nagycsoportban: - kis, sokdarabos kirakó (kb.60 db-os) - bonyolultabb szabályú, 1-2 dobókockás társasjáték - bonyolultabb kártya - több darabos, kisebb eltéréseket ábrázoló memóriajáték - fém építő, szerelős építőjátékok - barkácseszközök / körmöcske, fűzőlap, fonalak…/ - hosszabb, szövevényesebb cselekményű meséket, tanulságos vagy humoros történeteket tartalmazó mesekönyvek - ismeretterjesztő, barkácsoló könyvek
Zenei nevelés az óvodánkban.
Helyi programunk teljes összhangban van az Országos Alapprogrammal, mely szintén Kodály Zoltán alapelveire épül. Ének-zene foglalkozásaink felépítésében, dalosjátékaink kiválasztásában, módszereink alkalmazásában Forrai Katalin: Ének az óvodában című könyve áll elsődlegesen rendelkezésünkre. (A szerzőnő szintén Kodály Zoltán tanítványa volt.) Ezen kívül számtalan egyéb forrásból is meríthetünk az alapértékek szem előtt tartásával: az életkornak megfelelő hangterjedelem, dallamfordulat, mozgás, térforma, játék. A zenei anyanyelv megalapozásánál elengedhetetlen a nyugodt, örömteli zenei légkör kialakítása. Csak így képzelhető el az a játékos képességfejlesztés, amelyben minden gyermek szívesen vesz részt. A jól felépített, átgondolt foglalkozásokon sokféle készség és képesség fejlődik: az éneklési készség, a zenei hallás (dinamikai érzék, hangmagasság, hangszín, tonalitás), a ritmusérzék (egyenletes lüktetés, dal- és mondóka ritmusának kiemelése, tempóérzék, mozgáskultúra, tánc- és térformák, gyermekhangszerek használatának ismerete), zenei formaérzék (motívumhangsúly, dallam-és ritmusmotívum), valamint a zene befogadására, csendes meghallgatására nevelés. A leginkább azonban a feladat nélküli dalosjátékokban, örömteli együtt játszásban fejlődnek a gyermekek. A mi óvodánkban a zenei nevelés nem korlátozódik csupán a foglalkozásra: áthatja az egész napot, hiszen számtalan lehetőség adódik arra , amikor a tapasztalatok szerzése vagy játék közben ,( akár az udvaron, akár a csoportszobában) egyegy dal vagy mondóka eszünkbe jut. (Pl. Csiga-biga, Katalinka szállj el, Hóember, Száll a szarka, De jó a dió, Szita-szita...stb.)
Az óvodában eltöltött 3-4 év során a gyermekek a következő ismeretek birtokába juthatnak: - törekednek a tiszta éneklésre, - tudnak dalokat önállóan megfelelő hangmagasságban és tempóban énekelni, - szívesen és csendben hallgatnak zenét, - megkülönböztetnek különböző hangszíneket, zörejeket, - dallamokat improvizálnak. - legalább 16-20 dalt ill. dalosjátékot, 5-6 műdalt, 4-5 mondókát ismernek. Óvodánk helyi sajátossága, hogy 5-6-7 éves korban szülői igény szerint néptánc oktatására, valamint zenei előképzőre is lehetőséget biztosítunk. Szikszai Erzsébet óvónő
Bényi Bianka sárga csoport
A korai nyelvtanulás
A korai nyelvtanulás elméleti hátterében a minél korábbi idegen nyelvi programok mellett szóló leggyakoribb érv a kritikus vagy érzékeny periódus, amely szerint egy bizonyos életkor után kezdődő nyelvelsajátítás nem eredményezhet anyanyelvi szintű nyelvtudást. Ez a hivatkozás természetesen nem helytálló idegen nyelvi környezetben. Mindenesetre tény, hogy az elmúl két évtizedben egyre több óvodás és alsó tagozatos iskolás tanul idegen nyelven, főleg angolul.
A kisgyermekek idegen nyelvi fejlődésének üteme lassú. A korai kezdés legfontosabb előnye nem a gyors fejlődésben rejlik. A felmenő rendszerű korai nyelvtanulási lehetőség hosszú távon hozza meg gyümölcsét: elsősorban a nyelvi fogékonyság, a szóbeli készségekben és a nyelvtudáson kívül az attitűdökben, nyitottságban, önbizalomban, illetve további nyelvek tanulásában jelenhet meg.
Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamatára épül, ezért sok vonásban hasonlít az anyanyelv elsajátításához. Akkor sikeres a folyamat, ha a gyermekek érdekes , értelmes, önmagukban motiváló és szintjüknek megfelelő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a beszédhelyzetet értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes gyermekek akár hónapokig nem vagy csak ritkán szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak.
Az idegen nyelvi program a gyermekek anyanyelven ismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomkörére és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését a
foglalkozásokon elhangzó utasítások és cselekvésekre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól, a memorizált elemezetlen nagyobb egységek, mint köszönés, mondóka, körjáték, dal – használatáig terjed.
Az óvodáskorú gyermekekre jellemző az érdeklődés. Minden új iránt: nyitottak, előítéletektől viszonylag mentesek. Már ismerik a közösségi viselkedés elemi szabályait, lelkesednek a játékos tevékenységek iránt, mozgásigényük fokozott. Szükségük van a sikerélményre, önértékelésük is megbízhatóan alakul már. Jellemzően kötődnek óvónőikhez, elengedhetetlenül szükségük van a meleg, elfogadó, a szabályokat egyértelműen megfogalmazó és betartató nyelvtanárra.
Lényeges, hogy megértsük a nyelvtanítás paradoxonát: akkor sikeres, ha nem a nyelvről, hanem a nyelven, a nyelv segítségével tanítunk. A gyermekeknek az idegen nyelvről csekély ismereteik vannak. A világról azonban sokféle tudással rendelkeznek már. Sikeresen alkalmaznak olyan tanulási stratégiákat, melyeket a idegen nyelvi foglalkozásokon is kamatoztathatnak. Ilyen pl.: a minta utánzása, utasítás követése, jelentés kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből szemléltetés segítségével.
Cél a többnyelvűség
Az EU nyelvpolitikai célkitűzése az olyan – anyanyelvén kívül további két nyelven beszélő – kompetens, nyitott, toleráns állampolgárok kiművelése, akik használható szintű nyelvtudásuk segítségével meg tudnak felelni a kommunikációs kihívásoknak, képesek külföldön idegen nyelven tanulni, munkát vállalni és nyelvtudásukat személyes szükségleteik kielégítésére, szakmai fejlődésük érdekében kamatoztatni. A legutóbbi európai dokumentumok a többnyelvűség eléréséhez három alapelvet fogalmaznak meg: 1. a nyelvtanulás élethosszig tartó folyamat,
2. igen korai életkorban kezdődik, 3. a megvalósításhoz célszerű a tartalomalapú nyelvoktatásból adódó lehetőségek kiaknázása. Felhasznált forrás: Nikolov Marianne: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika Világ - Nyelv Program: Idegen nyelvi program az 1.-3. évfolyam számára
Magam is ezeket az elveket vallom és immár 25 éve foglakozok az óvodás gyermekek nyelvtanításával,.Tudásomat, eszköztáramat évről-évre fejlesztve nyújtok élményeket a gyermekeknek mely majd a későbbi időszakban kamatozik.
Bálint Judith óvónő
Budapest, 2013. szeptember
Beszédtanulás az óvodában Kollégákkal, ismerősökkel, szülőkkel gyakran beszélgetünk arról, hogy egyre több beszédhibás és részképesség zavaros gyerek van az óvodában. Ennek következtében számtalan tanulási nehézségekkel küszködő gyerek jelenik meg az iskolában. - Felmerül a kérdés, miért is van ez így? - Miért nem beszél a gyermek 3 évesen (megkésett beszédfejlődés)? - Miért beszédhibás, miért nem javul a beszédhiba? - Mikor kezdjen idegen nyelvet tanulni? A beszéd egy igen bonyolult idegrendszeri folyamat. Megfelelő fejlődéséhez három fontos tényező szükséges: 1. ép hallás 2. ép beszédszervek 3. beszélő környezet A beszéd megtanulását nagyon megnehezíti az, ha a hallással kapcsolatban valamilyen probléma merül fel. Egyszerű és gyakori gond a nátha, orrfolyás. Talán nem is gondolnánk de az állandóan náthás, bedugult orrú gyermek sokkal keve-sebbet hall a környező világból, mint aki egészséges. A környezet szennyezés (szennyezett levegő) miatt egyre több felső légúti megbetegedés, allergiás reakció alakul ki. Az ép beszédszervekhez tartozik: az ajkak, a nyelv, a fogak megfelelő állapota. A lenőtt nyelv, a fogak hiánya megnehezíti a beszéd kialakulását. Az elmúlt időszakban talán a beszélő környezet változott a legtöbbet. A sokat dolgozó, gyermeküket egyedül nevelők sokkal kevesebb időt tudnak a gyermekükkel foglalkozni. Fontos az oda-vissza ható kommunikáció. Az óvoda nem tudja pótolni ezt a kétszemélyes beszélgetést. Sok helyen eltűnt a vers, a mese, a mondóka a mindennapokból és ezt a televízióval próbálják pótolni. A mese érzelemfejlesztő hatású. Mesélés közben a gyermek kettős tudattal, tekintettel figyel ránk. A mesélőre is figyel, befelé is néz, dolgozik a képzelőerő. A mese fejleszti a fantáziát. Erősíti a beleélés képességét. Segít abban, hogy a gyermek mindennapi szorongásait leküzdje. Felmérések igazolják, hogy az a gyermek, akinek mindennap mesélnek, másfél évvel előzi meg nyelvi fejlettség szempontjából azt, aki alig, vagy nem hallgat mesét. A beszéd és mozgás kapcsolata igen fontos ( a beszéd is egy mozgásos tevékenység). A beszédhibákhoz sokszor mozgásos ügyetlenség is társul. Ennek a javítását az óvodai keretek között pl. a néptánc igen jól megsegíti.
Egyre sürgetőbb igényként merül fel a szülők között az, hogy a gyerekek már igen korai gyermekkorban kezdjenek idegen nyelvet tanulni. De súlyos beszédhibás, szorongó, nyelvi zavaros gyermekeknek ezt semmiképp sem javasoljuk. Hiszen akinek a saját anyanyelvén megszólalni nehézséget jelent, annak csak egy újabb gát az idegen nyelv. Csécsei Edit logopédus
Heidrich Anna Léda zöld csoport
Szétszakadt családok gyermekszemmel – a válás során mire érdemes odafigyelni ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk minél kevésbé sérüljön? –
Egy hétköznap amikor bementem egyik óvodai csoportba meglátogatni a gyermekeket és az ovónőket, gyors statisztikai felmérést készítettünk arról, hogy hány gyermeknek váltak el a szülei a csoportban. Bár az országos statisztikai eredményekkel tisztában voltam, mégis meglepett az eredmény amikor élőben szembesültem vele: a gyerekek több mint a fele. elvált szülők gyermeke. (ez teljesen egybecseng a számszerű adatokkal: Magyarországon a házasságok 60%-a válással végződik) Mai felgyorsult és szétszakadt világunkban egyre gyakrabban találkozunk ezzel a jelenséggel, mely társadalmunkban mára elfogadottá vált: a boldogtalan házasságok felbontásával csaknem a népesség háromnegyede egyetért, akkor is, ha a házasságból gyermek született. Ha rossz párkapcsolatban élünk az a kérdés, hogy váljunk-e el vagy sem sokszor felvetődik. Mielőtt döntünk érdemes segítséget kérni szakemberektől, tisztázni a helyzetet, mindent megtenni azért, hogy tudatosan javítsunk a kapcsolatunkon …. És a gyermekek szempontjából? Hiszen ha család vagyunk az ő érdeküket is szem előtt kell tartanunk. Lássuk mit mondanak a tények: két amerikai szerző kutatást folytatott a különélés és a válás hatásával kapcsolatban. Arra a következtetésre jutottak, hogy a válási árvák többsége nem mutat fel semmilyen magatartási zavart. Ám közöttük nagyobb a problémás gyerekek aránya mint az ép családokban. (a fiúk esetében 26%, a lányok esetében 34% a problémás – szemben az ép családokban előforduló 10%-al) Ha már elhatalmasodtak az indulatok, úgy érezzük nincs lehetőség a kapcsolat megjavítására és meghoztuk a végleges döntést elgondolkodhatunk, hogy hogyan mondjuk meg a gyermekünknek, hogy el fogunk válni? Egy óvodáskorú gyermeknek a házasság és válás fogalmáról semmiféle elképzelése nincs. Hiába próbálnánk megértetni a gyermekkel részleteiben, hogy mi történt a kapcsolatunkkal, nem értené meg. A csak felnőtteket érintő problémákat nem kell elmondanunk a gyermekeknek. Ezzel csak összezavarjuk és megterheljük őket. Gyakran a szűkszavú magyarázatok sokkal hasznosabbak.
A szülőknek a mindennapi élet változásaira kell felkészítenie a gyermeket, arra, hogy milyen lesz ezután?(Mi fog változni a gyermek gondozásában? Mikor fognak találkozni a gyermek és a távozó szülő?Mi fog változni a családon kívüli környezetben: pl. óvodaváltás?) És minden szónál fontosabbak a mögöttük rejlő érzelmek. Ezek hatnak elsődlegesen a gyermekekre. Ezért lenne jó megfelelő lelkiállapotban beszélni erről a témáról. El kellene kerülni, hogy a partner iránt érzett gyűlölet és harag befolyásolja a beszélgetést. A szülők egymás iránti negatív érzelmeit a kisgyermek magára veszi. Nem képes megérteni, hogy ezeknek az érzelmeknek semmi közük őhozzá. Rendkívül fontos az ovónőket is tájékoztatni az otthoni változásokról, mindarról ami a gyermeket érinti. Nagyon nagy segítség a gyermekünknek ha értő figyelemmel fordulnak felé az őt gondozó személyek, megértik és így könnyebben elfogadják viselkedésüket a kezdeti nehéz időszakban. A közös gyermekek közös akaratból születtek, ezért a jövőben is mindkét fél felelős a gyermekek jóllétéért. Felelősséggel tartozunk a folyamatok irányításában, hiszen sokkal tudatosabban tudjuk irányítani a dolgokat A válás egy veszteségélmény, melyet mindkét félnek fel kell dolgoznia. Utánkövetéses vizsgálat során megfigyelték, hogy a válás utáni két-három évben a legtöbb családban nagyfokú szétzilálódás van jelen, ami a szülőket testileg és lekileg is nagyon megviseli. Ez után az időszak után az „együttélés” lassan stabilizálódik. Kezdetben a legtübb elvált szülő rosszul érzi magát. Elhagyatott és kétségbeesett, majd a gyűlület, a düh és a bosszúvágy érzései forronganak benne. Mindent egyedül kell megoldania, kimerült, rossz lehet a hangulata esetleg depresszióssá is válhat. Pszichoszomatikus ztünetek zavarhatják meg mindennpjait (fejfájás, migrén, alvászavarok, hátfájás, hasfájás ...), hirtelen hangulatváltások jelentkezhetnek figyelmezteve arra, hogy sérülékenyek vagyunk. Ilyenkor támogatásra és belső munkára van szükségünk, hogy feldolgozhassuk a velünk megtörtént eseményeket, megfogalmazzuk hogy mit tanultunk belőle. A válás minden érintett számára fájdalmas változás, annak is aki kezdeményezte. Mindenki kudarcként, veszteségként éli meg, de a
legkiszolgáltatottabbak helyzetüknél fogva a gyermekek. Egy gyermek akkor fejlődik a legjobban, akkor lesz tartósan jó a közérzete és pozitív az önértékelése ha ki vannak elégítve testi és lelki szükségletei. Ilyen nehéz időszakban azonban sokszor nem marad ezekre elég idő és energia. Ha a szülők képtelenek arra, hogy biztonságot nyújtsanak, akkor a családtagoknak, az ovónőknek vagy a barátoknak kell sokkal érzékenyebben a gyermek rendelkezésére állniuk. Nagyon fontos, hogy aki csak teheti álljon a frissen elvált szülők és gyermekek mellé, szánjon rájuk időt és érzelmi melegséget, segítse őket amiben és ahogyan lehetősége adatik. Szerettem volna néhány nagyon fontos, iránytűként használható gondolatot összegyűjteni, amelyek segíthetnek az érzelmi viharokban eligazodni: -Az egymás iránt érzett negatív érzések ne akadályozzák meg a szülőket, hogy minden szeretettükkel a gyermek felé forduljanak. -A szülőknek áthidalhatatlan nézeteltéréseik lehetnek, de a gyermekekkel kapcsolatos dolgokban az a jó ha egységesek. A házasság felbomlásának nem kell mindenképpen a család szétszakadásához vezetnie. A gyermekek jó közérzete a szülők közös célja kell legyen. -A gyerekeknek életbevágóan fontos, hogy a szülő rendelkezésükre álljon, legyen elég ideje és belső indíttatása,hogy ott legyen amikor szükség van rá. Közelséget, biztonságot sugározzon feléjük és elég szeretetet nyújtson számukra. Erre csak akkor képes a szülő ha önmaga számára biztosítani tudja a saját lelki nyugalmát, ha megtalálja azokat a tevékenységeket melyekkel fel tudja tölteni energiatartalékait. -A szülőknek nem szabad a másik fél otthonát ahol a gyermek rendszeresen tartózkodik leszólni vagy kritizálni. Akkor tesznek jót a gyermekeiknek, ha elvált szülőként is kölcsönösen támogatják egymást. Hiszen a hosszú távú cél az, hogy mindkét szülővel megmaradjon a gyermekek jó kapcsolata. Hiszen ettől függ, hogy a bizotnságban és elfogadva érzik-e majd magukat? Gondoljuk csak végig, hogy mit tehetünk ennek érdekében? Balogh Boglár Katalin óvodapszichológus
Térítésmentes, ingyenes foglalkozásaink: Játékos bibliai foglakozás: heti egy alkalommal Kedd 1500 Logopédia heti két alkalommal Hétfő és szerda délelőtt Logopédus: Csécsei Edit Havi egy alkalommal: Lábtorna zöld csoport és piros csoport A foglalkozást vezeti: Bakó Olga és Teszáry Nikolett Ovi-mozi Havi egy alkalommal A foglalkozást vezeti: Jóna Fatime Ovi-foci A foglalkozást vezeti: Gera Borbála Mese-varázs A foglalkozást vezeti: Teszáry Nikolett Ovi-zsaru A foglalkozást vezeti: Szikszai Erzsébet Kézműves-foglalkozás A foglalkozást vezeti: Bakó Olga és Balázs Katinka A foglalkozások pontos idejéről az óvó nénik a csoportos faliújságon tájékoztatják a szülőket.
Térítéses foglalkozásaink Korcsolya: Heti egy alkalommal színhelye: Pólus Center jégpálya. Angol: Oktató: Bálint Judit, Judy néni Néptánc: Heti egy alkalom: csütörtök 16 30
