Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2009

Tartalomjegyzék

1 Általános rendelkezések, az SZMSZ hatálya...................................................................... 4 2 Intézmény................................................................................................................................4 2.1 Neve:.................................................................................................................................4 2.2 Székhelye:.........................................................................................................................4 2.3 Telephelye:....................................................................................................................... 4 2.4 Az intézmény alapító és fenntartó szerve:....................................................................... 4 2.5 Az alapító okirat:..............................................................................................................4 2.6 Dokumentumok nyilvánossága:......................................................................................5 3 Az iskola irányítása................................................................................................................6 3.1 Az iskola vezetése............................................................................................................. 6 3.2 A vezetői helyettesítés rendje........................................................................................... 8 3.3 A vezetők közötti feladatmegosztás..................................................................................8 4 Az iskola munkarendje........................................................................................................14 4.1 A tanév rendje................................................................................................................ 14 4.2 Az iskola működési rendje............................................................................................. 14 4.3 Az intézményben tartózkodás rendje............................................................................. 15 4.4 Az iskola tanulóinak munkarendje............................................................................... 16 4.5 Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek és eszközeinek használata..................16 5 Az iskola közösségei............................................................................................................. 18 5.1 Az iskolaközösség...........................................................................................................18 5.2 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége...............................................18 5.3 A nevelőtestület.............................................................................................................. 18 5.4 A pedagógusok............................................................................................................... 22 5.5 Szülői szervezetek...........................................................................................................25 5.6 A tanulók közösségei......................................................................................................26 5.7 A nem pedagógus dolgozók........................................................................................... 39 6 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása..........................................................................40 6.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület.................................................................................40 6.2 A szakmai munkaközösségek.........................................................................................41 6.3 A nevelők és a tanulók...................................................................................................41 6.4 A nevelők és a szülők..................................................................................................... 43 6.5 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai...........................................44 7 Belső ellenőrzés.....................................................................................................................45 7.1 A belső ellenőrzés feladata............................................................................................ 45 7.2 Az ellenőrzésre jogosultak köre valamint az ellenőrzés szempontjai...........................47 7.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzési és értékelési rendszere.................................... 49 7.4 Ellenőrzések dokumentálása......................................................................................... 52 8 A felnőttoktatás formái........................................................................................................52 9 Balesetvédelem, rendkívüli események.............................................................................. 53 9.1 Intézményi védő-, óvó előírások.................................................................................... 53 9.2 Üzemorvosi ellátás......................................................................................................... 56 9.3 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők............................................................. 56 2

10 Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok........................................... 58 10.1 Évenként ismétlődő iskolai ünnepségek és megemlékezések..................................... 58 10.2 Nagyobb események, évfordulók ünnepélyei és megemlékezések .............................61 11 Reklámtevékenység szabályai az iskolában.....................................................................62 12 Aláírási és bélyegzőhasználati jog.................................................................................... 63 13 Legitimációs záradék:........................................................................................................64 14 Mellékletek..........................................................................................................................65 14.1 1. számú melléklet: Alapító okirat...............................................................................66 14.2 2. számú melléklet: Pedagógus munkaköri leírás (minta)......................................... 73 14.3 3. számú melléklet: Szervezeti Felépítés......................................................................76 14.4 4. számú melléklet: Tanulói kapuügyelet....................................................................78 14.5 5. számú melléklet: A könyvtár működési rendje....................................................... 80 14.6 6. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat.................................................................. 85 14.7 7. számú melléklet: A tanműhelyek rendje................................................................. 96 14.8 8. számú melléklet: A számítógéptermek (021, 022, 023,024, 011, Gépírásterem), a projektterem (227) és a tárgyaló (222) használati rendje ................................................100 14.9 9. számú melléklet: A tornaterem és tornaszoba működési rendje.......................... 101 14.10 10. számú melléklet: A szertárak és a kémia előadó használati rendje.................103 14.11 11. számú melléklet: A DÖK Szervezeti és működési szabályzata..........................104 14.12 12. számú melléklet: A felvételi eljárás rendje........................................................106 14.13 13. számú melléklet: Tankönyvrendelési szabályzat...............................................115 14.14 14. számú melléklet: Szakmai munkaközösségek...................................................119 14.15 15. számú melléklet: Ügyviteli és Iratkezelési szabályzat....................................... 120 14.16 16. sz. melléklet: Belső ellenőrzési előírások.......................................................... 129 14.17 17. sz. melléklet: A feladatellátás rendjének szabályzata ..................................... 151

3

1

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ SZMSZ HATÁLYA

Krúdy Gyula Gimnázium,

Két Tanítási

Nyelvű Középiskola,

Idegenforgalmi

és

Vendéglátóipari Szakképző Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőinek előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009. november 19-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértést gyakorolt a Diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

2

INTÉZMÉNY

2.1 Neve: Krúdy Gyula Gimnázium,

Két Tanítási

Nyelvű Középiskola,

Idegenforgalmi

és

Vendéglátóipari Szakképző Iskola

2.2 Székhelye: 9024 Győr, Örkény I. u. 8-10.

2.3 Telephelye: Étterem, 9024 Győr, Örkény I. u. 12.

2.4 Az intézmény alapító és fenntartó szerve: Alapító:

Győr Megyei Városi Tanács 14/1988/VI.29.) Tsz. határozatával

Fenntartó:

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

2.5 Az alapító okirat: Az alapító okirat módosítását Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése 281/2009. (IX. 17.) Kgy. számú határozatával hagyta jóvá. Az 1. számú melléklet – az Alapító okirat – az SZMSZ elválaszthatatlan részét képezi. 4

2.5.1

Tartalmazza: A fentieken túlmenően: -

Működési terület megnevezését;

-

Körbélyegzője feliratát;

-

Az iskola működésének előírásait;

-

Az iskola gazdálkodásának előírásait;

-

Az iskola feladatait. A feladatvállalás alapelveit a feladatellátás rendjének szabályzata (17. sz. melléklet) fogalmazza meg.

2.6 Dokumentumok nyilvánossága: Az alábbi dokumentumok a nevelési-oktatási intézmények részére készített közzétételi listának megfelelően az iskola honlapján kerülnek nyilvánosságra: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tantárgyfelosztáshoz. 2. A nevelő oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzetsége. 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolási, évismétlési mutatói 5. Érettségi vizsgák átlageredményei évenként feltüntetve 6. Szakképzésben a pályakövetés eredményei 7. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 8. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 9. Az adott tanév rendje 10. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma

5

3

AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA

3.1 Az iskola vezetése 3.1.1

Az igazgatóság

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: - az igazgatóhelyettesek; - a gazdasági vezető. Az iskola önálló jogi személy, élén az igazgató áll, aki felelős a fenntartó által meghatározott, és az alapító okiratban vállalt feladat-ellátási kötelezettség maradéktalan végrehajtásáért, az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési - oktatási intézmény vezetője továbbá felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló-és gyermekbaleset megelőzéséért, gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, ha az nevelési - oktatási intézmény számára jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az igazgató vezetői tevékenységét az iskolavezetőség további tagjainak közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógus lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóság hetente értekezletet tart. A megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti. Az igazgatóság tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

6

Az iskolavezetőség

3.1.2

Az iskolavezetőség az igazgató döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. Tagjai: -

az igazgató;

-

az igazgatóhelyettesek;

-

a gazdasági vezető;

-

két tanítási nyelvű képzések tagozatvezetője;

-

Diákmozgalmat segítő pedagógus

Felépítését a 3. sz. melléklet mutatja be. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetőségét egyedi esetekben kell összehívni. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet.

3.1.3

Kibővített iskolavezetőség

Az intézmény irányítási rendszerében a vezetőségből és a középvezetőkből álló testület a kibővített iskolavezetőség. Tagjai: -

az iskolavezetőség;

-

a szakmai munkaközösségek vezetői;

-

a gyakorlati oktatás vezetője;

-

a tankonyha-vezető;

-

a diákönkormányzatot segítő tanár;

-

a közalkalmazotti tanács vezetője;

-

a szakszervezeti bizalmi.

A kibővített vezetőség havi rendszerességgel ülésezik. A kibővített vezetőség jogai, feladatai: -

a pedagógusok továbbképzésben való részvételének véleményezése, javaslattétel;

-

a nevelőtestület elé kerülő dokumentumok előzetes véleményezése;

-

szakmai stratégia kialakítása, döntések előkészítése;

-

a

költségvetésben

szakmai

célokra

rendelkezésre

álló

pénzeszközök

felhasználására javaslattétel; -

az iskola belső rendjére, munkarendjére, helyiségek használatára javaslattétel;

-

a fakultáció és tehetséggondozás rendjére, formáira javaslattétel; 7

-

nevelőtestület tagjainak véleményének közvetítése

-

nevelőtestület tájékoztatása az ülésen elhangzottakról, az esetleges döntésekről.

3.2 A vezetői helyettesítés rendje Az igazgatót távolétében, illetve akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatásköre, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyesítés a szakmai igazgatóhelyettes feladata. Mindhárom vezető távolléte esetén a nevelési igazgatóhelyettes látja el a helyettesítési feladatokat. Mind a négy vezető távolléte esetén a gazdasági vezető látja el a helyettesítési feladatokat.

3.3 A vezetők közötti feladatmegosztás A munkakörökhöz tartozó konkrét feladatok meghatározását a munkaköri leírások tartalmazzák.

3.3.1

Igazgató

Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: -

az intézmény képviselete;

-

a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása;

-

a nevelő-oktató munkát segítők alkalmazása, fegyelmi felelősségre vonásuk, közalkalmazotti jogviszony megszűntetése;

-

az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás;

-

a kiadmányozás;

-

a gazdálkodó szervekkel együttműködési megállapodás megkötése.

A munkája során együttműködik: -

az érdekképviseleti szervekkel;

-

a közalkalmazotti tanáccsal;

-

a diákmozgalmi szervezetekkel;

-

a szülők képviselőivel;

-

a fenntartóval.

Hatáskörében átruházza: az általános igazgatóhelyettesre:

8

-

a közismereti tantárgyak munkaközösségeinek oktató munkájával kapcsolatos irányítást és ellenőrzést;

-

a szaktanár távollétére a helyettesítés megszervezését;

-

beiskolázási tájékoztató szervezését, tartását a szakmai igazgatóhelyettessel együtt;

-

adminisztrációs

feladatok

ellenőrzését,

feladatkijelölést

a

hiányosságok

megszüntetése érdekében; -

tanulmányi versenyek és vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatok kiadását;

-

többletmunka ellenőrzését, hiányosságok és pontatlanságok megszüntetésére vonatkozó feladatok kiadását.

-

a továbbtanulással, kapcsolatos tájékoztatók szervezését.

a szakmai igazgatóhelyettesre: -

a szakmai munkaközösségek oktató munkájának ellenőrzését és irányítását;

-

a szaktanár távollétére a helyettesítés megszervezését;

-

beiskolázási tájékoztató szervezését, tartását az általános igazgatóhelyettessel együtt;

-

adminisztrációs

feladatok

ellenőrzését,

feladatkijelölést

a

hiányosságok

megszüntetése érdekében; -

a szakmai tanulmányi versenyek és vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatok kiadását;

-

a többletmunka ellenőrzését, hiányosságok és pontatlanságok megszüntetésére vonatkozó feladatok kiadását;

a nevelési igazgatóhelyettesre: -

a közismereti és szakmai tantárgyak munkaközösségeinek nevelő munkájával kapcsolatos irányítást és ellenőrzést;

-

adminisztrációs

feladatok

ellenőrzését,

feladatkijelölést

a

hiányosságok

megszüntetése érdekében; -

a többletmunka ellenőrzését, hiányosságok és pontatlanságok megszüntetésére vonatkozó feladatok kiadását;

-

a szaktanár távollétére a helyettesítés megszervezését;

-

tanulmányi versenyek és vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatok kiadását;

-

az iskola arculattervezéssel, megvalósítással kapcsolatos döntések előkészítéséhez és a döntések végrehajtásához kapcsolódó feladatok kiadását;

a két tannyelvű képzések tagozatvezetőjére: -

pályázatok előkészítése, pályázati tevékenység szervezését; 9

-

tagozat képzéséhez kötődő bel- és külföldi kapcsolatok kiépítését, előkészítését.

Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója - jelentés és beszámolási kötelezettség mellett - felelős a maga területén. Tevékenységüket az igazgató irányítása mellett kölcsönösen együttműködve egymással látják el. A konkrét feladatok meghatározását a megbízólevél tartalmazza.

3.3.2

Az általános igazgatóhelyettes

A 3.2. pontban meghatározottak szerint helyettesíti az igazgatót; Irányítja az intézmény közismereti tantárgyainak oktatását, tanórán kívüli tevékenységet; Megszervezi és bonyolítja a közismereti tantárgyi tanulmányi versenyeket, gondoskodik a továbbjutók versenyzésével kapcsolatos teendők ellátásáról; Irányítja a közismereti tanárok képzését, továbbképzését, az oktatástechnikai munkát; Figyelemmel kíséri a közoktatással kapcsolatos jogszabályokat és azok változásait; Gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételrendszeréről, a tanügyi okiratok irattározásra való előkészítéséről; Az utalványozási jogkörében közreműködik a pénzügyi, számviteli előírásoknak megfelelő, tartalmi szempontból indokolt, egyeztetett eljárásokban; Ellenőrzi a gimnáziumi osztályokban az adminisztrációs munkát; Gondoskodik a tanítás zavartalan folyamatosságáról, távollévő pedagógusok helyettesítéséről; Szervezi az érettségi vizsgák előkészítését; Szervezi a beiskolázási, pályaválasztási tájékoztatást, tájékoztatja a diákokat; Koordinálja, összegyűjti, nyilvántartja az iskolai rendezvényeket; Segítséget nyújt az iskolai statisztikai adatszolgáltatáshoz.

3.3.3

A szakmai igazgatóhelyettes

A 3.2. pontban meghatározottak szerint helyettesíti az igazgatót; Irányítja a hatáskörébe utalt szakmai elméleti és gyakorlati oktatást; Egyeztet a gyakorlati oktatás tartalmi és szervezeti kérdéseiben a gyakorlati oktatás és tanműhely vezetőjével; Ellenőrzi a szakközépiskola szakképző évfolyamain és a szakiskolai osztályokban az adminisztrációs munkát; Gondoskodik a tanítás és gyakorlati oktatás zavartalan folyamatosságáról; Irányítja a szakmai tanárok képzését, továbbképzését, az oktatástechnikai munkát; 10

Figyelemmel kíséri a szakképzéssel és szakképesítéssel kapcsolatos jogszabályokat és azok változásait; Ellenőrzi és figyelemmel kíséri az iskolai tanműhelyek gép - és műszerellátottságát, a felszerelések állapotát; Gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételrendszeréről, a tanügyi okiratok irattározásra való előkészítéséről; Utalványozási jogkörében közreműködik a pénzügyi, számviteli előírásoknak megfelelő, tartalmi szempontból indokolt, egyeztetett eljárásokban; Megszervezi az iskolai statisztikai adatszolgáltatást; Szervezi a szakmai vizsgák előkészítését; Szervezi a szakképzésben végzett diákok pályakövetési rendszerét; Irányítja és ellenőrzi a pályázati lehetőségek figyelését, a pályázatok írását és nyomonkövetését; Az SZFP2 programban 2011-ig ellátja a projektmenedzser feladatait; Ellátja a TISZK működéséből adódó szervezési és szakmai előkészítési feladatokat.

3.3.4

A nevelési igazgatóhelyettes

A 3.2. pontban meghatározottak szerint helyettesíti az igazgatót; Gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételrendszeréről, a tanügyi okiratok irattározásra való előkészítéséről; Az utalványozási jogkörében közreműködik a pénzügyi, számviteli előírásoknak megfelelő, tartalmi szempontból indokolt, egyeztetett eljárásokban; Ellenőrzi a szakközépiskolai osztályokban az adminisztrációs munkát; Irányítja a közismereti tanárok képzését, továbbképzését, az oktatástechnikai munkát; Figyelemmel kíséri a közoktatással kapcsolatos jogszabályokat és azok változásait; Gondoskodik a tanítás zavartalan folyamatosságáról, távollévő pedagógusok helyettesítéséről; Szervezi az érettségi vizsgák előkészítését; Segítséget nyújt az iskolai statisztikai adatszolgáltatáshoz; Ellátja a TISZK működéséből adódó szervezési és szakmai előkészítési feladatokat; Elvégzi a szakiskolai ösztöndíjakkal kapcsolatos feladatokat; Gondoskodik a honlap fejlesztéséről és folyamatos karbantartásáról; Koordinálja és segíti a vállalási mátrix kitöltését, elvégzi az adatok feldolgozását; Az iskola arculatának kialakítása, az ehhez szükséges tervek elkészítése, a munka szervezése; Koordinálja, összegyűjti, nyilvántartja az iskolai rendezvényeket.

11

3.3.5

A gazdasági vezető

A 3.2. pontban meghatározottak szerint helyettesíti az igazgatót Munkáját az iskola igazgatójával szorosan együttműködve, annak közvetlen irányítása mellett végzi. Gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott költségvetés keretein belül az iskola működésének pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek, a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon, az iskola számláinak és egyéb tartozásainak kiegyenlítése határidőn belül megtörténjen, illetve az iskola követelései időben beérkezzenek; Gondoskodik a gazdálkodás feladat - és fogalomkörébe tartozó belső, és előírás szerinti külső adatszolgáltatások, adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről; Elkészíti a költségvetés tervezetét, a költségvetési beszámoló jelentéseket; Gondoskodik a gazdálkodást érintő helyi szabályzatok elkészítéséről, a bérek és egyéb járandóságok időbeni folyósításáról, a bérgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásáról; Ellenjegyzi az intézményi kifizetéseket; Megszervezi és irányítja a bérelszámolási, a társadalombiztosítási, pénzügyi és számviteli feladatok ellátását; Felügyeli a bizonylatolást, az ügyvitelt, a bérgazdálkodást, a pénztári kifizetéseket, az iskola tulajdonát képező valamennyi vagyontárgy kezelését, leltározását; Elemzi az iskola gazdálkodásának költségszerkezetét, javaslatot dolgoz ki a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, a működés, a fenntartás és a fejlesztés feltételrendszerének javítására; Irányítja és ellenőrzi a pályázatokkal kapcsolatos gazdasági ügyek intézését.

3.3.6

A két tanítási nyelvű képzések tagozatvezetője:

Megteremti az összhangot a két tanítási nyelvű képzések és a kétszintű érettségire való felkészítés között; Összehangolja a képzésben dolgozó kollégák munkáját; Aktualizálja a képzési dokumentációkat; Ápolja és fejleszti az iskola külföldi kapcsolatait; Kapcsolatot tart a kéttannyelvű képzést folytató iskolákkal és szövetségükkel; Pályázatok készítésében és nyomon követésében részt vesz.

3.3.7

A diákönkormányzatot segítő pedagógus

Szervezi, és a koordinálja a diákönkormányzat rendezvényeit, illetve a gólyatábort; 12

Pályázatok készítésében és nyomon követésében részt vesz; Megszervezi a tantestületi kirándulást; Segíti a két tanítási nyelvű tagozatvezető munkáját a külföldi kapcsolatok ápolása terén.

3.3.8

Gyakorlati oktatásvezető

Munkáját a szakmai igazgatóhelyettes irányításával, azzal együttműködve végzi; Kapcsolatot tart a tanulók gyakorlati oktatásában közreműködő munkáltatókkal; Gondoskodik a versenyeken továbbjutó tanulók felkészítéséről, továbbá versenyzésük feltételeinek biztosításáról; Ellenőrzi a tanulók munkahelyi feltételeit, szakmai fejlődését; Ellenőrzi a gyakorlati oktatással kapcsolatos ügyvitelt és adminisztrációt; Nyilvántartást vezet a tanulók gyakorlati munkahelyeiről, a változásokat rögzíti, a munkahely kérésére igazolást készít; Pályázatok készítésében és nyomon követésében részt vesz.

3.3.9

Tanműhelyvezető

Munkáját a szakmai igazgatóhelyettes irányításával és gyakorlati oktatásvezetővel együttműködve végzi; Felelős a szakmai gyakorlati vizsgák technikai előkészítéséért, lebonyolításáért; Irányítja a tanműhely műszaki fejlesztését, a korszerű technológiák oktatási feltételeinek megteremtését; Szervezi és irányítja a tanműhely gyakorlati oktató - nevelő munkáját; Gondoskodik a tanműhely anyag - és eszközgazdálkodási tervének elkészítéséről és ezek megvalósításáról; Felügyeli a tanműhely gépeinek karbantartását, takarítását.

13

4

AZ ISKOLA MUNKARENDJE

4.1 A tanév rendje A tanév szorgalmi idejét miniszteri rendelet, helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Az aktuális munkaterv és a tanév rendje az SZMSZ elválaszthatatlan részét képezi.

4.2 Az iskola működési rendje Az iskola épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 06 órától este 21 óráig tart(anak) nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület(ek) ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható(k). Iskolai rendezvények esetére a nyitva tartás rendjétől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. Az iskolában a tanítás kezdete 08 óra, a tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10-15 perc. Az iskolában reggel 7,30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 6 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: - K-1 - K-2 első emelet; - K-1 - K-2 második emelet; - K-3 - K-4 épületrész; - Tornacsarnok, büfé; - Marcalvárosi KK iskolarész első emelet, - Marcalvárosi KK iskolarész második emelet Emellett a 9.40-9.55-ig, illetve a 10.40-10.55-ig tartó nagyszünetben 3-3 fő ügyeletes nevelő felügyeli az udvart. A tanári ügyelet mellett tanulói portaügyelet is működik. A működés rendjét a 4. számú melléklet tartalmazza.

14

A tanórán kívüli foglalkozásokat 14,30 órától az esti nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató belegyezésével lehet. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért; - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért; - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért; - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

4.3 Az intézményben tartózkodás rendje 4.3.1

A vezetők benntartózkodása

Szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig reggel 7,30 óra és délután 16,00 óra között, pénteken 7,30 órától 15 óráig az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a kibővített vezetőség egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

4.3.2

Az iskolaközösséghez nem tartozók benntartózkodása

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Belépés esetei, menete: -

az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi.

-

akik hivatalos ügyben keresik az iskolát, a portán bejelentik látogatásuk célját, majd a diákügyeletes elkíséri ahhoz az iskolai dolgozóhoz, ahol az ügyével foglalkoznak;

-

iskolai helyiséget bérlők külön megállapodás alapján tartózkodhatnak a bérelt helyiségekben. Belépéskor a portások ellenőrzik benntartózkodásuk jogosságát. 15

4.4 Az iskola tanulóinak munkarendje A tanulók jogait és kötelességeit a Házirend tartalmazza, amelynek betartása minden tanuló számára kötelező. A Házirendet a fenntartó önkormányzat fogadja el a nevelőtestülettel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal előzetesen egyeztetett. A Házirendet, a tanév helyi rendjét és a balesetvédelmi szabályokat az osztályfőnökök ismertetik az első tanítási héten a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik munkanapokon 8 – 12 óráig. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

4.5 Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek és eszközeinek használata 4.5.1

Létesítmények, helyiségek használata

Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Tantermek A tanulók és a közalkalmazottak minden esetben kötelesek betartani az iskola belső rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Kötelesek megóvni a berendezést és felszerelési tárgyak épségét. A iskolát és osztálytermeket a névadóhoz méltó és az oktatás jellegének megfelelő díszítéssel lehet ellátni. A tantermek használatának rendjét a házirend szabályozza. A tantermek balesetmentes használhatóságáról a gondnok gondoskodik. A tantermekben délután szervezett foglalkozások tarthatók. (Felnőttképzés, szakkörök, egyetemi előkészítő foglalkozások stb.) 16

A termekben észlelt hibák, hiányosságok jelentése a portán található hibabejelentő füzetbe való bejegyzéssel történik. A balesetveszélyes esetek bejelentése a gazdasági irodán történik, azonnali intézkedést kérve a balesetveszély elhárítására. Speciális termek működési rendje A számítástechnika termek, a projektterem, a tanműhely, a könyvtár, a tornaterem és a kémiaterem működési rendjét a mellékletek tartalmazzák. A számítástechnika termek, a projektterem és a tárgyaló működési rendjét az SZMSZ 8. számú melléklete tartalmazza. A tanműhely működési rendjét az SZMSZ 7. számú melléklete tartalmazza. A tornaterem és tornaszoba működési rendjét az SZMSZ 9. számú melléklete tartalmazza. A szertárak és a kémia előadóterem működési rendjét az SZMSZ 10. számú melléklete tartalmazza. Az iskola dolgozóinak dohányozni az iskola területén csak a kijelölt dohányzóhelyen szabad. Az iskola 18. életévüket betöltött tanulóinak dohányozni az udvaron kijelölt helyen, a 9.40 –es illetve a 10.40-es nagyszünetben, igazolvány felmutatásával lehet.

4.5.2

Eszközhasználat

Intézményi célú „külső” eszközhasználat Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Magán célú eszközhasználat Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Az eszközök magáncélú használata az intézmény működését nem akadályozhatja. Az egy hetet meghaladó bérlet esetén az igénylést hetente meg kell ismételni.

17

5

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI

5.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

5.2 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottnak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt., és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzíti. A közalkalmazottak munkakörükhöz tartozó konkrét feladatait a munkaköri leírásaik tartalmazzák.

5.3 A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő, alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: - szabadidő szervező; - gyermek és ifjúságvédelmi felelős; - könyvtáros. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a. a pedagógiai program és módosításának elfogadása b. a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása c. a nevelési-oktatási intézmény éves munkaterve d. a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása e. a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása 18

f. a házirend elfogadása g. az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő vélemény kialakítása A nevelőtestület értekezletei - a tanév állandó értekezletei: tanévnyitó értekezlet félévi értekezlet tanévzáró értekezlet nevelési értekezletek 2 alkalommal (általában novemberben és áprilisban) félévi és év végi osztályozó értekezlet - rendkívüli értekezletek - egy adott osztályban tanító tanárok értekezlete Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója, vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: 

nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van;



a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkeziknyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben- a nevelőtestület többségének kérésére- titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlete lehet: - egy osztályban tanító nevelők értekezlete, - egy iskolatípus nevelőinek értekezlete, stb. Az értekezleten a részvétel kötelező. A nevelőtestület döntési jogköréből az adott osztályban tanító nevelői testület döntési jogkörébe utalja: 

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását,



félévi és év végi nevelőtestületi dicséretekről történő döntéshozást



magatartás- és szorgalomjegyek megállapítását

19

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

5.3.1

A nevelők szakmai munkaközösségei

Az iskolában működő szakmai munkaközösségeket a 14. számú melléklet tartalmazza. A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza át: 

a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésével kapcsolatos véleményezési jogkörét;



a tantárgyfelosztással kapcsolatos ügyeket.

A munkaközösség döntési jogköre Dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról (középtávú terv + éves feladatterv), az éves továbbképzési programról. A nevelőtestület egyetértésével dönt a szakterületére vonatkozó kutatások, kísérletek indításáról, az ebben való részvállalásról. Belső továbbképzés: pedagógiai, módszertani, oktatási továbbképzés, bemutató órák. Dönt az iskolában használt tankönyvekről a tankönyvszabályzat figyelembevételével. Az iskolai tankönyvszabályzatot a 13. számú mellékelt tartalmazza. A munkaközösség véleményezési és javaslattevő jogköre A szakmai munkaközösség szavazással javaslatot tesz a munkaközösség-vezető személyére. Munkaközösség-vezetői feladattal az adott munkaközösség valamely tagját az igazgató bízza meg. A munkaközösség véleményt nyilvánít az adott tantárgy, nevelési terület intézményi helyzetéről, eredményességéről. Javaslatot tesz a továbbfejlesztés irányának, tartalmának kialakítására (megjelölésére, megfogalmazására). Véleményez és javasol a szaktárgyi központi alternatív programokról. Véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra és a munkaközösség tagjainak iskolai megbízatásaira (osztályfőnök, szakkörvezető, társadalmi tevékenységek stb.). Az osztályfőnöki munkaközösség véleményezési jogköre kiterjed mindazokra a kérdésekre, amelyekben a diákönkormányzatnak döntési hatásköre van. Véleményez és javaslatot tesz címpótlék odaítélésére. Az osztályfőnöki munkaközösség tagjai javaslatot tesznek az évfolyamfelelősök személyére. 20

Javaslatot tesz az iskolai költségvetésben a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására. A tanórán kívüli szaktárgyi foglalkozások jellegére. A munkaközösség tagjainak javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos valamennyi kérdésre. Részt vesznek a felettes szakigazgatási szervek, az OKÉV és a MEPI által szervezett pedagógiai, szakmai programok megvalósításában, lebonyolításában, az iskolai, illetve megyei, esetleg országos eredményvizsgálatokban. A munkaközösségek részt vállalnak a nevelési értekezletek előkészítésében, a témával kapcsolatos szakirodalom összegyűjtésében. A közösen használt szemléltetőeszközökért, tantárgyi segédanyagokért a munkaközösség tagjai közösen vállalják az erkölcsi és anyagi felelősséget. A leltározást is közösen végzik. A munkaközösségek részt vesznek az iskolai hagyományok kialakításában. Kezdeményezik a korszerű módszerek bevezetését és elterjesztését. Évente 3-4 alkalommal megbeszélést tartanak a programjukban meghatározott tematika szerint. A szakmai munkaközösségek feladatai: -

a tartalmi és módszertani elvárások megfogalmazása;

-

a követelményrendszer kialakítása és értékelése;

-

pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése és lebonyolítása;

-

pedagógiai kísérletek elvégzése;

-

a munkatársi közösség fejlesztése;

-

a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése;

-

javaslattétel a tankönyvekre és a felvételi vizsgafeladatokra

-

tantárgyi mérések, vizsgák lebonyolítása;

-

középszintű érettségi tételek elkészítése.

A munkaközösségek száma a feladatok növekedésével változtatható. Egy tanár tagja lehet több munkaközösségnek is. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik.

21

5.4 A pedagógusok A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és oktatás módszereit megválassza; a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket; irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; minősítse a tanulók teljesítményét; hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről; az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében; a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon; a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. A pedagógus munkaköréből következő, külön díjazással nem járó kötelező feladata a kötelező óraszámban

meghatározott

órákat

megtartani,

pontosan

kezdeni

és

befejezni;

a

foglalkozásokat előkészíteni, azokra felkészülni; tanítási óráján az iskolában gyakorlatot végző bármely tanárjelöltet előzetes bejelentés után fogadni; a tanulók értékelésével kapcsolatos feladatok; a tanügy-igazgatási adminisztráció rá vonatkozó feladatai; heti egy alkalommal a fogadóóráján, illetve az éves munkatervben rögzített, az évente kijelölt évfolyamokon osztályonként szervezett délutáni fogadóórán a szülők rendelkezésére állni; kollégáival pedagógiai kérdésekről rendszeresen konzultálni; az éves munkatervben rögzített nevelési és tantestületi értekezleteken, illetve iskolai közösségi ünnepélyeken megjelenni; az éves munkatervben rögzített ügyeleteket ellátni; szertárban, tantermekben és az iskola minden

22

helyiségében a rendet biztosítani, a felszerelési tárgyakat megvédeni, a leltározásban részt venni. A pedagógus munkaköréből következő, különdíjazással járó kötelező feladata az elrendelt többletmunka ellátása; a helyettesítések ellátása; gyermekkísérés az éves munkatervben rögzített tanulmányi kirándulásra; vizsgáztatás, felvételiztetés; külön megbízás alapján munkaközösség-vezetői, osztályfőnöki, diákönkormányzatot segítő pedagógusi, tűzvédelmi és munkavédelmi munka. A pedagógus, mint az iskolai közösség tagja részt vesz az intézménynek az éves munkatervben rögzített közösségi ünnepélyein, az iskola hagyományait ápoló rendezvényein. A gyermekek, tanulók nevelése, a közösség fejlesztése, az iskola hagyományainak ápolása érdekében a pedagógus külön díjazás mellett vállalkozhat táborozás, erdei iskola, s egyéb közösségi és kulturális programok vezetésére, az azokon való közreműködésre.

5.4.1

A pedagógusok megbízatásai

Osztályfőnök Osztályfőnöki munkával valamely pedagógust az igazgató bíz meg meghatározott időre. Feladata elsősorban az osztály közösségi életének szervezése, a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerinti fejlesztése az osztályban tanító tanárokkal összhangban; törekszik tanulói családi és szociális körülményeinek megismerésére, a gyermekkel szükség szerint egyénileg, differenciáltan is foglalkozik; megtervezi és tudatosan alakítja az osztály közösségi programjait, de az évek során törekszik a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének fejlesztésére; a szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók fakultációs választását, a tehetséggondozás irányait, a továbbtanulást; a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi segítség nyújtásáról; az iskolában érvényes tanterv szerint az osztályfőnöki órát felhasználja a pedagógiai és nevelési kérdések megvitatására; képviseli osztálya érdekeit a nevelőtestület és az iskolavezetés előtt. Az osztályfőnök operatív feladatai közé tartozik az osztályba járó tanulókkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése, vezeti osztálya nevelési és osztályozó értekezleteit, ezeken értékeli az osztály közösségi és tanulmányi helyzetét; évente legalább háromszor szülői értekezletet tart, megismerteti a szülőkkel az iskola nevelési programját, házirendjét; szervezi osztályára vonatkozóan az éves munkatervben rögzített délutáni fogadóórát; gondoskodik a tanuló előmenetelével kapcsolatban a szülők törvény által előírt értesítéséről; gondoskodik az osztály

23

szülői munkaközösségének megalakulásáról és segíti annak működését; kíséri osztályát az iskolai ünnepélyeken és nagyobb rendezvényeken; évente egyszer kirándulást szervezhet. Az osztályfőnököt órakedvezmény és pótlék illeti meg. A szakmai munkaközösség vezetője A szakmai munkaközösség vezetője, mint a munkaközösség képviselője, tagja a kibővített vezetőségnek, részt vesz annak ülésein. Elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működik közre az iskolavezetésben, vagyis részt vesz a nevelő-oktató munka reá vonatkozó részterületeinek tervezésében, szervezésében, a helyi tanterv kialakításában; szükség esetén szervezi a munkaközösség tagjainak hosszabb ideig tartó szakszerű helyettesítését; közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében; véleményt nyilvánít új szaktanár kinevezésével kapcsolatban, illetve a munkaközösség és az egész iskolai közösség esetében a jutalmazásról, béremelésről, kitüntetésre való felterjesztésről, az iskola gazdálkodásáról. Összekötő az iskolavezetés és a munkaközösség között. A szakmai munkaközösség vezetője, mint a munkaközösség felelős tagja, a szakmai munkát igyekszik erősíteni, fejleszteni, bizonyos keretek között integrálni; szervezi az iskolai szaktárgyi versenyek lebonyolítását; figyelemmel kíséri közvetlen munkatársai munkáját és segít a nehézségek megoldásában; az új kollégát segíti a beilleszkedésben. A szakmai munkaközösség vezetőjét órakedvezmény illeti meg. A diákönkormányzatot segítő pedagógus A diákönkormányzatot segítő pedagógus a kibővített iskolavezetőség tagja. Kiemelt feladatait a 3.3.7.-es pont tartalmazza. A fenti feladatkörök mellett a diákönkormányzatot segítő pedagógus egyéb feladatokat is ellát: -

tanácsaival, javaslataival segítse a diákönkormányzat önálló működését,

-

folyamatosan kapcsolatot tartson a diákvezetőkkel,

-

segítse a diákok érdekérvényesítő munkáját,

-

segítse a diákok szabadidős tevékenységének szervezését, szervezze a szabadidős programok tanári felügyeletét,

-

biztosítsa az évi diákközgyűlés és továbbképző tábor lebonyolítását,

-

szükség esetén képviselje a diákok véleményét, javaslatait, kéréseit a tantestület és az iskolavezetés előtt, összekötő legyen a tantestület és a diákok között közösségi kérdésekben, a diákok önálló programjainak tervezésekor, lebonyolításakor érje el a törvényi rendelkezések és iskolai szabályzatok előírásainak betartását.

-

az iskolai diákmozgalmak operatív munkájának segítése.

-

az iskolai önképző körök szervezésének, működésének irányítása. 24

-

az

osztály

diákbizottságok

megalakulásának,

hatékony

szerveződésének

támogatása. -

a diákmozgalmi munka olyan irányítása, amely akcióprogramok célkitűzéseinek sikeres végrehajtásához szükséges.

-

közreműködik az iskolai munkaterv és a diákmozgalmi tervek összehangolásában.

-

segíti az iskolai kulturális és sportrendezvények szervezését és lebonyolítását.

-

figyelemmel kíséri az ifjúság jogait meghatározó rendelkezések megtartását.

-

gondoskodik a megfelelő tájékoztatásról az ifjúságot érintő kérdésekben

Alkalmi közösségek Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

5.5 Szülői szervezetek Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik.

5.5.1

Az osztályok szülői közösségei

Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből két választmányi tagot választanak. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott választmányi tagok, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. A szülői munkaközösség az osztályfőnök közvetítésével is eljuttathatja véleményét az iskola vezetőségéhez. A szülői munkaközösség döntési jogot gyakorol minden, az osztály közösségére vonatkozó, anyagi terhet jelentő feladat elvállalásakor. Véleményezési joga van az iskola belső szabályzatai és pedagógiai programja tekintetében. Az osztályok szülői munkaközössége figyelemmel kíséri az oktató-nevelő munkát, segítséget nyújt az iskolai és a családi nevelés összehangolásában. Segíti az osztályt a tanórán kívüli programok (pl. kiállítások, színházlátogatás) szervezésében, közreműködik a tanulókat érintő rendezvények lebonyolításában. 25

5.5.2

Az iskolai szülői választmány (munkaközösség)

Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve a szülői szervezet választmánya. A választmány munkájában az osztály szülői közösségek küldöttei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet választmány elnöke közvetlen az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szülői választmányt az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni, és itt tájékoztatást kell adni az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezet választmány megválasztja tagjai közül az 5 főből álló ún. szülői választmány testületét.

Az iskolai szülői szervezet választmány átruházza a testületre

jogainak gyakorlását. A testület beszámol a szülői választmánynak végzett munkájáról. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: -

megválasztja saját tisztségviselőit;

-

kialakítja saját működési rendjét;

-

az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét;

-

képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében;

-

az iskola pedagógiai programjának, házirendjének, munkatervének, valamint a szervezeti és működési szabályzatának azon pontjai, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak;

-

véleményezi az iskolai tankönyvlistát;

-

véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

5.6 A tanulók közösségei 5.6.1

Az iskolába való felvétel

Iskolánkban tanulmányokat folytathat, aki az iskolával tanulóviszonyban áll. A tanulói jogviszony az iskolába való beiratkozással kezdődik. A középiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújthatja be a középiskolába. 26

A felvétel az oktatási miniszter által, a tanév rendjében meghatározott eljárási rend szerint történik. Magasabb évfolyamokban a más iskolákból érkező tanulók átvételéről az igazgató dönt felvételi beszélgetés, ill. tudásszint vizsgálat alapján. Az iskola minden évben elkészíti a felvételi eljárás rendjét, ez tartalmazza az adott tanév tanulmányi területeket és hozzájuk tartozó tagozatkódokat, illetve a felvételi eljárás menetét. A felvételi eljárás rendjét a 12. számú melléklet tartalmazza.

5.6.2

Beiratkozás

A felvételi eljárás során a 9. osztályba felvett tanulókat az oktatási miniszter által meghatározott időben kell beíratni. Az intézménynek a beiratkozásra két napot kell megjelölni. Az iskolába a tanulónak lehetőség szerint személyesen kell beiratkoznia, elfogadható indok alapján a pótbeírás alkalmával is lehetséges a jelentkezés (legkésőbb augusztus 15-ig).

5.6.3

Felmentés az óralátogatás alól

Óralátogatás alól felmentést írásbeli kérelem alapján bizonyos esetekben az igazgató adhat. A kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni az olyan iskolai döntéshez, amely a tanuló tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentésével, az egyes tantárgyak alóli mentesítésével kapcsolatos. Egyéb felmentések 79/1993. tv.11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; (2) Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. (3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. 76/1993. tv. 11. § (1) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű 27

igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a Vizsgaközponthoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható. Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező már eredményesen vizsgázott - a szakmai és vizsgakövetelmény változása kivételével -, újabb vizsgát nem köteles tenni. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről - a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára - a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn. A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg.

5.6.4

A tanulóközösségek

Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból tisztségviselőket választ. Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók, a tanulóközösségek és a Diáktanács érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. A tíztagú Diáktanács az iskola minden osztályának egy-egy felelős képviselőjének szavazata alapján kerül megválasztásra. Választásra évente egyszer kerül sor. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. A DÖK döntési (saját szerveződés, működés, tisztségviselők, programok), egyetértési (házirend, szociális juttatások, SZMSZ tanulókat érintő része), véleménynyilvánítási jogkörét,

28

feladatait a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza (11. számú melléklet). Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján- a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákönkormányzat számára az intézmény biztosít egy helységet, ahol a diák-önkormányzati programok, a diákújság, a pályázatok előkészítése, a programokhoz szükséges kellékek tárolása történik. Az intézmény a diákönkormányzat számára biztosít számítógépet internetkapcsolattal, nyomtatót és fénymásolási lehetőséget. A DÖK által szervezett rendezvények lebonyolításához az iskola biztosítja a megfelelő helyszínt, helyet. Az iskola vezetése lehetőség szerint anyagilag is támogatja a DÖK működését és törekvéseit például bizonyos nyomdaköltségek,

utazási

költségek,

továbbképzések

és

egyéb

dologi

kiadások

támogatásával.

5.6.5

Tanórán kívüli foglalkozások

Az intézményben illetve az iskola által a tanulók számára az alábbi tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek.

Általános szabályok: -

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes.

-

A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.

-

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.

-

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.

-

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

29

-

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

-

A tanuló iskolán kívüli egyesületek munkájában való részvételéhez a szülő beleegyezése is szükséges. Az iskolában jelentenie kell egyesületi tagságát.

-

A tanuló az iskolában szervezett különböző tanórán kívüli foglalkozásokon részt vehet.

-

A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a tanulók közösségei, DÖK, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség kezdeményezheti. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes.

-

Az öntevékeny körök vezetője lehet a témában tájékozott diák, önként vállalkozó pedagógus, szülő vagy más nagykorú személy is. A tanulók minden esetben maguk közül diákvezetőt választanak.

-

Az öntevékeny körök évi programot állítanak össze, meghatározzák összejövetelük időpontját, amely a tanítás után délutáni órákban, vagy a kör jellegénél fogva a hétvégi pihenőnapon is lehet, Pl.: természetjáró, horgász stb.

-

Az öntevékeny körök munkájukat kiállításon mutathatják be.

-

A rendezvényeken tanári felügyeletről minden esetben gondoskodni kell.

-

A rendezvényeken függetlenül attól, hogy az iskola épületében vagy azon kívül tartják szeszes italt árusítani, felszolgálni és fogyasztani tilos.

-

A rendezvények vagy összejövetelek költségeit, belépőjegyeinek árát úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék, a bevétel felhasználásáról a költségek levonása után a Diákmozgalom vezetője dönt.

-

A

jó

képességű,

tehetséges

tanulókat

átlagon

felüli

teljesítményekre

ösztönözhetjük a tantervi anyagra épülő elmélyültebb tantárgyi és szakmai tudást igénylő házi tanulmányi és szakmai versenyek szervezésével. -

A házi versenyeket az éves munkatervben meg kell tervezni, s év elején meghirdetni.

Tanórán kívüli tevékenységek legjellemzőbb fajtái: Diákmozgalom diákönkormányzat Szakkör sportkör- sportegyesületek Korrepetálás öntevékeny körök tanulmányi versenyek Kulturális intézmények látogatása öntevékeny munka

iskolarádió Iskolaújság Videoklub hétvégi, szünidei mozi, színház Múzeumlátogatás Könyvtárlátogatás Klubdélután az osztályfőnök, vagy az osztályközösség által szervezett programok (pl.: kirándulás) 30

Szakkörök Az iskola költségvetési előirányzatának terhére, a tantárgyfelosztásban szerepeltetve szakkörök szervezhetők, amelyek a tantervi anyagon túlmenően a tanulók tudományos, technikai, művészi, szakmai érdeklődését hivatottak kielégíteni. A szakkörök szervezéséről a tanulókat tájékoztatni kell. A szakkörbe való jelentkezés a szakkört vezető tanárnál történik, a jelentkezés önkéntes. A szakköri foglalkozások október 1-től május 31-ig tartanak. A szakkör vezetője köteles szakköri munkatervet, illetve szakköri naplót vezetni. Ennek ellenőrzése a kijelölt igazgatóhelyettes feladata. A szakköri foglalkozások szervezeti formáját, rendjét és időbeosztását a foglakozás vezetője az igazgató jóváhagyásával határozza meg. A szakkör minimum létszáma 10 fő. Ennél kisebb létszámú szakkör működését csak az igazgató engedélyezheti. Ha a szakkör létszáma év közben 10 fő alá csökken, a szakkör vezetője jelenti az igazgatónak, illetve az igazgatóhelyettesnek. A továbbiakról – esetleges megszűnés - az igazgató intézkedik. A sportkör A diáksportkör célja a testnevelési órán kívül az ifjúság testedzési és sportolási igényeinek kielégítése, a testnevelési órán tanult mozgásformák begyakorlása, és a minőségi sport utánpótlás nevelése. A sportkör megalakulását, működését külön jogszabály szabályozza. A sportkör működését a testnevelés munkaközösség irányítja. Az iskola minden tanulója a beiratkozással automatikusan diák-sportköri tagsággal rendelkezik, melynek értelmében külön díj befizetése nélkül részt vehet a sportköri foglalkozásokon és versenyeken. Korrepetálások Az iskola a tanulók tanulmányi munkájának segítése érdekében korrepetálásokat szervez. A korrepetálások az iskola költségvetési előirányzatának terhére tervezhetők. Ezt a tantárgyfelosztásban szerepeltetni kell. A korrepetálások időpontját, helyét, a korrepetálásokat végző tanár nevét a tanulókkal ismertetni kell, akik ezt az ellenőrző könyvbe beírják. A korrepetálások rendjét állandó hirdetésként az aulában ki kell függeszteni. A korrepetálás a tanulók részére ingyenes és önkéntes.

31

Rendkívüli esetben (pl.: több tárgyból bukás veszélye) a tanuló a szülő egyeztetésével kötelezhető a korrepetáláson való részvételre. Öntevékeny diákkörök Iskolánk diákjainak öntevékenységét az iskolavezetés azzal is elismeri, hogy a tanulók kezdeményezésére létrejött diákkörök működését támogatja, azoknak tanári segítséget is nyújt. Az öntevékeny diákkörök mindegyike rögzíti programját, tevékenysége céljait. E célkitűzések - a fennálló rendelkezések figyelembevételével - az önképzés, a művészet és kultúra, a tudomány és sport bármely területén megvalósíthatók, ha - az iskola lehetőségeit is figyelembe véve reálisak - a tanulók saját munkáján alapulnak - nem sértik - az említett rendelkezések mellett - az iskola érdekeit sem. A három előírás bármelyikében sérelme esetén az iskolavezetés felszólíthatja a kör választott diákvezetőjét a jelen szabályzatban írtak betartására. Ha a felszólítás eredménytelen, az adott kör megszűntetését rendeli el az igazgató. Az öntevékeny körök tagsága a fentiek tudomásvételén túl minden őket érintő esetben demokratikusan határoz és gondoskodik a végrehajtásról. Tanulmányi és sportversenyek Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Tanulmányi verseny szervezhető: - egy vagy több tantárgyból (pl.: élelmiszerismeret, vendéglátó-ismeret, biológia stb.); - egyes tantárgyakhoz kapcsolódó készségekből (szavaló, szép kiejtési stb. verseny); - szakmai gyakorlatból. A házi versenyek rendjét célszerű a területi vagy országos versenyek rendjéhez igazítani. Az országos és területi versenyek szabályait, tárgyköreit, a megjelölt pályázati témákat, követelményeket, határidőket a versenyfelhívás kézhezvétele után az igazgató vagy az igazgatóhelyettes ismerteti a tanulókkal. A területi és országos versenyen olyan tanulók induljanak, akik elért eredményeik alapján méltóan képviselhetik az iskolát. A tanulók a versenyeken való részvételre nem kötelezhetők. A versenyző tanulókat a verseny idején mentesíteni kell a tanítási órákon való részvétel alól. A versenyeken helyezést elért tanulók eredményes szerepeléséről az igazgató tájékoztatja a tanulóifjúságot. 32

Mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportköri foglalkozások keretében kell megszervezni. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni sportköri foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornateremet. A

sportköri-foglalkozások

pontos

idejét

tanévenként

a

tantárgyfelosztásban

kell

meghatározni. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógy-testnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelés órákat az iskolában kell megszervezni.

5.6.6

A tanulók mulasztásának igazolása

A tanulók mulasztásának igazolására vonatkozó részletes szabályozást az intézmény házirendje tartalmazza.

5.6.7

A tanulók jutalmazása

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -példamutató magatartást tanúsít, vagy -folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy -

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

-

iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

-

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következődicséretek adhatók: - szaktanári dicséret; - osztályfőnöki dicséret; 33

- igazgatói dicséret; - nevelőtestületi dicséret A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanuló a tanév végén: -

szaktárgyi teljesítményéért;

-

példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért és kiemelkedő tanulmányi eredményéért dicséretben részesíthető.

A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, kiemelkedő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A nevelőtestület döntése alapján minden iskolatípus egy tanulója, aki a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtotta a tanév során, Krúdy Emlékérmet vehet át az iskola igazgatójától. Az

iskolán

kívüli

versenyeken,

vetélkedőkön,

illetve

előadásokon,

bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A Krúdy Emlékplakett a legmagasabb szintű iskolai elismerés, mely a nevelőtestület döntése alapján a ballagási ünnepségen kerül átadásra. Emellett a kiemelkedő végzős tanulók teljesítménye Emléklappal, illetve könyvjutalommal kerül elismerésre. A "Krúdy Alapítvány a tanulókért" alapszabályának megfelelően anyagi támogatásban részesítheti az arra érdemes tanulókat külföldi tanulmányi útjuk és egyéb továbbképzéseik során. A döntéseket az Alapítvány kuratóriuma hozza.

5.6.8

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmező büntetésben részesíthető. A tanulókkal szemben a következő fegyelmi eljárás nélkül kiszabható fegyelmező intézkedések hozhatók:

34

Szaktanári figyelmeztetés adható (szóban vagy írásban), ha a - tanuló a szaktanár órai munkáját zavarta, - az adott tárgyból tanulmányi kötelezettségeit több alkalommal elmulasztotta A szaktanár első esetben jelezze a szóbeli figyelmeztetést az osztályfőnöknek, második esetben írásban figyelmeztesse a tanulót. Osztályfőnöki figyelmeztetés Házirend megsértése, különösen az alábbi esetekben: -

az iskola általános szabályzatainak megsértése (pl.: magatartás, baleseti és tűzvédelmi utasítások be nem tartása, munkaruha hiánya stb.)

-

kötelesség elmulasztása (hetes feladatai, menzafelelős stb.)

-

az iskolai munka rendjének megsértése (pl.: házirend szerinti igazolatlan óra.)

Az osztályfőnöki figyelmeztetőt megfelelő indoklással az ellenőrző könyvbe és a napló megjegyzési rovatába be kell jegyezni. Osztályfőnöki intő Adható a házirend ismételt megsértéséért, baleset és tűzvédelmi szabályok szándékos megsértéséért, magatartási vétségekért (pl.: durva, trágár beszéd, durva viselkedés, közös tulajdon szándékos rongálása, stb.). Az osztályfőnöki intőről a szülőt értesíteni kell. Igazgatói intő Intőt kell adni a házirend többszöri vagy súlyos megsértéséért. A szülőket írásban értesíteni kell. Nevelőtestületi intő Nevelőtestületi intőt kell adni a házirend többszöri vagy súlyos megsértéséért. A szülőket írásban értesíteni kell. Fegyelmi eljárás A tanuló súlyos és vétkes kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi eljárást az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület által megbízott fegyelmi bizottság vezeti. Elnöke az általános igazgatóhelyettes, tagjai az osztályfőnöki 35

munkaközösség vezetője és a diákönkormányzatot patronáló tanár. A szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba be kell vonni a területi gazdasági kamarát. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A fegyelmi bizottság hozhat határozatot fegyelmi tárgyalás nélkül is, ha a tanuló elismeri a terhére rótt kötelességszegést. A fegyelmi tárgyaláson tanácsadási és véleményezési joggal jelen van a gyermek és ifjúságvédelmi felelős és a DÖK képviselője. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetés abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegést a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetés lehet: a. megrovás; b. szigorú megrovás; c. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba; e. eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f. kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a bekezdés e.-f. pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A bekezdés d. pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A 36

bekezdés c. pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Ha a tanuló tanulmányi kötelességeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. A bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg: 

gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százaléka.



ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, a nevelőtestület, illetve a fegyelmi bizottság dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

5.6.9

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

Az intézmény iskola-egészségügyi ellátása Az iskola-egészségügyi ellátás tagjai: az iskolaorvos és a védőnő. Feladataikat éves munkaterv alapján a következő jogszabályok rendelkezései szerint látják el:  1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről  26/1997. NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról  51/ 1997. NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatokról

37

 A 2003. évi LXI. OM törvény gyermekek egészségére, egészségügyi ellátására vonatkozó paragrafusai  19/2009.(VI.18) EüM rendelete Feladatok:  Éves munkaterv készítése  Tanulók védőnői szűrővizsgálata 2 évenként  Tanulók orvosi szűrővizsgálata 2 évenként  Elsősegélynyújtás  Krónikus betegek életvitelének segítése  Egészségfejlesztő órák tartása  Testnevelés,

gyógytestnevelés,

technikai

órák,

iskolai

környezet,

higiénés

ellenőrzésében való részvétel  Kapcsolattartás a szülőkkel  Pályaválasztás segítése  Dokumentáció A munka célja a panaszt még nem okozó elváltozások felfedezése, szűrése és a betegségek kialakulásának megelőzése. Ennek érdekében a tanulók szűrővizsgálatokon vesznek részt. A szűrés alapján történik a tanuló gondozása, testnevelési, és gyógytestnevelési besorolása. A talált elváltozások miatt szakorvosi vizsgálatra javaslatot, vagy beutalót kapnak a gyerekek. Az eredményt az iskola-egészségügyi szolgálathoz vissza kell juttatniuk.

5.6.10

A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, az ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnökök véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt. A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló: -

akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,

-

akit az egyik szülő egyedül nevel,

-

akinek egyik vagy mindkét szülője tartósan beteg

A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente az osztályfőnökök közössége dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

38

5.6.11

A tankönyvellátás rendje

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval köt megállapodást a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, - a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyrendelési szabályzatot a 13. sz. melléklet tartalmazza.

5.7 A nem pedagógus dolgozók 5.7.1

Az iskolatitkár

Az iskolatitkár vezeti, bonyolítja, az iskolai és tanügy-igazgatási adminisztrációt, levelezést, köztük a tanulókkal kapcsolatos iskolai szintű adminisztratív teendőket is. Kapcsolatot tart felettes szervekkel, más iskolákkal, szülőkkel. Feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

5.7.2 A

A gazdasági irodai dolgozók

gondnok

feladatkörébe

tartozik

az

iskolaépület

és

környéke

tisztaságának,

rendezettségének, valamint a helyiségek kulturált és célszerű berendezésének biztosítása.

39

Az épületben, ill. a berendezési tárgyakban bekövetkezett kár, ill. ezekkel kapcsolatos baleset esetén azonnal intézkedik. Szervezi és irányítja a takarítók, portások és a karbantartók munkáját. Szervezi, tervezi a berendezéssel és a belső karbantartással kapcsolatos beszerzéseket, munkákat. Folyamatosan vezeti a leltári nyilvántartást, szükség esetén leltároz. Vezeti a tisztítószer raktárt. A gazdasági ügyintézők (könyvelők, pénztáros) feladatkörébe tartozik az iskola számviteli ügyeinek intézése, számlák nyilvántartása, kezelése, a költségvetés folyamatos ellenőrzése, a helyi pénztár és a gazdasági irattár kezelése. Kapcsolatot tartanak a helyi MÁK Pénzügyi illetve Bér- és Munkaügyi Osztályainak dolgozóival. Szervezik az ebédeltetést, intézi az ezzel kapcsolatos nyilvántartást és a pénzügyeket. Végzik az összes dolgozó illetményével kapcsolatos nyilvántartást, a nem bérjellegű személyi juttatásokkal kapcsolatos ügyintézést (pl. MÁV-igazolvány, könyvtámogatás, étkezési támogatás). Ellátják a rendkívüli túlóra (helyettesítés), a betegállomány, GYES, GYED és gyermekszabadság adminisztrációját. A gazdasági

irodai dolgozók együttműködnek

egymással,

az igazgatósággal,

az

iskolatitkárral, az iskola pedagógusaival. A gondnok és a gazdasági előadó tennivalóit részletes munkaköri leírások tartalmazzák.

5.7.3

Technikai dolgozók

A nem pedagógus dolgozók körébe tartoznak még az adminisztrátor az oktatás technikus, a rendszergazda és a többi technikai dolgozók: portások, kézbesítő, takarítók, karbantartók. A technikai dolgozók munkájának szervezése, irányítása a fenti megosztás szerint a gondnok, ill. a gazdasági vezető feladatkörébe tartoznak. A technikai dolgozók feladatkörét munkaköri leírás rögzíti.

5.7.4

Étteremvezető

Vezeti és irányítja az étterem tevékenységét. Szervezi a tevékenységhez szükséges folyamatokat, a konyhai dolgozók munkarendjét. Tevékenysége során együttműködik az iskola igazgatóságával. Feladatait a munkaköri leírás rögzíti.

6

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA

6.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgatóval a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: 40

- az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség ülései, - a kibővített iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, tanári tájékoztatók. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett elektronikus hirdetőtáblán, valamint havonta szóbeli tájékoztatón keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: -

az

iskolavezetőség

ülései

után

tájékoztatni

az

irányításuk

alá

tartozó

pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, -

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, szülői szervezettel.

6.2 A szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása a munkaközösségvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - a kibővített iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, tanári tájékoztatók. A

munkaközösség-vezetők

az

év

végi

nevelőtestületi

értekezleten

értékelik

a

munkaközösségük tevékenységét, különös tekintettel a munkaközösség éves tervére, annak időarányos teljesítésére. Az egyes beszámolók esedékességét az éves munkaterv tartalmazza.

6.3 A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a)

az igazgató - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal), - az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül,

b)

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,

tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatnia kell. 41

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

42

A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái Ktv. 11.§ 1/g. A tanulók kulturált vélemény nyilvánítása megtörténhet: -

közvetlenül

a

szaktanárhoz,

osztályfőnökhöz,

munkaközösség-vezetőhöz.

igazgatóhoz, igazgató helyettesekhez; -

diákönkormányzaton keresztül;

-

egyénileg vagy nagyobb közösség nevében;

-

közvetve szülőkön, szülői munkaközösségeken keresztül;

-

írásban vagy szóban.

-

Iskola által összeállított kérdőív alapján.

Az iskola 30 napon belül érdemi választ ad.

6.4 A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a.)

az igazgató: - a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy iskolai szülői értekezleten; - osztályszülői értekezletek előtt iskolarádión keresztül

b.)

az osztályfőnökök: - osztályszülői értekezleteken tájékoztatja.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek; - fogadó órák; - nyílt napok; - írásbeli tájékoztatók az ellenőrző füzetben. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott

képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

vezetőségével,

nevelőtestületével vagy szülői szervezetével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: 43

- az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél. Tájékoztatás kérés lehetősége a szülők és tanulók részéről Tájékoztatáskérés igazgatótól, szaktanároktól, osztályfőnököktől, vezetőktől: - fogadóórákon - szülői értekezleteken - választmányi üléseken

6.5 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval; - a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal; - a megyei, pedagógiai intézettel; - az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközponttal; - kamarákkal; - gyakorlati munkahelyekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő szervezetekkel: - gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, egyénekkel Felelős a gyakorlati oktatásvezető. - a helyi gyermek és ifjúsági szervezetekkel Felelős az általános igazgatóhelyettes és az ifjúságvédelmi felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi és fogászati szűrővizsgálatát. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. 44

A közoktatási törvény 38 § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

7

BELSŐ ELLENŐRZÉS

7.1 A belső ellenőrzés feladata Az ellenőrzés feladata különböző munkaterületek folyamatos figyelemmel kísérése, az ellenőrzést követő értékelés és tervkészítés során pedig a cél a munka zavartalan menetének biztosítása, a munkakörülmények állandó javítása, fejlesztése. Az egyéni munkavégzés tekintetében az ellenőrzés feladata az értékelés során az elismerés mellett javaslatok megfogalmazása a javítás, a fejlődés érdekében. Hanyag munkavégzés esetén a tények ismeretében a mulasztások okainak a feltárására, a felelősség megállapítása. Hiányosságok esetén a kijelölt feladatok elvégeztetése, a megvalósításról az előírt határidőre jelentés elkészíttetése. Szükség estén fegyelmi eljárás indítására javaslattétel. Bármilyen körű ellenőrzéssel szemben követelmény, hogy rendszeres, tervszerű, objektív és nyílt legyen. Az ellenőrzés által érintett munkaterület dolgozóinak, az ellenőrzött személynek előzetesen tudnia kell az ellenőrzésről, céljáról, illetve az ellenőrzés végén ismertetni kell velük az ellenőrzés megállapításait, az értékelés során megfogalmazott javaslatokat, eljárásokat, követelményeket. További feladatai: -

biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését;

-

segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;

-

az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről;

-

szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Értékelés Az értékelés szembesítést jelent, a végzett munka során adódó eredmények számbavételét, a hibákkal való szembenézést, amely minősíti a munkában résztvevő személyeket is. Követelményei: 45

Tényeken alapuljon, kellően indokolt legyen, nevelő hatású legyen, ösztönözzön a munka javítására, legyen feladat-meghatározó, a lényeges kérdésekre reagáljon, demokratikus és nyílt legyen. Színterei: A tanulók tanulmányi munkájának területei: •

tanórai és tanórán kívüli tevékenységek

•

érettségi és szakmai vizsgák

•

tanulmányi versenyek

A tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint) A pedagógusok, technikai dolgozók munkájának terén: •

önértékelés (évente)

•

vezetői ellenőrzés, értékelés −

tervezett (munkatervi)

−

eseti

• külső, szakmai vizsgálat útján. Intézményi szintű •

fenntartói, és egyéb vizsgálatok −

szakmai tevékenységre vonatkozó

−

gazdasági, pénzügyi szempontú

• vizsgák Ellenőrzési-értékelési rendszerünk rövid távú céljai: •

a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és azok összevető elemzésével.

•

az egyéni képességek felszínre hozása és kibontakoztatása, és az ehhez szükséges oktatási-képzési igények és lehetőségek összhangba hozása.

hosszú távú céljai: •

az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti;

•

meghatározza a kiemelkedő színvonalú, eredményes oktató tevékenység feltételeihez szükséges pontos, tárgyilagos adatokat.

46

7.2 Az ellenőrzésre jogosultak köre valamint az ellenőrzés szempontjai 7.2.1

A nevelő-oktató munka ellenőrzési szempontjai: -

A pedagógusok munkafegyelme.

-

A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása.

-

A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.

-

A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.

-

A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.

-

A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen:

-

előzetes felkészülés, tervezés;

-

a tanítási óra felépítése és szervezése;

-

a tanítási órán alkalmazott módszerek;

-

a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán;

-

az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.

-

(Tantárgyi eredménymérések.)

7.2.2

Ellenőrzésre jogosultak

Igazgató Ellenőrzési hatásköre az iskola egész működésére kiterjed. Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésre kijelölni. Igazgatóhelyettesek Ellenőrzik -

a tanmenetek, munkaközösségi munkatervek időarányos megvalósulását;

-

versenyfelkészítést;

-

a tanári ügyelet ellátását;

-

az okmánykezelés rendjét;

-

az adminisztrációs munkát: osztálynaplók, anyakönyvek, ellenőrző könyvek, bizonyítványok

-

az érettségi vizsgák és a szakmai lefolyását, adminisztrációját;

-

a szakmai elméleti és gyakorlati képzést;

-

közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek oktatói-nevelői munkáját. 47

Két tanítási nyelvű tagozatvezető - a munkaköri leírásában rögzített feladatokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat lát el. A gyakorlati oktatásvezető ellenőrzési jogköre kiterjed: - a gyakorlati oktatáshoz beosztott dolgozók tevékenységére; - a munkanaplók folyamatos vezetésére; - az egészségügyi és a biztonságtechnikai szabályok megtartására; - az iskolai tanműhelyi és az iskolán kívüli gyakorlati képzésre; - a munkaköri leírásában rögzített feladatokhoz kapcsolódó ellenőrzésre. Tanműhely vezető ellenőrzési jogköre kiterjed: - a gyakorlati képzés során a nyersanyag felhasználására; - az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzésre; - a szakmai gyakorlati vizsgák technikai előkészítésére, lebonyolítására; - a tanműhelyek baleset-, tűz- és egészségvédelmi szabályainak betartására; - a gyakorlati oktatók oktató és nevelő munkájára; - a munkaköri leírásában rögzített feladatokhoz kapcsolódó ellenőrzésre. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési tevékenysége kiterjed: - a tantervi feladatok határidőre való teljesítésére; - az egységes követelményrendszer megvalósítására; - az érettségire és záróvizsgára való felkészítésére; - a felzárkóztatás hatékonyságára; - az eszközállomány használatára és védelmére; - a szaktárgyi versenyek előkészítésére és lebonyolítására.

48

7.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzési és értékelési rendszere Ellenőrzés módszer

gyakoriság

felelős

Értékelés módszer

gyakoriság

felelős

tanmenetek elemzése

évente

ig.h és mkv-k

szóbeli megbeszélés

évente

mkv-k

tanítási óra felépítése és szervezése

óralátogatás

folyamatos

ig.h és mkv-k

szóbeli megbeszélés

alkalmanként

ig.h és mkv-k

tanítási órán alkalmazott módszerek

óralátogatás

folyamatos

ig.h és mkv-k

szóbeli megbeszélés

alkalmanként

ig.h és mkv-k

óralátogatás

folyamatos

ig.h és mkv-k

teljesítményértékeléskor

alkalmanként

igazgató

Terület

A pedagógusok oktató-nevelő munkája

előzetes felkészülés, tervezés

a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése tanmenetek, munkaközösségi munkatervek időarányos megvalósulása az iskolai tanműhelyi és az iskolán kívüli gyakorlati képzés egységes követelményrendszer megvalósulása

óralátogatás

folyamatos

ig.h és mkv-k

szóbeli megbeszélés

alkalmanként

ig.h és mkv-k

dokumentumelemzés

havonta

ig. helyettesek

teljesítményértékeléskor

alkalmanként

ig.h és mkv-k

foglalkozás látogatás

folyamatos

gyakorlati oktatásvezető

szóbeli megbeszélés

alkalmanként

gyakorlati oktatásvezető

óralátogatás

folyamatos

mkv-k

szóbeli megbeszélés

alkalmanként

mkv-k

érettségi és záróvizsgákra történő felkészítés

óralátogatás, belső és külső mérések

folyamatos és aktuális időben

ig.h és mkv-k

összehasonlító elemzés

félévi és év végi értekezleteken

igazgató és ig.h

folyamatos és aktuális időben

ig.h és mkv-k

összehasonlító elemzés

félévi és év végi értekezleteken

igazgató és ig.h

aktuális időben

ig.h és mkv-k

szóbeli megbeszélés

alkalmanként

ig.h és mkv-k

óralátogatás

folyamatos

ig. helyettesek

szóbeli megbeszélés

alkalmanként

ig.h és mkv-k

óralátogatás, belső és külső mérések

folyamatos

ig.h és mkv-k

összehasonlító elemzés

félévi és év végi értekezleteken

igazgató és ig.h

ofi órák látogatás, iskolai és osztályrendezvények ellenőrzése

folyamatos

ig. helyettesek

teljesítmény-értékeléskor

alkalmanként

Igazgató

Országos kompetenciamérésre való óralátogatás, eredmények felkészítés elemzése a szaktárgyi versenyek előkészítése és szemle lebonyolítása felzárkóztató foglalkozások hatékonysága tehetséggondozás

tanulói személyiségfejlesztő munka

49

Ellenőrzés módszer

gyakoriság

felelős

Értékelés módszer

gyakoriság

Felelős

Pedagógusok és munkatársak munkafegyelme

a tanári ügyelet ellátása

szemle

folyamatos

ig. helyettesek

szóbeli megbeszélés

alkalmanként

ig. helyettesek

szemle

folyamatos

gyakorlati oktatásvezető

dokumentum-elemzés

havonta

gyakorlati oktatásvezető

szemle

félévenként

ig. helyettesek

jegyzőkönyvek

szabályzat szerint

ig. helyettesek

a tanórák, beszámolók és vizsgák megtartása

látogatás

folyamatos

ig. helyettesek

teljesítmény-értékeléskor

alkalmanként

ig. helyettesek

a munka és tűzvédelmi szabályok megtartása

szemle

félévenként

tűzvédelmi felelős

jegyzőkönyvek

szabályzat szerint

ig. helyettesek

Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó adminisztráció

osztálynaplók, anyakönyvek, bizonyítványok

dokumentum-elemzés

havonta

ig. helyettesek

feljegyzés, szóbeli értékelés

alkalmanként

ig. helyettesek

munkanaplók vezetése

dokumentum-elemzés

havonta

gyakorlati oktatásvezető

feljegyzés, szóbeli értékelés

alkalmanként

gyakorlati oktatásvezető

ellenőrzés

félévenként

osztályfőnök

szóbeli megbeszélés

alkalmanként

ofők

szemle

évente

igazgató

jegyzőkönyvek

alkalmanként

Igazgató

ellenőrzés

évente

ig. helyettesek

jegyzőkönyvek

alkalmanként

Igazgató

tanulmányi munka

óralátogatás, naplóellenőrzés

havonta és alkalomszerűen

ofők, mkv-k, ig.h

szóbeli, írásbeli feleletek

tanmenet, félévente

Szaktanárok

versenyeredmények

elemzés

évente

mkv-k, ig.h

írásbeli, szóbeli

évente

Szaktanárok

magatartás

óra-, és rendezvénylátogatás

folyamatos

ofők, mkv-k, ig.h

önértékelés, megbeszélés

félévente

ofők

szorgalom

óra-, és rendezvénylátogatás

folyamatos

ofők, mkv-k, ig.h

önértékelés, megbeszélés

félévente

ofők

dokumentum-elemzés

esetenként

ig. helyettesek

megbeszélés

félévente

ig. helyettesek

helyzetelemzés

folyamatos

ofők, mkv-k, ig.h

önértékelés, megbeszélés

félévente

ig. helyettesek

A tanulók munkája

Terület

gyakorlati képzés során a nyersanyag felhasználás egészségügyi és biztonságtechnikai szabályok betartása

ellenőrző könyvek okmánykezelés rendje érettségi vizsgák és adminisztrációja

fegyelmi ügyek jutalmazások

szakmai

vizsgák

50

mérések

Intézmény

Terület

helyzetelemzés

évente

ig.h, mkv-k

dokumentum-elemzés

évente

ig. helyettesek

Ellenőrzés módszer

gyakoriság

felelős

Értékelés módszer

gyakoriság

Felelős

pedagógiai és szakmai programok

jogszabály és dokumentum-elemzés

2 évente

igazgató

beszámoló

2 évente

Igazgató

gazdálkodás

jogszabály és dokumentum-elemzés

évente

igazgató

beszámoló

évente

Igazgató

klímateszt

3 évente

minőségügyi felsővezető, igazgató

összehasonlító elemzés

évente

Igazgató

igény, és elégedettség mérések

2 évente

minőségügyi felsővezető, igazgató

beszámoló

félévi és év- végi értekezleteken

minőségügyi felsővezető, igazgató

interjú, kérdőíves lekérdezés

2 évente

igazgató

iskolai közérzet

szolgáltatások

kapcsolatrendszer

51

összehason félévi és év- végi lító értekezleteken elemzés

Igazgató

7.4 Ellenőrzések dokumentálása Az ellenőrzésekről tervezetet az ellenőrzésért felelős személyek készítenek egy tanévre vonatkozóan. Az ellenőrzések összehangolásáért, a távlati ellenőrzési terv készítéséért az igazgató felelős. A tanítás tartalmi, szakmai vizsgálatára vonatkozó ellenőrzések kivételével minden más területen az ellenőrzést végző személy az ellenőrzést követően megállapításairól írásbeli összefoglalót készít. Ennek tartalmaznia kell -

az ellenőrzés fontosabb adatait,

-

az ellenőrzés megállapításait, értékelését,

-

szükség esetén javaslatokat

-

szükség esetén az esetleges felelősök megnevezését,

-

az ellenőrzött dolgozók esetleges észrevételeit és aláírását

-

az ellenőrzést végző aláírását.

Komolyabb hiányosságok, súlyos fegyelmi szabálytalanság esetén ellenőrzési jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek melléklete lehet -

megvalósítási

záradék,

melyben

az

ellenőrzött

dolgozó

intézkedési

kötelezettségeinek illetve a hiányosságokat korrigáló feladatainak elvégzésére tesz kötelező nyilatkozatot. -

felelősségi záradék, melyben a felelősként megjelölt személyek igazolják, hogy az ellenőrzésben rájuk vonatkozó részt megismerték, kijelentik, hogy arra 3 munkanapon belül írásbeli magyarázatot adnak.

Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz hibajegyzék is csatolható.

8

A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI

Az iskolában felnőttoktatás jelenleg tanfolyami formában önköltséges alapon működik. Az OKÉV nyilvántartásával működő felnőttképzés keretén belül szakács, cukrász, pincér és idegenvezető OKJ-s szakmákban valamint ezek részszakképesítéseiben és ráépüléseiben folytathatunk képzést és vizsgáztatást. Az intézmény valamely felsőoktatási intézménnyel kötött szerződés alapján felsőfokú szakképzést folytathat, melynek kimenete lehet Idegenforgalmi szakmenedzser (OKJ száma: 55 812 01 0010 55 01) illetve vendéglátó szakmenedzser (OKJ száma: 55 812 01 0010 55 02). 52

Az iskola a szakmai képzést, nevelést és oktatást felnőttoktatás keretében is szervezheti esti, ill. levelező tagozatos munkarend szerint. A képzési forma választását a tanulók szándéka és a fenntartó önkormányzat engedélye határozza meg.

9

BALESETVÉDELEM, RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK

A részletes munkavédelmi előírások külön szabályzatban rögzítve vannak.

9.1 Intézményi védő-, óvó előírások Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén: Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

9.1.1

A tanuló- és gyermekbaleset megelőzése: a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatát, valamint a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b.) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának

és testi épségének

megóvásával kapcsolatos

ismereteket,

rendszabályokat és viselkedési formákat. A tanulók aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek az oktatáson és annak tartalmával egyetértenek. A hiányzó tanulóknak pótoktatást kell tartani. c.) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d.) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat.

53

e.) Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 1. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: -

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat;

-

a házirend balesetvédelmi előírásait;

-

a

rendkívüli

esemény

(baleset,

tűzriadó,

bombariadó,

természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét; -

a

tanulók

kötelességeit

a

balesetek

megelőzésével

kapcsolatban. 2. Osztálykirándulások, túrák előtt. 3. Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. 4. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. f.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. g.) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. h.) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk vagy, a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. i.) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

54

9.1.2

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: -

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia;

-

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie;

-

minden tanulói balesetet, sérülést azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

b.) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d.) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: -

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.

-

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul

ki kell

vizsgálni és

e balesetekről

az előírt

nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. -

Az iskolatitkár elektronikusan is rögzíti az esetet.

-

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

55

-

Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat

képviselőjének

részvételét

a

tanulóbalesetek

kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek

megelőzésére

vonatkozó

részletes

helyi

szabályokat

az

iskolai

munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

9.2 Üzemorvosi ellátás Az iskola dolgozóinak évenként üzemorvosi vizsgálaton kell részt venni. Az ellátás feltételeiről Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala gondoskodik.

9.3 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.); - a tűz; - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. -

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a) a fenntartót; b) tűz esetén a tűzoltóságot; c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget; d) személyi sérülés esetén a mentőket; e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

56

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: -

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

-

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

-

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

-

A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról;

-

a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról;

-

a vízszerzési helyek szabaddá tételéről;

-

az elsősegélynyújtás megszervezéséről;

-

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: -

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről;

-

a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról;

-

az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről);

-

a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről; 57

-

az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról;

-

az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órák pótlásáról a nevelőtestület dönt. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzvédelmi szabályzat” tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

10 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések egyik típusát az évenként rendszeresen ismétlődő állami, iskolai ünnepek és az iskola hagyományaiból következő rendszeres megemlékezések másik típusát a kiemelkedő események, nagy évfordulók megünneplése képviseli.

10.1 Évenként ismétlődő iskolai ünnepségek és megemlékezések 10.1.1

Tanévnyitó ünnepély

Közös ünnepély a tanév az évi rendjéhez igazodva az első tanítási napon az első órában, ünnepi műsorral, az igazgató és a felsőbb évesek köszöntőjével.

58

10.1.2

Az 1956. október 23-i ünnepély

Iskolai ünnepély az aulában és a tantermekben a televízión keresztül követhető figyelemmel. Megemlékezés ünnepi műsorral, az iskola éves munkatervében kijelölt időpontban.

10.1.3

Krúdy Szalon

Minden év novemberében kerül megrendezésre. Célja a modern művészeti törekvések, kultúrtörténet,

helytörténet

bemutatása.

Kiállítások,

előadások,

performance-ok

megszervezésével ismerkedhetnek a diákok az irodalom, film, képzőművészet, zene alkotóival, alkotásaival. A diákpályázatok az alkotókedvet, kreativitást ’célozzák’, a legjobb pályaműveket megtekinthetik az iskola diákjai.

10.1.4

Az elsős tanulók bemutatkozása

Az iskolai hagyomány szerint osztályok műsorral lépnek fel, majd a számukra megrendezett bálon ünnepelnek. A rendezvény december első hetén (DÖK-hét), péntek délután kerül megrendezésre.

10.1.5

Karácsonyi ünnep

Az iskola aulájában az énekkar közreműködésével szervezzük családias hangulatú karácsonyi ünnepségünket.

10.1.6

Fizika napja

Az iskola éves munkatervében meghatározott napon megrendezett nagyszabású interaktív kiállítás, melynek keretében az iskola tanulói bizonyos témakörhöz kapcsolódóan látványos kísérleteket, illusztrációkat, plaketteket, kiselőadásokat mutatnak be. A rendezvény rengeteg látogatót vonz, nemcsak más iskolák tanulói, hanem családok, nyugdíjas érdeklődök is felkeresik intézményünket a fizika napján.

10.1.7

Szalagavató ünnepély

Általában január második felében rendszerint péntek délután tartjuk, az iskola hagyományainak megfelelő köszöntéssel, az összes végzős osztály együttes rendezésében, amelyet osztályonkénti vidám műsor előz meg, a szalagok feltűzése után nyitótánccal indul a bál és az állófogadás.

59

10.1.8

Pártolói bál

A szalagavató ünnepély után egy héttel, rendszerint szombaton este az iskola dolgozói és a szülők számára megrendezett bál tanulóink színes műsorkínálatával és az általuk elkészített és felszolgált vacsorával.

10.1.9

Március 15-i Nemzeti Ünnep

Iskolai ünnepély az aulában. Ünnepi műsorral, a tanév munkatervében kijelölt időpontban.

10.1.10 Diáknap és diák-diri választás A tavaszi szünet után, pénteken tanítás nélküli munkanap. 11. évfolyam osztályai, illetve a 12. K és I osztályok szerdán és csütörtökön kampányolnak, pénteken pedig színes, látványos, hangulatos műsorral versengenek az iskola tanulóinak szavazataiért.

10.1.11 Ballagási ünnepély A tanév rendjének megfelelően a végzősök utolsó tanítási napja után - általában szombat délelőtt, lehetőleg az iskola udvarán, kialakult forgatókönyv szerint. A ballagási ünnepélyen kerül sor a Krúdy emlékplakett, oklevelek és elismerések átadására is. (A végzősök az iskola hagyományainak megfelelően az évzáró ünnepélyen már nem vesznek részt.)

10.1.12 Környezetvédelmi és sportnap Az iskola éves munkatervében meghatározott napon kerül megrendezésre. A közös torna és futás után a tanulók különféle sportversenyeken, valamint egészség- és környezetvédelmi programokon vesznek részt. (eladások, filmek, vetélkedők)

10.1.13 Tanévzáró ünnepély Rövid megemlékezés, értékelés és elköszönés a nyárra a tanév végén, összekötve a bizonyítványosztással, Általában a tanítás befejezése után egy héttel reggel 9-kor, az iskola éves munkatervének megfelelően.

10.1.14 Megemlékezések tanórai foglalkozások keretében: - az aradi vértanukról; osztályonként 2-2 fő koszorúzáson vesz részt a kopjafánál (okt.6.); - a holokauszt áldozatainak emlékéről (ápr. 16.), valamint 60

- a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékéről (febr. 25.)

10.1.15 Hangversenyek Az iskola ünnepélyes eseményeihez sorolhatjuk a hagyományossá vált évi három hangversenyt az iskola aulájában, az éves munkatervben rögzítettek szerint. A hangversenyre ünnepélyes keretek között, a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában esetleg szólista művészek közreműködésével - kerül sor. Az ünnepélyek felelőseit mindig a tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet fogadja el. A fegyelmezett szervezésben és az ünnepélyesség (ruházat stb.) biztosításában közreműködnek az osztályfőnöki munkaközösség vezetői az osztályfőnökökkel együtt.

10.2 Nagyobb események, évfordulók ünnepélyei és megemlékezések A kerek évfordulókhoz kapcsolódó - de csak 10, 25 stb. évenként sorra kerülő ünnepélyek lehetnek: - Győri események, évfordulók; - iskolai évfordulók; - az iskola névadójához kapcsolódó évfordulók. A fenti kategóriába sorolható események megünneplése - vagy iskolai ünnepélyhez kapcsolható - vagy városi ünnepélyben való (aktív) részvétel - vagy iskolai önálló felkészülést igényel. Mindegyik esetben előzetes felelősöket jelöl ki az igazgató illetve helyettese. Ha szükséges, pl.: nagyobb iskolai évforduló előtt legalább egy évvel, aki(k) forgatókönyv szerint készítik elő a megünneplést. Az iskola a városi rendezvényeken is részt vesz. Igény szerint megemlékezésekbe, rendezvényekbe is bekapcsolódik. Az iskola ötévenként évkönyvet jelentet meg A nemzeti és iskolai ünnepélyeken a tantestület és a tanulóifjúság minden tagjának a megjelenése kötelező. Tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az iskola hírnevének öregbítését. A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi.

61

11 REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI AZ ISKOLÁBAN Az iskolában folytatott reklámtevékenység nem állhat ellentétben az iskola pedagógiai programjával. Elsősorban kulturális és oktatási reklámtevékenység folyhat az igazgatóság előzetes engedélyével.

62

12 ALÁÍRÁSI ÉS BÉLYEGZŐHASZNÁLATI JOG A pénzügyi bizonylatok, megrendelések cégszerű aláírására, ellenjegyzésre jogosultak: igazgató gazdasági vezető általános igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes nevelési igazgatóhelyettes Az igazgatási-ügyviteli kérdésekben általában az igazgató írja alá a dokumentumokat, akadályoztatása esetén az iskolavezetés bármely tagja aláírásra jogosult. Az említettek használhatják hitelesítésül a körbélyegzőt. A vásárlások esetén általában az iskola dolgozói kaphatnak készpénzt utólagos elszámolásra vagy átutalási csekkszámlaszámos bélyegzőt. A bélyegzőkről kimutatást kell vezetni, s ezt, valamint a bélyegzők egy példányát elzárva kell tartani. A bélyegző elvesztését, eltűnését hivatalos úton azonnal jelenteni kell, hogy vele visszaélni senki se tudjon.

63

13 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK:

Készítette: Nagy Attila Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2009. november 19. Véleményezte: Szülői Választmány és DÖK 2009. november 26. Jóváhagyta: Győr Megyei Jogú Város Polgármestere 2009. december 2. Irattári szám: A DÖK részéről: …………………………… DÖK Elnök A Szülői Választmány részéről: …………………………… Varga László Elnök Az intézmény részéről: ……………………………. Nagy Attila Igazgató

P.h.

A fenntartó részéről: …………………………… P.h.

64

14 MELLÉKLETEK

65

14.1 1. számú melléklet: Alapító okirat

66

67

68

69

70

71

72

14.2 2. számú melléklet: Pedagógus munkaköri leírás (minta) Munkáltató: Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola igazgatója Munkavállaló: (személyes adatok, végzettség, képzettség, KJT besorolás, munkaügyi alkalmazási előírások)

1. 2.

3. 4. 5.

6.

Munkahelye: Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola összes épülete Munkaköre: tanár munkaközösség-vezető Munkaközösség-vezetői feladatai ellátásához órakedvezményben részesül, amely az tanévi tantárgyfelosztásban kerül rögzítésre. Minőségügyi vezetői feladatait a pedagógusi munkaidején kívül külön díjazásért látja el. Heti munkaidő: 40 óra Munkaidő beosztása: órarend és munkaterv szerint részben rugalmas Munkaviszonyt érintő szabályok: 5.1. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 5.2. 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 5.3. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 5.4. 11/1994. MKM rendelet 5.5. SZMSZ 5.6. Házirend 5.7. Pedagógiai Program 5.8. Iskolai Minőségirányítási Program 5.9. Kollektív Szerződés Függelmi kapcsolatai:

6.1. Közvetlen felettese a területért felelős igazgatóhelyettes, minőségügyi vezetőként az igazgató 6.2. Eseti megbízás alapján helyettesítést végez. 6.3. Hiányzása esetén az iskola többi tanára helyettesítheti. Nem tervezhető távollét esetén köteles minél hamarabb, de legkésőbb a munkakezdés előtt a helyettesítésért felelős igazgatóhelyettest értesíteni. 7. Feladatai és együttműködései: 7.1. Munkaközösség-vezetőként 7.1.1. Készítse el a munkaközösség tantárgyfelosztását az igazgatóhelyettesek egyetértésével 7.1.2. Készítsen munkaközösségi munkatervet, félévkor és a tanév végén értékelje az elvégzett szakmai munkát 7.1.3. Munkaközössége továbbképzésének megtervezése, szervezése, a továbbképzésekről történő beszámolás irányítása 7.1.4. Irányítsa a munkaközösség szakmai munkáját, a helyi tanterv elkészítését, felülvizsgálatát, a tanmenetek elkészítését 7.1.5. Működtesse a munkaközösség módszertani eszköztárát 73

7.1.6. Támogassa és ellenőrizze a tanulók értékelési rendszerének működtetését 7.1.7. Ellenőrizze és értékelje a munkaközösség tagjainak a munkáját 7.1.8. Az ellenőrző, értékelő tevékenysége alapján kezdeményezzen munkáltatói intézkedéseket beosztott dolgozóival kapcsolatban 7.1.9. Szakmai pályázati lehetőségek figyelése, pályázatok készítése 7.1.10. A munkaközösségben a tankönyvkiválasztás koordinálása, tankönyvrendelés 7.1.11. Vizsgák előkészítése, szervezése, lebonyolítása 7.1.12. Háziversenyek szervezése, versenyfelkészítés, versenyeztetés koordinálása 7.1.13. A munkaközösség szakmai területein eszközbeszerzések tervezése, szertárfejlesztés, termek díszítése 7.1.14. Működjön együtt a többi munkaközösség-vezetővel a nevelési-oktatási kérdések kereteinek meghatározásában 7.2. Minőségügyi vezetőként 7.2.1. Irányítsa a minőségügyi csoport minőségfejlesztési munkáját 7.2.2. Készítsen egy tanévre vonatkozó minőségügyi munkatervet, tervezze meg a szükséges erőforrásokat 7.2.3. Rendszeresen tájékoztassa az igazgatót és a nevelőtestületet a végzett tevékenységről 7.2.4. Működtesse a minőségirányítási rendszert, tanévente: partnerazonosítás, partneri igények és elégedettség mérése, indikátorrendszer működtetése, eredmények elemzése, célképzés, intézkedési tervek készítése és végrehajtása; kétévente: intézményi önértékelés 7.2.5. Ellenőrizze és értékelje a minőségfejlesztési tevékenységet 7.3. Tanárként 7.3.1. Feladatát, jogait, kötelességeit általánosan az 1993. évi LXXIX. Törvény 18.§a tartalmazza. 7.3.2. Konkrét feladatai: 7.3.2.1. Munkaköre színvonalas ellátása érdekében ismerje a közoktatással, szakképzéssel kapcsolatos törvényeket, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai Programját, Házirendjét, tantárgyai tantervi követelményeit, minőségirányítási szabályait. 7.3.2.2. A pedagógus teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő és oktató munkával összefüggő feladatok ellátáshoz szükséges időből áll. 7.3.2.3. Feladata a tanítási órára való felkészülés, az oktató munkával kapcsolatos tárgyi feltételek előkészítése. Gondoskodnia kell szemléltető eszközeinek folyamatos karbantartásáról, az iskola anyagi lehetőségeinek megfelelően az állomány korszerűsítéséről. 7.3.2.4. A nevelő és oktató munka folyamatos korszerűsítése érdekében hatékonyan működjön együtt munkaközössége tagjaival, vállaljon részt az ésszerű munkavégzésen alapuló feladatokból. 7.3.2.5. Szakmai és pedagógiai téren rendszeresen képezze tovább magát. 7.3.2.6. Készítse el és tanévenként vizsgálja felül tanmeneteit; tevékenységét a Pedagógiai Programhoz, ill. a mindenkori munkarendhez igazodva tervezze meg. 7.3.2.7. Lehetőségei szerint vegyen részt az iskolai rendezvények lebonyolításában, a diákélet szervezésében. 7.3.2.8. Megbízás alapján lásson el osztályfőnöki feladatokat. 7.3.2.9. Tanári és osztályfőnöki adminisztrációs munkáit pontosan és határidőre készítse el. 7.3.2.10. Lássa el az iskola igazgatója és helyettesei által esetenként meghatározott egyéb feladatokat. 7.4. Információszolgáltatási kötelezettsége 74

7.4.1. A területért felelős igazgatóhelyettest tájékoztassa a munkaközösség munkájáról, az eredményekről, problémákról 7.4.2. A folyamatos és hatékony oktató-nevelő munka érdekében felettesének jelezze a munkája során felmerült problémákat. 7.4.3. A pedagógiai munka során szerzett tapasztalatairól tájékoztassa tanulói osztályfőnökét, valamint az őket tanító szaktanárokat. 7.4.4. A minőségügyi csoport tagjai számára adjon információt a pedagógiai munkájával kapcsolatos kérdésekről. 7.4.5. Külön felkérésre írásban számoljon be munkájáról. 7.5. Ellenőrzési kötelezettsége 7.5.1. A munkaközösség tagjainak szakmai munkáját ellenőrizze 7.5.2. Folyamatosan ellenőrizze és értékelje tanulói tevékenységét, és erről tájékoztassa a tanulót és a szülőt egyaránt. 7.6. Funkcionális kapcsolatai 7.6.1. Osztályfőnökként rendszeres kapcsolatot tartson a tanulók szüleivel és az osztályban tanító tanárokkal, szakoktatókkal. 7.6.2. Nevelő munkája során működjön együtt az ODB-vel és az ifjúságvédelmi felelőssel, a szabadidő szervezővel 7.6.3. Munkaközösség-vezetőként kezdeményezzen munkáltatói intézkedéseket a területért felelős igazgatóhelyettesnél 8. Felelősségi köre: 8.1.1. Kiemelten felelős a tanóra színvonaláért, a végzett munka minőségéért, tanulóinak a felkészültségéért. 8.1.2. Felelős a rábízott tanulók testi épségéért, szellemi fejlődéséért. Győr,200…………………………

Nagy Attila igazgató

75

14.3 3. számú melléklet: Szervezeti Felépítés KÖNYVELÉS

IGAZGATÓ

TITKÁRSÁG

PÉNZTÁR

TANULMÁNYI IRODA

KARBANTARTÁS

ÉTTEREM

G A Z D A SÁ G I V E Z E TŐ

S Z A K M A I H E L Y E T T E S

GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ

KÖNYVTÁR GYERMEKVÉDELEM RENDSZERGAZDA

Á L T A L Á N O S H E L Y E T T E S

N E V E L É S I H E L Y E T T E S

Két tanítási nyelvű képzések TAGOZATVEZETŐ.

TANMŰHELYVEZETŐ

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

KÖZISMERETI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

Célnyelvi oktatásban részt vevő munkaközösségek

T A N T E S T Ü L E T 76

77

14.4 4. számú melléklet: Tanulói kapuügyelet

A tanulói kapuügyelet rendje A kapuügyeletes mindenben kövesse a portás utasításait. A diákok által ellátott kapu ügyeletesi rendszer célja, hogy az épületben a diákokon, tanárokon és az iskola egyéb dolgozóin kívül csak olyan személyek tartózkodjanak, akikről tudomásunk van. Az ügyeletet az osztályfőnöki munkaközösség vezetője osztja el az osztályok között; osztályon belül a diákok és az osztályfőnök feladata az adott időszak ügyeleti rendjének beosztása. Az ügyelet önkéntes, egyszer vállalható, illetve a beosztást az osztályfőnök hagyja jóvá. A kapuügyeletet egy diák látja el 7.45 és 13.30 között. Ezen idő alatt mindig az ügyeleti helyen kell tartózkodnia. Itt más diák nem tartózkodhat. Az ügyeletes ezen idő alatt csak a feladatával foglalkozzon. Feladatuk ellátása közben tartsák szem előtt, hogy az iskolánkba érkező látogató először velük találkozik, s első benyomásait így szerzi. Ezért különösen fontos, hogy az ügyeletesek kulturáltan, udvariasan, de határozottan viselkedjenek. Minden ügyeletes feladatát fegyelmi felelősséggel látja el. Az iskola bejárati ajtaját 7.55-kor kilincsre kell zárni. Az ezt követően érkező diákok nevét – azonosítás után – az osztályuknak megjelölésével feljegyzi. /Kivételt képez a közlekedési problémák miatti tömeges késés. Ebben az esetben az ellenőrző könyveket – ill. egyéb személyazonosítót – kell összeszedni, hogy a tanulók minél hamarabb osztálytermeikbe érhessenek./ a későkről készült feljegyzést /ill. a személyazonosítókat/ az első órában kiírja a tanáriban a faliújságra. Ha az ügyeletes számára ismeretlen érkezik, lépjen hozzá, köszönjön, mutatkozzon be, és tudja meg, hogy a látogató kihez jött. A portás, ill. az ügyeletes ad felvilágosítást arról, hogy a keresett személy hol található. Az ügyeletes adjon felvilágosítást a keresett terem helyéről, kísérje el oda a vendéget, akár a házitelefon segítségével bizonyosodjon meg arról, hogy hol tartózkodik az, akit keresnek. Gyerekét váró szülőt az aulában való várakozásra kérjen, tanárokra a tanári előtti folyosón lehet várni.

- 78 -

Különösen fontos a tömeges mozgás miatt, hogy a tanítás megkezdése előtt, ill. az órák végeztével az ügyeletesek figyelemmel kísérjék az épületbe érkezőket, s igyekezzenek megállítani azokat, akik feltehetően nem az iskolához tartoznak. Kérdéses, problémás esetben telefonon kell kérni az igazgatóhelyettesi irodát.

- 79 -

14.5 5. számú melléklet: A könyvtár működési rendje Az iskola könyvtár Szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban Krúdy Gyula Középiskola Könyvtári KSZMSZ) 1. A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár neve: Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Könyvtára Címe: 9024 Győr, Örkény I. u. 8-10. / kö[email protected] A könyvtár létesítésének időpontja: 1988. szeptember l. A könyvtár bélyegzőjének felirata: Krúdy Gyula Középiskola Könyvtára. 2. A könnytár fenntartása és felügyelete 2.1 A könyvtár fenntartója a Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola 2.2 A könyvtár felügyeletét a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. 2.3 Módszertani központja: a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár. 2.4 A könyvtár a Középiskola szervezeti keretén belül az igazgató hatásköre alá rendelt önálló szervezeti egység. 2.5 A könyvtár szakmai irányítása a könyvtárvezető feladata. A könyvtár jellege szerint zárt könyvtár. A könyvtár gyűjtőkörét a Gyűjtőköri szabályzat tartalmazza, mely az intézmény belső szabályzata. (6. melléklet) 3. A Könyvtárnak az iskolában elfoglalt helye: Az intézmény földszintjén található a kölcsönző (tanteremnyi) és mellette a 22 főt befogadó olvasó (csoportszoba nagyságú), mely audio-vizuális felszereltsége miatt heti 15-18 órában tanórai munka, projekt foglalkozás és fakultáció színhelye. A dokumentumok száma meghaladja a 1800. Gyűjtőköre: a nevelő-oktató munkához, önműveléshez szükséges információhordozók: könyvek, folyóiratok, videó- és hangkazetták, DVD-k. Az állomány szabadpolcos elhelyezésű, zárt raktárral sajnos nem rendelkezik (tankönyvek). 4. A könyvtár működésének célja: A Könyvtár elsőrendű feladatának tekinti az iskolán belül folyó oktató és nevelő munka szakirodalmi támogatását, az általános művelődési igények kielégítését, a műveltség és az ízlés fejlesztését, a szakmai tájékozódás segítését, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezését. A folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány közvetítse a korszerű ismereteket. E cél érdekében a könyvtár rendelkezik a különböző információhordozók - 80 -

használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár nyilvántartásához szükséges eszközökkel. /Internet, számítógép, fénymásoló, A fenti feladatok megvalósítása érdekében • segíti az iskola pedagógiai programjában leírt célok megvalósítását, • tervszerűen gyűjti, feltárja és hozzáférhetővé teszi a gyűjtőköri szabályzatában meghatározott dokumentumokat. • az iskola nevelői, tanulói részére biztosítja az oktatáshoz, az önfejlesztéshez, művelődéshez szükséges irodalmat, ismerethordozókat • közreműködik az intézmény – oktatási, nevelési, helyi tantervének megfelelő – könyvtári tevékenységben (könyvtári órák, művelődési programok, megemlékezések szervezése, könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása órára, stb.) • fontos szerepet tölt be a középiskola olvasási és könyvtár-pedagógiai tevékenységében • segíti az olvasási és könyvtárhasználati igények kifejlesztését • segíti a pályaválasztást, a munkakezdéshez információt szolgáltat • érettségire és versenyekre felkészüléshez szakirodalmat biztosít • a pedagógusok és szakmai oktatók szakirodalmi és információs igényeit kielégíti és fogadja más könyvtárak ilyen irányú kérését • a könyvtári hálózat keretein belül közvetíti más könyvtárak szolgáltatásait és programjait /megyei, városi, egyetemi könyvtárak/, információt nyújt mindazon használók számára, akik a könyvtár gyűjtőkörének megfelelő információt igényelnek 5. Az iskolai könyvtáros munkaköri feladatai A könyvtárosnak széleskörű ismeretre van szükséges. Rendelkeznie kell felsőfokú szakmai képesítéssel, tanítási gyakorlattal, pedagógiai ismeretekkel, meg kell felelnie az olvasók és a pedagógusok információs kutatási igényeinek. Feltétlenül értenie kell az irodalmi és szakirodalmi tájékoztatáshoz. Ismernie, alkalmaznia kell a számítógép és az informatikai eszközök használatát (Internet). Feladatai: •

Ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat.

•

Szervezi a kölcsönzési tevékenységet s annak adminisztrációját.

•

Segíti az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információk gyűjtésével, feldolgozásával, szolgáltatásával

•

Tervszerűen és folyamatosan végzi a könyvtári állomány gyarapítását, a beszerzési lehetőségekről folyamatosan konzultál az iskola vezetőivel.

•

A beszerzésről, a keret felhasználásáról nyilvántartást vezet. - 81 -

•

Az új dokumentumokat a könyvtári szabályzat szerint feldolgozza.

•

Naprakészen vezeti az egyedi nyilvántartást

•

Évente állományapasztást végez az elhasználódott, elavult dokumentumok körében.

•

Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról

•

Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását. Könyvtárhasználati órákat tart, s előkészíti a könyvtári szakórákat.

•

Elvégzi az iskolai könyvtár ügyvitelét, statisztikát készít.

•

Javaslatot tesz a Könyvtári Szabályzat módosítására.

•

Részt vesz és irányítja a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározását.

•

Részt vesz a könyvtáros szakmai találkozókon

•

Kapcsolatot tart a társintézményekkel

Könyvtár állományáért anyagi felelősséggel tartoznak azok a dolgozók, akik könyvtári munkával vannak megbízva, illetve az olvasóteremben rendszeresen tanórákat tartanak. Egyedi és összesítő állomány-nyilvántartás a könyvekről, a periodikákról a hangzó dokumentumokról, videokazettákról, CD, és DVD-ről. 6. A Könyvtár nyilvántartásai •

leltárkönyv

•

katalógusok

•

olvasói nyilvántartás

•

kölcsönzési nyilvántartás

•

könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartása

7. A Könyvtár az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a) kölcsönzés, igény szerint könyvtárközi kölcsönzés is b) helybennolvasás - kutatómunka, szakdolgozat segítése c) tájékoztatás, témafigyelés, bibliográfia és adatszolgáltatás d) könyv- és könyvtárhasználati órák tartása e) könyvtárhasználatra épülő szakórák előkészítése, szervezése f) olvasótermi tanórákhoz a-v. eszközök biztosítása g) videokazetták, DVD-k, CD-k helyben használatát lehetővé teszi h) a nem kölcsönözhető dokumentumok, periodikák másolását biztosítja i) megemlékezések, kiállítások szervezése igény szerint Iskolánk könyvtárának nevelési feladata: az olvasókat meg kell tanítani a könyvtár, a bibliográfiák, a források, valamint az elektronikus információt szolgáltató eszközök - 82 -

használatára. Törekednünk kell arra, hogy, könyvtárunk ne csak ismeretátadó funkciót töltsön be, hanem képesség- és tehetségfejlesztő legyen: tanítsa meg a 21. századi fiatalokat az információk „szűrésére”, a tanult ismereteik bővítésére és kreatív alkalmazására is! 8. A Könyvtár használata A könyvtárba az intézmény tanulói a tanulói jogviszony létesítése után iratkozhatnak be. A könyvtári tagságuk a jogviszony megszűnésével automatikusan törlődik. Az intézmény dolgozói alkalmazotti jogviszonyuk fennállása ideje alatt jogosultak a könyvtár használatára. A könyvtár szolgáltatásait az iskolába beiratkozott tanulók és az intézmény dolgozói terítésmenetesen vehetik igénybe. Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményeivel, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. Az iskolai könyvtár használata során az alábbi feladatokat kell teljesíteni: •

A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással a keresett irodalom felkutatásában, témafigyelésben.

•

A könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az igényét könyvkölcsönzéssel, helyi olvasás biztosításával kielégíteni.

•

Amennyiben keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre előjegyzés, korlátozott terjedelmű másolatkészítés útján segíteni kell.

•

A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni (és statisztikát).

•

A kikölcsönzött dokumentumokról / kiadástól-visszavételig/ nyilvántartást kell vezetni.

•

A tanuló és a dolgozó tanuló- és munkaviszonyát csak a könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni.

•

A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtárosnál és az iskola portáján helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben adhatók ki.

•

Az olvasó a szakórai munkához a könyvtárossal történt egyeztetés után vehető igénybe.

•

A könyvtárhasználatra épülő foglalkozások előkészítésében a könyvtáros az igényelt dokumentumokat előkészíti.

•

Biztosítja a tanulók részére a versenyre való felkészüléshez a megfelelő szakirodalmat, hiánya esetén gondoskodik a beszerzésről.

A tanuló a tanév végén köteles kölcsönzött dokumentumot, tankönyvet felszólítás nélkül visszaszolgáltatni (a végzős diákok az írásbeli vizsgák megkezdése előtt)! A végzős diákokkal május elején egyeztetni kell könyvtári tartozásaikat, vagy figyelmeztetni őket tartozásaikra.

- 83 -

A hanyag végzős olvasókat először telefonon, majd írásban kell felszólítani a könyv visszaszolgáltatására, vagy annak megtérítésére. Ha az olvasó a dokumentumot elveszíti, megrongálja, köteles azt pótolni, vagy ellenértékét megtéríteni. Jogi háttér: 3/l975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet szabályzatának 20, 21.§-a, és a rendelethez kapcsolódó együttes irányelv 29., 30. és 31. pontja A kölcsönözhető kötetek száma: 6 db. Kölcsönzés időtartama: A könyvek kölcsönzési ideje

3 hét, mely egyszer hosszabbítható.

A periodikák kölcsönzési ideje

3 nap.

A tankönyvek kölcsönzési ideje

egy tanév.

A Könyvtár nyitva tartása: az 1996. évi LXII. Törvény szabályozza Kötelezően előírt heti 22 óra. Az időbeosztást a könyvtár vezetője minden tanév elején a tanulói igények figyelembevétele mellett az igazgató egyetértésével módosíthatja. A tanórai munkához szükséges könyvek, szótárak miatt és a tanulói igények alapján a könyvtár nyitva tartása heti 34 óra. Hétfő – csütörtök:

8 - 15 óra

Péntek:

8 - 14 óra

9. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni, úgy, hogy a tervszerű állományfejlesztés megvalósulhasson a korszerű elvárásoknak megfelelően.

- 84 -

14.6 6. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat I. Helyzetelemzés: Könyvtárunk gyűjtőköri szabályzatának összeállításánál az alábbiakat vettük figyelembe: -

az intézményt érintő jogszabályok / Közoktatási Törvény; a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 3. sz. melléklete

-

az iskola pedagógiai programja (IPP)

-

helyi tantervek

A gyűjtőkört meghatározza: •

az iskola pedagógiai programjából fakadó feladatok

•

a felhasználók köre,

•

a könyvtár feladatrendszere (lásd KSZMSZ),

•

a könyvtár környezete

•

a számítógépes hálózaton elérhető információs források

A könyvtár környezete: igény szerint dokumentumok kölcsönzésével segítjük egymást 

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár és Hangtár



Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár



MEPI Könyvtára



Széchenyi István Egyetem Könyvtára



NYME Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Könyvtára



Marcalvárosi Közoktatási Központ Könyvtára



Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Könyvtára



Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtára /módszertani segítség/

A tanulók szociokulturális háttere: A diákok többsége rendezett családi háttérrel, átlagos anyagi körülmények között él. E családokban a számítógép és Internet használata napi, természetes program. A tanulók szűkebb része kiváló anyagi körülmények között él, amelyre a polgári kultúra jellemző: igényes életmód, rendszeres könyvhasználat, színházba járás, utazás és más kulturális szokások. A tanulók harmada jogosult tartós tankönyvekre, amely azt mutatja, hogy többgyermekes családban élnek, vagy egyedülálló szülő neveli őket. Jellemző rájuk a tudásvágy, szorgalmas információszerzés.

- 85 -

A tanulók kisebb /de növekedést mutató/ része szerény anyagi körülmények között él, kultúráltságuk és neveltségük, életmódbeli ismereteik komoly hiányosságokat mutatnak. II. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusok szerint: (a gyűjtemény formai meghatározása) Nyomtatott dokumentumok: Könyvek: ♦ kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, atlaszok térképek ♦ helyi tantervben meghatározott ajánlott és kötelező olvasmányok ♦ oktatásban használatos művek: szótárak, szakkönyvek, tanári kézikönyvek, szépirodalmi és ismeretközlő kötetek Időszaki kiadványok: ♦ közlönyök, jogszabálygyűjtemények ♦ napilapok, folyóiratok, oktatást segítő pedagógiai és szakfolyóiratok Kisnyomtatványok: A könyvtári munkát és az oktatást segítő szabványok, taneszköz ismertetők, könyvkiadók katalógusai, stb. Nem hagyományos dokumentumok: csak azokat gyűjtjük, amelyek a tanítás és a tanulás folyamatába beilleszthetők! •

Hangkazetták - egyre kevesebb

•

Videokazetták - egyre kevesebb

•

CD lemezek

•

CD-ROM-ok

•

DVD-k

Hanglemezeket, diafilmeket és diaképeket a könyvtár nem gyűjt. III. Könyvtár jelenlegi állománya (2004): 15827 db könyv, nagy többsége az intézet alapítása óta megjelent kötetek 2600 db tartós tankönyv 645 db ismeretterjesztő videokazetta 186 db hangkazetta 179 db CD, CD-ROM 34 db könyvtári DVD IV. A könyvtári állomány építésének szempontjai: 1.

Olvasótermi kézikönyv állomány – nem kölcsönözhető! - 86 -

2.

Szabadpolcos kölcsönzési állomány két nagy raktári csoportban elhelyezve: - szépirodalom - ismeretterjesztő- és szakirodalom

3.

Pedagógiai gyűjtemény

4.

Kötelező és ajánlott szépirodalmi művek

5.

Tartós tankönyvek

6.

Az oktatásban kiemelt szakterületek miatt külön csoportosítva helyeztük el - szótárak, nyelvkönyvek - vendéglátással kapcsolatos szakirodalom - idegenvezetés és idegenforgalmi ismeretek - marketing és üzletvezetés

7.

Külön gyűjtemény: - iskolai dokumentumok: Pedagógiai program, SZMSZ, házirend) -az iskola névadója Krúdy Gyula korábban és napjainkban kiadott művei, illetve róla megjelent irodalom, életét bemutató írások, bibliográfia, stb.

A gyarapítás módjai: - vásárlás: az éves költségvetés alapján és pályázati támogatásból - ajándék: csak a gyűjtőkörbe tartozó művek kerülhetnek a könyvtár állományába Beszerzés formái: ♦ A központi könyvtárellátó állománygyarapító katalógusából válogatunk ♦ A könyvek jelentős részét a közelben lévő könyvesboltban rendeljük /kedvezményes/ ♦ Az idegen nyelvi könyveket szakboltban válogatjuk és vásároljuk ♦ A folyóiratok többségét a Helír-től, Kelló-tól és szakkiadóktól rendeljük ♦ Könyvajánló katalógusokból, megrendelőjegyzékekről is rendelünk igény szerint Beszerzési példányszámok: •

- lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek

1-1 db

•

- ismeretterjesztő irodalom

1-2 db

•

- szépirodalom, szórakoztató olvasmányok

1-2 db

•

- kötelező irodalom

•

- ajánlott olvasmányok

osztályonként 5-10 db osztályonként 5-6 db - 87 -

•

- szótárak

•

tankönyvek (tartós legyen!) a munkaközösségek javaslata szerint

tanulócsoportonként 8-10 db

- 88 -

V.

A gyűjtemény tartalma

A könyvtár a nevelést, tanítást és tanulást szolgálja, ezért ezekhez a folyamatokhoz szorosan kapcsolódó dokumentumok a gyűjtemény fő gyűjtőkörét jelentik. Azok az ismerethordozók, melyek közvetve kapcsolódnak az iskolai oktató munkához mellék gyűjtőkört képeznek. A. Szépirodalom Főgyűjtökör: ♦ magyar és a világirodalom legfontosabb antológiái (monda, mítosz, novella, vers, dráma, stb.) ♦ a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei ♦ a tananyag által meghatározott kötelező és ajánlott irodalmi művek ♦ kiemelkedő kortárs magyar és külföldi alkotók művei ♦ történelmi regények, regényes életrajzok ♦ az iskolában tanított nyelveken szépirodalmi művek, könnyített olvasmányok /többnyire angol, német nyelvű/ Mellékgyűjtőkör: •

az irodalom tanításában érintőlegesen szereplő klasszikus és modern szerzők reprezentatív művei

•

antológiák

•

az iskola rendezvényeihez kapcsolódó tematikus gyűjtemények

B. Ismeretközlő irodalom A gyűjtés mélysége: - válogatva

V

- teljességre törekedve lexikonoknál

T

0 Kultúra és tudomány 001/008 Az egyetemes és hazai művelődéstörténeti művek írás és könyvészet története

V V

020/027 Könyvtárügy, iskolai könyvtárak

V

alapvető könyvtárügyi szakirodalom, könyvtár pedagógiai, könyvtárhasználati szakmódszertani kiadványok 030 Általános lexikonok, enciklopédiák

T

058/059 Évkönyvek. Címtárak. Adattárak. Múzeumok

V

1 Filozófia filozófiai, etikai lexikonok, szakszótárak - 89 -

T

filozófiatörténeti összefoglaló művek

V

tananyagban szereplő filozófusok válogatott művei

V

egyéni, társadalmi erkölcs – tanulmányok

V

esztétikai lexikonok és tanulmányok

V

150 Általános lélektan, társadalomlélektan lexikonok, nevelés-lélektani összefoglaló és részmonográfiák

T

önismeretre, önnevelésre vonatkozó ismeretközlő irodalom

V

logika – oktatáshoz kapcsolódó művek

V

etika, erkölcsismeret, a világ vallásait ismertető művek

V

2 Vallás 292 Klasszikus mitológia

V

mitológia enciklopédiák

T

mitológia történetek feldolgozásai, mondagyűjtemények

V

3 Társadalomtudomány 301

Szociológiai szakmonográfiák, társadalmi jelenségeket bemutatók

V

310 Statisztika - oktatáshoz és tananyagokhoz kapcsolódó ismeretközlők

V

320 Politika politikai lexikonok, szakszótárak, társadalomismereti művek

T

324 Választások, választások menetének ismertetése

V

325/330 Külpolitikai, belpolitikai művek - tanagyaghoz kapcsolódóan

V

338 Turisztikai létesítmények működtetésével (idegenforgalom) kapcsolatos szakirodalom

V

340 Jog Közoktatási, munkaügyi, családjogi jogszabálygyűjtemények

T

Emberi és gyermekek jogait megfogalmazó törvények, szakirod.

T

Állampolgári nevelést segítő ismeretközlő művek

V

Ifjúságvédelmi jogszabályok, szakirodalom

V

370 Pedagógia, neveléselmélet A nevelés története, iskolapolitika, közoktatásügyi szakkönyvek. Lexikonok

T

Családi és iskolai neveléssel foglalkozó művek

T

Tanulás módszertani ismeretközlő irodalom

V

Különböző nevelési rendszereket bemutató szakirodalom 373 Középiskola szakirodalma

T - 90 -

374 Iskolán kívüli nevelés szakirodalma

V

377 Szakképzéssel foglalkozó tanulmányok, jelentések

V

378 Felsőfokú oktatási intézmények bemutatása, továbbtanulási tájékoztatók

V

379 Turisztikai - a szabad idő felhasználásával kapcsolatos szakirodalom

V

380 Kereskedelem, idegenforgalom, marketing szakoktatáshoz kapcsolódó művek

V

390 Néprajz néprajzi lexikon, általános néprajzi enciklopédia,

T

magyar népművészet reprezentatív kiadványai

V

392 Magánélet szokásai.

V

Családi és társadalmi ünnepek

V

395 Társadalmi érintkezés illemszabályai, viselkedéskultúra, protokoll

V

398 Folklór.

V Ünnepi szokások (újévi, húsvéti, karácsonyi, stb.), legendák

V

5 Természettudomány Természettudományi lexikonok, enciklopédiák 502 Környezetvédelem

T V

összefoglaló művek, tanulmányok különös tekintettel hazánk

V

környezetvédelmi kérdéseire

V

510 Matematika összefoglaló művek, lexikonok,

T

matematika szakkönyvek a tantervi anyaghoz kötődően

T

feladatgyűjtemények,

T

logikai és gyakoroltató feladatsorok

V

520 Csillagászat enciklopédikus szintű csillagászati kézikönyvek, atlaszok

T

űrkutatás ismeretközlő szakirodalma

V

53/54 Fizika, kémia lexikonok, enciklopédiák, szakszótárak

T

szakmai összefoglaló művek,

V

tantervi anyaghoz kapcsolódó művek

T

feladatgyűjtemények

T

természettudósok , felfedezők életrajza

V

találmányok, felfedezések története – ismeretterjesztő művek

V

57/59 Biológia lexikonok, szakszótárak

T - 91 -

kézikönyvek az általános botanika, biológia, állattan területérről

V

atlaszok, albumok, növény- és állathatározók

V

biológiát érintő ismeretterjesztő szakirodalom

V

6 Alkalmazott tudományok 61 Orvostudomány kézikönyvek az egészségről

V

egészségnevelés és egészséges életmód szakirodalma

V

62/67 Műszaki tudományok, mezőgazdaság, ipar műszaki tudományokat összefoglaló lexikonok, kézikönyvek

T

ismeretterjesztő műszaki irodalom

V

ipar- és technikatörténeti művek

V

641 Vendéglátás. Élelmiszerek alapanyagai, konyhatechnológiák kézikönyvei

V

Szakácskönyvek régi és új kiadásúak, táj jelegű specialitások

V

Magyar és nemzeti gasztronómia - jellemző ételei, italai

T

Felszolgálási ismeretek, tálalás

V

658 Üzemgazdaság. Marketing. Piackutatás Kézikönyvek, szakkönyvek

V

663 Italkészítés, borkultúra, borászat Kézikönyvek, szakkönyvek

T

Alkoholmentes italok: Tea, kávé, ásványvíz, üdítő – készítésük

V

Alkoholos italok: bor, sör, pezsgő, koktélok, égetett szeszes italok

V

Hazánk kiemelkedő borvidékei, történelmi múltja

T

681 Számítástechnika a legfrissebb szakirodalmi kiadványok a szaktanárok igényei szerint 7

V

Művészetek, sport, szórakozás Képzőművészeti és zenei lexikonok,

T

Korstílusokat bemutató tanulmányok, albumok

V

Tanulmányok a magyar és egyetemes művészetről (képző- és építő), zene művészetről, a magyar alkotókról – tantervi anyagra épülve

V

Kiemelkedő művészek alkotásait bemutató albumok.

V

Opera és hangversenykalauz

V

Film- és színházművészeti lexikon

V

Fotóművészeti kézikönyv

V - 92 -

Testnevelési szakirodalom, segédkönyvek, szabálykönyvek

V

Olimpiák ismeretterjesztő irodalma

V

Természetjárást, turisztikát népszerűsítő művek

V

8 Nyelv- és irodalomtudomány 80 Nyelvtudomány kézi és segédkönyvek

V

szótárak/egy- és többnyelvű/

V

nyelvészeti összefoglaló művek

V

magyar nyelv történetével foglalkozó művek

T

iskolában oktatott nyelvek nyelvkönyvei, tanári kézikönyvek,

T

feladatgyűjtemények

V

angol, német, olasz nyelvű irodalom, egyszerűbb olvasmányok

V

82/89 Irodalomtudomány világirodalmi lexikonok, enciklopédiák

T

irodalomelméleti és irodalomtörténeti tanulmányok

V

irodalmi korszakokat és a tanított költők, írók életművét bemutató monográfiák

T

angol, német, olasz irodalom

V

894 Magyar irodalom magyar irodalmi lexikon,

T

magyar irodalomtörténeti kézikönyvek

V

magyar szerzők munkásságát bemutató és elemző tanulmányok

V

verselemzések, ajánlott irodalom kritikai elemzése

V

9 Földrajz. Életrajz. Történelem 908 Honismeret Hazánk egyes vidékének, városának történelmi, földrajzi-, művelődési-, természeti viszonyainak bemutatása

V

Földrajztudomány földrajzi, etimológiai szótár

T

helységnévtár

T

Felfedező expedíciók, klasszikus és modern útleírások

V

Természeti és gazdasági földrajz tananyaghoz kapcsolódóan

V

911 Térképek, atlaszok

V

914 Útikönyvek

V - 93 -

920 Életrajz életrajzi lexikonok, ki-kicsoda helyi és országos kiadványok

V

93/99 Történelem történelmi lexikonok, szakszótárak, atlaszok

T

monográfiák és kronológiák a világtörténelemből

V

ismeretközlő irodalom, forráskiadványok

V

történelmi képes albumok

V

943.9 Magyar történelem

VI.

lexikonok, tanulmányok, forrásgyűjtemények

T

ismeretközlő irodalom,

V

Időszaki kiadványok

Rendelésük az intézmény vezetésével és munkaközösségek vezetőivel évente egyeztetésre kerül. 1, Általános tájékoztatást szolgáló napilapok, folyóiratok: -Kisalföld, -HVG, 2, Az intézmény vezetéséhez, gazdasági munkájához szükséges periodikák, közlönyök: - Oktatási Közlöny, - Iskolaszolga 3, Pedagógiai szaksajtó: -

Köznevelés,

-

Szakoktatás,

-

Új Pedagógiai Szemle

4, Pedagógiai munkát segítő szak- és ismeretterjesztő periodikák: -

Rubicon,

-

National Geogragraphic,

-

Földgömb,

-

Középiskolai Matematika és Fizikai Lapok;

-

Középiskolai Kémiai Lapok

-

Vendéglátás,

-

Magyar Konyha,

-

Bor és Piac,

-

Turizmus

-

3. évezred - 94 -

-

Otthon

5, Pedagógiai munkát segítő folyamatosan érkező útmutatók, tanulmányok: -

Raabe kiadványok témától függően:

Nem nyomtatott dokumentumok: Az audiovizuális dokumentumokat 1-1 példányban gyűjti a könyvtár. 1,

Hangkazetták:

az

idegen

nyelv

oktatásához,

szövegértéshez

alkalmazható

dokumentumokat vásároljuk: angol, német, olasz nyelven 2, Videokazetták és CD-Rom-ok: tananyaghoz kapcsolódó ismerethordozókat gyűjt a könyvtár az alábbi témákban: - kultúrtörténeti ismeretterjesztő filmek, CD-k - történelmi korokat és személyeket bemutató filmek, CD-k - természeti és gazdasági, idegenforgalmi földrajz - kontinensek földrajzát, növény- és állatvilágát bemutató CD-k - ország-ismereti filmek - művészettörténettel kapcsolatos filmek - irodalomtörténet, riportfilmek írókról, filmesített irodalmi művek - egészségnevelés, az emberi test működése, - drogok és káros hatásuk - vendéglátás, ételkészítés, tálalás, italismeret - fizikai és kémiai kísérleteket bemutató filmek - tudományos ismeretterjesztő filmek például: energia, sugárzás, ökológia, stb. 3, CD-k: énekkultúrához és az ének-zene oktatáshoz kapcsolódó műveket tartalmazzák. 4, DVD könyvtár I, II, III: összesen 38 különböző CD-ROM-ot tartalmaz, melyeken a könyvtári tájékoztatásban alapvető lexikonok, enciklopédiák, történelmi gyűjtemények; írók és költők összes műve, periodikák több éves anyaga teljes körűen megtalálható. Az informatikai eszközök segítségével rendkívül gyorsan lehet az adatbázisban bármilyen szót, idézetet, szövegkörnyezetet keresni, tanulmányozni, kinyomtatni. A DVD-k és a „DVD könyvtárak” a „harmadik évezred” könyvtári tájékoztatását szolgáló informatikai adathordozók.

- 95 -

14.7 7. számú melléklet: A tanműhelyek rendje Az iskolai tanműhelyek feladata: - a szakközépiskolai és pincér, szakács, cukrász szakmára beiskolázott tanulók gyakorlati alapképzése; - az egyéni munkahelyeken lévő tanulók köztes vizsgáinak, illetve indokolt esetben a tanulók részére szervezett kiegészítő gyakorlatok lebonyolítása; - a gyakorlati szakmunkásvizsgák előkészítése, lebonyolítása; - a szakmunkásvizsgára felkészítő, átképző és egyéb tanfolyamok lebonyolítása; - továbbképzések, mestervizsgák előkészítése, lebonyolítása; A gyakorlati oktatás 60 perces órakeretben történik. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell. A gyakorlatokon a tanulók a szakoktató vezetésével csoportban hajtják végre a kitűzött feladatokat. A szakoktató nem hagyhatja felügyelet nélkül a gyakorlati képzésben részesülő tanulókat. A tanműhelyek rendjéért, eszközeiért, tisztaságáért a szakoktatók együttesen felelnek. A tanuló köteles: -

a foglalkozások előtt 15 perccel megjelenni;

-

a foglalkozás megkezdésének időpontjára az előírásnak megfelelő, hiánytalan formaruhában, és személyi felszereléssel felszólítás nélkül a terem ajtaja előtt megjelenni. Amennyiben a tanuló hiányos felszereléssel, illetve nem megfelelő munkaruhában jelenik meg, a gyakorlati foglalkozáson nem vehet részt, számára az oktatója külön feladatot jelöl ki (pl.: könyvtári szakmai gyűjtő munka), melyet a tanuló köteles elvégezni. /munkáját az oktatója értékeli, és osztályzattal látja el. /;

-

a tanétterem eszközeire, berendezéseire, tisztaságára vigyázni;

-

az okozott kárt megtéríteni. Szándékos károkozás esetén kártérítési kötelezettségen túl fegyelmi felelősségre vonás is történik;

-

a rábízott áruval elszámolni. (A tanétteremben lévő áru, pl. kávé, ásványvíz stb. az iskola tulajdonát képezi, amelyért minden csoport retúr elszámolással felel, a hiányt köteles megfizetni.);

-

az öltözőt bezárni miután órára ment, hogy a bent lévő táskák, utcai ruhák illetéktelenek kezébe ne kerüljenek;

- 96 -

-

a gyakorlaton a balesetvédelmi és higiéniai előírásoknak megfelelően megjelenni. (gyűrűt, karkötőt, látható test-piercinget, nagyméretű fülbevalót stb. a foglalkozásokon nem viselhet, lakkozott körömmel illetve hosszú műkörömmel munkát nem végezhet.);

-

értéktárgyait a házirendben előírtak szerint elhelyezni. (A tanulók által behozott mobiltelefonért, pénzért, ékszerekért, egyéb értékekért felelősséget nem vállalunk);

-

az oktatás témakörével nem kapcsolatos tárgyakat illetve élelmiszert a tanéttermen kívül hagyni;

-

maga körül rendet tartani, és a foglalkozások befejeztével a tanműhelyekben használt eszközöket elmosva, eltörölve a helyére rakni;

-

a tanműhelyek működési-szabályzatát elolvasni, betartani;

Az éttermi gyakorlaton résztvevő tanulók munkaruházta és személyi felszerelése: - lányok:

- fehérhosszú ujjú blúz - fehér színű zsebes kötény (személyi felszerelésnek) - fehér cérna kesztyű - fekete, térdig érő szoknya - fekete lapos, vagy kis sarkú munkacipő - testszínű harisnya vagy harisnyanadrág - fekete mellény / csak a 11.-12.- 13. szakmunkás tanulóknak, a 13. vendéglős és 14. technikus tanulóknak kell /

- fiúk:

- fehér hosszú ujjú ing - fehér cérna kesztyű - fekete nadrág - fekete zokni - fekete cipő - fekete csokornyakkendő

Személyi felszerelés: - 3 db felszolgáló kendő / - 2 db toll - 1 db jegyzettömb - 1 db spirálfüzet, és ellenőrző -1 db munkanapló egységesen A-4-es nagyságú füzet, /csak a szakképzésben résztvevőknek/ - 1 db kombinált bontó (drekó) - 97 -

- 1 db gyufa vagy öngyújtó - 1 db mérőszalag vagy 80 cm-es zsineg A tankonyhán és a cukrászműhelyben gyakorlatot végző tanulók munkaruházata: - fehér köpeny vagy - fehér póló fehér nadrággal vagy bármilyen szakács nadrággal - fehér vászoncipő - fehér sapka, vagy kendő, esetleg hajháló melyekből a haj nem lóghat ki A tankonyhai gyakorlaton résztvevő tanulók személyi felszerelése: - 2 db konyharuha - 1 db zöldség tisztító kés - 1 db kóstoló kanál, villa, kés - 2 db toll - 1 db munkafüzet, és ellenőrző - 1 db munkanapló egységesen, A-4-es nagyságú füzet, / csak a szakképzésben résztvevőknek / A cukrászműhelyi gyakorlaton résztvevő tanulók személyi felszerelése: - 2 db konyharuha - 1 db habkártya - 1 db munkafüzet, ellenőrző - 1 db receptes füzet - 2 db töltőtoll - 1 db ceruza - 1 db vonalzó - 1db munkanapló egységesen, A-4-es nagyságú füzet, / csak a szakképzésben résztvevőknek / A munkanaplóra vonatkozó előírások: -

A tanuló köteles naprakészen, pontosan kitöltve vezetni, kiemelve a munkahelyi hiányzásának időpontját.

-

A tanuló köteles az összevont csoportos foglalkozásokra a munkanaplót magával hozni, és az óra megkezdése előtt oktatójának ellenőrzésre átadni.

-

A tanuló köteles minden hónap végén a munkahelyi gyakorlati oktatójától érdemjegyet kérni, azt legkésőbb a következő hónap első csoportos foglalkozásáig a munkanaplóba beíratni.

- 98 -

-

Ha a tanuló a munkanaplóját nem hozza magával, azt nem vagy csak hiányosan tölti ki és ezzel a munkavégzésének ellenőrzését megakadályozza, ellene a szakoktató köteles fegyelmező intézkedést alkalmazni.

- 99 -

14.8 8. számú melléklet: A számítógéptermek (021, 022, 023,024, 011, Gépírásterem), a projektterem (227) és a tárgyaló (222) használati rendje 1. A számítógéptermeket, a projekttermet és a tárgyalót csak tanári felügyelet mellett lehet használni. Az órákra a tanár engedi be a tanulókat, és az óra végén bezárja az ajtót. 2. A számítógéptermekben dupla órák esetén a tanár engedélyével a szünetben a tanulók a teremben maradhatnak, de csak az ott tanuló csoport tagjai. 3. A számítógépek meghibásodása esetén a tanulók azonnal jelentsék azt a tanárnak, aki értesíti a rendszergazdát. 4. A számítógépek nem rendeltetésszerű használatából eredő kárt, a felelősség megállapítása után, a kárt okozónak meg kell téríteni. 5. A számítógépekre új programot csak a rendszergazda telepíthet. 6. A számítógépterembe ételt, italt bevinni szigorúan tilos. 7. Tanítási időn kívül a tanulók, a rendszergazda felügyelete mellett használhatják a 021. terem (hálószoba) gépeit. 8. A hangos vagy illetlen beszéd, mások zavarása, rádió vagy más hanganyagok hangos hallgatása tilos. Az ilyen anyagokat fülhallgatóval lehet csak meghallgatni. 9. A tanulók használhatják az Internetet levelezésre, WEB-lapok megtekintésére, adatok letöltésére, de az iskola erkölcsi normáinak nem megfelelő anyagok megtekintése, letöltése tilos. (szex oldalak, szélsőséges politikai nézeteket hirdető oldalak, stb.) 10. A levelezés és az IRC (csevegő, chat) programok használata során csak az iskola normáinak megfelelő tartalmú szöveg küldése engedélyezett. Az Interneten való viselkedés alapszabályait rögzítettük egy külön mellékletben Krúdy Netikett címen. 11. Mindenki csak a saját azonosítójával (login name) használhatja a számítógépet, más nevében bejelentkezni, levelet küldeni tilos. 12. A szabályok megszegése a következő fegyelmező fokozatot vonja maga után. 13. A projektterem és a tárgyaló a tanári portálon történt előzetes foglalás után használható.

- 100 -

14.9 9. számú melléklet: A tornaterem és tornaszoba működési rendje A tornaterem, és a tükrös terem zavartalan és balesetmentes működéséért a testnevelő tanárok felelősek. A minden napos testnevelés biztosítása a tanítási órákon kívül sportköri foglalkozásokkal (fiúlány kosárlabda, fiú-lány labdarúgás, lány röplabda) és gyógytestnevelés órákkal történik. Sportmunka minden esetben csak tanári felügyelet mellett történhet a különböző helyszíneken. Csoportbontás esetén is meg kell oldani a részleges felügyeletet és irányítást. A karzatra felülni - a balesetek elkerülése érdekében – tilos! Balesetvédelmi okokból testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelésórákon tilos. Az órákra érkező tanulók a szünetben kötelesek átöltözni és becsengetéskor a tanár hívására felsorakozni. A testnevelés felszerelés a következő: -

váltócipő;

-

sport zokni;

-

melegítő nadrág;

-

az iskola logójával ellátott póló;

-

tisztálkodó eszközök.

A felszerelés hiánya fegyelmező intézkedést von maga után. Az öltözőket a tanulók kulcsra zárják, és azt magukkal viszik a gyakorló helyre. A tornaterem és kiegészítő helyiségeinek használati rendjét a testnevelő tanárok ismertetik a tanulókkal már a tanév első óráján. A tornaterembe az órát tartó tanárral együtt szabad belépni. A testnevelés órákon és a sportfoglalkozások alatt a tanár biztosítja a terem, a szertár és a sportszerek megfelelő használatát. A tanuló a sportszerek nem rendeltetésszerű használata esetén a keletkezett károk megtérítésére kötelezhető. A térelválasztó függöny tanári felügyelet mellett működtethető. A szertár és sporteszközök állagmegóvásáért minden szaktanár egyformán felelős. Felmentést, részleges felmentést a testnevelő tanár orvosi javaslatra adhat, de kivételesen méltányolható esetben - ettől eltekinthet. A tanuló felmentési kérelme esetén is köteles magával hozni felszerelését. Az ideiglenes felmentéssel rendelkező tanulóknak is meg kell jelenni az órán és a tanár által kijelölt helyen tartózkodni.

- 101 -

A gyógy-testnevelésre utalt tanulók haladását és hiányzásait a gyógy-testnevelő jegyzi, melyek havi összesítések után kerülnek be a naplóba. Az osztályfőnök és a gyógytestnevelő közötti kapcsolatteremtést az adott osztály testnevelője segíti. A sportköri foglalkozások vezetése szakköri naplóba történik. A mérkőzésen résztvevő tanuló az edző és az osztályfőnök előzetes egyeztetése alapján mentesíthető a tanítás alól.

- 102 -

14.10 10. számú melléklet: A szertárak és a kémia előadó használati rendje. A tanulók csak tanári engedéllyel és tanár jelenlétében léphetnek be és tartózkodhatnak a kémia előadóban, a laborban, a szertárakban és az előkészítőben. A laboratóriumi helységekbe a tanulók kabátot, táskát és élelmiszert nem, csak a munkához szükséges eszközöket vihetik be. Az órák időtartama alatt a tanulók ruháikat és egyéb felszereléseiket a saját termükben hagyják. Az órát tartó tanár az előadót csak indokolt esetben hagyhatja el. Az órák ideje alatt a tanulók a termet csak a tanár engedélyével hagyhatják el. Az óraközi szünetekben a tantermet mindenkinek el kell hagyni, tantermet a tanár bezárja. A tanév első kémia óráján a tanulókat az adott gyakorlatok jellegének megfelelő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Annak, aki az elő órán nem vet részt, a munkavédelmi oktatást pótlólag meg kell tartani. A megtartott munkavédelmi oktatást az osztálynaplóba be kell jegyezni. Kísérletezés közben a tanár, valamint tanulókísérlet közben a diákok, munkaruhát kötelesek viselni. A tanulók a kísérletek alatt csak a kijelölt feladat megoldásával foglalkozhatnak. A vegyszerek és eszközök előírás szerinti alkalmazását meg kell követelni a tanulóktól. A laboratóriumi üveg-, fém-, és porceláneszközök valamint műszerek nem rendeltetésszerű használatából eredő kárt, a felelősség megállapítása után, a kárt okozónak meg kell téríteni. A vegyszerek laboratóriumba történő tárolása, használata, a vegyszerhulladékok gyűjtése a szabványos jelölésekkel, az R és S mondatokkal történhet. A laboratóriumi munkához szükséges eszközök, vegyszerek pótlása, újak beszerzése a tanárok előzetes bejelentése alapján – évente maximum két alkalommal – történik. Minden tanuló köteles jelenteni, ha balesetet észlel, vagy bármilyen balesetet szenved. Az órát tartó tanár minden balesetet jelent, melyet a titkárságon jegyzőkönyveznek. Súlyos baleset után soron kívüli munkavédelmi oktatást kell tartani. Az órák megkezdésekor a laboratóriumokat megegyezés szerint tanár veszi át és adja át a váltótársának. A tanárnak az órák végeztével gondoskodnia kell a víz- és gázcsapok zárásáról, a villamos készülékek kikapcsolásáról, az elfogadható laborrend biztosításáról. Az észlelt hibákat a váltótársának vagy a gazdasági vezetőnek jelenteni kell. A nagy értékű műszerek csak kellő felkészítés és tanári felügyelet mellett üzemeltethetők a tanulókkal. A műszerek átvétele és átadása a tanár jelenlétében, tanári felelősséggel történik. Az órák végeztével a közös megegyezéssel kialakított rendet kell hátrahagyni. A leltárfelelősség elsősorban a felelős tanároké. Az adott gyakorló terem eszközeiért az ott tanítóknak is leltári felelősséget kell vállalniuk. - 103 -

14.11 11. számú melléklet: A DÖK Szervezeti és működési szabályzata 1. Diákközösségek A diákmozgalomban való részvétel önkéntes. Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározott módon - diákköröket hozhatnak létre. A tanulóközösségek és érdeklődési körök döntési jogkört gyakorolnak, a nevelőtestületi vélemények meghallgatásával saját közösségi életük megszervezésében, szervezésében valamint esetleges tisztségviselők megválasztásában, valamint jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az iskolai diákönkormányzat (esetünkben) tevékenysége három fő területre koncentrálódik: az oktatási folyamat segítése, érdekvédelem és diákprogramok szervezése. A diákönkormányzat munkájának koordinálásáért a diákönkormányzatot segítő pedagógus (DMSP) felelős. Az iskolavezetés és a diákönkormányzat kapcsolata a DMSP-n és az igazgatón keresztül valósul meg. 2. A diákönkormányzat működési rendje, feladatai, jogköre Iskolánkban a működés kezdete, 1988 óta működik diákönkormányzat. Tevékenységének kereteit, feladatkörét, szervezeti formáit folyamatosan igyekszik hozzáigazítani a változó körülményekhez. Legfőbb feladatkörének jelenleg a tartalmas programszervezést és a hatékony érdekvédelmet tartja. Fontos feladatának tekinti a tanítási munka segítését, a pozitív értékek mentén felépülő „krúdys szellem” feljesztését, értékközvetítést. 3. A diákönkormányzat felépítése, összetétele Lehetőség szerint a diákönkormányzatnak a tanulóközösség iskolatípusonkénti összetételét kell tükrözni, de a jelenlegi helyzetben hatékonyabb munkát jelent, ha a szervezet minden aktivizálható diákot bevon a működésébe. A szervezet koordináló, felelős tisztségviselője az elnök, akit évente a szervezet választ meg jelölés alapján, nyílt szavazással. Más választott funkciót a szervezet nem tölt be, önkéntes vállalás alapján a következő feladatkörök léteznek: elnökhelyettes, képviselők – a városi diákszervezettel való kapcsolattartásban, érdekvédelem, programszervezés, iskolarádió, újság. Mivel a munka rendkívül sokrétű, ezért az önkormányzat igyekszik a problémákat fontossági sorrendben, hatékonyan kezelni, megoldani. Tevékenységét a közös teherviselés, a kölcsönösség határozza meg.

- 104 -

4. A diákönkormányzat jogai A

diákönkormányzat

döntési

joggal

rendelkezik

saját

működési

feladatainak

meghatározásában, a működéshez az iskola által biztosított anyagi eszközök felhasználásában, tisztségviselőinek megválasztásában, valamint egy tanítás nélküli munkanap programjának kialakításában. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat a diákokat érintő valamennyi kérdésben, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, valamint a házirend elfogadásakor. Rész vehet a diákságot érintő kérdések kapcsán, a nevelőtestületi értekezleten illetve a fegyelmi tárgyalásokon, érettségi és szakmai vizsgákon. A diákönkormányzat minden tanév elején „gólyatábort” szervez az iskolába belépő diákok számára.

- 105 -

14.12 12. számú melléklet: A felvételi eljárás rendje A 2010/2011-es tanévben induló osztályok: Megnevezés (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol-német) Humán gimnázium (német-angol) Humán gimnázium (angol-olasz) Reál gimnázium (angol-német) Magyar-angol két tanítási nyelvű gimnázium Magyar-német két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola Vendéglátóipari szakközépiskola (német) Vendéglátóipari szakközépiskola (angol) Vendéglátóipari szakiskola –szakács (angol) Vendéglátóipari szakiskola – szakács (német) Vendéglátóipari szakiskola – pincér (angol) Vendéglátóipari szakiskola – pincér (német) Vendéglátóipari szakiskola – cukrász (német)

Létszám (fő)

Tagozat kód

32 16 16 32 32

01 02 03 04 06

32

11

32 32 30 20 15 15 12

12 13 21 22 23 24 25

GIMNÁZIUM Pályaválasztási felelős: Bejcziné Mosolits Erika Fogadó órája: szerda: 14.00 – 15.00 óra Telefon: (96) 510-673 Iskolánkban a kezdetektől folyik gimnáziumi képzés – évfolyamonként négy osztályban. Minden gimnáziumi osztályunkban elsődleges célunk a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés és a magas színvonalú nyelvi képzés biztosítása. Büszkén mondhatjuk, hogy mind a felsőoktatásba felvettek, mind a nyelvvizsgát szerzett tanulók arányát tekintve évek óta az országos élmezőnyben vagyunk a vegyes középiskolák között. Képzési típusaink az alábbiak: 1. Humán tantervű gimnázium (32 fő) Kód: 01 (angol-német) A képzés alapvetően humánorientált, az első idegen nyelv az angol, a második idegen nyelv a német. Az első idegen nyelv, a magyar nyelv és irodalom és a történelem tantárgyak oktatása emelt óraszámban folyik. A képzési idő: 4 év 2. Humán tantervű gimnázium (32 fő) Kód: 02 (német-angol) 16 fő Kód: 03 (angol-olasz) 16 fő - 106 -

A képzés alapvetően humánorientált, az első idegen nyelv a német vagy az angol, második az angol vagy az olasz. Az első idegen nyelv, a magyar nyelv és irodalom és a történelem tantárgyak oktatása emelt óraszámban folyik. A képzési idő: 4 év 3. Reáltantervű gimnázium (32 fő) Kód: 04 (angol-német) 32 fő A képzés alapvetően reálorientált. Az első idegen nyelv az angol, a második a német. Emelt óraszámban és csoportbontásban tanítunk matematikát és informatikát, a 11. és 12. évfolyamon az igényektől függően fizikát vagy kémiát, vagy biológiát, vagy informatikát. A képzési idő 4 év Felvételi feltételek: -

általános iskolai jó és jeles tanulmányi eredmény;

-

az egységes írásbeli felvételi vizsgán elért legalább 55 pontos teljesítmény;

A felvétel feltétele minden gimnáziumi osztályban az egységes központi írásbeli felvételi vizsga matematikából és magyar nyelvből. Az SNI-s tanulók felvételi vizsgához kapcsolódó pontszámításában, ha a tanuló érvényes szakértői vélemény alapján mentesül a felvételi tárgy értékelése alól és ezért nem rendelkezik osztályzattal,

akkor

méltányos

elbírálásban

részesíthető

más

tárgy

eredményének

beszámításával. Ez alól kivétel, ha a képzés végén, az érettségi vizsgán nem mentesíthető a vizsgatárgy alól, ekkor a pontjait a felvételi tárgy osztályzatának 0 értékkel való beszámításával számoljuk. A felvételi pontok számítása: Hozott pontok: minden gimnáziumi osztályba egységesen 80 pont, a 7. év végi és a 8. félévi magyar nyelv és irodalom (a két tárgy osztályzatának átlaga), történelem, matematika és egy idegen nyelv osztályzatainak összege szorozva kettővel. Szerzett pontok: Központi írásbeli felvételi vizsga: minden gimnáziumi osztályban egységesen 100 pont. A humán tantervű osztályokban a magyar nyelv írásbelire 60 pont, a matematikára 40 pont szerezhető. A reáltantervű osztályokban a matematika felvételire 60 pont, a magyar nyelv felvételire 40 pont szerezhető. 4. Magyar-angol két tanítási nyelvű gimnázium (32 fő) Kód: 06 (angol-német)

- 107 -

A képzés a 9. évfolyamon intenzív nyelvoktatással kezdődik – heti 19 órában. Ezzel párhuzamosan közismereti tantárgyak oktatása is folyik. A 10. évfolyamtól kezdődik egyes közismereti tantárgyak (történelem, matematika, földrajz, civilizáció) angol nyelven történő tanítása olyan mértékben, hogy az angol nyelv tantárgy és az angol nyelven tanított tantárgyak aránya a tanuló kötelező tanítási órájának legalább 35 %-át kitegye. Célunk eurokonform ismeretek átadása célnyelven (angolul), továbbá olyan tárgyak tanítása két nyelven is (magyar-angol) amelyek humán- és reálirányú továbbtanulás esetén is hasznosíthatóak. 10. évfolyamtól emelt óraszámban folyik a második idegen nyelv, a német tanítása is. A két tanítási nyelvű oktatás nem azonos a nyelvi előkészítő képzéssel. A 10. évfolyamtól a két tanítási nyelvű osztályokban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és angolul folyik. Célunk, hogy az anyanyelvi és az idegen nyelvű tudást együtt fejlesszük. Tanítványaink alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár angol nyelven folytassák. Ennek érdekében felkészítjük tanítványainkat: -

angol nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgára;

-

két kötelező tantárgyból (történelem és matematika) angol nyelven, legalább középszintű érettségi vizsgára;

-

egy választható tantárgyból (földrajz vagy civilizáció) angol nyelven, legalább középszintű érettségi vizsgára;

-

német nyelvből közép-, illetve emeltszintű érettségi vizsgára.

A kétnyelvű érettségi bizonyítvány ezzel felsőfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül; Képzési idő: 5 év Felvételi feltételek: -

általános iskolai jó és jeles tanulmányi eredmény;

-

az egységes írásbeli felvételi vizsgán elért legalább 55 pontos teljesítmény;

-

felvételi elbeszélgetés.

A felvétel feltétele a magyar-angol két tanítási nyelvű gimnáziumi osztályban az egységes központi írásbeli felvételi vizsga matematikából és magyar nyelvből. Az SNI-s tanulók felvételi vizsgához kapcsolódó pontszámításában, ha a tanuló érvényes szakértői vélemény alapján mentesül a felvételi tárgy értékelése alól és ezért nem rendelkezik osztályzattal,

akkor

méltányos

elbírálásban

részesíthető

más

tárgy

eredményének

beszámításával. Ez alól kivétel, ha a képzés végén, az érettségi vizsgán nem mentesíthető a - 108 -

vizsgatárgy alól, ekkor a pontjait a felvételi tárgy osztályzatának 0 értékkel való beszámításával számoljuk. A felvételi pontok számítása: Hozott pontok: minden gimnáziumi osztályba egységesen 80 pont, a 7. év végi és a 8. félévi magyar nyelv és irodalom (a két tárgy osztályzatának átlaga), történelem, matematika és egy idegen nyelv osztályzatainak összege szorozva kettővel. Szerzett pontok: Az egységes központi írásbeli felvételi vizsgán egységesen 100 pont. A magyar-angol két tanítási nyelvű gimnáziumi osztályban a magyar nyelv felvételire 60 pont, a matematikára 40 pont szerezhető. A 120 legjobb eredményt (hozott és írásbeli pontok összege) elérő jelentkezőt felvételi elbeszélgetésre hívjuk be. A felvételi elbeszélgetésen a jelentkezők rátermettségéről, alkalmasságáról győződünk meg. A szerezhető pontszám: 20 pont. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a jó és jeles eredményű, az angol nyelv tanulása iránt elkötelezett, szorgalmas tanulók jelentkezését várjuk. Az egységes írásbeli vizsga időpontja: 2010. január 23. 10 óra (pótló írásbeli felvételi nap: 2010. január 28. 14 óra) Nyílt nap: 2009. november 3. 15 óra Helyszín: Krúdy Gyula Középiskola, aula Kollégiumi elhelyezést igény esetén tudunk biztosítani. SZAKKÖZÉPISKOLA Pályaválasztási felelős: Bejcziné Mosolits Erika Fogadó órája: szerda: 14.00 – 15.00 óra Telefon: (96) 510-673 1. Magyar-német két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola (32 fő) Kód: 11 Ebben az oktatási formában a tanítás két nyelven, magyarul és németül folyik. Célunk, hogy az anyanyelvi és az idegen nyelvű tudást együtt fejlesszük. Tanítványaink alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár német nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Ennek érdekében felkészítjük tanítványainkat: -

német nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgára,

-

történelemből, mint kötelező érettségi tárgyból közép vagy emelt szintű érettségi vizsgára, - 109 -

-

egy szabadon választott kötelező tantárgyból (földrajz vagy vendéglátásidegenforgalom alapjai vagy civilizáció) német nyelven, legalább középszintű érettségi vizsgára;

-

angol nyelvből közép-, illetve emeltszintű érettségi vizsgára.

A kétnyelvű érettségi bizonyítvány ezzel felsőfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül; A képzési idő: az érettségi vizsga letételéig 5 év Az ötéves képzés keretein belül a 9. évfolyamon intenzív német nyelvoktatás folyik heti 19 órában. Ezzel párhuzamosan közismereti tantárgyi képzés is van. A 10. évfolyamtól kezdődik a történelem, a földrajz és a szakmacsoportos alapozó tantárgyak német nyelven történő oktatása. A végzettek felvételi aránya magas, az eddig érettségizettek 90-100 %-a nyert főiskolai, egyetemi felvételt. Felvételi feltételek: -

általános iskolai jó és jeles tanulmányi eredmények,

-

az egységes központi írásbeli felvételi vizsgán elért legalább 30 pontos teljesítmény,

-

felvételi elbeszélgetés.

Az idegenforgalmi két tanítási nyelvű szakközépiskolai osztályban a felvétel feltétele az egységes központi írásbeli felvételi vizsga matematikából és magyar nyelvből. Az SNI-s tanulók felvételi vizsgához kapcsolódó pontszámításában, ha a tanuló érvényes szakértői vélemény alapján mentesül a felvételi tárgy értékelése alól és ezért nem rendelkezik osztályzattal,

akkor

méltányos

elbírálásban

részesíthető

más

tárgy

eredményének

beszámításával. Ez alól kivétel, ha a képzés végén, az érettségi vizsgán nem mentesíthető a vizsgatárgy alól, ekkor a pontjait a felvételi tárgy osztályzatának 0 értékkel való beszámításával számoljuk. A felvételi pontok számítása: Hozott pontok: 80 pont, a 7. év végi és a 8. félévi magyar nyelv és irodalom (a két tárgy osztályzatának átlaga), történelem, matematika és egy idegen nyelv osztályzatainak összege szorozva kettővel. Szerzett pontok: Az egységes központi írásbeli felvételi vizsgán 100 pont. A magyar nyelv felvételire 50 pont, a matematikára 50 pont szerezhető. A 120 legjobb eredményt (hozott és írásbeli pontok összege) elérő jelentkezőt felvételi elbeszélgetésre hívjuk be. A felvételi elbeszélgetésen a jelentkezők rátermettségéről, alkalmasságáról győződünk meg. A szerezhető pontszám: 20 pont. - 110 -

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a jó és jeles eredményű, a német nyelv tanulása iránt elkötelezett, szorgalmas tanulók jelentkezését várjuk. Az egységes írásbeli vizsga időpontja: 2010. január 23. 10 óra (pótló írásbeli felvételi nap: 2010. január 28. 14 óra) Nyílt nap: 2009. november 3. 15 óra Helyszín: Krúdy Gyula Középiskola, aula 2. Vendéglátó-ipari szakközépiskola Kód: 12

Kód: 13

A tanult nyelv: német (32 fő)

A tanult nyelv: angol (32 fő)

Pályaválasztási felelős:

Szemeti Simon Fogadó órája: kedd 14.30 – 15.30 óra Telefon: (96) 510-679

Tanulóink a 9-12. évfolyamon közismereti, szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyakat valamint egy idegen nyelvet (német vagy angol) tanulnak. A 12. év végén érettségi vizsgát tesznek. A sikeres érettségi vizsga és a nyári szakmai gyakorlat után a 13. évfolyamon folytatódik a szakképzés. A megszerezhető képesítés: OKJ 52 811 02 vendéglős Ez a szakképesítés a vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek termelő, értékesítő és szolgáltatási feladatainak megszervezésére, teljesítésére, az eredményes gazdálkodás elérésére, nagyobb egységekben vezetői, vezető helyettesi feladatok ellátására készít fel. Célunk a korszerű, magas szintű, szakmai vállalkozási ismeretekkel és továbbfejleszthető tudással rendelkező szakemberek képzése. Felvételi követelmény: -

jó általános iskolai tanulmányi eredmény,

-

az egységes központi írásbeli felvételi vizsgán elért legalább 30 pontos teljesítmény.

A vendéglátó-ipari szakközépiskolai osztályba a felvétel feltétele az egységes központi írásbeli felvételi vizsga matematikából és magyar nyelvből. Az SNI-s tanulók felvételi vizsgához kapcsolódó pontszámításában, ha a tanuló érvényes szakértői vélemény alapján mentesül a felvételi tárgy értékelése alól és ezért nem rendelkezik osztályzattal,

akkor

méltányos

elbírálásban - 111 -

részesíthető

más

tárgy

eredményének

beszámításával. Ez alól kivétel, ha a képzés végén, az érettségi vizsgán nem mentesíthető a vizsgatárgy alól (pl. vendéglős képzés esetén idegen nyelv, matematika), ekkor a pontjait a felvételi tárgy osztályzatának 0 értékkel való beszámításával számoljuk. Felvételi pontok számítása: Hozott pontok: 80 pont, a 7. év végi és a 8. félévi magyar nyelv és irodalom (a két tárgy osztályzatának átlaga), történelem, matematika és egy idegen nyelv osztályzatainak összege szorozva kettővel. Szerzett pontok: Az egységes központi írásbeli felvételi vizsgán 100 pont. A magyar nyelv felvételire 50 pont, a matematikára 50 pont szerezhető. Az egységes írásbeli vizsga időpontja: 2010. január 23. 10 óra (pótló írásbeli felvételi nap: 2010. január 28. 14 óra) Nyílt nap: 2009. november 4. 15 óra Helyszín: Krúdy Gyula Középiskola, aula Kollégiumi elhelyezést igény esetén tudunk biztosítani. VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKISKOLA Pályaválasztási felelős:

Szemeti Simon Fogadó órája: kedd 14.30 – 15.30 óra Telefon: (96) 510-679

1. Szakács (50 fő) Iskolai kód: 21 Tanult idegen nyelv: angol (30 fő) Iskolai kód: 22 Tanult idegen nyelv: német (20 fő) 2. Pincér (30 fő) Iskolai kód: 23 Tanult idegen nyelv: angol (15 fő) Iskolai kód: 24 Tanult idegen nyelv: német (15 fő) 3. Cukrász (12 fő) Iskolai kód: 25 Tanult idegen nyelv: német (12 fő) - 112 -

A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében az Európai Unió szakképzési módszertani eszközeinek segítségével folytatjuk gyakorlatorientált és képességfejlesztő képzésünket. A 9. és 10. osztályban közismereti tantárgyakat és szakmai alapozó elméleti tantárgyakat tanítunk, valamint a tanulók az iskola tanüzemében gyakorlati képzésben vesznek részt. A szakács és a pincér szakmák tanulói a fenntartó által biztosított ösztöndíjban részesülnek. Az alapozást követi a szakképzés a 11-12. évfolyamon. Ekkor a tanulók a választott szakmájuknak megfelelő szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanulják, valamint tanüzemi illetve munkahelyi gyakorlaton vesznek részt. A szakmai képzés az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint szakács, cukrász és pincér szakmákban folyik. A 11. tanévtől kezdődő gyakorlati képzésre a tanulóknak tanulmányi szerződést kell kötni a vállalkozókkal az illetékes szakmai kamara jóváhagyásával. A szakiskola teljes képzési ideje: 2 év alapképzés + 2 év szakképzési idő A beiskolázás szakmára történik: A 9. évfolyamra az általános iskola 7. osztály év végi, valamint a 8. osztály félévi érdemjegyeit vesszük figyelembe magyar nyelvből, magyar irodalomból, matematikából, történelemből és a tanult idegen nyelvből. Maximálisan elérhető pontszám 50 pont, sikeres felvételihez szükséges minimális pontszám 20 pont. A 9. évfolyamra jelentkezés feltétele a választott szakma jogszabályban meghatározott előírásainak, egészségügyi követelményeinek való megfelelés. A 11. szakképző évfolyamra jelentkezés feltétele a 10. év sikeres teljesítése, a tanulmányi időszakra megkötött tanulmányi szerződés. A 2010-2011. tanévben három kilencedik osztály indítását tervezzük. Nyílt nap: 2009. november 4. 15 óra Helyszín: Krúdy Gyula Középiskola, aula Kollégiumi elhelyezést igény esetén tudunk biztosítani. A 2010/11-es tanévben – a beiskolázási férőhelyeink felső határáig – jelentkezést fogadunk el az alábbi szakmai képzésre: VENDÉGLŐS OKJ 52 811 02 Nappali tagozat Pályaválasztási felelős: Szemeti Simon Fogadó órája: kedd 14.30 – 15,30 óra - 113 -

Telefon: (96) 510-679 A tanulók felvételének feltételei: Iskolai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint a vendéglős szakképesítés sikeres érettségi vizsga letétele után szerezhető meg. Szakmai előképzettség A tanulók felvétele az Országos Képzési Jegyzék szerint nincs szakmai előképzettséghez kötve. Egészségügyi és szakmai alkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulóknak a mindenkor érvényes - jogszabályokban meghatározott egészségügyi követelményeknek és szakmai elvárásoknak kell megfelelniük, amelyek alkalmasnak minősítik őket a folyamatos munkavégzésre. A képzési idő: Évfolyamok száma:

2

Elmélet aránya:

60%

Gyakorlat aránya:

40%

Jelentkezési határidő: 2010. június 30. Jelentkezési lapok az iskola honlapjáról (www.krudy.gyor.hu) tölthetők le.

- 114 -

14.13 13. számú melléklet: Tankönyvrendelési szabályzat Törvényi hivatkozások: 1993. évi LXXIX. törvény 19.§ 2003. évi költségvetésről szóló törvény 2002. évi LXV. törvény 102.§ a tankönyvpiac rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény 6. 7. 8.§ 5/1998.(II. 18.) MKM rendelet- A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyv A tankönyvrendelés menete: 22. § (1) Az iskola minden év november 15-ig tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (2) Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. A normatív kedvezmény igényét az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtania november 15ig. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot és fénymásolatát az igénylőlaphoz kell csatolni. A normatív kedvezményre való jogosultság a következő esetekben és igazolásokkal lehetséges: -

a szakorvos igazolása alapján a tanuló tartósan beteg

-

szakorvos és rehabilitációs bizottság igazolása alapján a tanuló testi, érzékszervi értelmi vagy beszédfogyatékos, autista, vagy több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos.

-

Szakorvos igazolása alapján pszichés fejlődészavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott

-

Családi pótlék alapján három vagy többgyermekes családban él vagy nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult

-

Lakhely szerint illetékes jegyző igazolása alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

(3) Családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. (4) A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. (5) A nevelőtestület minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját és erről írásban értesíti a szülőt illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. - 115 -

(6) Az iskola november 30-ig kezdeményezi a tankönyv támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai támogatásrendszere nem tudja megoldani. Az iskola könyvtára rendelkezik tartós tankönyvekkel, amelyekből a normatív kedvezményre jogosultak tankönyvellátását oldja meg. A tartós tankönyvek árát megrongálás esetén (pl. szakadás, kitöltés tollal) meg kell téríteni. 2.

A munkaközösség-vezetők a munkaközösség tagjaival konszenzusos alapon az

Oktatási Minisztérium által kiadott tankönyvjegyzék segítségével meghatározzák a következő tanítási év tankönyveit, munkafüzeteit. 

A tankönyvekről információt a www.tankonyv.info.hu helyen lehet szerezni.

A könyv kiválasztásánál figyelembe kell venni: 

a tankönyv tartalmát: megfelel-e a kétszintű érettségi követelményeinek,



formáját: kötött vagy fűzött,



árát

A tankönyvrendelési íven feltüntetik: 

tankönyv kódja, címe, szerzője-



iskolatípus,



osztály és csoport bontás esetén csoport száma. / 1. számú melléklet /

Ügyelni kell: 

A tankönyvválasztást annak figyelembe vételével kell elkészíteni, hogy tanárváltás esetén, ne kelljen tankönyvet cserélni.



A tanári példányokat is meg kell rendelni.



Segédanyagokat is meg kell rendelni. (Kézikönyvek, fóliák, CD stb.)



A munkaközösség vezetők tegyenek javaslatot a tartóstankönyvek vásárlására és ezt is rendeljék meg.

Felelősök: munkaközösség-vezetők Határidő: január 15. 3.

A tankönyvrendelés darabszámának felmérése osztályonkénti lebontásban történik.

Az osztályfőnökök a tankönyv felelős által összeállított tankönyvlista alapján felmérik az osztályonkénti könyvigényt. Ügyelni kell: •

Különösen figyelni kell az idegen nyelvi könyvigények összegyűjtésére csoportonként.

- 116 -

•

Az ingyenesség ellenére a tanulók csak azokat a könyveket igényeljék, amelyekre ténylegesen szükségük van.

Felelős: tankönyvfelelős, osztályfőnökök Határidő: február 1. 4.

Az iskola igazgatója a tankönyvrendelés előtt a tankönyvjegyzékben nem szereplő

könyveket egyezteti az iskolai szülői szervezettel és a diákönkormányzattal. (Várhatóan idegen nyelvi és szakmai tankönyvek) Felelős: igazgató Határidő: február 10. 5.

A tankönyvfelelős összesíti és elkészíti a megrendeléseket. Tankönyv, tartós

tankönyv, tanári példány Felelős: tankönyvfelelős Határidő: február 12. 6.

Az iskola igazgatója az elkészített megrendeléseket elküldi a könyvkiadókhoz.

Emellett pedig az Oktatási Minisztérium részére megküldi az általuk megrendelt kiadványok meghatározott adatait. Felelős: igazgató Határidő: február 15. 7. 

.Szerződéskötés: A kiadók és a terjesztők elküldik a szerződéseket, melyet egyeztetni kell az igazgatóval, a gazdasági vezetővel és a tankönyvfelelőssel. (Aláír az igazgató és a gazdasági vezető)



A tankönyvekről a kiadók visszaigazolást küldenek, melyet egyeztetni kell a megrendelési jegyzékkel.



Az első évesek beiskolázását követően a tankönyvfelelős a tankönyvek darabszámát pontosítja a kiadókkal.

Felelős: igazgató, gazdasági vezető, tankönyvfelelős Határidő: június 30. 8. Tanév végi feladatok: 

Ki kell alakítani a tankönyvek raktározási és elosztási helyét és feltételrendszerét: számítógép, számológép, pénz biztonságos tárolása stb.



Szülők értesítése:

A) a 10-11-12-13. osztályokban értesíteni kell a szülőket: •

A tankönyvek összértékéről, a tankönyvosztás idejéről (A szünidő utolsó hete)

Felelős: tankönyvfelelős, osztályfőnökök - 117 -

B) a leendő kilencedikesek értesítése: 

A beiratkozás előtt levélben tájékoztatni kell a szülőket az ingyenes tankönyvre jogosító igazolások beszerzéséről.



A beiratkozásnál nyilatkozzon írásban a szülő, hogy jogosult-e gyermeke az ingyenes tankönyvtámogatásra. A mentesség igényét a kiküldött formanyomtatvány kitöltésével és a beiratkozáskor annak benyújtásával jelzik. Az osztályfőnökök összegyűjtik az ingyenes tankönyvre jogosító igazolásokat. Ennek hiányában az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni.



A kiküldött tankönyvlista alapján tankönyvigényeiket szintén jelzik a beiratkozásnál.



A beiratkozásnál tájékoztatni kell a szülőket a tankönyvek összértékéről, a tankönyvosztás idejéről.

Határidő: június C) a más iskolából szept. 5-ig érkező magasabb évfolyamra beiratkozó tanulók esetén a normatív támogatás igényléséhez az igénylőlapot és a jogosultságot igazoló iratot a beiratkozás napján kell benyújtani. Határidő: szeptember 5 Felelős: igazgató, tankönyvfelelős, osztályfőnökök 9. A tankönyvek folyamatos érkezése: A tankönyvek érkezésének időpontját a forgalmazókkal előre egyeztetni kell! Felelős: tankönyvfelelős Határidő: augusztus 10-15. 10. Tankönyvosztás: 

Tankönyvet csak készpénz, vagy ingyenességet igazoló – a meghatározott ideig beadott dokumentum ellenében lehet kiadni! A tanulók az általuk megrendelt tankönyveket a megadott napon, de legkésőbb az első tanítási hét utolsó napján kötelesek átvenni.



Tankönyvet visszáruzni max. 5 %-ig lehet!

Felelős: tankönyvfelelős Határidő: A szünidő utolsó hete, a tanítás első napjai.

- 118 -

14.14 14. számú melléklet: Szakmai munkaközösségek Az iskolában működő szakmai munkaközösségek: 

angol-olasz;



természettudományi;



magyar nyelv és irodalom;



matematika;



német;



osztályfőnöki;



informatika;



testnevelés



történelem;



szakmai;

- 119 -

14.15 15. számú melléklet: Ügyviteli és Iratkezelési szabályzat 1. Az intézmény ügyvitelének rendje 1.1. Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak Az iskola főbb ügykörei: - vezetési ügykör - igazgatási ügykör - nevelési, oktatási ügykör - gazdasági ügykör - személyi, dolgozói ügykör - tanulói ügykör 1.2. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója, valamint az általa kijelölt igazgatóhelyettes felügyeli, irányítja az alábbiak szerint: a) Igazgató - elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát; -jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására; -jogosult kiadmányozni; - kijelöli az iratok ügyintézőit; - meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét. B) Az általános igazgatóhelyettes - ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen; - figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira az iratkezelési szabályzat módosítása végett felhívja az igazgató figyelemét; - irányítja és ellenőrzi az iskolatitkár és titkárság munkáját; - előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását. C) Az igazgató távollétében az ügyiratkezelés a SZMSZ szerinti helyettesítési sorrendben történik. 1.3. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés, az alábbiak feladata: a) Iskolatitkár/adminisztrátor - köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni; - köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; - feladatai: - 120 -

- küldemények átvétele; - az iktatás; - az esetleges előíratok csatolása - az iratok mutatózása; - az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése; - a kiadmányok tisztázása, sokszorosítása; - a kiadmányok továbbítása, postai feladása, kézbesítése, illetve átadása a kézbesítőnek; - a határidős iratok kezelése és nyilvántartása; - az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése; - az irattár kezelése, rendezése; - az irattári jegyzékek készítése; - közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál; - felelős a kézbesítőkönyv megőrzéséért. B) Kézbesítő (hivatalsegéd) - felelős a rábízott küldemények megőrzéséért, iskolán belüli és külső továbbításáért; - munkáját az iskolatitkár/adminisztrátor útmutatása és irányítása szerint végzi; - feladata: - a küldemények postai átvétele; - a küldemények kézbesítése; - a kézbesítőkönyv aláíratása címzettel. 1.4. Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok a) Az igazgató a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi (szignálja). B) Az ügyintéző kijelölésével egy időben az igazgató: - meghatározza az elintézés határidejét; esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára (pl.: lássa; megbeszélni ....................vel) C) Az igazgató által szignált iratokat az iskolatitkár/adminisztrátor köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe (nyilvántartókönyvbe) és eljuttatni azokat a kijelölt ügyintézőhöz. d) Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni. E) Az ügyintézés határideje: - a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 8 nap; - az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határidőről. Amennyiben az igazgató másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 15 nap. - 121 -

f) Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell Írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. g) Az eredeti ügyirat a titkárságon iktatásra kerül, az ügyintéző másolatot kap az iratról. Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot - az esetleges kiadmányozásra szánt kézirattal együtt - az ügyintéző köteles visszajuttatni az iskolatitkárnak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni. h) Az iskolatitkár/adminisztrátor köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az igazgatónak jelentenie kell. i) Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatban további intézkedés várható, az ügyintézőnek újabb határidőt kell kitűznie, és ezt fel kell tüntetni az iraton. Az ilyen iratot az iskolatitkárnak határidő - nyilvántartásba kell elhelyeznie, és az intézkedés megtörténtekor vagy a határidő lejártakor az ügyiratot újra el kell juttatnia az ügyintézőhöz. 1.5. Felvilágosítás hivatalos ügyekben a) Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézményvezetője, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat. B) Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. C) A személyesen benyújtott iratok átvételét - kérelemre - igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni. d) Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni. e) Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek. 1.6. Az iskolai bélyegzők a) Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt. b) A tönkrement, elavult bélyegzőt meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. c) A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie. d) Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia: - 122 -

- a bélyegző sorszámát; - a bélyegző lenyomatát; - a bélyegző használatára jogosult személy nevét; - a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét; - a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást; - a "Megjegyzés" rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére. e) A bélyegzők nyilvántartásáért az iskola igazgatója által kijelölt dolgozó a felelős. 2. Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak 2.1. Az iratkezelés - az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása; - a kiadmányok és egyéb iratok tisztázása, (leírása, sokszorosítása), továbbítása, postára adása, kézbesítése; - az irattározás, irattári kezelés, megőrzés; - a selejtezés és a levéltárnak való átadás. 2.2. Irat Minden írott szöveg, számadatsor, térkép és tervrajz, amely az iskola működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. 2.3. Irattári anyag Az iskola és jogelődei működése során keletkezett, az iskola irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek. 2.4. Levéltári anyag Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos, műszaki kulturális, oktatási, nevelési vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége. 2 .5 .Irattári terv Rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az azokhoz kapcsolódó iratokat. Az irattári terv az iratok rendszerezésének alapja. 2.6. Az iratkezelési szabályzat Az

iratok

biztonságos

átvételét,

feldolgozását,

kiadmányozását,

rendszerezését,

nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza.

- 123 -

3. A küldemények átvétele és felbontása 3.1. Az iskolába érkező küldemények postai átvételére az igazgató és az adminisztrátor, az iskola postafiókjának kinyitására az igazgató és a kézbesítő jogosult. Ajánlott küldeményeket csak meghatalmazott vehet át. 3.2. Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és iskolatitkára/adminisztrátora jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. 3.3. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni. 3.4. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia "Sérülten érkezett" illetőleg "Felbontva érkezett" megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. 3.5. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet és más, az iskolában működő társadalmi szervet részére érkezett leveleket. 3.6. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatni az iskolatitkárnak/adminisztrátornak. 3 .7 .A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az iskolatitkár/adminisztrátor a címzettel történ telefonos egyeztetés után felbonthatja. 3.8. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. 3.9. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. 3.10. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. 3 .11. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg; továbbá ha a küldemény névtelen levél; illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.,) a borítékot az irathoz kell csatolni.

- 124 -

3 .12. A felbontott küldeményeket az iskolatitkár köteles haladéktalanul az igazgatóhoz, annak távollétében az általános igazgatóhelyetteshez továbbítani (amennyiben a küldemény felbontása az iskolatitkár feladat). 4. Az iktatás 4.1. Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet iktatókönyvbe kell rögzíteni. 4.2. Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján. 4.3 .A küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az iskolatitkárnak iktatás céljából bemutatni. 4.4. Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat, ha azokat az igazgató iktatásra jelölte. 4.5. Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. könyvelési bizonylatok). 4.6. Iktatáskor az iratot a jobb felső sarokban el kell látni iktatóbélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait: - iskola neve, - az iktatás dátuma, - az iktatókönyv sorszáma (iktatószám), - az ügyintéző neve, ( Ha nincs iktatási bélyegző, ezeket az iratra rá kell írni). Ezzel egy időben, a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni: - a sorszámot, - az iktatás idejét, - a beküldő nevét és ügyiratszámát, - az ügy tárgyát, - az ügyintéző nevét, - az elintézés dátumát, 4. 7 .Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámával feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni. 4.8. Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad.

- 125 -

4. 9. Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám esetén) a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. 4.10. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. 4.11. Az iktatókönyv egy - egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. 4.12. Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz és ezeket együtt az alapszámon (az első iktatási számon) kell kezelni. 4.13. Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az újévben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. 4.14. Az igazgató engedélye alapján, gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán többször előforduló ügyeket. 4.15. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. A név- és tárgymutatóban az ügyeket a lényegüket kifejező egy, vagy több címszó - név, tárgy, hely, intézmény - alapján kell nyilvántartani. 5. Kiadmányozás 5.1. A kiadmány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet intézmény stb. számára készült hivatalos irat. 5.2. Iskolánkban kiadmányozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek: - igazgató: minden irat esetében; - az általános és szakmai igazgatóhelyettes - az igazgató távollétében -: a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében; - gazdasági vezető: az iskola gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratok esetében. - iskolatitkár: hivatalos okiratokat a vezetőtől átruházott joggal aláírhat. 5.3. Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is. 6. Az irattározás rendje 6.1. Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak/adminisztrátornak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. 6.2 .Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadmányai továbbításra kerültek a címzetthez, a határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. 6.3. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. - 126 -

6.4. Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az iskola titkársága. 6.5. Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár helye az iskola titkársága. 6.6. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadmányozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. 7 .Az iratok selejtezése, levéltári átadása 7 .1. Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. 7 .2 .Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: - hol és mikor készült a jegyzőkönyv; - mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés; - mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva; - milyen mennyiségű irat került kiselejtezésre; - kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést. 7 .3. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. 7.4. A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illeték Győr Városi Levéltárnak kell átadni. 8. Az iskola irattári terve 8.1. Az adminisztrátor által kezelt dokumentumok: - munkaügyi levelezés (M) - gazdasági ügyekkel kapcsolatos levelek másolata (G) - érettségi levelezés (G) - oktatás (O) - általános (Á) Az egyes dokumentumok iktatása az ügy számának, a keletkezés évének, és kategóriájának megjelölésével történik. (pl. 1/2009-M) - 127 -

8.2. Az iskolatitkár által kezelt dokumentumok: - érettségi vizsgák, - szakmunkás vizsgák, - bizonyítványok, - osztálynaplók, - ellenőrzők, - ügyviteli nyomtatványok, Ezeket a dokumentumokat 5 évig kell tárolni, ezt követően a megsemmisítésre kerülnek. A megsemmisítésről és a rontott dokumentumok selejtezéséről az igazgató és a gazdasági ügyintéző aláírásával jegyzőkönyv készül. 8.3. A gazdasági vezető által kezelt dokumentumok: - nem pénzügyi vonatkozású levelek Ezen dokumentumok iktatása az adminisztrátor által Gazdasági kategóriájú ügyként iktatott dokumentumok alapján alszámokkal történik. 8.4. Gazdasági ügyintéző által őrzött dokumentumok: - személyi anyagok (pl.: szerződések, önéletrajzok, erkölcsi bizonyítványok, elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemények, diplomamásolatok, bírósági letiltások).

- 128 -

14.16 16. sz. melléklet: Belső ellenőrzési előírások Tartalom I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje II. Az ellenőrzési nyomvonal III. A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása IV. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek

- 129 -

I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A.

§

(5)

bekezdése

alapján

az

intézményvezető

köteles

rendelkezni

a

szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. 2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján - a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos

- 130 -

vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. Ezeket a megállapításokat és szabályokat a Belső ellenőrzési kézikönyv is meghatározza. Felsorolja azokat az alkalmazandó jogszabályokat és eljárásokat, amelyeket szabálysértés, illetve az előírásoknak nem megfelelő tevékenység esetén elsősorban a belső ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatban alkalmazni kell. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. Ezen rendszer működtetésének célja, hogy a belső ellenőrzés által feltárt szabálytalanságok és hiányosságok, a kockázatok, mind az irányítási, mind a működés területein elkerülhetők, megelőzhetők legyenek. 5.

A

nagyobb

kockázatot

rejtő

feladatok,

folyamatok

kiemelt

kezelése

a

szabálytalanságok megelőzése érdekében Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók során nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. - a belső ellenőrzés által elvégzett kockázatelemzés által meghatározott kiemelt kockázatú tevékenységek - 131 -

5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl.: beruházások, eseti, nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 5.2. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. 5.3. A pénzügyi tranzakciók során nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - felhalmozási kiadások, - intézményi bevételek, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, bérfizetés stb. - a beruházások pénzügyi lebonyolítása, - pénzkezelés, - az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. - 132 -

A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 5.4. A belső ellenőrzés által elvégzett kockázatelemzés által meghatározott kiemelt kockázatú tevékenységekkel kapcsolatos eljárások: 1. A belső ellenőrzés által elvégzett kockázatelemzés alapján a kockázati tényezők, kockázatos területek és folyamatok meghatározása. folyamatgazdák azonosítása, ellenőrzési fókusz meghatározása. 2. A tevékenységek ellenőrzésének előkészítése. Éves, középtávú, stratégiai tervek összeállítása. 3. Az ellenőrzések elvégzése. Hiányosságok, szabálytalanságok megállapítása, javaslattétel. 4. Intézkedési tervek jóváhagyása, intézkedések ellenőrzése, utólagos ellenőrzés. 6. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait, valamint a kockázatelemzés alapján kritikusnak ítélt területeket a belső ellenőrzés által elvégzett ellenőrzések alapján elemzi. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a belső ellenőröket és a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet. - a szervezet működése megfelel a külső és belső jogszabályi és szabályozási követelményeknek. - a szervezet működésének hatékonysági, gazdaságossági szempontokat szem előtt tartották. Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - 133 -

- a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt, illetve a belső ellenőrzés során észlelt szabálysértések esetén a belső ellenőrzési kézikönyvben megfogalmazottak szerint kell eljárni; b) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. 8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 8.1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 8.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben

vagy

mulasztásban

megnyilvánuló

cselekmény,

melyet

törvény,

kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

- 134 -

A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 8.4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. A fent részletezett eljárások összhangban vannak a belső ellenőrzés által a belső ellenőrzési kézikönyvben megfogalmazott eljárási rendekkel.

II. Ellenőrzési nyomvonal Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 1. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, - végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint - az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. 2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal

- 135 -

A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - közép, illetve hosszú-távú program, - tevékenység célkitűzései, - tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza. 3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, bérgazdálkodás - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - 136 -

- leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység, - kötelezettségvállalás, - minőségbiztosítás, - vezetés, irányítás. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza. 4. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet - összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza.

- 137 -

5. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza. III. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján az intézmény az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról. Jelen előírás tartalma összhangban van az intézmény Belső ellenőrzési kézikönyvének előírásaival. 1. A belső ellenőrzési kötelezettség Az intézmény köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – az intézmény vezetője köteles gondoskodni. 2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása A belső ellenőrzési tevékenység a 2. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét - az intézményvezetőnek közvetlenül alárendelve végzi, - jelentéseit közvetlenül az intézményvezetőnek küldi meg. Az intézményvezető köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. - 138 -

A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység - bármely helyiségébe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi - irathoz, - adathoz és - informatikai rendszerhez, - kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve - személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. 3. Az ellátandó feladatok 3.1. A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során - szabályszerűségi, - pénzügyi, - rendszer ellenőrzéseket és - teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve - informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint - az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani. 3.2. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá - a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

- 139 -

IV. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek Mellékletek 1. számú melléklet Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonaláról 2. számú melléklet A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása Folyamatábrák 1. számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról 2. számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról 3. számú folyamatábra Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról

- 140 -

1.

számú melléklet Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala

Az ellenőrzési folyamatok behálózzák a szerv valamennyi tevékenységét, így kapcsolódnak a külön meghatározott: - tervezéssel és - a végrehajtással kapcsolatban ellátott feladatokhoz és az ott ellátandó ellenőrzési tevékenységekhez. A tervezéssel kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: - a tervezés teljes körű, átfogó, az egész tevékenységre kiterjedő legyen, - gondoskodni kell arról, hogy az egyes számítások, kulcsfontosságú mutatók és maghatározott kockázatok ellenőrzése teljes körű legyen. - felhasználásra kerülő alapdokumentumok teljességéről, valódiságáról külön meggyőződjenek, legyenek erre vonatkozóan is felelősök. A végrehajtással kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: a) szabályzatok körében: - a szabályzatok folyamatos ellenőrzése a jogszabályoknak és belső szervezeti felépítésnek, folyamatoknak való megfelelőség szempontjából, - a szabályzatok betarthatóságának folyamatos ellenőrzése, visszacsatolások, a túlszabályozás csökkentése, a szabályozások rugalmassá tétele; b) személyi juttatások és létszám-gazdálkodás körében: - a rendelkezésre álló személyi nyilvántartások, valamint a kötelező béremelések figyelembevételének ellenőrzése a tervezés során, - beleértve a pótlékokat, kiegészítéseket stb. is, - túlóra és helyettesítések elszámolásának ellenőrzése, - a megbízási szerződések kötésénél, a díjak meghatározásánál a szerződések ellenjegyzésének biztosítása, - a jutalomra felhasználni kívánt összegek eredetének és a kifizetés jogosságának kifizetés előtti ellenőrzése, - a személyi juttatások előirányzata gazdálkodásának előirányzat-felhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, a kiemelt előirányzat felhasználásának nyomon követése (ne történhessen az előirányzatot meghaladó kifizetés), - 141 -

- független belső ellenőrzési feladatok ellátása, és a tapasztalatok felhasználása a gazdaságos munkaerő-felhasználás érdekében; c) dologi kiadások körében: - a beszerzések összehangolása, a beszerzések gazdaságos bonyolítása megszervezésének folyamatos ellenőrzése, -

az

egyes

előirányzatok

felhasználásának

nyomon

követése

a

pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során, - a dologi kiadások – készletek, szolgáltatások – pontos felhasználási helye megjelölésének ellenőrzése, hogy az egyes tevékenységek, feladatok pontos ráfordításairól

megfelelő

információ

álljon

rendelkezésre

az

önköltségszámításhoz, valamint a gazdaságossági, hatékonysági, valamint eredményességi számításokhoz; d) felhalmozási kiadások körében: - a felhalmozási kiadások szükségességének ellenőrzésre, - a szükséges felhalmozás esetén a legoptimálisabb felhalmozási módra vonatkozóan rövid, közép és hosszú távú „tanulmánytervek” készítése, mely tartalmazzák a várható fenntartási kiadásokat, - a beruházási kiadások gazdaságos megvalósításának ellenőrzése; e) a bevételek beszedése körében: - a lehetséges bevételi források rendszeres számbavétele, a szükséges intézkedések, lehetőségek meghatározása, - a fizetési fegyelem nyomon követése, szükség esetén a fizetési fegyelem javítására

intézkedések

meghatározása,

az

intézmény

által

nyújtott

szolgáltatások, ellátások ellenértéke megfizetése rendjének az igénybevevők lehetőségeinek figyelembe vétele, - az intézmény számára legfontosabb bevételek kiemelt ellenőrzése, áttekintése, (intézményfinanszírozás tekintetében a finanszírozási ütemterv betartása, térítési díjak felülvizsgálata stb.), - a bevételekre vonatkozó analitikus nyilvántartási rendszer nyomon követése, szükség esetén javaslattétel a részletező nyilvántartások megváltoztatására, bővítésére, - az állami támogatásoknál a jogosulatlan igénybevétel előfordulásának megakadályozása érdekében folyamatos adatszolgáltatása fenntartó felé, - pályázati lehetőségek kihasználásának ellenőrzése; f) a főkönyvi és analitikus könyvelés körében: - 142 -

- az egymást követő munkafolyamatok feladatellátók szerinti szétválasztása, lehetőség szerint ne ugyanaz a személy legyen pl.: - az analitikus könyvelő, mint a feladást készítő, - a kontírozó könyvelő, mint a tényleges könyvelést ellátó, - a feladatellátók így egymás tevékenységébe belelátnak, az esetleges hibákat könnyebben megtalálják, egymás jelzése alapján megtörténik a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, - rendszeresen gondoskodni kell az - analitikus könyvelés helyességéről, naprakészségéről a rendelkezésre álló alapdokumentumok alapján, -

a

főkönyvi

könyvelés

helyességéről,

(a

számlaforgalmak

ellenőrzéséről feljegyzést kell készíteni) - a könyvelés ellenőrzéséről a beszámolási tevékenység megkezdése előtt gondoskodni kell; g) a bizonylati rend és fegyelem körében: - a bizonylatok útjának, kitöltési rendjének betartását kell ellenőrizni az egyes végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódva, - gondoskodni kell, hogy a bizonylatok mindig hitelt érdemlően legyenek kitöltve, - biztosítani kell, hogy a bizonylatokon feltüntetett, ellenőrzést szolgáló aláírás helyek kitöltöttek legyenek, és a feladatot tényleg el is lássák, - a bizonylati rend és fegyelem körében külön figyelmet kell szentelni - a házipénztári pénzkezelésnek és bizonylatainak, ahol külön kiemelten fontos az idősorrendiség betartása, - a leltározási bizonylatoknak – ahol a leltározás csak akkor lehet megfelelő, ha a bizonylatokat megfelelő módon és tartalommal töltik ki, - a selejtezési okmányoknak – ahol a selejtezési dokumentumok a számviteli elszámolás alapbizonylatául szolgálnak; h) vagyongazdálkodás körében: - a vagyon folyamatos, megfelelő részletezettségű nyilvántartásának biztosítása az - ingatlanvagyon-kataszter, a - vagyonkimutatás, valamint - a mérleg adatainak és az abban található adatokat alátámasztó főkönyvi és analitikus nyilvántartási adatok alapján, - 143 -

- a vagyongazdálkodási szabályok folyamatos figyelemmel kísérése; i) a beszámolási tevékenység körében: - a beszámolókban szerepeltetett adatok valódisága és teljessége biztosítása az egyes adatokat alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások folyamatos ellenőrzésével, - a beszámolási tevékenység munkafolyamatokra bontásával az egymásra épülő feladatok ellátóinak előző munkafolyamatot is ellenőrző tevékenységével. A független belső ellenőrzés a kockázatelemzés alapján segíti a szerv számára legnagyobb kockázatot rejtő folyamatok, feladatok, tevékenységek ellenőrzését, figyelemmel kísérését. A kockázatelemzés alapján az itt felsorolt folyamatokon kívül más tevékenységek ellenőrzésére is sor kerül. Az ezekkel kapcsolatos tervezési és végrehajtási eljárásokat az egyes ellenőrzésekhez kapcsolódó mappák, ellenőrzési programok és munkalapok tartalmazzák.

- 144 -

2. számú melléklet A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása Az intézmény a belső ellenőrzési tevékenységet a következő formában szervezheti meg: - független belső ellenőri szervezet (több főállású belső ellenőrrel), - független belső ellenőr foglalkoztatása, - a független belső ellenőrzési feladatok társulásban való elláttatása, - a független belső ellenőri feladatok külső szakértő személy, illetve szervezet bevonásával történő ellátása. Az intézmény a fent ismertetett lehetőségek közül az alábbi ellátási formát határozza meg: - Független belső ellenőr alkalmazása

- 145 -

1. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA

Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája 1. GAZDASÁGI PROGRAM ELKÉSZÍTÉS FELÜLVIZSGÁLAT 2. KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁS VÉLEMÉNYEZTETÉS BENYÚJTÁS TÁRGYALÁS 3. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS FELKÉSZÜLÉS

Munkamegosztá ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

Címrend szerinti tervezés EGYEZTETÉS

Részletes tervezés Terv egyensúly megteremtése Rendelet tervezet, előterjesztés, ÁHT-s mérlegek

RENDELET MEGTÁRGYALÁSA, JÓVÁHAGYÁSA DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, TOVÁBBÍTÁSA, ŐRZÉSE

- 146 -

2. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA

Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája VÉGREHAJTÁS 1. SZABÁLYZATOK ELKÉSZÍTÉS AKTUALIZÁLÁS 2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

ELŐIRÁNYZAT

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI

FELHASZNÁLÁS

ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI

JUTALOM KIFIZETÉS

NYOMONKÖVETÉSE

ELLENŐRZÉSE

JAVASLAT

3. DOLOGI KIADÁSOK BESZERZÉSI

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI

TEVÉKENYSÉG

ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI

MEGRENDELÉSEK

ELLENŐRZÉSE

JAVASLAT

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI

FELELŐSSÉGI KATEGÓRIÁK

JAVASLAT

5. SAJÁT BEVÉTELEK MUNKAMEGOSZTÁSI

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI BESZEDÉS

FELELŐSSÉG

ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

6. TÁMOGATÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK IGÉNYLÉS

PÁLYÁZATOK

- 147 -

7. FŐKÖNYVI ÉS ANALITIKUS KÖNYVELÉS FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS

ANALITIKUS KÖNYVELÉS

KAPCSOLAT, FELADÁSOK

8. BIZONYLATI REND ÉS BIZONYLATKEZELÉS BIZONYLATI REND BIZONYLATKEZELÉS

9. HÁZIPÉNZTÁRI PÉNZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG PÉNZFORGALOM BONYOLÍTÁS 10. BANKSZÁMLA FORGALOM KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG SZÁMLAFORGALOM BONYOLÍTÁS

UTALÁSOK

11. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERETSZERZÉS

ÉRTÉKELÉS

ÜTEMTERV

12. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE

TELJESÍTÉS SZAKMAI IGAZOLÁSA

ÉRVÉNYESÍTÉS

UTALVÁNYOZÁS

UTALVÁNY ELLENJEGYZÉSE PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS

- 148 -

LELTÁROZÁS

13. VAGYONGAZDÁLKODÁS NYILVÁNTARTÁS

HASZNOSÍTÁS

14. FÉLÉVES ÉS ÉVES BESZÁMOLÁS FELKÉSZÜLÉS MUNKAMEGOSZTÁS CÍMREND SZERINTI BESZÁMOLÁS EGYEZTETÉS RÉSZLETES FÉLÉVI BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSE MEGTÁRGYALÁS, JÓVÁHAGYÁS DOKUMENTÁCIÓ

- 149 -

ÉRTÉKESÍTÉS

3. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA

KIEMELT ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK 1. SZABÁLYZATOK ELLENŐRZÉSE HATÁLYOSSÁG

BETARTHATÓSÁG ÉS SZABÁLYOSSÁG

2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

NYILVÁNTARTÁSOK BÉRSZÁMFEJTÉS MEGBÍZÁSI DÍJAK JUTALOM ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV

3. DOLOGI KIADÁSOK

BESZERZÉS

Előirányzat-felhasználás nyomon követése KIADÁS, KÖLTSÉGHELYEK AZONOSÍTÁSA

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK SZÜKSÉGESSÉG ELLENŐRZÉSE

GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELLENŐRZÉSE

HATÁSTANULMÁNYOK

- 150 -

14.17 17. sz. melléklet: A feladatellátás rendjének szabályzata

A feladatellátás rendjének szabályzata A szabályzat célja, hogy a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának – költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító: a) feltétel- és követelményrendszerét, b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárásnak és dokumentumainak leírását. 1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere a) Feltételrendszer 1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik. 2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz: - a költségvetési bevételeket: - növeli, - nem változtatja, - a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti, - a költségvetési kiadásokat: - csökkenti, - nem változtatja, - a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. - a bevétek és kiadások ütemezése: - nem változik, - kedvezőbben alakul, - kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást.

- 151 -

3. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, illetve összegszerűen a 300 ezer forintot), akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. 4. A felügyeleti szerv intézkedési tervet készít a feladatellátások költségvetési oldalról és teljesítmény oldalról történő értékelésére. Az intézkedési tervben meghatározza az értékelések főbb elveit, irányait, a határidőket. b) Követelményrendszer 1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. 2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldalról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell. 3. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el olyan – nem kötelező feladat – mely aránytalan nagy költségvetési kiadásokkal jár. (Az aránytalan nagy költségvetési kiadást úgy kell meghatározni, hogy az adott feladatellátás vizsgálata során más, legalább 5, a vizsgált feladatot ellátó szerv adatait össze kell hasonlítani.) 4. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el változatlan módon, és/vagy eszközzel, és/vagy szervezettel olyan kötelező feladat, amelynek ráfordítása nem áll arányban az elért teljesítménnyel. Az ilyen feladatok esetében gondoskodni kell az adott feladat-ellátási mód (eszköz/szervezet) megváltoztatásáról. A változást követően javulnia kell: - az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy - az elért teljesítménynek. 2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere a) A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben; - a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása; - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - 152 -

- a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; - a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése. 1. A feladatot ellátni csak úgy lehet – lásd feltétel és követelményrendszer – ha: - az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában; - a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van a feladatmutatót. 2. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetési tervezés időszakában meg kell határozni: - az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, - a működéshez szükséges dologi kiadásokat, - a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról. A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni. 3. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítmény vizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás: - pénzügyi területén, - módján (eszközein). b) A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: - a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor: - 153 -

- a kiadások teljes körű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért (különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására); - a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások

részletes

ismertetése,

az

ezen

adatokat

alátámasztó

kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára. - a feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete. Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzat-felhasználási ütemterv adatait is. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egyidőben való igénybevétele /karbantartásnál csak 1 kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) 3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai a) A tárgyévi kötelezettségvállalások Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni, arról, hogy: - adott jogcímen van e tervezve előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetőek-e az előirányzat-felhasználási ütemtervvel. - 154 -

aa) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke nem éri el az 50.000 Ft-ot – nem kötelező írásban dokumentálni. A fenti eljárást azonban ez esetekben is le kell folytatni. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét. ab) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke eléri az 50.000 Ft-ot – írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - szerződések, - megállapodások. A

kötelezettségvállalás,

illetve

az

egyéb

előirányzat

felhasználáshoz

kapcsolódó

pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön szabályozásban részletezi. b) A több éves kihatású kötelezettségvállalások Több éves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át, vagy a 300 ezer forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha: - a

kötelezettségvállalásra

a

szerv

vezetőjének

külön

felhatalmazása

van

(önkormányzat esetében rendelet, vagy határozat). Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról. c) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani. d) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat. 4. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni.

- 155 -