s Q t r W k XII. évfolyam 2. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2014. február
Államfõválasztás csodavárás nélkül (?) E sorok írásakor kis hazánkban március 15-én, ha idõközben senki sem lép vissza, 15 köztársaságielnökjelölt indul az elnöki bársonyszék megszerzéséért. Jóstehetség nélkül is megállapíthatjuk, hogy a jelöltek legesélyesebbike a jelenlegi kormányfõ, Robert Fico. Kérdés, hogy megszerzi-e az elsõ körben a szavazatok 50 + 1 százalékát. Erre, mondjuk, nem vennék mérget. Ha nem így alakul a voksok aránya, nagy kérdés, hogy a maradék 14-bõl ki lesz a kihívója a 2. fordulóban. Sokak szerint akár az MKP jelöltjének, Bárdos Gyulának, a Csemadok országos elnökének is van esélye rá. Mielõtt azonban esélylatolgatásokba fognánk, jó, ha tudatosítjuk, hogy az önálló Szlovákia történelmében elõször fordul elõ, hogy magyar köztársaságielnök-jelöltre is szavazhatnak a választópolgárok. Bárdos Gyula úgy gondolja, a magyar választópolgárokat magyar jelölt tudja leginkább megszólítani. Ahogy fogalmazott: „Eljött az ideje, hogy megtegyük ezt a lépést. Láttatnunk kell, hogy itt magyarok vannak. Ez fontos lépés a párt szempontjából és a közösségünket tekintve is. Valamennyi magyar jelöltje akarok lenni, de képviselni kívánom a többi nemzetiséget és az itt élõ szlovákokat is.“ Tiszta beszéd, valamennyi magyar jelöltje akar lenni. Nem mellesleg, magyar jelölt, esetünkben tehát Bárdos Gyula indítása nagyon jó alkalom arra, hogy a felvidéki magyar közösség, ha úgy tetszik, a szlovákiai magyarság megjelenjen az országos médiumokban, hiszen a jelöltnek lehetõsége adódik a különbözõ, így a regionális témákban való megszólalásra is. Vagyis, hogy minél több helyen láttassuk magunkat, hogy ily módon is felhívjuk magunkra a többségi társadalom figyelmét. Kétségtelen, hogy ez az egyetlen és elsõdleges célja magyar államfõjelölt-állításnak. Ezért nem lehet elveszettnek tekinteni a Bárdosra leadott voksokat. S ezt kellene pártállástól függetlenül minden magyarnak szem elõtt tartani, és március 15-én minél nagyobb számban az urnákhoz járulni. Ráadásul ezzel méltóképpen kifejezhetnénk legnagyobb nemzeti ünnepünk iránti tiszteletünket is. S jussanak eszünkbe lánglelkû költõnk, Petõfi Sándor híres költeményének, a Nemzeti dalnak hívó, mozgósító szavai: „Talpra magyar, hí a haza!“ Mutassuk meg, hogy nem vagyunk másodrendû állampolgárok, mutassuk meg, ha magyar közösségünk érdeke úgy kívánja, feltételek nélkül, kibúvók keresése nélkül össze tudunk fogni. Csak rajtunk múlik! Ami pedig Bárdos Gyula esélyeit illeti, nos, a jobboldali szavazatok annyira megosztódnak, hogy a második fordulóba akár Bárdos is bejuthat. Feltéve, ha mi, magyarok fegyelmezettek leszünk, mert akkor 7-9 százalékos eredményt is elérhetünk. S ez már felérne egy kis csodával. Csináljunk csodát március 15-én! B.Gy.
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
Vörösmarty Mihály
Gondolatok a könyvtárban (részlet) És mégis - mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözõbb eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet. Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam! Testvérim vannak, számos milliók; Én védem õket, õk megvédnek engem. Nem félek tõled, sors, bármit akarsz. Ez az, miért csüggedni nem szabad. Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit Agyunk az ihlett órákban teremt. S ha összehordtunk minden kis követ, Építsük egy újabb kor Bábelét, Míg oly magas lesz, mint a csillagok. S ha majd benéztünk a menny ajtaján, Kihallhatók az angyalok zenéjét, És földi vérünk minden csepjei Magas gyönyörnek lángjától hevültek, Menjünk szét mint a régi nemzetek, És kezdjünk újra tûrni és tanulni. Ez hát a sors és nincs vég semmiben? Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal S meg nem kövûlnek élõ fiai. Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak. Ember vagyunk, a föld s az ég fia. Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk? Mi dolgunk a világon? küzdeni Erõnk szerint a legnemesbekért. Elõttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésbõl S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén õseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!
„A nemzet élete a kultúrával azonos, nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak fölötte, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlenek a fegyverek, és mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok. “ Wass Albert
2 Kürtös
Közélet
2014. február
NYELV ÉS LÉLEK Ahogy mondani szokás, megette a fene, ha a magyar szülõket gyõzködni kell arról, hogy iskolaköteles gyermeküket anyanyelvi iskolába írassák. Mert mindig voltak, vannak és lesznek is, akik lelkiismeretük megnyugtatására megindokolják, miért adták/adják gyermeküket szlovák iskolába. Leginkább azért, hogy jól megtanuljon szlovákul, mert ezáltal jobban tud majd érvényesülni. Ha nem csal az emlékezetem, készült a szlovákiai magyarok körében olyan statisztikai kimutatás, összehasonlítás, amely szerint azok közül a gyerekek közül, akik anyanyelvükön sajátították el az alapismereteket, több a fõiskolai végzettségû, mint akik nem anyanyelvi iskolában tanultak. Akkor hogy is van ez? Ha csak a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadot veszem alapul, láthatjuk, hogy anyanyelvi iskolába járók közül néhányan egészen a miniszterségig vitték, de voltak és vannak ismert és elismert magyar politikusok, közéleti személyiségek, hogy csak olyanokról beszéljek, akiket az átlagemberek többsége is ismer. Félreértés ne essék, ezzel nem azt akarom mondani, hogy abból a magyar gyerekbõl, aki szlovák iskolába jár/t/, nem lehet miniszter. De ha ez magyar iskolával sem lehetetlen, akkor miért erõltetjük a magyar gyereket szlovák iskolába?! Egy tanulmányban olvastam, nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy két nyelv magas szintû nyelvtudása kétnyelvû oktatási programok révén biztosítható. Ez azt jelenti, hogy az iskolában a kisebbség és többség nyelvét is oktatják. A magyar tannyelvû iskolákban folyó oktatás az ún. nyelvmegtartó vagy anyanyelvápoló programok közé sorolható, ezek a kutatók szerint általában igen sikeresek: a gyermekek megtartják kisebbségi anyanyelvüket és kultúrájukat, és a többségi nyelvet is elsajátítják. Igaz, nem mindenki „perfektül“, de ezren és ezren vannak, akik a munkakörük kívánta szinten gond nélkül bírják a szlovák nyelvet. Alapiskoláinkban az elmúlt napokban, hetekben került sor az iskolaérett gyerek beíratására. Jelenleg csak azt ismerjük, hogy hány gyereket íratták elsõ osztályba járásunk magyar tanítási nyelvû tanintézményeiben. /Errõl bõvebben lapunk 3. oldalán olvashatnak./ Jó volna tudni azt is, a magyar szülõk közül hányan álltak ellen makacsul az anya-
nyelvi oktatás mellett szóló érveknek, ennek érdekében indított különféle kezdeményezéseknek. Miként azt is, menynyire voltak hatásosak és hatékonyak ezek a kezdeményezések, vagyis hány ingadozó szülõt bírtak jobb belátásra. Jeles írónk és költõnk, Kosztolányi Dezsõ Nyelv és lélek címû írása 1932. szeptember 17-én jelent meg a Pesti Hírlapban. Érdemes elgondolkodni a cikkbõl kiemelt részleteken: „Kis Mezzofantikat mutogatnak nekem boldog szülõk. Az egyik fiúcska magyarul köszön, németül imádkozik, az asztalnál angolul cseveg, a másik a magyaron kívül a franciát és olaszt is töri. Szomorúan bámulom a kis nyelvtehetségeket. Egyetlen nyelven sem tudnak, de kettõn gagyognak, hármon-négyen hebegnek. A kísérlet, azt hiszem, veszedelmes. /…/ Ez a korszak az elsõ hét év - az, mikor a gyermek szemlélõdik, érzékei útján egy életre való benyomást gyûjt, játékos boldogsággal árnyalja ítéleteit. Kapjunk ki egy szót a sok közül, például ezt: gyenge. Aki anyanyelve teljes birtokában nõ fel, az ezt a tulajdonságot összefogó, tág megkülönböztetést csakhamar szegényesnek érzi. /…/ Az erõtlen karó gyenge, a tavaszi szél azonban már zsenge, a könnyû ruhácska vagy szellõ lenge, a tengõ fa csenevész, a düledezõ, régi ház rozoga. /…/ Azonban, aki már kiskorában tudja, hogy a gyenge schwach is, meg faible is, meg weak meg deoble is, könnyen lemond a fáradságos, izgató keresésrõl. Õneki minden gyenge. Beéri azokkal a szókkal, melyeket tud, nem kutatja rokon kifejezések finomságát. Az idegen alakok, tudniillik - a hangzások különbözõsége folytán - csakhamar más és más színezetet kapnak elõtte, s kiszorítják az anyanyelv kincsét. Csak bizonyos menynyiségû szót fogad magába az emberi agyvelõ, a többit, mint terhet, kilöki. Az ilyen gyermek könnyen kielégül, ítélete felületes, kifejezése pongyola, idétlen, szava ízetlen, üres, kedélytelen. Mind a nyelvérzéke, mind a gondolkozása elsorvad. Szavakban gondolkozunk, s nemcsak a gondolkozás hat vissza a nyelvre, hanem a nyelvtudás is visszahat a gondolkozásra. A gagyogó csoda gondolkozását idõ elõtt megnyomorították, szellemi vakarcsot formáltak belõle.“ Szívem szerint ide másolnám az egész cikket, de helyszûke miatt nem tehetem. Helyette Kosztolányi kortár-
sától, Babits Mihálytól idézek néhány megszívlelendõ gondolatot: „Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha nem õrzök meg magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni, vagy meggyengíteni!“ A fentiekben elmondottakkal csak az a baj, hogy nagy valószínûséggel pont azok nem olvassák /végig/, akiket érint. Ha mégis elolvasták, és utána netán lelkifurdalást éreznének rossz döntésük miatt, leendõ elsõs gyermeküket még mindig átirányíthatják anyanyelvi iskolába, legkésõbb szeptember elsején. Bodzsár Gyula
Ingyenesen látogatható múzeumok Minden hónap 1. szombatja: Néprajzi Múzeum Budapesti Történeti Múzeum Minden hónap 3. szombatján: Szépmûvészeti Múzeum Iparmûvészeti Múzeum Nagytétényi Kastélymúzeum Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Galéria Minden hónap 1. vasárnapja: Természettudományi Múzeum Minden hónap 3. vasárnapja: Skanzen, Szentendre Minden hónap utolsó vasárnapja: Hadtörténeti Múzeum Közlekedési Múzeum Ludwig Múzeum Minden hónap egyik hétvégére esõ napján, amelyet a múzeum határoz meg, és teszi közzé a honlap Információk menüpontjának legelején: Mezõgazdasági Múzeum. Ezen kívül a nemzeti ünnepeken (III.15., VIII.20., X.23.) is ingyen látogathatók mindenki számára a nyitva lévõ múzeumok.
2014. február
Oktatás
Kürtös 3
Gyerek, szülõ, iskola
Beiratkozási körkép
Általában hétévesen kerülnek a gyerekek elsõ osztályba. Ilyenkor még tele vannak kíváncsisággal, vajon milyen lesz a tanító néni, az osztálytársak, milyen lesz a „b“ betû... stb. Ezzel a kíváncsisággal indulnak fölfedezõ útjukra. Nem mindegyikük egyforma, van, akinek könnyebben, van, akinek nehezebben megy a beilleszkedés. Nagyon sok függ az új tanító néni személyiségétõl, aki ebben a korban anyapótló szerepet tölt be a kicsi gyerek életében. Szerencsére sok a kedves fiatal anyapótló tanító néni, aki nemcsak megtanítja õket olvasni, írni, de olykor megöleli, megsimítja, ezzel buzdítva õket, hogy nem minden új rossz. Sajnos vannak olyan gyerekek, akiknek ez a beszokás sokkal nehezebben megy, mert a háttérben ott bujkál a szeparációs szorongás, anyáról való leválás nehézsége. Ilyenkor a gyerek minden egyes anyától való megválást egy világ összeomlásának él meg. Ezek a szorongások a korai anya-gyerek kapcsolatból erednek. Nagyon fontos már a világra születéskor, hogy az anya magához ölelje gyerekét, de ez sok kórházban nem adatik meg. Ha pedig a gyerek valami oknál fogva inkubátorba kerül, nincs meg a szoros testi kapcsolat (ölelés) kettõjük között, az valamilyen szinten pszichés sérülést okoz. Most jön az iskola. A kicsi elsõst általában elkísérik, amikor ott hagyják, ekkor jön a baj, azt érzi, magára hagyták, tehetetlenségében lázad (bántja osztálytársait, szidalmazza tanárait, tör, zúz). Jönnek a bejegyzések, az otthoni szidalmazások, a szülõ szégyelli magát a tanárok és a többi szülõ elõtt. Kialakul egy ördögi kör. A tanár és szülõ egyre feszültebb lesz, ezáltal a gyerek is. Mivel minden egyes gyerek tiszta lappal születik, azzá, amivé válik, a környezete teszi. Ilyenkor a szülõnek nem az iskola, hanem a gyereke cinkosának kellene lennie. Persze megértem, hogy fontos a bejegyzés az iskola részérõl, de sokszor ezek a gyerekek vannak megbélyegezve a lázadásuk miatt, és bizony elõfordul, hogy a tanár akkor is bejegyzést ír, ha nem látta, hogy pont õ követte el a rosszat, elég, ha a többiek ráfogják. Ha ez a gyerek hazamegy, még a szülõ is nekiesik, akkor biztos, hogy elkeseredésében hülyeséget fog csinálni. Elmegy a kedve a tanulástól, nincs motiválás, iskolakerülõ lesz stb. Ezt a fajta gyereket ebbõl az ördögi körbõl csak a szülõ tudja kihozni, szeretettel, dicséréssel, okos elbeszélgetésekkel, egy idõ után biztos hogy javulni fog a helyzet. Nem mondhatja a szülõ egy pedagógusnak, hogy ne csak rossz, de jó bejegyzést is adjon néha, mert minden gyerekben rejlik valami jó is, ami miatt meg lehetne dicsérni, így sokkal hamarább átsegítõdne ezen a pszichés helyzeten. Sokszor indokolt a bejegyzés, hisz a szülõnek is képben kell lennie az iskolával kapcsolatosan, de bizony nem minden esetben, ilyen alapon a szülõ is beírhatná, hogy Józsika otthon nem ette meg a spenótot... Megdöbbentõen sok gyerek ösztöntesztjében ott van az öngyilkossági hajlam, ezért a pszichésen sérült gyerekekre különösen oda kell figyelni legalább a szülõnek. Sokat kell velük beszélgetni, korának, értelmi szintjének megfelelõen, egy idõ után megtanulja, mi a helyes és mi a rossz. De ha durva, kemény nevelési módszert gyakorol a szülõ egy ilyen sérült kicsi gyerekre, az egy életen át lázadni fog, és felnõtt korára komoly nehézségekkel állhat szemben. Ezért az okos szülõ nem az iskola, hanem a gyereke cinkosává kell hogy váljon, de nem szabad a ló másik oldalára átesni, és az iskolában ellenséget látni. Így minden nehézség meg fog oldódni. Molnár Judit
A januári és februári hónap az iskolai beiratkozások ideje. A kis nebulók neve bekerül az iskolai „nagykönyvbe“, és szeptembertõl az óvodás gyermekbõl iskolás válik. Az i p o l y n y é k i Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskolában február 6-án délután történt meg az ünnepélyes beíratás. A leendõ elsõsök szép számban érkeztek az iskola 1. osztályába, ahol az esemény zajlott. Az iskola igazgatóhelyettese, Mgr. Gyurász Szilvia köszöntötte a megjelenteket. Az elsõ osztályosok rövid kultúrmûsorral kedveskedtek társaiknak, kis ajándék-meglepetésrõl az iskola Szülõi Szövetsége gondoskodott. Aztán a gyerkõcök megismerkedtek az iskola tantermeivel, majd birtokba vehették a tornatermet, ahol többféle ügyességi és sportjátékot játszottak. Örömmel adhatunk hírt arról, hogy szeptembertõl 15 elsõse lesz az ipolynyéki alapiskolának. -ntIpolybalog - Az Ipolyi Arnold Alapiskolában 2014. február 6-án került sor az elsõsök beiratkozására. Az iskola jövendõ diákjait a negyedikesek kis kultúrmûsorral, tanító nénijük interaktív táblás játékokkal, valamint az iskola igazgatósága kis ajándékokkal várta. A beiratkozáson részt vett az iskola gyógypedagógusa is. Az elkövetkezõ 2014/2015-ös tanévre 11 diákot írattak szülei az ipolybalogi iskolába (5 ipolybalogi, 2 ipolyhídvégi, 2 kelenyei, 1-1 kisdiák pedig nagycsalomjai, ill. ipolykeszi). -náIpolyhídvég - Három elsõssel kezdik a 2014-2015-ös tanévet a helyi Szent Rita Egyházi Alapiskolában. Csáb - Mindössze egy magyar elsõs foglalhat majd helyet az új tanévben az alapiskola magyar tagozatán. Ipolyvarbó - Gyermekhiány miatt nem lesz elsõs diákja a Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskolának. Lukanénye - Az iskola magyar tagozatán öt elsõssel indul majd az új tanév. Óvár - Lapzártáig még nem került sor a beiratkozásra, elõreláthatóan 1 elsõs kezdi meg tanulmányit a jövõ tanévben. Inám - Jelenleg a helyi 1-3. évfolyamú kisiskolában a négy harmadik osztályos tanuló idén szeptembertõl Ipolynyéken folytatja a negyedik évfolyamot. Mivel azonban nincs sem elsõs, sem másodikos gyerek az iskolában, a 2013-2014-es tanév végén becsukja kapuit járásunk legrégebbi magyar kisiskolája. -bgy-
Közélet
4 Kürtös
2014. február
MEGKÉRDEZTÜK Nagy Mihályt, Nagycsalomja polgármesterét 1. Mióta áll a község élén? 2. Milyen beruházásokkal, ha úgy tetszik, milyen tárgyi és szellemi értékekkel gazdagodott a település az eltelt közel tíz év alatt ? 3. Milyen tervekkel néz az idei év elébe? 1.) A 2002-es választások után a megválasztott polgármesterünk, Skerlec Iveta jogásznõ 2004 áprilisában visszatért eredeti hivatásához, és mint alpolgármesterre rám maradt a falu irányítása egész mostanáig. Nagy választási kampányokra tõlem nem tellett, de úgy gondolom, az elvégzett munkánkért a képviselõ-testülettel nem kell szégyenkeznünk. 2.) Mindjárt 2003-ban elterveztük a templomaink külsõ és belsõ tatarozását, amihez hozzá is fogtunk, és ami még a mai napig is tart (lásd az öregtemplom). Közben rendeztünk a temetõ területét, a parkot szabadtéri színpaddal, az öregek napközi otthonát, és nem kevés pénzt fordítottunk a községi utak karbantartására és felújítására. Több ingatlan megvásárlását is fontosnak tartottuk, az öreg malmot, kaszárnyát, a volt állami gazdaság egyik lepusztult tömblakását, 6 elhagyatott családi házat, és megörököltük a nem használt egyházi épületeket is. Az állami lakásfejlesztési alap támogatásával mostanáig 29 lakást tudtunk kialakítani, ami a régi épületek felújítás által valósult meg (tömblakás, egészségügyi központ, öreg parókia). Most folyamatban van a kaszárnya felújítása, ahol 17 lakásegységgel bõvül a községi bérlakások száma. A faluközpontban megvásárolt egyik családi házban falumúzeumot létesítettünk az egész telek felújításával. 2011ben az egészségügyi központ teljes körû tatarozása is befejezõdött. Fájó pont az iskolánk épületének állapota, amelyben az óvodánk is helyet kapott (nem kis beruházással), és ahol „csak“ az egész tetõt tudtuk átépíteni, de az ablakcserébe és a hõszigetelésbe saját pénzbõl ilyen kis község nem tud hozzáfogni (500 ezer €). Újjáépítettük a buszmegállókat, piacteret, megemlíteném még a fa- és virágiskolánkat, ahol a parkosításhoz saját, igen szorgos munkáskezekkel szaporítjuk a zöld alapot. Megszerveztük a mûvésztábort, ahol köztéri faszobrokat sikerült készíteni, és a falu alkalmazottai - közhasznú munka keretén belül - a község egészét rendben tartják, karbantartják. Büszkék vagyunk falunk szülötteire és szülõföldünk nagyjaira, kiknek emlékére emléktáblákat emeltünk (Fayl Frigyes, Gáspár Imre, Esterházy János), és megörökítettük emléküket-kötõdésüket egy községi monográfiában Egyházascsalomiától Nagycsalomjáig címmel, dr. Csáky Károly néprajzkutató barátunk tollából.
Köszönetemet fejezem ki munkatársaimnak és minden lakosnak, akik támogatása nélkül biztosan nem így nézne ki a szülõfalunk. 3.) Optimista emberként úgy szoktam mondani, hogy majd látjuk, de látunk is nagyon sok munkát: a már említett iskola épületét, szolgáltatási házat, kultúrházat, az óvoda épületét, útjaink állapotát, a közmûvesítésbõl még hiányzó szennyvíz elvezetésének és az árvízvédelem problémáit, amelynek megoldására a mi részünkbõl fel vagyunk készülve, és várjuk a pályázatok kiírását. Vízi Józsefet, Óvár polgármesterét 1. Hogyan jellemezné egy mondattal a települést? 2. Mióta áll a község élén? 3. Milyen tervekkel néz az idei éve elébe? 1.) Szülõfalum, Ó v á r, m i n t e g y utolsó bástyaként, magyar falucska, északról dombokkal körülölelt, festõi környezettel. Itt születtem, mindig is itt éltem, itt érzem jól magam. 2.) A legutóbbi helyhatósági választások után kerültem a település élére, és mindjárt a választások után nagy elánnal kezdtem hozzá munkámhoz. Eddig még sikerült megtartani egyházi kisiskolánkat, magyar tannyelvû óvodánkat, sõt mindkettõ létszámát növelni. Futballcsapatunk a járási utolsó helyrõl a kerületi bajnokság ötödik ligájában szerepel. A sportot illetõen: az idén megépült és átadott mûfüves multifunkciós pálya, illetve a természetes jégpálya (amit még nem tudtunk kipróbálni) egészséges idõtöltésre ösztönzi a sportkedvelõket. A kultúra terén nagy sikernek könyveljük el folklórcsoportunkat, amely a Szivárvány asszonykórusból, fiatalokkal kiegészülve, sikeres hagyományõrzõ csoporttá fejlõdött. Energiatakarékos közvilágítás, megújult kultúrház, szabadtéri színpad, családközpont és még sorolhatnám. Ez ugyan az én választási ciklusomban valósult meg, de nem csak nekem köszönhetõ. Többen tevékenykednek azon, hogy kis falunk ne jusson ebek harmincadjára, fejlõdhessen. 3.) Kis községként anyagi kereteink igencsak szûkösek. Ezért igyekszünk minél több pályázati lehetõséget kihasználni, így tervezzük ezt a jövõben is. Amennyiben sikeresek a pályázatok, tudunk fejlõdni. Amennyiben összefogunk, az új év is jót fog hozni falunknak. Visszatérve az elõzõekhez, összetartó testülettel, sok-sok segítõ támogatással, valóban túltengõ lokálpatriotizmus nélkül kijelenthetem: „Jó Óvárban élni!“ Bodzsár Gyula
Oktatás
2014. február
Felvidéki siker Balassagyarmaton Az 1919-es csehkiverés 90. évfordulóján, vagyis 2009-ben került elsõ alkalommal megrendezésre Balassagyarmaton a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb Város címet viselõ történelmi vetélkedõ. A Nógrád megyei Fidelitas és a felvidéki Via Nova Ifjúsági Csoport
közös szervezésében tartott vetélkedõn az elmúlt évek során is több szlovákiai magyar középiskola diákcsapata vett részt. Az idei év elsõ hónapjában lebonyolított történelmi versenyen a gútai Magyar Tannyelvû Magán Szakközépiskola és az ipolysági Szondy György Gimnázium 3-3 fõs csapata állt „rajthoz“. Mindkét tanintézmény diákjai remekeltek a megmérettetésen, a gútaiak a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium csapatát maguk mögé parancsolva a második helyen végeztek, míg az ipolyságiak a képzeletbeli dobogó legfelsõ fokára állhattak. Ennek elsõsorban azért örülhetünk, mert a gyõztes csapat tagjai a Nagykürtösi járás magyar alapiskoláiból kerültek az Ipoly-parti város immár száz éve mûködõ, jó hírnévnek örvendõ gimnáziumába. Mégpedig a csábi iskolából Miskei Ferenc /Csáb/, az ipolybalogi iskolából Nagy Károly /Inám/ és az ipolynyéki alapiskolából Novák László /Ipolynyék/. Ezúton is gratulálunk, és további sikereket kívánunk a gyõzteseknek! -bégyé-
Kürtös 5
Neveljük gyermekeinket olvasó emberekké Az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola „Neveljük a gyermekeinket olvasó emberekké“címmel sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alap által kiírt magyar nyelvû köznevelési programok támogatásán belül. A pályázat célja egy interaktív tábla beszerzése volt, amely segítségével szerettünk volna a tanítás menetébe beiktatni egy interaktív meseszerkesztõ programot az alsó tagozatos diákjaink számára. A program megvalósításához nyújtott segítséget a pályázaton elnyert 250 000 forintnyi összeg, valamint az Ipolyvarbói Polgármesteri Hivatal. Az interaktív meseszerkesztõ program segítségével a gyerekek nap mint nap egy izgalmas játék szereplõjévé válhatnak, és a történetmesélés élményén túl bõvül a szókincsük, és a könyvek iránti érdeklõdésük is egyre nagyobb lesz. Reméljük, hogy a sok izgalmas meseszerkesztés után idõvel sokat olvasó emberekké válnak majd, akik elmondhatják magukról, hogy a könyv a legjobb barátjuk. CHE
A Múltidézõ történelmi vetélkedõ országos döntõje A MÚLTIDÉZÕ történelmi vetélkedõ országos döntõjére a párkányi gimnáziumban került sor. 12 szlovákiai magyar gimnázium (a komáromi, a dunaszerdahelyi, az érsekújvári, a galántai, a párkányi, a lévai, a rimaszombati és a kassai magyar gimnáziumok) legjobb csapati mérték össze tudásukat az elsõ világháború történetébõl. Az ipolysági Szondy György Gimnáziumot a már más történelmi versenyen is jól teljesítõ, megszokott „hármasfogat“ képviselte - Miskei Ferenc, Nagy Károly, Novák László -, akik elsõ helyezést értek el, azaz folytatták sikersorozatukat. Felkészítõ tanáruk Tóth Tibor volt. A diákoknak és felkészítõjüknek gratulálunk! Szerk.
6 Kürtös
2014. február
Közélet
Mikszáth - Kölcsey - Madách
A kultúra tisztelõinek, mûvelõinek és szeretõinek nincs szükségük nagyobb ajánlókra, mint amivel minden év elején indulhatnak az újabb kalandok felé a kultúra mezején, legalább is tágabb régiónkban. Mi, ezen a tájon élõk, büszkék lehetünk arra, hogy Mikszáth és Madách e vidék szülöttei, hogy örökségük ápolása nincs elhanyagolva, sõt ellenkezõleg, évente több alkalommal is megemlékezünk róluk. Mint minden évben, idén is január 16-án gyûltek össze a Mikszáth-tisztelõk a szklabonyai emlékházban, hogy a nagy palóc születésnapján koccintással és koszorúzással egybekötött ünnepségen emlékezzenek - idén a 167. - születési évfordulóra. Az ünnepség hagyomá-
nyosan kultúrmûsorral kezdõdött, amelyet az ipolybalogi alapiskola és mûvészeti alapiskola diákjai adtak elõ. Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója köszöntötte az egybegyûlteket, majd úgyszintén Alžbeta Kálovcová Szklabonya polgármestere, egyben elmondva, hogyan ápolják õk az író hagyatékát. Az ünnepi beszédet Dr. Kovács Anna, a Salgótarjáni Megyei Múzeum igazgatója tartotta. A koszorúzási ünnepség után Balogh Gábor, a CSNTV elnöke mondott pohárköszöntõt, ezzel elkezdõdött a szabad beszélgetés.
Január 18-án a magyar kultúra napján számos helyen emlékünnepséget tartottak, így a Csemadok galántai emlékünnepségén is kultúránk jeles személyiségeit méltatták. Az ünnepségen rangos vendégek jelentek meg, így Dr. Balogh Csaba, Magyarország nagykövete, Haraszti Attila, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fõosztályvezetõje, Berényi József, az MKP elnöke, Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetségének elnöke, Tokár László, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivõje, Csicsai Gábor, Gál Gábor és Érsek Árpád, a Most-Híd parlamenti képviselõi, Matasovsky László, galántai polgármester és még sokan mások.
Az ünnepi köszöntõt Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke mondta. Beszédében többek között elmondta, hogy „a Csemadok már több mint hat évtizede, ebben az esztendõben már 65. éve vállalja küldetését, misszióját, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy a magyar nemzet szerves részeként itt megmaradhassunk. Köszönöm a Csemadok népes családja valamennyi tagjának a közösségünk érdekében elvégzett munkát“. Az emlékünnepségen Csemadok Életmû Díjat adtak át Ádám Lajosnak, Béres Józsefnek, Gágyor Józsefnek és Kovács Lászlónak. A Csemadok Közmûvelõdési Díjat Albert Éva, Brath Margit, Demkó András, Hecht Anna, Horkay Andor, Mezei Sándor és Polák Margit vehették át. Átadásra került még a Gyurcsó István-díj, amelyet Boda Ferenc és Turay László kapták. Az emlékünnepség kultúrmûsorral zárult.
Január 26-án Balassagyarmaton Nógrád Megye Önkormányzata, Balassagyarmat Város Önkormányzata és a Madách Imre Városi Könyvtár szervezésében megyei Madách-ünnepséget tartottak. Az ünnepség koszorúzással kezdõdött a Köztársaság téri Madáchszobornál, majd a városi könyvtár galériáján folytatódott, ahol Tornay Endre András szobrász- és éremmûvész kiállítását Csemniczky Zoltán szobrászmûvész nyitotta meg.
Az ünnepség fénypontja a Nógrád megyei Madách-díj átadása, amelyet 1964 óta adnak át a Madách-kutatásban, kultuszápolásban, a megye kulturális és mûvészeti életében eredményes résztvevõknek. A megjelenteket üdvözölte és a díjakat átadta Barna János, a megyei önkormányzat alelnöke. Kitüntetettek: Párkányi Raab Péter szobrászmûvész, Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma és a Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. A két intézmény egy évtizede ápolja közösen a Madách-kultuszt, legutóbb egy közös uniós projekt keretén belül újították fel a Madách-kastélyt és a csesztvei múzeumot. Jarábik Gabriella igazgató elmondta, hogy hat évvel ezelõtt már ilyen kitüntetésben részesültek a szklabonyai Mikszáth-ház és a Madách szellemi örökség megõrzéséért. Balogh Gábor
2014. február
Közélet
Kürtös 7
PROJEKT HUSK /1001/1.1.2/0022 VADÁSZATI ÉS ERDÉSZTI KLASZTER a határon átnyúló fenntartható fejlõdés elõsegítésére
A projekt záró konferenciájára 2014. január 22-én Szécsényben került sor. A rendezvénynek a Kubinyi Ferenc Múzeum adott otthont, amelynek nagyterme teljesen megtelt az érdeklõdõkkel. Maga a projekt és a klaszter bemutatása mellett a résztvevõk tájékoztatást kaptak a 2014-2020 programozási idõszak várható lehetõségeirõl is. Holop Szilveszter, a HUSK program Közös Technikai Titkársága képviseletében értékelte a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program eddigi eredményeit, és felhívta a figyelmet a további lehetõségek hatékony kihasználására is. Ing.Vladimír Mužila, a Besztercebányai Regionális Iparkamara alelnöke beszédében nagyra értékelte a Vadászati és Erdészeti Klaszter mûködését, amelyet a kamara tagjai közt is népszerûsíteni szeretne. Ing. Štefan Repko a Szlovákiai Regionális Fejlesztési Ügynökségek Két év szorgos, kitartó munka és hatékony együttmûködés után január végével zárult a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program által támogatott közös pályázatunk. A közel egy évvel ezelõtt megalakult határon átnyúló Vadászati és Erdészeti Klaszter célja a széleskörû gazdasági együttmûködés fejlesztésével Besztercebánya és Nyitra megye, valamint Nógrád és Pest megye határtérségében élõk életminõségének javítása. Az alapító tagok a szlovákiai oldalról a Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség, a zólyomi székhelyû Nemzeti Erdészeti Központ, a Szlovák Állami Erdészet, Magyarországról pedig az Ipoly Erdõ Zrt., a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a gödöllõi Szent István Egyetem az elmúlt hónapokban szakmai fórumokon, tanácskozásokon népszerûsítették a klasztert, és nyújtottak tájékoztatást a potencionális tagoknak. Az együttmûködési területek között vadászati, ökoturisztikai és erdei iskolai programok, valamint az erdõgazdálkodás és biomasszafeldolgozási lehetõségek szerepelnek a magán- és állami erdõgazdálkodók, vadásztársaságok, erdészeti és vadászati termékeket elõállítók és ezekkel kereskedõk, valamint szálláskínálók és turisztikai szolgáltatást nyújtók között. A tagtoborzás a kezdeti nehézségek ellenére sikeresnek mondható, mivel a projektben vállalt háromszázas taglétszámot nemcsak elértük, hanem kis mértékben sikerült túlszárnyalni is. A tagok között többek között szerepel a nagykürtösi és losonci vadászkamara, a füleksávolyi úrbéres társulás, a korponai Leader csoport, több helyi vadászszervezet, erdõtulajdonosok, erdészeti szakemberek sokasága, a térség szállásadói és étteremtulajdonosai, de több önkormányzat, oktatási intézmény és nonprofit szervezet is színesíti a tagságot, akik elsõsorban a települések turisztikai vonzerejét és a környezettudatos, természetközeli oktatást szeretnék fejleszteni a klaszteren belül.
Integrált Hálózatának képviseletében felvázolta, hogy az elkövetkezendõ programozási idõszakban a pályázatok során várhatóan a klasztertagság helyzeti elõnyt jelenthet, ami nem elhanyagolható a projektek szakmai és pénzügyi hátterének biztosításánál. Bár a pályázat január végével befejezõdött, a klaszter munkája igazán csak most kezdõdik, és természetesen továbbra is nyitottak vagyunk az új tagok felvételére a határtérség közös fejlõdése érdekében. Lõrincz Mária Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség
Közélet
8 Kürtös
2014. február
Merjünk nagyok lenni! Miért van szükség magyar köztársaságielnök-jelöltre? Jelöltségem célja, hogy felvállaljam, megjelenítsem és elmagyarázzam azokat a korábban elhanyagolt fontos témákat, mellyel Dél-Szlovákiát érintik. Szeretném, hogy a régió problémái megoldódjanak, s megkezdõdjön a felzárkózás. Mindez nem Bárdos Gyuláról, hanem a felvidéki magyarságról szól, közösségünk és a velünk együtt élõ más nemzetiségek és szlovákok érdekét is szolgálja. Célom megküzdeni az elõítéletekkel, elmondani a többségi nemzethez tartozóknak, hogy azért élünk itt, mert ez a szülõföldünk, s az országot gyarapítjuk. Az eddigi választások során a kisebbségi témát soha senki nem vetette fel. Ha pedig elõkerült a közbeszédben, csak a közhelyek szintjén, konkrétumok nélkül, felhasználva vagy kihasználva azt valamely nemzetiség rovására, a feszültségek szítására. Az évtizedes hallgatás következménye, hogy a többség gyakran értetlenül szemléli, ha a kisebbségek képviselõi demokratikus jogaikkal élnek, akár azt, hogy elindulnak az elnökválasztáson. Márpedig egy államfõ feladata az, hogy megosztás helyett egyesítsen, képviselje az összes állampolgárt. Törekednünk kell arra, hogy Szlovákia köztársasági elnöke ne éljen vissza hatalmával a kisebbségek rovására. Az utóbbi idõszak eseményei közül több is negatívan érintette az itt élõ magyarságot. A kisiskolák tervezett részleges felszámolása, a kisebbségi kultúra támogatásának leépítése, Malina Hedvig ügye, a peredi népszavazás eredményének elutasítása, a magyar nyelvhasználat visszaszorítása, a kormány arroganciája, a kisebbségi tanácsban történt negatív változtatások is azt mutatják, hallatni kell a hangunkat, meg kell nyilvánulni, merni nagynak lenni. Szimbolikusan is jelezve az egyenrangúságot, amely nemzetiségre és ideológiára való tekintet nélkül minden állampolgárt megillet. Akár a köztársasági elnök is lehet magyar. A felvidéki magyarság õshonos nemzeti közösség Szlovákiában. Itt születtünk, itt élnek szüleink, állnak õseink sírjai, és itt szeretnénk boldogulni, biztosítani gyermekeink és unokáink jövõjét. Dél-Szlovákia a bársonyos forradalom óta eltelt huszonöt évben sok tekin-
tetben lemaradt. A régióban élõ nemzetiségek, köztük a szlovákok, szintén az utóbbi évtizedek kárvallottjai. A magyarlakta régiók infrastrukturális szempontból az országos átlaghoz képest elmaradottabbak, a hiányos úthálózat miatt a munkalehetõség is kevesebb, ezáltal a munkanélküliség is magasabb a helyi lakosság körében. Dél-Szlovákia élen jár a különbözõ civilizációs betegségek, különösen a daganatos betegségek miatti elhalálozások terén. Mi, magyarok ugyanakkor teljes jogú állampolgárai vagyunk Szlovákiának, a kötelességek mellett ugyanazok a jogok és lehetõségek is megilletnek minket, amelyek a többi állampolgárra vonatkoznak. Ezért forradalmi döntés a saját, magyar jelölt, és ezért fontos, hogy minél jobban szerepeljen március 15-én, nemzeti ünnepünkön. Céljaim Egyesítõ szerepet vállalni a szlovákiai magyarok és más kisebbségek, valamint a többségi nemzet tagjai között. A lakosság érdekképviselete az alapvetõ emberi jogok, a kisebbségi jogok és a magyarsággal kapcsolatos kérdések terén. Az önkormányzatiság, a nyelvhasználat, a nemzetiségi oktatás és a kisebbségi kultúra kérdéseinek felvetése és megoldásuk aktív szorgalmazása az államfõi hatáskörök igénybe vételével, aktív felhasználásával. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Szlovákia egy élhetõ, nemzeti kisebbségeit megértõ ország lehessen. Megszólítani valamennyi szlovákiai magyart, a többi nemzetiség képviselõit és a velünk együtt élõ szlovákokat is, akik nyitottak, és értik, érzik problémáinkat, a közösségünket foglalkoztató kérdéseket. Számítok az õ támogatásukra is. A magyar összetartást, a józanul gondolkodó, a kisebbségi és nemzetiségi
jogokat komolyan felvállalóknak olyan esélyt szeretnék adni, amely megmutatja, hogy együtt, közösen tisztességes eredményt érhetünk el. Ha március 15-én, nemzeti ünnepünk napján összefogunk, a megteremtett és felépített alapoknak köszönhetõen kezdetét veheti egy olyan új párbeszéd, amely hozzájárul a közösség gyarapodásához és elõrelépéséhez. Bárdos Gyula honlapjáról összeállította Bodzsár Gy
Miért Bárdos Gyula? Több évtizedes politikai tapasztalattal rendelkezik, jelenleg a Csemadok elnöke és az MKP elnökségének tagja. Az utóbbi években civil vonalon legalább olyan aktív volt, mint politikai vonalon. Bárdos Gyula évtizedek óta tartó közösségi szerepvállalása és életmûve bizonyítja, hogy nem megoszt, hanem összeköt. Kompromisszumkeresõ, erkölcsös, aki képes megszólítani a többi kisebbség tagjait, a szlovákokat és a demokratikus értékekre nyitott választókat is. Vallásos családból származik, édesapja és nagyapja is hosszú éveken át a szenci egyházközösség kántora volt. Fontosnak tartja, hogy a vallásszabadság, az állam és az egyház viszonya korrekt alapokon mûködjön, nem kizárva a döntéshozatalból a szlovákiai magyar keresztény és keresztyén felekezetûeket sem.
Csemadok 65
2014. február
Tedd a dolgod! A választások évében egy kicsivel mindig többet foglalkozunk a politikával, de igaz ez fordítva is, a politika is velünk. Velünk, állampolgárokkal, kisebbségiekkel és mindennel úgy általában, amire a pártok saját érvényesüléséhez szükség van, fõleg a hatalom megszerzéséhez, mármint a saját, minél nagyobb hatalma, hatalmi befolyása érvényesítéséhez. Az elmúlt közel száz évben már nagyon sok választást megéltünk, cselekvési, döntési szabadságunk sokszor nem volt, vagy csak minimális, mindig a politika játékszerei voltunk. A demokratikus szelek aztán jobb idõket hoztak, de az emberek nehezen dobják el viseltes dolgaikat, mert a keserves múlt nem törölhetõ ki olyan gyorsan az emlékezetbõl. Ez idõ alatt születnek és vesznek el lehetõségek, de a remény, hogy talán még sincs veszve minden, az emberben óhatatlanul jelen van. Ezt az egyet talán soha ne adjuk fel. Mostanság sem, amikor ebben az évben nagy valószínûséggel majd ötször járulunk az urnák elé, hogy fontosabbnál fontosabb (?) döntések meghozatalára biztassuk magunkat. Ezek legtöbbször olyan csapdák, sajnos, amikor nem a jó és jobb lehetõség között kell választanunk. A mi szempontunkból azonban életünkben talán elõször mégis van egy alternatíva, amelyet nem volna szabad veszendõbe hagyni. Ez az alternatíva az, amikor az itt élõ minden magyart egy cél érdekében mozgósítani lehetne politikai, vallási és még nem tudom milyen meggyõzõdése szerint. Ez a cél a magyar összefogás, az összetartás, az együvé tartozás, az egymásért felelõsségvállalás elérése és megvallása magyar közösségi ügyekben, aminek a múltban igen csak híjával voltunk. Ez a lehetõség, ezen cél elérése most emberközelbe került azáltal, hogy lehet magyar nemzetiségû köztársaságielnök-jelöltre szavazni. Az õ személye adja meg ezt az összefogási lehetõséget, a jó cél elérését, melynek végén nem csak az õ személyi sikere a tét, hanem a mi közösségünk sikere is, ha mindnyájan úgy akarjuk. Tegyünk félre minden jogos vagy vélt sérelmeket, fõleg a politikai mérlegeléseket, egyszer az életben tegyünk valamit magunkért is. Példaképül felhoznám Esterházy Jánost, csehszlovákiai magyar mártír politikust-egyéniséget, aki egész életével, tragikus egyéni sorsával, teljes politikusi életmûvével bizonyította: erkölcs és politika igenis összeegyeztethetõ, emberi tisztaság és korrekt politikai magatartás nemcsak hogy nem zárja ki egymást, hanem egyenesen és elengedhetetlenül feltételezi egymást. Tõle idézek a Cselekedjünk mindannyian egyetértésben és szeretetben címû munkájából: „Én a történelem ítélõszéke elé idézem teljes felelõsségem tudatában azt, aki létünkhöz és fennmaradásunkhoz szükséges egységünket embernek ember elleni vagy csoportnak csoport elleni küzdelmével akarja megbontani.“ (Minden magyar adja munkája javát..., 1942) Tegyük a dolgunkat! Balogh Gábor Palágyi Lajos: Ki a nemzetközi? Magyar, ki honát megveti És mindent, ami nemzeti, Mindegyre szid, mindegyre mar: Oh, az még nem nemzetközi, Csak rossz magyar.
Kürtös 9
Ünnepek előtt Jubileumot, megalakulásának hatvanötödik évfordulóját ünnepli hamarosan a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség - Csemadok. Az ünnepi év különleges meglepetést tartogatott számunkra. A Magyar Közösség Pártja felkérésére elfogadta a köztársaságielnök-jelöltséget a 2012-ben Ipolynyéken megválasztott országos elnökünk, Bárdos Gyula. S bár tudta, hogy a törvénybõl eredõ idõn belül csak erejét és erõnket megfeszítve lehet összegyûjteni a szükséges támogató aláírásokat, s tudta azt is, hogy a kellõ parlamenti támogatottság biztos tudatában akár karosszékében kényelmesen hátradõlve várhatta volna az események alakulását, mégis úgy döntött, hogy szabadidõt nem kímélve, az ünnepeket feláldozva járja az országot, hogy találkozzon és elbeszélgessen azokkal, akiknek a támogatását kéri. Tanúbizonyságát adva ezzel annak is, hogy, bár párt kérte fel és jelölte, szeretné, ha polgári támogatottként, civil összefogás eredményeként is indulhatna a megmérettetésen. És sikerült. Pontosabban: a befektetett munka meghozta gyümölcsét. S mi, csemadokosok is elmondhatjuk, hogy kivettük részünket a munkából. A Csemadok elnöke jelentõs civil összefogás eredményeként indulhat a köztársaságielnökválasztás elsõ fordulójában. Az elnökválasztásra való felkészülés, a kampány egybeesik alapszervezeteink évzáró taggyûléseivel. Kiváló alkalom ez arra, hogy tagjainknak elmondhassuk: az õ segítségükkel megvalósulhat akár a legmerészebb álmunk is. Ma még nem tudjuk, hogy hívják majd Szlovákia következõ államfõjét. Azt viszont tudjuk, hogy jelöltünk az addig megvalósuló közszerepléseivel tudtára adhatja a velünk élõknek: itt vagyunk, szülõföldünkön élünk, de egyelõre sok mindennel nem lehetünk elégedettek. Oktatásügyünket, kultúránkat, civil létünket gyakorta érik nyílt vagy burkolt támadások. Legfelkészültebbjeink közül a legjobbak szinte állandóan azzal vannak elfoglalva, hogy - mint a sakkozó szekundánsai - az ellenfél gondolatainak, lépésének a kitalálásán, a feltételezett legagyafúrtabb húzás hatásos ellenlépésén törjék a fejüket, így elvonva õket a sokkal fontosabb teendõktõl. El kell mondani ismét, hogy minden ember autonóm lény, s mint ilyet autonóm jogok illetik. S ha közösségben gondolkodik és cselekszik, közösségi autonóm jogai is léteznek. Még akkor is, ha ezt sokan másként gondolják. Hiszen gondolhatják, de tudtukra kell hozni, hogy mi más véleményen vagyunk. A mostani elnökválasztás hozta el számunkra azt a pillanatot, amikor eljuttathatjuk elképzelésünket jelenünkrõl, jövõnkrõl a velünk egy országban élõkhöz. Mert amíg az mindenkiben tudatosul, bizony nem kevés idõ telik majd el. Részünkrõl ezért tartom elõre látó, bölcs döntésnek Bárdos Gyula lépését. A majdani szüret a magvetéssel kezdõdik. S lehet, hogy a vetés évében nem is szüretelhetünk. Ám tudjuk, hogy a mag hosszú ideig megõrzi csíraképességét. Kivárja a kedvezõ pillanatot. S akkor majd szárba szökken. Próbáljunk mielõbb kedvezõ feltételeket biztosítani az elvetett magnak. Azzal, hogy kiállunk, kitartunk. Nyelvünk, kultúránk, iskoláink mellett. Most, március 15-én azzal, hogy nem ötvenezren, de többször ötvenezren megyünk szavazni a saját elnökjelöltünkre, Bárdos Gyulára. A Csemadok Országos Elnöksége
10 Kürtös
Kultúra
Farsangi bál Ipolynyéken Az elsõ bál, melyet Ipolynyéken szerveztek az idei évben az nem más, mint a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete és az Ipolynyéki Vadászszövetség által közösen szervezett Farsangi bál volt, amelyre február 8-án került sor. A bált vadászkürt hangja nyitotta meg, majd a két szervezet elnökei köszöntötték a bálozókat. Ezután Gyurász László hegedûjátéka következett, s miután ez véget ért, a táncterembe bevonult Ipolynyék néptáncegyüttese, a Hont. Az õ táncunk után indult el igazán a bál, amikor is belefogott a zenélésbe a csábi Oké zenekar. Viszont a tánc innentõl kezdve nem sokáig tartott, ugyanis este tíz óra körül már tálalták a vacsorát. Mindenféle vadínyencségekbõl és más finomságokból álló svédasztalos ételkínálat tárult a bálozók elé. A vacsora után egy meglepetés következett, mégpedig a Hófehérke és a hét törpe címû mese vicces átiratának elõadása a tánctéren. Úgy indult, hogy bevonult egy öreg banya görbe háttal, csúf orral. Majd ezután jött a Hófehérke, a nyéki törpék, a vadász, na és persze a szõke herceg. Az elõadás tetszett az embereknek. S ezek után a bál úgy folytatódott tovább, mint annak a rendje és módja szerint folytatódnia kellett. Volt tombolahúzás értékes nyereményekkel és persze tánc, zene, tánc mindez átitatva jókedvvel és felszabadultsággal. Az idei bál sikerét látva nem kérdés, hogy lesz-e jövõre is ilyen bál. A törpés elõadás teljes terjedelmében megtekinthetõ a Youtube-on, a következõ címen van fent: Az ipolynyéki hét törpe, a Hófehérke meg a többiek Cseri Gábor
10. jubileumi Karnevál Ipolynyéken Ipolynyék elsõ nagyobb kulturális eseménye a 2014-es esztendõben a Karnevál volt, ami egy zenés kultúrmûsor, ahol is Ipolynyék énekesei léptek fel. A Karnevál idén ünnepelte tízedik születésnapját. Az elsõ Karnevált 2005-ben rendezték meg Ipolynyéken, mégpedig Gyurász Gábor ötlete alapján, ugyanis õ vetette fel, hogy esetleg igény lenne egy zenés kultúrestre, ahol helyi énekesek lépnének fel. Az elmúlt 10 év igazolta ezt az igényt, és nagy sikerrel kerül megrendezésre m i n d e n évben. A mostani Karneválon a következõk énekeltek: Cseri Icu, Csinger Gabriella, Gömöry Imre, Gömöry Mária, Jámbor Viktória, Klátyik Szörény, Molnár Tamás, Rados Tamás, Szabó Erzsi és Zolczer Melánia. A Karnevál fõszervezõje, aki most és az elmúlt 10 tíz évben felkészítette az énekeseket és a zenei alapokat készítette, az nem más, mint Balázs Ottó. Összesen 16 dalt adtak elõ, és az elõadások után retró disco következett. Minden énekes fellépése elõtt az adott énekesrõl egy kis videórészletet láthatott a közönség az elmúlt évek fellépéseibõl. A rendezvényt a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete szervezte. Cseri Gábor
2014. február
Jelentés egy borfesztiválról
Ahogy azt a nóta is tartja, „Mert ki a bort szereti, azt a bánat kerüli“, bizony errõl tanúskodott a harmadik alkalommal megrendezett ipolyhídvégi szõlészek és borászok borfesztiválja 2014 február 8-án. A szervezõk örömére nem kis számban neveztek be e - mondhatni - igen színvonalas versenyre a helyi borosgazdák. 24-fajta fehér- és 16-fajta vörösbor mérettetett meg. Többek között olyan borfajtákkal, mint kékfrankos, Szentlõrinci, Irsai Olivér, burgundi, és zöld veltelini. A rendezvényt fõszervezõje, Lestyánszky Viktor nyitotta meg, és üdvözölt minden kedves érdeklõdõt e nedû iránt. Ezt követõen a zsûri tiszteletbeli tagja, a nagykürtösi Agro-Movino Szõlészet pincemestere és borszakértõje, Celleng András mérnök vette át a szót. Beszámolt az idei és tavalyi szõlõ- és bortermelés tudnivalóiról. Kifejtette, milyen fontosnak tartja a minõségi borkészítés hagyományait, és hogy mennyire örül mindenféle érdeklõdésnek a bortermelés iránt. Biztatta a jelenlévõket a jövõbeli bátor megmérettetésre, hiszen az õ szavaival élve: „minden gazdának a saját bora tetszik a legjobban“. Kiemelte még, hogy nagyon fontos megõrizni a borokban a tájjelleget, hogy fel lehessen ismerni melyik fajta bor hol készült. Kitartást kívánt továbbá minden gazdának a szõlõ megmûveléséhez és a bor megfelelõ elkészítéséhez. A héttagú zsûri hosszas fontolgatás és vita után meghozta döntését. A vörös- és fehérborok között 4 arany és 4 ezüst helyezést ítéltek oda. A díjazottakból kiemelném Oroszlány Tamást. Õ a fiatalabb korosztályt képviselve igen szép eredményeket és helyezést ért el már az elõzõ borfesztiválokon is. Példát mutatva ezzel a fiataloknak, hogy igenis érdemes szõlészettel, borkészítéssel foglalkozni. Tovább vinni ezt a nem kis fáradságot igénybe vevõ, de mégis a maga nemében szép és értékes foglalkozást, hobbit. Végül a nem kis számban megjelenõ vendégek megkóstolhatták a versenybe bocsátott borokat, és ahogy ez a borhoz illik, jókedvvel és mulatozással végzõdött a borfesztivál. A szervezõk ezúton szeretnék megköszönni mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult ahhoz, hogy ez a rendezvény megvalósuljon. Záhorský Zsuzsanna, Ipolyhídvég
2014. február
* 105 éve, 1909. február 1-jén született Képes Géza költõ, mûfordító, tanár, a Magvetõ Könyvkiadó egyik megalapítója és igazgatója. (†1989) * 40 éve, 1974. február 1-jén hunyt el Gyõry Dezsõ (Wallentinyi) magyar költõ, író és újságíró. (*1900) * 90 éve, 1924. február 4-én hunyt el Szabó Endre magyar költõ, író, hírlapíró és mûfordító. (*1849) * 1 éve, 2013. február 4-én hunyt el Veress Zoltán erdélyi magyar költõ, író és mûfordító. Emlékezetes gyerekirodalmi alkotásai: Tóbiás és Kelemen, Irgum-Burgum Benedek, Rongy Elek, a példakép. (*1936) * 20 éve, 1994. február 5-én hunyt el Nagy Borbála székely-magyar író, színmûíró és mûfordító. Ismertebb munkái: A csíki boszorkány, Õrült Johanna, Claudia. (*1904) * 35 éve, 1979. február 7-én hunyt el Thurzó Gábor (eredeti neve: Rutterschmidt Károly) József Attila-díjas író, kritikus, mûfordító. (*1912) * 80 éve, 1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc magyar író, újságíró és muzeológus. Ismertebb alkotásai: Rab ember fiai, Mindenki Jánoskája, Kincskeresõ kisködmön, Ének a búzamezõkrõl, Aranykoporsó, Zengõ ABC stb. (*1879) * 20 éve, 1994. február 10-én hunyt el Simonyi Imre (eredeti neve: Szmola Imre) József Attila-díjas magyar költõ, újságíró, szerkesztõ. (*1920) * 80 éve, 1934. február 12-én született Ladányi Mihály magyar költõ. (†1986) * 110 éve, 1904. február 13-án született Iglón Vozári Dezsõ költõ, mûfordító, újságíró. (†1972) * 50 éve, 1964. február 14-én hunyt el Csathó Kálmán magyar író, színházi rendezõ. (*1881) * 25 éve, 1989. február 21-én hunyt el Márai Sándor (Grosschmid Sándor Károly Henrik) magyar költõ, író és újságíró. Jelentõs alkotásai: Egy polgár vallomásai, Szindbád hazamegy, A gyertyák csonkig égnek, Füves könyv, Európa elrablása. (*1900) * 60 éve, 1954. február 24-én hunyt el Herczeg Ferenc magyar író, drámaíró, az MTA tagja és másodelnöke. (*1863)
Évfordulónaptár
Kürtös 11
Gyõry Dezsõ (eredeti neve: Wallentinyi Dezsõ) 1900. március 18-án született Rimaszombatban. Édesapja Dr. Wallentinyi Dezsõ tanár, édesanyja Gyõry Ida volt. Középiskolai tanulmányait Rimaszombaton végezte el. 1917-tõl jelentek meg mûvei. 1919-ben a budapesti tudományegyetem hallgatója volt mint Eötvöskollégista; a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben szolgált. 1920-1922 között Halleban és Hamburgban tanult. 1921-tõl a Mi Lapunk, a Kassai Újság, a Színházi Újság, a Losonci Újság és a Prágai Magyar Hírlap jelentette meg írásait. 1922-tõl Csehszlovákiában élt, ahol a Losonci Hírlapnál és a Kassai Hírlapnál dolgozott. 1925-ben a Kassai Hírlap felelõs szerkesztõje, valamint a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a szerkesztõje lett. 1933-1938 között a Magyar Újság felelõs szerkesztõje volt. 1937-ben Vozári Dezsõvel megalakította a Csehszlovákiai Magyar Demokrata Írókört. 1939-tõl bujkálni kényszerült. 1941-tõl Beregszászon élt. 1949-ben Budapestre költözött. Budapesten halt meg, 1974. február 1-jén. Munkásságát többek között József Attila-díjjal ismerték el. Néhány mûve: Zengõ Dunatáj, Emberi hang, Férfiének - versek; Viharvirág, Sorsvirág - regények Vozári Dezsõ 1904. február 13-án született Iglón. Költõ, mûfordító, újságíró volt. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933-1938-ban a Magyar Újság szerkesztõje lett. 1939ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvû mûsorának szerkesztõje. 1942-ben belépett a L. Svoboda vezette Csehszlovák Dandárba; 1945-tõl Budapesten élt. A szlovákiai magyar költészet egyik jelentõs, formateremtõ képviselõje a két világháború között. Budapesten halt meg 1974. november 20-án. Néhány mûve: Õszi köszöntõ; Fekete zászló; Szebb sziréna; Vagy-vagy (versek); Varázslat nélkül (válogatott versek). Szerk.
Könyvajánló Koczó József: Börzsöny anyánk, Ipoly apánk A könyv egy ismeretterjesztõ kiadvány. A tartalmilag nyolc fejezetre tagolt kötet elsõ lépésben a Börzsöny hegység és az Ipoly folyó földtani történetét mutatja be középkortól az ezredfordulóig. Történelmi összefüggésekben tárgyalja az ember és a természet együttélésének, a társadalom és hagyományos gazdálkodás, az ember és a környezet, az ember-ember együttélésének változásait. Bemutatja az újjáépítés és a fellendülés századait, továbbá a hagyományos gazdálkodás felbomlását a XX. században. Foglalkozik a szelíd településfejlesztéssel, az öko- és a falusi turizmussal, valamint az idegenforgalommal. S felvillant néhány pillanatképet az ezredfordulóról, a Börzsöny kapujának nevezett tájról. A szerzõ tanárember, aki az Ipoly mente kultúrkörben, Perõcsényben született, s így maga is megtapasztalta, hogy az ott élõk sejtjeikben érzik, hogy túl a tényeken, a reáliák arról vallanak, hogy az Ipoly a nemzet történelmi és kulturális tudatában jóval többet jelent, mint egyszerûen csak határfolyót, vízgyûjtõ területet, csatornát. A vizsgálatba 17 szlovákiai - döntõen magyar anyanyelvû népességgel rendelkezõ település, az Ipoly torkolattól kezdõdõen (Helembától Ipolyhídvégig), és 15 magyarországi (Szobtól Drégelypalánkig) került be. Az Ipolyon 47 híd állt valamikor a Vepor-hegységtõl, azaz a forrásvidéktõl a Duna-Ipoly torkolatig. Ma mindössze 7 közúti, ill. vasúti híd átjárható. Ez a tanulmány is egy virtuális „híd“, ami a szellem hullámhosszán valósult meg. Tartsuk hát becsben, mert egy olyan emberi gesztusé, amelyben nem az egymás elleni gyûlölet, hanem sokkal inkább az objektív tudás és ismeret, az egymás iránti szeretet nyilvánul meg, s határozza meg hagyományainkra alapozva, relatív szegénységünk ellenére is, ígéretes eljövendõnket. Balogh Gábor
12 Kürtös
Hitélet
2014 a Hétfájdalmú Szűzanya éve 2014 - Hétfájdalmú Szûzanya éve Szlovákiában. Az év ünneplése 2014. január 1-jével kezdõdik december 31én. fejezõdik be, szeptember 15-én pedig ünnepélyes keretek közt a sasvári Hétfájdalmú Szûzanya-bazilikában Szlovákiát hivatalosan a Hétfájdalmú Szûzanya oltalma alá helyezik. A régi Magyarország, illetõleg a fiatal Szlovákia egyik legnagyobb j e l e n t õ s é g û k e g y h e l y e S a s v á r, szlovákul Šaštín, németül Schossberg, a szlovák szakrális népéletnek talán legbuzgóbb forrása. Részlet Szcitovszky János bíboros, hercegprímás 1864. szeptember 8-án, a sasvári Hétfájdalmú Szûzanya szobrának megkoronázása alkalmából elmondott homíliájából: Szûz Mária közbenjárásának hatalmáról és különleges hatásáról azok a templomok, oltárok és képek tanúskodnak a leginkább, amelyet a legszentebb Szûz tiszteletére és dicsõségére emeltek, és amelyeket nagy számban látogatnak a szükséget, ínséget és egyéb bajt átélõ keresztények. Nekünk, Magyarországon élõknek ez a sasvári istenháza a legfõbb templom, kép és oltár, amelynek ékessége a trónon ülõ Angyalok Királynéját és a Jézus fájdalmas Anyját elénk táró fõoltár. Ölében fekszik a keresztrõl levett, agyongyötört és meggyilkolt Fia. Ó, minden fájdalom feletti fájdalom! Úgy tûnik, mintha a Fájdalmas Anya, nekünk, az õ tisztelõinek mondaná: venite e videte! Gyertek és lássátok, hogy létezik-e az enyémnél nagyobb fájdalom. Olyan fájdalom, amely anyai szívemet nem csak egyszer, hanem hétszer, sokszor áthatotta... Itt, dicsõségem trónján, tõletek, a hozzám zarándoklóktól immár háromszáz éve elvárom, hogy tökéletes, erényes és vallásos életet éljetek. Ezt várja el tõletek a Fiam is, akit a ti bûneitekért sebeztek meg, és a ti közömbösségetek miatt kínoztak és gyilkoltak meg. forrás: világháló II. János Pál pápa 1995. július 1-jei sasvári homíliájából Nagyon helyes, hogy van egy olyan Édesanyátok, akiben megbízhattok, és minden fájdalmatokat és reményeteket megoszthatjátok vele. Ezen a helyen Hétfájdalmúként tisztelitek õt, egy olyan Anyaként, akinek a szívét a kereszt alatt a hagyomány szerint hét tõr döfte át.
REPÜLÕVEL LOURDES-BA
„A szív szüksége - A hit követelménye“ 2014. május 14-18. Zarándoklat ára: 430 € További részleteket telefonon, ill. e-mail-ben. Zarándoklat kísérõ atyák : Balga Zoltán, Bozay Krisztián Jelentkezni 2014. március 5-ig lehet. e-mail:
[email protected] Tel: 0908 65 05 65 http://fr.lourdes-france.org/
2014. február
Farsang - az öröm(szerzés) ideje Farsang a fékevesztett öröm és mulatozás idõszaka. Egy olyan idõ, amikor mindenki mer egy picit önmaga lenni, meri levetkõzni belsõ korlátait, és átadni magát az önfeledt szórakozásnak, mulatozásnak. Miért tartjuk épp a farsangot a vidámság idõszakának? Miért és minek kell örvendeznünk farsang idején? Kielégítõ választ kapunk kérdésünkre Kovács Gábor Farsangi vigasság c. írásában: „Jézus születése mint kicsiny mag már ott van elvetve a szívekben, hirdetve a fény erejét sötét vívódásainkban. Ekkor a természet lassan éledezni kezd a fagy szorításából is, az újjászületett Nap gyermeki mosolya megszínezi a sápadt földeket. Az emberben széles jókedv nyújtózik, a tavaszvárás reménye, óhajtása. Ahogy a természet a fény simogatásának engedve kezd kiengedni halottnak tûnõ merevségébõl, úgy lazul meg minden megszokott mérték, rideg középszerûség az emberben is.“ A karácsonyi öröm megtapasztalása, a szívünkben kibontakozó ujjongó szeretet késztett bennünket a farsangi vigadalomra. A farsangi idõszak liturgiája Jézus életének a kereszteléstõl a Golgotáig tartó idõszakát mutatja be, mely tele volt sikerekkel, örömökkel (is!). Jézus is tudott örülni, és nem vetette meg a vidámságot sem. A. Brandenburg, korunk problémáinak gyökereit vizsgálva megállapítja, hogy „az öröm probléma lett számunkra. A keresztény embert már nem ismerik meg az örömrõl. A velünk érintkezésbe kerülõ dolgok többé már nem tartogatnak számunkra örömöt, vigasztalást, ígéretet“. Fájó, de valós megállapítás. Aki nem tud örömet szerezni önmagának, az másnak sem képes segíteni, és soha nem válik a béke hírnökévé. A keresztény embernek látnia kell: a világ szép, Isten teremtette széppé. Nekünk is ebbõl a szépségbõl kell élnünk, részesednünk. Ezt az örömet szeretnénk elvinni másoknak is, szolgálva a békét és az egymás közti megbékélést. Milyen örömre hív meg bennünket valójában a farsangi idõ? Mit jelent számunkra az igazi öröm? Az öröm nem más, mint egy érzés - az élet egyik legalapvetõbb érzése - ami szívünkben támad, amikor olyan hatás éri, mely neki kellemes, elõnyös. Az örömöt gyakran hasonlítják a napfényhez is hiszen az örvendezõ ember arca úgy ragyog, mint a napsugár. Az öröm az ujjongó szeretet, amely mindig jó közérzetet vált ki. Épp ezért a farsang ujjongó örömre hív meg bennünket, örömre, amely nem pusztán egyfajta élettani tünet - mint pl. egy állat vidámsága - hanem természetfeletti. Szent Josemaría Escrivá írja: „Örömed fakadjon odaadásból, mellyel magadat és mindenedet Istened ölelõ karjaiba helyezed.“ Merjünk hát mindannyian eleget tenni farsang meghívásának, hogy mi is az öröm(szerzés) eszközeivé tudjunk válni! Balga Zoltán, ipolyviski plébános
Sport
2014. február
Tisztes helytállás az V. ligában
A ipolybalogi futballcsapat feljutása az ötödik ligába az utolsó pillanatban derült ki, így alig három hét volt arra, hogy összeálljon az a csapat, amely képes helytállni a magasabb osztályban. Erõsítésekre volt szükség, ezért leigazoltuk Farsang Kornélt Zsélybõl, Belá Krisztiánt Leszenyérõl és Zolcer Gábort Nagycsalomjáról, aki - munkája miatt - ideiglenesen befejezte szereplését Balogon. A bajnokság elsõ négy mérkõzése ráment arra, hogy a fiatal csapat megszokja, ez már nem a járási bajnokság. Aztán az ötödik fordulóban megvertük Alsósztregovát 2:1-re, és visszajött az önbizalma a csapatnak. A nyolcadik és a kilencedik fordulóban jött két szép gyõzelem, amikor is Tamásit 4:1-re, Szlovákgyarmatot pedig saját pályájukon 5:3 arányban vertük meg! Ezt a mérkõzést tudnám kiemelni az õszi szezon meccsei közül, hiszen ezen minden kijött a srácoknak, fantasztikusan játszott mindenki. A szezon vége felé azonban volt két olyan mérkõzés, ahol viszont csalódást okozott a csapat: Lubeníkben kikaptunk 4:1-re és Tornalján 2:1-re. Így az õszi szezont a 10. helyen zártuk 14 ponttal - 4 gyõzelemmel, 2 döntetlennel és 7 vereséggel. Keretünkbõl két játékost tudnék kiemelni, akik egyenletes teljesítményt nyújtottak egész végig az õszi fordulók során, mégpedig Nagy Istvánt és csapatunk kapitányát, Gyurász Pétert. A téli felkészülést január 12-én kezdtük a helyi alapiskola tornatermében, heti 1-2 edzéssel, és tervben van egy négynapos edzõtáborozás Gyûgyön. Felkészülési mérkõzéseink vannak lekötve Túr, Palást, Ipolykeszi, Ipolynyék, Ipolyság és Kõkeszi csapatával. A tavaszi szezon számunkra mindjárt egy járási rangadóval kezdõdik, mégpedig március 23-án, Csábon. Ezen a mérkõzésen mindenképpen szeretnénk visszavágni az itthon elszenvedett vereségért. Változás egyelõre nincs sem a vezetõségben, sem a csapat összeállításában, de keressük a lehetõségeket a további erõsítésre, fõleg kapust szeretnénk igazolni. Célunk a tavaszi szezonban egyértelmû, bent szeretnénk maradni az ötödik ligában. Ehhez sok-sok edzésre, kitartó munkára, elkötelezettségre, a játék iránti alázatra és teljes mértékû hozzáállásra lesz szükség a csapattól, de még ez sem biztos, hogy elég, mivel a bajnokság átszervezése miatt lehetséges, hogy kevesebb csapat fog játszani az V. ligában. Bízom a csapatomban, jó velük dolgozni, és remélem, nem lesz miért szégyenkeznünk a tavaszi szezon végén sem. Hajrá Balog! Mgr. Stricho József
Kürtös 13
Ipolynyéken a sport is felzárkózott a kultúrához A közösségi élmény, fakadjon az a társadalmi igény bármely gyökerébõl, nemcsak erõsíti, de meg is teremti a lokálpatriotizmust, többnyire még azoknál az embereknél is, akik ezzel a témával kevésbé, vagy egyáltalán nem foglalkoznak. Ipolynyéken az elmúlt évtizedekben nem volt hiány az ilyen közösségi élményekbõl és sikerekbõl sem, de ezek többnyire a kulturális élethez, vagy a szorosan ehhez kötõdõ eseményekhez kapcsolódtak. Mostanság azonban egy másik, igen népszerû területen is felzárkózás tapasztalható, mégpedig a sportban. Az ipolynyéki „aranylábú“ fiúk a 2012-13-as idényben az V. liga D csoportjában megnyerték a közép-szlovákiai kerületi labdarúgó-bajnokságot, és így méltán, minden elismerést és ellenfelet maguk mögé utasítva kezdték meg az õszi idényt a IV. ligában olyan csapatok társaságában többek között mint Fülek, Poltár, Zólyom, Nagyrõce, Gyetva és Nagykürtös. A fiatal, tehetséges labdarúgókból álló csapat, néhány idegenlégióssal kiegészítve, az elõkelõ 5. helyen végzett a bajnokság félidejében, és reményekkel, de gondokkal is teli vág neki a tavaszi felkészülés nehéz idõszakának. Reménykedve, hiszen hosszú idõ után nemcsak a kiváló kulturális rendezvényekrõl, hanem a régióból is több száz nézõt vonzó futballmérkõzésekrõl is egyre gyakrabban beszélnek a járás területén. Az a történelmi tett, amit a helyi sportklub véghez vitt az elmúlt két évben, méltán vívta ki a hazai és a széles közönség elismerését is. A klub elnöke Zsigmond Gábor, alias „spoje“ hosszú évek óta irányítja fáradhatatlanul a helyi csapatokat, de Ipolynyék önkormányzata is nagyon pozitívan áll hozzá a csapat sikereihez, hiszen jelentõs anyagi támogatást nyújt a bajnokságban kiválóan szereplõ „aranylábú“ fiúknak. Ami a gondokat illeti, itt fõleg a sérülések és a munka után külföldre távozott játékosok pótlása jelenti, hiszen egy-egy kiválóság helyettesítése még a magasabb osztályokban is problémát jelent, hát még az alacsonyabb osztályokban, ahol bizony mindenkire szükség van a sikerhez, és nem teremnek a jó focisták csak úgy, vetés nélkül. Természetesen a klub vezetésének elsõdleges célja a csapat bennmaradása a IV. ligában. Az ehhez szükséges feltételeket a vezetés minden erejével próbálja megteremteni, és ebben érezhetõen segítenek nemcsak a szurkolók, hanem a támogatók is, akik nemcsak a helyi vállalkozókból tevõdnek össze, de távolabbi régiókból is egyre többen. Amire azonban mindenki büszke Ipolynyéken, az a csapat összetartása és a kommunikációjának a nyelve, hiszen elmondhatjuk, hogy mindenki anyanyelvi szinten beszéli a magyar nyelvet, ami sokszor vált ki negatív hangokat mind az ellenfeleink csapatánál, mind a játékvezetõknél. Valljuk azonban, hogy a történet így szép és kerek, hiszen a sport mégis a nyelvek és nemzetek fölött áll, és a jó focista elsõsorban a tudásáról, a játékerejérõl és a gólerõsségérõl ismerhetõ meg, nem pedig arról, hogyan és miért nem tiszteli embertársában a sportot szeretõ másikat. Egy-egy hazai mérkõzésre több százan is kilátogatnak a labdarúgás szerelmesei, ami mondjuk meg: igen szokatlan még az elsõ ligás mérkõzéseken is. Ami szintén pozitív, hogy a nézõk között ma már egyre többen vannak a régió más településeirõl is, de az idegenben szereplõ csapatot lelkes szurkolói klub is kíséri majdnem minden alkalommal. Természetesen mindenki örül a sikernek, de ha olykor-olykor egy-két vereség is becsúszik, a szurkolók megbocsájtják, és a következõ gyõzelem örömével el is feledik azt. A csapat vezetése a tavaszi idényben is törzsszurkolói támogató kártyákat bocsájt ki 20 euró értékben, melynek megvásárlásával mindenki hozzájárulhat egy kicsit a sikerhez, és persze emellett belépést is biztosít az összes hazai mérkõzésre a tavaszi idényben. A kultúra mellett most már a sport is jelentõs szerepet tölt be Ipolynyék társadalmi életében, mely mögött a céltudatos és következetes munka áll. Nos, hogy ki vagy mi ennek a záloga, annak nézzen utána mindenki alaposan, mert semmi nincs pusztán önmagától. Minden siker mögött egy csapat, és a csapat mögött egy összefogás áll. Úgy látszik, ilyen egyszerû az egész! Palócz
14 Kürtös
Ajánló
Fricska a nagy demokráciának Téli reggel, lassan virrad, de azért már kivehetõk az úton sietõ emberi alakok. Egy idõs asszony sietõs léptekkel tart a régi vámház felé, hogy átlépve az Európai Unió által légiesített országhatárt egy másik ország földjére lépjen. Sietnie kell, mert a város túloldalán van a háziorvosa, de elõtte szeretne még eljutni a Szaléziak templomába szentmisére. - Jó reggelt! - hangzik a köszöntés, és két egyenruhás fiatalember állja el az útját, a demokrácia rendjének õrei. - Hová megy, és miért nincs láthatósági karszalagja? Az asszony megáll, és csodálkozva néz a két fiatal csendõrre. Most mit mondjon. Mondhatna sok mindent, például, hogy a demokráciában szabad mozgása van az embereknek, és oda megy, ahová akar, és különben is semmi közük hozzá. Hirtelen nem is tudja milyen törvényt sértett, hogy ilyen hirtelen megállították? Az asszony azonban nem szól, egyelõre kivár. Azon csodabogarak közé tartozik, aki nem néz televíziót, nem hallgat rádiót, újságot is csak olyat olvas, amelyben az állampolgár kötelességeire nem figyelmeztetnek, csak a lélek buktatóira. Hallotta ugyan a hírt, hogy 2014. január elsejétõl hatályba lépett a karszalagos és a láthatósági mellény törvénye a gyalogosok és kerékpárosok számára, de azt hitte, hogy azt csak este, vaksötétben kell feltenni, és most meg már reggel van, és nincs is koromsötét. - Mivel nincs láthatósági karszalagja meg lesz büntetve! - csattan el a következõ mondat. Az asszony a bátrak nyugalmával, mint aki tudja, hogy van a rend õrei felett is egy felettes hatalom, válaszol: - Én pedig nem fizetek büntetést! - Akkor mutassa a személyi igazolványát! - Nem mutatom!- makacskodik tovább az asszony. - Akkor elõállítjuk, beültetjük a rendõrautóba, és bevisszük a rendõrségre! - Ne vigyenek sehova, mert nekem sietnem kell, orvoshoz megyek. És a makacs aszszony most már elõveszi a személyi igazolványát, és átnyújtja a dolgát végzõ rend õrének. Ekkor fürkészõ tekintete megakad a másik rendõrön, és hirtelen felismeri. Én magát ismerem, ebben és ebben a faluban lakik, és az apósát is ismerem, nála dolgoztam úgy 50 évvel ezelõtt. A fiatalember hirtelen meghökken, vajon honnan ismerheti ez az idõs asszony. Ezért háttérbe vonul, és többet nem szól semmit. A másik közben belelapozott a személyi igazolványba, és kérdezi az asszony nevét. Az megmondja. Aztán jön a következõ kérdés: -Hol lakik? - Budapesten - hangzik a felelet. A rend õre látta, hogy az igazolványba az van írva, magyar állampolgár. Ez azonban nem tántorítaná el a büntetés kiszabásától, ami ebben az estben 50 euró is lehet. Volt már, hogy idõs férfit akart megbüntetni, aki a magyarországi oldalról jött át, és nem érdekelte, hogy nem ismeri az új törvényt. Ismerjék meg, mert a szlovák törvények mindenkire vonatkoznak, akár ezen, akár a másik oldalon élnek, elvégre az Európai Unióban élünk, nem igaz? Gondolkodott, majd becsukta a személyi igazolványt, aminek a hátlapján a Szûzanya képe volt látható. - Látja, a Szûzanya vigyáz rám, és nem a láthatósági karszalag - jegyezte meg az asszony. - Nem érdekel Szûz Mária! - vetette oda nagy hetykén a rend õre. Most én vagyok a magas polcon, én diktálok, és ti, kis pitiáner állampolgárok meghunyászkodtok elõttem, gondolta magában, de azért ezt már nem merte kimondani, de a viselkedése elárulta. - Látom, maga egy megátalkodott bûnös - felelte az asszony, imádkozni fogok magáért, hogy megtérjen. Erre már nem szólt semmit a rend hûséges õre, mert egy nagy kamion közeledett a légiesített határ felé, és azt fontosabb volt megállítani, mint itt ezzel a makacs asszonnyal civakodni. Az asszony látta, hogy kikerült a rend és csend õreinek látótávolságából, ezért sietve folytatta az útját. Közben a gondolataiban egyre több megválaszolatlan kérdés tolakodott elõ. Ha ennyire aggódik az állam az állampolgárainak épségén, hogy meghozza a láthatósági karszalag kötelezõ hordását, vajon kit büntet, ha a kátyús, rossz utakon a kezét, lábát, ne adj' Isten, nyakát töri az állampolgár? És vajon kit büntet, amikor az illegális szemétlerakókat nem akaródzik felkutatnia és megbüntetnie a rend õreinek? Pedig azok a természetet szennyezik, amitõl nem egy, hanem több ember betegszik meg. És vajon kit büntet, amikor az idõs embereket becsapó csalókat futni engedi? Aztán még lehetne sorolni számos ilyen esetet, amikor a rend õrei nincsenek a helyzet magaslatán, és még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy mi is az igazi demokrácia. A valódi és emberséges demokráciában az állampolgároknak nemcsak kötelességei, hanem elvárásai is vannak az adott állammal szemben. A fricskát az útról L.S. A. néni szedte fel.
2014. február
MEGHÍVÓ I. PALÓCBÁL 2014. február 22. - szombat Ipolynyék, kultúrház Az est háziasszonya: Horváth Magdolna Mûsorvezetõ: Bodzsár Gyula Program: 18.30 - Kapunyitás 19.00 - Nyitótánc: Balassagyarmati Vitalitas SE 21.00 - Vacsora - Közben fellépnek Szeredy Krisztina /a budapesti Operettszínház primadonnája/, Ocsko Aladár /a kassai Állami Színház szólóénekese/ és további szereplõk Zene: FÉNIX Báli belépõdíj: 20,- EUR, elõvételben 15,- EUR Jegyigénylés, asztalfoglalás a 0915-756670 számon, a
[email protected] e-mail címen és a községi hivatalokban. A rendezvény támogatója a Csemadok Inámi Alapszervezete
Fiala Ilona: Néhány szelet A szerzõ magyar-szlovák szakon szerzett oklevelet 1980ban a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Eddig hat hangjátékot, öt mesejátékot és néhány szilveszteri kabaréjelenetét mutatta be a rádió. Elbeszéléseit, jegyzeteit hazai magyar napilapokban és hetilapokban publikálta. Elsõ, Néhány szelet címû regényének kézirata 2011-ben a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Pegazus Alkotópályázatán védnöki díjat kapott. „Történésekkel, tényekkel, helyzetekkel teli szöveg, ahogy a mindennapok hozzák magukkal. Egy Pozsonyban élõ, falusi származású szlovákiai magyar nõ története. Mûvelt és intelligens, a közéletben, szerkesztõségekben otthonos. Napjai történetét közvetlenül, idõszerû hangsúllyal és okosan mondja el, érdekesen, érzelmi átéléssel és intellektuális értékeléssel“ - olvasható a könyv fülszövegében. A könyv megrendelhetõ 8,euróért az alábbi e-mail címen:
[email protected]. /B.Gy./
Szabadidõ
2014. február
Kürtös 15
Aktuális kerti munkák Böjtelõ vagy télutó havában (ahogy a népnyelv a februári hónapot nevezi) ha az idõjárás a szabadba csal, és nem okozunk kárt a sáros talaj tiprásával, lassan elkezdhetjük a munkálatokat a kertben. Metszhetünk, dugványozhatunk és magokat is ültethetünk. Feltétlenül csípjük vissza a málna termõvesszõinek végeit, mert a késõbbi metszéshez képest legalább 20 %-kal több termésre számíthatunk.
Folytassuk a fatisztogatási munkákat a kártevõk és kórokozók jól látható, áttelelõ alakjainak megsemmisítésével. Távolítsuk el azokat a vesszõket is, amelyeken a gyûrûspille gyûrû alakban elhelyezett tojáscsomóit találjuk. Fontos a monília áttelelését szolgáló, a fákon maradt, összezsugorodott, megkeményedett gyümölcsök, gyümölcsmúmiák leszedése. A meggy és kajszi fák kezelésekor a fán maradt száraz virágokat is szedjük le, mert ezek is a monília kórokozójának áttelelési helyei. A leszedett, levágott fertõzött részeket égessük el. Fagymentes idõben elkezdhetjük a lombhullatós sövények metszését is. Ha hidegben metszünk, vigyázzunk, mert az ágak ilyenkor még fagyosak, törékenyek. A sövénynek ültetett cserjéket alakítsuk, idomítsuk. Ha alulról felritkultak, erõsebb visszavágással ifjítsunk. Általában a növény felsõ kétharmadát el kell távolítani. A korán tavasszal, vesszõkön virágzó díszcserjéket ilyenkor ne háborgassuk. A hónap közepén mindenképpen vessük el a szabadföldi termesztésre szánt középkorai paradicsomot palántanevelõ ládikákba. Kezdhetjük a nyári fogyasztásra szánt zellervetését is. Szintén elvethetjük az elsõ adag spenótunkat 20-23 cm sortávra. Ha még nem tettük, vessük a petrezselymet, korai termesztésre a korai cukor, téli tárolásra a hosszú és félhosszú fajtákat. Ne feledkezzünk el
a sorjelzõ növényekrõl sem. Jó, ha tudjuk, hogy a petrezselyem nagyon nehezen csírázik, ezért tanácsolják, hogy mielõtt elvetnénk, öntsünk forró vizet a magokra. Ezzel meggyorsíthatjuk a kelését. Vessük 25 cm-es sortávolságra és 1-2 cm mélyen. Földbe kerülhetnek a korai káposztafélék magvai, a fejes saláta és tépõsaláta is vethetõ. A hónap második felében, ha feltöltjük a birs- és mogyoróbokrok tövét 50 cm vastagon porhanyós földdel, akkor a bokrok új hajtásokat fejlesztenek, amelyeket aztán õsszel le tudunk választani az anyatõrõl. Még egy õsi praktika. A káposztafélék ellenálló képességének fokozására. A magokat ne vessük tápanyagdús talajba, sõt ellenkezõleg, legyen a talaj sovány, a hely szélnek kitett, napos. Így erõs, zömök palántákat kapunk. Kiültetéskor már a nekik megfelelõ talajba és körülmények közé kerüljenek. Megkezdhetjük a borsó vetését is 40 cm sortávra, 8-10 cm mélyre. A középkorai termesztésre most vessük a karfiolt, a rövid tenyészidejû és középérésû fajtákat.
Ha õsszel nem duggattunk, most feltétlenül kerüljön a földbe a fokhagyma 25 cm sor- 10 cm tõtávolságra. Gyakran tapasztaljuk, hogy az elduggatott fokhagymagerezdek egyszer csak a felszínen kötnek ki. Mindezt a giliszták aktív munkájának köszönhetjük. Ez ellen is tudtak eleink praktikát. Duggatás elõtt hagymahéjat sekélyen gereblyézzünk a talajba. Így a giliszták a hagymahéjjal lesznek elfoglalva. Azt is mondták, hogy a dughagymát duggatás elõtt alaposan áztassunk be esõvízbe. Így gyorsabb lesz a gyökérképzõdése a megduzzadt hagymácskáknak.
Ha az idõjárás kedvezõ, vethetjük a sárgarépát és a paszternákot is. Február utolsó napján megkezdhetjük a metszést a gyümölcsösben. Folyik a koronák ritkítása, a befelé törõ, a túl sûrûn párosan álló vesszõket, gallyakat és kisebb ágakat metszõollóval, a nagyobbakat fûrésszel vágjuk le. A sebfelületek
kezelésérõl ne feledkezzünk meg. A csonthéjas gyümölcsfákon, mint õszibarack, mandula, gyakori a mézgafolyás. A gyantaszerû mézgát szedjük le, az alatt lévõ szöveteket éles késsel tisztítsuk meg, majd kezeljük le a sebeket sebkezelõ készítménnyel, illetve fémmentes olajfestékkel. A ribiszkét és köszmétét tõosztással most szaporíthatjuk is. Ássuk ki a bokrokat, és éles baltával 3-4 részre vágjuk fel a tövet úgy, hogy mindegyik növényen legalább 2 fiatal, egészséges vesszõ maradjon. Ezeket állandó helyükre ültessük a megszokott módon. Régi trükkel javíthatjuk vetõmagvaink csírázóképességét. A nem megfelelõen tárolt magok, így a melegen tartottak, amelyek ráadásul még öregek is, egy vékony olajréteget izzadnak ki magukból, ami gátolja a csírázást. Ezért áztatás elõtt homokkal vagy földdel alaposan dörzsöljük át, így eltávolítjuk a vékony olajfilmet, és a magok fel tudják venni a szükséges nedvességet. Túl öreg maggal ne kísérletezzünk. Nagyapáink azt tartották, hogy a vetõmagvakat fürdetni kell vetés elõtt. Tudvalevõ, hogy a kamillának fertõtlenítõ hatása van. Kihûlt kamillateába 20 percre áztassuk be a vetni kívánt magokat. A fürdõ után azonnal vetni kell. -ber-
16 Kürtös
Felhívás - Programajánló
Irodalmi és színjátszó napok Tizenöt ingyenesen látogatható elõadást mutatnak be Balassagyarmaton a Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok - Kamarajátékok Fesztiválján február 21-tõl három napon át, az érdeklõdõk emellett dzsesszkoncerten, mûhelybeszélgetéseken is részt vehetnek. A fesztivált szervezõ Mikszáth Kálmán Mûvelõdési Központ két felvidéki csoportot is meghívott a rendezvényre. A fesztiválon több szakmai mûhelybeszélgetés mellett improvizációs játékokat és össztáncot is szerveznek, a február 21-i nyitónap éjszakáján a SICKPICNIC zenekar ad dzsesszkoncertet. Az õrsújfalusi ÉS?!Színház a nyitónapon 16.00-tól Háy János: Házasságon innen és túl címû tragikomédiájával, a tavaly 25 éves fennállását ünneplõ losonci Kármán József Színház ugyancsak február 21-én 21.00-tól a lengyel Janusz Glowacki: Antigoné New Yorkban címû mûvével lép színpadra. A felvidéki közönség mindkét darabbal a tavaly nyáron rendezett, jubileumi Jókai Napokon már találkozhatott. Ott a losonciak elõadása nívódíjat kapott.
2014. február
BAKAY PÁL tanár 80 éves Kedves Pali bá, engedd meg, hogy ezen gyönyörû jubileumod alkalmából, melyet február 12-én éltél meg, nagyon jó erõt és egészséget kívánjunk életednek elkövetkezendõ fázisában. Egyúttal köszönetet szeretnénk mondani mindazon tevékenységedért, melyet falunk fejlõdése érdekében kifejtettél, fõként a kultúra és sport területén, ahol éveken át aktívan tevékenykedtél. Ígérjük, ezen értékeket megtartjuk, és lehetõleg tovább bõvítjük. Kívánunk még sok boldog esztendõt szeretteid körében! Farkas Sándor, a Csemadok Csalári ASZ elnöke Ádám Béla, Csalár polgármestere
Hont regionális márka - 2. felhívás A regionális márka bevezetésének célja a helyi vállalkozók és szolgáltatásnyújtók támogatása HONT térségében, akik az értékeket termelik, az adott terület hagyományos mesterségeit ûzik, és közvetlenül a térségbõl származó nyersanyagokat használnak fel. A regionális jelölés szándéka az egyes térségek láthatóvá tétele és a figyelem felkeltése az ott keletkezett jellemzõ termékek és szolgáltatások ránt. A regionális jelölés egyaránt szolgálja a térség látogatóit - akik számára lehetõvé teszi a térség felfedezését, hangulatának új, nem hagyományos módon történõ megismerését - valamint a lakosságot is, akik a megjelölt termékek vásárlásával a „saját“, helybeli termelõket támogathatják. A márkának köszönhetõen a termelõk különféle elõnyökhöz jutnak, de fõleg új lehetõségeket szereznek saját termékeiknek egységes propagálására, az együttmûködésre, új kapcsolatokat építésére is. A 2012-es év végén tettük közzé az 1. felhívást a Hont regionális márkanév odaítélésére. Összesen 10 érdeklõdõ jelentkezett Hont térségébõl. Az értékelõ bizottság 2013. március 13-án ült össze Leszenyén. Az egyes kérelmek megtárgyalását és a termékek megtekintését, illetve kóstolását követõen 9 tanúsítvány odaítélésérõl döntött. A tanúsítványt nyert eladók névsora a www.produkthont.sk weboldalon található az egyes eladók jellemzésével és a termékek részletes leírásával. A második felhívást a 2013-as év végén hirdettük meg. A kérvények beadási határideje 2014. március 21. Ezért, ha önök is a támogatott termékek gyártói, és úgy gondolják, hogy teljesítik a minõségi márka odaítélésének feltételeit, jelentkezzenek a meghirdetett pályázatra. Részletes tájékoztatás a www.produkthont.sk weboldalon található, ill. a
[email protected] e-mail címen kapható.
Felhívás az V. Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondó Versenyen való részvételre A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Szlovákiai Magyar Mûvelõdési Intézet a magyarság kiemelkedõ néprajzkutatójának és folklórgyûjtõjének, Ipolyi Arnoldnak tiszteletére ötödízben hirdeti meg fent nevezett versenyét, melynek célja a magyar prózai népköltészeti mûfajok (mese, monda, anekdota), illetve azok hagyományos módon történõ elõadásának népszerûsítése. A verseny célja a magyar prózai népköltészeti mûfajok mûfaji és táji jellegzetességeinek megjelenítése, a hagyományos mesemondás, történetmesélés sajátosságainak megtartása a színpad adta keretek között is. Nevezési határidõ: 2014. március 20. Jelentkezés a www.intezet.sk oldalon Bõvebb információk: Szakmai kérdések tekintetében: Mgr. Varga Norbert: 0908 041 947 Szervezési kérdések tekintetében: Mgr. Huszár László: 0905 358 529, 031 552 24 78
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. Realizované s finanènou podporou Úradu vlády SR - program Kultúra národnostných menšín 2014. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
