GONDOLATOK A FEMKOIIÁSZAT HŐGAZDÁLKODÁSÁRŐL* LAN GE ALFRÉD tanszékvezető egyetemi tanár A Freibe:r0`i Bán ászati Akadémia Fémkohászati IntézetD
A fémeknek primer és szekunder nyersanyagaikban előforduló vegyüle-
teikből való redukciója az így kapott nyersfémek finomítása túlnyomórészt nagy hőmérsékleten, többnyire olvadékban megy végbe, bár itt a hidro- és elektrometallurgiai folyamatok hányada - a nycrsvas- és aoélgyártással összehasonlítva - nagyobb. A kívánt hőmérséklet redukáló hatás elérésére a színesfémek előállításánál elsősorban mesterséges és természetes tüzelőanyagokat, míg ıı. könnyűfémércek feldolgozásánál hasonló feladatok megoldására, valamint
az elektrolitos fémraffinálásnál villamos energiát használnak. Sokhelyütt hő~ erőmíívekben állítanak elő villamos áramot, ezért végső soron a tüzelőanyag
energiájának optimális hasznosítása a hidro- és elektrometallurgiai eljárások műszaki és gazdasági eredményességét is lényegesen befolyásolja. A reakcióklıoz szükséges munkahőmérséklet és energiamennyiség részben a nyersanyag összetételének, azonban végső soron fizikai és kémiai törvényszerííségek kölcsönhatásának, például a fémek anionaffinitásának, a reakciók sebességi'-.~ nek és teljessségének, a kiinduló és keletkező anyagok képződési és Olvadási lıőmérsékletének függvénye. A. könnyűfémek előállításánál már eleve nagy energiaszükséglet tételez-~
lıető fel, de ez a színesfémek előállításánál, e fémek többnyire aránylag (nemi-s jellege ellenére, még a vártnál is nagyobb. Ezt elsősorban a nyersaııyag jellege, nevezetesen a gyakori ércesedés miatt a közvetlen redukeióra való
zılkalmatlansága; a dúsított termékek aránylag kis fémtartalma; a kísérő elemek vegyületek nagy, az önjáró kohósításra gyakran az összetétel miatt alkalmatlan, mennyisége; a nyersanyag hasznos és káros szennyezésoiııelc
|`ig_velembevétele; a munkafolyamatok számának, vagy a salak- és közi'-.|ı 1.ı~.ı`mékck mennyiségének növekedése hozza magával. Másrészt az átalakıılıi. sok g_vakran kis termikus hatásfokú kemencékben és bercndezésekbeıı ınvıı-~ ııvk xfóg-lı(a, pl. a csak szakaszosan működtetett, vagy a folyamatos íizemíi, dr kis Iıe1}ıgmlóképességű lángkemeneók még túlsúlyban vannak, vagy tokos, 1.:'-go|_ves és list-kom(=.n(féket kell lıasználni. * .-\ Nl`Iıı'"ı.1|ı:ıı`l ;\lıˇis7.:ıI
197
ı
. .
O
.ı
ı
1
.ı
ı
1
.\/. ı-ııı~ı`gı:ı.sr.ııksı-glı~1« meg ııgyaııztzoıı léııı rlıíállıtiisáııál ıs ı`ı-ıııll<ıvı"ıli ıııoıloıı iııgnılozik. lűııııı-.|~; okát egyrészt a különbözőjellegű ııyeı`sanyaglıaıı, ııı:`ısı-ı1sz1- pedig a berendezések teljesítményében, valamint a kolıőnıű fel.-.-/.ı-ı`ı-llségélıvıı és felépítésében kell keresni. A kemencenagyság növelése és a l`ol_\':ı.ın:ı..t-os üzem lehetősége a termikus liatásfokot általában javítja. Nlindenı~sı~1.ro ez nemcsak a rendelkezésre álló nyersanyagok mennyiségétől és azonos össz:-tételétől, hanem a kohósítási folyamat jellegétől is függ. Amíg például tűzi úton az ólomfinomítás bizonyos feltételek mellett l`ol_vaınatosan végezhető, addig ez a réz tűzi finomításánál az egymást követő különböző jellegű folyamatok miatt lehetetlen. Különösen az évszázados hányászattal rendelkező országokban merült ki a hagyományokban gazdag kohóművek eredeti nyersanyagbázisa, és összetételre nézve igen eltérő idegen anyagok feldolgozására kényszeriilnek. Berendezéseik - a tüzelőlıerendezéseket is beleértve - elavultak, a gyakori és nem mindig szerencsés
építészeti változtatások és bővítések a természetes anyagáramlást zavarják. Az üzemrészek egymástól Való nagy távolsága miatt a termékek elkerülhetetlen megmerevedése és újbóli megolvasztása a termelési költségekkel együtt az
energiafelhasználást is sokszor rendkívüli módon növeli. Az ilyen üzemekben gyakran a munkafolyamat szempontjából indokolatlanul különböző energiafajták egyidejű felhasználása is előfordul. A vázoltak alapján a régebbi kohóműveknél, tehát a legtöbb európai kohóműnél az energiahelyzet tisztázása különösképpen sürgető feladat. Mind az össz-üzemköltségben való nagy részesedés, mind pedig az előre látható ipari és általános népgazdasági távlati fejlődés indokolja a hőgazdálkodási és hőtechnikai kérdések állandó és átfogó vizsgálatát azzal a célkitűzéssel, hogy a fémkohászatban is javít-sák az ene1`giakihasználást, és a legalkalmasabb energiafajtákat használják. Egyrészt meg kell állapítanunk, hogy a tüzeléstechnika nagy előrehaladása igen termékenyen hatott a kohászati gyártási folyamatok továbbfejlesztésére, de eredményeit korántsem hasznosítják ugyanilyen mértékben berendezéseink hőtermelésénél, hő-
átadásánál és hőkicserélésénél. Evszázadunk hatalmas ipari fejlődése a lakásépítkezéseknél mutatkozó magasabb követelményekkel együtt erősen hat a munkaerő- és energiahelyzetre, ami hasonlóképpen kihat az ipar minden ágára. Ez a mi iparágunkban is a nagy/ tér- és iclőlffihasználás-vi eljárások előretörésével jellemezhető, ami nemcsak a - fémkohászatban még gyakran igen alacsonyfokú - munkatermelékenység emelkedését, hanem a gyártási folyamatok számának csökkenését, mindenekelőtt azonban a gyors, esetleg spontán reakciók lefolyásánál az exotermás folyamatok hőhatásának kihasználásával adódó nagy energiamegtakarítást is jelenti. Erre a későbbiekben még visszatérünk. A különböző fajtájú primer energiaforrások lclőhelyeinek egyenlőtlen eloszlása a kohászat terén is nehézséget okoz, és akár meg is gátolja a saját, teljesitőképes alapanyagipar kiépítését. A mennyiségre nézve korlátozott lkészletek miatt sokszor már az általános kimerülés jelei mutatkoznak, mint például a kokszolható kőszénnél, ez pedig kihat a minőségre, de műszakilag és gazflaságilag hasonlóképpen kedvezőtlen kihatásokkal kell számolni. lVlásrészt évszázadunk kezdete óta a különböző energiafajták jelentőségélıon igen lényeges változások következtek he (1. és 2. ábra), pl. igen nıegııöx-`<\l<ı~ı1(~.tt az olaj- és villamosenergia-lollıaszn:i..lás. lllzcn a t-oı`iilo1`.oıı :ı. l<öıııı_\`ı'il`ı'»ıııvl<, do ıııiıı(l(_~ııok(~lőtt az alıııııiniıını. csak n:ı.g_\.._ ».-\ . ».- nzııneııııyiségı~k Á-
1118
Ă
Ãıı
-T
2000 --~0~l~-~~~-`"--~-~-~~l
~
-_
._.-U _
Í
\
_-.J
\
J
w
1
5é fgw 0
Í'
Í
A
*
,_ Í
1--
1
Í
`
áw u
`
1 ^
rf _V ___.. .
«/ 7.7/.
`
3
1900
“
7
O
ir
*ııi.
4
/ _. 02..--, . L3
X
Z, ,Í _ /X `
;,“- ;_.â:..-..:...;..;íF':.:..Í....I.I'-+3*-4l
1910
1920
1930
`
1.940
1.950
1.900
ñU _Xill.La I. (ibm. A világ prinıuı`uneı`giz.L-fellı8„szn.á,lá„sa
1500 0
~
1 406:
1
1
szén (köszénre V00)
1
1000
U
`
~11
\
I
„W
10910/D
„z
1
11 I/A 1 /1 /
ı
1
u
lí 500 ~~~f~f A
H
1
1 / //1 -~ --~~/ 9 9~// 1 ,/1,9' 1 o\/ 09./ \!~/ 092/ /
1 `L\\Ü®'
Q'/9
__,__,.z-~f_;V// „ 1
1.000
.
\__.L._ _..
f 1 1
j
/
\
1
1
` /
1913
__
_, X
//ˇ *__
1 1NME xm.La 1 *Í
M
„__
1936
1952
.`-J. (ibm. A világ (=ıı(aı`gizmlIát-ázsá.1ıa1k Í`vjlČiılé:<ı~ [E100-től
(Met-a-1 I Igı,\sel1s(:lıaÍ`(,., F1`a1ııkÍ`ııı`t a(la.tELi)
l`ı-Ilı:ı18zııá1|á.sá.v:11l vá1llı:Ltt:ı,k á1lt:ı,lá.ııO8Em lızıszııaílt fórıırrıč, ŐS 1ı,<_ç_v:ı,ııíg_v :L lmı-.~w,ı~ı~ı'i I`ı'-ııı|<ı>|ı:'ı.:4'/.:ı1t is mus8z(Erı`ım0ıő(>rı k<ˇˇ>v0t1tv vzt az :'ı.lt-:ı..lá..ııııH íı`:i,|l_\`\fOıı:ı.l:ı1t. |<]7.ı'-ı`í«. ıı1ıııiıı1:. :ı-zíı ıı. 3. :'ı.lıı`:ı1 is t:ı1rıı'ı.=ıítj:ı1, :wc ı~ııvı`_gi:ı.l<ül1`.Hóg(~|< ı-H:ı.|< ı`(-.Hzlıvıı |(~|ıví1ııı~|< l`ı~|ı-|ı'í:~ıı~l<. ıııi\.«`ı~| 0:-ııı|ı:'ııı mc :'ıı`ı">.-ı.-*'/,v|ı:ı.~:ıııılı'1:118 ııvııı :ıı||ı:ı1- :íliıılııııııs ı'~ı`\'ı'~ıı_\'ı'i
Hm
.
.
1-
0
1
ı
H'
I
F
r
I
I
'
Iıı/.ııııyılı-l
|ı:ı.tásáıı:ı,l< elmaradása; a könnyebb szabályozhatóság; nagyobb hőmérséklet 1-|óı`óse mind a munkatérben, mind a lángban, és ezzel a hasznosítható hőesés növelése; villamos energiánál a távozó gázmennyiségnek és ezzel a távozó
lıőveszteségnek és a szállópor képződésének a esökkenése; stb. 9 Amíg az elektrotermikus eljárások fokozottabb bevezetése a fémkohászatban az ellátó hálózat számos műszaki előnye ellenére a villamos energia 2 sz
Y~~~~ ~ ~ 1 (vezefe/ves)
f0,ı';cıLˇ/L 1000/(C048
1
ŠÍ-
,
zõ
_..-.
fõrõzz/zzz`,,,4"
~
zı,
__ _ __...
1 1-- 1
Í `Z"*~ı
0111
j
z g
_
/(0'0/0]/`
ZB
IC*...Q .Q
`
1
06'
"_ _
i3s
l
z
?
U1 1i
_
1. Ű I 1 1 ga Kaszén „ _ , , /foszen/raksz
7: 2 i
az
_
Q „1 1
]fŰ.ı!D
Bamasze'/7 briket
1 “sw
1 i
0 - 1 Nyers 1 bar: ~
1
Í
naszén X,
JFı~yE xııı. Lu 0 3. ábra. Az energiahordozók fajlagos nemzetközi ára
nagy előállítási költ-sége miatt a jövőben is gyakran meghiúsulhat, az olajra és ha van, a földgázra irányuló érdeklődés az aránylag kis munkahőmérsékleteknél is kétségtelen. Energetikailag kevésbé kedvező vidékeken azonban a
szénpor és generátorgáz versenyképességét továbbra is megtartja. Ezzel szemben a természetes tüzelőanyagoknak rostélytüzeléssel való közvetlen eltüzelését a leggyorsabban, általánosan el kell hagyni. Nyilvánvaló, hogy a fémkohászatban a nehéz fűtőolaj elgázosítása nem terjedhetett el jobban, bár az olajgáz első felhasználása a karbotermikus einkelőállításn ál a lıöınpölyögtető el járásnál műszaki gazdasági fölényét a generátorgázzal szemben egyértelműen bebizonyította []]. Az ólom- és ónkohók ban a lángkememrék és üstök fíitéséleıez szükséges fűtőgáz szállítására a központi generátorgáztelejıek (-g_\z'('1-.rtelnıíien beváltak. Ma már ismerjük a reakeiókinetika optimális fizikai-kémiai i'(~ltót(flı=it, nıvl_vel< az égési folyamatokban ós a lıőátvit-elnél is hasonló módon óı`vıiıı_\'(~sf~l<. lilvtwogéıı ı`vıı(lszeı`el<ı`e (szilárd-folyékony-gáz alakú arıyagol< re: A-'T: . _ i1lás:i.ı`:ı) \-'ııııatl~ıı>zóaıı vzvk a l`ı~ltı'=t`<~|<~l< a l<üvvt;l<ı~zől<ó|ıpvıı Í`oglallıat`ók ı"ısszı~;
zur)
I. l\'is ı'ı'-sz:~ı-sl<ı~ıın.gysıtg ı`ı'-.vóıı kiliiiszölıöllıol-Ő ıı. belső ós liiilsó ılil`l`ı'ıziı'ııııı.l< ıı.'/1 ı'ı.I ıılııkıılıi.s svlıı-ssı'-gı'-ı`e. ós l.-eljosségóı'e gyakorolt lıatása. Telıát a ııagyl`elíileti'ı szilı'ı.ı`ıl én
|`o|_\-'ı'-l~:oıı_\` ı'«-ıı„ı_çı'Lló anyagok, és a szilárd, illetve folyékony és gázhalmazállapotú ı'ı-ıı.gı'ı|ó nııyngııla l-ıı"ı`/.í`ıl.l- ııagy relatív .mozgékonyság (nagyfokú tnrbulens árarı`ılás]ı szükséges, ozıil lal ıı`/. ı~g_\-ı-ıısı'ılyi állapot beállásál. hat,-ékonyan zavarjuk ós gyors hőki(*.s(-.ı'éló-st óri`ııık ı~|. 2. liiı-li'-gítő lıőınérséklet...
Il. A ı`e:.-Lgáló gázok nagy parciális nyomása.
Ezeknek az elveknek műszaki alkalmazásában megelőzött bennüııkel1 ıı. korszerű tüzeléstechnika a szénpor-, ciklon- és salakolvasztó-tüzelés elvóvel,
éppen úgy, mint az égőkonstrukcióval (4. ábra). Következetes hasznosításıık a hagyományos eljárásoktól és konstrukcióktól eltérve a fémkohászatbaıı ıı
szulfidos ércek pörkölésének forradalmasításához vezetett a folyamatos zsugorítópörköléssel, a röptében pörköléssel és mindenekelőtt az ércáramoltató pörkölés-
_ l
_* y _ l 3
G
sel. A póttüzelést igénylő folyamatot így
az önjáróságon át nagynyomású gőz formájában potenciális energiát szolgáltatóvá változtatta (5. ábra). Ez az Optimális reakciókinetika ala-pfeltételeinek követ-
`i ` 1 I
kezctes figyelembevételével volt lehetsé-
_ "
ges. Nagy tér- és időkihasználású eljárások
Áfl58008381 ýeszg,_
berendezések keletkeztek. A spontán lefolyású exotermás pörkölési reakciók a szulfidos ércet - habár kis értékű - tü-
, 72 T1
re".
zelőanyaggá tették.
" _ _
-lalllilli ×"l`l`° ,
`
Ammiasi sebesseg
A reakció meggyorsítására' irányuló továbbfejlesztés oxigénnel dúsított leve-
4. ábra. Az áramlási sebesség, a lıómérséklet és az égési sebesség össze-
gőnek, vagy ennek hatásával egyenértékű függëse SZŠI1 68611611 forrószélnek a használata a szulfidos elegyeknek az Outokumpu- és Inco-elv szerinti kéneskőre és salak rıı. való
úgynevezett
,,autogén”-olvasztásához
vezetett
(6.
ábra).
Hasonló
célokra, szulfidos réz- és nikkeléreek koncentráló olvasztására szovjet hőgaz dászok és kohászok a ciklontüzelés elvének felhasználásával ciklonolvasztásí. végeznek. Ennél nyilvánvalóan az olvasztótérben való tartózkodási idő elég telen a reakció lefolyásához. Ez azután a nagy teljesítőképesség és a szıılfiıl pörköléssel járó hőnyereség mellett jelentékeny pót-tüzelőanyagfelhasználás
sal jár. Az optimális reakciókinetika ismereteit az illósítási, vagyis lıől`o gyasztó folyamatokra intézetünkben alkalmazták először a Lange, Bfmlzvl és másoklszerinti „lebegtetve Olvasztás elvével”. A 7. ábra félüzemi kísérleti
kemencénk méreteit, a 8. ábra a hozzá szerkesztett különleges égőt mııtatjıı.. A kedvező metallurgiai eredményeken kívül olyan hőfelhasználási óı`tól<el<ı~11
órtiink el, amelyek az eddigi módszerekkel nagyüzemileg végzett illósító vljıi rások lıőszükségletét nem haladták meg. Az ilyenfajta, az optimális reakı-ió l-:iııvtil~:a1fizikai-kémiai feltételeit tudatosan hasznosító, úgynevezett „teljı-sit. ıııóııyintenziv" kohászati eljárások sajátossága, lıogy nemcsak nagy tel_jı~síl1-(5 l<ó|ıı~ssıigı'i(~l< keflvező kohászati eredmónyekl<el, hanem a hagyományos vljáıwi sokkal szı~ııılıvıı sokkal inkább a kémiai átalakulások gyors lefol_v:i..s:i1val. 1"/.vlc 1 hı \ ı`ı~n.l<<-iólıı'Šjıiııı~l< lóıı_vı~gı~seıı ki-ılvı~zı'ílılı l
~-ııı LH
lın„z.ıı.-ilıˇıs lı-.lıı~l.ı'isı'-gfwı-l lóııyı-gi-1sı-1ıı kiselıb követelmónyeket támasztaıı:ı1k zı |ıılo:ııı_\':ı1g ıııiııősógóvel szemben (Ü. ábra). Az ilyen újfajta intenzív tvljvsi1í1-ııııˇ-ıı_\`ı'i ı-Ij:i.ı-:'ı1sol
vı~|1Iı~ıı l`ınık(-.ionális függése jellemző, amelyben a póttüzelés, a szilárd pótl1i`ıv.ı~|őaıeı_vag, az exoterınás reakciókból származó hőnyereség, esetleges levegővlfíıııelegítés is benne foglaltatik. Az a tény, hogy a szokásos terhelések olvasztókamrás tüzelésnél (0,60. . .0,75)lOÜ, a ciklontüzelésnél (3. . .4,5) - 106 kcal/m3, ó lıasonló nagyságrcnduek, mint a kohaszati olvasztasok es az intcnzıv pörköz Erc
NMExmLg_
Érc és prím. (ev.
Põmgõz - .1 _-v_l
l
z 502
j
rl-l-l-\
ÍÚZGÍÉS
_r-}, E
/
I`
R
Ha/0m
Levegő
:II
V/0//ıı/.
l l
,z 11'/ ll* I:) UV szaW
\
„Ű,Ég
/ez/' 'Ép
' . |@mw-j Í norma! P. 1811' 1
z
`
_L.L
' P0/*ölő teýfes.
50/0?_E,. 240
__ g
Fájl. /7Őfčff.
1
003
- Túzelõanyag fel/:_
l
Le, m.,
l__gfg/gzjftggg
'
"`_:“`
0,3-0,0
0
1250
0
g g
J
0
-
_
, -
.
mms
|
_
/100 ` 4700 M
mi
3,7
-i---.,Í_ Í
` Ercaramo/fafa . , por_, ı1l
pwmmk ý
\ pd,-Á.
1
_
_,
I
1 02 t0,8õ-0,45
zj
0%
1Í,
l
0__.”׫_eyr_l_ ___«___„________ Hányemsey
'
12-Í: É?
0,07
0,3 j
“W
, l
Lıõ fm/ı>L2fz0_-_ -1--~._-_' ~
5/'C
Parkgdz és ısfg lpčfff Párk Lev P0/-kgdz põ,-,ıf ' /rem. . z sza- _“: Lebegfeta. N Lapafvla jMech.p0rk.kem. ildglamera/0
l
1
'fˇfffl
-0'
-.z
0
'EW
W 0
_
li
l --"M
30-10
X„J
A
_3'ÍÍÍ5_ .Í 1„„„--_
Í
`
0
:
i 0 i_°;”Í-É“”'*"*"'°`* l_ ___ _ _ l I
0 I
_ _
gčzçãçmg-i aglomãraga'
j ý0"Zf8f` 78Í8l$'
ipm.m6.j I
Ipmmé/,x51/zfıszfpırzfnel 1-15!/ff, 52
J F0
Š
40000 -ig
1
: _ ib Y 0,35 ! - _ gy-'§Z,,“,?,,,, @f{°_',ffÍ_,,,_ Lfffeççggçgg 00-?_*i$z_f«/ef-f-,1._2 f/f_,_;.,;,1 -'
ı
ıı. oem-
lési eljárások esetében (zsugorító pörkölésnél ((öl,6...(`)_,65)-106 kcal /m3, ó; röptében való pörkölésnél 0,3-106 kcal/m3, ó), igazolja azt a megállapítást,
hogy a kohászatí műveletekben a teljesítménynövelés és energiamegtakaritás messzemenően az égéstechnikai problémák megoldásától függ (2). i Minthogy nagyobb hőterhelésnél a falazati- és távozóhőveszteségek csak lényegtelenül növekednek, a gyors reakciólefolyással elért teljesítménynövekedésnek össze kell függnie a póthőszükséglet csökkenésével (10. ábra), ahogy
ez kísérleteinknél, mégpedig szulfidkénre nézve aránylag szegény (<5%) (-legy feldolgozásánál, igazolódott. Az ilyenfajta teljesítményintenzív eljárások alkalmazási területe semmi képen sem korlátozódik_ csak az eddig vizsgáltlelwtőségekre, mert például az eddig használt aknáskemencék helyett a ı`(-.ılıık(fiós folyamatok lefol_vása is elvileg bizonyított. Ezért a továbbfejlesztés sem csak tisztán metallurgiai, hanem jobb hőgazdálkodási érdek Ezek a végkövetkeztetések annál is inkább indokolt-ak, mert a lıagyoıııáııyıos keıııen('.ók és az ezekben lefolytatott eljárások az optimális ı`eal<eió-kiııı-tika mai isırıeı`et..i-.iııel~: nem Í`(~lelnek meg, és lıőgazdállcoılási szeıııjıoııtlıól sem ılolgozııak optiıı`ı:'ı.Iisaıı. l*l'/.ll \-'ógíil is a l`i`ısl`1g:i.zol< okozta ııag_\' |ıő\'ı~szl1ı~s<'~ Bill!
_u_&_“°_`g _W\____E§N_w_ KŠNW ___+__äg` __m`_”_\_ _ _ a+_ čg\
_J_ _ í_ _W_ g
g_gš _ÉggNU + ãgš “ask šm `§Š_____/,+ŠNg _32 9bÜ_%_`%×wq _Št°Q_
g _ _,
_ÉjÉW _Š gMgwwm w___ g___ mý
“_ ENW Ü___» _ Í _ _QŠã` _\Ăma ___U%__Q&
mmüW_HÉg_H_ __j_ _MH
Q__* /_Él__3|_ _ |x ___M__W___M___W__ _ _l m
II1|IHj_ıWHIl !_l| HH
4 _ ____lj _ _I .|_ _| _ _ .ı_ |_
Qmää gm ŠQ Q_SG QWNÉ Š _Ükg NT_Á á Ă >_ EQ agridkg» _ |_ ME__Šm ãsgššqQQ>\\ E W4 _ EB_
_ë\S_Nšăh_QgŠ äŠ`<E _ãšëä N_w_ g_Q_
_j\___
sxm_ _Šgä _* _t\`~\NU_EQ `C\Q_EEmg_@&_@ N_
E
kgagg acggš _ŠEŠNM &NU_g_B šÉãšã g\_NE ~_\NgNŠšŠS Q ggë_ _||[_
W__Ă_ M_NW_ WMLW [\*_L_k_ `rrj___h p____L >\ __ _ _\)_ __ \___\_\\ \\\_\\__ ___\_\ _\ `_`__\_\_\ ______\\`_\_ `__\_\_
Új_ N_ _l _ý_ _ _
h_ |"H_____H__| _H_|q_`H| h
mgzfw __“_
MŠDNW ˇ\__š_â_g§`
gšã
_gÉ_Q_s` 3_\<_
ăhšw
ı __! ı_ I' Š `~
H_w \ä _ _ :'__1" __:_W__'fe _._ _ˇ_”_ .O__. _.J".'.Ó _.ˇU§.OO __._§.p___.`_._DD__ w \ 7 “JO 8 _4-ll _w _0 _*___ _" _ ...__ __ „MM _ mü kvwñ mã_a_ë/'_ `km.ñxá @_I
Imı_ l
T__._ ... ˇ.. "_ “_ˇOIJ'oQ_ On ._ O._“._ .`_".`§.
Í \_ `l
_ ŠI,I,
1“OO _.I07
Ű&W.\”“ Mm"`„_A_____Lä§gë_š_šâ„”
5 §" 5 U-._.
wW“wWŠëäw„_gi “ ___.á._
3%”w_&„O“_O“ “Ow“O„.“”"„MÉ“v"`Š vã $„%W š` AP3 Ja*_ \_Q., O_```'O_O_, %__"__`._ ._q._ .__ __ _ˇ. ._
NĂ1 /\\
` J`` " `
'__' U _`U_._''tk I'
U_H \\ *_I
___ \7ıwfm A L_” \ _
` M vv.” _\ \ WM „__\
A_\_ A\`gív `í ˇ _ \\ _
` `4""`\ “\" `\
eý "`b__"" "` sO._'_,..."* _."" \ _
Ó/ ` %.., ”` .v».“Q”_? O.§“Ó“.OR *»4ˇ 40.. %_'”.' “.„O ,W .ˇ 0. _'._'__: _á%`%.. _ _v.“.“._ _.__ ...âä __l.4 OÖ_Ó. _* Í>._.J_'I __O_O4.1O4_ãQ4Ó“_ˇ._O _„ w“.%.“Oo `.čqI_._`4.0_/,..1 \ NÍ\\_ _ l|]_
É*HJ1;i|
_
_ .U ˇ_
li/ \ `_ M` MA: '__ V 0
\azW"
3% “`“”Obv' “__ „.„O”.äO“
`'"`š Z 9 !`:U`M`\ M__
_ _XmMH,
m H_\ m
ûow \ .I."„„.“.„ı` \ vv". ` yi.. _. ._._ ._ ÚrI
OO '
äwaýL 'äwuEA
/ väš ;ıg_\ˇ`.\.^_.`^ _:#0.
'0. 000 00
ç`OO__:
,__
LNĂ 4
\
.....`§` Í.._
`“/Š
/`
__. _\
Ó:___ /_ 8 _/ _ m X_/__'
\ \
/\\ /\M
O \`Q _.,
P
_ N A__`
\_ \I
Hír 6 „\:_\`_ VZ 0 Š 8
_`\ \
_` _\
\\
/
\\_` \\\ _\\ \\\
\`
\
\
\
1N_mm E Lw
„Il II `\\-.-ıı. '___
\\ _`,_“=_ _lı:|_`\i_u
'' __” „_í| Ww __"``“`\\\`\`\`“ \\\h..I. \"_""I ` ”°""` __T.\ ˇˇ ı-_'ııılıı xiII___ _ \ 0,' `_nl`\`\".`\ \`\ `\ \ \l - -
3
qälflıfffıllffıl' „A \ `I Ílı lı flıi\ Iıl.'00 f ıÍ"I'_.!ÍI'_ I"'
'I
Ö
Í
U
_”
\ I'\\` _\h`\ `\Ó. \\\\\\\ \\\ \ `\ \ \" `\I`\" \-`\ - -_l\"_
I ıı-.I I `_
..`Í.AIı' `: .'. ,
IIL _'I
___4_
HmUía
B` A%
Ű _VI__gm LH
Z0
m
m'S i.. m
m WMH
8
P _ u d _\ _Z
A
_L_
AWm
9 ÍSZE
Í
Í
\ ` ___`\___ '_'_ __” ___ __í_a
\ _ `\ .\ O' ` .ııp
___
NW
`_
'E I'
M
N L0
_! J I' Ú
J
`\ 3 f Í
“I
'_ _!! _II _\I Il
_'
H
._
ip
Já _l
__I'
`\_
:____U_šwä_Ă äãd | ãšëwm
QOONl com:
xh©|mQO
awã Ogä ýI
wÍ_"m
www
GI __
Eooçsoˇ www: Ímgwã wëã ıíäm Í 0AS _mi 8/: _GJ_>_c§_: cozõ _%__o' „_ _ _>_o __ m _
PmšÍ3ga3:; agg __Šü_w š_ äEE w_H_;w_
W
„OS__ûo wJA|_:o_E::_EiO_Nmš_;w_5:
wo : äâI M
_cml zgãEgmh2älg
ÁMNH ıog St
oâıI1o 2ˇO
ob55% cmENG
Š3
;P_I “Š Í_w_N_+
mó Ro:Ed3
CEI|
xomwp P__o©pNw_w_>_o mmýwww zsowdãws
al _
OO: OONH>
ív m 3%_1]
OOMW Og:1|
-Nő 'nba
_ígó _AÉv
Ég_°_
_ Noımcäño Gwãñgőoãmoi ıñcw_?wcsgmgwıwiw: OOMH
:mm
Gowwgñn mogtëiogäqoãmü šN*Q Oăãw`_3WgwOâw>wa\^wš@SNW _wo8Md_hnw_awgmod>wdghñw ñwE 3_ mal HÉÉ_GHNMS_®;'_82®_% H53wEW_
§_|
3ám má Eša_wE%m2® om
U
sam:
OO É ll
OO Og: ©É
gm
és moZ_xãš_?h_wWNEŠV %w®H®Nwm©2% u *_ ___?E_ä2 m3
Égwã G__F__„srv g5PEEÉEÉE wm
Já_§__; _ ñwwš_w_wNT_É
mgi
ho
ãš _mã%N_§ä dá w _wã_š
Šám; _V:_w:
É8 *N
O_„ mm:E\_mUM_
umû kwwwwã2
k wwñmxmıc _g__W_
nu
PJ
ı
1ı
pı-Iz ııııııllı leıs lırııııkııs |ı:ı.1:ısÍokıı|< ıs ıg:ı./.o|_|:ı|<, l<ıı|oııos|<ı~|>|wıı :ı0 és lı»loz.-zlu-ıııı-ııı-ıilaıııil. |*]v.'/,ı-I sv.:-ııılıeıı, ha az elegy és a reakciók fm`ı`é gáztermékének 0-|lenáı`an'ııÍı :ıı-zıııı|:'ı.~z:ilıı'ı| l<ı"ıvı.~.t-l<ező jó lıőkieserélődés miatt az ai/máskeTnemfrít kíváııjuk ı-|ı`iıı_\`lıı-ıı ı`(-yszesíteııi, akkor ennek munkamódja szintén javításra szorul. .-\ ı`ı~:L0l<(-iékinetikai hőteohnikai szempontok itt is szorosan összefonódnak. \
0
R
w
ı
i. A-ı \P -W ıı
'H
]4
.0\ |`éıııImIıá,sz:Lti aknáskemenoe a legjobb metallurgiai eredmények elérésére és :ıí legnagyobb átmenő teljesítmény biztosítására tüzelőanyagul változatlanul s'/,inte kizárólagosan, de legalább is túlnyomó részben kokszolha-té kőszénből
0000,
'
V
;
cm000 /kg kcal
I0 1 0 I 0 ı
L
_
0
1 A == 'ÍŰ% Á'0Í\'5Z
0
D =20%k0kSz
`
v =30%k0/rsz
zY
050
.x 3
0000
..._
Í
+ = 10% zzzf„zzzzz.zf„/0000) „
\`bl × z 20 % xfõszëzz (0000)__` E.
"
0000 0--00.-0.00.,
0
“
3000
0;
1. ER
.0 0 Í* l
j
20000
j;
l
l
5
* ^~~0:,0`:
1000 hRz11 ászu/<`s8'gı8r
7000 kal/kg 1
Ű
l 1
2
4
L Í” NME XI" La
ez l 3
0 0
:I 0 + :ı` `l`×ıı 8 “L `ıı
0
0i
A.
af
6'
Ü 5
0 Ő
L_
X
_”
0 _, _
,Á gorbe -20% /(0/(sz
iës 80 m3//7 902 7
BSEÍE'/7
Yëljesifmény Í/24 h 10. á.bm0. Fajlagos hőszükséglet - teljesítmény összefüggés
előállított kohókokszot kíván. Ennek kémiai összetételével, fizikai tulajdonságaival szemben jelentékeny követelményeket támasztanak. (nyomósziláı`dság, és mindenekelőtt dörzsállóság; nagy felülettel és nagy porozitássalt járó darabosság). A nyersvasgyártás alaesonyaknás kohójánál az összkokszszükségletnek mintegy 65 %-a a Ram-mlefr - Bfilkenmtk-féle, barnaszénből előállított
koksszal (BHT-Koks: Braunkohlenhoehtemperaturkoks) helyettesíthető. A fémkohászatban a kohókoksznak ilyen nagymértékű helyettesítése nem sikerült (középértékben legfeljebb a kokszbetét 10...15%-a helyettesíthető
lıarnaszénből előállított koksszal). Ez a kis munkahőmérsékleteknél meglepő tény többek között nyilvánvalóan a kemencejáratok különbözőségére vezethető vissza, miután hajlamosak vagyunk a toroktúlnyomásos munkaméd hatását a ffıwószél-alkalmazás fölé helyezni. A kőszénből előállított koksz ıııiııt ııı-,ınes tüzelőanyag aránylag drága gyakran impoı`ttermék. 'lí`o|j(~.s, v:ı.g_v legalálılı is ı'és:/.leges lıel_v(-.ttesítése m':pgaz(laságil:ı0g je|(~.ntősn(~|~: |:'ı.ts'/.il<.
ılıııı
A vaskolı:'i.szatlıan ııagyiizomi I<íséı`lvt0el
sehweling) megy végbe, az előkészítési költségek, a koksszal sznııılwıı Iiııl.. érték szerint is igen megnövekedett tüzelőanyagszükséglet miatt gıı'/.«lıı„ı`ıp_ talannak, a portartalmú, a reakciók gáztermékeivel és a nitrogéıılııı0|lııs/.llııl ,M
lëljesílim. errzelkgdágjf/0
12300
`
_
jl
H
0
Š l 12,7--`---
ll
l
`
`
Á
_.-.._.._ ___..-_.-.„
|NME xııı. L0
"""'l-f
7
7
7
~As~ 7
~~»~-- A A A
`\.
ÁL
*s Ko96 kszmegta/f0rı'f08ČŠ ` oz<x> Q,N~ı× Q's 20
. \ 00
\,/2,0 , \__,\ _0,li
0
0 -_00 .
._
21 22 23 A f00á§z0z 0,, fzzfr.
_
L
__
24
0~
_
25 78
K0Íf$_2'/T7ë§'Z`0k0rz'l“0's/-AL -)és s te/jesifm. növelés/ -0--) 0'/0/ha/v.
ak/705 kemenceben a fuvoszél 02 du'sčta'sa'va/ ll. ríbra
higított lepárlási gázok feldolgozási nehézségei miatt pedig műszakilag olőıı_\s'telennek bizonyult. A fejlesztések, amelyeknél a kemenceteljesítmény növı-
lésének
a metallurgiai eredményességnek óhaja a kokszmegtakarítássnl
párosul, nyilvánvalóan a következő irányban haladnak: 1. Mivel az aknáskernencékben az egymással reagáló szilárd és folyékony aııyııgfılc nagyfelületű követelménye csak feltételesen elégíthető ki, a szén- és más reakciók gymsítására oxigénnel dfúsítotfz levegőt használnak fel. A ll. ábra szerint már az oxigéntarl.-aloııı kismérvű növelése is jelentős teljesítménynöveléssel és a kokszszükséglet lényeges esöklunésével áraz ólomkohónál [3]. Intézetünkben a kísérleti üzemben mansfeldi éro kolıósÍl0ı'ı. sánál a 600 mm fı'1vósíkátméı.~őjű kb. 2800 mm hasznos aknamagasságú aknáskı-.ıııoııı-ı~ kis méretei ellenére kereken 90%-os teljesítménynövekedést és 40%-os kokszmegíaluırí tást értek el az oxigéntartalomnak 30,2%-ra való növelésével. (l2- 13. ábra) [4]. A fúvószél oxigénta1`t-almának növekedésével a torokgáz CO/C02-lıányaılo:-ui.ııııl~. megfigyelt csökkenését, (14. ábra) is hőgazdaságilag pozitívként kell értékelnünk, ıııorl. ıı nagy CO-tartalmú torokgáznál a koksz fűtőértékének igen tekintélyes része (esakııoııı I 7“,`,-az ha a koksz alsó fűtőértéke 7 200 keal/kg és az 5% CO-tartalmú torokgáz ıııvııııyisı'-gı-0 kb. 8,5 m3/kg koksz) lıasznosulatlan maradt az aknában. E kedvező ered mények ollu ııére az oxigén használatának bevezetése a fémkohászatban ritka és vontal..ott. A kolıési~ tási folyamat motallııı'gia_ilag fontos változásai mellett ennek oka nyilvánvalóaıı ı-0|sősııı'lıaıı az oxigéntı.-lepf-k nagy bvrıılıázási költ-sége és a még túl nagy oxigénvlő:i.lIítási ı"ıııkı"ı|l -
sı-1.:. 2. _-`\ lv\`(-gőnlőıııf-Iı-gílés és n ıı`ıı~grıö\-'<-lí`. oxigı'-ıı |ıaı°eiális ııyuıııás lııı.l.-ásáııak ı~;_{yı~0ıı ı'-ı-lı'~l<íisı'~géıııˇ-| (lñ. álıı`n.) ıı. f`ı'8ııı|<ıı|ııi.szn.l.lm0ıı eılılig nı~ııı lıaszııált l`oı'ı`ószél ıııı"ıszn.|
Bo?
80|
1
W
t 29h70 ..-_
_
0
ŐŰ l
0__0
~~j
,\oQ 'PI
y
03001402 A
61 '5
I”
1**1
2
41°”
0
~
Š “el 'Š *S
3
~
,_ _2á„,1z0z _,__ 21,0%02 2
A
ény 01 VŰSZÍŐÍE/jesf m
~
Ü
l
,
0" 1000
|NME xııı. La
_ y 2000
Í
0*
2000
8000
Á befa oldlf fuvosze'/mennyíseg, A/ma/mz/7 12. (ibm.
40 -
-1l
*
l l
ll
l
l
..
azúvwvwıëo Q /Al (0/(szfe/he.g/rıšebb Š'Š
1l
jj
21
23
'25
l l*
1
l
A
1
Í
l
`
1
.
l
27
Zý
37
33
L
T
l
35
96 02 0 fúv0'sz8'[ben 50
l
Él (AiQ
l
1
` I
l
7
mi
Š A/0Á'$zm0_qz*a/far/fzifs
10 A
%
0 = Ű
°
l
,
l
,p\ıMExııı_._|,@_ 0 0
23
2.5
l
27
27
2.9
3 'Í
30
02 94* a fúı/0Ísz0'Iben l.'š. filırff. A l`ı'ıvósv.«'-l 412-ı|ı'ısít.ásánıı.l<. ı-.rı-ılıııı'-ıı_\'f 1 É(l*~`z
ıw.ı'ı.ıııll ı'ı.ssn.l ıı.ı`ı`a a |u"ıvul-lu-0ztnl_.ésrı-, hogy az oxigénnel végzett levegődfısítás túlııymııéıwiszl. ıı. tı~|jı-sítııııiııyt ııövf-li, ıı. lı8vegőıvlőmelegítési viszont a kokszszíikséglet hatékony nsı"ıl
3. A korábbi, valójában rrıeg nem nyugtató eredményekkel járt törekvések, lıogy ki ıkszıııngtakarítás elérésére más tíizelőanyagokat, szénport, olajat, gázt vezessonok ıı. _l`ı'ıvı'ı-
slklıa, fıjjáéleılnek. Ezek a műszaki és apparatív fejlettség jelenlegi helyzetében eroılıııóıı_vı\sul< lehetnek. Minden esetre ismert, hogy nagyolvasztónál szénporbefúvással |.0*_*.{,-ııı'ı.| ıııı.gyol.>lı kokszmegtakarítást értek el.
41« ;
3l 'zúan
1 21% 021 (180090)
A
0
1
20,7%00 y
2
.
Í
l\)
0/
A
30z2%02 j -0
0t'0r
ÉQ 002 2,02*
01
` 400
450
|NME xııı. La.
0 550
500
Ő00
`
050
700
D73 02 /ff) 2/7 14 . (ÍÖTU.
Nyomatékosan rá kell azonban mutatni arra, hogy újabb műszaki fejlődés és továbbfejlesztés csak akkor várható a legnagyobb hatékonysággal. ha a meglevő létesítményeknél a reakciók lefolyásához az optimális lehetősé-
geket már biztosítottuk és ezeket már ki is merítettük, illetve akkor, ha ezeket az új technológiára is vonatkoztatjuk. Hogy a fizikai elegyelőkészítés, mindenekelőtt a nagyporozitású zsugorítmány és a bekövetkező elő-elsalakulás
1000
y
-_
~
,
~ ~
I/ 10001?-~~«~~
is
°mêf
Hó
G0 _.-
„“01 _
..--z
\l`QÍO
i
1
i
~
0 0
-J
_,,
-f-
___.. 0--
600
_ li 30
0
40
-4>-
.
..-_
T.zi\~->
~-1
~0\0 fׄ.
0_ kisČ
70
.
I
000 0
500
f I
_n
“-A
0001*
l
XT!
m
.
~ `
/y\'L
~ 0100000000
\\\0
sf Í 0
j
~L 1
'-ıı„Č*02
1100
csäk/ez*
~
01~»z~-T~zj
00
li, Í
.50
P040ez
'llj
_ 00 Ő0
A,„P
i 70
l
I
NME xıııı_a
„nl .`fii__L-..____.__ 00 90 Š-_-.0%l_
%02
lő. fihru. ()xigı'-ııı|ı'ısíl0ıi.s és l`ı.ı\-`ı'ıszı'~l~ı-Iőıııvlıigítés ı~gyı~ııéı`tıi|<íisıigı-
ll N.-ı„'-1ı|ı.„-ı \ııı~z-zzıın ı-`.;z_„~.-ı«~ııı ıcn-zıı-ıııı'-ıı_\---l \ııı.
120!!
Õ0|[ i...
zy
j
`
FC "'-'-51°/0 Fe az 0/egyben
j
10
l\\~~ ~
l
L
~` cs
\
\ j\f
\
NC?
T”
0
ig
A\\ i //
ig
_,
m
00 /0/ 0m
\\l
Fs l
l
Š
l
l
0
/fe(l0/ıcsákk. a/s(zsnaz'/ai; 50 li 0
, L
_
0
`
0
0
l
`
0
»`
0
^
~N
l
20
l
40
1
lı
`
0
i x
\
l
l
,L0000.00_
_
j
_0
_
1
60
Š
i
F
0
,
il 01
10 Š
l
__.
.b
A
//
0
'
1/4 \
il
`
«;
»
Š
6 l
R
//'
._j>_.___
növelve Š
,ő
l /
/Ég
l
1/l/'ll0
\ `\
Í'
1:
1
~00
2
0
j
1
Íëýësı
'/00
l
l
l
,
N
A
l
`
l
wj l
0
Š
/
0
1
0
0
l
l
0
l
_
1
0 _
j 0
l
j
00
-ff0 018--43%/fe «=-0~-0100-011-0
20
40
Ő0 `
80
'/00
74
INME Xlll.L
í
16. (ibm. Különböző nagyolvasztók kokszfelhasználás-csökkenése és teljesítrnényemelkedése az elegy növekvő zsugorítmánytartalmával
ee
V
0
.
_g
1200
1
l
li 1
--
_
1300 A
„OO
l
~~1~e«
77
E*
1
,
0) Forgó kem.
i
j I
kg/2* nyer vass l
i
E Q:
000 l zfe/haszná/a's K0/<8
bg), Z.sugo/ifa' szalag
0 0 _
*
000
l lmëm-0 0 20 Lz z
l-~0
0-
il 40 A
_
„ 00
à ~.._._ “___ 0*-.__.-
80
100
Az e/egyben /el/0 2500011tm. % Hi'/fr. ıibm. l*`ajlagos kııkszlidlıaszııálás nagyol\'ıı0szl-ólıaıı kí'ılı"ııılıözı"ı zsııgorító ıııéılııkııúl 210
ı l
/lvl 04 --30% Fe az 8/egyben
Y/
0,.
/ 1
Az eíegyben lévo' zsugorüma'/vy
l
"IT
l
\
`
'fmëny
i
l I
,0_ ;
96
1400;-is
.J
l
» l
80
Az 8/egyben Ieifo' zsug0rı'fma'ny
,
l
\
«
0
8 de'
`
jó
l
\
0
50° 2
" ”\ ('00
/'
0
l
l
l
;.44_;_«i
0 ~`0~~»«---«8-_- %F.«.= -0--l 1 --..._ WA---=>4zFe A \00 0 00-11-
»0\
j
Í
. ._.
-1
l
nıil<ı3|ı|ıı~ıı hal. :ı.z álııııvııő tvljesítméıl_vı`e, a zavartalan kemeııeejáı`atı`a, és vzzvl az akııáslunııı-ııee lıőmérlegére, azt a vaskohászatból vett pélfltával a lli. álırálc világımaıı ınutatják. Kizárólagosan vagy túlnyomórészt zsugorítmányt lıasználva a salal
1-lıšsegítiésevel a fémkohászatban is hasonló, a tüzelőanyagszükséglet-csölqluııóssııl is járó eredményekre jutunk. A Zrí,ngÃfTemence alapvető hőtechnikai alárendeltsége az aknáskemerıcóvvl szemben a hőáramlás (a forróbb anyagtól a hidegebb felé) és a hőátaflás (legalább 90%-a a túlhevített boltozat sugárzásából származik, ha a hőmı'-ı`
sólrlet 1000 C°-nál nagyobb) törvényszerűségeiből ered. A távozó kemencegáz nagy hőtartalma - a tűzálló falazat tartósságára irányuló figyelemtől eltekintve - nem egymagában korlátozza a tüzelőtér hőmérsékletét az 1050 CO-os maximummal, hanem hőtartalmának hasznosítására kényszeríl. hőkicserélőkkel. A rekuperátor, regenerátor, hulladékhőkazán szerkezetéı'ıól
minden esetre számításba kell venni az elsődleges és másodlagos szállópornalc ,<.;_vakran igen nagy mennyiségét. A kemenceboltozat tartósságának biztosítása -- különösen a szakaszos működésű álló kemencéknél - korlátozza az időegységben bevezethető hő mennyiségét és ezzel a kemencék kapacitását. Az utóbbi egyébként a kiürítés és berakás miatti hosszabb megszakítás, és a
tárolt hő ezzel járó elvonása következtében a fűtőanyagszükséglet lényeges növekedésével tovább csökken. A 17. ábra ércek réztartalmának koncentrálására lángkemencében végzett kéneskőre Olvasztás példájával mutatja a tüzı-~ léstechnikai és eljárástechnikai intézkedések (rostélytüzelésről a jobban szabályozható égetős-tüzelésre való áttérés, és megfelelőbb tüzelőanyagok haszná lata; folyamatos üzem; 600. .800 C°-ra előmelegített elegy berakása) befolyását a teljesítménynövelésre és tüzelőanyagmegtakarításra. A fajlagos hőter-
lıelés növelésére a folyamatosan adagolt betét hűtőhatása is módot ad, bár minden álló, 1200 C°-nál nagyobb hőmérsékleten dolgozó lángkemencénél a falazat tartósságának a növelésére irányuló óhaj a különösen veszélyeztetetlz kcmencerészeknél szabályozott hőelvezetést (kis falvastagság, hűtés) és ezzel fokozottabb falazati hőveszteséget tesz szükségessé. Ezzel szemben a forgó (lobos lángkemencénél a forróbb kemencebélésről a hidegebb betétre irányuló állandó hőátadás következtében a bélés káros túlhevülése gyakorlatilag lehetetlen. Szigeteléssel nemcsak a sugárzási veszteségek csökkenthctők -a felére, ezáltal a kemence termikus hatásfoka a nyugvóteknős lángkemeııı-.ó hez képest lényegesen nő, hőszükséglete pedig kevesebb, mint az összehasoııv lított álló lángkemence hőszükségletének a fele; hanem a fajlagos hőközlés is
háromszor- négyszer akkora lehet, mint az álló lángkemencénél. Ez az egyik fő oka annak, hogy az adagidő ugyancsak az ott szokásosnak mintegy hm' nıadára-negyedére csökken [6]. A kemence és a fürészgépcsatorna közli aránylag laza kapcsolat következtében, hamis levegő bteörése miatt t(~.ı'nı<'~
szetesen a távozó gáz melegtartalmának gőztermelésre való kihasználása leg alább harmadával rosszabb, mint az álló kemencénél [7], A hőteehnikailag legkedvozőblo kemenceforma kérdése még nyitott. Minden esetre úgy gomlol juk, hogy a hosszabb lángkemence az átmenő lánggal előnyösebb, mint ıı. |ıatl<óalal<ı'ı lángvezetósű úgynevezett ,,rövidforgódobos kemence". A rvakı-ió l
(~, a t-iizelőanyagsziilcséglet lı-gl`ı~ljelılı egylıaı`ıııatla~ eg_\`öl-<`ˇHll` aııııııklc, ıııiııt :ı.ıııı~ııııyi tíizı-lı'íaııyag a szalcaszos íizeıııvvzetıésıııíl szíil<.~4ıˇ~gı~H.
H*
:EII
Út N\Wë Hyi) E jhäy8`_jg|%g___í Šb%QAwW\ j Ny _ăm QŠÉg*QSQH12W E &\`_š_mE,`ygja_ã_miygzé j1ãÍ bwgwyhjbgmwm g jg _)V Š? ŠEyãg ãëÍããă gi 93ágyFĂújŠgÉNmhgyMNñg
ëgëšăj „Ü wšxbgšg ggN%šaWug_ã\qmN\g1xJy%m__,t'bă
V_ _ _W II „ 0I__ IIIIII „ 0H3%”m 0W „ 0”0ÍI__ŠIIÍIIIII
N g xEx
íIIIŠIIIIIIIIII
kqwı _Qˇ_Š _`\ Q l Ufű_\_ug_`qMy_Á ãNw
äšm Nyg M_§g_gŠ ëš ãëŠqš äšä QWNŠÜ jäJ1ww ŠUNŠ Š\y1QWQENJıi_ä_§|_ _l"_ä*lmmw|
I
OgQ Ég gsmp E3G É`ji`l Gl*` Á\wWl%ă_
ű WFM
„ IIII„IÍ0 III„ I0 JIIIJIII0gi „I Ín W
Wa,
akWW Em
I
I
äW, Šš
74,0F W„I„ŠM„0II„0hg„0„_qhñfjül h
_
I Emtpêxıw
ÉU: Nwwwší mM_wŠãwv zoON:@w$:_w®xw lí_|_|_ jIêšämk ŠMQNE EE ëmkwã ŠWNWNNK\IMATil:v_ amyŠHš\m_~ _g `
__„IŠ
W VH I I II Wfpl „ IM __;Á_I:_JA__;N12 I Š ``
NWRNW Š nam: u un'I _ Wmxmg E/tű
“llDj _
'JI *I
Egšm/AJ
T |_l_|l_l
“H
“H
1 W % _%E,^E_Q_H _Në“_§_§g/vw; _ma,kí _\QÍ_E§NÍ_Š %____m 0 lá_-íýýéi __*_“Q am wgı \Q'_g`_êu_: _l`NbãmNqãlgQgi\_ l/mf„wbf%EE l__ _N_~E_šQ /NW f\w__`_ J\ýl_U _Š_`_« flwl'_5i_\IQ n`1šQáaíã\s___`_US Wuã%__H__|_% `_m_~_ÉN`\_
_'É*MRŠŠ/ŠjNGJSfp_g__§Üš _H/mm
m W m.N_IE FVI. &šWIgmJ'|WW _*im N_ëNä_gW
Q I ëŠq! `QlâgIl _š%0. \_G°\_NŠš„QQ%hlN Wp„ 1NH WI/ ,„ %
`ŠÉW QÁJ\§"\ š_°k` //___; 4QN_č
Mwwä Ég F__il \. §_Iw\_ | <_ _” I L _'L" hp _N_w_I$`m _ \mr Nm\_N _u _Q
`g%q_g *_%mm Nmˇ\3ı`_QQ\9\
MQ ˇJ IIIÍ,/1,'
Š_§NEQ\3ÉQ_§ _akä\I` <
_Á “_ )_z___; _jF Ha ŠNŠQŠÍ\
EÉOQEOÉÉ äE:®OãGI$_MmMEÉ2O
1
_ _ il_ Í\E_
L\__* _ I
__I
I _Q_~S3 _:§m_E_S%
AŰz
Šéš
jŠ _'SNQNNŠ “Hu\_ Ngbã šEë_`ŠQˇ__ˇŠ\ Q_ '
W ŠI
I “_ I _'K -\ ID
ã_.__,_\§§
l
-__ !`ŠŠQ
ii NQŠ
_
_
äš
_:I ı
,U
ıııı~ı`l nv. igvıı ı`.\olı~ı`ıııás ııxiıliimiós l`oly:ı.ııı:ı.lzol< iılőlwli ósszex-'ıııı:i.s:ı. ill
is a
lıılyiııııal- kozi-l oııııııı-gálıuıı való (autogén) lelolyását |ıızl`-osıtja (8). (.-\ Imszı-ıı Iı-llııısználás a lıetét súlyának 1,7%-a).
A fo/.`„.I--, f(f_ı;r?ly- ős fü„s-tÃfemeTe.r:ã/c különösen rossz termikus hatásfoka egyrı'-szl. különösképpen szükségessé teszi a távozó gázok hőtartalmának hasznosílásátı, másrészről viszont - a tok-anyag hővezetőképességének az energiasziiksógletre gyakorolt befolyása miatt - különlegesen jó vezető anyagok kil`ejlesztését és használatát indokolja. Ilyen anyag a szilioiumkarbid vízszintes és függőleges tokokhoz, széntartalmú masszák tokokhoz és tégelyeklıez, amelyekben az átalakulás folyamatosan mehet végbe, mint például a karbotermikus cinkeloallítás álló tokokban. Az ilyen tokok tégelyek nagy árával szembeni kis tartóssága azonban sokszor, mint példánkban is, igen
gátolja az általánosabb felhasználásukat, különösen akkor, ha hőszükségletben megfelelő egyenérték nem kínálkozik. Az ilyen elvű kemcncék használatát mindinkább különleges célokra, és mindenek előtt kisebb hőmérsékleten végbemenő folyamatokra kellene korlátozni, mint-egy úgy, ahogy az az üstök használhatóságával jellemezhető. A régi kohász-vágyálom teljesülése, a karbotermikus cinkelőállítás aknáskemenoében, az Imperial Smelting Corp. (Avonmout-h, Bristol, Anglia) szabadalma, hőgazdálkodási szempontból bizonyára kisebb érdeklődésre tart számot, mint a metallurgiai eljárások terén (18. ábra). A cinkgőz visszaoxidálódásának elkerülésére az aknában szükséges
redukáló atmoszféra fenntartására ugyanis ennél az eljárásnál a tüzelőanyagszükségletet aránylag nagynak kell választani. Mégis, 1 tonna cink előállításával közel azonos mennyiségű ólom is előállítható, külön energiafelhasználás nélkül. í Végezetül a részben csak érintett szempontokat még egyszer röviden foglaljuk össze: Közvetlen összefüggés áll fenn az eljárás folyamata reakciókinetika, valamint az energiaszükséglet között. A kedvezőtlen jellegű
érc, helyi adottságok, és gyakran a létesítmények túl kicsiny kapacitása miatt, a fémkohászatban általánosan fennálló nagy energiaszükséglet a létesítmé-
nyek műszaki elavulásával és meg nem felelő tüzelőanyagok használatával meg igen no. A tüzelőanyagok vonatkozásában az általános fejlődés iránya a mennyiségileg könnyen szabályozható és könnyen égő anyagokra, olajra, gázra, szónporra és - Európában ez talán visszafejlődés - a villamos energiára mutat. Az exotermás reakciók gyorsabb és teljesebb lefolyása az autogén, potenciális
energiát szolgáltató folyamatok megvalósításához vezet. Ezt mutatja pl. a korszerű pörköléstechnika és az autotherm teljesítményintenzív olvasztó és illósító eljárások kialakulása. Az apparatív nagyságok és az eljárásokat nézve igen különböző folyamatok durva összehasonlítása a fajlagos hőterheléssel válik lehetővé. Más, az optimális reakeiókinet-ikáı`a vonatkozó fizikai-kémiai alapismereteket (a reagáló gázok pareiális nyomása, levegőelőmelegítés, áram.lási mód, stb.) is példákkal tárgyaltunk. A klasszikus kemeneeformák póldáival igazolt tény, hogy a folyamatos üzemű, jó termikus hatásfokúakéa jövő. Az _,,ú technika" bevezetése előtt minden esetre először a már meglevő berendezések lehető legjobb kihasználására és javítására kell törekedni. A távozó korı`ıeneegázok hőtartalmának hőkicserélőkben való lıasznositásával a gyakran igen nagy szállóportartalomra szerkezeti szempontból ügyelni kell.
13|-l
l IH) I).-"\ l'.().l\`l IA f„'m`Hon, ll. ós lı'mit:ı`en, W. előadásainak kivonata. lf}i`zm.etrıI.l, X (l!'l-57), '20-1 '.!lI„_ 2_ l.zu-nye, A.: l)as Sehwebesclımelzen und andere leistungsintensive ı`l'ozı-sse. I-'.'r.:ıınff-ill, XIII (l9l30), [5] - li-IS. 13'
Ízrıfnge, A.: Die Anwenclung' sauerStoffange1`eioherten Windes in der 'Nl*l-Mı~lıı.llııı`gıı-.
Neue Hiitte, I (1955-56), 545-55-4. Í-lg Wrıgemri.-nfn, R.: Anwendung von sauerstoffangereichertem Wind zum Sel`ıınolzı~ıı von Mansfelder Minern im Schachtofen. Frefiberger F0r8c_:Ímngshefte, B 23( l_957), l l l llll :ñj l\'mmZ, W.: Anwendung von sauerstoffangereiehert-em Winfi in Sehaehtöfon dm' N l'I Metallurgie. Neue Hötte, IV (1959), 406 - 414. Zlij (zl'eZeji2Í, S. - Schey, J.: .Kupferraffinat-ion im l)ı`ehtroInmelofen. Acta Íl'erh.n.i`f~fı, III (1952), 393 -425. :'71 Moha, R.: Anwendungsmögliehkeiten für den Drehflarnmofen in der Nl<1-Mi-.lıı.l|ııı` gie . . . Freiberger Forse/ıımgshefte, B 6 (1954), 27 - 43. ˇRˇ Fefiser, J. - Börger, H. - Kmhn, G.: Bleiraffination nach dem kontinuierlielıı-ıı \f'ı-ı`fahren auf der Bleikupferhütte Oker. Erzfnıemll, VII (l954), 1 - 3.
5
-
MblC.l`ll/I H0 BOIIPOCAM BKOHÜMPILIHOCTPI B METAJIIIYPFHH A. .HAHFE Pe3ıoMe
Cs/ıııecT8veT ueuecpeııc'ı`eeıiuası cessb A-ie>ı<ııv ıipoıieccozx-1 u ı<mieTızııııoııiıııamorensvıo noTeHuı×ıaJ1sHvıo suepruıo. STO ı1oKa8ı„ı8aeT Haup. paesızmzıe cospemeı-ıuoü 'rcxııııx Kz upokaıuzıeanns M aeTOTepMı-mecsux npoueccos ızımeı-ıcıfıesoro nıiaefıeı-mz 14 ızıcııapcıııısı. PaccMaTprı8as anapaTHı„ıe Eefıızmıfıı-11,1 ızı npoııeccsı, rpvõoe cpaeiıesze pas uuı-mix npoucccoıı ,r1efıaeT Eo3Mo>ıi<ızıMa. Bo ecsuom cnwıae, npesoıe sem ıu;o1iıı`ı`ı. „soevıo Texso.rıorı«ııo”, cneııver cTpeMi«ıTız.csı K no so3Mo>ı
GEDANKEN ÜBER DIE WÁRMEWIRTSOHAFT IM NE-HÜTTENWESEN A. LANG-E Zıısa1nmenÍ`assı.ıng Zwiselıeıı (leııı Verfalııwaıı, der Reaktionskinetik und dem Energielıoılu.ı'l` In-slı-lıl
ı-iıı ıımnitztelbarer Zusammenhang. .Der hohe Energiebedarf in der NE-Mi-.tallııı`giı~, ılı~ı` síc-.lı aus ungünstigen Eı'ze.igeI1s(-.lıaften, örtlichen Gegebenlieiten und oft aus zu goı`iııg'ı~ı` l{ıı.pu,zitä.l. der Anlagen ergibt-, wird (lurch die teehnisehe Veralterung der Aıılageıı ıııııl ılııı`ı-lı :lie Verwendung nicht entspreehenıl aıısgewálılter Heiznıaterialien noelı wı~il.ı~ı`
ı-ı`lıı"ılıtz. l)ie allgenıeíne "l`en(lı-rnz we-ist in Riel_itııng der Verwendung von ıı`ıınıgeıııııil.lllig lı-ivlıl. lıı`vııı`ılıu.ı`ı-.11 uml ı'egell)aı`eıı Heizırıittel-()l, (ias und .l{olıloııstaıılı --, die in iııııııı~ı` gı`ı"ıl.lı-.ı`ı-ııı Malšo zııııı l iıısı-ı.l.z gelaııgmı. l)ı~.ı` selıııvlloro ıııııl Volllconııııeııı-ı`e /\lılıı.ııl` ılor vxııl-lıı-ı`ıııı»ıı l{,ıv:ı.l
ı,,
ı
ı
liı-llv l'Iııı~ı'giı~ liı~l`ı~ı`ıı. l)iı-s gvlıl. z.lš. aııı-lı aus ılı~ı` l*Iııl.wiı-l
,,
ı|
„
ı
O
ı
ı
ı..
I. ılıılırı-ıı nımıı- ııııs _|ı~ııı~ı` ılı-ı' aıılııllıı-ı`ıııı-.ıı, lı-ıstııııgsıııleıısıveıı Helııııelz- ıııııl \-"ı-ı`llıı<-lılii-_ıııı;-_:i\-ı~ı`|`ıılıı`eıı |ıeı`voı`. lliıısielıtlielı der l*]in1`ie.lıl...-uı.ıgs-Aıısmalše ıııııl \-*'ı-ı`falıı"e_ıı wirıl ı-iıı ı`olıı~ı` \'ı~ı`;.f|ı-ielı zx-vi:-ielıeıı fleıı abweielıerırlen _l)_ı'ozesse1`ı und derspeziÍ`isel`ıen W:3`tı°ıııelıelıı.slzıııııt ıııílgliı-lı. /\ıı ılen lŠe.is|)i(-.len klassisf-.lıeı.` Ofenforınen konnt-e der .lšeweis fül' die 'fl`atsiıı-lıı~ ı:ı`|ıı`ıı.elıl. werıleıı, dalő die Zukunft den kontinuierlieh, Init gııtenı tlierıniselıeıı Wirk-
ııııiçsgıml arlıeitenden Ofen gehört. Jiedenfalls hat man auch noch vor der Einführung ııı-ııı-r Aı'lıeilsverfahren danaeh zu traehten, dalš die bereits vorhandenen Anlagen bestıııöglielıst.. aıısgenutzt und instandgesetzt werden. Bei der Nutzbarınachungdes Wárrneinlııı.|l.es der Ofengase in W'ármeaustausehern ist der oft lıohe Prozentsatz an Flugasehe bautı-«-lmiselı ebenfalls zu berüeksichtigen.
THE HEAT ECONOMYÜF METALLURGICAL PROCESSES A. LANGE Summary A direct relationslıip is found between process and reaet-ion kiııeties on the one hand, and power eonsumption on the other. Ore of poor quality, local conditions an.d, very often, the low capacity of the plants, their obsolete equipment and a wrong selection of fuel are factors liable to inerease the energy oonsumption of metallurgical proeesses. Development manifests itself in a preierence for fuels easily adjustable and readily burning as oil, gas, pulverized coal. The complet-ion and speeding up of exothermie reaetions leads to autogenous proeesses supplying potential energy. This is shown by modern roasting teehniques and the development of autotherrnie, intensive melting and volatilization proeesses. As regards the sizes of apparátus and the teehniques, different processes may be roughly compared by setting the speeifie heat loads side by side. The example of classical furnaces proves that future trend points towards furnaces of eontinuous operation and good therınic effieiency. Before adapting „novel teehniques”, the improvement and optimurn utilization of the existing equipment should be attempted. Wlrile in designing heat exchangers for the recovery of heat from st-ack gas, attent-ion should also be given to the possible high quantities of flue dust.
OONSIDÉRATIONS RÉLATIVES AU BILAN THERMIQUE
DE LA MÉTALL'URe1E A. LANGE Résuıné
ll existe une liaison directe ontre le proeédé et la einétique de réaction, ainsi (1u'entre la eonsommation d'éne1`gie. En raison du minerai de earaetére défavorable, des conditions loeales et eouvent en raison de la capaeité trop restreinte des exploitations, la eonsommation en énergie exeessive, existante en générale dans la métallurgie, est eneore augmentée par Péquipement suranné des inst-allations, ainsi que par Putilisation des eombustibles ehoisis inconvenalolement. Le développement gén.éral est orienté vers Faugınentation de Papplieation dds eombustibles quantitativement facilement réglables et de combustion facile, ainsi de l”huile, du gaz, du eh arbon pulvérisé. Le déroulement plus rapide et plus eomplet des réaetions exothermiques, méne vers la réalisation des proeédés aııt..ogénes, produisant de Pénergie potentielle. (Jette direction de l”évolution est indiquée p. ex. par la teehnique de grillage moderne, par les proeédés de fondage et de volatilisatioıı aııtothernıes, a puissanceintense aussi. En eonsidérant les grandeurs apparatives et les pıfoeódés, la mise en paralléle des eharges theriniques spécifiques, pernıet une comparaison a|ı|`)roximative des proeédés dissemblables. Ciest un fait prouvé par les exenıples des formes elassiıjues de fours, (|ı1e l”aVenir appartient aux fours 51. service continu, au reı'ıı_leIneı`ıl llıeı`mi(1ııe (-'»le\,-'Ő.. Avant ıl”intı`oduire la „nouvelle teel`ıni(1ue”, on doit en t-out (sas d”aboı`ıl l`aiı`e des efforts vı--.ı`s l”ııl.ilisation optimıım possible et vers l'an`ıélioration Tnaxiıııııııı des iııı-ıtu.llatioııs (lej:`ı. existu.ı`ıí-es. l n exploitaııt dans :les óelıangeurs de e.lıal.euı`, la (-.n.|)aeil-ó
ı-aloriıjııo des gaz de four soı'lanl.-s, il faııl |ıı°el.eı` nl.-ti-.ııi.-ioıı oıı point de vııe de la ı:oııHtı'ıu_-.tiıııı, aıı ('.oııl.ı-.ııu souvı-ııi. l-rés ı'~levı'~ ı-ıı jıoııssióıw-.s |`ol|ı~s. Lllli
A Nıcıı ı?;7,ı1>AR1 MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEMENYE1 XIII. KÖTET
SZERKES/l`() BI/OFTSÃG
DR. FALK RICHARD DR GELEJI SÁNDOR
DR T1« RPLAN ZENO
I
\ıı~„ı×<>ıı
ıwz
A sajtó alá reııılezëst DR. VINCZE ENDRE egyetemi docens végezte
Az ábrákat a szerzők irúııyítúsfıval HERC ZEG .[S'|`V Á N N E műszaki rajzoló këszítottv
Nehéziparí .Műszfılfí lEf,f„»`__vr=tvııı. Miskolc
A NEIIIŠZ'/.ll'All.l l\'Il'lS7:Al\ˇI |'1H*ı'l'I'l`l'Il\l M All Y A Il. N \` E l:V Ű li í)/. I. lu M lt N Y lul X I I I. li Ö 'I` E 'l` E N E li '.|`A l{,'l`A l.()MJ E (-l Y Z E li E
Apró Ferenc egyetemi tanársegéd: Egyszerű bolygómiı'/vek fogszém-vá.lrısztá.8o három bolygókerék esetén. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Asszonyi Csaba okl. gépészmérnök: Néhány megjegyzés (L kiegyenlítő függoényekről Dr. Bognár János tszv. egyetemi tanár, a kémiai tudományok kandidátusa és Jellinek Olga egyetemi adjunktus: Egy chelatometriás indikátor . . . . . . . . . Czekkel János és Sipos László egyetemi adj unktusok: Összefüggések os katf:Íofriok elektron.héja, (malitilcai beosztásuk és ezzel lcapcsolatban szulfidjaik olclhatóscíıgri között . . . i fj. Gagyi Pálffy András okl. bányamérnök: Kor:/vex függvény szélsőértékhelyéncli: nmnerikas megközelítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hahn Erlıard a Karl-Marx-Stadti Műszaki Főiskola Mechanizmusok Tanszékének adjunktusa: Kapcsolatok biltyköstárcsás hajtómű, ayomószöge és méretmf között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Dr. Huszthy László egyetemi adjunktus: Fogárok térfogatának kiszámítása kfápkerekclf'nél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Patoaros József a MTA tudományos munkatársa, a műszaki tudományok kandidátusa: Egy általánositris oi fejtésmezei bekötővágatok telepitésénél . . . . . . . Dr. Pethő Szilveszter egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Áso(ím.._:;vegyonbecslés rögzített megbízhatósági szinthez és interva-llumhoz . . . . . . . . . . . . . Rzseoszkiý Vlagyimir Vasziljevics egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (Moszkvai Rádióelektronikai és Bányászati Intézet): Killfejtések korıi.7ılc.:T gépesítésének elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Terpláre: Zénó tszv. egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: Bolygómű/vek fogszá.mvá,la.8ztá8a. és méretezési tertornányhatárolc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Terplán Zénó tszv. egyetemi tanár, a műszaki tudományok (loktora és Szotu. György tudományos munkatárs: Kiegészités O: belső foga.zn.tfú I.~.ercl.:f:l.f fogakadásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Dr. Vincze Endre egyetemi docens, a matematikai tudományok karı(li(l:'ı.tiısa: Komplex trigonometriai fii-ggvényegyenletek rnegoldása és ':`i.él:.áfn.y f:lĂ~.ı:lfn:.u:(i.~m Lange Alfred tszv. egyetemi tanár (A Freibergi Bányászati Akadémia .lféiiıkolıászıit-i Intézete): Gondolatok ri féfrnkoholszat hőgrizrlálkorlrí.8ríról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Il 2! ZH -I I 5!
li-'ı HH H!! IU5
I IT |2'.I
I-'I Il Iflll HI?
(-ılollwrılrıl Miı'oslaV tszv. egyi-.teiıii tanár (()sl-rawai llányászati l*`ői:-ikolıı, llől.oı~lınikai és l\enıoneo Tanszék): zl. U.<:r.'l:szlr:':*ri-/if A“~'zr:(`-:`f:{~:`s:'.ı: Í\"f`í.`;f.rir.~:r:.~:ıi(} Í-íifófi::.yf:gl:r'l_:/.:f'ff'
és u fiizrlóıı1:yiıgk-íl:ı:.~i.:nıilfís u ko/:fi.-.::ı!l:f:::.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 I 'i'
Ur. /Ifnífil Hozfı .lózsefel-f§'ı~lı~ıııi ıloı-eııH, a ııı|"ıszıı.l
l:f`~:.:-:'ir'f'lfff'H :I lcf`:::::.`ııf`f.*l.` fıizfillfi hfílfímílıf' . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 'JIIII IIIIII
H:-m'.:.`f' l.ıi.Hv.lı'ı ulcl. Iıı'i.ııyıı.ıııı'~ı'ııí3k, av. ()l{.(_}'_l` vozéı`igazg'ı.Lt.('ı-Iıelyntlwıo: .-`l ınfıgyıır lz:őulfı.;- :is ff`íMgfi-z-ípfıT` lafflyzfır fı és szerepe az Orszríg energiaellatasciíıa-'ra . . . . . . . . . .
242%
Dr. I)-ıÍŐ.~ızeyh.-_ı; I)ıiııiel tszv. E-igy:-;ıteıni tanár, a műszaki tudományok liandifláúzuaa ıı. '.l`Ü_l{l igıızgzıtójzız A hőenergta mınt kemencetervezész tényező . . . . . . . . . . . . . 253 Ur. Bfiró Attila okl. kohómérnök, a TUKI igazgatóhelyettese: A korszerű primer hőcserélők problémaffz
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271
Dr. Gifinkov Mark Alexejevics tszv. egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: A láng szerepe korszerű martinkemencékben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Nikode'fmusz Antal egyetemi docens: Lehűlás-i folyamatok vizsgálata hengerszivnmetrfiás esetekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ur. 'Sigmond György és Dr. Sfiklosfi Peter okl. kohomernökökz Tfi-rnföldgyári energiagazdalkodas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Tóth, Mihály okl. kohomernök: A kadkonstrukcio es az elelctrolfızzfistechnologfela kfihatasa egyes fajlagos termelési költségtényezőkre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Péntek István okl. kohórnérnök: a TÜKI tud. osztalyvezetője: Olfvasztó kemencék regeneratifv előmelegitő berendezéseinek fejlődési iránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
334.
279 289 295 305 315
ˇl`l*_\f'Jllıl Mlll||l(ll,I|lılll`HHl`(l lIll.`lll`I`l`IXl|Il'll`Ít`|(Ul`ll lll|t"l`llˇ|`.\"|`f\ '|`$l}|(Íi.llÍ)Íi l|l'l !MIı|lll.llI`ll ll ll )k"l`ll (lšlil |l`l'|-IH)
CO,uep>KaHı×ıc (D. Anpo: Bbıõop qızıcna 83/õbee, npOcTOñ rı_rıaHeTa puoífı nepeııamzı 8 cfıwae Tpëx mıaHeTapli Hbıx LuecTepëH . _ _ . . . . _ . . . _ . _ . _ _ . . . . . _ . _ _ . . . . . _ . _ . . . . . . . . . . . _ _ . . _ . . . . . _ _ "O F AccoHu.` HecKO.T1ızı<0 samelıanızıü O Komrıeucızıpvıomızıx (]wHKLıızı x . _ _ . . _ . _ . . . . _ . 2! *O El. Boenap-O. Üefıfıunem Hoebıñ xenaTO1\-1eTpı×ıLıecı<ızıı`zÍ ı×ıH11ı×ıKaTOp _ . _ _ . . _ _ . _ . . _ _ IH ÉOIZI IJ Ilemcefı-Ji. Lllunouı: 3aEHcımOcTs Me cıw 8ııeıı<ııv VFJIOM Taımanvıiı Ks/JıaLııKeHızııo np moxoııubıx noııeoıı nııfıx LuTpeı<(ıı; 03? Hemë: OLLeHıı<eHızıe c Tonfmeom B LIexOcIıOEa1u'ı CO1ır×ıa_m4cTı×ıLıecf'ı Pecnvõmme H ncnom-„soeamfıe Torıfım-za E MeTanmfpı`mzı . _ . . . _ _ . . . . _ . . _ . . . . . . . . _ _ ll-p M. Amnafı Basa: I/I1~ı(1)ı×Uı1z.TpaıLı×ıEı Lııııaıca B Omevnopnvıo q)VTepO8KV neqeñ . . . _ . _ _ _ ECIC _/I. Beı~ıı;e_` lˇIo_T1O>KeHızıe Ee repcxoü ı`a8oBOı`ë'ı H He(:pTerıpOMbııımeHHOcTn H eë pofıız E aııcpI`OcHaõ>ıKJıem»ısI B cnwae ıLızıııızıHıı„pOcıımw'ı`>1'=1 DpD "U"C3"C5"U .>,Š?Hwco0eMyc: pızm . . _ . . . _ . _ . _ . . _ _ . . . . . . . . . _ _ . . . _ . . . _ _ . . . . _ . _ . . . . . . . . . _ . . . . _ _ . . _ . . . _ _ ZH!! ll-p ll. Illuemorıô--,Jjl-p H. HIuıffıOu1u_` 91-ıepı`OxO3;ıı`7ıcTEO rnıfmosemmzıx sasofıos . . . _ . _ _ 295 M. Tom: Bı11»ı;1Hı1eı<0HcTpvı<1ıı×ıı4 Bana ızı Texnoııorıfıızı 8fıeı
"""*Jv-hu:
335
\I|'l"l`l*Ill.l`N(1I'IN
l)l*Z|{- ˇl`l*l(`|lı\'lh'(`||l'lN l_I.'\1lVl*Í_|{.h`l'l`_-.'Í'l` l*`Í"-H
l)ll'l Hl`ll\\`l'lHIJ'\'-
|NI)LÍl~1'I`l{,ll*I, M1Sl{()l_(_f (UNGARÍN)
Inhaltsverzeicllnis F. Apró: Die VVahl der Zähnezalıl einfacher Planetengetriehe bei Vorhandensein dreier Planetenräder _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ _ . _ . _ _ . _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ 3 Dr. Cs. Asszonfqi: Einige Bemerkungen über Ausgleiclısfunktionen . _ . _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ _ 21 Dr. J _ Bognár - 0. Jellfinek _' Ein neuer chelatomctrischer Indikator . _ _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ _ 31 J _ Czekkel-L. Sipos: Z11sammenl`1ä_nge zwischen der Elektronenlıülle von Kat`ionen, deren analytischer Einteilung und im Zusammenlıaııg dzımit., zwischen der Lös- _ lichkeitil1rerSulfide _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 41 A. Gagyi Pálffy, jun_: Zahlenmíissige Annäherung der Grenzwertlage einer Konvexfunktion . _ _ _ _ _ . . . _ _ . _ _ . _ _ _ . . . . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ CT! E. Huhn : Zusammenhänge zwischen dem Druckwinkel und den Abmessungen eines durch Kurvenseheiben gesteuerten Getriebens _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ . _ _ . . _ . _ . _ _ . _ _ _ _ 65 Dr. L. Husztk-y _' Volumenberechnung von Zalmlücken an Kegelrädern _ _ . . _ _ _ _ . _ _ _ _ 83 Dr. J. Patfvaros: Eine Verallgemeinerung bei der Anlegung von Verbindungsstrecken auf Abbaufeldern _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ . . _ _ . _ _ _ . _ . _ _ _ . _ _ _ _ . _ . . _ _ _ _ . _ _ 89 Dr. S. Pethő _' Schätzung des Mineralbestandes zu einem festgesetzten Verlãsslichkeitsstand und Intervalı _ _ _ _ _ . _ _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ 105 Dr. V. V. Rzsevszkíý _' Prinzipien der komplexen Mechanisierung Von Tagbaubetrieben l 17 Dr. Z. Tefrplá-n: \Vahl der Zãhnezahl und Grenzen des Bemessungsbereiches von Planetengetrieben _ _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ _ . _ _ . _ . _ . . _ _ _ _ _ _ _ 129 Dr. Z. Terplán - Gy. Szota _' Ergänzung zur Frage des behinderten Eingriffes von innenverzahnten Rädern . _ . . _ _ . . . . _ . _ _ _ . _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ . _ _ . _ _ _ . _ . _ _ . _ _ _ 143 Dr. E. Vfã-ncze: Lösung und einige Anwendungsmöglichkeit-en Von komplexen trigonometrischen Funktionalgleichungen _ _ . _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ _ 149 Dr. A. Lange: Gedanken über die VVä_rmewirtschaft im NE-Hüttenwesen . _ . . . . _ _ _ _ _ 197 Dr. M. Gottwald: Die Heizmateriallage und Brennstoffausnutzung im Hüttenwesen der Tschechoslowakischen Sozialistischen Republik _ . _ . _ . _ _ _ _ _ . . _ . _ _ _ _ _ _ _ 217 Dr. J _ Antal Boza: Diffusion von Schlacke in die feuerfeste Auskleidung von Ofen _ _ _ _ 233 L. Bencze: Gegenwärtige der Lage ungarischen Erdöl- und Erdgasindustrie und deren Holle in der Energieversorgung des Landes _ _ _ __ _ . . _ . _ . _ _ _ . _ . _ _ _ _ . _ _ 243 Dr. D. _D'iószeghy _' Wãrmeenergie als Konstruktionsfaktor bei Ofen. _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 253 Dr. A. Bíró: Probleme zeitgemässer primärer Wärmeaustauscher . _ _ _ _ . . . _ _ _ . _ _ _ 271 Dr. M. A. Glfinlcofv: Die Bedeutung der Flamme in Zeit-gemässen Siemens - Martin-Ofen 279 l)r_ A. Nfíkodémusz : Untersuclıung Von Abkühlungsvorgängen in Fällen von Rotationssymmetrie . . _ _ _ _ _ _ _ _,-_ . _ _ _ _ _ . . _ _ . _ . _ _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ _ . _ _ 289 D r. Gy. 'Sigmond - Dr. P. Sfiklósfû Die Energiewirt-soha-ft in Tonerdefabriken _ . _ . _ _ _ 295 M. 'I'f5!.h„.` Auslegung von Elektrolysebädern und Auswirkung des elektrolyt-ischen Verfahreııs auf eínzelne spezifisehe Kostenfaktoren der Gewinnung von Aluminium . _ _ _ . _ . . _ _ . . _ _ . _ . . _ _ _ _ _ . . . . _ _ . _ _ . _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ . . _ _ . _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ 305 I):-_ 1.1 Vvıtelc _` lüntwicklungstendenz der Regeneratoren von Sclımelzöfen . . _ _ _ . . _ _ . 315 fi
32115
I'I lIII_II '_-\'I`Il INH HIF 'I`I I |". 'l`I'ZI 'IIN II ':\I. UN I \-'I*III.HI'I`\" Ill"'|`lII'I lIl*l_-\\'\' lNI)I.ih"I`|I.ll~lS .\IlHI\ˇI)I_(` (IIUNIIAIIY)
Index F. Apró: The selection of the number of teeth of simple epicycilc trains With tlırvı-. satellite Wheels . . . _ . . _ . . . _ . _ . . _ _ _ _ _ . . _ _ . . _ _ _ . . _ . _ . . . _ . _ . _ . _ _ . _ . . _ . . . _ _ Dr. Cs. Asszonyfi: Some remarks on equalizing functions . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ . . _ _ . . _ _ Dr. J _ Bognár - O. Je.ll'ãnelc _' A new chelatometrical indioator . _ . _ _ . _ _ _ _ _ . . . _ _ . . . _ _ J. Ozekkel - L. Sipos: Relationship between the electron shells and analytical arraııgv_ ment of cations and the solubility of their sulphides _ . _ _ _ _ _ _ . . . _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ _ A. Gagyi Pálffy, jr_ : A numerical approximation of the extreme point of a convex fıııııftion _ _ _ . . _ . _ . . . . . . _ . _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ . _ . . _ _ _ . _ _ . _ _ . _ . _ _ _ _ . _ _ . _ . _ _ . _ . _ . _ . _ _ E. Hultn _' Relationships between pressure angle and dimensions of a cam drive _ _ _ . _ _ Dr. L. Huszthy _' Calculation of the volume of tooth grooves of bevel gears _ _ . _ _ _ . _ _ _ _ Dr. J _ Patfvaros: A generalization for the siting of interconnecting tunnels to panels _ _ _ Dr. S. Pethő: Assessment of mineral resources to fixed levels and intervais of relizıbi Iií y Dr. V. V. Rjeflcy_` Principles of the complex mechanization of surfaee mining _ . _ . . _ _ Dr. Z. Tefrplán: Selection of tooth numbersand range limits for dimensioning Opicyclic trains . _ . . . _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ _ . _ . . _ _ . . _ _ . _ _ . _ _ . _ . _ _ . . . _ _ . . _ _ _ . . . _ _ _ Dr. Z. Terplán - Gy. Szota: Considerations on the j amming of internally tootlıml gears _ _ _ _ _ . _ . . _ _ . . . . _ _ . _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ . _ . _ . _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ Dr. E. Vincze: Solution and applications of complex trigonometrie functional oqııııtions _ _ . _ _ . . _ _ _ . . _ _ . _ . . _ _ _ _ . . _ _ . _ . _ _ . . _ _ _ _ _ . _ . _ _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Dr. A. Lange: The lıeat economy of metallurgical processes _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ _ . . _ . . _ . _ . _ _ Dr. M. Gottwald Fuel conditions in the Czechoslovakian Socialist Republic and I.Iıı~ grade of fuel utilization in matallurgy . _ _ _ _ _ _ . . . _ _ _ . . _ _ . . _ . . . . _ . _ . _ _ _ . . _ _ Dr. J. Antal Boza : Slag Infiltration into the refractory lining of furnaces _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ L. Bencze: Hungarian mineral oil and natural gas industry and its role in the powı-ısupply of the country . _ . _ . . . _ . . . _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ Dr. D. Dfiószegky: Thermal energy as a factor in furnace designing _ _ _ _ . . _ _ . _ _ . _ _ . _ ._ Dr. A. Bflró: Some problems of modern primary heat exchangers _ _ . _ _ . . _ _ . _ _ . . _ _ _ Dr. M. A. Glfinlcofv: The role of flame in a modern open-hearth furnace _ _ . _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ Dr. A. Nfãlcodémusz _' Examination of colling processes in a cylindrical-symnıcl.ı`íı<ıı.| case _ . _ . _ _ _ _ _ _ . . _ . _ . _ _ _ . _ _ _ . . _ . . . _ _ _ _ _ _ . . . . . _ _ . _ _ . . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Dr. Gy. 'Sígmond - Dr. P. Siklósi: Power engineering in an alum earth plımt _ _ . _ . _ _ M. Tóth: The influence of the design of vats and of the technology of cleı-trolysis oıı some specific cost factors _ . . . _ . _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ Dr. I. Péntek: Trends in the development of regenerative prelıeateı-s of ınult-iııg l`ııı-naces _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . . _ _ . _ _ _ . _ _ . . _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ . . _ _
122 \'ı'Iıı`-ıI|ıııı`I \Iı`ı~ı`ı:ıIıl I-Iııyı-lı-ııı l\ıı;|ı'ıııı`-ıı)'ı°l XIII.
II L! I III -I I: I lilı HII H 'J III-"ı I I 'I Il!!! I-I II H II I H1' 2 I 'I 22|!! 2-I II 2621 2? I 27!! 'JHII '.!EHı 30:. 11 I Iı
:IÍIY
.=\NN:\|_I'IH |)l*I I_'liNIV|
Table des matiéres F. Apró: Le choix du nombre de dents engrenages planétaires simples, en cas de trois roues planétaires . . _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ . _ _ . . . . _ _ . _ _ _ . . _ _ . _ _ _ . . _ _ _ _ . _ . . _ _ Dr. Cs. Asszonyi: Quelques remarques relatives aux fonctions compensatrices . . _ _ . _ _ Dr. J. Bognár - O _ Jellinek _' U11 nouvel indicateur chelatométrique . _ . . . _ . _ _ _ . _ _ _ _ _ J _ (Jzekkel - L. Sipos: Corrélations entre la couche éleotronique, la classification analytique des cations et sous ce rapport entre la solubilité de leurs sulfures . . _ _ _ . _ _ A. Gagyi Pálffy jun.: Approohe numérique de la Valeur extreme d'une fonction conVexe . _ . . _ . . . . . . _ _ _ . _ _ _ _ _ . _ _ . . _ _ _ _ . _ . . . . . _ . _ _ . . _ _ _ . _ . _ _ _ . _ _ _ . . _ _ _ . _ _ E. Huhn _' Corrélations entre Pangle de pression et les dimensions d'un méoanisme de commande a disque a came . _ _ _ . . _ . _ _ _ . _ . _ . _ . _ . . _ . _ . _ _ _ _ . _ . . . . _ . . _ _ _ Dr. L. Huszthy _' Calcul du volume du creux de dent des roues dentées coniques . _ . . . _ _ Dr. J. Patvaros: Une généralisation pour Fimplantation des galéries de raccordement _ despanneaux d'abat-age _ . . . . . _ . _ . . _ . _ _ . _ . _ . . _ _ . _ . . . _ _ . _ . _ _ . . _ . _ _ . . _ _ _ _ Dr. S. Pethő: Evaluation du bien minéral par rapport au niveau et intervalle de oonfidence fixés _ . . _ _ _ _ _ _ _ . . _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ . _ . _ _ . _ _ . _ _ . _ . _ . . . _ . _ _ _ Dr. V. V. Rzsefvszkij _' Les principes de la mécanisation complexe des exploitations á. ciel ouvert . . _ . _ _ _ . _ . _ _ . . _ . . _ _ _ . . _ _ _ _ . . . . _ _ . . . _ . . _ _ _ _ _ . _ _ _ . . . _ . _ _ . _ _ _ _ _ _ Dr. Z. Terplán: Choix du nombre de dents et- limites du domaine de dimensionnement des engrenages planétaires _ _ _ . _ _ _ _ . . . . . . _ . _ _ _ _ . . . _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ Dr. Z. Terplóın - G. Szota: Complément au coincement de dents des roues a dent-ure intérieure _ _ . . _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ . _ . _ . . _ _ . . _ _ _ . . _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ . . _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ Dr. E. Vincze: Solution et quelques appıications des équations fonctioımelles trigonométriques complexes . _ . . . . _ _ . _ . _ _ _ . _ . _ . _ _ _ _ _ . _ _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ . _ _ _ _ _ Dr. A. Lange: Considérations rélatives au bilan thermique de la métallurgie . _ _ _ _ _ _ _ _ Dr. M. Gottwald: Situation en combustibles et Putilisation des carburants dans la métallurgie de la République Socialiste Tchécoslovaque . . _ . _ _ _ _ . _ . . . _ . . _ _ _ _ Dr. J. Antal Boza: L”infiltration de scories dans le garnissage réfractaire des fours _ _ _ L. Bencze: Situation et rôle de Pindustrie pétrolifëre et du gaz naturel hongroise dans Palimentation en énergie du pays . . . _ _ _ _ _ . . . _ . _ . _ _ . . . . _ . _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ . _ _ Dr. D. Diószeghy: lfénergie thermique, comme facteur d”étude des fours . _ _ _ . _ . _ . _ _ Dr. A. Biró: Problêmes des échangeurs de ehaleur primaires, modernes _ . _ . _ . _ _ _ _ _ _ Dr. M. A. Glinkov: Le rôle de la flamme dans des fours Martin modemes . _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ Dr. A. Nikodémnsz: Examen des processus de réfrigération en cas de cylindre symetrique _ _ . . _ . _ _ . . . . _ . . . . . . _ _ . . . . . _ _ . . . . . . . . _ . . . _ . _ . . . . _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ I)r_ G y. 'Sigmo-nd - Dr. P. Siklósi: Bilan énergétique des fabriques d'alumiı:1e _ _ . _ _ _ _ M. Tóth: L'influence de la construction de cuve et de la technologie d'électrolyse sur différents facteurs de production spécifiques _ _ . _ . _ _ . . . . _ _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ .I )r. 1. Péntek: Sens de dıfweloppement des installations de préchauffage régénératives des fours de fonderie _ . _ _ . . _ . _ _ . _ _ _ . _ . . . _ _ _ . . . _ _ . . _ . _ _ . _ _ _ _ . . . . . . _ _ . _ _
338
3 21 31 41 51 65 83 89 105 L17 L29 L43 Q49 197 217 233 243 253 271 279 289 295 305 315
Készült 8, Műszaki Könyvkiadó guııılrızâsábarı
Azıınossfıgi Hzíınıa: 4.1094 l*(ıl«Iı'ıııyı-mfıın: 540 |1`oı'mı'ı.|„ıım: H/F: U7/ISHÜ. l*`ı'ıı.ııI
