KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR CÉLJA

ŐSHAZA ÉS

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR CÉLJA KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁN ÍRTA dr. BLASKOVICH LAJOS

STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÁSA 1942

1

A magyar szó még nem magyar érzés az ember mert magyar még nem erényes ember; és a hazafiság köntösében járó még koránt sem hazafi S hány ily kűlmázos dolgozik a haza meggyilkolásán Gróf Széchenyi István

De fáj, sajog éget, de éjszakáim lidércnyomása, nappalaim láza, a mostoha faj: Európa mostoha, rongyos, kilökött hamupipőkéje. Olyan sajátos szépségű arc, ős kincsű lélek, dúsan termő jóság. És minden szépsége el van rejtve a világ lelkétől. És minden kincse ügyes másoknak lakodalom s neki örök nagypéntekje van. És minden jósága ravasz másoknak jövő, neki átok és koldusbot. Szabó Dezső

Segítség!

2

A MAGYAR MÚLT ELTITKOLT ÉVEZREDE. X. kötet

Dr: Blaskovich Lajos

Őshaza és Kőrösi Csoma Sándor célja

A sorozatot szerkeszti: Babinecz László Kiadja: Anahita-Ninti Bt. ISBN 963-212-297-6 9789632 122977

3

Kőrösi Csoma Sándor képe (Rusz rajza alapján)

4

ELŐSZÓ Kőrösi Csoma Sándor halálának 1942. évi április hó 11.-én volt százéves évfordulója. Időszerű, hogy őt, a magyar fajnak kiválóságát, kellően értékelve ünnepeljük. Az elmúlt évszázad alatt sokan voltak, akik úgy vélték, hogy Csoma lelkiségét, cselekvéseinek indító okait felismerték, munkáját méltányolhatták, – azonban e férfiak Nyugat kultúráján nőttek fel és a XIX. század mindent tagadó szellemét szívták magukba, így tőlük messze állt Kelet gondolkozása, filozófiája. Ezek, noha Csoma csodálatos egyénségét, szentekhez hasonló lemondását, igénytelenségét, fanatizmusát, szerénységét és lelkiismeretességét, egyben nagy Tudását is elismerik és csodálják, mégis rejtély marad előttük Csoma nagy egészben vett élete. Amidőn e könyvet Kőrösi Csoma Sándor emlékezetének szentelem, úgy vélem, hogy a keleti eszmevilágán át nézve a következmények indító okait, újabbat is mondhatok Csomáról. Kőrösi Csoma Sándor, aki Julián barát és kővetőinek nyomdokán haladt, ugyanazoknak az eszméknek volt a képviselője, mint amit mi turáni gondolat vagy turániság néven vallunk. Az őshaza és a fajrokonok keresése, – azok az eszmék, amelyek Csomát lelkesítették, – a faji öntudat megerősítését, elmélyülését célozzák. Magában rejti az ősi múltban gyökeredző büszkeség tudatát, az ősök tiszteletét, a dicső fajból való származás nemesítő hatását és azon tudatot, hogy nem vagyunk rokontalanul álló faj a népek tengerében. Amit Csoma végzett, az magyar irredentizmus volt, az elnemzetlenítő bécsi áramlattal szemben. Ő, mint székely, érezte és tudta legjobban, mit vett el fajtánktól az évszázadok alatt Nyugat és kultúrájának védelme. Kelethez, ahhoz a világhoz fordult, ahhoz tartozónak érezte magát, amely a faji őserőt sugározza felénk. Csoma egy új magyar napfelkeltének örvendő világ érdekében dolgozott. Amit a németeknek, az angoloknak, a szlávoknak jelent a közös árja származás, azt akarta ő egy évszázaddal előbb bizonyítani, hogy turániak vagyunk, – így nem vagyunk egyedül. 5

Közös ősi bölcsőből származott mintegy 600 millió testvérnépünk él e földön, kik az ősi bölcsességnek voltak zászlóvivői. Számosabban vagyunk, mint az árják, vagy bármely faja a földkerekségnek. Csoma erre céloz, amikor azt mondja: "az Ázsiából kiindult nép, mely a magyarok előde, nagy nemzet valónak". Testvérnépeink mindenütt tudnak rólunk. Számontartanak Észak jeges tundráin, Ázsia steppéin, Európa finn és észt nemzetei, Ázsia törökfajú népei, India hún-türkfajú maharadzsái, Távol-Kelet mandzsu, mongol, kínai népei és a Napország, Nippon nagy nemzete, a keleti világhatalom. Csoma tudta, hogy a turáni faj Eurázia legősibb faja és kultúrnépe. Az európai nép az előítéletek rabja. Ázsiáról mi alaptalan előítéletekkel éltünk és élünk. Mi elmaradottaknak, sötétnek mondjuk Ázsiát. Letagadtuk és megtagadtuk ázsiai származásunkat és boldogan vallottuk, hogy európaiakká váltunk a nyugati kultúra átvétele és a nagy vérkeveredés folytán. Pedig nincs okunk szégyenleni ázsiai származásunkat, mint ahogy nem szégyenlette boldogult tudós gróf Teleki Pál volt miniszterelnökünk sem ázsiai származását, mondván: "Büszkén vallom, hogy ázsiaiak vagyunk és ezt komolyan éreztem akkor is, amikor Ázsia népei közt jártam". Nagy erő van ebben a gondolatban. Pedig a gondolat az egyetlen teremtő erő az egész mindenségben. A gondolat nagyobb erő a cselekvésnél mondja a Mahabharata. Igen, a tengernyi gondolat mindent körülvesz és népek születnek és múlnak el alatta. Gondolatóceán vesz körül mindent, amiben benne szunnyad a halhatatlanság, a változás vagy halál. Gondolaterő tehát az, amivel irányíthatjuk sorsunkat. "A ma élő nemzedék arra van hivatva, hogy a magyar életbe új lelket, új bensőséget vigyen. Ha nem tud, elbukik – és mert ő a nemzetnek ezidő szerinti hordozója, a nemzet bukhat el hosszú időkre" – szólt Teleki Pál gróf 1940. évi felhívása a magyar társadalomhoz. (L. Uj Magyarság 1940. VI. 16-iki számát.) 6

E bomladozó világban az új ezeréves Magyarország alapjait elsősorban lelkünkben kell leraknunk. Idegenből nem hozhatunk nekünk megfelelő eszméket, mert azok a sajátos magyar fejlődésünket sorvasztanák el. Hatalmas tartalommal kell eltelni Lelkünknek, amelyek az ősök tiszteletéből, az ősi múltból, Magyarország szent földjéhez tapadó ősi jogfolytonosságból és általában a turániság gondolataiból fakadnak. Kőrösi Csoma Sándort az ősök, és az ősi múlt tisztelete vezette, mert felismerte, hogy a tradíciók megbecsülése jelenti azokat a gyökereket, amelyek a nemzet törzséhez, onnan az ágasbogas fa koronájához felviszik az életadó evőt. Az 1940. év februárjában ünnepelték a japánok a Mikádó dinasztiájának 2600 éves jubileumát. 2600 évvel ezelőtt leszállt az égből egy isten, testet öltött és népe élére állt. Azóta kb. 80 nemzedék szállt a sírba és utódai élnek, uralkodnak a nagy nemzeten. Ez a jogfolytonosság az ősök tiszteletén, az ősi kultúra és hagyományok megbecsülésén épült. Példa nélkül áll az emberiség történetében, mert ma 2600 éves nemzet nincs több. Ezt tette a hagyományok megbecsülése, az ősök tisztelete, a gondolaterő konzerváló hatalma. Nekünk is van elhanyagolt és véreink közül oly sokak által megtagadott ősi múltunk, ősi örökségünk: a hún-magyar rokonság többévezredes, ragyogóan fényes ősi múltja és Attila királyon "a gyökerek legfőbbjén" keresztül, a Kárpátok övezte magyar földhöz való jussunk 1500 éves történelmi jogfolytonossága. Napoleon által teremtett dicsőségből, a "gloire"ból élt a francia nemzet és a "gloire" gondolata tette őket naggyá. Vannak népek, akiknek nincs történelmi multjuk, de keresnek, ha másként nem megy, akkor hozzáköltenek a történelemhez, mert érzik, hogy ez szükséges a fajtudat fejlődéséhez és fenntartásához. Turánizmus nem lehet a régi pogány vallás felújítása, nem lehet új vallás alkotása. A régit nem ismerjük, új vallás alapításához pedig túlságos földiek, anyagiak vagyunk. "Turániság" a turán fajnak a mai új helyzethez szabott új életformája, a magyarság szükségszerű, új történelmi fejlődési lehetősége. Az idegen irredentizmus helyett a turániság az igazi magyar "irredenta". 7

Mit adott Kőrösi Csoma Sándornak Kelet? Adta az önmagára-találást, értékeinek kifejlesztését, hogy Csoma önmagát adhassa és életét feláldozhassa szeretett magyar fajának és az egész emberiségnek. Mit adhat a turánizmus a magyarságnak? – Az újabb évezredünk tartalmát és célját ünnepeljük nagy hősünket, Kőrösi Csoma Sándort azzal, hogy vele együtt hirdessük a föld minden népének ősi nagy multunkat, fajunk kiválóságát, ősi jogainkat és jogfolytonosságunkat, faji öntudatunk ébredését, – azt, hogy tartalommal telt meg a magyar jövő célkitűzése.

8

I. RÉSZ KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR

9

"Kövesd az élet kerekét. Fajoddal, rokonoddal, barátoddal és ellenségeddel szemben kövesd a kötelesség kerekét. Kedélyedet zárd el a gyönyörök és a fájdalom elöl: ` (Tibeti Aranyszabályok könyve.)

Kőrösi Csoma Sándor rövid életrajza Körösi Csoma Sándor a háromszékvármegyei Kőrös (ma Csomakőrös) falucskában, 1784. március 27-én született. Ősei székely nemesek, határőrkatonák voltak. A körösi református falusi iskolából a nagyenyedi kollégiumba 1799. körül került. Hazafias tanárainak hatása alatt már mint kis diák elhatározta, hogy egykor keletre utazik a magyarok őshazájának felkutatására. Tíz évvel később, amikor a göttingai egyetemen tanult, közeli barátságba került Eichhorn tanárral, aki akkor híres orientálisfa és történész volt. Itatása alatt keleti utazási vágya még jobban megerősödött. Göttingai egyetemi tanulmányait 1818-ban elvégezte és Nagyenyedre tért vissza. Itt egyszerre két állást is felkínáltak Csomának, – egyiket sem fogadta el, mert készült a nagy útra. 1819. november végén Nagyenyedről útra kelt, minden pártfogás vagy pénzbeli segítség nélkül, alig 200 váltóforinttal a zsebében. Vitte az a kiapadhatatlan lelkierő, amely fajának szeretetéből táplálkozott. Ekkor 36 éves volt. Több mint 10 évig tartó összpontosított szaktudományos előkészület után kezdte meg hosszú vándorútját, amelyet soha nem szűnő munkásság mellett csak 22 év múlva állított meg a halál. Utazását Kőrösi Csoma saját feljegyzéséből ismerjük. Első terve az volt, hogy Odesszának indul és Moszkván keresztül utazva, Irkuckon át kísérli meg Kína északi részébe való bejutását. Ezen okból szláv nyelveket tanult Temesváron és Zágrábban. 11

A Balkánon gyalog kelt át. Konstantinápolyba szándékozott utazni, hogy ott arab egykorúak írásaiból tanulmányozza a magyar őstörténetet, de Konstantinápolyban pestis-járvány uralkodott, ezért az Égei tenger partján, Enosban hajóra szállt. Február utolsó napjaiban érkezett Egyiptomba, Alexandriába. Onnan is, a fellépett pestis miatt Kisázsiába vitorlázik. Ciprusz szigeti Larnica, Seidon és Beirut, majd Tripolis és Latakia útjának állomásai. Innen egyszerű ázsiai ruhába öltözködve, Bagdadba gyalogol, majd lóháton Kermanshah és Hamadan városokon át Teheránba, Perzsia fővárosába érkezik 1820. október 14-én. Innen örménynek öltözve Khorassánba, majd Bokharába érkezik. Eredeti terve az volt, hogy Belső-Ázsia töröklakta területein utazik tovább, azonban háborús villongástól forrt az egész környék. Skander bég álnév alatt, egy karaván segítségével a Bamián szoroson keresztül 1822. január 6-án Afganisztán fővárosába, Kabulba jut. Újabb karavánnal tovább vándorolt Indiába. Pesavárban két francia utazóval találkozott és azokkal Laboréba jutott. Innen Kasmíron át, Ladak tartomány Leh városába gyalogolt, azzal a céllal, hogy Tibeten keresztül Mongóliába juthat. Azonban tervétől el kellett állnia, mert ez az út nagyon költséges és európai emberre nézve ez akkor kivihetetlen volt. Kasmírba tért vissza. Ott a sors rendelése Moorkraft angol ügynökkel hozta össze. Moorkraft az Alphabetum Tibetanum kötetét kölcsönadta Csomának. E könyvben Tibetről és a tibeti irodalomról sok tanulságos dolgot olvasott, amelyek olyan nagy hatással voltak Csomóra, hogy amint maga írja: "föltettem magamban, hogy ezen különös nyelvnek szerkezetével megismerkedem". Csoma Tibet nyelvének és irodalmának megismertetésére ajánlatot tett, amit az indiai kormány örömmel elfogadott és anyagi megsegítésére havi 50 rupiát utalványozott. 1823. június 26. Csoma nyugat-tibeti Zanglába gyalogolt, ahol egy tudós lámával zárdába vonult. Másfél évet töltött mély elmélyedésben. Ott a zárdában, a tudós láma útmutatása alapján megtanulta a tibeti nyelvet. Csomát a tudós láma a perzsa nyelv segítségével tanította. A láma elsősorban a buddhizmusba vezette be. Majd a test anatómiáját tanította – miként Csoma mondja –, e tudományt oly behatótag ismertette, mint azt egy rendkívül értelmes orvostól 12

várhatni lehet. Lassankint mindent megnevezett, ami a tibeti fogalom szerint a hat élem körében előfordul, úgymint a föld, a víz, a tűz, a levegő, az éter és az értelmi erő. 1825 júniustól 1827-ig Csoma ismét egy tibeti zárdában tanult, a Zamskar tartománybeli Pukdalban, Tisza (angolosan írva Teesa) közelében. 182? tavaszán Csomát bemutatták Lord Amherst főkormányzónak, aki nem látott semmi kivetnivalót a nagyon is egyszerű ruházatú és aszkéta életű Csomában; akit az alacsonyabb lelkek hahotázva gúnyoltak. Azután rövid megszakítás után harmadik tibeti útjára indult. Kanum tibeti falu lámakolostorában telepedett le. Három további évet töltött el ott a legszorgalmasabb tanulással. Ott kereste fel egyik barátja, dr. Gerard orvos, aki lelkesedve beszéli róla: "Kanum faluban találtam őt, érdekes kis viskójában, nagy tömeg könyv között a legjobb egészségben. Örömtől és megelégedettségtől áthatva mutatta fáradalmainak gyümölcsét. A tél itt mindig kegyetlen. Az utolsó télen át, tetőtől-talpig gyapjú ruhába burkolva, ott ült Csoma az íróasztalánál és reggeltől estig dolgozott, a legkisebb időt sem hagyva szórakozásra, minden melegítő tűz nélkül. Egyedüli tápláléka az ottani szokás szerint készített (dzsamba) vajas tea volt. De a kanumi hideg tél is eltörpül a zamskari zárdában uralkodott telek mellett, ahol Csoma több mint egy évet töltött egy lámával és egy szolgával kilenc négyszögöl lábnyi (2 m 70 cm) szobában, 3-4 hónapig behavazva. A hőmérő 16 fok körül állott a zéró alatt. Ott ült ködmönében, keze ölében nyugodott és ő ott olvasott reggeltől estig melegítő tűz és világító mécs nélkül. A föld szolgált nyoszolyául. Csupasz falak voltak egyedüli oltalma a zord égalj ellen. Ott a nyár közepén havazott és szeptember 10-től téli hótakaró fedte a tájat. Csoma ilyen helyzetben, mely más embert bizonyára kétségbeejtett volna, 40.000 tibeti szót gyűjtött össze. Csoma olyan, mint egyike az őskori bölcseknek. Nem ér13

dekeli őt a környezetéből semmi sem, csak egyedül irodalmi feladatának él, beleértve a szomszéd országok vallási rendszereit. Nagy örömmel tölti el, hogy a tudományos világ előtt nagy kincsek roppant aknáit sikerül feltárnia. Lelkesedve hozott elő egy költői művet, amelyben a Mahabharátának egy része tibeti nyelvre volt lefordítva. Erről ő az Oriental Quarterly egyik számában azt állította, hogy India eme legnagyobb Szentírásának a legtöbb része az eredeti szanszkritban elveszett, és hogy az egész szentírás feltalálható a tibeti zárdákban, ahol az irodalmi egyéb művek is mind feltalálhatók. Oda mentették azokat az őskori időkben, mielőtt a közművelődés Indiában hanyatlani kezdett." "A tibeti művek nagyon elterjedtek, ezt bizonyára a könyvnyomtatás célszerűsége magyarázza. őskori irodalmi töredékekre és kéziratokra találunk elszórva, szerteszét és letéve olyan helyiségekben, amelyek ma már teljesen elhagyatottak." Ott a "világ legzordonabb éghajlatában briósi kincseket gyűjtött össze", amikor havi 15 rupiányi, vagyis heti 7 shillingből tartotta fenn életét. Csoma életére jellemző W. Hunter az a megjegyzése, hogy "mindenekelőtt Csoma megtanulta azt, hogyan lehat pénz nélkül megélni". Az 1830. év őszére Kőrösi Csoma munkáját a tibeti zárdában befejezte és Kalkuttába indult. Nyolc évi tibeti tanulmányainak kéziratait és könyveit egész teherhordó csapat kísérte. "Ezek a művek – mondja a tudós Jäschke – egy eredeti kutatónak a munkái és majdnem példanélküli elhatározottságnak és béketűrésnek gyümölcsei". Kalkuttába megérkezvén, ott még 18 húnapra volt szüksége, hogy tibeti nyelvtanát és szótárát sajtó alá rendezhette és kinyomtathatta. E művek 1834-ben kerültek ki a nyomdából. A szótár címlapja fele részben magyar szövegű: "Kísérlet egy tibeti és angol Szótárhoz Bande SangsRgyas Phun tsongs zamskári zárdához tartozó tudós láma segítségével elkészítette Kőrösi Csoma Sándor 14

székelymagyar Erdélyországból Kanumban, a Himaláyák hegyei között történt tartózkodása alatt, India és Tibet határán 1827-1830. években." A könyvek megjelenése után az Asiatic Society tiszteletbeli tagjává választja Csomát. Ugyanebben a kitüntetésben részesíti a Magyar Tudós Társaság is. Ezeken kívül Csoma minden más kitüntetést, pénzt és rangot visszautasított. Miután megtudták Magyarországon, hogy Csoma nagy tudós és műveit az indiai kormány kiadta, egyszerre fellángolt a legnagyobb rokonszenv és érdeklődés iránta. A Monarchia londoni követe, herceg Eszterházy és Döbrentei Gábor budai kerületi királyi biztos levelükben érdeklődnek Csoma sorsa iránt és kérik részére az indiai kormány pártfogását. Itthon gyűjtés indul Csoma segélyezésére, azonban Csoma minden pénzt visszaküldött. Különböző hazai intézmények részesülnek a pénzsegélyből. Az első küldemény 640 darab arany; a második 200 darab arany; a harmadik 450 arany volt. Kőrösi Csoma az 1842. év elején 58 éves korában újból útnak indult, még pedig Lassa, Tibet fővárosa felé. Csónakon indult felfelé a Ganges folyón és két- vagy háromheti utazás után, a balparton, Carragolaghat mellett szállt ki, hogy az ismert úton Titalján át Dardsiling felé tartson. A talaj már Titalja táján emelkedik a bércek felé; ez körülbelül 25 angol mértföld a Himaláyák tövétől. Ennek a területnek utolsó 10 mértföldje sűrű, trópikus növényzetű, posványos terület. Az a hírhedt öv, melyet Terrai elnevezés alatt, mint legveszélyesebb, maláriával ellepett vidéket ismernek. Átutazás ezen a vészes területen rendesen nappal és minél gyorsabban történik. Csoma a hétezer láb magasan fekvő Dardsilingbe tartott és lassan, szokás szerint gyalog utazott. Terraiban valószínűleg meghált, a lázt megkapta és Dardsilingbe érkezve, a láz rohamai hat nap alatt véget vetettek életének. Dr. Campbell kormányügynök hivatalos jelentéséből értesülünk Kőrösi Csoma utolsó napjairól. Leírja többek között a magyarok és húnok őshazájára vonatkozó fejtegetéseit. "Ő elmondta – írja Campbell – a legelragadóbb modorban – fájdalom, az elbeszélés összefüggése előttem sok15

kal komplikáltabb volt, mintsem ezt folyamatosan feljegyezni tudtam volna. Annyit azonban kivehettem Csoma elbeszéléseiből, hogy minden reménye, hosszú fáradalmas kutatásainak végcélja abban összpontosult, hogy a jugarok országát felfedezheti. Ezt az országot Lasszától és Cham tartománytól észak keletre, Kína nyugati határain hitte meglelni. Legforróbb óhajtásainak végcélja volt oda eljutni, és ott, ott hitte feltalálni azt a néptörzset (tribe), melyet eddig hasztalanul keresett ..." Néhány nap mulya állapota fölötte veszélyessé vált és 1842. április 11-én reggeli 5 órakor panaszszó és küzdelem nélkül elhúnyt. A Himalayák egyik kimagasló oldalán, a dardsilingi állomás temetőjében hantolták el, a végtisztességet dr. Campbell tartotta felette. Dardsilingben szomorúfűz és rózsabokor között áll az emlékköve, amit a bengáliai Ázsiai Társaság tagjai emeltek tudós társuknak. Könyvekkel és iratokkal telt négy láda, egy kék öltöny, amit mindig viselt, néhány fehérnemű és egy főzőedény volt minden hagyatéka. "Ím itt a legmagasabb csúcs, a sokaság ott alant Él – mert ők ott tudnak élni! De ez az ember nem élni akart – hanem tudni. Oda lent temethetnétek-e el ezt az embert ? Nem, – itt, itt az ő helye, ahol a meteorok lövelnek És a villámok cikáznak s felhők támadnak, A csillagok jönnek-mennek; a zivatar után jön az öröm, Békét küldjön néki a harmat!” (Browning)

16

"Tanuld meg, hogy az okok világábó1 a legcsekélyebb igyekezet sem tűnhet el, legyen az jó, vagy rossz irányú. Nyomtalanul még az elszálló füst sem veszhet el." (Tibeti Aranyszabályok Könyvéből )

Kőrösi Csoma Sándor jellemzése, "Körösi Csoma Sándor a jelesek jelese, martír és győző, a hazai tudományok dísze és örök büszkesége." – Ekként jellemezte őt gróf Kuun Géza t. tag, a Magyar Tudományos Akadémián 1900-ban elhangzott díszbeszédében. Kutassuk, hogy mi volt Csoma magára vállalt kötelessége, élete célja? Erről ő maga azt írja: "Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, keletre jövök, s ahogy lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet Oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében." Koldusszegényen vándorolt és kimeríthetetlen tudásszomja vezette. Az ismert eredmény az, hogy a nyugati fajta előtt kimeríthetetlen forráskincsek, a szellemiségnek egész új világa tárult fel. Miként európai tudósok az egyiptomi, az asszírbabiloni és szumir hieroglifákat, ékírásokat megfejtették és azoknak az eltűnt ősi népeknek hallatlan értékű szellemi kincseit napvilágra hozták, olyan nagy az érdeme Csomának, hogy az addig teljesen ismeretlen tibeti nyelvet és irodalmat feltárta. Az 1830-as években Brit-India határait Ladak felé kitolta és Nepállal és Tibettel való könnyebb érintkezés folytán az Asiatic Society számos buddhista műnek birtokába jutott, mivel azonban a kalkuttai Tudós Társaság tagjai előtt a tibeti nyelv és írás isme17

retlen volt, ezekből semmit sem meríthettek. Általános volt már az óhaj a tudósok részéről, de politikai okokból az indiai kormány részéről is, hogy a tibeti nyelvet és írást, az ottani nép erkölcsi, műveltségi és vallási állapotát valaki szakértelemmel tanulmányozza, és velük ezt megismertesse. "Hozzáférhetetlen hegysorok által elszigetelt tibeti zárdák figyelmen kívül maradtak. Tudós vagy utazó alig kereste fel valaha és a közelmult időkig, – irja Csoma. – Alig gyanította valaki, hogy a világ azon meg nem háborított menhelyének oltalma alatt, oly éghajlatban, ahol a forró égövi lapályok mindent megrontó hatása nem érvényesült, tökéletes épségben feltalálhatók a buddhista hit könyvei, eredeti szanszkrit szövegben és hű fordításban, amit az indiai kontinensen hiába keresnénk." A "bámulatosan kipallérozott és meggazdagított tibeti nyelv"-nek az európaiakkal való megismertetése azért is rendkívül fontos volt, mert a mongol, mandzsú és kínai nyelveket beszélő országokban a tudomány nyelve a tibeti, mint nálunk a latin, egyben a diplomáciai nyelve is, mint a francia vagy a mohamedánoknál az arab. Elvitathatatlan érdeme az is Csomának, hogy a megjelent fordításai és tanulmányainak ismertetése alapján (megjelentek az Asiatic Researches és a Journal Asiatic Society of Bengal-ban) a tudósok megállapították, hogy a régi szanszkrit ősforrása a buddhizmus tanainak. Gróf Kuun Géza 1900-ban tartott akadémiai felolvasásában ezt mondja: "Akár legyen Tibet nyelvéről grammatikai vagy lexicográfikai tekintetben szó, akár forduljon a vizsgálat az északi buddhizmus eredetének s fejlődésének történetére, akár a tibeti geográfiára s régészetre tartozó kérdések kerüljenek szóba, még most is, 55 évvel halála után (1900-ban), a nagy kezdeményezőnek, aki a tibeti tanulmányok terén a részletkérdésekhez vezető utakat járhatókká tette, irányaikat megjelölte, elágazásaikat megmutatta, mondom, most is a tibeti tanulmányok művelői 18

Kőrösi Csoma Sándorban nemcsak a kezdeményezőt tisztelik, nemcsak az általa lerakott alapra s az általa gyűjtött anyaggal építenek tovább, de az egyes kérdéseknél is mindúntalan reá hivatkoznak s a legkitűnőbb ismerői Tibet népének s nyelvéneki a vitás kérdések eldöntésénél sokszor Kőrösi Csoma Sándor nézetéhez csatlakoznak, mint olyanéhoz, melyet eddig senki meg nem cáfolt." Ha egyéb érdeme nem lett volna Csomának, mint az előbb kifejtettek, akkor is hallatlan büszkeség kell, hogy eltöltsön bennünket, annak tudatában, hogy magyar fajtánk ilyen kiváló embert adhatott az emberiségnek. Ha Csoma értekezéseit átvizsgáljuk, sehol sem akadunk annak nyomára, hogy a tibeti nyelvben a magyar eredetet kereste volna. Csoma nagyszerű nyelvtudással rendelkezett, 17 nyelven beszélt, ilyent tehát ő nem állíthatott. Csoma maga írja, hogy Tibet neve a perzsából származik. A tibetiek magukat Bod, Pot, Bodjul és Podpálnak nevezik, nyelvük a kínai nyelvesoporthoz tartozik és a Buddha vallás rituáléjának legelterjedtebb nyelve. Csoma irataiban nem olvasunk szenvedéseiről, hőstetteiről, vágyairól. Elméje békés volt, ment minden szenvedélytől. Mint a széltől védett lámpa lángja, nem imbolygott, mert gondolatait, szenvedélyeit leigázta. A magára vállalt kötelességek teljesítésében, a lemondásban, az önzetlenségben oly tökéletes volt, hogy indiai ismerőse, dr. Gerard elragadtatásában így ír róla: "Egész boldogsága abban áll, hogy megélhessen, de csak azért, hogy magát az emberiségnek szentelje, minden más jutalom nélkül, mint az igazságos méltánylás és becsületes hírnév." Tibet népe féltve őrzi országa határait és szellemi kincseit. Európaiakban megrontóját látja és minden utazóban kémet sejt. A betolakodóknak tekintett európaiak előtt lelkületét elrejti, elzárkózik és őket többé vagy kevésbé udvarias formában a határain túlra zavarja. Európai felfedezők Tibetről szóló útleírásaikban a legnagyobb nélkülözésekről, szenvedésekről és megpróbáltatá19

sokról írnak. Csoma ezzel szemben minden ajánlat, pénzáldozat vagy egyéb támogatás nélkül akadálytalanul utazza végig NyugatTibet tartományait. Bejut Tibet lámaköreibe, hozzájut az annyira féltve őrzött összes szent irataikhoz, azokat szabadon használhatja. Megtanítják nyelvükre, írásukra, vele együtt dolgozva megismertetik a keleti filozófiával, vallásukkal, szokásaikkal, belevezetik a yoga szent írásaiba és a yoga gyakorlásába. Mindezt azért, mert Csoma a mongolokat, tibetieket turáni testvéreinek tekintette, nem pedig alárendelt fajú színeseknek, mint azt az európai népek általában teszik. Ez olyan tisztult felfogás, amit az európai tudósok céhe és az utazók testülete sohasem gyakorolt. James Prinsep az ázsiai tudós társaság titkára, 1832 ben ekként jellemezte Csomát: "Csoma úrnak fáradhatatlan munkásságát, mely legelőször nyujtott módot, hogy Tibet irodalmával megismerkedhessünk: érdeme szerint fogják méltányolni a tudomány férfiai. Vajmi kis kör teheti ezt avatottan, mivel nagy képzettség s beható tanulmány kell arra, hogy olyan bírálók állhassanak elő, kik képesek megérteni ama rendkívüli kutatások természetét és fontosságát, a reánk nézve annyira idegen régi és újabb kori népelv történetére, nyelvére és vallására vonatkozólag. De arra mégis mindnyájan képesek vagyunk, hogy nagyra becsüljük azt az odaadást, lelkesedést és kitartó akaratot, mely tulajdonok okvetlenéi szükségesek arra, hogy egy férfit egymagában és minden pénzsegély nélkül; távolerő és vadon országokba vigyen az ott dívó nyelveknek és népszokásoknak a forrás fejénél való tanulmányozása végett. Azon kötetekre menő jegyzetek, melyet Csoma úr az Asiatic Societynak ajándékozott, reméljük, hogy az évkönyvben terjedelmesen megjelenhetnek." "A Magyar Tudományos Akadémia kötelességének ismerte gondosan összeszedni mindazokat az irományokat és tárgyakat, melyek a kitűnő hazafi birtokában voltak. 20

Ha majd egykor a hálás és Csomára büszke Magyarország hozzá méltó szobrot emel emlékének, leróhatja tartozását dicső fiainak legérdemesebbje iránt", – így írt Csomáról Barthélemy St. Hilaire a Journal des Servants 1887 novemberi számában. Szobrot még nem emeltünk emlékének. Nagyszabású irodalmi dolgozataiból, amelyek megmérhetetlen értékkel bírhatnak az emberiség egyetemére, halála óta eltelt évszázad alatt egyetlen sort sem nyomtattunk ki az életében megjelenteken kívül és egyetlen gondolatot sem tettünk azonkívül közkinccsé. Csoma tibeti irodalmi gyűjteményének tetemes részét dr. Duka Tivadar megkeresésére dr. Malan, a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Ezt a nagybecsű ajándékot Duka, a Royal Asiatic Society 1884. évi június 16-án tartott közgyűlésén bemutatta. Az előadás magyar szövegét és dr. Malan nagybecsű ajánlásának részleteit a "Budapesti Szemle" 1884. évi szeptemberi számában leközölte. Már 1832-ben Prinsep kifejtette azt az általános óhajt, – és azóta ez csak fokozódhatott, – hogy Csoma tanulmányait tegyék közzé. Vajjon miért késik a Magyar Tudományos Akadémia a tanulmányok kiadásával? Csoma maga mondja, hogy "a tibeti nyelv tanulmányozása nem állott eleinte a tervében; csak miután a gondviselés őt Tibetbe kísérte és a boldogult Moorcraft bőkezű támogatása folytán kedvező alkalom nyílt megismerni, hogy milyen nemű és mily eredetű a tibeti irodalom, szánta rá magát örömest, hogy azzal alaposan megismerkedjék, azon reményben, hogy ez eszközül fog szolgálni közvetlen tervének megvalósításában, tudniillik a magyarok nyelve és eredete körüli kutatásaiban." Csoma a magára vállalt feladatát a legmostohább körülmények között, koldússzegényen élve, maradék nélkül elvégezte. Amint a tibeti szótárát és nyelvtanát Kalkuttában kiadja, az Asiatic Society, tagjainak indítványára, tiszteletbeli tagjai sorába ik-

21

tatja. Jutalmat sem az indiai, sem a magyarországi felajánlásokból el nem fogad, egyedül a Magyar Tudós Társaság díszes tagságát. Báró Eötvös József Kőrösi Csoma Sándor fölött mondott emlékbeszédében azt mondja: "Az embernek nemcsak nagy tettekre, – melyeknek következéseit mindenki észreveszi –, de nagyszerű példákra is szüksége van, hogy a serdülő ivadék maga előtt látva a férfiút, kinek követésére magát gyöngének érzi, fölfelé tekinteni, nemes célokért lelkesedni, neki áldozni tanuljon s kinél ezt tehetjük, annak napjai nem hasztalanul folytak el. És vajjon nem ilyen-e Kőrösi is? Példája azon állhatatos kitartásnak, melyet csak a halál szakaszthat félbe, de melynek irányát földi erő nem változtathatja meg; példája, hogy nehézség nincs, melyet erős akarat legyőzni képes ne volna; példája mindenekelőtt azon lángoló honszeretetnek, mely minden, valóban nagy s nemes tettnek legtisztább forrása. Igen, Kőrösi szerette hazáját, lángolóan, mint kevesen, önzés nélkül, mint talán senki e világon." "Nincs nagyobb szeretet, mintha életét adja valaki a barátaiért" – mondja Krisztus Urunk. Csoma életét adta az emberiség fejlődésének. Feláldozta életét az ősök tiszteletének, a magyar faj dicsőségének. Keleti ember azt mondja: a gondolat az egyetlen teremtő erő a Mindenségben. Ezért amilyen gondolatokkal él az ember, körülveszik azok elválaszthatatlanul és ő eggyé válik gondolataival. Csoma 1823 júniusától haláláig, tehát 19 éven át Buddha mélységes, transcendentális tanításainak hatása alatt, tudós lámák vezetése mellett kellett, hogy a yogát, az istenséggel való elmerülés, egyesülés szent tudományát gyakorolja. Ez esetben Indiában töltött egész életét a Yogacharya vagy a Madhyamika filozófiai iskola törvényei szabályozták. Ezek az iskolák szabályai a tökéletes megtartóztató aszkéta életet követelik meg, azon törvényszerűség felismerése folytán, hogy a világi élet és a yoga gyakorlata a testi 22

és lelki egyensúly felbomlásához vezetne. Ez a magyarázata Csoma rejtélyes indiai életének. „A legfelségesebb üdvösség azé a yogié, kinek elméje békés, kinek szenvedélytermészete megnyugodott, ki bűntelen és az örökkévalóság természetével azonos. A yogfi ki ily állandó összhangban tartja enjét, bűneit elhagyta, könnyen eléri az összeköttetést az örökkévalóva1 él, élvezi annak végtelen gyönyörét” Így szól a Bhagavad Gita egyik Upanisádjában Krishna. Csoma Kalkuttában az Asiatic Society könyvtárnoka gyanánt működött. Egyik bizalmas barátja, Pavie így ír róla: "Gyakran láttam őt, elmerülve gondolataiban, mosolyogva saját ideáinak folyamatán, hallgatagon, mint a brahmánok, kik irataik fölé hajolnak vagy szanszkrit passzusok másolgatásával foglalkoznak”. Keleti embernek a tökéletesség felé való útjában ez a módszere, nyugatiaknak a boldogok és szentek élete, imáikba elmerülésük, extázisuk a haladás útja. Nincs ezen csodálkozni való. A szellemi hierarchiára – a szentek és hősök uralmára van és volt felépítve a mult, a jelen és lesz a jövő minden társadalma, – mondja Carlyle. Csoma az őshazára vonatkozólag is helyes úton haladt, sokat tudott, sok adattal rendelkezett. Tudta, hogy a magyarok-húnok őstörténetére vonatkozó adatok, írások vannak és ezek felkutatására akart áthatolni a Himaláyák bércein és Lhasszába eljutni. Sajnos, a halál Tibet határán, Dardsilingben berekesztette útjait. Élete nagy céljának: a magyarok őshonának felkutatásában a halál őt megállította. Az európaiak sorsdrámájában a nagy tragédia az, ha a hős a cél előtt omlik össze, hal meg. Csoma érezte, tudta közeli halála elkövetkezését. Erről írnak, kik vele együtt voltak utolsó napjaiban Dardsilingben. Csodálatos, szinte érthetetlen önfegyelmezettsége, lelkinyugalma ezekben az utolsó órákban, – nyugatiak előtt – azonban Csomát Kelet filozófiája hatotta át. 23

Tudta, hogy: "Aki helyesen cselekszik, sohasem juthat a keservek útjára. Elérvén azok világát, kiknek tiszták voltak tettei, számtalan évekig ott marad, majd tiszta és boldog házban újraszületik. Ott megtalálja előbbi testének jellegzetességét és azzal törekszik elérni a tökéletességet. Előbbi vágyai ellenállhatatlanul tovább sodorják" ... (Bhagavad Gita. VL) Csoma példaadó aszkéta életével még életében nagy tiszteletet váltott ki. Halála után ez a tisztelet a szenteket megillető tiszteletté fokozódott. Dardsilingi sírját ma is a tibeti és indiai zarándokok nagy tömege keresi fel. Nyugat Boddhisattvá-jaként, vagyis igen magasfokú szentjeként emlegették, amíg 3apán hivatalos körei fel nem figyeltek. Akkor megindult a szentté avatás előkészülete. Az 1933. év márciusában Vályi Félix ismert publicista, a "Magyar Keletázsiai Társaság" megbízásából, Kőrösi Csoma Sándor bronzból készült szobrát a "Japán Császári Múzeumnak" felajánlotta. A szobor felirata ez: "Körösi Csoma Sándor – The Boddhisattva of the Western World", vagyis a "Nyugati világ Boddhisattvája". A szobrot ősi buddhista rítus szerint Fukuda, a sendai kolostor főapátja avatta fel. Ezzel bevonult a buddhista szent Boddhisattvák sorába, hogy majdan új testöltései, újraszületései alkalmával az emberiség ő benne egy új nagy megváltóját, Buddháját tisztelhesse és imádhassa. "Idővel többen fognak érdeklődni a buddhizmus iránt, mely oly sok hasonlóságot mutat a kereszténység igazi szellemével"– mondja Csoma.

24

Kőrösi Csoma Sándor tibeti irodalmi tanulmányainak igen rövid ismertetése. Csomának a tibeti irodalomról közreadott tanulmányai az "Asiatic Researches" XX. kötetében és a "Journal Asiatic Society of Bengal" című tudományos folyóiratokban jelentek meg. Tibet nyelvét európai emberek közül elsőnek Csoma sajátította el, így a tibeti irodalmi könyveket Csomán kívül európai tudós nem tanulmányozta. Róluk Csoma azt írja: "Az őskori irodalomnak ezen érdekes tárházába könnyű és kellemes úton való bejutásáért a nemeslelkű és bőkezű Myvang lhasszai kormányzónak tartozunk hálával, aki az 1729-86-os évek közt a Tibetbe származott irodalmi műveket összegyűjtötte, újranyomatta és nyírfatáblákba köttette". A hatalmas irodalom összefoglalását 2 óriási, breváriumféle gyűjtemény tartalmazza: 1. A Kah-gyur 98 kötetből áll és 1731-ben készült el az új nyomtatvány. Egy-egy kötet 3000 levélből áll. A Kah-gyur egy teljes példányának ára fejében Közép-Ázsiában hétezer ökröt adnak; Pekingben hivatalosan megállapított ára hétszáz font sterling angol pénzben. 2. A Stan-gyur 224 kötetből, összesen 76.409 lapból áll és 1724ben készült. E két nagy gyűjteményen kívül számtalan más művet is kinyomtattak.∗ A tibeti könyvfordítások a Krisztus utáni hetedik században kezdődtek, – írja Csoma. Sok tibeti tudós évtizedeket töltött Indi∗

Szerző látott és forgatott ilyen tibeti nyomtatott könyveket a brit múzeumban, Londonban. Téglaalakú, fatáblába kötött, gyönyörű hófehér lapokon, piros iniciálékkal és fekete tusfestékkel nyomott, igen dekoratív tibeti betűkkel előállított nyomdaremekek ezek a könyvek. – A jelen század elején, 1904ben az angolok egy büntető expedíciót vezettek Tibetbe és akkor Lhasszából hozta el ezeket Junghasbend ezredes.

25

ában, hogy tökéletesen megismerkedhessen a buddhisták irodalmával. Viszont tudós indiai panditok sokszor kaptak meghívást, hogy a tibetieknek segítsenek a szanszkrit művek lefordításában. A fordításnál a rengeteg sok tudományos szanszkrit műszóra megfelelő tibeti szó hiányzott, azokra új szavakat kellett gyártani, aminek következtében bámulatosan kipallérozták a tibeti nyelvet. A munkákat azután a tibeti nyelvből mongolra, mandzsura és kínai nyelvre fordították tovább. E hatalmas művek egészben véve terjedelmes értesítést adnak India őslakossága politikai állapotáról és általános szelleméről. Az említett Kah-gyur 98 kötete 7 osztályra oszlik, minden osztály külön-külön műnek tekinthető. Buddha, vagy tibeti nevén Szákya tanait foglalják magukban. E műveket Buddha legkitűnőbb tanítványai: Upali, Ananda és Kashiapa szerkesztették. Első mű: Dulva, 13 kötetben a fegyelemről szól. Az első lapon Buddha képe van, baloldalán fia, jobb oldalán a főtanítványa. Alatta ez a fölirat: "Üdvözlet a mesterek fejedelmének, üdvözlet Sárika fiának, üdvözlet Grachen dzsinnek, a főtanítványnak! Üdvözlet a Háromságnak." – És ez a hatalmas mű ezzel a fohásszal kezdődik: "Az aki ketté vágta az emberi vonzalom kötelékeit, legyőzte az ócsárlókat és legyőzte a sátánt minden seregével és megtalálta a tökéletesség legmagasabb fokát, – Őt tisztelem!" A második mű: Ser-csín. 21 kötetben túlvilági, transcendentális bölcseletről szól. Ebből 20 kötet tartalmát Buddha jelentette ki 51 éves korában, miután már 16 éve „megvilágosodott" volt. Ez a buddhisták "Hegyi beszéde". Nagy tiszteletben tartják ezeket a tanításokat. Rendkívül elvont bölcselet, tele van absztrakt műszavakkal és azok értelmezésével. A harmadik mű: P'hal-ch'hen 6 kötet, erkölcsi tanok buddhák és szentek jelleméről. Negyedik mű: Kong-tsens = drágakő csúcsa, w bu’dhizmus erkölcstana, 6 kötetben, versben és prózában. Ötödik mű: hido, szanszkritben Sutra, 270 különálló munka, 30 kötetben. Tartalmuk erkölcsi és metafizikai tanok, legendák, orvosi tudományokra, csillagászatra, csillagjóslatokra vonatkozó 26

értekezések. Orthodox; és heterodox teóriák, erkölcsi és polgári törvények, természetrajz, természettan, hierarchia, stb. A Kah-nyur utolsó nagy része a Rgyud, szanszkritban Tantra, 22 kötetben. Tárgya misztikus theológia. A tibeti szent könyvek második hatalmas gyűjteménye a B'Stan-Hgyur, jelentése lefordított utasítások. E gyűjtemény 225 kötet. Két részre oszlik Gyud 87 kötet és Mdo 136 kötet. Ehhez járul egy kötet ima és ének és egy kötet tartalomjegyzék. Az első rész Bstod-Ts'hogs Szent énekek és dicsőítések gyűjteménye. A második rész R'Gyud, szanszkritban Tantra. 87 kötet, 2640 önállú művet tartalmaz, oly hatalmas, majdnem határnélküli terjedelemben, hogy ehhez hasonlót a földkerekség egyetlen irodalma sem mutathat fel. Ez a hatalmas mű a Kala-chakra, tibeti nevén Duskyihk'horló, vagyis "idők köre" rendszerbe vezet be. Elvont értelemben egy bizonyos isten nevét is jelenti, aki bizonyos istenek gyülekezete fölött elnököl. E vallási rendszer északi Ázsiából, a mesés Shamballa országból, a Sihon vagy Sita folyam környékéről származott. Kelet-Indiába Krisztus után a X. század körüli időkben hozták be. Itt a Csoma által közölt tartalom részletesebb ismertetését azért közlöm, mert ez ősi ázsiai eredetű shamantizmus. E magasfokú mágikus szertartások, a természet rejtett erőinek felismerésén alapszanak. Ilyen mágikus tudásuk volt az ősi egyiptomiaknak, a szumíroknak. stb. Származásuk, elterjedésük az emberiség ázsiai ősi bölcsője felé mutatnak. A Tantrák Csoma szerint ilyen tartalmúak értekezések a Kala-chakra rendszer rituáléjáról, a Mandala rendszer körüli szertartásokról, a Kala-Chakra csillagászati rendszerről. A Mandala misztikus körben végrehajtandó szertartásokról. A szentség, fogadalom és kötelezettségről. Szem felnyitásakor megfigyelendő szertartásról. Misztériumokról. Megszabadulásokról. A biztos lét miként történő eléréséről. Az ellenség gondolaterővel való legyőzéséről. Ellenségeink hatalmunkba kerítéséről. Megigézések és bűbájok. Tűzáldozatok a betegségtől való megszabadulás, bőség, meggazdagodás, jólét, hatalom, stb. biztosítása végett. Valamely személynek vagy dolognak a hatalmunkba keríté27

se. Ellenségünk mozdulatlanná tétele. Jégesőtől való megóvás. Egy hadsereg legyőzése. Bélpoklosság gyógyítása. Bűbájosság és ehhez tartozó titkos mesterségek tökéletes elsajátítása. Minő rendszer által érhető el olyan tökéletesség, mint amilyennel HjamDpal, a bölcseség istene bír. Leghatásosabb gyógyital, mely minden betegséget meggyógyít és a test erejét megifjítja. Nemtelen ércek arannyá változtatása. Jóslás, előrelátás, jövendölés, stb., stb. Végül a Bstan-gyur gyűjtemény utolsó része, a Mdo. Tartalma hittan, bölcsészet, logika, dialektika, nyelvészet és nyelvtan, költészet, versek, synonimák gyűjteménye, csillagászat, orvostan, erkölcstan, útmutatás a fizikához és alkémia. E két könyvgyűjteményen kívül még számtalan könyv és kézirat van minden kolostorban. Azonban a ritkaságok, Indiából mentett ősi kéziratok, mély bölcseséget rejtő szentírások, évkönyvek, krónikák Csoma értesülése szerint Lhasszától egy napi járótávolságra fekvő Samye (B'Samye) királyi székhelyen, a Kr. u. VIII. században épült kolostorban vannak letéve. A Khala-chahrának nevezett vallási rendszer tantrikái messze elhajlanak Buddha eredeti tanításaitól, amely mély transcendentális bölcselet. Eszerint van északi és déli buddhizmus. A déli eredeti tisztaságában őrizte meg Buddha tanításait, ethikai és lelki fejlődésre építő spirituális fejlődés előmozdítására a rádzsayogát használja. Az északi, a lámaizmussal kevert buddhista vallássá fejlődött. Ezek nagy tömegei (főleg Nyugati Tibet vörössapkás lámái) tudatos, igen fejlett mágiát űznek. A sidhik (mágikus erők) megszerzését huta-yogával (lélegzés ellenőrzésével) készítik elő. A lámák kolostorokban laknak, amelyek igen népesek. A lámák többsége fejletlen, alsóbb színvonalon állók, akiket ambíciójuk legfeljebb alsóbb pszihikai erők megszerzésére hajt. Csoma lámája már a maias fejlettségű tudós szerzetesek közé tartozott. Ilyen lámát egyéni kiválósága emel a többi fölé. Vannak azután egészen ritka kínálóságok, akik a természet rejtett titkaiba is mélyen be tudnak hatolni. Ami a pszihikai erőkre és jelenségekre vonatkozik, ezeket épp úgy kellene tanulmányozni, mint a tudomány bármely más ágát. Ezekben semmi csodálatos vagy természetfölötti nincsen, mint ahogy keleti bölcselők sem a véletlent, sem a csodákat nem fogadják el. Ilyeneket a természet törvényei ismeretének hiányá28

ban tételezünk mi fel. Ha észszerűen és tudományosan vezetik a pszihikai kiképzést, akkor a tanuló feltétlenül elérí a kívánt eredményt.

29

II. RÉSZ: AZ ŐSHAZA

31

"A nemzetségek romlásában elvész az ós családi hagyomány és ahol nincs hagyomány, törvénytelenség száll ott a családra. Hol törvénytelenség uralkodik, ott elfajul az asszony és az asszony fajtalanságából osztályzavar áll elő. E zűrzavar poklok fenekére veti a pusztítókat és az elpusztult családot egyaránt. Áldozat híján őseik a mennyből lezuhannak: ` (Mahabharata, Bhagavad Gita L)

I. Kőrösi Csoma Sándor célja Kőrösi Csoma Sándor hosszú, céltudatos tudományos búvárkodás után azt izente nemzetének "Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az ős-indiai kultúra tárházában." Csomának az őshazára vonatkozólag felvetett problémái egészen újak voltak, nem egyeztek a tudományos körök felfogásával. Ezért hatalmas irodalmi vita fejlődött ki megállapításai vagy Csomának tulajdonított felfogás körül. A róla írt tanulmányok és kritikák már 1820-ban kezdődtek, tartanak ma és folytatódni fognak a jövőben is. (Lásd a felsorolásokat Szinnyei József: "Magyar írók" című gyűjteményben. ) Tény az, hogy Csoma Julián barát nyomdokain indult, az őshazát kereste. Székely volt, büszke arra, hogy a nagy Attila népének leszármazottja. Hún fajú népek között élt Indiában 19 évig. Rendelkezésére állt a tibeti és az indiai ősi irodalom minden addig ismert forrása. Nyelvtudása óriási volt. Csoma pedig kutatott lankadatlan buzgalommal. 33

"Az én utazásom célja – írja Kőrösi Csoma Sándor – felkeresni a magyarok legelső lakhelyeit, összegyűjteni viselt dolgaiknak történelmi emlékeit és megfigyelni azt az analógiát, amely több keleti nyelv és a mi anyanyelvünk között van." – "Kétségtelenül kínai Tatárországnak beljebb eső részei azok a helyek, – ahol a magyar nemzetnek bölcsőjét keresnünk kell." Történészeink Kőrösi Csoma Sándor céljait vizsgálva megállapítják, hogy téves nyomokon haladt, mert ha eljuthatott volna a kínai Kan-szu tartományba, ott az ujgurok egy töredékét találja. E néptöredék törökfajú rokon nép, de nem leszármazottai a húnoknak vagy a magyaroknak. Németh Gyula 1934. március 26-án az Akadémián tartott felolvasásán Wurzbach életrajzi lexikonjára (1855) hivatkozott, ahol arról van szó, hogy Csoma 1816-18-ig tartó németországi tanulmányai alatt Blumenbach előadásait hallgatta. E tudós a kínai évkönyvek alapján a magyarokat az újguroktól származtatta. Németh Gyula szerint Csoma ezt a néptöredéket akarta felkeresni, mert halála előtti napon Dardsilingben Campbell angol kormányügynökkel folytatott beszélgetéseiből ezt lehet feltételezni. Ugyanezt állítja Ligeti Lajos: Az ismeretlen Belső-Ázsia c. könyvében. Németh Gyula feltételezi, hogy Csoma az ujgur-hún kérdésre vonatkozó, az ő idejéig megjelent szakirodalmat ismerte, éspedig Deguignes, Szekér Joachim, J. E. Fischer és Pray műveit, amelyekben a magyarságot az újgurok és a nyugati törökök, illetőleg a vogulok összeolvadásából származtatták. Először le kell szögeznem, hogy sokkal nagyobb az a szakirodalom, amely Csoma idejéig megjelent, és amelyeket Csomának ismernie kellett, mint azt fentemlített történészeink feltételezik. Másodszor Csoma nagyértékű kéziratait a Tudományos Akadémia a mai napig sem adta ki, tehát nem tudjuk megállapítani, hogy mi volt Csomának tudományos felfogása a hiung-nu-húnmagyar származás és az őshaza helyének kérdésében. Az egyes elejtett mondatokból és gyér feljegyzési adatokból csak következtethetünk ebbeli felfogására.

34

Sámánok hona – Shambala Csoma az őshonra vonatkozó ősi feljegyzések után kutatott. Olyasforma tibeti évkönyvek, útleírások, történetek után, amelyek Tibettől északra eső középázsiai vidékek hún vagy ugor népének történeteiről szólnak. A kínai irodalomban húpokról van ilyen mű, mert ők a történeti eseményeket évezredek óta rendszeresen feljegyezték. Hogy ilyen törekvései voltak Csomának, ezt megerősíti dr. Gérárd orvos-ismerőse, amikor Csomával történt beszélgetése alapján azt írja: "A Testei-Lapapu és Lhassza régi városok zárdáihoz tartozó régi könyvtárakban, hír szerint, sok nagybecsű mű van, amelyek tartalmával a világ csak egyedül olyan géniusz közvetítésével ismerkedhetik meg, mint a Csomáé. Ő erősen vágyik arra, hogy a mongolok hazájába behatolhasson, hogy ott minden lehető kutatást véghez vive, azon ősi népek históriáját és intézményeit megismerhesse". A tudós láma, aki Csomát tanította, ezekben a kolostorokban tanult és Csomának ilyen ősi történetekre vonatkozó könyvekről beszélt. Elmondta, hogy látott egy "Depter-r-Nyingpo", azaz "Régi krónikák" című könyvet és hogy az igen érdekes, különösen Dzsingisz kán történetére vonatkozásai miatt. Értesült Csoma több más tibeti könyvről is, amely a jogarok országáról szólt. Azok a feljegyzések, amelyeket dr. Campbell utolsó óráiról készített, nem tarthatók teljes hitelességűeknek, hogy abból Csomának a magyarok őshazájára, vagy a jogar-ujgurok magyar rokonságára vonatkozólag vallott meggyőződésére a végső következtetést levonni lehetne. Ugyanis Campbell maga mondja: "Fájdalom, az elbeszélés összefüggése előttem sokkal komplikáltabb volt, mintsem azt folyamatosan feljegyezni tudtam volna", továbbá Csoma ezen beszélgetését csak "tökéletlen modorban" tudta feljegyezni. Azonkívül, ami a legfontosabb; hogy Csomát, amikor ez a beszéd elhangzott, az ázsiai mocsárláz szörnyű mértékben meggyötörte, ami ellen ő semmi gyógyszert sem használt. Ő már akkor a halállal küszködött.

35

Csoma megjelent tanulmányaiból azt látjuk, hogy lázasan kutat egy földrész után. Shambala országról (Sámánok országa) állandóan ír értekezéseiben. A buddhistáknak Shambala mély titokkal körülvett szenthelyük. Legendájuk azt tartja, hogy volt egy "fehér sziget", ahol nagy bölcsek vezetése mellett az ugor nép fejlődött az isteni bölcseség tanításaiban. Amíg Istennek tetsző életet élt, virágzott az ország, amint azonban az ördögi mágia útjára lépett és egymás megrontására törtek, elpusztult. Népének csak az a töredéke menekült meg, akik az igazság útját el nem hagytak. Csoma arról értesít, hogy a lamaizmus alapját képező "KalaChakra" rendszer Shambalából származott. Tibet északi határán elterülő Turkesztánban viruló sámán (foh) vallásról az 560-as években tudósítanak a bizanci kútfők. Ebben az időben Turkesztán népei felett a kínaiaktól tukuenak, a bizanciak által turkoknak nevezett nép uralkodott. E nép kánja Diszabul, az Irtisz forrásvidékén lakott és innen küldte II. Jusztinusz bizánci császárhoz követeit.∗ Kőrösi Csoma a Stan-gyur köteteinek tanulmányozása közben a könyvbe kötve 18 darab olyan kész útlevelet talált, amelyek oly buzgó egyének számára voltak kiállítva, akik a legendás Shambalában fekvő Kalâpa városába szóltak. Az útlevél megjelölte az utat, mely húsz napig tart nagy sivatagon át, egy fehér homokos területre, valahol a Sita, vagyis Jaxartes folyam partján. Kőrösi Csoma ehhez azt a magyarázatot fűzi, hogy „nagyon valószínű, hogy a buddhisták Jeruzsáleme az ősrégi időkben a Jaxartesen túl volt, még pedig valószínűleg a jogarok országában." Kunga-Nying-po, kínai krónikaíró körülbelül 1000 évvel előbb azt írta – mondja Csoma –, hogy északról a bórok (mongo-

∗

Sámánizmust Tibetben bon vallásnak nevezték és a régi bonczó ellentéte a mai hlaczd szekta. Kínai bonc, a japáni bonszi-pap, a magyar bonc-pap és a garabonc — fekete pap, varázsló, kuruzsló, pap jelentéssel egyezik. (V. ö.: Bonchada község, Boncza család.) Kung (Sifahián) kínai szerzetes a Kr. u. 399. és 414. évek között a Lobpor vidékéről 15 napi utazás után Ui vagy Uhu (ujgur) országba, a mai keletturkesztáni Kulcsa vidékére jutott. Szerinte az ottani papok és a nép a sámánvallást követték.

36

lok és jogarok) országából kapták a törvénykönyveket és a kéziművészetet. Tibeti könyvek a jogarok nevét jugurnak írják, hazájukat pedig Jugerának említik. Ezt az országot Csoma a buddhisták ősi Jeruzsálemének nevezi.⊗ A Stan-gyur gyűjtemény említ egy értekezést, melyet a jogar nyelvből lefordítottak és röviden elbeszéli egy Buddha-szobornak az országukon keresztül való vándorlását. Ezt az értekezést Csoma lámája Lhasszában látta. Csoma tovább így ír: "Shambala mesés ország északon, melynek fővárosa Kalâpa. Ez fényes város volt és sok Shambali király székhelye. Körülbelül a 45. és 54. északi szélességi fok alatt fekszik, a Sita, vagyis Jaxartes folyam túlsó részén, ahol a napok hossza a tavaszi aeqinoctiumtól a nyár kezdetéig 12 indiai órával, azaz 4 óra 48 perccel nő európai számítás szerint". Felemlítem, hogy még két hazánkfia, gróf Széchenyi Béla, a "legnagyobb magyar" idősebbik fia és Lóczy Lajos világhírű geológusunk együttes keleti útjukon Kínát egész szélességében átutazták és Tibetet is megközelítették, sőt párnapi járóföld mélységbe oda be is hatoltak. Ők is hallottak a legendáról, aképen, hogy a boldogság szigetének neve Shambala és a távol-nyugaton fekvő fővárosáé Kalâpa, ahol a buddhizmus azonban csak kétezer esztendő mulva fog elterjedni. Csomát melegen érdekelte a "Fehér sziget", Shambala, Tibeti hagyomány szerint a "Fehér sziget” az egyetlen hely, mely más Dwipa-k (földrészek, kontinensek) általános sorsát elkerülte és nem pusztítható el sem tűzzel, sem vízzel, mert az az "örök föld". A "tűz és víz" kataklizmák okai közötti különbség, hogy Lemuria vulkánikus tevékenység folytán jutott víz alá, Atlantisz pedig a földtengelyben végbement elhajlás következtében süllyedt el.

⊗

Ez az ujgurok belső ázsiai földje lehet és nem a vogulok és osztjákok Jugria, Jogra, Ugra nevű hazája, amely a felső Káma, Csuszovája és Pecsora vidékén volt.

37

Az emberiség születési helyét, bölcsőjét az ősi indiai szentírások Arghia Varsha = Áldozatok Országa néven nevezik. Ez a föld Kailasz hegytől majdnem a Samo (Gobi) sivatagig terjed; most az Aral-tó, Baltisztán és Kis Tibet között torul el, de az ősi időben nagyobb volt a területe. Innen, az emberiség anyaföldjének belsejéből várják az ősi szentírások Kalki Avatár-jának (Megváltó-jának), a Sosiosh-nak megjelenését. Ez a "Fehér lovas", akiről Szent János Jelenések könyvében is említést tesz. Ázsia téres síkságain legyezőszerűen helyezkednek el és innen vándorolnak szét az évezredek során a népek. Északnyugatra lakó ugor népek nagy tömege leszakad, és Indiába vándorol. Ezek a Kol és Munda népek. Keletre, az óceán partjára, a japán, koreai és kínai népek telepednek. Kelet-Ázsiában, a nagy Kingán hegység déli nyulványai felé a mongol, török és tunguz népek rajzanak ki. Ramstad finn tudós szerint e népek még a Kr. e. IV-III. évszázadban nem váltak szét egymástól, hanem egyetlen, többékevésbé egységes nyelven beszéltek. Tehát akkor a nyugati és keleti török is egy volt. Ebben az ősi nomád hazában ott élt a hún nép is, akiket a kínaiak hiungnu néven neveztek.

38

II. Fajszármazásunk kérdése Felmerült azt a kérdés, hogy Körösi Csoma Sándor életében mi volt az általános nemzeti felfogás a magyar nép származására és őshazájára vonatkozólag. A középkori magyar krónikaírók által hirdetett hún-magyar azonosságnak hivatalos állásfoglalását és a népi öntudatban is élénken élő hiedelmét Csoma idejében a finn-ugor származást valló nyelvészeink nyomán már kikezdték. A hún-magyar azonosság ezeréves tudata ellen az általános roham azonban csak jóval Körösi Csoma halála után indult meg. Csoma utazásának célja az volt, hogy a származás és az őshaza tekintetében vallott ősi felfogást legelfogadhatóbb módon igazolja. Elejtett szavaiból és írásaiból kitűnik, hogy hitt a hiungnu-hún és a hún-magyar azonosságban vagy testvéri rokonságban, a székelységnek Attila (Csaba) hún népétől és az Árpád dinasztiának Attilától való leszármazásában, végül a "kínai Tatárország beljebb eső részein" fekvő ősi nomádhazában. Etelközt, Levédiát, kaukázusi Eviláth földjét és Korozmiát, a húnok "Kis-Indiáját" az ősök átmeneti szállásainak tekintette. A továbbiakban felhozom, mily ellenvetéseket hoztak fel és mit igazolt a modern történettudomány, a régészeti, néprajzi, nyelvészeti és egyéb rokonágak kutatásai. Hozzájuk fűzöm a keleti filozófia nézőszögéből levonható eredményeket, mint olyan eredményeket, amelyek a keleti szemlélődő világfelfogásban élő Csomának felmerülhetett. Végeredményben Csoma halálának százéves évfordulóján, a mai nap tisztán áll előttünk és tudományosan is igazolt az eddigi nagy kérdés, hogy helyes nyomokon haladt Csoma. Végső célja előtt bekövetkezett halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar történettudományt és így az egész nemzetet. * A mai magyarság fajilag és nyelvileg is kevert nép. A keveredés azonban rokon-fajok közt ment végbe. A honfoglalók nyolc törzse közül Gyarmat, Tarján, Jenő és Keszi bolgártörök, Kürt és 39

Ibér középázsiai köztörök nevűek. Kürt középázsiai türk törzsnév, mely a jeniszejvidéki feliraton is előfordul. Zichy István gróf szerint a székely írás betűi a jeniszeji türk írásból származnak, tehát etnikai kapcsolat tehet. Nyék, a nyolcadik törzs, neve egyetlen finn-ugor nyelvből sem fejhető meg. (Értelme a Kör-nyék szavunkban fennmaradt.) Etnikai összetételében a törzsszövetség déli finn és ugor vagy nyugati török (szabír és kozár hún), továbbá keleti hún, ezek között Árpád házanépe és törzse Attilaféle hún. A honfoglaláskor itt talált népek: a hún, avar, bolgár, ugor és székely az előbbiekkel egyfajú népek. Ezekhez jött az Árpádok alatt a bessenyő, kun és tatár telepítés, majd a mohácsi vész után az ozmán török keveredés. Ezek keleti törökfajú népek. A magyar nép ethnographiáját tehát e szerint kell vizsgálnunk. Nyelvészeink teljesen elkötelezték magukat az északi finnugor rokonság mellett és "tönkre silányítottak" minden olyan irányt, amely a török rokonság mellett emelt szót. Szókincsünkben azonban hatalmas mennyiségű olyan szó van, amely a törökben és mongolban is megvan. Erre különböző teóriákat állítottal fel. Ilyen valamely türkfajú néppel függőségi vagy szövetséges viszonyokból fahaló nyelvhatás. A nyelvészek két részre bontják a törökséget, nyugatira és keletire. Ugornak hívják a nyugatit, Oguznak a keletit. Úgy mondják, hogy legrégibb jövevényszavunk, pl. az ökör, a csuvastörökből jött, mert a keleti-török ezt üküz-nek mondja. Eltérés a végző "r" és "z" hangok között van. Azonban nyelvészeink nem vették figyelembe a legősibbnek tartott mongolt. Ez ükher és ükür-nek, tehát "r"-rel mondja e szót, pedig a mongol ugye: csak keletázsiai nép. Konstantinos Porfirogenetos: De administrando Imperio c. művében írja, hogy a kozárok három törzse a turkokhoz (magyarokhoz) menekült. "Összebarátkoztak egymással és kabaroknak nevezték őket". – "Megtanították a turkokat a kozár nyelvre és a mai napig ezt a nyelvjárást használják, de amellett bírják a turkok másik nyelvét is." Tehát a kozár (kabar) hún nyelv azonos a mai magyar nép nyelvével. Így ősi török szókincsünk nyugati török szavak és ez keleti török-mongol szókinccsel gyarapodott. Moór Elemér ("Népünk és nyelvünk", 1939) szerint: 40

"a magyar nyelv ú. n. bolgár-török jövevényszavai három nyelvből valók. Van t. i. közöttük egy régebbi köztörök és egy mongol réteg. Az úgy nevezett bolgár-török jelleg pedig csupán a legújabb réteg szavain ismerhető fel. A legrétibb jövevény szláv szavainkhoz teljesen hasonló paraszti jellegű szókincs csak a kabarok révén honosodhatott meg nyelvünkben; a kabarok t. i. menekültként csatlakoztak a magyarsághoz. Mint menekülőknek, állatállományuk nem lehetett s ezért a nomád életforma szigorú törvénye értelmében szükségszerűleg a magyarság földműves szolgáivá váltak". Ellentétes elven áll Zichy István gróf, aki szerint "a magyarság fajilag török eredetű, sőt nyelve szerint is az és a mai finnugor nyelét csak később tanulta meg." Ezért a magyar nyelv korai török jövevényszavai nem finn-ugor népnek idegen nyelvből vett kölcsönzései, hanem egy nyelvcserén átment bolgár-török nép ősi nyelvének és műveltségének megőrzött emlékei. Hóman Bálint szerint a mongol-őstörök népek évezredeken át nyelv- és életközösségben éltek egészen a Kr. előtti második évezredig. Kr. e. ezer évvel a mandzsu, mongol, a keleti vagy köztörök (hún, ogur vagy türk) és a nyugati török (ogur, bolgár) ágak már egymástól elszakadva népesítették be a koreai félszigettől az Uralig terjedő hatalmas teret. Hóman Bálint szerint a magyarság eleje finnfajú nép volt és az "előmagyarokra" egy nyugati török (ogur) nép rátelepedett. "A VI-IX. században a Meotisz hazában ismétlődő török hatások alatt állt, műveltségük új török elemekkel is bővült." Ma már a tudomány eldöntötte, hogy a magyar nép alaprétege finn-ugor volt. Ez az alapréteg azonban déli ugor és a hatalmas hún-mongol-török fajnak nyugati ága. A finn és ugor népek ősi nomád törzsei észak felé kirajzottak a jeges tengerig. Más részük a Volga—Ural—Kaspi-tó vidékéről dél felé vonult a Kaukázus vidékén, Irán északi és nyugati részein és a Kaspi-tó keleti felén Turkesztán, Baktria és India észak-nyugati vidékein. Egy

41

hatalmas tömegük még a történeti idők előtt, – megelőzve az ősi árja betelepedést, – elönti India középső és déli részeit. Ezeknek a finn-ugor népeknek középső törzsei, Kr. e. 177ben a középázsiai Húnbirodalom királyának meghódoltak. Balambér hún királlyal együtt jöttek 375-ben hún vezetés alatt Európa földjére. A Kaukázus vidék Kuma folyó menti Madzsar város. Madzsar helység, Madzsar tó nevében máig is él ott a Magyari törzs neve. Attila halála után az onogur (tizugor törzs) törzsszövetség, kikbe a bolgár-törökök és a magvari vagy megyeri törzsek tartoztak, a Dnyeper—Don—Kubán vidékre telepszenek, 463-bon szövetségkötés céljából követeket küldtek Bizancba. Attila fia, Dengezik hún király fenyegetőnek tartotta ezt a szövetséget és legifjabb öccsét Irniket (Csabát) egy hún sereggel az ugorság "rendbeszedésére" küldte. Irnik húnjai az ugor szövetség nemességét adták. Beolvadásuk után bolgár (= keverék) néven emlegették az ugorságot. (V. ö. Hóman Bálint: Szent István.) Nézetem szerint ekkor válhatott a magyari vagy megyeri törzsek nevévé a Hungar, vagyis Hún-kar, hún-sereg név, ami tökéletesen megfelelt a hún-török népek felfogásának. Ugyanis ha a lovas hún vagy török népek más népeket leigáztak, azok fölé a vezetőrendet ők adták, de a leigázott népek szervezeteit meghagyták, főnökeiket csapatvezérekké tették a saját törzscsapataik felett és a határok védelmére vagy a háborúban elő- és utóvédnek rendelték őket. A leigázott nép így egyenjogú része lett a nagy közösségnek. Nem a nyelvi vagy népi, hanem állami, nemzeti egységre törekedtek, de ugyanakkor az uralkodó faj szelleme továbbra is hatóerőként megmaradt. A leigázottak a törzsnevek helyett felvették a nemzetté szervezők nevét. (V. ö. Fehér G. i. m.) Már Kr. e. 176-bon Mao-Tun nagy hún király a kínai császárhoz intézett levelében az általa leigázott 26 birodalom népéről azt írja, hogy "mind húnokká váltak és ezek az íjjat feszítő népek már egyetlen családdá egyesültek." Attila egy jóslat folytán családja folytatóját Irnikben látta és valóban ő lett a Gyula-nemzetség alapítója. Ebből származott az 525 táján élt Gurda és Magyar fejedelem. 558-ban az avaroknak, 10 év mulva a türköknek hódoló ugorságot 630-ban a Gyula nembeli Kurt fejedelem felszabadítja. Félszázad mulva a bolgár, 42

magyar és szabir nép végleg szétszakad. A volgai bolgárok az északi erdővidéken Nagy-Bolgárországot, a doni bolgárok Kurt fia Isperich vezetésével a dunai bolgár fejedelemséget alapítják. Az onogur-magyarok Kurt fia Bég Baján uralma alatt visszamaradtak, de 680 táján a kozár nép függőségébe kerülnek. Itt 5 törzs néven besgur-nak (baskír) nevezik őket. Határvédő csoportjukat 870 táján a bessenyők támadása északra, az Uralvidékre és Permiába sodorta, ahol Julian magyar szerzetes 1237-ben reájuk talált. Ez "Magna Hungaria"-nak nevezett Keleti Magyarország. A bizanciak történetében Konstantin császár által "Mazar"nak nevezett népünk ismert első szálláshelye a Kaspi-tótól nyugatra eső vidéken volt. A rokonfajú törzsekből álló népet eredete után a bizanciak Turk népnek nevezik. A belső-ázsiai steppe-kultúra nevelte ősök a Kaspi-tó és a Kaukázusvidéken iráni kultúrhatások alatt éltek. A X. században már egész Európát rettegésben tartó, erős államszervező képességgel bíró, magas kultúrájú népként léptek fel. Bessenyő támadás folytán elhagyják a Don menti és Levediai, majd az Etelközi hazájukat. Itt már álmos fia Árpád, az Attilától származó húnmagyar uralkodó ház sarja az örökös fejedelmük. (V. ö. Hóman i. m.) E nép Hungar vagyis Húnok hada néven nevezi magát és a Kárpátok övezte országot Attila király és a hún népének öröksége gyanánt veszi birtokába. A magyar törzsszövetség szabir törzsei a besenyő támadás következtében leszakadtak és a kaukázusi Kuma folyó melletti ősi földön Magyeri néven a harmadik Magyarországot alapítják. Mátyás királyunk korában még mind a három keresztény Magyarország fennállt. Magyarország lakossága Mátyás király idejében 5 millió volt, tehát Angliával egyenlő népességű, és ha Kummagyeria és Magna Hungaria lakosságát még hozzávesszük, úgy Európa legnépesebb, leghatalmasabb faja a XV. században a magyar volt. Önként felmerül bennünk az a kérdés, hogy miért nem írták meg a Szabir nép történetét, vagy miért késlekednek történetíróink a magas kultúrát, katonai erényeket, államalkotó képességet képviselő, a nemzetnek dinasztiát adó, uralkodó húnfajnak dicső ősi multját megírni? 43

"Kaszálják a vitlás füvet és a beril sáfrány sarjad, most egy éve hogy a réten hős katonáink vére alvad. Nincsen hazám, nincsen házam, mindent elvitt a vérözön: nincs irgalom, csak siralom; húnok dúlnak minden rögön ..." (Si-King gyüjteményéből, a Kr. e. I. évezredből. Ford.: Ágner Lajos.)

44

III. Hiung-nu hún azonosság és a hún magyar származás A hiung-nu hún azonosság kérdése feletti vita nem mai keletű. Deguignes: Histoire Generale des Huns, des Turcs, des Mongols et des autres Tatars occidentaux, etc. című 1756-58-ban megjelent műve óta folyik e kérdés felett a vita, a hún, török és mongol elméletet követők között. Deguignes írja, hogy "több mint 1000 éven át dicsőségben élt nemzet" története majdnem feledésbe merült, bár különféle korokban hatalmas monarchiákat alapítottak Ázsiában, Európában és Afrikában. A húnok, mely nemzet később a "török" nevet viselte, az Irtis és Amur közötti Észak-Kína vidékéről eredvén, fokozatosan nagy Tatárország egész terjedelmének uraivá lettek. Krisztus előtti 200 év óta különféle királyi családok uralkodtak egymás után a nagy kiterjedésű országokban. A rómaiaknál nagyobb birodalmaik, kiváló uralkodóik, törvényhozóik és hódító hadvezéreik voltak és az utóbbiak jelentős forradalmakat indítottak. Egyik törzsük hozzájárult a Római Birodalom megdöntéséhez. Frankhont, Itáliát, Germániát elpusztította, Északeurópa többi országaival együtt. A Kalifa birodalmát rombadöntötte és a Szentföldet birtokolta." J. Klaproth: Tableaux historique de 1'Asie. 1826-ban megjelent műve szerint a hiung-nuk törökök voltak. A mongolok és húnok ősi történetét hasonlóképen megírták D'Herbelot, De la Croix és Pallas. Az angol Gibbon (Decline and Fall of the Roman Empire 1745.) a húnokról "a világ ijedelme" kifejezéssel emlékezik meg. Carl Dietrich Hüllmann (Geschichte der Mongolon bis zum Jahre 1206. Berlin 1796.) híres munkájáról nem tesznek említést akadémikusaink, pedig ezt is kellett ismernie Kőrösi Csoma Sándornak, ha a szakirodalmat tanulmányozta. Hüllmann azt írja: "Bizonyos, hogy a mongolok testi és erkölcsi felépültségük és nyelvük által is valamennyi ázsiai nép fölött mint 45

ősrégi törzsnép tűnik ki, ezért a tatár elnevezést magukra sértőnek tartják." Az első ismert név, amelyen a mai mongolok a történelemben megjelennek, hiong-nu vagy hún. Ezek már több mint ezer évvel Kr. születése előtt ott laktak abban az országban, melyet utódaik most bírnak Mongolországban. Ők foglalták el Kínát és lassanként egész Középázsiát Kipcsákig. A kínaiakkal való folytonos háborúskodás, de még inkább a birodalomnak Kr. u. 48. évben északi- és déli Húnországra történt felosztása, aláásták hatalmukat. A déli húnok összevegyültek más népekkel. Az északiak ettől kezdve az emelkedés és süllyedés legnagyobb változásain mentek át. Ha európai vagy nyugatázsiaí íróknál húnokról van szó, mindig ezeket az északiakat értik. Történetük legkritikusabb szaka a Kr. u. 91. és 93. évek. Az elsőben északi Dzsungáriában, Irtis és Alginszkói között a kínaiak legyőzik, a másikban teljesen szétszórják. A menekültek három vidék felé fordulnak. I. Legnagyobb részük északnyugat felé, a mai Orenburg tartományba vonul.∗ Hatalmukat lassan egészen Kis-Bokharáig kiterjesztik. Ezek a nyugat; húnok, akik 372-ben Balambér király vezetésével átkeltek a Volgán és Attila király alatt Európa urai lettek. II. „Másik részük délnyugat felé fordul, a mai Tatárországba. Tele néven az Oxus és Jaxartes közötti vidéken laktak és összekeveredtek a tatárofikal." III. "Egy kis részük, melytől a mai mongolok származnak, ottmaradt a hadiszínhely közelében é az Alginszkói-Sirt vagy legalább az Altai völgyeiben telepedett le." Ezek a későbbi tukue nép, akik uralmukat a Kaspi-tóig terjesztik ki. A tukue állam lassan hanyatlik és 744-ben a keleti része a hoeik-ek egy ősi húnmaradék martaléka lett. Az Amudarja vidékére vonult tele húnokat tjele, abtelita, euthalita, efthalita – fehér húnok néven is nevezték. 545 körül a tukuek (török) győzik le őket. ∗

Itt van "Magna Hungária" ma baskir törzsek lakóhelye, kik még Mátyás királyunk alatt is magyar nyelven beszéltek.

46

A déli húnok Pe tanju (fejedelem) alatt birodalmat alapítanak. Kőrösi Csoma Sándor idejében tehát a külföldi és a hazai szakirodalom a hiung-nu hún azonosságot hirdette és ennek alapján indult el Csoma az őshon keresésére. Most vizsgáljuk meg, mit vall a legújabb történettudomány e kérdésről. Kingsmill angol kinológus tagadta a hiung-nu hún azonosságot, viszont a francia Chavannes és Couvreur, az angol Parker és a német Hirth a hún azonosság hívei. T. W. Kingsmill megkísérelte kimutatni, hogy hiung-nu nép a húnoktól különböző nép volt. Külföldiek és több magyar tudósunk is Kingsmill téves következtetéseire épít. Kingsmillel éles vitát folytatott dr. Hirth Frigyes tanár, híres kinológussal, aki a "Kingsmill úr és a Hiung-nuk" című angol nyelvű értekezésében (megjelent: Journal of the American Oriental Society Vol. XXX. p. 32-45.) a hiung-nu hún azonosságot a kínai Vei-su okmány alapján bebizonyítja. (Ezt az értekezést közre adta magyar nyelven: Némäti Kálmán 1913-ban). Hirth kimutatja, hogy Kingsmill a Vei-su okmány fordításánál alaposan téved és bizonyos részleteket nem fordított le. A Vei-su okmány a Szuktag ország (Ancai = Alánok) kereskedőiről szól, akik a kínai Liang tartományba jártak a Nagy-tó mellől kereskedni. Szuk-tak egy Alán városnak: Szogdak-nak a kínai neve és az egész Alán népre vonatkozik. E város Kr. u. 212 óta a jelenlegi Krim-félszigettel együtt az Alánoké volt és Hernak, Attila hu-ni király legfiatalabbik fia Kr. e. 454-ben győzte le, illetőleg foglalta el országukat. Jornandes mondja ugyanis, hogy "Hernak, aki Attila ifjabb fia volt, az övéivel Skythia Minor legszélső részeibe vonult vissza". Mivel pedig az Alánokat egyszerre két különböző nép nem hódíthatta meg, így a húnok azonosak a hiung-nukkal. Némäti Kálmán a hiung-nu hún azonosság bizonyítására Szt. Hieronymus latin és Strabo görög térképét is közölte. A Szt. Hieronymus-féle térkép a kínai nagyfal mellett lakó népnek tünteti fel a húnokat. Strabo földrajza (Kr. u. 18-23) a kínaiak szomszédságában Hún helyett Faun népet ismer. A Faun nép nevét viszont a Gótok hagyománya (Cassiodorus és Jornandes) ismeri. A 47

húnok eredetéről írván, őket erdei embereknek "Fauni ficarios"nak nevezi. Jelentése: "erdei emberek". Ligeti Lajos (Attila és hunjai Szerk: Németh Gyula 1940.) a Vei-su okmánynak a hiung-nu hún azonosságot Hirth szerint bizonyító értelmezését cáfolja. Szu-tő szerinte Szogdak és lakói iráni nyelvű szogdok, akik élénk kereskedelmet folytattak Kínával. Az említett két térképnek sem szabad nagyobb jelentőséget e kérdéssel kapcsolatban tulajdonítani, mert "e térképek eltorzultak". A Faun, hún-hiungnu azonosságot pedig szerinte "a józanabbak eleve elvetették". Megjegyzem, hogy "eltorzult" és "józanabb" szavakkal cáfolni vagy bizonyítani hitelt érdemlően nem lehet. Friedrich Hirth és Radloff orosz akadémikus 1899-ben öszszehasonlították a Kr. e. Pekingtől északra elhúzódó kínai fal mentén lakó hiung-nu népnek a kínai krónikákban fennmaradt uralkodóik nevét Túróczi János 1490 körül írt Magyar Krónikájában Attila őseiként írt névsorral. Turóczi 37 őst sorol fel. Ezek Hirth szerint a kínai krónikához hasonlóan erősen megcsonkított és átalakított nevek. Hirth a kínai krónikák fejedelmi névsorából az oldalágak trónutódlását figyelembe véve a Kr. e. 209-ben elhányt Touman fejedelemtől a Kr. e. 36-ban elhúnyt Tschi-tschi fejedelemig 8 uralkodó nevét veti egybe Turóczi közölt névsorával. Itt Baktur (Mau-tun) és Beztur; Mingi (Lau-schang = fenséges agg) és Mike; Hu-lu-ku és Kulche; Hülü-kuan-kü és Leuente nevek egyezései folytán a hún-hiung-nu azonosságot megállapítja. Kimondja, hogy Attila ereiben ily származás folytán nem tisztán török, hanem kínai, szogdi és indoszkíta királyleányok vére is folyt. Ligeti Lajos szerint Turóczi fejedelmi családfája kitalált, egytől-egyig magyar történelmi személynevek. Kétségbe vonja Csang Szing-Lang kínai egyetemi tanárnak a hiung-nu húnmagyar azonosságra vonatkozó bizonyítékainak helytállását is. E kínai tudós kimutatta, hogy a hiung-nuk egyik törzsét pa-su-ki-linek hívták és ez egy a baskír néppel, tehát a magyarok őseivel. Fennmaradt egyes hún személynevekből, szavakból etimologizálva a hún faj eredetét, különböző fajú nyelvészek más és más eredményt vontak le. Így Müllenhof, A. Fick, R. Much, J. Hoops a húnok germán-gót kapcsolatai alapján germánnak, Venelin, 48

Ilovajski, Zabelin szlávnak, Neumann, Vivien de Sain-Martin finn-ugornak, Vámbéri Ármin (Húnok és Avarok nemzetsége 1881) töröknek és ez alapon Kemál Atatürk és hívei vuszunhúnnak (fehérhún) tartja az ozmán török népet és végül Mészáros Gyula kaukázusi nyelvűnek, és európai népnek tartja őket. Ligeti Lajos a húnok fajisága kérdésében Wesendonk felfogását vallja, mely szerint a hún konföderáció nem volt egységes etnikai összetételű. Egyik ága pontuszi hún, a másik ág fehér hún, mely Közép-Ázsiában, Irán határán és a Kaukázusban játszott fontos szerepet és egyik ága Var nevet viselte. A fehér húnok, vagy chioniták hatalmát az eftaliták törték meg. Indiában a VI. században huny néven megjelenő húnok szintén fehér húnok, pontosabban kidarita húnok. Attila uralkodó nemzetségének, törzsének a törökségében nem lehet kételkedni – vonja le a végső eredményt Ligeti, viszont a hiung-nu hún faji azonosságot szerinte megközelítő pontossággal sem lehet ma még megállapítani. "Az ázsiai húnok" c. dolgozatában (az előbb említett dolgozat utáni lapon) viszont ezt írja: "Az európai húnok tehát Ázsiából származtak, ahol hiung-nu néven már a Kr. e. századokban veszedelmes ellenségei voltalt a kínai birodalomnak. A tudomány mai állása szerint a hunok eredetének ez a magyarázata a legvalószínűbb". Ma már tárgyi bizonyítékot: is vannak a hiung-nuk ázsiai származása mellett, ezeket a mongóliai Noin-Ulai kurgánok fejedelmi sírjaiban találták. Ezzel pontot tehetünk a hiung-nu hún kérdés lezárásához. A magyarságot érdeklő húnokkal rokonfajú népek nyelvéről jegyzek fel még néhány adatot. Bizánc adatokból tudjuk, hogy az Európába költözött avarokhoz a Var és Khun ujgur törzsek csatlakoztak. Az ujgurok kövekre rovott írásai az Orkhon és a Jeniszei felső völgyében mai napig fennmaradtak és az türk nyelv. Az avarok nyelvét Bizáncban hún tolmácsok fordították le. (V. ö.: dr. Erdélyi László: Magyar tört. l.) A húnok nyelve az a török, melyet a türkök, újgurok vagy az európai avarok, beszéltek, – ellemben a bolgárok eredeti nyelve csuvasos török volt. (Váczy Péter: Húnok Európában ) . 49

Anna Comnena szerint a bessenyők ugyanegy nyelvűek voltak a kunokkal, ezen nyelvét pedig a Codex Conaaraacusból ismerjük és az kipcsaki tatár nyelv volt. Viszont a Tortan földrajzi név és a Tatár gyűjtőnév, amiben három féle hún is beletartozhatott. Így állnak tehát tudósaink ma e kérdésben, amint Kőrösi Csoma idejében állott a tudós világ. A majdnem 200 éves vita azonban nem volt meddő, mivel nagy kérdéseket tisztázott. * Ma a legtöbb olvasó kérdéssel tekint a hiung-nu, hún, szabir kazár, bolgár, nyugati és keleti török, ugor, tatár, mongol népnevekre. Noha ismeretessé vált e népek rokonsága, a leszármazás fokát és egymáshoz való viszonyát a történészek már kevés helyen adják. Egy ősi hún fajból és ősi nomádhazából rajzottak ki a felsorolt népek. Egy részük még a történelmi kort meglőző időben. A Krisztus utáni V. században vagy később, a húnok kezdik elveszíteni, vagy el is vesztik a hiung-nu, vagyis hún nevüket. Egyik törzsük a török, miután nagyon hatalmas lett, az egész nemzetnek nevét juttatja. Azután az egész tatár nemzetről kezdtek, mint mongolról vagy mogulról beszélni. Amint egy folyó, bár egy és ugyanaz, mégis külön féle neveken szerepel eredetétől torkolatáig más és más országokon folyva keresztül, úgy egy és ugyanazon nemzet a hiong-nu vagy hún, eredetének idejétől fogva egészen máig, az időkön át haladva és őshazájától kezdve, bár külön féle tájakon élt és külön éle neveket viselt. (J. Modi: A húnok ősi történelme. 1916.) "Ott áll a nagy fal, melyet mongol hordák ellen emeltek, tornyán fáklya ég, így őrizvén örök tüzével messze időkre a császárok hírnevét." Li Tai Po ( Dr. Agner L. Ford. )

50

A kínai nagyfal megépítése és következményei, Cseng kínai császár Kr. e. 275-ben a kínai határról elűzte a húnokat és azután megépítette a falat. "A sors tréfája volt, hogy Kína régóta a Mandsu Tatárok hercegeinek uralkodása alatt élt, kik ugyanazon fajnak a sarjai voltak, mely ellen a kínai falat építették". A 10.000 mérföldnél hosszabb fal a világ legnagyobb csodái közé tartozik és hún hadifoglyok munkája volt. A nagy fal megakadályozta a Kína felé való gyakori betöréseket, de egyben a népvándorlást indítja meg. Elkészülte után már 50 évvel a keleti húnok az usuivi törzseket lökik ki, ezek juecsi húnokra törnek, akik a Balkas-tó környéki su törzseket nyomják ki; a massagéta, tokár és daha törzsek az Oxus és Kaspi-tó vidékére vonulnak. Irán népe ellenállt, mire a szkíták, juecsi és su népek Indiát árasztják el és Pandzsabban telepednek le. Kr. u. 312-ben indul Európa ellen a húnok rohama. Róma ereje rohamosan hanyatlott a húnok elleni háborúskodásban, hadseregét Angliából kivonta és Attila hódításainak nyomása kényszerítene a szászokat Britániába való betelepedésre. (Monerieff és Chaytor.) A húnok beáramlásának következménye, hogy végleg összetörte Róma hatalmát és így Német-, Francia-, Spanyol-, Angolországok akkori néptörzseinek önálló élete, nemzeti kialakulása megindulhatott. Attila hódításainak azonban a legfontosabb következménye az volt, hogy az egész római birodalomban szétterjedt Mithraizmusra közvetve halálos csapást mért és ezzel erősen elősegítette a kereszténységet. Mithra-vallásnak – amelyet a húnok és az ősmagyarok is ismertek – Róma késő századaiban a birodalom népei között számtalan híve volt. Diocletian, Heliogabalus, Aurelian, Galerius császároly a "meg nem hódított Napistent" imádták és e vallás futótűzként terjedt el az egész birodalomban. Leszögezhetjük, hogy amennyiben Attila és húnjai Európában meg nem jelennek, úgy ma Anglia szigetvilágán és az egész európai kontinensen Zarathustra himnuszait zengenék. Ezek tudatában bizonyára nem írta volna Eckhard Sándor: "Attila a mondában" c. értekezésében:

51

"Ezért jól teszi a hazája hírnevét féltő magyar, ha nyugati ember előtt nem dicsekszik Attila ősapjával és a bún-magyar atyafisággal, meg szoborba öntöd Attilakultuszunkkal, mert ha igaztalan is a torzkép,∗ mégis oly erősen gyökeredzik a lelkekben, hogy semmiféle propaganda onnan ki nem irthatja." Mi bátran dicsekedhetünk Attila ősatyával, miként Kemál Atatürk is büszkén vallotta ősatyjának. Kultuszát is az elfogulatlan nyugati tudósoknak kellett feléleszteniök és figyelmeztetni bennünket, magyarokat arra, hogy a "gyökerek legfőbbjének",⊗ Attila ősatyának mivel tartozik Anglia, Német- és Franciaország és az egész keresztény világ. Nyugati ember előtt fekszenek: Prof. Franc Cumont: "The Mysteries of Mitra". F. Legge: "Forerunners and Rivals of Christianty, being Studies in Religious History from 350 B. Ch, to 330. A. D., Jesse Benedict Carter: "The religious life of Ancient Rome" című forrásmunkák. A vonatkozó irodalmat összefoglalta dr. J. J. Modi professzor: "A Húnok őstörténete" c. művében. Kelet ősi filozófiája szerint az élet és halál, az új formák teremtése és az avult formák megsemmisítése egyformán az isteni tervbe tartozik. Az ok és az okozat (Karma) nagy törvénye szerint a multban vetett okok magukban hordják a jövő aratását. Attila küldetése az okok világában fogant, ő volt népével együtt Európa karmájának végrehajtó hatalmassága. Isten ostora.

∗ ⊗

amit a középkor krónikásai a húnokról és Attiláról írtak. Gróf Teleki Pál elnevezése.

52

IV. A Kaukázus, Irán és India ugor népei. A) Kaukázus. Finn-ugor nyelvészeinknek nem kell kétségbeesniök amiatt, hogy Csoma a tibeti szótárának előszavában azt mondja: "Saját nemzetének a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzatre nézve. A magyarok dús aknát találnak tanulmányozásában, szem előtt tartván nemzeti eredetüket, szakásaikat, viseletük és nyelvük érdekeit: még pedig azért, mivel a szanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyelveké is, nagyon párhuzamos a magyarokéval, mely különben eltér a nyugati európai nyelvektől." Ma már eldöntött kérdés, hogy déli India lakóinak hatalmas alaprétege a Monda és a Kol népekből tevődik össze, akik kb. Kr. e. 2250 évvel az Ural vidékéről jöttek Indiába. E népek az Osztyák és Vogul népekkel, tehát a magyarság finn ágával rokonok, akik északról jött ugor népekkel keveredtek. (Lásd: Urgeschichte der Menschen, Frühzeit der Völker, Reiche des Altertums. – Die Neue Propyläen-Weltgeschichte I. 1939. Berlin.) Csoma ezt már 100 évvel ezelőtt sejtette, azért céloz írásában arra, hogy több indiai nyelv párhuzamos a magyarral. Budenz József finn-ugor nyelvészünk és követőik a mai napig összehasonlító nyelvanyagukat északkelet-európai és legfeljebb északnyugat-ázsiai ugor nyelvekből vették. Így a vogul, osztják, votják, zürjén, finn, lapp, mordvin, cseremisz nyelvekből. India finn-ugor népeinek szókincsét azonban a mai napig sem hasonlította egyik sem össze a magyar szókinccsel. Az északi ugorság, a finneket kivéve, néhány százezres kipusztuló, alacsony kultúrájú néptöredékeivel szemben a déli ugorság kb. 100 milliós tömege áll, ősi multtal és szellemi kultúrával. Németh Gyula azt mondja, hogy "oly néppel, amely a mai 53

vogulok és osztjákok színvonalán áll, egy török nép nem is tudott volna mit kezdeni." * A finn-ugor népeknél egy szót találunk, amely mind az osztyákoknál és voguloknál, mind pedig Indiában és végül a magyaroknál egy nép megnevezésére szolgál és ez a szó: szabar. Az osztyákok is néha szabaroknak nevezik magukat, Cunningham, Buchanan és más indiai kutatók is úgy vélik, hogy a szabarok egykor hatalmas és a legnagyobb indiai nép volt. A szanszkrit történelem is ismeri a szabar népet. A Mahabharata a Pandavák és Koruk nagy harcában leírja a szabarokat, mint a Koruknak szövetségeseit és úgy beszél róluk, mint a "félelmetes" szabarokról. Később minden ellenségről megemlékezve, írja, hogy a szabarok sisakjaival, kopasz és szakállas fejűikkel egy harcmező telítve volt. (Hevesy Vilmos: Finnisch-Ungarisches aus Indien, Wien. ~ 1932. ) A magyar őstörténelem összekapcsolódott a Szabar névvel. Bíborban született Konstantin (De administrando Imperio. 13. pont.) írja: "Abban az időben nem hívták őket (magyarokat) Turkoknak, hanem valami okból Szabartoiaszfaloi-nak”. "Háború támadván a turkok és az akkor kangar-nak nevezett bessenyők között, a turkok táborát megverték és két részre oszlott. Az egyik keletnek ment lakni, a perzsa részek felé és ezeket mai napig a turkok régi nevén szabartoiaszfaloi-nak nevezik. A másik rész pedig nyugat felé ment lakni vajdájával és fővezérével, Lebediasz-szal az Atelkuzunak nevezett tartományba, ahol most a bessenyők népe lakik." (16. pont.) "Ezek a nyugat felé lakó turkok mind a mai napig követeket küldenek a turkoknak imént említett keleten, Perzsia felé lakó népéhez, szemmel tartják őket és gyakran választ is kapnak tőlük." (18. pont.) A szabar-toiaszfaloi név körül hosszú időn keresztül élénk vita folyt. Görögösen képzett szónak veszik ma is és erős 54

szabarnak∗ fordítják. A szabarok építik és fejlesztik naggyá később a Kaukázus vidék Kuma-folyó menti: Magyeri városát, amelyet Timurlenk 1396-ban feldúlt, de újból megülték lakosai és 1616-ig virágzott. (Bendefy.) A szabirokra vonatkozólag több bizanci írónál találunk adatot, így: Priscus rhetor Attila szövetségében a "saragur" (sara = fehér) és onogur népeket említi, akiket a szabirok szorítottak ki régi helyükről. A szabirokat viszont az avarok kényszerítették továbbvándorlásra. A gót Jornandes a hún gur (szabir) népről azt írja, hogy a Meotis melletti hazájukba költöztek. A bizánci Agathiás a VI. században viszont a szabirokat és onogurokat a Meotis melléki népnek is írja. Procopius már arról ír, hagy a Kaukázusnak a Kaspi-tenger felé eső szorosánál harcoltak a hún szabirok a perzsákkal. Theophilactus a Meotis, Kaspi-tenger és Kaukázus közötti lapályon említi az onogur és szabir népet. Itt 622 körül romokban állt a "Matzaron"-ok régi városa. Még Theophanes írja, hogy 520-ban a "szaber-hún" nép nyugati törzse a Bizancban megkeresztelkedett Gordas helyett testvérét, Mogyert választotta fejedelemmé. Tehát a kubánvidéki őshazában Mogyeri fejedelem népét a bizanciak a húnnép Szaber ágának nevezik. Az ott élő hún-szabír népkötelékeket a gruz-krónika Kr. u. 87-490-es évekig következetesen osi (= oszét), lakóföldjüket Oset-i néven említi. ("Oszét-föld"). A gruzok máig így hívják őket. Az örmény kutfők az itt élő népet "hon" néven nevezik. A 461465 években a Belső-Ázsiából vándorló avarok e hún-szabir kötelékbe tartozó Serragun (Sara = fehér) , Ugor és Onogur népeket települési helyükről kilökték és ezek a Fekete-tenger vidékére költöztek. Követeket küldenek Bizancba és e követek szájáról hallják először a szabir nevet. (V. ö. Mészáros Gyula: A "Szabir" nép és név. "Népünk és nyelvünk". 1939.) A kaukázusvidéki őshazában élő hún nép szaber (sabar, sabir, szabir, szabar, stb.) ágát Mogyeri fejedelemről nevezik Magyarnak és Mogyeri fejedelem leszármazottai (amiként ezt Hóman Bálint kimutatja) az Árpádház. ∗

helyneveink között Hercegszabar Baranya vm.-i község.

55

A kazár (kabar) népről pedig Fiók Károly (Árják és ugorok érintkezése) kimutatja, hogy szintén a déli ugor nyelvághoz tartozott. Az indoszkíta korban még a magyarok és a kozárok egy és ugyanazon néptörzs kötelékében együtt éltek. Ezek szerint a magyar nyelv déli-ugor'nyelv. B) Irán. Ősi iráni hagyomány szerint Irán és Turán királyságok alapítói testvérek voltak. Féltékenység és vetélykedés háborút hozott és e bajok folytatódtak. A legősibb dinasztiák, a Peshadai és Kajani idők története, mely még az autentikus történelmi idő előtt volt, nem más, mint Irán és Turán, vagyis az ősi hún néppel való harc. Az Achaemeni korszak történelme Irán és a görögök elleni harc, de ugyanakkor szakadatlan harc folyt a húnok ellen is. A massagéta nép, mely ellen Cyrus, a laka-szkíta, mely ellen Dárius harcolt, hún törzsek. A parthun és lassan nép történelme Irán harca Róma ellen, de ugyanakkor változatos hadakozások sora a húnok vagy törökök ellen is. Attilának Kr. u. 453ban bekövetkezett halála után az Ural folyó síkságaira visszaözönlő hún nép egyik ága Perzsiába tört be. Ezek Ephtalita vagy fehér-hún néven ismertek. Firoz, Naoshirván nagyatyja ellenük harcolva esett el 484-ben. Elfoglalják a mai Afgán területet és betörnek Indiába. Skandagupta gupta királyt Legyőzik és megtelepednek Indiában is. A fehér húnoknak a perzsa sassan uralkodók alatti harca Kr. u. 427-ben kezdődik és tart 55657-ig, amikor Naoshirvan, Faghan hún királyra megsemmisítő csapást mért és a fehér-húnok elköltöztek a perzsa vidékről. (J. Modi. i. m.) Irán népe mindig testvérnépnek tekintette Turán ugor-húntürk népét. Igazolásul szóljon az iráni ősi éposz. "Hogy a jós igékből a jövőbe látott, Felosztá Feriden az egész világot ... Másod szeren Turánt adta vala Turnak, Turk nép és Csin felett öt tevé meg úrnak; Őneki is oszta harctudó sereget, Kivel az legottan útjának eredett. E1 is foglalá a hatalmasok székit, 56

Felkötötte övét s osztó ajándékit. Elébe a nagyok gyöngyöket hintenek, Szent Turán sahjának köszöntik mindenek." (Firduszi: Sahnámé. Ford.: Radó A.) Az iráni avesztai nyelv, bár a szanszkritnak testvérnyelve és így ősi árjának tartják, mégsem bizonyít a szkítaság árja eredete mellett, mégha azt használták is a kaukázus-vidéki szkíta mágusok. Ugyanis az papi nyelv volt és azok útján jutott a transkaspi, turkesztáni és baktriai területre. Kingsmill angol kinológus szerint Zarathustra idejében (Kr. e. 1000) szereplő turáni "hunu" nép azonos a vuszun húnokkal. Parker szerint a vuszunok pedig azonosak a magyarokkal. (Chinese recorder; 1885. XVI.) Származás legemdjuk szerint a hiung-nu fejedelem leányának egy farkas képében megjelenő szellemtől gyermeke született, aki a vuszun húnok ősatyja lett. A másik legenda szerint az elhúnyt hún király csecsemőjét a pusztába kivitték, ahol egy nőstényfarkas és egy holló táplálták. Ugyanúgy, mint Romulust-Remust farkas, Illés prófétát pedig egy holló táplálta. (V. ő Zajti: "Magyar évezredek.") C) Az indoszkíta-hún népek története. Eddig még nem vizsgálták tudósaink, hogy mi lehetett Csomának India indoszkíta-hún és finnugor népeinek származására, őshazájára, vándorlására, történetére és nyelvére vonatkozó véleménye. Milyen adatokat találhatott a fentiek vagy a török és mongol népek őstörténetére? Hogy hová lettek ezeknek a népeknek hullámai és merre laknak leszármazottjaik? A hiung-nu birodalom hún, türk, mongol népeinek leszármazottjait nem kellett Csomának keresnie, mert azok között élt. Egy részük a történelmi kor kezdetén, másrészük később az ó- és a középkorban telepedtek le Indiában. Erről Csoma, mint kiváló nyelvész, személyes tapasztalatain kívül egy kiváló szakmunkából is meggyőződhetett. 1. Amit Csoma Kalkuttában tanulmányozott: Lieut. Col. James Tod: "Annals and antiquites of Rajasthan" (Radzsasztán 57

évkönyvei és régiségei) c. háromkötetes mű volt és Londonban 1829-32ben jelent meg. (Uj kiadás: Oxford, I920.) Erről sem beszélt Csoma, mint sok másról sem, mert "jellemek legbámulatosabb vonása a rendkívüli bizalmatlanság volt oly tárgyakra nézve, amelyekben mestere lehetett volna a két világ tudósainak". James Tod 1786-1835-ig élt, Radzsputanában 17 évet töltött és 1823-bon Londonba visszatérvén, a legszorosabb kapcsolatot tartotta fenn a Royal Asiatic Society-vel, amelynek londoni könyvtárát vezette. Ugyanakkor Körösi Csoma Sándor a Royal Asiatic Society of Bengal in Calcutta-nak volt tagja és könyvtárnoka. J. Tod könyve a legrövidebb időn belül ott volt a kalkuttai könyvtárban és azt Csomának hivatalból kellett tanulmányoznia. J. Tod, mint az indiai hadseregben szolgálatot teljesítő kapitány, 17 éven át állomásozott Radzsputanában. Ez alatt az idő alatt fáradhatatlan szorgalommal gyűjtötte az adatokat történelmi és anthológiai nagy művéhez. Eredeti adatait elsősorban az Udaipuri Rana által rendelkezésére bocsátott Puranák-ból, továbbá Chand XII. századbeli költő és bárd époszaiból, helyi hagyományokból, balladákból, Abulfazl és Abulghazi történelmi munkáiból vette. Előszavában mondja: "Voltam olyan merész, hogy Radzsasztán harcias törzsének és Európa ősi népeinek közös szkíta eredetét állítsam és bizonyítani igyekezzem”. "A Puranák a világ teremtésén, az istenek és hősök legendáin, stb. kívül földrajzi és es történelmi adatokat is tárgyalnak.' A Bhagavat és az Agni Purarákban felsorolt Surya (nap) és Chandra vagy Indu (hold) nemzetségek geologógiája♣ hat évszázadig terjed, egész Vikramaditya utáni időig. (Kr. e. 56-ig.)∗

♣

helyesen: geneológiája – Szerkesztő.

58

Manu alapította a Nap dinasztiát. Ikshwaku, Manu fia, az első, aki Keletre vándorolt és Ayodhya-t alapította. Budha volt az, aki a Hold nemzetséget megalapította⊗ kb. 2250 évvel Kr. előtt. A Hold nemzetséget Krishna és Ardzsuna, a Nap nemzetséget Ráma fiai folytatják. A Nap és Hold nemzetségek által alapított terjedelmes városok nagy része ma már romokban hever. A Dzsajati törzsének egy kevéssé említett nagy ága volt az Uru (Urvasu-Turvasu), mely több birodalmat alapított. a) Húnok a Buda vagy Hold faj leszármazottjai. "Uru második fia Bhabru, kinek 34-ik utóda Anga, állítja fel Angadesa királyságot, melynek fővárosa Champapuri, egyidőben keletkezett Kanaudz-dinasztiával, Kr. e. 1500 körül. Ez az ország határos Tibettel, lakosai magukat Hungias-nak nevezik, a kínai írók hiung-nu-i, az Európában és Indiában szereplő hún-ok. Ezek a Hold, azaz Budha faj leszármazottai" Amerre csak a Kuru, Uru, Dzsadu nemzetségek jártak, bőséges nyomokat hagytak régi történéseikről. "Vessük el azt a gondolatot, hogy Ramayana és a Mahabharata, Krishna és az öt Pandu fivér története csak allegória; az ő leszármazottaik, városaik, pénzük még ma is fellelhetők." A Surya és Indu fajok leszármazását, azoknak Saka Dwipából (Szkítia) való bevándorlásuktól fogva felsorolja az író. Rámától származnak a Suryavansa (Napcsalád) törzsei, a Mewar, Dzsaipur Marwar, Bikaner fejedelmei és törzsei. Krishnától az Indu (Hold) fajú, Dzsaisahner és Cutch törzsek. Ráma idősebb fiától Laratól vezetik le családjukat a Mewari Ranák, Kusa nevű fiától pedig Kachhawaha-k, Marwar és Amber urai, a Kushiták. ∗

Magyarországon több India nevű helység van, így Kapuvár bessenyő-szkíta telepén és a szerémségi India. India mint személynév is szerepel őseinknél: lásd: Váradi Regestrum 51. perirat. ⊗ Budha nem tévesztendő össze Buddhával, a Szákja nemzetségből származó királyfival. Buddha és Budha név jelentése: megvilágosodott. Nevük kiejtése: Buda.

59

b) Tadzsikok nagy Kígyótörzsek. Egy új hódító faj lép be Hindosztánban, a hódító Shesnay vezetése alatt Sheshnagdesa-ból és 10 király alatt bitorolja a Pandu trónt. Hazájuk a "kígyófej ország", másnéven Nag, Tak vagy Takshak országa. Véleményem szerint Strabo ősi szkíta telepe. A kínai írók szerint Tak-i, vagy a turkesztáni Tadzsik-ok ugyanaz a törzs, mint a Puranabeli Turushka, mely az Araxesnél (Avarura) élt Sakadvipában, Szkítiában. Az indó-szkíta Géták, Takshak és Ásik törzsek Sheshnay (takshak) uralkodónak Kr. e. 600 évvel Sheshnagdesből történt első indiai bevándorlását a Puranák említik. Ugyanebben a korszakban ezek a törzsek nagy betöréseikkel elfoglalják Kis-Ázsiát. Nem sokkal azután az Ási és Tokar törzsek megdöntik Baktria görög királyságát és a rómaiak is érezték az Asi, Chatti, Cimber népek hatalmát a Balti partok felől. A takshak törzsek valószínű telepei Tadzsik, a régi íróknál Transoxonia és Chorosmia ősi fészkeiben voltak. A perzsáknál Mawaru-n-nahr, a bennszülött geográfiában Turán, Turkistán, Tokaristan, az Indiába beözönlő Tokari, Takshak, Turushka népek hazája, ahogy a Puranákban nevezik. c) A Nagygéták. Strabo írja: A Kaspi-tótól keletre szkíta törzsek laknak. Dahak a tó mellett, a Massageták (nagy Géták) és a Saka-k keletebbre. Minden törzsnek külön neve van. Mind nomádak, akik közül a legismertebbek az ási, pasiani, tochari, sacarauli törzsek, akik a görögöktől Baktáriát elvették. A Saka-k a Cimberekhez hasonlóan betörtek Ázsiába, így foglalták el Baktriának és Armeniának legjobb vidékeit, melyet róluk Sakasená-nak neveztek. Az indó-szkíta Béták soká megtartották függetlenségüket. Tomyris fejedelmük harcolt Cyrus ellen, a következő háborúkban a Sutlej folyón átkergették őket. Lahoréban, Bikaner pásztor községeiben és az indiai sivatagban és másutt is megtartották régi szokásaikat. Kitűnő lovasok maradtak, bár régi történelmüket el60

felejtették. A pásztorkodásról a földművelésre való áttérésük rövid és ma a volt nomád Béták India legjobb földművelői. Kr. u. 1330-ban Timur khán alatt a Chagatai királyságnak utolsó Béta-fajú fejedelme Tughlak, országának nyugati határa a Dasht-i Kipchak, déri határa a Jehun volt. E folyó mellett volt a főváros: Kokhand. Taskent, Utrar, Cyropolis és az északi Alexandria városaik voltak. A Géták, Jut vagy Jat és Takshak fajok, akik a. 36 indiai királyi családban is helyet foglalnak, mint Chagatai, azaz Sakatai, a Puranák Sakadwipá-ja, görögök által Szkitá-ra ferdített vidékekről valók. Abulghazi, a Mogul dinasztia történetírója szerint: Mongol volt egy tatár patriarchának neve. Fia Aghuz, aki ősapja az összes északvidéki tatár és mongol fajoknak. Aghuznak hat fia volt: 1. Kun (a nap), 2. Ai (a hold) és a többi négy elemnek neve, ezek a 6 tatár törzs nevét adják. Ai fia Julduz (csillag), kinek fiától, Hyustól kapta Kína királyi családját. Utódai közül Il khán fia volt Kian, akitől Dzsingisz khán, második fiától Magastól erednek a Takshak vagyis a kígyó-törzsek. A tatár Ai, a kínai Yu és a hún Budha mindnyájan a Holdtól, Indutól származnak. Az Aswa nevű Indu fajnak, mely az Indus két partján terjedt el, köszönhetjük az "Ázsia" elnevezést. Herodotos azt állítja, hogy a görögök Prometheus feleségéről, Ásiáról nevezték el a földrészt, míg mások Manu unokájáról, Aswa-ról vezetik le. Az aswak nagyrészt Indu fajúak voltak, bár a szurja faj egyik ága is viseli ezt a nevet. Jelentése kitűnő lovas. Tisztelték a napot, melynek lovat áldoztak. Az a nagy szertartás, melyet a téli napfordulóval ünnepeltek, már eléggé tanuskodhatik a géta sakák és szkíták közös eredetéről. Pinkerton szerint: "Egy nagy szkíta nemzet élt a Kaspi-tótól a Gangesig." Az északi 30-50 fok és a keleti 75-95 hoszszúsági fokok által határolt középázsiai felföldről vándoroltak a fajok Európába és az Indus völgyébe. Tévesen azt hiszik, hogy ezek a népek csak pásztorok voltak. Deguignes tudósítása szerint, mikor a Su népek elözönlötték a Jatok országát, több mint 100 indiai árucikkel teli várost találtak ott és a fejedelmeik képmásaival vert pénzeket. 61

Tod az európai invázió tényét megállapítja és azt mondja, hogy ugyanegy időben történt azon csoportok európai bevándorlása. Ebből következik a radzsputok és a korai európai fajok közös eredete, aminek bizonyítéka a hasonló mitológia, harci és költői szokások, nyelv, a zene és az építészeti díszítések is. d) A Cshattis Radzskulát, azaz a 36 királyi fajt Tod az indiai bárdok adatai alapján felsorolja. A legrégibb időkben csak a Szurja és Chandra: (Nap és Hold) fajok voltak. Ezekhez járult a 4 Agnikula faj, összesen hat. A többi mindezeknek alosztályai. Az indó-szkíta eredetű sakhak-nak nem volt nehéz befurakodni a királyi fajok közé. Krishnától kezdődő időszaktól Indiába bevándorolt törzsek, mint a Haihaja vagy Aswa a Takshak és a Jat vagy Getae népek, melyek most a 36 radzsput királyi családba számítanak, neveik, ősi hagyományaik és más adataik hasonlósága folytán a kínai, tatár-mongol és szkíta fajokkal közös származásra mutat. Bőven tárgyalja a Grahilot, Yadu, Batthi, Jareja, Tuar (Tonwar), Rathor, Kachwaha, Agnikula 4 törzsét, akik a tűz, a Vulkán fiai és a Takshak népe volt, (ezek monotheisták voltak), Chahuman radzsputok 24 törzsét (Hara, Kichi, stb.), akik szintén takshak fajúak, Chalukya, Baghel, Pratihara, Chawara Tak (Taksak), Jat, Bala Ihaia, Makwana, Jethwa-Kamari, Gohil, Sarwaiya, Silar, Dabhi, Gaur, Dor, Gaharwar, Hún, Kathi és egyéb törzsek és uralkodói történetét, végül leszármazásukat. Az alábbi két törzset érdekességüknél fogva külön kiemelem. A Kathi törzs fővárosa Kathi-avar. Ők tartották meg a legtöbb eredetiséget az összes lakosok közül. Vallásuk, modoruk, kinézésük határozottan szkíta. A Kathi most is napimádó, megveti a békés foglalkozásokat, csak lóháton boldog, lándzsával kezében. Cap. Macmurdó így jellemezi őket: A kathi különbözik a radzsputtól, kegyetlenebb, de felette áll bátorságban és erélyességben. Termete sokszor 6 lábnál is magasabb. Van közöttük világoshajú, és kék-

62

szemű is. Csontos, atlétaszerű testalkatuk kitűnően megfelel életmódjuknak. Hún, az is egyike azon szkíta törzseknek, akik a 36 királyi családban helyet szereztek. Mikor vándorolt be ez az európai foglalásairól híres törzs Indiába, nem tudjuk. Kétségkívül több hasonló törzs, mint a Kathi, Bala, Makwana, stb. társaságában telepedtek meg Saurashtrában. A bihari hercegek egyik felirata említi ezt a törzset, amikor "a többi hódításai közt megalázta a húnok gőgjét is". Mewar legrégibb évkönyvei szerint a radzsputok főnökeit segítő hercegek katalógusában volt Angatsi hún vezér is seregével együtt, amikor a mohamedánok első ízben Chitort megtámadták. Deguignes írja, hogy Angat volt a neve egy hatalmas hún vagy mongol csapatnak és Abulghazi azt mondja, hogy a kínai falat őrző törzsnek Angatti volt a neve, akinek egy nagy fizetésű és tekintélyű külön hercegük volt. A húnok történetírója terjerelmesen tárgyalja a hiung-nu vagy ou-huon, a turk és mogul törzseket, melyeket ők tatároknak hívnak, Tatan után, mely vidék az Irtis partjától a Sárga-tengerig terjed. Ennek alapján Róma hanyatlásának történetírója elbeszéli Európában történt betörésüket, D`Auville szerint a fehérhúnok India északi részét foglalták el és valószínű, hogy egy csoportjuk Saurastrá-ba és Mewar-ba is eljutott. A tradíció szerint a régi Barolliban, a Chambal keleti partján volt a húnok székhelye és egy ottani híres templom, a Singar Chuori, a hún hercegek esküvői csarnoka volt. Hatalmuk a folyón túl is kiterjedt. A húnoknak nagy hatalma lehetett a XII. században, tekintettel a Gudzsár hercegek krónikájában elfoglalt helyükre. A faj nem halt ki, egy hindu bárd mutatott hún falukat a Mahi-folyam vidékén, ahol lefokozva ugyan, a többi osztályokkal keveredve élnek. (Ugyanaz három-négy hún házat mutatott Trisawiban, Baroda mellett. Moghdzsi, a Kichi regős mondja, hogy tradíciójuk sok hatalmas indiai hún fejedelemről tud.) Meglepő körülmény, hogy hinduk gyanánt tekintik őket. *

63

2. Vishnu-Puranákat H. H. Wilson 1840-ben lefordította. Wilson művében Toddal együtt azt bizonyítja, hogy a fehér húnok vagy indo-szkíták Pandzsabban, az Indus-folyó mentén, az időszámításunk kezdetén már letelepedtek. Ezt Arrianus, Strabo és Ptolemeus is megerősítik. Wilson könyve az Asiatic Society könyvtárában meg volt és Csoma ezt is olvashatta, sőt olvasnia kellett, mivel Csomát megelőzőleg Wilson a tudományos társaság könyvtárnoka volt! * 3. Indoszkitákról írt még Kőrösi Csoma Sándor idejében Christian Lassen: Zur Gesehichte der griechischen und indoskythisen Könige in Baktrien, Kabul und Indien. Bonn, 1838. Ezt a művet feltételezhetjük, hogy az Indiai Tudós Társaság bombayi könyvtára részére rövidesen beszerezte és Kőrösi Csorna Sándor még életében tanulmányozhatta. Lassen szerint a juecsik (fehér-húnok) először a Hoanghó körül (Sárga-folyó) jelennek meg. A hiung-nuk elől a Kr. e. II. század első felének végén két részre szakadva menekült ez a nép, kis juecsik délfelé Tibetbe, a nagy juecsik a Jaxartesen túli országokba. A szu; szel vagy sze népet az Ili-folyó vidékéről kilökték és mint szák nép a baktriai birodalom bukásakor Szogdiána egy részét kerítik hatalmukba Kr.e. kb. 63 körül. A hiung-nuk kilökik az uzun-okat is, akik továbbűzik a juecsiket. Ez kb. Kr. e. 126 előtti időre esik. Az elvonulásnak Csamkiao kínai tábornok tanúja volt. A szákok Kipint, a juecsik Tahia országot foglalják el. A juecsik országukat törzseik szerint 5 részre osztották. Nyugatra tőlük az ási vagy ansik, valószínűleg a pártusok laktak. Az ansziek sok várossal bíró hatalmas nép volt, vízszintes vonalú írással bőrökre írtak és elénk kereskedést folytattak. A juecsi nép Baktriában a pártusokkal hadakozik és a Kr. e. I. század vége felé Kipint és Kaofut, Kr. u. 30-bar Indiát is elfoglalják és a kínaiak ellen viselnek háborút. Legnagyobb hatalmuk a Kr. u. első századára esik. Az V. században hatalmuk elenyészik. Tehát a nagy juecsik vagy tochárok országa Baktria, Szogdiana, Kipin, Kandahár, Kábul és India nagy részét magában 64

foglalta. A Szasszanidák uralmával (Kr. u. 226.) a birodalmuk lehanyatlik. A kis juecsik országa Gandarából Indiába is kiterjedt az V. században. * 4. Az indoszkíta húnok történetét száz évvel előbb írta Tod, de azok ma is helytállók. Igazolásukra egy teljesen modern, 1926bar megjelent művet hozok fel egy indiai perezi tudóstól, aki az indiai húnokról írt, indiai forrás alapján. Dr. J. J. Modi bombayi egyetemi professzor: Húnokról, akik meghódították Indiát. Ford. és kiadta: Zajti Ferenc.) A Vishnu-Purana két helyén – írja Modi –, Bharata Varsa (India) leírása közben, bizonyos vezérszerepet játszó éspedig "a legszélső nyugaton" lakó népekről szól az írás. Eme népek között szerepelnek a húnok is. Megerősítik ezt bizonyos újabban felfedezett érmék. A másik vonatkozás abban a listában található, melyben az úgynevezett kegyetlen és civilizálatlan fajok között a "Húnok és Parsikák" szerepelnek. Kalidása a húnokat az ő Raghu-Vancájában (IV. ének 68.) említi. A húnok indiai hódításaira vonatkozólag első autentikus hivatkozás az, amely a Skandagupták uralkodása idejére utal. A húnok Közép-Ázsia pusztaságairól jöttek, az északnyugati hegyszorosokon keresztül. Skandagupta hősiesen és győzelmesen tartóztatta fel egy ideig a húnokat, de végre legyőzték. Egy kínai utazó, Sung-Yung, avagy Sing-Yung, aki Indiában Kr. u. 500-ban utazott, megemlékszik a húnok második inváziójáról. Királyuk, Laelih, aki Cunningham szerint Toramana atyja volt. Skandaguptát legyőzték a húnok. Kr. u. 500 év körül Toramana, akit Laelih fiának tartanak, személyesen is megtelepedett Malvában, érmeket veretett önmagáról és három feliratot is ismerünk, amelyeken neve előfordul. Uralmát megerősítette Indiában. Utána következett az uralkodásban fia, Mirkula. (Mithragyula = Napkirály.) Az első adatok tehát időszámításunk kezdetén az őstelepülésre, az utóbbiak Attila király és fiainak korára esik. ` 65

5. India ugor népeinek telepedésével és történetével bő szakirodalom foglalkozik. A Rigvédákban, az árják legősibb szentírásában, Fiók Károly szanszkrit tudósunk szerint 20 ugor népnév és igen sok ugor kifejezés található, több mint 2000 évvel Kr. előtti időből. A Jaxartes-folyó két partján volt az ugor és az árja faj hazája, amely megállapításához az Avesta nyujtja a legbiztosabb adatokat. Az ugor faj Kabul vidékén és Pandzsab folyóközein telepedett le, az Industól keletre pedig az ősi árják. A Kr. születése körüli századokban az indószkíta Jät nép vonul Pandzsabba (a Védákban Yâtu, Yadu). E népek a mai napig a Jät (Yaht) nevet viselik, amely az ugorok prákritos alakja. India ugor népei etimológiájával foglalkozik Hevesy Vilmos a "Finnisch Ungarisches aus Indien, Wien, 1932." és az angol nyelvű "Munda-Magyar-Maori" című műveiben. India népeit az angol Alex Cunningham ekként osztályozza: 1. Korai Turánok, 2. Árják és Brahmáni Hinduk, 3. Késő Turánok vagy Indószkíták. Már a legősibb időktől kezdve turáni eredetű néphullámok keltek át a Himalaya hegyóriásain, vagy azok szorosain és aláereszkedtek India síkjaira – írja W. W. Hunter (Az indiai birodalom). J. Fergussan és Sinclair szkíta és mongol eredetű turáni népeknek tartják Észak- és Dél-India népeit, akik az árják előtti faja volt Indiának. Sinclair még azt is megállapítja, hogy "mindazt, ami nagyot és maradandót építettek Indiában, a turániak építették. Syad Mahammad Latif (History of the Panjab) szerint az árják bejövetele előtt az országon egy goal (pásztor) dinasztia uralkodott. "Ezek a turáni hinduk lettek India nagy templomépítői." A legújabb angol irodalom G. Brodeur és Dunbar a Radzsputok előkelő nemzetségeit a gudzsár és fehér húnok leszármazottainak tartják. Ezek Chandravansa és Agnikula fajúak – Naptól és Holdtól származtatják magukat. (V. ö. Zajti Ferenc: "Magyar évezredek".) 6. Szkíta szokások az indiai radzsputoknál. Az indiai radzsputok szkíta származásának bizonyítékául J. Tod (idézett munkájában) a mai napig megtartott szkíta eredetű szokásaikat ismerteti. 66

"A radzsput törzsek a még ma is megtartott szkíta szokásaikat alig nyerhették az Indus perzselő síkján. Túlmeleg az ahhoz, hogy a nap déli útjáról való visszatértét imádattal üdvözöljék. Vallásuk hűvösebb klíma vallása volt és magukkal hozták előző telepeikről, a Jehun és a Jaxartes forrásvidékeiről. A nagy napfordulási (solsticium) ünnepe: az Aswamedha, vagyis fehérló-áldozat, mint a nap szimboluma, amelyet Vaivaswata Manu leszármazottjai (a Nap fiai) gyakoroltak, hasonlóképpen Szkítiából került az Indus síkságára." 1. A harcias radzsputoknál Hara hadisten szertartásai is kevésbé hasonlítanak a szelíd hinduékhoz, akik pásztoristeneket, teheneket tisztelnek, akik gyümölcsöket, füvet esznek, vizet isznak. A radzsput szereti a vért. Hadistenének vért és bort áldoz. A kehely emberi koponyából készült. Harát háborúban koponyával ábrázolják, melyből az ellenség vérét issza. Békében a bor és a nők istene. Ez nem India forró síkjain szerzett hinduizmus, hanem inkább a skandinávok véres alakjainak tisztelete. Jegyzet: 1-hez. V. ö.: Hadisten kardja Attilánál, Attila kardja az Árpádoknál. Anonymus írja a honfoglaló ősökről: A halhatatlan isteneknek nagy áldozatot tettek és 4 nap lakmároztak, majd "Attila király palotájában sorjában ülve a kobzosok és síposok minden zengései és édes hangjai, a dalosok mindenféle énekeivel zengnek vala elöttök ... és Magyarország minden vitézei a vezér színe előtt paripáikra ülve, paizzsal, majd minden nap bajt vívnak s más ifjak pogány szokás szerint íjakkal és nyilakkal játszanak vala, – amin Árpád vezér igen örvendezik." Honfoglaló őseink a kancatejből készült népies kumisz italon kívül bort és sört is ittak. Anonymus írja: "nagy örömükben megittasodnak vala" t.i. a nagy áldomáson. A tatárjárás előtt általánosan elterjedt nálunk a sörfőzés és a szőlő kultúra igen magas fokú. Szőlők vétele-eladása általános. (V. ö. Váradi Regestrum.) Anakreon (Kr. e. 559-474.) "Rajta, ide! Ne űzzük többé így zajjal és lármával bor mellett a szkíta ivást."

2. A radzsput vadássza és megeszi a bivalyt, vaddisznót, szarvast, lövi a kacsát és vadmadarakat. Imádja kardját, lovát, a napot és jobban élvezi a regősök harci dalait a Brahmánok litániáinál. A radzsput Bardai ugyanazok, mint a kelták bárdjai. 67

3. A harci szekér is jellemző az indo-szkíta népekre, a Mahabharata hőseitől kezdve a Mohamedán hódításig, amikor a használata megszűnt. 3-hoz. A magyar ko-csi, a kínaiban kao-cse, a németben kutsche, az angolban coach, (Kócs község Komárom vm.-ben.) Szkíta származású a pannoniai kocsi is. "Jönni fogsz a nomád szkítákhoz, akik magasan fönt tetők alatt szépkerekű kocsikon laknak." (Aeschylos: Prometheus. )

4. Jellemző a gyengédségük a nőkkel szemben. 4.-hez. V. ö. Az ősmagyar fele-ség fogalmát. A magyar nőknek a férfiakkal való egyenjogúságát bizonyítja az 1210-30 körül irt Váradi Regestrum 301. perirata, ahol: Eufemia nagyasszony bíráskodik egy Ur-Kund nevű tolvaj felett, akit kellő bizonyíték híján tüzesvas próbára ítél. Vagy ugyanott a 142-ik oklevél, ahol a Nadányiak őse, a Borsa nemzetségből származó Benedikta nagyasszony földi javairól végrendelkezik, rabszolgákat szabadit fel és torozó intézményt alapit az Ugrai monostor részére.

5. A radzsputok ősidők óta, előszeretettel viseltettek a szerencsejátékok iránt is, mint a szkíták... Még ma is áldoznak a gazdagság és szerencse istennőjének: Laksninak. 6. A részegítő italok szeretete tekintetében se marad el a radzsput nyugati testvéreitől. Ez a hindu népeknél tilos. 7. A halottak eltakarításánál Budha az elégetést vezette be és a hamu fölé földet hányatott, egyúttal az özvegy is máglyára lépett elhányt urával. 7: hez. Anonymus: "Thonuzoba hitben gyenge lévén Nem akara lenni kereszténnyé. Hanem nejével egyűtt élve, Temettetett az abádi révbe ..." Ezek a szokások Herodotos szerint Sakadwipából (Saka Szkítia) származtak. A szkíta géta lovát feláldozták a halott égetésénél. A temetésnél a halottnak lóva1 együtt való temetését igazolják a hún, avar és honfoglaló magyar sírok leletei. Észak-Eurázsia finn-ugor és törökfajú népei még ma is áldoznak a síroknál lovakat. (Lásd: Krohn Gyula: "Finnugor népek pogány istentisztelete.")

8. Az áldozati helyen való emlékszobor állítása ritkább szokás, mely a fiúnak kötelessége és uralmának hatalma abból látszik, hogy az emlék nagyobbszerű az előzőnél. 8.-hoz. Amerre a hún fajú népek vándorlási vonala tart, így a Fekete-tenger feletti síkságon, mindenütt találtak a sírok felett sírszobrokat. az ú. n. Kamennija babákat. A férfi szobrokat fegyverrel, kun süveggel és a férfi és női szobrokat is kehellyel ábrázolták. Számos példány van ezekből a délorosz múzeumokban.

68

A hún eredetű bolgároknál is voltak ilyen sírszobrok. 1926-ban Pliszka és Mádara között Endzse falu mellett került elő egy férfit és egy nőt ábrázoló szobor. Nálunk is voltak ilyen szobrok, erre mutat Kézai Simon mester azon kitétele: "Keve kapitányt szkíta módon ünnepélyesen eltemették az országút mellett, hol kőbálvány van felállítva." Ide „az említett bálványkőhöz" temették Béla, Réva és Kadocsa, "dicső hún kapitányokat", majd Attila királyt is. Márk krónikája "díszes kőbálvány"-nak említi ezt a sírszobrot.

9. Egész Radzsadasthánban a radzsput hősök sírja fölé emelt tumulusokat találunk, melyen a hőst hű feleségével együtt domborműben kivésbe ábrázolták. 9.-hez. V. ö. az oroszországi és magyarországú kurgánokkal, amelyeket ma a népünk korhányhalmoknak nevez.

10. A fehérlóáldozat (aswamedha) szertartás igen költséges és veszélyes, úgyhogy a mai hercegek már nem rendezik. Ramajanában leírtak egy ilyen szertartást. Ayodhya ura, Dasarastha, Ráma atyja idejéből: "Hozzátok elő a lovat a Sarju folyó északi partjáról és készítsétek elő az áldozatot!" Erre a célra egy fehér lovat választottak, melyet egy évig szabadon engedtek. A ló visszatérése egybeesik a nap déli útjáról való visszatéréssel, ami a szkítáknál örömnap volt. Meghívások mentek a szomszédos fejedelmekhez és felállították a 21 jupát, nyolcszögletű faoszlopot, melynek feje egy-egy ember, bika, vagy elefánt alakúra volt kifaragva. Az oszlopot aranylemezekkel, ékes szövetekkel és virágokkal borították. Amíg a jupá-kat előkészítették, az adwarju papok az áldozatvezető hotri papok utasításai szerint hangos varázsmondatokat recitáltak. A 18 áldozati gödröt három sorban, sas alakjában rendezték el. Ide helyezték az áldozati állatokat, ú. m. a lovat, madarakat és víziállatokat. Háromszor vezették körül a lovat a szent tűz körül és a papok intésére örömkiáltások közt leölték. A királyt és királynét a főpap a ló mellé ültette, ahol azok egész éjszaka a madarak repülését figyelték. A 16 áldozati pap feldarabolta a lovat és egyes részeit előírás szerint a tűzre helyezték, míg a király a szintén tűzbevetett állatok szívének füstjét szagolta. A szertartás a papok és augurok részére földbirtok kiosztásával végződött, de a szent emberek inkább aranyat kértek és így 10 millió jambunada (indiai) aranyat kaptak. Jegyzet: 10.-hez. A mongoloknál Onghon és Onghó volt annak az istenségnek neve, akinek lovat áldoztak.

69

Az ősmagyarok Ukkon és ukkonpohár és a finn Ukkó, a mongollal azonos fogalom és lóáldozással egybekötött volt a kultusza.

11. A Sankrant vagy Sivaratri (Siva éjszakája) ünnep, a téli napfordulókor szintén lóáldozattal járt, ilyenkor sezámmagos süteménnyel teli apró erszényeket osztott ki a fejedelem híveinek. 11.-hez. A téli napfordulót, december 23-át, minden ősi nép megünnepelte. Az ősi misztériumok nagy beavatási napja ez volt. A közeli rokon keresztény bolgár nép megőrizte a napimádást. A mai napig "Sourvjaki" ünnepe néven ülik meg újév napját. Szourvja isten azonos az indiai Szuria napistennel, a melegnek, termékenységnek és bőségnek urával. E napot megelőzőleg a bolgárok nem dolgoznak, böjtölnek. A bőség szarujának emblémáját kalácsból elkészítik és ezt különböző ceremóniák között a család tagjai közt felosztják. Égő gyertya és füstölő, tehát a tűz jelenléte is fontos, amikor Szurjához fohászt küldenek. Ugyanakkor nagy tuskót gyújtanak és azt égő oltárként helyezik a tűzhelyre. E tuskó Szourvja tiszteletére ég reggelig. Ha. elalszik, az halált, a víg, pattogó tűz boldogságot hoz és gyors házasságot. A tűz mellett éjfél után kezdődik a jövendőmondás. éjfél után a jegyesek elhagyják a szülői házat és rokonokat mennek látogatni. Az új párok neve szouriakari. Menetközben így énekelnek: "Szourva, Szourva, Te évad ura, Adj bő, új esztendőt nekünk! Egészség, szerencse érje házunk, Áldás, boldogság a jövő évig!" H. P. Blavatsky: Cross and Fire. A Modern Panarion. ) A magyar népi szokásból is sok részletét kiolvashatjuk az ősi ünnepélynek. A szurja név talán a napszúrás fogalomban fennmaradt, mint Siva romboló ereje a sivatag, sivár, és sívóhomok stb. szóban és Sivó-család névben. Szuria indiai napisten kultuszát .turáni népek hozták be, ezt igazolják túl cifra, hosszú csizmákkal ábrázolt szobrai és körülöttük álló nyilas amazonok, továbbá a hegyes süvegű, egyenes kardú szoknya-gatyás és csizmás férfiak szobrai. (Tóth Jenő: Turán f. i. 1913. évf. 2. sz.)

12. Nyugaton a napisten szentelt fája a kőrisfa, keleten az aswattha (ficus religiosa), melynek csonkítását, kivágását halállal büntették. "Ha ezek a hasonlóságok csak véletlenek, akkor már is túl sokat mondtam, ha nem, akkor más kutatónak útmutatásul szolgálhatok" – így vonja le a végső következtetést Tod.

70

12.-höz. A magyarországi Kőrös nevek nem minden esetben a kerek földből készült várak neve után lett, hanem a kőrisfáról is, mint pl. Nagykőrös neve, ezt bizonyítja ősi legendája és a város címerébe is felvett kőrisfa, kőrösfa.

71

V. Bizonyítható-e, hogy a hún-magyar legendák ősi történetünk és ősi emlékezésünk tárháza? A) 1. Mit jelent nekünk Attila és hún népe? Jelenti az 1500 éves jogfolytonosságot a Kárpátok övezte magyar hazában. Jelenti a világirodalmat alkotott ősök dicső multját, a fajok közötti kiválóságot, az Árpád dinasztia előkelő származását, a számtalan és messze kiterjedő rokonságot, az ősi hiper-kultúrát, amelyen a mai nyugati kultúra is felépült. Attila, a világtörténelem legnagyobb katonai és uralkodói zsenije. Származása rendkívül előkelő. Az ősi legendákból idéző krónikaírók a húnok hatalmas nemzetén uralkodó őseinek sorozatát 35 ízig, tehát kb. 1200 évvel visszaviszik Jafethez. A mítosz pedig leszármazását még ezen túl is tovább vitte a szárnyas teremtmények királyához, a koronát viselő égi Turulhoz, akit Astur madárnak és Songarnak (Songar vagy Sonkar = sólyom, török szó, Astur = vadászsólyom) is neveztek. Származása hasonló a Mikádó égi származásához, ott is az Isten Hoo madár képében száll le. Itt Turul madár képében Isten testet öltött, földre szállt, hogy az isteni dinasztiát megalapítsa. (V. ö. Eneh és Emese álmával.) Ennek az isteni dinasztiának, egyenes leszármazottjai Árpád és az 1301-ig uralkodó családja. Hóman Bálint történettudósunk halhatatlan érdeme, hogy ezt a leszármazást ma a hivatatás történettudomány vallja. Volt egy török-hún fajú törzs, melynek bölcsője a Kínával határos Altáj-hegység vidékén ringott. E törzs győzte le vagy telepedett rá a finn-ugor törzsekre, mely keverékből aztán a magyar nép alakult ki. Attila halála után legkisebbik fia, Irnik, vagy Irnák húnjaival az ugor szövetség élére állt, a Dsulo vagy Dsula, magyar Gyula∗ dinasztia ősapja lett és e nemzedékből Kurt, Mogyer, Bég Baján és Álmos gyulákon vagy fejedelmeken keresztül az 1301-ig uralkodó árpád dinasztia sarjadt.

∗

dzaila, dsola: mongol szó – fék, kormány, gyeplő.

72

Árpád dinasztiájának, a magyarságnak, valamint a székelységnek hún eredete mellett egy évezreden át tanuságot tett az egész magyar nép krónikásaink Anonymustól kezdve és történetíróink a XIX. századig Hunnia történetének folytatását Hungária történetéhez kapcsolták. Az ősi hagyományokat, a hún-magyar rokonságot, Attila dicső örökségét fenntartó ősi mondakör eredetiségét csak a mult században vették tagadásba. A német Thunman, a szász Sehlözer és Eder, a tót Szklemár, az orosz Karanzsin, a durvahangú német Roessler, itthon a német eredetű Hunfalvy (Hunnensdorf) Pál és Riedl Frigyes az idegenből átvett mesék világába utalták az egész mondaanyagot. Ilyen előzmények után csalhatatlan írásoknak ismerték el Heinrich Gusztávnak 1871-ben "Etzelburg és a magyarhún monda", Petz Gedeonnak 1885-ben a "Magyar húr monda", végül Bleyer Jakabnak 1908-bar "A magyar húr monda germán elemei" c. dolgozataikat. A felsoroltak és az utóbbi három egyetemi tanár nem volt magyar fajú, hanem német eredetű német nyelvtanárok, akik idegen gondolatkörben élve, elfogultak voltak. A legelnézőbb megítélés szerint sem helyezkedhettek ők abba a szemlélődő állapotba, amely ilyen ősi fajszármazási és történeti kérdéseket idegen gondolatvilágukon keresztül helyesen szűrhette volna át. Idegen, sokszor ellenséges régi forrásanyag felhasználásánál az elfogulatlanságra törekvő történésznek kritikai érzékkel kell eljárni. Elfogult történetírás lenne pl. az, ha a jelenkor nagy háborúját néhány száz év mulya egy angol történész egyedül csak angol források alapján írná meg és azt a német tudományos körök, a német forrásokat félretéve, elfogadnák. Sajnos, így járnak el nálunk az ősi hagyományokat tagadó filológusok és történészek. A magyar fajú Gombócz Zoltán: "A bolgár kérdés és a magyar-hún monda" c. 1921-ben megjelent munkájában feléleszti, és tudományos alapra fekteti a régi hitet a magyar és hón néprokonságról. Hóman Bálint az Árpádoknak Attiláról való leszármazását tudományos alapon igazolja és az ősi mondakörnek a származásra vonatkozó részét eredeti ősi hagyománynak elfogadja. (A magyar hún hagyomány és a hún-monda. 1925.) Dr. Császár Elemér: A 73

középkori magyar költészet problémái (1925-1926.) egyetemi előadásaiban kimondta: "Abba nem tudunk belenyugodni, hogy a hún história végig költött adatokat foglal magában." "A végső eredmény abban a kérdésben, amely a húr mondákhoz vezetett bennünket, hogy t. i. volt-e a honfoglalás előtt költészetünk, a következő: a magyarságnak voltak a honfoglalás előtt keletről magával hozott hún mondái." Attilának 453-ban bekövetkezett halálától a honfoglalásig kereken 440 év, az első fennmaradt krónikáig 700 év telt e1. Bizony ez hatalmas idő a népek történetében, sőt az emlékezések világában is. A mai kor embere ilyen nagy időkre visszanyúló események fennmaradását csak írott emlékek útján tudja elképzelni. A húnoknak volt írásuk, így feljegyezhették történelmüket, fajszármazásukat és a dinasztikus érdekek annak szükségszerű megőrzését feltételezik. Tehát hún-türk nyelven, saját írásukkal készült krónikák lehettek. Attila lángész volt és Rómában tanult, nevelkedett. Módjában állt akár latin, akár görög nyelven a hún nép történelmét – ha ilyen nem lett volna – megíratni. A honfoglaló őseinknek a Kárpát-hazába hozott kultúrája a steppe népek kultúrája volt. Erről a kultúráról dr. Fettich Nándor régészünk azt mondja: "A tudomány az utóbbi idők nagy ásatásai eredményei alapján mindinkább látja azt, ami a köztudatba még nem ment át, hogy a történeti steppe-kultúra az emberiség egyetemes kultúrájának külön féle megnyilvánulásai között éppen olyan magasrendű helyet foglal el, mint az előttünk jobban ismert városlakók kultúrája. Sőt ma már esz is látható, hogy ezek az egymással annyira ellentétes kultúrák szükségszerűen kiegészítették egymást, egyik rá volt utalva a másikra."

74

"Az ősi kultúrával való érintkezés során ezek a pusztai népek adtak lelket, politikai készséget az első városkultúrának is. Mi is ilyen gondolatvilágot hoztunk magunkkal és é1 bennünk és szunnyad lelkünk mélyén" – mondta Teleki Pál gróf. (Jász-kun kongresszus. 1939. ) Ilyen ősi kultúranyagunk volt Attila nagy fejedelmünk körül csoportosított mondáink anyaga, amit a városlakó nyugati népeknek adtunk. Az árpádok dinasztikus érdekei az ősi hún származási és genealógiai legendák intézményes fenntartását igazolják. A keresztény királyság korai évtizedeiben, vagy még a pogány fejedelemség vége felé népünk kettős nyelvűsége megszűnt∗ és így szükségessé vált az ősi Mazda hit zend nyelvén és a rovással jegyzett türk nyelvű feljegyzések átírása, illetőleg a királyi regősök énekeinek feljegyzése. Ilyen lehetett a Szent László korában a papok latin nyelvére átírt Gesta Hungarorum is. Krónikaíró szerzeteseink azonban csak a keresztény nyugati középkori felfogással öszszeegyeztethető töredékeket mentették át. A magába elmélyedő, szemlélődő keleti ember gazdag gondolatvilágából született fajszármazási, történeti, genealógiai és hitéleti nagyon gazdag, pompás meseszövésű legendakörünk elveszett. Anonymus azt írja, hogy Árpád Attila nemzetségéből származott. Ugyanakkor határozottan kimondja, hogy nem a nép énekeiből veszi forrását. Ha pedig nem onnan veszi, akkor csakis az uralkodócsalád intézményesen fenntartott családi hagyományaival állunk szemben. Hol lehetett az Árpád-ház okmánytára? Valószínűleg az uralkodó Árpád-nemzetség ősi szállásán lévő székesfehérvári káptalan vagy a veszprémi egyetem hatalmas könyvtárában. Sajnos mindkettő Kun László idejében leégett. * ∗

Németh Gyula kettős szóhasonlítással bizonyítja, hogy Árpád és családjában magyarul és törökül is beszéltek. Melich János szerint török-bolgár nyelvet beszéltek.

75

2. Annak a fontos kérdésnek eldöntésénél, hogy eredeti ősi hagyomány volt-e a hún származás tudata és az e köré csoportosult monda anyaga, vagy idegenből átvett kölcsönzött fikciók, – az eddigi bizonyítás nyelvészeti és történeti eszközökkel folyt. Ez a bizonyítási eljárás azonban, amint láttuk, nem vezetett célra, ezért néhány újabb bizonyítási eszközhöz folyamodom. A származás kérdését, tehát a mondaanyag legfontosabb részének eredetiségét, már eldöntötte Hónian Bálint (A magyar-hún hagyomány és húnmonda). "A hún-magyar azonosság gondolatát a magyarok nem kölcsönözhették sem a külföldi irodalomból, sem a német (germán) mondából, mert nem ismertek oly forrást, amelyben azt megtalálhatták volna." "A hún-magyar azonosság gondolata nem a mai haza területén kialakult fiktív hagyomány, hanem a honfoglaló magyar nép finnugor elemeivel a honfoglaláskor már teljes etnikai és nyelvi egységben összeforrt bolgár nemzetségeknek, elsősorban az Árpád nemzetségnek keletről magával hozott, történeti tudaton alapuló ősi hagyománya." "A hún-székely azonosság gondolat,. akár az új haza területén lakó, akár ide a magyarokkal együtt jövő népről van szó, a székely népnek a magyar-hún hagyománytól független s attól a krónikákban is következetesen elkülönített történeti tudaton alapuló hagyománya." 3. Mondák élettartama és a regősök. A hún-magyar mondakört krónikásaink úgy állítják elénk, hogy azok, mint fennmaradt hagyományok évszázadokon keresztül a történelmi eseményekhez híven hagyattak az utókorra. Thuróczy és Oláh szerint még a XV. és XVI. században is élt a népek között ez a hagyomány. Filológusaink szerint lehetetlen, 76

hogy négy-ötszáz éven keresztül népies hagyomány fennmaradhasson. A népek meseképző ereje újabb és újabb hősöket keres, a régiek elhalványodnak s a feledés óceánjába merülnek. A népköltészet családi emlékezete csupán néhány nemzedéket ölelhet fel s ilyen ezer évre terjedő emlékezet fenntartása lehetetlen (1. Király György) Azonban Tagányi Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről irt (Ethnographia, 1911. évf., 221 lap) dolgozatában felhozza, hogy az oroszországi nomád török népeknél a műveltség kellékéhez tartozik, hogy mindenki elő tudja sorolni az őseit és ez 5-6 ízig is terjed. Filológusaink fenti nézetét erősen cáfolja néhány mai korabeli példa: Szilágyi és Hajmássy XV. századbeli eseményének regéje a török szultán leányával, 500 évvel ezelőtt történt história. Vagy a székely népballadák XVI. századbeli és a Mátyás király alakja körül csoportosult mondák hosszú élettartama. A regősök az énekkel és zenével kísért történeti anyagukat folytonos ismételgetéssel őrizték meg, szinte változatlanul, nemzedékről-nemzedékre. Ők a fajtudat intézményes őrei voltak. Eddig figyelembe nem vett bizonyíték a mnemotechnikai úton őrzött hagyomány, melynek csodálatos példáját a keleti népeknél találjuk. Így Indiában Buddha tanításait évszázadokon át szájhagyomány őrizte, amíg a Kr. e. 80-ban egybehívott nagy buddhista zsinaton a végleges szöveget le nem írták. A másik csodálatos példa a finn nép Kalevala pogánykori nagy époszának a nép száján, népi regölés formájában történt megőrzése. Felhozhatok a nyugati népeknél is hasonló példákat ősi származású népek így őrizték meg könyvek hiányában a hagyományt. Priscus rhetor feljegyzéséből tudjuk, hogy Attilának udvari regősei voltak, kik az ősök emlékét intézményesen megörökítették. Ez a regős intézmény tovább élt a vezérek és a királyok korában is. Hivatott volt fenntartani az ősök dicsőségét. Tehát nem népi primitív mesemondással tartották fenn az ősi emlékeket. India türk-hún fajú fejedelmeinél a mai napig fennmaradt ez az intézmény és az énekmondók adatait az angol történetírók forrásul használják fel. A hivatalos regős intézmény nagyban virult a fejedelmek korában és Geyza fejedelem esztergomi udvarában az Attila hún ki77

rály személye köré csoportosult hősi énekeket a fejedelmi udvarban élt Pilgrin ("Von Passau der Bischof Pilgerein.") hittérítő szerzetes, későbbi passaui püspök, oly nagyszerűnek találta, hogy azokat leiratta. Ebből az anyagból készült, természetesen német szájíz szerinti átdolgozással, a Nibelungenlied. Ezt Aloyz Schröfl müncheni egyetemi tanár "Der Urdichter des Liedes von der Nibelungen-Not und die Lösung der Nibelungen-Frage" – kétkötetes hatalmas művében kénytelen beismerni, noha egyébként igen elfogult a hún és a X. századbeli magyarság irányában. Dr. Sebestyén Gyula (A magyar honfoglalás mondái. 1904.) szerint a Nibelungének tárgyát először Pilgrin (971-991) dolgozta fel Konrád nevű íródeákjával. A latin nyelven feljegyzett mondák elvesztek, de emlékük megmaradt a Nibelungenliedhez függesztett Klage-ban, ahol írva van, hogyan küldte a püspök embereit Magyarországba azzal a megbízással, hogy ott írják le az élő hagyományokat. "dar umbe sende ich nu zehant mine boten in Hiunen Lant: da. vinde ich wol diu maere; wand iz vil übel waere, ob ex behalten würde niht, es ist diu groezeste geschicht diu zer werlde ie geschacht." (E végből most mindjárt útnak indítom követeimet Húnországba: ott bizton rátalálok az emlékekre; mert nagyon helytelen volna ám, ha ez nem lennie megőrizve. Ez a legnagyobb esemény, ami ezen a világon valaha történt.) Nagy hírük volt a magyar regősöknek még a későbbi korban is. 200 év mulva, 1207-ben Wartburgban dalnokverseny volt, ahol egy magyar regős : Klingsor von Ungerlant lett a győztes, legyőzvén a középkor legnagyobb német költőjét: Wolfram von Eschenbach-ot. Ez a magyar regős a titkos tudományokban oly jártas, hogy a német monda a legnagyobb bűvészmesternek említi, aki ámulatba ejt mindenkit misztikus tudományával. – Sebestyén szerint ez a magyar regős: Farkas, a pozsonyi vár énekmondója volt. (L. Sebestyén i. m.) 78

4. Közvetett bizonyítékok az ősi emlékezet fenntartása mellett. Az emlékezést nagy mértékben elősegíti az énekes forma, a zene és a szokás. a) A szokás mentette át napjainkig a pogánykori ősi időkből azokat az emlékeket, amelyeket Kállay Ferenc, Ipolyi Arnold, Kandra Kabos és követőik Mythologiájuk vaskos köteteikben és egyéb néprajzi dolgozataikban feljegyeztek. b) Az énekes forma, a regölés tartja fenn a mai napig ősi vallásunk töredékeit. Így regölnek ma is a Dunántúlon a sebes folyóvízben gázoló Csodafiú-szarvairól. Ez a Mithras misztérium téli napfordulójának ünnepéből maradt fenn. Ezeréves népi énekeket ma is gyűjtenek a magyar nép szájáról. Lásd Bartók és Kodály világhírű gyűjtéseit. c) A népzene pedig a legősibb emlékeket is megőrzi, mivel a faji jellegzetességekhez tapad. Még a nyelvet is túlélő, szívós, páratlan emlékezet. "A finnugor nyelvet eltanult, európaivá és kereszténnyé lett türk magyarság régi zenéje máig pontosan tükrözi a sámánhitű mongol-török Közép-Azsiát." (Szabolcsi Bence: A zenei földrajz alapvonalai. Ethnographia-Népélet. 1938.) Ez az egyedüli magyarázata annak, hogy a bolgár népzene hasonló a magyar népzenéhez, hogy a francia népzene nem latin, hanem kelta, hogy az eltörökösödött népek zenéje sem török, hogy a mohamedán török népek zenéje nem arab, stb. Bartalus 1883-ban közölt egy népdalt, e dallamok a középázsiai kínai ötfokos hangrendszerben szólnak. "Ötfokúság és pentatizáló hajlam néphagyományunk alapvető sajátsága. Európai szomszédoktól nem vehettük át, – egyiknél sincs meg. Már ebből valószínű, hogy a honfoglalók kultúrájának tartozéka volt." "Zenénk törzse éppoly rokontalan Európában, mint nyelvünk. Eredetiségéből ezerévnyi érintkezés, idegen hatás sem tudta kiforgatni." "A zenei néphagyomány nagy lelki egységről beszél. Eddig nem tudunk külön kun, besenyő, palóc, Szekfü stb. 79

zenét kimutatni.'` Magyarság a zenében: Kodály Zoltán. (Megjelent: Mi a Magyar? Szekfü Gyula szerk. ) A fent előadott ősi szokásokat megőrizte a magyarság népművészetében, a család, a jog és egyéb szellemi téren is. Amelyik nép ennyire tudott ragaszkodni ősi szokásaihoz, hagyományaihoz, akiben az ősök tisztelete ennyire magasan lobogott, az fajszármazási tudatát kellett, hogy megőrizze. Ezzel ellenkezőt csak a tudatlanság vagy a rosszakarat állíthat. B) Óriás ősök. Az óriásokról szóló legendát minden nép regéiben, legrégibb énekeiben, legősibb tradícióiban vagy szent-írásaiban feltalálhatjuk, így a görögöknél titánok, gigászok, ciklopszok; Kaldeában Isdubárok; Indiában a Danavák, Rakshasák; Egyiptomban az óriás héroszok, a finneknél a Kalevafiak. Az emberiség ősi visszaemlékezésén alapulnak ezek a legendák, amikor még a különös emberfaj, az atlantiszi óriás faj élt a földön. A keleti ősi írások azt mondják, hogy a kipusztult emberfaj a föld nagy kataklizmáinak lett áldozata (vízözön). Érdekes ősi emlékeket őrzött meg egy szegedvidéki és bihari népmonda, e szerint a vízözönben multak ki az óriások és a tündérek is, mert Isten parancsolatját nem akarták megtartani, mindig mulattak és fajtalan életet éltek. Az óriásokról különösen Erdély őrzött meg sok emléket; talán a sok hegyóriás, különös szikla erősítette képzetüket. Mintegy 30 óriás vár, óriások útja, talpa és sarka nyoma, sziklapadja, asztala stb, őrzi emléküket. Ősturáni legendák emlékét őrzi a finn Kalevala éposz, ahol az óriásoknak meg kell egymással mérkőzniök és a legyőzött még kővé válhat és abban élhet, mert az óriáskő szent és sérthetetlen. – Az éposz különösen érdekes része, ahol Kalevafi sziklákkal, heggyel akarja az új vallás egyházát eltörölni. Azonos gondolat húzódik át a görög mítoszon, ahol az új isten, Zeus, ellen támadó titánok hegyeket dobálnak az Olymposra. – Szent Jánosnál: "Erre kitört az égi háború, Mihály és angyaltársai viaskodtak a sárkánnyal s a sárkány és angyaltársai szintén 80

viaskodtak, de a mennyben már nem volt hely számukra. A nagy Sárkány, az őskígyó, akinek neve Ördög és Sátán, a világcsábító letaszíttatott a földre s vele együtt letaszíttattak angyaltársai is." Legyőzetésük után Zeus hegyek alá temeti őket. Prometheust is a Kaukázusba zárja. Megfejtésük a szellemnek az anyagba szállása. Ezzel az ősi emlékezettel kapcsolódott az újabb legendaképző erő félelmes, harcias népekről és fejedelmeikről. Ezek is óriásokká válnak. Nem a sovinizmus fűtötte Ipolyi Arnoldot (Magyar Mythologia) azon megállapításainál, hogy fajszármazás emlékét őrzi a skandináv Eddában említett hún vagy hüne óriás nép és fejedelme Attli, akik nem a germán népre, hanem a hún népre és Attilára vonatkoznak. éppen így a szlávok Obor óriás népe az Avar népre, a franciák Ogr óriás népe pedig az Ugorra, vagyis Magyarra vonatkozik, mely képzet a honfoglaló magyarok franciaországi kalandozásainak emlékeiből keletkezett. Ősi fajszármazási óriás-emlékezések az Attila— Árpád családfán szereplő ősök : Noé, Jafet, Thana, Nemprót (Nimród), Khus, Góg és Mágóg királyok. Nagy fejedelmei voltak ők a Kaukázus vidékén lakó szkíta-szabir-hún törzsnek, vagy még keletebbre fekvő ősi hazában kell keresnünk első emléküket. Félelmes lovas-nép kiváló fejedelmei voltak és hírük messze túlszárnyalta az ősök akkori lakóhelyét, néprajzi határait. Kelet áruit szállító kalmárok vitték tova legendás, csodálatos hírüket. Eljutott a régi görögökhöz a szkítáknak nevezett északi népek sámán mágusainak nagy híre. Révülésükben elért látási képességük tudata kapcsolódott az óriások hagyományával, – megszületett a ciklopszok egyszemű (homlok közepén lévő) óriás népe. Eljutott hírük a zsidókhoz is és ők e hatalmas, kiváló fejedelmeket, óriásokat Mózes Genezisébe beillesztették. A Genezis (származási) történeti könyvét hosszú időn át szerkesztették, többszöri átíráson ment keresztül és abba más népek történeti töredékei is belekerültek. A semita törzs egyik kicsi ága a zsidóság, kiket a hinduk csandalásoknak – kiközösítetteknek neveztek. A zsidóság egész kultúráját, teológiáját, szimbológiáját a környező népektől vette át, – már amennyire arra képes volt. 81

Nyelve és írása sem eredeti; átvette az egyiptomiaktól, a hixoszoktól és a kánaánítáktól. A kaukázusi népekre vonatkozó adatokat átvették a perzsa fogság alatt. Az özönvízre, a Noéra, Jafetre vonatkozó titáni hagyományokat a babiloni fogság alatt. Meg kell már egyszer erélyesen cáfolnunk történészeink azon előítéletekkel telt tekintélysarktételét, hogy a zsidók biblikus történeti adatai, a zsidók atyjaiként nevezett ősök egyedül az ő Géniuszuk alkotása. * A Genesis (X. 1-9. része) az emberiség családfáját következően adja: Noé fiai: Sem, Khám, Jáfet. Jáfet fiai: Gómer, Mágóg, Madai, Jáván, Thubál, Mésekh és Thirás. Khámnak fiai: Khus, Mitzráim, Put és Kánaán. Khusnak pedig fiai: Séba, Havilah, stb. "Annakfelette Khus nemzé Nimródot". E szerint tehát Nimród és Havilah testvérek. Ezekkel a nevekkel a Genesis más helyén is találkozunk. (II. 10-13.) "Folyóvíz jő vala pedig ki édenből e kertnek megnedvesítésére; és onnét oszol vala el, úgyhogy négy folyóvíznek lenne fejévé." "Az első neve Pishon: ez a mely megkerüli a Havilahnak egész földjét, holott terem arany" ... "A második folyóvíznek pedig neve Gikhon: ez a mely megkerüli az egész Khus földjét." Khus földje lehet: Susiana vidéke, ahol az Araxes folyó halad át, ma is Khusistan nevet viseli. Viszont a kaukázusi szkíták régi országának egyik folyója szintén az Araxes. Eviláth földje vagy a Kaukázus vidéki Araxes folyó földje, amelyet a Kr. e. századokban Szkíthiának hívtak, vagy Baktriára, a hunok "Kis-Indiájára", Korozmiára vonatkozik. Jászai Eviláth földjét a török birodalom diabekri helytartósága északkeleti részén a Van-tó közelébe eső Achlat város vidékével egynek veszi, mely vidék régebben csakugyan Perzsiához tartozott. Kosmas 82

Indikopleustes (Kr. u. 510) Evíláthot Indiába, az Indus forrásvidéki Húnniába helyezi. Nimród és Havilah egyébként elsemitizált alakja Nemrothnak és Evilathnak. Ősi hagyomány alapján Márk Krónikája (1330) elsőnek sorolja fel az Árpádház nemzedékrendjét. Ez így hangzik "Álmos, ki is fia vala Elődnek, az Ögyeknek, ez Erinek, ez Csabának, ez Ethelének, ez Bendeguznak, ez Tordának, ez Szervénynek, ez Ethelnek, ez Apusnak, ez Kadicsának, ez Berendnek, ez Zsoltának, ez Bulcsunak, ez Baloghnak, ez Zambornak, ez Zámornak, ez Létnek, ez Leventének, az Kulchenek, ez Ompodnak, ez Miskének, ez Mikének, ez Beszturnak, ez Budlinak, ez Csanádnak, ez Bökénynek, ez Bondorfárdnak, ez Farkasnak, ez Othmárnak, ez Kádárnak, ez Betérnek, ez Keárnak, ez Kevének, ez Kelednek, ez Daniénak, ez Bornak, ez Hunornak, ez Nempróthnak, ez Thanának, ez Jáfetnek, ez Noénak. Álmos azután nemzette Árpádot, Árpád nemzette Zsoltot, Zsolt nemzette Taksot." Nemzeti hagyományunk Nemróth atyjául Thanát említi, kiről Mózesnél említést nem találunk. E nevet nem a hagyomány költötte, mert a II. század közepén élt Justinus (I. könyv. I. fej.) Aszszíria első királyánál, Ninusnál is régebben éltnek írja Sesostris egyiptomi és Tanaus királyt. (Tanhu a húnok főkirályának címe. ) Menroth, e nevet a budai, pozsonyi, dubnicí krónikák és Thuróczi: Nemroth, Nemproth, Nembrothus változásokkal írják. Epiphanius Nebróth gigas-nak nevezi, aki Tarah ivadékából származó aethiops Chus fia volt. ("Boldog Arábiát" Epiphanius idejében Aethiopiának hívták. * Noé özönvíz hagyománya és neve nem a sémita szellem emléke. Noé kabir volt. Hagyománya kabiri vagy titáni hagyományon épült fel, amint azt Samothracéban tanították. Történészeink, mitológusaink elsiklottak ezen igen fontos adat felett. Reáfogták Anonymusra és Kézai mesterre, hogy elfogult papok voltak, akik a bibliai Nimród óriás származását az ősmagyar hagyo83

mány valamelyik ma már ismeretlen, de valószínűleg Nimród nevéhez hasonló őséhez kapcsolták és így biblikus színt adtak fajszármazásunknak. Éppen ezért nagyobb figyelemre nem is méltatták e legendát. Noé neve mint ősi hagyomány elővillan Márk krónikájában, ezekben a sorokban: Árpád "tábort ütött a Noé hegyén, Fejérvár közelében és az a hely az első, melyet Árpád magának Pannoniában kiválasztott. Ezért Fejérvárat a szent király, István, ki tőle származott, a közelben alapította". A bibliai özönvíz legendában Noé az Ararát hegyén köt ki. Ez a legenda leegyszerűsített alakban sok helyen szószerinti átvétel a turáni szumirok Gilgames époszából. Feltalálható a legenda lényege India ősi szentirásaiban is. Vaivasvata Manu az egyetlen emberi lény – más beállítás szerint kívüle még a 7 Rishi –, akik a Matsya Avatar alegoria szerint, akárcsak Noé a bárkájában, hajóban menekült meg az özönvíztől. "Noé hegye" nevet nem Márk krónikás vagy tudós papok és az egyház doktorai találták ki. Ismert dolgok, hogy a földrajzi nevek, mint a hegyek, folyók, helységek nevei felismerhető állapotban nagy időkön át fennmaradnak. Ugyanezt mondhatjuk a családnevekről. Hegyeink, folyóink, helységeink neve legnagyobbrészt ezer éves, vagy még azt megelőző időkből való. Család- és keresztneveink nagy száma is még az ázsiai hazában született. A családokhoz, nemzetségekhez fűződött jelek, hadijelvények, totemállatképek még ma is kimutathatók a családi címerekből, (Ilyen a honfoglaló Borsóknál az ezüst hal, Csákoknál az oroszlán, Abáknál a gyűrűs fekete sas, stb.) * Titáni hagyományon épült a görögök Japhetosz titánja és ez a hagyomány azonos a hún-türk népek Jafet óriásatyjával. Attila-Árpád fejedelmi nemzedékrendjén éppen úgy az ősatya Noé és fia Jafet, mint a mongol és tatár uralkodók családfáján. 84

Abulghazi a mongolok és tatárok leszármazását a következően adja: Noah fia Japfet, ki az Etel (Volga) és Jaik folyók vidékén telepedett le. Nyolc fia közül Turk volt az utóda. Tehát megegyezik Anonymussal Abulghazi a közös ősatya, Jáfet személyében. Ez közös ősforrásra mutat és nem semita eredetre. Japhettől származó nyolc ős neve: Turk, Csin, Kazár, Szaklat, Rusz, Ming, Gumár és Kaladzs. (Gumár neve Mózesnél Gómer.) A Biblia szerint Nimród Khusnak volt a fia. Epiphánius egyházatya (Kr. u. 400 körül) szerint: "Ez a Nimród a fekete Khusnak volt a fia, akit Zoroaszternek hívtak a görögök, és aki keletre költözvén, egykor a baktriai Hunniában uralkodott, alapítván itt a baktrok városát, ahonnan elterjedtek a csillagászatnak és mágiának ama tanai, amit Nimród fedezett fel és amit némelyek Zoroaszterről mondanak, hogy felfedezte." "Khus" szó is ősi hún név, Perzsia határán a Kr. u. V. században lakó húnok fejedelmét Khusnaváz-nak és Indiában Toramána néven nevezték. Ez Attila uralkodó családjából származó fejedelem, kinek fia: Mihiragula (Mihir = Nap: Gula vagy Gyula = fejedelem) India Attilája volt. Származásra a juecsi-fehérhún Kusán uralkodóház ból. (L. Modi. i. m.) Lukácsi Kristóf (A magyarok őselei) írja az örmény források alapján: A hún-magyar-szkíták, kiket az örmény Chus név egyesít, – hajdan Zoroaszter vallását követték. Josua Stylites (ford.: W. Wright. 1882.) írja: "A kusánok vagy húnok". Az Agni Purana szerint a Nap-dinasztiából származó Ráma egyik fia, Kusa, kitől a kushiták (Kachhwahak, Maravar és Amber urai) származtak. Az Elő-Ázsiát és Indiát benépesítő khusita népfajt északról bevándorolt ősi ugor népeknek tartják. Maradványuk ma is él Indiában. Khusok voltak a Tigris és Eufrates folyam közének legősibb lakói és ők rakták ott le az emberi civilizáció alapjait. 85

Hatalmas városokat építettek (Ninive, Kaleh); az ékírást feltalálták; mágiát űző tűzimádó vallásuk volt és az ázsiai legősibb nagy birodalmat ők alapítják. Az északról utánuk jött turáni népekkel összekeveredtek és megalapítják Elámot (Khusistant), Szumiriát és Akkádot. A legenda Akkád országnak és Babilonnak alapítását Khus fia, Nimród nevéhez fűzi. Nimród felesége Semiramis, Derketo isten leánya volt. A legenda szerint később Nimród északabbra vándorolt és Ninive várost alapította. Botbort: Geographia Sacra c. könyvében írja: "Chavila fölött van Babilonia, ahol Chus fia, Nimród uralkodott. Nimród, azaz Bar-chus, a régi Bacchus volt. Tőle számítják a harmadik kort, amelyet a költők vaskornak neveznek. Nimród tetteit a pogány írók tévesen fiára, Ninusra és feleségére, Seramisra vitték át" . . . A juecsi törzseket Kína határáról a húnok szorítják ki és Turkesztán déli részén telepednek le. Már Kr. e. 130-ban elözönlötték Baktriát. Itt öt törzsre oszlottak és a legtekintélyesebb törzsük a Kusán nevet viselte. (kínai neve: Guei-shuang). A Kr. u. első században a juecsi név feledésbe merült és általánosan kusánoknak nevezték őket. A Kusánbirodalom befolyása virágkorában egész KözépÁzsiára és a Kaspi-tó vidékére kiterjedt. Uralmuk alatt volt Afganisztán és India északnyugati része. Kaniska uralkodójuk pedig az egész Ganges folyó völgyét elfoglalta. Ő az indiai történelem egyik legnagyobb uralkodója és legnagyobb buddhista apostola. Régészeti felfedezések szerint a kusánok sok közös jellemvonást mutatnak faj, nyelv és ruházat tekintetében Irán északi részébe bevándorolt nomád népekkel. A korai kusán uralkodókat érmeiken csúcsos fejjel, széles, előreugró orral és nagy szakállal ábrázolták. Az ősi szkítákra hasonlítanak. Ruháik: hosszú köntös, ami Irán nomád pásztorainak ruháival azonos, alatta nadrág és nemezcsizma. A fejen csúcsos süveg. (V. ő.: McGovern i. m.). A magyar őshagyomány Nímród országát, az első őshazát és fajunk bölcsőjét a hegyes Transkaukázus vidékére, az Araxes folyó völgyébe, Armenia északi részébe helyezi. Evilath földje volt ott, amelyet Mózes (I. k. II. fej.) a Pilon folyó melléki Haviláh 86

földjének nevez. Elizeus örmény történetíró a húnokat khusitáknak nevezi, akik úgy öszszekeveredtek a turáni ősnépekkel, hogy egymástól e1 sem választhatók. Az örmény írók az Araxes folyó vidékét Khusdiá-nak hívták, az ott lakó khusitákról, vagyis húnokról. Volt ott egy Hunoracerta nevű város, amit örményből lefordítva Hunor-városnak neveztek. Hunor és Magor előtt itt, a Kaukázus hegyes vidékén bukkant fel a csodaszarvas és vezette el őket a hegyekentúli vidékre, a Meotisz-tenger (Azóvitenger) partjára. * Az első ősatyát, kitől a hősmonda a fajt levezeti, az indusok Manusnak hivták. Manu a szanszkritban urat, férfit, parancsolót jelent, de jelenti az Istentől ihletett törvényadót is. E fogalom minden ősinépnél feltalálható. Egyiptomban és Lídiában Menes, Phrigiában és Rómában Manes, Krétában Minos, szumiroknál Marduk, Iránban Marsi, az ősmagyaroknál Manó a neve. A mongolban Mani, vagy Mani khán = óriás férfi, aki a vadászok védszelleme. Tehát Nimród óriás, a "hatalmas vadász az Úr előtt" fogalmat teljesen fedi. Nimród óriás, az isteni vadász legendájához tartozik, hogy ő volt Babilonia és Asszíria megalapítója és első királya. A következő fejezetben bőven tárgyalom nevének késői utódát, ami némi fényt vethet az ősi Nimród-legendára. A nemzeti hagyomány a fajszármazási, őshazaszerzési és a dinasztiaalapítás történetét így őrizte meg "Menroth óriás, ki a nyelvek magkezdődött ösz szezavarodása után Eviláth földjére méne, melyet ez időben Perzsia tartományának neveztek és ott nejétö1, Eneth-től két fiat nemzett, Hunort t. i. és Magort, kiktől a húnok vagy hungárok származtak." "Hunor és Magor elsőszülöttek valónak, atyjuktól megválva, külön sátrakba szállnak vala. Történt pedig, hogy amint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvasünőre bukkanónak, mellyet, amint előttük futott, a Meotis ingoványaiba kergetések. S midőn az ott szemők elől tö87

kéletesen eltűnt, sokáig keresték, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak találtá:k." (Kézai Simon mester.) Feltaláljuk e mondát már a VI. századi Jornandesnél is, ki szerint a Meotis partján tanyázó hunokat egy szarvas-ünő vezeti az ingoványok közé. (24. fej.) A Bibliában a Genesis VI. fejezete Nimródra vonatkoztatva ősi turáni legendát tárgyal: "óriások valának abban az időben a földön, sőt még azután is, mikor az Isten fiai (b'ne-aleim) bemenének az emberek leányaihoz és azok gyermekeket szülének nekik. Ezek ama hatalmasok, akik eleitől fogva híres-neves emberek voltak". – Vagyis óriások voltak. – A Genesis hosszabb megszakítás után úgy folytatja, hogy a híres-neves emberek közt van Nimród, a "hatalmas vadász az Úr előtt". Peronne páter így ír róla: "Nimród nem tartozott azon gonoszok közé, akiknek gonoszsága miatt támasztotta az özönvizet az Úr, vagy akik a bábeli torony építői lettek volna, mert vagy b'ne-eleimek, vagyis jó angyalok voltak s ebben az esetben bűnbe nem eshettek, vagyis nem voltak bukott angyalok azzal, hogy a föld leányait vették feleségül, vagy rossz angyalok voltak s ebben az esetben nem hívhatták őket b'neeleim-nak, azaz ,Isten fiainak’ vagy ,hatalmas vadásznak az. Úr előtt’". Nimród (Menróth) tehát nem bukott angyal, hanem az "Isten fia", vagy az "Ég fia", aki Enethtel, az emberek leányával egybekelt. "Isten fia", "Ég vagy Menny fia" a hún-türk fejedelmek ősi címei közé tartozott. Többen az Attila fiától, Irniktől Ieszármazó, 525 táján élt Gurda és Magyer fejedelmek közül Gurdát tartja Hunornak. Szerintem ez a legenda ősi allegória, amely az uralkodó hún törzsnek

88

és a finnugor magyar törzsnek egybeolvadását, rokonfajú testvériségének tudatát őrzi. Eneth név a későbbi krónikásainknál Enech, Enach, Onech és Oneth változatokkal jön elő. Enach fiairól, mint óriás fajról emlékezik Mózes IV. könyv, 13, fej. 23=24. sora. Hunor és Magor, Nimród e két fiának nevét Mózes könyveiben hasztalan keressük. Nemróth felesége Enech ősanya török szóból megfejtve inő, vagy ünő, szarvastehén szóval azonos. A későbbi Emese ősanya, Álmos anyja jelentésének is megfelelő, mindkettő női (feminin) lényt jelent. Enee vagy ünő allegorikusan azonos a hold istennővel, vagy Isissel, – a "tehénszarvúval". A tehén minden ősnépnél a természet passzív női (nemző) erőnek a jelképe volt. Isis Egyiptomban, Ió Görögországban, Vách, "a hangzatos tehén" Indiában, akitől a Baghavad Purána. szerint az emberiség jött létre. Az ősmagyar szarvasünő üldözése azonos a Prometheus mitológiában Jupiter által űzött sóval, aki "szarvakat" kap, vagy Bráhma tiltott szenvedélyétől űzött Vách-hal, aki őzzé változott. Itt is üldözi Hunor és Magor, az égi származású két ifjú, a szarvast. A csodaszarvas eltűnik, de ők a Belári (bulári, bulgári) asszonyokra akadnak és közülük Dula király (ó-bulgár Duló dinasztia) leányait veszik feleségül. Ez is azonos fajszármazási ősi mítosz. A rokon finn népnek is van csodaszarvasa: "Maga léha. Lemminkäjnen Űzi csoda szarvast szörnyen, Űzi lápon, űzi síkon, Űzi puszta parlagokon" ... "Siettetik, főlkergetik Híz szarvasát rejtekéből, Tápió∗· hegye mögéből, Hixé⊗·· vára közeléből" . . . Kalevala. (Ford.: Vikár Béla) ∗

Tápió az erdők szelleme. A Pest vármegyei Tápió folyó és ily nevű falvak, ősi pogánykori nevek. ⊗ Hizé, a magyar Izé – ördög.

89

Azonos a japánok csodaszarvaslegendája a mienkével. Ott Natsu hercegnek két fia volt: Abo és Oy. Vadászaton fehér szarvast riasztottak fel és azt űzték hosszú éveken át. Oy herceg keletre került a szarvas üldözésében és a japán nép őse Abo herceg nyugatra került és a "hungarik" magyarok őse lett. (Japán hadifogságban élt Ráthonyi János .özlése. Esti Ujság, 1941. XII. 19.) Az égi származású Nimród (Ménroth) felesége, a föld szépséges leánya Eneth, kitől a szarvesűző Hunor és Magor származik. Ez a két fiú a Nap fiai, a Mithras misztériumok bikaölő napfiai. (Anahita = Eneth = Boldogasszony. ) Forbáth László (A megujhodott Mongólia) írja, hogy Urga környékén hún vagy ujgur eredetű fejedelmi sírban szőnyeget találtak, amelyen két lovas a csodaszarvast kergeti. Regős énekeink csodafiúszarvasát a Tápiószentmártonban és Zöldhalompusztán talált szkíta aranyszarvasleletektől a kínai határig és onnan át Japán szigetvilágára követhetjük. A csodaszarvas legutoljára a keresztény lovagkorban, Szent László király körül csoportosított mondakörben jelenik meg. C) Hungar név ősi hagyomány. Az ősi népek nevüket alapítójuk nevéből származtatják. Ezek az alapítók távoli ősidők homályába vesznek el: A mítoszok isteni származást tulajdonítanak nekik és ők rendszerint az Olymposra kerülnek. Ilyen Hunor és Magor mítosza. Az ősi alapítók neve és vele az ősi népek neve is szimbolikus jelentőségű és mindig valami kiváló eszmével kapcsolódott. Népünk a honfoglaláskor két névvel tűnik feL A nyugati népek előtt az "ungar", "ongar", "hungar" névvel; önmagunk között pedig a "magyar" névvel. Ez a "magyar" név Árpád törzsének neve. A másik, a hungar, ungar vagy ongar a hadiszervezetet, a katonai állapotot, a katonai célból alakult törzsszövetség meg jelölését szolgálta. E szavakból hun-gar, "gar" a mongol szóból megfejtve, annyi mint kar. Ma is használatos: nagy garral jön, jelentése nagy sereggel, nagy haddal jön. A nemzetségeket had-nak nevezték. A régi magyar országgyűlés tagjait pedig "Karok és Rendek" néven hívták. Dsongar királyság annyi, mint "balkar", vagyis a mongol sereg balszárnyán lakó hadiszervezetben élő nép. Ilyen: Khasgar, Basgar (Baskír = 5 kar), stb. (L. Enciclopedia 90

Britanica.) – Hungar tehát a húnok hadiszervezetében élő nép, akik Irnik, Attila fiának uralma alatt állanak, Un vagy on = tíz; és így tíz törzs szövetsége. Nagy tévedése történetíróinknak, hogy a Hungaria elnevezést a nyugatiak találták ki. A bessenyőket saját nevükön Pacinak-nak nevezi a bíborban született Konstantin császár. Felemlíti azonban, hogy három törzsüket nemességükért és vitézségükért Kangar-nak hívják. E szó megfejtése: Kán = fejedelem és gar = (kar) sereg, – tehát a fejedelem előhada, testőrsége, a harci erényükért. (E bárom törzs neve: Jabdierti, Kuartzi-tzur és Khabukszi-gyla.) Géza fejedelem idejében még Húnországnak hívták országunkat a németek, mert mi is így hívtuk. "A Hungária névben annak régi kínai nevét látjuk, éspédig Heungnoo vagy Hiungnu", – mondja Modi. (A Húnok ősi története c. műben.) Krónikásaink Attila örökségéről, hún-magyar testvériségről írtak. Piligrin vagy Pilgerin hittérítő, a passaui püspök "Hiunen lant"-nak, Húnországnak írja Magyarországot. Kobad perzsa király és Justinius római császár között folyt háborúban Róma a hún király segítségét kérte. A hún király nevét Zilidges, Zeliobes, Zilgbi és Ziagbir néven írja Deguignes. Valószinűleg a Szabir királyról írnak, mert a fővárosát Derbend felől északra említik. Ezeket a húnokat Hongre, országukat Hungria néven nevezik. Róma arannyal fizetett a hún segítségért; ugyanakkor Kobaddal is szövetségre léptek. Kobad seregéhez a hún király 80.000 lovassal csatlakozott. Az árulásról csak ezután értesült Kobád és az árulás feleti felháborodásában megölte a hún királyt, kb. Kr. u. 525 körül. (Modi fenti műve. ) Ez a Kaukázusvidéki, Kubán-folyó melléki őshaza szabirhún-magyar népe történetének egy részlete. – Ugyanerre az időre esik Gorda fejedelem mégöletése és Magyer fejedelemmé választása. Hungar népnév és országnév, tehát Irnik és bánjai által újjászervezett onogur szövetség nép- és országneve. Török népnevek ugyanis kevésbé a nyelvi vagy faji, mint inkább a politikai egységet jelölték. Hóman Bálint írja, hogy Attila másik fia a Bolgár nép élére állt és bolgár jelentése = keverék-nép. Lehet, hogy ez a szó is öszszetett és gar szóval szövetséget jelent, de lehet, hogy a mongol, 91

bulgar vagy bulakar = folyó, vagy víziember, lehet a mongol bultari = bujdosó szavakból is megfejteni. A Hungar nevet hazai és külföldi írások az alábbiak szerint őrizték meg: Anonymus: "idegen nemzetségek nyelvén Hungarnak, saját nyelvén Mogyernek hívják". Márk krónikája 1350-ből: "Közönségesen Magyarok vagy Húnok, latinul azonban Ungarok". Szent Izidoros: Ugrios antea hunos vocatos. Kronika Wegierska: "Magerones hoc est Hungari". Szent Istvántól kezdve a mai napig a latin nyelvű okmányokon, pénzeinken Hungaria Magyarország neve. Hungaria királyai a magyar királyok. Árpád kortársa Regino apát Kr. u. 900-ban latinul írja: "Kr. u. 889, évben az Ungar nemzet, kiknek azelőtt sohasem lehetett hírét hallani, odahagyta Scythia tájékát, ama roppant kiterjedésű tavakat, miket a Tanais áradásai alkottak". Hungar-nak és Ungar-nak hívja ma is az egész világ nemzetünket. A magyar név tehát az egymás közt használt neve volt a népnek és minden esetre a hún-turk "magyar vagy megyer" törzs ősi nevéből vált az egész nép nevévé. – A magyar nevet sokan akarták megfejteni. Vannak, akik a finnből "föld emberének” Vámbéri a török „bajar” szóból „úrnak, parancsolónak"; Módi parszi professzor a pahlavi zend nyelvből "maga (mágus), yara (barát) öszszevonásából magfar = mágusbarát"-nak fejti meg. Béla király Névtelen jegyzője mindenesetre a hagyományok alapján első királyunknak Mágógot írja. Mágóg szó mágust jelent, tehát az ősök mágus királyok voltak. Ősi időben az uralkodó és a főpap egy személy volt. Megy, Mogy néven a vogulok és osztyákok önmagukat nevezik, viszont a név másik fele eredetileg – eri-nek hangzott (magy-eri, mogy-eri) , ez a török "eri", "íri" szó –, tehát a Megyer név "összetett alakjában bolgár-török eredetű". Zichy a megyer név eredetét egyelőre megoldatlannak tartja. A szanszkritban a hún népet "huna"-nak nevezik és hogy milyen kiváló név a hún, az mutatja, hogy ma is Tibetben "Pesh Hun"-nak hívják Narádát, aki indus hit szerint a Karma végrehajtó nagy szelleme, a nemzetek fejlődésének, boldogulásának 92

irányítója, a háború és béke intézője, a világ nagy államférfiainak inspirálója. A magyar nevet messze keleten megtaláljuk. Az Altájhegység egyik nyulványát Mazar-Dag-nak, tehát Magyar-hegynek hívják s ott van a Mazar-folyó is. Ez arra mutat, hogy ősi hún törzsnév a „Magyar”. D) Attila = Atyuska. Attila nevét a filológusok gót szónak tartják. "Atyuska" a jelentése, miként az orosz nép hivja cárját. Ebből azonban jelentős következtetést ne vonjunk le, mert a gótok Attila hadiszervezetébe tartozó népek voltak és így nevezhették Attilát = Atyuskának. Hún neve Etele vagy Etil (Nagy folyó) volt. Szt. Istvánt "Stephan Král"-nak hívták, mégse volt se német, se szláv. Attila-Etele német neve Etzel, Athil, Athel, – angolszászoknál Atla és a skandinávoknál Atli. Aldarich neve Aladár lett, amint Dietrichből Detre, Krimhildből Kremhelt vagy Krömhelt. Ezek egész szabályos hangtani megegyezések. Attila nevét egyébként feltaláljuk a középkori gyakran használt magyar nevek sorában. Attila legendás alakja Európa, minden nemzetének fantáziájára termékenyítőleg hatott. A romboló és építő Attila körül hatalmas mondakörök alakultak ki. Bizánci, római, velencei; germán, izlandi, dániai, frank és délszláv hősköltemények istenített, vagy szörnyeteg, rettegett alakjává vált. Attilát egybekapesolták oly nyugati keresztény kortársakkal, akiket éppen Attilával való szereplésük miatt avatott szentté az Egyház: mint Leo pápával, Szent Genovévával, akiknek könyörgésére visszafordította hadait és így Róma és Páris az elpusztulástó1 megmenekült. Ilyen szentek még Szervác, Farkas és Orsolya, kiknek élete egybefűződött Attila legendájával. A középkor e népei keletről jött fajrokon törzsekkel összevegyülve, a görög-római városlakó kultúrától távoleső, legfeljebb azt külsőségeiben követő életet éltek, ezért torz a képzet, amit Attiláról és a húnokról alkottak. Attila igen magas kultúrfokon álló műveltsége, megítélésénél Priscos rhetor kortársi feljegyzéseire utalhatunk. Attila Rómában nevelkedett és azt értékelve, az antik kultúra fellegvárát megkímélte, ellenben 93

Attila halála után tíz évvel a vandálok törzsei átvonulnak Itálián, Róma városán és üszköt, romhalmazt hagynak maguk után. E) Attila kincse. "Meghalt a hún király, s a sok utód, a rang s a szörnyű kincs miatt egymással harcba szállt és dúl a harc, hogy vége nincs”∗ (Li Tai-Po. Ford. Dr. Ágner L.~ A "rang" és a "szörnyű kincs" volt Attila fiainak végzete. Dúlt a harc és a leigázott népeket Ardarik, a Gepidák királya a húnok ellen hadba gyűjtötte. Pannoniában az ismeretlen Netadfolyó közelében vívott véres csatában 30.000 hún vitézt öltek meg szövetségeseikkel együtt. Az elesettek között volt Ellák is, Attila legidősebb fia. "Isten ostorá"-nak világbirodalma összeomlott. Amikor a népvándorlás hullámai már elültek, Európa népe a világhódító Attila körüli legendákat tovább szövögette és a valóságot a helyi hagyományokkal is összekeverte. Nálunk, amint már kifejtettem, a királyi ház intézményei fenntartott történeti anyagán kívül a nép meseképző ereje is nagyon termékeny volt. Már Mátyás király kora előtt nagy legendakör alakult ki és a mesék remek sorozata még a mai napság is szövödik.⊗ A népek romantikus meseképző erejét Attila csodás kincsei felfokozták. Arany koporsóját és abban eltemetett rengeteg kincsét egész Európában keresi a nép. Kézai mester Attila híres sátráról írt, ahol az oszlopok aranyveretekkel voltak egybekapcsolva, ott állt drágakövekkel díszített széke, asztala, edényei és színarany ágya. A szörnyű nagy kincs tudatát erősítette az a tény, amelyet az Árpádok királyi családjánál hagyományként élt ősi családi kincsekhez kapcsoltak. ∗

Li-Tai-Po (Kr. u. 705-762 ) költő, a "kiniai Petőfi" idejében már mongol vagy ujgur fejedelemről szólhatott a lenti vers, azonban tökéletesen ráillik Attila hunjaira is. ⊗ Lásd: Thierry Amadé; Attila-anondák, Ford. Szabó Károly 1864, és Eckhardt Sándor: Attila a mondában. (Attila és hunjai. szerk. Németh Gy. )

94

IV. Béla király leánya, mácsói Anna nagyértékű családi kincseket vitt magával Csehországba és azok ottmaradtak. Testvére, V. István király Ottokár cseh királytól eredménytelenül követelte a kincsek visszaadását, míg azután Kun László király, mint Rudolf német esászár szövetségese, Rudolf és Ottokár között létrejött 1276-iki békeszerződés pontjaiba belevétette a kincsek viszszaadását. "Megigézvén Csehország királya az említett magyar királynak (Kun Lászlónak) , hogy az összes kincseket viszszaadja, amelyeket valamikor magának László királynak nénje, Anna mácsói királynő oda vitt és neki átadott, tudniillik két arany koronát, királyi jogart, csodálatos szépségű és nagyértékű arany amforát, amely köröskörül drágakövekkel van díszítve és többféle mé.s aranykincseket, amik Attila magyar király idejétől és az ő más utódaitól mostanáig Magyarországon őriztettek." (Annalium Austria Contin. Vindob. Pertznél IK. I. 705. l.) Pauler Ákon (Árpádkor II. 707.) szerint a kincsek közé tartozott a máig Prágában őrzött Szent István-féle kard, amelynek rajzát Ipolyi közölte. E kincsek sohasem kerültek többé vissza. A Bécsben őrzött Nagyszentmiklóson talált fejedelmi arany kíncsleletet a népi hiedelem, sőt a tudományos felfogás is hosszú időn keresztül Attila kincseinek tartotta. Ma már tudjuk, hogy e kincsek a Tisza-Marosközbe telepedett bolgár fejedelemnek kincsei voltak. Fehér Géza szerint bolgár-török ötvösök műremeke. F) "Bihar király" elveszett hún (bolgár-török) hagyomány. Az ősi hagyományok szerint Attila harmadik fia Csaba, maradék hún népét Keletre vezette, de az egyik hún töredék visszamaradt, Csigla mezejére∗ vonult és ott várta be Árpád magyarjait, leszármazottjaik pedig a székelyek. A hivatalos történettudomány azt mondja, hogy a székelyeket jelenlegi lakóhelyükre árpádházi királyaink telepítették, mert a jelenlegi Székelyföld a honfoglalás után még évszázadokig la∗

Ismeretlen hely; hasonló név Csiglen kisközség neve a Szilágy vármegyei zsibbi járásban.

95

katlan őserdőkkel borított gyepűrendszer volt. Hol lakhatott Csaba hun-töredéknépe? – Feltehető, hogy Biharban, a mai székelyhídi járásban és a Szilágyságban. Ezen a vidéken a dunai bolgártörökök is gyarmatosítottak és a bihari földvár egyik erős központjuk volt. Hogy milyen viszony volt a székelyek és a gyarmatosító bolgárok között, nem ismerjük. Az ősi hagyomány szerint a székeIyek a testvérnépi tudat alapján önként csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez, míg a magyar seregnek Bihar vár ellen rendszeres és kemény harcot kellett megvívnia. A dunai bolgárokkal a rokoni szövetségi viszony 839 ben fennállt és 892-ben Arnulf frank király szövetségese mindkét nép, de rnár 894-ben a magyarok Bizánccal léptek szövetségre a bolgárok ellen. A mai Magyarország tekintélyes része akkor már bolgár uralom alatt állt és a magyarok új szövetségének célja a bolgár hatalom megtörése és a honfoglalás előkészítése volt. (V. ö.: Hóman B. ) A volgai bolgárokkal még a honfoglalás után is az érintkezés hosszú időn át fennállt. Taksony vezér korában Buláiból izmaeliták vándoroltak be Magyarországba. Bulái akkor a volgai bolgárföldet jelentette, izmaelita pedig mohamedánt. (Zichy I. i: m.) A honfoglaláskor itt talált bolgár nép kétfajú és kétnyelvű, mert a bizánci források a VIII. és IX. században még "bolgárokat" és "szlávokat" említenek. Akkor még náluk a bolgár-török nyelv, az ősi szokások és hagyományok élénken éltek és a Balkánon az elszlávosodás csak a X. században következett be. A honfoglaláskor Magyarországon talált bolgárság ellenséges magatartását Árpád vezérnek a balkáni bolgárok ellen viselt háborújá indokolja. Ellenük viselt harcokat Anonymus híven feljegyezte. A keleti részek bolgár fejedelme Ménrót, Bihar földvárában székelt. Béla király névtelen jegyzője Ménrót fejedelmüket, akit sok felesége miatt Mén-Marótnak is hívtak, ő hol bolgárnak, hol kozárnak nevezi; tehát hún fajúnak. Népe a Berettyó, KékKálló, Ér, Kőrösök, folyók és egyéb patakok által alkotott mocsárvilág védelme alatt lakott. Csak néhány évtizede, hogy a Berettyót szabályozták és mocsárvilága megszűnt. A mocsárvilágon átvezető járható hátas földeket hídnak nevezték, ilyen volt a Korógyon átvezető híd Berettyóujfalutól délkeletre, Bakonszeg község határában. Itt a biharmegyei Sárrét járási Korógy pusztán 96

és Korógy éren, továbbá a Jóúszó éren keltek át a honfoglaló ősök Biharvára meghódítására és nem a békésvármegyei Korógy-éren, mint tévesen állítják történészeink. Ennek a biharmegyei Korógypusztának volt az ura Vatha, az utolsó pogány magyar úr. Nemprót-Marót fejedelem igen előkelő származású, valamelyik hún fejedelem leszármazottja volt, mert Árpád fejedelem egyetlen élő fiát, az uralkodásra kiszemelt Zoltánt (Szultán) Marót fejedelem leányával házasítja össze. Földvára, ahol fejedelmi udvara állt, régi ősének, egyik hún királynak, Bihar-nak őrizte névét. Szent király lehetett, mert ahová a hunok eljutottak és vallási kultuszuk ismeretessé vált, ott feltaláljuk Bihar nevét. Így indiai Bengália felső részében Bihar tartomány nevében. E tartomány buddhista kolostorait is Biharnak hívják. (Néha vihar és vihara néven is.) Tibet népe buddhista hitet követi és nagyobbrészt két nagy szektához tartozik. Bihar tartománytól keletre eső Nyugat-Tibet a Brukpa vagy Dugpa vörössapkás, közép és kelet Tibet a Gelupka sárgasapkás szerzethez tartozik. A vörössapkás shámán mágiát is űző dugpák kolostorainak, vallásos kegyszereinek, szertartásainak legfőbb patronusa az előbb említet "Bihar gyalpó" ősrégi hún király. Tibeti nyelven gyál = király, gyálpó = a király, tehát Bihar gyálpó — Bihar, a királya.∗ Tibet egyházi főnöke a Lhasszában székelő Dalai láma: Gyalpó, világi feje a Sigace-óan székelő Tassi láma. Bihar (Bihor) indiai tartományt a fehér húnok alapították. (l.: Encyclopedia Britanica) . Bihar várától néhány kilométerre nyugatra feküdt a tatárjárás előtt Gazsár falu (Guizar), ahonnan perbeidéztek egy Tumen nevű szabadembert. (Vár. Reg. 270. per.) V. ö. Gazsár hún törzsnév Indiában és Buddha is gazsár hún volt. Tumen török név, mint Tumen köktürk kagán neve. A népek története azt bizonyítja, hogy a családi és helységnevek állandóak és évszázadokon, sőt évezredeken át alig változnak. Legalább is lényeges változást nem szenvednek.

∗

Gyál nevű helyneveink: Gyál-puszta Pest vm., Gyála nagyközség Torontál vm., Gyalóka kisközség Sopron vm., Kisgyalán kisközség Somogy vm., Gyalu nagyközség Kolozs vm., és Gyalu-puszta Szolnok vm-ben.

97

Összefoglalva A honfoglalás idejében tehát Bihar vármegye területén a bolgár-török nép bizonyos politikai közösségben élt, kik fölött igen előkelő származású fejedelem uralkodott. Neve ősi hún királynév. Nemrót, Nemprót (Nimród), akit több neje miatt Mén-Marótnak is hívtak. Gyakori szokás volt a nagynevű ősök nevének felvétele, még a késői korban is. A történetemmel Anonymus adatait miként kapecsohatjuk össze? Attila 454-ben bekövetkezett halála után fiai: Ellák, Denghisik, Irnik (Csaba) és két más rokonuk Ennedzár és Uzindár között osztották fel Attila birodalmát. Ezeket a hercegeket a rómaiak legyőzték és a húnok nyugateurópai hatalma Kr. u. 468óan megszűnt. A hún törzsek kelet felé özönlenek vissza és a Kaspi-tó felső vidékein tartják fenn hatalmukat. Egyik kirajzásuk Attila családjából való királlyal Indiába tör be és ott hatalmas birodalmat alapít. Attila halálakor Erdélybe gepida törzsek vonulnak. Egyes hún maradványok és a húnokhoz húzódó gót csoportok az aldunai határon a bizánci birodalom határőrei lettek és egészen Zabergam (Szabirkán?) fejedelmük idejéig független életet élnek. Zabergam Kr. u. 618-ban keresztény lett. Ettől kezdve ezek a húnok az avarokkal olvadtak össze. A Don és Dnyeper folyók közét lakó bolgártörök népre Attila húnjai rátelepedtek és nemességét és uralkodó családját is ők adták. A felbomlott nyugati hún birodalom visszavonuló hún töredékeit ez a bolgárság felveszi és magábaolvasztja. Zabergammal az előtörő avarok kötnek szövetséget és megsemmisítvén a gepidák és longobárdok uralmát, Attiláéhoz hasonló hatalmas birodalmat alapítanak. Kétszáz év mulva Nagy Károly hadjáratai után hatalmuk összeomlott, elszegényedtek, megritkultak, de fennmaradtak. A nyugati végeken Pannoniában függőségi viszonyba kerültek és még 871-ben adót fizettek a német császárnak. Ez tehát 25 évvel Árpád honfoglalása előtt történt.

98

A VI. és VII. század elején a Balkánra primitív kultúrájú szláv népek vonultak le; de már a VII. század közepén bolgártörökök áramlanak utánuk, és erős állammá szervezik őket. A frankok által összetört avar birodalom keleti részét a bolgár-törökök szállják meg. Meghódítják Kelet-Magyarországot és a marosi sóbányászatot a rómaiak után újra felveszik. Elfoglalják a Szerémséget is és kolonizáló csoportjaik egészen Pestig jutnak. Pestet, a mai Erzsébet híd lábánál állott római vár helyén, bolgárok alapítják és Pest neve bolgár-szláv név. A honfoglaló magyarság tehát avarokat, továbbá Attila visszamaradt töredéknépét, Zabergam húnjait, vagy bolgár hunokat elég tekintélyes számban találhatott. Anonymus és Kézai háromféle hún töredékről írnak és ez tévedésbe ejtette történészeinket. Kézai először is háromezer harcosból, családjaikból és szolgáikból álló húr töredéktői ír, akik a Kárpátok övezte hazában, valahol keleten, az ismeretlen Csiglamezőn visszamaradtak "árpád idejéig", magukat székelyeknek hívták és Árpád elé jöttek a "ruthén" határszélig. "Ezek a székelyek a húnok maradványai", – írja Kézai. A húnok zöme azonban Csaba királyfival visszaözönlött keletre, Korozmiába, Szkítiába. Népe felett Ed és Edömén fiai uralkodtak, akik közül Edömén népével a magyarokhoz csatlakozva, résztvett a honfoglalásban. Edöméntől származott az Aba nemzetség. Anonymus ezt a csatlakozást Kiow városának a honfoglalók által 894-ben történt ostroma idejére teszi. Kunoknak nevezi a csatlakozókat, kiknek hét törzse felett Ed és Edöménen. kívül Borsa, Etel, Örösur, Boksza és Ketel családjai uralkodtak. Anonymus fejedelmi személyeknek nevezi őket. Konstantin császár a honfoglaló magyarokhoz csatlakozó törzset a Kazár király uralma ellen fellázadt népnek, vagyis kabaroknak (= lázadók) nevezi. Történettudósaink szerint ezek a kabarok a Felső-Tisza vidékének határőrei lettek és az Aba nemzetség tőlük származik. A nemzetség címere a fekete sas, ugyanaz, mint Attiláé. Edömén nemzetségéből leszármazó Aba Sámuel, Géza fejedelemnek veje, Szt. István sógora, a későbbi magyar király. Kiow városát a normann Rurik rokona, Oleg 882-ben foglalja el és kiterjeszti uralmát az összes dnyepervidéki szláv törzsekre. Oleg ilyen fényes haditettet a hún kozárok ellen csak hún-török 99

rokonnépek segítségével vívhatott meg. Bizonyára a lázadó kabar törzsekkel, akiket a honfoglalók Kiow ostromakor felvettek a törzsi kötelékbe. A harmadik hún töredéket, amely az alsódunai görög határvidéken élt, Anonymus Csaba magyara (sobamogera) néven nevezi. Szerinte Zuard vezér vitte ki Görögországba őket. Zabergán vagy Zaber kán és Zuard kán, vagy vezér neve nagyon hasonlók; lehet, hogy névelferdítéssel állunk szemben és ugyanarról a hún töredékről írt, bár időbeli tévedéssel, Anonymus. Ménrót-Nimród származásra lehetett a visszamaradt székelyek felett uralkodó Attilától származó törzsfő, – lehet Zaber kán utóda, így ismét Attila családjából származó fejedelem, a legvalószínűbb azonban, hogy bolgár-hún törzsfő volt Krum kán családjából, aki szintén Attila családjából származott. Kézai. azt írja, hogy Csaba fia, Ed visszamaradt korozmiai rokonainál. Ezek a húnok, Toramána királyuk vezetése alatt, Kr. u. 500-ban Indiába betörtek és Skandagupta indiai fejedelmet legyőzve, megtelepedtek Indiában. Ezeknek a húnoknak mai leszármazottai között virágzó az Ed törzs. Anonymus szerint Ménrót-Nimród férfiága kihalt, rokonsága azonban tovább élhetett, mert Bihar vármegyében a középkoron át de genere Turul-ok éltek, ami az Attila-Arpád fejedelmi családdal való rokonságra mutat.∗ G) Adat a Csaba mondakör eredetéhez. Csaba írének (gyógyfüvének) székely földi néphagyománya ősi ázsiai emlék. E legendában Csaba királyfi csodaorvos és nagy varázsló, aki a húnok nagy csatájában halálos sebet kapott, elvérző, sőt csatatéren elesett vitézeit egy gyógyfűvel életrekelti, meggyógyítja. A húnoknak nagyhírű mágus-papjaik, jósaik voltak. Legendáink és a külföldi feljegyzések is fenntartották Attila jós papjainak hírét, akik gyakran közölték vele az istenek szándékát. Kézai írja, hogy Ethele király Aquileja városát "sok varázsló kíséretében körüljárta, kikbe babonás hite szerint igen nagy bizodalmát helyezte". ∗

Álmos fejedelem is "de genere Turul". (Kézay.)

100

A kínai krónika egy hún varázsló csodaorvos gyógyfüvéről ír. Leírja, hogy az északi hiung-nu (hún) senyü népének egyrésze Kr. u. 91-ben Kína szomszédságából eltűnt és a Jüebannak nevezett országot alapították. Szomszédjaik Zsuzsan, Vuszun, Kangkü és Alan voltak. Deguignes szerint ez az ország Baskíria, vagy Magna Hungaria, Jakint orosz tudós szerint Tarbagataj volt. A jüebani hún fejedelem szövetségkötés végett az északkínai udvarba 449-ben követeket küldött ajándékokkal és azonkívül küldött egy varázsló csodaorvost. "Ha valakinek elvágták a nyakát, szétszakították az erét, vagy széjjelverték a fejét és nagymennyiségű vért vesztett, akkor ez az orvos gyógyfüvet rakott a beteg szájába, hogy megrágja és lenyelje azt. A vérfolyás néhány pillanat alatt elállt s behegedtek a sebek, sőt egy hónap mulya még a forradások sem lettek láthatók. Abban az időben azt varázslatnak tartották és halálra ítélt bűnösökön kísérletet tettek; – a mondottak mind valónak bizonyultak." (Parker fordítása.) Ez a fű a kínai birodalom legtöbb helyén megtermett. Magyar népünk mai nap is használ ilyen vérelállító háziszert, pl. a sáfrány szárított virágszirmát. Ez a csodaorvas a hún mágusok nagy tudományáról elbeszélte, hogy "az ő országukban olyan varázslók élnek, akik a támadó zsuzsánokra (avarok) felhőszakadást, heves vihart, sűrű havazást, sőt vízáradást is elő tudtak idézni. A zsuzsánok kéttized, sőt háremtizedrésze vagy megfagyott, vagy megfulladt." Ennek a táltos orvostudománynak emlékét kapcsolták a legendás Csaba királyfihoz.∗ Tehát a nép emlékezésének, a mondák élettartamának határtalan időkig való megőrzését ez is igazolja.

∗

Később Szt. László füvéhez.

101

H) Szkíta származástudat. Krónikásaink a nagy szkítaságba való tartozandóságunk tudatát átmentették. A szkíta olyan fajnév volt őseinknél, mint ma a turáni, árja, servita név gyűjtőforgalma. Szkítaság alatt a rokonfajú népeket értették. Anonymus így ír: "Szkítiának kelet felől való határánál a Góg és Mágóg nemzetek laktak, kiket Nagy Sándor berekesztett. – "A szkíták ugyanis régiféle népek." – "Szkítiának első királya volt Mágóg, Jafet fia s azon nemzetséget Mágóg királyról nevezték Mogernak. Kinek is nemzetségéből származott azon nagyhíres és igen hatalmas Attila király." – "Ezután sok időre származott ezen Mágóg király nemzetségéből Ugek, Álmos vezér apja, kiktől Hungaria királyai és vezérei eredtek." "Álmos vezér mondá seregének : Szkíták, bajtársaim !" "Árpád tört át hadaival elsőnek a ruthének havasain s ő ütötte föl legellőbben táborát az Ung vize mellett, mint hogy az ő vérsége a többi szkitiai törzsek fölött azon kiváló méltósággal van felruházva, hogy a seregeknek menetközben előtte, visszavonuláskor mögötte jár." (Kézai.) "Jó emlékezetű Álmos vezér, Ugek fia, Mágóg király nemzetségéből feleségével és fiával, Árpáddal ... " (Anonymus.) Anonymus nem ír a hún történetről, Kézai ellenben Krónikája első részét a húnok történetének szenteli és a második részét, a magyarok bejövetelét a hún nép visszajöveteleként írja meg és mindketten a nagy szkítaságba való beletartozandóságunk tudatát mentik át. Az új magyar történetírás szkíták történetével nem foglalkozik, illetőleg azt a mai napig sem dolgozta fel tudományosan. A szkíta név a régi görögök előtt népi gyűjtőnév és földrajzi fogalom volt. Rodusi Apullonius (Kr. e. 230) írja: "A szkítáknak 102

50 népét sorolja fel Simonax a szkítákról írt munkája 1. könyvében." Ugyanígy volt a perzsáknál is, mint Herodotos (VII. k. 64. fej.) írja: "a perzsák minden szkítát sák-nak neveznek”. Az ókori görögök szkíták alatt azokat az északi népeket értették, akik az Ister—Duna és a Feketetenger feletti síkságot, az Ural-vidék déli részét, a Kaukázus és Turkesztán földjét lakták. Nyugati filológusok – így Zeuss – szeretnék azt bizonyítani, hogy a szkíták népe árja törzsek voltak, vagy legalább Herodotos (szül. Kr. e. 484-ben) történeti könyveiben leírt szkíták árjafajúak voltak. Ez az álláspont elfogultságból eredő túlzás. Herodotos történeti műveinek kommentatora, Neumann (Die Hellenen im Skytenlande) a felsorolt szkíták nép, isten és egyéb neveit a mongol szókincsből fejti meg. Herodotos által felsorolt szkíta szokások is egyeznek Ázsia törökfajú népeinek szokásaival. Ezen az állásponton van H. Rawlinson és Niebuhr is. Szkítiának görögök által az ókorban ismert területén turáni népek laktak. Az ősi időben, talán Kr. e. 3000 körül, ázsiai őshazából jövet a KözépVolga tájára ős-finn nép települt, akik lassan az Ura1 hegységig, a Fehér- és Északi Jeges-tengerekig, a Botteni-öbölig terjeszkedtek, Skandináviát és az Ural hegységig terjedő földet benépesítették, végül Indiába is kirajzottak, még mielőtt az ősi árják India északi részén megtelepedtek volna: A germánság népvándorlása a mai Észak-Németország, Dánia és Déli-Svédország területéről indul meg. Herodotos idejében a legdélebbre került törzseik, a bastarnok és skirek, csak Galícia területéig jutottak, ahonnan a szarmatákat szorították ki. A vandál, herul, gepida és a gót anyatörzs csak a Kr, u. 2. század körül éri el a Fekete- és az Azóvi-tenger partjait. A germán népfaj nagy keleti ága, a keleti góthok (ostrogothok) és a nyugati góthok (visigóthok) a Dnyeper partjain a Kr. u. 4. században nagy királyságot alapítottak, amely a Baltitengertől a Fekete-tengerig terjedt. A vandal és burgundi nép is hozzájuk tartozott. A húnok inváziója elsöpörte és széjjelszórta ezeket . a germán törzseket. Ellenállás nélkül elmenekültek, Itália és Gallia felé. Észak-Germánia hideg vidékeit is kiürítették a germán törzsek és oda később észak-keletről szlávok költöztek be, Pomeriát, Porussiát és Molenburgot vették birtokukba. 103

I) Szkíta királyoly isteni származása. Herodotos által közreadott szkíta fajszármazási legendák szerint a szkíták királyai az "Ég fiai", miként a keleti hún-türk uralkodók. Így a szkíták királya Dáriushoz azt izmi: "uraimul ősömet, Zeust és a szkíták királynéját, Hestiát ismerem el csupán". A második legendában: a szkíták Herodotosnak elmondták, hogy ők az első embert, „aki az akkor puszta vidékén élt, Targitaosnak hívták". Targitaosnak a szüleiről pedig azt mondták, hogy Zeus és Borysthenes folyamnak a leánya voltak. Három fiúk született: Lipoxais, Arpoxais és a legfiatalabb Kolaxais. Uralkodásuk alatt a monda szerint égő arany-eszközök hulltak le az égből, eke, járom, bárd és csésze. A két idősebb fiú közeledtére az arany meggyulladt, így az égő aranyat eldobták; mire azonban a harmadik odaért, már kialudt s az azután hazavitte. Az öregebb testvérek erre a királyságot néki adták át. "Lipoxaistól származnak a hagyomány szerint azok a szkíták, akiket auchata törzsnek hívnak; a középső Argoxaistól az úgynevezett katiarusok; a legifjabbtól, a királytól pedig azok, akiknek paralaták a nevük. Valamennyiüknek a közös nevük a király neve után a skolotusok; a görögök azonban szkítáknak hívják." A Pontus (Fekete-tenger vidék) mellett lakó görögök a következő származási legendát beszélték el Herodotosnak: "Herkules a szkíták földjére jutott, ahol vihar és fagy lepte meg; ezért azután oroszlánbőrt húzott magára s elaludt, a lovai pedig a kocsiból kifogva legelésztek; s ekkor isteni végzet szerint eltűntek. Mikor Herkules felébredt, keresésükre indult, az egész vidéket bejárta s végre az úgynevezett Hylaia földjére jutott; itt azután egy barlangban különös alakot, asszonykígyót talált." Ennél a csodás lénynél voltak az eltűnt lovak. E lénnyel Herkules egybekelt és három fia született: Agathyrsos, Gelonos és Szkítes. Fölnevekedtek a fiúk s kettő az országot elhagyta. Herkules szkíta íjját felajozni tudó Szkítes azonban visszamaradt.

104

"ezen Szkítestől, Herkules fiától származtak a szkíták összes királyai". (Herkules is Zeusz és Ió fia.) Neumann (180-186. lap.) Lipoxais, Arpoxais és Kolaxais neveknél a "xai, xaix, vagy xais" végződést egynek tartja a mongol "ktsi" névraggal. És Khulghatsi vagy Khulatsi = rabló, tehát Kolaxaia elgörgősített név. Figyelemreméltó az Attila-legendák magyar hagyományai közt az égből leesett Isten kardja históriájával való egyezés. A csésze pedig megegyezik a húnfajú népek sírszobraikon ábrázolt ivópohárral vagy csészével. Targitaost a mongolból megfejtve tarkhakhu-nak veszi Neumann; jelentése: "magát kiterjeszteni, elszaporítani”, ami legjobban illik egy néptörzs atyjára. Targit avar követ (görögösen: Targitios) neve viszont a törökből megfejtve: elszélesztő, szétverő nevet adja. A három gyermektől leszármazott nemzetségnél az első fiútól származó Auchatok nemzetsége névszerint is egyezik a mongolok ma is létező Aoghán nevű törzsével és "aoghat" a mongol nyelvben a legrégebbieket jelenti, ami meg is felel a herodotosi Auchatoknak, akik a három szkíta testvér legidősebbjétől származnak. A katiárok neve a mongolban: "clzoiau" vagy "khoitu" annyi mint: "mögötti, utána következő”, a második fivértől származó. A harmadik fivértől származó paralatok, akiket a görögök szkítáknak neveztek el, Neumann összehasonlítja Borolot, vagy Berias mongol törzsnévvel. Siciliai Diodoros (Kr. e. 40) a fenti legendának egyik változatát adja. Szerinte a szkíták első telepedési helye az Araxes folyó vidéke volt és onnan terjesztették ki hatalmukat a Kaukázusig, a Metois és Fekete-tenger vidékeire, a Don folyóig. Magukat a "földszülte szűz"-től, – ki övig női alak, és alól kígyóalakú volt – és Zeustól származtatták. Az isteni házasságból született Szkítes minden "előtte élőknél sokkal jelesebb volt". Tőle származott két fiú: Palas és Napos (azaz Nagas, a tatár geneológia kígyófaja). Ezek dicső tettek által híresekké váltak és felosztották országukat. Népeiket ő utánuk palian-oknak és napian-oknak hívták. A szkíták hatalmát kiterjesztették Thráciáig, Egyiptomban a Nílusig, ,a Keleti óceánig (India), a Kaspi-tengerig és a Meotisz tóig. Nagyon megnövekedett ez a nép és neves királyaitól a Sacan (Soka), 105

Massagetae (Getae vagy Jat), az Ari-alpian (Arya Aswa) és sok más nép származott. Elfoglalták Asszíriát és Médiát, megdöntve birodalmukat, áttelepítették lakosaikat az Araxes mellé Sauromatian néven (Szarmata). J. Tod (i. mű) Egyiptom pásztor hódítóit a szkíta Páli néppel egynek tartja. Páli írás ugyanaz, mint a régi Buda (Budha) feliratok; sok hasonló betűje van a kopt-tól. A második legendában szereplő Herkules oroszlánölő ugyanaz, mint az isteni vadász Nimród vagy a szumir Gilgames. Mindegyik Isten előtt nagy vadász, az "Ég fia" és mindegyik népek ősatyja. Feleségeik pedig ősanyáik egy-egy népnek. Félistenek, nemzeti hősök és az Olympusra térnek. Herodotos Kr. e. 484-ben, Siciliai Diodoros Kr. e. 40-ben élt és kettőjük között 440 év különbség volt, mégis mindketten némi módosítással ugyanannak a türkfajú népnek fajszármazási legendáját adják elő. Mindketten görög telepesek által közvetített eredeti szkíta forrásokat dolgoztak fel. Turáni lovas pásztornépek származási legendái a mítosz ködéből tűnnek fel. A dinasztia-alapító fejedelem égi származású és egybeesik a világ teremtésével. Természetfeletti képességekkei felruházott hős, ki az istenséget képviseli a földön és meghagyásából uralkodik. Bölcsőjétől kezdve természetfölötti események kísérik. (Vuszun húnok ősét holló és farkas táplálja, égből hullott eszközök, stb.) Ilyen isteni elhivatás égi jeladása a hadisten szent kardjának feltalálása. J) Hadisten kardja. Priscos rhetor és Jornandes is megírták, hogy Attila miként lelte fel a hadisten kardját. Ez a kard isteni küldetést jelentett és Eckhardt Sándor (Attila a mondában) véleménye szerint Attila is végzetszerűen hitt benne. Kardjához ellenálhatatlan hatalom és a világ feletti uralkodás eszméje volt kapcsolva. (Lamberti Schafnaburgensis Chron.) Keleti eredetű szokás volt, hogy a hadistennek szentelt kardot hegyével felfelé földbe ásták, melynek nyomait Herodotos szkítáitól kezdve a háromszéki székelyekig lehet követni és a magyar népmesékben is fellelhetjük. 106

A vezérek kincstárában őrizték a Hadisten aranyból készült kardját, amelyet az ősmagyar legenda Attila kardjának tartott. A kard csodálatosan szép ötvösmunkája azonban arra mutat, hogy közvetlenül a honfoglalás előtt Kiov (Kiev) városában megrendelésre készítették és valamelyik vezérünk, valószínűleg Álmos és Árpád viselte és használta (Fettich Nándor véleménye). E kardot Salamon király édesanyja, Németországba menekülve, elajándékozta, a német császárok koronázási kincsei közé került és ma Bécsben őrzik Nagy Károly kardjaként. A kínaiaknak is volt ilyen szent kardjuk, a King-li. Valószínűleg átszármazott hún hagyomány. Herodotos az ősi szkíta kardkultuszról írva ezt mondja: "Mindegyik kerület egy régi vaskardot állít föl és ez a képe. E kardnak évenként áldozatot hoznak marhákban és lovakban".

* "Csillag hull, a föld reng, én vagyok a pöröly, mely a világot sujtja." (Turóczi.) K) Az égi szármarás legendája. Anonymus (III. fej.) az ősi hagyomány vagy források alapján az Árpád dinasztia származását már a középkori kolostori felfogás szerint átdolgozva, így adja: "Ugek . . . a nagy idővel előbbi Mágóg király nemzetségéből, vala Szkítiának valami igen nemes vezére, ki nejéül vevé Dentumogerben Eunedubeli vezér leányát, Emesu nevezetűt, kitől nemze fiat, kit Álmosnak neveztek. Isteni jelenetről nevezték pedig Álmosnak, mivel terhes anyjának álmában isteni látomány tűnék föl saskeselyű képében, mely mintha alászállva teherbe ejtette volna őt 107

s úgy tetszék előtte, hogy méhéből folyam eredne és ágyékából dicső királyok származnának, de nem a maguk földén sokasodónak meg." A legenda alapja visszaemlékezés arra az ősi időre, amikor a hún fejedelem, a senyü (san-jü) címe, az "Ég fia" volt. Istentől és a föld szépséges leányától származó első fejedelem azonban népének atyja is, kitől egész népe származik, tehát a fejedelem és népe egy nagy család, Hunor és Magyar ősatyák népe. Azonos ez a japán hagyománnyal. A japán és a kínai császárok is az "Ég fiai" és népük egységes eredetű nagy család. Ebből a legendából tehát megfejthető a következő ősi hagyomány. A Napisten koronás saskeselyű képében testet öltve, a föld szépséges leányával, Emesével (feminim állatnév: szarvas, őz, koca) egybekel. Méhéből eredő nagy folyóból (Etil vagy Atil, Attila) nagy királyok, nemzetségek erednek, de nem a maguk földjén, tehát népvándorlásra céloz. Erre az isteni (vehiculumra) megjelenési formára Kézai azt mondja: "Ethele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronásfejű madár vala ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak. Mert ezt a címert hordták volt magukkal a húnok mindig a hadban Gyeics vezér idejéig ..."∗ Ezt a címert később is használták, mert Gizella királyné passaui sírkövén is glóriás sas van. Az istenség megjelenési formáját minden ősi vallás szárnyas lényként képzeli el. Ilyen az ősi szanszkrit Kalahansa, a tér és időből származó madár, a Parabrahm. Hamsa vagy Hansa (hattyú) már a megnyilvánult Brahm (Isten). Az ősperzsa Amru vagy Sinamru, a halhatatlan madár, ki a mitikus fáról a minden hasznos dolgok magvát tartalmazó gyümölcsöt rázza le. Ilyen a griff ma∗

Turul szó a mongolban turlak = holló, japánban turu = daru. A törők-fajú népek turulja sast jelent. Toghrul bég hún-fajú szeldsuk török "a húnok királyi törzséből". Leszármazottai az Ozmán törökök. (Kingsmill.) Toghrul (szétmarcangoló ) = Turullal egyező szó

108

dár, az arab anka madár, finneknél a búvárkacsa, keresztényeknél a galamb. Minden ősi dinasztia, ha Ázsiában, Európában vagy az afrikai kontinensen uralkodott is, őseit az istenségtől vezette le és még ma is "Isten kegyelméből" veszik hatalmukat a királyok. A császári Rómában megcáfolhatatlan hittétel volt, hogy az istenek atyjának, Zeusnak hatalmát az égi sasmadár személyesíti meg. Ezért a császárok temetésénél az istennéválás apoteózisának kifejezésére sas repült fel a meggyujtott máglyáról. Romulus, az első király is isteni származású volt. Erdély címerében a kék égen ragyogó nap és növő hold között fekete sasmadár száll le a földre. Nézetem szerint a napba néző sas, az "Ég fia", a fekete (déli) hún. Ezt a címert a székely hagyomány Attila címerének tartja és ezt Kézai fent idézett szövege is erősíti. Ősi Iránban is a ragyogó nap és hold között lebeg a fekete sas. (Megfejtésük: a testet öltött Isten a Nap és Hold dinasztiák alapítója.) Mao-tun hiung-nu fejedelem címe: "a nagy senyü, kit az Ég emelt a trónra". Fiának címe pedig: "A hiung-nu nép nagy senyüje, kinek az Ég és Föld adott életet és akit a Nap és Hold helyezett méltóságába". Majd az Orkhoni feliraton ezt olvassuk: "Én az Istenhez hasonlatos égi szülött türk Bilge kagán . . ." "Amidőn fent a kék ég, lent a fekete föld megteremtetett, a kettő közé pedig az emberek megszülettek, az emberek felett úrrá lettek ősapáim. humyn kagán és Istemi kagán". Másik helyen ezt olvassuk: "Odafent a türk ég és a türk szentek így határoztak, hogy a türk nép ne menjen tönkre és hogy ismét néppé legyen, felmagasztalták atyámat, Elteris kagánt és Elbilge katunt, anyámat, kiket az Ég ormairól támogattak". (Deér J. i. m.) A dunai bolgárok fejedelme is az "Istentől beiktatott khán". A kazárok kagánjára pedig isteni származása miatt halandó ember rá sem pillanthatott. Ha nagyritkán testőrei között kilovagolt, 109

naphoz hasonló jelvényt vittek előtte és népe csak arra tekinthetett. Attila is az "Ég fia", "Világ félelme", "Isten Ostora", a "Világ pörölye", Nap és Hold istenek leszármazottja, aki a Hadisten kardját kezében tartja és ezért a Világ nyolc tájának ura. S a húnok, médek és dákok királya. Attila családjából származó Toramána-nak, aki az európai hún birodalom összeomlása után keletre költöző húnok egyik ágával Indiát elfoglalta, 485 körüli időből két kőbe vésett felirata maradt, amelyben "a dicsőséges, a nagyhírű és nagy fényességű Toramána" néven, majd "a királyok királya Toramáni Sahi Jau nagy király"-nak nevezik. Fiának, Mihirkula hún, királynak Közép-Indiában Gwalior várában, a naptemplom előcsarnokában van a felirata. Ez a nap dicsőítésével kezdődik és ott Mihirkula "a földnek páratlan becsülettel bíró ura". (V. ö. J. Modi: A húnok ősi történelme.) L) Buda név ősi hún hagyomány. Mundzuk (Bendeguz) fiát, Attila testvérét, Priscos rhetor Bieda (Blédas) néven említi. Történészeink görcsösen ragaszkodnak e névhez, noha Attila egész családja, rokonsága és a hún nép fő-emberei mind török nevet viselnek, Bleda névnél török nyelvtől elfogadható megfejtést adni nem tudnak. Kézai az ősi hún hagyomány alapján Attila testvérét Buda néven nevezi, ki az uralkodásban osztályostársa Attilának. Az ősi hagyomány szerint Buda Sicambriát a maga nevéről nevezte, emiatt testvérharc tört ki és Attila Budát megölte. Attila a székvárosát azontúl Ethele városának hivatta, mégis Buda neve maradt fenn. Történészeink alap nélküli mesének tartják az egész legendát Buda nevével együtt. – Felfogásuk téves! Bleda vagy elírás, vagy a Buda név elferdítése az Attila katonaságához tartozó idegen germán és más nyelvű népek nevén. "Két mássalhangzóból álló kezdődő hang kezdetleges szóban nem alakulhat, mivel ezek kiejtése török-tatárnak merő lehetetlenség", – mondja Vámbéry (Húnok és Avarok nemzetisége). Az ugor nyelvből alakult magyar nyelv sem tűri az ilyen mássalhangzó torlódást. Buda név a magyarságnál általánosan használt név. Ott találjuk e nevet az erdőelvi Gyulák fejedelmi családfáján. Szt. Ist110

ván unokatestvére, Gyula fejedelem fia Bwda, kinek Tétény honfoglaló vezér szépatyja volt. Melich János kutatásai pedig bebizonyították, hogy az erdélyi Gyulák udvarában a bolgár-török nyelvet ismerték. Bolgár török bélyeg van magán a Gyula néven is, a szókezdő "Gy" betűben. Buda a tatárjárás előtt szerkesztett Váradi Regestrumban is gyakran előforduló név, így: Farkas Fia Buda (126. per.), Buda szolnoki várjobbágy (253, per.) Buda szabados (266. per.) Buda küküllővidéki lakos (325. per.) stb. – Buda helységnév volt Moldovában is. Buda általános helynév az országban. Igy: Budafa, Zala vm., – Budaháza, Ung vm., – Budatava, Veszprém vm., – Budatelke, Beszterce-Naszód vm., – Budapest, – Budafok, – Budai-út, – Budajenő, – Budakalász, Budakeszi, – Budaörs Pest vármegye helységnevei. India hún telepedési helyein is gyakori a Buda név. Így a Hunza vidék nevei közt van Budalesy falu. Ar-budát (Mont Abu) márványból készült híres ősi hún templomáról ismerjük, stb. Az ősi indiai szentírások, mínt a Bhagavat és Agni Puranak szerint Manu fia Ikshwapu, Sahadwipa-ból (Sakataj, azaz Chagataj, görögösen: Szkítia) Indiába vándorolt és a Nap-dinasztiát alapította. Fővárosa Ayodhya. 57-ik leszármazottja Ráma, kinek fiaitól: Lara-tól a Laríták (Newári Ranák), Kusa-tól a Kushiták (hachhwahak, Marwár és Amber urai) származtak.∗ Az ugyancsak Sakadvipából bevándorolt Buda (Budha) a Hold dinasztiát alapította. Buda Ikshwaku nővérét, Ilát vette feleségül. E két nagy dinasztiát kb. Kr. e. 2250 évvel alapították. Buda 58-ik leszármazottjában, az Úr Krishnában Vishnu isten testet öltött és ő lett az indus nép Megváltója. Unokatestvére Ardzsurla. Buda másik leszármazottja Uru és ennek fia Babru, kinek 34ik utóda Anga, az Angadesa királyság alapítója, Kr. e. 1500 körül. Ez az ország határos Tibettel, lakosai magukat Hungiák-nak nevezik ezek a kínai írók hiung-nu-i, az Európában és Indiában szereplő húnok. Ezek a Buda vagy Hold-faj leszármazottai. (Tod id. m.) Itt, a Hunszer (Hun föld) tartományban, a hegyek között élt és tanult Kőrösi Csorna Sándor. ∗

v. ö. A fekete Khus, kinek fia Nimród.

111

M) Buda (Buddha) szkíta-hún eredete. Kőrösi Csoma Sándor a Kah-Gyur tibeti könyvgyűjtemény II. kötetéből Gótaura Buda (angol helyesírással Buddha) származására vonatkozólag egy verset közöl. "Én Shakya, szittya nemzetből való vagyok, Szeplőtlen családból születtem. Az emberi lényeget oly hitben oktatom, Mely elvezeti őket oly hazába, ahol fájdalom nincs, Arra tanitom őket, mi módon lehet felszabadulni E földi testben lévő életünkből" Shakya tibeti neve Budának és az óperzsa Sáka szóból ered, jelentése: szkíta. Gótama Buda királyfi a turáni fajnak legnagyobb értéke, ő az emberiség csodálatos virága. Buda szent tanításai, isteni filozófiája már 2500 évvel ezelőtt hangzott el és azóta az emberiség nagy tömegei éltek azzal. Ma 500 millió ember vallja az ősi igéket és imádja Budát. Újabban voltak olyan nyugateurópai csodabogarak, akik a Kelet-Turkesztánból előkerült száka nyelvemlékekre ráfogták, hogy azok "észak-árja" nyelvcsoportba tartoznak és Buddha és családja is árja. Csak egynéhány bizonyítékot hozok fel az alábbiakban, ítéljen az olvasó. 1. Marcus Dods: Mohammed, Buddha and Christ c. művében állítja, hogy Gautama Buddha Shuddhodana fia (ejtsd: Gótaura Buda Sudódana fia), a Sakya törzs ura, nem árja, hanem turáni fajú volt. Dods továbbiakban kifejti, hogy Buddha azon képessége, hogy fel tudott szabadulni a kasztrendszer előítéleteinek hatása alól, turáni eredetének tudható be. E rendszer ugyanis a hindu szellemet teljesen megkötötte. A buddhizmus e faji rokonszellemet követve, terjedhetett el főleg a turániak között.

112

2. Berlinben 1939-ben kiadott "Urgeschichte der Menschen, Frühzeit der Völker, Reiche des Altertums" szerint Buda népe és törzse szkíta volt. 3. Alexandra David-Neel egy párizsi francia nő, aki a párizsi Sorbonnen tanult és a bruxellesi Universite Nouvelles tanára, hosszú ideig élt Tibetben. "With Mystics and Niagicians in Tibet" c. művében írja: "A nepáli Newarok közül egyesek azt állítják, hogy Buddha szülőföldje Nepál. Ugyanahhoz a fajhoz tartozott, mint mi, ami pedig bennünket illet, mi ugyanahhoz a fajhoz tartozunk, mint a kínaiak". 4. Buda szkíta-hún származásáról és életéről beszéljen azonban az alábbi szanszkritból fordított tibeti munka. Tibeti nyelven két fontos munka szól Shakya életéről, a Kahgyur gyűjtemény Mdo osztályának második és 26-ik kötetében. Az alábbiakat Csoma közreadta az Asiatic Researches XX. kötet 2. rész 285. lapján. "A Tushitában Lakó Istenek miután beleegyeztek abba, hogy a Boddhisatva (Shakya) a földre szálljon, azon tanakodtak, hogy hol testesüljön meg, mely országban, mely nemzetnél és családban ? Arra szavaztak, hogy Közép-Indiában a Ganges partján történjék, de a néposztályt és családot illetőleg a vélemények különböztek. Egy része ezt, mások más uralkodó családot javasoltak, de mindegyikre nézve valami kifogás történt. A szóbahozott népek és uralkodók a következők voltak Ujja-Yani, Hastinapurában a pandava nemzetség. Mathura, Vaishali vagy Prayaga a lichabi nemzetség Kushambhiban, Radzsagriha országban, Shravasti Kosalában és Badsa Radzsa-család. Nem lévén képesek megegyezni maguk között, megkérdezték Shakyát, hogy mi az ő akarata? Erre ő azt válaszolta, hogy Shuddhodana királyi családjában akar testet ölteni, aki a Shakya nemzetségből való s székhelye Kapilavastu,

113

még pedig azért, mivel a család nagyhírű s tiszta erkölcsű és ivadéka az ősrégi uralkodóknak ..." "Amint a gyermek (Shakya) tanítója elé került, az utóbbi úgy találta, hogy legkisebb oktatás nélkül máris tudta mindazon betűket, melyeket a mester neki mutatott. Önként előszámlált hatvannégy különböző betűrendet, közöttük említette a yavana és a hún∗ nyelvekét is és előmutatta a betűk alakját". Tehát Buda beszélt és írt őseinek hún nyelvén. Litsabi egy nemzetség neve, amelynek fővárosa Vaisháli Prayága, vagyis a mai Allahabád volt. Sokszor említi a Kah-gyur és a Stan-gyur és azt mondják felőlük, hogy dúsgazdagok voltak s pompás lovasszerszámaikkal és bútoraikkal tűntek föl. A tibeti írók azt állítják, hogy első királyuk Nya-Khritsan-po litsabiak nemzetségéből származott, Kr. e. körülbelül 250 évvel. A Shakya nevet három különböző nemzetégre alkalmazták: Shakya Chhempo, Shakya Litsabi és Shakya Rikhrot-pa hegyi törzsre. 5. W. W. Hunter: Az Indiai birodalom c. művében azt írja, hogy a szkíta törzsek egyik csoportja, "a feltevések szerint északkelet felé vette útját a Ganges völgyében és ennek elágazása Kapilavastu sakyái, akik között Buda (Buddha) született". 6. Dunbar (India története, 1936) szerint: "A fehér húnok világos bőrszínű faj volt". Indián belől "felszívódtak abban az országban, melyet leigáztak és letelepedtek az igazi Kshatriyák közt azon a területen, mely jelenleg Rádzsputana és Gudzsarát, a Saka-törzs leghatalmasabb nemzetsége után elnevezett kerület". 7. Beal püspök (Hium-Tsiang) szerint Buda korában Indiában nagy szerepet játszó nyolc rokontörzsből való államszövetség egyike Buda törzse volt, a másik törzs a Vaisaliak törzse, ez juecsi, vagyis fehér hún volt. ∗

A Budának = Megvilágosodott-nak nevezett Gótarca királyfi (a Shakya = szkíta) Litsabi hún nemzetségből származott. Itt külön hún nyelvről beszél az indiai forrásból fordító tibeti munka.

114

* Az indiai titsabi hún törzsből származó Surlódana király fia volt tehát Gótaura, aki hosszú és nehéz yóga-gyakorlatok után felismerte a szenvedésektől való megváltás útját és igy Budá-vá lett. Buda, ez az ősi hún név ma 500 millió ember előtt a szellemi hierarhiában elérhetett legszentebb, legmagasabb fogalom. Jelentése: Megvilágosodott (öreg, bölcs). N) Nagy Sándor falat emel Góg és Mágóg fiai ellen. Góg és Mágóg fiai lovasseregeinek félelmes híre rettegésben tartotta a klasszikus ókor és a keresztény korai középkor népeit. Az ő előtörésüktől a világ végét prófétálta Ezekiel, Jeremiás és Szt. János apostol. A nagy nép és temérdek sereg, mint felhő, beborítja a földet; a napok végén, – szól Ezekiel látomása. Góg népe Jeremiás szerint (V.) "kemény nemzet, ősidőből való nemzet; nemzet, melynek nyelvét nem tudod és nem érted mit beszél? Tegze olyan, mint a nyitott sír, mindnyájan vitézek". Szent János (Jelenések k. XX. 8.) szerint "elcsalja a sátán a föld négy szegletén lakó népeket, Gógot és Mágógot, hogy egybegyűjtse azokat viadalra, kiknek száma olyan, mint a tenger fövénye". Kik voltak Góg és Mágóg ivadékai? Flavius Josephus (Kr. u. 37.) róluk ezt írja: "Jafetnek, Noé fiának, hét fia volt. Ezek a Taurus és Arán hegyétől kezdve, Ázsiában Tamais folyójáig, Európában pedig Gadesig (Cadix) laktak. Elfoglalván a földet, melyet azelőtt senki sem lakott, saját nevük után nevezik a népeket. Gómárokot, kiket a görögök galatáknak neveznek, Gómár alapító; Mágóg pedig a tőle elnevezett Mágógokat alapítá, kik magukat szkítáknak hívják". 115

Abulgázi Gumár-nak írja Jafet fiát. A gógokat, górarenusokat Georgia őslakóinak tartja Németh Andor (Pesti Hírlap, 1931. X. 4.). A Genezis (X. 2.) Jafet fiainak mondja Gómert és Mágógot. Jafet fiai az előbb kifejtettek szerint szkíta-húnfajú népek. Góg és Mágóg ivadékait "Nagy Sándor szír-keresztény mondája" szerint a Dariel-szorosban kovácsolt vaskapuval Nagy Sándor elzárt a dél felé való betöréstől. Amint Anonymus mondja: "Kiket Nagy Sándor bérekesztett." A szír monda írja: „hogy mögötte a hunok tanyáznak s királyaik Góg, Mágóg és Naval, Jafet fiainak királyai". Körülbelül ugyanígy ír a szír Efraimnak tulajdonított "Sermo de fine extremo" is. Keleti források alapján Szt. Jeromos és Szevillai Izidor írnak a húnok előretöréséről. Nagy Sándor védőfalát és érckapuját Abu-1'Faradzs (szül. 1226) a Kaukázus (Kafsak) vidékének völgyében épült Kapukkapujának (Bal-ul-Abwab) nevezi. A népvándorlás előretörő hullámai azt a hiedelmet keltették Nyugat-Ázsia déli népeinél, hogy Nagy Sándor híres kapuja nyitva van és azon át törnek előre Góg és Mágog félelmetes lovashadai. Al Yathik-bilkih szamarai kalifa álmában nyitva látta ezt a kaput és a valóság megismerésére egy tudományos expedíciót szervezett. A 30 nyelven beszélő Szallam tolmács volt az expedíció vezetője. A felfedezőút Kr. u. 840-842-ig tartott. Szallam beszámolója alapján Ibn Kordahbeh és Edriszi arab történészek feljegyezték a híres útat. Bő ismertetőt és feldolgozást adott dr. Bendefy László: Szallam tolmács küldetése Nagy Sándor falához c. művében. Szallam tolmács Szamarából észak felé utazva, elkerülte a kaukázusi Dariel-szorosban épült Bab Allan (Alán-kapui nevű ősi várat és a Kaukázus hegységnek a Kaspi-tenger partján fekvő derbendi szorosán kelt át, ahol az ősi derbendi fal húzódik. Áthaladt rajta és mivel egy mesés nép ellen emelt nagy falat keresett, ezért a kínai Nagy fal irányába utasították az ősmagyarok, a kozárok és a többi hún-törökfajú népek. Bendefy kifejti, hogy Szallam tolmács néhány évvel a lebediai magyarságot ért bessenyő támadás előtt a Don, Kubán és a Kuma vidékén élt magyarság között járt, akik már a Kr. u. V. század elején ott éltek a Kaukázus lábánál. Közöttük elevenen élt a kínai 116

Nagyfal tudata. Pontos ismereteik voltak annak nagyságáról, az odavezető útról, hollétéről és Szallamnak erre vonatkozó útbaigazításokat adtak. Bendefy feltételezi, hogy a felfedező út iránya a következő volt: Szallam a Volgán és Belső-Ázsián áthalad és An-hszi-nál eléri a kínai Nagyfalat, majd visszafordul, a Taklamakán déli részén áthaladva, behatol Indiába és az Indus folyóhoz közel Unraszárnál eléri végcélját. Itt Stein Aurél egy régi erődöt fedezett fel, amit Bendefy Nagy Sándor Kr. e. 327 körül megépített kapujának tart. Azonban az unraszári Bárhegyen Nagy Sándor nem épített se kaput, se falat, hanem amit Stein Aurél e helyen felfedezett, az egyetlen ősi erődítmény, "a, Kaukázustól Belső-Ázsiáig oly jól ismert, hutalmas méretű kula”. E kulát senki sem hívhatta kapunak, még kevésbé falnak, hanem csakis toronynak, ami lehetséges, hogy Nagy Sándor birodalmának északi határán húzódó erődrendszerébe tartozott. Szallam tolmács a "Nagy Sándor szír keresztény mondó"-jának megfelelően, egyezően és kifejezetten egy szakadékot kitöltő érckapuról és falról beszélt. Így tehát Nagy Sándor híres kapuját nem a tibetiek ellen, hegyen épült toronyerődben kell keresnünk, hanem nyugatibb vidéken. A tibetieket senki sohasem nevezte Góg—Mágóg szkíta népének. Tibetiekről végül nem irhatolt Mózes és nem prófétálhatott Jeremiás, Ezekiel és Szt. János. Derbend város és Khuzun között van a hites Kohlugu-szoros (ez mongol szó, jelentése: korlát) és a vaskapu, neve Buzghal Khana = kecskeház. A szoros keskeny, néhol alig öt láb széles. Az itt épült erődítményeket ki építette, nem tudjuk, ellenben megújította Naoshisvan perzsa király (Kr. u. 531-579) . Ő ugyanis országhatárainak a húnok által veszélyeztetett részein hatalmas erődítményekkel elláttott falakat épített. Az ő idejében már a kaukázusi Kuma folyó vidékén ott éltek a magyarok ősei, akiknek birtokában volt a derbendi vaskapu, mert az örmény írók húnbástyának és Hunivárnak nevezik ezt a kaput.

117

Góg szkíta nemzetségéből született a Megváltó. A zsidó próféták az eljövendő Isten fiát, a megváltót Góg és Mágóg szkíta népéből várták. Ezekiel próféta (XXXVIII. 14-17.) látomása így szól: "Azért prófétálj, ember fia és mondd Gógnak: Így szól az Úristen: bizony, azon napon, midőn az én népem elbizakodottságban lakozik, tudd meg, Te eljössz helyedről, észak legvégéről, te és sok nép veled, valamennyien lovon vágtatók, nagy nép és temérdek sereg. És felvonulsz népem, Izrael ellen, mint felhő, beborítva a föLdet. A napok végén lesz az, amikor ráhozlak az én földemre, hogy minden népek megismerjenek engem, midőn szentnek bizonyulok általad, óh, Góg, szemük láttára!" "Nagy Sándor szír-keresztény mondája" is azt tartja, hogy Góg nemzetségéből "egy hún király jön el a Dariel-szorosból, aki Isten parancsára uralkodni fog a földön". Ez még az ősi próféciák ismétlése. Herodotos szerint Kr. e. VII. sz. elején Nekhó egyiptomi fáraó ellen indult egy szkíta csoport. Egyrészűk Palesztinában viszszamaradt és Galileában Scythopol nevű várost alapították, a Táborhegy alján. Polybius Kr. e. 240 körül ezt írja: "Philoteria ama tó mellett fekszik (Szíriában), ahol a Jordán nevű folyó beleömölvén, ismét kiömlik a rónaságra, az úgynevezett szkíták városa körül". A rómaiak idejében gazdag volt e vidék. A zsidók BethSanja Saul idejében még a szkíta kanaaniták városa volt. E vidéken megtetepült szkíta népből származott József és es.aládja és az Úr Jézus, amint ezt Zajti Ferenc: Zsidó volt-e Krisztus c. művében kif ejtette. Renan Ernő: Jézus élete c. művében ezt mondja: "A galileai lakosság nagyon kevert volt, mint ahogy a tartomány neve is mutatja. (Gelil haggoym = pogányok köre.) Jézus korában sok nemzsidó lakott itt. Az ilyen vegyes népességű vidéken egyáltalán nem volt ritka a zsidósághoz való megtérés"..

118

P) Góg és Mágóg magyar nemzetségei. Anonymus Góg és Mágóg nemzetről írt és Szkítia első királyának Mágógot, Jafet fiát mondja. Ettől a Mágógtól származik szerinte Móger nemzet és Attila. A későbbi krónikaírók fejedelmi nemzedékrendjén Góg és Mágóg neveit nem találjuk. Márknál és Turóczynál Jafettől Thana, Nempróth, Hunor stb. származnak le. Mégis az ősi hagyományon alapul Góg és Mágóg neve. A Szente-Mágócs ősi nemzetségünk őrzi ezeket az ősi neveket. E nemzetségből fakadó Kölcsey-Kende-családok őse: Kölcse vagy Kulche neve pedig rajta van a fejedelmi nemzedékrenden is. Zeente-Magoc nemzetség nevet már egy 1145-ik oklevél (Fejér: C. D. II. 122.) említi, Magóc nemzetségnévvel együtt jár azonban a Gug (Góg) név is, mint családnév vagy mint a nemzetség által lakott helység neve. Pannonhalma alatti Gug-puszta 1231-ben Gug község volt, mellette van Zenthe puszta. A SzenteMágócsok között több a Gug-nevű és a békési ősi birtokukon, Gádoroson ma is több Gug-nevű család él. A győri ágnak tagja volt Gugi Benka 1216-ban. poroszló a Templomos lovagok perében, Gugi Márk 1233-óan II. Endre poroszlója, Kulchey de Gug fia Konrád 1267-ben a pannonhalmi apátságnak ingatlanokat hagyományoz (Oklevél az apátságnál.) (V, ö. Kölcsey Dezső: A Kölcsey máskép Szente-Mágócs nemzetség, 1930.) Góg név Bihar, Csongrád és Gyula környékén az elterjedt magyar családnevek közé tartozik. Nagykőrös tanyavilágában is feltűnik ez a név Gógány helynévben; Zala vármegyében Gógánfa, Sopron vármegyében Kisgógánfa községek nevében. A szent és mágus szavak, amennyiben a Szente-Mágócs névből származtathatók, úgy ősi pogányeredetű szavak és a Mazda hittel kapcsolhatók egybe. E nemzetségnek a Kaukázus vidéki ősi hazából való származását elfogadhatjuk, mert Karácsonyi János (A Magyar Nemzetségek a XIV. század közepéig) szerint – Anonymusra támaszkodva – e nemzetség Ond vezértől származik. A Szente-Mágócs nemzetségnek családi vonatkozásai voltak az uralkodó Árpád dinasztiával és az még keleten szövődött, mert a nemzetség egyik ősi birtoka Pomáz és Kaláz között Szempte

119

(Zempche, Zente, Szente) néven ismeretes.∗ (Csánky: M. orsz. t. f. I. 15. ) Ez a vidék pedig Kurzán vezér szállásbirtoka. Az Árpádház Soltszéki birtokán is van nemzetségnek birtoka, az 1229. évi egyik okiratban említett ordasi erdő. Kurtán vagy Kurgán (Korczán)⊗ Hóman Bálint szerint Árpád fejedelem fia (Turul. XXX. k. 93. 1.) szállásbirtokába esett és az ő őrzésére volt bízva a Pomáz határában Kartal dűlőben lévő kultuszhely őrzése. Szempte (cempte) zend nyelvből származik, jelentése szent. A Kende családnév pedig a Kazároknál és az ősmagyaroknál méltóságnév, a fejedelem címe. Lehet, hogy főpapi család, mert némelyek szerint Szente-Mágócs a Szent-Mágus jelentésse1 egyező. Kurzán-Kurgán vezér neve Halom szóval egyező és Attila király városától (Buda) – Százhalom-ig kap szállásföldet, rajta egy régi erődöt, várat, amelyet, Kurzán várának neveztek. Kurzán fia Kartal (= Sas), kitől a kartali és sülyi Etele család származott. Anonymus szerint Kurzán atyja Kund-Kündü = fejedelem. Kund, Kurzán, Kartal, Etele hún-turki nevek. Kartal = Sas, szent állatja, jelvénye Attilának, vagyis Etele hún királynak. Az ősi mítosz szerint a dinasztiát alapító Isten megjelenési formája. Sas, Kartal vagy Turul az Árpádok címere Szent Istvánig. Szent István még az esztergomi templomának Porta Speciosa kapujára a Turult kifaragtatta. Etele név az eredetre mutató, visszatérő név, amint ezt a korai középkori magyar törzsökös családoknál gyakran tapasztalhatjuk. Tehát Attila-Etele királytól származó család, Attila király várát kapja és szállásbirtoka Árpád törzsének szállásbirtokát északról mintegy védőn körülveszi.

∗ ⊗

Ma Szentsó határrész. Kurzán neve lehet Korhány vagy Karsa, mint Amadé-Karcsa (szlávosan: Amadeovske Korcany) Komárom vm.-ben. Karcsa Zemplén vm., Karcsava pedig Ung vármegye kisközségei. Királyfikarcsa, Göncölkarcsa. és Etrekarcsa Komárom vm. községek neveiből is következtetni lehet az ősi név kiejtésére.

120

Égtájak, mint hún-turk törzsek nevei. Konstantin császár feljegyezte a bessenyők nyolc törzsének nevét és annak legelfogadhatóbb megfejtését Győrffy György (Bessenyők és magyarok 1940.) adta akként, hogy mind a nyolc név színt jelent. Ezek: fényes (fehér), galambszínű, kék, szürke, fekete, sötétszürke, veres, tarka. A bessenyőknek Gardezi szerint zászlóik vannak és ezt a csatában magasra emelik. Végül felhozza Győrffy, hogy Belső Mongóliában a Csahar és Barga törzs szintén 8-8 törzsre oszlik és zászlójuk színéről kapták nevüket. A színek: fehér, fekete, kék és vörös és ugyanezek más-más színű szegélyekkel. E színek megfejtése a négy fő és négy közbeeső világtájat adja és ily színnel jelölték a törzseiket is. Észak: fehér, kelet: kék, dél: fekete, nyugat: veres, a többi szín a közbeeső égtájat jelenti. Ezek az égtáj színek törzsi jelzések voltak és a törzs elhelyezkedése szerint lófarkas zászlóikon, öltözeteik színében, díszitéseiben is kifejezésre jutott. Az ősi telepedési formából fejlődött az égtáj szerinti megjelölés, amikor a nemzetségfő, ősatya sátrát köralakban vették körül népének sátrai. Egy fel nem bomlott török nép törzsi szövetsége égtáj szerint nyolc törzsből, nyolc zászlóal jból állott, amihez 9-iknek a khán külön zászlója járult. Kilenc lófarkas zászló a teljes nép jelképe, amiért Dzsingisz khán és a török szultánok 9 yakvagy lófarkas zászlót teljes méltóságuk jelképének tekintették. Így fejlődött ki a zászlósúri méltóság, nálunk kis és nagy zászlós urak, a töröknél szandzsákbeység (szandzsák = zászló). A honfoglaló magyarság a kabarokkal szintén nyolc törzsre egészült ki, tehát teljes nép volt és Árpád vezér joggal hordhatta a kilenc lófarkas jelvényt. Türk népek színnel jelzése itt-ott előtűnik, mint az orkhoni feliratokat rovó "kök" török, tehát keleti (kék) török, a saragur, tehát fehér (északi) ogur, karakirgiz, fekete (déli) kirgiz, Ak-Ordu = Fehér horda és Kök-Ordu = Kék horda, stb. nevekben. Ibn Fadhlon szerint a Khazar nép neve is egy égalj neve.

121

Az égtáj szerinti földrajzi elnevezésben fehér (északi) és fekete (déli) tenger ősi keleti emlékek. A világtájakat az ősi vallás égi hatalmasságok (szellemek) felügyelete alá rendelte. Ilyen a kínaiaknál: a "fehér tigris, fekete harcos, bíbor madár és azurkék sárkány". – "Sárkány és kígyó" az északi égbolt elsőrendű csillagképei és az ősi hindu hit "bölcseség négy rejtett Sárkánya" és az "égi Nagák" ugyanazt a fogalmat fedik, mint akiket Szent János apostol a világtáj négy angyalának nevez. A világtáj négy nagy angyalát (szellemét) köszönti az ősi hagyomány alapján a koronázási szertartásnál a felkent király kardvágása. Hajdan ez a Hadistennek szentelt karddal (v. ö. Attila kardja) történt. A világtájak őrzőinek ősi hagyománya kicseng Kézainak ama sorából, hogy Attila "őrszemeit a világ négy része felé szétosztotta". Ezek a színek a szemlélődő nomád pásztor képzeletvilágában az égtájak sajátosságaiból nőttek ki. Tél és nyár életmegnyilvánulásai, a nap északi és déli útja a két legfőbb, legnagyobb jelentőségű égtájhoz kötődtek. A jeges, zuzmarás, fehér hólepellel borított észak, "holdfajú" fehér népeivel, fehér tengerével élt a nomád lovasok képzeletében. Félték a jeges fehér halált, a szétmarcangoló "fehér tigrist". A napfénytől barnított, hőségtől és tűztől feketére kormozott, szenesedett dél, sötét "napfajú népei", a "fekete harcos"-sal, fekete tengerével adták a déli égtáj színmegjelölését. A zsákmány után járó lovas harcos Ázsia keleti végén, ahol Csin császár Nagy Fal-a kezdődött, megpillantotta a határtalan tengert, melyben benne ragyogott Tengri kán (Isten) mosolygó kék arca. Ez a tenger telve volt veszéllyel, bűvöléssel; tarajos hullámaiban ott csapkodott az "azurkék sárkány" óriás alakja, arra leselkedvén, hogy lefalja az égről az ezüstfehér holdat. Nyugaton lenyugvó Napisten, ha arcát megmutartja, veres tűzfényével vonja be az Ég tengerét és a benne úszó felhőket. Onnan jött el az idők kezdetén a "bíbor madár", a testetöltött Isten, a szent Turul, a Hoo madár, hogy az álmok időszakában a föld szépséges leányával egybekeljen és az isteni dinasztiát megalapítsa, kiből az ő népe származott. Ime ilyen lehetett Ázsia ősi lovas pásztornépeinek képzelete. 122

R) Fehér- és Fekete-Magyarország. Fehér és fekete húnokról írt Procopius bizánci író (szül. 536ban) és a góth Jornandes (Kr. u. 551. körül. Procopius így ír: "az Epthalita Húnok, kiket fehéreknek neveznek" ("Post haec rex Persarum Peroses cum Ephthalitis Hunnis, quos Albos vocant, ... De Bello Persico) . Jornandes a hunok keleti vagy Kaspi ágáról, mint a fehér hún ágról és a nyugati vagy urali ágról, mint fekete hún ágról irt. Stein Aurél Akadémiánkon tartott székfoglalójában a jüecsi húnokat a fehér húnok egyik fajának említette. A honfoglaló magyarokról Nestor krónikája azt mondja: "azután (a bolgárok balkáni beköltözése után) jöttek a fehér ugorok és elfoglalták a szláv földet". Árpád magyarjai fehér-, a Gyulák népe pedig a fekete magyar törzsek voltak. Szent István idejében Magyarországot Fehér-Magyarországnak, – Erdélyt pedig Fekete-Magyarorszúgnak nevezték. Szent István udvarában 1006-1007-ben járt Querfurti Szent Brunóról Ademar (Historiarum Lib. III. c. 31.) azt hallotta, hogy Fekete-Magyarországba akart hittérítés végett utazni ("audiví enim de Nigris Ungris" ... ), ez alatt Erdélyt értette ("Stephanus etiam rex Ungriae hello appetens Ungriam nigram" ...) Említést tesz a fehér- és feketemagyarországi színkülönbségről is (írván: "in Provinciam Ungriam, quae dicitur Alba Ungaria, ad differentiam alteri Nigrae Ungariae, pro eo, quod populus eius est colore fusco velut Etiopes"). Fehér és fekete magyar megjelölés a származásra és így a törzsi, faji hovatartozóságra vonatkozott. Északi és déli magyart jelentette és ebben az időben már nem vonatkozhatott a faji tulajdonságból is kifejezésre jutó világosabb vagy sötétebb arc-, szemés hajszínezésére. A kék és veres szín, mint keleti és nyugati magyar törzsi megjelölés nem maradt fenn, talán mert a törzsek korán összekeveredtek. A fehér és fekete szín azonban a két Magyarország külső megjelenésében: népi ruházatában fennmaradt. Egy évezreden át hű őrzője volt a magyar parasztság. állandóan hadban járó népnek öltözékében is kifejezésre kellett juttatnia törzsi és nemzetségi hovatartozandóságát. Ezt a hadviselés elemi szabályai megköve123

telték. Bölcs Leó bizanci császár írja őseink hadviseléséről: "sáncokba nem szállanak, mint a rómaiak, hanem a csata napjáig törzsek és nemzetségek szerint vannak elszéledve"... Magyarország és Erdély népe eredetileg 8-8 törzsre és ezek nemzetségekre oszlottak. A törzsek megkülönböztető színjelzésére a fehér, fekete, veres, kék; továbbá a piros, vílágoskék, zöld és sötétzöld színezéseket használták. Ruháikon, a szűrön vagy subán gazdagon hímzett, vagy posztóból kivágott és reávarrott díszek a fenti színekben készültek és a törzsek megkülönböztetési jelei voltak. Ősi közmondásaink erre a törzsi, nemzetségi színkülönbözőségekre utalnak, mint "kinek nem szűre, subája, ne vegye magára", "hasonszőrű emberek", "megfordította a suba gallérját" (vagyis hűtlen lett fajához, máshoz állt) stb. A szűr és suba (zeke, csuha, szokmány) ősi, Ázsiából hozott díszruhaviseletünk. A szűr ujja a végén kerekdeden varrott, úgyhogy tarisznyának használható, hátul hosszú, testszélességű, négyszögletes gallér lóg, amit gazdagon díszítettek. A szűrt népünk minden közéleti, társadalmi szereplése alkalmával használta és nélküle házát el nem hagyta, még a legnagyobb hőségben sem. Helyrehozhatatlan veszteségünk, hogy a mult század közepén a még általános népviseletre vonatkozó részletes feljegyzés nem készült el, mert ebből a magyar nép faji, törzsi elhelyezkedésére, a korai telepedéseknek sok homályos kérdésére tudnánk ma választ adni. Fischer Károly Antal 1888-ban (A Húnok és Magyarok) a szűrök színezésére vonatkozólag országos adatgyűjtést kísérelt meg. Munkája hiányai ellenére is nagymértékű. Ebből azt látjuk, hogy Fehér-Magyarországban fehér szűrt viseltek, a törzsnek megfelelő 8 féle színű díszítéssel, hímzéssel vagy reávarrott színes posztódísszel. Kivételt képeztek a pozsony-, sopron-, mosony, vas-, zalamegyei és csallóközi bessenyő határőrök, akik fekete (szürke) szűrt viseltek. A Fekete-Magyarország: Erdély viselete fekete (szürke) szűr volt. Itt is a törzseknek megfelelő 8 féle színtarkázással díszítve. Erdélyben a kivétel a két Fehér vármegye volt, amely az oda telepedett fehér magyarokról kapta nevét és fehér és fekete szűrt vegyesen viselte. Az u. n. Nyírség, továbbá Abauj-, Zemplén-, Ung-, Bereg-, Ugocsa- és Máramaros vármegyék déli, magyarlakta vidékei (kabarok), továbbá Arad megye 124

délnyugati és Torontál vármegye északkeleti, közép és nyugati része, Temes megye déli harmada és a volt Szörény vármegyei rész fekete szűrt viselt. A betelepedett nemzetiségek, mint a nyugati végeken a horvátok és németek, erdélyi részeken a románok és szászok, a felvidéki tótok, ruthének és a délvidéki szerbek, bunyevácok, stb. felvették az őslakó magyarság nemzeti viseletét. Csekély módosítással ők is szűrben, zsinóros ruhákban jártak. Még a fehér vagy fekete főszínt és a magyar törzseket jelző színtarkázásokat is átvették. "A fekete húnok, azaz Attila népe s a fehér húnok, azaz Árpád magyarjai közt egyéb különbség nem volt, mint egy kis különbség a szókiejtésben s a ruházat színében; amazt, mint más népeknél is a távolság szülte, emezt pedig nyájaik gyapjának színe hozta magával. Melyik európai szűcsmester ne tudná, ha erdélyi birkabőrről van szó, hogy ez alatt fekete gyapjast kell érteni? S viszont nézze meg valaki egy magyarországi, akár ezrekből álló birkanyájat s ritkán fog abban egy-két darab feketét, vagy tarkát látni" – írja Fischer Károly. S) Fogoly bessenyők ezer éve gyászban járnak. Az ősi szokásokhoz való hű ragaszkodás következménye a több mint ezeréves népviseletünk fennmaradása. Ilyen ősi viselete Európa egyetlen népének sincsen, mert ezer évvel ezelőtt Európa viselete csattokkal összefogott iepedőkből állt. Nem változott a betelepített rokon fajok viselete sem. Erre vonatkozólag egy eddig figyelemre nem méltatott adattal szolgálhatok. Bíborban született Konstantin császár írja a következőket: "Abban az időben, midőn a bessenyőket földjükről elűzték, némelyek közölök saját szántukból ottmaradtak, együtt laktak az úzokkal és most is ott vannak. Megvannak a jeleik, amelyekről rájuk lehet ismerni és meg lehet tudni azt is, kik voltak és hogy népüktől elszakadtak. Mert ruháik csak térdig érnek és ingujjuk is rövidre van 125

vágva, hogy ily módon is mutassák atyafiaiktól való elszakadásukat”. Ezt a szokást foglyulejtett és telepített bessenyőink is követték és ma is étnek vele. Így a Kapuvári, a Káta uidéki bessenyők ma is térdig érő gatyát viselnek, ingujjuk sem lobogószájú, arra mutat, hogy levágták. A hagyományok ilyen csodálatos megőrzése mellett feltételezhetjük a következőket: a pestmegyei kátavidékiek határőrbessenyők voltak, akik a Bessenyő hazában a Dnyeper folyó menti erődítéseket őrizték. Ezeknek az erődöknek nevét Konstantin császár feljegyezte, mondván, hogy a kelet felől jött bessenyőknek (patinák) a Dnyeper folyó menti határukon 6 váruk van. Az első fehér kőből épült; a második Tankátai, a harmadik Kraknakátai; a negyedik Szalmakátai, sz ötődik Szakakátai (Szaka = szkíta), a hatodik Giaiukátai nevet viseli. Ezeket a határőr bessenyőket az Árpádok telepítési politikája szétszórva juttatja földhöz. Pest megye északkeleti részében 7 községet ülnek meg. A XII. században ezek: Nagykáta, Szentmártonkáta, Egreskáta, Szenttamáskáta, Boldogasszonykáta, Csekekáta, Szentlőrinckáta. Káta nemzetség innen indul el, egyik ága azonban Szatmárba szakad. A nemzetség hadi és nemzetiségi jelvénye a hatküllős aranykerék. (V. ö. Karácsonyi János és Csoma József.) T) Hogyan keletkezett nálunk a keresztény lovagkorban egy legenda? A mondaképződésnek egyik tanulságos példája Szent László király legendája a kun vitézzel. E legenda elbeszélő és hű ábrázolását, a zalamegyei Turnicsa középkori templomában, Aquila János XIV. századbeli magyar festőművész falfestménynek három képe őrzi. Az első képjeleneten a kunok betörnek a magyarok várába és az egyik kun vitéz a nyergébe emelt magyar lánnyal menekül. A második képen árnyas fa alatt megpihennek és a kun vitéz a földön elnyalva, fejét a leány ölébe hajtja. A harmadon Szent László a sereggel megérkezik és a kun vitéz a háta mögé ültetett leánnyal menekül, de védekezésül hátrafelé nyilaz.

126

A falfestmény második, erdei idilljéről nem szól legenda. Megfejtését dr. Fettich Nándor régészünk adta. (Jász-Kun kongresszus, 1939. VILI. 16.) Nagy Péter cár korában csodás aranykincset találtak Szibériában, kun fejedelmi ruhadíszt, amelynek magas színvonalú ötvösmunkája képbelileg tökéletesen egyezik a fenti képsorozat második jelenetével. "Középkori legendaábrázolásunk tehát a kunokkal kapcsolatban egy olyan képtípust őrzött meg, amely a kunok őshazájában, Szibériában ősi Pogány monda kifejezője volt." "E szibériai aranyakat a tudomány a Kr. születése körüli évszázadokból származtatja." Ősi ázsiai monda átültetésének és a mondák évezredes fennmaradási lehetőségének bizonyítékát láthatjuk e példából. Valószínűleg a kunok fejedelmi családjának egyik őséhez kapcsolódó történet lehetett a monda alapja.

127

VI. Turáni népek az emberiség tanítói Fajszármazási ősi turáni legendát dolgozott fel Aeschylos a "Leláncolt Prometheus"-ban. Aeschylos, Euphorion fia, a legnagyobb görög drámaíró művészetének legérettebb alkotása a "Leláncolt Prometheus". Ezen isteni színjátékot Aeschylos valószínűleg Kr. e. 460 körül írta és Athén színházaiban 2400 évvel ezelőtt játszották. Az isteni színjáték ősi fajszármazási, népvándorlási történetet őriz. A megkínzott titán az emberiség első isteni tanítója. Történetében a megváltás isteni gondolatának legelső kinyilvánítását találjuk. A titán egyike azon óriásoknak, hősöknek, heroszoknak, akik az ősi népek mitológiáiban szerepelnek. Ők a Seregek és Bölcseség Urainak megszemélyesítői az emberiségben. Mennyei emberek, kiknek kultuszára volt és van felépítve a letűnt és jelenleg élő emberek társadalma. Mert, mint Carlyle mondja: "Hőstisztelet, heroarchia vagy hierarchia, vagyis szentek uralma ez, vagyis azoké, akik az emberiség kiválói, fejlődésük előmozdítói voltak, és akiknek története maga az emberiség története" Téves volna azt hinnünk, hogy e nagy szellemek mitológiai történeteit, a nemzeteknek róluk szóló legendáit, a róluk szóló népregéket tisztán csak a képzelet szülte. Ezt róluk csak a XIX. század minden konkrét tárgykörön kívül eső gondolatot tagadó szelleme állította. Minden ilyen mítosznak, legendának valódi történeti alapja is van. Azonban mindenkor képletek mögé rejtették a történeteket és ősi tanításokat. A dráma tárgya, a mítosz, nem Aeschylostbl ered, hanem régibb, mini a hellének. Kik voltak a Prometheus-drámában rejlő megváltás gondolatának megteremtői? Honnan kerültek ebbe az isteni színjátékba azok a mély, isteni tanítások? Feltételezhetjük, hogy az emberiség öntudata ébredésének hajnalhasadásán született. A mítosz szülői vagy őrzői turáni népek voltak, azoktól vették át az ókori görögök. 128

A leláncolt Prometheus dráma tárgya egyik titkos misztérium részét képezte. Aristatetes említi Ethikájában Aeschylosnak az Areiopagos törvényszéke előtt folyt bűnvádi pörét, amelyben azzal vádolták, hogy az egyik drámájában misztériumok szent titkait elárulta. Eustratios, Aristoteles egyik görög kommentátora pedig azt írja, hogy az illető dráma előadásakor a botránkozó közönség halálra kereste Aeschylost és csak Dionysos oltára mentette meg. Cicero (tuscul. Quaest.) és alexandriai Kelemen azt is tudják, hogy e drámája miatt szentségtöréssel vádolták meg a költőt az athéniek és halálra-kövezésre ítélték. Aeschylos azonban Siciliába menekült. Az allegorikus titkos és szent misztériumtanítást tehát nem Aeschylos találta ki, hanem csak drámai alakban öntötte azt, amit a papok a sabásiai misztériumokban felfedtek. A sabásiai ünnepély a Mithrás misztérium egyik változata volt, ahol az egyes fajok fejlődését adták elő. Eredetük az ismeretlenség homályába vész el. Mithrást, a Napot néhány ősi emléken Sabasius-nak hívták és a mísztalógusok Zeussal és Bacchussa (Bacchus és az orpheusi misztériumok is turáni eredetűek és Bacchus ősi szenthelye Scythogol volt) hozzák összeköttetésbe. Sam a misztérium, sem a drámában feldolgozott titkos anyag nem volt a görögök sajátja. (V. ö.: H. P. Blavatsky: Secret Doctrine.) A dráma tárgya: a félisten lehozta az Olympusról a nagy titkot, a teremtő tűz rejtélyét. A nagy tanítónak "az emberek minden tudást csupán neki köszönhetnek". E szentségtelenítésekért Kronosz lesujtja és átadja Zeusznak, aki nem óhajtja azt, hogy az emberiség lelki fejlettsége olyan fokra, emelkedhessen, mint "egy közülünk való", Prometheust a Kaukázus hegységhez láncolják. Ott szenved ezer évig, bilincsekbe verve, máját Zeus sasmadara tépi, majd Zeus villámától sujtva a Tartarusba zuhan. A Kaukázus szikláihoz leláncolt titán jövendőt mond: A Héra által üldözött Io, "a tehénszarvú leányzó" fiat fog szülni, a "sötét Epaphos"-t és ez a "fiú" fel fogja szabadítani Prometheust, a szenvedő emberiséget, saját végzetes adománya alól. Neve: "akinek jönnie kell" a "sötét Epaphos"Dionysos-Sabasius volt. Ő az, aki a sabásiai misztériumokban a bölcseség kígyójának alakját vette fel. Ió a holdistennő és az eljövendő új fajnak évája, ősanyja. Ezért a jövendölésért a titán neva Prométheus = előrelátó, elő129

retudó. A latinban Lucifer = tüzethozó. Szanszkritban promatha = tüzetgerjesztő szerszám, vagyis a svastika, (horogkereszt, életkereszt) a szent jel és szerszám a szent tűz gerjesztésére. Prometheus, a "tüzethozó" tehát a megszemélyesített Pramatha, a Véda tűzistenével rokon személyiség. Mati a szanszkritban annyi mint megértés. Promathi pedig Fohát, a tűzisten fia. Felmerül az a kérdés, hogy Prometheusból miért sugárzik a halhatatlan szeretet oly mérhetetlen mértékben a halandó emberek felé? A választ a tragédia adja: "Anyám pedig Themis Gea, – sok néven egy alak". Themis-Gea = a föld szülötte, tehát az "angyalok bukása", vagyis testet öltésének legendája magyarázza a nagy emberszeretetet. Eustahius kimutatja, hogy az Arg-ionok tájszólásában Ió holdat jelentette. Io tehát a hold istennője és az indó-szkíta-hún fajnak Évája. Prometheus Ió (Ea vagy Anahita)-nak, a Hold fajnak, származását és vándorlását, továbbá Herkulesnek megszületését megjövendöli. A vándorlás a Kaukázus felett a Volga és Kaspitenger mellett az Arimaspok országán át halad, az Ural folyó körül déli irányt vesz és elérí "a vízesést, hol szent Nílusnak édes hullámai sásos oldalon lezúgnak, – s a Nílus-mező háromszögébe jöttél ; mely messze tájat a sors parancsa már lakul hagyó neked s utódaidnak". Ez a mai földrajzi fogalmainkhoz képest különösen hangzik. Azonban a legrégibb görögök az Indust is Nílusnak nevezték. Nílus vagy Neilos néven nevezi az Indust Nagy Sándor és Virgilius is. A mai napig az Indust a Kala-Bagh vidékein Nil (kék) és Nilah = kékfolyónak nevezik. E helyre már a történelmi időt megelőzőleg finn-ugor népek költöztek. A görög Io (hold) és a kínai jueh (hold) egy jelentésű. A kínaiak holdfajúaknak nevezték (juehti vagy juecsi) azokat a húnokat, akik Kína határvidékéről Perzsia határvidékére költöztek. Arra vonatkozólag, hogy itt ősi és eredeti turáni, szkíta legendával állunk szemben, görög forrásokra hivatkozom. Herodotos görög történetíró bizonyítja, hogy a szkítáknak Herkulesük volt, akit az összes szkíta törzsek tiszteltek. Herkules görög nemzeti hős szintén óriás volt, ki földi pályafutása után 130

félistenként az Olympusra került. Alcaeus költő, ki Kr. e. 600 körül élt, szintén énekelt a szkíta herosról ekként: "Achiles, ki a szkíta földön uralkodol" (49-ik töredék). – Herakleai Herodor, aki Kr. e. 515 körül élt, ekként ír: "Herkules szkíta íjjakkal élt, taníttatván bizonyos Teutar nevű szkítától" ... "Prometheus volt a szkíták királya s nem bírván alattvalóinak élelmet adni, mivel a Sas nevezetű folyó elárasztotta a lapályokat, bilincsbe verték a szkíták, de a megjelenő Herkules a folyót a tengerbe terelte, innen keletkezett a mese, hogy Herkules megölte a sast, Prometheust pedig feloldotta bilincseiből" (23. töredék). Firduszi a Sáh-Náme époszában, ősi pélvi nyelvű szentírások és legendák alapján, a föld első uralkodóját Kajurnorsz-nak nevezi, aki fiával, Sziamek-kel elvész az Ármány küldte didet (gonosz) elleni harcban, de unokája: Huseng felfedezi a tüzet és tűzoltáron szent tüzet gyujt. Vasat kovácsolni, szántani tanítja az embereket. Ezek az uralkodók a hegyek között laktak. Ezt a vidéket Zajti (Magyar évezredek) a Kaukázus vidéki Kur és Araxes vidékére teszi és őket szkíta királyoknak veszi. A Fekete-tenger vidéki görög telepesek szkíta forrásokból hallottak bizonyos shámán északi népről, akiknek révüléses látóképességükből és ily állapotban való emberefeletti megnyilatkozásaikból, megszülettek az egyszemű ciklopsok. A misztalógusok ugyanis a homlok közepén álló szemet a szellemi látásra való képességnek vették. Ilyen óriás volt ama szkíta király is, akit a misztalógusok "előrelátó", "jövendőt mondó" – Prometheusnak neveztek el. Amit azután a görög nép képzete átvett, az a misztériumokban mély erkölcsi tartalmat nyert. Hozzáfűződött olyan titkos tanítás, mint pl. a Sabausiai misztériumban, ahol a népek származását legelvontabb módon tanították. Az isteni megváltásnak az eszméjét fejtette kí a Prometheus-legenda, amelyre határozottan azt mondhatom, hogy turáni eredetű. Aeschylos maga is a Prometheus leláncoltatását és az egész dráma cselekményét Szkítia, – közelebbi hely: a Kaukázus vidé131

kére helyezi, ezzel is jelezvén, hogy nem görög, hanem szkíta eredetű legendával állunk szemben. Zeus, aki az egész emberi fajt "hőn kívánta kioltani", a büntetéssel megelőzni kívánta, hogy "Prometheus az emberek faját ne védje többé". A tragédiának ezek a mondatai feltűnően hasonlók a bibliai édenkert tragédiájához. Ott is, mikor az első emberpár a bukott angyal, a bölcseség kígyója, oktatását elnyerték és jelképesen éltek a tudás fájának gyümölcsével, úgy az „égszülte kígyónak", mint az első emberpárnak bünhödése bekövetkezett. Itt is értelem és érzék nélküli az ember, mielőtt a tudás fájáról nem evett. Tudjuk, hogy Adám és Éva bibliai bűnbeesésének históriája szumír eredetű és a zsidók babilóniai fogságuk után hozták magukkal. Ott a szumír Isten paradicsomában lévő életalmafa alatt ülő Adapá-t figyelmeztetik, hogy ne egyen az életnek almafájáról, mert halandóvá válik. – Ádám és Éva neve is átvett, Indiában Adima és Héva. A törökben adom = ember. – Az élet almafája a görög mitológiában is feltalálható. V. ö, a Hesperidák arany almafája és Herkules történetét. Vagy a magyar Tündér Ilonamesékben, ahol egyszemű óriások őrzik az arany almafát. – Allegorikusan: Szt. Jánosnál (Jelenések II. 7.): "A győztesnek megengedem, hogy egyék az élet almafájáról, amely az Isten paradicsomában van". Meglepő, hogy a nagy tragédiának eme gondolatai: "Zeus hőn kívánta kioltani" az egész emberi fajt, – mennyire egyezik a héberrel. Elohim: "Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színéről" ... A babyloni Enlil isten, aki így szólt a többi istenekhez: "Ne legyetek irgalommal irántuk! Zajongásuk megszomorított engem" ... Az egyiptomiak "Halottak könyvében" egy halott kérdésére azt feleli Tum: "El fogom pusztítani, amit teremtettem. Vízözön által vízzé lesz ez a föld, mint ahogy kezdetben volt és én egyedül maradok Osirissal". Ezekkel az istenekkel szemben ott van Promptheus, "aki egyedül merte megmenteni ezt a halandó fajt". Vagy ott van a bibliai Noé, vagy a szumír Utnapistim, – akik mind turánok. 132

Az égi tűz lehozatala kaukázusi eredetű legenda és ott született, ahol a Bakui folyton égő naphtaforrásokat, a tűztisztelő Zarathustra népének tűztemplomait találjuk. Hodgson Brian Houghton (Mongolian affinities of the Caucasians) megállapítja, hogy a Kaukázus népei turániak és a Cserkeszek és Georgiaiak ugor vérrel kevert népek. A kaukázusi Kur és Araxes folyók és a Meotisz vidékén az u. n. királyi szkíták települtek már a Kr. e. 1300-600 években. Kr. e. 1000 körül Pourusaspa, vagyis a lovas Pórus volt a királyuk, Zarathustra atyja. Ősi települési helye ez a szabír (hún) – déli ugor népnek, – akik a magyarság egyik alkotóeleme. Ezek után nem lesz olyan délibábot kergető romantikus állítás az, hogy a fentihez hasonló mondaanyagunk volt. Elveszett legendaanyagunk bizonyára felölelte a világ és az első emberpár, teremtését, az özönvíz és egyéb vallási körbe is vonható történéseket, ősi emlékezéseket.

133

VII. A Herkules legenda indo-szkítha-hún eredetű. James Tod: Annals and antiquites of Rajasthan c. munkájában bebizonyítja, hogy a világ legnagyobb hőskölteménye és szentírása, a Mahabharata nem árja eredetű, mert szerzője Vyasa indoszkíta-hún, a Buda (Budha) által alapított Holdfajból. – Vyasa a családfáját is levezeti a Mahabharátában. E szerint Vyasa indo-szkíta hún Hari nemzetségből való Santanu-nak, Delhi uralkodójának volt a fia. Anyja Yojánagandha, egy, halász leánya lévén, így a származása törvénytelen volt. Santanu törvényes fiának, Vichitravirjának csak leányai születtek és ezeknek szellemi apja és tanítója lett Vyasa. Ezek közül az egyiket, Pandafát feleségül vette. Az uralkodó családban ő lévén az egyetlen férfiutód, így az unokahúgától született fia: Panda lett Indranastha ura. A Mari nemzetségből származó Vyasa, mint a nemzetség feje Harikul-es nevet viselte. Utódjai egyenes vonalban 31 emberöltőn át Kr. e. 610-ig uralkodtak Pandavában (Delhi), míg egy vérbeli herceg meg nem fosztotta az utolsó Panda királyt trónjától és életétől. Arrianos, Nagy Sándor történetírója szerint Herkules, Zeus fia Indiában járt. Diodoros említi, hogy Herkules az Indusok közt született. A Radzsput népek hadistene: Hara és a Mahábharata jelentése – a nagy Hara, vagy Hari törzs története. Hara-hunák a kutai és bundii indiai hún fejedelmek, kiknek melléknevük bahadun = bátor. Itt is, mint a hún-török népeknél, az istenségtől származó törzs feje Vyaso, az ,"Ég fia", aki Harikules. Yadu (Yadava) a Buda (Budha) által alapított Hold (Inda) nemzetségnek leghíresebb ősi törzse, az Úr Krishna fiaitól származtatják magukat. E törzs legfiatalabb ága a Jareja nép, kik vándorlásukban az Indus völgyében megtelepedtek, a Harikula tőrzssel együtt. Nagy Sándor is harcolt egy Flarikula fejedetem: Sambos ellen. (Tod id. m.). Kusán-húnok több indiai érme maradt fenn, amelyeken Herkulest ábrázolták. 134

VIII. "Kígyók" a mágus papok címe. Herodotos második mondájában szimbólikus, ezoterikus képeket találunk. Barlangban kél egybe a félisten Herkules az aszszonykígyóval. A barlangok, piramisok beavató helyek voltak, ami e legendában határozottan arra mutat, mert kígyótestű nőről van szó, tehát egy emberfölötti lényről. A kígyó az észbeli fejlettséget, mágus képességet példázza. Erre vonatkozólag bővebben magyarázok az alábbiakban. Kézai krónikájában kikel Orosius véleménye ellen, aki a húnok származásáról előadja, hogy őseink a boszorkány allrunoknak, a szkítai pusztában kóborgó tisztátalan szellemekkel való öleléséből származnak. Ebből kimutatja, hogy a magyarok ősei lator ördögök voltak. Ez a gonosz beállítás téves átvételből keletkezett. Jornandes írt erről száz évvel Attila halála után, hún hagyomány alapján. Az elfogult Orosius elferdítve adta vissza a gót Jornandes "alliorume" szavát, amely szó az ősgermán "allrunn = mindentudó" nevet jelenti. Tehát még ebből a gyűlöletsugallta írásból is felragyog a mindentudó, tehát beavatott emberfölötti lénynek, aki "kígyó" – ősi legendája.∗ A "kígyó" tisztelete valamikor az egész földön el volt terjedve. A "bölcseknek", az ősidők nagy beavatott mágusainak "kígyó" és "sárkány" nevet adtak. Ők tanították az embereket a misztériumokra. A "kígyó" jelképének magyarázata sokféle, de mindig rejtett. Egyik legelvontabb jelentésében a folytatólagos, sorozatos megújhodásnak, a halhatatlanságnak és időnek volt a jelképe. A hindu és tibeti papi beavatattak. "Naga" = "kígyók" voltak és a kelta druidák szintén ,,kígyónak" nevezték magukat. "Én kígyó vagyok, én druida vagyok!" – kiáltották. Minden nép ősi mítoszában felleljük a "kígyót", a Genesisben a fával együtt ábrázolva, ami a szumír Adapa mítoszból jött. A "kígyó" az életfájának gyümölcsét nyujtja. Mindegyik ősi mitológiában szereplő kígyó és sárkány hétfejű, minden faj számára egy ∗

Attila a kígyóévben hal meg!

135

fej; az "örökkévalóság kígyójától" Anantától, a hétfejű akkádiai kígyón keresztül, a magyar néprege hétfejű sárkányáig, amelyre a garabonc ül fel. Összefügg a sárkány minden pogány teológiában a holdnak tiszteletével. A kínai mítosz szerint sárkány falja le az égről a holdat. A Szűz vagy Madonna a mitikus sárkányon áll, mely eltaposva lába alatt fekszik. A sárkány feje és farka a hold fel- és leszálló csomópontját jelentik a keleti csillagászatban. A hinduk Fohátot kígyóval ábrázolták, amely képzet összefügg az "örökké valóság kígyójának", az Istennek eszméjével. Hasonló a héber szeráfok jelentése, amely tüzesszárnyú kígyót jelent. A farkába harapó kígyó az örök körforgás jelképe. A hermetikus bölcseletben pedig az ősanyagba ömlött életet jelenti. A hindu "Naga" kígyóisten a héberben, "Nakosh", tehát átvett fogalom, amely egyúttal a zsidóban rezet is jelent. A réz jelentése a női princípium, ebből megfejthető a zsidók rézkígyójának alacsony értelme. Az Osiris homlokán levő Ureus kígyó, a Brahma, Visnu és Siva fején levő Naga kígyóisten is, az Ökkévalóság jelképe. Az emberben lappangó emberfeletti erők Kundalini kígyója a "tüzes erű". Krisztus azért mondja tanítványainak: "Legyeték okosak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok!" Ebben az értelemben veendő Pallas Athene kígyója. Nálunk a sárkány-rend jelvénye a farkába harapó sárkány volt. Végül a tüzetokádó sárkány a kozmikus tüzet jelentette. Ha keressük a "sárkány és kígyó" tisztelet ősmagyar nyomait, az ősmagyar sírleletekben sárkányábrázolást találunk. Népmeséink sárkánya a garabonccal (gara = fekete, bonc = pap) , hol tüzet okádva, hol anélkül jelentkezik. (A tűz ez esetben kozmikus jelentésű.) A kígyótisztelet nyomát az ősmagyar települések helyi neveiben feltalálhatjuk: Teté-tlen községek és puszták neveiben. "Tlen" jelentése ma fosztó képzetet jelent, mint hazá-tlan, földetlen szavakban: valamikor sárkányt jelentett. Tetétlenek szent berkek lehettek. E név shámán szertartással kapcsolatban ma is él, valószínűleg Tibetből vagy még északibb vidékről származott Indiába és ott elfajult. 136

Ri-thlen rettenetes fajtája a fekete mágiának, amelyet az indiai Cherra-poonjee-ban a Khasi hegyekben űznek. Amint a legenda mondja, korszakokkal előbb thlen-kígyók, sárkányoly laktak a barlangokban és embereket, állatokat felfaltak. Ezt a rettenetes sárkányt (thlen) a helyi Szent György darabokra vágta és minden darabot más-más vidéken elégettek. Egy darabot, amit a Khasi-k kaptak, azt megőrizték és ebből házi istent készítettek és utódai lettek a ri-őrzők. Az a darab, amit megőriztek, egy thlen-né nőtt és azóta is megszállt egyes brahmin családokat. Hogy ennek a thlennek kegyét megnyerjék és életüket megmentsék; ezek az őrök gyakran asszonyokat és .gyermekeket ölnek meg. A testről levágják a láb- és kézkörmöket, ezt hozzák a thlennek és így igen sok fekete mágikus varázslást űznek. (Blavatsky: Glossary 259. lap.) (Khasi = kas, kosár.) Népies regéinkben a sárkány lefalja az égről a napot és a holdat. Más variációban királyi szüzet rabol el, a holdkirálynőt. A sárkány különösen a garabonccal függ össze, majd amint a sárkányt nyergelve a felhőbe repül, majd amint ráolvas és bűvös erejét kitöltvén rajta, eszközévé teszi. A sámán pap révülését tartják fenn ezek a mondák. Lehet a sárkány asztrális-jelképes jelentésű, tehát a legelvontabb ősi kinyilatkoztatás hagyománya. Babilonban Bál, vagy Bel isten tidszteletére, Egyiptomban Therumtisnak, Athénben Athene Pallas tiszteletére kígyókat tartottak és jóslásra használták. Népregéinkben, a hétfejű sárkány tüzet okád és a hetedik fejében van ördöngössége. A sárkánnyal hajnal előtt kell küzdeni, mert a nap erőt ad neki. Ez a kozmikus erő beavatkozását jelenti. (Herkules is a hétfejű Hydrát győzte le.) A hét fejű sárkány ősi mítoszunk maradványa. Ősi emlékezés felújítása Róbert Károly sárkányölő Szt. György lovagrendjének és Zsigmond sárkányrendjének jelvénye. Ősi nemzetségeink jelvényeiben is szerepei a sárkány. Pl. a Báthoriaknál a címer 3 sárkányfoga. Sárkány etimologiailag Char vagy charrukhán = fejedelem címe volt (kharkas). Kígyó és sárkány csak a középkorban lett a gonosz ábrázolója.

137

IX. A nyugati keresztény kultúra a húnok, kazárok, magyarok és bolgárok nélkül ki nem fejlődhetett volna 1. Az előző fejezetben kifejtettem, hogy Attila húnjai törték össze a római légiók által behozott és nagy erőre kapott Mazda vallásból származott mithraizmust és ezzel a kereszténység gyors elterjedését mozdították elő. 2. A nagy Kazárbirodalom akasztotta meg a mohamanedánizmusnak Európára ualó átterjedését: Ugyanis 637 körül az arabok a perzsa birodalmat megsemmisítették és hódításukat észak felé, a Kaspi-tó keleti partján lakó törökfajú népeke kiterjesztették, a Kaspi-tó nyugati felén azonban a kazárok a hódítókat megakasztották. r 3. A magyar államalapátás pedig a legnagyobb hatással volt a keresztény európai kultúra kialakulásában. A nyomon követő rokonfajú lovasnépek rohamait mi fogtuk fel és sorstársunk, a rokon bolgár nép a Balkánon. Sajátos keleti hadművészetünk nélkül a népvándorlás fergetegszerű rohamai. átcsaptak volna rajtunk és egész Európa néprajza. keresztény kultúrája, sőt a nyugati népek világuralma is másként alakult volna. Róma, és Bizánc keresztény kultúrájának zászlóvivői és pajzsai lettek a magyar és bolgár ősök. Mi lett volna, ha félreáll, vagy ha a rokonfajú népekkel, a mongol sereggel, vagy az ozmán törökséggel együtt menetelt volna a magyar? Európa védelmében szörnyen kivéreztünk. Békés élet mellett a mai 12 millió helyett legkevesebb 30 millió színmagyarnak kellene e földön élnie

138

X. Az ősmagyar vallásról Az ősmagyar vallásról írott emlék nincs, ezért következtetés alapján keresték nyomait a mai magyar nyelvben, népmesékben, népies szokásokban. Következtethetünk a honfoglaló magyarság etikai, kultúrális, politikai, jogi és etnográfiai fejlettségéből. Utalást találunk ugyan az ősvallásra az egykori kútfőknél, de azokat kellő mértékben nem értékelték. A XIX. század kritikusainak nagy hibája volt, hogy mindent tagadásba vettek, ami nem az ő rendszerük alapján épült fel és nem fogadtak el adatokat, amelyeket konkrét bizonyítékokkal alátámasztva nem láttak. Sőt még az ilyen adatokat is átszűrték az ő sajátos szemszögükből kiindult beállítottsággal. Ezt az embertípust úgy lehetne jellemezni, mint a vallásújítás korában Angliában felmerült puritánok túlhajtott típusait. Csodálatos rövidlátással ezek az emberiség gyermekkorát lehetetlen rövidre fogták s így rejtéllyel álltak szemben, amikor a történelmi kor hajnalán megjelent emberiséget már igen magas kultúrális és főleg etikai fejlettségűnek találták. Megzavarta őket, hogy az egyiptomi első fáraók és a szumírok magas kultúrája mellett ott találták egyidőben a kőkorszakbeli népek kultúráját is. Erre teóriát állítottak fel, amely szerint ezek a kiváltságos népek, mint az ókori római, görög, egyiptomi, szumír, asszír, stb. népek, nagyon gyors mértékben, ismert hazájukban kifejleszthettek egy helyi igen magas kultúrát, ami, miként a sötétben egy Láng, fellobbant és ismét eltűnt az általános sötétségben. Szerintük a többi népfaj egyforma sötétségben élt Euráziában, s a népvándorlás korában rendkívül nagy erkölcsi és kulturális primitívséggel jelent meg. Ezek a tudósok az eszmék lényegébe nem ha toltak be. Filológusok általában véve mit értenek mitológia alatt? Görög vagy római, vagy egyiptomi mitológia alatt mit írtak meg? Oly mitológiai meséket, amelyek a magasműveltségű népeknél primitív erkölcsi felfogás központjába helyezik az istenségeket. Ahol Zeus joviális törzsfő, telve szangvinikus életörömökkel, s hasonlóképen az egész Olympus pajkos, sok esetben a családi élet tisztaságát megcsúfoló istenségek és heroszok gyülekezete. 139

E legendák azonban a vallás lényegét nem fedték. Költő fantáziájában született, összegyűjtött népies regék, – amik ma is születnek, – voltak ezek a mítoszi történetek. Ha ma megsemmisülne a keresztény vallás etikája és több évezred mulva hasonló kritikusok a kereszténység lényegét, etikáját egyedül a fennmaradó népmesékből akarnál megismerni, oda jutnának, ahová a jelenlegi kritikosok jutottak a görög-római mitológiával. Hasonló mitológiai népi mesék ma is keletkeznek. A nép ma is mesél. Filológusok nyúltak e kérdéshez és nem vallásfilozófusok. Még ha egy római pap lépne elénk az ókor ködéből, az sem nyújthatná azonban a vallása, lényegét, mert mindenkor úgy volt, van és lesz, hogy az átlag nép részére a vallás tanítása exoterikus. A művelt, a lelkileg fejlett keveseknek szólt a tanítás ezoterikus része. Ez a tulajdonképem lényeg, ami a megírt és fennmaradt mitológiai emlékek mögött a dolgok igazi lényegét, az ősi bölcseség egy részét adhatta. Görögországban, Rómában, Egyiptomban, Babylonban stb. az ezoterikus tanítás kevés választott részére misztériumokban folyt le. Mivel ezek a tanítások titkosak voltak, ezért csak kevés nyom maradt fenn. Utalok arra, hogy a kereszténység korai századaiban szintén volt misztériumi tanítás. Maga Krisztus is többször mondja, "házban" beszél. Amikor azt mondja: "nem bírtok el többet" ..., vagy "akinek füle van a hallásra, az hallja ...". Sőt a titkosságra is figyelmeztet: "Ne vessétek az igazgyöngyöt a disznók elé". A vallások igazi lényege tehát titkos volt minden időben. Az ősmagyar vallást, ha kutatjuk, csak nyomokat találunk, mely nyomok azonban mint drágakövek, oly becsesek, mert következtetéseket vonhatunk le az exoterikus és ezoterikus vallási felfogásra egyaránt. Filológusaink minden adatot, amit Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Csengery Antal vagy Kállay magyar mithológiánkban felhoznak, vagy tagadásba vesznek, vagy primitív értékre szállítanak le. A mindent tagadás logikátlan kritika és romboló. Tehát ismerjék el, hagy nincs adat, és akkor ne vonjanak le következtetést az etikai fejlettség primitív voltára. Mondják, hogy nem tudunk 140

semmit az ősvallásról, s ne mondják, hogy csak primitívségeket találunk. mert az ő szűrőjükön keresztül csak azt vélték látni. Az ősmagyarok magas fejlettsége mellett nem lehet azt feltételezni, hagy nem volt olyan értelemben vett magasfokú istenhitük, mítoszaik, mint a görögöknek vagy a germánoknak, hanem mitikus meséik, melyek legfeljebb csak démonhitre vonatkoztak és valláauk csak a köveinél, fáknál tartott kezdetleges természetimádat lehetett. Oly magas kultúránál, amelyben éltek, ezt logikátlan feltételezni. Amit ők állítanak, azt a primitívséget csak az afrikai vagy az ausztráliai szigettenger vad népeinél tételezhetjük fel. Ázsia közepéből előretört hún véreink shámán hitvilága a természet rejtett titkainak bőséges ismeretén alapult. Amint a Shambala fejezetben elmondottam, amit Kőrösi Csoma Sándor a tibeti buddhista kolostorokban "Idők köre", vagyis "Kala Chakra" néven tanulmányozott, ez a vallási rendszer az ősi hún vallási központokból indult el és mint Adi-Buddha-rendszer hódította meg Észak-India és Tibet buddhistáit. Az ősi vallási központokból elindult mágus papok terjesztették el Médiában és Perzsiában a húnok vallását, mely az Avesztavallás ősi formájává lett. Harlez professzor szerint (Introduction to the Avesta) az avesztai Mazda vallás sohasem volt igazában a perzsa nép vallása. A húnok később már Zarathustra vallási reformját nem voltak hajlandók elfogadni. Irán és Turán közötti ezt a vallásháborút írja le Firduzi a Sahname c. hősi époszában. A húnok vallása a mazdahit volt és ha nem is volt a tiszta zoroaszteri vallás, mégis rokona volt. Legalább is igen sok mazdahitű élt országukban. Olyan fehér-húr centrumokban, mint Chagan, Khatal, Balokk, Bokhara és Gurzastan, Mobad-ok éltek, tűztemplomokba jártak és Baz és Barsammal imádkoztak. Behram sassan király 427 körül elfogta a hún Khákán feleségét, a nagy Khatunt és egyily tűztemplomába vitte, mint foglyot, templomi szolgálatra. Ez a tény arra mutat, hogy a hún király és felesége mazda-hitű volt. (Modi: A húnok ősi történelme.) Baktriában lakó Kusánok (Juecsi húnok) iráni kultúrhatásra Mithrát, Anahitát imádják és a Szent tüzet tisztelik. Uralkodójuk a sah címet veszi fel. (V. ö. McGovern i. m.) 141

A finn-ugor népek délkeleti ágából származó Onogur őseink vallásos fejlődésére gedíg közvetlen szomszédaik, az indoszkíták, perzsák, kazár-húnok és pártusok voltak hatással. A szumírok ősi mágus vallása mindezen népek vallására kihatással volt. A mágus vallás ugyanis túlélte a szumírokat, sőt az utód Asszír és Babilon birodalmakat ís. Róma késő századaiban a császári udvarokban ott találjuk a mágus papokat, mint nélkülözhetetlen esillagászakat és jósokat. Onogur őseink vallása és a később rátelepedett hónok vallása tehát hasonló volt: mágizmussal kevert Mazda-hit, amit: "Pártus ős elvek"-nek neveztek. Törökfajú népeket, így honfoglaló őseinket is, nagyfokú türelem jellemezte a mások vallása irányában. Az uralkodó vallás mellett a honfoglaló magyarságnál nyomoly vannak arra is, hogy voltak kötettük buddhisták és mohamedánok is. Ez utóbbiakat böszörményeknek nevezték. A kereszténység is ismert volt közöttük: Tudjuk, hogy a kubáni őshazában az első keresztény magyar vértanu Gorda volt. Az, hogy a IX-X. századbeli ősmagyaroknál ilyen nagy vallási türelem volt, nem zárja ki, hogy az ősi magyar vallás uralkodó és domináló vallás volt. Ahura-Mazdá-hoz és Ardvisura-Anahitá-hoz (Boldogaszszony) fohászkodó mazdayaznán hitük mellett bizonyítanak a következők: 1. A magyarak a tűzimádó perzsa, vallást követik, – írja a IX. században őseinknél megfordult Ibn Rusztah arab kereskedő. Ugyanígy nyilatkozik Dsajháni. Abulféda így ír: "A magyarok török nemzet, földjüket a bessenyő (bedzsnák; patinák) és székely tartomány közöttinek mondják, a tüzet imádják". 2. Nap- és tűztiszteletük közismert: Az első idegen feljegyzést a német Inohoffer 1026-iki jegyzetében találjuk, mely szerint a tűz körül nagy táncvigalmakat tartottak, népdalokat énekeltek és a tüzet átugrálták. Az ősmagyarok egyik nagy tűzünnepe a keresztelő Szent János napjára esett. 142

Ló- és állatáldozataikat forrásoknál, fáknál, köveknél való istentiszteletüket királyaink törvényei tiltották. 3. – E kultuszra vonatkozó fennmaradt zendből eredő szókincsünk: Isten, Ármány, sátán, bálvány, behemót, pártus (parszi?), boszorkány, ocsmány, patvar, ördög, varázs, pap, börzsöny (harson) stb. Ezek a bolgár-török érintkezés ideje előtt felvett iráni jövevénysxavaink. "Abból a tényből – írja Zichy István –, hogy egy nép egy más nép nyelvéből számos, ú. n, műveltségi szót vett át, az már törvényszerűen következik, hogy az átvevő nép a szavakban jelölt fogalmakat, sőt az egész műveltséget átvette, melynek köréből a szavak származnak." Fenti szavak pedig mind a vallási kultuszra vonatkoznak. 4. A téli napforduló Mithrás tiszteletéből máig is fennmaradt a dunántúli regölés. A vízkereszti naptiszteletet pedig a folyóvízbe gázoló csodafia szarvas regölése tartotta fenn. 5. Két olyan honfoglaló előkelő sírt ismertünk (Zemplén és Galícia), melyből kisebb méretű, ezüstből vert szakállas férfifej került elő. Ezek a veretek dr. Fettich Nándor meghatározása szerint a Bacchus kultusszal kapcsolatosak. Valószínűnek látszik, hogy a Pomáz határában legutóbb feltárt kultuszhelyen kőbevésett fejek is e kultusszal kapcsolatosak. Mithras napistent Sabasiusnak is hívták és az ősi misztériumokban Zeussal és BacchusDionysos-sal hozták összeköttetésbe. Bacchus kultusza a szíriai Scythopol-ból (szkíták városa) származott. 6. Ötvösművészetünk szaszanida hatást mutat. A honfoglalók pénzei is. (A szaszanida ornamentika azonban középázsiai halásra fejlődött ki.) 7. Iráni keltúrhatás alatt álló vidéken éltünk. Összeházasodás folytán keveredés is volt a perzsákkal. 8. A honfoglaló vezérek között Tuhutum a Sahname egyik hősének nevét viseli. 9. Jerney közölt egy I. András korabeli oklevelet, amelyen az olvasható: "Ne wemoaggouc Bardous es eulwec ereus zen Meseit". (Ne imádjuk Pártus ős elvek erős szent jeleseit.) Amennyiben ez az oklevél a kritikát kiállja, úgy alapos igazolás a mazda vallásunk mellett. (Jerney János utazása a II. 163. és Magyar Akad, Ertesitő 1850. I, sz. 23. 1. II, sz. 50. 1.) 143

A mazda vallás igen magas erkölcsi fokon álló egy Istent hivő vallás volt, és nem szabad összetéveszteni a mai modern Hanisch-féle ál-mazdaizmussal. A zend-aveszta vallási rendszerét a leghozzáértőbb módon Shams-ul-alma dr. Jivanji Jamshedji Modi parszi professzor foglalta össze. Szerinte a zarathustriánizmus vagy parszüzmus monotheisztikus vallási forma. Egy Isten létében hisz, akit Mazda, Ahura és Ahura-Mazda nevek alatt ismer. A nagy és végtelen világegyetem az Ő kezének munkája, Ő a Mindenttudó Úr s mint ilyen, Ő uralkodik az anyagi és anyagtalan, a testi és lelki, a láthatö és láthatatlan világon. Ő a Teremtő és Fenntartó. Ellenőrző atyai kezével összhangot és rendet tart fenn. – Kiemelt jó tulajdonságai a jóakarat, igazságosság, üdvös ellenőrzés, jámborság, tökéletesség és halhatatlanság. Ezért az erkölcsi világban az erény elnyeri a maga jutalmát, a vétek a maga büntetését. Ahura-Mazda (összevonva Ormuzd) meghallgatja azok könyörgéseit, akik jámborak gondolataikban, jámborak szavaikban és jámborak tetteikben. Ahura-Mazda vagy Isten, az okok Okozója így Teremtő és Romboló, Gyarapító és Sorvasztó. Zarathustra bölcselete szerint a mi világunk két egymással ellenséges elvnek, a jó elvnek és a gonosz elvnek a műve; mely mindkettő egy Isten alatt szolgál. A világ története a két elvnek küzdelme. Az ember tevékeny részt vesz e küzdelemben. Ha elérkezik azonban a megjelölt idő, a gonosz elv és a pokol elpusztul, az ember feltámad halottaiból és örökköntartó boldogság fog e világon uralkodni. Minden fény: igazság, jóság és tudás, minden sötétség: hamisság, gonoszság és tudatlanság. A két elv oly elválaszthatatlan, mint a nappal és az éjtszaka és bár egymással szembenállnak, mindkettő nélkülözhetetlen a teremtett világ fenntartásához. Ahura a határtalan fényességben lakozik, a Gonosz (Angra-mainyus) a végtelen éjtszakában. A Bundahis szent könyve szerint gonosz szellem nem mindentudó és nem mindhenható. Azért alaptalan a dualizmus vádja, mert Arimán a zarathustraizmus felfogása szerint hasonló a keresztények ördög fogalmával. Amiként két ősi elv van Ahura-Mazda alatt, melyek létrehozzák a mi anyagi világunkat, azonképen két elv van az emberi természetbe is begyökerezve, amelyek őt arra bátorítják, hogy jót, 144

vagy arra csábítják, hogy gonoszat tegyen. Beheman, vagyis Jóakarat (a magyar behemót ember) és Akamana, vagyis Rosszakarat befolyást gyakorol az ember gondolataira, szavaira és tetteire. "A legfőbb jó az ember számára, hogy tiszta maradjon születésétől fogva", – ez a Zarathustra vallás mottója. "Jámborság a jó. gondolatok, jó szavak és jótettek megőrzésében áll." A menny kikötőjébe a te biztos révkalauzod, ha nem gondolsz semmi másra, csak az igazságra, ha nem beszélsz mást, csak az igazságot és nem teszel mást, csak tisztességest. A lélek halhatatlan – tanítja ez a vallás és a lélek halhatatlanságának jelképe a fehér Homanövény, mely egyezik a hinduk Soma növényével. Ez az édenkert "Élet fájá"-nak felel meg, melyet itt kerubok, amott számtalan Fravasi, azaz őrszellem őriz. (Szumírból származott ősi tanítás.) Hisznek a Mennyben és Pokolban. Menny a sugárzás, ragyogás, dicsőség helye. Pokol a homály, sötétség és bűz otthona. A kettőt a "Csinvat" híd köti össze,∗ ahová az elhalt lelkét Srosh angyal harmadnapra a halál után elvezeti Meher Dáver, azaz Meher bíró elé. A bíró leméri az ember tetteit egy mérlegen. Ha jó tettei, vagy rossz tettei lenyomják a mérleget, a mennybe jut, vagy a pokolba taszíttatik, ha egyenlő súlyú a jó és rossz tettei, úgy a "Hamastgehan" (a keresztény purgatórium) helyére jut. Az ember jó és gonosz tettei, miként a pénztőke, akként kamatoznak az életben és a halál után is. A párszi istentiszteleti helyek, mint tűztemplomok ismeretesek. A parszi bár tiszteletet tanusit a tűz iránt, de ez nem imádat. Istenként nem imádják a tüzet, csupán azt a ragyogás, dicsőség és fényesség jelképének tekintik, és mint Isten legtökéletesebb szimbólumát tisztelik. A parszi tüztemplom szentélyében égő láng az Isten jelenlétét jelzi. A templomba szánt tüzet kilencszeres megtisztítási szertartásnak vetik alá. A tüzet sok helyről, különböző társadalmi rangú emberek házától szerzik be, jelezvén ezzel is az emberek egyenlőségét. A tűztemplomok tüzét éjjel nappal táplálják. Amikor a parszi hívő a szent tűz elé járul, a tisztében ∗

A csinvathíd, az arab sirat-borotva-híd, az Edda Bifrost-alvilági-híd, a kínai Woghó-híd azonos fogalmak. Meher Dáver angyal éa az egyiptomi Thot alvilági bíró is egy.

145

eljáró pap a szent tűz hamvát e szavakkal nyujtja át: "Por a porhoz" A tűztemplomon kívül a parszi Isten imádatának templomául tekinti a természetet is, a maga egész nagyszerűségében. * Zarathustra így énekelne: Ahura Mazda bölcs Úr, legszentebb Isten, Tomboló viharban rejtőző Csendesség. Jelképed szent titkát adtad minékünk, Szívünkben gyujtván magasztos égi Tüzed. Szent Tüzed: út Hozzád, rossznak tisztítója, Égi sors jelképe, bűnök bocsánatja. Felajánltam magam Jelképed őrének, Ime hű harcosod szent Tüzedbe lépett, S Ármánytól jött bűnök bennem mind kiégtek. Fegyverem: jó szavak, gondolat és tettek; Vértem: a tisztaság; szentélyem: a Tüzed. Napod virradtáig – ameddig eljövend Lankadatlan küzdök Valóság Teérted! * Az ősi zend nyelv volt a Mazda-hit vallási nyelve és a mágus papok is ezt, a nyelvet használták. E nyelven írták meg az Avesta szent könyvét, azonban ez a nyelv régen kihalt nyelv volt és maguk a perzsák sem értették. Már a Kr. e. 1000 évvel élt Zarathustra vallásos fohászait a mervi vagy keleti atropatánei nyelvjárásban írták meg. * Shamánok természet-törvényeken alapuló mágikus vallása korcs formában, főleg mint révüléses (önkívületi) állapotban elért jövendölések, ráolvasások, démontisztelet stb. a vogul és több északi szibériai népnél fennmaradt. S`ramán szanszkrit szó és aszkétát, vagyis olyan bölcset jelent, aki mindenről lemondott, a semmiség állapotának adta át magát. A kínai chamon, sammun = semmi. 146

A szibériai shamán előkészület után önkívületi állapotba, révülésbe jut és "lelke a testét elhagyva, eljut azokra a helyekre, amelyekre a bűvös éneklés közben elméjét irányította." (Lönnrot.) Látja a multat, a jövőt, a halottakat és a távoli tájakat. Álmokat fejt meg, betegségek okozóit stb. Ezekkel szemben a mágiának magasfokú képviselői a káldeai máguspapok éppen úgy, mint indiai és tibeti kollégái (yogi, láma) hosszú, minden életmegnyilvánulásukat lekötő gyakorlaton estek át, ahol a tanító (guru) utasítását betartva gondolatkoncentrálással, misztikus elmerüléssel, a légzést szabályozó gyakorlatokkal rendkívüli fizikai és pszichikai képességeket fejlesztettek ki. A legszigorúbb önmegtartóztató élet, egészséges szervezet, előírt életmód és született készség a haladás főfeltétele. Cél az emberben rejlő természetfeletti erőit tudatos kifejlesztése, misztikus teológiájuk átélése: A mágusok hazájának Káldeát (Babilonia és Asszíria) és Perzsiát tekintették. Káldea volt azonban a nagy keresztút, ahol Perzsia, India és Egyiptom valamennyi teológiája találkozott. Alap az ős szumír vallás volt, ami nagy fejlődésen ment át. Berozosz káld csillagász, Bélus papja Kr. e. 280 táján görög nyelven hazája történetét és vallását megírta, azonban műve elveszett és csak töredékek maradtak fenn latin és görög írók idézeteiben. Elveszett kozmogoniájával a káld asztronómia és asztrológia, a káld mágusok nagy titka. Más feltalált ékiratos táblákból csak a történelemre vonatkozólag tudunk megfejtést találni. Vallásukra vonatkozólag annyit tudunk, hogy kozmikus és sziderikus volt. Kozmikusnál az Ég (Anu), a föld (Inlil) és a tenger vagy őskaosz (Inki) istenek háromságával a lég-, föld- és vízkultusz, – sziderikusnál a nap (Utu), hold (Enzu) és a csillag (Istár),∗ istenek háromságával a nap vagy a tűz-, a hold- és csillagkultusz kapcsolódott. Ősmagyar vallásban mindezed a kultuszok megvoltak. Számos bizonyítékukat a ma is élő népszokásaink nyomán mitológusaink bőven feltárták.

∗

Istár csillagisten neve a biharmegyei Isztár falu nevével egyező, ma Esztár a falu neve. Venus-Astarte-Istár a szerelem istennője.

147

Vatha fia, János 1061-ben visszatért az ősi magyar hitre és Thuróczi azt írja róla, hogy "sok mágust, bűbájos nőt és látót gyűjtöttek maguk kőré, akiknek igézései igen kedvesek voltak az urak előtt". Már a bizanci Theophylaktos feljegyezte a magyarok (turkak) papjairól, ahogy jövendőt tudnak mondani. Az ősmagyar papi rend táltosa a mágus pap, akit korai gyermekkorától kezdve nevel ily célra a papi rend. Már születésekor és kora ifjúságában megnyilvánult jelek és képességek kiválasztottá avatták. Táltos nevet Csengery a finn táto, tatos = tudós, bölcs szóból fejti meg. Az ősi bonc az orvos pap volt, kik között az "oltáron nézők" állatorvosok, béljósok voltak. Mesterségüket tanulás útján sajátították el. Az avaroly papja "Taradun" volt, aki tud, tudós, aki a jövendőt előre látja: (Vámbéry.) Thuróczy "bűbájos nő"-nek nevezi a "boszorkányokat", mely név a perzsa büzürk, büzürgan nagytudományú, bűvös jelentésű és csak a keresztény korban lett gonosz jelenaésű. Mai utódaik a javasasszonyok, halottlátók és bábáik. A feketemágus neve garabonc (gara, ill. kara = fekete). A bolgár-törökök mágus papjairól irt a bizánci Zonarosz, feljegyezvén, hogy a hadsereg egyik zugában meghúzódva, a harc folyamán megbűvölték és látományaikkal megrémítették az ellenséget. E varázsló papok beavatkozásának tudták be az egyik csatavesztést. * A parszik tűztisztelete a Napkultuszból fakadt. Oltáraikon lobogó kilencszeresen megtisztított szent tűz a Napisten jelképe. A napkultusz a legősibb a világon. A szkítáknál, a római-görög népeknél, a hinduknál és más ősnépeknél is megtalálható az ősi napkultusz nyoma. Egyiptomba Ankhenaton fáraó hozta be az Aton = napkultuszát. Az élő Isten jelenlétének jelképe a tűz, ma a szentélyekben a mécses és gyertyák tüzében jut kifejezésre. Az ősmagyar napkultusz legkifejezőbb szertartása a fehérlóáldozat volt. Az említett napkultusszal egyformán ősi a hold-kultusza, amely a hold jelenségeinek titkához fűződött. Ez a kultusz oly ősí, mint a világ. Az "éj királynéjá"-nak korrelatív erői a modern tudomány számára szunnyadnak, de a keleti mágusok természet148

szemlélete bőven behatolt titkaiba. Szertartásai nem voltak egyedül mágikus szertartások, hanem fiziológiai is, amely a természetnek nagyon részletes és alapos ismeretén épült fel. Minden ősi nép tudta, hogy a hold delejessége szülője, fenntartója és megölője az életnek, mégpedig fizikai és pszihikai értelemben is. Az ősmagyar holdkultusz nyoma még ma is élénken él népünk szokásaiban. Az ősi húnok pl. csak újholdtól-holdtöltéig kezdtek hadi vállalkozásokba. A húnok császárja, senyűje minden reggel szertartás szerint üdvözölte a napot, este a holdat. Minden év első hónapjában, a napfordulókor, a törzsfőkkel együtt ünnepélyes áldozatot mutatott be. Az ötödik hónapban az ősöknek, a mennynek, földnek és az istenségnek áldoztak. A kilencedik hónapban általános ünnep volt, amikor számbavették, összeírták a törzsek tagjait és állatállományát. Eskütételkor fehér lovat áldoztak. Csillagkultusz vezette az ősőket az idő szent hetes számához. Az idő kezdete a hetes számon és néven alapult, amint a csillagok mutatták. A göncölszekér hét csillagistenét a holdhét hét napjával kapcsolták össze. A csillagok körforgása a világtájakat adták; a négy világtáj őrzőit, csillagisteneit, melyet a hún-török-kínai népek hétfejű sárkánnyal, az indusok "égi Nagák"-kal (kígyók) személyesítették meg. A 4-szer 7-es beosztás a holdhónap 28 napját adták. A holdhónapban minden holdhétnek meghatározott teológiai és fiziológiai jelentése volt és így a 28 napnak sajátságait jó vagy rossz befolyással ismerték. Az alexandriai neoplatonisták szerint csak az lehetett az igazi mágus vagy kaldeus, aki megszerezte a Hét-Csillagistennő időszakairól szóló ismeretet vagy tudományt, mert ebben rejlett a világ bölcsesége. Ázsiai török népek az égtájakat és az ott lakó törzseiket színekkel jelölték, amint az előzőkben tárgyaltam. A már említett nap- vagy tűzkultuszon kívül egyéb kultuszaikról a görág Theophylaktos így ír: "A turkok (magyarok) tisztelik a tüzet, a levegőt és a vizet, tisztelik még és énekkel dicsérik a földet, de egyedül imádják és Istennek nevezik azt, aki az eget és földet alkotta".

149

Már Herodotos azt írja a szkítákról, hogy az istenek közül csak a Napot imádják, és ennek lovat áldoznak. Istenképeket, oltárokat és templomokat nem emelnek, kivéve a Hadistennek. A Hadisten oltárát rőzsekőtegekből magasra emelik, és tetővel fedik. Minden kerület agy régi kardot állft az oltárra és "ez aztán Ares istenképe". Ennek hoznak véres áldozatot: "Áldoznak barmokat; más állatokat, különöaen lovakat". A húnok, mongolok és ősmagyarok kardkultuszáról már írtam. A pusztaságokon vándorló lovas, nommádok közös tulajdonsága volt e kultusz. Indiába átszármazott hún népek hadistene Hara.∗ A pogány finnek főistene Ukko volt, akinek pohárral áldoztak. Ukko-pohár felmutatás és abból való áldomásivás az adásvételi szerződések megerősítésére szolgált nálunk a Hegyalján még 1660-ban is. "Régi törvény és élő szokás", – mondja Hunfalvy (Magyarország Ethnogr., 244.). Ez az élet kelyhe, amit a sírszobrok alakjai kezükben tartanak. Mongoloknál Onghan és Ongho az az istenség, akinek lovat áldoztak. Ormutag bolgár khán palotájának romjai közt a feliratok "Tangra" – Isten (Tenger) nevét említik. A VIII. századbeli orkhoni sziklafeliratok pedig "türk tengriszz." néven említik a "törökök istenét." Az ősmagyarok természet-kultusza duális. Boldogasszony (Anahyta). Kisasszonyok, Tündér Ilona jó szellemeinek ellenkezője a Cifra-asszony, a vasorrú bábák stb. Megtelt jó és gonosz szellemekkel az erdő, mező, a folyók, hegyek, a levegő, stb. óriások, törpék, lidércek, manók, sellők, az ördög, Guta, Fene, Orkán, Tápió és egyéb természeti szellemek befolyásolják az életet. Ősrégi hit ez és minden ősi nép mitológiájában megtaláljuk. A fehér és fekete mágia (isteni és ördögi) következik az előbbiekből. A fekete mágia rontása gondolattal, tettet, hanggal véghezvihető. Ellenük ősi bűvös igék (mantram), ráolvasások, bájoló imák segítenek. Minden Ázsiát járt vagy ott lakó nép használt és használ ma is ilyen varázsigét, varázsmondatot. A buddhisták "Ohm, Mani Padme Hum!" igéje ilyen. Nálunk Bornemissza Péter 1578-ban megjelent: "Ördögi kísírtetekről, avagy rettenetes ∗

Azonosítható helynevek: Haraly, Háromszék vármegyei és Harastyán, Zala vármegyei községnevek.

150

utálatosságáröl e megfertezett világnak", – továbbá Katona L.: XVII. századbeli ördögűző könyvecske – ilyen mágikus védelemmel is foglalkozik. A gondolatnak és a kimondott szónak ereje van, de a hang és ritmus szorosan összefüggnek, ezért a megfelelő erők felébresztése végett tanította a mágus pap a varázsszavak, imák kiejtését és eléneklését. Egész életünk minden gondolata és cselekedete fehér (isteni) és fekete (ördögi) mágiából tevődik össze. Ez a nagy gondolat hozta létre az ok és okozat törvényét. Bűnt a büntetés követi, oly természetei függvényként, hogy e két fogalomra csak egy szavuk volt őseinknek. Ugyanúgy a szumíroknak is egy szavuk volt. A hinduk Karma törvénye az ok és okozat legmodernebb formáját is magában foglalja. A perzsák e tanítása: "aki bűnt vet, az a pokolban kárhozatot arat", – az ótestamentum szemet-szemért, fogatfogért elve, a mohammedánok kiszmetje, Kalvin praedestinációja egy tőről fakadta. Az ősi törvény Szent Jánosnál így hangzik "A lélek mondja, hogy munka után édes lesz a nyugalom. Cselekedeteik elkísérik őket." Ősi népek nap-, hold-, csillag-, víz- tés egyéb kultuszából rengeteg szertatás és jelkép származot: át a későbbi népekhez. Ezek nem másolások, betoldások, vagy hamisítások gyanánt jöttek át, hanem mint ősi szokást tovább használták a mazda hittel, vagy a kereszténység felvétele után is, bár régi jelentésük feledésbe merült, vagy elferdült. Ősi lovas-nomád pásztor élet a természet mostohasága és a zsákmányoló vadállatok vagy szomszédok elleni folytonos küzdelem a hősök és ősök tiszteletét, egyben a hierarchia erős kötelékeit fejlesztették ki. Az ősök tiszteletéből fakadt a holtak kultusza. A sírleletekből sokat következtethetünk ebbeli hiedelmükre. Pénz, edények és használati tárgyak minden ősi sírban feltalálhatók, a lóval temetés és a sírgárda csak turáni lovasnépek szokása volt. Attila haláláról feljegyezték, hogy az országnagyok a gyász jeléül önmagukat megsebesítették. Az elhunyt uralkodó arcán és testén mély sebeket ejtettek, mintha véres csatákból érkezett volna. A Lehel vezér mondája is a túlvilági hiedelemmel van egybekapcsolva. "Te előttem mégy el, és engem szolgálsz majd a más151

világon!" – ugyanaz, amit Marco Polo feljegyzett a tatár kánok temetéséről. Az Altáj hegységbe vitték az elhalt kánokat és útközben akivel találkoztak, megölték azzal, hogy: "eredj, szolgáld uradat a másvilágon!". Herodotos a szkíták királyának temetésénél leírja, hogy a törzsfők önmagukon ejtett sebekkel (véres verejtékkel) gyászolnak és ír a sírgárdáról is. * Ösmagyar kultuszhelyre bukkantak 1941 őszén a pomázi Kartal dűlőben. Erdőkkoszorúzta magas hegyek csodálatos szépségű völgyében, a Holdvilágpatak forrásának fejénél hosszúkás kőbevájt barlang volt a szenthely. Egymástól vették át a népek a kultuszközpontot, mely eredetileg római kőfejtő volt. A további ásatások dönthetik el, hogy e hely "az ősök barlangja", vagy "Mithras kultuszhelye" volt-e? A tukiu-nak nevezett türk népről tudjuk, hogy fejedelmük minden évben egy szent barlangba szállt le, melyet az "ősök barlangjá"-nak neveztek és itt áldozatot mutatott be ősei szellemének. Mithras a szikla szülte isten a világ-tűznek és ősfénynek jelképe volt. Anyja és felesége Mithra a tűz istennője, egyesülésükből fiúk, Bordj -tűzhányó, mint ragyogó fénysugár tört elő. Kultuszuk a római légiók révén világvallás lett. Commodus császár óta a római birodalom védőistene lett a "legyőzhetetlen Napisten". Mithras szentélyei természetes barlangok vagy kivésett hosszúkás üregek voltak és ennek végén állt Mithras domborművel ékesített szentekszentje. A testvér bolgár-török népnek is volt ilyen kultuszhelye Mádara-ban. Szent helyükön kultuszfürdő, szentkő és szentbarlang van. A barlang víz mellett, természeti szépséggel áldott helyen, már római és bizánci kultuszhely volt. A barlangban a pomázi barlanghoz hasonlóan rovások vannak. A pomázi kultuszhely közelében népvándorláskori temető, római táborhely, római hadiút, korai középkori templom és várszerű királyi kastély alapjaira bukkantak. Ókori népeknél egyébként a barlangok és kripták, miként a piramisok is misztériumi beavatóhelyek voltak. 152

* A bolgár Napisten neve Szourva, amely név az indiai Szuria nevéből származott. Pogánykori kultuszát a keresztény bolgárok még ma is megülik, amiről a radzsputok szkíta szokásai fejezetben már értekeztem. Mi következtethető e névből? Az, hogy a bolgár-húnok ősi napistenének neve és kultusza középázsiai ősi hún kultúrához tartozik, amit magukkal vittek Indiába, Perzsiába és Európába. Továbbá az egy apától, = Irnik húnjaitól vett közös eredet alapján állíthatom, hogy az ősi napisten neve az ősmagyaroknál nem Mithras volt, hanem a "szurja" szó, vagy legfeljebb annak nagyon közeli kiejtésbeli változata. Ezt az állitásomat alátámasztja a "napszurás" szavunk, amelyből a nap megszemélyesített romboló hatalma kicseng. Ugyanúgy áll ez a következtetés a bolgártörökök "Tangra" (Tenger) istennevével is. Ilyenformán az ősmagyar Olimposzt így állíthatom össze: I. Kozmikus Istenségek hármassága: 1. Ég: Ukkon, Onghon. (ük-khán). 2. Föld: Boldogasszony (Anahyta) . 3. Őskaosz-tenger: Tangra, Tenger. II. Sziderikus istenségek háranassága: 1. Nap és tűz: (Nap ) Szurja, Szourva. 2. Hold: Hold (a holdol és hódol szavunk erre mutat) 3. Csillag: Göncöl.

153

XI. A honfoglaló magyarság műveltsége. Honfoglaló őseinket a gyűlölettel telt nyugati középkori krónikások a legképtelenebb megvilágításban mutatják be. Tudósaink szörnyűködnek ezeken az írásokon, amelyek a honfoglaló magyarokról, mint emberevő, vérivó, nyershússal táplálkozó szörnyekről írnak. Az újabbkori külföldi irodalom, noha tompított a régi rágalom nyelvén, mégis olyan pásztor nomád-népnek írja őseinket, akik vad zsákmányoló harcosok, és igen kezdetleges sátorlakó kultúrával bírnak. Ebből kiindulva azt állítják, hogy a keresztény latin és germán népek szervezték meg a pogány magyarság állami és társadalmi életét, a bálványimádás fertőjéből ők mentették ki és a földmívelésre, iparra, bányászatra, kereskedelemre ők tanították. Általában ami kultúránk van, az Nyugat ajándéka és mi ezer éven át csak kopíroztunk. Ha volt valami, ami sajátosnak látszott, azt is a szláv rabszolgák hozták magukkal. Ennek a lesújtó hiedelemnek mi saját magunk vagyunk az oka. Az elmult évszázad magyar történetírását nem érdekelték ezek a problémák. A magyar kacagányt öltött zsidó, szabadkőműves és megmagyarosodott idegen íróknak, sajtónak, tőkeérdekeltségnek és irányított közhangulatnak, meg a Béccsel egyezkedő politikai áramlatoknak nem kedvezett az ősök magasrendűsége. Fajvédelmet, veszélyes reakció felé való elhajlást láttak ebben. Ezért az akkor írt történelmi könyveink őseink kultúráját néhány hangzatos mondattal intézik el. Ilyen kultúrtörténetírásunk mellett a nyugati írók torz, lesajnáló vagy megvető írásain nem csodálkozhatunk. Ma már ne sopánkodjunk ezen, de ne is mentegessük magunkat, hanem a modern fiatal tudós gárdánk írja meg az ősmagyar műveltség összefoglaló tudományos művét. Legyen ez a könyv félhasábosan több nyelven kinyomtatva és tegyük le azt a nyugati nemzetek tudományos Akadémiáinak asztalára és helyezzük el könyvtáraikban. A népek kultúrcsatájában ezzel győzelmet aratunk. Könyvemben nem volt célom az őskultúrával foglalkozni, azonban a történelem nem tárgyalható a kultúra nélkül. Köny154

vemben azt a hívő világnézetet kerestem, amelyben Kőrösi Csorna Sándor élt. Kerestem és bennem él a csodás ősi múlt tisztelete, ősi turáni fajtám szeretete, akik a világ művelődésének alapjait rakják le, a világ legnagyobb vallásalapítóit, tanítóit, szentjeit adták, hadvezéreik pedig világbirodalmakat hívtak létre. Ősi műveltségünk megismerésénél a kevés írott és a sírleletekből előkerülő tárgyi bizonyítékokon felül erős támpontunk azoknak a rokon népeknek ősi kultúrája, amelyekből kiszakadtunk. A turáni lovas-pásztor népekről tudjuk, hogy ők teremtették meg az első igazi magaskultúrát. Rátelepedtek a déli paraszt népekre és városállamokat alapítottak, magasrendű vallási, művészeti, irodalmi kultúrát, politikai és katonai szervezetet hívtak életre. A szumir-akkád és hettiták birodalmai, a kínai és iráni magasműveltség nélkülük sohasem érte volna el az ismert fokot. Ezt a nézetet vallja Rawlinson Henrik és György (The History of Herodotos). Szerintük volt idő, amikor az ural-altáji népfaj egész Ázsia nyugati részét lakta és magas műveltségi fokon állt már azelőtt, hogy az árja és sémita civilizáció kifejtődött volna. Az emberiség történelmének hajnalhasadásán tehát őseleink a civilizáció terjesztői fajához tartoztak. A honfoglaló magyarak műveltségének megítélésénél a faj egész életmegnyilvánulására kiterjedő vizsgálatnak kell lefolyni. Ki kelt terjeszkednünk a vallásra, nyelvre, írásra, az állami és társadalmi szervezetre, történelemre, művészetre, életmódra és foglalkozásra. Egykorú írók szerint a Balkán vidékére költözött szláv törzsecskék anarchiában és igen alacsony kultúrfokon éltek. Egyetlen szláv sírból sem került elő olyan anyag, amely szláv kultúráról beszélne, csak abból a korból, amikor a szlávok a VII. század végén a bolgár-török hatáson átestek. Ilyen bolgárszlávokat a honfoglalók találtak Erdélyben és a déli részeken, de ezeknél a rokon bolgár-török nép velünk azonos kultúrája állt fenn. Nem mi vettünk át kultúrát a szlávoktól, hanem a közép-volgai törökség, a magyar, kazár és a bolgár vitt nagy szerepet a szláv kultúra kialakításában. 1. Az ősvallásról előző fejezetben írtam, szükségesnek tartom azonban az egész nagy turáni fajt jellemző vallási türelem és 155

új eszmék iránti fogékonyság megvilágítására néhány példát felhozni. A hún származású Ming-ti császár meghívására Kashyapa Kr. e. 61-ben az indiai Kashmirból a Himaláján át elindult, hogy az "Ég fiát" a buddhizmus tanaival megismertesse. Pilgrin Püspök a magyarok megtéréséről írt levelet VII. Benedek pápához 974-ben. Ebben azt írja: "Mert magok a magyarok, ámbár még egy részük a pogányság bilincsében van, a mindenható Isten kegyelmének munkája által, senkinek alattvalóik közül nem tiltják a megkeresztelkedést, sem a papokat nem gátolják, hogy bárhova menjenek. Hanem oly egyetértők a pogányok a keresztényekkel és oly barátságosan vannak egymással, hogy beteljesedni látszik Ezsaiás jövendölése: ‘a farkas és bárány együtt legel, az oroszlán szénát eszik’". Ismeretes a kozárok kagánjának, Dzsingisz khánnak és az ozmán törököknek nagy vallási türelme. Azon kérdéssel szemben, hogy volt-e a magyarságnak mítosza, könyvemben bőven értekeztem. Mítosz töredékekre hivatkoztam a hún-magyar mondakör tárgyalásánál és a világirodalom által megőrzött ilyfajta hatásoknál. 2. A honfoglalók nyelvéről írott emlék nem maradt, de biztosan következtethetünk arra, hogy az minden fogalmat, érzést, gondolatot tökéletesen kifejezett. 3. Írásuk a nyelvet tökéletesen kifejező betűírás volt, amely a türk betűsorral egyezett, Priszkosz már a húnok írástudása mellett tanuskodik. 4. Állami és társadalmi szervezet és a történelem. A támadó bessenyők elől kitért magyarság etelközi szállásait csak átmeneti otthonnak tekintette. Nagy temetője volt ez a hely a nyugat felé tartó népeknek. Felmorzsolódtak az észak és kelet felől jövő állandó nyomás alatt. Így pusztult itt el később a bessenyők, az úzok és a kunok birodalma. Etelközből elköltözködni készülő magyarság kémlelő lovasrajokat küldött nyugat felé, hogy a Kárpátok között lakó népeket, az uralmi helyzetet, a felvonulási és települési viszonyokat megismerjék. A portyázó lovascsapattal 156

együtt ment a fejedelem megbízottja, aki az itt lakó néptöredékekkel diplomáciai tárgyalást folytatott és ha lehetett, szövetséget kötött. Ennek kettős bizonyítéka van. a) Anonymus említi, hogy a székelyek a honfoglaló Árpád elé vonultak és mint a magyarság kilencedik törzse, résztvettek a honfoglalásban. b) A honfoglalást már egy évtizeddel megelőzve, 884-ben nagyobb sereggel a Duna vidékén járt a magyarok egyik fő személye, talán Árpád vezér vagy a Gyula, vagy a Horka, a másodfejedelem és udvarába kérte Method érseket, a morvák és csehek nagy szentjét. Method görög nyelven irt életrajzának XVI. fejezetében, a Pannonica Legenda elmondja a találkozást: "Midőn a magyarok királya a dunai részekre jött, akarta őt (Methodot) látni, és ámbár némelyek azt mondogatták és úgy vélekedtek, hogy Method nem fog minden baj nélkül tőle szabadulni, mégis elment ahhoz. A király pedig, mint úrhoz illik, tisztelettel; ünnepélyesen és örömmel fogadta őt és miként ily férfiúval beszélni illik, beszélt vele és őt megszeretvén megcsókolta és becses ajándékokkal bocsájtá el őt, mondván neki: tísztelendő atya emlékezz meg rólam mindig szent imáidban". Ez a művelt papnak őszinte vallomása a művelt nagyúrról. Method korának egyik legműveltebb, világlátott papja volt, aki beutazta a görög és kazár birodalmat, Bizáncban, Rómában tanult, királyokkal, a német császárral, a pápával összeköttetésben volt. A Duna mellékére, a magyar vezérhez vezető útja nyilvánvaló, hogy diplomáciai kérdések megtárgyalását célozták. A honfoglalást elő kellett készíteni, hogy az a legkisebb áldozattal, gyors sikerrel megoldható legyed. A Kárpátok, övezte földön három hatalom gyarmatosítási érdekkörébe vont területet kellett felszabadítani a reá nehezedő hatalmi nyomástól. Ezek: az erdélyi és déli részek a bolgár, az északnyugati, a morva szlávok és a pannoniai rész bajor befolyás alatt állt. Ezek hatalmát kellett megtörni és ezt célozták Arnulf császárral 892ben a morva szlávok ellen, a másik vonalon a bolgárok ellen Bizánccal kötött szerződések. 157

Ismert dolgok a bolgár hadjárat alatt a bessenyők rohama, mely a magyar törzseket kétfelé szakította. E nemzeti katasztrófából csodálatos szellemi fölénnyel mentik meg a nemzetet vezérei. Újraszervezés és a kunoknak nevezett lázadó kazár törzseknek a törzsszövetségbe bevonása után kezdetét vette a honfoglalás. A fent tárgyalt történelem a magyar nép kulturális állapotának nézőpontjából ma sincs feldolgozva. A további történet, mint az új haza felállítása, az örökletes fejedelemség, a törvényhozó országgyűlések intézménye, a szállásbirtokok megülése, a honvédelem kívánta gyepűrendszer, erődítések, várak létesítése, a közigazgatás megszervezése, a várispánságok felálítása,∗ továbbá az új birodalom megalapítása után a külhatalmakkal e tény elismertetése, mind olyan hatalmas anyagot felölelő kérdések, amelyeket eddig kellő mértékben nem értékelték, pedig a legnagyobb bizonyíték hiperkulturánk mellett. Mi volt a kalandozásoknak nevezett, 898-tól 970-ig tartó külföldi hadjáratok mélyebb politikai célja? Vizsgálta ezt valaki? – Rablás és kalandvágy nyugati felfogás. – Még eddig nem vizsgálták azt a nézőpontot, hogy a vezéreket nenz vezette-e az az ősi politikai hagyomány, mely a népszövetségekből összehozott nagy birodalom alakítását célozta. Az olaszokkal, bajorokkal, szászokkal, majd a bólgárokkal, a bessenyőkkel és oroszokkal kötött szövetségek mit jelentettek? A nagy birodalom vágya nem sikerült. Oka az volt, hogy Attilához, Baján avar kagánhoz és Árpádhoz hasonló nagy vezető egyéniségünk akkor nem volt, továbbá a nyugati népek megváltozott életformája, ébredő fajtudata nem kedvezett már az ősi tervnek. Hadi művészetüket irodalmunk bőven tárgyalta. Taktikájuk és stratégiájuk felülmulta minden másfajú nép hadászatát. Tartalékok, cselek, lesek, többszörös arcvonalak alkalmazása mellett a rendkívüli lovasteljesítmények, elképzelhetetlen gyors mozgás, bámulatos begyakoroltság és félelmetes nyilazóképesség, a vasfegyelem és végül az igénytelenség és az időjárással szemben való ellenállóerő adta mindenekfelett álló fölényüket. Kitűnő fegyvereik voltak, mint a turkesztáni reflex-ijj, amelyet háromszorta ke∗

A várispánság intézménye már Szent István előtt fennállott. (Lásd: dr. Erdélyi László: Magyar történelem. I. 45. lap.

158

vesebb erővel lehetett kihúzni, célzása és átütő ereje mégis felülmult minden más nép által használt ifjat, továbbá a szablyájuk, mely még a török népek által használt szablyánál is fejlettebb. Nyugati népek csak akkor tudnak eredményesen ellenállni, amikor magyar harcmodor szerint szervezik át seregüket. Kiváló lóállományuk és kengyelük hallatlan lovasteljesítmények végzésére képesíti őket. Csapataik eljutank az Atlantióceánig, az Északi-, a Földközi-, Égei-, Fekete-tengerek partjáig. Spanyolország északkeleti részétől az olasz félsziget legdélibb részéig, Brementől a Márvány-tengerig minden földön, hegyen végigszáguldanak. Velencét lóhátról ostromolják. Az ókor és a legújabb kor legnagyobb haditeljesítménye Hannibálnak és Napoleonnak az Alpok égbenyúló hegyóriásain, a nagy-szentbernárdhegyi hágón át, Felső-Olaszországba történt átkelésük volt. A történelem fejezeteket szentel a csodálatos haditénynek. A honfoglaló magyarok seregei hétszer keltek át az Alpokon. Szalárd vagy Szoárd vezér 924-ben Olaszországból a nagyszentbernárdhegyi hágón át Felső-Burgundiába csapott és óriási zsákmányával ugyanazon az úton tért vissza. 935-ben ugyanezt az utat járják, oda és vissza. 951-ben az Alpokon átkelve Aquitániába csapnak és ugyanazon az úton térnek vissza. Végül Bulcsú vezér 954-ben hatalmas sereggel végigsarcolja a mai Hollandiát, Belgiumot és Franciaországot és április végén átkel az Alpokon Felső-Olaszországba. Ezekről a hatalmas haditényekről mit sem hall a magyar közönség. Pedig ezeket a bravúros teljesítményeket nagy seregek hatalmas lóállománnyal, szekerekkel, hadi gépekkel, óriási és terhes hadizsákmánnyal, beteg és sebesült katonákkal, nőkből, férfiakból és gyermekekből álló hadifoglyokkal hajtották végre. Méltán sorakoznak Hannibál és Nagy Napóleon legnagyobb haditetteihez. Kiváló hadellátásuk megkönnyítette mozgásukat. Mének és kancák hússal és tejjel látták el őket, azonkívül tarisznyáikban szárított, füstölt húst és tésztát (kolbász és konzerv) vittek magukkal. Csapataik közelharcban kürtjelre, nagy távolságokra pedig fényjeladásra mozogtak. Hadisebészetük magas fokát a honfoglaló sírokból előkerült trepanált koponyák és a sérült koponyán az agy védelmére készített ezüstlemezek igazolják. 159

* Az ókori görögök a szkíták jó törvényeit magasztalják. Ez ősi örökségünk volt. Jogtörténészeink mégis keveset mondanak arról, hogy a törvényeink és jogszokásaink közül mi volt az ősi örökség, az eredeti és melyek az átvett, vagy továbbfejlesztett szabályok. A Váradi Regestrum – mely a tatárjárás előtti Magyarország társadalmának hű tükrét mutatja, – a magyar nő olyan magas jogállásáról ad számot, amelyet a nyugati nemzetek női még mn sem érhettek el. Werbőczy Tripartituma, – mely a mohácsi vész előtti Magyarország élő jogszokásainak gyűjteménye és magánjogunknak ma ís az alapja, – szintén nincs még számbavéve atekintetben, hogy mely szabályokat tekinthetjük ősi örökségnek. 5. A magyar nép művészete még ma is sok ősi, keletről hozott emlékkel él. Az építészeti ornamentikában, a szövő-, hímző-, varró-technikánk díszítéseiben sok ősi, ázsiai, iráni és indiai bún kultúrát őrzünk. A kapudíszek és a hímzések ismert motívumai mellett a páva és a pávatoll jellegzetes magyar ábrázolására hivatkozom, amely Huszka szerint csak nálunk és az indiai művészetben honos. Az ősi indiai irodalom a pávatolldíszt mint szabír nemzeti jelleget említi. (Hevesy id. m.) India húnfajú képei által lakott vidékről Zajti Ferenc gyönyörű régi szőttes és női kézimunka-gyűjteményt hozott haza. Hóman Bálint kultuszminiszterünk nagy érdemének tudható be, hogy e gyűjtemény a KeletÁzsiai Múzeumba került és ott őrzött bizonysága annak a valóságnak, hogy az indiai húnok szövő-, hímző-technikája, valamint a batikolt munkák rajzai és motívumai Európában csak nálunk mutat csodálatos egyezést. Őseink űzték a szobrászatot is. Egyik híres sírszoborról már Kézai is megemlékezik. Ezek kelet felé néző, csészét, az élet kelyhét tartó férfi- vagy nő-szobrok nagy tömegben kerültek elő déli Oroszországban. Bulgáriában, Endzsében, Mádara mellett találtak hasonló férfit és nőt ábrázoló sírszobrot. Magyar neve kép (képmás) ősbolgár neve käp volt. Az ősmagyar szobrászatra és építészetre vonatkozó következtetéseket Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája c. műve alapján kialakíthatjuk ha egybevetjük Géza fejedelem és Szent István által épített esztergomi királyi palota, a pannonhalmi, pécsi, stb. vázak, bazilikák, 160

templomok építkezéseinél a nyugati formák mellett érvényesült ősi pogány hatásokat. Zenekultúránk ősi ázsiai török zene volt, amint ezt népi zenénk ma is bizonyítja. Zenekarunk kobzos, sípos és dobos hangszerekből állt. Voltak hivatalos, intézményesen szervezett énekmondóink, a regősök, akik mnemotechnikai (ismétlő) módszerrel őrizték meg a hősi énekek szövegét. St. Galleni kalandozás alkalmával daloltak és táncottak. A honfoglaló ősök pompaszeretetérőd írt az arab Gurdézi, mondván: "A magyarok bátrak, jó kinézésűek és tekintélyesek. Ruházatjuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelők". Fettich Nándor: (A honfoglaló magyarság fémművessége) szerint "a magyarok gazdag fölszereléseiben és díszítményeiben uralkodó az ezüst, sőt azt mondhajuk, hogy egyetlen történeti nép sincs, amelynek anyagi kultúrája annyira jellemző volna az ezüst, mint a magyaréra. Az ősmagyar fémművességére az ezüst alkalmazása nyomta rá a maga bélyegét. Az ezüst-nyersanyagnak beszerzése az akkori világ nagy ezüsttermelő országaival, az arab birodalom területével van összefüggésben. E nyersanyagnak ilyen nagy tömegben való föllépése a magyaroknál az intenzív kereskedelmi forgalomban leli magyarázatát". A pompaszeretét legkifejezőbben ruházatukban, díszöltözeteikben érvényesült, de fegyverzetük, lószerszámaik formája és díszítése is magasfokú ízlésükről tanuskodik. Díszítő művészetük az állati alakokat, növényi és mértani alakokká stilizálta, amelyeket fegyvereiken, szerszámaikon, ruhadíszeiken és faragásaikon kifejezésre juttattak. Ősmagyar ornamentika van a pécsi bazilika domborművein és oszlopfőjén. Ruházatuk térdig érő ujjas fehér vászoning, bő gatya, vagy szűk nadrág, ujjatlan térdnél csipkézett színes mellény és combig érő ujjas felöltő "kabad" volt. Lovasköpeny a mente, a "mandyae", amit a bizánci udvarbeliek is átvettek. Pitykés, csatos övük a szabadembert jelentette. Csizmájuk fölhajló hegyes orrú, kislábfejű, sarok nélküli és ez bizánci divattá vált. Rossz időben szürt, subát öltöttek. Karimátlan, hegyes nemez, vagy prémes 161

bőrsüveget viseltek. A nők ruhája bokáig, vagy térdig ért és hidegben mentét vettek fel. E viseletek egy évezred óta lényegileg nem változtak. Ezek az ősi formák átszármaztak a nyugati népekhez és így Európa ruházkodási kultúráját mi adtuk. Újabban bővebben írnak magasfokú fürdőkultúránkról. Ez az ősi vízkultusszal volt egybekötve, mert a pogány bolgár-török Madarai központban találtak egy kőbevésett fürdőmedencét, amely a rituális fürdés céljait szolgálta. Az ősmagyaroknak cserzett bőr tábori fürdőkádjaik voltaik. Attila palotája sáncokkal védett, bekerített, díszesen faragott tornyos épületből vagy épületcsoportokból állt, és kőből épült a fürdőháza. Attila hún népe nem volt nomád lovas pásztornép, amint azt a történészek helytelenül vagy meggondolatlanul állítják, mert Attilánnak Priscos rhetor szerint állandó fővárosa volt, ahol főhadiszállását is tartotta. A Duna-Tisza közére teszik a fatönkökből épült, a mai divatos blokkházakhoz hasonlóan épült fővárost. Az ősmagyar hagyomány Buda társkirály által épített várost (Sycambria) tartja Attila fővárosának. Az ősi város helyét eddig az óbudai részeken keresték. Pomázon, a klisszai dombon 1940ben feltárt, ú. n. "Királynői vár" valószinűsíti azt a feltevést, hogy az ősi hún város a szentendrei Danakönyök és a Pilis-hegység által védett helyen (Pomáz község határában) húzódó római limes kiépített katonai táborhelyére épült. 6. Életmódról és foglalkozásról a bizánci írók alapján megállapíthatjuk, hogy az állattenyésztésen, mint főfoglalkozáson kívül a földet szolgáikkal műveltették és méhészetet űztek. A hiteles pannonhalmi alapító oklevél a pannonhegyi Szent Márton monostor apátja részére rendelte a somogyi ispánság minden birtoknak, szőlő- és gabonatermésének, továbbá vámjövedelmeinek tizedét. Tehát szőlőművelés is volt nálunk. Ötvös- és fegyveriparunk – mely magán viseli az ősi ázsiai török, az újabb iráni, indiai, szkítaszarmata hatásokat, – korának legfejlettebb ipara és művészete. Élénk hatással járult hozzá az északi és nyugati germán népek ötvös iparának és művészetének kifejlesztéséhez. 162

Fejlett kisipara volt a textíliáknak, amit a takács, szabó és sok más ősi rokonszavunk bizonyít. Még az ősi kaukázusi őshazában gazdasági kérdéseink között a legelső helyen a különféle bőrökkel és nemes prémekkel való kereskedés állt. Tehát fejlett volt a szűcs- és bőrkisiparunk is. Nagyon fejlett volt a kereskedelmünk. Miként Fettich bizonyítja, még a kaukázusvidéki őshazában a magyarság belekapcsolódott abba a kereskedelmi forgalomba, amely a Fekete-tenger partvidékeit, többé-kevésbbé elkerülve az északeurópai országokat, az arab birodalommal összekapcsolta, és amely Oroszország területét behálózva, a magyarsággal együtt más oroszföldi népek gazdasági és kulturális életét is nagy mértékben föllendítette. Nem célom az ősmagyar kultúrtörténet megírása, de amit itt rövid kis összefoglalásban adtam, az is élénk bizonyítéka annak, hogy magas kultúrával érkeztünk. Adtunk kultúrkineseinkből nyugatnak és amit viszonzásul kaptunk, azért a nyugati kultúra védelmében vérrel fizettünk egy évezreden át.

163

Utószó Leszögezem, hogy e könyvem keretében nem volt szándékom sem a húnok őstörténetének, sem Belső-Ázsia turk, indószkíta, hún-török vagy indiai finn-ugor fajú népek történeteinek megírása. Amennyiben e népek fajszármazási és egyéb szempontokból vett történeteiket tárgyaltam, azt főleg Kőrösi Csoma Sándor feltételezhető céljainak megvilágítása érdekében tettem. A Kína határán élő húnok, mongolok és rokonfajú népeink történetét a kínaiak sok évszázadon át feljegyezték. E feljegyzéseket kiváló kinológusok lefordították. Az utóbbi évtizedekben pedig kiváló szaktudósok nagy feltáró expedíciókat vezettek Belső-Ázsiába, e népnek őshazájába. Rengeteg kultúr-anyagot, ősi kéziratot tártak fel az expedíciók és az anyagot részben feldolgozták, részben feldolgozás alatt állnak. Az ősi történelemnek új fejezetei tárulnak ezekből elénk. Kívánatos volna, ha rendszerbe foglalva történettudósaink megírnák ezekből rokonnépeink történetét. Kiegészítése lenne az a magyar őstörténelemnek is. Sajnos a hivatalos történettudományunk elhanyagolta a szkítáknak Attila és hún népének, az avaroknak, a kozár-húnoknak, a jászoknak, a kunoknak, a bessenyőknek, a mongol és tatár, a szeldzsuk és ozmán törökök történeteinek megírását. Nagy a mulasztás, amit elkövettünk saját fajunkkal szemben. Európát a közeljövőben rendezni fogják a tengely győztes hatalmai. Hogyan ülünk ott le a tárgyaló asztalokhoz, amikor történelmileg faji multunknak nagy örökségeit nem mutattuk ki, sőt azt a legnagyobb mértékben elhanyagoltuk. Hiszen Attiláról és húnjairól legutóbb Bél Mátyás és Pray György írt latin nyelven 200 évvel ezelőtt történelmet. Európa újjárendezésének mérlegelésénél a történeti jogfolytonosságon és az igazságosság elvein kívül a faji, a rokonsági erőértékek is lenyomhatják a serpenyő egyik szárát és itt mily hatalmas erőt jelent nekünk a bolgárok, a törökök, a finnek, a japánok már tudatos faji rokonsága és a felbomló szovjet orosz birodalom turáni népei. Mennyivel több fegyver lenne a kezükben, ha a fentiek szerint a hivatásos történetírás felkészült volna egy új 164

szellemi turáni rohamra és a magyarból japán, bolgár, török, kirgiz, baskír és egyéb nyelvekre fordíthatná turáni fajunk közös örökségét, dicső multunkat. Ma India turáni fajú népeiben még a fajtudat szunnyad. Hasonló állapotban vannak az orosz bolsevizmus és Kína fennhatósága alatt élő turáni fajú népek. Azonban a ma koreszméje a faji öntudat előretörésének jegyében áll, szemben a liberális és kommunista felfogással. Az új koreszmét a mi turánizmusunk képviseli, azzal a legfőbb eszménnyel, amit néhai Gömbös Gyula miniszterelnökünk a magyar öncéluság fogalmával hivatalosan hirdetett. A magyarság nagy világhivatást tölthet be ezzel az eszmével, amiként látjuk, hogy a turániság nagy eszményével forrt egybe a keleti világhatalom, Japán politikája. Amikor 1934-ben a fajiság új eszményével Hitler vezér uralomra jutott Németországban, ugyanakkor azonos elvek alapján Japán egy új turáni államot állított talpra, Mandzsukót. Céltudatos útjának az azonban csak első állomása volt, mert 1937-ben ismét egy ősi turáni államot, Mongoliát szervezte meg. Japán ezt kimondottan a turáni eszme, a turáni mozgalom útján érte el.∗ Az új Mongolia Nemzetgyűlésének első ülésén teljes nyíltsággal hivatalosan kijelentették: életre keltik Dzsingisz Kán birodalmát. A Nemzetgyűlés sokat jelentően, egy percnyi némasággal idézte a világ legnagyobb turán hódítójának ma mindennél korszerűbb szellemét.⊗ Azóta vérben és tűzben fellángolt az egész földkerekségen az új koreszme döntő küzdelme. A tengelyhatalmak árja-turáni (német, olasz, japán) népeivel együtt, majdnem kizárólag turáni fajú népek menetelnek. Japán felkelő napjának jegyében, lángok között született meg a harmadik hatalmas turáni állam észak-Kína. És megszületnek a bolsevizmus poklából, India forrongó és Dél tüzes kontinensén is a turáni népek új birodalmai. Ennek a nagy koreszménynek nagy álmodója volt Kőrösi. Csoma Sándor. Értünk élt, dolgozott és hagyatékát nemzetének ∗ ⊗

Lásd: Nemzeti Ujság 1937. X. 31. sz. Mécs Alajos cikke. Lásd: Uj Magyarság 1937. X. 29. sz.

165

ekként ajánlotta: "Anyagot adtam, módszerrel rendelkeztek, ha úgy tetszik, előttetek a dicsőség útja".

166

Irodalom Abulgazi: Histoire genealogique des Tatara, 1726. Aeschylos tragédiái. Fordította: Csengery János. Armin Hans: Das Ethische in Aristoteles. Wien, i92T. Arrian: De Expeditione Alexandri. Geier, Leipzig, 1851. Ágner Lajos: Száz kínai vers, 1937. Bastian Adolf dr.: Die Geschichte der Izulochinesen. Lelpzig, 1868. Bálínt G., Szentkatolnai: Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén. 1877. Beat püspök: Hiuen-Tsiang. Bendefy Lószló dr.: Szailam olmács küldetése Nagy Sándor falához. Bpest, 1941. Dr. Bendefy László: A magyarság kaukazusi őshazája. 1942. Bhagavad Gita. G. Maróthy Margit. 1924. Blavatsky 13. P.: Giossary Th. Blavatsky H. P.: Cross and Fire. A modern Panarion. 1879. London. Blavatsky H. P.: The Secret Doctrine. Bleyer Jakab: A magyar-hun monda germán elemei. 1908. Bochart: Geographia Sacra. Bornemissza Péter: Ördögi kísirtetekről avagy rettenetes utálatosságáról a megfertezett világnak. Breit József: A magyar nemzet hadtörténelme. I. Brion. Marcel: Attila élete. Ford.: Salgó Ernö. Brodeur G.: The pageant of civilisation. New-York, 1831, 537. p. 167

Budenz József: Magyar-ugor összehasonlító szótár. 1873is8l. Bunsen C. J.: Gott in der Geschichte. Leipzig, 1857. Carter Jesse Benedict: The religious life of Ancient Rome. Chavannes E.: Dix Inscriptions Chinoise de 1'Asie Centrale. Memoires de 1'Academie des Inscriptions. XI. (1902.) Cholnoky Jenő: Körösi Csoma Sándor, Cleme-ns v. Alexandrien: Ausgew. Schriften. 1-3. München, 1936. . Császár Elemér dr.; A középkori magyar költészet problémái. Császár Elemér dr.; A magyar-hún mondák történetének mai állása. 224

Csoma Alexander de Kőrös Memorial Volume. Calcutta. Edited by: E. Deznisaa Ross. Journal and proceedlngs of the Asiatic Society of Bengal. Vol. VII. Extra No. 1911. Csoma József: Magyar nemzetiségi címerek. Csuday Jenő: A honfoglalás kezdete és befejezése. Cumont Franc prof.: The Mysteries of Mithra. Cunnigham Alex: Ancient Geography of India. London, 1871. David-Nee1 Alexandra: With Mystics and Magicians in Tibet. Deér József; Pogány magyarság, keresztény magyarság. Deguignes H.: Histoire Generale des Huns, des Turcs, des Mongols et des autres Tatars occidentaux, ètc. Paris, 1768. 5. köt. Diodorus Siculus: Biblioteca Historia.– Dindorf, Leipzig. 1828. Dods Morcos: Mohammed, Buddha and Chrlst. Deka Tivadar dr.: Körösi Csoma Sándor dolgozatai. M. T. A. 1885.

168

Deka Tivadar dr.: Körösi Csoma Sándor. Budapesti Szemle, 1898. Közli: Sir William Hunter: Zarándok tudós cikkét a Pioneer Allahabad 1885. okt. 6. számból Barthélemy St.Hilaire cikkét a Journal des Servants, 1887. non. számból. Dunbar G.: A History of India. London, 1936. Duncker M.: Geschichte der Arier in der Alten Zeit. Leipzig, 1867. Eckhard Sándor dr.: Atüla a mondában. (Attila és hónfai, szerk.: Németh Gy., 1940.) Eötvös József báró: Kőrösi Csoma Sándor felett mondott emlékbeszéde. Epiphanius, Sancti Epiphanii ... opera. Köln, 1617. Erdélyi László dr. Árpádkor. Erdélyi László dr.: Magyar történelem, I. Eustratiades, Sophronius: Athos Library of the Laura (Mount Athos). Cambridge, 1925. Eustachios... Adversus Originem. 1629. Fáy Elek dr.: A magyarok őshona. Fehér Géza: A bolgár-törökök szerepe és műveltsége. 1940. Fergusson I. S.: Outlines of Chinese Art. Chicago, 1908. Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémmüvessége. Fiók Károly: Árják és ugorok érintkezése. Fírduszi: Sahname, Feriden és fiai. Ford.: Radó A. Fischer Károly Antal: A Hunok és Magyarok. 1888. Forbáth László: A megújhodott Mongólia. Germanus Gyula: Turán. 1916. Gibbon E.: Decline and Fall of the Roman Empire. London, 1910. 169

Gombóc—Melich: Magyar etymológiai szótár. Gombócz Zoltán: A bolgár kérdés és a magyar-hún monda. 1921. Grousset, R.: The Civilisations of the East. New-York, 1931-35. Györffy György: Bessenyők és magyarok. 1940. Harlez C. J.: Introduction to the Avesta. Hedin Sven: Transz-Himalája. Ford.: Kondor A. 1910. Heinrich Gusztáv: Etrelburg és a magyar-hun monda. 1871. Herodotos történeti könyvei. Ford.: Geréb József. 1892. Hevesy Vilmos: Finnisch Ungarisches aus Indien. Wien, 1932. Hirth Friedrich: Mr. Kingsmill and the Hiung-nu. (Journal of the American Uriental Society. XXX. (1909.) 32.1. Hirth Friedrich: Attila családfája. Keleti Szemle, I. Hirth Friedrích: Hunnenforschungen. Keleti Szemle, II. 1901. 82. 1. Hóman Bálint: Szent István. Hóman Bálírtt: A magyar-hún hagyomány és a hún monda. 1925, Hóman. Bálint: Történetírás és forráskritika. Budapest, 1938. Hóman—Szekfü: Magyar történet. I. k. Hodgson Brian Caucasians.

Houghton:

Mongolian

affinities

of

the

Hunjalvy Pál: Magyarország. Ethnographia, 244. Hunter W. W.: The Indian Empire. London, 1882, Hűllmann Carl Dietrich: Geschichte der Mongolen bis zum Jahre 1206. Berlin, 1796. Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia. Jász-kun kongresszus jegyzőkönyve. 1939. Jerney János utazásai és Magyar Akadémiai Értesítő. 1850. 170

Jonandes: A gótok eredete és tettei. Ford.: dr. Bokor János. 1904. Josephus Flavius: Opera. Tauchnitz. Leipzig, 1850. Kalevala, Lemminkäjnen-runók. Ford.: Vikár Béla. Kandra Kabos: Magyar mithológia. 1897. Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségek a XIV. század közepéig. Katona L.: XVIII. századbeli ördögüző könyvecske. Kállay Ferenc; A pogány magyarok vallása. 1861. Kászonyi F.: Rassenverwandtschaft der Donauvölker. Vienna, 1931. Kézai Simon mester: Magyar Krónikája. Ford.: Szabó Károly, 1862. Kézdy Vásárhelyi Zoltán dr.: A magyarok útja Indiától Pannóniáig, 1939. Király György: A magyar ősköltészet. Klaproth J.: Tableaux historiques de 1'Asie. Paris, 1826. 15 Kodály Zoltán: Magyarság a zenében. – Szekfű Gyula: Mi a magyar? gyűjteményben. Kölcsey Dezső: A Kölcsey, máskép Szente-Mágócs nemzetség. 1930. Krohn Gyula: Finn-ugor népek pogány istentisztelete. 1908. Kuun Géza gróf: Körösi Csoma Sándorról tartott akadémiai felolvasása 1900-ban. Lasson Christian: Zur Geschichte der griechischen und indoskythischen Könige in Baktrien, Kabul und Indien. F3onn. 1838. Legge F.: Forerunners and Rivals of Christianity, being Studies in Religious History from 330. B. Ch. to 330. A. D. Lénárd Jenő: Dhammo. I, II. 171

Ligeti Lnjos: Az ismeretlen Belső-Ázsia. Lukácsi Kristóf: A magyarok öselei, hajdankori nevei és lakhelyei. 1870. Magyar honfoglalás kútfői. 1900. Mahler Ede: Babylonia és Assyria. 1906. Marci Chronica: Emich kiadás, 1867. Toldy Ferenc. McCovern William Montgomery: The Early Empires of Central Asia. The University of North Carolina Press. 1939. Metich János: A honfoglaláskori Magyarország. Bpest, 1925. Memeskovszkij D.: Kelet titkai. Mészáros Gyula: A szabir nép és név. Népünk és Nyelvünk. 1939. Mészáros Gyula: Ál-török nép- és személynevek. Népünk és Nyelvünk. Szeged, 1939. Modi Dr. J. J.: A húnokról, akik meghódították Indiát. Fordította: Zajti Ferenc, 1926. Modi Dr. J. J.: A húnok őstörténete. Ford.: Zajti Ferenc. Modi Dr. J. J.: A zend-aveszta. vallási rendszere. Ford.: Dr. Haitsch Gyula. b?o6r Elemér: Népünk és Ir'yelvünk. 1939. Nagy Géza dr.: A skythá.k. Budapest, 1909. Nagy Lajos; Pest város eredete. (Budapest multjából. III. ) 1934. Nagy Sándor szír-keresztény mondája. Haller János földolgozásában. Németi Kálmán: A Hiung-nu-hún azonosság földrajzi bizonyítékai. Izidoros, Budapest. Németi Kálmán: Nagy-Magyarország ismeretlen történeti okmánya. 1911. Németi Kálmán: Árpád népének hét törzse hún volt. 1908. Németi Kálmán: Hun történelmi örökségünk. 172

Németi Kálmán: Dr. Hdrth Frigyes tanítása a Hiung-nukról. 1913. Németi Kálmán: Parker E. H. Közép-Ázsia (Asiatic Quarterly Review. 1911. I. 1, sz.) Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. 1930. Németh Gyula: 1934, márc. 26-iki akadémiai felolvasása Kőrösi. Csoma Sándorról Neumanni. K.: Die Hellenen im Skythenlande. Berlin, 1855. Niebuhr B. G.: Untersuchungen über die Geschichte der Skythen. Bonn, 1828. Orosius: Historiae adversum Paganos, etc. Zangemeister, Vienna, 1882. Pallas P. S.: Bammlung Historischer Nachrichten über die Mongolischen Völkerschaften, 1776. Parker E. H.: Ancient China Simplified. London, 1908. Pauler Gyula: A magyar nemzet története Szent Istvánig. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Petz Gedeon: Magyar-hún monda. 1885. Priscus: Fragmenta Historicorum Graecorum. IV. Procopius de bello Persico, 1509. Pongrácz Sándor dr.: A magyarság keletkezése és őshazája. Radloff W.: Aus Sibirien, Leipzig, 1884. Rowlinson H. G.: Bactria, the Story of a Forgotten Empire. Regino Kronica. Kurze. Hannover, 1890. Renan Ernő: Jézus élete. Ford.: Salgó E. Ribáry Ferenc dr.: Az ókor története. Rodusi Apollonius, Leipzig. 1854 173

M. Vivien de Saint-Martin: Histoire de la Geographie. Paris, 1873. Schmidt József: Buddha élete, tana, egyháza. Schröfl Aloyz: Der Urdichter des Liedes von der Nibelungen Not und die Lösung der Nibetungen Frage. Sebestyén Gyula dr.: A magyar honfoglalás mondái. I-II. 1904. Cs. Sebestyén Károly: A magyarok íjja és nyila. Szeged, 1933. Smith V.: The Early History of India. Oxford, 1908. Stein Aurél: Nagy Sándor nyomában. Ford.: Halász Gyzla. Stein Aurél: Homokba temetett városok. Ford.: Halász Gyula. Stefin Aurélnak a Magyar Tudományos Akadémián tartott székfoglalója. Budapest, 1897. Strzygowski Josef: Asiens Bildende Kunst. Augsburg, 1930. Szabó Károly: Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Szabó Károly: Kézai Simon mester magyar krónikája. Szabó Károly: Emlékiratok a magyar kereszténység I. századából, 1877. Szabó Károly: Kun László. Szabolcsi Bence: A zenei földrajz alapvonalai. Ethnographia, 1938. Strabo: Geographica. Vot. 1-3. Leipzig, 1807-1925. Szász Károly: A világirodalom nagy époszai. I. Széchenyi Béla gróf keleti utazása. írta: Kreitner Gusztáv, Budapest, 1882. Szinnyei J. dr.: A magyar nyelv rokonai. 1883. Tagányi Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtése: Ethnographia, 1917. 174

Télfy János: Magyarok őstörténete. Görög források. 1863. Thierry A.: Attila. Ford.: Szabó K. 1855. Thierry A.: Attila-mondák. Ford.: Szabó Károly, 1864. Tibeti aranyszabályok könyve a Kiu-Te gyüjteményböi. Ford.: Blavatsky H. P. Tod Lieut-Col. James: Annals and antiquites of Rajastan. London, 18292. Uj kiadás: Oxford, 1920. Ford.: Zajti F. Udny E. Francis: Das Urchristentum. Urgeschichte der Menschen, Frühzeit der Völker, Reiche des Aitertums. Die Neue Propyläen-Weltgeschichte. I. 1939. Berlin. Uxbond F. A. (Hevesy) : Munda— Magyar— Maori. Ed. 1928. London. Váczy Péter: A húnok Európában. (Attila és húnjai. Szerk.: Németh Gy. 1940. ) Vámbéri Ármin: A magyarok eredete. Vámbéri Ármin: A magyarság bölecsőjénél. Vámbéri Ármin: Hunok és Avarok nemzetsége. 1881. Váradi Regestrum értelmezte: Kandra Kabos. Vishnu—Puranas, Mord.: H. H. Wilson, London, 1840. Zajti Ferenc: A hún magyar őstörténelem. Aveszta könyvtár. 1928. Zajti Ferenc: Magyar évezredek. Zajti Ferenc: Zsidó volt-e Krisztus? Zichy István gróf: Magyar őstörténet. Kincsestár, 1939. Bp.

175

Név-, hely- és tárgyjegyzék A Aba ....................................... 99 Aba Sámuel .......................... 99 Abák ..................................... 84 Abauj .................................. 124 Abo....................................... 90 abtelita .................................. 46 Abulfazl................................ 58 Abulféda............................. 142 Abulgázi ............................. 116 Abulghazi ........... 58, 61, 63, 85 Achaemeni............................ 56 Achiles ............................... 131 Achlat ................................... 82 Adám.................................. 132 Adapa ......................... 132, 135 Adi-Buddha ........................ 141 Adima................................. 132 adom................................... 132 Aeschylos68, 128, 129, 131, 167 Aethiopia .............................. 83 aethiops ................................ 83 Afganisztán .................... 12, 86 Afrika ................................... 45 afrikai ......................... 109, 141 Agathiás................................ 55 Agathyrsos.......................... 104 Aghuz ................................... 61 Agner.................................... 50 Ágner...................... 44, 94, 167 Ágner Lajos.................. 44, 167 Agni Purana.......................... 85 Agni Puranak...................... 111 Agni Purarák ........................ 58

176

Agnikula......................... 62, 66 Ahura-Mazda ............. 142, 144 Ai61 Akkád ................................... 86 Al Yathik-bilkih ................. 116 Aladár................................... 93 Alan.................................... 101 Alán.............................. 47, 116 Alánok.................................. 47 Alcaeus............................... 131 Aldarich................................ 93 aldunai.................................. 98 Alexandra David-Neel ....... 113 Alexandria...................... 12, 61 Alginszkói ............................ 46 Allahabád ........................... 114 allrunok .............................. 135 Álmos72, 83, 89, 100, 102, 107 Aloyz Schröfl ....................... 78 Alpok.................................. 159 alsódunai ............................ 100 Altai...................................... 46 Altáj........................ 72, 93, 152 Amadé-Karcsa.................... 120 Amber..................... 59, 85, 111 Amru .................................. 108 Amudarja.............................. 46 Amur .................................... 45 Anahita ............. 3, 90, 130, 141 Anahyta ...................... 150, 153 Anakreon.............................. 67 Ananda ................................. 26 Ancai .................................... 47 Anga ............................. 59, 111 Angadesa...................... 59, 111 Angat.................................... 63

Anglia ............... 43, 51, 52, 139 angol12, 14, 15, 25, 34, 45, 47, 57, 66, 73, 112 történetírók.......................77 Angolország .........................51 angolszászok.........................93 Angra-mainyus ...................144 An-hszi ...............................117 Ankhenaton ........................148 Anna Comnena .....................50 Anonymus67, 68, 73, 75, 92, 96, 98, 99, 100, 102, 107, 116, 119, 120, 157 ansik .....................................64 ansziek..................................64 Anu.....................................147 Aoghán ...............................105 Apus .....................................83 Aquila János .......................126 Aquileja ..............................100 arab12, 18, 79, 109, 116, 142, 145, 161, 163 Arad....................................124 Aral-tó ..................................38 Arán....................................115 Ararát....................................84 Araxes60, 82, 86, 105, 131, 133 Ar-buda...............................111 Ardarik .................................94 Ardvisura-Anahita ..............142 Ardzsuna...............................59 Ardzsurla ............................111 Areiopagos .........................129 Arghia Varsha ......................38 Arg-ionok ...........................130 Ari-alpian ...........................106 Arimaspok ..........................130 Aristatetes...........................129 Aristoteles................... 129, 167

árja5, 42, 57, 102, 103, 112, 134, 155, 165 faj66 árják.......................... 6, 66, 103 Árják....................... 56, 66, 169 Armenia.......................... 60, 86 Árpád39, 40, 43, 67, 72, 75, 76, 81, 83, 84, 90, 92, 95, 96, 97, 98, 99, 102, 107, 120, 121, 123, 125, 157, 172, 211 dinasztia ..... 72, 73, 107, 119 Árpádház ................ 55, 83, 120 Árpád-ház ............................. 75 Árpádok40, 67, 73, 94, 120, 126 Arpoxais ..................... 104, 105 Arrianos.............................. 134 Arrianus................................ 64 Arya Aswa.......................... 106 Asi ........................................ 60 ási ................................... 60, 64 Ási ........................................ 60 Ásia ...................................... 61 Asiatic Society15, 17, 18, 20, 21, 23, 25, 64, 168 Ásik ...................................... 60 asszír................................... 139 Asszír.................................. 142 asszírbabiloni........................ 17 Asszíria........... 83, 87, 106, 147 Astarte ................................ 147 Astur..................................... 72 Aswa............................... 61, 62 aswak.................................... 61 aswamedha ........................... 69 Aswamedha .......................... 67 Atelkuzunak ......................... 54 Athel..................................... 93 Athén .......................... 128, 137 Athene Pallas...................... 137 Athil...................................... 93

177

Atil ..................................... 108 Atla....................................... 93 Atlanti-óceán ...................... 159 Atlantisz ............................... 37 atlantiszi ............................... 80 Atli ....................................... 93 Aton.................................... 148 atropatánei .......................... 146 Attila7, 33, 39, 42, 43, 46, 47, 48, 49, 51, 52, 55, 56, 65, 67, 69, 72, 73, 74, 75, 77, 81, 84, 85, 88, 91, 93, 94, 95, 98, 99, 100, 102, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 119, 120, 122, 125, 135, 138, 151, 162, 164, 167, 169, 170, 175 Attilaféle............................... 40 Attli ...................................... 81 auchata ............................... 104 Auchatok ............................ 105 Aurelian................................ 51 ausztráliai ........................... 141 avar........... 40, 68, 99, 105, 158 Avar...................................... 81 avarok............... 49, 55, 98, 101 Avesta........... 66, 141, 146, 170 avesztai......................... 57, 141 Aveszta-vallás .................... 141 Ayodhya ................. 59, 69, 111 Azóvi-tenger................. 87, 103 Ázsia6, 25, 27, 38, 45, 49, 60, 61, 103, 109, 115, 122, 124, 141, 155, 164, 172, 173 ázsiai12, 20, 27, 35, 43, 45, 49, 86, 103, 127, 160, 161, 162 belső................................. 37 emlék.............................. 100 haza .................................. 84 származás ........................... 6 ugor .................................. 53

178

Ázsiai Társaság .................... 16 ázsiaiak................................... 6 B Babilon ................. 86, 137, 142 Babilonia ................ 86, 87, 147 Babru.................................. 111 Babylon .............................. 140 babyloni.............................. 132 Bacchus ................ 86, 129, 143 Bacchus-Dionysos.............. 143 Badsa Radzsa ..................... 113 Bagdad ................................. 12 Baghavad Purána.................. 89 Baghel .................................. 62 bahadun .............................. 134 Baján .................................. 158 bajor ................................... 157 Baktária ................................ 60 Baktria.. 41, 60, 64, 82, 86, 141 baktriai ..................... 57, 64, 85 Baktur................................... 48 Bál .............................. 137, 211 Bala ................................ 62, 63 Bala Ihaia ............................. 62 Balambér ........................ 42, 46 Balkán ...... 12, 96, 99, 138, 155 balkáni.......................... 96, 123 Balkas-tó .............................. 51 Balogh .................................. 83 Balokk ................................ 141 Balti...................................... 60 Baltisztán.............................. 38 Balti-tenger......................... 103 Bal-ul-Abwab..................... 116 Bamián szoros ...................... 12 Baranya ................................ 55 Bar-chus ............................... 86 Bardai ................................... 67 bárdok .................................. 67 Barga .................................. 121

Baroda ..................................63 Barolli...................................63 Barsam................................141 Bartalus.................................79 Barthélemy St. Hilaire ..........21 Bartók ...................................79 Basgar...................................90 baskir ....................................46 baskír ...................... 43, 48, 165 Baskír ...................................90 bastarnok ............................103 Báthoriak ............................137 Batthi ....................................62 Baz......................................141 Beal püspök ........................114 Bécs ...................... 95, 107, 154 bedzsnák .............................142 Bég Baján ....................... 43, 72 Beheman.............................145 Behram ...............................141 Beirut....................................12 Bel ......................................137 Béla .......... 69, 92, 96, 171, 174 Belári ....................................89 Belgium ..............................159 Belső Mongólia ..................121 Belső-Ázsia .............. 12, 34, 55 Bélus...................................147 Bendefy 55, 116, 117, 160, 167 Bendefy László...................116 Bendeguz...................... 83, 110 Benedikta..............................68 Bengal .............. 18, 25, 58, 168 Bengália................................97 bengáliai ...............................16 Bereg ..................................124 Berend ..................................83 Berettyó ................................96 Berias..................................105 Berlin45, 53, 113, 170, 173, 175

Berozosz............................. 147 besenyő........................... 43, 79 besgur ................................... 43 bessenyő40, 43, 116, 124, 126, 142 bessenyők43, 50, 54, 91, 121, 125, 126, 156, 158, 164 bessenyő-szkíta..................... 59 Beszterce-Naszód ............... 111 Besztur.................................. 83 Béta-fajú............................... 61 Béták .................................... 60 Betér ..................................... 83 Beth-San............................. 118 Beztur ................................... 48 Bhabru .................................. 59 Bhagavad Gita .. 23, 24, 33, 167 Bhagavat....................... 58, 111 Bharata Varsa ....................... 65 Biblia .................................... 85 bibliai...................... 83, 84, 132 bíborban született ................. 91 Bíborban született......... 54, 125 Bieda .................................. 110 Bihar... 95, 96, 97, 98, 100, 119 Bihar gyalpó ......................... 97 bihari ........................ 63, 80, 96 Biharn................................... 97 Biharvára .............................. 97 Bihor..................................... 97 Bikaner ........................... 59, 60 Bilge ................................... 109 Bizanc............................. 42, 55 Bizánc........................... 49, 138 bizanci ............ 36, 55, 124, 148 bizánci36, 55, 96, 98, 123, 148, 152, 161, 162 bizanciak .................. 36, 43, 55 Blavatsky70, 129, 137, 167, 175 Blédas................................. 110

179

Bleyer Jakab ......................... 73 Blumenbach.......................... 34 b'ne-aleim ............................. 88 Bod ....................................... 19 Boddhisattva......................... 24 Boddhisatva........................ 113 Bodjul................................... 19 Bökény ................................. 83 Bokhara ........................ 12, 141 Boksza .................................. 99 Bölcs Leó ........................... 124 Boldogasszony90, 142, 150, 153 Boldogasszonykáta............. 126 bolgár40, 41, 42, 50, 70, 73, 75, 91, 95, 96, 111, 143, 150, 153, 157, 158, 162, 165, 169, 170 nemzetségek..................... 76 nép............................ 96, 138 népzene ............................ 79 Bolgár........................... 91, 111 bolgár-hún .......................... 100 bolgárok43, 49, 70, 96, 99, 109, 123, 138, 153, 157, 164 bolgártörök ..................... 39, 98 bolgár-török41, 42, 92, 98, 152, 155 bolgár-törökök.............. 99, 148 bolsevizmus........................ 165 bombayi.......................... 64, 65 Bonchada.............................. 36 bonc-pap............................... 36 Boncza.................................. 36 bonczó .................................. 36 Bondorfárd ........................... 83 bonszi-pap ............................ 36 Bor........................................ 83 Bornemissza Péter ...... 150, 167 bórok .................................... 36 Borolot ............................... 105

180

Borsa .............................. 68, 99 Borsók .................................. 84 Borysthenes........................ 104 Botbort ................................. 86 Botteni-öböl ....................... 103 Brahm................................. 108 Brahma ............................... 136 Bráhma ................................. 89 Brahmáni.............................. 66 Brit ....................................... 17 brit múzeum ......................... 25 Británia................................. 51 Brit-India.............................. 17 Brodeur......................... 66, 167 Browning.............................. 16 Brukpa.................................. 97 bruxellesi............................ 113 B'Samye ............................... 28 Bstan-gyur............................ 28 B'Stan-Hgyur........................ 27 Bstod-Ts'hogs....................... 27 Buchanan.............................. 54 Buda59, 106, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 120, 134, 162 Budafa ................................ 111 Budafok.............................. 111 Budaháza............................ 111 budai............................... 15, 83 Budajenő ............................ 111 Budakalász ......................... 111 Budakeszi ........................... 111 Budalesy............................. 111 Budaörs .............................. 111 Budapest..... 111, 170, 172, 174 Budatava............................. 111 Budatelke ........................... 111 Buddha19, 22, 24, 26, 28, 37, 59, 77, 97, 112, 113, 114, 168, 174 buddhista17, 18, 28, 77, 86, 97, 141

rítus ..................................24 buddhisták 26, 36, 37, 142, 150 buddhizmus12, 18, 24, 28, 37, 112, 156 Budenz József............... 53, 168 Budha 59, 61, 68, 106, 111, 134 Budli.....................................83 Bulái .....................................96 bulakar..................................92 bulári ....................................89 Bulcsu...................................83 Bulcsú.................................159 bulgar....................................92 bulgári ..................................89 bultari ...................................92 Bundahis.............................144 bundii..................................134 bunyevácok.........................125 Burgundia ...........................159 Buzghal Khana ...................117 büzürgan .............................148 büzürk.................................148 Bwda ..................................111 C Cadix ..................................115 Campbell ............ 15, 16, 34, 35 Carlyle .......................... 23, 128 Carragolaghat .......................15 Cassiodorus ..........................47 Chagan................................141 Chagatai................................61 Chagatai királyság ................61 Chagataj..............................111 Chahuman.............................62 Chalukya...............................62 Cham ....................................16 Chambal ...............................63 Champapuri ..........................59 Chand ...................................58 Chandra .......................... 58, 62

Chandravansa ....................... 66 charrukhán.......................... 137 Chatti .................................... 60 Chavila ................................. 86 Chawara................................ 62 Chaytor................................. 51 Cherra-poonjee ................... 137 Chhempo ............................ 114 chioniták............................... 49 Chitor.................................... 63 Chorosmia ............................ 60 Christian Lassen ................... 64 Chus ......................... 83, 85, 86 Cicero ................................. 129 Cifra-asszony...................... 150 ciklopszok ...................... 80, 81 Cimber.................................. 60 Cimberek .............................. 60 Ciprusz ................................. 12 Commodus ......................... 152 Csaba39, 42, 83, 95, 96, 98, 99, 100, 101 Csahar................................. 121 Csákok.................................. 84 Csamkiao.............................. 64 Csanád .................................. 83 csandalások .......................... 81 Csang Szing-Lang ................ 48 Csánky................................ 120 cseh....................................... 95 csehek................................. 157 Csehország ........................... 95 Csekekáta ........................... 126 Cseng.................................... 51 Csengery............. 140, 148, 167 Csengery Antal................... 140 cseremisz .............................. 53 Cserkeszek.......................... 133 Cshattis Radzskula ............... 62 Csigla.................................... 95 Csiglamező ........................... 99

181

Csin ........................ 56, 85, 122 Csinvat ............................... 145 csinvathíd ........................... 145 csodaszarvas............. 87, 89, 90 Csoma József.............. 126, 168 Csomakőrös.......................... 11 Csuszovája............................ 37 csuvasos ............................... 49 csuvas-török ......................... 40 Cunningham ............. 54, 65, 66 Cutch .................................... 59 Cyropolis .............................. 61 Cyrus .............................. 56, 60 D D`Auville.............................. 63 Dabhi.................................... 62 daha ...................................... 51 Dahak ................................... 60 dákok .................................. 110 Dalai láma ............................ 97 Danakönyök ....................... 162 Danavák................................ 80 Dánia .................................. 103 dániai.................................... 93 Danié .................................... 83 Dardsiling........... 15, 16, 23, 34 Dariel-szoros .............. 116, 118 Dárius ........................... 56, 104 Dasarastha ............................ 69 Dasht-i Kipchak ................... 61 Deér............................ 109, 168 Deguignes34, 45, 61, 63, 91, 101, 168 Delhi................................... 134 Dél-India .............................. 66 Déli-Svédország ................. 103 délorosz ................................ 68 délszláv................................. 93 Dengezik .............................. 42 Denghisik ............................. 98

182

Dentumoger........................ 107 Depter-r-Nyingpo................. 35 Derbend........................ 91, 117 Detre..................................... 93 D'Herbelot ............................ 45 diabekri................................. 82 Dietrich................................. 93 Diocletian ............................. 51 Diodoros............................. 134 Dionysos-Sabasius ............. 129 Diszabul ............................... 36 Dnyeper.......... 42, 98, 103, 126 dnyepervidéki....................... 99 Döbrentei Gábor................... 15 Don........... 42, 43, 98, 105, 116 doni ...................................... 43 Dor ....................................... 62 druidák ............................... 135 Dsajháni ............................. 142 dsola ..................................... 72 Dsongar ................................ 90 Dsula .................................... 72 Dsulo .................................... 72 dubnicí.................................. 83 Dugpa ................................... 97 dugpák.................................. 97 Duka Tivadar........................ 21 Dula...................................... 89 Duló...................................... 89 Dulva.................................... 26 Duna ................... 103, 157, 162 dunai............... 43, 96, 109, 157 Dunántúl............................... 79 Dunbar.................. 66, 114, 169 Duskyi-hk'horló.................... 27 Dwipa ................................... 37 dzaila .................................... 72 Dzsadu.................................. 59 Dzsaipur Marwar.................. 59 Dzsaisahner .......................... 59 Dzsajati................................. 59

Dzsingisz kán .......................35 Dzsingisz Kán ....................165 Dzsingisz khán ..... 61, 121, 156 Dzsungária............................46 E Eckhard Sándor ............ 51, 169 Eckhardt Sándor ........... 94, 106 Ed ......................... 99, 100, 175 Edda......................................81 Edda Bifrost........................145 Eder ......................................73 Edömén.................................99 Edriszi ................................116 Efraim.................................116 eftaliták.................................49 efthalita.................................46 Ég .......................................147 Ég fia88, 106, 108, 109, 110, 134 Ég fiai ......................... 104, 108 Égei tenger............................12 Egreskáta ............................126 Egyiptom12, 80, 87, 89, 105, 106, 137, 140, 147, 148 egyiptomi 17, 83, 118, 139, 145 egyiptomiak ........................132 Elám .....................................86 Elbilge ................................109 Elizeus ..................................87 Ellák ............................... 94, 98 Elő-Ázsia..............................85 Előd ......................................83 Elohim ................................132 elszlávosodás ........................96 Elteris .................................109 Emese ..................... 72, 89, 108 Emesu .................................107 Enach....................................89 Endzse ..................................69 Enech....................................89

Eneh...................................... 72 Eneth ........................ 87, 89, 90 Enlil .................................... 132 Ennedzár............................... 98 Enos...................................... 12 Enzu.................................... 147 Eötvös József................ 22, 169 Ephtalita ............................... 56 Epiphanius.................... 83, 169 Epiphánius............................ 85 Ér 96 Erdély ..... 80, 98, 109, 123, 124 erdélyi................. 111, 125, 157 Erdélyi László ...... 49, 158, 169 Erdélyország......................... 15 Eri......................................... 83 Észak-Eurázsia ..................... 68 Északeurópa ......................... 45 Észak-Germánia ................. 103 Északi Jeges-tenger ............ 103 Észak-India........................... 66 Észak-Kína ........................... 45 északkínai........................... 101 Észak-Németország ............ 103 észt.......................................... 6 Esztár.................................. 147 esztergomi ............ 77, 120, 160 Eszterházy ............................ 15 Etel ................................. 85, 99 Etele.............................. 93, 120 Etelköz.................................. 39 Etelközi ................................ 43 Ethel ..................................... 83 Ethele............ 83, 100, 108, 110 Etil ................................ 93, 108 Etrekarcsa ........................... 120 Etzel...................................... 93 Etzelburg .............................. 73 Eufemia ................................ 68 Eufrates ................................ 85 Eunedubeli.......................... 107

183

Euphorion........................... 128 Eurázia ............................... 139 Európa2, 6, 42, 43, 45, 46, 49, 51, 52, 58, 59, 63, 79, 93, 94, 109, 111, 115, 125, 138, 160, 162, 164, 175 európai6, 12, 17, 20, 25, 37, 46, 49, 51, 53, 62, 110, 125, 138 foglalás............................. 63 nyelvek............................. 53 Eustahius ............................ 130 euthalita ................................ 46 Éva ..................................... 132 Evilath .................................. 83 Eviláth ...................... 39, 82, 87 Evilath földje........................ 86 Ezekiel................ 115, 117, 118 F Faghan .................................. 56 fajtudat ..................... 7, 77, 165 Farkas ............... 78, 83, 93, 111 Faun................................ 47, 48 fehér ................................... 123 Fehér. 37, 38, 42, 121, 123, 169 Fehér Géza ........................... 95 fehér húnok....... 46, 49, 97, 125 Fehér lovas ........................... 38 fehér sziget ........................... 36 Fehér sziget .......................... 37 fehérhún.......................... 49, 85 fehérhúnok............................ 63 fehér-húnok .................... 56, 64 fehérlóáldozat....................... 69 fehérló-áldozat.............. 67, 148 Fehér-Magyarország... 123, 124 Fehér-tenger ....................... 103 Fejérvár ................................ 84 Fekete-Magyarország . 123, 124 Feketetenger ....................... 103

184

Fekete-tenger55, 68, 103, 104, 105, 131, 159, 163 Felső-Tisza ........................... 99 Fergussan ............................. 66 Feriden ......................... 56, 169 Fettich Nándor74, 107, 127, 143, 161, 169 Fick ...................................... 48 finn6, 38, 40, 41, 53, 70, 77, 80, 89, 148 finnek ........... 80, 109, 150, 164 finnfajú ................................. 41 finnugor.............. 57, 76, 79, 89 finn-ugor39, 40, 41, 42, 49, 53, 54, 68, 72, 130, 142, 164 Fiók Károly ............ 56, 66, 169 Firduszi......................... 57, 131 Firduzi ................................ 141 Firoz ..................................... 56 Fischer.......................... 34, 169 Fischer Károly.................... 125 Fischer Károly Antal .......... 124 Flarikula ............................. 134 Flavius Josephus................. 115 foh ........................................ 36 Fohát .......................... 130, 136 Forbáth László.............. 90, 169 Franc Cumont....................... 52 francia..... 7, 12, 18, 47, 79, 113 Franciaország ......... 51, 52, 159 frank ............................... 93, 96 Frankhon .............................. 45 frankok ................................. 99 Fravasi................................ 145 Fukuda.................................. 24 G Gades.................................. 115 Gádoros .............................. 119 Gaharwar.............................. 62 galaták ................................ 115

Galerius ................................51 Galícia ........................ 103, 143 Galilea ................................118 galileai ................................118 Gallia ..................................103 Gandara ................................65 Ganges...... 15, 61, 86, 113, 114 garabonc ....... 36, 136, 137, 148 Gardezi ...............................121 Gaur......................................62 Gazsár...................................97 Gelonos...............................104 Gelupka ................................97 Genezis ......................... 81, 116 Georgia ...............................116 Georgiaiak ..........................133 gepida ........................... 98, 103 Gepidák ................................94 Gerard............................. 13, 19 Gérárd...................................35 germán48, 73, 76, 81, 93, 103, 110, 154, 162, 167 Germánia ..............................45 germánság...........................103 Gesta Hungarorum ...............75 Getae ............................ 62, 106 Géták .............................. 60, 61 Geyza....................................77 Géza........ 91, 99, 160, 169, 172 Giaiukátai ...........................126 Gibbon.......................... 45, 169 Gikhon..................................82 Gilgames....................... 84, 106 Gizella ................................108 goal.......................................66 Gobi......................................38 Góg81, 102, 115, 116, 117, 118, 119 Gógánfa ..............................119 Gógány ...............................119 gógok..................................116

Gohil..................................... 62 Gómár................................. 115 Gombócz Zoltán........... 73, 170 Gömbös Gyula.................... 165 Gómer..................... 82, 85, 116 Göncölkarcsa...................... 120 górarenusok ........................ 116 Gorda............................ 91, 142 Gordas .................................. 55 görög47, 60, 74, 80, 100, 106, 128, 129, 130, 131, 132, 139, 140, 147, 148, 157, 211 birodalom ....................... 157 görögök56, 61, 84, 85, 102, 103, 104, 105, 115, 128, 129, 130, 160 Görögország ................. 89, 140 görög-római.......................... 93 gót....... 48, 55, 93, 98, 103, 135 Gótama Buda...................... 112 Gótarca ............................... 114 Gótaura....................... 112, 115 gótok............................. 93, 171 Gótok.................................... 47 Göttinga................................ 11 Grachen ................................ 26 Grahilot ................................ 62 gruz-krónika ......................... 55 gruzok................................... 55 Gudzsár ................................ 63 Gudzsarát............................ 114 Guei-shuang ......................... 86 Gugi Benka......................... 119 Gugi Márk .......................... 119 Gug-puszta ......................... 119 Guizar................................... 97 Gula ...................................... 85 Gumár........................... 85, 116 gupta..................................... 56 Gurda.............................. 42, 88 Gurdézi............................... 161

185

guru .................................... 147 Gurzastan............................ 141 Gwalior............................... 110 Gyál...................................... 97 Gyála .................................... 97 Gyalóka ................................ 97 Gyalpó .................................. 97 gyálpó................................... 97 Gyál-puszta .......................... 97 Gyalu .................................... 97 Gyalu-puszta ........................ 97 Gyarmat................................ 39 Gyeics................................. 108 Győrffy György.................. 121 Gyud..................................... 27 Gyula34, 42, 72, 80, 85, 111, 119, 157, 169, 171, 172, 173, 174, 211 H hachhwahak........................ 111 Hadisten67, 106, 107, 110, 122, 150 Haihaja ................................. 62 Hajmássy .............................. 77 Halom................................. 120 Hamadan .............................. 12 Hamsa................................. 108 Hanisch............................... 144 Hannibál ............................. 159 Hansa.................................. 108 Hara................ 62, 67, 134, 150 Haraly................................. 150 Harastyán............................ 150 Hari..................................... 134 Harikules ............................ 134 Harikul-es........................... 134 Harlez ......................... 141, 170 Háromság ............................. 26 Hastinapura ........................ 113

186

hatalmas vadász az Úr előtt87, 88 Havilah ........................... 82, 83 héber................................... 132 Hegyalja ............................. 150 Heinrich Gusztáv.................. 73 Heliogabalus......................... 51 hellének .............................. 128 Héra.................................... 129 Herakleai Herodor.............. 131 Hercegszabar ........................ 55 Herkules104, 106, 130, 131, 132, 134, 135, 137 Hernak.................................. 47 Herodotos61, 68, 103, 104, 106, 107, 118, 130, 135, 150, 152, 155, 170 herul ................................... 103 Hesperidák ......................... 132 Hestia ................................. 104 Heungnoo ............................. 91 Héva ................................... 132 Hevesy Vilmos ....... 54, 66, 170 hido ...................................... 26 Himalaya .............................. 66 Himalayák ............................ 16 Himaláyák ...................... 15, 23 Hindosztán ........................... 60 hindu ............ 68, 112, 135, 136 bárd .................................. 63 hit122 Hinduk.................................. 66 hiong-nu ......................... 46, 50 Hirth ....................... 47, 48, 170 Hitler .................................. 165 Hium-Tsiang ...................... 114 hiungnu........................... 38, 39 hiung-nu34, 45, 47, 48, 49, 50, 57, 59, 63, 64, 101, 109, 111 Hiungnu................................ 91 hiungnu-hún ......................... 39

hiung-nu-hún ...... 34, 47, 48, 49 hiung-nuk .............................47 Hjam-Dpal............................28 Hoanghó ...............................64 Hodgson Brian Houghton133, 170 Hold59, 61, 62, 66, 109, 110, 134, 153 dinasztia .........................111 faj111, 130 Hold nemzetség ....................59 Holdfaj................................134 holdkultusz .........................149 Holdvilágpatak ...................152 Hollandia ............................159 Hóman41, 42, 43, 55, 72, 73, 91, 96, 120, 160, 170 Hóman Bálint41, 42, 55, 72, 73, 91, 120, 160, 170 Hongre..................................91 Hoo............................... 72, 122 Hoops ...................................48 Horka..................................157 Hüllmann..............................45 Hu-lu-ku ...............................48 Hülü-kuan-kü .......................48 hún6, 7, 35, 38, 39, 40, 41, 42, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 55, 56, 57, 59, 61, 63, 69, 72, 77, 81, 84, 85, 88, 95, 99, 101, 108, 110, 112, 113, 114, 116, 120, 121, 123, 133, 134, 141, 150, 162, 164, 168, 170, 172, 173, 175 bástya .............................117 birodalom ................. 98, 110 eredet................................73 Éva .................................130 faj48 fajú ............................. 72, 96 fehér ...............................114

fejedelem.................. 97, 108 fejedelmek...................... 134 fekete.............................. 109 hadifoglyok ...................... 51 hagyomány. 73, 76, 107, 135 kapitányok........................ 69 király ............ 42, 91, 94, 118 királynév .......................... 98 kultúra ............................ 153 maradványok.................... 98 monda............................... 73 mondák............................. 74 nemzetség....................... 114 nép...................... 74, 92, 110 népek.................. 57, 68, 149 név.................................. 115 nyelv .............................. 114 sír 90 sírok ................................. 68 származás ........... 75, 76, 156 telepedés......................... 111 töredék ..................... 95, 100 történet ........................... 102 törzs.......................... 88, 115 törzsek.............................. 98 törzsfő ............................ 100 törzsnév...................... 93, 97 véreink ........................... 141 vitézek.............................. 94 Hún......... 33, 42, 47, 62, 63, 93 Húnbirodalom....................... 42 hüne ...................................... 81 Hunfalvy....................... 73, 150 hún-finnugor......................... 57 Hungar.......... 42, 43, 90, 91, 92 hungár................................... 87 Hungaria................. 91, 92, 102 Hungária......................... 73, 91 Hungiák .............................. 111 Hungias ................................ 59 Hungria................................. 91

187

hún-hiungnu ......................... 48 hún-hiung-nu ...... 45, 47, 48, 49 Hunivár............................... 117 hún-magyar34, 39, 43, 48, 72, 76, 85, 91, 156 azonoság .......................... 39 rokonság............................. 7 húnmonda............................. 76 Hunnensdorf......................... 73 Hunnia ............................ 73, 85 Húnnia .................................. 83 húnok15, 34, 39, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 56, 57, 63, 65, 66, 72, 74, 83, 85, 86, 87, 91, 93, 94, 98, 99, 100, 102, 103, 106, 108, 110, 111, 116, 117, 123, 125, 134, 135, 138, 141, 149, 150, 153, 156, 160, 164, 172, 175 fehér ................... 56, 64, 114 Hunor83, 87, 88, 89, 90, 108, 119 Hunoracerta .......................... 87 Húnország ................ 46, 78, 91 hún-szabír............................. 55 hún-székely .......................... 76 Hunszer .............................. 111 Hunter..... 14, 66, 114, 169, 170 hún-török ...................... 99, 134 hún-turk ................................ 92 hún-türk ........................ 74, 104 hún-türkfajú............................ 6 huny...................................... 49 Hunza ................................. 111 Huseng ............................... 131 Hydra.................................. 137 Hylaia ................................. 104 Hyus ..................................... 61

188

I I. András............................. 143 Ibér ....................................... 40 Ibn Fadhlon ........................ 121 Ibn Kordahbeh.................... 116 Ibn Rusztah ........................ 142 Idők köre ............................ 141 II. Endre ............................. 119 II. Jusztinusz......................... 36 Ikshwaku ...................... 59, 111 Il 61 Ila111 Ili-folyó ................................ 64 Ilovajski................................ 49 Inda .................................... 134 India6, 12, 14, 15, 22, 26, 27, 28, 33, 38, 41, 49, 51, 53, 54, 56, 57, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 77, 80, 83, 84, 85, 86, 89, 97, 98, 100, 103, 105, 110, 111, 113, 114, 117, 132, 134, 136, 141, 147, 150, 153, 160, 165, 168, 169, 172, 174 indiai15, 19, 37, 61, 66, 69, 70, 97, 111, 114, 115, 134, 137, 153, 156, 160, 164 bárdok .............................. 62 bevándorlás ...................... 60 élet ................................... 23 fejedelem.................. 63, 100 felajánlások ...................... 22 hadsereg ........................... 58 hatások ........................... 162 hódítás.............................. 65 irodalom........................... 33 kontinens.......................... 18 kormány ............... 12, 15, 18 kultúra .............................. 33 kutatók ............................. 54 lámák ............................. 147

nyelv.................................53 nyelvek.............................53 panditok ...........................26 sivatag ..............................60 szentírások........................38 történelem ........................86 tudós.................................65 zarándokok.......................24 Indiai Tudós Társaság ..........64 indoszkíta ............... 48, 56, 134 húnok ...............................65 indo-szkíta ..........................134 indószkíta ..................... 66, 164 indó-szkíta ............................60 indoszkíta-hún ......................57 Indószkíták ...........................66 Indranastha .........................134 Indu .......................... 58, 59, 61 indus ............................. 92, 111 Indus61, 64, 66, 67, 83, 117, 130, 134 Indusok ...............................134 Inki .....................................147 Inlil .....................................147 Inohoffer.............................142 Io 129, 130 Ió 89, 105, 129, 130 Ipolyi ................ 79, 81, 95, 170 Ipolyi Arnold .. 79, 81, 140, 170 Irán41, 49, 51, 53, 56, 86, 87, 109, 141 iráni43, 48, 56, 57, 143, 155, 160, 162 kultúrhatás......................141 Irkuck ...................................11 Irnák .....................................72 Irnik ...... 42, 72, 88, 91, 98, 153 Irtis ........................... 45, 46, 63 Irtisz......................................36 Isdubárok..............................80 Isis ........................................89

Isperich................................. 43 Istár..................................... 147 Isten kardja ......................... 105 Isten ostora ..................... 52, 94 Isten Ostora ........................ 110 Ister..................................... 103 István ................ 2, 84, 123, 211 Isztár................................... 147 Itália................................ 45, 94 IV. Béla ................................ 95 izlandi................................... 93 izmaelita ............................... 96 J Jabdierti ................................ 91 Jafet ........ 81, 84, 102, 116, 119 Jáfet .......................... 82, 83, 85 Jaik ....................................... 85 Jakint .................................. 101 James Prinsep ....................... 20 James Tod............... 57, 58, 134 japán ............... 38, 90, 108, 165 Japán....................... 24, 90, 165 japánok ..................... 7, 90, 164 Japhetosz .............................. 84 Jareja ............................ 62, 134 Jászai .................................... 82 Jat ........................... 61, 62, 106 Jät ......................................... 66 Jatok ..................................... 61 Jáván..................................... 82 Jaxartes... 36, 37, 46, 64, 66, 67 Jehun .............................. 61, 67 Jeniszei ................................. 49 jeniszejvidéki........................ 40 Jenő ...................... 39, 168, 171 Jeremiás...................... 115, 117 Jerney ......................... 143, 170 Jeruzsálem ...................... 36, 37 Jesse Benedict Carter ........... 52 Jethwa-Kamari ..................... 62

189

jogar ............................... 35, 37 jogarok ..................... 35, 36, 37 jogar-ujgurok........................ 35 Jogra ..................................... 37 Jordán ................................. 118 Jornandes47, 55, 88, 106, 123, 135 Josua Stylites ........................ 85 Jóúszó................................... 97 Jüeban................................. 101 jüebani ................................ 101 juecsi .. 51, 64, 85, 86, 114, 130 jüecsi .................................. 123 juecsik ............................ 64, 65 jueh..................................... 130 juehti................................... 130 jugarok ................................. 16 Jugera ................................... 37 Jugria .................................... 37 jugur ..................................... 37 Julduz ................................... 61 Julian .................................... 43 Julián barát ....................... 5, 33 Jupiter................................... 89 Justinius................................ 91 Justinus................................. 83 Jut ......................................... 61 K kabar....................... 40, 56, 100 kabarok........... 41, 99, 121, 124 kabir ..................................... 83 kabiri .................................... 83 Kabul................ 12, 64, 66, 171 Kábul.................................... 64 Kachhawaha ......................... 59 Kachhwahak......................... 85 Kachwaha............................. 62 Kádár .................................... 83 Kadicsa................................. 83 Kadocsa ................................ 69

190

Kafsak ................................ 116 Kah-gyur ........ 25, 26, 113, 114 Kah-Gyur ........................... 112 Kah-nyur .............................. 27 Kajani ................................... 56 Kajurnorsz.......................... 131 Kala Chakra........................ 141 Kala-Bagh .......................... 130 Kala-chakra .......................... 27 Kala-Chakra ................... 27, 36 Kaladzs................................. 85 Kalahansa ........................... 108 Kalâpa ............................ 36, 37 Kaláz .................................. 119 Kaldea .................................. 80 Káldea ................................ 147 Kaleh .................................... 86 Kalevafi................................ 80 Kalevafiak ............................ 80 Kalevala ........... 77, 80, 89, 171 Kalidása................................ 65 Kalifa.................................... 45 Kalki Avatár ......................... 38 Kalkutta.............. 14, 21, 23, 57 kalkuttai.......................... 17, 58 Kállay ................... 79, 140, 171 Kállay Ferenc ............... 79, 171 Kalvin................................. 151 Káma .................................... 37 Kamennija babák.................. 68 Kánaán ................................. 82 Kanaudz ............................... 59 Kandahár .............................. 64 Kandra Kabos79, 140, 171, 175 kangar................................... 54 Kangar.................................. 91 Kangkü ............................... 101 Kaniska................................. 86 Kan-szu ................................ 34 Kanum.................................. 13 Kaofu.................................... 64

Kapilavastu................. 113, 114 Kapuvár ................................59 Kapuvári .............................126 Karácsonyi János 119, 126, 171 Karanzsin..............................73 Karcsa.................................120 Karma ..................... 52, 92, 151 Kárpát-haza ..........................74 Kárpátok7, 43, 72, 99, 156, 157 Karsa ..................................120 Kartal dűlő.................. 120, 152 Kashiapa ...............................26 Kashyapa ............................156 Kasmír ..................................12 Kaspi-tenger . 55, 105, 116, 130 Kaspi-tó41, 43, 46, 51, 60, 61, 86, 98, 138 Káta ....................................126 Kathi............................... 62, 63 Kathi-avar.............................62 katiárok...............................105 katiarusok ...........................104 Katona ........................ 151, 171 Kaukázus41, 42, 49, 53, 55, 81, 82, 87, 103, 105, 116, 119, 129, 130, 131, 133 kaukázusi39, 43, 49, 82, 116, 117, 133, 160, 163 Kaukázusvidék .....................43 kaukázusvidéki ............. 55, 163 kazár ............... 50, 56, 142, 155 birodalom .......................157 törzsek ............................158 Kazár .............................. 85, 99 Kazárbirodalom ..................138 kazárok ....................... 109, 138 Kazárok ..............................120 Keár ......................................83 Kék-Kálló .............................96 Keled ....................................83 Kelet-Ázsia...........................38

keletázsiai ............................. 40 Keleti Magyarország ............ 43 Keleti óceán........................ 105 Kelet-Magyarország ............. 99 Kelet-Turkesztán ................ 112 keletturkesztáni..................... 36 kelta .............................. 79, 135 Kemál Atatürk ................ 49, 52 Kende ......................... 119, 120 Kermanshah.......................... 12 Keszi..................................... 39 Ketel ..................................... 99 Keve ............................... 69, 83 Kézai69, 83, 88, 94, 99, 100, 102, 108, 109, 110, 135, 160, 171, 174 Kézai Simon ... 69, 88, 171, 174 Khabukszi-gyla..................... 91 Khákán ............................... 141 Khala-chahra ........................ 28 Khám .................................... 82 kharkas ............................... 137 Khasgar ................................ 90 Khasi .................................. 137 Khatal ................................. 141 Khatun ................................ 141 Khazar ................................ 121 khoitu.................................. 105 Khorassán............................. 12 Khulatsi .............................. 105 Khulghatsi .......................... 105 Khun..................................... 49 Khus ........... 81, 82, 85, 86, 111 Khusdia ................................ 87 Khusistan........................ 82, 86 khusita .................................. 85 khusiták ................................ 87 Khusnaváz ............................ 85 Khuzun ............................... 117 Kian ...................................... 61 Kichi............................... 62, 63

191

Kiev.................................... 107 kígyó............. 61, 122, 135, 136 kígyók......... 135, 136, 137, 149 kígyó-törzsek........................ 61 Kígyótörzsek ........................ 60 Kína11, 16, 37, 46, 48, 51, 61, 72, 86, 101, 130, 164, 165 kínai6, 18, 19, 26, 34, 35, 36, 38, 39, 42, 47, 48, 51, 59, 60, 61, 62, 63, 65, 79, 86, 91, 101, 108, 111, 116, 117, 130, 145, 146, 149, 155, 167 birodalom ................. 49, 101 fal48 határ ................................. 90 mítosz............................. 136 nagyfal ....................... 47, 51 tábornok ........................... 64 kínaiak36, 38, 46, 47, 64, 107, 113, 130, 164 Kingán .................................. 38 King-li ................................ 107 Kingsmill........ 47, 57, 108, 170 Kiov.................................... 107 Kiow..................................... 99 Kipcsák................................. 46 Kipin..................................... 64 Király György .............. 77, 171 Királyfikarcsa ..................... 120 kirgiz .......................... 121, 165 Kis Tibet............................... 38 Kis-Ázsia.............................. 60 Kis-Bokhara ......................... 46 Kisgógánfa ......................... 119 Kisgyalán.............................. 97 Kis-India............................... 39 Klaproth........................ 45, 171 Klingsor von Ungerlant........ 78 Kobad ................................... 91 Kodály .................... 79, 80, 171 Kohlugu-szoros .................. 117

192

Kokhand ............................... 61 Kol.................................. 38, 53 Kolaxais ..................... 104, 105 Kölcsey....................... 119, 171 Kolozs .................................. 97 Komárom ..................... 68, 120 kommunista ........................ 165 Kong-tsens ........................... 26 Konrád.......................... 78, 119 Konstantin43, 54, 91, 99, 121, 125, 126 Konstantinápoly ................... 12 Konstantinos Porfirogenetos 40 koreai.............................. 38, 41 Korhány.............................. 120 korhányhalmok..................... 69 Korógy ................................. 96 Korógypuszta ....................... 97 Kőrös...................... 11, 71, 168 Kőrösök................................ 96 Korozmia........................ 39, 99 korozmiai ........................... 100 Koruk ................................... 54 Kosala ................................ 113 kozár................. 40, 43, 96, 164 kozárok..... 40, 56, 99, 116, 156 Közép-Azsia......................... 79 Középázsia ........................... 46 Közép-Ázsia............. 49, 65, 86 középázsiai35, 40, 42, 61, 79, 143, 153 Közép-India........................ 110 KözépVolga ....................... 103 köztörök ......................... 40, 41 Kraknakátai ........................ 126 Kremhelt............................... 93 Kréta..................................... 87 Krim-félsziget ...................... 47 Krimhild ............................... 93 Krishna ............. 23, 59, 62, 111

Krisztus22, 25, 27, 45, 50, 118, 136, 140, 175 Krisztus Urunk .....................22 Krohn Gyula.........................68 Krömhelt...............................93 Kronosz ..............................129 Krum kán............................100 Kuartzi-tzur ..........................91 Kubán ..................... 42, 91, 116 kubánvidéki ..........................55 Kulche .................... 48, 83, 119 Kulchey de Gug..................119 Kulcsa...................................36 Kuma ........ 42, 43, 55, 116, 117 Kummagyeria .......................43 kun40, 68, 75, 79, 126, 127, 170 Kun....................... 61, 127, 174 Kun László ..................... 75, 95 Kund ............................. 68, 120 Kundalini............................136 Kündü .................................120 Kung .....................................36 Kunga-Nying-po...................36 Kur.............................. 131, 133 kurgánok......................... 49, 69 Kurt ................................ 42, 72 Kürt ......................................39 Kurzán ................................120 Kusa........................ 59, 85, 111 kusán ....................................86 Kusán.............................. 85, 86 Kusánbirodalom ...................86 Kusán-húnok ......................134 kusánok........................... 85, 86 Kusánok..............................141 Kushambhi .........................113 Kushiták ....................... 59, 111 kutai....................................134 Kuun Géza.............. 17, 18, 171

L Labore .................................. 12 Ladak.............................. 12, 17 Laelih.................................... 65 Lahore .................................. 60 laka-szkíta ............................ 56 láma .................. 12, 14, 35, 147 lámák .............................. 22, 28 lapp....................................... 53 Lara .............................. 59, 111 Laríták ................................ 111 Larnica.................................. 12 Lassa..................................... 15 Lassza................................... 16 Latakia.................................. 12 latin18, 47, 74, 75, 78, 79, 92, 147, 154, 164 Lau-schang ........................... 48 Lebediasz.............................. 54 Leh ....................................... 12 Lehel................................... 151 Lemminkäjnen.............. 89, 171 Lemuria ................................ 37 Leo pápa ............................... 93 Lét ........................................ 83 Leuente................................. 48 Levédia................................. 39 Levediai................................ 43 Levente................................. 83 Lhassza......... 23, 28, 35, 37, 97 Li Tai Po............................... 50 Li Tai-Po .............................. 94 Liang .................................... 47 lichabi................................. 113 Ligeti Lajos .............. 34, 48, 49 Lipoxais...................... 104, 105 Li-Tai-Po .............................. 94 Litsabi................................. 114 Lobpor .................................. 36 Lóczy Lajos .......................... 37 London ........................... 25, 58

193

londoni ........................... 15, 58 Lord Amherst ....................... 13 Lucifer ................................ 130 Lukácsi Kristóf............. 85, 172 M Macmurdó ............................ 62 mácsói Anna......................... 95 Madai ................................... 82 Mádara ................. 69, 152, 160 Madarai .............................. 162 Madhyamika......................... 22 Madonna............................. 136 Madzsar ................................ 42 Magas ................................... 61 Magna Hungaria........... 43, 101 Magna Hungária................... 46 Mágóg81, 82, 92, 102, 107, 115, 116, 117, 118, 119 Magor ....................... 87, 89, 90 mágus pap................... 148, 151 mágus vallás ....................... 142 mágusok ....... 57, 101, 147, 148 magyar2, 5, 6, 7, 36, 37, 39, 41, 43, 45, 46, 52, 73, 78, 79, 86, 89, 95, 96, 110, 119, 123, 145, 155, 160, 164, 167, 168, 170, 171, 173, 174, 175 államalapítás .................. 138 családok ......................... 120 eredet................................ 19 faj8, 22 fajta .................................. 19 fajú ................................... 73 fehér ............................... 123 festőművész ................... 126 föld..................................... 7 hagyomány..................... 105 harcmodor ...................... 159 haza .................................. 72

194

hit148 jövő .................................... 8 király................................ 99 királyok ............................ 92 kocsi................................. 68 közönség ........................ 159 krónikaírók....................... 39 mesék ............................. 132 mythológia ..................... 140 nemzet.............................. 34 nemzetségek................... 119 nép39, 40, 41, 72, 73, 76, 101, 124, 158 népmesék ....................... 106 néprege........................... 136 népzene ............................ 79 név ....................... 90, 92, 93 nevek................................ 93 nők ................................... 68 nyelv ............ 41, 47, 56, 139 öncélúság ....................... 165 őstörténelem..................... 54 őstörténet.......................... 12 regősök............................. 78 sírok ................................. 68 személynevek................... 48 szokás............................... 70 szókincs ........................... 53 szöveg ........................ 14, 21 társadalom........................ 33 történetírás ............. 102, 154 törzs ................................. 89 törzsek............ 123, 125, 158 törzsszövetség .................. 43 tudós................................. 47 ujgur................................. 35 úr 97 vallás .............................. 142 vértanú ........................... 142 vezér............................... 157

Magyar15, 17, 20, 21, 22, 24, 33, 42, 48, 49, 57, 66, 73, 80, 81, 93, 108, 119, 131, 143, 158, 160, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 211 Magyar Keletázsiai Társaság 24 Magyar Tudományos Akadémia ................... 20, 21 Magyar Tudós Társaság . 15, 22 magyar-hún..................... 73, 76 magyari.................................42 Magyari ................................42 magyarok.................. 34, 40, 99 magyarok-húnok...................23 Magyarország7, 15, 21, 43, 59, 67, 92, 95, 96, 123, 124, 150, 160, 170, 172, 211 magyarság7, 8, 39, 41, 53, 73, 74, 78, 79, 80, 99, 116, 121, 125, 133, 139, 154, 156, 157, 160, 161, 163, 165, 167, 168, 169, 173, 175 mítosza ...........................156 Magyer ........................... 88, 91 Magyeri .......................... 43, 55 Mahabharata6, 33, 54, 59, 68, 134 Mahabharáta ................. 14, 134 Mahábharata .......................134 Mahi .....................................63 Makwana ........................ 62, 63 Malan....................................21 Malva....................................65 Mandala................................27 Mandsu .................................51 mandzsu............................ 6, 41 mandzsú................................18 Manes ...................................87 Mani ............................. 87, 150 Mani khán.............................87

Manó .................................... 87 Manu .......... 59, 61, 67, 87, 111 Manus................................... 87 Mao-tun .............................. 109 Mao-Tun............................... 42 Máramaros.......................... 124 Maravar ................................ 85 Marcus Dods ...................... 112 Marduk ................................. 87 Mari .................................... 134 Márk ........... 69, 83, 84, 92, 119 Márk Krónikája .................... 83 Marosköz.............................. 95 Marót .................................... 97 Marsi .................................... 87 Marwar ................................. 59 Marwár ............................... 111 massagéta ....................... 51, 56 Massagetae ......................... 106 Massageták ........................... 60 Mathura .............................. 113 Matsya Avatar ...................... 84 Mátyás ........ 43, 46, 77, 94, 164 Matzaron .............................. 55 Mau-tun ................................ 48 Mawaru-n-nahr..................... 60 Mazar.................................... 43 Mazar-Dag............................ 93 Mazar-folyó.......................... 93 Mazda........... 75, 119, 144, 146 hit142, 146 vallás ...................... 138, 141 mazdayaznán ...................... 142 McGovern .................... 86, 141 Mdo ........................ 27, 28, 113 médek ................................. 110 Média.......................... 106, 141 Megy .................................... 92 Megyer ................................. 92 megyeri................................. 42 Meher Dáver....................... 145

195

Melich János................. 75, 111 Mén-Marót ..................... 96, 98 Menny .......................... 88, 145 Ménrót .......................... 96, 100 Menroth .......................... 83, 87 Menróth ................................ 88 Ménroth ................................ 90 Meotis....................... 55, 87, 88 Meotisz........... 41, 87, 105, 133 mervi .................................. 146 Mésekh ................................. 82 Mészáros Gyula.............. 49, 55 Method ............................... 157 Metois................................. 105 Mewar ............................ 59, 63 Mewari Ranák ...................... 59 Mihály .................................. 80 Mihir..................................... 85 Mihiragula ............................ 85 Mihirkula............................ 110 Mikádó ............................. 7, 72 Mike ............................... 48, 83 Ming ............................. 85, 156 Mingi.................................... 48 Minos ................................... 87 Mirkula................................. 65 Miske.................................... 83 Mithra........... 51, 141, 152, 168 Mithra-gyula......................... 65 Mithraizmus ......................... 51 Mithras ... 79, 90, 143, 152, 153 Mithrás ....................... 129, 143 Mitzráim............................... 82 Mobad ................................ 141 mocsárláz.............................. 35 Modi50, 52, 56, 65, 85, 91, 110, 141, 144, 172 Módi ..................................... 92 Moger ................................. 102 Móger ................................. 119 Moghdzsi.............................. 63

196

mogul ............................. 50, 63 Mogul ................................... 61 Mogy .................................... 92 Mogyer ..................... 55, 72, 92 Mogyeri................................ 55 mohácsi vész ................ 40, 160 mohamedán .................... 79, 96 Mohamedán.......................... 68 mohamedánok ........ 18, 63, 142 Mohammed ................ 112, 168 Moldova ............................. 111 Molenburg.......................... 103 Monarchia ............................ 15 Monda .................................. 53 Monerieff ............................. 51 mongol6, 18, 38, 40, 41, 45, 50, 57, 61, 62, 63, 66, 72, 79, 84, 87, 90, 91, 94, 103, 105, 108, 117, 138, 164, 167 Mongol ................................. 61 Mongolia ............................ 165 Mongólia ...................... 90, 169 mongolok20, 35, 37, 45, 46, 85, 105, 150, 164 mongoloknál......................... 69 Mongolország....................... 46 Mont Abu ........................... 111 Moór Elemér ........................ 40 Moorcraft ............................. 21 Moorkraft ............................. 12 mordvin ................................ 53 morvák ............................... 157 mosony ............................... 124 Moszkva ............................... 11 Mózes ... 81, 83, 85, 86, 89, 117 Much .................................... 48 Müllenhof............................. 48 Munda .................... 38, 66, 175 Mundzuk ............................ 110

N Nag .......................................60 Naga ........................... 135, 136 Nagas..................................105 Nagy Károly ................. 98, 107 Nagy Péter ..........................127 Nagy Sándor102, 115, 116, 117, 118, 130, 134, 167, 172, 174 Nagy-Bolgárország...............43 Nagyenyed............................11 nagyenyedi ...........................11 Nagyfal ...............................117 Nagykáta.............................126 Nagykőrös .................... 71, 119 Nagyszentmiklós ..................95 Nagy-tó.................................47 Naoshirvan ...........................56 Naoshirván ...........................56 Naoshisvan .........................117 Nap59, 62, 66, 67, 85, 90, 109, 110, 142, 153 dinasztia ................... 85, 111 Nap dinasztia ........................59 Nap nemzetség .....................59 Napcsalád .............................59 Napisten108, 122, 148, 152, 153 Napkirály..............................65 Napoleon ................................7 Napóleon ............................159 Napország...............................6 Napos..................................105 Naráda ..................................92 Natsu ....................................90 Naval ..................................116 Nebróth.................................83 Neilos .................................130 Nekhó .................................118 Némäti Kálmán.....................47 Nembrothus ..........................83

német .......... 47, 73, 93, 95, 142 császár...................... 98, 157 császárok........................ 107 eredetű.............................. 73 költő ................................. 78 monda............................... 76 nép.................................. 165 szájíz ................................ 78 Németh Andor .................... 116 Németh Gyula34, 48, 53, 75, 173 Németország........... 51, 52, 107 Nemprót.................... 81, 97, 98 Nemproth.............................. 83 Nempróth...................... 83, 119 Nemrót.................................. 98 Nemroth................................ 83 Nepál ............................ 17, 113 nepáli .................................. 113 Nestor ................................. 123 Netad .................................... 94 Neumann .............. 49, 103, 105 Newári Ranák..................... 111 Nibelungenlied ..................... 78 Niebuhr....................... 103, 173 Nil....................................... 130 Nilah................................... 130 Nílus ........................... 105, 130 Nimród81, 82, 83, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 98, 100, 106, 111 Ninive................................... 86 Ninus .............................. 83, 86 Nippon.................................... 6 Noé ..... 81, 82, 83, 84, 115, 132 Noin-Ulai.............................. 49 normann................................ 99 Nya-Khritsan-po................. 114 Nyírség ............................... 124 Nyugat-Ázsia...................... 116 nyugatázsiaí.......................... 46 nyugateurópai ............... 98, 112

197

Nyugat-Tibet .................. 20, 97 nyugat-tibeti ......................... 12 O Obor ..................................... 81 ó-bulgár ................................ 89 Odessza ................................ 11 Ogr ....................................... 81 ogur .............................. 41, 121 Oguz ..................................... 40 Ögyek ................................... 83 Oláh...................................... 76 olasz ........................... 159, 165 Olaszország ........................ 159 Oleg...................................... 99 Olympos ......................... 80, 90 Olympus ..... 106, 129, 131, 139 Ompod.................................. 83 Onech ................................... 89 Oneth .................................... 89 Onghó................................... 69 Onghon......................... 69, 153 onogur ................ 42, 43, 55, 91 Onogur ......................... 55, 142 óperzsa ............................... 112 Orenburg .............................. 46 Orkhon ................................. 49 orkhoni ....................... 121, 150 Orkhoni .............................. 109 örmény........ 12, 55, 85, 87, 117 Ormuzd............................... 144 Orosius ....................... 135, 173 Örösur................................... 99 orosz . 48, 73, 93, 101, 164, 165 oroszországi.................... 69, 77 orpheusi .............................. 129 Orsolya ................................. 93 Os-et-i................................... 55 ős-finn ................................ 103 őshaza............................. 23, 33 osi ......................................... 55

198

Osiris .......................... 132, 136 ősmagyar68, 83, 89, 107, 136, 139, 148, 149, 153, 154, 160, 161, 162, 163 vallás ...................... 139, 140 ősmagyarok51, 70, 87, 116, 120, 141, 142, 150, 153 ősperzsa.............................. 108 ostrogothok......................... 103 ősturáni................................. 80 oszét ..................................... 55 Oszét-föld............................. 55 osztják .................................. 53 osztjákok ........................ 37, 54 Osztyák................................. 53 osztyákok ....................... 54, 92 Othmár ................................. 83 Ottokár ................................. 95 ou-huon ................................ 63 Oxus ............................... 46, 51 Oy......................................... 90 ozmán ..... 40, 49, 138, 156, 164 ozmán török.......................... 40 özönvíz ................... 83, 84, 133 P Pacinak ................................. 91 pahlavi.................................. 92 Palas ................................... 105 Palesztina ........................... 118 Páli ..................................... 106 Pallas Athene...................... 136 palóc ..................................... 79 Panda.................................. 134 Pandafa............................... 134 Pandavák .............................. 54 panditok................................ 26 Pandu.............................. 59, 60 Pandzsab................... 51, 64, 66 Pannonhalma ...................... 119 pannonhalmi....... 119, 160, 162

Pannonia ................... 84, 94, 98 Parabrahm...........................108 paralaták .............................104 Páris......................................93 Parker ............. 47, 57, 101, 173 parszi .... 92, 143, 144, 145, 146 parszik ................................148 parszüzmus .........................144 pártusok ........................ 64, 142 pasiani ..................................60 passaui .................... 78, 91, 108 pa-su-ki-li .............................48 patinák ........................ 126, 142 Pauler Ákon..........................95 Pavie .....................................23 Pe tanju.................................47 Pecsora .................................37 Peking............................. 25, 48 perezi ....................................65 Permia...................................43 Peronne páter........................88 perzsa12, 19, 54, 56, 82, 91, 138, 142, 148 király ..............................117 nép..................................141 perzsák55, 103, 142, 143, 146, 151 Perzsia12, 54, 56, 82, 85, 87, 130, 141, 147, 153 Pesavár .................................12 Peshadai................................56 Pest ... 89, 97, 99, 111, 126, 172 Petz Gedeon..........................73 P'hal-ch'hen ..........................26 Philoteria ............................118 Phrigia ..................................87 Pilgerin .................................91 Pilgrin ........................... 78, 156 Piligrin..................................91 Pilis-hegység ......................162 Pilon .....................................86

Pinkerton .............................. 61 Pishon................................... 82 Pliszka .................................. 69 Podpál................................... 19 pogány67, 68, 75, 86, 97, 136, 150, 154, 161, 162, 171 vallás .................................. 7 Pokol .................................. 145 Polybius.............................. 118 Pomáz................. 119, 143, 162 pomázi ................................ 152 Pomeria .............................. 103 Pontus................................. 104 pontuszi ................................ 49 Porta Speciosa .................... 120 Pórus................................... 133 Porussia .............................. 103 Pot ........................................ 19 Pourusaspa.......................... 133 pozsony .............................. 124 pozsonyi ......................... 78, 83 Prága..................................... 95 prákritos................................ 66 Pratihara ............................... 62 Pray ...................................... 34 Pray György ....................... 164 Prayaga............................... 113 Prinsep.................................. 21 Priscos rhetor 93, 106, 110, 162 Priscus rhetor.................. 55, 77 Priszkosz ............................ 156 Procopius.............. 55, 123, 173 Promatha ............................ 130 Prometheus61, 68, 81, 89, 128, 129, 130, 131, 132 Ptolemeus ............................. 64 Pukdal................................... 13 Puranabeli............................. 60 Puranák..................... 58, 60, 61 puritánok ............................ 139 Put ........................................ 82

199

Q Querfurti Szent Brunó ........ 123 R R’Gyud................................. 27 Radloff ......................... 48, 173 Radzsadasthán ...................... 69 Radzsagriha ........................ 113 Radzsasztán .................... 57, 58 radzsput .............. 62, 67, 68, 69 Radzsput............................. 134 Radzsputana ......................... 58 Rádzsputana ....................... 114 radzsputok .. 62, 63, 66, 68, 153 Radzsputok........................... 66 Raghu-Vanca........................ 65 Rakshasák............................. 80 Ráma ................ 59, 69, 85, 111 Ramajana.............................. 69 Ramstad................................ 38 Ráthonyi János ..................... 90 Rathor................................... 62 Rawlinson................... 103, 155 Regino apát........................... 92 Renan Ernő................. 118, 173 Réva ..................................... 69 Rgyud ................................... 27 Riedl Frigyes ........................ 73 Rigvédák .............................. 66 Rishi ..................................... 84 Ri-thlen............................... 137 Róbert Károly..................... 137 Rodusi Apullonius.............. 102 Roessler ................................ 73 Róma51, 56, 63, 74, 87, 91, 93, 109, 138, 140, 142, 157 római51, 91, 93, 139, 140, 148, 152 kőfejtő ............................ 152 légiók ............................. 138 limes............................... 162

200

pap ................................. 140 táborhely ........................ 152 vár .................................... 99 római birodalom ................... 51 Római Birodalom ................. 45 románok ............................. 125 Royal Asiatic Society ..... 21, 58 Rudolf .................................. 95 Rurik .................................... 99 Rusz.................................. 4, 85 ruthének...................... 102, 125 S sabar ..................................... 55 sabásiai ............................... 129 Sabasius...................... 129, 143 Sabausiai ............................ 131 sabir...................................... 55 Sacan .................................. 105 sacarauli ............................... 60 Sahname ............. 141, 143, 169 Sahnámé ............................... 57 Sáh-Náme........................... 131 Saka.................. 59, 60, 68, 114 Sáka.................................... 112 Saka Dwipa .......................... 59 Sakadvipa ..................... 60, 111 Sakadwipa ...................... 61, 68 Sakasena............................... 60 Sakatai.................................. 61 Sakataj................................ 111 sakhak .................................. 62 Sakya.................................. 112 Salamon.............................. 107 sámán ..................... 36, 81, 137 sámánizmus .......................... 36 sámánok ......................... 35, 36 sámánvallás .......................... 36 Sambos ............................... 134 Samo..................................... 38 Samothrace........................... 83

Samye ...................................28 san-jü ..................................108 Sankrant................................70 Santanu ...............................134 saragur .......................... 55, 121 Sárga-folyó ...........................64 Sárga-tenger .........................63 Sárika....................................26 Sarju .....................................69 sárkány . 80, 122, 135, 136, 137 rend ................................136 Sárkány................. 81, 122, 137 Sárrét ....................................96 Sarwaiya ...............................62 Saul.....................................118 Saurastra ...............................63 Sauromatian........................106 Scythia..................................92 Scythogol............................129 Scythopol.................... 118, 143 Séba ......................................82 Sebestyén...................... 78, 174 Sebestyén Gyula ...................78 Sehlözer................................73 Seidon...................................12 Sem.......................................82 Semiramis.............................86 semita ............................. 81, 85 sémita ........................... 83, 155 sendai....................................24 senyü .................. 101, 108, 109 Seramis .................................86 Ser-csín.................................26 Serragun ...............................55 Sesostris................................83 Shakya ................ 112, 113, 114 Shakya Rikhrot-pa..............114 shamán................................147 shámán.......... 97, 131, 136, 141 shamantizmus .......................27 Shambala .......... 35, 36, 37, 141

Shambali............................... 37 Shamballa ............................. 27 Shams-ul-alma.................... 144 Sheshnagdes ......................... 60 Sheshnagdesa ....................... 60 Sheshnay .............................. 60 Shesnay ................................ 60 Shravasti............................. 113 Shuddhodana .............. 112, 113 Sicambria............................ 110 Sicilia.................................. 129 Siciliai Diodoros......... 105, 106 sidhik .................................... 28 Sifahián ................................ 36 Sigace-ó................................ 97 Sihon .................................... 27 Si-King ................................. 44 Silar ...................................... 62 Simonax.............................. 103 Sinamru .............................. 108 Sinclair ................................. 66 Singar Chuori ....................... 63 Sing-Yung ............................ 65 Sirt ........................................ 46 Sita............................ 27, 36, 37 Siva............................... 70, 136 Siva éjszakája ....................... 70 Sivaratri ................................ 70 Skandagupta ........... 56, 65, 100 Skandagupták ....................... 65 Skander bég .......................... 12 Skandinávia ........................ 103 skandinávok.......................... 93 skirek .................................. 103 skolotusok .......................... 104 Skythia Minor....................... 47 sobamogera ........................ 100 Soka.................................... 105 Soltszéki ............................. 120 sólyom .................................. 72 Soma................................... 145

201

Somogy ................................ 97 Songar .................................. 72 Sonkar .................................. 72 sopron................................. 124 Sopron .......................... 97, 119 Sorbonn .............................. 113 Sosiosh ................................. 38 Sourvjaki .............................. 70 Spanyolország .............. 51, 159 St. Gallen............................ 161 Stan-gyur .......... 25, 36, 37, 114 Stein Aurél ......... 117, 123, 174 Strabo ............... 47, 60, 64, 174 su 47, 48, 51 Su61 Sung-Yung ........................... 65 Surlódana............................ 115 Surya .............................. 58, 59 Suryavansa ........................... 59 Susiana ................................. 82 Sutlej .................................... 60 Sutra ..................................... 26 Sycambria........................... 162 szabar ............................. 54, 55 szabarok................................ 54 szabartoiaszfaloi ................... 54 szaber ................................... 55 Szaber................................... 55 szaber-hún ............................ 55 szabir .......... 43, 50, 55, 81, 172 Szabir ....................... 43, 55, 91 szabír .................... 40, 133, 160 szabir-hún............................. 91 szabír-hún............................. 55 Szabirkán.............................. 98 szabirok ................................ 55 Szabó Dezső ........................... 2 Szabó Károly94, 171, 174, 175, 211 szák....................................... 64 száka................................... 112

202

Szakakátai .......................... 126 Szákja ................................... 59 Szaklat.................................. 85 Szákya .................................. 26 Szalárd................................ 159 Szallam....................... 116, 117 Szalmakátai ........................ 126 Szamara.............................. 116 szamarai ............................. 116 szanszkrit14, 18, 23, 27, 53, 54, 66, 87, 92, 108, 130, 146 művek .............................. 26 Szarmata............................. 106 szarmaták ........................... 103 Szasszanidák ........................ 65 szász ..................................... 73 szaszanida........................... 143 szászok ......................... 51, 125 Szatmár............................... 126 Százhalom .......................... 120 sze ........................................ 64 Széchenyi Béla ............. 37, 174 székely5, 11, 33, 40, 100, 109, 142 népballadák ...................... 77 székelyek.. 95, 96, 99, 100, 157 székely-hún .......................... 76 székelymagyar...................... 15 Szekér Joachim..................... 34 szel ....................................... 64 szeldsuk.............................. 108 szeldzsuk ............................ 164 Szempte...................... 119, 120 Szent Genovéva.................... 93 Szent György...................... 137 Szent István42, 92, 95, 99, 111, 120, 123, 158, 160, 170, 173 Szent Izidoros....................... 92 Szent János38, 80, 115, 117, 122, 132, 142, 151 Szent Jeromos .................... 116

Szent László ........... 75, 90, 126 Szent Márton ......................162 Szent tűz .............................141 Szente ................. 119, 120, 171 Szente-Mágócs ... 119, 120, 171 Szentföld...............................45 Szentlőrinckáta ...................126 Szent-Mágus.......................120 Szentmártonkáta .................126 Szentsó ...............................120 Szenttamáskáta ...................126 szerbek................................125 Szerémség.............................99 Szervác .................................93 Szervény ...............................83 Szevillai Izidor ...................116 Sziamek ..............................131 Szibéria...............................127 szibériai .............. 127, 146, 147 Szilágyi.................................77 Szinnyei József .....................33 szír .............. 116, 117, 118, 172 szittya .................................112 szkíta57, 58, 60, 61, 62, 66, 67, 68, 69, 81, 90, 102, 103, 104, 105, 106, 112, 113, 114, 116, 117, 118, 126, 130 csoport............................118 eredet..............................132 eredetű..............................62 forrás ..............................106 források ..........................131 íj 131 kardkultusz.....................107 királyok ..........................131 legendák .........................104 mép.................................118 népek................................68 név..................................102 szokások................... 67, 153 telep..................................59

törzs.................................. 63 törzsek.............. 60, 114, 130 szkíta-hún ........................... 113 szkíták51, 61, 64, 68, 82, 85, 102, 103, 104, 105, 133, 143, 150, 152, 160 földje .............................. 104 királya ............................ 131 városa ............................. 118 szkítaság ............................... 57 szkítaszarmata .................... 162 Szkítes ........................ 104, 105 Szkíthia................................. 82 Szkítia59, 60, 67, 68, 99, 102, 103, 107, 111, 119, 131 szkitiai ................................ 102 Szklemár............................... 73 szláv.......................... 11, 49, 93 föld ................................. 123 népek................................ 99 név.................................... 99 rabszolgák ...................... 154 szavak............................... 41 törzs.................................. 99 törzsecskék..................... 155 szlávok.......... 81, 103, 155, 157 Szoárd................................. 159 Szogdak .......................... 47, 48 szogdi ................................... 48 Szogdiana ............................. 64 Szogdiána ............................. 64 szogdok ................................ 48 Szolnok................................. 97 Szörény............................... 125 Szourva......................... 70, 153 Szt. Hieronymus ................... 47 Szt. István............................. 93 Szt. László .......................... 101 szu ........................................ 64 Szuktag................................. 47 Szuk-tak................................ 47

203

Szultán.................................. 97 szumir................... 17, 106, 155 szumír......... 132, 135, 139, 147 Szumiria ............................... 86 szumirok......................... 84, 87 szumírok....... 27, 139, 142, 151 Szuria ........................... 70, 153 szurja ...................... 61, 70, 153 Szurja ........................... 62, 153 Szűz.................................... 136 T Táborhegy .......................... 118 Tadzsik ................................. 60 Tadzsikok ............................. 60 Tagányi Károly............. 77, 174 Tahia..................................... 64 Tak ................................. 60, 62 Taklamakán ........................ 117 Taks...................................... 83 takshak ........................... 60, 62 Takshak .................... 60, 61, 62 Taksony ................................ 96 táltos ................................... 101 Tamais ................................ 115 Tanaus .................................. 83 Tangra ........................ 150, 153 Tanhu ................................... 83 Tankátai.............................. 126 Tantra ................................... 27 Tápió ............................ 89, 150 Tápiószentmárton ................. 90 Tarah .................................... 83 Tarbagataj........................... 101 Targit.................................. 105 Targitaos............................. 104 Tarján ................................... 39 tarkhakhu............................ 105 Tartarus .............................. 129 Taskent ................................. 61 Tassi láma............................. 97

204

Tatan .................................... 63 tatár40, 46, 50, 61, 62, 84, 105, 152, 164 Tatár ..................................... 50 tatárjárás ......... 67, 97, 111, 160 tatárok .................................. 63 Tatárok ................................. 51 Tatárország......... 34, 39, 45, 46 Taurus ................................ 115 Távol-Kelet ............................ 6 Teesa .................................... 13 Teherán................................. 12 Tele ...................................... 46 Teleki Pál ................... 6, 52, 75 Temes ................................. 125 Temesvár.............................. 11 Tenger ........................ 150, 153 Terrai.................................... 15 Testei-Lapapu....................... 35 Tétény................................. 111 Teté-tlen ............................. 136 Thana...................... 81, 83, 119 Themis Gea ........................ 130 Theophanes .......................... 55 Theophilactus ....................... 55 Theophylaktos ............ 148, 149 Therumtis ........................... 137 Thierry Amadé ............. 94, 211 Thirás ................................... 82 thlen.................................... 137 Thot .................................... 145 Thráciá ............................... 105 Thubál .................................. 82 Thunman .............................. 73 Thuróczi ....................... 83, 148 Thuróczy ...................... 76, 148 Tibet12, 15, 17, 18, 19, 20, 21, 23, 25, 28, 35, 36, 37, 59, 64, 92, 97, 111, 113, 136, 141, 168 tibeti

angol.................................14 beavatottak .....................135 évkönyvek ........................35 falu ...................................13 fogalom ............................13 geográfia ..........................18 gyűjtemény.......................21 hagyomány.......................37 irodalom ............... 12, 25, 33 írók .................................114 kolostorok ......................141 könyv ...............................35 könyvek...................... 25, 37 könyvfordítások ...............25 könyvgyűjtemény...........112 lámák..............................147 munka..................... 113, 114 művek...............................14 név...................... 26, 27, 112 nyelv12, 17, 18, 19, 21, 97, 113 nyelvtan............................14 szent könyvek...................27 szó ....................................13 szótár.......................... 21, 53 tanulmányok......... 14, 18, 25 út 13 zarándokok.......................24 zárda........................... 13, 14 zárdák......................... 14, 18 Tibeti ..................................175 Tibeti Aranyszabályok könyve .........................................11 Tibeti Aranyszabályok Könyve .........................................17 tibetiek.............. 19, 20, 26, 117 Tigris ....................................85 Timur....................................61 Timurlenk .............................55 Tisza ....................... 13, 95, 162 Titalja ...................................15

titán....................... 84, 128, 129 titáni................................ 82, 83 titsabi .................................. 115 tjele....................................... 46 tochari................................... 60 tochárok................................ 64 Tod58, 62, 65, 66, 70, 106, 111, 134, 175 Toghrul............................... 108 toiaszfaloi ............................. 54 Tokar .................................... 60 tokár...................................... 51 Tokaristan............................. 60 Tomyris ................................ 60 Ton-war ................................ 62 Toramana.............................. 65 Toramána.............. 85, 100, 110 Torda .................................... 83 török38, 40, 41, 42, 45, 46, 48, 49, 50, 54, 57, 72, 75, 79, 82, 89, 92, 95, 97, 108, 110, 111, 121, 142, 143, 149, 161, 162, 164, 165, 172 hatás ............................... 155 hatások ............................. 41 jövevényszavak ................ 41 mép ................................ 152 nép.................................... 98 népek.. 42, 77, 134, 149, 159 nyelv ................................ 96 rokonság........................... 40 törökfajú6, 34, 40, 68, 103, 116, 138 török-hún .............................. 72 töröklakta.............................. 12 törökök34, 42, 45, 56, 99, 148, 150, 164, 169 török-tatár ........................... 110 Torontál ........................ 97, 125 Tortan ................................... 50 tót73

205

Tóth Jenő.............................. 70 tótok ................................... 125 transkaspi.............................. 57 Transkaukázus...................... 86 Transoxonia.......................... 60 Tripolis ................................. 12 Trisawi ................................. 63 Tschi-tschi ............................ 48 Tuar ...................................... 62 Tudományos Akadémia........ 34 Tudós Társaság..................... 17 Tughlak ................................ 61 tukiu ................................... 152 tukue............................... 36, 46 tukuek................................... 46 Tum .................................... 132 Tumen .................................. 97 Tündér Ilona ............... 132, 150 tunguz................................... 38 turán faj7 hódítója .......................... 165 Turán ........ 56, 57, 60, 141, 169 turáni5, 6, 20, 57, 66, 70, 84, 86, 87, 88, 102, 103, 112, 128, 129, 130, 131, 151, 155, 164, 165 állam .............................. 165 népek.............................. 165 turániak............. 5, 66, 112, 133 turánizmus .......................... 7, 8 turánok ............................... 132 Turánok ................................ 66 turk ....................... 63, 121, 164 Turk.......................... 43, 56, 85 türk40, 41, 49, 56, 57, 77, 84, 88, 109, 150, 156 feljegyzések ..................... 75 magyarság ........................ 79 nép.................................. 152 nyelv ................................ 74

206

uralkodók ....................... 104 Turkesztán........ 36, 41, 86, 103 turkesztáni .............. 57, 60, 158 turk-hún................................ 92 Turkistán .............................. 60 turkok ............... 36, 40, 54, 149 turlak .................................. 108 Turnicsa.............................. 126 Turóczi ......................... 48, 107 Túróczi János ....................... 48 Turóczy .............................. 119 Turul..... 72, 100, 108, 120, 122 Turushka............................... 60 Turvasu................................. 59 Tushita................................ 113 tűzimádó....................... 86, 142 tűztemplomok..................... 141 U Udaipuri Rana ...................... 58 Ugek ........................... 102, 107 Ugocsa................................ 124 ugor35, 36, 38, 40, 50, 53, 56, 66, 110, 133, 168, 171 déli ........................... 56, 133 faj66 indiai ................................ 66 népek.......................... 66, 85 nyelv ................................ 40 rokonság........................... 40 származás......................... 39 szövetség.......................... 42 Ugor ............................... 40, 55 ugorság ................................. 42 déli ................................... 53 északi ............................... 53 Ugra...................................... 37 Ugrai monostor .................... 68 Uhu....................................... 36 Ui36 ujgur ............. 34, 36, 49, 90, 94

ujgur-hún ..............................34 ujgurok ..................... 34, 37, 49 újgurok ........................... 34, 49 Ujja-Yani............................113 Ukko ...................................150 Ukkó .....................................70 Ukkon ........................... 70, 153 ukkonpohár...........................70 Ukko-pohár.........................150 Ung............. 102, 111, 120, 124 Ungar....................................92 Unraszár .............................117 unraszári .............................117 Upali.....................................26 Upanisádja............................23 Úr Krishna ..........................134 Ura1....................................103 Ural........... 41, 53, 56, 103, 130 ural-altáji ............................155 Uralvidék..............................43 Ureus ..................................136 Urga......................................90 Uru................................ 59, 111 Urvasu ..................................59 usuivi ....................................51 Utnapistim ..........................132 Utrar .....................................61 Utu......................................147 Uzindár .................................98 uzun ......................................64 V V. István ...............................95 Vách .....................................89 Váczy Péter .................. 49, 175 Vaishali...............................113 Vaisháli Prayága.................114 Vaivasvata Manu..................84 Vályi Félix............................24 Vámbéri.................. 49, 92, 175 Vámbéri Ármin............. 49, 175

Vámbéry..................... 110, 148 vandál ................................. 103 vandálok ............................... 94 Van-tó................................... 82 Var........................................ 49 Váradi Regestrum59, 67, 68, 111, 160, 175 vas ...................................... 124 Vatha ............................ 97, 148 Véda ................................... 130 Védák ................................... 66 Vei-su ............................. 47, 48 velencei ................................ 93 Venelin ................................. 48 Venus.................................. 147 Veszprém............................ 111 Vichitravirja ....................... 134 VII. Benedek ...................... 156 Vikár Béla ............................ 89 Vikramaditya........................ 58 Virgilius.............................. 130 Vishnu ............ 64, 65, 111, 175 Vishnu-Purana...................... 65 Vishnu-Puranák.................... 64 visigóthok........................... 103 Visnu .................................. 136 Vivien de Sain-Martin .......... 49 vízözön ......................... 80, 132 vogul............................. 53, 146 Vogul.................................... 53 vogulok............... 34, 37, 54, 92 Volga ........ 41, 46, 85, 117, 130 volgai...................... 43, 96, 155 votják.................................... 53 Vulkán .................................. 62 vuszun ............................ 49, 57 Vuszun........................ 101, 106 vuszun-hún ........................... 49 vuszunok .............................. 57 Vyasa.................................. 134

207

W Wartburg .............................. 78 Wesendonk........................... 49 Wilson .......................... 64, 175 Woghó-híd.......................... 145 Wolfram von Eschenbach .... 78 Wurzbach ............................. 34 Y Yadava ............................... 134 Yadu ....................... 62, 66, 134 Yaht...................................... 66 Yâtu...................................... 66 yoga...................................... 22 yóga.................................... 115 Yogacharya .......................... 22 yogi............................... 23, 147 Yojánagandha..................... 134 Yu......................................... 61 Z Zabelin ................................. 49 Zaber kán............................ 100 Zabergam........................ 98, 99 Zabergán............................. 100 Zágráb .................................. 11 Zajti57, 65, 66, 118, 131, 160, 172, 175 Zala..................... 111, 119, 150 Zambor ................................. 83 Zámor ................................... 83 Zamskar................................ 13 zamskari ............................... 13

208

Zangla................................... 12 Zarathustra51, 57, 133, 141, 144, 145, 146 zarathustriánizmus.............. 144 Zeente-Magoc .................... 119 Zeliobes................................ 91 Zempche............................. 120 Zemplén ............. 120, 124, 143 zend 75, 92, 120, 144, 146, 172 Zente .................................. 120 Zenthe puszta ..................... 119 Zeus80, 81, 104, 105, 109, 129, 132, 134, 139, 143 Zeuss .................................. 103 Zeusz .................................. 105 Ziagbir.................................. 91 Zichy .. 40, 41, 92, 96, 143, 175 Zichy István.... 40, 41, 143, 175 Zilgbi.................................... 91 Zilidges................................. 91 Zöldhalompuszta .................. 90 Zoltán ................................... 97 Zonarosz............................. 148 Zoroaszter............................. 85 zsidók ..... 81, 82, 118, 132, 136 zsidóság................................ 81 Zsigmond ........................... 137 Zsolt ..................................... 83 Zsolta.................................... 83 Zsuzsan............................... 101 zsuzsánok ........................... 101 Zuard .................................. 100 Zuard kán ........................... 100 zürjén.................................... 53

TARTALOM. GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN.............................................................2 ELŐSZÓ ................................................................................................5 I. RÉSZ...................................................................................................9 KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ...............................................................9 KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR RÖVID ÉLETRAJZA ......................................11 KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR JELLEMZÉSE, ..............................................17 KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR TIBETI IRODALMI TANULMÁNYAINAK IGEN RÖVID ISMERTETÉSE. ...........................................................25 II. RÉSZ: AZ ŐSHAZA......................................................................31 I. KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR CÉLJA .....................................................33 Sámánok hona – Shambala...........................................................35 II. FAJSZÁRMAZÁSUNK KÉRDÉSE .......................................................39 III. HIUNG-NU HÚN AZONOSSÁG ÉS A HÚN MAGYAR SZÁRMAZÁS ......45 A kínai nagyfal megépítése és következményei, ............................51 IV. A KAUKÁZUS, IRÁN ÉS INDIA UGOR NÉPEI. .................................53 A) Kaukázus..................................................................................53 B) Irán. .........................................................................................56 C) Az indoszkíta-hún népek története. ..........................................57 V. BIZONYÍTHATÓ-E, HOGY A HÚN-MAGYAR LEGENDÁK ŐSI TÖRTÉNETÜNK ÉS ŐSI EMLÉKEZÉSÜNK TÁRHÁZA? .......................72 A) 1. Mit jelent nekünk Attila és hún népe? ..................................72 B) Óriás ősök. ...............................................................................80 C) Hungar név ősi hagyomány. ....................................................90 D) Attila = Atyuska.......................................................................93 E) Attila kincse..............................................................................94 F) "Bihar király" elveszett hún (bolgár-török) hagyomány. .........95 ÖSSZEFOGLALVA ...............................................................................98 G) Adat a Csaba mondakör eredetéhez. .....................................100 H) Szkíta származástudat............................................................102 I) Szkíta királyoly isteni származása...........................................104 J) Hadisten kardja. .....................................................................106 K) Az égi szármarás legendája. ..................................................107 L) Buda név ősi hún hagyomány.................................................110

209

M) Buda (Buddha) szkíta-hún eredete. .......................................112 N) Nagy Sándor falat emel Góg és Mágóg fiai ellen. .................115 P) Góg és Mágóg magyar nemzetségei. .....................................119 R) Fehér- és Fekete-Magyarország. ...........................................123 S) Fogoly bessenyők ezer éve gyászban járnak. .........................125 T) Hogyan keletkezett nálunk a keresztény lovagkorban egy legenda? .....................................................................................126 VI. TURÁNI NÉPEK AZ EMBERISÉG TANÍTÓI .....................................128 Fajszármazási ősi turáni legendát dolgozott fel Aeschylos a "Leláncolt Prometheus"-ban. .....................................................128 VII. A HERKULES LEGENDA INDO-SZKÍTHA-HÚN EREDETŰ. ............134 VIII. "KÍGYÓK" A MÁGUS PAPOK CÍME............................................135 IX. A NYUGATI KERESZTÉNY KULTÚRA A HÚNOK, KAZÁROK, X.

MAGYAROK ÉS BOLGÁROK NÉLKÜL KI NEM FEJLŐDHETETT VOLNA........................................................................................138 AZ ŐSMAGYAR VALLÁSRÓL ........................................................139

I. Kozmikus Istenségek hármassága:..........................................153 II. Sziderikus istenségek háranassága:.......................................153 XI. A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG MŰVELTSÉGE. ............................154 UTÓSZÓ ............................................................................................164 IRODALOM......................................................................................167 NÉV-, HELY- ÉS TÁRGYJEGYZÉK ............................................176 TARTALOM. ....................................................................................209

210

A MAGYAR MÚLT ELTITKOLT ÉVEZREDEI eddig megjelent kötetei I. Röck Gyula: Zsidó volt-e Jézus II. Télfy János: Magyarok őstörténete (görög források a scythák történetéhez) III. Horvát István: Rajzolatok a Magyar Nemzet legrégiebb történeteiből IV. Németi Kálmán: Nagy-Magyarország ismeretlen történelmi okmánya, Hungár sarktantétel, Árpád népének hét törzse HUN volt, Bál Czefon a kairói óriás szfinx, ,i Szfinx történelmi kutatásaim, V. A PÁRTUSOK Beleházi. Bartal György: A Pártus és Hunmagyar Szkítákról (1860-1862) Bihari János: A pártusokra vonatkozó ethnográfiai adatok antik források után. (1936) VI. ETRUSZKOK Zászlós Zsóka György: Toszkánai Harangok Az Etruszk nép őszinte története VII. Thierry Amadé — SzAbó Károly: ATTILA VIII. Dr: Kézdy Vásárhelyi Zoltán: A magyarok útja Indiától Pannóniáig IX. Thierry Amadé — Szabó Károly: ATTILA-MONDÁK X. Dr: Blaskovich Lajos: ŐSHAZA és Kőrösi Csoma Sándor célja ~I

211

A könyvek megrendelhetők postai utánvéttel a 06-30-258-6261 számú telefonon.

212