A KRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE A Krösi Csoma Sándor Általános Iskola. Házirendje

A K RÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2004.

A K rösi Csoma Sándor Általános Iskola

Házirendje

1


HÁZIREND A házirendben meghatározandó kérdéseket a többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 10-12.; 40. § (7), (8), (9), (12); 53. §; 59. § (5); 61 § (1); 62. § (1); 64. § (3); 66. § (3); 75. §; 81. § (1); 83. §; 84.§; 102. §; 104. §; 129. § tartalmazza, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l 6/A § (2); 8. §; 9. § (7); 15. §; 31. § (1), (2); 8. § (1), (4) bekezdései. A házirend nem lehet ellentétes az SZMSZ szabályaival. A szabályozásnál figyelembe kell venni a Tankönyvpiac rendjér l szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §, valamint a NAT kiadásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról bevezetésér l és alkalmazásáról 9. §-ait is.

ALAPELVEK és CÉLOK A HÁZIREND alapvet célja, hogy az 1993. LXXIX. A közoktatásról szóló törvényben, valamint az annak végrehajtásáról szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben foglaltak szerint megfogalmazza azon helyi sajátos elvárásokat, melyek az iskolával jogviszonyban állók részére kötelez érvény ek. A házirend vonatkozik: az intézmény valamennyi tanulójára, az iskola pedagógusaira és más alkalmazottaira, azon szül kre, gondvisel kre, akik gyermekük törvényes képvisel jeként gyakorolják jogukat, teljesítik kötelezettségüket az intézményben. A házirend a tanulói jogviszony keletkezésekor lép hatályba, s tart annak megsz néséig. Az iskola a házirend kivonatolt, rövidített változatát a tanuló beíratásakor a szül nek átadja, illetve biztosítja a részletes házirend megismerését. A szül a jogviszony létrehozásával kötelezettséget vállal az abban foglaltak maradéktalan betartására. Az iskola házirendjének megalkotásában, véleményezésében részt vev k célja, hogy az biztosítsa a K rösi Csoma Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programjában, Szervezeti és M ködési Szabályzatában, Iskolai Min ségirányítási Programjában foglaltak maradéktalan teljesülését, illetve az iskola közösségi életének szervezése valamennyi tanulónknak megfelel teret biztosítson egyéni fejl déséhez, képességei kibontakoztatásához, a társadalmi együttélés szabályainak betartásához. Célunk, hogy iskolánk tanulói, feln tt közössége érezze jól magát intézményünkben, ahol biztosított annak minden feltétele. Valamennyien azon munkálkodunk, hogy a szabályok betartásával céljaink teljesüljenek, s az itt él k méltók legyenek iskolánk hírnevéhez, azt a mindennapokban öregbítsék.

2


1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, az eljárás rendje 1.1.

A tanulói felvétel, átvétel feltételei, követelményei, eljárási rendje:

1.1.1. Iskolai A szül k tájékozódhatnak az iskolai munkáról a dokumentumok megismerésével (pedagógiai program, házirend), illetve személyes tájékozódással (bemutató órák, szül i értekezletek). A tanuló felvétele beíratással jön létre, a törvényben meghatározottak szerint. Az iskola a felvételi körzetén kívüli tanulót csak abban az esetben veszi fel, ha fér hellyel rendelkezik. Tanuló átvételére, el zetes szül i kérelem alapján befogadó nyilatkozattal kerülhet sor. Az iskola szükség esetén az átvételt különbözeti vizsgához, évismétléshez kötheti. Ennek elbírálása a tantestület joga. A vizsga megszervezése a tantestület feladata a 7.4. pont szerint. A felkészítés a szül feladata. Az eltér tanszerek beszerzése a szül feladata. A szül a házirendet a felvétel el tt megismeri, elfogadja és gyermekével is betartatja. Tanév eleji átvételkor a tanuló köteles bemutatni a bizonyítványát, évközi átvételkor a tájékoztató füzetet, illetve az ellen rz t. A beiratkozást követ en az „ÉRTESÍTÉS ISKOLAVÁLTOZTATÁSRÓL” nyomtatvánnyal történik a visszaigazolás az el z intézményébe, ahol a tanulói jogviszonya azzal a nappal megsz nik, illetve nálunk létrejön. Magasabb évfolyamra történ jelentkezésnél az átvételkor a szül vállalja, hogy elfogadja az iskola pedagógiai programjában foglalt célkit zéseket (biztosítja a tanuláshoz szükséges eszközöket, vállalja a tankönyvek cseréjével, pótlásával kapcsolatos terheket), a házirend és az SZMSZ szabályait. 1.1.2. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásnak elvei, a felvétel rendje Az iskolaotthonos, a napközis és a tanulószobai csoportba történ felvétel a szül kérésére történik. Tanévenként minden év májusában, illetve az els évfolyamon a beiratkozáskor kell az igényeket felmérni. Beiratkozás a tanév elején az els tanítási napon van. Indokolt esetben a szül tanév közben is igényelheti a felvételt. A napközib l, tanulószobából év közben csak indokolt esetben lehet kimaradni az igazgató jóváhagyásával. Minden jelentkez t fel kell venni iskolaotthonba, napközibe, tanulószobába különös tekintettel a védelembe vett, veszélyeztetett és hátrányos helyzet gyerekekre. A gyengébb tanulmányi eredmény tanulók esetében a felvételt az osztályf nök és a szaktanár is kezdeményezheti. Az iskolában m köd iskolaotthonos csoportok alsó tagozatos kislétszámú osztályok tanulóiból, napközis csoportok alsó tagozatos osztályok tanulóiból, a tanulószobai csoportok fels tagozatos osztályok tanulóiból szervez dnek.

3


1.2.

Az osztály, a csoportba sorolás szabályai: A tanuló osztályba, csoportba sorolásáról az igazgató dönt. Döntése el tt kikérheti az igazgatóhelyettes, a munkaközösségek vezet inek véleményét. Az osztályba, csoportba sorolásnál nem sérülhet a tanulók egyenl bánásmódjának elve. Érvényesíteni kell: a szakvéleményt, az osztálylétszámot, a szül i igényeket, a nemek arányát, szociometriai szempontokat, tagozatokba, csoportokba tartozáshoz a tanulói képességeket.

1.3.

A felvétel, átvétel elutasításának szabályai: Az iskola igazgatója elutasíthatja azon tanulók felvételi kérelmét, akiknek nem tud fér helyet biztosítani, illetve akik nem fogadják el (nem teljesítik) az 1.1. pontban meghatározott feltételeket.

1.4.

Magántanuló: A közoktatási törvény 11. § (1) bekezdése alapján a szül dönthet, hogy gyermeke tankötelezettségének iskolába járással, vagy magántanulóként tesz eleget. A magántanuló az iskola tanulója ezért ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót (iskolai étkeztetés, iskolai könyvtár használata).

1.4.1. Magántanuló szül kérésére: A szül írásban kérheti gyermeke magántanulói státuszba vételét, ekkor osztályozóvizsgára való felkészítésér l a szül gondoskodik. 1.4.2. Sajátos nevelési igény magántanuló: Sajátos nevelési igény tanuló magántanulói státuszba vételér l a Nevelési Tanácsadó is határozgat. - Ekkor a vizsgára való felkészítésben az iskola és a szül közösen gondoskodik. - A tanuló saját órarend alapján egyéni foglalkozásokon vesz részt. - Ha a foglalkozások között „lyukas óra” van, a tanuló felügyelete az iskola illetve a szül megállapodása szerint történik.

2. A tanulói jogviszony megsz nésének szabályai, eljárási rendje Tanulói jogviszony megsz nik, ha a tanuló kiiratkozik. A tankötelezettség id tartama alatt kiiratkozni csak másik iskola befogadó nyilatkozatának bemutatásával lehet. A tankötelezettség megsz nésével „Nem tanköteles. Tanulói jogviszonya megsz nt.” záradékkal lehet az iskolai tanuló-nyilvántartásból kivezetni.

4


3. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 3.1.

A tanórák, foglalkozások napi, heti stb. rendjének kialakítási szabályai

3.1.1. Az iskola m ködési rendje: Nyitva tartási rend A tanév során az iskola hétf t l péntekig 6.00 -19.00 óra között tart nyitva (alkalmanként rendezvényt l függ en eltérhet). Az épületben a nyitva tartási id n kívül csak el zetes bejelentés után lehet tartózkodni, amennyiben az épület rizete biztosított. 3.1.2. A tanítás rendje: 6.30 – 7.30 óra között reggeli ügyelet az azt igényl gyermekek számára. A tanítás 8.00 órakor kezd dik. A tanítási órák 45 percesek. A tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet pedig a házirend 3.2. pontja tartalmazza. A tanítás befejezése után a hazamen tanulók elhagyják az iskola épületét, az ebédjegyes tanulók megebédelnek. A tanítási órák után folyamatosan kezd dnek az iskolaotthonos, a napközis és a tanulószobai foglalkozások.

3.2.

A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje; az iskolai munkarend összhangjának biztosítása A tanítási órák és a szünetek rendje a következ . 1. 2. 3. 4. 5. 6.

óra óra óra óra óra óra

800 855 955 1050 1145 1235

– – – – – –

845 940 1040 1135 1230 1320

A délutáni foglalkozások (szakkör, korrepetálás, egyéb) a szaktanárokkal való egyeztetés alapján zajlik.

3.3.

A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának szabályai A nyitva tartási id ben a kaputelefonnal lehet kérni a bejárati ajtó nyitását. A tanítás megkezdése el tt, illetve a befejezésekor a kaputelefont kiiktatjuk. A napközis reggeliztetés idejére az alábbiak szerint biztosítjuk az ügyeletet: 6.30 – 7.30 óra között reggeli ügyelet. Szül i igény szerint 15.30 – 16.30 között is megszervezzük az összevont napközis felügyeletet. Szül i kérésre az iskola nyitva tartása szükség szerint módosítható. A tanítási id ben az alábbiak szerint biztosítjuk az ügyeletet: 5


7.30 – 8.00 óra között, illetve a kés bbiekben a tanítási órák közötti szünetekben az ügyelet beosztása az órarend alapján készül, figyelemmel a pedagógusok egyenletes terhelésére. Szorgalmi id ben, amíg az iskolai foglalkozások tartanak, az igazgató és az igazgatóhelyettes közül egy mindig az intézményben van – el zetes id beosztás szerint. Tanítási szünetekben el zetes igényfelmérés alapján szervezzük meg a tanulói napközis felügyeletet. A vezet i ügyeletet a mindenkori aktuális beosztás szerint kell biztosítani.

3.4.

A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai Az iskolai élet szempontjából kiemelt jelent ség események kapjanak hangsúlyt (szakmai, diák-önkormányzati, tanulmányi kirándulás). A szakmai napok programjait a tanév elején az iskolai munkatervben közös döntéssel határozzuk meg, meghallgatva az érintett közösségek véleményét is.

3.5.

Az intézményi rendezvények, ünnepek stb. rendje, normatív szabályai Az iskolai ünnepélyeken és egyéb közös rendezvényeken az iskolában rendszeresített ruha viselése kötelez : lányoknak sötét szoknya (esetleg hideg id ben nadrág), fehér blúz; fiúknak sötét nadrág, fehér ing.

3.6.

A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitele korlátozásának, megtiltásának, vagy feltételhez kötésének szabályai A nem taneszköz jelleg , iskolai munkához nem szükséges tárgyakat (rádió, walkman, mobiltelefon és hangos játékok), nem javasoljuk elhozni az iskolába, azok az iskolai munkát, különösen a tanítási órát nem zavarhatják.

3.7.

A tanulók által bevitt dolgok meg rz ben, kijelölt helyen való elhelyezésének, bejelentésének szabályozása Nagyobb összeg pénzt a tanulók az iskolába csak indokolt esetben hozhatnak. rzésüket az iskola nem vállalja, azokért felel sséggel nem tartozik. Az értéktárgyakért felel sséget nem vállalunk!

3.8.

Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás. Tanulóinkkal szembeni elvárások: a kötelez és a választott foglalkozásokon vegyen részt; tanulmányi kötelezettségének képességei szerint tegyen eleget; tartsa meg az iskolai tanórai és a tanórán kívüli rendet; óvja saját és társai testi épségét; tartsa tiszteletben az intézmény vezet inek, tanárainak, alkalmazottainak és valamennyi tanulótársának emberi méltóságát. 6


Az iskolán kívüli, az iskola pedagógiai programjának megvalósítását szolgáló rendezvényeken, táborokban tanulóinkra ugyanazok az elvárások vonatkoznak, mint egyébként a tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozásokon és szorgalmi id ben.

4. Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok 4.1.

Az intézmény épületének, területének, berendezéseinek használati ehet ségei, szabályai tanórán, tanórán kívüli, szüneti, hétvégi, szünidei id pontokban

4.1.1. A belépés, bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: Az intézménnyel jogviszonyban nem állók benn tartózkodása nem zavarhatja a nevel oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket, nem veszélyeztetheti a gyermekek, tanulók biztonságát, nem foszthatja meg az intézmény felel s vezet jét az intézményben történtekr l szerzett információtól. Belépés csak meghatározott id ben, engedéllyel, feltételekkel. 4.1.2. Szül k, tanulók hozzátartozói (testvér, nagyszül , stb…) meghívott vendégek: Tanévkezdéskor a beszoktatás id szakában a szül k a tanteremig, az ebédl ig kísérik az els osztályos tanulókat. Kés bb a bejáratnál fogadja ket a tanító néni, illetve a foglalkozási id befejezésekor oda kíséri, ahol a szül k várják. Az iskolai meghívásnak eleget téve, a szül i értekezlet, fogadóóra, étkezés-, tankönyv befizetés helyén várakoznak, szükség esetén az ügyeletet ellátó segít a tájékozódásban. Egyéb alkalmakkor az alkalmi rendezvény, a meghívottak a meghívás színhelyén tartózkodnak. 4.1.3. Az intézmény gazdálkodását, m ködésének törvényességét, szakmai munkájának ellen rzését végz k: Az intézményvezet vel történt el zetes egyeztetést követ en (az el zetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az ellen rzés eredményességét veszélyezteti – Kt. 107. §) az ellen rzést végz ket a bejáratnál fogadja az ügyeletet ellátó tanuló, illetve dolgozó, és az igazgatói irodába kíséri. A továbbiakban az intézmény vezet je a bent tartózkodással kapcsolatos felügyeletet átruházhatja annak megfelel en, hogy mi a látogatás, ellen rzés célja. 4.1.4. Információkérés Információért az arra felhatalmazással rendelkez természetes és jogi személyek (Családsegít Intézet, Gyermekjóléti Szolgálat, rend rség, stb…) személyes megkeresés esetén is az 4.1.3. pontban szabályozottak szerint tartózkodhatnak az intézményben. 4.1.5. Az intézmény egyes helyiségeit bérl k: Az intézményben tartózkodási engedély a bérleti szerz désben meghatározott helyiségre, a megállapodásban megjelölt célra, a megközelítéséhez szükséges területekre (aula, folyosó, mosdó, stb…) vonatkozhat 7


4.1.6. Áruszállítást, karbantartást, felújítást végz k: Az iskola bejáratánál ügyeletet ellátó tanulók, dolgozók tájékozódnak az iskolába jövetel céljáról, majd az egyikük az iskola igazgatójához, helyetteséhez, a gazdaságvezet höz; illetve a büfét üzemeltet vállalkozóhoz kísérik. További bent tartózkodását a feladat jellege határozza meg. A felel sséggel az intézmény vezet i a m szaki dolgozót felruházhatják, aki ellen rzi, hogy a feladatot ellátó csak a munkavégzéshez szükséges helyen tartózkodhat.

4.2.

A létesítmények és helyiségek használati rendje, a használat korlátai Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az épület folyosójának, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása a helyileg odatartozó osztály osztályf nökének feladata. Az osztálytermeket a foglalkozások befejezése után be kell zárni. Az osztálytermek esti zárása el tt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról – ez az épületet záró dolgozó feladata. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, felel sséget vállal az ott elhelyezett dolgokért, legjobb tudása szerint védi a könyvtári vagyont. A könyvtárhelyiségekben csak felügyelettel tartózkodhatnak tanulók. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne lév gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus a felel s. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jelleg rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezet jének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. Egyéb (közcélú) használatra igazgatói egyeztetést (az igazgató egyeztessen az aktuális helyiség gazdájával) követ en kerülhet sor. Az iskola tanulói, dolgozói els bbséget élveznek a létesítmény használatában.

4.3.

A létesítmények használatával kapcsolatos véd – óvó szabályok

4.3.1. A gyermekre, tanulóra vonatkozó véd – óvó el írások, szabályok. A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó el írásokat, a foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az iskolai nevelési év, illet leg a szorgalmi id megkezdésekor, valamint szükség szerint (az óvodai, tanórai, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelel en ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 4.3.1.1.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhet ségének meghatározása

Az iskolában minden tanév elején írásban tájékoztatjuk a szül ket, hogy ki látja el a a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, mikor és hol érhet el.

8


4.3.1.2.

A rendszeres egészségügyi ellátás formái, rendje

A rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátást a mindenkori iskolaorvos végzi, az éves iskola egészségügyi munkatervnek megfelel en. A vizsgálatokról el re tájékoztatja az iskola vezet jét, hogy a lehet legkevesebbet zavarja a nevel -oktató munkát. 4.3.1.3.

Baleset-megel zési el írások A szabványos védelmi (érintésvédelem, villámvédelem) vizsgálatok ciklikus elvégzése. Az iskola területén a folyamatos karbantartásra, és javításra szoruló helyzetek jelzése. A napi balesetveszély jelzése, azonnali elhárítása. A balesetveszélyt jelent anyagok biztonságos tárolása. Az oktatástechnikai eszközök kezelésének biztonsága – csak pedagógus kezelheti, illetve pedagógus felel sségével és felügyeletével kezelheti tanuló. A testnevelés órák speciális fegyelmének pontos betartatása. Az iskola épületén belül a lépcs kön való közlekedés biztonsága. Az udvari játékok rendeltetésszer használata, állandó közvetlen pedagógus felügyelet mellett. Az iskolai kerítésen való közlekedés megakadályozása. A tanév elején osztályf nöki órán a balesetvédelmi el írásokról tájékoztató megtartása, annak megfelel dokumentálása.

4.3.1.4.

A baleset esetén teend intézkedések Baleset esetén annak azonnali jelzése az intézmény vezet jének, munkavédelmi megbízottjának. Az els segélyt nyújtónak fel kell mérni a baleset súlyosságát, és annak megfelel en megtenni a további intézkedéseket: o Súlyos baleset esetén ment k – ezzel egyid ben a szül azonnali értesítése. o Kevésbé súlyos esetben szül értesítése, orvoshoz kísérés. o Kisebb baleset esetén helyi ellátás, szül értesítése legalább az üzen füzet útján. o Minden balesetet az eljárási rendnek megfelel en jegyz könyvezni kell.

4.3.1.5.

Egészségügyi ellátás, egyes vizsgálatok szabályozása (pl. vérvétel, szül i hozzájárulás) amelyek nem kötelez en szabályozottak.

Az iskolához érkez külön felkérés-, amely a tanulókat érinti – egészségügyi vizsgálatra, felmérésre, kérd ív kitöltésre stb. esetén a szül k írásbeli hozzájárulása, DÖK a tantestület egyetértése szükséges. A rendeletben szabályozott egészségügyi vizsgálatokon minden tanuló részvétele kötelez . Az ett l eltér id pontban való találkozáshoz telefonon kell id pontot egyeztetni. Az iskolában el kell helyezni a gyermekvédelmi intézmények elérhet ségeit. 4.3.2. Az intézmény véd , óvó el írásai Az intézmény dolgozóinak a munkavédelemre vonatkozó el írások szerint a tájékoztatást évente a tanévnyitó értekezleten, illetve az els munkában töltött napon meg kell tartani. 9


A tanulók számára az általános balesetvédelmi oktatást az els tanítási napon kell megtartani a tantárgyi sajátosságokból adódó speciális balesetvédelmi oktatást az els tanítási órákon kell megtartani, arról az osztálynaplóban feljegyzést készíteni. Mind az alkalmazotti, mind a tanulói balesetekr l a munkavédelmi megbízottat, és az intézmény vezet jét értesíteni kell, gondoskodik a jelentési kötelezettség azonnali teljesítésér l. 4.3.3. A helyiségekben tartózkodás felügyeleti, felel sségi rendje A tantermek, a szaktantermek és a könyvtár felszerelésének használata kizárólag a teremért, szaktanteremért, könyvtárért felel s tanár engedélyével, felügyeletével – a jogszabályok el írásai szerint – anyagi felel sségével lehetséges.

4.4. A használattal kapcsolatban a DÖK jogosítványainak meghatározása A diákönkormányzati rendezvényeken a szervez diákönkormányzat rendelkezik a résztvev kr l, illetve a megszerzett bevételekr l.

5. A diákjogok- és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok 5.1. A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere 5.1.1. A diák-önkormányzati szerv, a diákképvisel k Az iskola tanulói érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre, melynek tevékenysége a tanulókat érint valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár (vagy az iskola tanulójának szül je) segíti, eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzat - a nevel testület véleményének kikérésével - dönt saját m ködésér l. A diákönkormányzat szervezeti m ködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevel testület hagyja jóvá (4.sz. melléklet). A diákönkormányzat vezet je a diákok véleményének kikérése után állítja össze a DIK éves munkatervét, mely az iskolai munkaterv mellékleteként szerepel. 5.1.2. A kérdezés – érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje Véleménynyilvánítás – tájékoztatás: meghatározott órák keretében; tanórán kívül a diák-önkormányzati megbeszéléseken, a tanulót érint , a tanulóknak, tanulókkal tartott egyéb megbeszéléseken. 5.1.3. A tanulók „nagyobb csoportja” A diákönkormányzat véleményezési joga szempontjából az iskola – illetve az érintettek – tanulólétszámának 25 %- át meghaladó közösség min sül nagyobb közösségnek. 5.1.4. A tanulók véleménynyilvánításának rendje, formái A tanuló a véleményét – annak tartalmától függetlenül – kinyilváníthatja, de azzal nem zavarhatja sem a tanóra rendjét, sem más emberi méltóságát, tanuláshoz való jogát. 10


5.1.5. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái Szóban és írásban rendszeresen a tanulmányi el menetelr l, a magatartásról; az iskolai rendezvényekr l, az azokkal kapcsolatos tudnivalókról, egyéb városi programokról Havonta iskolagy léseken szóban az elmúlt id szak eseményeit értékeljük illetve a következ id szak eseményeir l adunk tájékoztatást. Diákközgy lést évente egy alkalommal tartunk, idejét a tanév helyi rendjében szabályozzuk.

5.2. Tanulói érdekképviselet a tanulmányi munkával kapcsolatban 5.2.1. Tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos eljárások: A tanuló és a szül joga, hogy a pedagógiai programban meghatározott szabadon választható tantárgyakra, foglalkozásokra jelentkezzen. Az iskola a jogszabályi el írásoknak megfelel en megismerteti a tantárgyakat – lehet ség szerint a tantárgyat tanító pedagógussal együtt – a szül kkel. A szül a kit zött határid ig visszajelez az iskolának az igényelt szabadon választható foglalkozásról. Ha az igények meghaladják a lehet ségeket, képességfelmérésre kerülhet sor. A választott tantárgy módosítására tanév közben nincs lehet ség.

5.2.2. A tanítási órák, rendezvények el készítésében és lezárásában való kötelez

részvétel szabályai; a tanulók saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásának szabályai; taneszközökért, felszerelésekért a felel sség szabályai, a „rábízás” rendje:

A tanórák, szakkörök, rendezvények után rendben kell elhagyni a helyszínt, meg kell várni a tanár engedélyét a távozásra. Az iskolai eszközökért, felszerelésekért a leltározás szabályai szerint vállalja a pedagógus a felel sséget. Bármilyen eszköz használata csak a pedagógus engedélyével és jelenlétében használható, betartva a munka és balesetvédelmi el írásokat.

5.2.3. Számonkérés formái, „összeférhetetlenségi” szabályok (napi dolgozatok menynyisége, típusa, a kijavítás és a kiadás szabályai)

A számonkérés nem lehet a fegyelmezés eszköze, a magatartást nem értékelhetjük tantárgyi osztályzattal. Az el z óra anyaga bármikor bejelentés nélkül is számonkérhet . Nagyobb tanegységek, témazárók íratását a tanulókkal el re közölni kell. Egy napon 3-nál több ilyen dolgozat nem íratható. A dolgozatokat 2 héten belül – de legfeljebb az azt követ 3. órára – ki kell javítani.

5.3.

Ingyenes, kedvezményes étkezés, tankönyv, tanszerellátás ügyben a döntés mechanizmusa, szempontjai Ha lehet ség van a jogszabályi kötelez kedvezményeken kívül továbbiak biztosítására, akkor az osztályf nökök, a gyermek-és ifjúságvédelmi felel s, az iskolai diákön11


kormányzat képvisel b l alakult ad hoc bizottság dönt a rendelkezésre álló keret felhasználásáról a felajánlott célnak megfelel en.

6.

A tanulók jutalmazása, a tanulókra vonatkozó fegyelmez intézkedések, fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felel sség szabályai:

6.1. Jutalmazás: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelked en végzi, aki kitartó szorgalmát, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének meg rzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmen en jutalmazza azt a tanulót, aki: eredményes, kulturális tevékenységet folytat kimagasló sportteljesítményt ér el a közösségi életben tartósan jó szervez és irányító tevékenységet végez. A kiemelked eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

6.2.

Fegyelmezés: Azokat a tanulókat, akik kötelességeiket enyhébb formában megszegik, az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül, az iskolán belül vagy az iskolán kívül megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sért magatartást tanúsítanak, fegyelmez intézkedésben kell részesíteni. A tanuló fegyelmezetlen magatartását rendszabályozó intézkedések a következ k: szaktanári figyelmeztetés napközi-vezet i figyelmeztetés osztályf nöki figyelmeztetés osztályf nöki intés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályf nök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik. A fegyelmez intézkedéseket a tanuló ellen rz jébe és az osztálynaplóba be kell írni. Az a szül vel láttamoztatni kell. A tanulók munkafegyelmének kialakítása a szaktanárok és az osztályf nök közös feladata helyes szokásrendek megteremtésével, és azok következetes betartásával, a tanulási módszerek megtanításával, a tanulók megfelel terhelésének biztosításával.

6.3.

Fegyelmi eljárás: Ha bizonyos hiányosságok sorozatosan vagy több tárgyból is el fordulnak, illet leg, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a fegyelmi eljárást - jogszabály alapján - le kell folytatni. Ha a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának kárt okoz, ez esetben a Ptk. szerint kell eljárni. 12


Ha a tanuló kötelességeit vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthet . A közoktatási törvény 76-77. paragrafusai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felel sségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába. A felel sségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók.

6.4. Anyagi kártérítési felel sség: Az intézmény területén keletkezett kárt a szándékos károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályf nök köteles a szül t értesíteni. A tagozatvezet igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése. A kár felmérése a gazdaságvezet (igazgató által megbízott személy) feladata. A kártérítés részleteinek szül vel, gondvisel vel történ tisztázása a tagozatvezet , igazgatóhelyettes és az osztályf nök feladata.

7.

Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes-, vizsgák eljárási szabályai

7.1. Eljárási rend: Az osztályozóvizsga id pontjáról a tanuló (szül je) írásbeli értesítést kap. Az osztályozó vizsga anyagát a szaktanár – a munkaközösség egyetértésével – határozza meg, az iskola pedagógiai programjában meghatározott követelmények figyelembe vételével. A vizsga a munkaközösség által összeállított bizottság el tt zajlik. Az osztályozó vizsgáról jegyz könyv (Tü.950.r.sz.) készül, amelyet a bizottság valamennyi tagja aláírásával hitelesít. A jegyz könyv mellékleteként csatolják a tanuló írásbeli munkáját. A tanuló – kiskorú tanuló szül je aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi id szak utolsó napját megel z 30. napig jelenheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság el tt kíván számot adni tudásáról. A tanuló – kiskorú tanuló szül je aláírásával – a bizonyítvány átvételét követ 15 napon belül kérheti, hogy független vizsgabizottság el tt javítóvizsgát tehessen. A kérelemnek a kívánt tantárgyat tartalmaznia kell.

7.2. Osztályozó vizsga: 7.2.1. Mulasztásai miatt: Ha az adott tantárgy tanítási óráinak az adott 30 %-áról hiányzott Ha egész tanévi hiányzásai meghaladják a 250 órát. Amennyiben a tanuló hiányzásai a fenti feltételeknek megfelel, a tantestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

13


7.2.2. Magántanulói jogviszony miatt: Amennyiben a tanuló szül i kérésre, Szakért i Bizottság javaslatára magántanuló, félévkor és tanév végén – a készségtárgyak kivételével – osztályozóvizsgát köteles tenni.

7.3. Javítóvizsga: A tanuló javítóvizsgát tehet tanév végén, amennyiben egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kap. Ha év végi osztályzatai közül három vagy több elégtelen, a a tantestület jogosult dönteni a javítóvizsga lehet ségének biztosításáról. A javítóvizsga id pontjában – amelyr l írásbeli értesítést kap – a tanuló bizonyítványával köteles megjelenni.

7.4. Különbözeti vizsga: A tanuló (szül ) írásbeli kérés el zetes benyújtásával tehet , az eljárási rend a 7.1ben leírtakkal megegyezik.

8.

A tantárgyi, tanévi, részleges, vagy teljes felmentések eljárási szabályai Tantárgyi felmentések: a) teljes b) részleges A tanuló a tantárgy tanulása alóli teljes felmentést szakorvosi vagy szakért i bizottság javaslata alapján kaphat. (pl.: felmentés testnevelés tantárgy tanulása alól) A tanuló tantárgy tanulása alóli részleges felmentést szakorvosi javaslat alapján kaphat. (pl.: könnyített testnevelés) Értékelés alóli felmentések: (23.§) a) részleges (írásbeliség) b) teljes A tanuló tantárgy értékelése, min sítése alóli teljes és részleges felmentést szakért i bizottság javaslata alapján kaphat. A felmentés megadása (visszavonása) az igazgató határozata alapján történik. A szakért i bizottság javaslatát az osztályf nök tanulmányozza, jelzi a az érintett kollégáknak, a naplóba bejegyzi. A részleges felmentést (pl.: felmentés írásbeliség alól) a tanulóval foglalkozó szaktanároknak figyelembe kell vennie. A tanuló teljesítményét, év közbeni munkáját értékelik, félévkor és év végén azonban az értékelés alól mentesül.

9.

A szül k tájékoztatása a tankönyvekr l, taneszközökr l a megel z tanév végén, a helyi sajátosságok rögzítése. Tankönyvrendelés Az iskola a szül t a tanév II. félévében írásban értesíti a következ tanévre szükséges tankönyvek jegyzékér l. A jegyzék tartalmazza a tankönyvek kódszámát, címét, fogyasztói árát, a befizetés id pontját; valamint azt a tájékoztatást, hogy ingyenes tankönyvre jogosultak-e vagy sem, ez esetben számukra az iskola a könyveket könyvtári kölcsönzéssel biztosítja, a munkafüzeteket megvásárolja. 14


Az ingyenes tankönyv igénybe vételéhez a szül nek a jogosultságot igazolnia kell az iskola felé a jogszabályban meghatározott id pontig. Az iskola kivételes esetekben dönthet úgy, hogy méltányossági alapon biztosít könyvtári kölcsönzés útján tankönyvet olyan tanulónak, aki nem jogosult ingyenes tankönyvre. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók részére az iskolai könyvtár kölcsönzi a tankönyveket. Ezeket a könyveket a tanulóknak tanév végén vissza kell adniuk. Amenynyiben a tankönyv olyan mértékben rongálódott (összefirkálva, elszakadva, stb.), hogy további használatra alkalmatlan, vagy elveszett, az iskola a tanulót kötelezheti az okozott kár megtérítésére.

10. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok: 10.1 A térítési díj, tandíj, hozzájárulás, stb. megállapítása a fenntartói szabályozók alapján 10.1.1. Az intézmény által szervezett szakköröknek, korrepetálásoknak, versenyekre való felkészítéseknek, illetve minden egyéb oktatással összefügg , iskolán belüli tevékenységnek térítésmentes. 10.1.2. Esetenként a kiegészít , fakultatív programok szervezésekor felmerül utazási költséget, a belép díjakat, az iskola kérheti a tanulótól. A szül k a költségekr l el zetesen írásbeli értesítést kapnak. Az ilyen jelleg programokon a részvétel nem kötelez . Ezeken a rendezvényeken a tanulók felügyeletét az iskola biztosítja. A fizetési határid be nem tartása a programból való lemaradást vonhatja maga után.

10.3. A befizetés és visszafizetés rendje, eljárási szabályai 10.3.1. A befizetés rendje: A térítési díj befizetése az intézmény gazdasági irodájában történik az el zetesen kiírt id pontokban a kiállított számlák alapján. A befizetés elmulasztása esetén az a kés bbiekben pótolható, de ebben az esetben a gyermek étkezése csak a befizetést követ en biztosítható, annak megel legezésére nincs mód.

10.3.2. A visszafizetés rendje: A térítési díj túlfizetése esetén az összeg levonásra kerül az étkezés lemondását követ második havi számlán. Amennyiben ez nem lehetséges, mert bármely okból nem készül számla, úgy az összeget a pénztárból kell kifizetni.

11. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, ösztöndíj felosztásának elvei, a kérelem – elbírálás eljárási rendje: 11.1. Étkezéssel, tankönyvvel, tandíjjal összefügg kedvezmény A jogszabály el írásai szerint biztosított kedvezmények a kedvezményre jogosító nyilatkozatokkal vehet k igénybe, mellékelve a jogosultság igazolását. 15


A fenntartótól vagy egyéb forrásból származó kedvezmények, támogatások megállapítása a támogató által el írt formában és mértékben történik. Amennyiben a biztosítható kedvezmény differenciáltan adható, úgy annak mértéke az osztályf nökök és a gyermekvédelmi felel s, az iskolavezetés képviseletéb l alakult ad hoc bizottság dönt.

11.2. Juttatások, segélyek Önkormányzati támogatást közvetlenül az önkormányzatnál igényelhet a szül . A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezheti, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást Tatabánya megyei jogú város polgármesteri hivatalában rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

12. A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok 12.1. A távolmaradás kérésének rendje, az elbírálás szempontjai, az engedélyezés rendje; a mulasztás, késés igazolásának módja, következményeinek meghatározása, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje: Tanulóink hiányzásának igazolását az iskola Szervezeti és M ködési Szabályzatának el írásai szerint az osztályf nökök végzik. A tanulók kötelesek 5 napon belül hiányzásukat igazolni. Tanulóink évente legföljebb három napot – lehet leg szüleik el zetes írásbeli kérelmére – engedélyt kaphatnak a távolmaradásra. Ebben az esetben a távollétet a szül igazolhatja. A tanulók tanítási id ben nem hagyhatják el az iskolát, a távozáshoz a szül engedélyt köteles kérni. A három napot meghaladó és el re látható hiányzáshoz az osztályf nökök javaslata alapján az igazgató engedélye szükséges. Becsengetés után érkez tanuló késését az órát tartó pedagógus bejegyzi az osztálynaplóba. Három késés után az osztályf nök értesíti a szül ket. Ha a tanuló az óra megkezdése után több mint 20 perccel érkezik meg, akkor távolléte hiányzásnak min sül. A tanítási órákról, tanítási napokról, kötelez rendezvényekr l való hiányzást a legközelebbi osztályf nöki órán igazolni kell. A szül lehet ség szerint a tanuló távolmaradását a hiányzás megkezdésének napján jelentse be az osztályf nöknek, az iskolatitkárnak, vagy a pedagógiai asszisztensnek. Egy tanévben 3 napot a szül nek jogában áll igazolni. Ennél hosszabb hiányzást az iskola igazgatója – indokolt esetben – engedélyezhet. Minden mulasztás igazolása csak az ellen rz könyvben történhet (ett l eltérni rendkívüli esetben lehetséges, pl.: kórházi kezelés). A szül lássa el kézjegyével az orvosi igazolást is. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az elmulasztott órák igazolatlan óráknak min sülnek. A tanuló els igazolatlan mulasztásakor az iskola az osztályf nökön keresztül köteles a szül t értesíteni a hiányzásról. A második igazolatlan mulasztás után az iskola felszólítja a szül t a gyermeke iskoláztatásával kapcsolatos kötelezettségére, ezzel egyid ben értesítést küld a Gyermekjóléti Szolgálathoz. Harmadik igazolatlan mulasztás után az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyz t. Az igazolatlan mulasztás súlyos fegyelmi vétség. Ezért: o az els igazolatlan mulasztás után a tanuló tárgyhavi magatartásjegye már nem lehet példás, o amennyiben értesítést kellett küldeni a Gyermekjóléti Szolgálathoz, a tanuló tanév végi magatartása osztályzata: rossz. A tanulók jutalmazásának és büntetésének elveit az iskola Szervezeti és M ködési Szabályzatában rögzítettük. Kiegészítésként: 16


o Az a tanuló, aki a megel z félév tanulmányi átlagát legalább 0,5-del javítja, kapjon igazgatói dicséretet. o Az a tanuló, aki olyan fegyelmi vétséget követ el, amiért legalább igazgatói figyelmeztetést kap, büntetését minden alkalommal hétf n reggel a sorakozónál, az iskola közössége el tt kapja meg.

13. A Házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok 13.1. Tájékoztatás, megismertetés rendje: Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. Minden tanév elején az osztályf nök a diákközösséget és a szül i értekezlet résztvev it tájékoztatja az iskola házirendjér l. A HÁZIREND kivonatát minden tanteremben kifüggesztjük.

13.2. Tájékoztatás kérésének, és erre a tájékoztatás adásának rendje, (igények jelzése, stb.) Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel az intézmény igazgatójához, helyetteséhez, valamint a diákönkormányzat vezet jéhez. Az illetékes személyeket az iskola titkárságán kell keresni.

13.3. Hozzáférhet elhelyezés biztosítása A házirend elfogadását, módosítását követ en egy-egy példányát a mellékleteivel együtt a diákönkormányzatnak és az iskolaszéknek át kell adni, az iskola könyvtárában és az aulában ki kell függeszteni, valamint az iskola könyvtárában, a tanári szobában az igazgató helyettesi és az igazgatói irodában úgy kell elhelyezni, hogy azt bárki szabadon megtekinthesse. A házirend 1 példányát beiratkozáskor a tanulónak és szül nek át kell adni.

13.4. Kiegészít dokumentum Az iskolai hagyományoknak megfelel en a közösen elkészített K RÖSI KALAUZ tartalmazza a HÁZIREND-ben külön nem szabályozott, de a tanulóktól elvárható, az iskola szellemiségének megfelel magatartási normákat.

14. Záró rendelkezések A házirend a kihirdetést követ en, 2005. január 1-jén lép hatályba, és visszavonásig érvényes.

15. A felülvizsgálat rendje A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevel testület dönt. A tanév megkezdését követ 4 héten belül az iskola vezet sége és a diákönkormányzat vezet sége áttekinti a házirendet, és határoz arról, hogy a házirendet szükséges-e szabályozási probléma, illetve a diákközgy lés, a diákönkormányzat, vagy az iskola más szerve javaslatára módosítani bármely kérdésben.

17

A KRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE A Krösi Csoma Sándor Általános Iskola. Házirendje

Recommend Documents