Készítette: Borbély Gyula Csoma Attila
Web 1.0
Web 2.0
Web 3.0
◦ Webes megjelenés = kiváltság ◦ Statikus HTML tartalom, „szakemberek” készítik ◦ A mozgatórugó a kereskedelem ◦ Bárki megjelenhet a weben, nem kell szaktudás ◦ Kétirányú kommunikáció, felhígult tartalom ◦ A mozgatórugók a közösségek, blogok ◦ Röviden: szemantikus web ◦ A naiv keresést felváltja a tartalmak közötti összefüggések megértése ◦ Cél az összetett kérdésekre megfelelő találatokat adni ◦ A hálózat ne csak tárolja az információt, hanem értse is meg[1] [1] http://www.origo.hu/techbazis/internet/20070428in4konf.html
Szeretnénk este kimozdulni a barátainkkal. Ehhez vannak fix igényeink ◦ ◦ ◦ ◦
-
Este 9-nél hamarabb nem indulunk Vígjátékot szeretnénk nézni Lehetőleg művész moziban Utána pedig ennénk valami húsmenteset
A példa ötletét adó cikk: http://computer.howstuffworks.com/web-30.htm
1. Keressünk egy megfelelő filmet 2. Keressünk egy színházat ahol adják ◦ 9 után ◦ Legyen még elég szabad hely
3. Legyen a környékén étterem ◦ Ami nyitva is van a film vége után is ◦ Legyen benne vegetáriánus menü
Kész is
1. A keresőbe beírjuk, hogy: „Este 9 utána vígjáték művész moziban 3 emberrel, utána vegetáriánus étterem” 2. A kereső kidobja lehetőségeinket 3. Kész is
A teljesítőképesség maximuma: csapatmunka ◦ Ehhez közös nyelv kell ◦ Pontosabban: a felhalmozott információkhoz azonos értelmezési szinten férjünk hozzá (felfelé kerekítve )
Ehhez kell a Common Intelligence ◦ Hátrány: a nagy tudás könyvtárakban, neten, de rendezetlenül ◦ A keresők csak tippelnek, nekünk még erősen szűrnünk kell a találati listát
Aki a közös tudásban elsőnek tud keresni komoly előnyhöz juthat Kép: http://blog.abhijeetsurana.com/wp-content/uploads/2011/01/web-3-0-parameter-seo.jpg
Fontos: a Web3 nem egy újrakezdés
A web2 eredményei:
A web3 kb. egy réteg a web2 felett.
◦ Web2-re épít, és abból fejlődik ki lassan (mint anno a web2 és web1) Publikálások szabványos formában A felhasználók önszántukból tagelnek Tartalmak értékelése (lásd: rate vs like) Minden eszközt adott, hogy a közös tudás a netre kerüljön (wiki, e-book, e-learning, stb.) ◦ A felhasználók megismerték a kapcsolati hálók fogalmát és jelentőségét ◦ ◦ ◦ ◦
◦ Az eddig felhalmozott tudást amiben nem tudunk eligazodni, most már kezdjük el értelmezni. (Douglas Engelbart >50 évvel ezelőtt) Kép: http://www.communityengine.com/wp-content/uploads/2010/01/web3.01.jpg
OpenID Tagelés, cimkefelhő Like, Google +1 Csillagozási rendszer Watson
Kép: http://farm5.static.flickr.com/4062/4500187940_91db8bf6c0.jpg
Ki dönti el a rangsort? ◦ Reklámok, befolyásolja a döntésünket mint ma is ◦ Tényleg relevancia lesz a fontos?
Mennyi adatunk kerül „közkézre”? ◦ Veszélyes? Szükséges a továbblépéshez? ◦ Mik kezelik azokat? OS? Böngésző? On-line keresők?
Megéri?
http://webkoncept.blog.hu/2007/05/20/egy_konferencia_labjegyzetere_in4_web3_0
„The web is better when it’s social” ◦ Terjednek a közösségi oldalak ◦ Oldalakhoz kapcsolódó alkalmazások ◦ Sok oldalnak azonban saját API-ja van, amit meg kel tanulni, ha fejleszteni akarunk rá
OpenSocial közös API-t biztosít a fejlesztők számára ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Google fejleszti Megkönnyíti a külső alkalmazások fejlesztését Egyre több oldal támogatja Javascipt és HTML Egyszerűbb, mint a Facebook API-ja
Mit jelent a Facebook számára? ◦ Erős konkurencia, hiszen könnyebb OpenSocial alkalmazásokat fejleszteni, mint Facebook-osat ◦ Azonban a Facebook még előnyben van ◦ Felmerülhet, hogy támogassa a saját API-ja mellett, ha már nem lesz ekkora előnye
Mit jelent a Google-nek? ◦ Egy újabb szeletet ◦ Még több internet használatra csábítja a felhasználókat ◦ Új terület a hirdetések számára
Mit jelent a felhasználóknak? ◦ Még több alkalmazást, ami a közösségi oldalakhoz kötődik ◦ Valamilyen szinten hordozhatóságot, több lehetőséget
„Nyílt, ingyenes, decentralizált internetes szolgáltatás, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyetlen digitális identitással lépjenek be különböző oldalakra”
Kicsit olyan, mint az SSO, de különböző független weboldalak közt is működik
Egy helyen kell bejelentkezni, minden más oldalon, automatikusan be leszünk jelentkezve
Nem kell n db jelszót és felhasználónevet megjegyezni
A látogatott oldal nem kapja meg a jelszavunkat, hanem hitelesít minket az OpenID szolgáltató
A rendszer teljesen elosztott, nincs központ
Bárki használhat OpenID-t vagy lehet OpenID szolgáltató
Működése
Meglátogatunk egy weboldalt, ami támogatja az OpenID-t
A megfelelő helyen megadjuk az egyedi URL/XRI azonosítónkat
Az oldal átirányít az OpenID szolgáltató oldalára
Be kell jelentkeznünk, hitelesítjük magunkat
Ha sikerült, akkor visszairányít minket az eredeti oldalra, ahol megadhatjuk, hogy milyen adatainkat ossza meg az OpenID szolgáltató az adott oldallal
Kik támogatják a használatát? (csak példák)
Milyen OpenID szolgáltatók vannak?
Saját otthoni szerver
„klasszikus” értékelés
Felhasználók kifejezhetik mennyire tetszik az adott dolog, amit értékelnek
Általában 1-5 skálán tudnak választani
Többnyire csak egész értéket választhatnak
Az értékelések átlagából születik egy „pontszám”
Képeket, videókat, termékeket, cikkeket és különböző hozzászólásokat lehet értékelni
Visszajelzés másoknak, ha keresnek valamit
◦ Előfordulnak 1-10 skálák is ◦ 1 -> rossz ◦ 5 -> nagyon jó
A RATING bináris vagy egyesek szerint ternális változata (tetszik/nem tetszik/semleges)
Mások szerint a RATING lebutítása
Az eddigi értékelések alapján lehet látni, hogy hány embernek tetszett vagy nem tetszett valami
A Facebook-nak pedig még ennél is egyszerűbb megoldása van, a Like gomb ◦ Ezzel csak a pozitív véleményt lehet kifejezni ◦ A végeredmény csak egy szám, hogy hányan nyomták a meg a gombot ◦ Minél többen „lájkolnak” valamit, annál népszerűbb, jobb, hasznosabb?
Mi a probléma Rating-gel? ◦ Minek felelnek meg a pontok?
Mi alapján lesz 2, 3 vagy 4, amit osztályozunk? Az 1 nagyon rossz, az 5 nagyon jó? 2 semleges? Az értékek mindenkinek mást jelentenek, szubjektívek
◦ A felhasználók nagy része lusta
Youtube-on 1-5 rendszer volt Az értékelések jelentős része „bináris” volt (1 és 5) Nem tudnak dönteni: „legyen 3 vagy 4, inkább 2 hmm..”, emiatt nem is értékelnek vagy csak szélsőségesen
◦ AppStore is hasonló gondokkal küzd ◦ Mivel átlagolják az értékeket, ezért könnyen „beállhat” minden érték 3,5-4 közé ◦ Csak akkor igazán jó, ha lehetőség van megindokolni, hogy miért annyi amennyi
Mi a gond a Like-kal? ◦ „lebutított” értékelő rendszer ◦ Bizonyos esetekben kevésbé hasznos, mint a rating
Mi ez a „Plus One”?
◦ Nemrég indult a szolgáltatás ◦ Egyelőre csak angol account-hoz elérhető Külön kell aktiválni a szolgáltatást
◦ Google válasza a Facebook Like gombjára, de annál több ◦ Beépül a keresőbe/keresésbe ◦ Felhasználja a Google-ön létező szociális hálónkat (bizony ott is van ) ◦ Ajánlás a találatokhoz
Működése:
◦ Bejelentkezve keresünk, ahogy eddig is ◦ Minden találat mellett látható lesz egy halvány +1 gomb ◦ Ha úgy érezzük hasznos vagy érdekes egy adott találat, akkor megnyomjuk a +1 gombot (színes lesz) ◦ Ezzel jelezzük magunknak, illetve a szociális hálónkba tartozó kontaktoknak, hogy az adott kulcsszóhoz szerintünk mi az érdekes találat ◦ Itt mi a szociális hálónk?
Minden kontakt, ami az adott account-hoz kapcsolódik (gmail, gtalk, contacts, google reader, google buzz)
◦ Ha mások keresnek ugyan arra, akkor nekik előrébb lesz látható az általunk megjelölt találat + alatta, hogy már megjelöltük (oda-vissza igaz) ◦ Javítjuk a keresés hatékonyságát ◦ Gyakorlatilag ajánljuk ismerőseinknek a találatokat
Hogyan kapcsolódik a WEB 3.0-hoz? ◦ Mi tag-eljük a keresés eredményét
◦ Mi rangsoroljuk az oldalakat, „szerkesztjük” a találati listát Más szempontok szerint mint egy algoritmus
◦ Ajánlásokat teszünk barátainknak
◦ Ismerőseink egy része hasonlóan gondolkodik, hasonló az érdeklődési körünk Hasonlóan kezdenénk el keresni dolgokat Ha szerencsénk van mások már megtették helyettünk, nekünk csak élni kell az ajánlásokkal
http://www.metrom.hu/?itemid=11549&cmuserid=bm91c2Vy&base64=1 http://www.origo.hu/techbazis/internet/20070428in4konf.html http://doransky.hu/?p=687 http://www.origo.hu/techbazis/internet/20070428in4konf.html http://longhand.hu/web2/web-30.php http://www.sramanamitra.com/2007/02/14/web-30-4c-p-vs/ http://www.sramanamitra.com/2007/06/28/web-30-the-semantic-web/ http://ecomie.blogter.hu/141896/a_google_web30-as_keresoje
