KİRÖSI CSOMA SÁNDOR CÉLJA

İSHAZA ÉS

KİRÖSI CSOMA SÁNDOR CÉLJA KİRÖSI CSOMA SÁNDOR HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁN ÍRTA dr. BLASKOVICH LAJOS

STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÁSA 1942

1

A magyar szó még nem magyar érzés az ember mert magyar még nem erényes ember; és a hazafiság köntösében járó még koránt sem hazafi S hány ily kőlmázos dolgozik a haza meggyilkolásán Gróf Széchenyi István

De fáj, sajog éget, de éjszakáim lidércnyomása, nappalaim láza, a mostoha faj: Európa mostoha, rongyos, kilökött hamupipıkéje. Olyan sajátos szépségő arc, ıs kincső lélek, dúsan termı jóság. És minden szépsége el van rejtve a világ lelkétıl. És minden kincse ügyes másoknak lakodalom s neki örök nagypéntekje van. És minden jósága ravasz másoknak jövı, neki átok és koldusbot. Szabó Dezsı

Segítség!

2

A MAGYAR MÚLT ELTITKOLT ÉVEZREDE. X. kötet

Dr: Blaskovich Lajos

İshaza és Kırösi Csoma Sándor célja

A sorozatot szerkeszti: Babinecz László Kiadja: Anahita-Ninti Bt.

ISBN 963-212-297-6 9789632 122977

3

Kırösi Csoma Sándor képe (Rusz rajza alapján)

4

ELİSZÓ Kırösi Csoma Sándor halálának 1942. évi április hó 11.-én volt százéves évfordulója. Idıszerő, hogy ıt, a magyar fajnak kiválóságát, kellıen értékelve ünnepeljük. Az elmúlt évszázad alatt sokan voltak, akik úgy vélték, hogy Csoma lelkiségét, cselekvéseinek indító okait felismerték, munkáját méltányolhatták, – azonban e férfiak Nyugat kultúráján nıttek fel és a XIX. század mindent tagadó szellemét szívták magukba, így tılük messze állt Kelet gondolkozása, filozófiája. Ezek, noha Csoma csodálatos egyénségét, szentekhez hasonló lemondását, igénytelenségét, fanatizmusát, szerénységét és lelkiismeretességét, egyben nagy Tudását is elismerik és csodálják, mégis rejtély marad elıttük Csoma nagy egészben vett élete. Amidın e könyvet Kırösi Csoma Sándor emlékezetének szentelem, úgy vélem, hogy a keleti eszmevilágán át nézve a következmények indító okait, újabbat is mondhatok Csomáról. Kırösi Csoma Sándor, aki Julián barát és kıvetıinek nyomdokán haladt, ugyanazoknak az eszméknek volt a képviselıje, mint amit mi turáni gondolat vagy turániság néven vallunk. Az ıshaza és a fajrokonok keresése, – azok az eszmék, amelyek Csomát lelkesítették, – a faji öntudat megerısítését, elmélyülését célozzák. Magában rejti az ısi múltban gyökeredzı büszkeség tudatát, az ısök tiszteletét, a dicsı fajból való származás nemesítı hatását és azon tudatot, hogy nem vagyunk rokontalanul álló faj a népek tengerében. Amit Csoma végzett, az magyar irredentizmus volt, az elnemzetlenítı bécsi áramlattal szemben. İ, mint székely, érezte és tudta legjobban, mit vett el fajtánktól az évszázadok alatt Nyugat és kultúrájának védelme. Kelethez, ahhoz a világhoz fordult, ahhoz tartozónak érezte magát, amely a faji ıserıt sugározza felénk. Csoma egy új magyar napfelkeltének örvendı világ érdekében dolgozott. Amit a németeknek, az angoloknak, a szlávoknak jelent a közös árja származás, azt akarta ı egy évszázaddal elıbb bizonyítani, hogy turániak vagyunk, – így nem vagyunk egyedül. 5

Közös ısi bölcsıbıl származott mintegy 600 millió testvérnépünk él e földön, kik az ısi bölcsességnek voltak zászlóvivıi. Számosabban vagyunk, mint az árják, vagy bármely faja a földkerekségnek. Csoma erre céloz, amikor azt mondja: "az Ázsiából kiindult nép, mely a magyarok elıde, nagy nemzet valónak". Testvérnépeink mindenütt tudnak rólunk. Számontartanak Észak jeges tundráin, Ázsia steppéin, Európa finn és észt nemzetei, Ázsia törökfajú népei, India hún-türkfajú maharadzsái, Távol-Kelet mandzsu, mongol, kínai népei és a Napország, Nippon nagy nemzete, a keleti világhatalom. Csoma tudta, hogy a turáni faj Eurázia legısibb faja és kultúrnépe. Az európai nép az elıítéletek rabja. Ázsiáról mi alaptalan elıítéletekkel éltünk és élünk. Mi elmaradottaknak, sötétnek mondjuk Ázsiát. Letagadtuk és megtagadtuk ázsiai származásunkat és boldogan vallottuk, hogy európaiakká váltunk a nyugati kultúra átvétele és a nagy vérkeveredés folytán. Pedig nincs okunk szégyenleni ázsiai származásunkat, mint ahogy nem szégyenlette boldogult tudós gróf Teleki Pál volt miniszterelnökünk sem ázsiai származását, mondván: "Büszkén vallom, hogy ázsiaiak vagyunk és ezt komolyan éreztem akkor is, amikor Ázsia népei közt jártam". Nagy erı van ebben a gondolatban. Pedig a gondolat az egyetlen teremtı erı az egész mindenségben. A gondolat nagyobb erı a cselekvésnél mondja a Mahabharata. Igen, a tengernyi gondolat mindent körülvesz és népek születnek és múlnak el alatta. Gondolatóceán vesz körül mindent, amiben benne szunnyad a halhatatlanság, a változás vagy halál. Gondolaterı tehát az, amivel irányíthatjuk sorsunkat. "A ma élı nemzedék arra van hivatva, hogy a magyar életbe új lelket, új bensıséget vigyen. Ha nem tud, elbukik – és mert ı a nemzetnek ezidı szerinti hordozója, a nemzet bukhat el hosszú idıkre" – szólt Teleki Pál gróf 1940. évi felhívása a magyar társadalomhoz. (L. Uj Magyarság 1940. VI. 16-iki számát.)

6

E bomladozó világban az új ezeréves Magyarország alapjait elsısorban lelkünkben kell leraknunk. Idegenbıl nem hozhatunk nekünk megfelelı eszméket, mert azok a sajátos magyar fejlıdésünket sorvasztanák el. Hatalmas tartalommal kell eltelni Lelkünknek, amelyek az ısök tiszteletébıl, az ısi múltból, Magyarország szent földjéhez tapadó ısi jogfolytonosságból és általában a turániság gondolataiból fakadnak. Kırösi Csoma Sándort az ısök, és az ısi múlt tisztelete vezette, mert felismerte, hogy a tradíciók megbecsülése jelenti azokat a gyökereket, amelyek a nemzet törzséhez, onnan az ágasbogas fa koronájához felviszik az életadó evıt. Az 1940. év februárjában ünnepelték a japánok a Mikádó dinasztiájának 2600 éves jubileumát. 2600 évvel ezelıtt leszállt az égbıl egy isten, testet öltött és népe élére állt. Azóta kb. 80 nemzedék szállt a sírba és utódai élnek, uralkodnak a nagy nemzeten. Ez a jogfolytonosság az ısök tiszteletén, az ısi kultúra és hagyományok megbecsülésén épült. Példa nélkül áll az emberiség történetében, mert ma 2600 éves nemzet nincs több. Ezt tette a hagyományok megbecsülése, az ısök tisztelete, a gondolaterı konzerváló hatalma. Nekünk is van elhanyagolt és véreink közül oly sokak által megtagadott ısi múltunk, ısi örökségünk: a hún-magyar rokonság többévezredes, ragyogóan fényes ısi múltja és Attila királyon "a gyökerek legfıbbjén" keresztül, a Kárpátok övezte magyar földhöz való jussunk 1500 éves történelmi jogfolytonossága. Napoleon által teremtett dicsıségbıl, a "gloire"ból élt a francia nemzet és a "gloire" gondolata tette ıket naggyá. Vannak népek, akiknek nincs történelmi multjuk, de keresnek, ha másként nem megy, akkor hozzáköltenek a történelemhez, mert érzik, hogy ez szükséges a fajtudat fejlıdéséhez és fenntartásához. Turánizmus nem lehet a régi pogány vallás felújítása, nem lehet új vallás alkotása. A régit nem ismerjük, új vallás alapításához pedig túlságos földiek, anyagiak vagyunk. "Turániság" a turán fajnak a mai új helyzethez szabott új életformája, a magyarság szükségszerő, új történelmi fejlıdési lehetısége. Az idegen irredentizmus helyett a turániság az igazi magyar "irredenta". 7

Mit adott Kırösi Csoma Sándornak Kelet? Adta az önmagára-találást, értékeinek kifejlesztését, hogy Csoma önmagát adhassa és életét feláldozhassa szeretett magyar fajának és az egész emberiségnek. Mit adhat a turánizmus a magyarságnak? – Az újabb évezredünk tartalmát és célját ünnepeljük nagy hısünket, Kırösi Csoma Sándort azzal, hogy vele együtt hirdessük a föld minden népének ısi nagy multunkat, fajunk kiválóságát, ısi jogainkat és jogfolytonosságunkat, faji öntudatunk ébredését, – azt, hogy tartalommal telt meg a magyar jövı célkitőzése.

8

I. RÉSZ KİRÖSI CSOMA SÁNDOR

9

"Kövesd az élet kerekét. Fajoddal, rokonoddal, barátoddal és ellenségeddel szemben kövesd a kötelesség kerekét. Kedélyedet zárd el a gyönyörök és a fájdalom elöl: ` (Tibeti Aranyszabályok könyve.)

Kırösi Csoma Sándor rövid életrajza Körösi Csoma Sándor a háromszékvármegyei Kırös (ma Csomakırös) falucskában, 1784. március 27-én született. İsei székely nemesek, határırkatonák voltak. A körösi református falusi iskolából a nagyenyedi kollégiumba 1799. körül került. Hazafias tanárainak hatása alatt már mint kis diák elhatározta, hogy egykor keletre utazik a magyarok ıshazájának felkutatására. Tíz évvel késıbb, amikor a göttingai egyetemen tanult, közeli barátságba került Eichhorn tanárral, aki akkor híres orientálisfa és történész volt. Itatása alatt keleti utazási vágya még jobban megerısödött. Göttingai egyetemi tanulmányait 1818-ban elvégezte és Nagyenyedre tért vissza. Itt egyszerre két állást is felkínáltak Csomának, – egyiket sem fogadta el, mert készült a nagy útra. 1819. november végén Nagyenyedrıl útra kelt, minden pártfogás vagy pénzbeli segítség nélkül, alig 200 váltóforinttal a zsebében. Vitte az a kiapadhatatlan lelkierı, amely fajának szeretetébıl táplálkozott. Ekkor 36 éves volt. Több mint 10 évig tartó összpontosított szaktudományos elıkészület után kezdte meg hosszú vándorútját, amelyet soha nem szőnı munkásság mellett csak 22 év múlva állított meg a halál. Utazását Kırösi Csoma saját feljegyzésébıl ismerjük. Elsı terve az volt, hogy Odesszának indul és Moszkván keresztül utazva, Irkuckon át kísérli meg Kína északi részébe való bejutását. Ezen okból szláv nyelveket tanult Temesváron és Zágrábban. 11

A Balkánon gyalog kelt át. Konstantinápolyba szándékozott utazni, hogy ott arab egykorúak írásaiból tanulmányozza a magyar ıstörténetet, de Konstantinápolyban pestis-járvány uralkodott, ezért az Égei tenger partján, Enosban hajóra szállt. Február utolsó napjaiban érkezett Egyiptomba, Alexandriába. Onnan is, a fellépett pestis miatt Kisázsiába vitorlázik. Ciprusz szigeti Larnica, Seidon és Beirut, majd Tripolis és Latakia útjának állomásai. Innen egyszerő ázsiai ruhába öltözködve, Bagdadba gyalogol, majd lóháton Kermanshah és Hamadan városokon át Teheránba, Perzsia fıvárosába érkezik 1820. október 14-én. Innen örménynek öltözve Khorassánba, majd Bokharába érkezik. Eredeti terve az volt, hogy Belsı-Ázsia töröklakta területein utazik tovább, azonban háborús villongástól forrt az egész környék. Skander bég álnév alatt, egy karaván segítségével a Bamián szoroson keresztül 1822. január 6-án Afganisztán fıvárosába, Kabulba jut. Újabb karavánnal tovább vándorolt Indiába. Pesavárban két francia utazóval találkozott és azokkal Laboréba jutott. Innen Kasmíron át, Ladak tartomány Leh városába gyalogolt, azzal a céllal, hogy Tibeten keresztül Mongóliába juthat. Azonban tervétıl el kellett állnia, mert ez az út nagyon költséges és európai emberre nézve ez akkor kivihetetlen volt. Kasmírba tért vissza. Ott a sors rendelése Moorkraft angol ügynökkel hozta össze. Moorkraft az Alphabetum Tibetanum kötetét kölcsönadta Csomának. E könyvben Tibetrıl és a tibeti irodalomról sok tanulságos dolgot olvasott, amelyek olyan nagy hatással voltak Csomóra, hogy amint maga írja: "föltettem magamban, hogy ezen különös nyelvnek szerkezetével megismerkedem". Csoma Tibet nyelvének és irodalmának megismertetésére ajánlatot tett, amit az indiai kormány örömmel elfogadott és anyagi megsegítésére havi 50 rupiát utalványozott. 1823. június 26. Csoma nyugat-tibeti Zanglába gyalogolt, ahol egy tudós lámával zárdába vonult. Másfél évet töltött mély elmélyedésben. Ott a zárdában, a tudós láma útmutatása alapján megtanulta a tibeti nyelvet. Csomát a tudós láma a perzsa nyelv segítségével tanította. A láma elsısorban a buddhizmusba vezette be. Majd a test anatómiáját tanította – miként Csoma mondja –, e tudományt oly behatótag ismertette, mint azt egy rendkívül értelmes orvostól 12

várhatni lehet. Lassankint mindent megnevezett, ami a tibeti fogalom szerint a hat élem körében elıfordul, úgymint a föld, a víz, a tőz, a levegı, az éter és az értelmi erı. 1825 júniustól 1827-ig Csoma ismét egy tibeti zárdában tanult, a Zamskar tartománybeli Pukdalban, Tisza (angolosan írva Teesa) közelében. 182? tavaszán Csomát bemutatták Lord Amherst fıkormányzónak, aki nem látott semmi kivetnivalót a nagyon is egyszerő ruházatú és aszkéta élető Csomában; akit az alacsonyabb lelkek hahotázva gúnyoltak. Azután rövid megszakítás után harmadik tibeti útjára indult. Kanum tibeti falu lámakolostorában telepedett le. Három további évet töltött el ott a legszorgalmasabb tanulással. Ott kereste fel egyik barátja, dr. Gerard orvos, aki lelkesedve beszéli róla: "Kanum faluban találtam ıt, érdekes kis viskójában, nagy tömeg könyv között a legjobb egészségben. Örömtıl és megelégedettségtıl áthatva mutatta fáradalmainak gyümölcsét. A tél itt mindig kegyetlen. Az utolsó télen át, tetıtıl-talpig gyapjú ruhába burkolva, ott ült Csoma az íróasztalánál és reggeltıl estig dolgozott, a legkisebb idıt sem hagyva szórakozásra, minden melegítı tőz nélkül. Egyedüli tápláléka az ottani szokás szerint készített (dzsamba) vajas tea volt. De a kanumi hideg tél is eltörpül a zamskari zárdában uralkodott telek mellett, ahol Csoma több mint egy évet töltött egy lámával és egy szolgával kilenc négyszögöl lábnyi (2 m 70 cm) szobában, 3-4 hónapig behavazva. A hımérı 16 fok körül állott a zéró alatt. Ott ült ködmönében, keze ölében nyugodott és ı ott olvasott reggeltıl estig melegítı tőz és világító mécs nélkül. A föld szolgált nyoszolyául. Csupasz falak voltak egyedüli oltalma a zord égalj ellen. Ott a nyár közepén havazott és szeptember 10-tıl téli hótakaró fedte a tájat. Csoma ilyen helyzetben, mely más embert bizonyára kétségbeejtett volna, 40.000 tibeti szót győjtött össze. Csoma olyan, mint egyike az ıskori bölcseknek. Nem ér13

dekeli ıt a környezetébıl semmi sem, csak egyedül irodalmi feladatának él, beleértve a szomszéd országok vallási rendszereit. Nagy örömmel tölti el, hogy a tudományos világ elıtt nagy kincsek roppant aknáit sikerül feltárnia. Lelkesedve hozott elı egy költıi mővet, amelyben a Mahabharátának egy része tibeti nyelvre volt lefordítva. Errıl ı az Oriental Quarterly egyik számában azt állította, hogy India eme legnagyobb Szentírásának a legtöbb része az eredeti szanszkritban elveszett, és hogy az egész szentírás feltalálható a tibeti zárdákban, ahol az irodalmi egyéb mővek is mind feltalálhatók. Oda mentették azokat az ıskori idıkben, mielıtt a közmővelıdés Indiában hanyatlani kezdett." "A tibeti mővek nagyon elterjedtek, ezt bizonyára a könyvnyomtatás célszerősége magyarázza. ıskori irodalmi töredékekre és kéziratokra találunk elszórva, szerteszét és letéve olyan helyiségekben, amelyek ma már teljesen elhagyatottak." Ott a "világ legzordonabb éghajlatában briósi kincseket győjtött össze", amikor havi 15 rupiányi, vagyis heti 7 shillingbıl tartotta fenn életét. Csoma életére jellemzı W. Hunter az a megjegyzése, hogy "mindenekelıtt Csoma megtanulta azt, hogyan lehat pénz nélkül megélni". Az 1830. év ıszére Kırösi Csoma munkáját a tibeti zárdában befejezte és Kalkuttába indult. Nyolc évi tibeti tanulmányainak kéziratait és könyveit egész teherhordó csapat kísérte. "Ezek a mővek – mondja a tudós Jäschke – egy eredeti kutatónak a munkái és majdnem példanélküli elhatározottságnak és béketőrésnek gyümölcsei". Kalkuttába megérkezvén, ott még 18 húnapra volt szüksége, hogy tibeti nyelvtanát és szótárát sajtó alá rendezhette és kinyomtathatta. E mővek 1834-ben kerültek ki a nyomdából. A szótár címlapja fele részben magyar szövegő: "Kísérlet egy tibeti és angol Szótárhoz Bande SangsRgyas Phun tsongs zamskári zárdához tartozó tudós láma segítségével elkészítette Kırösi Csoma Sándor 14

székelymagyar Erdélyországból Kanumban, a Himaláyák hegyei között történt tartózkodása alatt, India és Tibet határán 1827-1830. években." A könyvek megjelenése után az Asiatic Society tiszteletbeli tagjává választja Csomát. Ugyanebben a kitüntetésben részesíti a Magyar Tudós Társaság is. Ezeken kívül Csoma minden más kitüntetést, pénzt és rangot visszautasított. Miután megtudták Magyarországon, hogy Csoma nagy tudós és mőveit az indiai kormány kiadta, egyszerre fellángolt a legnagyobb rokonszenv és érdeklıdés iránta. A Monarchia londoni követe, herceg Eszterházy és Döbrentei Gábor budai kerületi királyi biztos levelükben érdeklıdnek Csoma sorsa iránt és kérik részére az indiai kormány pártfogását. Itthon győjtés indul Csoma segélyezésére, azonban Csoma minden pénzt visszaküldött. Különbözı hazai intézmények részesülnek a pénzsegélybıl. Az elsı küldemény 640 darab arany; a második 200 darab arany; a harmadik 450 arany volt. Kırösi Csoma az 1842. év elején 58 éves korában újból útnak indult, még pedig Lassa, Tibet fıvárosa felé. Csónakon indult felfelé a Ganges folyón és két- vagy háromheti utazás után, a balparton, Carragolaghat mellett szállt ki, hogy az ismert úton Titalján át Dardsiling felé tartson. A talaj már Titalja táján emelkedik a bércek felé; ez körülbelül 25 angol mértföld a Himaláyák tövétıl. Ennek a területnek utolsó 10 mértföldje sőrő, trópikus növényzető, posványos terület. Az a hírhedt öv, melyet Terrai elnevezés alatt, mint legveszélyesebb, maláriával ellepett vidéket ismernek. Átutazás ezen a vészes területen rendesen nappal és minél gyorsabban történik. Csoma a hétezer láb magasan fekvı Dardsilingbe tartott és lassan, szokás szerint gyalog utazott. Terraiban valószínőleg meghált, a lázt megkapta és Dardsilingbe érkezve, a láz rohamai hat nap alatt véget vetettek életének. Dr. Campbell kormányügynök hivatalos jelentésébıl értesülünk Kırösi Csoma utolsó napjairól. Leírja többek között a magyarok és húnok ıshazájára vonatkozó fejtegetéseit. "İ elmondta – írja Campbell – a legelragadóbb modorban – fájdalom, az elbeszélés összefüggése elıttem sok15

kal komplikáltabb volt, mintsem ezt folyamatosan feljegyezni tudtam volna. Annyit azonban kivehettem Csoma elbeszéléseibıl, hogy minden reménye, hosszú fáradalmas kutatásainak végcélja abban összpontosult, hogy a jugarok országát felfedezheti. Ezt az országot Lasszától és Cham tartománytól észak keletre, Kína nyugati határain hitte meglelni. Legforróbb óhajtásainak végcélja volt oda eljutni, és ott, ott hitte feltalálni azt a néptörzset (tribe), melyet eddig hasztalanul keresett ..." Néhány nap mulya állapota fölötte veszélyessé vált és 1842. április 11-én reggeli 5 órakor panaszszó és küzdelem nélkül elhúnyt. A Himalayák egyik kimagasló oldalán, a dardsilingi állomás temetıjében hantolták el, a végtisztességet dr. Campbell tartotta felette. Dardsilingben szomorúfőz és rózsabokor között áll az emlékköve, amit a bengáliai Ázsiai Társaság tagjai emeltek tudós társuknak. Könyvekkel és iratokkal telt négy láda, egy kék öltöny, amit mindig viselt, néhány fehérnemő és egy fızıedény volt minden hagyatéka. "Ím itt a legmagasabb csúcs, a sokaság ott alant Él – mert ık ott tudnak élni! De ez az ember nem élni akart – hanem tudni. Oda lent temethetnétek-e el ezt az embert ? Nem, – itt, itt az ı helye, ahol a meteorok lövelnek És a villámok cikáznak s felhık támadnak, A csillagok jönnek-mennek; a zivatar után jön az öröm, Békét küldjön néki a harmat!” (Browning)

16

"Tanuld meg, hogy az okok világábó1 a legcsekélyebb igyekezet sem tőnhet el, legyen az jó, vagy rossz irányú. Nyomtalanul még az elszálló füst sem veszhet el." (Tibeti Aranyszabályok Könyvébıl )

Kırösi Csoma Sándor jellemzése, "Körösi Csoma Sándor a jelesek jelese, martír és gyızı, a hazai tudományok dísze és örök büszkesége." – Ekként jellemezte ıt gróf Kuun Géza t. tag, a Magyar Tudományos Akadémián 1900-ban elhangzott díszbeszédében. Kutassuk, hogy mi volt Csoma magára vállalt kötelessége, élete célja? Errıl ı maga azt írja: "Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, keletre jövök, s ahogy lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet Oly tudományoknak szentelem, melyek a jövıben hasznára lehetnek az európai tudós világnak és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévı adatokra nemzetem történetében." Koldusszegényen vándorolt és kimeríthetetlen tudásszomja vezette. Az ismert eredmény az, hogy a nyugati fajta elıtt kimeríthetetlen forráskincsek, a szellemiségnek egész új világa tárult fel. Miként európai tudósok az egyiptomi, az asszírbabiloni és szumir hieroglifákat, ékírásokat megfejtették és azoknak az eltőnt ısi népeknek hallatlan értékő szellemi kincseit napvilágra hozták, olyan nagy az érdeme Csomának, hogy az addig teljesen ismeretlen tibeti nyelvet és irodalmat feltárta. Az 1830-as években Brit-India határait Ladak felé kitolta és Nepállal és Tibettel való könnyebb érintkezés folytán az Asiatic Society számos buddhista mőnek birtokába jutott, mivel azonban a kalkuttai Tudós Társaság tagjai elıtt a tibeti nyelv és írás isme17

retlen volt, ezekbıl semmit sem meríthettek. Általános volt már az óhaj a tudósok részérıl, de politikai okokból az indiai kormány részérıl is, hogy a tibeti nyelvet és írást, az ottani nép erkölcsi, mőveltségi és vallási állapotát valaki szakértelemmel tanulmányozza, és velük ezt megismertesse. "Hozzáférhetetlen hegysorok által elszigetelt tibeti zárdák figyelmen kívül maradtak. Tudós vagy utazó alig kereste fel valaha és a közelmult idıkig, – irja Csoma. – Alig gyanította valaki, hogy a világ azon meg nem háborított menhelyének oltalma alatt, oly éghajlatban, ahol a forró égövi lapályok mindent megrontó hatása nem érvényesült, tökéletes épségben feltalálhatók a buddhista hit könyvei, eredeti szanszkrit szövegben és hő fordításban, amit az indiai kontinensen hiába keresnénk." A "bámulatosan kipallérozott és meggazdagított tibeti nyelv"-nek az európaiakkal való megismertetése azért is rendkívül fontos volt, mert a mongol, mandzsú és kínai nyelveket beszélı országokban a tudomány nyelve a tibeti, mint nálunk a latin, egyben a diplomáciai nyelve is, mint a francia vagy a mohamedánoknál az arab. Elvitathatatlan érdeme az is Csomának, hogy a megjelent fordításai és tanulmányainak ismertetése alapján (megjelentek az Asiatic Researches és a Journal Asiatic Society of Bengal-ban) a tudósok megállapították, hogy a régi szanszkrit ısforrása a buddhizmus tanainak. Gróf Kuun Géza 1900-ban tartott akadémiai felolvasásában ezt mondja: "Akár legyen Tibet nyelvérıl grammatikai vagy lexicográfikai tekintetben szó, akár forduljon a vizsgálat az északi buddhizmus eredetének s fejlıdésének történetére, akár a tibeti geográfiára s régészetre tartozó kérdések kerüljenek szóba, még most is, 55 évvel halála után (1900-ban), a nagy kezdeményezınek, aki a tibeti tanulmányok terén a részletkérdésekhez vezetı utakat járhatókká tette, irányaikat megjelölte, elágazásaikat megmutatta, mondom, most is a tibeti tanulmányok mővelıi 18

Kırösi Csoma Sándorban nemcsak a kezdeményezıt tisztelik, nemcsak az általa lerakott alapra s az általa győjtött anyaggal építenek tovább, de az egyes kérdéseknél is mindúntalan reá hivatkoznak s a legkitőnıbb ismerıi Tibet népének s nyelvéneki a vitás kérdések eldöntésénél sokszor Kırösi Csoma Sándor nézetéhez csatlakoznak, mint olyanéhoz, melyet eddig senki meg nem cáfolt." Ha egyéb érdeme nem lett volna Csomának, mint az elıbb kifejtettek, akkor is hallatlan büszkeség kell, hogy eltöltsön bennünket, annak tudatában, hogy magyar fajtánk ilyen kiváló embert adhatott az emberiségnek. Ha Csoma értekezéseit átvizsgáljuk, sehol sem akadunk annak nyomára, hogy a tibeti nyelvben a magyar eredetet kereste volna. Csoma nagyszerő nyelvtudással rendelkezett, 17 nyelven beszélt, ilyent tehát ı nem állíthatott. Csoma maga írja, hogy Tibet neve a perzsából származik. A tibetiek magukat Bod, Pot, Bodjul és Podpálnak nevezik, nyelvük a kínai nyelvesoporthoz tartozik és a Buddha vallás rituáléjának legelterjedtebb nyelve. Csoma irataiban nem olvasunk szenvedéseirıl, hıstetteirıl, vágyairól. Elméje békés volt, ment minden szenvedélytıl. Mint a széltıl védett lámpa lángja, nem imbolygott, mert gondolatait, szenvedélyeit leigázta. A magára vállalt kötelességek teljesítésében, a lemondásban, az önzetlenségben oly tökéletes volt, hogy indiai ismerıse, dr. Gerard elragadtatásában így ír róla: "Egész boldogsága abban áll, hogy megélhessen, de csak azért, hogy magát az emberiségnek szentelje, minden más jutalom nélkül, mint az igazságos méltánylás és becsületes hírnév." Tibet népe féltve ırzi országa határait és szellemi kincseit. Európaiakban megrontóját látja és minden utazóban kémet sejt. A betolakodóknak tekintett európaiak elıtt lelkületét elrejti, elzárkózik és ıket többé vagy kevésbé udvarias formában a határain túlra zavarja. Európai felfedezık Tibetrıl szóló útleírásaikban a legnagyobb nélkülözésekrıl, szenvedésekrıl és megpróbáltatá19

sokról írnak. Csoma ezzel szemben minden ajánlat, pénzáldozat vagy egyéb támogatás nélkül akadálytalanul utazza végig NyugatTibet tartományait. Bejut Tibet lámaköreibe, hozzájut az annyira féltve ırzött összes szent irataikhoz, azokat szabadon használhatja. Megtanítják nyelvükre, írásukra, vele együtt dolgozva megismertetik a keleti filozófiával, vallásukkal, szokásaikkal, belevezetik a yoga szent írásaiba és a yoga gyakorlásába. Mindezt azért, mert Csoma a mongolokat, tibetieket turáni testvéreinek tekintette, nem pedig alárendelt fajú színeseknek, mint azt az európai népek általában teszik. Ez olyan tisztult felfogás, amit az európai tudósok céhe és az utazók testülete sohasem gyakorolt. James Prinsep az ázsiai tudós társaság titkára, 1832 ben ekként jellemezte Csomát: "Csoma úrnak fáradhatatlan munkásságát, mely legelıször nyujtott módot, hogy Tibet irodalmával megismerkedhessünk: érdeme szerint fogják méltányolni a tudomány férfiai. Vajmi kis kör teheti ezt avatottan, mivel nagy képzettség s beható tanulmány kell arra, hogy olyan bírálók állhassanak elı, kik képesek megérteni ama rendkívüli kutatások természetét és fontosságát, a reánk nézve annyira idegen régi és újabb kori népelv történetére, nyelvére és vallására vonatkozólag. De arra mégis mindnyájan képesek vagyunk, hogy nagyra becsüljük azt az odaadást, lelkesedést és kitartó akaratot, mely tulajdonok okvetlenéi szükségesek arra, hogy egy férfit egymagában és minden pénzsegély nélkül; távolerı és vadon országokba vigyen az ott dívó nyelveknek és népszokásoknak a forrás fejénél való tanulmányozása végett. Azon kötetekre menı jegyzetek, melyet Csoma úr az Asiatic Societynak ajándékozott, reméljük, hogy az évkönyvben terjedelmesen megjelenhetnek." "A Magyar Tudományos Akadémia kötelességének ismerte gondosan összeszedni mindazokat az irományokat és tárgyakat, melyek a kitőnı hazafi birtokában voltak. 20

Ha majd egykor a hálás és Csomára büszke Magyarország hozzá méltó szobrot emel emlékének, leróhatja tartozását dicsı fiainak legérdemesebbje iránt", – így írt Csomáról Barthélemy St. Hilaire a Journal des Servants 1887 novemberi számában. Szobrot még nem emeltünk emlékének. Nagyszabású irodalmi dolgozataiból, amelyek megmérhetetlen értékkel bírhatnak az emberiség egyetemére, halála óta eltelt évszázad alatt egyetlen sort sem nyomtattunk ki az életében megjelenteken kívül és egyetlen gondolatot sem tettünk azonkívül közkinccsé. Csoma tibeti irodalmi győjteményének tetemes részét dr. Duka Tivadar megkeresésére dr. Malan, a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Ezt a nagybecső ajándékot Duka, a Royal Asiatic Society 1884. évi június 16-án tartott közgyőlésén bemutatta. Az elıadás magyar szövegét és dr. Malan nagybecső ajánlásának részleteit a "Budapesti Szemle" 1884. évi szeptemberi számában leközölte. Már 1832-ben Prinsep kifejtette azt az általános óhajt, – és azóta ez csak fokozódhatott, – hogy Csoma tanulmányait tegyék közzé. Vajjon miért késik a Magyar Tudományos Akadémia a tanulmányok kiadásával? Csoma maga mondja, hogy "a tibeti nyelv tanulmányozása nem állott eleinte a tervében; csak miután a gondviselés ıt Tibetbe kísérte és a boldogult Moorcraft bıkező támogatása folytán kedvezı alkalom nyílt megismerni, hogy milyen nemő és mily eredető a tibeti irodalom, szánta rá magát örömest, hogy azzal alaposan megismerkedjék, azon reményben, hogy ez eszközül fog szolgálni közvetlen tervének megvalósításában, tudniillik a magyarok nyelve és eredete körüli kutatásaiban." Csoma a magára vállalt feladatát a legmostohább körülmények között, koldússzegényen élve, maradék nélkül elvégezte. Amint a tibeti szótárát és nyelvtanát Kalkuttában kiadja, az Asiatic Society, tagjainak indítványára, tiszteletbeli tagjai sorába ik-

21

tatja. Jutalmat sem az indiai, sem a magyarországi felajánlásokból el nem fogad, egyedül a Magyar Tudós Társaság díszes tagságát. Báró Eötvös József Kırösi Csoma Sándor fölött mondott emlékbeszédében azt mondja: "Az embernek nemcsak nagy tettekre, – melyeknek következéseit mindenki észreveszi –, de nagyszerő példákra is szüksége van, hogy a serdülı ivadék maga elıtt látva a férfiút, kinek követésére magát gyöngének érzi, fölfelé tekinteni, nemes célokért lelkesedni, neki áldozni tanuljon s kinél ezt tehetjük, annak napjai nem hasztalanul folytak el. És vajjon nem ilyen-e Kırösi is? Példája azon állhatatos kitartásnak, melyet csak a halál szakaszthat félbe, de melynek irányát földi erı nem változtathatja meg; példája, hogy nehézség nincs, melyet erıs akarat legyızni képes ne volna; példája mindenekelıtt azon lángoló honszeretetnek, mely minden, valóban nagy s nemes tettnek legtisztább forrása. Igen, Kırösi szerette hazáját, lángolóan, mint kevesen, önzés nélkül, mint talán senki e világon." "Nincs nagyobb szeretet, mintha életét adja valaki a barátaiért" – mondja Krisztus Urunk. Csoma életét adta az emberiség fejlıdésének. Feláldozta életét az ısök tiszteletének, a magyar faj dicsıségének. Keleti ember azt mondja: a gondolat az egyetlen teremtı erı a Mindenségben. Ezért amilyen gondolatokkal él az ember, körülveszik azok elválaszthatatlanul és ı eggyé válik gondolataival. Csoma 1823 júniusától haláláig, tehát 19 éven át Buddha mélységes, transcendentális tanításainak hatása alatt, tudós lámák vezetése mellett kellett, hogy a yogát, az istenséggel való elmerülés, egyesülés szent tudományát gyakorolja. Ez esetben Indiában töltött egész életét a Yogacharya vagy a Madhyamika filozófiai iskola törvényei szabályozták. Ezek az iskolák szabályai a tökéletes megtartóztató aszkéta életet követelik meg, azon törvényszerőség felismerése folytán, hogy a világi élet és a yoga gyakorlata a testi 22

és lelki egyensúly felbomlásához vezetne. Ez a magyarázata Csoma rejtélyes indiai életének. „A legfelségesebb üdvösség azé a yogié, kinek elméje békés, kinek szenvedélytermészete megnyugodott, ki bőntelen és az örökkévalóság természetével azonos. A yogfi ki ily állandó összhangban tartja enjét, bőneit elhagyta, könnyen eléri az összeköttetést az örökkévalóva1 él, élvezi annak végtelen gyönyörét” Így szól a Bhagavad Gita egyik Upanisádjában Krishna. Csoma Kalkuttában az Asiatic Society könyvtárnoka gyanánt mőködött. Egyik bizalmas barátja, Pavie így ír róla: "Gyakran láttam ıt, elmerülve gondolataiban, mosolyogva saját ideáinak folyamatán, hallgatagon, mint a brahmánok, kik irataik fölé hajolnak vagy szanszkrit passzusok másolgatásával foglalkoznak”. Keleti embernek a tökéletesség felé való útjában ez a módszere, nyugatiaknak a boldogok és szentek élete, imáikba elmerülésük, extázisuk a haladás útja. Nincs ezen csodálkozni való. A szellemi hierarchiára – a szentek és hısök uralmára van és volt felépítve a mult, a jelen és lesz a jövı minden társadalma, – mondja Carlyle. Csoma az ıshazára vonatkozólag is helyes úton haladt, sokat tudott, sok adattal rendelkezett. Tudta, hogy a magyarok-húnok ıstörténetére vonatkozó adatok, írások vannak és ezek felkutatására akart áthatolni a Himaláyák bércein és Lhasszába eljutni. Sajnos, a halál Tibet határán, Dardsilingben berekesztette útjait. Élete nagy céljának: a magyarok ıshonának felkutatásában a halál ıt megállította. Az európaiak sorsdrámájában a nagy tragédia az, ha a hıs a cél elıtt omlik össze, hal meg. Csoma érezte, tudta közeli halála elkövetkezését. Errıl írnak, kik vele együtt voltak utolsó napjaiban Dardsilingben. Csodálatos, szinte érthetetlen önfegyelmezettsége, lelkinyugalma ezekben az utolsó órákban, – nyugatiak elıtt – azonban Csomát Kelet filozófiája hatotta át. 23

Tudta, hogy: "Aki helyesen cselekszik, sohasem juthat a keservek útjára. Elérvén azok világát, kiknek tiszták voltak tettei, számtalan évekig ott marad, majd tiszta és boldog házban újraszületik. Ott megtalálja elıbbi testének jellegzetességét és azzal törekszik elérni a tökéletességet. Elıbbi vágyai ellenállhatatlanul tovább sodorják" ... (Bhagavad Gita. VL) Csoma példaadó aszkéta életével még életében nagy tiszteletet váltott ki. Halála után ez a tisztelet a szenteket megilletı tiszteletté fokozódott. Dardsilingi sírját ma is a tibeti és indiai zarándokok nagy tömege keresi fel. Nyugat Boddhisattvá-jaként, vagyis igen magasfokú szentjeként emlegették, amíg 3apán hivatalos körei fel nem figyeltek. Akkor megindult a szentté avatás elıkészülete. Az 1933. év márciusában Vályi Félix ismert publicista, a "Magyar Keletázsiai Társaság" megbízásából, Kırösi Csoma Sándor bronzból készült szobrát a "Japán Császári Múzeumnak" felajánlotta. A szobor felirata ez: "Körösi Csoma Sándor – The Boddhisattva of the Western World", vagyis a "Nyugati világ Boddhisattvája". A szobrot ısi buddhista rítus szerint Fukuda, a sendai kolostor fıapátja avatta fel. Ezzel bevonult a buddhista szent Boddhisattvák sorába, hogy majdan új testöltései, újraszületései alkalmával az emberiség ı benne egy új nagy megváltóját, Buddháját tisztelhesse és imádhassa. "Idıvel többen fognak érdeklıdni a buddhizmus iránt, mely oly sok hasonlóságot mutat a kereszténység igazi szellemével"– mondja Csoma.

24

Kırösi Csoma Sándor tibeti irodalmi tanulmányainak igen rövid ismertetése. Csomának a tibeti irodalomról közreadott tanulmányai az "Asiatic Researches" XX. kötetében és a "Journal Asiatic Society of Bengal" címő tudományos folyóiratokban jelentek meg. Tibet nyelvét európai emberek közül elsınek Csoma sajátította el, így a tibeti irodalmi könyveket Csomán kívül európai tudós nem tanulmányozta. Róluk Csoma azt írja: "Az ıskori irodalomnak ezen érdekes tárházába könnyő és kellemes úton való bejutásáért a nemeslelkő és bıkező Myvang lhasszai kormányzónak tartozunk hálával, aki az 1729-86-os évek közt a Tibetbe származott irodalmi mőveket összegyőjtötte, újranyomatta és nyírfatáblákba köttette". A hatalmas irodalom összefoglalását 2 óriási, breváriumféle győjtemény tartalmazza: 1. A Kah-gyur 98 kötetbıl áll és 1731-ben készült el az új nyomtatvány. Egy-egy kötet 3000 levélbıl áll. A Kah-gyur egy teljes példányának ára fejében Közép-Ázsiában hétezer ökröt adnak; Pekingben hivatalosan megállapított ára hétszáz font sterling angol pénzben. 2. A Stan-gyur 224 kötetbıl, összesen 76.409 lapból áll és 1724ben készült. E két nagy győjteményen kívül számtalan más mővet is kinyomtattak.∗ A tibeti könyvfordítások a Krisztus utáni hetedik században kezdıdtek, – írja Csoma. Sok tibeti tudós évtizedeket töltött Indi∗

Szerzı látott és forgatott ilyen tibeti nyomtatott könyveket a brit múzeumban, Londonban. Téglaalakú, fatáblába kötött, gyönyörő hófehér lapokon, piros iniciálékkal és fekete tusfestékkel nyomott, igen dekoratív tibeti betőkkel elıállított nyomdaremekek ezek a könyvek. – A jelen század elején, 1904ben az angolok egy büntetı expedíciót vezettek Tibetbe és akkor Lhasszából hozta el ezeket Junghasbend ezredes.

25

ában, hogy tökéletesen megismerkedhessen a buddhisták irodalmával. Viszont tudós indiai panditok sokszor kaptak meghívást, hogy a tibetieknek segítsenek a szanszkrit mővek lefordításában. A fordításnál a rengeteg sok tudományos szanszkrit mőszóra megfelelı tibeti szó hiányzott, azokra új szavakat kellett gyártani, aminek következtében bámulatosan kipallérozták a tibeti nyelvet. A munkákat azután a tibeti nyelvbıl mongolra, mandzsura és kínai nyelvre fordították tovább. E hatalmas mővek egészben véve terjedelmes értesítést adnak India ıslakossága politikai állapotáról és általános szellemérıl. Az említett Kah-gyur 98 kötete 7 osztályra oszlik, minden osztály külön-külön mőnek tekinthetı. Buddha, vagy tibeti nevén Szákya tanait foglalják magukban. E mőveket Buddha legkitőnıbb tanítványai: Upali, Ananda és Kashiapa szerkesztették. Elsı mő: Dulva, 13 kötetben a fegyelemrıl szól. Az elsı lapon Buddha képe van, baloldalán fia, jobb oldalán a fıtanítványa. Alatta ez a fölirat: "Üdvözlet a mesterek fejedelmének, üdvözlet Sárika fiának, üdvözlet Grachen dzsinnek, a fıtanítványnak! Üdvözlet a Háromságnak." – És ez a hatalmas mő ezzel a fohásszal kezdıdik: "Az aki ketté vágta az emberi vonzalom kötelékeit, legyızte az ócsárlókat és legyızte a sátánt minden seregével és megtalálta a tökéletesség legmagasabb fokát, – İt tisztelem!" A második mő: Ser-csín. 21 kötetben túlvilági, transcendentális bölcseletrıl szól. Ebbıl 20 kötet tartalmát Buddha jelentette ki 51 éves korában, miután már 16 éve „megvilágosodott" volt. Ez a buddhisták "Hegyi beszéde". Nagy tiszteletben tartják ezeket a tanításokat. Rendkívül elvont bölcselet, tele van absztrakt mőszavakkal és azok értelmezésével. A harmadik mő: P'hal-ch'hen 6 kötet, erkölcsi tanok buddhák és szentek jellemérıl. Negyedik mő: Kong-tsens = drágakı csúcsa, w bu’dhizmus erkölcstana, 6 kötetben, versben és prózában. Ötödik mő: hido, szanszkritben Sutra, 270 különálló munka, 30 kötetben. Tartalmuk erkölcsi és metafizikai tanok, legendák, orvosi tudományokra, csillagászatra, csillagjóslatokra vonatkozó 26

értekezések. Orthodox; és heterodox teóriák, erkölcsi és polgári törvények, természetrajz, természettan, hierarchia, stb. A Kah-nyur utolsó nagy része a Rgyud, szanszkritban Tantra, 22 kötetben. Tárgya misztikus theológia. A tibeti szent könyvek második hatalmas győjteménye a B'Stan-Hgyur, jelentése lefordított utasítások. E győjtemény 225 kötet. Két részre oszlik Gyud 87 kötet és Mdo 136 kötet. Ehhez járul egy kötet ima és ének és egy kötet tartalomjegyzék. Az elsı rész Bstod-Ts'hogs Szent énekek és dicsıítések győjteménye. A második rész R'Gyud, szanszkritban Tantra. 87 kötet, 2640 önállú mővet tartalmaz, oly hatalmas, majdnem határnélküli terjedelemben, hogy ehhez hasonlót a földkerekség egyetlen irodalma sem mutathat fel. Ez a hatalmas mő a Kala-chakra, tibeti nevén Duskyihk'horló, vagyis "idık köre" rendszerbe vezet be. Elvont értelemben egy bizonyos isten nevét is jelenti, aki bizonyos istenek gyülekezete fölött elnököl. E vallási rendszer északi Ázsiából, a mesés Shamballa országból, a Sihon vagy Sita folyam környékérıl származott. Kelet-Indiába Krisztus után a X. század körüli idıkben hozták be. Itt a Csoma által közölt tartalom részletesebb ismertetését azért közlöm, mert ez ısi ázsiai eredető shamantizmus. E magasfokú mágikus szertartások, a természet rejtett erıinek felismerésén alapszanak. Ilyen mágikus tudásuk volt az ısi egyiptomiaknak, a szumíroknak. stb. Származásuk, elterjedésük az emberiség ázsiai ısi bölcsıje felé mutatnak. A Tantrák Csoma szerint ilyen tartalmúak értekezések a Kala-chakra rendszer rituáléjáról, a Mandala rendszer körüli szertartásokról, a Kala-Chakra csillagászati rendszerrıl. A Mandala misztikus körben végrehajtandó szertartásokról. A szentség, fogadalom és kötelezettségrıl. Szem felnyitásakor megfigyelendı szertartásról. Misztériumokról. Megszabadulásokról. A biztos lét miként történı elérésérıl. Az ellenség gondolaterıvel való legyızésérıl. Ellenségeink hatalmunkba kerítésérıl. Megigézések és bőbájok. Tőzáldozatok a betegségtıl való megszabadulás, bıség, meggazdagodás, jólét, hatalom, stb. biztosítása végett. Valamely személynek vagy dolognak a hatalmunkba keríté27

se. Ellenségünk mozdulatlanná tétele. Jégesıtıl való megóvás. Egy hadsereg legyızése. Bélpoklosság gyógyítása. Bőbájosság és ehhez tartozó titkos mesterségek tökéletes elsajátítása. Minı rendszer által érhetı el olyan tökéletesség, mint amilyennel HjamDpal, a bölcseség istene bír. Leghatásosabb gyógyital, mely minden betegséget meggyógyít és a test erejét megifjítja. Nemtelen ércek arannyá változtatása. Jóslás, elırelátás, jövendölés, stb., stb. Végül a Bstan-gyur győjtemény utolsó része, a Mdo. Tartalma hittan, bölcsészet, logika, dialektika, nyelvészet és nyelvtan, költészet, versek, synonimák győjteménye, csillagászat, orvostan, erkölcstan, útmutatás a fizikához és alkémia. E két könyvgyőjteményen kívül még számtalan könyv és kézirat van minden kolostorban. Azonban a ritkaságok, Indiából mentett ısi kéziratok, mély bölcseséget rejtı szentírások, évkönyvek, krónikák Csoma értesülése szerint Lhasszától egy napi járótávolságra fekvı Samye (B'Samye) királyi székhelyen, a Kr. u. VIII. században épült kolostorban vannak letéve. A Khala-chahrának nevezett vallási rendszer tantrikái messze elhajlanak Buddha eredeti tanításaitól, amely mély transcendentális bölcselet. Eszerint van északi és déli buddhizmus. A déli eredeti tisztaságában ırizte meg Buddha tanításait, ethikai és lelki fejlıdésre építı spirituális fejlıdés elımozdítására a rádzsayogát használja. Az északi, a lámaizmussal kevert buddhista vallássá fejlıdött. Ezek nagy tömegei (fıleg Nyugati Tibet vörössapkás lámái) tudatos, igen fejlett mágiát őznek. A sidhik (mágikus erık) megszerzését huta-yogával (lélegzés ellenırzésével) készítik elı. A lámák kolostorokban laknak, amelyek igen népesek. A lámák többsége fejletlen, alsóbb színvonalon állók, akiket ambíciójuk legfeljebb alsóbb pszihikai erık megszerzésére hajt. Csoma lámája már a maias fejlettségő tudós szerzetesek közé tartozott. Ilyen lámát egyéni kiválósága emel a többi fölé. Vannak azután egészen ritka kínálóságok, akik a természet rejtett titkaiba is mélyen be tudnak hatolni. Ami a pszihikai erıkre és jelenségekre vonatkozik, ezeket épp úgy kellene tanulmányozni, mint a tudomány bármely más ágát. Ezekben semmi csodálatos vagy természetfölötti nincsen, mint ahogy keleti bölcselık sem a véletlent, sem a csodákat nem fogadják el. Ilyeneket a természet törvényei ismeretének hiányá28

ban tételezünk mi fel. Ha észszerően és tudományosan vezetik a pszihikai kiképzést, akkor a tanuló feltétlenül elérí a kívánt eredményt.

29

II. RÉSZ: AZ İSHAZA

31

"A nemzetségek romlásában elvész az ós családi hagyomány és ahol nincs hagyomány, törvénytelenség száll ott a családra. Hol törvénytelenség uralkodik, ott elfajul az asszony és az asszony fajtalanságából osztályzavar áll elı. E zőrzavar poklok fenekére veti a pusztítókat és az elpusztult családot egyaránt. Áldozat híján ıseik a mennybıl lezuhannak: ` (Mahabharata, Bhagavad Gita L)

I. Kırösi Csoma Sándor célja Kırösi Csoma Sándor hosszú, céltudatos tudományos búvárkodás után azt izente nemzetének "Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az ıs-indiai kultúra tárházában." Csomának az ıshazára vonatkozólag felvetett problémái egészen újak voltak, nem egyeztek a tudományos körök felfogásával. Ezért hatalmas irodalmi vita fejlıdött ki megállapításai vagy Csomának tulajdonított felfogás körül. A róla írt tanulmányok és kritikák már 1820-ban kezdıdtek, tartanak ma és folytatódni fognak a jövıben is. (Lásd a felsorolásokat Szinnyei József: "Magyar írók" címő győjteményben. ) Tény az, hogy Csoma Julián barát nyomdokain indult, az ıshazát kereste. Székely volt, büszke arra, hogy a nagy Attila népének leszármazottja. Hún fajú népek között élt Indiában 19 évig. Rendelkezésére állt a tibeti és az indiai ısi irodalom minden addig ismert forrása. Nyelvtudása óriási volt. Csoma pedig kutatott lankadatlan buzgalommal. 33

"Az én utazásom célja – írja Kırösi Csoma Sándor – felkeresni a magyarok legelsı lakhelyeit, összegyőjteni viselt dolgaiknak történelmi emlékeit és megfigyelni azt az analógiát, amely több keleti nyelv és a mi anyanyelvünk között van." – "Kétségtelenül kínai Tatárországnak beljebb esı részei azok a helyek, – ahol a magyar nemzetnek bölcsıjét keresnünk kell." Történészeink Kırösi Csoma Sándor céljait vizsgálva megállapítják, hogy téves nyomokon haladt, mert ha eljuthatott volna a kínai Kan-szu tartományba, ott az ujgurok egy töredékét találja. E néptöredék törökfajú rokon nép, de nem leszármazottai a húnoknak vagy a magyaroknak. Németh Gyula 1934. március 26-án az Akadémián tartott felolvasásán Wurzbach életrajzi lexikonjára (1855) hivatkozott, ahol arról van szó, hogy Csoma 1816-18-ig tartó németországi tanulmányai alatt Blumenbach elıadásait hallgatta. E tudós a kínai évkönyvek alapján a magyarokat az újguroktól származtatta. Németh Gyula szerint Csoma ezt a néptöredéket akarta felkeresni, mert halála elıtti napon Dardsilingben Campbell angol kormányügynökkel folytatott beszélgetéseibıl ezt lehet feltételezni. Ugyanezt állítja Ligeti Lajos: Az ismeretlen Belsı-Ázsia c. könyvében. Németh Gyula feltételezi, hogy Csoma az ujgur-hún kérdésre vonatkozó, az ı idejéig megjelent szakirodalmat ismerte, éspedig Deguignes, Szekér Joachim, J. E. Fischer és Pray mőveit, amelyekben a magyarságot az újgurok és a nyugati törökök, illetıleg a vogulok összeolvadásából származtatták. Elıször le kell szögeznem, hogy sokkal nagyobb az a szakirodalom, amely Csoma idejéig megjelent, és amelyeket Csomának ismernie kellett, mint azt fentemlített történészeink feltételezik. Másodszor Csoma nagyértékő kéziratait a Tudományos Akadémia a mai napig sem adta ki, tehát nem tudjuk megállapítani, hogy mi volt Csomának tudományos felfogása a hiung-nu-húnmagyar származás és az ıshaza helyének kérdésében. Az egyes elejtett mondatokból és gyér feljegyzési adatokból csak következtethetünk ebbeli felfogására.

34

Sámánok hona – Shambala Csoma az ıshonra vonatkozó ısi feljegyzések után kutatott. Olyasforma tibeti évkönyvek, útleírások, történetek után, amelyek Tibettıl északra esı középázsiai vidékek hún vagy ugor népének történeteirıl szólnak. A kínai irodalomban húpokról van ilyen mő, mert ık a történeti eseményeket évezredek óta rendszeresen feljegyezték. Hogy ilyen törekvései voltak Csomának, ezt megerısíti dr. Gérárd orvos-ismerıse, amikor Csomával történt beszélgetése alapján azt írja: "A Testei-Lapapu és Lhassza régi városok zárdáihoz tartozó régi könyvtárakban, hír szerint, sok nagybecső mő van, amelyek tartalmával a világ csak egyedül olyan géniusz közvetítésével ismerkedhetik meg, mint a Csomáé. İ erısen vágyik arra, hogy a mongolok hazájába behatolhasson, hogy ott minden lehetı kutatást véghez vive, azon ısi népek históriáját és intézményeit megismerhesse". A tudós láma, aki Csomát tanította, ezekben a kolostorokban tanult és Csomának ilyen ısi történetekre vonatkozó könyvekrıl beszélt. Elmondta, hogy látott egy "Depter-r-Nyingpo", azaz "Régi krónikák" címő könyvet és hogy az igen érdekes, különösen Dzsingisz kán történetére vonatkozásai miatt. Értesült Csoma több más tibeti könyvrıl is, amely a jogarok országáról szólt. Azok a feljegyzések, amelyeket dr. Campbell utolsó óráiról készített, nem tarthatók teljes hitelességőeknek, hogy abból Csomának a magyarok ıshazájára, vagy a jogar-ujgurok magyar rokonságára vonatkozólag vallott meggyızıdésére a végsı következtetést levonni lehetne. Ugyanis Campbell maga mondja: "Fájdalom, az elbeszélés összefüggése elıttem sokkal komplikáltabb volt, mintsem azt folyamatosan feljegyezni tudtam volna", továbbá Csoma ezen beszélgetését csak "tökéletlen modorban" tudta feljegyezni. Azonkívül, ami a legfontosabb; hogy Csomát, amikor ez a beszéd elhangzott, az ázsiai mocsárláz szörnyő mértékben meggyötörte, ami ellen ı semmi gyógyszert sem használt. İ már akkor a halállal küszködött.

35

Csoma megjelent tanulmányaiból azt látjuk, hogy lázasan kutat egy földrész után. Shambala országról (Sámánok országa) állandóan ír értekezéseiben. A buddhistáknak Shambala mély titokkal körülvett szenthelyük. Legendájuk azt tartja, hogy volt egy "fehér sziget", ahol nagy bölcsek vezetése mellett az ugor nép fejlıdött az isteni bölcseség tanításaiban. Amíg Istennek tetszı életet élt, virágzott az ország, amint azonban az ördögi mágia útjára lépett és egymás megrontására törtek, elpusztult. Népének csak az a töredéke menekült meg, akik az igazság útját el nem hagytak. Csoma arról értesít, hogy a lamaizmus alapját képezı "KalaChakra" rendszer Shambalából származott. Tibet északi határán elterülı Turkesztánban viruló sámán (foh) vallásról az 560-as években tudósítanak a bizanci kútfık. Ebben az idıben Turkesztán népei felett a kínaiaktól tukuenak, a bizanciak által turkoknak nevezett nép uralkodott. E nép kánja Diszabul, az Irtisz forrásvidékén lakott és innen küldte II. Jusztinusz bizánci császárhoz követeit.∗ Kırösi Csoma a Stan-gyur köteteinek tanulmányozása közben a könyvbe kötve 18 darab olyan kész útlevelet talált, amelyek oly buzgó egyének számára voltak kiállítva, akik a legendás Shambalában fekvı Kalâpa városába szóltak. Az útlevél megjelölte az utat, mely húsz napig tart nagy sivatagon át, egy fehér homokos területre, valahol a Sita, vagyis Jaxartes folyam partján. Kırösi Csoma ehhez azt a magyarázatot főzi, hogy „nagyon valószínő, hogy a buddhisták Jeruzsáleme az ısrégi idıkben a Jaxartesen túl volt, még pedig valószínőleg a jogarok országában." Kunga-Nying-po, kínai krónikaíró körülbelül 1000 évvel elıbb azt írta – mondja Csoma –, hogy északról a bórok (mongo∗

Sámánizmust Tibetben bon vallásnak nevezték és a régi bonczó ellentéte a mai hlaczd szekta. Kínai bonc, a japáni bonszi-pap, a magyar bonc-pap és a garabonc — fekete pap, varázsló, kuruzsló, pap jelentéssel egyezik. (V. ö.: Bonchada község, Boncza család.) Kung (Sifahián) kínai szerzetes a Kr. u. 399. és 414. évek között a Lobpor vidékérıl 15 napi utazás után Ui vagy Uhu (ujgur) országba, a mai keletturkesztáni Kulcsa vidékére jutott. Szerinte az ottani papok és a nép a sámánvallást követték.

36

lok és jogarok) országából kapták a törvénykönyveket és a kézimővészetet. Tibeti könyvek a jogarok nevét jugurnak írják, hazájukat pedig Jugerának említik. Ezt az országot Csoma a buddhisták ısi Jeruzsálemének nevezi.⊗ A Stan-gyur győjtemény említ egy értekezést, melyet a jogar nyelvbıl lefordítottak és röviden elbeszéli egy Buddha-szobornak az országukon keresztül való vándorlását. Ezt az értekezést Csoma lámája Lhasszában látta. Csoma tovább így ír: "Shambala mesés ország északon, melynek fıvárosa Kalâpa. Ez fényes város volt és sok Shambali király székhelye. Körülbelül a 45. és 54. északi szélességi fok alatt fekszik, a Sita, vagyis Jaxartes folyam túlsó részén, ahol a napok hossza a tavaszi aeqinoctiumtól a nyár kezdetéig 12 indiai órával, azaz 4 óra 48 perccel nı európai számítás szerint". Felemlítem, hogy még két hazánkfia, gróf Széchenyi Béla, a "legnagyobb magyar" idısebbik fia és Lóczy Lajos világhírő geológusunk együttes keleti útjukon Kínát egész szélességében átutazták és Tibetet is megközelítették, sıt párnapi járóföld mélységbe oda be is hatoltak. İk is hallottak a legendáról, aképen, hogy a boldogság szigetének neve Shambala és a távol-nyugaton fekvı fıvárosáé Kalâpa, ahol a buddhizmus azonban csak kétezer esztendı mulva fog elterjedni. Csomát melegen érdekelte a "Fehér sziget", Shambala, Tibeti hagyomány szerint a "Fehér sziget” az egyetlen hely, mely más Dwipa-k (földrészek, kontinensek) általános sorsát elkerülte és nem pusztítható el sem tőzzel, sem vízzel, mert az az "örök föld". A "tőz és víz" kataklizmák okai közötti különbség, hogy Lemuria vulkánikus tevékenység folytán jutott víz alá, Atlantisz pedig a földtengelyben végbement elhajlás következtében süllyedt el.

⊗

Ez az ujgurok belsı ázsiai földje lehet és nem a vogulok és osztjákok Jugria, Jogra, Ugra nevő hazája, amely a felsı Káma, Csuszovája és Pecsora vidékén volt.

37

Az emberiség születési helyét, bölcsıjét az ısi indiai szentírások Arghia Varsha = Áldozatok Országa néven nevezik. Ez a föld Kailasz hegytıl majdnem a Samo (Gobi) sivatagig terjed; most az Aral-tó, Baltisztán és Kis Tibet között torul el, de az ısi idıben nagyobb volt a területe. Innen, az emberiség anyaföldjének belsejébıl várják az ısi szentírások Kalki Avatár-jának (Megváltó-jának), a Sosiosh-nak megjelenését. Ez a "Fehér lovas", akirıl Szent János Jelenések könyvében is említést tesz. Ázsia téres síkságain legyezıszerően helyezkednek el és innen vándorolnak szét az évezredek során a népek. Északnyugatra lakó ugor népek nagy tömege leszakad, és Indiába vándorol. Ezek a Kol és Munda népek. Keletre, az óceán partjára, a japán, koreai és kínai népek telepednek. Kelet-Ázsiában, a nagy Kingán hegység déli nyulványai felé a mongol, török és tunguz népek rajzanak ki. Ramstad finn tudós szerint e népek még a Kr. e. IV-III. évszázadban nem váltak szét egymástól, hanem egyetlen, többékevésbé egységes nyelven beszéltek. Tehát akkor a nyugati és keleti török is egy volt. Ebben az ısi nomád hazában ott élt a hún nép is, akiket a kínaiak hiungnu néven neveztek.

38

II. Fajszármazásunk kérdése Felmerült azt a kérdés, hogy Körösi Csoma Sándor életében mi volt az általános nemzeti felfogás a magyar nép származására és ıshazájára vonatkozólag. A középkori magyar krónikaírók által hirdetett hún-magyar azonosságnak hivatalos állásfoglalását és a népi öntudatban is élénken élı hiedelmét Csoma idejében a finn-ugor származást valló nyelvészeink nyomán már kikezdték. A hún-magyar azonosság ezeréves tudata ellen az általános roham azonban csak jóval Körösi Csoma halála után indult meg. Csoma utazásának célja az volt, hogy a származás és az ıshaza tekintetében vallott ısi felfogást legelfogadhatóbb módon igazolja. Elejtett szavaiból és írásaiból kitőnik, hogy hitt a hiungnu-hún és a hún-magyar azonosságban vagy testvéri rokonságban, a székelységnek Attila (Csaba) hún népétıl és az Árpád dinasztiának Attilától való leszármazásában, végül a "kínai Tatárország beljebb esı részein" fekvı ısi nomádhazában. Etelközt, Levédiát, kaukázusi Eviláth földjét és Korozmiát, a húnok "Kis-Indiáját" az ısök átmeneti szállásainak tekintette. A továbbiakban felhozom, mily ellenvetéseket hoztak fel és mit igazolt a modern történettudomány, a régészeti, néprajzi, nyelvészeti és egyéb rokonágak kutatásai. Hozzájuk főzöm a keleti filozófia nézıszögébıl levonható eredményeket, mint olyan eredményeket, amelyek a keleti szemlélıdı világfelfogásban élı Csomának felmerülhetett. Végeredményben Csoma halálának százéves évfordulóján, a mai nap tisztán áll elıttünk és tudományosan is igazolt az eddigi nagy kérdés, hogy helyes nyomokon haladt Csoma. Végsı célja elıtt bekövetkezett halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar történettudományt és így az egész nemzetet. * A mai magyarság fajilag és nyelvileg is kevert nép. A keveredés azonban rokon-fajok közt ment végbe. A honfoglalók nyolc törzse közül Gyarmat, Tarján, Jenı és Keszi bolgártörök, Kürt és 39

Ibér középázsiai köztörök nevőek. Kürt középázsiai türk törzsnév, mely a jeniszejvidéki feliraton is elıfordul. Zichy István gróf szerint a székely írás betői a jeniszeji türk írásból származnak, tehát etnikai kapcsolat tehet. Nyék, a nyolcadik törzs, neve egyetlen finn-ugor nyelvbıl sem fejhetı meg. (Értelme a Kör-nyék szavunkban fennmaradt.) Etnikai összetételében a törzsszövetség déli finn és ugor vagy nyugati török (szabír és kozár hún), továbbá keleti hún, ezek között Árpád házanépe és törzse Attilaféle hún. A honfoglaláskor itt talált népek: a hún, avar, bolgár, ugor és székely az elıbbiekkel egyfajú népek. Ezekhez jött az Árpádok alatt a bessenyı, kun és tatár telepítés, majd a mohácsi vész után az ozmán török keveredés. Ezek keleti törökfajú népek. A magyar nép ethnographiáját tehát e szerint kell vizsgálnunk. Nyelvészeink teljesen elkötelezték magukat az északi finnugor rokonság mellett és "tönkre silányítottak" minden olyan irányt, amely a török rokonság mellett emelt szót. Szókincsünkben azonban hatalmas mennyiségő olyan szó van, amely a törökben és mongolban is megvan. Erre különbözı teóriákat állítottal fel. Ilyen valamely türkfajú néppel függıségi vagy szövetséges viszonyokból fahaló nyelvhatás. A nyelvészek két részre bontják a törökséget, nyugatira és keletire. Ugornak hívják a nyugatit, Oguznak a keletit. Úgy mondják, hogy legrégibb jövevényszavunk, pl. az ökör, a csuvastörökbıl jött, mert a keleti-török ezt üküz-nek mondja. Eltérés a végzı "r" és "z" hangok között van. Azonban nyelvészeink nem vették figyelembe a legısibbnek tartott mongolt. Ez ükher és ükür-nek, tehát "r"-rel mondja e szót, pedig a mongol ugye: csak keletázsiai nép. Konstantinos Porfirogenetos: De administrando Imperio c. mővében írja, hogy a kozárok három törzse a turkokhoz (magyarokhoz) menekült. "Összebarátkoztak egymással és kabaroknak nevezték ıket". – "Megtanították a turkokat a kozár nyelvre és a mai napig ezt a nyelvjárást használják, de amellett bírják a turkok másik nyelvét is." Tehát a kozár (kabar) hún nyelv azonos a mai magyar nép nyelvével. Így ısi török szókincsünk nyugati török szavak és ez keleti török-mongol szókinccsel gyarapodott. Moór Elemér ("Népünk és nyelvünk", 1939) szerint: 40

"a magyar nyelv ú. n. bolgár-török jövevényszavai három nyelvbıl valók. Van t. i. közöttük egy régebbi köztörök és egy mongol réteg. Az úgy nevezett bolgár-török jelleg pedig csupán a legújabb réteg szavain ismerhetı fel. A legrétibb jövevény szláv szavainkhoz teljesen hasonló paraszti jellegő szókincs csak a kabarok révén honosodhatott meg nyelvünkben; a kabarok t. i. menekültként csatlakoztak a magyarsághoz. Mint menekülıknek, állatállományuk nem lehetett s ezért a nomád életforma szigorú törvénye értelmében szükségszerőleg a magyarság földmőves szolgáivá váltak". Ellentétes elven áll Zichy István gróf, aki szerint "a magyarság fajilag török eredető, sıt nyelve szerint is az és a mai finnugor nyelét csak késıbb tanulta meg." Ezért a magyar nyelv korai török jövevényszavai nem finn-ugor népnek idegen nyelvbıl vett kölcsönzései, hanem egy nyelvcserén átment bolgár-török nép ısi nyelvének és mőveltségének megırzött emlékei. Hóman Bálint szerint a mongol-ıstörök népek évezredeken át nyelv- és életközösségben éltek egészen a Kr. elıtti második évezredig. Kr. e. ezer évvel a mandzsu, mongol, a keleti vagy köztörök (hún, ogur vagy türk) és a nyugati török (ogur, bolgár) ágak már egymástól elszakadva népesítették be a koreai félszigettıl az Uralig terjedı hatalmas teret. Hóman Bálint szerint a magyarság eleje finnfajú nép volt és az "elımagyarokra" egy nyugati török (ogur) nép rátelepedett. "A VI-IX. században a Meotisz hazában ismétlıdı török hatások alatt állt, mőveltségük új török elemekkel is bıvült." Ma már a tudomány eldöntötte, hogy a magyar nép alaprétege finn-ugor volt. Ez az alapréteg azonban déli ugor és a hatalmas hún-mongol-török fajnak nyugati ága. A finn és ugor népek ısi nomád törzsei észak felé kirajzottak a jeges tengerig. Más részük a Volga—Ural—Kaspi-tó vidékérıl dél felé vonult a Kaukázus vidékén, Irán északi és nyugati részein és a Kaspi-tó keleti felén Turkesztán, Baktria és India észak-nyugati vidékein. Egy

41

hatalmas tömegük még a történeti idık elıtt, – megelızve az ısi árja betelepedést, – elönti India középsı és déli részeit. Ezeknek a finn-ugor népeknek középsı törzsei, Kr. e. 177ben a középázsiai Húnbirodalom királyának meghódoltak. Balambér hún királlyal együtt jöttek 375-ben hún vezetés alatt Európa földjére. A Kaukázus vidék Kuma folyó menti Madzsar város. Madzsar helység, Madzsar tó nevében máig is él ott a Magyari törzs neve. Attila halála után az onogur (tizugor törzs) törzsszövetség, kikbe a bolgár-törökök és a magvari vagy megyeri törzsek tartoztak, a Dnyeper—Don—Kubán vidékre telepszenek, 463-bon szövetségkötés céljából követeket küldtek Bizancba. Attila fia, Dengezik hún király fenyegetınek tartotta ezt a szövetséget és legifjabb öccsét Irniket (Csabát) egy hún sereggel az ugorság "rendbeszedésére" küldte. Irnik húnjai az ugor szövetség nemességét adták. Beolvadásuk után bolgár (= keverék) néven emlegették az ugorságot. (V. ö. Hóman Bálint: Szent István.) Nézetem szerint ekkor válhatott a magyari vagy megyeri törzsek nevévé a Hungar, vagyis Hún-kar, hún-sereg név, ami tökéletesen megfelelt a hún-török népek felfogásának. Ugyanis ha a lovas hún vagy török népek más népeket leigáztak, azok fölé a vezetırendet ık adták, de a leigázott népek szervezeteit meghagyták, fınökeiket csapatvezérekké tették a saját törzscsapataik felett és a határok védelmére vagy a háborúban elı- és utóvédnek rendelték ıket. A leigázott nép így egyenjogú része lett a nagy közösségnek. Nem a nyelvi vagy népi, hanem állami, nemzeti egységre törekedtek, de ugyanakkor az uralkodó faj szelleme továbbra is hatóerıként megmaradt. A leigázottak a törzsnevek helyett felvették a nemzetté szervezık nevét. (V. ö. Fehér G. i. m.) Már Kr. e. 176-bon Mao-Tun nagy hún király a kínai császárhoz intézett levelében az általa leigázott 26 birodalom népérıl azt írja, hogy "mind húnokká váltak és ezek az íjjat feszítı népek már egyetlen családdá egyesültek." Attila egy jóslat folytán családja folytatóját Irnikben látta és valóban ı lett a Gyula-nemzetség alapítója. Ebbıl származott az 525 táján élt Gurda és Magyar fejedelem. 558-ban az avaroknak, 10 év mulva a türköknek hódoló ugorságot 630-ban a Gyula nembeli Kurt fejedelem felszabadítja. Félszázad mulva a bolgár, 42

magyar és szabir nép végleg szétszakad. A volgai bolgárok az északi erdıvidéken Nagy-Bolgárországot, a doni bolgárok Kurt fia Isperich vezetésével a dunai bolgár fejedelemséget alapítják. Az onogur-magyarok Kurt fia Bég Baján uralma alatt visszamaradtak, de 680 táján a kozár nép függıségébe kerülnek. Itt 5 törzs néven besgur-nak (baskír) nevezik ıket. Határvédı csoportjukat 870 táján a bessenyık támadása északra, az Uralvidékre és Permiába sodorta, ahol Julian magyar szerzetes 1237-ben reájuk talált. Ez "Magna Hungaria"-nak nevezett Keleti Magyarország. A bizanciak történetében Konstantin császár által "Mazar"nak nevezett népünk ismert elsı szálláshelye a Kaspi-tótól nyugatra esı vidéken volt. A rokonfajú törzsekbıl álló népet eredete után a bizanciak Turk népnek nevezik. A belsı-ázsiai steppe-kultúra nevelte ısök a Kaspi-tó és a Kaukázusvidéken iráni kultúrhatások alatt éltek. A X. században már egész Európát rettegésben tartó, erıs államszervezı képességgel bíró, magas kultúrájú népként léptek fel. Bessenyı támadás folytán elhagyják a Don menti és Levediai, majd az Etelközi hazájukat. Itt már álmos fia Árpád, az Attilától származó húnmagyar uralkodó ház sarja az örökös fejedelmük. (V. ö. Hóman i. m.) E nép Hungar vagyis Húnok hada néven nevezi magát és a Kárpátok övezte országot Attila király és a hún népének öröksége gyanánt veszi birtokába. A magyar törzsszövetség szabir törzsei a besenyı támadás következtében leszakadtak és a kaukázusi Kuma folyó melletti ısi földön Magyeri néven a harmadik Magyarországot alapítják. Mátyás királyunk korában még mind a három keresztény Magyarország fennállt. Magyarország lakossága Mátyás király idejében 5 millió volt, tehát Angliával egyenlı népességő, és ha Kummagyeria és Magna Hungaria lakosságát még hozzávesszük, úgy Európa legnépesebb, leghatalmasabb faja a XV. században a magyar volt. Önként felmerül bennünk az a kérdés, hogy miért nem írták meg a Szabir nép történetét, vagy miért késlekednek történetíróink a magas kultúrát, katonai erényeket, államalkotó képességet képviselı, a nemzetnek dinasztiát adó, uralkodó húnfajnak dicsı ısi multját megírni? 43

"Kaszálják a vitlás füvet és a beril sáfrány sarjad, most egy éve hogy a réten hıs katonáink vére alvad. Nincsen hazám, nincsen házam, mindent elvitt a vérözön: nincs irgalom, csak siralom; húnok dúlnak minden rögön ..." (Si-King gyüjteményébıl, a Kr. e. I. évezredbıl. Ford.: Ágner Lajos.)

44

III. Hiung-nu hún azonosság és a hún magyar származás A hiung-nu hún azonosság kérdése feletti vita nem mai kelető. Deguignes: Histoire Generale des Huns, des Turcs, des Mongols et des autres Tatars occidentaux, etc. címő 1756-58-ban megjelent mőve óta folyik e kérdés felett a vita, a hún, török és mongol elméletet követık között. Deguignes írja, hogy "több mint 1000 éven át dicsıségben élt nemzet" története majdnem feledésbe merült, bár különféle korokban hatalmas monarchiákat alapítottak Ázsiában, Európában és Afrikában. A húnok, mely nemzet késıbb a "török" nevet viselte, az Irtis és Amur közötti Észak-Kína vidékérıl eredvén, fokozatosan nagy Tatárország egész terjedelmének uraivá lettek. Krisztus elıtti 200 év óta különféle királyi családok uralkodtak egymás után a nagy kiterjedéső országokban. A rómaiaknál nagyobb birodalmaik, kiváló uralkodóik, törvényhozóik és hódító hadvezéreik voltak és az utóbbiak jelentıs forradalmakat indítottak. Egyik törzsük hozzájárult a Római Birodalom megdöntéséhez. Frankhont, Itáliát, Germániát elpusztította, Északeurópa többi országaival együtt. A Kalifa birodalmát rombadöntötte és a Szentföldet birtokolta." J. Klaproth: Tableaux historique de 1'Asie. 1826-ban megjelent mőve szerint a hiung-nuk törökök voltak. A mongolok és húnok ısi történetét hasonlóképen megírták D'Herbelot, De la Croix és Pallas. Az angol Gibbon (Decline and Fall of the Roman Empire 1745.) a húnokról "a világ ijedelme" kifejezéssel emlékezik meg. Carl Dietrich Hüllmann (Geschichte der Mongolon bis zum Jahre 1206. Berlin 1796.) híres munkájáról nem tesznek említést akadémikusaink, pedig ezt is kellett ismernie Kırösi Csoma Sándornak, ha a szakirodalmat tanulmányozta. Hüllmann azt írja: "Bizonyos, hogy a mongolok testi és erkölcsi felépültségük és nyelvük által is valamennyi ázsiai nép fölött mint

45

ısrégi törzsnép tőnik ki, ezért a tatár elnevezést magukra sértınek tartják." Az elsı ismert név, amelyen a mai mongolok a történelemben megjelennek, hiong-nu vagy hún. Ezek már több mint ezer évvel Kr. születése elıtt ott laktak abban az országban, melyet utódaik most bírnak Mongolországban. İk foglalták el Kínát és lassanként egész Középázsiát Kipcsákig. A kínaiakkal való folytonos háborúskodás, de még inkább a birodalomnak Kr. u. 48. évben északi- és déli Húnországra történt felosztása, aláásták hatalmukat. A déli húnok összevegyültek más népekkel. Az északiak ettıl kezdve az emelkedés és süllyedés legnagyobb változásain mentek át. Ha európai vagy nyugatázsiaí íróknál húnokról van szó, mindig ezeket az északiakat értik. Történetük legkritikusabb szaka a Kr. u. 91. és 93. évek. Az elsıben északi Dzsungáriában, Irtis és Alginszkói között a kínaiak legyızik, a másikban teljesen szétszórják. A menekültek három vidék felé fordulnak. I. Legnagyobb részük északnyugat felé, a mai Orenburg tartományba vonul.∗ Hatalmukat lassan egészen Kis-Bokharáig kiterjesztik. Ezek a nyugat; húnok, akik 372-ben Balambér király vezetésével átkeltek a Volgán és Attila király alatt Európa urai lettek. II. „Másik részük délnyugat felé fordul, a mai Tatárországba. Tele néven az Oxus és Jaxartes közötti vidéken laktak és összekeveredtek a tatárofikal." III. "Egy kis részük, melytıl a mai mongolok származnak, ottmaradt a hadiszínhely közelében é az Alginszkói-Sirt vagy legalább az Altai völgyeiben telepedett le." Ezek a késıbbi tukue nép, akik uralmukat a Kaspi-tóig terjesztik ki. A tukue állam lassan hanyatlik és 744-ben a keleti része a hoeik-ek egy ısi húnmaradék martaléka lett. Az Amudarja vidékére vonult tele húnokat tjele, abtelita, euthalita, efthalita – fehér húnok néven is nevezték. 545 körül a tukuek (török) gyızik le ıket. ∗

Itt van "Magna Hungária" ma baskir törzsek lakóhelye, kik még Mátyás királyunk alatt is magyar nyelven beszéltek.

46

A déli húnok Pe tanju (fejedelem) alatt birodalmat alapítanak. Kırösi Csoma Sándor idejében tehát a külföldi és a hazai szakirodalom a hiung-nu hún azonosságot hirdette és ennek alapján indult el Csoma az ıshon keresésére. Most vizsgáljuk meg, mit vall a legújabb történettudomány e kérdésrıl. Kingsmill angol kinológus tagadta a hiung-nu hún azonosságot, viszont a francia Chavannes és Couvreur, az angol Parker és a német Hirth a hún azonosság hívei. T. W. Kingsmill megkísérelte kimutatni, hogy hiung-nu nép a húnoktól különbözı nép volt. Külföldiek és több magyar tudósunk is Kingsmill téves következtetéseire épít. Kingsmillel éles vitát folytatott dr. Hirth Frigyes tanár, híres kinológussal, aki a "Kingsmill úr és a Hiung-nuk" címő angol nyelvő értekezésében (megjelent: Journal of the American Oriental Society Vol. XXX. p. 32-45.) a hiung-nu hún azonosságot a kínai Vei-su okmány alapján bebizonyítja. (Ezt az értekezést közre adta magyar nyelven: Némäti Kálmán 1913-ban). Hirth kimutatja, hogy Kingsmill a Vei-su okmány fordításánál alaposan téved és bizonyos részleteket nem fordított le. A Vei-su okmány a Szuktag ország (Ancai = Alánok) kereskedıirıl szól, akik a kínai Liang tartományba jártak a Nagy-tó mellıl kereskedni. Szuk-tak egy Alán városnak: Szogdak-nak a kínai neve és az egész Alán népre vonatkozik. E város Kr. u. 212 óta a jelenlegi Krim-félszigettel együtt az Alánoké volt és Hernak, Attila hu-ni király legfiatalabbik fia Kr. e. 454-ben gyızte le, illetıleg foglalta el országukat. Jornandes mondja ugyanis, hogy "Hernak, aki Attila ifjabb fia volt, az övéivel Skythia Minor legszélsı részeibe vonult vissza". Mivel pedig az Alánokat egyszerre két különbözı nép nem hódíthatta meg, így a húnok azonosak a hiung-nukkal. Némäti Kálmán a hiung-nu hún azonosság bizonyítására Szt. Hieronymus latin és Strabo görög térképét is közölte. A Szt. Hieronymus-féle térkép a kínai nagyfal mellett lakó népnek tünteti fel a húnokat. Strabo földrajza (Kr. u. 18-23) a kínaiak szomszédságában Hún helyett Faun népet ismer. A Faun nép nevét viszont a Gótok hagyománya (Cassiodorus és Jornandes) ismeri. A 47

húnok eredetérıl írván, ıket erdei embereknek "Fauni ficarios"nak nevezi. Jelentése: "erdei emberek". Ligeti Lajos (Attila és hunjai Szerk: Németh Gyula 1940.) a Vei-su okmánynak a hiung-nu hún azonosságot Hirth szerint bizonyító értelmezését cáfolja. Szu-tı szerinte Szogdak és lakói iráni nyelvő szogdok, akik élénk kereskedelmet folytattak Kínával. Az említett két térképnek sem szabad nagyobb jelentıséget e kérdéssel kapcsolatban tulajdonítani, mert "e térképek eltorzultak". A Faun, hún-hiungnu azonosságot pedig szerinte "a józanabbak eleve elvetették". Megjegyzem, hogy "eltorzult" és "józanabb" szavakkal cáfolni vagy bizonyítani hitelt érdemlıen nem lehet. Friedrich Hirth és Radloff orosz akadémikus 1899-ben öszszehasonlították a Kr. e. Pekingtıl északra elhúzódó kínai fal mentén lakó hiung-nu népnek a kínai krónikákban fennmaradt uralkodóik nevét Túróczi János 1490 körül írt Magyar Krónikájában Attila ıseiként írt névsorral. Turóczi 37 ıst sorol fel. Ezek Hirth szerint a kínai krónikához hasonlóan erısen megcsonkított és átalakított nevek. Hirth a kínai krónikák fejedelmi névsorából az oldalágak trónutódlását figyelembe véve a Kr. e. 209-ben elhányt Touman fejedelemtıl a Kr. e. 36-ban elhúnyt Tschi-tschi fejedelemig 8 uralkodó nevét veti egybe Turóczi közölt névsorával. Itt Baktur (Mau-tun) és Beztur; Mingi (Lau-schang = fenséges agg) és Mike; Hu-lu-ku és Kulche; Hülü-kuan-kü és Leuente nevek egyezései folytán a hún-hiung-nu azonosságot megállapítja. Kimondja, hogy Attila ereiben ily származás folytán nem tisztán török, hanem kínai, szogdi és indoszkíta királyleányok vére is folyt. Ligeti Lajos szerint Turóczi fejedelmi családfája kitalált, egytıl-egyig magyar történelmi személynevek. Kétségbe vonja Csang Szing-Lang kínai egyetemi tanárnak a hiung-nu húnmagyar azonosságra vonatkozó bizonyítékainak helytállását is. E kínai tudós kimutatta, hogy a hiung-nuk egyik törzsét pa-su-ki-linek hívták és ez egy a baskír néppel, tehát a magyarok ıseivel. Fennmaradt egyes hún személynevekbıl, szavakból etimologizálva a hún faj eredetét, különbözı fajú nyelvészek más és más eredményt vontak le. Így Müllenhof, A. Fick, R. Much, J. Hoops a húnok germán-gót kapcsolatai alapján germánnak, Venelin, 48

Ilovajski, Zabelin szlávnak, Neumann, Vivien de Sain-Martin finn-ugornak, Vámbéri Ármin (Húnok és Avarok nemzetsége 1881) töröknek és ez alapon Kemál Atatürk és hívei vuszunhúnnak (fehérhún) tartja az ozmán török népet és végül Mészáros Gyula kaukázusi nyelvőnek, és európai népnek tartja ıket. Ligeti Lajos a húnok fajisága kérdésében Wesendonk felfogását vallja, mely szerint a hún konföderáció nem volt egységes etnikai összetételő. Egyik ága pontuszi hún, a másik ág fehér hún, mely Közép-Ázsiában, Irán határán és a Kaukázusban játszott fontos szerepet és egyik ága Var nevet viselte. A fehér húnok, vagy chioniták hatalmát az eftaliták törték meg. Indiában a VI. században huny néven megjelenı húnok szintén fehér húnok, pontosabban kidarita húnok. Attila uralkodó nemzetségének, törzsének a törökségében nem lehet kételkedni – vonja le a végsı eredményt Ligeti, viszont a hiung-nu hún faji azonosságot szerinte megközelítı pontossággal sem lehet ma még megállapítani. "Az ázsiai húnok" c. dolgozatában (az elıbb említett dolgozat utáni lapon) viszont ezt írja: "Az európai húnok tehát Ázsiából származtak, ahol hiung-nu néven már a Kr. e. századokban veszedelmes ellenségei voltalt a kínai birodalomnak. A tudomány mai állása szerint a hunok eredetének ez a magyarázata a legvalószínőbb". Ma már tárgyi bizonyítékot: is vannak a hiung-nuk ázsiai származása mellett, ezeket a mongóliai Noin-Ulai kurgánok fejedelmi sírjaiban találták. Ezzel pontot tehetünk a hiung-nu hún kérdés lezárásához. A magyarságot érdeklı húnokkal rokonfajú népek nyelvérıl jegyzek fel még néhány adatot. Bizánc adatokból tudjuk, hogy az Európába költözött avarokhoz a Var és Khun ujgur törzsek csatlakoztak. Az ujgurok kövekre rovott írásai az Orkhon és a Jeniszei felsı völgyében mai napig fennmaradtak és az türk nyelv. Az avarok nyelvét Bizáncban hún tolmácsok fordították le. (V. ö.: dr. Erdélyi László: Magyar tört. l.) A húnok nyelve az a török, melyet a türkök, újgurok vagy az európai avarok, beszéltek, – ellemben a bolgárok eredeti nyelve csuvasos török volt. (Váczy Péter: Húnok Európában ) . 49

Anna Comnena szerint a bessenyık ugyanegy nyelvőek voltak a kunokkal, ezen nyelvét pedig a Codex Conaaraacusból ismerjük és az kipcsaki tatár nyelv volt. Viszont a Tortan földrajzi név és a Tatár győjtınév, amiben három féle hún is beletartozhatott. Így állnak tehát tudósaink ma e kérdésben, amint Kırösi Csoma idejében állott a tudós világ. A majdnem 200 éves vita azonban nem volt meddı, mivel nagy kérdéseket tisztázott. * Ma a legtöbb olvasó kérdéssel tekint a hiung-nu, hún, szabir kazár, bolgár, nyugati és keleti török, ugor, tatár, mongol népnevekre. Noha ismeretessé vált e népek rokonsága, a leszármazás fokát és egymáshoz való viszonyát a történészek már kevés helyen adják. Egy ısi hún fajból és ısi nomádhazából rajzottak ki a felsorolt népek. Egy részük még a történelmi kort meglızı idıben. A Krisztus utáni V. században vagy késıbb, a húnok kezdik elveszíteni, vagy el is vesztik a hiung-nu, vagyis hún nevüket. Egyik törzsük a török, miután nagyon hatalmas lett, az egész nemzetnek nevét juttatja. Azután az egész tatár nemzetrıl kezdtek, mint mongolról vagy mogulról beszélni. Amint egy folyó, bár egy és ugyanaz, mégis külön féle neveken szerepel eredetétıl torkolatáig más és más országokon folyva keresztül, úgy egy és ugyanazon nemzet a hiong-nu vagy hún, eredetének idejétıl fogva egészen máig, az idıkön át haladva és ıshazájától kezdve, bár külön féle tájakon élt és külön éle neveket viselt. (J. Modi: A húnok ısi történelme. 1916.) "Ott áll a nagy fal, melyet mongol hordák ellen emeltek, tornyán fáklya ég, így ırizvén örök tüzével messze idıkre a császárok hírnevét." Li Tai Po ( Dr. Agner L. Ford. )

50

A kínai nagyfal megépítése és következményei, Cseng kínai császár Kr. e. 275-ben a kínai határról előzte a húnokat és azután megépítette a falat. "A sors tréfája volt, hogy Kína régóta a Mandsu Tatárok hercegeinek uralkodása alatt élt, kik ugyanazon fajnak a sarjai voltak, mely ellen a kínai falat építették". A 10.000 mérföldnél hosszabb fal a világ legnagyobb csodái közé tartozik és hún hadifoglyok munkája volt. A nagy fal megakadályozta a Kína felé való gyakori betöréseket, de egyben a népvándorlást indítja meg. Elkészülte után már 50 évvel a keleti húnok az usuivi törzseket lökik ki, ezek juecsi húnokra törnek, akik a Balkas-tó környéki su törzseket nyomják ki; a massagéta, tokár és daha törzsek az Oxus és Kaspi-tó vidékére vonulnak. Irán népe ellenállt, mire a szkíták, juecsi és su népek Indiát árasztják el és Pandzsabban telepednek le. Kr. u. 312-ben indul Európa ellen a húnok rohama. Róma ereje rohamosan hanyatlott a húnok elleni háborúskodásban, hadseregét Angliából kivonta és Attila hódításainak nyomása kényszerítene a szászokat Britániába való betelepedésre. (Monerieff és Chaytor.) A húnok beáramlásának következménye, hogy végleg összetörte Róma hatalmát és így Német-, Francia-, Spanyol-, Angolországok akkori néptörzseinek önálló élete, nemzeti kialakulása megindulhatott. Attila hódításainak azonban a legfontosabb következménye az volt, hogy az egész római birodalomban szétterjedt Mithraizmusra közvetve halálos csapást mért és ezzel erısen elısegítette a kereszténységet. Mithra-vallásnak – amelyet a húnok és az ısmagyarok is ismertek – Róma késı századaiban a birodalom népei között számtalan híve volt. Diocletian, Heliogabalus, Aurelian, Galerius császároly a "meg nem hódított Napistent" imádták és e vallás futótőzként terjedt el az egész birodalomban. Leszögezhetjük, hogy amennyiben Attila és húnjai Európában meg nem jelennek, úgy ma Anglia szigetvilágán és az egész európai kontinensen Zarathustra himnuszait zengenék. Ezek tudatában bizonyára nem írta volna Eckhard Sándor: "Attila a mondában" c. értekezésében:

51

"Ezért jól teszi a hazája hírnevét féltı magyar, ha nyugati ember elıtt nem dicsekszik Attila ısapjával és a bún-magyar atyafisággal, meg szoborba öntöd Attilakultuszunkkal, mert ha igaztalan is a torzkép,∗ mégis oly erısen gyökeredzik a lelkekben, hogy semmiféle propaganda onnan ki nem irthatja." Mi bátran dicsekedhetünk Attila ısatyával, miként Kemál Atatürk is büszkén vallotta ısatyjának. Kultuszát is az elfogulatlan nyugati tudósoknak kellett feléleszteniök és figyelmeztetni bennünket, magyarokat arra, hogy a "gyökerek legfıbbjének",⊗ Attila ısatyának mivel tartozik Anglia, Német- és Franciaország és az egész keresztény világ. Nyugati ember elıtt fekszenek: Prof. Franc Cumont: "The Mysteries of Mitra". F. Legge: "Forerunners and Rivals of Christianty, being Studies in Religious History from 350 B. Ch, to 330. A. D., Jesse Benedict Carter: "The religious life of Ancient Rome" címő forrásmunkák. A vonatkozó irodalmat összefoglalta dr. J. J. Modi professzor: "A Húnok ıstörténete" c. mővében. Kelet ısi filozófiája szerint az élet és halál, az új formák teremtése és az avult formák megsemmisítése egyformán az isteni tervbe tartozik. Az ok és az okozat (Karma) nagy törvénye szerint a multban vetett okok magukban hordják a jövı aratását. Attila küldetése az okok világában fogant, ı volt népével együtt Európa karmájának végrehajtó hatalmassága. Isten ostora.

∗ ⊗

amit a középkor krónikásai a húnokról és Attiláról írtak. Gróf Teleki Pál elnevezése.

52

IV. A Kaukázus, Irán és India ugor népei. A) Kaukázus. Finn-ugor nyelvészeinknek nem kell kétségbeesniök amiatt, hogy Csoma a tibeti szótárának elıszavában azt mondja: "Saját nemzetének a szerzı büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzatre nézve. A magyarok dús aknát találnak tanulmányozásában, szem elıtt tartván nemzeti eredetüket, szakásaikat, viseletük és nyelvük érdekeit: még pedig azért, mivel a szanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyelveké is, nagyon párhuzamos a magyarokéval, mely különben eltér a nyugati európai nyelvektıl." Ma már eldöntött kérdés, hogy déli India lakóinak hatalmas alaprétege a Monda és a Kol népekbıl tevıdik össze, akik kb. Kr. e. 2250 évvel az Ural vidékérıl jöttek Indiába. E népek az Osztyák és Vogul népekkel, tehát a magyarság finn ágával rokonok, akik északról jött ugor népekkel keveredtek. (Lásd: Urgeschichte der Menschen, Frühzeit der Völker, Reiche des Altertums. – Die Neue Propyläen-Weltgeschichte I. 1939. Berlin.) Csoma ezt már 100 évvel ezelıtt sejtette, azért céloz írásában arra, hogy több indiai nyelv párhuzamos a magyarral. Budenz József finn-ugor nyelvészünk és követıik a mai napig összehasonlító nyelvanyagukat északkelet-európai és legfeljebb északnyugat-ázsiai ugor nyelvekbıl vették. Így a vogul, osztják, votják, zürjén, finn, lapp, mordvin, cseremisz nyelvekbıl. India finn-ugor népeinek szókincsét azonban a mai napig sem hasonlította egyik sem össze a magyar szókinccsel. Az északi ugorság, a finneket kivéve, néhány százezres kipusztuló, alacsony kultúrájú néptöredékeivel szemben a déli ugorság kb. 100 milliós tömege áll, ısi multtal és szellemi kultúrával. Németh Gyula azt mondja, hogy "oly néppel, amely a mai 53

vogulok és osztjákok színvonalán áll, egy török nép nem is tudott volna mit kezdeni." * A finn-ugor népeknél egy szót találunk, amely mind az osztyákoknál és voguloknál, mind pedig Indiában és végül a magyaroknál egy nép megnevezésére szolgál és ez a szó: szabar. Az osztyákok is néha szabaroknak nevezik magukat, Cunningham, Buchanan és más indiai kutatók is úgy vélik, hogy a szabarok egykor hatalmas és a legnagyobb indiai nép volt. A szanszkrit történelem is ismeri a szabar népet. A Mahabharata a Pandavák és Koruk nagy harcában leírja a szabarokat, mint a Koruknak szövetségeseit és úgy beszél róluk, mint a "félelmetes" szabarokról. Késıbb minden ellenségrıl megemlékezve, írja, hogy a szabarok sisakjaival, kopasz és szakállas fejőikkel egy harcmezı telítve volt. (Hevesy Vilmos: Finnisch-Ungarisches aus Indien, Wien. ~ 1932. ) A magyar ıstörténelem összekapcsolódott a Szabar névvel. Bíborban született Konstantin (De administrando Imperio. 13. pont.) írja: "Abban az idıben nem hívták ıket (magyarokat) Turkoknak, hanem valami okból Szabartoiaszfaloi-nak”. "Háború támadván a turkok és az akkor kangar-nak nevezett bessenyık között, a turkok táborát megverték és két részre oszlott. Az egyik keletnek ment lakni, a perzsa részek felé és ezeket mai napig a turkok régi nevén szabartoiaszfaloi-nak nevezik. A másik rész pedig nyugat felé ment lakni vajdájával és fıvezérével, Lebediasz-szal az Atelkuzunak nevezett tartományba, ahol most a bessenyık népe lakik." (16. pont.) "Ezek a nyugat felé lakó turkok mind a mai napig követeket küldenek a turkoknak imént említett keleten, Perzsia felé lakó népéhez, szemmel tartják ıket és gyakran választ is kapnak tılük." (18. pont.) A szabar-toiaszfaloi név körül hosszú idın keresztül élénk vita folyt. Görögösen képzett szónak veszik ma is és erıs 54

szabarnak∗ fordítják. A szabarok építik és fejlesztik naggyá késıbb a Kaukázus vidék Kuma-folyó menti: Magyeri városát, amelyet Timurlenk 1396-ban feldúlt, de újból megülték lakosai és 1616-ig virágzott. (Bendefy.) A szabirokra vonatkozólag több bizanci írónál találunk adatot, így: Priscus rhetor Attila szövetségében a "saragur" (sara = fehér) és onogur népeket említi, akiket a szabirok szorítottak ki régi helyükrıl. A szabirokat viszont az avarok kényszerítették továbbvándorlásra. A gót Jornandes a hún gur (szabir) néprıl azt írja, hogy a Meotis melletti hazájukba költöztek. A bizánci Agathiás a VI. században viszont a szabirokat és onogurokat a Meotis melléki népnek is írja. Procopius már arról ír, hagy a Kaukázusnak a Kaspi-tenger felé esı szorosánál harcoltak a hún szabirok a perzsákkal. Theophilactus a Meotis, Kaspi-tenger és Kaukázus közötti lapályon említi az onogur és szabir népet. Itt 622 körül romokban állt a "Matzaron"-ok régi városa. Még Theophanes írja, hogy 520-ban a "szaber-hún" nép nyugati törzse a Bizancban megkeresztelkedett Gordas helyett testvérét, Mogyert választotta fejedelemmé. Tehát a kubánvidéki ıshazában Mogyeri fejedelem népét a bizanciak a húnnép Szaber ágának nevezik. Az ott élı hún-szabír népkötelékeket a gruz-krónika Kr. u. 87-490-es évekig következetesen osi (= oszét), lakóföldjüket Oset-i néven említi. ("Oszét-föld"). A gruzok máig így hívják ıket. Az örmény kutfık az itt élı népet "hon" néven nevezik. A 461465 években a Belsı-Ázsiából vándorló avarok e hún-szabir kötelékbe tartozó Serragun (Sara = fehér) , Ugor és Onogur népeket települési helyükrıl kilökték és ezek a Fekete-tenger vidékére költöztek. Követeket küldenek Bizancba és e követek szájáról hallják elıször a szabir nevet. (V. ö. Mészáros Gyula: A "Szabir" nép és név. "Népünk és nyelvünk". 1939.) A kaukázusvidéki ıshazában élı hún nép szaber (sabar, sabir, szabir, szabar, stb.) ágát Mogyeri fejedelemrıl nevezik Magyarnak és Mogyeri fejedelem leszármazottai (amiként ezt Hóman Bálint kimutatja) az Árpádház. ∗

helyneveink között Hercegszabar Baranya vm.-i község.

55

A kazár (kabar) néprıl pedig Fiók Károly (Árják és ugorok érintkezése) kimutatja, hogy szintén a déli ugor nyelvághoz tartozott. Az indoszkíta korban még a magyarok és a kozárok egy és ugyanazon néptörzs kötelékében együtt éltek. Ezek szerint a magyar nyelv déli-ugor'nyelv. B) Irán. İsi iráni hagyomány szerint Irán és Turán királyságok alapítói testvérek voltak. Féltékenység és vetélykedés háborút hozott és e bajok folytatódtak. A legısibb dinasztiák, a Peshadai és Kajani idık története, mely még az autentikus történelmi idı elıtt volt, nem más, mint Irán és Turán, vagyis az ısi hún néppel való harc. Az Achaemeni korszak történelme Irán és a görögök elleni harc, de ugyanakkor szakadatlan harc folyt a húnok ellen is. A massagéta nép, mely ellen Cyrus, a laka-szkíta, mely ellen Dárius harcolt, hún törzsek. A parthun és lassan nép történelme Irán harca Róma ellen, de ugyanakkor változatos hadakozások sora a húnok vagy törökök ellen is. Attilának Kr. u. 453ban bekövetkezett halála után az Ural folyó síkságaira visszaözönlı hún nép egyik ága Perzsiába tört be. Ezek Ephtalita vagy fehér-hún néven ismertek. Firoz, Naoshirván nagyatyja ellenük harcolva esett el 484-ben. Elfoglalják a mai Afgán területet és betörnek Indiába. Skandagupta gupta királyt Legyızik és megtelepednek Indiában is. A fehér húnoknak a perzsa sassan uralkodók alatti harca Kr. u. 427-ben kezdıdik és tart 55657-ig, amikor Naoshirvan, Faghan hún királyra megsemmisítı csapást mért és a fehér-húnok elköltöztek a perzsa vidékrıl. (J. Modi. i. m.) Irán népe mindig testvérnépnek tekintette Turán ugor-húntürk népét. Igazolásul szóljon az iráni ısi éposz. "Hogy a jós igékbıl a jövıbe látott, Felosztá Feriden az egész világot ... Másod szeren Turánt adta vala Turnak, Turk nép és Csin felett öt tevé meg úrnak; İneki is oszta harctudó sereget, Kivel az legottan útjának eredett. E1 is foglalá a hatalmasok székit, 56

Felkötötte övét s osztó ajándékit. Elébe a nagyok gyöngyöket hintenek, Szent Turán sahjának köszöntik mindenek." (Firduszi: Sahnámé. Ford.: Radó A.) Az iráni avesztai nyelv, bár a szanszkritnak testvérnyelve és így ısi árjának tartják, mégsem bizonyít a szkítaság árja eredete mellett, mégha azt használták is a kaukázus-vidéki szkíta mágusok. Ugyanis az papi nyelv volt és azok útján jutott a transkaspi, turkesztáni és baktriai területre. Kingsmill angol kinológus szerint Zarathustra idejében (Kr. e. 1000) szereplı turáni "hunu" nép azonos a vuszun húnokkal. Parker szerint a vuszunok pedig azonosak a magyarokkal. (Chinese recorder; 1885. XVI.) Származás legemdjuk szerint a hiung-nu fejedelem leányának egy farkas képében megjelenı szellemtıl gyermeke született, aki a vuszun húnok ısatyja lett. A másik legenda szerint az elhúnyt hún király csecsemıjét a pusztába kivitték, ahol egy nıstényfarkas és egy holló táplálták. Ugyanúgy, mint Romulust-Remust farkas, Illés prófétát pedig egy holló táplálta. (V. ı Zajti: "Magyar évezredek.") C) Az indoszkíta-hún népek története. Eddig még nem vizsgálták tudósaink, hogy mi lehetett Csomának India indoszkíta-hún és finnugor népeinek származására, ıshazájára, vándorlására, történetére és nyelvére vonatkozó véleménye. Milyen adatokat találhatott a fentiek vagy a török és mongol népek ıstörténetére? Hogy hová lettek ezeknek a népeknek hullámai és merre laknak leszármazottjaik? A hiung-nu birodalom hún, türk, mongol népeinek leszármazottjait nem kellett Csomának keresnie, mert azok között élt. Egy részük a történelmi kor kezdetén, másrészük késıbb az ó- és a középkorban telepedtek le Indiában. Errıl Csoma, mint kiváló nyelvész, személyes tapasztalatain kívül egy kiváló szakmunkából is meggyızıdhetett. 1. Amit Csoma Kalkuttában tanulmányozott: Lieut. Col. James Tod: "Annals and antiquites of Rajasthan" (Radzsasztán

57

évkönyvei és régiségei) c. háromkötetes mő volt és Londonban 1829-32ben jelent meg. (Uj kiadás: Oxford, I920.) Errıl sem beszélt Csoma, mint sok másról sem, mert "jellemek legbámulatosabb vonása a rendkívüli bizalmatlanság volt oly tárgyakra nézve, amelyekben mestere lehetett volna a két világ tudósainak". James Tod 1786-1835-ig élt, Radzsputanában 17 évet töltött és 1823-bon Londonba visszatérvén, a legszorosabb kapcsolatot tartotta fenn a Royal Asiatic Society-vel, amelynek londoni könyvtárát vezette. Ugyanakkor Körösi Csoma Sándor a Royal Asiatic Society of Bengal in Calcutta-nak volt tagja és könyvtárnoka. J. Tod könyve a legrövidebb idın belül ott volt a kalkuttai könyvtárban és azt Csomának hivatalból kellett tanulmányoznia. J. Tod, mint az indiai hadseregben szolgálatot teljesítı kapitány, 17 éven át állomásozott Radzsputanában. Ez alatt az idı alatt fáradhatatlan szorgalommal győjtötte az adatokat történelmi és anthológiai nagy mővéhez. Eredeti adatait elsısorban az Udaipuri Rana által rendelkezésére bocsátott Puranák-ból, továbbá Chand XII. századbeli költı és bárd époszaiból, helyi hagyományokból, balladákból, Abulfazl és Abulghazi történelmi munkáiból vette. Elıszavában mondja: "Voltam olyan merész, hogy Radzsasztán harcias törzsének és Európa ısi népeinek közös szkíta eredetét állítsam és bizonyítani igyekezzem”. "A Puranák a világ teremtésén, az istenek és hısök legendáin, stb. kívül földrajzi és es történelmi adatokat is tárgyalnak.' A Bhagavat és az Agni Purarákban felsorolt Surya (nap) és Chandra vagy Indu (hold) nemzetségek geologógiája♣ hat évszázadig terjed, egész Vikramaditya utáni idıig. (Kr. e. 56-ig.)∗

♣

helyesen: geneológiája – Szerkesztı.

58

Manu alapította a Nap dinasztiát. Ikshwaku, Manu fia, az elsı, aki Keletre vándorolt és Ayodhya-t alapította. Budha volt az, aki a Hold nemzetséget megalapította⊗ kb. 2250 évvel Kr. elıtt. A Hold nemzetséget Krishna és Ardzsuna, a Nap nemzetséget Ráma fiai folytatják. A Nap és Hold nemzetségek által alapított terjedelmes városok nagy része ma már romokban hever. A Dzsajati törzsének egy kevéssé említett nagy ága volt az Uru (Urvasu-Turvasu), mely több birodalmat alapított. a) Húnok a Buda vagy Hold faj leszármazottjai. "Uru második fia Bhabru, kinek 34-ik utóda Anga, állítja fel Angadesa királyságot, melynek fıvárosa Champapuri, egyidıben keletkezett Kanaudz-dinasztiával, Kr. e. 1500 körül. Ez az ország határos Tibettel, lakosai magukat Hungias-nak nevezik, a kínai írók hiung-nu-i, az Európában és Indiában szereplı hún-ok. Ezek a Hold, azaz Budha faj leszármazottai" Amerre csak a Kuru, Uru, Dzsadu nemzetségek jártak, bıséges nyomokat hagytak régi történéseikrıl. "Vessük el azt a gondolatot, hogy Ramayana és a Mahabharata, Krishna és az öt Pandu fivér története csak allegória; az ı leszármazottaik, városaik, pénzük még ma is fellelhetık." A Surya és Indu fajok leszármazását, azoknak Saka Dwipából (Szkítia) való bevándorlásuktól fogva felsorolja az író. Rámától származnak a Suryavansa (Napcsalád) törzsei, a Mewar, Dzsaipur Marwar, Bikaner fejedelmei és törzsei. Krishnától az Indu (Hold) fajú, Dzsaisahner és Cutch törzsek. Ráma idısebb fiától Laratól vezetik le családjukat a Mewari Ranák, Kusa nevő fiától pedig Kachhawaha-k, Marwar és Amber urai, a Kushiták. ∗

Magyarországon több India nevő helység van, így Kapuvár bessenyı-szkíta telepén és a szerémségi India. India mint személynév is szerepel ıseinknél: lásd: Váradi Regestrum 51. perirat. ⊗ Budha nem tévesztendı össze Buddhával, a Szákja nemzetségbıl származó királyfival. Buddha és Budha név jelentése: megvilágosodott. Nevük kiejtése: Buda.

59

b) Tadzsikok nagy Kígyótörzsek. Egy új hódító faj lép be Hindosztánban, a hódító Shesnay vezetése alatt Sheshnagdesa-ból és 10 király alatt bitorolja a Pandu trónt. Hazájuk a "kígyófej ország", másnéven Nag, Tak vagy Takshak országa. Véleményem szerint Strabo ısi szkíta telepe. A kínai írók szerint Tak-i, vagy a turkesztáni Tadzsik-ok ugyanaz a törzs, mint a Puranabeli Turushka, mely az Araxesnél (Avarura) élt Sakadvipában, Szkítiában. Az indó-szkíta Géták, Takshak és Ásik törzsek Sheshnay (takshak) uralkodónak Kr. e. 600 évvel Sheshnagdesbıl történt elsı indiai bevándorlását a Puranák említik. Ugyanebben a korszakban ezek a törzsek nagy betöréseikkel elfoglalják Kis-Ázsiát. Nem sokkal azután az Ási és Tokar törzsek megdöntik Baktria görög királyságát és a rómaiak is érezték az Asi, Chatti, Cimber népek hatalmát a Balti partok felıl. A takshak törzsek valószínő telepei Tadzsik, a régi íróknál Transoxonia és Chorosmia ısi fészkeiben voltak. A perzsáknál Mawaru-n-nahr, a bennszülött geográfiában Turán, Turkistán, Tokaristan, az Indiába beözönlı Tokari, Takshak, Turushka népek hazája, ahogy a Puranákban nevezik. c) A Nagygéták. Strabo írja: A Kaspi-tótól keletre szkíta törzsek laknak. Dahak a tó mellett, a Massageták (nagy Géták) és a Saka-k keletebbre. Minden törzsnek külön neve van. Mind nomádak, akik közül a legismertebbek az ási, pasiani, tochari, sacarauli törzsek, akik a görögöktıl Baktáriát elvették. A Saka-k a Cimberekhez hasonlóan betörtek Ázsiába, így foglalták el Baktriának és Armeniának legjobb vidékeit, melyet róluk Sakasená-nak neveztek. Az indó-szkíta Béták soká megtartották függetlenségüket. Tomyris fejedelmük harcolt Cyrus ellen, a következı háborúkban a Sutlej folyón átkergették ıket. Lahoréban, Bikaner pásztor községeiben és az indiai sivatagban és másutt is megtartották régi szokásaikat. Kitőnı lovasok maradtak, bár régi történelmüket el-

60

felejtették. A pásztorkodásról a földmővelésre való áttérésük rövid és ma a volt nomád Béták India legjobb földmővelıi. Kr. u. 1330-ban Timur khán alatt a Chagatai királyságnak utolsó Béta-fajú fejedelme Tughlak, országának nyugati határa a Dasht-i Kipchak, déri határa a Jehun volt. E folyó mellett volt a fıváros: Kokhand. Taskent, Utrar, Cyropolis és az északi Alexandria városaik voltak. A Géták, Jut vagy Jat és Takshak fajok, akik a. 36 indiai királyi családban is helyet foglalnak, mint Chagatai, azaz Sakatai, a Puranák Sakadwipá-ja, görögök által Szkitá-ra ferdített vidékekrıl valók. Abulghazi, a Mogul dinasztia történetírója szerint: Mongol volt egy tatár patriarchának neve. Fia Aghuz, aki ısapja az összes északvidéki tatár és mongol fajoknak. Aghuznak hat fia volt: 1. Kun (a nap), 2. Ai (a hold) és a többi négy elemnek neve, ezek a 6 tatár törzs nevét adják. Ai fia Julduz (csillag), kinek fiától, Hyustól kapta Kína királyi családját. Utódai közül Il khán fia volt Kian, akitıl Dzsingisz khán, második fiától Magastól erednek a Takshak vagyis a kígyó-törzsek. A tatár Ai, a kínai Yu és a hún Budha mindnyájan a Holdtól, Indutól származnak. Az Aswa nevő Indu fajnak, mely az Indus két partján terjedt el, köszönhetjük az "Ázsia" elnevezést. Herodotos azt állítja, hogy a görögök Prometheus feleségérıl, Ásiáról nevezték el a földrészt, míg mások Manu unokájáról, Aswa-ról vezetik le. Az aswak nagyrészt Indu fajúak voltak, bár a szurja faj egyik ága is viseli ezt a nevet. Jelentése kitőnı lovas. Tisztelték a napot, melynek lovat áldoztak. Az a nagy szertartás, melyet a téli napfordulóval ünnepeltek, már eléggé tanuskodhatik a géta sakák és szkíták közös eredetérıl. Pinkerton szerint: "Egy nagy szkíta nemzet élt a Kaspi-tótól a Gangesig." Az északi 30-50 fok és a keleti 75-95 hoszszúsági fokok által határolt középázsiai felföldrıl vándoroltak a fajok Európába és az Indus völgyébe. Tévesen azt hiszik, hogy ezek a népek csak pásztorok voltak. Deguignes tudósítása szerint, mikor a Su népek elözönlötték a Jatok országát, több mint 100 indiai árucikkel teli várost találtak ott és a fejedelmeik képmásaival vert pénzeket. 61

Tod az európai invázió tényét megállapítja és azt mondja, hogy ugyanegy idıben történt azon csoportok európai bevándorlása. Ebbıl következik a radzsputok és a korai európai fajok közös eredete, aminek bizonyítéka a hasonló mitológia, harci és költıi szokások, nyelv, a zene és az építészeti díszítések is. d) A Cshattis Radzskulát, azaz a 36 királyi fajt Tod az indiai bárdok adatai alapján felsorolja. A legrégibb idıkben csak a Szurja és Chandra: (Nap és Hold) fajok voltak. Ezekhez járult a 4 Agnikula faj, összesen hat. A többi mindezeknek alosztályai. Az indó-szkíta eredető sakhak-nak nem volt nehéz befurakodni a királyi fajok közé. Krishnától kezdıdı idıszaktól Indiába bevándorolt törzsek, mint a Haihaja vagy Aswa a Takshak és a Jat vagy Getae népek, melyek most a 36 radzsput királyi családba számítanak, neveik, ısi hagyományaik és más adataik hasonlósága folytán a kínai, tatár-mongol és szkíta fajokkal közös származásra mutat. Bıven tárgyalja a Grahilot, Yadu, Batthi, Jareja, Tuar (Tonwar), Rathor, Kachwaha, Agnikula 4 törzsét, akik a tőz, a Vulkán fiai és a Takshak népe volt, (ezek monotheisták voltak), Chahuman radzsputok 24 törzsét (Hara, Kichi, stb.), akik szintén takshak fajúak, Chalukya, Baghel, Pratihara, Chawara Tak (Taksak), Jat, Bala Ihaia, Makwana, Jethwa-Kamari, Gohil, Sarwaiya, Silar, Dabhi, Gaur, Dor, Gaharwar, Hún, Kathi és egyéb törzsek és uralkodói történetét, végül leszármazásukat. Az alábbi két törzset érdekességüknél fogva külön kiemelem. A Kathi törzs fıvárosa Kathi-avar. İk tartották meg a legtöbb eredetiséget az összes lakosok közül. Vallásuk, modoruk, kinézésük határozottan szkíta. A Kathi most is napimádó, megveti a békés foglalkozásokat, csak lóháton boldog, lándzsával kezében. Cap. Macmurdó így jellemezi ıket: A kathi különbözik a radzsputtól, kegyetlenebb, de felette áll bátorságban és erélyességben. Termete sokszor 6 lábnál is magasabb. Van közöttük világoshajú, és kék-

62

szemő is. Csontos, atlétaszerő testalkatuk kitőnıen megfelel életmódjuknak. Hún, az is egyike azon szkíta törzseknek, akik a 36 királyi családban helyet szereztek. Mikor vándorolt be ez az európai foglalásairól híres törzs Indiába, nem tudjuk. Kétségkívül több hasonló törzs, mint a Kathi, Bala, Makwana, stb. társaságában telepedtek meg Saurashtrában. A bihari hercegek egyik felirata említi ezt a törzset, amikor "a többi hódításai közt megalázta a húnok gıgjét is". Mewar legrégibb évkönyvei szerint a radzsputok fınökeit segítı hercegek katalógusában volt Angatsi hún vezér is seregével együtt, amikor a mohamedánok elsı ízben Chitort megtámadták. Deguignes írja, hogy Angat volt a neve egy hatalmas hún vagy mongol csapatnak és Abulghazi azt mondja, hogy a kínai falat ırzı törzsnek Angatti volt a neve, akinek egy nagy fizetéső és tekintélyő külön hercegük volt. A húnok történetírója terjerelmesen tárgyalja a hiung-nu vagy ou-huon, a turk és mogul törzseket, melyeket ık tatároknak hívnak, Tatan után, mely vidék az Irtis partjától a Sárga-tengerig terjed. Ennek alapján Róma hanyatlásának történetírója elbeszéli Európában történt betörésüket, D`Auville szerint a fehérhúnok India északi részét foglalták el és valószínő, hogy egy csoportjuk Saurastrá-ba és Mewar-ba is eljutott. A tradíció szerint a régi Barolliban, a Chambal keleti partján volt a húnok székhelye és egy ottani híres templom, a Singar Chuori, a hún hercegek esküvıi csarnoka volt. Hatalmuk a folyón túl is kiterjedt. A húnoknak nagy hatalma lehetett a XII. században, tekintettel a Gudzsár hercegek krónikájában elfoglalt helyükre. A faj nem halt ki, egy hindu bárd mutatott hún falukat a Mahi-folyam vidékén, ahol lefokozva ugyan, a többi osztályokkal keveredve élnek. (Ugyanaz három-négy hún házat mutatott Trisawiban, Baroda mellett. Moghdzsi, a Kichi regıs mondja, hogy tradíciójuk sok hatalmas indiai hún fejedelemrıl tud.) Meglepı körülmény, hogy hinduk gyanánt tekintik ıket. *

63

2. Vishnu-Puranákat H. H. Wilson 1840-ben lefordította. Wilson mővében Toddal együtt azt bizonyítja, hogy a fehér húnok vagy indo-szkíták Pandzsabban, az Indus-folyó mentén, az idıszámításunk kezdetén már letelepedtek. Ezt Arrianus, Strabo és Ptolemeus is megerısítik. Wilson könyve az Asiatic Society könyvtárában meg volt és Csoma ezt is olvashatta, sıt olvasnia kellett, mivel Csomát megelızıleg Wilson a tudományos társaság könyvtárnoka volt! * 3. Indoszkitákról írt még Kırösi Csoma Sándor idejében Christian Lassen: Zur Gesehichte der griechischen und indoskythisen Könige in Baktrien, Kabul und Indien. Bonn, 1838. Ezt a mővet feltételezhetjük, hogy az Indiai Tudós Társaság bombayi könyvtára részére rövidesen beszerezte és Kırösi Csorna Sándor még életében tanulmányozhatta. Lassen szerint a juecsik (fehér-húnok) elıször a Hoanghó körül (Sárga-folyó) jelennek meg. A hiung-nuk elıl a Kr. e. II. század elsı felének végén két részre szakadva menekült ez a nép, kis juecsik délfelé Tibetbe, a nagy juecsik a Jaxartesen túli országokba. A szu; szel vagy sze népet az Ili-folyó vidékérıl kilökték és mint szák nép a baktriai birodalom bukásakor Szogdiána egy részét kerítik hatalmukba Kr.e. kb. 63 körül. A hiung-nuk kilökik az uzun-okat is, akik továbbőzik a juecsiket. Ez kb. Kr. e. 126 elıtti idıre esik. Az elvonulásnak Csamkiao kínai tábornok tanúja volt. A szákok Kipint, a juecsik Tahia országot foglalják el. A juecsik országukat törzseik szerint 5 részre osztották. Nyugatra tılük az ási vagy ansik, valószínőleg a pártusok laktak. Az ansziek sok várossal bíró hatalmas nép volt, vízszintes vonalú írással bırökre írtak és elénk kereskedést folytattak. A juecsi nép Baktriában a pártusokkal hadakozik és a Kr. e. I. század vége felé Kipint és Kaofut, Kr. u. 30-bar Indiát is elfoglalják és a kínaiak ellen viselnek háborút. Legnagyobb hatalmuk a Kr. u. elsı századára esik. Az V. században hatalmuk elenyészik. Tehát a nagy juecsik vagy tochárok országa Baktria, Szogdiana, Kipin, Kandahár, Kábul és India nagy részét magában 64

foglalta. A Szasszanidák uralmával (Kr. u. 226.) a birodalmuk lehanyatlik. A kis juecsik országa Gandarából Indiába is kiterjedt az V. században. * 4. Az indoszkíta húnok történetét száz évvel elıbb írta Tod, de azok ma is helytállók. Igazolásukra egy teljesen modern, 1926bar megjelent mővet hozok fel egy indiai perezi tudóstól, aki az indiai húnokról írt, indiai forrás alapján. Dr. J. J. Modi bombayi egyetemi professzor: Húnokról, akik meghódították Indiát. Ford. és kiadta: Zajti Ferenc.) A Vishnu-Purana két helyén – írja Modi –, Bharata Varsa (India) leírása közben, bizonyos vezérszerepet játszó éspedig "a legszélsı nyugaton" lakó népekrıl szól az írás. Eme népek között szerepelnek a húnok is. Megerısítik ezt bizonyos újabban felfedezett érmék. A másik vonatkozás abban a listában található, melyben az úgynevezett kegyetlen és civilizálatlan fajok között a "Húnok és Parsikák" szerepelnek. Kalidása a húnokat az ı Raghu-Vancájában (IV. ének 68.) említi. A húnok indiai hódításaira vonatkozólag elsı autentikus hivatkozás az, amely a Skandagupták uralkodása idejére utal. A húnok Közép-Ázsia pusztaságairól jöttek, az északnyugati hegyszorosokon keresztül. Skandagupta hısiesen és gyızelmesen tartóztatta fel egy ideig a húnokat, de végre legyızték. Egy kínai utazó, Sung-Yung, avagy Sing-Yung, aki Indiában Kr. u. 500-ban utazott, megemlékszik a húnok második inváziójáról. Királyuk, Laelih, aki Cunningham szerint Toramana atyja volt. Skandaguptát legyızték a húnok. Kr. u. 500 év körül Toramana, akit Laelih fiának tartanak, személyesen is megtelepedett Malvában, érmeket veretett önmagáról és három feliratot is ismerünk, amelyeken neve elıfordul. Uralmát megerısítette Indiában. Utána következett az uralkodásban fia, Mirkula. (Mithragyula = Napkirály.) Az elsı adatok tehát idıszámításunk kezdetén az ıstelepülésre, az utóbbiak Attila király és fiainak korára esik. ` 65

5. India ugor népeinek telepedésével és történetével bı szakirodalom foglalkozik. A Rigvédákban, az árják legısibb szentírásában, Fiók Károly szanszkrit tudósunk szerint 20 ugor népnév és igen sok ugor kifejezés található, több mint 2000 évvel Kr. elıtti idıbıl. A Jaxartes-folyó két partján volt az ugor és az árja faj hazája, amely megállapításához az Avesta nyujtja a legbiztosabb adatokat. Az ugor faj Kabul vidékén és Pandzsab folyóközein telepedett le, az Industól keletre pedig az ısi árják. A Kr. születése körüli századokban az indószkíta Jät nép vonul Pandzsabba (a Védákban Yâtu, Yadu). E népek a mai napig a Jät (Yaht) nevet viselik, amely az ugorok prákritos alakja. India ugor népei etimológiájával foglalkozik Hevesy Vilmos a "Finnisch Ungarisches aus Indien, Wien, 1932." és az angol nyelvő "Munda-Magyar-Maori" címő mőveiben. India népeit az angol Alex Cunningham ekként osztályozza: 1. Korai Turánok, 2. Árják és Brahmáni Hinduk, 3. Késı Turánok vagy Indószkíták. Már a legısibb idıktıl kezdve turáni eredető néphullámok keltek át a Himalaya hegyóriásain, vagy azok szorosain és aláereszkedtek India síkjaira – írja W. W. Hunter (Az indiai birodalom). J. Fergussan és Sinclair szkíta és mongol eredető turáni népeknek tartják Észak- és Dél-India népeit, akik az árják elıtti faja volt Indiának. Sinclair még azt is megállapítja, hogy "mindazt, ami nagyot és maradandót építettek Indiában, a turániak építették. Syad Mahammad Latif (History of the Panjab) szerint az árják bejövetele elıtt az országon egy goal (pásztor) dinasztia uralkodott. "Ezek a turáni hinduk lettek India nagy templomépítıi." A legújabb angol irodalom G. Brodeur és Dunbar a Radzsputok elıkelı nemzetségeit a gudzsár és fehér húnok leszármazottainak tartják. Ezek Chandravansa és Agnikula fajúak – Naptól és Holdtól származtatják magukat. (V. ö. Zajti Ferenc: "Magyar évezredek".) 6. Szkíta szokások az indiai radzsputoknál. Az indiai radzsputok szkíta származásának bizonyítékául J. Tod (idézett munkájában) a mai napig megtartott szkíta eredető szokásaikat ismerteti. 66

"A radzsput törzsek a még ma is megtartott szkíta szokásaikat alig nyerhették az Indus perzselı síkján. Túlmeleg az ahhoz, hogy a nap déli útjáról való visszatértét imádattal üdvözöljék. Vallásuk hővösebb klíma vallása volt és magukkal hozták elızı telepeikrıl, a Jehun és a Jaxartes forrásvidékeirıl. A nagy napfordulási (solsticium) ünnepe: az Aswamedha, vagyis fehérló-áldozat, mint a nap szimboluma, amelyet Vaivaswata Manu leszármazottjai (a Nap fiai) gyakoroltak, hasonlóképpen Szkítiából került az Indus síkságára." 1. A harcias radzsputoknál Hara hadisten szertartásai is kevésbé hasonlítanak a szelíd hinduékhoz, akik pásztoristeneket, teheneket tisztelnek, akik gyümölcsöket, füvet esznek, vizet isznak. A radzsput szereti a vért. Hadistenének vért és bort áldoz. A kehely emberi koponyából készült. Harát háborúban koponyával ábrázolják, melybıl az ellenség vérét issza. Békében a bor és a nık istene. Ez nem India forró síkjain szerzett hinduizmus, hanem inkább a skandinávok véres alakjainak tisztelete. Jegyzet: 1-hez. V. ö.: Hadisten kardja Attilánál, Attila kardja az Árpádoknál. Anonymus írja a honfoglaló ısökrıl: A halhatatlan isteneknek nagy áldozatot tettek és 4 nap lakmároztak, majd "Attila király palotájában sorjában ülve a kobzosok és síposok minden zengései és édes hangjai, a dalosok mindenféle énekeivel zengnek vala elöttök ... és Magyarország minden vitézei a vezér színe elıtt paripáikra ülve, paizzsal, majd minden nap bajt vívnak s más ifjak pogány szokás szerint íjakkal és nyilakkal játszanak vala, – amin Árpád vezér igen örvendezik." Honfoglaló ıseink a kancatejbıl készült népies kumisz italon kívül bort és sört is ittak. Anonymus írja: "nagy örömükben megittasodnak vala" t.i. a nagy áldomáson. A tatárjárás elıtt általánosan elterjedt nálunk a sörfızés és a szılı kultúra igen magas fokú. Szılık vétele-eladása általános. (V. ö. Váradi Regestrum.) Anakreon (Kr. e. 559-474.) "Rajta, ide! Ne őzzük többé így zajjal és lármával bor mellett a szkíta ivást."

2. A radzsput vadássza és megeszi a bivalyt, vaddisznót, szarvast, lövi a kacsát és vadmadarakat. Imádja kardját, lovát, a napot és jobban élvezi a regısök harci dalait a Brahmánok litániáinál. A radzsput Bardai ugyanazok, mint a kelták bárdjai. 67

3. A harci szekér is jellemzı az indo-szkíta népekre, a Mahabharata hıseitıl kezdve a Mohamedán hódításig, amikor a használata megszőnt. 3-hoz. A magyar ko-csi, a kínaiban kao-cse, a németben kutsche, az angolban coach, (Kócs község Komárom vm.-ben.) Szkíta származású a pannoniai kocsi is. "Jönni fogsz a nomád szkítákhoz, akik magasan fönt tetık alatt szépkerekő kocsikon laknak." (Aeschylos: Prometheus. )

4. Jellemzı a gyengédségük a nıkkel szemben. 4.-hez. V. ö. Az ısmagyar fele-ség fogalmát. A magyar nıknek a férfiakkal való egyenjogúságát bizonyítja az 1210-30 körül irt Váradi Regestrum 301. perirata, ahol: Eufemia nagyasszony bíráskodik egy Ur-Kund nevő tolvaj felett, akit kellı bizonyíték híján tüzesvas próbára ítél. Vagy ugyanott a 142-ik oklevél, ahol a Nadányiak ıse, a Borsa nemzetségbıl származó Benedikta nagyasszony földi javairól végrendelkezik, rabszolgákat szabadit fel és torozó intézményt alapit az Ugrai monostor részére.

5. A radzsputok ısidık óta, elıszeretettel viseltettek a szerencsejátékok iránt is, mint a szkíták... Még ma is áldoznak a gazdagság és szerencse istennıjének: Laksninak. 6. A részegítı italok szeretete tekintetében se marad el a radzsput nyugati testvéreitıl. Ez a hindu népeknél tilos. 7. A halottak eltakarításánál Budha az elégetést vezette be és a hamu fölé földet hányatott, egyúttal az özvegy is máglyára lépett elhányt urával. 7: hez. Anonymus: "Thonuzoba hitben gyenge lévén Nem akara lenni kereszténnyé. Hanem nejével egyőtt élve, Temettetett az abádi révbe ..." Ezek a szokások Herodotos szerint Sakadwipából (Saka Szkítia) származtak. A szkíta géta lovát feláldozták a halott égetésénél. A temetésnél a halottnak lóva1 együtt való temetését igazolják a hún, avar és honfoglaló magyar sírok leletei. Észak-Eurázsia finn-ugor és törökfajú népei még ma is áldoznak a síroknál lovakat. (Lásd: Krohn Gyula: "Finnugor népek pogány istentisztelete.")

8. Az áldozati helyen való emlékszobor állítása ritkább szokás, mely a fiúnak kötelessége és uralmának hatalma abból látszik, hogy az emlék nagyobbszerő az elızınél. 8.-hoz. Amerre a hún fajú népek vándorlási vonala tart, így a Fekete-tenger feletti síkságon, mindenütt találtak a sírok felett sírszobrokat. az ú. n. Kamennija babákat. A férfi szobrokat fegyverrel, kun süveggel és a férfi és nıi szobrokat is kehellyel ábrázolták. Számos példány van ezekbıl a délorosz múzeumokban.

68

A hún eredető bolgároknál is voltak ilyen sírszobrok. 1926-ban Pliszka és Mádara között Endzse falu mellett került elı egy férfit és egy nıt ábrázoló szobor. Nálunk is voltak ilyen szobrok, erre mutat Kézai Simon mester azon kitétele: "Keve kapitányt szkíta módon ünnepélyesen eltemették az országút mellett, hol kıbálvány van felállítva." Ide „az említett bálványkıhöz" temették Béla, Réva és Kadocsa, "dicsı hún kapitányokat", majd Attila királyt is. Márk krónikája "díszes kıbálvány"-nak említi ezt a sírszobrot.

9. Egész Radzsadasthánban a radzsput hısök sírja fölé emelt tumulusokat találunk, melyen a hıst hő feleségével együtt dombormőben kivésbe ábrázolták. 9.-hez. V. ö. az oroszországi és magyarországú kurgánokkal, amelyeket ma a népünk korhányhalmoknak nevez.

10. A fehérlóáldozat (aswamedha) szertartás igen költséges és veszélyes, úgyhogy a mai hercegek már nem rendezik. Ramajanában leírtak egy ilyen szertartást. Ayodhya ura, Dasarastha, Ráma atyja idejébıl: "Hozzátok elı a lovat a Sarju folyó északi partjáról és készítsétek elı az áldozatot!" Erre a célra egy fehér lovat választottak, melyet egy évig szabadon engedtek. A ló visszatérése egybeesik a nap déli útjáról való visszatéréssel, ami a szkítáknál örömnap volt. Meghívások mentek a szomszédos fejedelmekhez és felállították a 21 jupát, nyolcszöglető faoszlopot, melynek feje egy-egy ember, bika, vagy elefánt alakúra volt kifaragva. Az oszlopot aranylemezekkel, ékes szövetekkel és virágokkal borították. Amíg a jupá-kat elıkészítették, az adwarju papok az áldozatvezetı hotri papok utasításai szerint hangos varázsmondatokat recitáltak. A 18 áldozati gödröt három sorban, sas alakjában rendezték el. Ide helyezték az áldozati állatokat, ú. m. a lovat, madarakat és víziállatokat. Háromszor vezették körül a lovat a szent tőz körül és a papok intésére örömkiáltások közt leölték. A királyt és királynét a fıpap a ló mellé ültette, ahol azok egész éjszaka a madarak repülését figyelték. A 16 áldozati pap feldarabolta a lovat és egyes részeit elıírás szerint a tőzre helyezték, míg a király a szintén tőzbevetett állatok szívének füstjét szagolta. A szertartás a papok és augurok részére földbirtok kiosztásával végzıdött, de a szent emberek inkább aranyat kértek és így 10 millió jambunada (indiai) aranyat kaptak. Jegyzet: 10.-hez. A mongoloknál Onghon és Onghó volt annak az istenségnek neve, akinek lovat áldoztak.

69

Az ısmagyarok Ukkon és ukkonpohár és a finn Ukkó, a mongollal azonos fogalom és lóáldozással egybekötött volt a kultusza.

11. A Sankrant vagy Sivaratri (Siva éjszakája) ünnep, a téli napfordulókor szintén lóáldozattal járt, ilyenkor sezámmagos süteménnyel teli apró erszényeket osztott ki a fejedelem híveinek. 11.-hez. A téli napfordulót, december 23-át, minden ısi nép megünnepelte. Az ısi misztériumok nagy beavatási napja ez volt. A közeli rokon keresztény bolgár nép megırizte a napimádást. A mai napig "Sourvjaki" ünnepe néven ülik meg újév napját. Szourvja isten azonos az indiai Szuria napistennel, a melegnek, termékenységnek és bıségnek urával. E napot megelızıleg a bolgárok nem dolgoznak, böjtölnek. A bıség szarujának emblémáját kalácsból elkészítik és ezt különbözı ceremóniák között a család tagjai közt felosztják. Égı gyertya és füstölı, tehát a tőz jelenléte is fontos, amikor Szurjához fohászt küldenek. Ugyanakkor nagy tuskót gyújtanak és azt égı oltárként helyezik a tőzhelyre. E tuskó Szourvja tiszteletére ég reggelig. Ha. elalszik, az halált, a víg, pattogó tőz boldogságot hoz és gyors házasságot. A tőz mellett éjfél után kezdıdik a jövendımondás. éjfél után a jegyesek elhagyják a szülıi házat és rokonokat mennek látogatni. Az új párok neve szouriakari. Menetközben így énekelnek: "Szourva, Szourva, Te évad ura, Adj bı, új esztendıt nekünk! Egészség, szerencse érje házunk, Áldás, boldogság a jövı évig!" H. P. Blavatsky: Cross and Fire. A Modern Panarion. ) A magyar népi szokásból is sok részletét kiolvashatjuk az ısi ünnepélynek. A szurja név talán a napszúrás fogalomban fennmaradt, mint Siva romboló ereje a sivatag, sivár, és sívóhomok stb. szóban és Sivó-család névben. Szuria indiai napisten kultuszát .turáni népek hozták be, ezt igazolják túl cifra, hosszú csizmákkal ábrázolt szobrai és körülöttük álló nyilas amazonok, továbbá a hegyes süvegő, egyenes kardú szoknya-gatyás és csizmás férfiak szobrai. (Tóth Jenı: Turán f. i. 1913. évf. 2. sz.)

12. Nyugaton a napisten szentelt fája a kırisfa, keleten az aswattha (ficus religiosa), melynek csonkítását, kivágását halállal büntették. "Ha ezek a hasonlóságok csak véletlenek, akkor már is túl sokat mondtam, ha nem, akkor más kutatónak útmutatásul szolgálhatok" – így vonja le a végsı következtetést Tod.

70

12.-höz. A magyarországi Kırös nevek nem minden esetben a kerek földbıl készült várak neve után lett, hanem a kırisfáról is, mint pl. Nagykırös neve, ezt bizonyítja ısi legendája és a város címerébe is felvett kırisfa, kırösfa.

71

V. Bizonyítható-e, hogy a hún-magyar legendák ısi történetünk és ısi emlékezésünk tárháza? A) 1. Mit jelent nekünk Attila és hún népe? Jelenti az 1500 éves jogfolytonosságot a Kárpátok övezte magyar hazában. Jelenti a világirodalmat alkotott ısök dicsı multját, a fajok közötti kiválóságot, az Árpád dinasztia elıkelı származását, a számtalan és messze kiterjedı rokonságot, az ısi hiper-kultúrát, amelyen a mai nyugati kultúra is felépült. Attila, a világtörténelem legnagyobb katonai és uralkodói zsenije. Származása rendkívül elıkelı. Az ısi legendákból idézı krónikaírók a húnok hatalmas nemzetén uralkodó ıseinek sorozatát 35 ízig, tehát kb. 1200 évvel visszaviszik Jafethez. A mítosz pedig leszármazását még ezen túl is tovább vitte a szárnyas teremtmények királyához, a koronát viselı égi Turulhoz, akit Astur madárnak és Songarnak (Songar vagy Sonkar = sólyom, török szó, Astur = vadászsólyom) is neveztek. Származása hasonló a Mikádó égi származásához, ott is az Isten Hoo madár képében száll le. Itt Turul madár képében Isten testet öltött, földre szállt, hogy az isteni dinasztiát megalapítsa. (V. ö. Eneh és Emese álmával.) Ennek az isteni dinasztiának, egyenes leszármazottjai Árpád és az 1301-ig uralkodó családja. Hóman Bálint történettudósunk halhatatlan érdeme, hogy ezt a leszármazást ma a hivatatás történettudomány vallja. Volt egy török-hún fajú törzs, melynek bölcsıje a Kínával határos Altáj-hegység vidékén ringott. E törzs gyızte le vagy telepedett rá a finn-ugor törzsekre, mely keverékbıl aztán a magyar nép alakult ki. Attila halála után legkisebbik fia, Irnik, vagy Irnák húnjaival az ugor szövetség élére állt, a Dsulo vagy Dsula, magyar Gyula∗ dinasztia ısapja lett és e nemzedékbıl Kurt, Mogyer, Bég Baján és Álmos gyulákon vagy fejedelmeken keresztül az 1301-ig uralkodó árpád dinasztia sarjadt.

∗

dzaila, dsola: mongol szó – fék, kormány, gyeplı.

72

Árpád dinasztiájának, a magyarságnak, valamint a székelységnek hún eredete mellett egy évezreden át tanuságot tett az egész magyar nép krónikásaink Anonymustól kezdve és történetíróink a XIX. századig Hunnia történetének folytatását Hungária történetéhez kapcsolták. Az ısi hagyományokat, a hún-magyar rokonságot, Attila dicsı örökségét fenntartó ısi mondakör eredetiségét csak a mult században vették tagadásba. A német Thunman, a szász Sehlözer és Eder, a tót Szklemár, az orosz Karanzsin, a durvahangú német Roessler, itthon a német eredető Hunfalvy (Hunnensdorf) Pál és Riedl Frigyes az idegenbıl átvett mesék világába utalták az egész mondaanyagot. Ilyen elızmények után csalhatatlan írásoknak ismerték el Heinrich Gusztávnak 1871-ben "Etzelburg és a magyarhún monda", Petz Gedeonnak 1885-ben a "Magyar húr monda", végül Bleyer Jakabnak 1908-bar "A magyar húr monda germán elemei" c. dolgozataikat. A felsoroltak és az utóbbi három egyetemi tanár nem volt magyar fajú, hanem német eredető német nyelvtanárok, akik idegen gondolatkörben élve, elfogultak voltak. A legelnézıbb megítélés szerint sem helyezkedhettek ık abba a szemlélıdı állapotba, amely ilyen ısi fajszármazási és történeti kérdéseket idegen gondolatvilágukon keresztül helyesen szőrhette volna át. Idegen, sokszor ellenséges régi forrásanyag felhasználásánál az elfogulatlanságra törekvı történésznek kritikai érzékkel kell eljárni. Elfogult történetírás lenne pl. az, ha a jelenkor nagy háborúját néhány száz év mulya egy angol történész egyedül csak angol források alapján írná meg és azt a német tudományos körök, a német forrásokat félretéve, elfogadnák. Sajnos, így járnak el nálunk az ısi hagyományokat tagadó filológusok és történészek. A magyar fajú Gombócz Zoltán: "A bolgár kérdés és a magyar-hún monda" c. 1921-ben megjelent munkájában feléleszti, és tudományos alapra fekteti a régi hitet a magyar és hón néprokonságról. Hóman Bálint az Árpádoknak Attiláról való leszármazását tudományos alapon igazolja és az ısi mondakörnek a származásra vonatkozó részét eredeti ısi hagyománynak elfogadja. (A magyar hún hagyomány és a hún-monda. 1925.) Dr. Császár Elemér: A 73

középkori magyar költészet problémái (1925-1926.) egyetemi elıadásaiban kimondta: "Abba nem tudunk belenyugodni, hogy a hún história végig költött adatokat foglal magában." "A végsı eredmény abban a kérdésben, amely a húr mondákhoz vezetett bennünket, hogy t. i. volt-e a honfoglalás elıtt költészetünk, a következı: a magyarságnak voltak a honfoglalás elıtt keletrıl magával hozott hún mondái." Attilának 453-ban bekövetkezett halálától a honfoglalásig kereken 440 év, az elsı fennmaradt krónikáig 700 év telt e1. Bizony ez hatalmas idı a népek történetében, sıt az emlékezések világában is. A mai kor embere ilyen nagy idıkre visszanyúló események fennmaradását csak írott emlékek útján tudja elképzelni. A húnoknak volt írásuk, így feljegyezhették történelmüket, fajszármazásukat és a dinasztikus érdekek annak szükségszerő megırzését feltételezik. Tehát hún-türk nyelven, saját írásukkal készült krónikák lehettek. Attila lángész volt és Rómában tanult, nevelkedett. Módjában állt akár latin, akár görög nyelven a hún nép történelmét – ha ilyen nem lett volna – megíratni. A honfoglaló ıseinknek a Kárpát-hazába hozott kultúrája a steppe népek kultúrája volt. Errıl a kultúráról dr. Fettich Nándor régészünk azt mondja: "A tudomány az utóbbi idık nagy ásatásai eredményei alapján mindinkább látja azt, ami a köztudatba még nem ment át, hogy a történeti steppe-kultúra az emberiség egyetemes kultúrájának külön féle megnyilvánulásai között éppen olyan magasrendő helyet foglal el, mint az elıttünk jobban ismert városlakók kultúrája. Sıt ma már esz is látható, hogy ezek az egymással annyira ellentétes kultúrák szükségszerően kiegészítették egymást, egyik rá volt utalva a másikra."

74

"Az ısi kultúrával való érintkezés során ezek a pusztai népek adtak lelket, politikai készséget az elsı városkultúrának is. Mi is ilyen gondolatvilágot hoztunk magunkkal és é1 bennünk és szunnyad lelkünk mélyén" – mondta Teleki Pál gróf. (Jász-kun kongresszus. 1939. ) Ilyen ısi kultúranyagunk volt Attila nagy fejedelmünk körül csoportosított mondáink anyaga, amit a városlakó nyugati népeknek adtunk. Az árpádok dinasztikus érdekei az ısi hún származási és genealógiai legendák intézményes fenntartását igazolják. A keresztény királyság korai évtizedeiben, vagy még a pogány fejedelemség vége felé népünk kettıs nyelvősége megszőnt∗ és így szükségessé vált az ısi Mazda hit zend nyelvén és a rovással jegyzett türk nyelvő feljegyzések átírása, illetıleg a királyi regısök énekeinek feljegyzése. Ilyen lehetett a Szent László korában a papok latin nyelvére átírt Gesta Hungarorum is. Krónikaíró szerzeteseink azonban csak a keresztény nyugati középkori felfogással öszszeegyeztethetı töredékeket mentették át. A magába elmélyedı, szemlélıdı keleti ember gazdag gondolatvilágából született fajszármazási, történeti, genealógiai és hitéleti nagyon gazdag, pompás meseszövéső legendakörünk elveszett. Anonymus azt írja, hogy Árpád Attila nemzetségébıl származott. Ugyanakkor határozottan kimondja, hogy nem a nép énekeibıl veszi forrását. Ha pedig nem onnan veszi, akkor csakis az uralkodócsalád intézményesen fenntartott családi hagyományaival állunk szemben. Hol lehetett az Árpád-ház okmánytára? Valószínőleg az uralkodó Árpád-nemzetség ısi szállásán lévı székesfehérvári káptalan vagy a veszprémi egyetem hatalmas könyvtárában. Sajnos mindkettı Kun László idejében leégett. * ∗

Németh Gyula kettıs szóhasonlítással bizonyítja, hogy Árpád és családjában magyarul és törökül is beszéltek. Melich János szerint török-bolgár nyelvet beszéltek.

75

2. Annak a fontos kérdésnek eldöntésénél, hogy eredeti ısi hagyomány volt-e a hún származás tudata és az e köré csoportosult monda anyaga, vagy idegenbıl átvett kölcsönzött fikciók, – az eddigi bizonyítás nyelvészeti és történeti eszközökkel folyt. Ez a bizonyítási eljárás azonban, amint láttuk, nem vezetett célra, ezért néhány újabb bizonyítási eszközhöz folyamodom. A származás kérdését, tehát a mondaanyag legfontosabb részének eredetiségét, már eldöntötte Hónian Bálint (A magyar-hún hagyomány és húnmonda). "A hún-magyar azonosság gondolatát a magyarok nem kölcsönözhették sem a külföldi irodalomból, sem a német (germán) mondából, mert nem ismertek oly forrást, amelyben azt megtalálhatták volna." "A hún-magyar azonosság gondolata nem a mai haza területén kialakult fiktív hagyomány, hanem a honfoglaló magyar nép finnugor elemeivel a honfoglaláskor már teljes etnikai és nyelvi egységben összeforrt bolgár nemzetségeknek, elsısorban az Árpád nemzetségnek keletrıl magával hozott, történeti tudaton alapuló ısi hagyománya." "A hún-székely azonosság gondolat,. akár az új haza területén lakó, akár ide a magyarokkal együtt jövı néprıl van szó, a székely népnek a magyar-hún hagyománytól független s attól a krónikákban is következetesen elkülönített történeti tudaton alapuló hagyománya." 3. Mondák élettartama és a regısök. A hún-magyar mondakört krónikásaink úgy állítják elénk, hogy azok, mint fennmaradt hagyományok évszázadokon keresztül a történelmi eseményekhez híven hagyattak az utókorra. Thuróczy és Oláh szerint még a XV. és XVI. században is élt a népek között ez a hagyomány. Filológusaink szerint lehetetlen, 76

hogy négy-ötszáz éven keresztül népies hagyomány fennmaradhasson. A népek meseképzı ereje újabb és újabb hısöket keres, a régiek elhalványodnak s a feledés óceánjába merülnek. A népköltészet családi emlékezete csupán néhány nemzedéket ölelhet fel s ilyen ezer évre terjedı emlékezet fenntartása lehetetlen (1. Király György) Azonban Tagányi Károly: A hazai élı jogszokások győjtésérıl irt (Ethnographia, 1911. évf., 221 lap) dolgozatában felhozza, hogy az oroszországi nomád török népeknél a mőveltség kellékéhez tartozik, hogy mindenki elı tudja sorolni az ıseit és ez 5-6 ízig is terjed. Filológusaink fenti nézetét erısen cáfolja néhány mai korabeli példa: Szilágyi és Hajmássy XV. századbeli eseményének regéje a török szultán leányával, 500 évvel ezelıtt történt história. Vagy a székely népballadák XVI. századbeli és a Mátyás király alakja körül csoportosult mondák hosszú élettartama. A regısök az énekkel és zenével kísért történeti anyagukat folytonos ismételgetéssel ırizték meg, szinte változatlanul, nemzedékrıl-nemzedékre. İk a fajtudat intézményes ırei voltak. Eddig figyelembe nem vett bizonyíték a mnemotechnikai úton ırzött hagyomány, melynek csodálatos példáját a keleti népeknél találjuk. Így Indiában Buddha tanításait évszázadokon át szájhagyomány ırizte, amíg a Kr. e. 80-ban egybehívott nagy buddhista zsinaton a végleges szöveget le nem írták. A másik csodálatos példa a finn nép Kalevala pogánykori nagy époszának a nép száján, népi regölés formájában történt megırzése. Felhozhatok a nyugati népeknél is hasonló példákat ısi származású népek így ırizték meg könyvek hiányában a hagyományt. Priscus rhetor feljegyzésébıl tudjuk, hogy Attilának udvari regısei voltak, kik az ısök emlékét intézményesen megörökítették. Ez a regıs intézmény tovább élt a vezérek és a királyok korában is. Hivatott volt fenntartani az ısök dicsıségét. Tehát nem népi primitív mesemondással tartották fenn az ısi emlékeket. India türk-hún fajú fejedelmeinél a mai napig fennmaradt ez az intézmény és az énekmondók adatait az angol történetírók forrásul használják fel. A hivatalos regıs intézmény nagyban virult a fejedelmek korában és Geyza fejedelem esztergomi udvarában az Attila hún ki77

rály személye köré csoportosult hısi énekeket a fejedelmi udvarban élt Pilgrin ("Von Passau der Bischof Pilgerein.") hittérítı szerzetes, késıbbi passaui püspök, oly nagyszerőnek találta, hogy azokat leiratta. Ebbıl az anyagból készült, természetesen német szájíz szerinti átdolgozással, a Nibelungenlied. Ezt Aloyz Schröfl müncheni egyetemi tanár "Der Urdichter des Liedes von der Nibelungen-Not und die Lösung der Nibelungen-Frage" – kétkötetes hatalmas mővében kénytelen beismerni, noha egyébként igen elfogult a hún és a X. századbeli magyarság irányában. Dr. Sebestyén Gyula (A magyar honfoglalás mondái. 1904.) szerint a Nibelungének tárgyát elıször Pilgrin (971-991) dolgozta fel Konrád nevő íródeákjával. A latin nyelven feljegyzett mondák elvesztek, de emlékük megmaradt a Nibelungenliedhez függesztett Klage-ban, ahol írva van, hogyan küldte a püspök embereit Magyarországba azzal a megbízással, hogy ott írják le az élı hagyományokat. "dar umbe sende ich nu zehant mine boten in Hiunen Lant: da. vinde ich wol diu maere; wand iz vil übel waere, ob ex behalten würde niht, es ist diu groezeste geschicht diu zer werlde ie geschacht." (E végbıl most mindjárt útnak indítom követeimet Húnországba: ott bizton rátalálok az emlékekre; mert nagyon helytelen volna ám, ha ez nem lennie megırizve. Ez a legnagyobb esemény, ami ezen a világon valaha történt.) Nagy hírük volt a magyar regısöknek még a késıbbi korban is. 200 év mulva, 1207-ben Wartburgban dalnokverseny volt, ahol egy magyar regıs : Klingsor von Ungerlant lett a gyıztes, legyızvén a középkor legnagyobb német költıjét: Wolfram von Eschenbach-ot. Ez a magyar regıs a titkos tudományokban oly jártas, hogy a német monda a legnagyobb bővészmesternek említi, aki ámulatba ejt mindenkit misztikus tudományával. – Sebestyén szerint ez a magyar regıs: Farkas, a pozsonyi vár énekmondója volt. (L. Sebestyén i. m.) 78

4. Közvetett bizonyítékok az ısi emlékezet fenntartása mellett. Az emlékezést nagy mértékben elısegíti az énekes forma, a zene és a szokás. a) A szokás mentette át napjainkig a pogánykori ısi idıkbıl azokat az emlékeket, amelyeket Kállay Ferenc, Ipolyi Arnold, Kandra Kabos és követıik Mythologiájuk vaskos köteteikben és egyéb néprajzi dolgozataikban feljegyeztek. b) Az énekes forma, a regölés tartja fenn a mai napig ısi vallásunk töredékeit. Így regölnek ma is a Dunántúlon a sebes folyóvízben gázoló Csodafiú-szarvairól. Ez a Mithras misztérium téli napfordulójának ünnepébıl maradt fenn. Ezeréves népi énekeket ma is győjtenek a magyar nép szájáról. Lásd Bartók és Kodály világhírő győjtéseit. c) A népzene pedig a legısibb emlékeket is megırzi, mivel a faji jellegzetességekhez tapad. Még a nyelvet is túlélı, szívós, páratlan emlékezet. "A finnugor nyelvet eltanult, európaivá és kereszténnyé lett türk magyarság régi zenéje máig pontosan tükrözi a sámánhitő mongol-török Közép-Azsiát." (Szabolcsi Bence: A zenei földrajz alapvonalai. Ethnographia-Népélet. 1938.) Ez az egyedüli magyarázata annak, hogy a bolgár népzene hasonló a magyar népzenéhez, hogy a francia népzene nem latin, hanem kelta, hogy az eltörökösödött népek zenéje sem török, hogy a mohamedán török népek zenéje nem arab, stb. Bartalus 1883-ban közölt egy népdalt, e dallamok a középázsiai kínai ötfokos hangrendszerben szólnak. "Ötfokúság és pentatizáló hajlam néphagyományunk alapvetı sajátsága. Európai szomszédoktól nem vehettük át, – egyiknél sincs meg. Már ebbıl valószínő, hogy a honfoglalók kultúrájának tartozéka volt." "Zenénk törzse éppoly rokontalan Európában, mint nyelvünk. Eredetiségébıl ezerévnyi érintkezés, idegen hatás sem tudta kiforgatni." "A zenei néphagyomány nagy lelki egységrıl beszél. Eddig nem tudunk külön kun, besenyı, palóc, Szekfü stb. 79

zenét kimutatni.'` Magyarság a zenében: Kodály Zoltán. (Megjelent: Mi a Magyar? Szekfü Gyula szerk. ) A fent elıadott ısi szokásokat megırizte a magyarság népmővészetében, a család, a jog és egyéb szellemi téren is. Amelyik nép ennyire tudott ragaszkodni ısi szokásaihoz, hagyományaihoz, akiben az ısök tisztelete ennyire magasan lobogott, az fajszármazási tudatát kellett, hogy megırizze. Ezzel ellenkezıt csak a tudatlanság vagy a rosszakarat állíthat. B) Óriás ısök. Az óriásokról szóló legendát minden nép regéiben, legrégibb énekeiben, legısibb tradícióiban vagy szent-írásaiban feltalálhatjuk, így a görögöknél titánok, gigászok, ciklopszok; Kaldeában Isdubárok; Indiában a Danavák, Rakshasák; Egyiptomban az óriás héroszok, a finneknél a Kalevafiak. Az emberiség ısi visszaemlékezésén alapulnak ezek a legendák, amikor még a különös emberfaj, az atlantiszi óriás faj élt a földön. A keleti ısi írások azt mondják, hogy a kipusztult emberfaj a föld nagy kataklizmáinak lett áldozata (vízözön). Érdekes ısi emlékeket ırzött meg egy szegedvidéki és bihari népmonda, e szerint a vízözönben multak ki az óriások és a tündérek is, mert Isten parancsolatját nem akarták megtartani, mindig mulattak és fajtalan életet éltek. Az óriásokról különösen Erdély ırzött meg sok emléket; talán a sok hegyóriás, különös szikla erısítette képzetüket. Mintegy 30 óriás vár, óriások útja, talpa és sarka nyoma, sziklapadja, asztala stb, ırzi emléküket. İsturáni legendák emlékét ırzi a finn Kalevala éposz, ahol az óriásoknak meg kell egymással mérkızniök és a legyızött még kıvé válhat és abban élhet, mert az óriáskı szent és sérthetetlen. – Az éposz különösen érdekes része, ahol Kalevafi sziklákkal, heggyel akarja az új vallás egyházát eltörölni. Azonos gondolat húzódik át a görög mítoszon, ahol az új isten, Zeus, ellen támadó titánok hegyeket dobálnak az Olymposra. – Szent Jánosnál: "Erre kitört az égi háború, Mihály és angyaltársai viaskodtak a sárkánnyal s a sárkány és angyaltársai szintén 80

viaskodtak, de a mennyben már nem volt hely számukra. A nagy Sárkány, az ıskígyó, akinek neve Ördög és Sátán, a világcsábító letaszíttatott a földre s vele együtt letaszíttattak angyaltársai is." Legyızetésük után Zeus hegyek alá temeti ıket. Prometheust is a Kaukázusba zárja. Megfejtésük a szellemnek az anyagba szállása. Ezzel az ısi emlékezettel kapcsolódott az újabb legendaképzı erı félelmes, harcias népekrıl és fejedelmeikrıl. Ezek is óriásokká válnak. Nem a sovinizmus főtötte Ipolyi Arnoldot (Magyar Mythologia) azon megállapításainál, hogy fajszármazás emlékét ırzi a skandináv Eddában említett hún vagy hüne óriás nép és fejedelme Attli, akik nem a germán népre, hanem a hún népre és Attilára vonatkoznak. éppen így a szlávok Obor óriás népe az Avar népre, a franciák Ogr óriás népe pedig az Ugorra, vagyis Magyarra vonatkozik, mely képzet a honfoglaló magyarok franciaországi kalandozásainak emlékeibıl keletkezett. İsi fajszármazási óriás-emlékezések az Attila— Árpád családfán szereplı ısök : Noé, Jafet, Thana, Nemprót (Nimród), Khus, Góg és Mágóg királyok. Nagy fejedelmei voltak ık a Kaukázus vidékén lakó szkíta-szabir-hún törzsnek, vagy még keletebbre fekvı ısi hazában kell keresnünk elsı emléküket. Félelmes lovas-nép kiváló fejedelmei voltak és hírük messze túlszárnyalta az ısök akkori lakóhelyét, néprajzi határait. Kelet áruit szállító kalmárok vitték tova legendás, csodálatos hírüket. Eljutott a régi görögökhöz a szkítáknak nevezett északi népek sámán mágusainak nagy híre. Révülésükben elért látási képességük tudata kapcsolódott az óriások hagyományával, – megszületett a ciklopszok egyszemő (homlok közepén lévı) óriás népe. Eljutott hírük a zsidókhoz is és ık e hatalmas, kiváló fejedelmeket, óriásokat Mózes Genezisébe beillesztették. A Genezis (származási) történeti könyvét hosszú idın át szerkesztették, többszöri átíráson ment keresztül és abba más népek történeti töredékei is belekerültek. A semita törzs egyik kicsi ága a zsidóság, kiket a hinduk csandalásoknak – kiközösítetteknek neveztek. A zsidóság egész kultúráját, teológiáját, szimbológiáját a környezı népektıl vette át, – már amennyire arra képes volt. 81

Nyelve és írása sem eredeti; átvette az egyiptomiaktól, a hixoszoktól és a kánaánítáktól. A kaukázusi népekre vonatkozó adatokat átvették a perzsa fogság alatt. Az özönvízre, a Noéra, Jafetre vonatkozó titáni hagyományokat a babiloni fogság alatt. Meg kell már egyszer erélyesen cáfolnunk történészeink azon elıítéletekkel telt tekintélysarktételét, hogy a zsidók biblikus történeti adatai, a zsidók atyjaiként nevezett ısök egyedül az ı Géniuszuk alkotása. * A Genesis (X. 1-9. része) az emberiség családfáját következıen adja: Noé fiai: Sem, Khám, Jáfet. Jáfet fiai: Gómer, Mágóg, Madai, Jáván, Thubál, Mésekh és Thirás. Khámnak fiai: Khus, Mitzráim, Put és Kánaán. Khusnak pedig fiai: Séba, Havilah, stb. "Annakfelette Khus nemzé Nimródot". E szerint tehát Nimród és Havilah testvérek. Ezekkel a nevekkel a Genesis más helyén is találkozunk. (II. 10-13.) "Folyóvíz jı vala pedig ki édenbıl e kertnek megnedvesítésére; és onnét oszol vala el, úgyhogy négy folyóvíznek lenne fejévé." "Az elsı neve Pishon: ez a mely megkerüli a Havilahnak egész földjét, holott terem arany" ... "A második folyóvíznek pedig neve Gikhon: ez a mely megkerüli az egész Khus földjét." Khus földje lehet: Susiana vidéke, ahol az Araxes folyó halad át, ma is Khusistan nevet viseli. Viszont a kaukázusi szkíták régi országának egyik folyója szintén az Araxes. Eviláth földje vagy a Kaukázus vidéki Araxes folyó földje, amelyet a Kr. e. századokban Szkíthiának hívtak, vagy Baktriára, a hunok "Kis-Indiájára", Korozmiára vonatkozik. Jászai Eviláth földjét a török birodalom diabekri helytartósága északkeleti részén a Van-tó közelébe esı Achlat város vidékével egynek veszi, mely vidék régebben csakugyan Perzsiához tartozott. Kosmas

82

Indikopleustes (Kr. u. 510) Evíláthot Indiába, az Indus forrásvidéki Húnniába helyezi. Nimród és Havilah egyébként elsemitizált alakja Nemrothnak és Evilathnak. İsi hagyomány alapján Márk Krónikája (1330) elsınek sorolja fel az Árpádház nemzedékrendjét. Ez így hangzik "Álmos, ki is fia vala Elıdnek, az Ögyeknek, ez Erinek, ez Csabának, ez Ethelének, ez Bendeguznak, ez Tordának, ez Szervénynek, ez Ethelnek, ez Apusnak, ez Kadicsának, ez Berendnek, ez Zsoltának, ez Bulcsunak, ez Baloghnak, ez Zambornak, ez Zámornak, ez Létnek, ez Leventének, az Kulchenek, ez Ompodnak, ez Miskének, ez Mikének, ez Beszturnak, ez Budlinak, ez Csanádnak, ez Bökénynek, ez Bondorfárdnak, ez Farkasnak, ez Othmárnak, ez Kádárnak, ez Betérnek, ez Keárnak, ez Kevének, ez Kelednek, ez Daniénak, ez Bornak, ez Hunornak, ez Nempróthnak, ez Thanának, ez Jáfetnek, ez Noénak. Álmos azután nemzette Árpádot, Árpád nemzette Zsoltot, Zsolt nemzette Taksot." Nemzeti hagyományunk Nemróth atyjául Thanát említi, kirıl Mózesnél említést nem találunk. E nevet nem a hagyomány költötte, mert a II. század közepén élt Justinus (I. könyv. I. fej.) Aszszíria elsı királyánál, Ninusnál is régebben éltnek írja Sesostris egyiptomi és Tanaus királyt. (Tanhu a húnok fıkirályának címe. ) Menroth, e nevet a budai, pozsonyi, dubnicí krónikák és Thuróczi: Nemroth, Nemproth, Nembrothus változásokkal írják. Epiphanius Nebróth gigas-nak nevezi, aki Tarah ivadékából származó aethiops Chus fia volt. ("Boldog Arábiát" Epiphanius idejében Aethiopiának hívták. * Noé özönvíz hagyománya és neve nem a sémita szellem emléke. Noé kabir volt. Hagyománya kabiri vagy titáni hagyományon épült fel, amint azt Samothracéban tanították. Történészeink, mitológusaink elsiklottak ezen igen fontos adat felett. Reáfogták Anonymusra és Kézai mesterre, hogy elfogult papok voltak, akik a bibliai Nimród óriás származását az ısmagyar hagyo83

mány valamelyik ma már ismeretlen, de valószínőleg Nimród nevéhez hasonló ıséhez kapcsolták és így biblikus színt adtak fajszármazásunknak. Éppen ezért nagyobb figyelemre nem is méltatták e legendát. Noé neve mint ısi hagyomány elıvillan Márk krónikájában, ezekben a sorokban: Árpád "tábort ütött a Noé hegyén, Fejérvár közelében és az a hely az elsı, melyet Árpád magának Pannoniában kiválasztott. Ezért Fejérvárat a szent király, István, ki tıle származott, a közelben alapította". A bibliai özönvíz legendában Noé az Ararát hegyén köt ki. Ez a legenda leegyszerősített alakban sok helyen szószerinti átvétel a turáni szumirok Gilgames époszából. Feltalálható a legenda lényege India ısi szentirásaiban is. Vaivasvata Manu az egyetlen emberi lény – más beállítás szerint kívüle még a 7 Rishi –, akik a Matsya Avatar alegoria szerint, akárcsak Noé a bárkájában, hajóban menekült meg az özönvíztıl. "Noé hegye" nevet nem Márk krónikás vagy tudós papok és az egyház doktorai találták ki. Ismert dolgok, hogy a földrajzi nevek, mint a hegyek, folyók, helységek nevei felismerhetı állapotban nagy idıkön át fennmaradnak. Ugyanezt mondhatjuk a családnevekrıl. Hegyeink, folyóink, helységeink neve legnagyobbrészt ezer éves, vagy még azt megelızı idıkbıl való. Család- és keresztneveink nagy száma is még az ázsiai hazában született. A családokhoz, nemzetségekhez főzıdött jelek, hadijelvények, totemállatképek még ma is kimutathatók a családi címerekbıl, (Ilyen a honfoglaló Borsóknál az ezüst hal, Csákoknál az oroszlán, Abáknál a győrős fekete sas, stb.) * Titáni hagyományon épült a görögök Japhetosz titánja és ez a hagyomány azonos a hún-türk népek Jafet óriásatyjával. Attila-Árpád fejedelmi nemzedékrendjén éppen úgy az ısatya Noé és fia Jafet, mint a mongol és tatár uralkodók családfáján. 84

Abulghazi a mongolok és tatárok leszármazását a következıen adja: Noah fia Japfet, ki az Etel (Volga) és Jaik folyók vidékén telepedett le. Nyolc fia közül Turk volt az utóda. Tehát megegyezik Anonymussal Abulghazi a közös ısatya, Jáfet személyében. Ez közös ısforrásra mutat és nem semita eredetre. Japhettıl származó nyolc ıs neve: Turk, Csin, Kazár, Szaklat, Rusz, Ming, Gumár és Kaladzs. (Gumár neve Mózesnél Gómer.) A Biblia szerint Nimród Khusnak volt a fia. Epiphánius egyházatya (Kr. u. 400 körül) szerint: "Ez a Nimród a fekete Khusnak volt a fia, akit Zoroaszternek hívtak a görögök, és aki keletre költözvén, egykor a baktriai Hunniában uralkodott, alapítván itt a baktrok városát, ahonnan elterjedtek a csillagászatnak és mágiának ama tanai, amit Nimród fedezett fel és amit némelyek Zoroaszterrıl mondanak, hogy felfedezte." "Khus" szó is ısi hún név, Perzsia határán a Kr. u. V. században lakó húnok fejedelmét Khusnaváz-nak és Indiában Toramána néven nevezték. Ez Attila uralkodó családjából származó fejedelem, kinek fia: Mihiragula (Mihir = Nap: Gula vagy Gyula = fejedelem) India Attilája volt. Származásra a juecsi-fehérhún Kusán uralkodóház ból. (L. Modi. i. m.) Lukácsi Kristóf (A magyarok ıselei) írja az örmény források alapján: A hún-magyar-szkíták, kiket az örmény Chus név egyesít, – hajdan Zoroaszter vallását követték. Josua Stylites (ford.: W. Wright. 1882.) írja: "A kusánok vagy húnok". Az Agni Purana szerint a Nap-dinasztiából származó Ráma egyik fia, Kusa, kitıl a kushiták (Kachhwahak, Maravar és Amber urai) származtak. Az Elı-Ázsiát és Indiát benépesítı khusita népfajt északról bevándorolt ısi ugor népeknek tartják. Maradványuk ma is él Indiában. Khusok voltak a Tigris és Eufrates folyam közének legısibb lakói és ık rakták ott le az emberi civilizáció alapjait. Ha85

talmas városokat építettek (Ninive, Kaleh); az ékírást feltalálták; mágiát őzı tőzimádó vallásuk volt és az ázsiai legısibb nagy birodalmat ık alapítják. Az északról utánuk jött turáni népekkel összekeveredtek és megalapítják Elámot (Khusistant), Szumiriát és Akkádot. A legenda Akkád országnak és Babilonnak alapítását Khus fia, Nimród nevéhez főzi. Nimród felesége Semiramis, Derketo isten leánya volt. A legenda szerint késıbb Nimród északabbra vándorolt és Ninive várost alapította. Botbort: Geographia Sacra c. könyvében írja: "Chavila fölött van Babilonia, ahol Chus fia, Nimród uralkodott. Nimród, azaz Bar-chus, a régi Bacchus volt. Tıle számítják a harmadik kort, amelyet a költık vaskornak neveznek. Nimród tetteit a pogány írók tévesen fiára, Ninusra és feleségére, Seramisra vitték át" . . . A juecsi törzseket Kína határáról a húnok szorítják ki és Turkesztán déli részén telepednek le. Már Kr. e. 130-ban elözönlötték Baktriát. Itt öt törzsre oszlottak és a legtekintélyesebb törzsük a Kusán nevet viselte. (kínai neve: Guei-shuang). A Kr. u. elsı században a juecsi név feledésbe merült és általánosan kusánoknak nevezték ıket. A Kusánbirodalom befolyása virágkorában egész KözépÁzsiára és a Kaspi-tó vidékére kiterjedt. Uralmuk alatt volt Afganisztán és India északnyugati része. Kaniska uralkodójuk pedig az egész Ganges folyó völgyét elfoglalta. İ az indiai történelem egyik legnagyobb uralkodója és legnagyobb buddhista apostola. Régészeti felfedezések szerint a kusánok sok közös jellemvonást mutatnak faj, nyelv és ruházat tekintetében Irán északi részébe bevándorolt nomád népekkel. A korai kusán uralkodókat érmeiken csúcsos fejjel, széles, elıreugró orral és nagy szakállal ábrázolták. Az ısi szkítákra hasonlítanak. Ruháik: hosszú köntös, ami Irán nomád pásztorainak ruháival azonos, alatta nadrág és nemezcsizma. A fejen csúcsos süveg. (V. ı.: McGovern i. m.). A magyar ıshagyomány Nímród országát, az elsı ıshazát és fajunk bölcsıjét a hegyes Transkaukázus vidékére, az Araxes folyó völgyébe, Armenia északi részébe helyezi. Evilath földje volt ott, amelyet Mózes (I. k. II. fej.) a Pilon folyó melléki Haviláh 86

földjének nevez. Elizeus örmény történetíró a húnokat khusitáknak nevezi, akik úgy öszszekeveredtek a turáni ısnépekkel, hogy egymástól e1 sem választhatók. Az örmény írók az Araxes folyó vidékét Khusdiá-nak hívták, az ott lakó khusitákról, vagyis húnokról. Volt ott egy Hunoracerta nevő város, amit örménybıl lefordítva Hunor-városnak neveztek. Hunor és Magor elıtt itt, a Kaukázus hegyes vidékén bukkant fel a csodaszarvas és vezette el ıket a hegyekentúli vidékre, a Meotisz-tenger (Azóvitenger) partjára. * Az elsı ısatyát, kitıl a hısmonda a fajt levezeti, az indusok Manusnak hivták. Manu a szanszkritban urat, férfit, parancsolót jelent, de jelenti az Istentıl ihletett törvényadót is. E fogalom minden ısinépnél feltalálható. Egyiptomban és Lídiában Menes, Phrigiában és Rómában Manes, Krétában Minos, szumiroknál Marduk, Iránban Marsi, az ısmagyaroknál Manó a neve. A mongolban Mani, vagy Mani khán = óriás férfi, aki a vadászok védszelleme. Tehát Nimród óriás, a "hatalmas vadász az Úr elıtt" fogalmat teljesen fedi. Nimród óriás, az isteni vadász legendájához tartozik, hogy ı volt Babilonia és Asszíria megalapítója és elsı királya. A következı fejezetben bıven tárgyalom nevének késıi utódát, ami némi fényt vethet az ısi Nimród-legendára. A nemzeti hagyomány a fajszármazási, ıshazaszerzési és a dinasztiaalapítás történetét így ırizte meg "Menroth óriás, ki a nyelvek magkezdıdött ösz szezavarodása után Eviláth földjére méne, melyet ez idıben Perzsia tartományának neveztek és ott nejétö1, Eneth-tıl két fiat nemzett, Hunort t. i. és Magort, kiktıl a húnok vagy hungárok származtak." "Hunor és Magor elsıszülöttek valónak, atyjuktól megválva, külön sátrakba szállnak vala. Történt pedig, hogy amint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvasünıre bukkanónak, mellyet, amint elıttük futott, a Meotis ingoványaiba kergetések. S midın az ott szemık elıl tö87

kéletesen eltőnt, sokáig keresték, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak találtá:k." (Kézai Simon mester.) Feltaláljuk e mondát már a VI. századi Jornandesnél is, ki szerint a Meotis partján tanyázó hunokat egy szarvas-ünı vezeti az ingoványok közé. (24. fej.) A Bibliában a Genesis VI. fejezete Nimródra vonatkoztatva ısi turáni legendát tárgyal: "óriások valának abban az idıben a földön, sıt még azután is, mikor az Isten fiai (b'ne-aleim) bemenének az emberek leányaihoz és azok gyermekeket szülének nekik. Ezek ama hatalmasok, akik eleitıl fogva híres-neves emberek voltak". – Vagyis óriások voltak. – A Genesis hosszabb megszakítás után úgy folytatja, hogy a híres-neves emberek közt van Nimród, a "hatalmas vadász az Úr elıtt". Peronne páter így ír róla: "Nimród nem tartozott azon gonoszok közé, akiknek gonoszsága miatt támasztotta az özönvizet az Úr, vagy akik a bábeli torony építıi lettek volna, mert vagy b'ne-eleimek, vagyis jó angyalok voltak s ebben az esetben bőnbe nem eshettek, vagyis nem voltak bukott angyalok azzal, hogy a föld leányait vették feleségül, vagy rossz angyalok voltak s ebben az esetben nem hívhatták ıket b'neeleim-nak, azaz ,Isten fiainak’ vagy ,hatalmas vadásznak az. Úr elıtt’". Nimród (Menróth) tehát nem bukott angyal, hanem az "Isten fia", vagy az "Ég fia", aki Enethtel, az emberek leányával egybekelt. "Isten fia", "Ég vagy Menny fia" a hún-türk fejedelmek ısi címei közé tartozott. Többen az Attila fiától, Irniktıl Ieszármazó, 525 táján élt Gurda és Magyer fejedelmek közül Gurdát tartja Hunornak. Szerintem ez a legenda ısi allegória, amely az uralkodó hún törzsnek

88

és a finnugor magyar törzsnek egybeolvadását, rokonfajú testvériségének tudatát ırzi. Eneth név a késıbbi krónikásainknál Enech, Enach, Onech és Oneth változatokkal jön elı. Enach fiairól, mint óriás fajról emlékezik Mózes IV. könyv, 13, fej. 23=24. sora. Hunor és Magor, Nimród e két fiának nevét Mózes könyveiben hasztalan keressük. Nemróth felesége Enech ısanya török szóból megfejtve inı, vagy ünı, szarvastehén szóval azonos. A késıbbi Emese ısanya, Álmos anyja jelentésének is megfelelı, mindkettı nıi (feminin) lényt jelent. Enee vagy ünı allegorikusan azonos a hold istennıvel, vagy Isissel, – a "tehénszarvúval". A tehén minden ısnépnél a természet passzív nıi (nemzı) erınek a jelképe volt. Isis Egyiptomban, Ió Görögországban, Vách, "a hangzatos tehén" Indiában, akitıl a Baghavad Purána. szerint az emberiség jött létre. Az ısmagyar szarvasünı üldözése azonos a Prometheus mitológiában Jupiter által őzött sóval, aki "szarvakat" kap, vagy Bráhma tiltott szenvedélyétıl őzött Vách-hal, aki ızzé változott. Itt is üldözi Hunor és Magor, az égi származású két ifjú, a szarvast. A csodaszarvas eltőnik, de ık a Belári (bulári, bulgári) asszonyokra akadnak és közülük Dula király (ó-bulgár Duló dinasztia) leányait veszik feleségül. Ez is azonos fajszármazási ısi mítosz. A rokon finn népnek is van csodaszarvasa: "Maga léha. Lemminkäjnen Őzi csoda szarvast szörnyen, Őzi lápon, őzi síkon, Őzi puszta parlagokon" ... "Siettetik, fılkergetik Híz szarvasát rejtekébıl, Tápió∗· hegye mögébıl, Hixé⊗·· vára közelébıl" . . . Kalevala. (Ford.: Vikár Béla) ∗

Tápió az erdık szelleme. A Pest vármegyei Tápió folyó és ily nevő falvak, ısi pogánykori nevek. ⊗ Hizé, a magyar Izé – ördög.

89

Azonos a japánok csodaszarvaslegendája a mienkével. Ott Natsu hercegnek két fia volt: Abo és Oy. Vadászaton fehér szarvast riasztottak fel és azt őzték hosszú éveken át. Oy herceg keletre került a szarvas üldözésében és a japán nép ıse Abo herceg nyugatra került és a "hungarik" magyarok ıse lett. (Japán hadifogságban élt Ráthonyi János .özlése. Esti Ujság, 1941. XII. 19.) Az égi származású Nimród (Ménroth) felesége, a föld szépséges leánya Eneth, kitıl a szarvesőzı Hunor és Magor származik. Ez a két fiú a Nap fiai, a Mithras misztériumok bikaölı napfiai. (Anahita = Eneth = Boldogasszony. ) Forbáth László (A megujhodott Mongólia) írja, hogy Urga környékén hún vagy ujgur eredető fejedelmi sírban szınyeget találtak, amelyen két lovas a csodaszarvast kergeti. Regıs énekeink csodafiúszarvasát a Tápiószentmártonban és Zöldhalompusztán talált szkíta aranyszarvasleletektıl a kínai határig és onnan át Japán szigetvilágára követhetjük. A csodaszarvas legutoljára a keresztény lovagkorban, Szent László király körül csoportosított mondakörben jelenik meg. C) Hungar név ısi hagyomány. Az ısi népek nevüket alapítójuk nevébıl származtatják. Ezek az alapítók távoli ısidık homályába vesznek el: A mítoszok isteni származást tulajdonítanak nekik és ık rendszerint az Olymposra kerülnek. Ilyen Hunor és Magor mítosza. Az ısi alapítók neve és vele az ısi népek neve is szimbolikus jelentıségő és mindig valami kiváló eszmével kapcsolódott. Népünk a honfoglaláskor két névvel tőnik feL A nyugati népek elıtt az "ungar", "ongar", "hungar" névvel; önmagunk között pedig a "magyar" névvel. Ez a "magyar" név Árpád törzsének neve. A másik, a hungar, ungar vagy ongar a hadiszervezetet, a katonai állapotot, a katonai célból alakult törzsszövetség meg jelölését szolgálta. E szavakból hun-gar, "gar" a mongol szóból megfejtve, annyi mint kar. Ma is használatos: nagy garral jön, jelentése nagy sereggel, nagy haddal jön. A nemzetségeket had-nak nevezték. A régi magyar országgyőlés tagjait pedig "Karok és Rendek" néven hívták. Dsongar királyság annyi, mint "balkar", vagyis a mongol sereg balszárnyán lakó hadiszervezetben élı nép. Ilyen: Khasgar, Basgar (Baskír = 5 kar), stb. (L. Enciclopedia 90

Britanica.) – Hungar tehát a húnok hadiszervezetében élı nép, akik Irnik, Attila fiának uralma alatt állanak, Un vagy on = tíz; és így tíz törzs szövetsége. Nagy tévedése történetíróinknak, hogy a Hungaria elnevezést a nyugatiak találták ki. A bessenyıket saját nevükön Pacinak-nak nevezi a bíborban született Konstantin császár. Felemlíti azonban, hogy három törzsüket nemességükért és vitézségükért Kangar-nak hívják. E szó megfejtése: Kán = fejedelem és gar = (kar) sereg, – tehát a fejedelem elıhada, testırsége, a harci erényükért. (E bárom törzs neve: Jabdierti, Kuartzi-tzur és Khabukszi-gyla.) Géza fejedelem idejében még Húnországnak hívták országunkat a németek, mert mi is így hívtuk. "A Hungária névben annak régi kínai nevét látjuk, éspédig Heungnoo vagy Hiungnu", – mondja Modi. (A Húnok ısi története c. mőben.) Krónikásaink Attila örökségérıl, hún-magyar testvériségrıl írtak. Piligrin vagy Pilgerin hittérítı, a passaui püspök "Hiunen lant"-nak, Húnországnak írja Magyarországot. Kobad perzsa király és Justinius római császár között folyt háborúban Róma a hún király segítségét kérte. A hún király nevét Zilidges, Zeliobes, Zilgbi és Ziagbir néven írja Deguignes. Valószinőleg a Szabir királyról írnak, mert a fıvárosát Derbend felıl északra említik. Ezeket a húnokat Hongre, országukat Hungria néven nevezik. Róma arannyal fizetett a hún segítségért; ugyanakkor Kobaddal is szövetségre léptek. Kobad seregéhez a hún király 80.000 lovassal csatlakozott. Az árulásról csak ezután értesült Kobád és az árulás feleti felháborodásában megölte a hún királyt, kb. Kr. u. 525 körül. (Modi fenti mőve. ) Ez a Kaukázusvidéki, Kubán-folyó melléki ıshaza szabirhún-magyar népe történetének egy részlete. – Ugyanerre az idıre esik Gorda fejedelem mégöletése és Magyer fejedelemmé választása. Hungar népnév és országnév, tehát Irnik és bánjai által újjászervezett onogur szövetség nép- és országneve. Török népnevek ugyanis kevésbé a nyelvi vagy faji, mint inkább a politikai egységet jelölték. Hóman Bálint írja, hogy Attila másik fia a Bolgár nép élére állt és bolgár jelentése = keverék-nép. Lehet, hogy ez a szó is öszszetett és gar szóval szövetséget jelent, de lehet, hogy a mongol, 91

bulgar vagy bulakar = folyó, vagy víziember, lehet a mongol bultari = bujdosó szavakból is megfejteni. A Hungar nevet hazai és külföldi írások az alábbiak szerint ırizték meg: Anonymus: "idegen nemzetségek nyelvén Hungarnak, saját nyelvén Mogyernek hívják". Márk krónikája 1350-bıl: "Közönségesen Magyarok vagy Húnok, latinul azonban Ungarok". Szent Izidoros: Ugrios antea hunos vocatos. Kronika Wegierska: "Magerones hoc est Hungari". Szent Istvántól kezdve a mai napig a latin nyelvő okmányokon, pénzeinken Hungaria Magyarország neve. Hungaria királyai a magyar királyok. Árpád kortársa Regino apát Kr. u. 900-ban latinul írja: "Kr. u. 889, évben az Ungar nemzet, kiknek azelıtt sohasem lehetett hírét hallani, odahagyta Scythia tájékát, ama roppant kiterjedéső tavakat, miket a Tanais áradásai alkottak". Hungar-nak és Ungar-nak hívja ma is az egész világ nemzetünket. A magyar név tehát az egymás közt használt neve volt a népnek és minden esetre a hún-turk "magyar vagy megyer" törzs ısi nevébıl vált az egész nép nevévé. – A magyar nevet sokan akarták megfejteni. Vannak, akik a finnbıl "föld emberének” Vámbéri a török „bajar” szóból „úrnak, parancsolónak"; Módi parszi professzor a pahlavi zend nyelvbıl "maga (mágus), yara (barát) öszszevonásából magfar = mágusbarát"-nak fejti meg. Béla király Névtelen jegyzıje mindenesetre a hagyományok alapján elsı királyunknak Mágógot írja. Mágóg szó mágust jelent, tehát az ısök mágus királyok voltak. İsi idıben az uralkodó és a fıpap egy személy volt. Megy, Mogy néven a vogulok és osztyákok önmagukat nevezik, viszont a név másik fele eredetileg – eri-nek hangzott (magy-eri, mogy-eri) , ez a török "eri", "íri" szó –, tehát a Megyer név "összetett alakjában bolgár-török eredető". Zichy a megyer név eredetét egyelıre megoldatlannak tartja. A szanszkritban a hún népet "huna"-nak nevezik és hogy milyen kiváló név a hún, az mutatja, hogy ma is Tibetben "Pesh Hun"-nak hívják Narádát, aki indus hit szerint a Karma végrehajtó nagy szelleme, a nemzetek fejlıdésének, boldogulásának 92

irányítója, a háború és béke intézıje, a világ nagy államférfiainak inspirálója. A magyar nevet messze keleten megtaláljuk. Az Altájhegység egyik nyulványát Mazar-Dag-nak, tehát Magyar-hegynek hívják s ott van a Mazar-folyó is. Ez arra mutat, hogy ısi hún törzsnév a „Magyar”. D) Attila = Atyuska. Attila nevét a filológusok gót szónak tartják. "Atyuska" a jelentése, miként az orosz nép hivja cárját. Ebbıl azonban jelentıs következtetést ne vonjunk le, mert a gótok Attila hadiszervezetébe tartozó népek voltak és így nevezhették Attilát = Atyuskának. Hún neve Etele vagy Etil (Nagy folyó) volt. Szt. Istvánt "Stephan Král"-nak hívták, mégse volt se német, se szláv. Attila-Etele német neve Etzel, Athil, Athel, – angolszászoknál Atla és a skandinávoknál Atli. Aldarich neve Aladár lett, amint Dietrichbıl Detre, Krimhildbıl Kremhelt vagy Krömhelt. Ezek egész szabályos hangtani megegyezések. Attila nevét egyébként feltaláljuk a középkori gyakran használt magyar nevek sorában. Attila legendás alakja Európa, minden nemzetének fantáziájára termékenyítıleg hatott. A romboló és építı Attila körül hatalmas mondakörök alakultak ki. Bizánci, római, velencei; germán, izlandi, dániai, frank és délszláv hısköltemények istenített, vagy szörnyeteg, rettegett alakjává vált. Attilát egybekapesolták oly nyugati keresztény kortársakkal, akiket éppen Attilával való szereplésük miatt avatott szentté az Egyház: mint Leo pápával, Szent Genovévával, akiknek könyörgésére visszafordította hadait és így Róma és Páris az elpusztulástó1 megmenekült. Ilyen szentek még Szervác, Farkas és Orsolya, kiknek élete egybefőzıdött Attila legendájával. A középkor e népei keletrıl jött fajrokon törzsekkel összevegyülve, a görög-római városlakó kultúrától távolesı, legfeljebb azt külsıségeiben követı életet éltek, ezért torz a képzet, amit Attiláról és a húnokról alkottak. Attila igen magas kultúrfokon álló mőveltsége, megítélésénél Priscos rhetor kortársi feljegyzéseire utalhatunk. Attila Rómában nevelkedett és azt értékelve, az antik kultúra fellegvárát megkímélte, ellenben 93

Attila halála után tíz évvel a vandálok törzsei átvonulnak Itálián, Róma városán és üszköt, romhalmazt hagynak maguk után. E) Attila kincse. "Meghalt a hún király, s a sok utód, a rang s a szörnyő kincs miatt egymással harcba szállt és dúl a harc, hogy vége nincs”∗ (Li Tai-Po. Ford. Dr. Ágner L.~ A "rang" és a "szörnyő kincs" volt Attila fiainak végzete. Dúlt a harc és a leigázott népeket Ardarik, a Gepidák királya a húnok ellen hadba győjtötte. Pannoniában az ismeretlen Netadfolyó közelében vívott véres csatában 30.000 hún vitézt öltek meg szövetségeseikkel együtt. Az elesettek között volt Ellák is, Attila legidısebb fia. "Isten ostorá"-nak világbirodalma összeomlott. Amikor a népvándorlás hullámai már elültek, Európa népe a világhódító Attila körüli legendákat tovább szövögette és a valóságot a helyi hagyományokkal is összekeverte. Nálunk, amint már kifejtettem, a királyi ház intézményei fenntartott történeti anyagán kívül a nép meseképzı ereje is nagyon termékeny volt. Már Mátyás király kora elıtt nagy legendakör alakult ki és a mesék remek sorozata még a mai napság is szövödik.⊗ A népek romantikus meseképzı erejét Attila csodás kincsei felfokozták. Arany koporsóját és abban eltemetett rengeteg kincsét egész Európában keresi a nép. Kézai mester Attila híres sátráról írt, ahol az oszlopok aranyveretekkel voltak egybekapcsolva, ott állt drágakövekkel díszített széke, asztala, edényei és színarany ágya. A szörnyő nagy kincs tudatát erısítette az a tény, amelyet az Árpádok királyi családjánál hagyományként élt ısi családi kincsekhez kapcsoltak. ∗

Li-Tai-Po (Kr. u. 705-762 ) költı, a "kiniai Petıfi" idejében már mongol vagy ujgur fejedelemrıl szólhatott a lenti vers, azonban tökéletesen ráillik Attila hunjaira is. ⊗ Lásd: Thierry Amadé; Attila-anondák, Ford. Szabó Károly 1864, és Eckhardt Sándor: Attila a mondában. (Attila és hunjai. szerk. Németh Gy. )

94

IV. Béla király leánya, mácsói Anna nagyértékő családi kincseket vitt magával Csehországba és azok ottmaradtak. Testvére, V. István király Ottokár cseh királytól eredménytelenül követelte a kincsek visszaadását, míg azután Kun László király, mint Rudolf német esászár szövetségese, Rudolf és Ottokár között létrejött 1276-iki békeszerzıdés pontjaiba belevétette a kincsek viszszaadását. "Megigézvén Csehország királya az említett magyar királynak (Kun Lászlónak) , hogy az összes kincseket viszszaadja, amelyeket valamikor magának László királynak nénje, Anna mácsói királynı oda vitt és neki átadott, tudniillik két arany koronát, királyi jogart, csodálatos szépségő és nagyértékő arany amforát, amely köröskörül drágakövekkel van díszítve és többféle mé.s aranykincseket, amik Attila magyar király idejétıl és az ı más utódaitól mostanáig Magyarországon ıriztettek." (Annalium Austria Contin. Vindob. Pertznél IK. I. 705. l.) Pauler Ákon (Árpádkor II. 707.) szerint a kincsek közé tartozott a máig Prágában ırzött Szent István-féle kard, amelynek rajzát Ipolyi közölte. E kincsek sohasem kerültek többé vissza. A Bécsben ırzött Nagyszentmiklóson talált fejedelmi arany kíncsleletet a népi hiedelem, sıt a tudományos felfogás is hosszú idın keresztül Attila kincseinek tartotta. Ma már tudjuk, hogy e kincsek a Tisza-Marosközbe telepedett bolgár fejedelemnek kincsei voltak. Fehér Géza szerint bolgár-török ötvösök mőremeke. F) "Bihar király" elveszett hún (bolgár-török) hagyomány. Az ısi hagyományok szerint Attila harmadik fia Csaba, maradék hún népét Keletre vezette, de az egyik hún töredék visszamaradt, Csigla mezejére∗ vonult és ott várta be Árpád magyarjait, leszármazottjaik pedig a székelyek. A hivatalos történettudomány azt mondja, hogy a székelyeket jelenlegi lakóhelyükre árpádházi királyaink telepítették, mert a jelenlegi Székelyföld a honfoglalás után még évszázadokig la∗

Ismeretlen hely; hasonló név Csiglen kisközség neve a Szilágy vármegyei zsibbi járásban.

95

katlan ıserdıkkel borított gyepőrendszer volt. Hol lakhatott Csaba hun-töredéknépe? – Feltehetı, hogy Biharban, a mai székelyhídi járásban és a Szilágyságban. Ezen a vidéken a dunai bolgártörökök is gyarmatosítottak és a bihari földvár egyik erıs központjuk volt. Hogy milyen viszony volt a székelyek és a gyarmatosító bolgárok között, nem ismerjük. Az ısi hagyomány szerint a székeIyek a testvérnépi tudat alapján önként csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez, míg a magyar seregnek Bihar vár ellen rendszeres és kemény harcot kellett megvívnia. A dunai bolgárokkal a rokoni szövetségi viszony 839 ben fennállt és 892-ben Arnulf frank király szövetségese mindkét nép, de rnár 894-ben a magyarok Bizánccal léptek szövetségre a bolgárok ellen. A mai Magyarország tekintélyes része akkor már bolgár uralom alatt állt és a magyarok új szövetségének célja a bolgár hatalom megtörése és a honfoglalás elıkészítése volt. (V. ö.: Hóman B. ) A volgai bolgárokkal még a honfoglalás után is az érintkezés hosszú idın át fennállt. Taksony vezér korában Buláiból izmaeliták vándoroltak be Magyarországba. Bulái akkor a volgai bolgárföldet jelentette, izmaelita pedig mohamedánt. (Zichy I. i: m.) A honfoglaláskor itt talált bolgár nép kétfajú és kétnyelvő, mert a bizánci források a VIII. és IX. században még "bolgárokat" és "szlávokat" említenek. Akkor még náluk a bolgár-török nyelv, az ısi szokások és hagyományok élénken éltek és a Balkánon az elszlávosodás csak a X. században következett be. A honfoglaláskor Magyarországon talált bolgárság ellenséges magatartását Árpád vezérnek a balkáni bolgárok ellen viselt háborújá indokolja. Ellenük viselt harcokat Anonymus híven feljegyezte. A keleti részek bolgár fejedelme Ménrót, Bihar földvárában székelt. Béla király névtelen jegyzıje Ménrót fejedelmüket, akit sok felesége miatt Mén-Marótnak is hívtak, ı hol bolgárnak, hol kozárnak nevezi; tehát hún fajúnak. Népe a Berettyó, KékKálló, Ér, Kırösök, folyók és egyéb patakok által alkotott mocsárvilág védelme alatt lakott. Csak néhány évtizede, hogy a Berettyót szabályozták és mocsárvilága megszőnt. A mocsárvilágon átvezetı járható hátas földeket hídnak nevezték, ilyen volt a Korógyon átvezetı híd Berettyóujfalutól délkeletre, Bakonszeg község határában. Itt a biharmegyei Sárrét járási Korógy pusztán 96

és Korógy éren, továbbá a Jóúszó éren keltek át a honfoglaló ısök Biharvára meghódítására és nem a békésvármegyei Korógy-éren, mint tévesen állítják történészeink. Ennek a biharmegyei Korógypusztának volt az ura Vatha, az utolsó pogány magyar úr. Nemprót-Marót fejedelem igen elıkelı származású, valamelyik hún fejedelem leszármazottja volt, mert Árpád fejedelem egyetlen élı fiát, az uralkodásra kiszemelt Zoltánt (Szultán) Marót fejedelem leányával házasítja össze. Földvára, ahol fejedelmi udvara állt, régi ısének, egyik hún királynak, Bihar-nak ırizte névét. Szent király lehetett, mert ahová a hunok eljutottak és vallási kultuszuk ismeretessé vált, ott feltaláljuk Bihar nevét. Így indiai Bengália felsı részében Bihar tartomány nevében. E tartomány buddhista kolostorait is Biharnak hívják. (Néha vihar és vihara néven is.) Tibet népe buddhista hitet követi és nagyobbrészt két nagy szektához tartozik. Bihar tartománytól keletre esı Nyugat-Tibet a Brukpa vagy Dugpa vörössapkás, közép és kelet Tibet a Gelupka sárgasapkás szerzethez tartozik. A vörössapkás shámán mágiát is őzı dugpák kolostorainak, vallásos kegyszereinek, szertartásainak legfıbb patronusa az elıbb említet "Bihar gyalpó" ısrégi hún király. Tibeti nyelven gyál = király, gyálpó = a király, tehát Bihar gyálpó — Bihar, a királya.∗ Tibet egyházi fınöke a Lhasszában székelı Dalai láma: Gyalpó, világi feje a Sigace-óan székelı Tassi láma. Bihar (Bihor) indiai tartományt a fehér húnok alapították. (l.: Encyclopedia Britanica) . Bihar várától néhány kilométerre nyugatra feküdt a tatárjárás elıtt Gazsár falu (Guizar), ahonnan perbeidéztek egy Tumen nevő szabadembert. (Vár. Reg. 270. per.) V. ö. Gazsár hún törzsnév Indiában és Buddha is gazsár hún volt. Tumen török név, mint Tumen köktürk kagán neve. A népek története azt bizonyítja, hogy a családi és helységnevek állandóak és évszázadokon, sıt évezredeken át alig változnak. Legalább is lényeges változást nem szenvednek.

∗

Gyál nevő helyneveink: Gyál-puszta Pest vm., Gyála nagyközség Torontál vm., Gyalóka kisközség Sopron vm., Kisgyalán kisközség Somogy vm., Gyalu nagyközség Kolozs vm., és Gyalu-puszta Szolnok vm-ben.

97

Összefoglalva A honfoglalás idejében tehát Bihar vármegye területén a bolgár-török nép bizonyos politikai közösségben élt, kik fölött igen elıkelı származású fejedelem uralkodott. Neve ısi hún királynév. Nemrót, Nemprót (Nimród), akit több neje miatt Mén-Marótnak is hívtak. Gyakori szokás volt a nagynevő ısök nevének felvétele, még a késıi korban is. A történetemmel Anonymus adatait miként kapecsohatjuk össze? Attila 454-ben bekövetkezett halála után fiai: Ellák, Denghisik, Irnik (Csaba) és két más rokonuk Ennedzár és Uzindár között osztották fel Attila birodalmát. Ezeket a hercegeket a rómaiak legyızték és a húnok nyugateurópai hatalma Kr. u. 468óan megszőnt. A hún törzsek kelet felé özönlenek vissza és a Kaspi-tó felsı vidékein tartják fenn hatalmukat. Egyik kirajzásuk Attila családjából való királlyal Indiába tör be és ott hatalmas birodalmat alapít. Attila halálakor Erdélybe gepida törzsek vonulnak. Egyes hún maradványok és a húnokhoz húzódó gót csoportok az aldunai határon a bizánci birodalom határırei lettek és egészen Zabergam (Szabirkán?) fejedelmük idejéig független életet élnek. Zabergam Kr. u. 618-ban keresztény lett. Ettıl kezdve ezek a húnok az avarokkal olvadtak össze. A Don és Dnyeper folyók közét lakó bolgártörök népre Attila húnjai rátelepedtek és nemességét és uralkodó családját is ık adták. A felbomlott nyugati hún birodalom visszavonuló hún töredékeit ez a bolgárság felveszi és magábaolvasztja. Zabergammal az elıtörı avarok kötnek szövetséget és megsemmisítvén a gepidák és longobárdok uralmát, Attiláéhoz hasonló hatalmas birodalmat alapítanak. Kétszáz év mulva Nagy Károly hadjáratai után hatalmuk összeomlott, elszegényedtek, megritkultak, de fennmaradtak. A nyugati végeken Pannoniában függıségi viszonyba kerültek és még 871-ben adót fizettek a német császárnak. Ez tehát 25 évvel Árpád honfoglalása elıtt történt.

98

A VI. és VII. század elején a Balkánra primitív kultúrájú szláv népek vonultak le; de már a VII. század közepén bolgártörökök áramlanak utánuk, és erıs állammá szervezik ıket. A frankok által összetört avar birodalom keleti részét a bolgár-törökök szállják meg. Meghódítják Kelet-Magyarországot és a marosi sóbányászatot a rómaiak után újra felveszik. Elfoglalják a Szerémséget is és kolonizáló csoportjaik egészen Pestig jutnak. Pestet, a mai Erzsébet híd lábánál állott római vár helyén, bolgárok alapítják és Pest neve bolgár-szláv név. A honfoglaló magyarság tehát avarokat, továbbá Attila visszamaradt töredéknépét, Zabergam húnjait, vagy bolgár hunokat elég tekintélyes számban találhatott. Anonymus és Kézai háromféle hún töredékrıl írnak és ez tévedésbe ejtette történészeinket. Kézai elıször is háromezer harcosból, családjaikból és szolgáikból álló húr töredéktıi ír, akik a Kárpátok övezte hazában, valahol keleten, az ismeretlen Csiglamezın visszamaradtak "árpád idejéig", magukat székelyeknek hívták és Árpád elé jöttek a "ruthén" határszélig. "Ezek a székelyek a húnok maradványai", – írja Kézai. A húnok zöme azonban Csaba királyfival visszaözönlött keletre, Korozmiába, Szkítiába. Népe felett Ed és Edömén fiai uralkodtak, akik közül Edömén népével a magyarokhoz csatlakozva, résztvett a honfoglalásban. Edöméntıl származott az Aba nemzetség. Anonymus ezt a csatlakozást Kiow városának a honfoglalók által 894-ben történt ostroma idejére teszi. Kunoknak nevezi a csatlakozókat, kiknek hét törzse felett Ed és Edöménen. kívül Borsa, Etel, Örösur, Boksza és Ketel családjai uralkodtak. Anonymus fejedelmi személyeknek nevezi ıket. Konstantin császár a honfoglaló magyarokhoz csatlakozó törzset a Kazár király uralma ellen fellázadt népnek, vagyis kabaroknak (= lázadók) nevezi. Történettudósaink szerint ezek a kabarok a Felsı-Tisza vidékének határırei lettek és az Aba nemzetség tılük származik. A nemzetség címere a fekete sas, ugyanaz, mint Attiláé. Edömén nemzetségébıl leszármazó Aba Sámuel, Géza fejedelemnek veje, Szt. István sógora, a késıbbi magyar király. Kiow városát a normann Rurik rokona, Oleg 882-ben foglalja el és kiterjeszti uralmát az összes dnyepervidéki szláv törzsekre. Oleg ilyen fényes haditettet a hún kozárok ellen csak hún-török 99

rokonnépek segítségével vívhatott meg. Bizonyára a lázadó kabar törzsekkel, akiket a honfoglalók Kiow ostromakor felvettek a törzsi kötelékbe. A harmadik hún töredéket, amely az alsódunai görög határvidéken élt, Anonymus Csaba magyara (sobamogera) néven nevezi. Szerinte Zuard vezér vitte ki Görögországba ıket. Zabergán vagy Zaber kán és Zuard kán, vagy vezér neve nagyon hasonlók; lehet, hogy névelferdítéssel állunk szemben és ugyanarról a hún töredékrıl írt, bár idıbeli tévedéssel, Anonymus. Ménrót-Nimród származásra lehetett a visszamaradt székelyek felett uralkodó Attilától származó törzsfı, – lehet Zaber kán utóda, így ismét Attila családjából származó fejedelem, a legvalószínőbb azonban, hogy bolgár-hún törzsfı volt Krum kán családjából, aki szintén Attila családjából származott. Kézai. azt írja, hogy Csaba fia, Ed visszamaradt korozmiai rokonainál. Ezek a húnok, Toramána királyuk vezetése alatt, Kr. u. 500-ban Indiába betörtek és Skandagupta indiai fejedelmet legyızve, megtelepedtek Indiában. Ezeknek a húnoknak mai leszármazottai között virágzó az Ed törzs. Anonymus szerint Ménrót-Nimród férfiága kihalt, rokonsága azonban tovább élhetett, mert Bihar vármegyében a középkoron át de genere Turul-ok éltek, ami az Attila-Arpád fejedelmi családdal való rokonságra mutat.∗ G) Adat a Csaba mondakör eredetéhez. Csaba írének (gyógyfüvének) székely földi néphagyománya ısi ázsiai emlék. E legendában Csaba királyfi csodaorvos és nagy varázsló, aki a húnok nagy csatájában halálos sebet kapott, elvérzı, sıt csatatéren elesett vitézeit egy gyógyfővel életrekelti, meggyógyítja. A húnoknak nagyhírő mágus-papjaik, jósaik voltak. Legendáink és a külföldi feljegyzések is fenntartották Attila jós papjainak hírét, akik gyakran közölték vele az istenek szándékát. Kézai írja, hogy Ethele király Aquileja városát "sok varázsló kíséretében körüljárta, kikbe babonás hite szerint igen nagy bizodalmát helyezte". ∗

Álmos fejedelem is "de genere Turul". (Kézay.)

100

A kínai krónika egy hún varázsló csodaorvos gyógyfüvérıl ír. Leírja, hogy az északi hiung-nu (hún) senyü népének egyrésze Kr. u. 91-ben Kína szomszédságából eltőnt és a Jüebannak nevezett országot alapították. Szomszédjaik Zsuzsan, Vuszun, Kangkü és Alan voltak. Deguignes szerint ez az ország Baskíria, vagy Magna Hungaria, Jakint orosz tudós szerint Tarbagataj volt. A jüebani hún fejedelem szövetségkötés végett az északkínai udvarba 449-ben követeket küldött ajándékokkal és azonkívül küldött egy varázsló csodaorvost. "Ha valakinek elvágták a nyakát, szétszakították az erét, vagy széjjelverték a fejét és nagymennyiségő vért vesztett, akkor ez az orvos gyógyfüvet rakott a beteg szájába, hogy megrágja és lenyelje azt. A vérfolyás néhány pillanat alatt elállt s behegedtek a sebek, sıt egy hónap mulya még a forradások sem lettek láthatók. Abban az idıben azt varázslatnak tartották és halálra ítélt bőnösökön kísérletet tettek; – a mondottak mind valónak bizonyultak." (Parker fordítása.) Ez a fő a kínai birodalom legtöbb helyén megtermett. Magyar népünk mai nap is használ ilyen vérelállító háziszert, pl. a sáfrány szárított virágszirmát. Ez a csodaorvas a hún mágusok nagy tudományáról elbeszélte, hogy "az ı országukban olyan varázslók élnek, akik a támadó zsuzsánokra (avarok) felhıszakadást, heves vihart, sőrő havazást, sıt vízáradást is elı tudtak idézni. A zsuzsánok kéttized, sıt háremtizedrésze vagy megfagyott, vagy megfulladt." Ennek a táltos orvostudománynak emlékét kapcsolták a legendás Csaba királyfihoz.∗ Tehát a nép emlékezésének, a mondák élettartamának határtalan idıkig való megırzését ez is igazolja.

∗

Késıbb Szt. László füvéhez.

101

H) Szkíta származástudat. Krónikásaink a nagy szkítaságba való tartozandóságunk tudatát átmentették. A szkíta olyan fajnév volt ıseinknél, mint ma a turáni, árja, servita név győjtıforgalma. Szkítaság alatt a rokonfajú népeket értették. Anonymus így ír: "Szkítiának kelet felıl való határánál a Góg és Mágóg nemzetek laktak, kiket Nagy Sándor berekesztett. – "A szkíták ugyanis régiféle népek." – "Szkítiának elsı királya volt Mágóg, Jafet fia s azon nemzetséget Mágóg királyról nevezték Mogernak. Kinek is nemzetségébıl származott azon nagyhíres és igen hatalmas Attila király." – "Ezután sok idıre származott ezen Mágóg király nemzetségébıl Ugek, Álmos vezér apja, kiktıl Hungaria királyai és vezérei eredtek." "Álmos vezér mondá seregének : Szkíták, bajtársaim !" "Árpád tört át hadaival elsınek a ruthének havasain s ı ütötte föl legellıbben táborát az Ung vize mellett, mint hogy az ı vérsége a többi szkitiai törzsek fölött azon kiváló méltósággal van felruházva, hogy a seregeknek menetközben elıtte, visszavonuláskor mögötte jár." (Kézai.) "Jó emlékezető Álmos vezér, Ugek fia, Mágóg király nemzetségébıl feleségével és fiával, Árpáddal ... " (Anonymus.) Anonymus nem ír a hún történetrıl, Kézai ellenben Krónikája elsı részét a húnok történetének szenteli és a második részét, a magyarok bejövetelét a hún nép visszajöveteleként írja meg és mindketten a nagy szkítaságba való beletartozandóságunk tudatát mentik át. Az új magyar történetírás szkíták történetével nem foglalkozik, illetıleg azt a mai napig sem dolgozta fel tudományosan. A szkíta név a régi görögök elıtt népi győjtınév és földrajzi fogalom volt. Rodusi Apullonius (Kr. e. 230) írja: "A szkítáknak 102

50 népét sorolja fel Simonax a szkítákról írt munkája 1. könyvében." Ugyanígy volt a perzsáknál is, mint Herodotos (VII. k. 64. fej.) írja: "a perzsák minden szkítát sák-nak neveznek”. Az ókori görögök szkíták alatt azokat az északi népeket értették, akik az Ister—Duna és a Feketetenger feletti síkságot, az Ural-vidék déli részét, a Kaukázus és Turkesztán földjét lakták. Nyugati filológusok – így Zeuss – szeretnék azt bizonyítani, hogy a szkíták népe árja törzsek voltak, vagy legalább Herodotos (szül. Kr. e. 484-ben) történeti könyveiben leírt szkíták árjafajúak voltak. Ez az álláspont elfogultságból eredı túlzás. Herodotos történeti mőveinek kommentatora, Neumann (Die Hellenen im Skytenlande) a felsorolt szkíták nép, isten és egyéb neveit a mongol szókincsbıl fejti meg. Herodotos által felsorolt szkíta szokások is egyeznek Ázsia törökfajú népeinek szokásaival. Ezen az állásponton van H. Rawlinson és Niebuhr is. Szkítiának görögök által az ókorban ismert területén turáni népek laktak. Az ısi idıben, talán Kr. e. 3000 körül, ázsiai ıshazából jövet a KözépVolga tájára ıs-finn nép települt, akik lassan az Ura1 hegységig, a Fehér- és Északi Jeges-tengerekig, a Botteni-öbölig terjeszkedtek, Skandináviát és az Ural hegységig terjedı földet benépesítették, végül Indiába is kirajzottak, még mielıtt az ısi árják India északi részén megtelepedtek volna: A germánság népvándorlása a mai Észak-Németország, Dánia és Déli-Svédország területérıl indul meg. Herodotos idejében a legdélebbre került törzseik, a bastarnok és skirek, csak Galícia területéig jutottak, ahonnan a szarmatákat szorították ki. A vandál, herul, gepida és a gót anyatörzs csak a Kr, u. 2. század körül éri el a Fekete- és az Azóvi-tenger partjait. A germán népfaj nagy keleti ága, a keleti góthok (ostrogothok) és a nyugati góthok (visigóthok) a Dnyeper partjain a Kr. u. 4. században nagy királyságot alapítottak, amely a Baltitengertıl a Fekete-tengerig terjedt. A vandal és burgundi nép is hozzájuk tartozott. A húnok inváziója elsöpörte és széjjelszórta ezeket . a germán törzseket. Ellenállás nélkül elmenekültek, Itália és Gallia felé. Észak-Germánia hideg vidékeit is kiürítették a germán törzsek és oda késıbb észak-keletrıl szlávok költöztek be, Pomeriát, Porussiát és Molenburgot vették birtokukba. 103

I) Szkíta királyoly isteni származása. Herodotos által közreadott szkíta fajszármazási legendák szerint a szkíták királyai az "Ég fiai", miként a keleti hún-türk uralkodók. Így a szkíták királya Dáriushoz azt izmi: "uraimul ısömet, Zeust és a szkíták királynéját, Hestiát ismerem el csupán". A második legendában: a szkíták Herodotosnak elmondták, hogy ık az elsı embert, „aki az akkor puszta vidékén élt, Targitaosnak hívták". Targitaosnak a szüleirıl pedig azt mondták, hogy Zeus és Borysthenes folyamnak a leánya voltak. Három fiúk született: Lipoxais, Arpoxais és a legfiatalabb Kolaxais. Uralkodásuk alatt a monda szerint égı arany-eszközök hulltak le az égbıl, eke, járom, bárd és csésze. A két idısebb fiú közeledtére az arany meggyulladt, így az égı aranyat eldobták; mire azonban a harmadik odaért, már kialudt s az azután hazavitte. Az öregebb testvérek erre a királyságot néki adták át. "Lipoxaistól származnak a hagyomány szerint azok a szkíták, akiket auchata törzsnek hívnak; a középsı Argoxaistól az úgynevezett katiarusok; a legifjabbtól, a királytól pedig azok, akiknek paralaták a nevük. Valamennyiüknek a közös nevük a király neve után a skolotusok; a görögök azonban szkítáknak hívják." A Pontus (Fekete-tenger vidék) mellett lakó görögök a következı származási legendát beszélték el Herodotosnak: "Herkules a szkíták földjére jutott, ahol vihar és fagy lepte meg; ezért azután oroszlánbırt húzott magára s elaludt, a lovai pedig a kocsiból kifogva legelésztek; s ekkor isteni végzet szerint eltőntek. Mikor Herkules felébredt, keresésükre indult, az egész vidéket bejárta s végre az úgynevezett Hylaia földjére jutott; itt azután egy barlangban különös alakot, asszonykígyót talált." Ennél a csodás lénynél voltak az eltőnt lovak. E lénnyel Herkules egybekelt és három fia született: Agathyrsos, Gelonos és Szkítes. Fölnevekedtek a fiúk s kettı az országot elhagyta. Herkules szkíta íjját felajozni tudó Szkítes azonban visszamaradt.

104

"ezen Szkítestıl, Herkules fiától származtak a szkíták összes királyai". (Herkules is Zeusz és Ió fia.) Neumann (180-186. lap.) Lipoxais, Arpoxais és Kolaxais neveknél a "xai, xaix, vagy xais" végzıdést egynek tartja a mongol "ktsi" névraggal. És Khulghatsi vagy Khulatsi = rabló, tehát Kolaxaia elgörgısített név. Figyelemreméltó az Attila-legendák magyar hagyományai közt az égbıl leesett Isten kardja históriájával való egyezés. A csésze pedig megegyezik a húnfajú népek sírszobraikon ábrázolt ivópohárral vagy csészével. Targitaost a mongolból megfejtve tarkhakhu-nak veszi Neumann; jelentése: "magát kiterjeszteni, elszaporítani”, ami legjobban illik egy néptörzs atyjára. Targit avar követ (görögösen: Targitios) neve viszont a törökbıl megfejtve: elszélesztı, szétverı nevet adja. A három gyermektıl leszármazott nemzetségnél az elsı fiútól származó Auchatok nemzetsége névszerint is egyezik a mongolok ma is létezı Aoghán nevő törzsével és "aoghat" a mongol nyelvben a legrégebbieket jelenti, ami meg is felel a herodotosi Auchatoknak, akik a három szkíta testvér legidısebbjétıl származnak. A katiárok neve a mongolban: "clzoiau" vagy "khoitu" annyi mint: "mögötti, utána következı”, a második fivértıl származó. A harmadik fivértıl származó paralatok, akiket a görögök szkítáknak neveztek el, Neumann összehasonlítja Borolot, vagy Berias mongol törzsnévvel. Siciliai Diodoros (Kr. e. 40) a fenti legendának egyik változatát adja. Szerinte a szkíták elsı telepedési helye az Araxes folyó vidéke volt és onnan terjesztették ki hatalmukat a Kaukázusig, a Metois és Fekete-tenger vidékeire, a Don folyóig. Magukat a "földszülte szőz"-tıl, – ki övig nıi alak, és alól kígyóalakú volt – és Zeustól származtatták. Az isteni házasságból született Szkítes minden "elıtte élıknél sokkal jelesebb volt". Tıle származott két fiú: Palas és Napos (azaz Nagas, a tatár geneológia kígyófaja). Ezek dicsı tettek által híresekké váltak és felosztották országukat. Népeiket ı utánuk palian-oknak és napian-oknak hívták. A szkíták hatalmát kiterjesztették Thráciáig, Egyiptomban a Nílusig, ,a Keleti óceánig (India), a Kaspi-tengerig és a Meotisz tóig. Nagyon megnövekedett ez a nép és neves királyaitól a Sacan (Soka), 105

Massagetae (Getae vagy Jat), az Ari-alpian (Arya Aswa) és sok más nép származott. Elfoglalták Asszíriát és Médiát, megdöntve birodalmukat, áttelepítették lakosaikat az Araxes mellé Sauromatian néven (Szarmata). J. Tod (i. mő) Egyiptom pásztor hódítóit a szkíta Páli néppel egynek tartja. Páli írás ugyanaz, mint a régi Buda (Budha) feliratok; sok hasonló betője van a kopt-tól. A második legendában szereplı Herkules oroszlánölı ugyanaz, mint az isteni vadász Nimród vagy a szumir Gilgames. Mindegyik Isten elıtt nagy vadász, az "Ég fia" és mindegyik népek ısatyja. Feleségeik pedig ısanyáik egy-egy népnek. Félistenek, nemzeti hısök és az Olympusra térnek. Herodotos Kr. e. 484-ben, Siciliai Diodoros Kr. e. 40-ben élt és kettıjük között 440 év különbség volt, mégis mindketten némi módosítással ugyanannak a türkfajú népnek fajszármazási legendáját adják elı. Mindketten görög telepesek által közvetített eredeti szkíta forrásokat dolgoztak fel. Turáni lovas pásztornépek származási legendái a mítosz ködébıl tőnnek fel. A dinasztia-alapító fejedelem égi származású és egybeesik a világ teremtésével. Természetfeletti képességekkei felruházott hıs, ki az istenséget képviseli a földön és meghagyásából uralkodik. Bölcsıjétıl kezdve természetfölötti események kísérik. (Vuszun húnok ısét holló és farkas táplálja, égbıl hullott eszközök, stb.) Ilyen isteni elhivatás égi jeladása a hadisten szent kardjának feltalálása. J) Hadisten kardja. Priscos rhetor és Jornandes is megírták, hogy Attila miként lelte fel a hadisten kardját. Ez a kard isteni küldetést jelentett és Eckhardt Sándor (Attila a mondában) véleménye szerint Attila is végzetszerően hitt benne. Kardjához ellenálhatatlan hatalom és a világ feletti uralkodás eszméje volt kapcsolva. (Lamberti Schafnaburgensis Chron.) Keleti eredető szokás volt, hogy a hadistennek szentelt kardot hegyével felfelé földbe ásták, melynek nyomait Herodotos szkítáitól kezdve a háromszéki székelyekig lehet követni és a magyar népmesékben is fellelhetjük. 106

A vezérek kincstárában ırizték a Hadisten aranyból készült kardját, amelyet az ısmagyar legenda Attila kardjának tartott. A kard csodálatosan szép ötvösmunkája azonban arra mutat, hogy közvetlenül a honfoglalás elıtt Kiov (Kiev) városában megrendelésre készítették és valamelyik vezérünk, valószínőleg Álmos és Árpád viselte és használta (Fettich Nándor véleménye). E kardot Salamon király édesanyja, Németországba menekülve, elajándékozta, a német császárok koronázási kincsei közé került és ma Bécsben ırzik Nagy Károly kardjaként. A kínaiaknak is volt ilyen szent kardjuk, a King-li. Valószínőleg átszármazott hún hagyomány. Herodotos az ısi szkíta kardkultuszról írva ezt mondja: "Mindegyik kerület egy régi vaskardot állít föl és ez a képe. E kardnak évenként áldozatot hoznak marhákban és lovakban".

* "Csillag hull, a föld reng, én vagyok a pöröly, mely a világot sujtja." (Turóczi.) K) Az égi szármarás legendája. Anonymus (III. fej.) az ısi hagyomány vagy források alapján az Árpád dinasztia származását már a középkori kolostori felfogás szerint átdolgozva, így adja: "Ugek . . . a nagy idıvel elıbbi Mágóg király nemzetségébıl, vala Szkítiának valami igen nemes vezére, ki nejéül vevé Dentumogerben Eunedubeli vezér leányát, Emesu nevezetőt, kitıl nemze fiat, kit Álmosnak neveztek. Isteni jelenetrıl nevezték pedig Álmosnak, mivel terhes anyjának álmában isteni látomány tőnék föl saskeselyő képében, mely mintha alászállva teherbe ejtette volna ıt 107

s úgy tetszék elıtte, hogy méhébıl folyam eredne és ágyékából dicsı királyok származnának, de nem a maguk földén sokasodónak meg." A legenda alapja visszaemlékezés arra az ısi idıre, amikor a hún fejedelem, a senyü (san-jü) címe, az "Ég fia" volt. Istentıl és a föld szépséges leányától származó elsı fejedelem azonban népének atyja is, kitıl egész népe származik, tehát a fejedelem és népe egy nagy család, Hunor és Magyar ısatyák népe. Azonos ez a japán hagyománnyal. A japán és a kínai császárok is az "Ég fiai" és népük egységes eredető nagy család. Ebbıl a legendából tehát megfejthetı a következı ısi hagyomány. A Napisten koronás saskeselyő képében testet öltve, a föld szépséges leányával, Emesével (feminim állatnév: szarvas, ız, koca) egybekel. Méhébıl eredı nagy folyóból (Etil vagy Atil, Attila) nagy királyok, nemzetségek erednek, de nem a maguk földjén, tehát népvándorlásra céloz. Erre az isteni (vehiculumra) megjelenési formára Kézai azt mondja: "Ethele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronásfejő madár vala ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak. Mert ezt a címert hordták volt magukkal a húnok mindig a hadban Gyeics vezér idejéig ..."∗ Ezt a címert késıbb is használták, mert Gizella királyné passaui sírkövén is glóriás sas van. Az istenség megjelenési formáját minden ısi vallás szárnyas lényként képzeli el. Ilyen az ısi szanszkrit Kalahansa, a tér és idıbıl származó madár, a Parabrahm. Hamsa vagy Hansa (hattyú) már a megnyilvánult Brahm (Isten). Az ısperzsa Amru vagy Sinamru, a halhatatlan madár, ki a mitikus fáról a minden hasznos dolgok magvát tartalmazó gyümölcsöt rázza le. Ilyen a griff ma∗

Turul szó a mongolban turlak = holló, japánban turu = daru. A törık-fajú népek turulja sast jelent. Toghrul bég hún-fajú szeldsuk török "a húnok királyi törzsébıl". Leszármazottai az Ozmán törökök. (Kingsmill.) Toghrul (szétmarcangoló ) = Turullal egyezı szó

108

dár, az arab anka madár, finneknél a búvárkacsa, keresztényeknél a galamb. Minden ısi dinasztia, ha Ázsiában, Európában vagy az afrikai kontinensen uralkodott is, ıseit az istenségtıl vezette le és még ma is "Isten kegyelmébıl" veszik hatalmukat a királyok. A császári Rómában megcáfolhatatlan hittétel volt, hogy az istenek atyjának, Zeusnak hatalmát az égi sasmadár személyesíti meg. Ezért a császárok temetésénél az istennéválás apoteózisának kifejezésére sas repült fel a meggyujtott máglyáról. Romulus, az elsı király is isteni származású volt. Erdély címerében a kék égen ragyogó nap és növı hold között fekete sasmadár száll le a földre. Nézetem szerint a napba nézı sas, az "Ég fia", a fekete (déli) hún. Ezt a címert a székely hagyomány Attila címerének tartja és ezt Kézai fent idézett szövege is erısíti. İsi Iránban is a ragyogó nap és hold között lebeg a fekete sas. (Megfejtésük: a testet öltött Isten a Nap és Hold dinasztiák alapítója.) Mao-tun hiung-nu fejedelem címe: "a nagy senyü, kit az Ég emelt a trónra". Fiának címe pedig: "A hiung-nu nép nagy senyüje, kinek az Ég és Föld adott életet és akit a Nap és Hold helyezett méltóságába". Majd az Orkhoni feliraton ezt olvassuk: "Én az Istenhez hasonlatos égi szülött türk Bilge kagán . . ." "Amidın fent a kék ég, lent a fekete föld megteremtetett, a kettı közé pedig az emberek megszülettek, az emberek felett úrrá lettek ısapáim. humyn kagán és Istemi kagán". Másik helyen ezt olvassuk: "Odafent a türk ég és a türk szentek így határoztak, hogy a türk nép ne menjen tönkre és hogy ismét néppé legyen, felmagasztalták atyámat, Elteris kagánt és Elbilge katunt, anyámat, kiket az Ég ormairól támogattak". (Deér J. i. m.) A dunai bolgárok fejedelme is az "Istentıl beiktatott khán". A kazárok kagánjára pedig isteni származása miatt halandó ember rá sem pillanthatott. Ha nagyritkán testırei között kilovagolt, 109

naphoz hasonló jelvényt vittek elıtte és népe csak arra tekinthetett. Attila is az "Ég fia", "Világ félelme", "Isten Ostora", a "Világ pörölye", Nap és Hold istenek leszármazottja, aki a Hadisten kardját kezében tartja és ezért a Világ nyolc tájának ura. S a húnok, médek és dákok királya. Attila családjából származó Toramána-nak, aki az európai hún birodalom összeomlása után keletre költözı húnok egyik ágával Indiát elfoglalta, 485 körüli idıbıl két kıbe vésett felirata maradt, amelyben "a dicsıséges, a nagyhírő és nagy fényességő Toramána" néven, majd "a királyok királya Toramáni Sahi Jau nagy király"-nak nevezik. Fiának, Mihirkula hún, királynak Közép-Indiában Gwalior várában, a naptemplom elıcsarnokában van a felirata. Ez a nap dicsıítésével kezdıdik és ott Mihirkula "a földnek páratlan becsülettel bíró ura". (V. ö. J. Modi: A húnok ısi történelme.) L) Buda név ısi hún hagyomány. Mundzuk (Bendeguz) fiát, Attila testvérét, Priscos rhetor Bieda (Blédas) néven említi. Történészeink görcsösen ragaszkodnak e névhez, noha Attila egész családja, rokonsága és a hún nép fı-emberei mind török nevet viselnek, Bleda névnél török nyelvtıl elfogadható megfejtést adni nem tudnak. Kézai az ısi hún hagyomány alapján Attila testvérét Buda néven nevezi, ki az uralkodásban osztályostársa Attilának. Az ısi hagyomány szerint Buda Sicambriát a maga nevérıl nevezte, emiatt testvérharc tört ki és Attila Budát megölte. Attila a székvárosát azontúl Ethele városának hivatta, mégis Buda neve maradt fenn. Történészeink alap nélküli mesének tartják az egész legendát Buda nevével együtt. – Felfogásuk téves! Bleda vagy elírás, vagy a Buda név elferdítése az Attila katonaságához tartozó idegen germán és más nyelvő népek nevén. "Két mássalhangzóból álló kezdıdı hang kezdetleges szóban nem alakulhat, mivel ezek kiejtése török-tatárnak merı lehetetlenség", – mondja Vámbéry (Húnok és Avarok nemzetisége). Az ugor nyelvbıl alakult magyar nyelv sem tőri az ilyen mássalhangzó torlódást. Buda név a magyarságnál általánosan használt név. Ott találjuk e nevet az erdıelvi Gyulák fejedelmi családfáján. Szt. Ist110

ván unokatestvére, Gyula fejedelem fia Bwda, kinek Tétény honfoglaló vezér szépatyja volt. Melich János kutatásai pedig bebizonyították, hogy az erdélyi Gyulák udvarában a bolgár-török nyelvet ismerték. Bolgár török bélyeg van magán a Gyula néven is, a szókezdı "Gy" betőben. Buda a tatárjárás elıtt szerkesztett Váradi Regestrumban is gyakran elıforduló név, így: Farkas Fia Buda (126. per.), Buda szolnoki várjobbágy (253, per.) Buda szabados (266. per.) Buda küküllıvidéki lakos (325. per.) stb. – Buda helységnév volt Moldovában is. Buda általános helynév az országban. Igy: Budafa, Zala vm., – Budaháza, Ung vm., – Budatava, Veszprém vm., – Budatelke, Beszterce-Naszód vm., – Budapest, – Budafok, – Budai-út, – Budajenı, – Budakalász, Budakeszi, – Budaörs Pest vármegye helységnevei. India hún telepedési helyein is gyakori a Buda név. Így a Hunza vidék nevei közt van Budalesy falu. Ar-budát (Mont Abu) márványból készült híres ısi hún templomáról ismerjük, stb. Az ısi indiai szentírások, mínt a Bhagavat és Agni Puranak szerint Manu fia Ikshwapu, Sahadwipa-ból (Sakataj, azaz Chagataj, görögösen: Szkítia) Indiába vándorolt és a Nap-dinasztiát alapította. Fıvárosa Ayodhya. 57-ik leszármazottja Ráma, kinek fiaitól: Lara-tól a Laríták (Newári Ranák), Kusa-tól a Kushiták (hachhwahak, Marwár és Amber urai) származtak.∗ Az ugyancsak Sakadvipából bevándorolt Buda (Budha) a Hold dinasztiát alapította. Buda Ikshwaku nıvérét, Ilát vette feleségül. E két nagy dinasztiát kb. Kr. e. 2250 évvel alapították. Buda 58-ik leszármazottjában, az Úr Krishnában Vishnu isten testet öltött és ı lett az indus nép Megváltója. Unokatestvére Ardzsurla. Buda másik leszármazottja Uru és ennek fia Babru, kinek 34ik utóda Anga, az Angadesa királyság alapítója, Kr. e. 1500 körül. Ez az ország határos Tibettel, lakosai magukat Hungiák-nak nevezik ezek a kínai írók hiung-nu-i, az Európában és Indiában szereplı húnok. Ezek a Buda vagy Hold-faj leszármazottai. (Tod id. m.) Itt, a Hunszer (Hun föld) tartományban, a hegyek között élt és tanult Kırösi Csorna Sándor. ∗

v. ö. A fekete Khus, kinek fia Nimród.

111

M) Buda (Buddha) szkíta-hún eredete. Kırösi Csoma Sándor a Kah-Gyur tibeti könyvgyőjtemény II. kötetébıl Gótaura Buda (angol helyesírással Buddha) származására vonatkozólag egy verset közöl. "Én Shakya, szittya nemzetbıl való vagyok, Szeplıtlen családból születtem. Az emberi lényeget oly hitben oktatom, Mely elvezeti ıket oly hazába, ahol fájdalom nincs, Arra tanitom ıket, mi módon lehet felszabadulni E földi testben lévı életünkbıl" Shakya tibeti neve Budának és az óperzsa Sáka szóból ered, jelentése: szkíta. Gótama Buda királyfi a turáni fajnak legnagyobb értéke, ı az emberiség csodálatos virága. Buda szent tanításai, isteni filozófiája már 2500 évvel ezelıtt hangzott el és azóta az emberiség nagy tömegei éltek azzal. Ma 500 millió ember vallja az ısi igéket és imádja Budát. Újabban voltak olyan nyugateurópai csodabogarak, akik a Kelet-Turkesztánból elıkerült száka nyelvemlékekre ráfogták, hogy azok "észak-árja" nyelvcsoportba tartoznak és Buddha és családja is árja. Csak egynéhány bizonyítékot hozok fel az alábbiakban, ítéljen az olvasó. 1. Marcus Dods: Mohammed, Buddha and Christ c. mővében állítja, hogy Gautama Buddha Shuddhodana fia (ejtsd: Gótaura Buda Sudódana fia), a Sakya törzs ura, nem árja, hanem turáni fajú volt. Dods továbbiakban kifejti, hogy Buddha azon képessége, hogy fel tudott szabadulni a kasztrendszer elıítéleteinek hatása alól, turáni eredetének tudható be. E rendszer ugyanis a hindu szellemet teljesen megkötötte. A buddhizmus e faji rokonszellemet követve, terjedhetett el fıleg a turániak között.

112

2. Berlinben 1939-ben kiadott "Urgeschichte der Menschen, Frühzeit der Völker, Reiche des Altertums" szerint Buda népe és törzse szkíta volt. 3. Alexandra David-Neel egy párizsi francia nı, aki a párizsi Sorbonnen tanult és a bruxellesi Universite Nouvelles tanára, hosszú ideig élt Tibetben. "With Mystics and Niagicians in Tibet" c. mővében írja: "A nepáli Newarok közül egyesek azt állítják, hogy Buddha szülıföldje Nepál. Ugyanahhoz a fajhoz tartozott, mint mi, ami pedig bennünket illet, mi ugyanahhoz a fajhoz tartozunk, mint a kínaiak". 4. Buda szkíta-hún származásáról és életérıl beszéljen azonban az alábbi szanszkritból fordított tibeti munka. Tibeti nyelven két fontos munka szól Shakya életérıl, a Kahgyur győjtemény Mdo osztályának második és 26-ik kötetében. Az alábbiakat Csoma közreadta az Asiatic Researches XX. kötet 2. rész 285. lapján. "A Tushitában Lakó Istenek miután beleegyeztek abba, hogy a Boddhisatva (Shakya) a földre szálljon, azon tanakodtak, hogy hol testesüljön meg, mely országban, mely nemzetnél és családban ? Arra szavaztak, hogy Közép-Indiában a Ganges partján történjék, de a néposztályt és családot illetıleg a vélemények különböztek. Egy része ezt, mások más uralkodó családot javasoltak, de mindegyikre nézve valami kifogás történt. A szóbahozott népek és uralkodók a következık voltak Ujja-Yani, Hastinapurában a pandava nemzetség. Mathura, Vaishali vagy Prayaga a lichabi nemzetség Kushambhiban, Radzsagriha országban, Shravasti Kosalában és Badsa Radzsa-család. Nem lévén képesek megegyezni maguk között, megkérdezték Shakyát, hogy mi az ı akarata? Erre ı azt válaszolta, hogy Shuddhodana királyi családjában akar testet ölteni, aki a Shakya nemzetségbıl való s székhelye Kapilavastu,

113

még pedig azért, mivel a család nagyhírő s tiszta erkölcső és ivadéka az ısrégi uralkodóknak ..." "Amint a gyermek (Shakya) tanítója elé került, az utóbbi úgy találta, hogy legkisebb oktatás nélkül máris tudta mindazon betőket, melyeket a mester neki mutatott. Önként elıszámlált hatvannégy különbözı betőrendet, közöttük említette a yavana és a hún∗ nyelvekét is és elımutatta a betők alakját". Tehát Buda beszélt és írt ıseinek hún nyelvén. Litsabi egy nemzetség neve, amelynek fıvárosa Vaisháli Prayága, vagyis a mai Allahabád volt. Sokszor említi a Kah-gyur és a Stan-gyur és azt mondják felılük, hogy dúsgazdagok voltak s pompás lovasszerszámaikkal és bútoraikkal tőntek föl. A tibeti írók azt állítják, hogy elsı királyuk Nya-Khritsan-po litsabiak nemzetségébıl származott, Kr. e. körülbelül 250 évvel. A Shakya nevet három különbözı nemzetégre alkalmazták: Shakya Chhempo, Shakya Litsabi és Shakya Rikhrot-pa hegyi törzsre. 5. W. W. Hunter: Az Indiai birodalom c. mővében azt írja, hogy a szkíta törzsek egyik csoportja, "a feltevések szerint északkelet felé vette útját a Ganges völgyében és ennek elágazása Kapilavastu sakyái, akik között Buda (Buddha) született". 6. Dunbar (India története, 1936) szerint: "A fehér húnok világos bırszínő faj volt". Indián belıl "felszívódtak abban az országban, melyet leigáztak és letelepedtek az igazi Kshatriyák közt azon a területen, mely jelenleg Rádzsputana és Gudzsarát, a Saka-törzs leghatalmasabb nemzetsége után elnevezett kerület". 7. Beal püspök (Hium-Tsiang) szerint Buda korában Indiában nagy szerepet játszó nyolc rokontörzsbıl való államszövetség egyike Buda törzse volt, a másik törzs a Vaisaliak törzse, ez juecsi, vagyis fehér hún volt. ∗

A Budának = Megvilágosodott-nak nevezett Gótarca királyfi (a Shakya = szkíta) Litsabi hún nemzetségbıl származott. Itt külön hún nyelvrıl beszél az indiai forrásból fordító tibeti munka.

114

* Az indiai titsabi hún törzsbıl származó Surlódana király fia volt tehát Gótaura, aki hosszú és nehéz yóga-gyakorlatok után felismerte a szenvedésektıl való megváltás útját és igy Budá-vá lett. Buda, ez az ısi hún név ma 500 millió ember elıtt a szellemi hierarhiában elérhetett legszentebb, legmagasabb fogalom. Jelentése: Megvilágosodott (öreg, bölcs). N) Nagy Sándor falat emel Góg és Mágóg fiai ellen. Góg és Mágóg fiai lovasseregeinek félelmes híre rettegésben tartotta a klasszikus ókor és a keresztény korai középkor népeit. Az ı elıtörésüktıl a világ végét prófétálta Ezekiel, Jeremiás és Szt. János apostol. A nagy nép és temérdek sereg, mint felhı, beborítja a földet; a napok végén, – szól Ezekiel látomása. Góg népe Jeremiás szerint (V.) "kemény nemzet, ısidıbıl való nemzet; nemzet, melynek nyelvét nem tudod és nem érted mit beszél? Tegze olyan, mint a nyitott sír, mindnyájan vitézek". Szent János (Jelenések k. XX. 8.) szerint "elcsalja a sátán a föld négy szegletén lakó népeket, Gógot és Mágógot, hogy egybegyőjtse azokat viadalra, kiknek száma olyan, mint a tenger fövénye". Kik voltak Góg és Mágóg ivadékai? Flavius Josephus (Kr. u. 37.) róluk ezt írja: "Jafetnek, Noé fiának, hét fia volt. Ezek a Taurus és Arán hegyétıl kezdve, Ázsiában Tamais folyójáig, Európában pedig Gadesig (Cadix) laktak. Elfoglalván a földet, melyet azelıtt senki sem lakott, saját nevük után nevezik a népeket. Gómárokot, kiket a görögök galatáknak neveznek, Gómár alapító; Mágóg pedig a tıle elnevezett Mágógokat alapítá, kik magukat szkítáknak hívják". 115

Abulgázi Gumár-nak írja Jafet fiát. A gógokat, górarenusokat Georgia ıslakóinak tartja Németh Andor (Pesti Hírlap, 1931. X. 4.). A Genezis (X. 2.) Jafet fiainak mondja Gómert és Mágógot. Jafet fiai az elıbb kifejtettek szerint szkíta-húnfajú népek. Góg és Mágóg ivadékait "Nagy Sándor szír-keresztény mondája" szerint a Dariel-szorosban kovácsolt vaskapuval Nagy Sándor elzárt a dél felé való betöréstıl. Amint Anonymus mondja: "Kiket Nagy Sándor bérekesztett." A szír monda írja: „hogy mögötte a hunok tanyáznak s királyaik Góg, Mágóg és Naval, Jafet fiainak királyai". Körülbelül ugyanígy ír a szír Efraimnak tulajdonított "Sermo de fine extremo" is. Keleti források alapján Szt. Jeromos és Szevillai Izidor írnak a húnok elıretörésérıl. Nagy Sándor védıfalát és érckapuját Abu-1'Faradzs (szül. 1226) a Kaukázus (Kafsak) vidékének völgyében épült Kapukkapujának (Bal-ul-Abwab) nevezi. A népvándorlás elıretörı hullámai azt a hiedelmet keltették Nyugat-Ázsia déli népeinél, hogy Nagy Sándor híres kapuja nyitva van és azon át törnek elıre Góg és Mágog félelmetes lovashadai. Al Yathik-bilkih szamarai kalifa álmában nyitva látta ezt a kaput és a valóság megismerésére egy tudományos expedíciót szervezett. A 30 nyelven beszélı Szallam tolmács volt az expedíció vezetıje. A felfedezıút Kr. u. 840-842-ig tartott. Szallam beszámolója alapján Ibn Kordahbeh és Edriszi arab történészek feljegyezték a híres útat. Bı ismertetıt és feldolgozást adott dr. Bendefy László: Szallam tolmács küldetése Nagy Sándor falához c. mővében. Szallam tolmács Szamarából észak felé utazva, elkerülte a kaukázusi Dariel-szorosban épült Bab Allan (Alán-kapui nevő ısi várat és a Kaukázus hegységnek a Kaspi-tenger partján fekvı derbendi szorosán kelt át, ahol az ısi derbendi fal húzódik. Áthaladt rajta és mivel egy mesés nép ellen emelt nagy falat keresett, ezért a kínai Nagy fal irányába utasították az ısmagyarok, a kozárok és a többi hún-törökfajú népek. Bendefy kifejti, hogy Szallam tolmács néhány évvel a lebediai magyarságot ért bessenyı támadás elıtt a Don, Kubán és a Kuma vidékén élt magyarság között járt, akik már a Kr. u. V. század elején ott éltek a Kaukázus lábánál. Közöttük elevenen élt a kínai 116

Nagyfal tudata. Pontos ismereteik voltak annak nagyságáról, az odavezetı útról, hollétérıl és Szallamnak erre vonatkozó útbaigazításokat adtak. Bendefy feltételezi, hogy a felfedezı út iránya a következı volt: Szallam a Volgán és Belsı-Ázsián áthalad és An-hszi-nál eléri a kínai Nagyfalat, majd visszafordul, a Taklamakán déli részén áthaladva, behatol Indiába és az Indus folyóhoz közel Unraszárnál eléri végcélját. Itt Stein Aurél egy régi erıdöt fedezett fel, amit Bendefy Nagy Sándor Kr. e. 327 körül megépített kapujának tart. Azonban az unraszári Bárhegyen Nagy Sándor nem épített se kaput, se falat, hanem amit Stein Aurél e helyen felfedezett, az egyetlen ısi erıdítmény, "a, Kaukázustól Belsı-Ázsiáig oly jól ismert, hutalmas mérető kula”. E kulát senki sem hívhatta kapunak, még kevésbé falnak, hanem csakis toronynak, ami lehetséges, hogy Nagy Sándor birodalmának északi határán húzódó erıdrendszerébe tartozott. Szallam tolmács a "Nagy Sándor szír keresztény mondó"-jának megfelelıen, egyezıen és kifejezetten egy szakadékot kitöltı érckapuról és falról beszélt. Így tehát Nagy Sándor híres kapuját nem a tibetiek ellen, hegyen épült toronyerıdben kell keresnünk, hanem nyugatibb vidéken. A tibetieket senki sohasem nevezte Góg—Mágóg szkíta népének. Tibetiekrıl végül nem irhatolt Mózes és nem prófétálhatott Jeremiás, Ezekiel és Szt. János. Derbend város és Khuzun között van a hites Kohlugu-szoros (ez mongol szó, jelentése: korlát) és a vaskapu, neve Buzghal Khana = kecskeház. A szoros keskeny, néhol alig öt láb széles. Az itt épült erıdítményeket ki építette, nem tudjuk, ellenben megújította Naoshisvan perzsa király (Kr. u. 531-579) . İ ugyanis országhatárainak a húnok által veszélyeztetett részein hatalmas erıdítményekkel elláttott falakat épített. Az ı idejében már a kaukázusi Kuma folyó vidékén ott éltek a magyarok ısei, akiknek birtokában volt a derbendi vaskapu, mert az örmény írók húnbástyának és Hunivárnak nevezik ezt a kaput.

117

Góg szkíta nemzetségébıl született a Megváltó. A zsidó próféták az eljövendı Isten fiát, a megváltót Góg és Mágóg szkíta népébıl várták. Ezekiel próféta (XXXVIII. 14-17.) látomása így szól: "Azért prófétálj, ember fia és mondd Gógnak: Így szól az Úristen: bizony, azon napon, midın az én népem elbizakodottságban lakozik, tudd meg, Te eljössz helyedrıl, észak legvégérıl, te és sok nép veled, valamennyien lovon vágtatók, nagy nép és temérdek sereg. És felvonulsz népem, Izrael ellen, mint felhı, beborítva a föLdet. A napok végén lesz az, amikor ráhozlak az én földemre, hogy minden népek megismerjenek engem, midın szentnek bizonyulok általad, óh, Góg, szemük láttára!" "Nagy Sándor szír-keresztény mondája" is azt tartja, hogy Góg nemzetségébıl "egy hún király jön el a Dariel-szorosból, aki Isten parancsára uralkodni fog a földön". Ez még az ısi próféciák ismétlése. Herodotos szerint Kr. e. VII. sz. elején Nekhó egyiptomi fáraó ellen indult egy szkíta csoport. Egyrészők Palesztinában viszszamaradt és Galileában Scythopol nevő várost alapították, a Táborhegy alján. Polybius Kr. e. 240 körül ezt írja: "Philoteria ama tó mellett fekszik (Szíriában), ahol a Jordán nevő folyó beleömölvén, ismét kiömlik a rónaságra, az úgynevezett szkíták városa körül". A rómaiak idejében gazdag volt e vidék. A zsidók BethSanja Saul idejében még a szkíta kanaaniták városa volt. E vidéken megtetepült szkíta népbıl származott József és es.aládja és az Úr Jézus, amint ezt Zajti Ferenc: Zsidó volt-e Krisztus c. mővében kif ejtette. Renan Ernı: Jézus élete c. mővében ezt mondja: "A galileai lakosság nagyon kevert volt, mint ahogy a tartomány neve is mutatja. (Gelil haggoym = pogányok köre.) Jézus korában sok nemzsidó lakott itt. Az ilyen vegyes népességő vidéken egyáltalán nem volt ritka a zsidósághoz való megtérés"..

118

P) Góg és Mágóg magyar nemzetségei. Anonymus Góg és Mágóg nemzetrıl írt és Szkítia elsı királyának Mágógot, Jafet fiát mondja. Ettıl a Mágógtól származik szerinte Móger nemzet és Attila. A késıbbi krónikaírók fejedelmi nemzedékrendjén Góg és Mágóg neveit nem találjuk. Márknál és Turóczynál Jafettıl Thana, Nempróth, Hunor stb. származnak le. Mégis az ısi hagyományon alapul Góg és Mágóg neve. A Szente-Mágócs ısi nemzetségünk ırzi ezeket az ısi neveket. E nemzetségbıl fakadó Kölcsey-Kende-családok ıse: Kölcse vagy Kulche neve pedig rajta van a fejedelmi nemzedékrenden is. Zeente-Magoc nemzetség nevet már egy 1145-ik oklevél (Fejér: C. D. II. 122.) említi, Magóc nemzetségnévvel együtt jár azonban a Gug (Góg) név is, mint családnév vagy mint a nemzetség által lakott helység neve. Pannonhalma alatti Gug-puszta 1231-ben Gug község volt, mellette van Zenthe puszta. A SzenteMágócsok között több a Gug-nevő és a békési ısi birtokukon, Gádoroson ma is több Gug-nevő család él. A gyıri ágnak tagja volt Gugi Benka 1216-ban. poroszló a Templomos lovagok perében, Gugi Márk 1233-óan II. Endre poroszlója, Kulchey de Gug fia Konrád 1267-ben a pannonhalmi apátságnak ingatlanokat hagyományoz (Oklevél az apátságnál.) (V, ö. Kölcsey Dezsı: A Kölcsey máskép Szente-Mágócs nemzetség, 1930.) Góg név Bihar, Csongrád és Gyula környékén az elterjedt magyar családnevek közé tartozik. Nagykırös tanyavilágában is feltőnik ez a név Gógány helynévben; Zala vármegyében Gógánfa, Sopron vármegyében Kisgógánfa községek nevében. A szent és mágus szavak, amennyiben a Szente-Mágócs névbıl származtathatók, úgy ısi pogányeredető szavak és a Mazda hittel kapcsolhatók egybe. E nemzetségnek a Kaukázus vidéki ısi hazából való származását elfogadhatjuk, mert Karácsonyi János (A Magyar Nemzetségek a XIV. század közepéig) szerint – Anonymusra támaszkodva – e nemzetség Ond vezértıl származik. A Szente-Mágócs nemzetségnek családi vonatkozásai voltak az uralkodó Árpád dinasztiával és az még keleten szövıdött, mert a nemzetség egyik ısi birtoka Pomáz és Kaláz között Szempte

119

(Zempche, Zente, Szente) néven ismeretes.∗ (Csánky: M. orsz. t. f. I. 15. ) Ez a vidék pedig Kurzán vezér szállásbirtoka. Az Árpádház Soltszéki birtokán is van nemzetségnek birtoka, az 1229. évi egyik okiratban említett ordasi erdı. Kurtán vagy Kurgán (Korczán)⊗ Hóman Bálint szerint Árpád fejedelem fia (Turul. XXX. k. 93. 1.) szállásbirtokába esett és az ı ırzésére volt bízva a Pomáz határában Kartal dőlıben lévı kultuszhely ırzése. Szempte (cempte) zend nyelvbıl származik, jelentése szent. A Kende családnév pedig a Kazároknál és az ısmagyaroknál méltóságnév, a fejedelem címe. Lehet, hogy fıpapi család, mert némelyek szerint Szente-Mágócs a Szent-Mágus jelentésse1 egyezı. Kurzán-Kurgán vezér neve Halom szóval egyezı és Attila király városától (Buda) – Százhalom-ig kap szállásföldet, rajta egy régi erıdöt, várat, amelyet, Kurzán várának neveztek. Kurzán fia Kartal (= Sas), kitıl a kartali és sülyi Etele család származott. Anonymus szerint Kurzán atyja Kund-Kündü = fejedelem. Kund, Kurzán, Kartal, Etele hún-turki nevek. Kartal = Sas, szent állatja, jelvénye Attilának, vagyis Etele hún királynak. Az ısi mítosz szerint a dinasztiát alapító Isten megjelenési formája. Sas, Kartal vagy Turul az Árpádok címere Szent Istvánig. Szent István még az esztergomi templomának Porta Speciosa kapujára a Turult kifaragtatta. Etele név az eredetre mutató, visszatérı név, amint ezt a korai középkori magyar törzsökös családoknál gyakran tapasztalhatjuk. Tehát Attila-Etele királytól származó család, Attila király várát kapja és szállásbirtoka Árpád törzsének szállásbirtokát északról mintegy védın körülveszi.

∗ ⊗

Ma Szentsó határrész. Kurzán neve lehet Korhány vagy Karsa, mint Amadé-Karcsa (szlávosan: Amadeovske Korcany) Komárom vm.-ben. Karcsa Zemplén vm., Karcsava pedig Ung vármegye kisközségei. Királyfikarcsa, Göncölkarcsa. és Etrekarcsa Komárom vm. községek neveibıl is következtetni lehet az ısi név kiejtésére.

120

Égtájak, mint hún-turk törzsek nevei. Konstantin császár feljegyezte a bessenyık nyolc törzsének nevét és annak legelfogadhatóbb megfejtését Gyırffy György (Bessenyık és magyarok 1940.) adta akként, hogy mind a nyolc név színt jelent. Ezek: fényes (fehér), galambszínő, kék, szürke, fekete, sötétszürke, veres, tarka. A bessenyıknek Gardezi szerint zászlóik vannak és ezt a csatában magasra emelik. Végül felhozza Gyırffy, hogy Belsı Mongóliában a Csahar és Barga törzs szintén 8-8 törzsre oszlik és zászlójuk színérıl kapták nevüket. A színek: fehér, fekete, kék és vörös és ugyanezek más-más színő szegélyekkel. E színek megfejtése a négy fı és négy közbeesı világtájat adja és ily színnel jelölték a törzseiket is. Észak: fehér, kelet: kék, dél: fekete, nyugat: veres, a többi szín a közbeesı égtájat jelenti. Ezek az égtáj színek törzsi jelzések voltak és a törzs elhelyezkedése szerint lófarkas zászlóikon, öltözeteik színében, díszitéseiben is kifejezésre jutott. Az ısi telepedési formából fejlıdött az égtáj szerinti megjelölés, amikor a nemzetségfı, ısatya sátrát köralakban vették körül népének sátrai. Egy fel nem bomlott török nép törzsi szövetsége égtáj szerint nyolc törzsbıl, nyolc zászlóal jból állott, amihez 9-iknek a khán külön zászlója járult. Kilenc lófarkas zászló a teljes nép jelképe, amiért Dzsingisz khán és a török szultánok 9 yakvagy lófarkas zászlót teljes méltóságuk jelképének tekintették. Így fejlıdött ki a zászlósúri méltóság, nálunk kis és nagy zászlós urak, a töröknél szandzsákbeység (szandzsák = zászló). A honfoglaló magyarság a kabarokkal szintén nyolc törzsre egészült ki, tehát teljes nép volt és Árpád vezér joggal hordhatta a kilenc lófarkas jelvényt. Türk népek színnel jelzése itt-ott elıtőnik, mint az orkhoni feliratokat rovó "kök" török, tehát keleti (kék) török, a saragur, tehát fehér (északi) ogur, karakirgiz, fekete (déli) kirgiz, Ak-Ordu = Fehér horda és Kök-Ordu = Kék horda, stb. nevekben. Ibn Fadhlon szerint a Khazar nép neve is egy égalj neve.

121

Az égtáj szerinti földrajzi elnevezésben fehér (északi) és fekete (déli) tenger ısi keleti emlékek. A világtájakat az ısi vallás égi hatalmasságok (szellemek) felügyelete alá rendelte. Ilyen a kínaiaknál: a "fehér tigris, fekete harcos, bíbor madár és azurkék sárkány". – "Sárkány és kígyó" az északi égbolt elsırendő csillagképei és az ısi hindu hit "bölcseség négy rejtett Sárkánya" és az "égi Nagák" ugyanazt a fogalmat fedik, mint akiket Szent János apostol a világtáj négy angyalának nevez. A világtáj négy nagy angyalát (szellemét) köszönti az ısi hagyomány alapján a koronázási szertartásnál a felkent király kardvágása. Hajdan ez a Hadistennek szentelt karddal (v. ö. Attila kardja) történt. A világtájak ırzıinek ısi hagyománya kicseng Kézainak ama sorából, hogy Attila "ırszemeit a világ négy része felé szétosztotta". Ezek a színek a szemlélıdı nomád pásztor képzeletvilágában az égtájak sajátosságaiból nıttek ki. Tél és nyár életmegnyilvánulásai, a nap északi és déli útja a két legfıbb, legnagyobb jelentıségő égtájhoz kötıdtek. A jeges, zuzmarás, fehér hólepellel borított észak, "holdfajú" fehér népeivel, fehér tengerével élt a nomád lovasok képzeletében. Félték a jeges fehér halált, a szétmarcangoló "fehér tigrist". A napfénytıl barnított, hıségtıl és tőztıl feketére kormozott, szenesedett dél, sötét "napfajú népei", a "fekete harcos"-sal, fekete tengerével adták a déli égtáj színmegjelölését. A zsákmány után járó lovas harcos Ázsia keleti végén, ahol Csin császár Nagy Fal-a kezdıdött, megpillantotta a határtalan tengert, melyben benne ragyogott Tengri kán (Isten) mosolygó kék arca. Ez a tenger telve volt veszéllyel, bővöléssel; tarajos hullámaiban ott csapkodott az "azurkék sárkány" óriás alakja, arra leselkedvén, hogy lefalja az égrıl az ezüstfehér holdat. Nyugaton lenyugvó Napisten, ha arcát megmutartja, veres tőzfényével vonja be az Ég tengerét és a benne úszó felhıket. Onnan jött el az idık kezdetén a "bíbor madár", a testetöltött Isten, a szent Turul, a Hoo madár, hogy az álmok idıszakában a föld szépséges leányával egybekeljen és az isteni dinasztiát megalapítsa, kibıl az ı népe származott. Ime ilyen lehetett Ázsia ısi lovas pásztornépeinek képzelete. 122

R) Fehér- és Fekete-Magyarország. Fehér és fekete húnokról írt Procopius bizánci író (szül. 536ban) és a góth Jornandes (Kr. u. 551. körül. Procopius így ír: "az Epthalita Húnok, kiket fehéreknek neveznek" ("Post haec rex Persarum Peroses cum Ephthalitis Hunnis, quos Albos vocant, ... De Bello Persico) . Jornandes a hunok keleti vagy Kaspi ágáról, mint a fehér hún ágról és a nyugati vagy urali ágról, mint fekete hún ágról irt. Stein Aurél Akadémiánkon tartott székfoglalójában a jüecsi húnokat a fehér húnok egyik fajának említette. A honfoglaló magyarokról Nestor krónikája azt mondja: "azután (a bolgárok balkáni beköltözése után) jöttek a fehér ugorok és elfoglalták a szláv földet". Árpád magyarjai fehér-, a Gyulák népe pedig a fekete magyar törzsek voltak. Szent István idejében Magyarországot Fehér-Magyarországnak, – Erdélyt pedig Fekete-Magyarorszúgnak nevezték. Szent István udvarában 1006-1007-ben járt Querfurti Szent Brunóról Ademar (Historiarum Lib. III. c. 31.) azt hallotta, hogy Fekete-Magyarországba akart hittérítés végett utazni ("audiví enim de Nigris Ungris" ... ), ez alatt Erdélyt értette ("Stephanus etiam rex Ungriae hello appetens Ungriam nigram" ...) Említést tesz a fehér- és feketemagyarországi színkülönbségrıl is (írván: "in Provinciam Ungriam, quae dicitur Alba Ungaria, ad differentiam alteri Nigrae Ungariae, pro eo, quod populus eius est colore fusco velut Etiopes"). Fehér és fekete magyar megjelölés a származásra és így a törzsi, faji hovatartozóságra vonatkozott. Északi és déli magyart jelentette és ebben az idıben már nem vonatkozhatott a faji tulajdonságból is kifejezésre jutó világosabb vagy sötétebb arc-, szemés hajszínezésére. A kék és veres szín, mint keleti és nyugati magyar törzsi megjelölés nem maradt fenn, talán mert a törzsek korán összekeveredtek. A fehér és fekete szín azonban a két Magyarország külsı megjelenésében: népi ruházatában fennmaradt. Egy évezreden át hő ırzıje volt a magyar parasztság. állandóan hadban járó népnek öltözékében is kifejezésre kellett juttatnia törzsi és nemzetségi hovatartozandóságát. Ezt a hadviselés elemi szabályai megköve123

telték. Bölcs Leó bizanci császár írja ıseink hadviselésérıl: "sáncokba nem szállanak, mint a rómaiak, hanem a csata napjáig törzsek és nemzetségek szerint vannak elszéledve"... Magyarország és Erdély népe eredetileg 8-8 törzsre és ezek nemzetségekre oszlottak. A törzsek megkülönböztetı színjelzésére a fehér, fekete, veres, kék; továbbá a piros, vílágoskék, zöld és sötétzöld színezéseket használták. Ruháikon, a szőrön vagy subán gazdagon hímzett, vagy posztóból kivágott és reávarrott díszek a fenti színekben készültek és a törzsek megkülönböztetési jelei voltak. İsi közmondásaink erre a törzsi, nemzetségi színkülönbözıségekre utalnak, mint "kinek nem szőre, subája, ne vegye magára", "hasonszırő emberek", "megfordította a suba gallérját" (vagyis hőtlen lett fajához, máshoz állt) stb. A szőr és suba (zeke, csuha, szokmány) ısi, Ázsiából hozott díszruhaviseletünk. A szőr ujja a végén kerekdeden varrott, úgyhogy tarisznyának használható, hátul hosszú, testszélességő, négyszögletes gallér lóg, amit gazdagon díszítettek. A szőrt népünk minden közéleti, társadalmi szereplése alkalmával használta és nélküle házát el nem hagyta, még a legnagyobb hıségben sem. Helyrehozhatatlan veszteségünk, hogy a mult század közepén a még általános népviseletre vonatkozó részletes feljegyzés nem készült el, mert ebbıl a magyar nép faji, törzsi elhelyezkedésére, a korai telepedéseknek sok homályos kérdésére tudnánk ma választ adni. Fischer Károly Antal 1888-ban (A Húnok és Magyarok) a szőrök színezésére vonatkozólag országos adatgyőjtést kísérelt meg. Munkája hiányai ellenére is nagymértékő. Ebbıl azt látjuk, hogy Fehér-Magyarországban fehér szőrt viseltek, a törzsnek megfelelı 8 féle színő díszítéssel, hímzéssel vagy reávarrott színes posztódísszel. Kivételt képeztek a pozsony-, sopron-, mosony, vas-, zalamegyei és csallóközi bessenyı határırök, akik fekete (szürke) szőrt viseltek. A Fekete-Magyarország: Erdély viselete fekete (szürke) szőr volt. Itt is a törzseknek megfelelı 8 féle színtarkázással díszítve. Erdélyben a kivétel a két Fehér vármegye volt, amely az oda telepedett fehér magyarokról kapta nevét és fehér és fekete szőrt vegyesen viselte. Az u. n. Nyírség, továbbá Abauj-, Zemplén-, Ung-, Bereg-, Ugocsa- és Máramaros vármegyék déli, magyarlakta vidékei (kabarok), továbbá Arad megye 124

délnyugati és Torontál vármegye északkeleti, közép és nyugati része, Temes megye déli harmada és a volt Szörény vármegyei rész fekete szőrt viselt. A betelepedett nemzetiségek, mint a nyugati végeken a horvátok és németek, erdélyi részeken a románok és szászok, a felvidéki tótok, ruthének és a délvidéki szerbek, bunyevácok, stb. felvették az ıslakó magyarság nemzeti viseletét. Csekély módosítással ık is szőrben, zsinóros ruhákban jártak. Még a fehér vagy fekete fıszínt és a magyar törzseket jelzı színtarkázásokat is átvették. "A fekete húnok, azaz Attila népe s a fehér húnok, azaz Árpád magyarjai közt egyéb különbség nem volt, mint egy kis különbség a szókiejtésben s a ruházat színében; amazt, mint más népeknél is a távolság szülte, emezt pedig nyájaik gyapjának színe hozta magával. Melyik európai szőcsmester ne tudná, ha erdélyi birkabırrıl van szó, hogy ez alatt fekete gyapjast kell érteni? S viszont nézze meg valaki egy magyarországi, akár ezrekbıl álló birkanyájat s ritkán fog abban egy-két darab feketét, vagy tarkát látni" – írja Fischer Károly. S) Fogoly bessenyık ezer éve gyászban járnak. Az ısi szokásokhoz való hő ragaszkodás következménye a több mint ezeréves népviseletünk fennmaradása. Ilyen ısi viselete Európa egyetlen népének sincsen, mert ezer évvel ezelıtt Európa viselete csattokkal összefogott iepedıkbıl állt. Nem változott a betelepített rokon fajok viselete sem. Erre vonatkozólag egy eddig figyelemre nem méltatott adattal szolgálhatok. Bíborban született Konstantin császár írja a következıket: "Abban az idıben, midın a bessenyıket földjükrıl előzték, némelyek közölök saját szántukból ottmaradtak, együtt laktak az úzokkal és most is ott vannak. Megvannak a jeleik, amelyekrıl rájuk lehet ismerni és meg lehet tudni azt is, kik voltak és hogy népüktıl elszakadtak. Mert ruháik csak térdig érnek és ingujjuk is rövidre van 125

vágva, hogy ily módon is mutassák atyafiaiktól való elszakadásukat”. Ezt a szokást foglyulejtett és telepített bessenyıink is követték és ma is étnek vele. Így a Kapuvári, a Káta uidéki bessenyık ma is térdig érı gatyát viselnek, ingujjuk sem lobogószájú, arra mutat, hogy levágták. A hagyományok ilyen csodálatos megırzése mellett feltételezhetjük a következıket: a pestmegyei kátavidékiek határırbessenyık voltak, akik a Bessenyı hazában a Dnyeper folyó menti erıdítéseket ırizték. Ezeknek az erıdöknek nevét Konstantin császár feljegyezte, mondván, hogy a kelet felıl jött bessenyıknek (patinák) a Dnyeper folyó menti határukon 6 váruk van. Az elsı fehér kıbıl épült; a második Tankátai, a harmadik Kraknakátai; a negyedik Szalmakátai, sz ötıdik Szakakátai (Szaka = szkíta), a hatodik Giaiukátai nevet viseli. Ezeket a határır bessenyıket az Árpádok telepítési politikája szétszórva juttatja földhöz. Pest megye északkeleti részében 7 községet ülnek meg. A XII. században ezek: Nagykáta, Szentmártonkáta, Egreskáta, Szenttamáskáta, Boldogasszonykáta, Csekekáta, Szentlırinckáta. Káta nemzetség innen indul el, egyik ága azonban Szatmárba szakad. A nemzetség hadi és nemzetiségi jelvénye a hatküllıs aranykerék. (V. ö. Karácsonyi János és Csoma József.) T) Hogyan keletkezett nálunk a keresztény lovagkorban egy legenda? A mondaképzıdésnek egyik tanulságos példája Szent László király legendája a kun vitézzel. E legenda elbeszélı és hő ábrázolását, a zalamegyei Turnicsa középkori templomában, Aquila János XIV. századbeli magyar festımővész falfestménynek három képe ırzi. Az elsı képjeleneten a kunok betörnek a magyarok várába és az egyik kun vitéz a nyergébe emelt magyar lánnyal menekül. A második képen árnyas fa alatt megpihennek és a kun vitéz a földön elnyalva, fejét a leány ölébe hajtja. A harmadon Szent László a sereggel megérkezik és a kun vitéz a háta mögé ültetett leánnyal menekül, de védekezésül hátrafelé nyilaz.

126

A falfestmény második, erdei idilljérıl nem szól legenda. Megfejtését dr. Fettich Nándor régészünk adta. (Jász-Kun kongresszus, 1939. VILI. 16.) Nagy Péter cár korában csodás aranykincset találtak Szibériában, kun fejedelmi ruhadíszt, amelynek magas színvonalú ötvösmunkája képbelileg tökéletesen egyezik a fenti képsorozat második jelenetével. "Középkori legendaábrázolásunk tehát a kunokkal kapcsolatban egy olyan képtípust ırzött meg, amely a kunok ıshazájában, Szibériában ısi Pogány monda kifejezıje volt." "E szibériai aranyakat a tudomány a Kr. születése körüli évszázadokból származtatja." İsi ázsiai monda átültetésének és a mondák évezredes fennmaradási lehetıségének bizonyítékát láthatjuk e példából. Valószínőleg a kunok fejedelmi családjának egyik ıséhez kapcsolódó történet lehetett a monda alapja.

127

VI. Turáni népek az emberiség tanítói Fajszármazási ısi turáni legendát dolgozott fel Aeschylos a "Leláncolt Prometheus"-ban. Aeschylos, Euphorion fia, a legnagyobb görög drámaíró mővészetének legérettebb alkotása a "Leláncolt Prometheus". Ezen isteni színjátékot Aeschylos valószínőleg Kr. e. 460 körül írta és Athén színházaiban 2400 évvel ezelıtt játszották. Az isteni színjáték ısi fajszármazási, népvándorlási történetet ıriz. A megkínzott titán az emberiség elsı isteni tanítója. Történetében a megváltás isteni gondolatának legelsı kinyilvánítását találjuk. A titán egyike azon óriásoknak, hısöknek, heroszoknak, akik az ısi népek mitológiáiban szerepelnek. İk a Seregek és Bölcseség Urainak megszemélyesítıi az emberiségben. Mennyei emberek, kiknek kultuszára volt és van felépítve a letőnt és jelenleg élı emberek társadalma. Mert, mint Carlyle mondja: "Hıstisztelet, heroarchia vagy hierarchia, vagyis szentek uralma ez, vagyis azoké, akik az emberiség kiválói, fejlıdésük elımozdítói voltak, és akiknek története maga az emberiség története" Téves volna azt hinnünk, hogy e nagy szellemek mitológiai történeteit, a nemzeteknek róluk szóló legendáit, a róluk szóló népregéket tisztán csak a képzelet szülte. Ezt róluk csak a XIX. század minden konkrét tárgykörön kívül esı gondolatot tagadó szelleme állította. Minden ilyen mítosznak, legendának valódi történeti alapja is van. Azonban mindenkor képletek mögé rejtették a történeteket és ısi tanításokat. A dráma tárgya, a mítosz, nem Aeschylostbl ered, hanem régibb, mini a hellének. Kik voltak a Prometheus-drámában rejlı megváltás gondolatának megteremtıi? Honnan kerültek ebbe az isteni színjátékba azok a mély, isteni tanítások? Feltételezhetjük, hogy az emberiség öntudata ébredésének hajnalhasadásán született. A mítosz szülıi vagy ırzıi turáni népek voltak, azoktól vették át az ókori görögök. 128

A leláncolt Prometheus dráma tárgya egyik titkos misztérium részét képezte. Aristatetes említi Ethikájában Aeschylosnak az Areiopagos törvényszéke elıtt folyt bőnvádi pörét, amelyben azzal vádolták, hogy az egyik drámájában misztériumok szent titkait elárulta. Eustratios, Aristoteles egyik görög kommentátora pedig azt írja, hogy az illetı dráma elıadásakor a botránkozó közönség halálra kereste Aeschylost és csak Dionysos oltára mentette meg. Cicero (tuscul. Quaest.) és alexandriai Kelemen azt is tudják, hogy e drámája miatt szentségtöréssel vádolták meg a költıt az athéniek és halálra-kövezésre ítélték. Aeschylos azonban Siciliába menekült. Az allegorikus titkos és szent misztériumtanítást tehát nem Aeschylos találta ki, hanem csak drámai alakban öntötte azt, amit a papok a sabásiai misztériumokban felfedtek. A sabásiai ünnepély a Mithrás misztérium egyik változata volt, ahol az egyes fajok fejlıdését adták elı. Eredetük az ismeretlenség homályába vész el. Mithrást, a Napot néhány ısi emléken Sabasius-nak hívták és a mísztalógusok Zeussal és Bacchussa (Bacchus és az orpheusi misztériumok is turáni eredetőek és Bacchus ısi szenthelye Scythogol volt) hozzák összeköttetésbe. Sam a misztérium, sem a drámában feldolgozott titkos anyag nem volt a görögök sajátja. (V. ö.: H. P. Blavatsky: Secret Doctrine.) A dráma tárgya: a félisten lehozta az Olympusról a nagy titkot, a teremtı tőz rejtélyét. A nagy tanítónak "az emberek minden tudást csupán neki köszönhetnek". E szentségtelenítésekért Kronosz lesujtja és átadja Zeusznak, aki nem óhajtja azt, hogy az emberiség lelki fejlettsége olyan fokra, emelkedhessen, mint "egy közülünk való", Prometheust a Kaukázus hegységhez láncolják. Ott szenved ezer évig, bilincsekbe verve, máját Zeus sasmadara tépi, majd Zeus villámától sujtva a Tartarusba zuhan. A Kaukázus szikláihoz leláncolt titán jövendıt mond: A Héra által üldözött Io, "a tehénszarvú leányzó" fiat fog szülni, a "sötét Epaphos"-t és ez a "fiú" fel fogja szabadítani Prometheust, a szenvedı emberiséget, saját végzetes adománya alól. Neve: "akinek jönnie kell" a "sötét Epaphos"Dionysos-Sabasius volt. İ az, aki a sabásiai misztériumokban a bölcseség kígyójának alakját vette fel. Ió a holdistennı és az eljövendı új fajnak évája, ısanyja. Ezért a jövendölésért a titán neva Prométheus = elırelátó, elı129

retudó. A latinban Lucifer = tüzethozó. Szanszkritban promatha = tüzetgerjesztı szerszám, vagyis a svastika, (horogkereszt, életkereszt) a szent jel és szerszám a szent tőz gerjesztésére. Prometheus, a "tüzethozó" tehát a megszemélyesített Pramatha, a Véda tőzistenével rokon személyiség. Mati a szanszkritban annyi mint megértés. Promathi pedig Fohát, a tőzisten fia. Felmerül az a kérdés, hogy Prometheusból miért sugárzik a halhatatlan szeretet oly mérhetetlen mértékben a halandó emberek felé? A választ a tragédia adja: "Anyám pedig Themis Gea, – sok néven egy alak". Themis-Gea = a föld szülötte, tehát az "angyalok bukása", vagyis testet öltésének legendája magyarázza a nagy emberszeretetet. Eustahius kimutatja, hogy az Arg-ionok tájszólásában Ió holdat jelentette. Io tehát a hold istennıje és az indó-szkíta-hún fajnak Évája. Prometheus Ió (Ea vagy Anahita)-nak, a Hold fajnak, származását és vándorlását, továbbá Herkulesnek megszületését megjövendöli. A vándorlás a Kaukázus felett a Volga és Kaspitenger mellett az Arimaspok országán át halad, az Ural folyó körül déli irányt vesz és elérí "a vízesést, hol szent Nílusnak édes hullámai sásos oldalon lezúgnak, – s a Nílus-mezı háromszögébe jöttél ; mely messze tájat a sors parancsa már lakul hagyó neked s utódaidnak". Ez a mai földrajzi fogalmainkhoz képest különösen hangzik. Azonban a legrégibb görögök az Indust is Nílusnak nevezték. Nílus vagy Neilos néven nevezi az Indust Nagy Sándor és Virgilius is. A mai napig az Indust a Kala-Bagh vidékein Nil (kék) és Nilah = kékfolyónak nevezik. E helyre már a történelmi idıt megelızıleg finn-ugor népek költöztek. A görög Io (hold) és a kínai jueh (hold) egy jelentéső. A kínaiak holdfajúaknak nevezték (juehti vagy juecsi) azokat a húnokat, akik Kína határvidékérıl Perzsia határvidékére költöztek. Arra vonatkozólag, hogy itt ısi és eredeti turáni, szkíta legendával állunk szemben, görög forrásokra hivatkozom. Herodotos görög történetíró bizonyítja, hogy a szkítáknak Herkulesük volt, akit az összes szkíta törzsek tiszteltek. Herkules görög nemzeti hıs szintén óriás volt, ki földi pályafutása után fé130

listenként az Olympusra került. Alcaeus költı, ki Kr. e. 600 körül élt, szintén énekelt a szkíta herosról ekként: "Achiles, ki a szkíta földön uralkodol" (49-ik töredék). – Herakleai Herodor, aki Kr. e. 515 körül élt, ekként ír: "Herkules szkíta íjjakkal élt, taníttatván bizonyos Teutar nevő szkítától" ... "Prometheus volt a szkíták királya s nem bírván alattvalóinak élelmet adni, mivel a Sas nevezető folyó elárasztotta a lapályokat, bilincsbe verték a szkíták, de a megjelenı Herkules a folyót a tengerbe terelte, innen keletkezett a mese, hogy Herkules megölte a sast, Prometheust pedig feloldotta bilincseibıl" (23. töredék). Firduszi a Sáh-Náme époszában, ısi pélvi nyelvő szentírások és legendák alapján, a föld elsı uralkodóját Kajurnorsz-nak nevezi, aki fiával, Sziamek-kel elvész az Ármány küldte didet (gonosz) elleni harcban, de unokája: Huseng felfedezi a tüzet és tőzoltáron szent tüzet gyujt. Vasat kovácsolni, szántani tanítja az embereket. Ezek az uralkodók a hegyek között laktak. Ezt a vidéket Zajti (Magyar évezredek) a Kaukázus vidéki Kur és Araxes vidékére teszi és ıket szkíta királyoknak veszi. A Fekete-tenger vidéki görög telepesek szkíta forrásokból hallottak bizonyos shámán északi néprıl, akiknek révüléses látóképességükbıl és ily állapotban való emberefeletti megnyilatkozásaikból, megszülettek az egyszemő ciklopsok. A misztalógusok ugyanis a homlok közepén álló szemet a szellemi látásra való képességnek vették. Ilyen óriás volt ama szkíta király is, akit a misztalógusok "elırelátó", "jövendıt mondó" – Prometheusnak neveztek el. Amit azután a görög nép képzete átvett, az a misztériumokban mély erkölcsi tartalmat nyert. Hozzáfőzıdött olyan titkos tanítás, mint pl. a Sabausiai misztériumban, ahol a népek származását legelvontabb módon tanították. Az isteni megváltásnak az eszméjét fejtette kí a Prometheus-legenda, amelyre határozottan azt mondhatom, hogy turáni eredető. Aeschylos maga is a Prometheus leláncoltatását és az egész dráma cselekményét Szkítia, – közelebbi hely: a Kaukázus vidé131

kére helyezi, ezzel is jelezvén, hogy nem görög, hanem szkíta eredető legendával állunk szemben. Zeus, aki az egész emberi fajt "hın kívánta kioltani", a büntetéssel megelızni kívánta, hogy "Prometheus az emberek faját ne védje többé". A tragédiának ezek a mondatai feltőnıen hasonlók a bibliai édenkert tragédiájához. Ott is, mikor az elsı emberpár a bukott angyal, a bölcseség kígyója, oktatását elnyerték és jelképesen éltek a tudás fájának gyümölcsével, úgy az „égszülte kígyónak", mint az elsı emberpárnak bünhödése bekövetkezett. Itt is értelem és érzék nélküli az ember, mielıtt a tudás fájáról nem evett. Tudjuk, hogy Adám és Éva bibliai bőnbeesésének históriája szumír eredető és a zsidók babilóniai fogságuk után hozták magukkal. Ott a szumír Isten paradicsomában lévı életalmafa alatt ülı Adapá-t figyelmeztetik, hogy ne egyen az életnek almafájáról, mert halandóvá válik. – Ádám és Éva neve is átvett, Indiában Adima és Héva. A törökben adom = ember. – Az élet almafája a görög mitológiában is feltalálható. V. ö, a Hesperidák arany almafája és Herkules történetét. Vagy a magyar Tündér Ilonamesékben, ahol egyszemő óriások ırzik az arany almafát. – Allegorikusan: Szt. Jánosnál (Jelenések II. 7.): "A gyıztesnek megengedem, hogy egyék az élet almafájáról, amely az Isten paradicsomában van". Meglepı, hogy a nagy tragédiának eme gondolatai: "Zeus hın kívánta kioltani" az egész emberi fajt, – mennyire egyezik a héberrel. Elohim: "Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színérıl" ... A babyloni Enlil isten, aki így szólt a többi istenekhez: "Ne legyetek irgalommal irántuk! Zajongásuk megszomorított engem" ... Az egyiptomiak "Halottak könyvében" egy halott kérdésére azt feleli Tum: "El fogom pusztítani, amit teremtettem. Vízözön által vízzé lesz ez a föld, mint ahogy kezdetben volt és én egyedül maradok Osirissal". Ezekkel az istenekkel szemben ott van Promptheus, "aki egyedül merte megmenteni ezt a halandó fajt". Vagy ott van a bibliai Noé, vagy a szumír Utnapistim, – akik mind turánok. 132

Az égi tőz lehozatala kaukázusi eredető legenda és ott született, ahol a Bakui folyton égı naphtaforrásokat, a tőztisztelı Zarathustra népének tőztemplomait találjuk. Hodgson Brian Houghton (Mongolian affinities of the Caucasians) megállapítja, hogy a Kaukázus népei turániak és a Cserkeszek és Georgiaiak ugor vérrel kevert népek. A kaukázusi Kur és Araxes folyók és a Meotisz vidékén az u. n. királyi szkíták települtek már a Kr. e. 1300-600 években. Kr. e. 1000 körül Pourusaspa, vagyis a lovas Pórus volt a királyuk, Zarathustra atyja. İsi települési helye ez a szabír (hún) – déli ugor népnek, – akik a magyarság egyik alkotóeleme. Ezek után nem lesz olyan délibábot kergetı romantikus állítás az, hogy a fentihez hasonló mondaanyagunk volt. Elveszett legendaanyagunk bizonyára felölelte a világ és az elsı emberpár, teremtését, az özönvíz és egyéb vallási körbe is vonható történéseket, ısi emlékezéseket.

133

VII. A Herkules legenda indo-szkítha-hún eredető. James Tod: Annals and antiquites of Rajasthan c. munkájában bebizonyítja, hogy a világ legnagyobb hıskölteménye és szentírása, a Mahabharata nem árja eredető, mert szerzıje Vyasa indoszkíta-hún, a Buda (Budha) által alapított Holdfajból. – Vyasa a családfáját is levezeti a Mahabharátában. E szerint Vyasa indo-szkíta hún Hari nemzetségbıl való Santanu-nak, Delhi uralkodójának volt a fia. Anyja Yojánagandha, egy, halász leánya lévén, így a származása törvénytelen volt. Santanu törvényes fiának, Vichitravirjának csak leányai születtek és ezeknek szellemi apja és tanítója lett Vyasa. Ezek közül az egyiket, Pandafát feleségül vette. Az uralkodó családban ı lévén az egyetlen férfiutód, így az unokahúgától született fia: Panda lett Indranastha ura. A Mari nemzetségbıl származó Vyasa, mint a nemzetség feje Harikul-es nevet viselte. Utódjai egyenes vonalban 31 emberöltın át Kr. e. 610-ig uralkodtak Pandavában (Delhi), míg egy vérbeli herceg meg nem fosztotta az utolsó Panda királyt trónjától és életétıl. Arrianos, Nagy Sándor történetírója szerint Herkules, Zeus fia Indiában járt. Diodoros említi, hogy Herkules az Indusok közt született. A Radzsput népek hadistene: Hara és a Mahábharata jelentése – a nagy Hara, vagy Hari törzs története. Hara-hunák a kutai és bundii indiai hún fejedelmek, kiknek melléknevük bahadun = bátor. Itt is, mint a hún-török népeknél, az istenségtıl származó törzs feje Vyaso, az ,"Ég fia", aki Harikules. Yadu (Yadava) a Buda (Budha) által alapított Hold (Inda) nemzetségnek leghíresebb ısi törzse, az Úr Krishna fiaitól származtatják magukat. E törzs legfiatalabb ága a Jareja nép, kik vándorlásukban az Indus völgyében megtelepedtek, a Harikula tırzssel együtt. Nagy Sándor is harcolt egy Flarikula fejedetem: Sambos ellen. (Tod id. m.). Kusán-húnok több indiai érme maradt fenn, amelyeken Herkulest ábrázolták. 134

VIII. "Kígyók" a mágus papok címe. Herodotos második mondájában szimbólikus, ezoterikus képeket találunk. Barlangban kél egybe a félisten Herkules az aszszonykígyóval. A barlangok, piramisok beavató helyek voltak, ami e legendában határozottan arra mutat, mert kígyótestő nırıl van szó, tehát egy emberfölötti lényrıl. A kígyó az észbeli fejlettséget, mágus képességet példázza. Erre vonatkozólag bıvebben magyarázok az alábbiakban. Kézai krónikájában kikel Orosius véleménye ellen, aki a húnok származásáról elıadja, hogy ıseink a boszorkány allrunoknak, a szkítai pusztában kóborgó tisztátalan szellemekkel való ölelésébıl származnak. Ebbıl kimutatja, hogy a magyarok ısei lator ördögök voltak. Ez a gonosz beállítás téves átvételbıl keletkezett. Jornandes írt errıl száz évvel Attila halála után, hún hagyomány alapján. Az elfogult Orosius elferdítve adta vissza a gót Jornandes "alliorume" szavát, amely szó az ısgermán "allrunn = mindentudó" nevet jelenti. Tehát még ebbıl a győlöletsugallta írásból is felragyog a mindentudó, tehát beavatott emberfölötti lénynek, aki "kígyó" – ısi legendája.∗ A "kígyó" tisztelete valamikor az egész földön el volt terjedve. A "bölcseknek", az ısidık nagy beavatott mágusainak "kígyó" és "sárkány" nevet adtak. İk tanították az embereket a misztériumokra. A "kígyó" jelképének magyarázata sokféle, de mindig rejtett. Egyik legelvontabb jelentésében a folytatólagos, sorozatos megújhodásnak, a halhatatlanságnak és idınek volt a jelképe. A hindu és tibeti papi beavatattak. "Naga" = "kígyók" voltak és a kelta druidák szintén ,,kígyónak" nevezték magukat. "Én kígyó vagyok, én druida vagyok!" – kiáltották. Minden nép ısi mítoszában felleljük a "kígyót", a Genesisben a fával együtt ábrázolva, ami a szumír Adapa mítoszból jött. A "kígyó" az életfájának gyümölcsét nyujtja. Mindegyik ısi mitológiában szereplı kígyó és sárkány hétfejő, minden faj számára egy ∗

Attila a kígyóévben hal meg!

135

fej; az "örökkévalóság kígyójától" Anantától, a hétfejő akkádiai kígyón keresztül, a magyar néprege hétfejő sárkányáig, amelyre a garabonc ül fel. Összefügg a sárkány minden pogány teológiában a holdnak tiszteletével. A kínai mítosz szerint sárkány falja le az égrıl a holdat. A Szőz vagy Madonna a mitikus sárkányon áll, mely eltaposva lába alatt fekszik. A sárkány feje és farka a hold fel- és leszálló csomópontját jelentik a keleti csillagászatban. A hinduk Fohátot kígyóval ábrázolták, amely képzet összefügg az "örökké valóság kígyójának", az Istennek eszméjével. Hasonló a héber szeráfok jelentése, amely tüzesszárnyú kígyót jelent. A farkába harapó kígyó az örök körforgás jelképe. A hermetikus bölcseletben pedig az ısanyagba ömlött életet jelenti. A hindu "Naga" kígyóisten a héberben, "Nakosh", tehát átvett fogalom, amely egyúttal a zsidóban rezet is jelent. A réz jelentése a nıi princípium, ebbıl megfejthetı a zsidók rézkígyójának alacsony értelme. Az Osiris homlokán levı Ureus kígyó, a Brahma, Visnu és Siva fején levı Naga kígyóisten is, az Ökkévalóság jelképe. Az emberben lappangó emberfeletti erık Kundalini kígyója a "tüzes erő". Krisztus azért mondja tanítványainak: "Legyeték okosak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok!" Ebben az értelemben veendı Pallas Athene kígyója. Nálunk a sárkány-rend jelvénye a farkába harapó sárkány volt. Végül a tüzetokádó sárkány a kozmikus tüzet jelentette. Ha keressük a "sárkány és kígyó" tisztelet ısmagyar nyomait, az ısmagyar sírleletekben sárkányábrázolást találunk. Népmeséink sárkánya a garabonccal (gara = fekete, bonc = pap) , hol tüzet okádva, hol anélkül jelentkezik. (A tőz ez esetben kozmikus jelentéső.) A kígyótisztelet nyomát az ısmagyar települések helyi neveiben feltalálhatjuk: Teté-tlen községek és puszták neveiben. "Tlen" jelentése ma fosztó képzetet jelent, mint hazá-tlan, földetlen szavakban: valamikor sárkányt jelentett. Tetétlenek szent berkek lehettek. E név shámán szertartással kapcsolatban ma is él, valószínőleg Tibetbıl vagy még északibb vidékrıl származott Indiába és ott elfajult. 136

Ri-thlen rettenetes fajtája a fekete mágiának, amelyet az indiai Cherra-poonjee-ban a Khasi hegyekben őznek. Amint a legenda mondja, korszakokkal elıbb thlen-kígyók, sárkányoly laktak a barlangokban és embereket, állatokat felfaltak. Ezt a rettenetes sárkányt (thlen) a helyi Szent György darabokra vágta és minden darabot más-más vidéken elégettek. Egy darabot, amit a Khasi-k kaptak, azt megırizték és ebbıl házi istent készítettek és utódai lettek a ri-ırzık. Az a darab, amit megıriztek, egy thlen-né nıtt és azóta is megszállt egyes brahmin családokat. Hogy ennek a thlennek kegyét megnyerjék és életüket megmentsék; ezek az ırök gyakran asszonyokat és .gyermekeket ölnek meg. A testrıl levágják a láb- és kézkörmöket, ezt hozzák a thlennek és így igen sok fekete mágikus varázslást őznek. (Blavatsky: Glossary 259. lap.) (Khasi = kas, kosár.) Népies regéinkben a sárkány lefalja az égrıl a napot és a holdat. Más variációban királyi szüzet rabol el, a holdkirálynıt. A sárkány különösen a garabonccal függ össze, majd amint a sárkányt nyergelve a felhıbe repül, majd amint ráolvas és bővös erejét kitöltvén rajta, eszközévé teszi. A sámán pap révülését tartják fenn ezek a mondák. Lehet a sárkány asztrális-jelképes jelentéső, tehát a legelvontabb ısi kinyilatkoztatás hagyománya. Babilonban Bál, vagy Bel isten tidszteletére, Egyiptomban Therumtisnak, Athénben Athene Pallas tiszteletére kígyókat tartottak és jóslásra használták. Népregéinkben, a hétfejő sárkány tüzet okád és a hetedik fejében van ördöngössége. A sárkánnyal hajnal elıtt kell küzdeni, mert a nap erıt ad neki. Ez a kozmikus erı beavatkozását jelenti. (Herkules is a hétfejő Hydrát gyızte le.) A hét fejő sárkány ısi mítoszunk maradványa. İsi emlékezés felújítása Róbert Károly sárkányölı Szt. György lovagrendjének és Zsigmond sárkányrendjének jelvénye. İsi nemzetségeink jelvényeiben is szerepei a sárkány. Pl. a Báthoriaknál a címer 3 sárkányfoga. Sárkány etimologiailag Char vagy charrukhán = fejedelem címe volt (kharkas). Kígyó és sárkány csak a középkorban lett a gonosz ábrázolója.

137

IX. A nyugati keresztény kultúra a húnok, kazárok, magyarok és bolgárok nélkül ki nem fejlıdhetett volna 1. Az elızı fejezetben kifejtettem, hogy Attila húnjai törték össze a római légiók által behozott és nagy erıre kapott Mazda vallásból származott mithraizmust és ezzel a kereszténység gyors elterjedését mozdították elı. 2. A nagy Kazárbirodalom akasztotta meg a mohamanedánizmusnak Európára ualó átterjedését: Ugyanis 637 körül az arabok a perzsa birodalmat megsemmisítették és hódításukat észak felé, a Kaspi-tó keleti partján lakó törökfajú népeke kiterjesztették, a Kaspi-tó nyugati felén azonban a kazárok a hódítókat megakasztották. r 3. A magyar államalapátás pedig a legnagyobb hatással volt a keresztény európai kultúra kialakulásában. A nyomon követı rokonfajú lovasnépek rohamait mi fogtuk fel és sorstársunk, a rokon bolgár nép a Balkánon. Sajátos keleti hadmővészetünk nélkül a népvándorlás fergetegszerő rohamai. átcsaptak volna rajtunk és egész Európa néprajza. keresztény kultúrája, sıt a nyugati népek világuralma is másként alakult volna. Róma, és Bizánc keresztény kultúrájának zászlóvivıi és pajzsai lettek a magyar és bolgár ısök. Mi lett volna, ha félreáll, vagy ha a rokonfajú népekkel, a mongol sereggel, vagy az ozmán törökséggel együtt menetelt volna a magyar? Európa védelmében szörnyen kivéreztünk. Békés élet mellett a mai 12 millió helyett legkevesebb 30 millió színmagyarnak kellene e földön élnie

138

X. Az ısmagyar vallásról Az ısmagyar vallásról írott emlék nincs, ezért következtetés alapján keresték nyomait a mai magyar nyelvben, népmesékben, népies szokásokban. Következtethetünk a honfoglaló magyarság etikai, kultúrális, politikai, jogi és etnográfiai fejlettségébıl. Utalást találunk ugyan az ısvallásra az egykori kútfıknél, de azokat kellı mértékben nem értékelték. A XIX. század kritikusainak nagy hibája volt, hogy mindent tagadásba vettek, ami nem az ı rendszerük alapján épült fel és nem fogadtak el adatokat, amelyeket konkrét bizonyítékokkal alátámasztva nem láttak. Sıt még az ilyen adatokat is átszőrték az ı sajátos szemszögükbıl kiindult beállítottsággal. Ezt az embertípust úgy lehetne jellemezni, mint a vallásújítás korában Angliában felmerült puritánok túlhajtott típusait. Csodálatos rövidlátással ezek az emberiség gyermekkorát lehetetlen rövidre fogták s így rejtéllyel álltak szemben, amikor a történelmi kor hajnalán megjelent emberiséget már igen magas kultúrális és fıleg etikai fejlettségőnek találták. Megzavarta ıket, hogy az egyiptomi elsı fáraók és a szumírok magas kultúrája mellett ott találták egyidıben a kıkorszakbeli népek kultúráját is. Erre teóriát állítottak fel, amely szerint ezek a kiváltságos népek, mint az ókori római, görög, egyiptomi, szumír, asszír, stb. népek, nagyon gyors mértékben, ismert hazájukban kifejleszthettek egy helyi igen magas kultúrát, ami, miként a sötétben egy Láng, fellobbant és ismét eltőnt az általános sötétségben. Szerintük a többi népfaj egyforma sötétségben élt Euráziában, s a népvándorlás korában rendkívül nagy erkölcsi és kulturális primitívséggel jelent meg. Ezek a tudósok az eszmék lényegébe nem ha toltak be. Filológusok általában véve mit értenek mitológia alatt? Görög vagy római, vagy egyiptomi mitológia alatt mit írtak meg? Oly mitológiai meséket, amelyek a magasmőveltségő népeknél primitív erkölcsi felfogás központjába helyezik az istenségeket. Ahol Zeus joviális törzsfı, telve szangvinikus életörömökkel, s hasonlóképen az egész Olympus pajkos, sok esetben a családi élet tisztaságát megcsúfoló istenségek és heroszok gyülekezete. 139

E legendák azonban a vallás lényegét nem fedték. Költı fantáziájában született, összegyőjtött népies regék, – amik ma is születnek, – voltak ezek a mítoszi történetek. Ha ma megsemmisülne a keresztény vallás etikája és több évezred mulva hasonló kritikusok a kereszténység lényegét, etikáját egyedül a fennmaradó népmesékbıl akarnál megismerni, oda jutnának, ahová a jelenlegi kritikosok jutottak a görög-római mitológiával. Hasonló mitológiai népi mesék ma is keletkeznek. A nép ma is mesél. Filológusok nyúltak e kérdéshez és nem vallásfilozófusok. Még ha egy római pap lépne elénk az ókor ködébıl, az sem nyújthatná azonban a vallása, lényegét, mert mindenkor úgy volt, van és lesz, hogy az átlag nép részére a vallás tanítása exoterikus. A mővelt, a lelkileg fejlett keveseknek szólt a tanítás ezoterikus része. Ez a tulajdonképem lényeg, ami a megírt és fennmaradt mitológiai emlékek mögött a dolgok igazi lényegét, az ısi bölcseség egy részét adhatta. Görögországban, Rómában, Egyiptomban, Babylonban stb. az ezoterikus tanítás kevés választott részére misztériumokban folyt le. Mivel ezek a tanítások titkosak voltak, ezért csak kevés nyom maradt fenn. Utalok arra, hogy a kereszténység korai századaiban szintén volt misztériumi tanítás. Maga Krisztus is többször mondja, "házban" beszél. Amikor azt mondja: "nem bírtok el többet" ..., vagy "akinek füle van a hallásra, az hallja ...". Sıt a titkosságra is figyelmeztet: "Ne vessétek az igazgyöngyöt a disznók elé". A vallások igazi lényege tehát titkos volt minden idıben. Az ısmagyar vallást, ha kutatjuk, csak nyomokat találunk, mely nyomok azonban mint drágakövek, oly becsesek, mert következtetéseket vonhatunk le az exoterikus és ezoterikus vallási felfogásra egyaránt. Filológusaink minden adatot, amit Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Csengery Antal vagy Kállay magyar mithológiánkban felhoznak, vagy tagadásba vesznek, vagy primitív értékre szállítanak le. A mindent tagadás logikátlan kritika és romboló. Tehát ismerjék el, hagy nincs adat, és akkor ne vonjanak le következtetést az etikai fejlettség primitív voltára. Mondják, hogy nem tudunk 140

semmit az ısvallásról, s ne mondják, hogy csak primitívségeket találunk. mert az ı szőrıjükön keresztül csak azt vélték látni. Az ısmagyarok magas fejlettsége mellett nem lehet azt feltételezni, hagy nem volt olyan értelemben vett magasfokú istenhitük, mítoszaik, mint a görögöknek vagy a germánoknak, hanem mitikus meséik, melyek legfeljebb csak démonhitre vonatkoztak és valláauk csak a köveinél, fáknál tartott kezdetleges természetimádat lehetett. Oly magas kultúránál, amelyben éltek, ezt logikátlan feltételezni. Amit ık állítanak, azt a primitívséget csak az afrikai vagy az ausztráliai szigettenger vad népeinél tételezhetjük fel. Ázsia közepébıl elıretört hún véreink shámán hitvilága a természet rejtett titkainak bıséges ismeretén alapult. Amint a Shambala fejezetben elmondottam, amit Kırösi Csoma Sándor a tibeti buddhista kolostorokban "Idık köre", vagyis "Kala Chakra" néven tanulmányozott, ez a vallási rendszer az ısi hún vallási központokból indult el és mint Adi-Buddha-rendszer hódította meg Észak-India és Tibet buddhistáit. Az ısi vallási központokból elindult mágus papok terjesztették el Médiában és Perzsiában a húnok vallását, mely az Avesztavallás ısi formájává lett. Harlez professzor szerint (Introduction to the Avesta) az avesztai Mazda vallás sohasem volt igazában a perzsa nép vallása. A húnok késıbb már Zarathustra vallási reformját nem voltak hajlandók elfogadni. Irán és Turán közötti ezt a vallásháborút írja le Firduzi a Sahname c. hısi époszában. A húnok vallása a mazdahit volt és ha nem is volt a tiszta zoroaszteri vallás, mégis rokona volt. Legalább is igen sok mazdahitő élt országukban. Olyan fehér-húr centrumokban, mint Chagan, Khatal, Balokk, Bokhara és Gurzastan, Mobad-ok éltek, tőztemplomokba jártak és Baz és Barsammal imádkoztak. Behram sassan király 427 körül elfogta a hún Khákán feleségét, a nagy Khatunt és egyily tőztemplomába vitte, mint foglyot, templomi szolgálatra. Ez a tény arra mutat, hogy a hún király és felesége mazda-hitő volt. (Modi: A húnok ısi történelme.) Baktriában lakó Kusánok (Juecsi húnok) iráni kultúrhatásra Mithrát, Anahitát imádják és a Szent tüzet tisztelik. Uralkodójuk a sah címet veszi fel. (V. ö. McGovern i. m.) 141

A finn-ugor népek délkeleti ágából származó Onogur ıseink vallásos fejlıdésére gedíg közvetlen szomszédaik, az indoszkíták, perzsák, kazár-húnok és pártusok voltak hatással. A szumírok ısi mágus vallása mindezen népek vallására kihatással volt. A mágus vallás ugyanis túlélte a szumírokat, sıt az utód Asszír és Babilon birodalmakat ís. Róma késı századaiban a császári udvarokban ott találjuk a mágus papokat, mint nélkülözhetetlen esillagászakat és jósokat. Onogur ıseink vallása és a késıbb rátelepedett hónok vallása tehát hasonló volt: mágizmussal kevert Mazda-hit, amit: "Pártus ıs elvek"-nek neveztek. Törökfajú népeket, így honfoglaló ıseinket is, nagyfokú türelem jellemezte a mások vallása irányában. Az uralkodó vallás mellett a honfoglaló magyarságnál nyomoly vannak arra is, hogy voltak kötettük buddhisták és mohamedánok is. Ez utóbbiakat böszörményeknek nevezték. A kereszténység is ismert volt közöttük: Tudjuk, hogy a kubáni ıshazában az elsı keresztény magyar vértanu Gorda volt. Az, hogy a IX-X. századbeli ısmagyaroknál ilyen nagy vallási türelem volt, nem zárja ki, hogy az ısi magyar vallás uralkodó és domináló vallás volt. Ahura-Mazdá-hoz és Ardvisura-Anahitá-hoz (Boldogaszszony) fohászkodó mazdayaznán hitük mellett bizonyítanak a következık: 1. A magyarak a tőzimádó perzsa, vallást követik, – írja a IX. században ıseinknél megfordult Ibn Rusztah arab kereskedı. Ugyanígy nyilatkozik Dsajháni. Abulféda így ír: "A magyarok török nemzet, földjüket a bessenyı (bedzsnák; patinák) és székely tartomány közöttinek mondják, a tüzet imádják". 2. Nap- és tőztiszteletük közismert: Az elsı idegen feljegyzést a német Inohoffer 1026-iki jegyzetében találjuk, mely szerint a tőz körül nagy táncvigalmakat tartottak, népdalokat énekeltek és a tüzet átugrálták. Az ısmagyarok egyik nagy tőzünnepe a keresztelı Szent János napjára esett. 142

Ló- és állatáldozataikat forrásoknál, fáknál, köveknél való istentiszteletüket királyaink törvényei tiltották. 3. – E kultuszra vonatkozó fennmaradt zendbıl eredı szókincsünk: Isten, Ármány, sátán, bálvány, behemót, pártus (parszi?), boszorkány, ocsmány, patvar, ördög, varázs, pap, börzsöny (harson) stb. Ezek a bolgár-török érintkezés ideje elıtt felvett iráni jövevénysxavaink. "Abból a ténybıl – írja Zichy István –, hogy egy nép egy más nép nyelvébıl számos, ú. n, mőveltségi szót vett át, az már törvényszerően következik, hogy az átvevı nép a szavakban jelölt fogalmakat, sıt az egész mőveltséget átvette, melynek körébıl a szavak származnak." Fenti szavak pedig mind a vallási kultuszra vonatkoznak. 4. A téli napforduló Mithrás tiszteletébıl máig is fennmaradt a dunántúli regölés. A vízkereszti naptiszteletet pedig a folyóvízbe gázoló csodafia szarvas regölése tartotta fenn. 5. Két olyan honfoglaló elıkelı sírt ismertünk (Zemplén és Galícia), melybıl kisebb mérető, ezüstbıl vert szakállas férfifej került elı. Ezek a veretek dr. Fettich Nándor meghatározása szerint a Bacchus kultusszal kapcsolatosak. Valószínőnek látszik, hogy a Pomáz határában legutóbb feltárt kultuszhelyen kıbevésett fejek is e kultusszal kapcsolatosak. Mithras napistent Sabasiusnak is hívták és az ısi misztériumokban Zeussal és BacchusDionysos-sal hozták összeköttetésbe. Bacchus kultusza a szíriai Scythopol-ból (szkíták városa) származott. 6. Ötvösmővészetünk szaszanida hatást mutat. A honfoglalók pénzei is. (A szaszanida ornamentika azonban középázsiai halásra fejlıdött ki.) 7. Iráni keltúrhatás alatt álló vidéken éltünk. Összeházasodás folytán keveredés is volt a perzsákkal. 8. A honfoglaló vezérek között Tuhutum a Sahname egyik hısének nevét viseli. 9. Jerney közölt egy I. András korabeli oklevelet, amelyen az olvasható: "Ne wemoaggouc Bardous es eulwec ereus zen Meseit". (Ne imádjuk Pártus ıs elvek erıs szent jeleseit.) Amennyiben ez az oklevél a kritikát kiállja, úgy alapos igazolás a mazda vallásunk mellett. (Jerney János utazása a II. 163. és Magyar Akad, Ertesitı 1850. I, sz. 23. 1. II, sz. 50. 1.) 143

A mazda vallás igen magas erkölcsi fokon álló egy Istent hivı vallás volt, és nem szabad összetéveszteni a mai modern Hanisch-féle ál-mazdaizmussal. A zend-aveszta vallási rendszerét a leghozzáértıbb módon Shams-ul-alma dr. Jivanji Jamshedji Modi parszi professzor foglalta össze. Szerinte a zarathustriánizmus vagy parszüzmus monotheisztikus vallási forma. Egy Isten létében hisz, akit Mazda, Ahura és Ahura-Mazda nevek alatt ismer. A nagy és végtelen világegyetem az İ kezének munkája, İ a Mindenttudó Úr s mint ilyen, İ uralkodik az anyagi és anyagtalan, a testi és lelki, a láthatö és láthatatlan világon. İ a Teremtı és Fenntartó. Ellenırzı atyai kezével összhangot és rendet tart fenn. – Kiemelt jó tulajdonságai a jóakarat, igazságosság, üdvös ellenırzés, jámborság, tökéletesség és halhatatlanság. Ezért az erkölcsi világban az erény elnyeri a maga jutalmát, a vétek a maga büntetését. Ahura-Mazda (összevonva Ormuzd) meghallgatja azok könyörgéseit, akik jámborak gondolataikban, jámborak szavaikban és jámborak tetteikben. Ahura-Mazda vagy Isten, az okok Okozója így Teremtı és Romboló, Gyarapító és Sorvasztó. Zarathustra bölcselete szerint a mi világunk két egymással ellenséges elvnek, a jó elvnek és a gonosz elvnek a mőve; mely mindkettı egy Isten alatt szolgál. A világ története a két elvnek küzdelme. Az ember tevékeny részt vesz e küzdelemben. Ha elérkezik azonban a megjelölt idı, a gonosz elv és a pokol elpusztul, az ember feltámad halottaiból és örökköntartó boldogság fog e világon uralkodni. Minden fény: igazság, jóság és tudás, minden sötétség: hamisság, gonoszság és tudatlanság. A két elv oly elválaszthatatlan, mint a nappal és az éjtszaka és bár egymással szembenállnak, mindkettı nélkülözhetetlen a teremtett világ fenntartásához. Ahura a határtalan fényességben lakozik, a Gonosz (Angra-mainyus) a végtelen éjtszakában. A Bundahis szent könyve szerint gonosz szellem nem mindentudó és nem mindhenható. Azért alaptalan a dualizmus vádja, mert Arimán a zarathustraizmus felfogása szerint hasonló a keresztények ördög fogalmával. Amiként két ısi elv van Ahura-Mazda alatt, melyek létrehozzák a mi anyagi világunkat, azonképen két elv van az emberi természetbe is begyökerezve, amelyek ıt arra bátorítják, hogy jót, 144

vagy arra csábítják, hogy gonoszat tegyen. Beheman, vagyis Jóakarat (a magyar behemót ember) és Akamana, vagyis Rosszakarat befolyást gyakorol az ember gondolataira, szavaira és tetteire. "A legfıbb jó az ember számára, hogy tiszta maradjon születésétıl fogva", – ez a Zarathustra vallás mottója. "Jámborság a jó. gondolatok, jó szavak és jótettek megırzésében áll." A menny kikötıjébe a te biztos révkalauzod, ha nem gondolsz semmi másra, csak az igazságra, ha nem beszélsz mást, csak az igazságot és nem teszel mást, csak tisztességest. A lélek halhatatlan – tanítja ez a vallás és a lélek halhatatlanságának jelképe a fehér Homanövény, mely egyezik a hinduk Soma növényével. Ez az édenkert "Élet fájá"-nak felel meg, melyet itt kerubok, amott számtalan Fravasi, azaz ırszellem ıriz. (Szumírból származott ısi tanítás.) Hisznek a Mennyben és Pokolban. Menny a sugárzás, ragyogás, dicsıség helye. Pokol a homály, sötétség és bőz otthona. A kettıt a "Csinvat" híd köti össze,∗ ahová az elhalt lelkét Srosh angyal harmadnapra a halál után elvezeti Meher Dáver, azaz Meher bíró elé. A bíró leméri az ember tetteit egy mérlegen. Ha jó tettei, vagy rossz tettei lenyomják a mérleget, a mennybe jut, vagy a pokolba taszíttatik, ha egyenlı súlyú a jó és rossz tettei, úgy a "Hamastgehan" (a keresztény purgatórium) helyére jut. Az ember jó és gonosz tettei, miként a pénztıke, akként kamatoznak az életben és a halál után is. A párszi istentiszteleti helyek, mint tőztemplomok ismeretesek. A parszi bár tiszteletet tanusit a tőz iránt, de ez nem imádat. Istenként nem imádják a tüzet, csupán azt a ragyogás, dicsıség és fényesség jelképének tekintik, és mint Isten legtökéletesebb szimbólumát tisztelik. A parszi tüztemplom szentélyében égı láng az Isten jelenlétét jelzi. A templomba szánt tüzet kilencszeres megtisztítási szertartásnak vetik alá. A tüzet sok helyrıl, különbözı társadalmi rangú emberek házától szerzik be, jelezvén ezzel is az emberek egyenlıségét. A tőztemplomok tüzét éjjel nappal táplálják. Amikor a parszi hívı a szent tőz elé járul, a tisztében ∗

A csinvathíd, az arab sirat-borotva-híd, az Edda Bifrost-alvilági-híd, a kínai Woghó-híd azonos fogalmak. Meher Dáver angyal éa az egyiptomi Thot alvilági bíró is egy.

145

eljáró pap a szent tőz hamvát e szavakkal nyujtja át: "Por a porhoz" A tőztemplomon kívül a parszi Isten imádatának templomául tekinti a természetet is, a maga egész nagyszerőségében. * Zarathustra így énekelne: Ahura Mazda bölcs Úr, legszentebb Isten, Tomboló viharban rejtızı Csendesség. Jelképed szent titkát adtad minékünk, Szívünkben gyujtván magasztos égi Tüzed. Szent Tüzed: út Hozzád, rossznak tisztítója, Égi sors jelképe, bőnök bocsánatja. Felajánltam magam Jelképed ırének, Ime hő harcosod szent Tüzedbe lépett, S Ármánytól jött bőnök bennem mind kiégtek. Fegyverem: jó szavak, gondolat és tettek; Vértem: a tisztaság; szentélyem: a Tüzed. Napod virradtáig – ameddig eljövend Lankadatlan küzdök Valóság Teérted! * Az ısi zend nyelv volt a Mazda-hit vallási nyelve és a mágus papok is ezt, a nyelvet használták. E nyelven írták meg az Avesta szent könyvét, azonban ez a nyelv régen kihalt nyelv volt és maguk a perzsák sem értették. Már a Kr. e. 1000 évvel élt Zarathustra vallásos fohászait a mervi vagy keleti atropatánei nyelvjárásban írták meg. * Shamánok természet-törvényeken alapuló mágikus vallása korcs formában, fıleg mint révüléses (önkívületi) állapotban elért jövendölések, ráolvasások, démontisztelet stb. a vogul és több északi szibériai népnél fennmaradt. S`ramán szanszkrit szó és aszkétát, vagyis olyan bölcset jelent, aki mindenrıl lemondott, a semmiség állapotának adta át magát. A kínai chamon, sammun = semmi. 146

A szibériai shamán elıkészület után önkívületi állapotba, révülésbe jut és "lelke a testét elhagyva, eljut azokra a helyekre, amelyekre a bővös éneklés közben elméjét irányította." (Lönnrot.) Látja a multat, a jövıt, a halottakat és a távoli tájakat. Álmokat fejt meg, betegségek okozóit stb. Ezekkel szemben a mágiának magasfokú képviselıi a káldeai máguspapok éppen úgy, mint indiai és tibeti kollégái (yogi, láma) hosszú, minden életmegnyilvánulásukat lekötı gyakorlaton estek át, ahol a tanító (guru) utasítását betartva gondolatkoncentrálással, misztikus elmerüléssel, a légzést szabályozó gyakorlatokkal rendkívüli fizikai és pszichikai képességeket fejlesztettek ki. A legszigorúbb önmegtartóztató élet, egészséges szervezet, elıírt életmód és született készség a haladás fıfeltétele. Cél az emberben rejlı természetfeletti erıit tudatos kifejlesztése, misztikus teológiájuk átélése: A mágusok hazájának Káldeát (Babilonia és Asszíria) és Perzsiát tekintették. Káldea volt azonban a nagy keresztút, ahol Perzsia, India és Egyiptom valamennyi teológiája találkozott. Alap az ıs szumír vallás volt, ami nagy fejlıdésen ment át. Berozosz káld csillagász, Bélus papja Kr. e. 280 táján görög nyelven hazája történetét és vallását megírta, azonban mőve elveszett és csak töredékek maradtak fenn latin és görög írók idézeteiben. Elveszett kozmogoniájával a káld asztronómia és asztrológia, a káld mágusok nagy titka. Más feltalált ékiratos táblákból csak a történelemre vonatkozólag tudunk megfejtést találni. Vallásukra vonatkozólag annyit tudunk, hogy kozmikus és sziderikus volt. Kozmikusnál az Ég (Anu), a föld (Inlil) és a tenger vagy ıskaosz (Inki) istenek háromságával a lég-, föld- és vízkultusz, – sziderikusnál a nap (Utu), hold (Enzu) és a csillag (Istár),∗ istenek háromságával a nap vagy a tőz-, a hold- és csillagkultusz kapcsolódott. İsmagyar vallásban mindezed a kultuszok megvoltak. Számos bizonyítékukat a ma is élı népszokásaink nyomán mitológusaink bıven feltárták.

∗

Istár csillagisten neve a biharmegyei Isztár falu nevével egyezı, ma Esztár a falu neve. Venus-Astarte-Istár a szerelem istennıje.

147

Vatha fia, János 1061-ben visszatért az ısi magyar hitre és Thuróczi azt írja róla, hogy "sok mágust, bőbájos nıt és látót győjtöttek maguk kıré, akiknek igézései igen kedvesek voltak az urak elıtt". Már a bizanci Theophylaktos feljegyezte a magyarok (turkak) papjairól, ahogy jövendıt tudnak mondani. Az ısmagyar papi rend táltosa a mágus pap, akit korai gyermekkorától kezdve nevel ily célra a papi rend. Már születésekor és kora ifjúságában megnyilvánult jelek és képességek kiválasztottá avatták. Táltos nevet Csengery a finn táto, tatos = tudós, bölcs szóból fejti meg. Az ısi bonc az orvos pap volt, kik között az "oltáron nézık" állatorvosok, béljósok voltak. Mesterségüket tanulás útján sajátították el. Az avaroly papja "Taradun" volt, aki tud, tudós, aki a jövendıt elıre látja: (Vámbéry.) Thuróczy "bőbájos nı"-nek nevezi a "boszorkányokat", mely név a perzsa büzürk, büzürgan nagytudományú, bővös jelentéső és csak a keresztény korban lett gonosz jelenaéső. Mai utódaik a javasasszonyok, halottlátók és bábáik. A feketemágus neve garabonc (gara, ill. kara = fekete). A bolgár-törökök mágus papjairól irt a bizánci Zonarosz, feljegyezvén, hogy a hadsereg egyik zugában meghúzódva, a harc folyamán megbővölték és látományaikkal megrémítették az ellenséget. E varázsló papok beavatkozásának tudták be az egyik csatavesztést. * A parszik tőztisztelete a Napkultuszból fakadt. Oltáraikon lobogó kilencszeresen megtisztított szent tőz a Napisten jelképe. A napkultusz a legısibb a világon. A szkítáknál, a római-görög népeknél, a hinduknál és más ısnépeknél is megtalálható az ısi napkultusz nyoma. Egyiptomba Ankhenaton fáraó hozta be az Aton = napkultuszát. Az élı Isten jelenlétének jelképe a tőz, ma a szentélyekben a mécses és gyertyák tüzében jut kifejezésre. Az ısmagyar napkultusz legkifejezıbb szertartása a fehérlóáldozat volt. Az említett napkultusszal egyformán ısi a hold-kultusza, amely a hold jelenségeinek titkához főzıdött. Ez a kultusz oly ısí, mint a világ. Az "éj királynéjá"-nak korrelatív erıi a modern tudomány számára szunnyadnak, de a keleti mágusok természet148

szemlélete bıven behatolt titkaiba. Szertartásai nem voltak egyedül mágikus szertartások, hanem fiziológiai is, amely a természetnek nagyon részletes és alapos ismeretén épült fel. Minden ısi nép tudta, hogy a hold delejessége szülıje, fenntartója és megölıje az életnek, mégpedig fizikai és pszihikai értelemben is. Az ısmagyar holdkultusz nyoma még ma is élénken él népünk szokásaiban. Az ısi húnok pl. csak újholdtól-holdtöltéig kezdtek hadi vállalkozásokba. A húnok császárja, senyője minden reggel szertartás szerint üdvözölte a napot, este a holdat. Minden év elsı hónapjában, a napfordulókor, a törzsfıkkel együtt ünnepélyes áldozatot mutatott be. Az ötödik hónapban az ısöknek, a mennynek, földnek és az istenségnek áldoztak. A kilencedik hónapban általános ünnep volt, amikor számbavették, összeírták a törzsek tagjait és állatállományát. Eskütételkor fehér lovat áldoztak. Csillagkultusz vezette az ısıket az idı szent hetes számához. Az idı kezdete a hetes számon és néven alapult, amint a csillagok mutatták. A göncölszekér hét csillagistenét a holdhét hét napjával kapcsolták össze. A csillagok körforgása a világtájakat adták; a négy világtáj ırzıit, csillagisteneit, melyet a hún-török-kínai népek hétfejő sárkánnyal, az indusok "égi Nagák"-kal (kígyók) személyesítették meg. A 4-szer 7-es beosztás a holdhónap 28 napját adták. A holdhónapban minden holdhétnek meghatározott teológiai és fiziológiai jelentése volt és így a 28 napnak sajátságait jó vagy rossz befolyással ismerték. Az alexandriai neoplatonisták szerint csak az lehetett az igazi mágus vagy kaldeus, aki megszerezte a Hét-Csillagistennı idıszakairól szóló ismeretet vagy tudományt, mert ebben rejlett a világ bölcsesége. Ázsiai török népek az égtájakat és az ott lakó törzseiket színekkel jelölték, amint az elızıkben tárgyaltam. A már említett nap- vagy tőzkultuszon kívül egyéb kultuszaikról a görág Theophylaktos így ír: "A turkok (magyarok) tisztelik a tüzet, a levegıt és a vizet, tisztelik még és énekkel dicsérik a földet, de egyedül imádják és Istennek nevezik azt, aki az eget és földet alkotta".

149

Már Herodotos azt írja a szkítákról, hogy az istenek közül csak a Napot imádják, és ennek lovat áldoznak. Istenképeket, oltárokat és templomokat nem emelnek, kivéve a Hadistennek. A Hadisten oltárát rızsekıtegekbıl magasra emelik, és tetıvel fedik. Minden kerület agy régi kardot állft az oltárra és "ez aztán Ares istenképe". Ennek hoznak véres áldozatot: "Áldoznak barmokat; más állatokat, különöaen lovakat". A húnok, mongolok és ısmagyarok kardkultuszáról már írtam. A pusztaságokon vándorló lovas, nommádok közös tulajdonsága volt e kultusz. Indiába átszármazott hún népek hadistene Hara.∗ A pogány finnek fıistene Ukko volt, akinek pohárral áldoztak. Ukko-pohár felmutatás és abból való áldomásivás az adásvételi szerzıdések megerısítésére szolgált nálunk a Hegyalján még 1660-ban is. "Régi törvény és élı szokás", – mondja Hunfalvy (Magyarország Ethnogr., 244.). Ez az élet kelyhe, amit a sírszobrok alakjai kezükben tartanak. Mongoloknál Onghan és Ongho az az istenség, akinek lovat áldoztak. Ormutag bolgár khán palotájának romjai közt a feliratok "Tangra" – Isten (Tenger) nevét említik. A VIII. századbeli orkhoni sziklafeliratok pedig "türk tengriszz." néven említik a "törökök istenét." Az ısmagyarok természet-kultusza duális. Boldogasszony (Anahyta). Kisasszonyok, Tündér Ilona jó szellemeinek ellenkezıje a Cifra-asszony, a vasorrú bábák stb. Megtelt jó és gonosz szellemekkel az erdı, mezı, a folyók, hegyek, a levegı, stb. óriások, törpék, lidércek, manók, sellık, az ördög, Guta, Fene, Orkán, Tápió és egyéb természeti szellemek befolyásolják az életet. İsrégi hit ez és minden ısi nép mitológiájában megtaláljuk. A fehér és fekete mágia (isteni és ördögi) következik az elıbbiekbıl. A fekete mágia rontása gondolattal, tettet, hanggal véghezvihetı. Ellenük ısi bővös igék (mantram), ráolvasások, bájoló imák segítenek. Minden Ázsiát járt vagy ott lakó nép használt és használ ma is ilyen varázsigét, varázsmondatot. A buddhisták "Ohm, Mani Padme Hum!" igéje ilyen. Nálunk Bornemissza Péter 1578-ban megjelent: "Ördögi kísírtetekrıl, avagy rettenetes ∗

Azonosítható helynevek: Haraly, Háromszék vármegyei és Harastyán, Zala vármegyei községnevek.

150

utálatosságáröl e megfertezett világnak", – továbbá Katona L.: XVII. századbeli ördögőzı könyvecske – ilyen mágikus védelemmel is foglalkozik. A gondolatnak és a kimondott szónak ereje van, de a hang és ritmus szorosan összefüggnek, ezért a megfelelı erık felébresztése végett tanította a mágus pap a varázsszavak, imák kiejtését és eléneklését. Egész életünk minden gondolata és cselekedete fehér (isteni) és fekete (ördögi) mágiából tevıdik össze. Ez a nagy gondolat hozta létre az ok és okozat törvényét. Bőnt a büntetés követi, oly természetei függvényként, hogy e két fogalomra csak egy szavuk volt ıseinknek. Ugyanúgy a szumíroknak is egy szavuk volt. A hinduk Karma törvénye az ok és okozat legmodernebb formáját is magában foglalja. A perzsák e tanítása: "aki bőnt vet, az a pokolban kárhozatot arat", – az ótestamentum szemet-szemért, fogatfogért elve, a mohammedánok kiszmetje, Kalvin praedestinációja egy tırıl fakadta. Az ısi törvény Szent Jánosnál így hangzik "A lélek mondja, hogy munka után édes lesz a nyugalom. Cselekedeteik elkísérik ıket." İsi népek nap-, hold-, csillag-, víz- tés egyéb kultuszából rengeteg szertatás és jelkép származot: át a késıbbi népekhez. Ezek nem másolások, betoldások, vagy hamisítások gyanánt jöttek át, hanem mint ısi szokást tovább használták a mazda hittel, vagy a kereszténység felvétele után is, bár régi jelentésük feledésbe merült, vagy elferdült. İsi lovas-nomád pásztor élet a természet mostohasága és a zsákmányoló vadállatok vagy szomszédok elleni folytonos küzdelem a hısök és ısök tiszteletét, egyben a hierarchia erıs kötelékeit fejlesztették ki. Az ısök tiszteletébıl fakadt a holtak kultusza. A sírleletekbıl sokat következtethetünk ebbeli hiedelmükre. Pénz, edények és használati tárgyak minden ısi sírban feltalálhatók, a lóval temetés és a sírgárda csak turáni lovasnépek szokása volt. Attila haláláról feljegyezték, hogy az országnagyok a gyász jeléül önmagukat megsebesítették. Az elhunyt uralkodó arcán és testén mély sebeket ejtettek, mintha véres csatákból érkezett volna. A Lehel vezér mondája is a túlvilági hiedelemmel van egybekapcsolva. "Te elıttem mégy el, és engem szolgálsz majd a más151

világon!" – ugyanaz, amit Marco Polo feljegyzett a tatár kánok temetésérıl. Az Altáj hegységbe vitték az elhalt kánokat és útközben akivel találkoztak, megölték azzal, hogy: "eredj, szolgáld uradat a másvilágon!". Herodotos a szkíták királyának temetésénél leírja, hogy a törzsfık önmagukon ejtett sebekkel (véres verejtékkel) gyászolnak és ír a sírgárdáról is. * Ösmagyar kultuszhelyre bukkantak 1941 ıszén a pomázi Kartal dőlıben. Erdıkkoszorúzta magas hegyek csodálatos szépségő völgyében, a Holdvilágpatak forrásának fejénél hosszúkás kıbevájt barlang volt a szenthely. Egymástól vették át a népek a kultuszközpontot, mely eredetileg római kıfejtı volt. A további ásatások dönthetik el, hogy e hely "az ısök barlangja", vagy "Mithras kultuszhelye" volt-e? A tukiu-nak nevezett türk néprıl tudjuk, hogy fejedelmük minden évben egy szent barlangba szállt le, melyet az "ısök barlangjá"-nak neveztek és itt áldozatot mutatott be ısei szellemének. Mithras a szikla szülte isten a világ-tőznek és ısfénynek jelképe volt. Anyja és felesége Mithra a tőz istennıje, egyesülésükbıl fiúk, Bordj -tőzhányó, mint ragyogó fénysugár tört elı. Kultuszuk a római légiók révén világvallás lett. Commodus császár óta a római birodalom védıistene lett a "legyızhetetlen Napisten". Mithras szentélyei természetes barlangok vagy kivésett hosszúkás üregek voltak és ennek végén állt Mithras dombormővel ékesített szentekszentje. A testvér bolgár-török népnek is volt ilyen kultuszhelye Mádara-ban. Szent helyükön kultuszfürdı, szentkı és szentbarlang van. A barlang víz mellett, természeti szépséggel áldott helyen, már római és bizánci kultuszhely volt. A barlangban a pomázi barlanghoz hasonlóan rovások vannak. A pomázi kultuszhely közelében népvándorláskori temetı, római táborhely, római hadiút, korai középkori templom és várszerő királyi kastély alapjaira bukkantak. Ókori népeknél egyébként a barlangok és kripták, miként a piramisok is misztériumi beavatóhelyek voltak. 152

* A bolgár Napisten neve Szourva, amely név az indiai Szuria nevébıl származott. Pogánykori kultuszát a keresztény bolgárok még ma is megülik, amirıl a radzsputok szkíta szokásai fejezetben már értekeztem. Mi következtethetı e névbıl? Az, hogy a bolgár-húnok ısi napistenének neve és kultusza középázsiai ısi hún kultúrához tartozik, amit magukkal vittek Indiába, Perzsiába és Európába. Továbbá az egy apától, = Irnik húnjaitól vett közös eredet alapján állíthatom, hogy az ısi napisten neve az ısmagyaroknál nem Mithras volt, hanem a "szurja" szó, vagy legfeljebb annak nagyon közeli kiejtésbeli változata. Ezt az állitásomat alátámasztja a "napszurás" szavunk, amelybıl a nap megszemélyesített romboló hatalma kicseng. Ugyanúgy áll ez a következtetés a bolgártörökök "Tangra" (Tenger) istennevével is. Ilyenformán az ısmagyar Olimposzt így állíthatom össze: I. Kozmikus Istenségek hármassága: 1. Ég: Ukkon, Onghon. (ük-khán). 2. Föld: Boldogasszony (Anahyta) . 3. İskaosz-tenger: Tangra, Tenger. II. Sziderikus istenségek háranassága: 1. Nap és tőz: (Nap ) Szurja, Szourva. 2. Hold: Hold (a holdol és hódol szavunk erre mutat) 3. Csillag: Göncöl.

153

XI. A honfoglaló magyarság mőveltsége. Honfoglaló ıseinket a győlölettel telt nyugati középkori krónikások a legképtelenebb megvilágításban mutatják be. Tudósaink szörnyőködnek ezeken az írásokon, amelyek a honfoglaló magyarokról, mint emberevı, vérivó, nyershússal táplálkozó szörnyekrıl írnak. Az újabbkori külföldi irodalom, noha tompított a régi rágalom nyelvén, mégis olyan pásztor nomád-népnek írja ıseinket, akik vad zsákmányoló harcosok, és igen kezdetleges sátorlakó kultúrával bírnak. Ebbıl kiindulva azt állítják, hogy a keresztény latin és germán népek szervezték meg a pogány magyarság állami és társadalmi életét, a bálványimádás fertıjébıl ık mentették ki és a földmívelésre, iparra, bányászatra, kereskedelemre ık tanították. Általában ami kultúránk van, az Nyugat ajándéka és mi ezer éven át csak kopíroztunk. Ha volt valami, ami sajátosnak látszott, azt is a szláv rabszolgák hozták magukkal. Ennek a lesújtó hiedelemnek mi saját magunk vagyunk az oka. Az elmult évszázad magyar történetírását nem érdekelték ezek a problémák. A magyar kacagányt öltött zsidó, szabadkımőves és megmagyarosodott idegen íróknak, sajtónak, tıkeérdekeltségnek és irányított közhangulatnak, meg a Béccsel egyezkedı politikai áramlatoknak nem kedvezett az ısök magasrendősége. Fajvédelmet, veszélyes reakció felé való elhajlást láttak ebben. Ezért az akkor írt történelmi könyveink ıseink kultúráját néhány hangzatos mondattal intézik el. Ilyen kultúrtörténetírásunk mellett a nyugati írók torz, lesajnáló vagy megvetı írásain nem csodálkozhatunk. Ma már ne sopánkodjunk ezen, de ne is mentegessük magunkat, hanem a modern fiatal tudós gárdánk írja meg az ısmagyar mőveltség összefoglaló tudományos mővét. Legyen ez a könyv félhasábosan több nyelven kinyomtatva és tegyük le azt a nyugati nemzetek tudományos Akadémiáinak asztalára és helyezzük el könyvtáraikban. A népek kultúrcsatájában ezzel gyızelmet aratunk. Könyvemben nem volt célom az ıskultúrával foglalkozni, azonban a történelem nem tárgyalható a kultúra nélkül. Köny154

vemben azt a hívı világnézetet kerestem, amelyben Kırösi Csorna Sándor élt. Kerestem és bennem él a csodás ısi múlt tisztelete, ısi turáni fajtám szeretete, akik a világ mővelıdésének alapjait rakják le, a világ legnagyobb vallásalapítóit, tanítóit, szentjeit adták, hadvezéreik pedig világbirodalmakat hívtak létre. İsi mőveltségünk megismerésénél a kevés írott és a sírleletekbıl elıkerülı tárgyi bizonyítékokon felül erıs támpontunk azoknak a rokon népeknek ısi kultúrája, amelyekbıl kiszakadtunk. A turáni lovas-pásztor népekrıl tudjuk, hogy ık teremtették meg az elsı igazi magaskultúrát. Rátelepedtek a déli paraszt népekre és városállamokat alapítottak, magasrendő vallási, mővészeti, irodalmi kultúrát, politikai és katonai szervezetet hívtak életre. A szumir-akkád és hettiták birodalmai, a kínai és iráni magasmőveltség nélkülük sohasem érte volna el az ismert fokot. Ezt a nézetet vallja Rawlinson Henrik és György (The History of Herodotos). Szerintük volt idı, amikor az ural-altáji népfaj egész Ázsia nyugati részét lakta és magas mőveltségi fokon állt már azelıtt, hogy az árja és sémita civilizáció kifejtıdött volna. Az emberiség történelmének hajnalhasadásán tehát ıseleink a civilizáció terjesztıi fajához tartoztak. A honfoglaló magyarak mőveltségének megítélésénél a faj egész életmegnyilvánulására kiterjedı vizsgálatnak kell lefolyni. Ki kelt terjeszkednünk a vallásra, nyelvre, írásra, az állami és társadalmi szervezetre, történelemre, mővészetre, életmódra és foglalkozásra. Egykorú írók szerint a Balkán vidékére költözött szláv törzsecskék anarchiában és igen alacsony kultúrfokon éltek. Egyetlen szláv sírból sem került elı olyan anyag, amely szláv kultúráról beszélne, csak abból a korból, amikor a szlávok a VII. század végén a bolgár-török hatáson átestek. Ilyen bolgárszlávokat a honfoglalók találtak Erdélyben és a déli részeken, de ezeknél a rokon bolgár-török nép velünk azonos kultúrája állt fenn. Nem mi vettünk át kultúrát a szlávoktól, hanem a közép-volgai törökség, a magyar, kazár és a bolgár vitt nagy szerepet a szláv kultúra kialakításában. 1. Az ısvallásról elızı fejezetben írtam, szükségesnek tartom azonban az egész nagy turáni fajt jellemzı vallási türelem és 155

új eszmék iránti fogékonyság megvilágítására néhány példát felhozni. A hún származású Ming-ti császár meghívására Kashyapa Kr. e. 61-ben az indiai Kashmirból a Himaláján át elindult, hogy az "Ég fiát" a buddhizmus tanaival megismertesse. Pilgrin Püspök a magyarok megtérésérıl írt levelet VII. Benedek pápához 974-ben. Ebben azt írja: "Mert magok a magyarok, ámbár még egy részük a pogányság bilincsében van, a mindenható Isten kegyelmének munkája által, senkinek alattvalóik közül nem tiltják a megkeresztelkedést, sem a papokat nem gátolják, hogy bárhova menjenek. Hanem oly egyetértık a pogányok a keresztényekkel és oly barátságosan vannak egymással, hogy beteljesedni látszik Ezsaiás jövendölése: ‘a farkas és bárány együtt legel, az oroszlán szénát eszik’". Ismeretes a kozárok kagánjának, Dzsingisz khánnak és az ozmán törököknek nagy vallási türelme. Azon kérdéssel szemben, hogy volt-e a magyarságnak mítosza, könyvemben bıven értekeztem. Mítosz töredékekre hivatkoztam a hún-magyar mondakör tárgyalásánál és a világirodalom által megırzött ilyfajta hatásoknál. 2. A honfoglalók nyelvérıl írott emlék nem maradt, de biztosan következtethetünk arra, hogy az minden fogalmat, érzést, gondolatot tökéletesen kifejezett. 3. Írásuk a nyelvet tökéletesen kifejezı betőírás volt, amely a türk betősorral egyezett, Priszkosz már a húnok írástudása mellett tanuskodik. 4. Állami és társadalmi szervezet és a történelem. A támadó bessenyık elıl kitért magyarság etelközi szállásait csak átmeneti otthonnak tekintette. Nagy temetıje volt ez a hely a nyugat felé tartó népeknek. Felmorzsolódtak az észak és kelet felıl jövı állandó nyomás alatt. Így pusztult itt el késıbb a bessenyık, az úzok és a kunok birodalma. Etelközbıl elköltözködni készülı magyarság kémlelı lovasrajokat küldött nyugat felé, hogy a Kárpátok között lakó népeket, az uralmi helyzetet, a felvonulási és települési viszonyokat megismerjék. A portyázó lovascsapattal 156

együtt ment a fejedelem megbízottja, aki az itt lakó néptöredékekkel diplomáciai tárgyalást folytatott és ha lehetett, szövetséget kötött. Ennek kettıs bizonyítéka van. a) Anonymus említi, hogy a székelyek a honfoglaló Árpád elé vonultak és mint a magyarság kilencedik törzse, résztvettek a honfoglalásban. b) A honfoglalást már egy évtizeddel megelızve, 884-ben nagyobb sereggel a Duna vidékén járt a magyarok egyik fı személye, talán Árpád vezér vagy a Gyula, vagy a Horka, a másodfejedelem és udvarába kérte Method érseket, a morvák és csehek nagy szentjét. Method görög nyelven irt életrajzának XVI. fejezetében, a Pannonica Legenda elmondja a találkozást: "Midın a magyarok királya a dunai részekre jött, akarta ıt (Methodot) látni, és ámbár némelyek azt mondogatták és úgy vélekedtek, hogy Method nem fog minden baj nélkül tıle szabadulni, mégis elment ahhoz. A király pedig, mint úrhoz illik, tisztelettel; ünnepélyesen és örömmel fogadta ıt és miként ily férfiúval beszélni illik, beszélt vele és ıt megszeretvén megcsókolta és becses ajándékokkal bocsájtá el ıt, mondván neki: tísztelendı atya emlékezz meg rólam mindig szent imáidban". Ez a mővelt papnak ıszinte vallomása a mővelt nagyúrról. Method korának egyik legmőveltebb, világlátott papja volt, aki beutazta a görög és kazár birodalmat, Bizáncban, Rómában tanult, királyokkal, a német császárral, a pápával összeköttetésben volt. A Duna mellékére, a magyar vezérhez vezetı útja nyilvánvaló, hogy diplomáciai kérdések megtárgyalását célozták. A honfoglalást elı kellett készíteni, hogy az a legkisebb áldozattal, gyors sikerrel megoldható legyed. A Kárpátok, övezte földön három hatalom gyarmatosítási érdekkörébe vont területet kellett felszabadítani a reá nehezedı hatalmi nyomástól. Ezek: az erdélyi és déli részek a bolgár, az északnyugati, a morva szlávok és a pannoniai rész bajor befolyás alatt állt. Ezek hatalmát kellett megtörni és ezt célozták Arnulf császárral 892ben a morva szlávok ellen, a másik vonalon a bolgárok ellen Bizánccal kötött szerzıdések. 157

Ismert dolgok a bolgár hadjárat alatt a bessenyık rohama, mely a magyar törzseket kétfelé szakította. E nemzeti katasztrófából csodálatos szellemi fölénnyel mentik meg a nemzetet vezérei. Újraszervezés és a kunoknak nevezett lázadó kazár törzseknek a törzsszövetségbe bevonása után kezdetét vette a honfoglalás. A fent tárgyalt történelem a magyar nép kulturális állapotának nézıpontjából ma sincs feldolgozva. A további történet, mint az új haza felállítása, az örökletes fejedelemség, a törvényhozó országgyőlések intézménye, a szállásbirtokok megülése, a honvédelem kívánta gyepőrendszer, erıdítések, várak létesítése, a közigazgatás megszervezése, a várispánságok felálítása,∗ továbbá az új birodalom megalapítása után a külhatalmakkal e tény elismertetése, mind olyan hatalmas anyagot felölelı kérdések, amelyeket eddig kellı mértékben nem értékelték, pedig a legnagyobb bizonyíték hiperkulturánk mellett. Mi volt a kalandozásoknak nevezett, 898-tól 970-ig tartó külföldi hadjáratok mélyebb politikai célja? Vizsgálta ezt valaki? – Rablás és kalandvágy nyugati felfogás. – Még eddig nem vizsgálták azt a nézıpontot, hogy a vezéreket nenz vezette-e az az ısi politikai hagyomány, mely a népszövetségekbıl összehozott nagy birodalom alakítását célozta. Az olaszokkal, bajorokkal, szászokkal, majd a bólgárokkal, a bessenyıkkel és oroszokkal kötött szövetségek mit jelentettek? A nagy birodalom vágya nem sikerült. Oka az volt, hogy Attilához, Baján avar kagánhoz és Árpádhoz hasonló nagy vezetı egyéniségünk akkor nem volt, továbbá a nyugati népek megváltozott életformája, ébredı fajtudata nem kedvezett már az ısi tervnek. Hadi mővészetüket irodalmunk bıven tárgyalta. Taktikájuk és stratégiájuk felülmulta minden másfajú nép hadászatát. Tartalékok, cselek, lesek, többszörös arcvonalak alkalmazása mellett a rendkívüli lovasteljesítmények, elképzelhetetlen gyors mozgás, bámulatos begyakoroltság és félelmetes nyilazóképesség, a vasfegyelem és végül az igénytelenség és az idıjárással szemben való ellenállóerı adta mindenekfelett álló fölényüket. Kitőnı fegyvereik voltak, mint a turkesztáni reflex-ijj, amelyet háromszorta ke∗

A várispánság intézménye már Szent István elıtt fennállott. (Lásd: dr. Erdélyi László: Magyar történelem. I. 45. lap.

158

vesebb erıvel lehetett kihúzni, célzása és átütı ereje mégis felülmult minden más nép által használt ifjat, továbbá a szablyájuk, mely még a török népek által használt szablyánál is fejlettebb. Nyugati népek csak akkor tudnak eredményesen ellenállni, amikor magyar harcmodor szerint szervezik át seregüket. Kiváló lóállományuk és kengyelük hallatlan lovasteljesítmények végzésére képesíti ıket. Csapataik eljutank az Atlantióceánig, az Északi-, a Földközi-, Égei-, Fekete-tengerek partjáig. Spanyolország északkeleti részétıl az olasz félsziget legdélibb részéig, Brementıl a Márvány-tengerig minden földön, hegyen végigszáguldanak. Velencét lóhátról ostromolják. Az ókor és a legújabb kor legnagyobb haditeljesítménye Hannibálnak és Napoleonnak az Alpok égbenyúló hegyóriásain, a nagy-szentbernárdhegyi hágón át, Felsı-Olaszországba történt átkelésük volt. A történelem fejezeteket szentel a csodálatos haditénynek. A honfoglaló magyarok seregei hétszer keltek át az Alpokon. Szalárd vagy Szoárd vezér 924-ben Olaszországból a nagyszentbernárdhegyi hágón át Felsı-Burgundiába csapott és óriási zsákmányával ugyanazon az úton tért vissza. 935-ben ugyanezt az utat járják, oda és vissza. 951-ben az Alpokon átkelve Aquitániába csapnak és ugyanazon az úton térnek vissza. Végül Bulcsú vezér 954-ben hatalmas sereggel végigsarcolja a mai Hollandiát, Belgiumot és Franciaországot és április végén átkel az Alpokon Felsı-Olaszországba. Ezekrıl a hatalmas haditényekrıl mit sem hall a magyar közönség. Pedig ezeket a bravúros teljesítményeket nagy seregek hatalmas lóállománnyal, szekerekkel, hadi gépekkel, óriási és terhes hadizsákmánnyal, beteg és sebesült katonákkal, nıkbıl, férfiakból és gyermekekbıl álló hadifoglyokkal hajtották végre. Méltán sorakoznak Hannibál és Nagy Napóleon legnagyobb haditetteihez. Kiváló hadellátásuk megkönnyítette mozgásukat. Mének és kancák hússal és tejjel látták el ıket, azonkívül tarisznyáikban szárított, füstölt húst és tésztát (kolbász és konzerv) vittek magukkal. Csapataik közelharcban kürtjelre, nagy távolságokra pedig fényjeladásra mozogtak. Hadisebészetük magas fokát a honfoglaló sírokból elıkerült trepanált koponyák és a sérült koponyán az agy védelmére készített ezüstlemezek igazolják. 159

* Az ókori görögök a szkíták jó törvényeit magasztalják. Ez ısi örökségünk volt. Jogtörténészeink mégis keveset mondanak arról, hogy a törvényeink és jogszokásaink közül mi volt az ısi örökség, az eredeti és melyek az átvett, vagy továbbfejlesztett szabályok. A Váradi Regestrum – mely a tatárjárás elıtti Magyarország társadalmának hő tükrét mutatja, – a magyar nı olyan magas jogállásáról ad számot, amelyet a nyugati nemzetek nıi még mn sem érhettek el. Werbıczy Tripartituma, – mely a mohácsi vész elıtti Magyarország élı jogszokásainak győjteménye és magánjogunknak ma ís az alapja, – szintén nincs még számbavéve atekintetben, hogy mely szabályokat tekinthetjük ısi örökségnek. 5. A magyar nép mővészete még ma is sok ısi, keletrıl hozott emlékkel él. Az építészeti ornamentikában, a szövı-, hímzı-, varró-technikánk díszítéseiben sok ısi, ázsiai, iráni és indiai bún kultúrát ırzünk. A kapudíszek és a hímzések ismert motívumai mellett a páva és a pávatoll jellegzetes magyar ábrázolására hivatkozom, amely Huszka szerint csak nálunk és az indiai mővészetben honos. Az ısi indiai irodalom a pávatolldíszt mint szabír nemzeti jelleget említi. (Hevesy id. m.) India húnfajú képei által lakott vidékrıl Zajti Ferenc gyönyörő régi szıttes és nıi kézimunka-győjteményt hozott haza. Hóman Bálint kultuszminiszterünk nagy érdemének tudható be, hogy e győjtemény a KeletÁzsiai Múzeumba került és ott ırzött bizonysága annak a valóságnak, hogy az indiai húnok szövı-, hímzı-technikája, valamint a batikolt munkák rajzai és motívumai Európában csak nálunk mutat csodálatos egyezést. İseink őzték a szobrászatot is. Egyik híres sírszoborról már Kézai is megemlékezik. Ezek kelet felé nézı, csészét, az élet kelyhét tartó férfi- vagy nı-szobrok nagy tömegben kerültek elı déli Oroszországban. Bulgáriában, Endzsében, Mádara mellett találtak hasonló férfit és nıt ábrázoló sírszobrot. Magyar neve kép (képmás) ısbolgár neve käp volt. Az ısmagyar szobrászatra és építészetre vonatkozó következtetéseket Bendefy László: A magyarság kaukázusi ıshazája c. mőve alapján kialakíthatjuk ha egybevetjük Géza fejedelem és Szent István által épített esztergomi királyi palota, a pannonhalmi, pécsi, stb. vázak, bazilikák, 160

templomok építkezéseinél a nyugati formák mellett érvényesült ısi pogány hatásokat. Zenekultúránk ısi ázsiai török zene volt, amint ezt népi zenénk ma is bizonyítja. Zenekarunk kobzos, sípos és dobos hangszerekbıl állt. Voltak hivatalos, intézményesen szervezett énekmondóink, a regısök, akik mnemotechnikai (ismétlı) módszerrel ırizték meg a hısi énekek szövegét. St. Galleni kalandozás alkalmával daloltak és táncottak. A honfoglaló ısök pompaszeretetérıd írt az arab Gurdézi, mondván: "A magyarok bátrak, jó kinézésőek és tekintélyesek. Ruházatjuk színes selyemszövetbıl készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelık". Fettich Nándor: (A honfoglaló magyarság fémmővessége) szerint "a magyarok gazdag fölszereléseiben és díszítményeiben uralkodó az ezüst, sıt azt mondhajuk, hogy egyetlen történeti nép sincs, amelynek anyagi kultúrája annyira jellemzı volna az ezüst, mint a magyaréra. Az ısmagyar fémmővességére az ezüst alkalmazása nyomta rá a maga bélyegét. Az ezüst-nyersanyagnak beszerzése az akkori világ nagy ezüsttermelı országaival, az arab birodalom területével van összefüggésben. E nyersanyagnak ilyen nagy tömegben való föllépése a magyaroknál az intenzív kereskedelmi forgalomban leli magyarázatát". A pompaszeretét legkifejezıbben ruházatukban, díszöltözeteikben érvényesült, de fegyverzetük, lószerszámaik formája és díszítése is magasfokú ízlésükrıl tanuskodik. Díszítı mővészetük az állati alakokat, növényi és mértani alakokká stilizálta, amelyeket fegyvereiken, szerszámaikon, ruhadíszeiken és faragásaikon kifejezésre juttattak. İsmagyar ornamentika van a pécsi bazilika dombormővein és oszlopfıjén. Ruházatuk térdig érı ujjas fehér vászoning, bı gatya, vagy szők nadrág, ujjatlan térdnél csipkézett színes mellény és combig érı ujjas felöltı "kabad" volt. Lovasköpeny a mente, a "mandyae", amit a bizánci udvarbeliek is átvettek. Pitykés, csatos övük a szabadembert jelentette. Csizmájuk fölhajló hegyes orrú, kislábfejő, sarok nélküli és ez bizánci divattá vált. Rossz idıben szürt, subát öltöttek. Karimátlan, hegyes nemez, vagy prémes 161

bırsüveget viseltek. A nık ruhája bokáig, vagy térdig ért és hidegben mentét vettek fel. E viseletek egy évezred óta lényegileg nem változtak. Ezek az ısi formák átszármaztak a nyugati népekhez és így Európa ruházkodási kultúráját mi adtuk. Újabban bıvebben írnak magasfokú fürdıkultúránkról. Ez az ısi vízkultusszal volt egybekötve, mert a pogány bolgár-török Madarai központban találtak egy kıbevésett fürdımedencét, amely a rituális fürdés céljait szolgálta. Az ısmagyaroknak cserzett bır tábori fürdıkádjaik voltaik. Attila palotája sáncokkal védett, bekerített, díszesen faragott tornyos épületbıl vagy épületcsoportokból állt, és kıbıl épült a fürdıháza. Attila hún népe nem volt nomád lovas pásztornép, amint azt a történészek helytelenül vagy meggondolatlanul állítják, mert Attilánnak Priscos rhetor szerint állandó fıvárosa volt, ahol fıhadiszállását is tartotta. A Duna-Tisza közére teszik a fatönkökbıl épült, a mai divatos blokkházakhoz hasonlóan épült fıvárost. Az ısmagyar hagyomány Buda társkirály által épített várost (Sycambria) tartja Attila fıvárosának. Az ısi város helyét eddig az óbudai részeken keresték. Pomázon, a klisszai dombon 1940ben feltárt, ú. n. "Királynıi vár" valószinősíti azt a feltevést, hogy az ısi hún város a szentendrei Danakönyök és a Pilis-hegység által védett helyen (Pomáz község határában) húzódó római limes kiépített katonai táborhelyére épült. 6. Életmódról és foglalkozásról a bizánci írók alapján megállapíthatjuk, hogy az állattenyésztésen, mint fıfoglalkozáson kívül a földet szolgáikkal mőveltették és méhészetet őztek. A hiteles pannonhalmi alapító oklevél a pannonhegyi Szent Márton monostor apátja részére rendelte a somogyi ispánság minden birtoknak, szılı- és gabonatermésének, továbbá vámjövedelmeinek tizedét. Tehát szılımővelés is volt nálunk. Ötvös- és fegyveriparunk – mely magán viseli az ısi ázsiai török, az újabb iráni, indiai, szkítaszarmata hatásokat, – korának legfejlettebb ipara és mővészete. Élénk hatással járult hozzá az északi és nyugati germán népek ötvös iparának és mővészetének kifejlesztéséhez. 162

Fejlett kisipara volt a textíliáknak, amit a takács, szabó és sok más ısi rokonszavunk bizonyít. Még az ısi kaukázusi ıshazában gazdasági kérdéseink között a legelsı helyen a különféle bırökkel és nemes prémekkel való kereskedés állt. Tehát fejlett volt a szőcs- és bırkisiparunk is. Nagyon fejlett volt a kereskedelmünk. Miként Fettich bizonyítja, még a kaukázusvidéki ıshazában a magyarság belekapcsolódott abba a kereskedelmi forgalomba, amely a Fekete-tenger partvidékeit, többé-kevésbbé elkerülve az északeurópai országokat, az arab birodalommal összekapcsolta, és amely Oroszország területét behálózva, a magyarsággal együtt más oroszföldi népek gazdasági és kulturális életét is nagy mértékben föllendítette. Nem célom az ısmagyar kultúrtörténet megírása, de amit itt rövid kis összefoglalásban adtam, az is élénk bizonyítéka annak, hogy magas kultúrával érkeztünk. Adtunk kultúrkineseinkbıl nyugatnak és amit viszonzásul kaptunk, azért a nyugati kultúra védelmében vérrel fizettünk egy évezreden át.

163

Utószó Leszögezem, hogy e könyvem keretében nem volt szándékom sem a húnok ıstörténetének, sem Belsı-Ázsia turk, indószkíta, hún-török vagy indiai finn-ugor fajú népek történeteinek megírása. Amennyiben e népek fajszármazási és egyéb szempontokból vett történeteiket tárgyaltam, azt fıleg Kırösi Csoma Sándor feltételezhetı céljainak megvilágítása érdekében tettem. A Kína határán élı húnok, mongolok és rokonfajú népeink történetét a kínaiak sok évszázadon át feljegyezték. E feljegyzéseket kiváló kinológusok lefordították. Az utóbbi évtizedekben pedig kiváló szaktudósok nagy feltáró expedíciókat vezettek Belsı-Ázsiába, e népnek ıshazájába. Rengeteg kultúr-anyagot, ısi kéziratot tártak fel az expedíciók és az anyagot részben feldolgozták, részben feldolgozás alatt állnak. Az ısi történelemnek új fejezetei tárulnak ezekbıl elénk. Kívánatos volna, ha rendszerbe foglalva történettudósaink megírnák ezekbıl rokonnépeink történetét. Kiegészítése lenne az a magyar ıstörténelemnek is. Sajnos a hivatalos történettudományunk elhanyagolta a szkítáknak Attila és hún népének, az avaroknak, a kozár-húnoknak, a jászoknak, a kunoknak, a bessenyıknek, a mongol és tatár, a szeldzsuk és ozmán törökök történeteinek megírását. Nagy a mulasztás, amit elkövettünk saját fajunkkal szemben. Európát a közeljövıben rendezni fogják a tengely gyıztes hatalmai. Hogyan ülünk ott le a tárgyaló asztalokhoz, amikor történelmileg faji multunknak nagy örökségeit nem mutattuk ki, sıt azt a legnagyobb mértékben elhanyagoltuk. Hiszen Attiláról és húnjairól legutóbb Bél Mátyás és Pray György írt latin nyelven 200 évvel ezelıtt történelmet. Európa újjárendezésének mérlegelésénél a történeti jogfolytonosságon és az igazságosság elvein kívül a faji, a rokonsági erıértékek is lenyomhatják a serpenyı egyik szárát és itt mily hatalmas erıt jelent nekünk a bolgárok, a törökök, a finnek, a japánok már tudatos faji rokonsága és a felbomló szovjet orosz birodalom turáni népei. Mennyivel több fegyver lenne a kezükben, ha a fentiek szerint a hivatásos történetírás felkészült volna egy új 164

szellemi turáni rohamra és a magyarból japán, bolgár, török, kirgiz, baskír és egyéb nyelvekre fordíthatná turáni fajunk közös örökségét, dicsı multunkat. Ma India turáni fajú népeiben még a fajtudat szunnyad. Hasonló állapotban vannak az orosz bolsevizmus és Kína fennhatósága alatt élı turáni fajú népek. Azonban a ma koreszméje a faji öntudat elıretörésének jegyében áll, szemben a liberális és kommunista felfogással. Az új koreszmét a mi turánizmusunk képviseli, azzal a legfıbb eszménnyel, amit néhai Gömbös Gyula miniszterelnökünk a magyar öncéluság fogalmával hivatalosan hirdetett. A magyarság nagy világhivatást tölthet be ezzel az eszmével, amiként látjuk, hogy a turániság nagy eszményével forrt egybe a keleti világhatalom, Japán politikája. Amikor 1934-ben a fajiság új eszményével Hitler vezér uralomra jutott Németországban, ugyanakkor azonos elvek alapján Japán egy új turáni államot állított talpra, Mandzsukót. Céltudatos útjának az azonban csak elsı állomása volt, mert 1937-ben ismét egy ısi turáni államot, Mongoliát szervezte meg. Japán ezt kimondottan a turáni eszme, a turáni mozgalom útján érte el.∗ Az új Mongolia Nemzetgyőlésének elsı ülésén teljes nyíltsággal hivatalosan kijelentették: életre keltik Dzsingisz Kán birodalmát. A Nemzetgyőlés sokat jelentıen, egy percnyi némasággal idézte a világ legnagyobb turán hódítójának ma mindennél korszerőbb szellemét.⊗ Azóta vérben és tőzben fellángolt az egész földkerekségen az új koreszme döntı küzdelme. A tengelyhatalmak árja-turáni (német, olasz, japán) népeivel együtt, majdnem kizárólag turáni fajú népek menetelnek. Japán felkelı napjának jegyében, lángok között született meg a harmadik hatalmas turáni állam észak-Kína. És megszületnek a bolsevizmus poklából, India forrongó és Dél tüzes kontinensén is a turáni népek új birodalmai. Ennek a nagy koreszménynek nagy álmodója volt Kırösi. Csoma Sándor. Értünk élt, dolgozott és hagyatékát nemzetének ∗ ⊗

Lásd: Nemzeti Ujság 1937. X. 31. sz. Mécs Alajos cikke. Lásd: Uj Magyarság 1937. X. 29. sz.

165

ekként ajánlotta: "Anyagot adtam, módszerrel rendelkeztek, ha úgy tetszik, elıttetek a dicsıség útja".

166

Irodalom Abulgazi: Histoire genealogique des Tatara, 1726. Aeschylos tragédiái. Fordította: Csengery János. Armin Hans: Das Ethische in Aristoteles. Wien, i92T. Arrian: De Expeditione Alexandri. Geier, Leipzig, 1851. Ágner Lajos: Száz kínai vers, 1937. Bastian Adolf dr.: Die Geschichte der Izulochinesen. Lelpzig, 1868. Bálínt G., Szentkatolnai: Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén. 1877. Beat püspök: Hiuen-Tsiang. Bendefy Lószló dr.: Szailam olmács küldetése Nagy Sándor falához. Bpest, 1941. Dr. Bendefy László: A magyarság kaukazusi ıshazája. 1942. Bhagavad Gita. G. Maróthy Margit. 1924. Blavatsky 13. P.: Giossary Th. Blavatsky H. P.: Cross and Fire. A modern Panarion. 1879. London. Blavatsky H. P.: The Secret Doctrine. Bleyer Jakab: A magyar-hun monda germán elemei. 1908. Bochart: Geographia Sacra. Bornemissza Péter: Ördögi kísirtetekrıl avagy rettenetes utálatosságáról a megfertezett világnak. Breit József: A magyar nemzet hadtörténelme. I. Brion. Marcel: Attila élete. Ford.: Salgó Ernö. Brodeur G.: The pageant of civilisation. New-York, 1831, 537. p. 167

Budenz József: Magyar-ugor összehasonlító szótár. 1873is8l. Bunsen C. J.: Gott in der Geschichte. Leipzig, 1857. Carter Jesse Benedict: The religious life of Ancient Rome. Chavannes E.: Dix Inscriptions Chinoise de 1'Asie Centrale. Memoires de 1'Academie des Inscriptions. XI. (1902.) Cholnoky Jenı: Körösi Csoma Sándor, Cleme-ns v. Alexandrien: Ausgew. Schriften. 1-3. München, 1936. . Császár Elemér dr.; A középkori magyar költészet problémái. Császár Elemér dr.; A magyar-hún mondák történetének mai állása. 224

Csoma Alexander de Kırös Memorial Volume. Calcutta. Edited by: E. Deznisaa Ross. Journal and proceedlngs of the Asiatic Society of Bengal. Vol. VII. Extra No. 1911. Csoma József: Magyar nemzetiségi címerek. Csuday Jenı: A honfoglalás kezdete és befejezése. Cumont Franc prof.: The Mysteries of Mithra. Cunnigham Alex: Ancient Geography of India. London, 1871. David-Nee1 Alexandra: With Mystics and Magicians in Tibet. Deér József; Pogány magyarság, keresztény magyarság. Deguignes H.: Histoire Generale des Huns, des Turcs, des Mongols et des autres Tatars occidentaux, ètc. Paris, 1768. 5. köt. Diodorus Siculus: Biblioteca Historia.– Dindorf, Leipzig. 1828. Dods Morcos: Mohammed, Buddha and Chrlst. Deka Tivadar dr.: Körösi Csoma Sándor dolgozatai. M. T. A. 1885.

168

Deka Tivadar dr.: Körösi Csoma Sándor. Budapesti Szemle, 1898. Közli: Sir William Hunter: Zarándok tudós cikkét a Pioneer Allahabad 1885. okt. 6. számból Barthélemy St.Hilaire cikkét a Journal des Servants, 1887. non. számból. Dunbar G.: A History of India. London, 1936. Duncker M.: Geschichte der Arier in der Alten Zeit. Leipzig, 1867. Eckhard Sándor dr.: Atüla a mondában. (Attila és hónfai, szerk.: Németh Gy., 1940.) Eötvös József báró: Kırösi Csoma Sándor felett mondott emlékbeszéde. Epiphanius, Sancti Epiphanii ... opera. Köln, 1617. Erdélyi László dr. Árpádkor. Erdélyi László dr.: Magyar történelem, I. Eustratiades, Sophronius: Athos Library of the Laura (Mount Athos). Cambridge, 1925. Eustachios... Adversus Originem. 1629. Fáy Elek dr.: A magyarok ıshona. Fehér Géza: A bolgár-törökök szerepe és mőveltsége. 1940. Fergusson I. S.: Outlines of Chinese Art. Chicago, 1908. Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémmüvessége. Fiók Károly: Árják és ugorok érintkezése. Fírduszi: Sahname, Feriden és fiai. Ford.: Radó A. Fischer Károly Antal: A Hunok és Magyarok. 1888. Forbáth László: A megújhodott Mongólia. Germanus Gyula: Turán. 1916. Gibbon E.: Decline and Fall of the Roman Empire. London, 1910. 169

Gombóc—Melich: Magyar etymológiai szótár. Gombócz Zoltán: A bolgár kérdés és a magyar-hún monda. 1921. Grousset, R.: The Civilisations of the East. New-York, 1931-35. Györffy György: Bessenyık és magyarok. 1940. Harlez C. J.: Introduction to the Avesta. Hedin Sven: Transz-Himalája. Ford.: Kondor A. 1910. Heinrich Gusztáv: Etrelburg és a magyar-hun monda. 1871. Herodotos történeti könyvei. Ford.: Geréb József. 1892. Hevesy Vilmos: Finnisch Ungarisches aus Indien. Wien, 1932. Hirth Friedrich: Mr. Kingsmill and the Hiung-nu. (Journal of the American Uriental Society. XXX. (1909.) 32.1. Hirth Friedrich: Attila családfája. Keleti Szemle, I. Hirth Friedrích: Hunnenforschungen. Keleti Szemle, II. 1901. 82. 1. Hóman Bálint: Szent István. Hóman Bálírtt: A magyar-hún hagyomány és a hún monda. 1925, Hóman. Bálint: Történetírás és forráskritika. Budapest, 1938. Hóman—Szekfü: Magyar történet. I. k. Hodgson Brian Caucasians.

Houghton:

Mongolian

affinities

of

the

Hunjalvy Pál: Magyarország. Ethnographia, 244. Hunter W. W.: The Indian Empire. London, 1882, Hőllmann Carl Dietrich: Geschichte der Mongolen bis zum Jahre 1206. Berlin, 1796. Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia. Jász-kun kongresszus jegyzıkönyve. 1939. Jerney János utazásai és Magyar Akadémiai Értesítı. 1850. 170

Jonandes: A gótok eredete és tettei. Ford.: dr. Bokor János. 1904. Josephus Flavius: Opera. Tauchnitz. Leipzig, 1850. Kalevala, Lemminkäjnen-runók. Ford.: Vikár Béla. Kandra Kabos: Magyar mithológia. 1897. Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségek a XIV. század közepéig. Katona L.: XVIII. századbeli ördögüzı könyvecske. Kállay Ferenc; A pogány magyarok vallása. 1861. Kászonyi F.: Rassenverwandtschaft der Donauvölker. Vienna, 1931. Kézai Simon mester: Magyar Krónikája. Ford.: Szabó Károly, 1862. Kézdy Vásárhelyi Zoltán dr.: A magyarok útja Indiától Pannóniáig, 1939. Király György: A magyar ısköltészet. Klaproth J.: Tableaux historiques de 1'Asie. Paris, 1826. 15 Kodály Zoltán: Magyarság a zenében. – Szekfő Gyula: Mi a magyar? győjteményben. Kölcsey Dezsı: A Kölcsey, máskép Szente-Mágócs nemzetség. 1930. Krohn Gyula: Finn-ugor népek pogány istentisztelete. 1908. Kuun Géza gróf: Körösi Csoma Sándorról tartott akadémiai felolvasása 1900-ban. Lasson Christian: Zur Geschichte der griechischen und indoskythischen Könige in Baktrien, Kabul und Indien. F3onn. 1838. Legge F.: Forerunners and Rivals of Christianity, being Studies in Religious History from 330. B. Ch. to 330. A. D. Lénárd Jenı: Dhammo. I, II. 171

Ligeti Lnjos: Az ismeretlen Belsı-Ázsia. Lukácsi Kristóf: A magyarok öselei, hajdankori nevei és lakhelyei. 1870. Magyar honfoglalás kútfıi. 1900. Mahler Ede: Babylonia és Assyria. 1906. Marci Chronica: Emich kiadás, 1867. Toldy Ferenc. McCovern William Montgomery: The Early Empires of Central Asia. The University of North Carolina Press. 1939. Metich János: A honfoglaláskori Magyarország. Bpest, 1925. Memeskovszkij D.: Kelet titkai. Mészáros Gyula: A szabir nép és név. Népünk és Nyelvünk. 1939. Mészáros Gyula: Ál-török nép- és személynevek. Népünk és Nyelvünk. Szeged, 1939. Modi Dr. J. J.: A húnokról, akik meghódították Indiát. Fordította: Zajti Ferenc, 1926. Modi Dr. J. J.: A húnok ıstörténete. Ford.: Zajti Ferenc. Modi Dr. J. J.: A zend-aveszta. vallási rendszere. Ford.: Dr. Haitsch Gyula. b?o6r Elemér: Népünk és Ir'yelvünk. 1939. Nagy Géza dr.: A skythá.k. Budapest, 1909. Nagy Lajos; Pest város eredete. (Budapest multjából. III. ) 1934. Nagy Sándor szír-keresztény mondája. Haller János földolgozásában. Németi Kálmán: A Hiung-nu-hún azonosság földrajzi bizonyítékai. Izidoros, Budapest. Németi Kálmán: Nagy-Magyarország ismeretlen történeti okmánya. 1911. Németi Kálmán: Árpád népének hét törzse hún volt. 1908. Németi Kálmán: Hun történelmi örökségünk. 172

Németi Kálmán: Dr. Hdrth Frigyes tanítása a Hiung-nukról. 1913. Németi Kálmán: Parker E. H. Közép-Ázsia (Asiatic Quarterly Review. 1911. I. 1, sz.) Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. 1930. Németh Gyula: 1934, márc. 26-iki akadémiai felolvasása Kırösi. Csoma Sándorról Neumanni. K.: Die Hellenen im Skythenlande. Berlin, 1855. Niebuhr B. G.: Untersuchungen über die Geschichte der Skythen. Bonn, 1828. Orosius: Historiae adversum Paganos, etc. Zangemeister, Vienna, 1882. Pallas P. S.: Bammlung Historischer Nachrichten über die Mongolischen Völkerschaften, 1776. Parker E. H.: Ancient China Simplified. London, 1908. Pauler Gyula: A magyar nemzet története Szent Istvánig. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Petz Gedeon: Magyar-hún monda. 1885. Priscus: Fragmenta Historicorum Graecorum. IV. Procopius de bello Persico, 1509. Pongrácz Sándor dr.: A magyarság keletkezése és ıshazája. Radloff W.: Aus Sibirien, Leipzig, 1884. Rowlinson H. G.: Bactria, the Story of a Forgotten Empire. Regino Kronica. Kurze. Hannover, 1890. Renan Ernı: Jézus élete. Ford.: Salgó E. Ribáry Ferenc dr.: Az ókor története. Rodusi Apollonius, Leipzig. 1854 173

M. Vivien de Saint-Martin: Histoire de la Geographie. Paris, 1873. Schmidt József: Buddha élete, tana, egyháza. Schröfl Aloyz: Der Urdichter des Liedes von der Nibelungen Not und die Lösung der Nibetungen Frage. Sebestyén Gyula dr.: A magyar honfoglalás mondái. I-II. 1904. Cs. Sebestyén Károly: A magyarok íjja és nyila. Szeged, 1933. Smith V.: The Early History of India. Oxford, 1908. Stein Aurél: Nagy Sándor nyomában. Ford.: Halász Gyzla. Stein Aurél: Homokba temetett városok. Ford.: Halász Gyula. Stefin Aurélnak a Magyar Tudományos Akadémián tartott székfoglalója. Budapest, 1897. Strzygowski Josef: Asiens Bildende Kunst. Augsburg, 1930. Szabó Károly: Béla király névtelen jegyzıjének könyve a magyarok tetteirıl. Szabó Károly: Kézai Simon mester magyar krónikája. Szabó Károly: Emlékiratok a magyar kereszténység I. századából, 1877. Szabó Károly: Kun László. Szabolcsi Bence: A zenei földrajz alapvonalai. Ethnographia, 1938. Strabo: Geographica. Vot. 1-3. Leipzig, 1807-1925. Szász Károly: A világirodalom nagy époszai. I. Széchenyi Béla gróf keleti utazása. írta: Kreitner Gusztáv, Budapest, 1882. Szinnyei J. dr.: A magyar nyelv rokonai. 1883. Tagányi Károly: A hazai élı jogszokások győjtése: Ethnographia, 1917. 174

Télfy János: Magyarok ıstörténete. Görög források. 1863. Thierry A.: Attila. Ford.: Szabó K. 1855. Thierry A.: Attila-mondák. Ford.: Szabó Károly, 1864. Tibeti aranyszabályok könyve a Kiu-Te gyüjteményböi. Ford.: Blavatsky H. P. Tod Lieut-Col. James: Annals and antiquites of Rajastan. London, 18292. Uj kiadás: Oxford, 1920. Ford.: Zajti F. Udny E. Francis: Das Urchristentum. Urgeschichte der Menschen, Frühzeit der Völker, Reiche des Aitertums. Die Neue Propyläen-Weltgeschichte. I. 1939. Berlin. Uxbond F. A. (Hevesy) : Munda— Magyar— Maori. Ed. 1928. London. Váczy Péter: A húnok Európában. (Attila és húnjai. Szerk.: Németh Gy. 1940. ) Vámbéri Ármin: A magyarok eredete. Vámbéri Ármin: A magyarság bölecsıjénél. Vámbéri Ármin: Hunok és Avarok nemzetsége. 1881. Váradi Regestrum értelmezte: Kandra Kabos. Vishnu—Puranas, Mord.: H. H. Wilson, London, 1840. Zajti Ferenc: A hún magyar ıstörténelem. Aveszta könyvtár. 1928. Zajti Ferenc: Magyar évezredek. Zajti Ferenc: Zsidó volt-e Krisztus? Zichy István gróf: Magyar ıstörténet. Kincsestár, 1939. Bp.

175

Név-, hely- és tárgyjegyzék A Aba ....................................... 99 Aba Sámuel .......................... 99 Abák ..................................... 84 Abauj .................................. 124 Abo....................................... 90 abtelita .................................. 46 Abulfazl................................ 58 Abulféda............................. 142 Abulgázi ............................. 116 Abulghazi ........... 58, 61, 63, 85 Achaemeni............................ 56 Achiles................................ 131 Achlat ................................... 82 Adám .................................. 132 Adapa ......................... 132, 135 Adi-Buddha ........................ 141 Adima................................. 132 adom................................... 132 Aeschylos68, 128, 129, 131, 167 Aethiopia .............................. 83 aethiops ................................ 83 Afganisztán .................... 12, 86 Afrika ................................... 45 afrikai ......................... 109, 141 Agathiás................................ 55 Agathyrsos.......................... 104 Aghuz ................................... 61 Agner.................................... 50 Ágner...................... 44, 94, 167 Ágner Lajos.................. 44, 167 Agni Purana.......................... 85 Agni Puranak...................... 111 Agni Purarák ........................ 58

176

Agnikula ......................... 62, 66 Ahura-Mazda.............. 142, 144 Ai 61 Akkád ................................... 86 Al Yathik-bilkih ................. 116 Aladár ................................... 93 Alan .................................... 101 Alán .............................. 47, 116 Alánok .................................. 47 Alcaeus ............................... 131 Aldarich................................ 93 aldunai .................................. 98 Alexandra David-Neel........ 113 Alexandria ...................... 12, 61 Alginszkói ............................ 46 Allahabád ........................... 114 allrunok .............................. 135 Álmos72, 83, 89, 100, 102, 107 Aloyz Schröfl ....................... 78 Alpok.................................. 159 alsódunai............................. 100 Altai...................................... 46 Altáj........................ 72, 93, 152 Amadé-Karcsa.................... 120 Amber..................... 59, 85, 111 Amru .................................. 108 Amudarja.............................. 46 Amur .................................... 45 Anahita ............. 3, 90, 130, 141 Anahyta ...................... 150, 153 Anakreon .............................. 67 Ananda ................................. 26 Ancai .................................... 47 Anga ............................. 59, 111 Angadesa ...................... 59, 111 Angat .................................... 63

Anglia ............... 43, 51, 52, 139 angol12, 14, 15, 25, 34, 45, 47, 57, 66, 73, 112 történetírók.......................77 Angolország..........................51 angolszászok.........................93 Angra-mainyus ...................144 An-hszi ...............................117 Ankhenaton ........................148 Anna Comnena .....................50 Anonymus67, 68, 73, 75, 92, 96, 98, 99, 100, 102, 107, 116, 119, 120, 157 ansik .....................................64 ansziek..................................64 Anu .....................................147 Aoghán ...............................105 Apus .....................................83 Aquila János .......................126 Aquileja ..............................100 arab12, 18, 79, 109, 116, 142, 145, 161, 163 Arad....................................124 Aral-tó ..................................38 Arán....................................115 Ararát....................................84 Araxes60, 82, 86, 105, 131, 133 Ar-buda...............................111 Ardarik .................................94 Ardvisura-Anahita ..............142 Ardzsuna...............................59 Ardzsurla ............................111 Areiopagos..........................129 Arghia Varsha.......................38 Arg-ionok ...........................130 Ari-alpian............................106 Arimaspok ..........................130 Aristatetes...........................129 Aristoteles................... 129, 167

árja5, 42, 57, 102, 103, 112, 134, 155, 165 faj66 árják.......................... 6, 66, 103 Árják....................... 56, 66, 169 Armenia ..........................60, 86 Árpád39, 40, 43, 67, 72, 75, 76, 81, 83, 84, 90, 92, 95, 96, 97, 98, 99, 102, 107, 120, 121, 123, 125, 157, 172, 211 dinasztia ..... 72, 73, 107, 119 Árpádház ................ 55, 83, 120 Árpád-ház .............................75 Árpádok40, 67, 73, 94, 120, 126 Arpoxais .....................104, 105 Arrianos ..............................134 Arrianus ................................64 Arya Aswa..........................106 Asi ........................................60 ási ...................................60, 64 Ási ........................................60 Ásia.......................................61 Asiatic Society15, 17, 18, 20, 21, 23, 25, 64, 168 Ásik ......................................60 asszír...................................139 Asszír..................................142 asszírbabiloni........................17 Asszíria........... 83, 87, 106, 147 Astarte ................................147 Astur .....................................72 Aswa...............................61, 62 aswak ....................................61 aswamedha ...........................69 Aswamedha ..........................67 Atelkuzunak..........................54 Athel .....................................93 Athén ..........................128, 137 Athene Pallas......................137 Athil......................................93

177

Atil ..................................... 108 Atla....................................... 93 Atlanti-óceán ...................... 159 Atlantisz ............................... 37 atlantiszi ............................... 80 Atli ....................................... 93 Aton.................................... 148 atropatánei .......................... 146 Attila7, 33, 39, 42, 43, 46, 47, 48, 49, 51, 52, 55, 56, 65, 67, 69, 72, 73, 74, 75, 77, 81, 84, 85, 88, 91, 93, 94, 95, 98, 99, 100, 102, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 119, 120, 122, 125, 135, 138, 151, 162, 164, 167, 169, 170, 175 Attilaféle............................... 40 Attli ...................................... 81 auchata................................ 104 Auchatok ............................ 105 Aurelian................................ 51 ausztráliai ........................... 141 avar........... 40, 68, 99, 105, 158 Avar...................................... 81 avarok............... 49, 55, 98, 101 Avesta........... 66, 141, 146, 170 avesztai......................... 57, 141 Aveszta-vallás .................... 141 Ayodhya ................. 59, 69, 111 Azóvi-tenger................. 87, 103 Ázsia6, 25, 27, 38, 45, 49, 60, 61, 103, 109, 115, 122, 124, 141, 155, 164, 172, 173 ázsiai12, 20, 27, 35, 43, 45, 49, 86, 103, 127, 160, 161, 162 belsı................................. 37 emlék.............................. 100 haza .................................. 84 származás ........................... 6 ugor .................................. 53

178

Ázsiai Társaság .................... 16 ázsiaiak ................................... 6 B Babilon ................. 86, 137, 142 Babilonia ................ 86, 87, 147 Babru .................................. 111 Babylon .............................. 140 babyloni.............................. 132 Bacchus ................ 86, 129, 143 Bacchus-Dionysos .............. 143 Badsa Radzsa...................... 113 Bagdad.................................. 12 Baghavad Purána.................. 89 Baghel .................................. 62 bahadun .............................. 134 Baján .................................. 158 bajor ................................... 157 Baktária ................................ 60 Baktria .. 41, 60, 64, 82, 86, 141 baktriai...................... 57, 64, 85 Baktur ................................... 48 Bál .............................. 137, 211 Bala ................................ 62, 63 Bala Ihaia ............................. 62 Balambér ........................ 42, 46 Balkán ...... 12, 96, 99, 138, 155 balkáni .......................... 96, 123 Balkas-tó .............................. 51 Balogh .................................. 83 Balokk ................................ 141 Balti ...................................... 60 Baltisztán.............................. 38 Balti-tenger......................... 103 Bal-ul-Abwab ..................... 116 Bamián szoros ...................... 12 Baranya ................................ 55 Bar-chus ............................... 86 Bardai ................................... 67 bárdok................................... 67 Barga .................................. 121

Baroda ..................................63 Barolli...................................63 Barsam................................141 Bartalus.................................79 Barthélemy St. Hilaire ..........21 Bartók ...................................79 Basgar...................................90 baskir ....................................46 baskír ...................... 43, 48, 165 Baskír ...................................90 bastarnok ............................103 Báthoriak ............................137 Batthi ....................................62 Baz......................................141 Beal püspök ........................114 Bécs ...................... 95, 107, 154 bedzsnák .............................142 Bég Baján ....................... 43, 72 Beheman.............................145 Behram ...............................141 Beirut....................................12 Bel ......................................137 Béla .......... 69, 92, 96, 171, 174 Belári ....................................89 Belgium ..............................159 Belsı Mongólia ..................121 Belsı-Ázsia .............. 12, 34, 55 Bélus...................................147 Bendefy 55, 116, 117, 160, 167 Bendefy László...................116 Bendeguz ...................... 83, 110 Benedikta..............................68 Bengal............... 18, 25, 58, 168 Bengália................................97 bengáliai ...............................16 Bereg ..................................124 Berend ..................................83 Berettyó ................................96 Berias..................................105 Berlin45, 53, 113, 170, 173, 175

Berozosz .............................147 besenyı...........................43, 79 besgur ...................................43 bessenyı40, 43, 116, 124, 126, 142 bessenyık43, 50, 54, 91, 121, 125, 126, 156, 158, 164 bessenyı-szkíta.....................59 Beszterce-Naszód ...............111 Besztur..................................83 Béta-fajú ...............................61 Béták.....................................60 Betér .....................................83 Beth-San .............................118 Beztur ...................................48 Bhabru ..................................59 Bhagavad Gita .. 23, 24, 33, 167 Bhagavat.......................58, 111 Bharata Varsa .......................65 Biblia ....................................85 bibliai...................... 83, 84, 132 bíborban született..................91 Bíborban született.........54, 125 Bieda...................................110 Bihar ... 95, 96, 97, 98, 100, 119 Bihar gyalpó .........................97 bihari......................... 63, 80, 96 Biharn ...................................97 Biharvára ..............................97 Bihor.....................................97 Bikaner ...........................59, 60 Bilge ...................................109 Bizanc.............................42, 55 Bizánc...........................49, 138 bizanci ............ 36, 55, 124, 148 bizánci36, 55, 96, 98, 123, 148, 152, 161, 162 bizanciak................... 36, 43, 55 Blavatsky70, 129, 137, 167, 175 Blédas .................................110

179

Bleyer Jakab ......................... 73 Blumenbach.......................... 34 b'ne-aleim ............................. 88 Bod ....................................... 19 Boddhisattva......................... 24 Boddhisatva........................ 113 Bodjul................................... 19 Bökény ................................. 83 Bokhara ........................ 12, 141 Boksza .................................. 99 Bölcs Leó ........................... 124 Boldogasszony90, 142, 150, 153 Boldogasszonykáta............. 126 bolgár40, 41, 42, 50, 70, 73, 75, 91, 95, 96, 111, 143, 150, 153, 157, 158, 162, 165, 169, 170 nemzetségek..................... 76 nép............................ 96, 138 népzene ............................ 79 Bolgár........................... 91, 111 bolgár-hún .......................... 100 bolgárok43, 49, 70, 96, 99, 109, 123, 138, 153, 157, 164 bolgártörök ..................... 39, 98 bolgár-török41, 42, 92, 98, 152, 155 bolgár-törökök.............. 99, 148 bolsevizmus........................ 165 bombayi.......................... 64, 65 Bonchada.............................. 36 bonc-pap............................... 36 Boncza.................................. 36 bonczó .................................. 36 Bondorfárd ........................... 83 bonszi-pap ............................ 36 Bor........................................ 83 Bornemissza Péter ...... 150, 167 bórok .................................... 36 Borolot ............................... 105

180

Borsa .............................. 68, 99 Borsók .................................. 84 Borysthenes ........................ 104 Botbort ................................. 86 Botteni-öböl........................ 103 Brahm................................. 108 Brahma ............................... 136 Bráhma ................................. 89 Brahmáni .............................. 66 Brit ....................................... 17 brit múzeum.......................... 25 Británia................................. 51 Brit-India .............................. 17 Brodeur......................... 66, 167 Browning.............................. 16 Brukpa .................................. 97 bruxellesi ............................ 113 B'Samye................................ 28 Bstan-gyur ............................ 28 B'Stan-Hgyur........................ 27 Bstod-Ts'hogs ....................... 27 Buchanan.............................. 54 Buda59, 106, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 120, 134, 162 Budafa ................................ 111 Budafok .............................. 111 Budaháza ............................ 111 budai............................... 15, 83 Budajenı ............................ 111 Budakalász ......................... 111 Budakeszi ........................... 111 Budalesy............................. 111 Budaörs .............................. 111 Budapest..... 111, 170, 172, 174 Budatava............................. 111 Budatelke............................ 111 Buddha19, 22, 24, 26, 28, 37, 59, 77, 97, 112, 113, 114, 168, 174 buddhista17, 18, 28, 77, 86, 97, 141

rítus ..................................24 buddhisták 26, 36, 37, 142, 150 buddhizmus12, 18, 24, 28, 37, 112, 156 Budenz József............... 53, 168 Budha 59, 61, 68, 106, 111, 134 Budli .....................................83 Bulái .....................................96 bulakar ..................................92 bulári.....................................89 Bulcsu...................................83 Bulcsú.................................159 bulgar....................................92 bulgári...................................89 bultari ...................................92 Bundahis.............................144 bundii..................................134 bunyevácok.........................125 Burgundia ...........................159 Buzghal Khana ...................117 büzürgan .............................148 büzürk.................................148 Bwda...................................111 C Cadix ..................................115 Campbell ............ 15, 16, 34, 35 Carlyle .......................... 23, 128 Carragolaghat .......................15 Cassiodorus ..........................47 Chagan................................141 Chagatai................................61 Chagatai királyság ................61 Chagataj..............................111 Chahuman.............................62 Chalukya...............................62 Cham ....................................16 Chambal ...............................63 Champapuri ..........................59 Chand ...................................58 Chandra .......................... 58, 62

Chandravansa .......................66 charrukhán ..........................137 Chatti ....................................60 Chavila..................................86 Chawara................................62 Chaytor .................................51 Cherra-poonjee ...................137 Chhempo ............................114 chioniták ...............................49 Chitor....................................63 Chorosmia ............................60 Christian Lassen ...................64 Chus.......................... 83, 85, 86 Cicero .................................129 Cifra-asszony......................150 ciklopszok.......................80, 81 Cimber ..................................60 Cimberek ..............................60 Ciprusz..................................12 Commodus..........................152 Csaba39, 42, 83, 95, 96, 98, 99, 100, 101 Csahar.................................121 Csákok ..................................84 Csamkiao ..............................64 Csanád ..................................83 csandalások...........................81 Csang Szing-Lang ................48 Csánky ................................120 cseh.......................................95 csehek .................................157 Csehország............................95 Csekekáta............................126 Cseng ....................................51 Csengery............. 140, 148, 167 Csengery Antal ...................140 cseremisz ..............................53 Cserkeszek..........................133 Cshattis Radzskula................62 Csigla....................................95 Csiglamezı ...........................99

181

Csin ........................ 56, 85, 122 Csinvat................................ 145 csinvathíd ........................... 145 csodaszarvas ............. 87, 89, 90 Csoma József.............. 126, 168 Csomakırös.......................... 11 Csuszovája............................ 37 csuvasos................................ 49 csuvas-török ......................... 40 Cunningham ............. 54, 65, 66 Cutch .................................... 59 Cyropolis .............................. 61 Cyrus .............................. 56, 60 D D`Auville.............................. 63 Dabhi .................................... 62 daha ...................................... 51 Dahak ................................... 60 dákok .................................. 110 Dalai láma ............................ 97 Danakönyök ....................... 162 Danavák................................ 80 Dánia .................................. 103 dániai .................................... 93 Danié .................................... 83 Dardsiling........... 15, 16, 23, 34 Dariel-szoros .............. 116, 118 Dárius ........................... 56, 104 Dasarastha ............................ 69 Dasht-i Kipchak.................... 61 Deér ............................ 109, 168 Deguignes34, 45, 61, 63, 91, 101, 168 Delhi................................... 134 Dél-India .............................. 66 Déli-Svédország ................. 103 délorosz ................................ 68 délszláv................................. 93 Dengezik .............................. 42 Denghisik ............................. 98

182

Dentumoger........................ 107 Depter-r-Nyingpo ................. 35 Derbend ........................ 91, 117 Detre..................................... 93 D'Herbelot ............................ 45 diabekri................................. 82 Dietrich................................. 93 Diocletian ............................. 51 Diodoros............................. 134 Dionysos-Sabasius.............. 129 Diszabul................................ 36 Dnyeper .......... 42, 98, 103, 126 dnyepervidéki ....................... 99 Döbrentei Gábor................... 15 Don........... 42, 43, 98, 105, 116 doni....................................... 43 Dor ....................................... 62 druidák................................ 135 Dsajháni.............................. 142 dsola ..................................... 72 Dsongar ................................ 90 Dsula .................................... 72 Dsulo .................................... 72 dubnicí.................................. 83 Dugpa ................................... 97 dugpák .................................. 97 Duka Tivadar........................ 21 Dula ...................................... 89 Duló...................................... 89 Dulva .................................... 26 Duna ................... 103, 157, 162 dunai............... 43, 96, 109, 157 Dunántúl ............................... 79 Dunbar.................. 66, 114, 169 Duskyi-hk'horló.................... 27 Dwipa ................................... 37 dzaila .................................... 72 Dzsadu.................................. 59 Dzsaipur Marwar.................. 59 Dzsaisahner .......................... 59 Dzsajati................................. 59

Dzsingisz kán .......................35 Dzsingisz Kán.....................165 Dzsingisz khán ..... 61, 121, 156 Dzsungária............................46 E Eckhard Sándor ............ 51, 169 Eckhardt Sándor ........... 94, 106 Ed ......................... 99, 100, 175 Edda......................................81 Edda Bifrost........................145 Eder ......................................73 Edömén.................................99 Edriszi.................................116 Efraim.................................116 eftaliták.................................49 efthalita.................................46 Ég .......................................147 Ég fia88, 106, 108, 109, 110, 134 Ég fiai ......................... 104, 108 Égei tenger............................12 Egreskáta ............................126 Egyiptom12, 80, 87, 89, 105, 106, 137, 140, 147, 148 egyiptomi 17, 83, 118, 139, 145 egyiptomiak ........................132 Elám .....................................86 Elbilge ................................109 Elizeus ..................................87 Ellák ............................... 94, 98 Elı-Ázsia ..............................85 Elıd ......................................83 Elohim ................................132 elszlávosodás ........................96 Elteris .................................109 Emese ..................... 72, 89, 108 Emesu .................................107 Enach....................................89 Endzse ..................................69 Enech....................................89

Eneh......................................72 Eneth......................... 87, 89, 90 Enlil ....................................132 Ennedzár...............................98 Enos......................................12 Enzu....................................147 Eötvös József................22, 169 Ephtalita................................56 Epiphanius ....................83, 169 Epiphánius ............................85 Ér 96 Erdély ..... 80, 98, 109, 123, 124 erdélyi................. 111, 125, 157 Erdélyi László....... 49, 158, 169 Erdélyország.........................15 Eri .........................................83 Észak-Eurázsia .....................68 Északeurópa..........................45 Észak-Germánia .................103 Északi Jeges-tenger ............103 Észak-India...........................66 Észak-Kína ...........................45 északkínai ...........................101 Észak-Németország ............103 észt..........................................6 Esztár ..................................147 esztergomi ............ 77, 120, 160 Eszterházy ............................15 Etel .................................85, 99 Etele..............................93, 120 Etelköz..................................39 Etelközi.................................43 Ethel .....................................83 Ethele............ 83, 100, 108, 110 Etil ................................93, 108 Etrekarcsa ...........................120 Etzel......................................93 Etzelburg ..............................73 Eufemia ................................68 Eufrates.................................85 Eunedubeli..........................107

183

Euphorion........................... 128 Eurázia................................ 139 Európa2, 6, 42, 43, 45, 46, 49, 51, 52, 58, 59, 63, 79, 93, 94, 109, 111, 115, 125, 138, 160, 162, 164, 175 európai6, 12, 17, 20, 25, 37, 46, 49, 51, 53, 62, 110, 125, 138 foglalás............................. 63 nyelvek............................. 53 Eustahius ............................ 130 euthalita ................................ 46 Éva ..................................... 132 Evilath .................................. 83 Eviláth ...................... 39, 82, 87 Evilath földje........................ 86 Ezekiel................ 115, 117, 118 F Faghan .................................. 56 fajtudat...................... 7, 77, 165 Farkas ............... 78, 83, 93, 111 Faun................................ 47, 48 fehér.................................... 123 Fehér. 37, 38, 42, 121, 123, 169 Fehér Géza ........................... 95 fehér húnok....... 46, 49, 97, 125 Fehér lovas ........................... 38 fehér sziget ........................... 36 Fehér sziget .......................... 37 fehérhún.......................... 49, 85 fehérhúnok............................ 63 fehér-húnok .................... 56, 64 fehérlóáldozat ....................... 69 fehérló-áldozat.............. 67, 148 Fehér-Magyarország... 123, 124 Fehér-tenger ....................... 103 Fejérvár ................................ 84 Fekete-Magyarország . 123, 124 Feketetenger ....................... 103

184

Fekete-tenger55, 68, 103, 104, 105, 131, 159, 163 Felsı-Tisza ........................... 99 Fergussan.............................. 66 Feriden.......................... 56, 169 Fettich Nándor74, 107, 127, 143, 161, 169 Fick....................................... 48 finn6, 38, 40, 41, 53, 70, 77, 80, 89, 148 finnek............ 80, 109, 150, 164 finnfajú ................................. 41 finnugor .............. 57, 76, 79, 89 finn-ugor39, 40, 41, 42, 49, 53, 54, 68, 72, 130, 142, 164 Fiók Károly ............ 56, 66, 169 Firduszi......................... 57, 131 Firduzi ................................ 141 Firoz ..................................... 56 Fischer .......................... 34, 169 Fischer Károly .................... 125 Fischer Károly Antal .......... 124 Flarikula ............................. 134 Flavius Josephus................. 115 foh ........................................ 36 Fohát........................... 130, 136 Forbáth László.............. 90, 169 Franc Cumont....................... 52 francia..... 7, 12, 18, 47, 79, 113 Franciaország ......... 51, 52, 159 frank ............................... 93, 96 Frankhon............................... 45 frankok ................................. 99 Fravasi ................................ 145 Fukuda.................................. 24 G Gades.................................. 115 Gádoros .............................. 119 Gaharwar .............................. 62 galaták ................................ 115

Galerius ................................51 Galícia ........................ 103, 143 Galilea ................................118 galileai ................................118 Gallia ..................................103 Gandara ................................65 Ganges...... 15, 61, 86, 113, 114 garabonc ....... 36, 136, 137, 148 Gardezi ...............................121 Gaur......................................62 Gazsár...................................97 Gelonos...............................104 Gelupka ................................97 Genezis ......................... 81, 116 Georgia ...............................116 Georgiaiak ..........................133 gepida ........................... 98, 103 Gepidák ................................94 Gerard............................. 13, 19 Gérárd...................................35 germán48, 73, 76, 81, 93, 103, 110, 154, 162, 167 Germánia ..............................45 germánság...........................103 Gesta Hungarorum................75 Getae............................. 62, 106 Géták .............................. 60, 61 Geyza....................................77 Géza........ 91, 99, 160, 169, 172 Giaiukátai ...........................126 Gibbon.......................... 45, 169 Gikhon..................................82 Gilgames....................... 84, 106 Gizella ................................108 goal .......................................66 Gobi......................................38 Góg81, 102, 115, 116, 117, 118, 119 Gógánfa ..............................119 Gógány ...............................119 gógok..................................116

Gohil.....................................62 Gómár.................................115 Gombócz Zoltán ...........73, 170 Gömbös Gyula....................165 Gómer..................... 82, 85, 116 Göncölkarcsa ......................120 górarenusok ........................116 Gorda............................91, 142 Gordas ..................................55 görög47, 60, 74, 80, 100, 106, 128, 129, 130, 131, 132, 139, 140, 147, 148, 157, 211 birodalom .......................157 görögök56, 61, 84, 85, 102, 103, 104, 105, 115, 128, 129, 130, 160 Görögország .................89, 140 görög-római ..........................93 gót....... 48, 55, 93, 98, 103, 135 Gótama Buda......................112 Gótarca ...............................114 Gótaura .......................112, 115 gótok.............................93, 171 Gótok....................................47 Göttinga ................................11 Grachen ................................26 Grahilot.................................62 gruz-krónika .........................55 gruzok...................................55 Gudzsár.................................63 Gudzsarát............................114 Guei-shuang..........................86 Gugi Benka.........................119 Gugi Márk ..........................119 Gug-puszta..........................119 Guizar ...................................97 Gula ......................................85 Gumár...........................85, 116 gupta .....................................56 Gurda..............................42, 88 Gurdézi ...............................161

185

guru .................................... 147 Gurzastan............................ 141 Gwalior............................... 110 Gyál ...................................... 97 Gyála .................................... 97 Gyalóka ................................ 97 Gyalpó .................................. 97 gyálpó................................... 97 Gyál-puszta .......................... 97 Gyalu .................................... 97 Gyalu-puszta......................... 97 Gyarmat................................ 39 Gyeics................................. 108 Gyırffy György.................. 121 Gyud..................................... 27 Gyula34, 42, 72, 80, 85, 111, 119, 157, 169, 171, 172, 173, 174, 211 H hachhwahak........................ 111 Hadisten67, 106, 107, 110, 122, 150 Haihaja ................................. 62 Hajmássy .............................. 77 Halom................................. 120 Hamadan .............................. 12 Hamsa................................. 108 Hanisch............................... 144 Hannibál ............................. 159 Hansa.................................. 108 Hara................ 62, 67, 134, 150 Haraly................................. 150 Harastyán............................ 150 Hari..................................... 134 Harikules ............................ 134 Harikul-es........................... 134 Harlez ......................... 141, 170 Háromság ............................. 26 Hastinapura ........................ 113

186

hatalmas vadász az Úr elıtt87, 88 Havilah ........................... 82, 83 héber................................... 132 Hegyalja ............................. 150 Heinrich Gusztáv.................. 73 Heliogabalus......................... 51 hellének .............................. 128 Héra .................................... 129 Herakleai Herodor .............. 131 Hercegszabar ........................ 55 Herkules104, 106, 130, 131, 132, 134, 135, 137 Hernak .................................. 47 Herodotos61, 68, 103, 104, 106, 107, 118, 130, 135, 150, 152, 155, 170 herul.................................... 103 Hesperidák.......................... 132 Hestia.................................. 104 Heungnoo ............................. 91 Héva ................................... 132 Hevesy Vilmos ....... 54, 66, 170 hido....................................... 26 Himalaya .............................. 66 Himalayák ............................ 16 Himaláyák ...................... 15, 23 Hindosztán............................ 60 hindu............. 68, 112, 135, 136 bárd .................................. 63 hit122 Hinduk.................................. 66 hiong-nu ......................... 46, 50 Hirth ....................... 47, 48, 170 Hitler .................................. 165 Hium-Tsiang....................... 114 hiungnu........................... 38, 39 hiung-nu34, 45, 47, 48, 49, 50, 57, 59, 63, 64, 101, 109, 111 Hiungnu................................ 91 hiungnu-hún ......................... 39

hiung-nu-hún ...... 34, 47, 48, 49 hiung-nuk .............................47 Hjam-Dpal ............................28 Hoanghó ...............................64 Hodgson Brian Houghton133, 170 Hold59, 61, 62, 66, 109, 110, 134, 153 dinasztia .........................111 faj111, 130 Hold nemzetség ....................59 Holdfaj................................134 holdkultusz .........................149 Holdvilágpatak ...................152 Hollandia ............................159 Hóman41, 42, 43, 55, 72, 73, 91, 96, 120, 160, 170 Hóman Bálint41, 42, 55, 72, 73, 91, 120, 160, 170 Hongre..................................91 Hoo ............................... 72, 122 Hoops ...................................48 Horka..................................157 Hüllmann ..............................45 Hu-lu-ku ...............................48 Hülü-kuan-kü........................48 hún6, 7, 35, 38, 39, 40, 41, 42, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 55, 56, 57, 59, 61, 63, 69, 72, 77, 81, 84, 85, 88, 95, 99, 101, 108, 110, 112, 113, 114, 116, 120, 121, 123, 133, 134, 141, 150, 162, 164, 168, 170, 172, 173, 175 bástya .............................117 birodalom ................. 98, 110 eredet................................73 Éva .................................130 faj48 fajú ............................. 72, 96 fehér ...............................114

fejedelem..................97, 108 fejedelmek......................134 fekete..............................109 hadifoglyok ......................51 hagyomány . 73, 76, 107, 135 kapitányok........................69 király ............ 42, 91, 94, 118 királynév ..........................98 kultúra ............................153 maradványok....................98 monda...............................73 mondák.............................74 nemzetség.......................114 nép...................... 74, 92, 110 népek .................. 57, 68, 149 név..................................115 nyelv...............................114 sír 90 sírok..................................68 származás ........... 75, 76, 156 telepedés.........................111 töredék......................95, 100 történet ...........................102 törzs..........................88, 115 törzsek ..............................98 törzsfı ............................100 törzsnév ......................93, 97 véreink............................141 vitézek ..............................94 Hún ......... 33, 42, 47, 62, 63, 93 Húnbirodalom.......................42 hüne ......................................81 Hunfalvy.......................73, 150 hún-finnugor .........................57 Hungar .......... 42, 43, 90, 91, 92 hungár...................................87 Hungaria ................. 91, 92, 102 Hungária .........................73, 91 Hungiák ..............................111 Hungias.................................59 Hungria.................................91

187

hún-hiungnu ......................... 48 hún-hiung-nu ...... 45, 47, 48, 49 Hunivár............................... 117 hún-magyar34, 39, 43, 48, 72, 76, 85, 91, 156 azonoság........................... 39 rokonság............................. 7 húnmonda............................. 76 Hunnensdorf ......................... 73 Hunnia ............................ 73, 85 Húnnia .................................. 83 húnok15, 34, 39, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 56, 57, 63, 65, 66, 72, 74, 83, 85, 86, 87, 91, 93, 94, 98, 99, 100, 102, 103, 106, 108, 110, 111, 116, 117, 123, 125, 134, 135, 138, 141, 149, 150, 153, 156, 160, 164, 172, 175 fehér ................... 56, 64, 114 Hunor83, 87, 88, 89, 90, 108, 119 Hunoracerta .......................... 87 Húnország ................ 46, 78, 91 hún-szabír ............................. 55 hún-székely........................... 76 Hunszer .............................. 111 Hunter..... 14, 66, 114, 169, 170 hún-török ...................... 99, 134 hún-turk ................................ 92 hún-türk ........................ 74, 104 hún-türkfajú............................ 6 huny...................................... 49 Hunza ................................. 111 Huseng................................ 131 Hydra.................................. 137 Hylaia ................................. 104 Hyus ..................................... 61

188

I I. András ............................. 143 Ibér ....................................... 40 Ibn Fadhlon ........................ 121 Ibn Kordahbeh.................... 116 Ibn Rusztah......................... 142 Idık köre ............................ 141 II. Endre.............................. 119 II. Jusztinusz......................... 36 Ikshwaku ...................... 59, 111 Il 61 Ila111 Ili-folyó ................................ 64 Ilovajski................................ 49 Inda..................................... 134 India6, 12, 14, 15, 22, 26, 27, 28, 33, 38, 41, 49, 51, 53, 54, 56, 57, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 77, 80, 83, 84, 85, 86, 89, 97, 98, 100, 103, 105, 110, 111, 113, 114, 117, 132, 134, 136, 141, 147, 150, 153, 160, 165, 168, 169, 172, 174 indiai15, 19, 37, 61, 66, 69, 70, 97, 111, 114, 115, 134, 137, 153, 156, 160, 164 bárdok .............................. 62 bevándorlás ...................... 60 élet.................................... 23 fejedelem.................. 63, 100 felajánlások ...................... 22 hadsereg ........................... 58 hatások ........................... 162 hódítás.............................. 65 irodalom ........................... 33 kontinens.......................... 18 kormány ............... 12, 15, 18 kultúra .............................. 33 kutatók ............................. 54 lámák.............................. 147

nyelv.................................53 nyelvek.............................53 panditok............................26 sivatag ..............................60 szentírások........................38 történelem ........................86 tudós.................................65 zarándokok.......................24 Indiai Tudós Társaság...........64 indoszkíta ............... 48, 56, 134 húnok................................65 indo-szkíta ..........................134 indószkíta ..................... 66, 164 indó-szkíta ............................60 indoszkíta-hún ......................57 Indószkíták ...........................66 Indranastha .........................134 Indu........................... 58, 59, 61 indus ............................. 92, 111 Indus61, 64, 66, 67, 83, 117, 130, 134 Indusok ...............................134 Inki .....................................147 Inlil .....................................147 Inohoffer.............................142 Io 129, 130 Ió 89, 105, 129, 130 Ipolyi ................ 79, 81, 95, 170 Ipolyi Arnold .. 79, 81, 140, 170 Irán41, 49, 51, 53, 56, 86, 87, 109, 141 iráni43, 48, 56, 57, 143, 155, 160, 162 kultúrhatás......................141 Irkuck ...................................11 Irnák .....................................72 Irnik ...... 42, 72, 88, 91, 98, 153 Irtis ........................... 45, 46, 63 Irtisz......................................36 Isdubárok..............................80 Isis ........................................89

Isperich .................................43 Istár.....................................147 Isten kardja .........................105 Isten ostora .....................52, 94 Isten Ostora.........................110 Ister.....................................103 István ................ 2, 84, 123, 211 Isztár ...................................147 Itália................................45, 94 IV. Béla ................................95 izlandi ...................................93 izmaelita ...............................96 J Jabdierti ................................91 Jafet ........ 81, 84, 102, 116, 119 Jáfet .......................... 82, 83, 85 Jaik .......................................85 Jakint ..................................101 James Prinsep .......................20 James Tod............... 57, 58, 134 japán ............... 38, 90, 108, 165 Japán....................... 24, 90, 165 japánok ..................... 7, 90, 164 Japhetosz ..............................84 Jareja.............................62, 134 Jászai ....................................82 Jat ........................... 61, 62, 106 Jät .........................................66 Jatok .....................................61 Jáván.....................................82 Jaxartes ... 36, 37, 46, 64, 66, 67 Jehun...............................61, 67 Jeniszei .................................49 jeniszejvidéki........................40 Jenı....................... 39, 168, 171 Jeremiás ......................115, 117 Jerney .........................143, 170 Jeruzsálem ......................36, 37 Jesse Benedict Carter............52 Jethwa-Kamari......................62

189

jogar ............................... 35, 37 jogarok ..................... 35, 36, 37 jogar-ujgurok........................ 35 Jogra ..................................... 37 Jordán ................................. 118 Jornandes47, 55, 88, 106, 123, 135 Josua Stylites ........................ 85 Jóúszó................................... 97 Jüeban................................. 101 jüebani ................................ 101 juecsi .. 51, 64, 85, 86, 114, 130 jüecsi .................................. 123 juecsik ............................ 64, 65 jueh..................................... 130 juehti................................... 130 jugarok.................................. 16 Jugera ................................... 37 Jugria .................................... 37 jugur ..................................... 37 Julduz ................................... 61 Julian .................................... 43 Julián barát ....................... 5, 33 Jupiter................................... 89 Justinius................................ 91 Justinus................................. 83 Jut ......................................... 61 K kabar....................... 40, 56, 100 kabarok........... 41, 99, 121, 124 kabir ..................................... 83 kabiri .................................... 83 Kabul ................ 12, 64, 66, 171 Kábul .................................... 64 Kachhawaha ......................... 59 Kachhwahak ......................... 85 Kachwaha............................. 62 Kádár .................................... 83 Kadicsa................................. 83 Kadocsa ................................ 69

190

Kafsak ................................ 116 Kah-gyur......... 25, 26, 113, 114 Kah-Gyur............................ 112 Kah-nyur............................... 27 Kajani ................................... 56 Kajurnorsz .......................... 131 Kala Chakra........................ 141 Kala-Bagh........................... 130 Kala-chakra .......................... 27 Kala-Chakra ................... 27, 36 Kaladzs................................. 85 Kalahansa ........................... 108 Kalâpa ............................ 36, 37 Kaláz .................................. 119 Kaldea .................................. 80 Káldea ................................ 147 Kaleh .................................... 86 Kalevafi ................................ 80 Kalevafiak ............................ 80 Kalevala............ 77, 80, 89, 171 Kalidása................................ 65 Kalifa.................................... 45 Kalki Avatár ......................... 38 Kalkutta .............. 14, 21, 23, 57 kalkuttai.......................... 17, 58 Kállay ................... 79, 140, 171 Kállay Ferenc ............... 79, 171 Kalvin................................. 151 Káma .................................... 37 Kamennija babák.................. 68 Kánaán.................................. 82 Kanaudz................................ 59 Kandahár .............................. 64 Kandra Kabos79, 140, 171, 175 kangar ................................... 54 Kangar .................................. 91 Kangkü ............................... 101 Kaniska................................. 86 Kan-szu ................................ 34 Kanum .................................. 13 Kaofu.................................... 64

Kapilavastu................. 113, 114 Kapuvár ................................59 Kapuvári .............................126 Karácsonyi János 119, 126, 171 Karanzsin..............................73 Karcsa.................................120 Karma ..................... 52, 92, 151 Kárpát-haza ..........................74 Kárpátok7, 43, 72, 99, 156, 157 Karsa...................................120 Kartal dőlı.................. 120, 152 Kashiapa ...............................26 Kashyapa ............................156 Kasmír ..................................12 Kaspi-tenger . 55, 105, 116, 130 Kaspi-tó41, 43, 46, 51, 60, 61, 86, 98, 138 Káta ....................................126 Kathi ............................... 62, 63 Kathi-avar.............................62 katiárok...............................105 katiarusok ...........................104 Katona ........................ 151, 171 Kaukázus41, 42, 49, 53, 55, 81, 82, 87, 103, 105, 116, 119, 129, 130, 131, 133 kaukázusi39, 43, 49, 82, 116, 117, 133, 160, 163 Kaukázusvidék .....................43 kaukázusvidéki ............. 55, 163 kazár ............... 50, 56, 142, 155 birodalom .......................157 törzsek ............................158 Kazár .............................. 85, 99 Kazárbirodalom ..................138 kazárok ....................... 109, 138 Kazárok ..............................120 Keár ......................................83 Kék-Kálló .............................96 Keled ....................................83 Kelet-Ázsia...........................38

keletázsiai .............................40 Keleti Magyarország ............43 Keleti óceán........................105 Kelet-Magyarország .............99 Kelet-Turkesztán ................112 keletturkesztáni.....................36 kelta ..............................79, 135 Kemál Atatürk ................49, 52 Kende .........................119, 120 Kermanshah..........................12 Keszi.....................................39 Ketel .....................................99 Keve ...............................69, 83 Kézai69, 83, 88, 94, 99, 100, 102, 108, 109, 110, 135, 160, 171, 174 Kézai Simon ... 69, 88, 171, 174 Khabukszi-gyla.....................91 Khákán................................141 Khala-chahra ........................28 Khám ....................................82 kharkas................................137 Khasgar.................................90 Khasi...................................137 Khatal .................................141 Khatun ................................141 Khazar ................................121 khoitu..................................105 Khorassán .............................12 Khulatsi ..............................105 Khulghatsi ..........................105 Khun .....................................49 Khus ........... 81, 82, 85, 86, 111 Khusdia.................................87 Khusistan ........................82, 86 khusita ..................................85 khusiták ................................87 Khusnaváz ............................85 Khuzun ...............................117 Kian ......................................61 Kichi ...............................62, 63

191

Kiev .................................... 107 kígyó............. 61, 122, 135, 136 kígyók......... 135, 136, 137, 149 kígyó-törzsek........................ 61 Kígyótörzsek ........................ 60 Kína11, 16, 37, 46, 48, 51, 61, 72, 86, 101, 130, 164, 165 kínai6, 18, 19, 26, 34, 35, 36, 38, 39, 42, 47, 48, 51, 59, 60, 61, 62, 63, 65, 79, 86, 91, 101, 108, 111, 116, 117, 130, 145, 146, 149, 155, 167 birodalom................. 49, 101 fal48 határ ................................. 90 mítosz............................. 136 nagyfal ....................... 47, 51 tábornok ........................... 64 kínaiak36, 38, 46, 47, 64, 107, 113, 130, 164 Kingán .................................. 38 King-li ................................ 107 Kingsmill........ 47, 57, 108, 170 Kiov.................................... 107 Kiow..................................... 99 Kipcsák................................. 46 Kipin..................................... 64 Király György .............. 77, 171 Királyfikarcsa ..................... 120 kirgiz .......................... 121, 165 Kis Tibet............................... 38 Kis-Ázsia.............................. 60 Kis-Bokhara ......................... 46 Kisgógánfa ......................... 119 Kisgyalán.............................. 97 Kis-India............................... 39 Klaproth........................ 45, 171 Klingsor von Ungerlant ........ 78 Kobad ................................... 91 Kodály .................... 79, 80, 171 Kohlugu-szoros .................. 117

192

Kokhand ............................... 61 Kol.................................. 38, 53 Kolaxais...................... 104, 105 Kölcsey....................... 119, 171 Kolozs .................................. 97 Komárom...................... 68, 120 kommunista ........................ 165 Kong-tsens............................ 26 Konrád.......................... 78, 119 Konstantin43, 54, 91, 99, 121, 125, 126 Konstantinápoly ................... 12 Konstantinos Porfirogenetos 40 koreai.............................. 38, 41 Korhány.............................. 120 korhányhalmok..................... 69 Korógy.................................. 96 Korógypuszta ....................... 97 Kırös ...................... 11, 71, 168 Kırösök ................................ 96 Korozmia........................ 39, 99 korozmiai............................ 100 Koruk.................................... 54 Kosala................................. 113 kozár................. 40, 43, 96, 164 kozárok..... 40, 56, 99, 116, 156 Közép-Azsia ......................... 79 Középázsia ........................... 46 Közép-Ázsia ............. 49, 65, 86 középázsiai35, 40, 42, 61, 79, 143, 153 Közép-India........................ 110 KözépVolga........................ 103 köztörök.......................... 40, 41 Kraknakátai ........................ 126 Kremhelt............................... 93 Kréta..................................... 87 Krim-félsziget....................... 47 Krimhild ............................... 93 Krishna ............. 23, 59, 62, 111

Krisztus22, 25, 27, 45, 50, 118, 136, 140, 175 Krisztus Urunk .....................22 Krohn Gyula .........................68 Krömhelt...............................93 Kronosz ..............................129 Krum kán............................100 Kuartzi-tzur ..........................91 Kubán ..................... 42, 91, 116 kubánvidéki ..........................55 Kulche .................... 48, 83, 119 Kulchey de Gug..................119 Kulcsa...................................36 Kuma ........ 42, 43, 55, 116, 117 Kummagyeria .......................43 kun40, 68, 75, 79, 126, 127, 170 Kun ....................... 61, 127, 174 Kun László ..................... 75, 95 Kund ............................. 68, 120 Kundalini ............................136 Kündü .................................120 Kung .....................................36 Kunga-Nying-po...................36 Kur.............................. 131, 133 kurgánok......................... 49, 69 Kurt................................. 42, 72 Kürt.......................................39 Kurzán ................................120 Kusa........................ 59, 85, 111 kusán.....................................86 Kusán.............................. 85, 86 Kusánbirodalom ...................86 Kusán-húnok ......................134 kusánok........................... 85, 86 Kusánok..............................141 Kushambhi..........................113 Kushiták ....................... 59, 111 kutai....................................134 Kuun Géza.............. 17, 18, 171

L Labore...................................12 Ladak ..............................12, 17 Laelih....................................65 Lahore...................................60 laka-szkíta.............................56 láma .................. 12, 14, 35, 147 lámák ..............................22, 28 lapp .......................................53 Lara...............................59, 111 Laríták ................................111 Larnica..................................12 Lassa.....................................15 Lassza ...................................16 Latakia ..................................12 latin18, 47, 74, 75, 78, 79, 92, 147, 154, 164 Lau-schang ...........................48 Lebediasz..............................54 Leh........................................12 Lehel...................................151 Lemminkäjnen..............89, 171 Lemuria ................................37 Leo pápa ...............................93 Lét.........................................83 Leuente .................................48 Levédia .................................39 Levediai ................................43 Levente .................................83 Lhassza ......... 23, 28, 35, 37, 97 Li Tai Po...............................50 Li Tai-Po ..............................94 Liang.....................................47 lichabi .................................113 Ligeti Lajos............... 34, 48, 49 Lipoxais ......................104, 105 Li-Tai-Po ..............................94 Litsabi.................................114 Lobpor ..................................36 Lóczy Lajos ..........................37 London............................25, 58

193

londoni............................ 15, 58 Lord Amherst ....................... 13 Lucifer ................................ 130 Lukácsi Kristóf............. 85, 172 M Macmurdó ............................ 62 mácsói Anna......................... 95 Madai ................................... 82 Mádara ................. 69, 152, 160 Madarai .............................. 162 Madhyamika......................... 22 Madonna............................. 136 Madzsar ................................ 42 Magas ................................... 61 Magna Hungaria........... 43, 101 Magna Hungária................... 46 Mágóg81, 82, 92, 102, 107, 115, 116, 117, 118, 119 Magor ....................... 87, 89, 90 mágus pap................... 148, 151 mágus vallás ....................... 142 mágusok ....... 57, 101, 147, 148 magyar2, 5, 6, 7, 36, 37, 39, 41, 43, 45, 46, 52, 73, 78, 79, 86, 89, 95, 96, 110, 119, 123, 145, 155, 160, 164, 167, 168, 170, 171, 173, 174, 175 államalapítás .................. 138 családok ......................... 120 eredet................................ 19 faj8, 22 fajta .................................. 19 fajú ................................... 73 fehér ............................... 123 festımővész ................... 126 föld..................................... 7 hagyomány..................... 105 harcmodor ...................... 159 haza .................................. 72

194

hit148 jövı .................................... 8 király ................................ 99 királyok ............................ 92 kocsi ................................. 68 közönség ........................ 159 krónikaírók....................... 39 mesék ............................. 132 mythológia ..................... 140 nemzet.............................. 34 nemzetségek................... 119 nép39, 40, 41, 72, 73, 76, 101, 124, 158 népmesék ....................... 106 néprege........................... 136 népzene ............................ 79 név........................ 90, 92, 93 nevek................................ 93 nık ................................... 68 nyelv............. 41, 47, 56, 139 öncélúság ....................... 165 ıstörténelem..................... 54 ıstörténet.......................... 12 regısök............................. 78 sírok ................................. 68 személynevek................... 48 szokás............................... 70 szókincs............................ 53 szöveg ........................ 14, 21 társadalom........................ 33 történetírás ............. 102, 154 törzs.................................. 89 törzsek............ 123, 125, 158 törzsszövetség .................. 43 tudós................................. 47 ujgur ................................. 35 úr 97 vallás .............................. 142 vértanú ........................... 142 vezér............................... 157

Magyar15, 17, 20, 21, 22, 24, 33, 42, 48, 49, 57, 66, 73, 80, 81, 93, 108, 119, 131, 143, 158, 160, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 211 Magyar Keletázsiai Társaság 24 Magyar Tudományos Akadémia ................... 20, 21 Magyar Tudós Társaság . 15, 22 magyar-hún..................... 73, 76 magyari.................................42 Magyari ................................42 magyarok .................. 34, 40, 99 magyarok-húnok...................23 Magyarország7, 15, 21, 43, 59, 67, 92, 95, 96, 123, 124, 150, 160, 170, 172, 211 magyarság7, 8, 39, 41, 53, 73, 74, 78, 79, 80, 99, 116, 121, 125, 133, 139, 154, 156, 157, 160, 161, 163, 165, 167, 168, 169, 173, 175 mítosza ...........................156 Magyer ........................... 88, 91 Magyeri .......................... 43, 55 Mahabharata6, 33, 54, 59, 68, 134 Mahabharáta ................. 14, 134 Mahábharata .......................134 Mahi .....................................63 Makwana ........................ 62, 63 Malan....................................21 Malva....................................65 Mandala................................27 Mandsu .................................51 mandzsu............................6, 41 mandzsú................................18 Manes ...................................87 Mani ............................. 87, 150 Mani khán.............................87

Manó.....................................87 Manu........... 59, 61, 67, 87, 111 Manus ...................................87 Mao-tun ..............................109 Mao-Tun...............................42 Máramaros..........................124 Maravar ................................85 Marcus Dods.......................112 Marduk .................................87 Mari ....................................134 Márk ........... 69, 83, 84, 92, 119 Márk Krónikája ....................83 Marosköz ..............................95 Marót ....................................97 Marsi.....................................87 Marwar .................................59 Marwár ...............................111 massagéta........................51, 56 Massagetae .........................106 Massageták ...........................60 Mathura ..............................113 Matsya Avatar ......................84 Mátyás ........ 43, 46, 77, 94, 164 Matzaron...............................55 Mau-tun ................................48 Mawaru-n-nahr .....................60 Mazar....................................43 Mazar-Dag............................93 Mazar-folyó ..........................93 Mazda ........... 75, 119, 144, 146 hit142, 146 vallás ......................138, 141 mazdayaznán ......................142 McGovern.....................86, 141 Mdo ........................ 27, 28, 113 médek .................................110 Média..........................106, 141 Megy.....................................92 Megyer..................................92 megyeri.................................42 Meher Dáver.......................145

195

Melich János................. 75, 111 Mén-Marót ..................... 96, 98 Menny .......................... 88, 145 Ménrót .......................... 96, 100 Menroth .......................... 83, 87 Menróth ................................ 88 Ménroth ................................ 90 Meotis....................... 55, 87, 88 Meotisz........... 41, 87, 105, 133 mervi .................................. 146 Mésekh ................................. 82 Mészáros Gyula.............. 49, 55 Method ............................... 157 Metois................................. 105 Mewar ............................ 59, 63 Mewari Ranák ...................... 59 Mihály .................................. 80 Mihir..................................... 85 Mihiragula ............................ 85 Mihirkula............................ 110 Mikádó ............................. 7, 72 Mike ............................... 48, 83 Ming ............................. 85, 156 Mingi .................................... 48 Minos.................................... 87 Mirkula................................. 65 Miske.................................... 83 Mithra........... 51, 141, 152, 168 Mithra-gyula......................... 65 Mithraizmus ......................... 51 Mithras ... 79, 90, 143, 152, 153 Mithrás ....................... 129, 143 Mitzráim............................... 82 Mobad ................................ 141 mocsárláz.............................. 35 Modi50, 52, 56, 65, 85, 91, 110, 141, 144, 172 Módi ..................................... 92 Moger ................................. 102 Móger ................................. 119 Moghdzsi.............................. 63

196

mogul.............................. 50, 63 Mogul ................................... 61 Mogy .................................... 92 Mogyer ..................... 55, 72, 92 Mogyeri ................................ 55 mohácsi vész ................ 40, 160 mohamedán .................... 79, 96 Mohamedán.......................... 68 mohamedánok ........ 18, 63, 142 Mohammed................. 112, 168 Moldova ............................. 111 Molenburg .......................... 103 Monarchia............................. 15 Monda .................................. 53 Monerieff.............................. 51 mongol6, 18, 38, 40, 41, 45, 50, 57, 61, 62, 63, 66, 72, 79, 84, 87, 90, 91, 94, 103, 105, 108, 117, 138, 164, 167 Mongol ................................. 61 Mongolia ............................ 165 Mongólia ...................... 90, 169 mongolok20, 35, 37, 45, 46, 85, 105, 150, 164 mongoloknál......................... 69 Mongolország....................... 46 Mont Abu ........................... 111 Moór Elemér ........................ 40 Moorcraft.............................. 21 Moorkraft ............................. 12 mordvin ................................ 53 morvák................................ 157 mosony ............................... 124 Moszkva ............................... 11 Mózes ... 81, 83, 85, 86, 89, 117 Much .................................... 48 Müllenhof ............................. 48 Munda .................... 38, 66, 175 Mundzuk............................. 110

N Nag .......................................60 Naga ........................... 135, 136 Nagas..................................105 Nagy Károly ................. 98, 107 Nagy Péter ..........................127 Nagy Sándor102, 115, 116, 117, 118, 130, 134, 167, 172, 174 Nagy-Bolgárország...............43 Nagyenyed............................11 nagyenyedi............................11 Nagyfal ...............................117 Nagykáta.............................126 Nagykırös .................... 71, 119 Nagyszentmiklós ..................95 Nagy-tó.................................47 Naoshirvan............................56 Naoshirván............................56 Naoshisvan .........................117 Nap59, 62, 66, 67, 85, 90, 109, 110, 142, 153 dinasztia ................... 85, 111 Nap dinasztia ........................59 Nap nemzetség .....................59 Napcsalád .............................59 Napisten108, 122, 148, 152, 153 Napkirály..............................65 Napoleon ................................7 Napóleon ............................159 Napország...............................6 Napos..................................105 Naráda ..................................92 Natsu.....................................90 Naval ..................................116 Nebróth.................................83 Neilos .................................130 Nekhó .................................118 Némäti Kálmán.....................47 Nembrothus ..........................83

német .......... 47, 73, 93, 95, 142 császár ......................98, 157 császárok ........................107 eredető..............................73 költı .................................78 monda...............................76 nép..................................165 szájíz ................................78 Németh Andor ....................116 Németh Gyula34, 48, 53, 75, 173 Németország........... 51, 52, 107 Nemprót.................... 81, 97, 98 Nemproth..............................83 Nempróth......................83, 119 Nemrót..................................98 Nemroth................................83 Nepál ............................17, 113 nepáli ..................................113 Nestor .................................123 Netad ....................................94 Neumann .............. 49, 103, 105 Newári Ranák .....................111 Nibelungenlied .....................78 Niebuhr.......................103, 173 Nil.......................................130 Nilah ...................................130 Nílus ...........................105, 130 Nimród81, 82, 83, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 98, 100, 106, 111 Ninive ...................................86 Ninus ..............................83, 86 Nippon....................................6 Noé ..... 81, 82, 83, 84, 115, 132 Noin-Ulai..............................49 normann................................99 Nya-Khritsan-po .................114 Nyírség ...............................124 Nyugat-Ázsia......................116 nyugatázsiaí ..........................46 nyugateurópai ...............98, 112

197

Nyugat-Tibet .................. 20, 97 nyugat-tibeti ......................... 12 O Obor ..................................... 81 ó-bulgár ................................ 89 Odessza ................................ 11 Ogr ....................................... 81 ogur .............................. 41, 121 Oguz ..................................... 40 Ögyek ................................... 83 Oláh ...................................... 76 olasz ........................... 159, 165 Olaszország ........................ 159 Oleg ...................................... 99 Olympos ......................... 80, 90 Olympus ..... 106, 129, 131, 139 Ompod.................................. 83 Onech ................................... 89 Oneth .................................... 89 Onghó................................... 69 Onghon......................... 69, 153 onogur ................ 42, 43, 55, 91 Onogur.......................... 55, 142 óperzsa ............................... 112 Orenburg .............................. 46 Orkhon.................................. 49 orkhoni ....................... 121, 150 Orkhoni .............................. 109 örmény........ 12, 55, 85, 87, 117 Ormuzd............................... 144 Orosius ....................... 135, 173 Örösur................................... 99 orosz . 48, 73, 93, 101, 164, 165 oroszországi.................... 69, 77 orpheusi .............................. 129 Orsolya ................................. 93 Os-et-i................................... 55 ıs-finn ................................ 103 ıshaza............................. 23, 33 osi ......................................... 55

198

Osiris .......................... 132, 136 ısmagyar68, 83, 89, 107, 136, 139, 148, 149, 153, 154, 160, 161, 162, 163 vallás ...................... 139, 140 ısmagyarok51, 70, 87, 116, 120, 141, 142, 150, 153 ısperzsa .............................. 108 ostrogothok......................... 103 ısturáni ................................. 80 oszét...................................... 55 Oszét-föld ............................. 55 osztják .................................. 53 osztjákok ........................ 37, 54 Osztyák................................. 53 osztyákok........................ 54, 92 Othmár.................................. 83 Ottokár.................................. 95 ou-huon ................................ 63 Oxus ............................... 46, 51 Oy......................................... 90 ozmán ..... 40, 49, 138, 156, 164 ozmán török.......................... 40 özönvíz ................... 83, 84, 133 P Pacinak ................................. 91 pahlavi .................................. 92 Palas ................................... 105 Palesztina............................ 118 Páli ..................................... 106 Pallas Athene...................... 136 palóc ..................................... 79 Panda .................................. 134 Pandafa............................... 134 Pandavák .............................. 54 panditok................................ 26 Pandu.............................. 59, 60 Pandzsab................... 51, 64, 66 Pannonhalma ...................... 119 pannonhalmi ....... 119, 160, 162

Pannonia ................... 84, 94, 98 Parabrahm...........................108 paralaták .............................104 Páris......................................93 Parker ............. 47, 57, 101, 173 parszi .... 92, 143, 144, 145, 146 parszik ................................148 parszüzmus .........................144 pártusok ........................ 64, 142 pasiani...................................60 passaui .................... 78, 91, 108 pa-su-ki-li .............................48 patinák ........................ 126, 142 Pauler Ákon..........................95 Pavie .....................................23 Pe tanju.................................47 Pecsora .................................37 Peking............................. 25, 48 perezi ....................................65 Permia...................................43 Peronne páter........................88 perzsa12, 19, 54, 56, 82, 91, 138, 142, 148 király ..............................117 nép..................................141 perzsák55, 103, 142, 143, 146, 151 Perzsia12, 54, 56, 82, 85, 87, 130, 141, 147, 153 Pesavár .................................12 Peshadai................................56 Pest ... 89, 97, 99, 111, 126, 172 Petz Gedeon..........................73 P'hal-ch'hen...........................26 Philoteria ............................118 Phrigia ..................................87 Pilgerin .................................91 Pilgrin ........................... 78, 156 Piligrin..................................91 Pilis-hegység ......................162 Pilon .....................................86

Pinkerton ..............................61 Pishon ...................................82 Pliszka ..................................69 Podpál...................................19 pogány67, 68, 75, 86, 97, 136, 150, 154, 161, 162, 171 vallás ..................................7 Pokol...................................145 Polybius ..............................118 Pomáz ................. 119, 143, 162 pomázi ................................152 Pomeria...............................103 Pontus .................................104 pontuszi ................................49 Porta Speciosa ....................120 Pórus...................................133 Porussia ..............................103 Pot ........................................19 Pourusaspa..........................133 pozsony...............................124 pozsonyi..........................78, 83 Prága.....................................95 prákritos................................66 Pratihara ...............................62 Pray.......................................34 Pray György .......................164 Prayaga ...............................113 Prinsep ..................................21 Priscos rhetor 93, 106, 110, 162 Priscus rhetor ..................55, 77 Priszkosz.............................156 Procopius .............. 55, 123, 173 Promatha.............................130 Prometheus61, 68, 81, 89, 128, 129, 130, 131, 132 Ptolemeus .............................64 Pukdal...................................13 Puranabeli.............................60 Puranák..................... 58, 60, 61 puritánok.............................139 Put.........................................82

199

Q Querfurti Szent Brunó ........ 123 R R’Gyud................................. 27 Radloff.......................... 48, 173 Radzsadasthán ...................... 69 Radzsagriha ........................ 113 Radzsasztán .................... 57, 58 radzsput .............. 62, 67, 68, 69 Radzsput............................. 134 Radzsputana ......................... 58 Rádzsputana ....................... 114 radzsputok .. 62, 63, 66, 68, 153 Radzsputok........................... 66 Raghu-Vanca........................ 65 Rakshasák............................. 80 Ráma ................ 59, 69, 85, 111 Ramajana.............................. 69 Ramstad................................ 38 Ráthonyi János ..................... 90 Rathor................................... 62 Rawlinson................... 103, 155 Regino apát........................... 92 Renan Ernı................. 118, 173 Réva...................................... 69 Rgyud ................................... 27 Riedl Frigyes ........................ 73 Rigvédák .............................. 66 Rishi ..................................... 84 Ri-thlen............................... 137 Róbert Károly..................... 137 Rodusi Apullonius.............. 102 Roessler ................................ 73 Róma51, 56, 63, 74, 87, 91, 93, 109, 138, 140, 142, 157 római51, 91, 93, 139, 140, 148, 152 kıfejtı ............................ 152 légiók ............................. 138 limes............................... 162

200

pap.................................. 140 táborhely ........................ 152 vár .................................... 99 római birodalom ................... 51 Római Birodalom ................. 45 románok.............................. 125 Royal Asiatic Society ..... 21, 58 Rudolf................................... 95 Rurik..................................... 99 Rusz.................................. 4, 85 ruthének...................... 102, 125 S sabar ..................................... 55 sabásiai ............................... 129 Sabasius...................... 129, 143 Sabausiai............................. 131 sabir ...................................... 55 Sacan .................................. 105 sacarauli................................ 60 Sahname ............. 141, 143, 169 Sahnámé ............................... 57 Sáh-Náme ........................... 131 Saka .................. 59, 60, 68, 114 Sáka .................................... 112 Saka Dwipa .......................... 59 Sakadvipa ..................... 60, 111 Sakadwipa ...................... 61, 68 Sakasena ............................... 60 Sakatai .................................. 61 Sakataj ................................ 111 sakhak................................... 62 Sakya .................................. 112 Salamon.............................. 107 sámán...................... 36, 81, 137 sámánizmus .......................... 36 sámánok.......................... 35, 36 sámánvallás .......................... 36 Sambos ............................... 134 Samo..................................... 38 Samothrace ........................... 83

Samye ...................................28 san-jü ..................................108 Sankrant................................70 Santanu ...............................134 saragur .......................... 55, 121 Sárga-folyó ...........................64 Sárga-tenger..........................63 Sárika....................................26 Sarju .....................................69 sárkány . 80, 122, 135, 136, 137 rend ................................136 Sárkány................. 81, 122, 137 Sárrét ....................................96 Sarwaiya ...............................62 Saul.....................................118 Saurastra ...............................63 Sauromatian........................106 Scythia..................................92 Scythogol............................129 Scythopol.................... 118, 143 Séba ......................................82 Sebestyén...................... 78, 174 Sebestyén Gyula ...................78 Sehlözer ................................73 Seidon...................................12 Sem.......................................82 Semiramis.............................86 semita ............................. 81, 85 sémita ........................... 83, 155 sendai....................................24 senyü................... 101, 108, 109 Seramis .................................86 Ser-csín.................................26 Serragun ...............................55 Sesostris................................83 Shakya ................ 112, 113, 114 Shakya Rikhrot-pa..............114 shamán................................147 shámán.......... 97, 131, 136, 141 shamantizmus .......................27 Shambala .......... 35, 36, 37, 141

Shambali...............................37 Shamballa .............................27 Shams-ul-alma....................144 Sheshnagdes .........................60 Sheshnagdesa........................60 Sheshnay...............................60 Shesnay.................................60 Shravasti .............................113 Shuddhodana ..............112, 113 Sicambria............................110 Sicilia..................................129 Siciliai Diodoros.........105, 106 sidhik ....................................28 Sifahián.................................36 Sigace-ó ................................97 Sihon.....................................27 Si-King .................................44 Silar ......................................62 Simonax..............................103 Sinamru ..............................108 Sinclair..................................66 Singar Chuori .......................63 Sing-Yung ............................65 Sirt ........................................46 Sita............................ 27, 36, 37 Siva...............................70, 136 Siva éjszakája .......................70 Sivaratri ................................70 Skandagupta ........... 56, 65, 100 Skandagupták .......................65 Skander bég ..........................12 Skandinávia ........................103 skandinávok..........................93 skirek ..................................103 skolotusok...........................104 Skythia Minor.......................47 sobamogera.........................100 Soka....................................105 Soltszéki .............................120 sólyom ..................................72 Soma...................................145

201

Somogy ................................ 97 Songar .................................. 72 Sonkar .................................. 72 sopron................................. 124 Sopron .......................... 97, 119 Sorbonn .............................. 113 Sosiosh ................................. 38 Sourvjaki .............................. 70 Spanyolország .............. 51, 159 St. Gallen............................ 161 Stan-gyur .......... 25, 36, 37, 114 Stein Aurél ......... 117, 123, 174 Strabo ............... 47, 60, 64, 174 su 47, 48, 51 Su61 Sung-Yung ........................... 65 Surlódana............................ 115 Surya .............................. 58, 59 Suryavansa ........................... 59 Susiana ................................. 82 Sutlej .................................... 60 Sutra ..................................... 26 Sycambria........................... 162 szabar ............................. 54, 55 szabarok................................ 54 szabartoiaszfaloi ................... 54 szaber ................................... 55 Szaber................................... 55 szaber-hún ............................ 55 szabir .......... 43, 50, 55, 81, 172 Szabir ....................... 43, 55, 91 szabír .................... 40, 133, 160 szabir-hún............................. 91 szabír-hún............................. 55 Szabirkán.............................. 98 szabirok ................................ 55 Szabó Dezsı ........................... 2 Szabó Károly94, 171, 174, 175, 211 szák....................................... 64 száka................................... 112

202

Szakakátai........................... 126 Szákja ................................... 59 Szaklat .................................. 85 Szákya .................................. 26 Szalárd................................ 159 Szallam....................... 116, 117 Szalmakátai ........................ 126 Szamara .............................. 116 szamarai.............................. 116 szanszkrit14, 18, 23, 27, 53, 54, 66, 87, 92, 108, 130, 146 mővek............................... 26 Szarmata ............................. 106 szarmaták............................ 103 Szasszanidák......................... 65 szász ..................................... 73 szaszanida........................... 143 szászok ......................... 51, 125 Szatmár............................... 126 Százhalom .......................... 120 sze......................................... 64 Széchenyi Béla ............. 37, 174 székely5, 11, 33, 40, 100, 109, 142 népballadák ...................... 77 székelyek .. 95, 96, 99, 100, 157 székely-hún........................... 76 székelymagyar ...................... 15 Szekér Joachim..................... 34 szel........................................ 64 szeldsuk .............................. 108 szeldzsuk ............................ 164 Szempte ...................... 119, 120 Szent Genovéva.................... 93 Szent György...................... 137 Szent István42, 92, 95, 99, 111, 120, 123, 158, 160, 170, 173 Szent Izidoros....................... 92 Szent János38, 80, 115, 117, 122, 132, 142, 151 Szent Jeromos..................... 116

Szent László ........... 75, 90, 126 Szent Márton ......................162 Szent tőz .............................141 Szente ................. 119, 120, 171 Szente-Mágócs ... 119, 120, 171 Szentföld...............................45 Szentlırinckáta ...................126 Szent-Mágus.......................120 Szentmártonkáta .................126 Szentsó ...............................120 Szenttamáskáta ...................126 szerbek................................125 Szerémség.............................99 Szervác .................................93 Szervény ...............................83 Szevillai Izidor ...................116 Sziamek ..............................131 Szibéria...............................127 szibériai .............. 127, 146, 147 Szilágyi.................................77 Szinnyei József .....................33 szír .............. 116, 117, 118, 172 szittya .................................112 szkíta57, 58, 60, 61, 62, 66, 67, 68, 69, 81, 90, 102, 103, 104, 105, 106, 112, 113, 114, 116, 117, 118, 126, 130 csoport............................118 eredet..............................132 eredető..............................62 forrás ..............................106 források ..........................131 íj 131 kardkultusz.....................107 királyok ..........................131 legendák .........................104 mép.................................118 népek ................................68 név..................................102 szokások................... 67, 153 telep..................................59

törzs..................................63 törzsek .............. 60, 114, 130 szkíta-hún ...........................113 szkíták51, 61, 64, 68, 82, 85, 102, 103, 104, 105, 133, 143, 150, 152, 160 földje ..............................104 királya ............................131 városa .............................118 szkítaság ...............................57 szkítaszarmata ....................162 Szkítes ........................104, 105 Szkíthia.................................82 Szkítia59, 60, 67, 68, 99, 102, 103, 107, 111, 119, 131 szkitiai ................................102 Szklemár...............................73 szláv.......................... 11, 49, 93 föld .................................123 népek ................................99 név....................................99 rabszolgák ......................154 szavak...............................41 törzs..................................99 törzsecskék .....................155 szlávok.......... 81, 103, 155, 157 Szoárd.................................159 Szogdak ..........................47, 48 szogdi ...................................48 Szogdiana .............................64 Szogdiána .............................64 szogdok.................................48 Szolnok.................................97 Szörény...............................125 Szourva.........................70, 153 Szt. Hieronymus ...................47 Szt. István .............................93 Szt. László ..........................101 szu.........................................64 Szuktag .................................47 Szuk-tak................................47

203

Szultán.................................. 97 szumir................... 17, 106, 155 szumír......... 132, 135, 139, 147 Szumiria ............................... 86 szumirok......................... 84, 87 szumírok....... 27, 139, 142, 151 Szuria............................ 70, 153 szurja ...................... 61, 70, 153 Szurja ........................... 62, 153 Szőz .................................... 136 T Táborhegy .......................... 118 Tadzsik ................................. 60 Tadzsikok ............................. 60 Tagányi Károly............. 77, 174 Tahia..................................... 64 Tak ................................. 60, 62 Taklamakán ........................ 117 Taks...................................... 83 takshak............................ 60, 62 Takshak .................... 60, 61, 62 Taksony ................................ 96 táltos ................................... 101 Tamais ................................ 115 Tanaus .................................. 83 Tangra ........................ 150, 153 Tanhu.................................... 83 Tankátai.............................. 126 Tantra ................................... 27 Tápió ............................ 89, 150 Tápiószentmárton ................. 90 Tarah .................................... 83 Tarbagataj........................... 101 Targit.................................. 105 Targitaos............................. 104 Tarján ................................... 39 tarkhakhu............................ 105 Tartarus .............................. 129 Taskent ................................. 61 Tassi láma............................. 97

204

Tatan..................................... 63 tatár40, 46, 50, 61, 62, 84, 105, 152, 164 Tatár ..................................... 50 tatárjárás ......... 67, 97, 111, 160 tatárok................................... 63 Tatárok ................................. 51 Tatárország ......... 34, 39, 45, 46 Taurus................................. 115 Távol-Kelet............................. 6 Teesa .................................... 13 Teherán................................. 12 Tele....................................... 46 Teleki Pál ................... 6, 52, 75 Temes ................................. 125 Temesvár .............................. 11 Tenger ........................ 150, 153 Terrai .................................... 15 Testei-Lapapu....................... 35 Tétény................................. 111 Teté-tlen ............................. 136 Thana...................... 81, 83, 119 Themis Gea ........................ 130 Theophanes........................... 55 Theophilactus ....................... 55 Theophylaktos ............ 148, 149 Therumtis ........................... 137 Thierry Amadé ............. 94, 211 Thirás.................................... 82 thlen.................................... 137 Thot .................................... 145 Thráciá................................ 105 Thubál .................................. 82 Thunman............................... 73 Thuróczi ....................... 83, 148 Thuróczy....................... 76, 148 Tibet12, 15, 17, 18, 19, 20, 21, 23, 25, 28, 35, 36, 37, 59, 64, 92, 97, 111, 113, 136, 141, 168 tibeti

angol.................................14 beavatottak .....................135 évkönyvek ........................35 falu ...................................13 fogalom ............................13 geográfia ..........................18 győjtemény.......................21 hagyomány.......................37 irodalom ............... 12, 25, 33 írók .................................114 kolostorok ......................141 könyv................................35 könyvek...................... 25, 37 könyvfordítások ...............25 könyvgyőjtemény...........112 lámák..............................147 munka..................... 113, 114 mővek...............................14 név...................... 26, 27, 112 nyelv12, 17, 18, 19, 21, 97, 113 nyelvtan............................14 szent könyvek...................27 szó ....................................13 szótár .......................... 21, 53 tanulmányok......... 14, 18, 25 út 13 zarándokok.......................24 zárda........................... 13, 14 zárdák......................... 14, 18 Tibeti ..................................175 Tibeti Aranyszabályok könyve .........................................11 Tibeti Aranyszabályok Könyve .........................................17 tibetiek.............. 19, 20, 26, 117 Tigris ....................................85 Timur....................................61 Timurlenk .............................55 Tisza ....................... 13, 95, 162 Titalja ...................................15

titán....................... 84, 128, 129 titáni................................82, 83 titsabi ..................................115 tjele .......................................46 tochari...................................60 tochárok ................................64 Tod58, 62, 65, 66, 70, 106, 111, 134, 175 Toghrul ...............................108 toiaszfaloi .............................54 Tokar ....................................60 tokár......................................51 Tokaristan.............................60 Tomyris ................................60 Ton-war ................................62 Toramana..............................65 Toramána.............. 85, 100, 110 Torda ....................................83 török38, 40, 41, 42, 45, 46, 48, 49, 50, 54, 57, 72, 75, 79, 82, 89, 92, 95, 97, 108, 110, 111, 121, 142, 143, 149, 161, 162, 164, 165, 172 hatás ...............................155 hatások .............................41 jövevényszavak ................41 mép.................................152 nép....................................98 népek .. 42, 77, 134, 149, 159 nyelv.................................96 rokonság...........................40 törökfajú6, 34, 40, 68, 103, 116, 138 török-hún ..............................72 töröklakta..............................12 törökök34, 42, 45, 56, 99, 148, 150, 164, 169 török-tatár ...........................110 Torontál ........................97, 125 Tortan ...................................50 tót73

205

Tóth Jenı.............................. 70 tótok ................................... 125 transkaspi.............................. 57 Transkaukázus...................... 86 Transoxonia.......................... 60 Tripolis ................................. 12 Trisawi.................................. 63 Tschi-tschi ............................ 48 Tuar ...................................... 62 Tudományos Akadémia........ 34 Tudós Társaság..................... 17 Tughlak ................................ 61 tukiu.................................... 152 tukue............................... 36, 46 tukuek................................... 46 Tum .................................... 132 Tumen .................................. 97 Tündér Ilona ............... 132, 150 tunguz................................... 38 turán faj7 hódítója .......................... 165 Turán ........ 56, 57, 60, 141, 169 turáni5, 6, 20, 57, 66, 70, 84, 86, 87, 88, 102, 103, 112, 128, 129, 130, 131, 151, 155, 164, 165 állam .............................. 165 népek.............................. 165 turániak............. 5, 66, 112, 133 turánizmus .......................... 7, 8 turánok................................ 132 Turánok ................................ 66 turk ....................... 63, 121, 164 Turk.......................... 43, 56, 85 türk40, 41, 49, 56, 57, 77, 84, 88, 109, 150, 156 feljegyzések ..................... 75 magyarság ........................ 79 nép.................................. 152 nyelv ................................ 74

206

uralkodók ....................... 104 Turkesztán ........ 36, 41, 86, 103 turkesztáni .............. 57, 60, 158 turk-hún ................................ 92 Turkistán............................... 60 turkok ............... 36, 40, 54, 149 turlak .................................. 108 Turnicsa.............................. 126 Turóczi ......................... 48, 107 Túróczi János........................ 48 Turóczy .............................. 119 Turul..... 72, 100, 108, 120, 122 Turushka............................... 60 Turvasu................................. 59 Tushita................................ 113 tőzimádó ....................... 86, 142 tőztemplomok..................... 141 U Udaipuri Rana ...................... 58 Ugek ........................... 102, 107 Ugocsa................................ 124 ugor35, 36, 38, 40, 50, 53, 56, 66, 110, 133, 168, 171 déli ........................... 56, 133 faj66 indiai ................................ 66 népek.......................... 66, 85 nyelv................................. 40 rokonság........................... 40 származás ......................... 39 szövetség.......................... 42 Ugor................................ 40, 55 ugorság ................................. 42 déli ................................... 53 északi ............................... 53 Ugra...................................... 37 Ugrai monostor..................... 68 Uhu....................................... 36 Ui 36 ujgur ............. 34, 36, 49, 90, 94

ujgur-hún ..............................34 ujgurok ..................... 34, 37, 49 újgurok ........................... 34, 49 Ujja-Yani ............................113 Ukko ...................................150 Ukkó .....................................70 Ukkon ........................... 70, 153 ukkonpohár...........................70 Ukko-pohár.........................150 Ung ............. 102, 111, 120, 124 Ungar....................................92 Unraszár .............................117 unraszári .............................117 Upali .....................................26 Upanisádja............................23 Úr Krishna ..........................134 Ura1....................................103 Ural........... 41, 53, 56, 103, 130 ural-altáji ............................155 Uralvidék ..............................43 Ureus ..................................136 Urga......................................90 Uru................................ 59, 111 Urvasu ..................................59 usuivi ....................................51 Utnapistim ..........................132 Utrar .....................................61 Utu......................................147 Uzindár .................................98 uzun ......................................64 V V. István ...............................95 Vách .....................................89 Váczy Péter .................. 49, 175 Vaishali...............................113 Vaisháli Prayága.................114 Vaivasvata Manu ..................84 Vályi Félix............................24 Vámbéri.................. 49, 92, 175 Vámbéri Ármin............. 49, 175

Vámbéry .....................110, 148 vandál .................................103 vandálok ...............................94 Van-tó...................................82 Var........................................49 Váradi Regestrum59, 67, 68, 111, 160, 175 vas.......................................124 Vatha ............................97, 148 Véda ...................................130 Védák ...................................66 Vei-su .............................47, 48 velencei.................................93 Venelin .................................48 Venus..................................147 Veszprém............................111 Vichitravirja........................134 VII. Benedek ......................156 Vikár Béla.............................89 Vikramaditya ........................58 Virgilius..............................130 Vishnu ............ 64, 65, 111, 175 Vishnu-Purana ......................65 Vishnu-Puranák ....................64 visigóthok ...........................103 Visnu ..................................136 Vivien de Sain-Martin ..........49 vízözön .........................80, 132 vogul.............................53, 146 Vogul ....................................53 vogulok............... 34, 37, 54, 92 Volga ........ 41, 46, 85, 117, 130 volgai ...................... 43, 96, 155 votják....................................53 Vulkán ..................................62 vuszun.............................49, 57 Vuszun........................101, 106 vuszun-hún ...........................49 vuszunok...............................57 Vyasa ..................................134

207

W Wartburg .............................. 78 Wesendonk ........................... 49 Wilson .......................... 64, 175 Woghó-híd.......................... 145 Wolfram von Eschenbach .... 78 Wurzbach ............................. 34 Y Yadava................................ 134 Yadu ....................... 62, 66, 134 Yaht ...................................... 66 Yâtu ...................................... 66 yoga ...................................... 22 yóga .................................... 115 Yogacharya .......................... 22 yogi............................... 23, 147 Yojánagandha..................... 134 Yu......................................... 61 Z Zabelin.................................. 49 Zaber kán............................ 100 Zabergam........................ 98, 99 Zabergán............................. 100 Zágráb .................................. 11 Zajti57, 65, 66, 118, 131, 160, 172, 175 Zala..................... 111, 119, 150 Zambor ................................. 83 Zámor ................................... 83 Zamskar................................ 13 zamskari ............................... 13

208

Zangla................................... 12 Zarathustra51, 57, 133, 141, 144, 145, 146 zarathustriánizmus.............. 144 Zeente-Magoc..................... 119 Zeliobes ................................ 91 Zempche ............................. 120 Zemplén.............. 120, 124, 143 zend 75, 92, 120, 144, 146, 172 Zente................................... 120 Zenthe puszta...................... 119 Zeus80, 81, 104, 105, 109, 129, 132, 134, 139, 143 Zeuss .................................. 103 Zeusz .................................. 105 Ziagbir .................................. 91 Zichy .. 40, 41, 92, 96, 143, 175 Zichy István.... 40, 41, 143, 175 Zilgbi .................................... 91 Zilidges................................. 91 Zöldhalompuszta .................. 90 Zoltán ................................... 97 Zonarosz ............................. 148 Zoroaszter............................. 85 zsidók ..... 81, 82, 118, 132, 136 zsidóság ................................ 81 Zsigmond............................ 137 Zsolt...................................... 83 Zsolta.................................... 83 Zsuzsan............................... 101 zsuzsánok ........................... 101 Zuard .................................. 100 Zuard kán............................ 100 zürjén.................................... 53

TARTALOM GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN .............................................................2 ELİSZÓ ................................................................................................5 I. RÉSZ...................................................................................................9 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ...............................................................9 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR RÖVID ÉLETRAJZA ......................................11 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR JELLEMZÉSE ...............................................17 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR TIBETI IRODALMI TANULMÁNYAINAK IGEN RÖVID ISMERTETÉSE. ...........................................................25 II. RÉSZ: AZ İSHAZA......................................................................31 I. KİRÖSI CSOMA SÁNDOR CÉLJA......................................................33 Sámánok hona – Shambala...........................................................35 II. FAJSZÁRMAZÁSUNK KÉRDÉSE .......................................................39 III. HIUNG-NU HÚN AZONOSSÁG ÉS A HÚN MAGYAR SZÁRMAZÁS ......45 A kínai nagyfal megépítése és következményei, ............................51 IV. A KAUKÁZUS, IRÁN ÉS INDIA UGOR NÉPEI. .................................53 A) Kaukázus..................................................................................53 B) Irán. .........................................................................................56 C) Az indoszkíta-hún népek története. ..........................................57 V. BIZONYÍTHATÓ-E, HOGY A HÚN-MAGYAR LEGENDÁK İSI TÖRTÉNETÜNK ÉS İSI EMLÉKEZÉSÜNK TÁRHÁZA? .......................72 A) 1. Mit jelent nekünk Attila és hún népe? ..................................72 B) Óriás ısök. ...............................................................................80 C) Hungar név ısi hagyomány. ....................................................90 D) Attila = Atyuska.......................................................................93 E) Attila kincse..............................................................................94 F) "Bihar király" elveszett hún (bolgár-török) hagyomány. .........95 ÖSSZEFOGLALVA ...............................................................................98 G) Adat a Csaba mondakör eredetéhez. .....................................100 H) Szkíta származástudat............................................................102 I) Szkíta királyoly isteni származása...........................................104 J) Hadisten kardja. .....................................................................106 K) Az égi szármarás legendája. ..................................................107 L) Buda név ısi hún hagyomány.................................................110

209

M) Buda (Buddha) szkíta-hún eredete........................................112 N) Nagy Sándor falat emel Góg és Mágóg fiai ellen..................115 P) Góg és Mágóg magyar nemzetségei. .....................................119 R) Fehér- és Fekete-Magyarország. ...........................................123 S) Fogoly bessenyık ezer éve gyászban járnak. .........................125 T) Hogyan keletkezett nálunk a keresztény lovagkorban egy legenda? .....................................................................................126 VI. TURÁNI NÉPEK AZ EMBERISÉG TANÍTÓI .....................................128 Fajszármazási ısi turáni legendát dolgozott fel Aeschylos a "Leláncolt Prometheus"-ban. .....................................................128 VII. A HERKULES LEGENDA INDO-SZKÍTHA-HÚN EREDETŐ.............134 VIII. "KÍGYÓK" A MÁGUS PAPOK CÍME............................................135 IX. A NYUGATI KERESZTÉNY KULTÚRA A HÚNOK, KAZÁROK,

X.

MAGYAROK ÉS BOLGÁROK NÉLKÜL KI NEM FEJLİDHETETT VOLNA........................................................................................138 AZ İSMAGYAR VALLÁSRÓL ........................................................139

I. Kozmikus Istenségek hármassága:..........................................153 II. Sziderikus istenségek háranassága:.......................................153 XI. A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG MŐVELTSÉGE. ............................154 UTÓSZÓ ............................................................................................164 IRODALOM ......................................................................................167 NÉV-, HELY- ÉS TÁRGYJEGYZÉK ............................................176 TARTALOM. ....................................................................................209

210