Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
HELYI TANTERV Módosítás 2008.
TARTALOMJEGYZÉK
1. TANTERVEK
3.o.
2.
4.o.
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS INTEGRÁCIÓ
2.1 TANTÁRGYI RENDSZERÜNK
4.o.
2.2 TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓ
5.o.
2.3 ÓRATERV 3.
6-7.o.
TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ÉS CSOPORTBONTÁSOK
8.o.
3.1 ÓRAKERET
8.o.
3.2 MINDENNAPI TESTEDZÉS
11.o.
3.3 NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS
11.o.
3.4 TANTERVEK
11.o.
4. A TANKÖNYVEK ÉS MÁSTANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
12.o
5. TANULÓI JOGVISZONY
13.o.
5.1 BELÉPÉS
13.o.
5.2 A TANULÓK OSZTÁLYBA SOROLÁSA
14.o.
5.3 A TANULÓK TOVÁBBHALADÁSA, A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 14.o. 5.4 BIZONYÍTVÁNYOK
15.o.
5.5 FELMENTÉS
16.o.
6
16.o.
ÉRTÉKELÉS
6.1 AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEI 6.2 AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYA
16.o. 16-18.o.
6.3 ISKOLÁNKBAN A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉYEI 19.o. 6.4 ISKOLÁNKBAN A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI 20-22.o. 7
JUTALMAZÁS
21-23.o.
8
BÜNTETÉS
23-24.o.
9
HELYI VIZSGÁK SZINTFELMÉRÉSE
25.o.
1
9.1 HELYI VIZSGÁK
25.o.
9.2 TANTÁRGYI SZINT FELMÉRŐK
25.o
10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 11 A HELYI TANTERV ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
26-33.o. 34.o.
Az iskola képzési szakaszai
évfolyam
szakasz
1-2. osztály
bevezető
3-4. osztály
kezdő
nevelő-oktatós munka legfőbb feladata ·
Óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása
·
Játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érdeklődését
·
Tanítási és tanulási folyamatok erősítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával
·
Kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése
5-6. osztály
alapozó
·
Az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítése
7-8. osztály
fejlesztő
·
Szakrendszerű oktatás
1. TANTERVEK Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ·
H2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv
·
H2003 = a 2003. Szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkentése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv;
·
H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. Szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
2
ÉVFOLYAM TANÉV
1.
2.
Bevezető szakasz
3.
4.
5.
Kezdő szakasz
6.
7.
8.
Alapozó szakasz
Fejlesztő szakasz
20042005
H2004
H2003
H2001
H2001
H2003
H2003
H2001
H2001
20052006
H2004
H2004
H2003
H2001
H2003
H2003
H2003
H2001
20062007
H2004
H2004
H2004
H2003
H2003
H2003
H2003
H2003
20072008
H2004
H2004
H2004
H2004
H2003
H2003
H2003
H2003
20082009
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2003
H2003
H2003
20092010
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2003
H2003
20102011
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2003
20112012
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
3
2. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS INTEGRÁCIÓ
2.1 Tantárgyi rendszerünk MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM IDEGEN NYELV (ANGOL, NÉMET) MATEMATIKA TÖRTÉNELEM KÖRNYEZETISMERET TERMÉSZETISMERET KÉMIA BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN FIZIKA FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE RAJZ INFORMATIKA TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TESTNEVELÉS OSZTÁLYFŐNÖKI
4
2.2 Tantárgyi integráció
TANTÁRGYAK
A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI
BEÉPÍTETT ISMERETEK MODULOK
Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv
Magyar nyelv és irodalom Dráma Művészetek Élő idegen nyelv Élő idegen nyelv
Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret Biológia Kémia Fizika Földrajz
Matematika Ember és társadalom
Ének-zene Rajz Informatika Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki
Ember a természetben Ember a természetben Ember a természetben Ember a természetben Földünk, környezetünk Művészetek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Ember és társadalom
5
Hon és népismeret Etika Egészségtan Egészségtan
Mozgóképkultúra és médiaismeret Tánc
2.3 Óraterv 1-4. évfolyam óraterve
6
2. félévi óraszám
Éves óraszám
1. félévi óraszám
2. félévi óraszám
Éves óraszám
4. évfolyam
1. félévi óraszám
Kötelező tanítási órák Magyar nyelv 4 4 148 4 4 Magyar irodalom 4 4 148 4 4 Idegen nyelv Matematika 4 5 166,5 5 4 Informatika Környezetismeret 1 1 37 1 1 Ének-zene 1 1 37 1 1 Rajz 2 1 55,5 1 2 Technika és életvitel 1 1 37 1 1 Testnevelés 3 3 111 3 3 Kötelező tanítási 20 20 740 20 20 órák összesen Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások 2 2 74 2 2
3. évfolyam
Éves óraszám
2. félévi óraszám
2. évfolyam 1. félévi óraszám
Tantárgy
1 félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1. évfolyam
148 148 166,5 37 37 55,5 37 111
4 4 4 1 1 2 1 3
4 4 4 1 2 1 1 3
148 148 148 37 55,5 55,5 37 111
3 4 3 3 1 2 1 1 1 3
3 4 3 3 1 2 1 2 1 3
111 148 111 111 37 74 37 55,5 37 111
740
20
20
740
22
23
832,5
74
2
2
74
2
2
74
5-8. évfolyam óraterve 2. félévi óraszám
Éves óraszám
1. félévi óraszám
2. félévi óraszám
Éves óraszám
1. félévi óraszám
2. félévi óraszám
Éves óraszám
1. félévi óraszám
8. évfolyam
Éves óraszám
7. évfolyam
2. félévi óraszám
Tantárgy
6. évfolyam
1. félévi óraszám
5. évfolyam
2 2 1,5
2 2 1,5
74 74 55,5
2 2 1,5
2 2 1,5
74 74 55,5
1,75 1,75 2
1,75 1,75 2
64,75 64,75 74
1,75 1,75 2
1,75 64,75 1,75 64,75 2 74
3 4 1 2
3 4 1 2
111 148 37 74
3 3,5 1 2
3 3,5 1 2
111 129,5 37 74
3 3 1 -
3 3 1 -
111 111 37 -
3 3 1 -
3 3 1 -
111 111 37 -
1 1
1 1
37 37
1 1 1
1 1 1
37 37 37
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
55,5 55,5 55,5 55,5 37 37
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
55,5 55,5 55,5 55,5 37 37
0,5 1 2,5 1
0,5 1 2,5 1
18,5 37 39,5 37
1 2,5 1
1 2,5 1
37 92,5 37
1 2,5 1
1 2,5 1
37 92,5 37
1 2,5 1
1 2,5 1
37 92,5 37
22,5 779,5
25
25
925
25
25
925
1 0,5 0,5 -
1 1 1 1 -
1 1 1 1 -
37 37 37 37 -
1 1 1 1
1 1 1 1
37 37 37 37 37
Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom, Dráma Történelem, Hon és népismeret, Etika Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz, Mozgóképkultúra és média Tánc Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki óra
Kötelező tanítási órák 22,5 összesen
22,5 779,5 22,5
Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás Idegen nyelv 1 1 37 1 Testnevelés 0,5 0,5 18,5 0,5 Történelem 0,5 0,5 18,5 Matematika 0,5 Magyar Egészségtan -
7
37 18,5 18,5 -
Általános óraterv az összevont tanulócsoportok számára
Évfolyamok 1. Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Informatika (benne könyvtár- és médiaismeret) Történelem (benne hon- é állampolgári ismeretek) Környezetismeret (benne természeti és társadalmi ism.) Társadalmi ismeretek Természetismeret Földrajz Ének-zene-tánc-dráma Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció (15%)
4.
5.
6.
7.
8.
7,5 7,5 7
6,5
6
6
4
4
4 1
4 1
5 1 4 1
5 1 4 1
2
2
2
2
2
2
2
2.
4
2
1 1 1 3
1 1 1 3
20 3
20 3
3.
4
2
4
3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1,5 2 3 3 3 3 3 0,5 0,5 1 20 22,5 22,5 22,5 25 3 3 3 3 4
3 1 1 1 2 3 1 25 4
Megjegyzés: · Az óraterv a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet alapján készült · A tanulók többnyire összevont csoportban tanulnak · Az integrált (F70) tanulóknál a tantárgyi órák száma megegyezik a befogadó osztály tantárgyi óraszámaival.(1-2. osztályban a gyermek értelmi képességéhez igazítottuk a tantárgy óraszámait.) · A tanulói létszámtól függően, valamint a Fenntartó döntése alapján tanévenként változhatnak az összevont csoportok, illetve alakulhat ki önálló osztály · A tanév elején, a csoport-összevonás ismeretében (önálló osztály, kettes összevonás, hármas összevonás) az általános óraterv alapján készülnek el az aktuális csoportokra vonatkozó óratervi táblázatok · Az aktuális év csoportjainak óratervi órái nyomon követhetők a tantárgyfelosztást tartalmazó táblázatokban és órarendekben
8
Az iskolában oktatott tantárgyak tantervéről: -
-
-
-
-
Iskolánkban, a helyi tantervünkben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezt a tényt az iskolába való beiratkozáskor közöljük, illetve minden évben az első szülői értekezleten egy nyilatkozatot a szülőkkel is aláíratunk. Helyi tantervünket az Oktatási Miniszter 28/2000. IX. 21. OM rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv és a Kormány 202/2007 (VII.31.), a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.XII. 17. rendelet módosításáról kiadott rendeletében foglaltak szerint készítettük el és igazítottuk saját iskolánkra. Az integráltan oktatott SNIa és SNIb tanulókra vonatkozó tantervi követelményeknél a szakértői véleményekben leírtak szerint járunk el, és figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III.1.) OM rendeletben foglaltakat. A nem integráltan oktatott, a tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III.1.) rendeletben foglaltak figyelembe vételével készült. Az iskolában német és angol nyelv oktatása folyik. A nyelv megválasztása elsősorban a szülők döntése. Az idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. A csoportba sorolásról a szaktanárok javaslatára az igazgató dönt. Az idegen nyelv óraszáma heti 3 óra. Törekszünk a képességek szerinti csoportbontásra más tárgyak esetén is, de ez mindig az osztály létszám, a pedagógus létszám és a költségvetés függvénye. A csoportbontások elsősorban a következő tantárgyaknál indokolt: matematika, magyar nyelv és irodalom, informatika, technika. Az ismeretek átadása történhet tantermen kívül is, de csak akkor, ha ennek költségét a szülők vállalják. Ehhez a szülők írásbeli nyilatkozata szükséges. Ezeket a foglalkozásokat a pedagógusnak írásban terveznie kell. Az iskolai tantermen kívüli ismeretátadási lehetőségek: § Projektoktatás § Erdei iskola § Tanulmányi kirándulás (max. 2 tanítási nap) § Tanítási időben színház-, múzeumlátogatás, amelynek tartalma, témája valamely tantárgyhoz kötött A helyi tantervek egyes tantárgyaihoz a mikrotanterveket, tanmeneteket a pedagógusok készítik el az aktuális tanévre.
9
3. KÖTELEZŐ ÓRÁK, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK CSOPORTBONTÁSOK, FEJLESZTÉS ÉS REHABILITÁCIÓ Feladataink: Kötelező tanítási órák · Napközi (ellátás igény szerint) · Tanulószoba (ellátás igény szerint) · Sportfoglalkozások · Csoportbontás · Korrepetálás, tehetséggondozás · Énekkar · Fejlesztések · Rehabilitációs órák A fenti feladatokat a kötelező és nem kötelező feladatokra rendelkezésre álló + az önkormányzati többlet órakeretből és a Közokt. tv. 52.§(11) c pontjában meghatározott órakeretből oldjuk meg. Amennyiben a rendelkezésre álló órakerettel a feladatok teljesítése nem lehetséges, élünk a szakbizottsághoz benyújtható pályázati lehetőséggel annak érdekében, hogy eddigi programjainkat a jövőben is folytatni tudjuk.
3.1 Órakeret ÖNKOR-
Közokt. 129. (10) ÖSSZES VÁLASZTHATÓ MÁNYZATI OSZTÁLY KÖTELEZŐ ÉVFOLYAM szerint az 52.§ (11) c DB. TÖBBLET ÓRÁK 52§ (7) ÓRA (10%)ÓRAKERET ÓRAKERET
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
1 1 1 2 1 1 1 2 10
20 20 20 45 22,5 22,5 25 50 225
2 2 2 6 4 4,5 4 7 31,5
Felhasznált óra: 18
10
Napközi / tanulószoba KT. 53§ (4) Napközi Tanulószoba Összesen
23 óra 15 óra 38 óra
Órakedvezmények KT. 1. sz. mell. II. 7. Mvt. XCIII. 75§ (1).
Osztályfőnöki Munkaközösségvezetés DÖK-támogató Közalk. T. elnök. Közalk. Tanács tag Összesen
Órakedvezmény 1ó
Létszám 10
Összesen 10
1ó 3ó 2ó
2 1 1
2 3 2 12 óra
(1 fő közalkalmazotti tanács tag technikai dolgozó) Délutáni foglalkozások Énekkar 1ó Számítástechnika 2 óra Összesítés
225 óra/hét 38,0 17,0 54,5
Iskola általános tagozat Napközi/tanulószoba Órakedvezmények Délutáni foglalkozások - választható órák - sport foglalkozások - egyéni foglalkozások - számítástechnika Összesen
334,5
A választható órákat a naplóban zölddel vezetjük, az egyéni fejlesztésekre szánt órákat szakköri naplókban vezetjük.
11
3.2 Mindennapi testedzés
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: - kötelező testnevelés órák + 0,5 óra a nem kötelező órák terhére - játékos, egészségfejlesztő testmozgás - az iskolai sportkör foglalkozásai - tömegsport - napközis egészségfejlesztő, játékos foglalkozások 3.3. Nem szakrendszerű oktatás A törvényi előírásnak megfelelően 5-6. évfolyamon képesség és képességfejlesztésre kell fordítani az óraszám minimum 25%-át. A 2008/2009-es tanévben a tanmeneteknek kell tartalmazniuk egy-egy tanóra anyagát. Ez azt jelenti, hogy a nem szakrendszerű órák anyagaiban a készség- és képességfejlesztés kell, hogy előtérbe kerüljön. A tanár részvétele a nem szakrendszerű oktatásban A közoktatásról szóló törvény 17.§ (8) bekezdése szerint a tanár akkor vehet részt a 2008/2009 –es tanévtől a nem szakrendszerű oktatásban, ha teljesíti az akkreditált pedagógus továbbképzés keretében előírt 120 órás továbbképzés feltételeit. A tanár a szakjának megfelelő nem szakrendszerű oktatásban 1-től 6-ig évfolyamig vehet részt a továbbképzés teljesítésével. A tanító részvétele a nem szakrendszerű oktatásban A tanító 1-4. évfolyamokon a tanítói képesítése alapján szerzett jogot a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre. Az 5-6. évfolyamokon akkor jogosult a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre, ha a tanítói diploma mellett szerzett valamely tantárgyból szakkollégiumi végzettséget. Amennyiben nem rendelkezik ilyen végzettséggel, úgy a pedagógus továbbképzés keretében el kell, hogy sajátítsa a 11-12 éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket. 2008-09. tanévtől iskolánkban az alapozó szakaszban (5-6. évfolyamon) a magyar nyelv és irodalom, ének-zene, rajz tanórai foglalkozásain a nem szakrendszerű oktatást úgy valósítjuk meg, hogy az ezeket a tárgyakat tanító pedagógusaink tanítói végzettséggel és a tantárgy oktatására feljogosító műveltségterülettel, vagy szaktanári és 120 órás ez irányú szakképesítéssel fognak rendelkezni. Nem szakrendszerű oktatás megszervezése (1. sz. melléklet)
12
4. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Tankönyvek ingyenes igénybevételét a mindenkor érvényes jogszabályok szerint biztosítjuk az abban érintett tanulóink számára. A tankönyvek, munkafüzetek, tanulási segédletek megválasztásáról a szakmai munkaközösségek döntenek, az alábbi szempontok szerint: - A tankönyvek kiválasztása a szakmai munkaközösségek hosszú távú, felelős döntése, ezért azok kiválasztása több évre szól. - A kiválasztott tankönyvek illetve a tankönyvcsaládok a NAT-hoz, a kerettantervhez és az intézmény pedagógiai programjához, valamint helyi tantervéhez illeszkedjenek, biztosítsák az átjárhatóságot is. - A tankönyvek, tankönyvcsaládok kiválasztásakor figyelembe kell venni a pedagógiai programban rögzített képzési szakaszokat és az egymásra épülés kritériumait. Ennek érdekében döntéshozatal előtt az alsó és felső tagozaton azonos tantárgyat tanítók közötti egyeztetés elengedhetetlenül szükséges. - Amennyiben a tankönyvkínálatban megjelenő tankönyvek és tanulási segédeszközök közül több is megfelel a szakmai kritériumoknak, illeszkedik a NAT-hoz és iskolánk pedagógiai programjához, valamint a helyi tantervhez, úgy a kiválasztási szempontok között szerepeljen a taneszköz tartóssága és kedvezőbb ára. - Törekszünk arra, hogy a tankönyvből az iskolai könyvtár számára évente növekvő mennyiséget szerezzünk be. Ezeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják a tanév során. - A nyomtatott taneszközön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: rajz, technika, testnevelés. Az előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
13
5. A TANULÓI JOGVISZONY A tanulói jogviszonnyal kapcsolatosan a közoktatási tv. 6-7., 66., 69., 71., 72-78., 83. paragrafusai irányadóak. 5.1 Belépés A közoktatási intézmény tanulói közé átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. - Iskolánk első évfolyamára felvételt nyerhet az intézmény beiskolázási körzetében lakó minden iskolaérett, tanköteles gyermek. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az iskola lakókörzetén kívüli új tanuló felvételéről az igazgató dönt a leendő osztályfőnökkel való egyeztetés után. · a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; · a szülő személyi igazolványát; · a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); · a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); · a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; · szükség esetén a szakértői bizottság véleményét - A második –nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: · a tanuló anyakönyvi kivonatát; · a szülő személyi igazolványát; · az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; · az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
14
- Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga gyenge, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait az iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.) 5.2 A tanulók osztályba sorolása A speciális csoportba a szakértői bizottság véleménye, ajánlása alapján kerülnek a tanulók. Az osztályok közötti átlépés félévkor vagy év végén lehetséges, a tanulók egyéni fejlődésének megfelelően a szaktanár javaslatára, a szülővel és az érintett tanulóval való megbeszélés után, igazgatói döntés alapján. 5.3 A tanulók továbbhaladása, a magasabb évfolyamra lépés feltételei Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Szülő kérésére ismételhetosztályfőnökkel való egyeztetéssel – ha haladása nagymértékben eltér a követelményektől. Az első évfolyamon a tanulók aktuális állapotától függően lehetőség van a követelmények két tanítási év alatt történő teljesítésére. Amennyiben a tanulónak két tanév alatt sem sikerül teljesíteni az első osztályos minimális követelményeket, a tanító kezdeményezi a szakértői vizsgálatot és a tanuló elhelyezését speciális csoportba. A negyedik- nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. -
15
- A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - 2008. szeptember 01. után a tanuló jogosult eldönteni, hogy javító vizsgát fog tenni abban az esetben is, ha több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Tehát a javító vizsga letétele független e tantárgyak számától. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozóvizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai fogalakozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, vagy egy adott tantárgy megtartott óráinak 30 %-át meghaladóan hiányzott, akkor a 11/1994. VI. 8. MKM rendelet 20. § /6 és a 29/2001.VIII.31. OM rendelkezéseit véve a tantestület dönt.
5.4 Bizonyítványok Az intézményekben a közoktatási törvény 72.§ (2) bekezdésében meghatározott, az általános iskola egyes évfolyamainak elvégzését tanúsító bizonyítványt állítjuk ki. 5.5 Felmentés - A rendszeres iskolába járás alól írásos szülői kérésre indokolt esetben felmentést kaphat a tanuló. A felmentésről az intézményvezető dönt. - A matematika, a magyar, az idegen nyelv tantárgy osztályozása alól felmentést kaphat a tanuló szakértői vélemény alapján. - Magántanulóknak a készségtantárgyból illetve idegen nyelvből, informatika tantárgyakból az igazgató adhat felmentést. -
16
6. ÉRTÉKELÉS 6.1 Az iskolai értékelés alapelvei - A nevelő testület az értékelés igazságosságát, objektivitását és rendszerességét fontos alapelvként ismeri el. Elkülöníti az értékelést az osztályozástól, mindkettőt funkciójának megfelelően alkalmazza. 6.2 Az értékelés szabálya - Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. - Az érdemjegyszerzés módjai: · szóbeli felelet · írásbeli felelet · önálló munka - A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: · a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; · a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; · az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. - A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében minden tanulónak legalább havonta egyszer felelnie kell szóban:
17
· az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból havonta, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, · a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. · A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. - A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott. - Fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. - A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: · Az első-negyedik (első félév) évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk félévkor és év végén. Évközben érdemjegyekkel minősítünk: három, négy, ötös. Egyes, kettes esetén a felmérés százalékát írjuk a naplóba és az ellenőrzőbe. · A negyedik (második félév)- nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. · Az első, második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: · KIVÁLÓAN TELJESÍTETT · JÓL TELJESÍTETT · MEGFELŐLEN TELJESÍTETT · FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL - A negyedik évfolyamon, év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. - A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. - Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 18
- A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. - A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztatató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. - A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a tanító tanárok: Teljesítmény 0-40% 41-60% 61-80% 81-90% 91-100%
Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
- A megismerő funkciók fejlődésének rendellenessége miatt SNI-s tanulók esetében az értékelés a következő: Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
Teljesítmény 0-20% 21-30% 31-50% 51-75% 76-100%
- A tanulásban akadályozott tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a nevelők. Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
19
Teljesítmény 0-39 % 40-50 % 51-69 % 70-84 % 85-100 %
Az alsó tagozatos integrált tanulók negyedik osztály első félévéig szöveges értékelést kapnak, majd érdemjegyekkel minősítjük, értékeljük őket. 4-8. évfolyamokon az informatika tantárgyat szövegesen értékeljük (jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg). 7-8. évfolyamon az idegen nyelv tantárgyat szövegesen értékeljük (jól megfelelt, nem felelt meg).
20
- Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) -
Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) -
Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása c) -
Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmetlenül viselkedik feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van.
d) -
Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 21
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
6.3 Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba kell bejegyezni.
a) -
Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív;
22
- többlet feladatott, tanórán kívüli fogalakozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) -
Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
7. JUTALMAZÁS Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 23
Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgató dicséret, - nevelőtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért részesíthetők.
és
kiemelkedő
szorgalomért
dicséretben
c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyén az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
24
f) Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi rovatában „kitűnő kerül”. g) A szorgalmi magatartás dicséretet a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bevezetni. h) A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok, a nevelőtestület meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. i) „Az iskola legjobb tanulója” címet elért 8. osztályos tanuló Kőrösi Emlékplakettet vagy ajándékot kap. j) „A jó tanuló, jó sportoló” címet kiemelkedő sportteljesítményért és jó tanulmányi eredményért elért tanuló serleget kap. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
8. BÜNTETÉS Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
a) Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. 25
b) Fegyelmi tárgyalás Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. A felelősségrevonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
26
9. HELYI VIZSGÁK, SZINTFELMÉRÉSEK 9.1 Helyi vizsgák Osztályozó vizsga A magántanulók a tanév végén az elméleti tárgyakból osztályozó vizsgát tesznek. A nevelőtestületnek joga van egyéb esetekben is ezt a vizsgát előírni. Javítóvizsga Ha a 4-8. évfolyamon a tanuló a tanév során nem teljesítette a tantervi minimumot, javítóvizsgát köteles tenni. 9.2 Tantárgyi szintfelmérők 4. osztályban: szintfelmérés - ebben az évfolyamban kötelezően matematikából és magyar nyelvből: a számolási és helyesírási készséget mérjük, illetve az értő olvasás készségét szövegfeldolgozás alapján. 6. osztályban: szintfelmérés - ebben az évfolyamban kötelezően matematikából és magyar nyelvből A feladatok matematika és magyar tantárgyakból a NAT követelményei alapján állítandók össze. A képességfejlesztő osztályban a NAT minimum követelményei az irányadók. A sajátos nevelési- oktatási igénylő gyerekekkel speciálisan az ő számukra összeállított, sajátos tanulási nehézségeiket figyelembevevő felméréseket íratunk. Bekapcsolódunk a külső eredménymérésekbe is. 9.3 Az otthoni, a napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Általános elvek - a tanulók tudásának elmélyítése, teljesítményük növelése, a tanult tananyag gyakorlása és ismétlése miatt szükségesnek tartjuk a rendszeres házi feladatot. - A házi feladat feladásánál figyelembe vesszük: - A tanulók életkorát - Képességeit
27
- A napi tanulásra fordítandó időt (szükség esetén napközibe, tanulószobába irányítás) - Csak olyan házi feladatot adunk, amihez minden számára adottak a tárgyi feltételek - Csak olyan feladatot adunk, ami nem tartalmaz új ismeretet, a tanórán megértett anyaghoz kapcsolódik, önállóan (vagy a gyengébb tanulók kisebb segítséggel) el tudnak végezni. Kivételt képezhet az önálló szövegértés, lényegkiemelés és a vázlatírás gyakorlása. - Az írásbeli házi feladatok meglétét, minőségét rendszeresen ellenőrizzük, értékeljük. - A tanulók beszédkészségének fejlesztése érdekében a szóbeli házi feladatot lehetőleg szóban kérjük számon (kivétel lehet a nagyobb téma összefoglaló számonkérése). - Az önálló tanuláshoz a tanítási órákon gyakoroltatjuk a különböző tanulási technikákat, útmutatást adunk a tanulás megtervezéséhez, időbeosztásához. - A sikeres tanulás érdekében minden tantárgynál hangsúlyt helyezünk a szövegértésre. - Biztosítjuk a napköziben, a tanulószobában a zavartalan, nyugodt tanulást, ahol segítséget is kap a tanuló, ha szükséges. - Biztosítjuk a könyvtár használatát a feladatok elvégzéséhez. - A szülőktől támogatást kérünk az otthoni zavartalan körülmények kialakítására, s a jobb együttműködésre. - A házi feladat és a felszerelés hiánya nem minősül fegyelmi vétségnek (bejegyezhető a naplóba), a szaktanár tartja nyilván. Az órai munka szempontjából nélkülözhetetlen felszerelés hiánya az ellenőrzőben külön oldalon nyilvántartható. - Öt el nem készített házi feladat miatt tantárgyi, bekarikázott egyest ír a tanár a naplóba és az ellenőrzőbe (heti egy órás tantárgyaknál ez háromra módosul). - A pedagógus a szülőt tájékoztatja a házi feladat sorozatos elmulasztásáról, melyet a szülőnek alá kell írnia. Ha egy tanuló egy féléven keresztül minden
28
házi feladatát elkészítette, akkor bekarikázott ötöst kap a naplóba és az ellenőrzőbe. A házi feladat adásának korlátai (mennyiségi, időbeli): Hét végére, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünetre nem adunk több házi feladatot, mint egyébként hét közben, egyik óráról a másikra adnánk. A nyári vakációra nem kötelező jelleggel a következő tanév munkáját segítő feladatok adhatók: - Irodalmi olvasmány - Évfolyamonként javaslat családi programokra (múzeum, kiállítás, színház, kirándulás, egyéb program; ezekről rövid jegyzetet készíthet) - Javaslat: ismétlésre, a tananyag szinten tartására A napi tanulási idő nem haladhatja meg naponta átlagosan: - 1-2. osztályban a 40 percet - 3-4. osztályban a 60 percet - 5-6. osztályban a 90 percet - 7-8. osztályban a 120 percet Ennek megvalósítása érdekében figyelembe vesszük a tanuló órarendjét (nehéz nap, könnyű nap). Ezen kívül: - Kapjanak egyéni segítséget a napköziben, tanulószobán - Alkalmaztassuk a tanulás tanításának módszereit - A szóbeli tanulás előzze meg az írásbelit - A napköziben akkor is tanuljanak, ha nincs lecke. A pedagógus adjon ismétlő, gyakorló feladatokat az alapkészségek fejlesztésére (helyesírási, számolási, szövegértési stb.) - A pedagógus értesítse a szülőt, ha a tanuló a napköziben valamelyik feladattal nem tudott elkészülni.
29
10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró- képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróval (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben.
30
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.
2.
3.
1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61
1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74
1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87
31
4. 5. évfolyam 1.34. 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09
6.
7.
8.
1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19
1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28
1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.
2.
3.
0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61
1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72
1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81
4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96
6. 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02
7. 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07
8. 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkótartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
32
Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba esetén) 1. 2. 3. 4. 5. PONTSZÁM évfolyam 20 22 24 26 28 1 24 26 28 30 32 2 28 30 32 34 36 3 32 34 36 38 40 4 36 38 40 42 44 5 40 42 44 46 48 6 44 46 48 50 52 7 48 50 52 54 56 8 52 54 56 58 60 9 56 58 60 62 64 10 60 62 64 66 68 11 64 66 68 70 72 12 68 70 72 74 76 13 72 74 76 78 80 14
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. PONTSZÁM évfolyam 16 19 22 25 28 1 20 23 24 29 32 2 24 27 28 33 36 3 28 31 32 37 40 4 32 35 36 41 44 5 36 39 40 45 48 6 40 43 44 49 52 7 44 47 48 53 56 8 48 51 51 57 60 9 52 55 56 61 64 10 56 59 60 65 68 11 60 63 64 69 72 12 64 67 68 73 76 13 68 71 74 77 80 14
33
6. 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82
7. 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
8. 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
6.
7.
8.
29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN ( A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
PONTSZÁM
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90
Fiúk (4 motorikus próba esetén) 2. 3. 4. 5. 6. 7. évfolyam 28 31 34 36 38 40 33 36 39 41 43 45 38 41 44 46 48 50 43 46 49 51 53 55 48 51 54 56 58 60 53 56 59 61 63 65 58 61 64 66 68 70 63 66 69 71 73 75 68 71 74 76 78 80 73 76 79 81 83 85 78 81 84 86 88 90 83 86 89 91 93 95 88 91 94 96 98 100 93 96 98 100 102 104
34
8. 42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106
PONTSZÁM
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam 20 23 26 29 32 34 36 38 25 28 31 34 36 38 40 42 30 33 36 39 41 43 45 47 35 38 41 44 46 48 50 52 40 43 46 49 51 53 55 57 45 48 51 54 56 58 60 62 50 53 56 59 61 63 65 67 55 58 61 64 66 68 70 72 60 63 66 69 71 73 75 77 65 68 71 74 76 78 80 82 70 73 76 79 81 83 85 87 75 78 81 84 86 88 90 92 80 83 86 89 91 93 95 97 85 88 91 94 96 98 100 102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
35
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1.
2.
3.
5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28
7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30
9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32
4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36
6.
7.
8.
15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38
17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40
19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1.
2.
3.
1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
36
4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16
6.
7.
8.
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63
37
Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló
11. A HELYI TANTERV ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A Helyi tantervet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a ………év……hó…..napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ………………………………………….. az iskolai szülői munkaközösség elnöke
A Helyi tantervet a DÖNK ……év……hó…….napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: …………………………………………. DÖNK vezető tanár
A Helyi tantervet a nevelőtestület a.….év….hó…napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: …………………………………………. Igazgató
Jóváhagyta: ………………………… polgármester
38
