II. H E L Y I T A N T E R V

II. H E L Y I T A N T E R V

1 oldal

1. Az intézmény helyi tanterve Tartalomjegyzék

1. Az intézmény helyi tanterve...................................................................................................... 1 2.1 A választott kerettanterv: ............................................................................................... 15 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ...................................................................... 16 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ...... 20 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .............................................................................................................................................. 20 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 26 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 26 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 26 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 27 2.5 Mindennapos testnevelés ................................................................................................ 27 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 28 2.7 Projektoktatás.................................................................................................................. 32 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................................................... 34 2.8.1 Helyzetfeltárás........................................................................................................ 35 2.8.2 A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai....................................... 35 2.8.3 A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetőségei......................................... 35 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 37 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.......... 40 A házi feladat fogalma .......................................................................................................... 40 A házi feladat ellenőrzése, értékelése................................................................................... 41 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................. 41 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 42 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .............................................. 42 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei.......................................................................... 42 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ..................................................................... 50 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei....... 62 2.14.1 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .............................................................. 66

2. oldal

Az óratervek bevezetésének ütemezése 2013-2017 Évfolyam Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013/2014

K

N

N

N

K

N

N

N

2014/2015

K

K

N

N

K

K

N

N

2015/2016

K

K

K

N

K

K

K

N

2016/2017

K

K

K

K

K

K

K

K

Jelmagyarázat: N = a NAT 2003 alapján elfogadott helyi tanterv. K = a 2012-ben elfogadott KERETTANTERV alapján adaptált helyi tanterv

A Hajós-Miske-Drágszél Általános Iskola Hajósi Általános Iskolája A 17/2012 EMMI rendelet 8.§ (1) alapján a nemzetiségi nevelést-oktatást a c) pontban megjelölt nyelvoktató nemzetiségi nevelés –oktatás keretein belül szervezzük meg. A hajósi iskolában a tanulók választhatnak: N, a német nemzetiségi nyelvoktató nevelés-oktatás, I, a német nyelvet idegen nyelvként oktató programok között. A döntés után a program keretein belül meg állapított tantárgyak és órák mindenki számára kötelezőek. A hajósi iskolában folyó német nyelvoktató nemzetiségi nevelés –oktatás globális céljai: - Nyelvoktatásunk jó alapot biztosít két európai nyelv magas szintű elsajátításához, a nemzetiségi identitás kialakulásához. - A német nemzetiségi nyelvet tanulóink közül a legjobbak képesek legyenek az alapfokú nyelvvizsga letételére. - Végzős tanulóink 15%-a német nyelvű középiskolát választ. - Iskolai ünnepségeken rendszeresek a német nemzetiségi műsor betétek. - A nemzetiségi program szerint tanuló gyerekek ismerik a sváb hagyományokat, néhányat (néptánc, népdal) ápolnak is. - Folyamatosan alakul kettős, így nemzetiségi identitásuk is.

3. oldal

A TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGSZERVEZÉSE: A Hajósi Általános Iskolában - Az igazgató minden év április 15-ig közzéteszi a következő tanév választható tantárgyainak (Hajóson: választható program) listáját, valamint azt, hogy előreláthatóan ki fogja azokat tanítani. Előtte kikérik a szülői szervezet, a Diákönkormányzat, illetve a Német Kisebbségi Önkormányzat véleményét. A választható órákra való jelentkezés nem jelent automatikus felvételt. Túljelentkezés esetén az igazgató dönt arról, hogy kinek a jelentkezését fogadja el. A döntés előtt kikéri a Diákönkormányzat, illetve az érintett osztályfőnök véleményét. - Az elsősök beíratásakor a szülőnek írásban nyilatkoznia kell, ha gyermekét nemzetiségi németre szeretné járatni. Az idegen nyelvi német programról a nemzetiségi németre csak különbözeti vizsgával lehetséges az átjárás. . A szülő a tanulóval egyetértve minden év május 20-ig, dönthet, hogy kíván-e élni a programválasztás lehetőségével. A nemzetiségi németet tanuló gyermekek szüleinek legkésőbb eddig kell írásban az igazgatónak jelezni, ha a következő tanévtől gyermekét idegen nyelvi németre szeretné átíratni. Az idegen nyelvi németről a szülőnek ezt követően már nincs lehetősége újra a nemzetiségi németre átíratnia gyermekét.

4. oldal

A HAJÓSI ÁLTALÁNOS ISKOLA TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRATERVE NAT 2003 - nemzetiségi program1-8 évfolyam Tárgy, évfolyam 1. Magyar

1. 7

2. 7

3. 7

4. 7

5. 4, 5

6. 4, 5

7. 4

8. 4

Összesen

2

2

2

2

8

45

2.

Tört. és áll.

3.

Német

5

5

5

5

5

5

5

5

40

4.

Matematika

5

5

5

4, 5

4

4

4

4

35, 5

5.

Informatika

1

1

1

1

1

5

6

Környezet

7.

Természet

8.

Fizika

9.

Kémia

1

1

1

2

5 2

2 0, 5

4 1, 5

1, 5

3, 5

1, 5

1, 5

3

10. Biológia

1, 5

1, 5

3

11. Földrajz 12. Ének-zene

1, 5

1, 5

3

1

1

1

1

1

1

1

8

13. Rajz 14. Technika

1

1

1

1

1

1

0, 5

0, 5

7

1

1

1

1

1

1

0, 5

0, 5

7

15. Testnevelés 16. Osztályfőnöki

5

5

5

5

5

5

5

5

40

1

1

1

1

4

Tánc és dráma

0, 5

0, 5

1

Hon és népis.

0, 5

0, 5

1

Modulok

1

Etika

1

1

MozgóképEgészségtan ÖSSZESEN

0, 5 26

26

26

27, 5 28, 5 29, 5

1

1

0, 5

1

31

226

31

15 45 10 12

+Csoportbontás: német, technika (felső), informatika, matematika

23

VÁLASZT HATÓ

INFORMATIKA /7-8./-DIÁKKÖRÖK-SZAKKÖRÖK FELZÁRKÓZTATÁS, EGYÉNI MEGSEGÍTÉS- SNI- KT 52. § 6; 11. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SPORTKÖRI FOGLALKOZÁSOK

Az összesen ellátandó óra / évfolyamonként 1-1 osztállyal számolva/

5. oldal

314 314

A HAJÓSI ÁLTALÁNOS ISKOLA TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRATERVE NAT 2003 –idegen nyelvi programTárgy, évfolyam 1.

Magyar

2.

Tört. és áll.

3.

Német

4.

Matematika

5.

Informatika

6

Környezet

7.

Természet

8.

Fizika

9.

Kémia

1.

2. 8

5 1

3. 8

5 1

4. 8

5 1

5. 7

6.

7.

8.

Összesen

4, 5

4, 5

4

4

48

2

2

2

2

8

3

3

3

3

3

15

4, 5

4

4

4

4

35, 5

1

1

1

1

1

5

2

5 2

2 0, 5

4 1, 5

1, 5

3, 5

1, 5

1, 5

3

10. Biológia

1, 5

1, 5

3

11. Földrajz 12. Ének-zene

1, 5

1, 5

3

1

1

1

1

1

1

1

8

13. Rajz 14. Technika

1

1

1

1

1

1

0, 5

0, 5

7

1

1

1

1

1

1

0, 5

0, 5

7

15. Testnevelés 16. Osztályfőnöki

5

5

5

5

5

5

5

5

40

1

1

1

1

4

Tánc és dráma

0, 5

0, 5

1

Hon és népis.

0, 5

0, 5

1

Modulok

1

Etika

1

1

MozgóképEgészségtan ÖSSZESEN

0, 5 22

22

22

25, 5 26, 5 27, 5

1

1

0, 5

1

29

203.5

29

VÁLASZTHA TÓ

INFORMATIKA TANTÁRGY/7-8./-DIÁKKÖRÖK-SZAKKÖRÖK

FELZÁRKÓZTATÁS, EGYÉNI MEGSEGÍTÉS-SNI- KT 52. § 6; 11. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SPORTKÖRI FOGLALKOZÁSOK

+Csoportbontás: német, technika (felső), informatika, matematika

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásra felhasznált órakeretet a Köznevelési Törvény 6. számú melléklete tartalmazza 1-8. évfolyamig.

6. oldal

Az új NAT 2013-hoz igazított helyi tanterv A Köznevelési törvény előírásainak megfelelően 2013. 09. 01-től bevezetése fokozatosan történik az első és ötödik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben lép életbe a kerettantervhez igazított helyi tanterv. A helyi tantervben a kerettantervhez nem írunk elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztjuk el a rendelkezésre álló időkeretet gyakorlásra, elmélyítésre, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.

7. oldal

Tantárgyi struktúra és óraszámok Alsó tagozat I = Idegen nyelvi program

N = Nyelvoktató nemzetiségi program Tantárgy, évfolyam Nemzetiségi nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv /Német Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Hon- és népismeret Informatika Felzárkóztatás

ÖSSZESEN Rendelkezésre álló órakeret 51/2012. EMMI a kerettantervekről 1. mell. Nemzetiségi többletóra Nkt. 6. mell. D Tanulók heti terhelhetősége 110/2012. (VI. 4.) Korm. rend. (NAT) 8.§ a-d

N 5 7 4 1 1 1 2 1 5 1

1. I

K

7

7

4 1 1 1 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

N 5 7 4 1 1 1 2 1 5 1

3

28

25

2. I

K

7

7

4 1 1 1 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

31

23

28

25

3. I

K

7

6

4 1 1 1 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

31

23

28

25

4 1 1 1 2 1 5 1 1

22

29

4. I

K

7 2 4 1 1 1 2 1 5

6 2 4 1 1 2 2 1 5

1 2

27

25 2

27

N 5 7

3

25 2

27

4 1 1 1 2 1 5 1

3

25 2

N 5 7

K = Kerettanterv

31

27 2

27

33

31

17/2013. EMMI rendelet (nemz. irányelvek) 10.§ (3) A nyelvoktató nev.-okt. formában a heti kötelező órakeretből a nemz. nyelv oktatására legalább öt tanórát kell biztosítani. 17./2013. EMMI rendelet (nemz. irányelvek) 10.§ (6)...a készségtárgyakra előírt óraszámból évi 37 óra átcsoportosítható a nemz. nyelv és ir. vagy a népismeret oktatására.

8 oldal

24

Tantárgyi struktúra és óraszámok Felső tagozat N = Nyelvoktató nemzetiségi program I = Idegen nyelvi program Tantárgy, évfolyam Nemzetiségi nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv /Német Matematika Történelem, társ. és államp. ism. Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Dráma és tánc Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felzárkóztatás

ÖSSZESEN

N 5 4 4 2 1 2

5. I

K

4 3 4 2 1 2

4 3 4 2 1 2

1 1 1 1 1 1 5 1

1 1

30

28

1 1

N 5 4 4 2 1 2

K = Kerettanterv

6. I

K

4 3 4 2 1 2

4 3 3 2 1 2

7. I

K

4 3 4 2 1

3 3 3 2 1

1,5 2 1 1,5 1 0,5 1

1,5 2 1 1,5 1 0,5

2 2 1 1 1 1

N 5 4 4 2 1

8. I

K

4 3 4 2 1

4 3 3 2 1

1,5 1 2 1,5 1 0,5 1

1,5 1 2 1,5 1 0,5

1 1 2 2 1 1

N 5 4 4 2 1

1 1 1

1 1

1 1

1 1 5 1 2

1 1 5 1

1 0,5 5 1

1 0,5 5 1 2

1 1 5 1

1 0,5 5 1

1 0,5 5 1 2

1

1 5 1

1 1 5 1

26

29

28

25

32

31

28

32

31

28

1

1 1 1 5 1 1

9. oldal

5 1

Rendelkezésre álló órakeret 51/2012. EMMI a kerettantervekről 2. mell. 28 28 31 31 Nemzetiségi többletóra Nkt. 6. mell. D 2 2 2 2 Tanulók heti terhelhetősége 110/2012. (VI. 4.) Korm. rend. (NAT) 8.§ a-d 34 31 34 31 37 35 37 35 17/2013. EMMI rendelet (nemz. Irányelvek) 10.§ (3) A nyelvoktató nev.-okt. formában a heti kötelező órakeretből a nemzetiségi nyelv oktatására legalább öt tanórát kell biztosítani. 17./2013. EMMI rendelet (nemz. irányelvek) 10.§ (6)...a készségtárgyakra előírt óraszámból évi 37 óra átcsoportosítható a nemzetiségi nyelv és irodalom vagy a népismeret oktatására.

Köznevelési Törvény 6. melléklete az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásra felhasznált órakeretet tartalmazza 1-8. évfolyamig.

10. oldal

Tóth Menyhért Általános Iskola óraterve Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és válaszható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 2004. érvényes helyi tanterv-2005. 09. 01-től módosított óraterv 2013/2014 2104/2015 2015/2016 2. félévi óraszám

4 148

3

3

3

111

Magyar irodalom

4

4

4 148

4

4

4 148

4

4

4 148

4

4

4

148

Idegen nyelv

2

0

2

0

2

0

3

3

3

111

Matematika

4

4

5 167

4

5

4 167

4

4

4 148

3

3

3

111

0

1

1

1

37

Környezetismeret

1

1

1

37

1

1

1

37

1

1

1

37

2

2

2

74

Ének- zene

1

1

1

37

1

1

1

37

1

1

2

56

1

1

1

37

Rajz

1

2

1

56

1

1

2

56

1

2

1

56

1

1

2

56

1

1

1

37

1

1

1

37

1

1

1

37

1

1

1

37

5

5 185

3

3

3 111

3

3

3 111

3

3

3

111

22 22 23

833

Éves óraszám

1. félévi óraszám

4

Német Nemz. Csoport

4

Éves óraszám

4 148


4


4

Éves óraszám

4 148



4. évfolyam

4

Éves óraszám


3. évfolyam

4



2. évfolyam

Magyar nyelv

Tantárgy


1. évfolyam


2012/2013

Kötelező tanítási órák 52.§(3)

Informatika

0

Technika és életvitel Testnevelés

5

Kötelező tanítási órák összesen

23 22 22 815

0

21 20 20 740

21 20 20 740

Nem kötelező (választható) tantárgy 52.§(7) német nemzetiségi

2

185

2

185

felzárkóztatás

1

1

37

1

1

EÜ.ésPED célú és rehab.ellátás

3

3 111

3

3 111

egyéni törődés spotkör Szabadon tervezhető Heti óraszám összesen

0 1 2

1 2

0

37

1

0

25 24 24

2

1 2

23 22 22

2

0

37 0

1 3 1

1 1 3

1

185

2

0

1

3 111 1 1 3

24 23 23

185 1

1

37

3

3 1111

0

1

1

37

37

1

1

37

0

3

3

25 25 26

A német nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás a nem kötelező (választható) tantárgy keretében történik Kt.52.§ (4). Az 1-3. osztályban a nemzetiségi oktatáshoz szükséges óraszám feletti 2 órát a nem kötelező tanórai keretből használjuk fel. 1 óra a készségtárgyból átcsoportosítható. 2011/2012-es tanévtől nem volt jelentkező a választható német nemzetiségi oktatásra (csökkenő létszám miatt), ezért kimenő rendszerben megszűnik.

11 oldal

2015/2016

7. évfolyam

8. évfolyam









Éves óraszám

6. évfolyam

Éves óraszám

5. évfolyam

2014/2015

Éves óraszám

2013/2014

Éves óraszám

2012/2013

Magyar nyelv

2

2

74

2

2

74

2

1

55,5

1

2

55,5

Magyar irodalom

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Történelem

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Idegen nyelv

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

4

4

148

3

3

111

3

3

111

3

3

111

1

18,5

1

1

37

1

1

37

1

1

37

2

74

2

2

74

Tantárgy


Informatika Természetismeret és egészségtan

2

0

0

Fizika

0

0

1

2

55,5

2

1

55,5

Biológia és egészségtan

0

0

2

1

55,5

1

2

55,5

Kémia

0

Földrajz

0

0

1

2

55,5

2

1

55,5

1

37

1

2

55,5

1

2

55,5

1

37

1

1

37

18,5

1

Ének- zene

1

1

37

1

1

37

1

Rajz

1

2

55,5

1

1

37

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

0

0

18,5

0

1

Technika és életvitel

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

Testnevelés

5

5

185

2

3

92,5

3

2

92,5

2

3

1

18,5

Etika

0

Osztályfőnöki óra

0

18,5 18,5 92,5 18,5

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

24

26

925

22

23

833

25

25

925

24

25

925

Német nemzetiségű

2

2

0

2

2

0

2

2

0

2

2

0

Szabadon tervezhető

3

3

0

3

3

0

3

3

0

3

3

Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható) tantárgy52.§(7)

0

EÜ. és PED célú hab.és rehab. ellátás

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

1

1

0

1

1

0

1

1

0

1

1

0

Magyar nyelv és irodalom

1

1

0

1

1

0

1

1

0

1

Informatika

1

0

0

Fizika

0

1

Rajz

1

Mozgókép és média ism.

1 1

Etika

1

Egészségtan

1

kHon és népismeret Heti óraszám összesen

0

0

1 27

Német nemzetiségi csop.óraszáma 29

29

31

1

1 25

27

26

28

28

30

28

30

28

30

27

29

Köznevelési Törvény 6. melléklete az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásra felhasznált órakeretet tartalmazza 1-8. évfolyamig.

12. oldal

2012.szeptember 01-től Nkt.27.§(11) kötelező heti 5 testnevelés órát első, ötödik évfolyamon a kötelező órák keretében vezettük be. Felmenő rendszerbe lép életbe a többi évfolyamokon Nkt.97.§

3. évfolyam

4. évfolyam 2. félévi óraszám

4

4 148

3

3

3

111

Magyar irodalom

4

4

4 148

4

4

4 148

4

4

4 148

4

4

4

148

Idegen nyelv

2

0

2

0

2

0

3

3

3

111

Matematika

4

4

5 167

4

5

4 167

4

4

4 148

3

3

3

111

0

1

1

1

37

Környezetismeret

1

1

1

37

1

1

1

37

1

1

1

37

2

2

2

74

Ének- zene

1

1

1

37

1

1

1

37

1

1

2

56

1

1

1

37

Rajz

1

2

1

56

1

1

2

56

1

2

1

56

1

1

2

56

1

1

1

37

1

1

1

37

1

1

1

37

1

1

1

37

5

5 185

5

5

5 185

5

5

5 185

5

5

5

185

24 24 25

907

Éves óraszám


4


4 148

Éves óraszám

4


4

Éves óraszám

4 148


4

Éves óraszám



2. évfolyam

4



2015/2016

Magyar nyelv

Tantárgy


1. évfolyam

2014/2015 2. félévi óraszám

2013/2014


2012/2013


Informatika

0

Technika és életvitel Testnevelés

5

Kötelező tanítási órák összesen

23 22 22 815

0

23 22 22 815

23 22 22 815

Nem kötelező (választható) tantárgy 52.§(7) német nemzetiségi felzárkóztatás EÜ.ésPED célú és rehab.ellátás egyéni törődés

2

185 1

1

3

3 111

1

Heti óraszám összesen

37

185 1 3

0

spotkör Szabadon tervezhető

2 1

2

1

2

2

25 24 24

13. oldal

1 3

0 37

0

25 24 24

0

3 111

1

37 2

2

0

1 1

1 3

1

185

2

0

1

3 111 1 1 3

26 25 25

185 1

1

37

3

3 1111

0

1

1

37

37

1

1

37

0

3

3

27 27 28

2015/2016

7. évfolyam

8. évfolyam









Éves óraszám

6. évfolyam

Éves óraszám

5. évfolyam

2014/2015

Éves óraszám

2013/2014

Éves óraszám

2012/2013

Magyar nyelv

2

2

74

2

2

74

2

1

55,5

1

2

55,5

Magyar irodalom

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Történelem

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Idegen nyelv

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

4

4

148

3

3

111

3

3

111

3

3

111

1

18,5

1

1

37

1

1

37

1

1

37

2

74

2

2

74

Tantárgy


Informatika Természetismeret és egészségtan

2

0

0

Fizika

0

0

1

2

55,5

1

2

55,5

Biológia és egészségtan

0

0

2

1

55,5

2

1

55,5

Kémia

0

0

1

2

55,5

2

1

55,5 55,5

Földrajz

1

37

2

1

55,5

1

2

Ének- zene

1

1

37

0 1

1

37

1

1

37

1

1

Rajz

1

2

55,5

1

1

37

1

18,5

1

Technika és életvitel

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

Testnevelés

5

5

185

5

5

185

5

5

185

5

5

1

18,5

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

24

26

925

24

25

925

27

28 1017,5

27

2

2

185

2

2

185

2

Mozgóképkultúra és médiaismeret

0

Etika

0

Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen

0

0

0

37 18,5

1

18,5 18,5 185 18,5 37

27 1017,5

Nem kötelező (választható) tantárgy52.§(7) Német nemzetiségű Szabadon tervezhető

3

3

0

3

3

0

2

3

3

185

2

0

3

2 3

185 0

EÜ. és PED célú hab.és rehab. ellátás

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

1

1

0

1

1

0

1

1

0

1

1

0

Magyar nyelv és irodalom

1

1

0

1

1

0

1

1

0

1

Informatika

1

0

0

Fizika

0

0

1

Rajz

1

1

Mozgókép és média ism.

1

Etika

1

Egészségtan

1

kHon és népismeret

1

Heti óraszám összesen

28

Német nemzetiségi csop. órái

0

30

1

1 28

30

28

30

28

30

31

33

30

32

30

32

Kötelező tanórai foglalkozásoknál figyelmen kívül lehet hagyni a testnevelési órákat és az SNI- órákat kt.52.§(6). Nemzetiségi többlet órát (2óra) Nkt.6.mellék.

14. oldal

30

32

2.1 A választott kerettanterv: A Köznevelési törvény előírásainak megfelelően 2013. 09. 01-től bevezetése fokozatosan történik az első és ötödik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben lép életbe a kerettantervhez igazított helyi tanterv. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 15. oldal

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1 1 5 1 2 28

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1 5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám Az új NAT 2013-hoz igazított helyi tanterv A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

2013-től érvényes módosított óra terve Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 Idegen nyelvek Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1+0.5 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 16. oldal

4. évf. 6+1 2 4+0,5 1 1+0,5 2 2

Életvitel és gyakorlat Közlekedési ismeretek Testnevelés és sport Informatika EÜ.és PED.c hab.rehab.ellát kt52.§(6) Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1+0,5

1

5 0

5 0

5 0

5 0+1

3 2 25

3 2 25

3 3 25

3 3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom/dráma,könyvtár használat Idegen nyelvek: angol/német nemzetiségi+népismeret Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra/mozgóképkultúra-(média) Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Közlekedési ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki EÜ.ésPED.c.hab.rehab.ellát. Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf.N 6. évf.N. 7. évf.N 8. évf.N 4+1

4+1

3+1

4+1

3/6

3/6

3/6

3/6

4 1

3 +1 1

3+1 1

3+1 1

2

2

2

2

2

2 1+0,5 2 1+0.5 2 1

1 1

1

2 1+0,5 2 1+0.5 1

1

1

1

1

0+1

1+1

1

1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

3 2 28/31

3 3 28/31

3 3 31/34

3 3 31/34

A kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozására, továbbá gyakorlásra használjuk 100%-ban az óraszámokat. Ehhez a szabadon választható órákat külön jelöltük az óratervben. A német nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatást a 17/2013.(III.1.)EMMI rendelet 10.§(3) és a 10.§(6) alapján szervezzük. 17. oldal

A Tóth Menyhért Tagiskolában – mind a szülők, mind a tanulók részéről felmerült, hogy a német nyelvet ne „csak” idegen nyelvként oktassuk. Ennek oka, hogy sok német nemzetiségi származású család él Miskén, akik Császártöltésről, Hajósról, Nemesnádudvarról, Hartáról költöztek a faluba. Általában a nagyszülők még ezekben a német nemzetiségi községekben élnek, máig őrzik nyelvjárásukat, kultúrájukat és szeretnék, ha gyermekeik és unokáik jobban ismernék őseik történetét, kultúrájukat, tanulhatnák nyelvüket. Az akkori első évfolyamos tanulók szülei azzal a kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy, 2003/2004-es tanévtől első évfolyamon, felmenő rendszerben kerüljön bevezetésre a kisebbségi német oktatás. Elképzelésünk az, hogy a szülők és a gyerekek megelégedésére az első évfolyamon csoportbontásban bevezetésre kerüljön a német kisebbségi nyelvet oktató program. 2011/2012-es évtől a demográfiai csökkenő létszám miatt nem tudtunk indítani csoportot. Német nyelvoktató nevelés-oktatás A 17/2013.(III.1)EMMI rendelet8.§ (1) . A nemzetiségi nevelés-oktatás a 8.§(1) c )pont nyelvoktató nevelés-oktatás keretein belül szervezzük meg a 3-8.évfolyamon. Kimenő rendszerben a csökkenő létszám miatt. A német nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek szellemében törekszünk:  A német nyelv szóbeli és írásbeli megértésére, használatának fejlesztésére.  A népköltészet, a zene, a képzőművészet, a szokások és hagyományok megismertetésére és ápolására.  A német kultúra kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére.  A német nyelvterületeken élők kultúrájának, történelmének megismertetésére. A tantárgyon belül oktatjuk a német nyelv és irodalmat, valamint a nemzetiségi népismeretet. A nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók tanévenként több alkalommal is bemutatkoznak az iskola nyilvánossága előtt ( nyílt tanítási napok, iskolai műsorok, rendezvények). A nemzetiségi hagyományok megismerése érdekében a nemzetiséghez kötődő ünnepeket az iskola tanulóközössége bevonásával szervezzük. Német nyelvoktató nevelés és oktatás iskolai irányelvei A német nemzetiségi nevelés-oktatás (Nkt. 94.§ (1) (c) a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a nemzetiségi német nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és – teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Arra kell törekedni: 18. oldal

1. hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulóban a reális nemzetkép és kisebbségkép, 2. hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenítési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. A német nyelvoktató nevelés-oktatás tartalmi követelményei Az iskola pedagógiai programja kisebbségi oktatási formához igazodóan tartalmazza a kisebbség nyelvének, az irodalomnak és a népismeretnek az oktatását az első évfolyamtól felmenő rendszerben. Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz. A hagyományos nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét a kisebbségi nyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként a kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülő kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell megfogalmazni. A követelmények meghatározásának alapja a tanulók életkori sajátosságait, valamint a kisebbségi oktatás célját és tartalmát figyelembe véve a Nemzeti Alaptanterv élő idegen nyelv részletes követelményei. Német népismeret A nemzetiségi népismeret az adott nemzetiség nyelvén és magyar nyelven nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatai a NAT több műveltségi területéhez kapcsolódnak, azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak. A nemzetiségi népismeret önálló tantárgyként tanítjuk, emellett tanórán kívüli tevékenységek formájában is – a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül – megjelenik. A részletes tartalmakat a Volkskunde helyi tanterv tartalmazza. A tanulók értékelése szöveges minősítéssel történik, a naplókba és a bizonyítványokba a „teljesítette” szó kerül. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátításával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Az anyanyelv (kisebbség nyelve ) és irodalom, továbbá a népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása 1. Az évfolyamokon kisebbségi nyelv és irodalomra fordított órák száma nem lehet kevesebb a magyar nyelv és irodalomra fordított óraszámnál. 2. A nyelvoktató oktatási formában a heti kötelező órakeretből a német nyelv oktatására legalább 5 +1 tanórát szükséges biztosítani. A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatai irányelvek ( 1. sz melléklet )

19. oldal

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Csak olyan felszerelés (ruházat, eszköz) beszerzését, megvásárlását kérjük a szülőtől, amelyeket a miniszter hivatalosan engedélyezett, és az órákon feltétlenül szükségesek - nélkülözhetetlenek a tananyag elsajátításához és minden tanulónak rendszeresen alkalmazni kell minden tanuló számára beszerezhető. 2. Tanév közben a tanév eleji döntésünket nem változtatjuk meg. 3. A szükséges eszközökről a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk 4.:A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - Tartalmilag legyen jól érthető, koherens, a tantervünkhöz igazodó! - A tankönyv nyelvezete, külalakja, megjelenése igazodjon a gyerek életkori sajátosságaihoz! - Egy tantárgy esetében az alsó illetve a felső tagozat lehetőleg egy tankönyvcsaládot használjon! - Alapvető elv: az alsósok táskájának tömege a napi taneszközökkel együtt elviselhető legyen! A tömege a jövőben lehetőleg fokozatosan csökkenjen! Két szakmailag egyenértékű taneszköz közül mindig az olcsóbbat használjuk!

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Kompetencia alapú oktatás A Kormány 202/2007. (VII. 31.) r e n d e l e t e a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, feladatok a helyi sajátosságokhoz, egyéni tanulási utakhoz alkalmazkodó dokumentumokban öltenek testet, a Nat szellemisége érvényesül bennük. A Nat szellemiségét a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a magyar törvények, kiemelten a közoktatásról szóló törvény, valamint az emberi jogokról, a gyermek jogairól, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról, a nemek közötti egyenlőségről szóló nemzetközi dekrétumok és magyar jogforrások határozzák meg. A Nat olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. A Nat olyan iskolarendszert kíván erősíteni, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden 20. oldal

egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézményünk pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A Nat olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A Nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Minden iskolának gondoskodnia kell arról, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Az iskolák felelőssége annak meghatározása, hogy ezek a normák, kompetenciák milyen műveltségi területek részeként és hogyan kerülnek elsajátításra. 2/4/1. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 2/4/2. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 2/4/.3. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 21. oldal

2/4/.4. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 2/4/.5. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 2/4/.6. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 2/4/7. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 2/4/.8. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 2/4/.9. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót, s a mozgóképet. Alapelvek Oktató–nevelő munkánk során személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermekközpontú nevelés áll. Feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése és az általános emberi értékek továbbadása. - Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányok leküzdésére. - Kiemelten kezeljük az iskolába járó sajátos nevelési igényű (hallássérült, beszédhibás, gyengénlátó, stb.) tanulók beilleszkedését. Tantárgyi munkájukat az EGYMI és a Nevelési Tanácsadó szakemberei közreműködésével segítjük. 22. oldal

- Erősítjük a hazához való kötődést, nemzeti kultúránk, kulturkincsünk, hagyományaink ismeretét, ápolását. - Formáljuk világszemléletét, önismeretét, önértékelését, valamint a másság tiszteletére és elfogadására nevelünk. - Ápoljuk anyanyelvi örökségünket, a szép magyar beszéd használatára nevelünk. - Gondot fordítunk a kulturált viselkedés szabályainak ismeretére, helyes alkalmazására az emberi kapcsolatok ápolásában. - Tanulóinkat a család szeretetére, megbecsülésére neveljük. - Tanúsítson tiszteletet, megbecsülést tanuló társai, tanárai, az iskolában dolgozók iránt. - Becsüljék a munkát, végezzenek az életkoruknak megfelelő tevékenységeket. - Reális képet alakítsanak ki önmagukról pályaválasztásukkal kapcsolatban, lelkiismeretesen készüljenek fel a választott továbbtanulásukra. - Biztosítjuk az egészséges életmód kialakulásának feltételeit, az egészség megóvására nevelünk. - Gondot fordítunk a természet szeretetére, a természet- és környezetvédelemre, a környezeti károk megelőzésére. - Vegyék észre a szépet, reálisan értékeljék a körülöttük levő világot, tevékeny szerepet vállaljanak annak formálásában. Célok: Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében: Célunk az, hogy tanulóink az alkalmazni képes tudás birtokosai legyenek, modern korunk igényeinek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek. - Alapfeladat a 6–16 éves korosztályt megtanítani az alapkészségekre, nyitottá tenni őket a folyton változó világra, képessé tenni a tanulókat arra, hogy kérdezni tudjanak a körülöttük zajló eseményekre, változásokra. - Iskolánk a tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak egyaránt színtere. A gyermek személyiségét, képességeit figyelembe véve a teljesítmény-centrikusság harmóniájára törekszünk. - A megszerzett szilárd ismeretek birtokában megfelelő életcéllal rendelkező, kreatív egyéniségek lépjenek ki iskolánk falai közül. - Célunk továbbá, a személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. - Lehetőleg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. - A 8. osztály elvégzése után minden tanuló, a neki legjobban megfelelő középfokú iskolában folytathassa tanulmányait. Olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. Olyan iskolát szeretnénk, ahol diák, pedagógus és szülő egyaránt jól érzi magát, és együttműködő társként dolgozik a közös cél elérése, a jövő nemzedékének felnevelése érdekében. Munkaformák, módszerek A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: - óvoda-iskola átmenet - hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. 23. oldal

- habilitációs és rehabilitációs tevékenység - az inkluzív nevelés - attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak - multikulturális tartalmak - tanórai differenciálás (heterogén csoport.) - kooperatív tanulás - a drámapedagógia eszközei - tevékenységközpontú pedagógiák eszközei - projektmunka (egyéni és csoportos) - prezentációs technikák - tanulói értékelési formák gazdagítása - módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: - tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés - munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat - individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: - páros munka - csoportmunka - játék - szerepjáték (drámapedagógia) - vita - kutató-felfedező módszer - kooperatív módszerek - projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: - differenciálás - egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. - szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. - motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A közösségfejlesztés szervezeti formáit kibővítjük kooperatív tanulási technikákkal. A kooperatív tanulás általános hatása: - A kooperatív tanulás együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel. - A kooperatív tanulás egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre. 24. oldal

- A kooperatív tanulás toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását. - A kooperatív tanulás négy alapelve: az egyenlő részvétel, az építő egymásrautaltság, a párhuzamos interakciók és az egyéni felelősség. Ezeket minden feladattípusnál beépítjük az oktatás rendszerébe. - A kooperatív tanulás örömmel és kedvvel végzett munkát, aktív tanulást eredményez. - A kooperatív tanulás feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak. - A kooperatív tanulás elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben, hiszen olyan, feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia. - A kooperatív tanulás alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv és sikerélmény és eredményesség biztosítására. - A kooperatív tanulás olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók a tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is. A résztvevő pedagógusokra és iskolákra gyakorolt hatás: - A pedagógusok megismerkednek a kooperatív tanulás alapmódszereivel. Az optimális, kooperatív tanulás programját ismerő, annak gyakorlati alkalmazására felkészült pedagógusok képessé válnak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő képességekkel és különböző tanulási készültséggel rendelkező gyerekek sikeres tanítására. - A résztvevő iskolákban módszertani megújulás és szemléletbeli változás jön létre, a tantestületi elkötelezettség nő a közös munka eredményeképpen nő az összetartás, a szemléletbeli hasonlóság. - A pedagógusok önbecsülése, a hátrányos gyerekekkel végzett munka iránti motiváltsága munkájuk sikere alapján nő. A diákokra gyakorolt hatás: - Megszűnik, de mindenképpen csökken a tanulásszervezési hiányosságokból fakadó lemaradás, bukás, a speciális iskolába kerülés egyedi esetté, a normál intelligenciaszint alatti vagy sérült értelmű gyermek esetivé válik. - A különbségekre figyelő tanulásszervezés csökkenti azokat a kényszereket, amelyek a gyermekek természetes életkorból adódó életszükségleteit korlátozzák. Ezáltal csökken a szorongás, a kompenzáló viselkedés, és a gyerekek és szüleik számára elfogadhatóbbá válik az iskola szabályrendszere. - A fentiek a gyermekek életkorának megfelelő, aktivitást igénylő és biztosító, az alternatív iskolák gyakorlatában már bevált tevékenységrendszer növeli a tanulás élményszerűségét, s ez a gyerekek egész iskolai életére kiható motiváló tényező. - A program tevékenységrendszerével, megfelelő tanulásszervezéssel a résztvevő pedagógusok valamennyi tanítványa elsajátítja a kooperatív tanuláshoz szükséges készségeket: - együtt működési készség, figyelem, elfogadás, megfelelő kommunikációs készség, tolerancia egymás iránt. Segítőkészség, figyelem, egymásért és önmagáért való felelősségérzet, felelősségvállalás készségét, csökkentve ez által a lemorzsolódás esélyét. A gyerekek egységes és eltérő szükségleteire figyelő tanulásszervezési módszerek lehetővé teszik és szolgálják az egyéni fejlődést, melynek következtében csökken a teljesítménykudarc, és a következményeként fellépő viselkedés- és magatartászavar. 25. oldal

A diákok tanulási körülményeinek javulása mellett, a tanórán kívüli tevékenységük is színesebbé válik, csoportfejlesztő, kommunikációfejlesztő és gondolkodásfejlesztő hatása az életük egyéb területén is érezteti hatását

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. - fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

26. oldal

- a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módok.

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5 Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A napjainkra jellemző inaktív életmód következtében a gyermekek fizikai terhelése fokozatosan csökken. A felgyorsult élettempó, az idegrendszert érő negatív hatások egészségre ártalmas következményeit egészségesebb életmódra való törekvéssel ellensúlyozhatjuk: - rendszeres testedzéssel - helyes táplálkozással - szűrővizsgálatokkal - káros szenvedélyek nélküli életvitellel A jó közérzet piramisa az alapoktól építkezve: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

tudatos testgyakorlatok megfelelő étrend testsúlyellenőrzés, fizikai állapot tüneteinek kontrollálása káros szenvedélyek nélküli életmód stressz hatások kezelése, konfliktuskezelés önmagunk iránt érzett felelősség a szükséges változtatások felismeréséhez és megvalósításához 27. oldal

A Nemzeti alaptanterv és a közoktatási törvény előírásai szerint az igények, sajátosságok, törekvések és lehetőségek figyelembe vételével készített pedagógiai programban a kötelező és választható órák száma nem teszi lehetővé a mindennapi testedzési kötelezettség gyakorlatban való teljesítését. A hatékonyság, eredményesség szempontjából előnyösebb a kötelező forma, ezért a kötelező tanórai óraszámokat a maximumon állapítottuk meg. Mindennapos testedzés: sportlétesítményeink tornaterem, műfüves pálya biztosítják a mindennapos testedzés feltételrendszerét a tanórákon, napközis és tömegsport foglalkozásokon. 1-4. osztályokban a tanulók játékos egészségfejlesztő testmozgásban, az 5-8.-os diákok a délutáni sport foglalkozások keretében vehetnek részt testedzésen, igényeik szerint naponta. A testnevelésórán képesség szerint differenciálunk. A könnyített testnevelésre utalt tanulókat differenciáltan foglalkoztatjuk. A gyógytestnevelésre javasolt gyerekeket a tanórai foglalkozások mellett, az iskolaorvos és szakorvos véleménye alapján gyógytestnevelés foglalkozásra és gyógy úszásra irányítjuk. A pedagógusok fejlesztik a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

2.6 A tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére szervezett egyéb foglalkozások időkerete, felhasználása Hajóson. évfolyam tanuló heti óraszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

28 28 28 29 30 29 32 32

osztályok heti időkerete 52 52 52 55 51 51 56 56

különbözet 24 24 24 26 21 22 24 24

Az időkeret felhasználása  Osztálybontások: technika (fiúk – lányok), informatika, nemzetiségi német, matematika  Napközi otthoni foglalkozások  Tanulószoba  Tehetség kibontakoztatására szervezett foglalkozások  Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása  BTM rendellenességgel diagnosztizált tanulók fejlesztése  Első – negyedik évfolyamos tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált egyéni fejlesztés  Egyéni foglalkozás a követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal évfolyamismétlő tanuló részére (alsó tagozaton)  Szakkörök  Középiskolai előkészítők (magyar, matematika)  Iskolai sportkörök 28. oldal

a Tóth Menyhért Általános Iskolában Az egyéb foglalkozások időkerete az általános iskola egyes évfolyamain a következő: Az egyéb foglalkozások időkerete az általános iskola egyes évfolyamain a következő: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A tanuló kötelező és választható tanórai foglalkozásainak túl nem léphető összege (max.)

Az egyéb foglakozásokra is felhasználható időkeret, melynek része a napközis foglalkozás ] /napközi+tan-órai, tanórán kívüli foglalkozás osztály-bontás/

Engedélyezett heti időkeret az osztályok számára

A tanuló kötelező tanórai foglakozásainak óraszáma

A tanuló kötelező és választható tanórai foglakozásainak óraszámát emelő órakeret (max.)

52

25

2

27

27

52

25

2

27

27

52

25

2

27

27

55

27

2

29

28

51

28

3

31

23

51

28

3

31

23

56

31

4

35

25

56

31

4

35

25

29 oldal

A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége Mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a következőt tartalmazza: Nemzeti köznevelésről szóló törvény 27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Amíg jogszabály másként nem írja elő, addig az alábbiak érvényesek iskolánkban: Fő szabály: 1. órarendbe illesztve heti 5 testnevelés óra van az 1. és az 5. évfolyamokon 2. minimum 2óra/hét az órarendben a nap végén (utolsó óra) kerül elhelyezésre Mellékszabály: 1.) a Nkt. 27.§(11) c pontja alapján a szülő Igazolás és Nyilatkozat kitöltésével kérheti a heti két óra kiváltását, megjelölve a nap végi két órát az alábbi esetekben: a, versenyszerű sporttevékenység igazolt egyesületi tagság b, amatőr sportolói sportszerződés, a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás a sportszervezet keretei között szervezett edzésről 2.) A szülő, ha kikérte gyermekét a testnevelés óráról, tudomásul veszi, hogy az iskola ezen órák alatt a tanuló számára felügyeletet nem biztosít. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségei 1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi tanórán kívüli foglalkozások működhetnek: a) szakkör b) iskolai sportkör 30 oldal

c) tehetségfejlesztő foglalkozások d) továbbtanulásra előkészítő foglalkozások e) felzárkóztató foglalkozások,egyéni foglalkozások f) tanulószoba g) angol (német nemzetiségieknek) h) középiskolai előkészítő A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes. Május 20-ig fel kell mérni hány tanuló, milyen nem kötelező tanórai órán kíván részt venni, Szülő nyilatkozik. A jelentkezés után a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az esetleges hiányzást igazolni kell. A nyilvántartásba vétel után minden foglalkozásról naplót kell vezetni. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka hatékonyságának elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. Alsóban egy napra, fölsőben két napra. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő összeg költséget a szülőknek kell fedezni. A pedagógusok az itt szerzett ismereteket felhasználják a tantárgyak tanításánál, de számonkérést nem rendeznek belőle. A kirándulásra rendelkezésre álló napok számát az éves munkatervben kell meghatározni. Kirándulásokat az iskola nevelői az igazgató előzetes engedélyével szervezhetnek. 2. A tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében az iskola tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a tanulók felkészítéséért a szaktanárok, illetve a munkaközösségek felelősek. 3. Az iskola az azt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. 4. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére könyvtár működik. TEHETSÉGGONDOZÓ, FELZÁRKÓZTATÓ ÉS EGYÉNI FOGLALKOZÁSOK Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetségek tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. MÚZEUMI, KIÁLLÍTÁSI, KÖNYVTÁRI ÉS MŰVÉSZETI ELŐADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGLALKOZÁS Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon-önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.:túrák, kirándulások, táborok, színház-és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.) A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeke önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 31. oldal

2.7 Projektoktatás A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás) Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell (minta a valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.),makett (gép, eszköz, kicsinyített alkotás),előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép,írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások,bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás,rendezvény, ünnepély, egyéb. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeret felhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. „A projektoktatás olyan oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg.” A projektoktatás metodikai lépései Tervezés, témaválasztás      

Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása Választás a megfogalmazott problémákból Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében, a terv elkészítésében

Kivitelezés  

Feladatelosztás megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek kiválasztása, megállapodás az adatközlők személyében Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás 32. oldal



Differenciált segítség adása szükség szerint

Felülvizsgálat  

A produktum bemutatása a csoportok előtt A projekt értékelése:

- a tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének folyamata - a csoportok értékelésének középpontjában a bemutatás áll. 

A szükséges javítások elvégzése

A projekt közzététele:  

Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása (a termék bemutatása, beszámolók, viták, bemutatók, kiállítások, előadás stb.) a felvetődő kérdések (az értékelés, bírálat, visszajelzések tükrében) megbeszélése, esetleg új projektek tervének megfogalmazása

A projektmódszer pozitívumai:   

      

A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak. Saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős. Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását. Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja. Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában. Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt. Lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására. Örömteli, stresszmentes együttműködést biztosít. Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását. Megvalósul az egymástól történő tanulás elve.

Nehézségek a módszer alkalmazásakor     

A kiváló tanulók egyéni kognitív teljesítménye nem biztos, hogy mindig összhangban áll a csoport által vállalt célokkal, feladatokkal Nehezen tervezhető a munka Nagyobb az alapzaj Jól felkészült pedagógusok együttműködése szükséges Nagy létszám esetén nem alkalmazható

33. oldal

Új technikák bevezetésének feltételei Ha a tantestület egyet ért abban, hogy a hagyományos módszerek mellett szükség van kooperatív, együttműködésre nevelő módszerek alkalmazására, megpróbálkozhatunk az új technikák bevezetésével. El kell fogadni, hogy  

 

újfajta tanár-diák viszony kialakítására van szükség (tanulói döntések, választások, demokratikus légkör), a projekt megvalósítása során felborul a hagyományos iskolai tanítási rend: változik az időbeosztás, a tantárgyak között elmosódnak a választóvonalak, gyakran az osztálykeretek is felbomlanak, a projekt - és egyéb kooperatív tevékenység - hagyományos osztályzattal nehezen értékelhető. a projekt megtervezésekor a pedagógusoknak alkalmazkodni kell egymás igényeihez

A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg a tanároktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb. Fő feladata az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás. Hajósi Általános Iskola projektoktatása: 1-8. évfolyam Nemzetiségi (német) projekt Egészség nap projekt Környezetvédelmi projekt Közlekedési projekt Tóth Menyhért Általános Iskola projektoktatása: 5. osztály: Hon-és népismeret: A magyar parasztházak (Kalocsa - Táj ház, Paprika Múzeum) 6. osztály: Természetismeret: A víz, vízpart élővilága (Kobolya - holtág) 5-6-7-8.osztály: Vizuális nevelés: Tóth Menyhért Tagiskolánk névadója (Emlékház, életrajz, alkotói életút) 6. osztály: Történelem: Az egyház ( Kalocsa–Érseki kastély, Kincstár) 5-6-7-8.osztály: Technika—Környezetvédelem: Vaskút-szeméttelep- szelektív hulladékgyűjtés) Háztartási ismeretek: Tudatos vásárlás, főzés. 8. osztály: A Föld napja

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

34. oldal

Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés . A szociális hátrányok enyhítést segítő tevékenységek 2.8.1 Helyzetfeltárás - A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége - Az esélyegyenlőségi program alapján a hátrányos helyzetű tanulók segítése, a 3H feltárása - A szélsőségesen hátrányos illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatok egyeztetése az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri. 2.8.2 A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai - a szülő/k/ és gondviselő/k családi helyzete, munkaviszonya - a szülők jövedelme - eltartottak száma - tanuló iskolai teljesítménye - a tanuló magatartása 2.8.3 A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetőségei - Szoros kapcsolat a szülőkkel, családsegítő szervezetekkel. - A hátrányok enyhítésére minden tanár javaslatot tehet. - Az IPR lehetőségeinek kihasználása, a segítő tevékenységet az osztályfőnök és az IPR vezető koordinálja.

35. oldal

2.8.4 Az iskola az alábbi szociális szolgáltatásokat az alábbi feltételekkel biztosítja Szociális szolgáltatás Feltétel Diák étkeztetés: Térítési díj fizetése a szülők által - Menza (ebéd) alsó, felső tagozaton A három vagy több gyermek esetén Családtagok számának igazolása térítési díj- kedvezmény Központi támogatás Önkormányzati támogatás Tankönyvtámogatás Központi finanszírozás A szülők tájékoztatása a szociális támogatások helyi lehetőségeiről. Szükség esetén segítségnyújtás segélykérő kérdőívek, kérelmek megírásához. Egészségügyi szűrővizsgálat Az egészségügyi intézmény intézkedése Iskolaorvosi ellátás A személyi feltétel központi biztosítása Nevelési tanácsadó A szülő kérésére

36. oldal

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás formája rendje, szerepük az értékelésben, gyakorisága, korlátai A beszámoltatás módja

ÍRÁSBAN

Tantárgy Minden tantárgy és modul Minden tantárgy és modul

Magyar Matematika Földrajz Fizika Ének Kémia Természetismeret Biológia Informatika Történelem Német Minden tantárgy és modul Év eleji felmérések témakezdés előtt: előismeretek

Lásd a témazáró dolgozatnál felsorolt tantárgyakat SZÓBAN

Minden tantárgy és modul

A beszámoltatás formája, ideje

Szerepe az értékelésben (Súlya)

Az érintettek köre (tanulók)

Gyakorisága/Korlátai

Írásbeli felelet egy óra anyagából (10-15 perc) Röpdolgozat: írásbeli felelet: legalább 2-3 óra anyagából. (Füzetben rögzített) 15-30 perc Témazáró dolgozat Tanmenetben tervezett időpontokban

A rendszeres tanulás száTanóránként 2-3 tanuló monkérése 1x A rendszeres tanulás szá- Valamennyi tanuló, vagy monkérése, összefüggések tanulók csoportja felismerése 1x Összefüggések felismeré- Valamennyi tanuló se, rendszerezési és alkalmazási képességének értékelése 2x

Osztályonként naponta legföljebb 2 tantárgyból az of. koordinálásával.

Diagnosztikus mérések a program szerint: - olvasás 7. számolás 8. helyesírás 9. fogalmazás 10. testi képességek Év végi felmérések

A pedagógiai munka eredményességének vizsgálata (pl. az alapképességek fejlődésének követése, előismeret mérés) Nem értékeljük

Valamennyi tanuló

Év elején Félévkor Év végén, ill. egy-egy témakör tanulásának megkezdése előtt

Pedagógiai munka eredményességének vizsgálata: összefüggések, rendszerezés, alkalmazás 2x A rendszeres tanulás szá-

A munkaterv alapján

Május vége, június eleje

Valamennyi tanuló

A tantárgyak heti óraszá-

Szóbeli felelet egy óra

37 oldal

Valamennyi tanóra A tantárgyak heti óraszámától függően (1-5 óra) legfeljebb hetente, kéthetente, havonta

anyagából

GYAKORLATI testnevelés TEVÉKENYSÉGEK technika PRODUKTUMOK ének rajz tánc és dráma informatika

monkérése (A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése érdekében) 1x A tantervben/tanmenetben Mozgás, ügyesség, ponValamennyi tanuló előírt tosság, gyakorlati manuális képességek fejlődése, A befejezett munka alkotó. problémamegoldó képesség, algoritmizáló képesség, éneklési kultúElkészült alkotás ra, esztétika és ízlésfejlődés Bemutatott produkció

38. oldal

mától függően

Havonként legalább egy értékelés

A tanulók írásbeli munkáinak (füzetek, munkafüzetek) ellenőrzését a pedagógusok a szabályzatunkban leírtak szerint végzik el. A sajátos nevelési igényű tanulókat érintően (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia stb./ a beszámoltatásnál, értékelésnél is érvényesíteni kell a sajátos pedagógiai eljárásokat. 2. A beszámoltatás iskoláinkban érvényesülő sajátossága Alapelvek a tanulók beszámoltatásakor:  Feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.  Tantárgytól függetlenül kiemelkedő szerepet szánunk a szép, helyes magyar beszédnek, a kifejezőkészségnek.  A személyiség fejlesztésében az önértékelési képesség kialakítása fontos célunk.  Az önálló tanulás képességének kialakítását tekintjük kiemelt fontosságúnak.  Figyelembe vesszük, hogy a tanuló tudása, képességei, eredményei milyen irányú változást mutatnak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak.  Az elégtelen dolgozat a tanító ill. szaktanár útmutatása alapján megismételhető, javítható.  A hozzáadott értéket tekintjük a fejlődés mértékének.  Az egyes tantárgyak minősítése alól felmentett tanuló értékelését írásos szöveggel végezzük.  A magántanuló a pedagógiai programban megjelölt tantárgyakból vizsgázik. Az ismeretek számonkérésének követelményei az iskola pedagógiai programjában (helyi tantervében) meghatározottak szerint a tantárgyi tantervek (tanmenetek) követelményrendszerében részletezettek. A tanítás-tanulás folyamatának fontos mozzanata a tanulók aktuális tudásszintjének összevetése a tantárgyi követelményekkel, azaz a pedagógiai értékelés. Ez történhet szóban, írásban. A tanulói feleleteket, írásbeli munkákat, produktumokat a pedagógus értékeli. Az értékelést indokolt esetben minősítés is követi. Minősítéskor az alábbi érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A jeles (5) az optimális követelményeknek való maximális (vagy ahhoz közeli) megfelelést jelenti. Az elégséges (2) a minimumkövetelményeknek megfelelő teljesítményt takar. Az elégtelen (1) azt jelzi, hogy a tanuló a továbbhaladáshoz szükséges tudással nem rendelkezik. Az első évfolyamon félévkor és második évfolyamon félévkor tanulóinkat nem minősítjük osztályzatokkal. Teljesítményükről szöveges értékelést adunk.. Év közben tudásgyarapodásuk mértékéről pontokkal (piros, fekete)(1. o.), és érdemjeggyel (2-4. o.) adunk visszajelzést. Második évfolyam év végétől osztályzatokkal minősítjük tanulóink tudását. Év közben érdemjegyekkel, pontokkal (piros, fekete) jelezzük vissza tudásgyarapodásukat. Modul tárgyakat szövegesen értékeljük. A tantárgyi osztályzat megállapításakor a témazáró ill. az év végi felmérések érdemjegyeit számítjuk be a legnagyobb súllyal. Ezt követi a szóbeli feleletekre és a „röpdolgozatokra” adott érdemjegyek, majd a pontokból beváltott jegyek. A szóbeli felelet értékeléskor kitérünk annak pozitívumaira és esetleges hiányosságaira is, és megmutatjuk a tanuló számára a jobb teljesítmény elérésének útját is Az írásbeli feleletek ellenőrzésekor a feladatokat pontozzuk, majd meghatározzuk az elért és az elérhető ütempontok százalékos arányát. A tantárgyi osztályzatok megállapítása a tantárgyat tanító pedagógusok felelőssége és kötelessége. Egy- egy tantárgy osztályzata a félév illetve a tanév során adott érdemjegyek súlyozott átlagától nem térhet el jelentős mértékben. Ha mégis előfordul ilyen eset, akkor az érintett tanító, tanár írásban meg kell hogy indokolja döntését, amit az osztályozó konferencia hivatott elfogadni, illetve 39. oldal

elutasítani. Elutasítás esetén a konferencia a tanuló javára megváltoztatja az osztályzatot. KT 70. §. /4/. Ezek után a minősítés a következők szerint történik: 0-30% Elégtelen (1) 31-54% elégséges (2) 55-74% közepes (3) 75-90% Jó (4) 91-100% jeles 5) (Optimális követelmények teljesítése esetén)

0-70% Elégtelen (1) 71-80% elégséges (2) 81-90% közepes (3) 91-97% Jó (4) 98-100% Jeles (5) (Minimum követelmények teljesítése esetén)

Az item az a legkisebb tudáselem, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy a tanuló birtokában van (1) vagy nincs (0). Bekarikázott jegyet adunk a tanulók füzetvezetésére, munkájuk külalakjára, pontokra. Az el nem készített házi feladat minősítése karikás elégtelennel történik. A taneszköz otthon felejtéséért fekete pont jár, eszközönként 1-1. A félév és a tanév végén (összegző) értékelést adunk minden tanulóról, minden tantárgyból és modulból (általában szóban) az osztályzattal történő minősítés mellett. Az osztályzat megállapításához félévenként legalább 3 érdemjegy szükséges a heti 1-2 órás, illetve 4-6 a heti 3 vagy annál több órás tantárgyak, modulok esetében. Az iskolavezetés félévente méri a tanulók hangoztató olvasását, félévkor a számolási képességét, tanév végén az értelmező olvasási képességét. Az éves munkatervben meghatározza azokat a tárgyakat, melyekből a tanév végén mérjük a tanulóink tudását.

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és megerősítésének alapvető két terepe van: a tanórai és az otthoni munka. A házi feladat fogalma A tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet tanítási időn kívül – otthon, tanulószobán – egyéni munkával végeznek el a tanulók. A házi feladat célja A házi feladat célja a tanórai ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint további gyakoroltatása, önálló feldolgozás, a következő tananyag előkészítése. A házi feladat típusai: Szóbeli házi feladat - tartalmi összefüggések elsajátítása - szabályok, fogalmak bevésése - házi olvasmányok - memoriterek Írásbeli házi feladat - tankönyvi, feladatgyűjteményi feladatok megoldása - tesztek 40. oldal

- házi dolgozatok - másolási feladatok - illusztráció készítése - kiselőadásra történő felkészülés Gyűjtőmunka (pl. könyvtári, szemléltető eszközök, természetes anyagok stb.) Kísérlet (fizikai, kémiai, biológiai változások vizsgálata) Elvek és korlátok A házi feladat: - tartalmilag legyen összhangban az órán feldolgozott tananyaggal - mennyisége legyen arányos: - az ellenőrzésre fordított idővel - a tanulók terhelhetőségével. A házi feladat kijelölésében a tanulók érdeklődésében, felkészültségében megmutatkozó egyéni különbségekhez való alkalmazkodás – differenciálás – érvényesüljön. A pedagógus által kiadott házi feladat megfelelően előkészített legyen. A házi feladat mennyiségénél és minőségénél fokozottan figyelni kell az otthoni munka kiegészítő, ismereteket továbbfejlesztő jellegére. Az otthoni felkészülésre fordított idő ne haladja meg alsó tagozatban a 1,5 felső tagozatban a 2,5 órát. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a hétvégére (szombat, vasárnap), a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az otthonra adott feladatok helyes arányainak biztosítása folyamatos koordinációt igényel – elsősorban 5-8. osztályokban. A koordinációért az osztálytanító, osztályfőnök felelős. A házi feladat ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés terjedjen ki a házi feladat mennyiségére, és tartalmára egyaránt. - A házi feladatot a pedagógus egyéni megítélése szerint értékelje. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. - Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. - A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 41. oldal

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanuló fizikai állapotát a tanév során két alkalommal mérjük, az őszi és tavaszi időszakban Hungarofit teszttel. Az iskola valamennyi tanulójára kiterjedően tanévenként két erőnléti és állóképesség-mérést végzünk az alábbi területeken: - kitartó futás (Cooper-teszt) - rövidtávfutás (30 m illetve 60 m) - labdás ügyesség - ruganyosság mérése (helyből távolugrás) A vizsgálati eredmények összesítését értékeljük.. Az őszi és tavaszi mérések közötti eltérésekből következtetések levonásával jelöljük ki a további fizikai állapotfejlesztés feladatait. ( 2. melléklet )

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés színterei Tanórai tevékenységek: A tanórán hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő egészségnevelési vonatkozásokat. (Az „Egészséges élet, egészségvédelem” osztályfőnöki órákba beépített tartalmak időkereteit lásd: 5-8 osztályfőnöki helyi tanterv.) Osztályfőnöki: - egészséges életmódra nevelés, személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés - drog-prevenció Angol és német: - napirend témája (egészséges életmód) - helyes időbeosztás - sportlehetőségek - másság elfogadása Irodalom és nyelvtan: - pozitív, negatív irodalmi alakok (példák) értékelése - közvetett módon személyiségformálás - jellemzés- osztálytárs és önjellemzés - igényes nyelvhasználat 42. oldal

-

szituációs játékok (drámajátékok) irodalmi művek konfliktusainak megelevenítése beszélgetés, beszéltetés érvek, ellenérvek megfogalmazása

Történelem: - egyes történelmi korok emberpusztító tragédiái - középkor- járványok, háborúk - mai kor – közlekedés, kábítószer Könyvtár: - aktuális könyvek, újságcikkek bemutatása - a többi tantárgy segítése – egészségügyi, felvilágosító oktatóanyagok beszerzése Matematika: - matematikai feladatok szövegében szerepeljen az egészséges táplálkozás Kémia: - szerves kémia – az alkohol káros hatásai a fejlődő szervezetre - gyógyszergyártás - vegyszerek, oldószerek, mosószerek egészség és környezetkárosító hatásai - természetbarát szerek használata Fizika: - zajártalom – a diszkózaj, a vibráló fény káros hatásai Természetismeret – földrajz – biológia: - szelektív hulladékgyűjtés pozitív eredménye – környezetvédelem - egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása - megfelelő testi és mentálhigiéné kifejlesztése Számítástechnika: - internet pozitívan ösztönző honlapjainak bemutatása, felkutatása Rajz – technika: - esztétikai értékrend kialakítása – igényes munka iránti igény - órai témák – egészséges táplálkozás, mozgás, család, öltözködés, higiénia Testnevelés: - igényeket kielégítő sporttevékenységek kínálata - sportolás megszerettetése - tömegsport lehetősége - közösségi szellem kialakítása - sikerélmény biztosítása és a kudarcélmény elviselésének megtanítása - kitartásra, küzdésre való nevelés - higiéniára és tisztaságra nevelés - változatos szabadidős programok biztosítása Tanórán kívüli tevékenységek: - erdei iskola - papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés szervezése - fogápolási hét alkalmából plakátkészítési verseny, TOTÓ 43. oldal

- folyamatos tisztasági verseny az osztályok között a DÖK szervezésével - elsősegélynyújtó versenyen való részvétel - túrák szervezése évente két alkalommal A mindennapos testnevelés megvalósulása 1-8 évfolyamon (helyi tanterv) Testi egészség: Helyzetelemzés: Az iskola eddigi egészségnevelési tevékenysége: Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök már nagyon korán a kisgyermekkorban szerveződtek, majd a személyiségfejlődés során sajátos belső értékeket alkotnak. Ezért az első osztálytól a nyolcadik osztályig kihasználjuk az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének lehetőségeit. Fontos szerepet kap nevelő-oltató munkánkban a testmozgás, egészséges táplálkozás, odafigyelünk tanulóink szellemi terheltségére és elítéljük az antihumánus szenvedélyeket. Osztályfőnöki órákon 10 órát fordítunk egészségnevelésre, egészségvédelemre, ennek időkerete a jövőben sem változik. Témakörök: - életmódok és az egészség - korlátok és lehetőségek - függetlenségi törekvések és az egészség - felelősséged a jövőért

5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Az emberi szervezet felépítését és működését szaktárgyi órákon (biológia, egészségtan) részletesen taglaljuk, hiszen erre tantervünk lehetőséget biztosít. Ezen kívül még számos tantárgy segít az egészségnevelésre az alsó és felső tagozaton. Pl.: magyar nyelv és irodalom, rajz, ének stb. A tanórán kívüli egészségnevelési munkát az DÖK önkormányzat végzi. Tanulóinkat az általános iskola befejezéséig számtalan hasznos információval látjuk el, amelyek birtokában képesek lesznek egészségesen élni, számos betegséget megelőzni, az egészséget, mint az egyik legfontosabb emberi értéket, mindenek fölé helyezni. Magatartás és cselekvésformák:  Az osztályok között tisztaságverseny folyik. (A tantermek tisztaságának, szellőzöttségének napi ellenőrzése, havi értékelése . Cél: friss levegőjű, tiszta tantermek Felelős: DÖK önkormányzat  WC-k használatával kapcsolatos szokásrend kialakításának folytatása (WC-k lehúzása, ajtók becsukása, kézmosás) Cél: higiénia igényének kialakulása Felelős: osztályfőnök, ügyeletes tanár, DÖK önkormányzat vezetője  Az óra közi szüneteket jó idő esetén az udvaron töltjük (az udvar tágas, napos) Cél: aktív mozgás, tüdő felfrissítése Felelős: ügyeletes tanár  Egészségnevelési témák megvitatása külső segítség igénybevételével. (Védőnő rendszeresen, rendőr egyéb szakember igény szerint. DADA program) Cél: egészségvédelem, bűnmegelőzés Felelős: igazgató, tagintézmény vezető, osztályfőnök - Rendszeres kipróbálói vagyunk több egészségnevelési program termékeinek (Always, Blend-amed, Jonson & Jonson). Cél: személyi higiénia javulása 44. oldal

Felelős: DÖK önkormányzat, szaktanár - Tagjai vagyunk az „Egészséges Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete”-nek, ezáltal értesülünk minden országos egészségvédelmi eseményről, akcióról. Cél: információszerzés, esetenként benevezés Felelős: DÖK önkormányzat Cél: szexuális nevelés, felkészülés a családi életre Felelős: DÖK önkormányzat, szaktanár, osztályfőnök - Iskolánk folyamatosan tartja a kapcsolatot a helyi egészségügyi intézményekkel, lehetőséget biztosítva a szükséges és előírt szűrővizsgálatok elvégzéséhez. (Testtömeg, testmagasság, mellkörfogat, pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés.) Érzékszervi szűrések: látásélesség, színlátás, hallás, mozgásszervek, golyva, vérnyomás, vizeletvizsgálat, pediculosis (tetvesség havonta) iskolafogászat. Cél: betegségek korai felismerése Felelős: igazgató, védőnő - Dolgozóink minden évben részt vesznek a kötelező szűrővizsgálatokon. Cél: egészségünk karbantartása Felelős: igazgató - Iskolai rendezvényeken (évnyitó, évzáró, ballagás) ellátjuk a rosszul lévőket. Cél: nagyobb baj megelőzése Felelős: DÖK önkormányzat vezető - Tanulóinkkal minden évben ismertetjük a balesetvédelmi rendszabályokat (kémia, technika, számítástechnika, testnevelés). Felelős: osztályfőnök, igazgató,szaktanár Fejlesztési célok, feladatok: - A WC-ben folyékony szappan-adagolót, WC- papírt, és elektromos kézszárítót szereltettünk fel. Feladat: figyelemfelhívás, tudatformálás, a szokásrend kialakítása Felelős: igazgató, osztályfőnök, ügyeletes nevelők Ellenőrzés: ügyeletes tanár, ügyeletes tanulók, - Az iskolafogászati szűrés legyen hatékonyabb, rendszeresebb Felelős: igazgató, fogorvos - Az iskolatáska súlya csökkenjen (1. 2. 3. o.) Feladat: ésszerű tankönyvrendelés Felelős: osztálytanító - Egészségnap szervezése a diákönkormányzat segítségével Felelős: DÖK Az egészségnevelés hatékonysága érdekében mélyíteni kell a kapcsolatot az iskolaorvosi szakszolgálattal, amely az iskolai élet mindennapos tevékenységei közt, kölcsönös egyeztetések szerint, vizsgálja a tanulók testi fejlődését, fiziológiai állapotát, egészségi mutatóit. Szakmailag segíti és támogatja a pedagógusokat az egészséges életmódra történő nevelőmunkában. Felelős: igazgató, védőnő Étkezés, táplálkozás Helyzetelemzés: Az étkezést az Önkormányzat vállalkozói szerződés alapján biztosítja. A heti étrendet az élelmezésvezető (szakmai képesítéssel rendelkezik) állítja össze, figyelembe véve a különböző korcsoportok energia és tápanyag igényét, valamint az egészséges táplálkozás elvárásait, (zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék, kevés só és zsír használata, rostokban gazdag gabonaeredetű élelmiszerek fogyasztása). A hátrányos helyzetű gyerekek nagy része menza -ellátásban részesül. Tudatformálás: - osztályfőnöki órán

45. oldal

Témakörök: Hogyan táplálkozzunk? 5. évfolyam Életmód és táplálkozás 5. évfolyam Amiről én döntök: mit eszem? 6. évfolyam Alternatív étrendek 7-8. évfolyam Változtassunk! Táplálkozás 7-8. évfolyam - egészségtan órán Témakörök: A táplálkozás, mint életszükséglet Amit az egészséges táplálkozásról tudni kell Tápanyagtáblázat - technika és életvitel órán Témakörök: - a konyha tisztasága, háztartási hulladékok - hulladékok szelektív gyűjtése - táplálkozás és konyhatechnikai eljárások - egészségügyi és takarékossági szempontok - a fogyasztói társadalom és a reklám Magatartás és cselekvésformák: - Helyes étkezési szokásokat alakítunk ki a tízórai szünetben, ebédeltetésnél és az uzsonnánál (kézmosás, szalvéta használata, nyugodt légkör, kultúrált étkezés és evőeszköz használat). Ügyeljünk az abrosz tisztaságára! Cél: Adjunk rangot az étkezésnek Felelős: osztályfőnök, szaktanár, Cél: betegségek megelőzése Felelős: igazgató, szaktanár - Tízórai szünetben friss gyümölcs alsósoknak - Iskolatej 1-8 évfolyam Fejlesztési célok, feladatok: Tízórai: több gyümölcs és tejtermék Ebéd: ne konzerv, hanem friss zöldség adja az alapját, több saláta, rostos ivólé italként Uzsonna: sok zöldséggel (retek, zöldpaprika, uborka, paradicsom, zöldhagyma) 2 dl rostos ital vagy tejtermék Cél: korszerű táplálkozás feltételeinek biztosítása Lelki egészség Helyzetelemzés: A tanulók lelki egészségének megőrzését nagyon sok tényező befolyásolja. Különféle hátrányos élethelyzetek, családi traumák, szocializációs hiányok nehezítik a gyerekek és a pedagógusok munkáját (nevelőotthonos tanulók). A dohányzás és az alkoholfogyasztás az általános iskolás gyermekcsoportban kezdődik meg. Itt jelentkezik „visszaélésszerű” televíziós műsorfogyasztás, mozgáskerülő életmód, a táplálkozási kultúra hiánya, a saját testtel, egészséggel kapcsolatos igénytelenség és hanyagság. Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk ezen tanulók életvitelének figyelemmel kísérésére. Megelőző tevékenységet folytatunk több területen. Tudatformálás: - Osztályfőnöki órák témái: Életmód és veszélyes anyagok 46. oldal

Légy bátor nemet mondani Hogyan látom barátomat? Barátok és ellenségek stb. - Egészségtan órák lehetőségei: A kamaszkor és a konfliktusok A családi közösség Nikotin, alkohol, kábítószer és a szervezet Szenvedélyek, szenvedélybetegségek Magatartás és cselekvésformák: - Iskolai drogstratégiánkban, az elsődleges prevencióban gondolkodunk, ami a drogmentesek megóvását jelenti. Cél: A dohányzók száma ne emelkedjen! Feladat: Tudatformálás folytatása. Fokozott ellenőrzés a szünetekben. Felelős: osztályfőnök, ügyeletes tanár - Részt veszünk különböző egészségnevelési programokon, vetélkedőkön. Cél: „Szerek” nélkül jól szórakozni Felelős: DÖK önkormányzat, osztályfőnök - A káros szenvedélyek helyett, hasznosakat javaslunk. (olvasás, gyűjtés, barkácsolás, kertészkedés, természetjárás, sportolás) Felelős: osztályfőnök, önkormányzati vezetők - Családlátogatás, kapcsolattartás szülőkkel, tudatformálás szülői értekezleteken. Szülők bevonása az iskolai rendezvényeken (iskolabál) mentálhigiénés rendezvények. Cél: nyitott korrekt kapcsolat kialakítása Felelős: igazgató, osztályfőnök, szülői munkaközösség vezetője - 7. osztályban énképvizsgálatot végzünk(erényeink, hiányosságaink) Cél: reális önismeret kialakítása Felelős: osztályfőnök - Jó tanár-diák viszony kialakítására törekszünk, hiszen a jó pszichés környezet valamennyiünk munkáját hatékonyabbá teszi. Fontosnak tartjuk, hogy minél több sikerélményben legyen része tanulóinknak (dicséret, buzdítás, elismerés, jutalmazás). Felelős: igazgató, osztályfőnök, szaktanár - A baráti kapcsolatok ápolása, a kirekesztett, magányos tanulók felkarolása, szocializálása fontos szempont nevelő-oktató munkánkban. Felelős: osztályfőnök - A tanulási és magatartási zavarokkal küszködő gyerekek felzárkóztatása, beilleszkedését gyógypedagógus segíti. Cél: kudarcok, konfliktusok csökkentése, sikerélményhez jutás Felelős: igazgató, osztályfőnök - Az emberséges, de határozott követelésnek helye van az iskolában! (Követelek Tőled, mert tisztellek!) Célok: fegyelemre, tekintélyre való törekvés Felelős: igazgató, valamennyi nevelő - Fontos a pedagógusok egyéni példamutatása, jó hangulat a tanárok és az iskolavezetés között. Cél: felszabadultabb légkör kialakítása, bizalom erősítése Felelős: igazgató, tanítók, tanárok Az iskola és az egészségügy kapcsolata Az iskola egészségnevelési tevékenysége közös munkát jelent a pedagógusok és az iskola egészségügyi szakemberei között. Az orvos és a védőnő 47. oldal

- Az iskolai szűrővizsgálatokat, oltásokat és a betegellátást használja fel arra, hogy felhívják a figyelmet, pl. a több mozgásra, a mozgás minőségére, a helyes táplálkozásra, választ adjanak számos kérdésre és aggodalomra. Az iskola-egészségügy rendkívül fontos feladata, hogy megtanítsa a gyerekeket (a majdani felnőtteket) az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére. Az egészséges életmód kialakítása érdekében megemlítendő témák: - higiénés ismeretek - egészséges táplálkozás - szexualitás, fogamzásgátlás, nemi betegségek - rendszeres mozgás Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése érdekében: - alkohol, drog, dohányzás - erőszakos magatartásmódok elutasításának motiválása A védőnők által önállóan ellátandó feladatok: - Alapszűrések végzése módszertani irányelvek szerint testi fejlődés, pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, érzékszervek működésének szűrése mozgásszervek szűrése, golyvaszűrés, vérnyomásmérés - Tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésének nyomon követése, regisztrálása - Orvosi vizsgálatok előkészítése - Védőoltásokkal kapcsolatos előkészítés, szervezési feladatok elvégzése - Krónikus betegek, magatartászavarokkal küzdők életvitelének segítése - Részvétel az egészségtan oktatásban, az alábbi témáknál: Egészséggel kapcsolatos alapismeretek, személyi higiéné, egészséges életmód, betegségek, fertőzések megelőzése, betegápolás, családtervezés, fogamzásgátlás, káros szenvedélyek megelőzése - Kapcsolattartás a szülőkkel - Pályaválasztás segítése - Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése, eü. Törzslapok, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása - Szakrendelésre irányítottak leleteinek ellenőrzése. Kapcsolattartás a tanulók háziorvosaival, védőnőivel. Iskolai eü. tevékenység keretében az orvos és a védőnő által ellátandó feladatok: - Tanulók egészségi állapotának szűrése és követése – 1., 3., 5. 7. osztályokban - Krónikus beteg, valamint testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása, szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével - Üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése - Sportversenyek, iskolai úszás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése „Ép testben ép lélek”

48. oldal

Ép test

Egészség

Környezetvédelem

Ép lélek

mindennapos testedzés

Túrák, természetjárás tanulmányi erdei iskola

Tanórai

Tanórai

Biológia

Önismeret

nyári tábor

Kémia

Embertan

Egészségnapok

Földrajz

DADA program

Környezetismeret Tanórai:

Fogászati hónap

Jeles napok:

Háztartási ismeretek

Föld napja

Biológia-egészségtan

Rendszeres fogászati belgyógyászati, sportorvosi vizsgálat

(egészségnevelővédőnő bevonásával)

Serdülőkori felvilágosítás

Parlagfű- mentesítési nap Víz napja Környezetvédelmi világnap

Közlekedési verseny

Iskolai étkezés egészségesebbé tétele

Működő kapcsolatrendszer:

Nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítése:

ÁNTSZ

Helyi német nemzetiség, etnikum és népünk hagyományainak megőrzése ápolása

Vöröskereszt Gyermekjóléti szolgálat Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok

49. oldal

Egészségnevelés Szomatikus nevelés (testi)

Pszichohigiénés nevelés (lelki)

Szochiohigiénés nevelés (társas társadalmi együttműködés)

1. Higiénés nevelés

1. Egészséges életvezetés

1. Konfliktuskezelő technikák

2. A fertőző betegségek, az egyszerűbb rendellenességek kifejlődésének megelőzésére nevelés

2. Stressz elhárítás

2. A kommunikációs készség fejlesztése

3. Kondicionálás, testnevelés, testedzés, sportolás

3. Egészségre káros szokások tudatosítása (alkohol, dohányzás, drog stb.)

3. Szerepfeszültségek feloldása

4. Baleset- megelőzésre, életmentésre nevelés

4. Érzelmi nevelés (biztonság, derű, nyugalom…)

4. A társadalmi izoláció megelőzése

-

személyi higiéné környezeti higiéné

5. Egészségpropaganda

Eredmény: Egészséges életmód Testi-lelki fejlődés

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Környezet- nevelési program Általános cél A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Az iskola jövőképe Szeretnénk, ha az iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők, gyerekek, pedagógusok által kialakított külső és belső terek hangulatosabbak lesznek. Több növény lesz mindenütt. Tisztábbak lesznek a közös helyiségek, az osztálytermek és az udvarok. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia – és vízfelhasználására. Csökken a hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Tanulóink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult kör50. oldal

nyezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. Szeretnénk, ha minél több tanuló jutna el erdei iskolába. Hosszú távú cél: környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.

51. oldal

Rövidtávú célok

Feladat

Eszköz

Környezettudatos magatartás,életvitel szerint éljenek a tanulók.

A pedagógusok, felnőtt dolgozók személyes példaadással legyenek ennek hiteles terjesztői.

Képzések, továbbképzések, beszélgetések, osztályfőnöki órák, napi példaadás tanórán és tanórán kívül.

Környezetkímélő, takarékos szemlélet alakuljon ki a tanulókban.

Takarékoskodás a vízzel, villanyenergiával.

Figyelemfelhívás.

Környezetkímélő tisztítószerek használata. A hulladék szelektív gyűjtése. Fénymásolt papírok újrahasznosítása. Használt elem, alumínium doboz, gyűjtése.

Az épített és a természetes környezet iránti felelős magatartás kialakítása.

A környezeti értékek (természeti, épített) felkutatása. Tisztasági versenyek megszervezése.

Az energiafelhasználás ellenőrzése. Környezetkímélő tisztítószerek beszerzése. Szelektív hulladékgyűjtők felszerelése.

Vetélkedők. Jeles napokról megemlékezés. Erdei iskola.

Az iskola szűkebb és tágabb környezetének esztétikusabbá tétele.

Témanap.

Rongálások számának csökkentése.

Tisztasági őrjárat.

Túrák.

Virágsarkok kialakítása. Takarítási akciók

Tantárgyi koncentráció megteremtése.

Ellenőrzési szempontként jelenjen meg a cél érvényesülése.

Munkaközösségek munkájának összehangolása.

Sikerkritérium: A tanulók 60 %-a a 8. évfolyam befejezésével környezettudatos magatartás szerint él. A pedagógusok 80%-a a mindennapi munkájában fontos feladatnak tatja a környezeti nevelést. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetősége 52. oldal

Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalat szerzésben az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozaton ismerjék meg a tanulók a természetes és mesterséges ember alkotta környezetünk értékeit bemutató irodalmi alkotásokat. Egy táj megismerésekor legyenek képesek kifejezni az érzelmeiket, érzékeltessék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Felső tagozaton ismerjék meg a tanulók az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával. Fejlesszük az esztétikai és erkölcsi érzékenységünket. Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan és milyen emberi tevékenységek révén alakult Át a természet. Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelet. Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elsajátításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit. Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Legyenek képesek reális becslésekre. Fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és lényegkiemelő képességük. Alakuljon ki bennük a rendszerben való gondolkodás. Alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készséget. Fizika Váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) veszélyét és ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Tudják értelmezni a környezet változásainak törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi 53. oldal

folyamatok hatásainak eredményét. Ismerjék meg a világ globális problémáit. Ismerjék és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségét Biológia Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket. Legyenek fogékonyak a környezeti-egészségügyi problémákra, legyenek képesek azok megelőzésére és mérséklésére. Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Ismerjék és szeressék a természeti és az építet környezetet. Alakuljon ki bennük az ökológiai szemléletmód. Kémia Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére. Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát. Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módját. Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét. Tudják, hogy az élő illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek. Fedezzék fel a zenei” környezetszennyezést” és tudjanak védekezni ellene. Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát. Fedezzék fel a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás fenntarthatóság egyik alappillére. Tudjanak példákat a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira. Kutassanak fel, ismerkedjenek meg a helyi, népi építészeti emlékeket. Ismerjék a természetes alapanyagok használatát. Ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését. Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. Legyenek képesek a műalkotások környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni. Hon- és népismeret Ismerje meg a hagyományos paraszti kultúrát és értékrendet. ( A természet közelében élő, a természetet tisztelő. Azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeinek bemutatása.) Hazaszeretet megerősítése, egészséges identitás kialakítása, ösztönzés a szülőföld cselekvő felfedezésére, felkészítés a magyar kultúra egyre tágabb és egyre mélyebb megismerésére. A népi kultúra, nemzeti értékek és nyelvjárások megbecsültetésére. Tanórán kívüli lehetőségek Tanulmányi kirándulások, erdei iskola, túrák, vetélkedők, akadályversenyek, kézműves foglalkozások, néphagyományok felkutatása- megismerése (kalendáriumi délután), pályázatok, kiállítások rendezése, iskolarádió, iskolaújság, tisztasági versenyek- akciók, megemlékezések jeles napokról, múzeum látogatások, iskolazöldítési programok, témanapok. Módszerek Kooperatív tanulási technikák, játékok, riportmódszer, projektmódszer, terepgyakorlati módszerek, közösségépítés, kreatív tevékenység, művészi kifejezés (drámapedagógia). Iskolán belüli, iskolán kívüli kommunikáció 54. oldal

- Faliújságon közölt információk, szórólapok készítése, pályázatok vagy házi dolgozatok készítése, kiselőadások tartása. - Környezetvédelmi cikkek feldolgozása, környezetvédelemről szóló rádiós és televíziós hírek feldolgozása, nyitott iskola, a közvetlen környezet problémáinak felmérése – értékelése, együttműködés az önkormányzattal – lakókörnyezettel. Helyzetelemzés Tudatformálás Tanulóink tudatformálása részben a tanítási órákon, részben a tanórán kívül történik. 1. osztályos koruktól kezdve felhívjuk a figyelmüket: a természet szépségére, megbecsülésére, szeretetére, az esztétikus, tiszta környezet fontosságára, a környezetet ért káros hatásokra és veszélyekre, az emberiség megoldásra váró problémáira, az energiatakarékos környezetbarát gazdálkodásra, tevékenységre, az emberi felelősségre. A levegő –talaj –víz szennyezésének formái, a klímaváltozás, az energia ésszerű termelése és felhasználása, természeti katasztrófák, éhség – szegénység – járványok – a kémia, földrajz, biológia órán tárgyanként is megjelenik. Tantestületünk személyes példamutatásával is tudatformálást végez. Falunk, szülőföldünk, hazánk szeretetére neveljük őket. Mindannyian felelősek vagyunk gyermekeink, unokáink életfeltételeink biztosításáért. Magatartás, cselekvés Iskolánkra jellemző a tisztaság, az igényes – esztétikus környezetre való törekvés. A fizika munka végzése megbecsült, szívesen végzett tevékenység (kertművelés, parkápolás, szerszámok karbantartása). Hulladékgyűjtőket helyeztünk ki. Ezt a munkát a fizikai munka önkormányzat koordinálja. Az osztályok tantermeik takarításába (pl. padsúrolás), dekorálásába, virágápolásba is besegítenek. Tisztasági versenyen vesznek részt. Madárodúkat helyeztünk ki. Rongálás, padfirkálás, szemetelés időnként előfordul. Az iskolát igyekszünk környezetbarát módon működtetni. A szelektív hulladékgyűjtést folyamatosan végezzük: papír, fém, elem, veszélyes hulladékok. A kémia szertárban leselejteztük, ártalmatlanítottuk és elszállítottuk a lejárt, régi vegyszereket, göngyölegeket. Energiatakarékos égőkkel világítunk. Tanulóink rendszeresen – évente több alkalommal is részt vesznek természetjáráson, tanulmányi kiránduláson. A sportnapot, az alsósok tavaszi – őszi természetbeni sétáját (vízpart, erdő), hagyományosan megrendezzük. Környékünkre (Kiskunsági NP, császártöltési Parkerdő, Kobolya) kerékpártúrákat szervezünk. Alkalmanként részt veszünk természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos tanulmányi versenyeken. Iskolánk környezetében irtjuk a parlagfüvet. Célok, feladatok Tudatformálás  Ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  Fenntarthatóság fogalmának tisztázása  Az egészség és környezet összefüggéseinek felismerése  Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  Rendszerben való gondolkodás  Természet-közeliség – az ember és a természet kapcsolata  Érték a tiszta, szép, egészséges környezet 55. oldal

 

A környezettudatos magatartás lényege A környezet iránti helyes attitűd kialakítása

Magatartás, életvitel formálása  Csökkenteni szükséges a rongálások, padfirkálások, szemetelések számát.  Növelni kell a tanulói aktivitást az iskola szépítésében „zöldesítésében”.  A tevékenységek (tanulás, sportolás, szabadidő eltöltése) természetben történő szervezését fokozni kell!  A természetben megfigyelhető jelenségeket, összefüggéseket élményszerűen – tanulói aktivitásra és cselekvésre kell alapozni (természetismeret, biológia, erdei iskola, kémia órák) Magatartás, életvitel orientálása  Erdei iskola kialakításában részvétel (Óbánya)  Erdei iskolai programban való részvétel (osztályok, időtartam: 5 nap )  Az iskola környezetének védelme, szépítése, tisztítása  Az épített tér (folyosók, WC-k, tantermek) értékeinek védelme  Az iskola „zöldítése” (növénysarkok, dekorációk)  Zöld napok megtartása, megemlékezés (Föld napja, „Madarak-fák” napja,)  Részvétel diákpályázatokon  A környezetünkön lévő természetes élőhelyek felkeresése, vizsgálata  Kiállítások rendezése (rajz, fotó, iskolanapi kirándulásokról készült poszterek)  Szemét és hulladékgyűjtés  Parlagfű irtás  Kémiai kísérleteket követően a veszélyes hulladékot külön kezeljük

Helyi követelmények A hely, ahol élünk. A falusi környezeti nevelés komplex gondolata Természeti környezet vizsgálata a parkokban, a temetőben, előkertekben stb. (pl. „háztűznéző”, a fák örömei és bánatai, rejtőzködők felfedezése, galambnéző, hogyan használják a lakosok a zöld területeket?). A falusi környezet zöldterületei és természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak megbecsülését. Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a falukép 50-100 éve, milyenek az épületek, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az energia?). A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a falu építészetét, tervezését és infrastruktúráját. Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok (játszóterek, parkok gondozása, védelme, tanulmány készítése a közlekedésről, ajánlás a problémák megszüntetésére stb.)

Egyesíti a környezettudatos és öntudatos polgári ismereteket és készségeket. Ismerje meg a helyi értékeket, problémákat. 56. oldal

Értékeink:

Tóth Menyhért Alkotóház ( Miske) Műemlékek Természetvédelmi értékek vagy védelemre érdemes területek Templom Vizes élőhely védelme (pl. Kobolya) Népi játékokat, alkotóművészüket (Czár János) Német Nemzetiségi Tájház Pincefalu Kapcsolódjon be az iskola a faluhoz hasonlóan a szelektív hulladékgyűjtésbe. Értse meg, hogy jelentős lépés a csatornázás, a helyi környezetszennyezés felszámolását szolgálja, ezzel lássa a talaj-és ivóvíz készlet védelmének ok-okozati összefüggését. Tudjon róla, hogy a szemételszállítás, mint regionális összefogás gazdaságilag szükséges. Az emberi helyi környezeti kulturáltsága globális problémákra is kihat (talaj, víz, levegő, biodiverzitás) A környezeti nevelés követelményei, elvárásai, módszerei

Rövidtávú célok, feladatok és sikerkritériumok A rövidtávú célok között kell megfogalmazni, hogy mit szeretnénk elérni a környezeti nevelési program végrehajtásának ideje alatt. Célszerű rögtön megtervezni a cél megvalósítását szolgáló feladatokat, tevékenységeket, és hogy az időszak végén mi alapján döntjük el, hogy a célt elértük-e vagy sem. Az alábbi táblázat egy jól használható példa és eszköz ehhez a tervezéshez. Rövidtávú célok Feladatok A környezeti nevelés az okta- A helyi tantervben műveltségi tás és nevelés valamennyi területenként és a tanmeneterületén jelenjen meg! tekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és alkalmazni kívánt módszereket.

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tarozó ismereteket!

Projektek kidolgozása (pl. „Belefulladunk a hulladékba!”; „Egy pohár víz”; „Védeni kell!”).

A pedagógusok, a felnőtt dol- Képzések, továbbképzések, gozók és a szülők személyes szülői értekezletek tartása az példájukkal legyenek a köradott témában. nyezettudatos életvitel hiteles terjesztői!

57. oldal

Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: átdolgozott tanmenetek; több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; változatosabb tanítási tanulássegítési környezeti nevelési módszerek. A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következő projektre. A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezet kímélőbb legyen a

program. Az iskola tisztaságának javí- Tisztasági őrjárat szervezése Javul az iskola tisztasága. A tása, a szemét mennyiségének (diákönkormányzat). Szelek- tanulók és az iskola dolgozói csökkentése. tív hulladékgyűjtés- egyelőre szelektíven kezelik a papírcsak a papír folyamatos gyűj- hulladékot. Csökken az eltése, tárolásának és elszállítá- szállított szemét mennyisége sának megszervezése. A heKevesebb a csomagolási hullyes vásárlói szokások kiala- ladék a szemetesekben kítása. Takarékoskodás a vízzel és a Rendszeres, majd alkalman- Nem lesznek nyitva felejtett villannyal. kénti ellenőrzések. Mérések, vagy csöpögő csapok, égve szállítások, következtetések – felejtett villanyok. Észreveheés ezek közlése! tően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg. A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!

Részvétel az Oktatóközpont programjain, pályázatain; a természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a „Jeles napokra”. Legyenek a tanulók környeze- „Örökbefogadási” akciók: egy tük, szülőföldjük védelmezői! –egy fát, területet, szobrot, patakszakaszt, állatkerti állatot stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Faültetés, téli madáretetés.

Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. Az Oktatóközpont rendezvényein egyre többet érdeklődnek, tudnak a helyi környezetről, és ezt a többieknek is szívesen elmondják. Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezet egy darabjához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. Fejlesszük a tanulók problé- „Zöld sarok” kialakítása az Egyre több gyerek kér feladamamegoldó gondolkodásmód- iskolai könyvtárban, szaktot, tart kiselőadást, „sürögját, az önálló ismeretszerzés könyvek, folyóiratok, videó forog” a könyvtárakban, ír képességét – megalapozva az anyag és CD-k beszerzése. cikket, tudja használni a szakélethosszig tartó tanulást! Internet- hozzáférés biztosítá- irodalmat. Szép eredményeket sa. érünk el különböző versenyeAz iskolarádióban és – ken. újságban „zöld” rovat nyitása. A környezettudatos tanulói tulajdonságok: szeretet tisztelet megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat esztétika 58. oldal

empátia segítőkészség tolerancia együttműködés kölcsönhatás felelősség ökológiai fenntarthatóság öröm vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés holisztikus világszemlélet szelídség szépség iránti fogékonyság A pedagógusoknak olyan módszereket kell alkalmazniuk, melyek alkalmassá teszik a tanulókat arra, hogy környezettudatos, cselekvő állampolgárrá váljanak. A módszerválasztás szempontjai: - Az életkornak megfelelő legyen. - Pozitív szemléletet adjon katasztrófa szemlélet helyett. - Főleg a természetben, a „szabad ég alatt” valósuljon meg. - Tevékenységközpontú és életszerű legyen, valós problémák megoldására irányuljon a problémaorientáltság jellemezze. - A személyes megtapasztaláson keresztül hasson. - Sok játékos elemet tartalmazzon. - Örömteli, motiváló, élményközpontú legyen. - Együttműködésre épüljön. Az alábbiakban felsorolt módszerek a közösség-és a személyiségfejlesztést is szolgálják A vizsgálódásokhoz kapcsolódó módszerek: - megfigyelés - kísérlet - mérés - számítás - jegyzőkönyv készítése - dokumentálás - modellezés Az élmény-és tevékenység központúságot elősegítő módszerek: - projekt - játékterápia - drámapedagógia - mese - művészeti csoportok - kézművesség - rajz - könyvtári búvárkodás - növények, állatok gondozása - tanulói gyűjtőmunka, kiselőadás 59. oldal

- gyógynövénygyűjtés - egészséges ételek elkészítése - sportos elemek Az érdekérvényesítést biztosító módszerek: - lobbizás - vita - vélemények, javaslatok faliújságon való bemutatása - média bekapcsolása a programokba Számítógépekhez kötött módszerek: - interaktív pedagógia - Internet Iskolán kívül megvalósítható módszerek: - múzeumpedagógia - zoopedagógia - terepgyakorlat - természetjárás, túra Minőségfejlesztési módszerek: - a környezeti nevelésben együttműködők partnerlistája - kulcsszó keresése, megvitatása - ötletgyűjtés - riport - a probléma okainak megkeresése A speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek környezeti nevelése Az I-IV. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A nevelés, oktatás második szakaszában, az V-VIII. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. SZERVEZÉSI KÉRDÉSEK I. Időkeret 1) Tanórák keretei a) természet ismeret

1- 3. heti 1 óra 4-5-6. heti 2 óra b) biológia, kémia, földrajz heti 1,5-2 óra 60. oldal

c) osztályfőnöki heti 1 óra (felső tagozat) (évi 10 óra egészség-és környezetvédelem tananyagok kihasználásával) d) modul (Egészségtan, Hon-és népismeret, Ember-és társadalom, Tánc-és dráma) anyagába beépítve a nevelési terület kihangsúlyozásával e) minden tantárgyba a környezeti nevelési részekkel a téma, a tartalom, a tevékenység megismerésével 2) Nem hagyományos tanórai keretben szervezett foglalkozás a) erdei iskola b) gyakorlókert (Hajós) c) témanap, témahét 3) Tanórán kívül a) szakköri, kistérségi tehetséggondozás b) műhely tevékenységek c) témanap, témahét tartása d) vetélkedőkön, versenyeken való részvétel e) kiállítások szervezése (rajz ) f) fásítás, zöldítés, gyomtalanítás (parkgondozás) g) kézműves foglalkozások h) faliújság készítése i) iskolarádió működtetése (környezetvédelmi témák) j) könyvtári órák 4) Iskolán kívül a) múzeumlátogatás b) tanulmányi kirándulás c) terepgyakorlat d) gyűjtőakciók e) állatkert, vadaspark, biokert látogatása 5) Szorgalmi időn kívül a) tábor b) szakmai és civil szervezetek ajánlásai Résztvevők Minden tanulót egyformán érintő elemeknél pedagógusok, tanulók, dolgozók, szülők. A tanórán kívüli szabadon választott elemeknél a megfogalmazott célokat segítő felnőttek, előadók, szülők, társadalmi szervezetek. Az erdei iskolához, a szelektív hulladékgyűjtéssel, pályázatokkal próbáljunk pénzt szerezni ill. fogadjuk el a szülői és támogatói felajánlásokat. Erőforrások Humán erőforrások A személyi háttér áttekintése különösen fontos, hogy kire – miben számíthatunk a tervezés, megvalósítás során. Ugyanúgy tisztázni szükséges feladataikat, szerepkörüket, erősségüket. A környezeti nevelés munkacsoportot, mint szervezetet meg kell alakítani. Tagjai Hajós: Igazgató Úr, Szabadiné, Bohner Julianna, Szabó Zsolt, Gonda Imre Tagjai Miske: Tagintézmény vezető, Hábel Józsefné, Hábel József, Hayerbacherné Huszár Enikő, Kiemelt feladatuk a tantestület tagjainak, diákoknak, iskolavezetésnek, osztályfőnököknek, adminisztratív-technikai dolgozóknak, szülőknek a megnyerése a környezeti nevelési munkához. 61. oldal

A külső erőforrások, kapcsolatrendszer feltérképezése jelzi, hogy merre szükséges bővíteni, erősíteni régi és új kapcsolatainkat. Környezetnevelési szempontból különösen fontosak: a helyi önkormányzat, Szülői Szervezet, lakosság, Hajós TV, Miske TV, Kiskunsági Nemzeti Park, Közműüzem, Gemenci Erdő és Vadgazdaság, Pedagógiai Intézet, Környezetvédelmi Szervezetek, ÁNTSZ. Anyagi erőforrások Pénzügyi erőforrások:  Pályázatok  Adományok, támogatások (SZSZ, vállalkozók) Az iskola éves költségvetésének tervezésekor – az egészség és környezetnevelési programhoz és a fizikai munka önkormányzat programjához kapcsolódó éves költségeket felmérni, betervezni szükséges. Kommunikáció Az egészség- és a környezeti neveléshez nélkülözhetetlenek a kommunikációs legkülönbözőbb módjai ( iskolán belüli és iskolán kívüli kommunikációs formák). Fontos néhány feladatot kiemelni:  Szemléletformálás, szemléletváltás  Információáramlás biztosítása: iskolarádió, nevelőszobák hirdetői, iskolafal, Internet – hozzáférés  Információ értékelése, szelektálás, kritikája  Az iskola nyitottabbá tétele  Kistérségi szemlélet erősítése  Lakókörnyezet részvétele munkánk segítésében  Környezetnevelési és egészségnevelési folyamatok szabályozása  Továbbképzések (élethosszig tartó tanulás).

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Nevelési-oktatási célkitűzéseink elérése érdekében a nevelőtestületnek egységes követelményeket kell állítani a tanulók elé, melyek a megfelelő szokásrendszer kialakításának alapfeltételei. A szűkös időkeretek nyújtotta lehetőségeken belül gondoskodunk a megfelelő mélységű és időtartamú gyakoroltatásról, az ismeretek alkalmazásáról, a tanulói személyiség komplex ismeretére alapozva az időben nyújtott segítségadásról. A tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzése, a megfelelő értékelés, jutalmazás vagy elmarasztalás az önkontroll kialakulásának alapja. Valljuk, hogy a jutalmazás, a pozitív élmény, a siker nagyobb nevelő erejű, serkentő, aktivitást biztosító hatású az elmarasztalásnál, büntetésnél. A tanulás – amennyiben a gyermek optimálisan, képességeinek megfelelően akar eleget tenni az iskolai követelményeknek – igen komoly munka. Súlyának elismerése, hogy az érintettek igénylik az ellenőrzést, értékelést. Minőségét az iskola önmeghatározása, belső igényszintje, a társadalmi környezet elvárása determinálja. A diákok elé állított követelmény a pedagógiai tevékenység elvárt eredményét fejezi ki. Helyi tanterveinkben minimum és optimum követelményeket fogalmaztunk meg. Nevelő-oktató munkánk során a tapasztalatokat, mérési adatokat, jelenségeket vetjük össze a kitűzött célokkal, követelmé62. oldal

nyekkel, elvárásokkal, átadott értékekkel. A pedagógiai értékelés visszajelzés az eredmények felől a célok felé. 1. Az értékelés az SNI, BTMN tanulók esetében Alapelvei: - fejlesztő hatású (pozitív önértékelés) - diagnosztikus, formatív, segítő célú (a szummatív helyett) - egyéni képességstruktúra figyelembe vételével az önmagához mért fejlődést értékelje - előtérben a kritérium-orientált értékelés Módjai: - szimbólumok, szóbeli értékelés, pontozás, szöveges értékelés és minősítés Az értékelő lapok összeállításának szempontjai: - egyediség - problémaérzékenység - fejlesztendő képességek és a bekövetkező változások nyomon követése Számonkérés, beszámoltatás elvei SNI, BTMN-s tanulók esetében - szóbeli feleltetés (nyílt kérdések alapján, kész vázlat segítségével, látens feleléssel) - írásbeli számonkérés (feladatlappal, tantárgyi teszttel, rövid szöveg rajzzal, ábrával, táblázatokkal segítve - segítő feladattípusok (zárt végű, sugalló, alternatív választás illetve nyílt végű kiegészítéses, rövid válaszos) az esszé típusú feladatok csekély alkalmazása - eszközhasználat (számítógép, auditív eszközök, számológép, szótárak, lexikonok stb.) - különös figyelem az időtartamra, tempóra Az ép értelmű testi érzékszervi fogyatékos tanulóknál Kt,50.§(b) az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhetünk. 2. Az ellenőrzés módjai: - megfigyelés tanórán, tanórán kívül, iskolán kívüli környezetben - megbeszélés, a kapott válaszokból történő következtetés - írásbeli dokumentumok elemzése - szóbeli feleletek, megnyilatkozások - mérések - a tanulói produktumok elemzése (füzetek, dolgozatok, rajzok, előállított munkadarabok, gyűjtemények, manipulatív tevékenységek) - a tanuló tudásszintjének, a tananyag-elsajátítás mélységének vizsgálata a fenti módok bármelyikével 3. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: - A félévi, év végi valamint a témazáró dolgozatokat egy héttel a megírás előtt be kell jelenteni. - Egy tanítási napon két nagydolgozatnál több nem íratható, az egyeztetés a szaktanárok feladata. - A 10 tanítási nap alatt ki nem javított dolgozatok érdemjegyének beszámításáról a tanuló nyilatkozik. Kivétel, ha a dolgozat kijavítása a pedagógus betegsége miatt késik. Az otthoni, tanulószobai, napközis felkészülést a tanulási folyamat fontos, mással nem helyettesíthető részének tekintjük. Hétvégére, ünnepnapokra szóbeli és írásbeli feladatok adhatók, a napi önálló tanulásra fordítandó időkeretben, figyelembe véve a tanuló életkorát és terhelhetőségét. Az értékelés során a mért tanulói teljesítményeket valamilyen elváráshoz viszonyítjuk. Funkció szerinti elkülönítésben: 63. oldal

a) diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelést végzünk - 1. évfolyamra belépő tanulóink körében a tanulási képességet vizsgálva - tanév elején az előzetes tudásszint, a pedagógiai fejlesztő folyamat kiindulópontja meghatározása céljából - a differenciált képességcsoportok kialakításakor (számítástechnika, idegen nyelv) a program, a módszer, az eszközök megválasztásának tervezése érdekében - 4. évfolyam végén a matematikai és az anyanyelvi képességek feltárása céljából, a felső tagozatba való átmenet megkönnyítése érdekében b) formatív (fejlesztő, formáló) értékelést végzünk - tudáselemek, témák ismeretére irányulva (feleletek, röpdolgozatok, dolgozatok) - a tanulási eredmények, hibák és nehézségek differenciált feltárásáért c) szummatív (lezáró-minősítő) értékelést végzünk - a tanítási folyamat nagyobb egységének lezárásaként (témakör) - nevezetes időszakasz lezárásaként (félév, év vége) évfolyamszinten összefogott, egységes felmérőlapokkal, melyek elemzése – típushibák, teljesítési szint – az intézményi év végi értékelés fontos eleme - a csoportokba való átjárhatóság feltételeként - felsőbb évfolyamba lépés feltételeként Az értékelés - legyen folyamatos és kiszámítható - legyen konkrét, okaiban és következményeiben kiszámítható - segítse elő a rendszeres munkavégzés és felelősségtudat kialakítását - legyen objektív, igazságos, méltányos, személyre szabott - serkentsen további erőfeszítésekre, segítse a helyes önértékelés kialakulását, a munkakedv töretlenségét 4. A tanulói teljesítmény minősítésének módjai Szöveges minősítő (kvalitatív) értékelés Történhet szóban vagy írásban, irányultsága szerint lehet pozitív, megerősítő, vagy negatív, elmarasztaló. Szöveges minősítéssel zárjuk - az 1. osztály első félévét és év végét, - a 2. osztály első félévét minden tantárgyból Ebben a szakaszban szöveges minősítéssel kell kiadni a félévi értesítőt és az év végi bizonyítványt: kiváló, jó, megfelelt, felzárkóztatásra szorul 2. osztály első félévében az évközi teljesítmény értékelésére szöveges értékelés és osztályzat együtt, második osztály második félévében osztályzat alkalmazható. a) Számszerű (kvantitatív) értékelés 2. osztály év végétől 8. évfolyam végéig minden tantárgyból osztályzattal értékeljük, minősítjük a tanulók teljesítményét. Szöveges értékelést alkalmazunk 1-8. évfolyamig valamennyi tantárgyból illetve a diákok magatartásának, szorgalmának minősítésére, amikor szaktárgyi, szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséreteket vagy elmarasztalásokat adunk. 64. oldal

b) Számszerű (kvantitatív) értékelés 2. évfolyam év végétől 8. évfolyam végéig a tanulói teljesítmények kategorizálására a jeles(5), jó(4), közepes(3), elégséges(2), elégtelen(1) ötfokozatú skálát használjuk. Az év végi bizonyítványban a „kitűnő” minősítést, a félévi értesítőben ezen kívül az „elégséges, gyenge” minősítést is lehet alkalmazni. A félévi és az év végi minősítést heti 1-2 órás tantárgynál legalább havi 1, nagyobb óraszámú tantárgynál legalább havi 2 érdemjegy adásával kell megalapozni. 1-4.évfolyamon idegen nyelv tantárgyból a tanuló nem utasítható évfolyam ismétlésre 11/1994(VI.8.) MKM rendelet 21.§

A magatartás értékelése Elemei: Aktivitás, damutatás

pél-

Példás (5) Igen magas fokú, társait is ösztönző Élen jár, kezdeményező, megfelelő vélemény nyilvánítással segítőkész Pozitív, építő

A közösségi célok érdekeinek figyelembevétele, a munkában való részvétel Hatása a közösségre Törődés társaival Gondos, kész

Jó (4) Megfelelő, a rábízott feladatokat elvégzi Ellene nem vét, kérésre aktívan részt vesz

Befolyást gyakorol segítő- Segítőkész

Változó (3) Vonakodva, kérésre vesz részt, pontatlan Ingadozó, közömbös, jellemzően nincs pozitív befolyással

nem Nem árt

Rossz (2) Negatív romboló Szemben érdektelen

vagy áll,

Negatív

Ingadozó, konf- Közömbös, gátló, liktusos gyakran konfliktusos Házirend betartá- Betartja, arra Betartja, belső Részben, figyel- Sokat vét ellene, sa ösztönöz fegyelmezettség meztetésre be- hibáit nem látja jellemzi tartja be Viselkedés, Kifogástalan, Általában nem Udvariatlan, Durva, goromba, hangnem tisztelettudó, hagy kívánniva- Nyegle verekszik udvarias lót maga után Fegyelmezettség Nagyfokú Megfelelő Változó Nem megfelelő

A szorgalom értékelése Elemei: Tanulmányi munka Munkavégzés

Példás (5) Igényes, pontos

Jó (4) Figyelmes, lelkiismeretes Kitartó, pontos, Rendszeres, megbízható megbízható Általános tantár- Mindent elvégez, Ösztönzésre dolgyi munkavégzés kötelességtudó gozik Többféle feladat- Igen, érdeklődő vállalás

Közepes (3) Hanyag (2) Ingadozó, néha Hanyag pontatlan Rendszertelen Megbízhatatlan, figyelmetlen Önállótlan, sok Feladatait nem segítséget igé- végzi el nyel Keveset, érdek- Ritkán Nem, kötelessélődése nem kigeit elhanyagolja emelkedő 65. oldal

Munkabeosztás: -önellenőrzés -önálló munkavégzés Tanórán kívüli információk felhasználása

Igen jó, ésszerű

Jó, rendszeres

Közepes, szórt

szét- Gyenge nincs

vagy

Igen sokszor, Többször előfor- Ritkán alkalmaz- Egyáltalán nem, rendszeresen, dul za érdektelen, kötananyagon felül zönyös produkál

2.14.1 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .Írásbeli dicséretek, jutalmazás, elmarasztalás Külön gondot fordítunk a kiemelkedő munkát végző, kimagasló eredményt elérő tanulók értékelésére, kiemelkedő szorgalmukat, magatartásukat írásbeli dicséretekkel serkentjük, jutalmazzuk: a) Szaktanári dicséret: a tantárgyi feladatok, követelmények kiváló teljesítéséért, tantárgyi versenyre való eredményes felkészülésért, szakkörben végzett lelkiismeretes tevékenységért; b) Osztályfőnöki dicséret: féléven át tanúsított példás magatartásért, szorgalomért, iskolai, városi versenyen elért 1-3. helyezésért, közösségi megbízatás lelkiismeretes elvégzéséért; c) Igazgatói dicséret: egész éven át nyújtott példamutató magatartásért és szorgalomért, megyei versenyen elért első hat helyezésért, országos iskolai és iskolán kívüli versenyen elért első tíz helyezésért e) Nevelőtestületi dicséret: tanév végén adható a tanév során nyújtott kimagasló szorgalomért, példamutató magatartásért, ha háromnál több tantárgyból kitűnő minősítésért kapott, ill. országos versenyen elért első három helyezésért; f) Alapítványi kitüntetés:(pénzjutalom ) 8. osztály végén adható 8 éven át tanúsított kimagasló szorgalomért, példamutató magatartásért, kiváló tanulmányi eredményért és egy vagy több tantárgyban több éven át nyújtott kimagasló teljesítményért Miske) Az év tanulója címmel, emlékplakettel jutalmazzuk azt a tanulót, aki az adott tanévben kimagasló tanulmányi eredményt illetve a tantárgyi versenyeken kiemelkedő helyezést ért el (Nevelőtestület dönt). Az év végzőse címet és emlék plakettet kap osztályfőnöke javaslatára az a nyolcadikos tanuló, aki négy éve át kimagasló szorgalommal, magatartással, közösségi munkával, jó tanulmányi eredménynyel emelkedett ki társai közül. Elmarasztalást, fegyelmi fokozatot azok a tanulók kapnak, akik megszegik az iskolai házirendet, vétenek az általánosan elfogadott társadalmi normák ellen. a) Szaktanári szóbeli figyelmeztetés: figyelmetlen, rendetlen tanórai hozzáállás b) Szaktanári írásbeli figyelmeztetés: a tanórán nem dolgozik, zavarja társai munkáját c) Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés: fegyelmezetlen magatartás, kisebb házirend megsértés d) Osztályfőnöki figyelmeztetés: a szóbeli figyelmeztetést követően újabb tanórai fegyelmezetlenség illetve házirendi szabály megsértéséért (ismétlődő maximum 3 esetben). e) Osztályfőnöki megrovás: további tanórai fegyelmezetlenségek illetve a házirend súlyos megsértése f) Igazgatói figyelmeztetés: további fegyelmezetlenségek illetve súlyos fegyelmi vétség esetén. g) Igazgatói megrovás: súlyos fegyelmi vétség. h) Igazgatói szigorú megrovás: rendkívül súlyos fegyelmi vétség, a házirend súlyos megsértése. i) Nevelőtestületi megrovás: rendkívül elítélendő cselekedet, amely az iskola tanulóközösségére nézve veszélyes, vagy rossz hírt keltő. 66. oldal

Az írásbeli dicséreteket és figyelmeztetéseket az osztálynaplóban, ellenőrző könyvben rögzítjük. Iskolagyűlésen rendszeresen értékeljük tanulóink munkáját . A tanévzárón ünnepélyes keretek között kapják meg a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tanulók jól megérdemelt jutalmat.

67. oldal

A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA Köznevelési intézmény vezetője jóváhagyta: 2013. március

Hajósi Iskola nevelőtestülete elfogadta: 2013.március

Tóth Menyhért Tagiskola nevelőtestülete elfogadta: 2013. március

Szülői Szervezetvélemény nyilvánítása: Hajós, 2013. március

Szülői Szervezet véleménynyilvánítása: Miske, 2013. március

DÖK véleménynyilvánítása: Hajós, 2013.március

DÖK véleménynyilvánítása: Miske,2013. március

Tájékoztatás a pedagógiai programról: Összevont szülői értekezleten (2013.03.18.) Nyilvánosságra hozatal módja: Összevont szülői értekezleten, a tanári irodában kifüggesztve Fenntartói egyetértés:2013.március

A pedagógiai program a jóváhagyást követően 2013. szeptember 01-tól felmenő rendszerben vezethető be.

68. oldal

Az emberi erőforrások minisztere 17./2013. (lll.1.) EMMI rendelete

a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését az 1. mellékletben meghatározott, ugyanazon nemzetiséghez tartozók által benyújtott kérelem kitöltésével kezdeményezhetik a szülők, törvényes képviselők (a továbbiakban együtt: szülők). A kérelmet minden év május 31-ig kell benyújtani a feladatellátás kötelezettjéhez. (2) Amennyiben legalább nyolc, azonos nemzetiséghez tartozó szülő azt kezdeményezi, a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást a kérelem beérkezését követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy legalább nyolc gyermek, tanuló valóban be is iratkozik az óvodába, iskolába. (3) Ha az ugyanazon nemzetiséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a nemzetiségi nevelés-oktatást megszervezzék, az állami intézményfenntartó központ beszerzi az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását, hogy kíván-e a kiegészítő nemzetiségi feladatok ellátására iskolát létesíteni és fenntartani. (4) Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a kiegészítő nemzetiségi feladatok ellátására nem kíván iskolát létesíteni, az állami intézményfenntartó központ megszervezi a nemzetiségi anyanyelv és a nemzetiségi népismeret követelményeinek oktatását. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezhető egy adott iskola szervezeti egységeként, külön nyelvoktató nemzetiségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával. (5) Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat dönthet úgy is, hogy a kiegészítő nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak ellátására nyelvoktató nemzetiségi iskolát létesít és tart fenn vagy utazó pedagógus hálózatot működtet. Ha a nyelvoktató nemzetiségi iskola nem az országos nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő iskolában működik, az országos nemzetiségi önkormányzat az iskola fenntartójával megállapodásban rendezi az együttműködés kérdéseit vagy az utazó pedagógussal történő feladatellátás keretében megvalósuló együttműködést. 2. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelésben, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételt a szülők a 2. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével igényelhetik. A nyilatkozat nemzetiségi óvodai nevelés esetén az óvodai jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a tanulói jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem viszszavonásáig érvényes. (2) Legkésőbb május utolsó munkanapjáig írásban kell bejelentenie a) nemzetiségi óvodai nevelés esetén a szülőnek, amennyiben a gyermek a következő nevelési évtől nem kíván részt venni a nemzetiségi nevelésben,

69. oldal

b) nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a szülőnek, vagy ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülőnek és a tanulónak együttesen, amennyiben a tanuló a következő tanítási évtől nem kíván részt venni a nemzetiségi nevelés-oktatásban. (3) Ha a tanuló nem cselekvőképtelen, tizennégy éves korától az 1. § (1) bekezdés szerinti kérelem és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat érvényességéhez a tanuló és szülő együttes aláírása szükséges. 3. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő naptári évben kezdődő nevelési évre, tanévre vonatkozó, a 2. § szerinti igényt az érintett, első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében a feladatellátás kötelezettje – az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat igényfelmérésére tekintettel – méri fel. Az igényfelmérés során a feladatellátás kötelezettje az érdekelt települési, területi vagy országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai, általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azonos módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni. (2) A tájékoztató tartalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak rövid bemutatását, időkeretét, az intézményben működő nemzetiségi óvodai nevelési, nemzetiségi iskolai nevelési-oktatási forma bemutatását, valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozatmintát. A kitöltött nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézményhez kell benyújtani. (3) A nevelési-oktatási intézmény a kérelemmel, nyilatkozattal érintett gyermekek, tanulók nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként összesített létszámáról a beiratkozást követő tizenöt napon belül tájékoztatja óvodai nevelés esetében a feladatellátás megszervezéséért felelős települési önkormányzatot, iskolai nevelés-oktatás esetében az állami intézményfenntartó központot. A települési önkormányzat vagy az állami intézményfenntartó központ nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként, intézményenként és településenként összesíti az adatokat, és eljuttatja az illetékességi területén működő, a nemzetiségi nevelésben-oktatásban érintett nemzetiségi önkormányzatoknak. (4) A kérelmet, nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézmény az érintett tanuló tanulói jogviszonyának megszűnését követő öt évig megőrzi. 3. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás 5. § (1) A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást biztosító iskola a pedagógiai programját és helyi tantervét a 4. mellékletben neghatározott Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatai alapján készíti el. (2) Azon nemzetiségek, amelyek a 4. melléklet II. részben meghatározott részletes fejlesztési feladatokkal nem rendelkeznek, pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 4. melléklet I. rész II. fejezetben meghatározott fejlesztési feladatok figyelembevételével készítik el. (3) Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a nemzetiség nyelve és irodalma, valamint a nemzetiségi népismeret oktatását az első évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig. A képzési idő egészére kiterjedő egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik, a fejlesztési feladatok e szakaszokhoz kapcsolódnak. A nemzetiségi népismeret tanítása önálló tantárgyként az adott nemzetiség nyelvén folyik. A roma/cigány nemzetiség esetében a nevelés-oktatás nyelve a magyar nyelv is lehet. (4) Ha a nemzetiséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi kultúra tanítását, és ez a (3) bekezdésben meghatározottak szerint nem szervezhető meg, az iskola a választható tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint legalább heti két órában megszervezi a felkészítést. 6. § A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban a nemzetiség nyelvét és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak oktatását – a helyi tantervben meghatározottak szerint – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) az intézménytípusra, oktatási formára előírt átlaglétszám feletti osztályokban vagy osztálybontással kell megszervezni. 70. oldal

7. § (1) A nemzetiségi nevelés-oktatásban a kilencedik évfolyamot megelőzően nemzetiségi előkészítő évfolyam szervezhető, amelynek célja, hogy előkészítsen a nemzetiségi anyanyelvű, kétnyelvű középiskolai nevelés-oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A részt vevő tanuló a nemzetiségi előkészítő évfolyamon a kötelező óraszám legalább hetven százalékát a nemzetiségi nyelv tanulására fordítja. (2) Ha a nemzetiségi anyanyelvű, továbbá nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás nyolc, hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nemzetiségi előkészítő évfolyam az ötödik, hetedik évfolyamot megelőzően szervezhető meg. A tanuló kötelező tanórai foglalkozásának legalább harminc százalékát fordítja a nemzetiségi nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő oktatása legkésőbb a hetedik, a kilencedik évfolyamon kezdődik. 8. § (1) A nemzetiségi nevelés-oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni: a) anyanyelvű nevelés-oktatás, b) kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás, c) nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás, d) magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás, e) kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt nevelés-oktatásban – a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével – az oktató és nevelő munka a nemzetiség nyelvén folyik. Az anyanyelvű nevelés-oktatást a szakiskolákban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összes szakmai tantárgyat is a nemzetiség nyelvén kell oktatni. A nemzetiségi nyelv oktatása a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt nevelés-oktatásban a) a nyelvismeret elmélyítése és tanítási nyelvként való alkalmazása hozzájárul a nemzetiségi nevelés-oktatás céljainak megvalósításához, lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását, b) a pedagógiai program tartalmazza a nemzetiségi anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tantervét is, c) a nemzetiségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, mindkét nyelv tantárgy is, a nemzetiség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg, d) a nemzetiség nyelve és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet, e) a magyar nyelv és irodalom és az idegen nyelv kivételével valamennyi tantárgy tanítható a nemzetiség nyelvén, f) a pedagógiai program által meghatározott legalább három tantárgyat a nemzetiség nyelvén kell oktatni (az anyanyelv és irodalom mellett), összesen a heti kötelező órakeret magyar nyelv és irodalom és idegen nyelv óraszámával csökkentett számának legalább ötven százalékában, g) valamennyi tantárgy oktatható a nemzetiség nyelvén, h) a szakiskolában az intézmény pedagógiai programjához igazodóan a nemzetiség nyelvén kell oktatni a heti kötelező órakeret legalább negyven százalékában. A nemzetiségi nyelv oktatása a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul. (4) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt nevelés-oktatás a) a nyelv tanításával, az irodalom és a nemzetiségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a nemzetiségi nevelés-oktatás céljainak megvalósításához, b) hagyományos és bővített nyelvoktató formában valósítható meg: ba) a hagyományos nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni, 71. oldal

bb) a bővített nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás célja a kétnyelvű nemzetiségi vagy az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A nemzetiségi nyelv és irodalom tanulása, továbbá a nemzetiség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik, legalább három tantárgy nemzetiség nyelvén való tanulását kell lehetővé tenni, a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki, c) a szakiskolában a nemzetiségi nyelv oktatása a szakmához igazodó szaknyelvi ismeretek elsajátítására irányul. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt nevelés-oktatás a) biztosítja a roma/cigány tanulók számára a romák, a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a romák/cigányok történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását, b) nem kötelező eleme a romani és beás nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján – anyanyelvű, kétnyelvű vagy nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás keretében – biztosítani kell e nyelvek oktatását, c) tartalmazza a roma/cigány népismeret műveltségi terület oktatását, a nemzetiségi önismeret fejlesztését és a folyamatosan szervezett roma/cigány kulturális tevékenységet, d) a legalább heti egy tanórára kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két tanórának megfelelő időkeretében roma/cigány kulturális tevékenységet is biztosít. E tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, roma témájú filmek, színházi előadások, a romák történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író- olvasó találkozók roma alkotókkal, találkozók roma közéleti személyiségekkel, részvétel roma művészeti-kulturális programokon vagy felkészülés ilyen programokra. (6) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt nemzetiségi nevelési-oktatási forma esetén a népismeret követelményeihez kapcsolódó tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, nemzetiségi témájú filmek, színházi előadások, nemzetiségek történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozók nemzetiségi alkotókkal, találkozók nemzetiségi közéleti személyiségekkel, részvétel nemzetiségi művészeti-kulturális programokon. (7) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt nevelés-oktatás a) a nemzetiségi nyelv és irodalom, továbbá a népismeret elsajátítását külön megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosítja, b) tartalmára és időkeretére a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás előírásai érvényesek, c) megszervezhető tanórán kívüli foglalkozásként is. (8) Ha az iskola nem vesz részt a nemzetiségi nevelés-oktatásban, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülő és a tanuló közös kérelmére engedélyezni kell, hogy a tanuló vendégtanulóként másik iskolában kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vegyen részt. (9) A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony lehet a) az általános iskolában vagy középfokú iskolában folytatott tanulmányok mellett létesített vendégtanulói jogviszony, b) kizárólagosan a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony. (10) A tanuló kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban szerzett osztályzatait kiskorú tanuló esetén a szülő, attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a tizennegyedik életévét elérte, a szülő és a tanuló közös kérelmére az iskolai tanulmányaiba be kell számítani, ha a vendégtanulói jogviszonyban és a tanulói jogviszonyban folytatott tanulmányok azonos évfolyamra esnek. Ha a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban szerzett osztályzatot be kell számítani az iskolai tanulmányokba, a tanulót – kérelemre – fel kell menteni az idegen nyelv tanulása alól. 72. oldal

(11) Ha a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanuló nem jár másik iskolába, vagy nem kéri, hogy osztályzatait beszámítsák az iskolai tanulmányaiba, részére a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban elért osztályzatairól külön bizonyítványt kell kiállítani, és e követelmények tekintetében külön kell dönteni az iskola magasabb évfolyamába lépésről. (12) Annak a kérelmére, aki az iskolai tanulmányokon kívül folytatott kiegészítő nemzetiségi tanulmányok keretében, befejezte a) a nyolcadik vagy a tizenkettedik évfolyamot, az adott évfolyam bizonyítványát kiállító iskola ezt a tényt – záradék formájában, a kiegészítő nemzetiségi iskola igazolása alapján – rávezeti az iskolai törzslapra és a bizonyítványba, b) a tizenkettedik évfolyamot, engedélyezni kell, hogy a nemzetiségi nyelvből és népismeretből – abban az iskolában, amely részt vesz a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban – érettségi vizsgát tegyen. 9. § A nemzetiségi nevelés-oktatás bármely formája alkalmazható az alapfokú és a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakaszában. A nemzetiségi nevelés-oktatást végző általános és középfokú iskola pedagógiai programjába több nevelési-oktatási forma is beépíthető. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az anyanyelvű, a kétnyelvű, valamint a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás a 8. § (2) bekezdésében, a 8. § (3) bekezdés h) pontjában és a 8. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott eltérésekkel alkalmazható. 4. A nemzetiségi nyelv és irodalom, továbbá a népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása 10. § (1) A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást az órarendbe építve, az Nkt. 6. melléklet a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás többlet tanórai foglalkozásainak a felhasználásával kell megszervezni. A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás időkeretének biztosítására a tanuló heti kötelező tanórái számának és az osztályok engedélyezett heti időkeretének különbözete, a választható tanórai foglalkozások időkerete is felhasználható. (2) Az anyanyelvű és a kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására előírt tananyagok és óraszámok a nyelvek és az évfolyamok között átcsoportosíthatók, azzal a feltétellel, hogy mind a nemzetiségi nyelv és irodalomra, mind a magyar nyelv és irodalomra a négy év alatt összesen legalább hétszáznegyven-hétszáznegyven tanítási órát kell biztosítani. A negyedik évfolyam végére mind a két tantárgyból teljesíteni kell az előírt tananyagot és a meghatározott követelményeket. A felső tagozaton a nemzetiségi nyelv és irodalomra fordított órák száma nem lehet kevesebb a magyar nyelv és irodalomra fordított óraszámnál. (3) A nyelvoktató nevelési-oktatási formában a heti kötelező órakeretből a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására legalább négy, a horvát, német, román, szerb és szlovák nyelv oktatására legalább öt, a romani vagy beás nyelv oktatására legalább három tanórát szükséges biztosítani. (4) Szakiskolában a heti kötelező órakeretből a nemzetiségi nyelv oktatására legalább heti két tanórát szükséges biztosítani. (5) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete az első-negyedik évfolyamon az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál, a romani és beás nyelvek oktatása esetén kettő óránál. Évfolyamok közötti átcsoportosítás esetén a negyedik évfolyam végére, a tanítási hetek közötti átcsoportosítás esetén az adott év végére teljesíteni kell az előírt időkeretet, tananyagot és a meghatározott követelményeket. (6) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a negyedik-nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv részben, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a második idegen nyelv oktatásához biztosított óraszám – a romani és beás nyelv kivételével – a nemzetiségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítható. 73. oldal

(7) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a nemzetiségi nyelv és irodalom vagy a népismeret oktatására. (8) A nemzetiségi népismeret tantárgy oktatására bármely nevelési-oktatási forma és évfolyam esetében heti egy tanórát, évi harminchét tanórát kell biztosítani. Szakiskolában a nemzetiségi népismeret oktatása nem kötelező, azonban heti egy tanórának megfelelő időkeretben a népismeret követelményeihez kapcsolódó tevékenységet kell biztosítani. 4. melléklet a 17./20132. (lll.1..) EMMI rendelethez NEMZETISÉGI ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS FELADATAI I. RÉSZ I. ÁLTALÁNOS FELADATOK A nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást végző iskola a Nemzeti alaptantervben és a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit. A nemzetiségi nevelés-oktatás - a magyarországi köznevelési rendszer részeként - megvalósítja az iskolai nevelés-oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség nyelvén való tanulást, a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását. A nemzetiségi nevelés-oktatás segíti a nemzetiséghez tartozó tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A nemzetiségi nevelés-oktatástfolytató intézményekben arra kell törekedni, a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és nemzetiségkép, b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. II. A NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS FEJLESZTÉSI FELADATAI A nemzetiségi nevelés-oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a nemzetiségi nevelés-oktatás felkészít a nemzetiség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott nemzetiségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti fejlesztési feladatokra való figyelemmel - az érettségi vizsgára. Az iskola pedagógiai programja a nemzetiségi nevelési-oktatási formához igazodóan tartalmazza a nemzetiség nyelve, az irodalom és a népismeret oktatását felmenő rendszerben, az 1. évfolyamtól a 12. évfolyamig a rendelkező rész 1. §-ának (5) bekezdésében megengedett eltérések figyelembevételével. Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret tartalmát nemzetiségenként differenciált részletes fejlesztési feladatok határozzák meg. A) Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom 1. A nemzetiségi nevelés-oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a nemzetiség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a nemzetiségi azonosságtudat formálódásá74. oldal

hoz, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erő. E feladatát a nemzetiségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. 2. A nemzetiség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a nemzetiség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a nemzetiség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a nemzetiség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. 3. Az anyanyelv (a nemzetiség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a nemzetiségi nevelésoktatás formáihoz. a) A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató nevelési-oktatási formában a nemzetiségi nyelv és irodalom helyi tantervét a nemzetiség nyelvén (esetleg magyar nyelven is) a nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell megalkotni. A fejlesztési feladatok meghatározásának alapja az aktív nyelvhasználat, a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése. b) Az anyanyelven (nemzetiség nyelvén) és a két nyelven folyó nevelési-oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét a nemzetiség nyelvén (esetleg magyar nyelven is) a nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell elkészíteni. A fejlesztési feladatok meghatározása a tanulók meglévő nyelvismeretére építve fejleszti a tanulók szóbeli és írásbeli kommunikációs képességét, a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését és gyakorlati alkalmazását. Az irodalmi művek ismeretén keresztül hozzájárul az egyén kulturális önazonosságának kialakításához, a kreativitás és az esztétikai érzék fejlesztéséhez. 4. Az anyanyelv (nemzetiség nyelve) és irodalom kapcsolata az európai nyelvi szintekkel A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A hagyományos és bővített nemzetiségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). Az anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szint elérése (C1) a köznevelésben alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9-12. évfolyamra az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1) elérése a cél. Nemzetiségi nyelv Hagyományos és bővített nyelvoktató forma Anyanyelvű és kétnyelvű forma

6. évfolyam A1 A2

8. évfolyam A2 B1

12. évfolyam B2 C1

Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a nemzetiségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat. Beszédkészség Képes legyen megszólalni a nemzetiség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artiku75. oldal

lálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven. Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni. Írás Képes a nemzetiségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni. Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a nemzetiségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, nemzetiségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, a nemzetiségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a nemzetiségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a nemzetiségi közösséget, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a nemzetiség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával). Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a nemzetiség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Beszédértés 76. oldal

A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a nemzetiségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Olvasásértés Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A nemzetiségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni. Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a nemzetiségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására. Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a nemzetiségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és nemzetiségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. Beszédértés Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét. Beszédkészség Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni nemzetiségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális nemzetiségpolitikai eseményekről. Olvasásértés Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Írás Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a nemzetiség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban. 77. oldal

A mesterfokú nyelvhasználói szint (C1) Elérésük a bővített nemzetiségi nyelvoktatás célja a tizenkettedik évfolyam végére. A követelményeket a helyi tantervekben kell meghatározni úgy, hogy a kompetenciák legalább negyven százalékát az adott nemzetiség nyelvével, irodalmával, kultúrájával kapcsolatos témakörök követelményei szerint lehessen mérni. 5.) A magyar nyelv és irodalom és a nemzetiségi anyanyelv kapcsolata Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatás célja a nemzetiségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatainak az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a nemzetiség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet. B) A nemzetiségi népismeret 1. A nemzetiségi népismeret az adott nemzetiség nyelvén és magyar nyelven nemzetiségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk, Életvitel és gyakorlat, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak. 2. A nemzetiségi népismeret általános témakörei: a) A nemzetiség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája - nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat, - vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet), - ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék), - hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek, - szociológiai és település-földrajzi ismeretek. b) A nemzetiség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja - a nemzetiség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza, - nevelés-oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor, - a nemzetiségek más országokban élő csoportjai. c) Nemzetiségi és állampolgári jogok - a nemzetiségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer, - a nemzetiségek intézményrendszere, - nemzetközi kapcsolatok. 3. A nemzetiségi népismeret önálló tantárgyként történő tanítása mellett szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is - a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül - (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka.

78. oldal

1. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

I.Kérelem nemzetiségi óvodai nevelés/nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezéséhez1

Alulírott .2 az alábbiakbanmeghatározottaknak megfelelően a benyújtást követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől kérem nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését. A gyermek / tanuló neve: A gyermek / tanuló anyja neve: A gyermek / tanuló születésének helye, ideje: A gyermek / tanuló lakóhelye:3 A gyermek / tanuló tartózkodási helye:4 A gyermek/tanuló azonosítója5: Az igényelt pedagógiai feladat6: óvodai nevelés / általános iskolai nevelés-oktatás / gimnáziumi nevelés-oktatás / szakközépiskolai nevelésoktatás / szakiskolai nevelés-oktatás Az érintett nemzetiségi nyelv megnevezése7: beás / bolgár / görög / horvát / lengyel / német / örmény / romani / román / ruszin / szerb / szlovák / szlovén / ukrán A választott nevelési- vagy nevelési-oktatási forma8: - Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvodai nevelés - Nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés - Roma/cigány kulturális óvodai nevelés - Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) nevelés-oktatás - Nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás - Nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás - Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás - Kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás

Nyilatkozom, hogy a kérelemmel érintett nemzetiséghez tartozom.

A kérelmet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 83. § (7) bekezdésben meghatározott felmérés során, legkésőbb azonban a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor kell kitölteni. 2 A kérelmező neve, nyomtatott betűvel. A kérelmező lehet: szülő, gondviselő, és a tanuló, ha betöltötte a 14. életévét és nem cselekvőképtelen. 3 Hatósági okirattal igazolható lakóhelyet kell megadni. 4 Hatósági okirattal igazolt tartózkodási hely címe. 5 Nemzetiségi óvodai nevelés kezdeményezése esetén nem kell kitölteni. Amennyiben a tanuló, az óvodás gyermek még nem rendelkezik azonosítóval, annak kiadását követően az intézmény képviselője utólag köteles rögzíteni a tizenegy jegyű azonosító számot. 6 A megfelelőt alá kell húzni! 7 A megfelelőt alá kell húzni! Ha a gyermek a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi óvodai nevelésben vagy nemzetiségi iskolai nevelés- oktatásban vesz részt, egyik nyelvet sem kell aláhúzni. 8 A megfelelőt alá kell húzni! 1

79. oldal

MAGYAR KÖZLÖNY

• 2013. évi 35. szám

2903

Tudomásul veszem, hogy a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás jogszerű igénybevétele a kérelemben megjelölt pedagógiai feladat befejezéséig vagy a nemzetiségi pedagógiai feladatok megszüntetésére irányuló írásbeli kérelem benyújtásáig tart, azzal, hogy a megszüntetési kérelmet legkésőbb a nevelési év / tanév május utolsó napjáig be kell nyújtani és a kérelem csak a benyújtást követő tanév kezdetétől érvényesíthető. ......................(település neve), .. (év). ........................ (hó) ...... (nap)

a tanuló aláírása9

a szülő vagy gondviselő aláírása

II. Záradék A gyermek, tanuló számára a kérelemben megjelölt igényeknek megfelelő nemzetiségi nevelés, nevelés- oktatás az alábbi intézményben kerül megszervezésre: Az intézmény hivatalos neve: OM azonosítója: Székhelyének címe: A gyermek, tanuló által igénybevett nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás tényleges helyének címe (ha a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezése telephelyen történik10:

......................(település neve), .. (év). ...................... (hó) ...... (nap)

bélyegző lenyomata

intézményvezető aláírása

9

A gyermek 14 éves korától - ha nem cselekvőképtelen - a kérelem a tanuló és szülő együttes aláírásával érvényes. Az alapító okiratban szereplő azon feladat-ellátási hely címe, ahol a gyermek óvodai nevelésben, illetve a tanuló iskolai nevelésben-oktatásban részesül. 10

80. oldal

2. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

I.Nyilatkozat a nemzetiségi óvodai nevelésben/ nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban való részvételről11 Alulírott .12 az alábbiakban meghatározottaknak megfelelően nyilatkozom, hogy a benyújtást követő naptári évben kezdődő nevelési évben, tanévben kérem az alább megjelölt gyermek / tanuló számára a nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás biztosítását. A gyermek / tanuló neve: A gyermek / tanuló anyja neve: A gyermek / tanuló születésének helye, ideje: A gyermek / tanuló lakóhelye:13 A gyermek / tanuló tartózkodási helye:14 A gyermek/tanuló azonosítója15: Az igényelt nemzetiségi pedagógiai feladat16: óvodai nevelés / általános iskolai nevelés-oktatás / gimnáziumi nevelés-oktatás / szakközépiskolai nevelés-oktatás / szakiskolai nevelés-oktatás Az érintett nemzetiségi nyelv megnevezése17: beás / bolgár / görög / horvát / lengyel / német / örmény / romani / román / ruszin / szerb / szlovák / szlovén / ukrán A választott nevelési- vagy nevelési-oktatási forma18: - Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvodai nevelés - Nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés - Magyar nyelvű roma/cigány kulturális óvodai nevelés - Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) nevelés-oktatás - Nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás - Nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás - Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás - Kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás Tudomásul veszem, hogy a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás jogszerű igénybevétele a kérelemben megjelölt pedagógiai feladat befejezéséig vagy a nemzetiségi pedagógiai feladatok megszüntetésére irányuló A nyilatkozatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 83. § (7) bekezdésben meghatározott felmérés során, legkésőbb azonban a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor kell kitölteni. 12 A kérelmező neve, nyomtatott betűvel. A kérelmező lehet: szülő, gondviselő, és a tanuló, ha betöltötte a 14. életévét és nem cselekvőképtelen. 13 Hatósági okirattal igazolható lakóhelyet kell megadni. 14 Hatósági okirattal igazolt tartózkodási hely címe. 15 Nemzetiségi óvodai nevelés kezdeményezése esetén nem kell kitölteni. Amennyiben a tanuló, az óvodás gyermek még nem rendelkezik azonosítóval, annak kiadását követően az intézmény képviselője utólag köteles rögzíteni a tizenegy jegyű azonosító számot. 16 A megfelelőt alá kell húzni! 17 A megfelelőt alá kell húzni! Ha a gyermek a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi óvodai nevelésben vagy iskolai nevelés-oktatásban vesz részt, egyik nyelvet sem kell aláhúzni. 18 A megfelelőt alá kell húzni! 11

81. oldal

írásbeli kérelem benyújtásáig tart, azzal, hogy a megszüntetési kérelmet legkésőbb a nevelési év / tanév május utolsó napjáig be kell nyújtani és a kérelem csak a benyújtást követő tanév kezdetétől érvényesíthető. ......................(település neve), .. (év). ........................ (hó) ...... (nap)



II.Nyilatkozat a nemzetiségi hovatartozásról

(

, ennek hiányában azonban a felvétel során nem érvényesíthető a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 51. § (6) bekezdésben meghatározott előnyben részesítés.) 20

Az alábbi nemzetiséghez tartozónak vallom magam / a gyermek, tanuló az alábbi nemzetiséghez tartozik: bolgár / görög / horvát / lengyel /német / örmény / roma/cigány / román / ruszin / szerb / szlovák / szlovén / ukrán

......................(település neve), .. (év). ........................ (hó) ...... (nap)



III. Záradék A gyermek, tanuló számára a nyilatkozatban megjelölt igényeknek megfelelő nemzetiségi nevelés, nevelésoktatás az alábbi intézményben biztosított: Az intézmény hivatalos neve: OM azonosítója: Székhelyének címe: A gyermek, tanuló által igénybevett nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás tényleges helyének cím22 (ha a e nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezésére telephelyen történik :

......................(település neve), .. (év). ...................... (hó) ...... (nap)

bélyegző lenyomata 19

intézményvezető aláírása

20

A gyermek 14 éves korától - ha nem cselekvőképtelen - a kérelem a tanuló és szülő együttes aláírásával érvényes. A megfelelőt alá kell húzni! A , ennek hiányában azonban a felvétel során nem

82. oldal

érvényesíthető a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 51. § (6) bekezdésben meghatározott előnyben részesítés. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 28. §-a szerint: „A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után - betöltetlen férőhellyel rendelkezik.." 21 A gyermek 14 éves korától - ha nem cselekvőképtelen - a kérelem a tanuló és szülő együttes aláírásával érvényes. 22 Az alapító okiratban szereplő azon feladat-ellátási hely címe, ahol a gyermek óvodai nevelésben, illetve a tanuló iskolai nevelésben- oktatásban részesül.

83. oldal

2. sz. melléklet Általános fizikai teherbíró-képesség mérése Hungarofit és Mini Hungarofit Hungarofit: 7 éves kortól

(1+6 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) I. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére.) 3. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére.) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.) 5. Tömött labda dobás (vetés) hátra, két kézzel, a fej fölött (A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére.) 6. Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérésére.) Megjegyzés: az általános testi erőt, erő-állóképességét legátfogóbban hat motorikus próbában elért teljesítmény értékelése alapján minősíthetjük: "Hungarofit".

Mini Hungarofit: 7 éves kortól (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) I. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt, futással/kocogással II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére.) 3. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.) Megjegyzés: a próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy (jelen esetben a dinamikus dobóerőt mérő tömött labda dobások elhagyásával) csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit". 84. oldal

Értékelési rendszer az általános fizikai Teherbíró-képesség minősítéséhez A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető maximális pontérték: I. Aerob állóképesség: maximálisan II. Izomerő-állóképesség: maximálisan

140 pont 77 pont 63 pont

HUNGAROFIT (1+6 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan II. Izomerő-állóképesség: 6x10.5 pont = maximálisan

77 pont 63 pont

MINI HUNGAROFIT (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan II. Izomerő-állóképesség: 21+3x14 pont = maximálisan

77 pont 63 pont

Tájékoztató jelleggel (1+3 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan II. Izomerő-állóképesség: 3x21 pont = maximálisan

77 pont 63 pont

A Hungarofit tesztrendszer legfőbb értékelési formái Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sport-foglakozáson, edzésen: 1. Értékelés pontértékelés formájában 2. Értékelés mennyiségi mutatókkal 3. A két értékelési forma kombinációja

Minősítési rendszer Kategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez 0 - 20.5 pont IGEN GYENGE 21 - 40.5 pont GYENGE 41 - 60.5 pont KIFOGÁSOLHATÓ 61 - 80.5 pont KÖZEPES 81 - 100.5 pont JÓ 101 - 120.5 pont KIVÁLÓ 121 - 140.0 pont EXTRA Az általános fizikai teherbíró képesség minősítésekor ügyelni kell arra, hogy minden egyes motorikus próbánál csak az adott próbában megjelölt maximális pontszám adható. Az egyes próbákban, a maximális pontszám elérése utáni többletteljesítményért jutalom pont, ebben az esetben nem adható! 85. oldal

Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE IGEN GYENGE (0-20.5 pont) Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. GYENGE (21-40.5 pont) Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira hogy, nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ (41-60.5 pont) A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES (61-80.5 pont) Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. JÓ (81-100.5 pont) Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. KIVÁLÓ (101-120.5 pont) Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA (121-140 pont) Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége terültén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sport- ági specifikus edzés elvégezésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. Élsportolóknak 19 év felett is az egész sportpályafutásuk alatt, folyamatos odafigyeléssel arra kell törekedni, hogy az általános fizikai teherbíró-képességük szintjét a sportághoz szükséges "megkívántság" szintjén tartsák.

86. oldal

II. H E L Y I T A N T E R V

Recommend Documents