H E L Y I T A N T E R V

H E L Y I

T A N T E R V

Dráma és tánc 6. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

Összeállította: Bilikné Niczinger Éva Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola felsős munkaközösségének vezetője Érd, 2015.

Források: - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; - a 2012. évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv módosítása alapján; - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. számú melléklete.

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1.

2 Dráma és tánc 6. évfolyamHelyi tanterv 2015.

Bevezetés A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése. A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és kapcsolatfenntartást. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, ezzel együtt különböző drámai és színházi kifejezési formák megismerését, alkalmazásuk elsajátítását és értelmezését szolgálják. A mozgásos-táncos tevékenységek többek között fejlesztik a ritmusérzéket, a térérzékelést, a testtartást, a mozgáskoordinációt, az állóképességet. E tevékenységek során a tanulók megismerik a mozgásos-táncos kommunikáció és önkifejezés sajátosságait, eszköztárát. A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez, fontos szerepe lehet a közösségi tudat kialakításában. A művészeti tevékenységformákkal való személyes találkozás révén a művészeti ágak nyelve sajátjukká válik, és mindezek eredményeként kialakul bennük a művészettel élés, az értő befogadóvá válás alapvető igénye. A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenység-központú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el. A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek, készségek és képességek fejlesztésében. Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és problémákkal találkozik, amelyek segítenek eligazodni az őt körül vevő világban. Megtanulja a munkához szükséges rendet és fegyelmet, e tevékenységek révén megismeri, képes elfogadni és követni különböző közösségek normáit. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző, népszokásokhoz vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és tágabb környezetének kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelenségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni, és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére, tiszteletére is. A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a különféle, a figyelem összpontosítására szolgáló koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődhet közvetlen és tágabb környezetének természeti és társadalmi értékei, sokszínűsége iránti szenzibilitása. A tanulás tanítása területén képes kialakítani a személyiségének megfelelő tanulási szokásokat, képes a hatékony, önálló felkészülésre, és alkotó jellegű részvételre nyilvános közösségi tevékenységekben. A médiatudatosságra nevelés területén: megfelelő módon eligazodik az interneten, illetve a különféle hiteles médiatartalmakban, valamint a rendelkezésére álló szakirodalomban.



A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nonverbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák sokszínűségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való segítségnyújtást különféle megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatában megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének működése az ő felelőssége is, a dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek „gyakorlóterepén” felelősséget érez és vállal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét, és elfogadni mások érvelését. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanuló korának megfelelő élethelyzetekben képes a mérlegelésre, döntéshozatalra, és arra, hogy felmérje döntései következményeit – mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja. Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie.

Célok, feladatok    



A célok évenként azonosak, azonban a megvalósulás minősége, a megértés mélysége fokozatosan emelkedik. Célja az élményen keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése. A tantárgy célja a közösség előtti szerepvállalás természetessé tétele, ösztönzése. Az emberi-társadalmi megfigyelőképesség fejlesztése. A tárgyi tudás növelése. A művészeti nevelés különböző területein a tanulók sikerélményhez juttatása. További fontos cél a figyelemfelhívás a műveltségi részterület elemeinek fontosságára és szépségére. A tárgy oktatása segítheti más műveltségi területek tanítását, lehetőséget ad ezekkel a tárgyakkal való együttműködésre. A drámajáték puszta létével, jelenlétével oktat, nevel. Gyakorlatokon és játékokon keresztül segít a jól elhelyezett tanulságok levonásában. Kommunikációs és metakommunikációs gyakorlatok, élethelyzetek generálása segítségével a tanulók megismerhetik készségeiket-képességeiket, tulajdon testüket, személyiségüket. A tanulóknak meg kell tanulniuk a helyes beszéd technikáját, értékeit, hatásait, elfogadott rendjét. Ezek alkalmazási tere a rögtönzés, amely megtanít tájékozódni az emberi környezetben, rugalmas alkalmazkodásra ösztönöz, példákkal szolgál, elvárásokat tudatosít. A drámajátékot a tanulókkal együtt tanulmányozni, és velük vagy általuk irányítani, rendezni kell. Fontos tevékenységek még: 1. A dráma formanyelvének tanítása; 2. A nyelvhasználat fejlesztése; 3. A csoportos tevékenységek alapos bevezetése és irányítása; 4. A csoportos tevékenységet akadályozó közösségi problémák megoldása; 5. A drámához szükséges képességek fejlesztése.









Eljárásaival, megoldási módjaival élményszerűbbé, átélhetőbbé, "tapinthatóvá" válhat a tananyag. A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is, hiszen az ő meglévő tudásuk, tapasztalatuk, ismereteik, átélt élményeik garancia erre. A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában rejlik. E módszer alapfeltétele a bizalom. Itt szabad tévedni, nincs elmarasztalás. A gyerekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert az indoklás során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra. A pedagógus célirányosan vet fel problémát, teremt konfliktushelyzeteket, olyan "mesterséges" körülményeket hoz létre, amelyek elősegítik a könnyebb megértést.

Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák:         

Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia (Személyközi, személyes) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Kulturális kompetencia Tudásszerző kompetencia Gondolkodási kompetencia Narratív kompetencia (a dolgok közlésének, visszaadásának képessége) Kommunikatív kompetencia

Kiemelt fejlesztési feladatok:        

Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Hon- és népismeret Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése - Énkép, önismeret A családi életre nevelés - Felkészülés a felnőttlét szerepeire A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Pályaorientáció Médiatudatosságra nevelés

Alkalmazott módszerek        

ismeretek közlése spontán játékok szerepjátékok alkotó előadások csoportos játékok megbeszélés, elemzés véleménycsere, vita gyűjtőmunka




élethelyzetek, szituációk

    

magyarázat elbeszélés, leírás értelmezése kérdezés (kérdve kifejtő módszer) szemléltetés projekt módszer


A drámajáték csoportosítása 1. -

verbális emlékezetet fejlesztő játékok; figyelemfejlesztő játékok; improvizációs játékok; kreativitást fejlesztő gyakorlatok

-

ismerkedő, kezdőjátékok kapcsolatteremtő gyakorlatok utánzógyakorlatok bizalomjátékok

2.

Taneszközök, szemléltető eszközök        

oktatófilmek gyermekek részére készült kiadványok önismereti tesztek tanári szakkönyvek, kézikönyvek vizuális megjelenítők audioeszközök egyéb kiadványok, segédletek PC

Eszközök    

Kellékek, eszközök, jelmezek, rekvizitek Gyűjtött hanganyagok Filmtár Könyvek

Felhasználható könyvek:      

Hernádi Sándor: Beszédművelés – Tankönyvkiadó, BP. 1980. Montágh Imre: Tiszta beszéd – Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp. 1988. Kerényi György: Gyermekjátékok – Zeneműkiadó, Bp. Gabnai Katalin: Drámajátékok – Helikon Kiadó, 1999. NAT néptánctanítás 1-8. oszt. Videó Néptánctanítás – hangkazetta

6


  

Dráma és tánc 6. évfolyamHelyi tanterv 2015.

Dr. Pesovár Ernő: A magyar néptánc története CD Kaposi László: A dráma tanítása Kaposi László: Játékkönyv (drámajátékok)

Évi és heti óraszám óraszám/évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

6. évfolyam 0,5 18

Követelmények – a fejlesztés várt eredményei 6. évfolyam: végén  Alkotó részvétel többféle dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységben.  Alapszintű improvizációs képességek fejlődése, erősödő biztonság a térhasználatban a mozgás és a dramatikus tevékenységek folyamán.  Konstruktív részvétel a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében  A tanuló képes a munkamegosztásra, érti és értékeli társai munkáját; fejlődik önismerete, képviseli saját álláspontját, és figyelembe veszi társai véleményét a közös alkotó tevékenységben.  Ismeri és használni tudja a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat; képes egy színházi előadásról megfogalmazni élményeit, gondolatait.

Értékelés évfolyam szorgalmi időben félévkor év végén 6. osztályzat Szöveges értékelés Szöveges értékelés Osztályzat: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen) Szöveges értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, részt vett, nem felelt meg

Az értékelést segítik:    

a csoport értékelése a foglalkozások végén; részvétel mértéke a következő óra előkészítésében; egyéni és csoportos aktivitás elemzése a foglalkozások végén; egyéni és csoportos kezdeményező készség elemzése.

Az értékelés mérlegelhető-értékelhető szempontjai:    

természetes, felszabadult mozgás – félénk mozgás - mozgáskoncentráció; fizikai állóképesség – fáradékonyság - kitartás; szerénység – önteltség – hivalkodó magatartás; közösségvállalás – beilleszkedés;


                    


önállóság – utánzó/követő magatartás; megfigyelőképesség; figyelem tartássága – szellemi fáradékonyság; érzelmi színesség/szegénység; ötletgazdagság – fantáziaszegénység; kezdeményezőkészség; rögtönzőképesség; „kapcsolási idő” – reagálás visszafogottsága – óvatosság; Csoporttársak előtti magabiztos kiállás/félénkség; Viselkedéskultúra – az együttlét szabályainak ismerete, betartása; Ízlés, szépérzék, igény a kulturált jelenségekre; Konfliktus, kudarc esélyének vállalása – kudarc kezelése; Siker, elismerés ösztönző hatása; Segítőkészség, együttérzési készség-képesség; Játékkészség – a játszani nem tudás mértéke; Életkorhoz mért műveltség – általános tudásszint; Érdeklődés irányai; Természetes kommunikáció – a nyelvi és nem nyelvi jelek, kísérőelemek, a metakommunikáció jó ismerete – ezek hiánya; Nyitott, érthető, természetes hangerejű beszéd – kommunikációs szempontból helytelen beszéd; Magabiztos, tiszta/zavaros szövegfűzés; Média iránti sokrétű érdeklődés, naprakészség – egyoldalú, az értéktelen média iránti fokozott érdeklődés.

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelése-oktatása A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei: Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelés és a beszédmegértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések – magatartási zavar – alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak (BTM). Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:



megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara (hadarás, dadogás), diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése: A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvénye-



síthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A magyar nyelv és irodalom, a művészeti tantárgyak – s ezen belül is a dráma és tánc tantárgy -, a testnevelés és sport, valamint az élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. - a dráma és tánc tantárgy különösen jó lehetőséget biztosít arra, hogy a beszédzavarokat a szituációs játékok, az önismeret fejlesztése, az önmegmutatás segítségével kezelje.

Tananyag 6. évfolyam 1. Tematikai egyCsoportos játék és megjelenítés ség/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 3 óra

Érzékelés, megfigyelés, felismerés, emlékezet, fantázia, megjelenítés játékai. Beszédre késztetés, verbális és nonverbális kommunikációs játékok; ritmus, tér, térköz, tájékozódás, irányok.

A kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztése. A tematikai egy- Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasznáség nevelési- lat fejlesztése; nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használata; az élőszó zenei kifejezőeszközeinek helyes és tudatos használata; fejlesztési céljai Táncos és mozgásos tevékenységek a mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció fejlesztése céljából. Ismeretek/fejlesztési követelmények 

 

Általános mozgásos/táncos bemelegítés: az egész csoportot megmozgató kapcsolatteremtő, feszítő-lazító mozdulat-játékok (pl. utánzásos gyakorlatok, lánc-játékok). Táncos mozgások egész csoportban, majd kis csoportokban (pl. mozgás zenére a tanár irányításával). A kifejező közlés alapjainak elsajátítása – artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly-

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek










10

és hanglejtésgyakorlatok (pl. beszédre késztető játékok, hanggyakorlatok; egyszerűbb stilisztikai játékok, szókincsbővítő gyakorlatok; beszédgyakorlatok szavakkal, szókapcsolatokkal, mondatokkal; beszédgyakorlatok egyszerű, könnyen tanulható, időmértékes és/vagy hangsúlyos szövegekkel). Nem verbális kommunikációs játékok: beszéd nélküli gyakorlatok egész csoportban különféle kommunikációs helyzetekben, kis csoportokban és párban. A korosztály sajátosságait figyelembe vevő koncentrációs és lazítógyakorlatok (a koncentráció érvényesülhet pl. a figyelem irányításában, a mozgás koordinációjában, az együttműködésben, az egymáshoz igazodásban). Egyensúly- és mozgáskoordinációs játékok (pl.: az egyensúly megtartása különböző helyzetekben, a test és a végtagok mozgásának összehangolása a nagyobb motorikus mozgástól a kisebb felé haladva, tájékozódás a térben csukott szemmel). A bizalomérzet kialakítását szolgáló gyakorlatok.


megfigyelése és alkalmazása. Matematika: Tájékozódás a térben. Ének-zene: …olyan közös, együttes élmény megteremtése, amely révén a befogadás és az önkifejezés, valamint az egymásra figyelés harmóniája valósul meg. Vizuális kultúra: Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából. Technika, életvitel és gyakorlat: Az érdeklődés felkeltése, a természetes kíváncsiság fenntartása és kiterjesztése a közvetlen környezet egészére. Testnevelés és sport: Mozgásos kommunikáció.

Bemelegítés, testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hangerő, hangsúly, konKulcsfogalmak/ centráció, lazítás, együttműködés, egyensúly, bizalom, indítás, megállítás, fogalmak gyorsítás, lassítás, járás, futás, mozdulatkitartás, maszk, karakter. 2. Tematikai egyRögtönzés és együttműködés ség/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 3 óra

Részvétel különböző szervezési formákban megvalósított dramatikus tevékenységekben. Kapcsolat létrehozása és fenntartása, egymásra figyelés. Szerepbe lépés.

Aktív, alkotó részvétel a mozgásos improvizációkban, improvizációs képesség fejlesztése; az egymásra figyelés és az együttműködés erősítése. Örömteli, fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunka; a kreativitás, improvizációs képesség fejlesztése; a tartós, intenzív figyelem A tematikai egység erősítése; a kooperáció, a munkamegosztásban való részvétel gyakorlánevelési-fejlesztési sa; a társak munkájának megértése, tisztelete. céljai


11

Ismeretek/fejlesztési követelmények       

Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (eleinte a tanár konkrét iránymutatásával). Mozgásos improvizáció a tanár által meghatározott témára. Improvizáció a megismert technikák alkalmazásával. Játékok maszkkal, bábbal. Különböző karakterek mozgásbeli kifejezése. A figyelem irányításának erősítése. Alkalmazkodás, érdekérvényesítés együttműködést igénylő csoportos tevékenységek során.


Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl.: bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). Vizuális kultúra: A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Szabad asszociációs játékok. Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjátékokban). Technika, életvitel és gyakorlat: Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.

Kulcsfogalmak/ Indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, járás, futás, mozdulatkitartás, testtartás, gesztus, mimika, maszk, karakter. fogalmak 3. Tematikai egyA dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása ség/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 3 óra

Kezdet, lezárás, cselekmény, szereplő, helyszín fogalma.

A tematikai egység Alapvető dramaturgiai, műfaji fogalomkészlet bővítése. nevelési-fejlesztési Egyes fogalmak felhasználása drámajátékos tevékenységekben. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények 

 



Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása saját élményű dramatikus tevékenységekben, különböző dramatikus munkaformákkal. Az adott tevékenységek szituációkban történő megvalósítása (a szereplők szándékai, viszonyai, a cselekmény helyszínének, időpontjának megjelölése). Jelenetalkotás a tanár által megadott és/vagy a játszókkal egyeztetett elemek alapján. Az alapvető drámai és színházi fogalmak ismerete és alkalmazása saját játékok alapján és azok értékelő megbeszélése során (szándék, feszültség, konfliktus, jelenet, dialógus, monológ, típus, ellentét és párhuzam, ritmus). Apró, rövid jelenetek megjelenítése dramatikus tevékenységekkel.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. Ének-zene: A belső hallás készség irányú fejlesztése. Elvárható: nehezebb ritmusképletek, Ütemfajták Vizuális kultúra: Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.

Kulcsfogalmak/ Szándék, feszültség, konfliktus, jelenet, dialógus, monológ, típus, ellentét,


fogalmak


párhuzam, fordulópont/tetőpont, főszereplő, mellékszereplő, késleltetés, ritmus, tér.

Órakeret 4 óra

4. Tematikai egység/ Történetek feldolgozása Fejlesztési cél Előzetes tudás

Részvétel egyszerűbb, csoportos rögtönzéses játékokban.

A tematikai egység Alkotó és tevékeny részvétel támogatása, fejlesztése különböző drámajátékos tevékenységekben, történetek megjelenítésében. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények 

Dramatikus improvizációk a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján.



Történet szituációkra bontása (pl. kiscsoportokban létrehozott állókép, állókép narrációval, állóképsorozat, gondolatkövetés, némajáték, hangjáték), majd a látottak egész csoportos megbeszélése.



Döntési helyzetek elemzése, feldolgozása dramatikus tevékenységekkel (pl. balladák, mesék, elbeszélő költemények, mítoszok, mondák, kortárs irodalmi alkotások, a tanulókat érdeklő konfliktushelyzetek, emberi problémák alapján).



Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban (pl.: bábjáték).

Ének-zene: Dramatikus improvizációk irodalmi, kép- A tánc tanulása során megismerhető a zőművészeti alkotások, zeneművek, ismert helyi vagy a nemzetiségi történelmi események, fénykép, film, (nép)hagyomány, s mindez hatékonyan (nép)hagyomány felhasználásával. járulhat hozzá a közösségi tudat és az önazonosság erősítéséhez.

Kulcsfogalmak/ Dramatikus tevékenységformák, feszültség, improvizáció, cselekmény, jelenet, konfliktus. fogalmak 5. Tematikai egyMegismerő és befogadóképesség ség/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 3 óra

Szöveges alkotások dramatikus feldolgozása, egyes szokások, hagyományok ismerete.

Különböző művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozása. A tematikai egység Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. nevelési-fejlesztési Néphagyományok alapfokú ismerete. céljai Színházi előadások megtekintése alapján a befogadó/értelmező képességek fejlesztése.


13

Ismeretek/fejlesztési követelmények 

    

Színházi előadások (pl. gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadásai) közös megtekintése, előkészítése, a látottak feldolgozása, elemzése dramatikus tevékenységekkel. A szereplők jellemének (külső és benső jegyeinek, valamint motivációinak) vizsgálata dramatikus tevékenységek felhasználásával. A ritmus lehetséges megjelenési formái színpadon. A színpadi tér és a színpadi idő fogalma. Ismerkedés a színpadi térformákkal és használatuk következményeivel. Dramatikus játékok során a néphagyomány egyes elemeinek felismerése és beépítése a gyakorlatokba. Ismerkedés a tánc és a mozgás szerepével és jellemzőivel (pl. különféle történelmi és társastáncok, különböző kultúrák táncai, különböző korok színpadi táncai).

Kulcsfogalmak/ fogalmak


Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene révén. Ének-zene: Nemzetiségeink hagyományai és néptáncai. Technika, életvitel és gyakorlat: Együttműködés a társakkal, alkalmazkodás egymáshoz, a társak segítése a közös és csoportos tevékenységekben. Vizuális kultúra: Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban. Saját és mások munkájának összehasonlítása, értékelése tanári segítséggel. Hon- és népismeret: Család és lakóhely. Néphagyomány.

Díszlet, jelmez, kellék, jelenet, tánctípusok, drámai műfajok.

6. Tematikai egység/ FejGyakorlás (10 %) lesztési cél A tematikai egység nevelé- Rendszerezés, rögzítés. si-fejlesztési céljai

Órakeret 2 óra

H E L Y I T A N T E R V

Recommend Documents