H E L Y I T A N T E R V

H E L Y I

T A N T E R V

TANULÁSMÓDSZERTAN 5.-6. évfolyam KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

Összeállította: Bilikné Niczinger Éva Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola felsős munkaközösségének vezetője Érd, 2013.

Források: - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; - a 2012. évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv módosítása alapján; - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. számú melléklete.

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1.

2

Tanulásmódszertan 5.-6. évf. Sportiskolai helyi tanterv – 2013.

Bevezetés A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben elsősorban az ismeretek elsajátítását, a tudás megszerzését értjük. A tanulás nem formális keretektől kezdődik, attól kezdve, hogy tudatosan kezdjük szemlélni a világot, majd nagymértékben intézményesített, iskolai keretek között történik. A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható tudástartalom megszerzésére, a tengernyi információhalmazban történő eligazodásra, a lényeg, a fontos, a szükséges ismeretanyag kiválasztására, a folyamatos, élethosszig tartó tanulás alapjainak megismertetésére, az új helyzetekhez, elvárásokhoz történő igazodásra, az információforrások megismerésére, kezelésére, használatára. A tanulás megtanítása elsősorban az iskola kötelessége és felelőssége, mely sokrétű és összetett feladatot jelent a pedagógusok számára. A legfontosabb tennivalók közé tartozik a tanulási folyamat során a tanulói motiváció kialakítása és fenntartása a tudás megszerzése céljából. A tanulás hatékonyságának szempontjából meghatározó fontosságú a tanulói érdeklődés felkeltése és megtartása egy-egy tantárgy tanulása-tanítása során. A tanulás tanítása tantárgyközi, hiszen a megtanult, elsajátított, begyakorolt módszerek, stratégiák, az egyéni tanulási szokásokhoz igazodva valamennyi tantárgy tanulásánál jelen vannak, segítséget nyújtanak. A tantárgy tanulásának célja az önálló, hatékony, gondolkodáson alapuló tanulási folyamatra nevelés, a későbbi munkaerőpiacon történő megfeleléshez szükséges kompetenciák kialakítása. Olyan hatékony tanulási attitűd létrehozása a feladat, amely képessé teszi tanítványainkat a kitartó tanulási munka megvalósítására, egyéni lehetőségeik, szükségleteik, erősségek, gyengeségek figyelembe vételével, de azok maximális kihasználásával, fejlesztésével. A hatékony és önálló tanulás megvalósítása érdekében képessé kell tenni tanítványainkat mind az egyéni, mind a különböző társas munkaformák során történő együttműködési készség kialakítására. A tanulás tanításának megvalósítása az egyéni képességekhez igazodó, differenciált, tevékenykedtető munkaformák előtérbe helyezésével érhető el az intézményesített nevelésoktatás során. Az általános iskolában bekövetkező tagozati váltás több tekintetben okozhat nehézséget a tanulóknak. A felső tagozatban szembesülnek először azzal a ténnyel, hogy sokkal több tanár tanítja őket, mint azt korábban megszokták. Több tantárgyat tanulnak, nagyobb elvárásoknak kell megfelelniük mind a tanulás, mind a sportteljesítmények vonatkozásában. Az alsó tagozatos évekhez képest önállóbban kell a mindennapokat felépíteni. A tantárgy eredményes tanulása során a tanulók megismerik saját pszichikai feltételeiket, különböző képességek fejlesztésével megtanulják a hatékony és eredményes tanulási stratégiákat, módokat, amelyek segítenek a tanulási nehézségek leküzdésében, hogy minden tanuló képességei legjavát nyújthassa.

Célok és feladatok 1. A tanuláshoz való viszony áthangolása 

Sikeresség biztosítása




3


A tanulás örömének, szabadságának visszaadása

2. A tanulási szokások formálása, hatékony tanulási módszerek elsajátítása   

Szellemi munkával kapcsolatos jó szokások kialakítása A tanulásnak saját elhatározáson nyugvó cselekvéssé válása Célszerű, sajátnak érzett, hatékony szokásrendszer felépülése

3. A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése 



Alapképességek: - Diszpozíciós: észlelés, képzelet, figyelem, emlékezet - Gondolkodási műveletek - Grafomotoros képességek - Gondolkodási képességek - Grammatikai képességek Tevékenységspecifikus képességek - Kommunikációs képesség: nyelvi kommunikációs képességek; nem nyelvi kommunikációs képességek. - Szociális képességek - Tanulási - önszabályozási képességek

4. Személyiségépítés      

Kezdeményezésre, cselekedeteiért felelősségvállalásra képes egyén Mások teljesítményét értékelni képes, kritikai érvekkel rendelkező személy Problémák megoldásához releváns ismeretekkel rendelkezik Rugalmas, intelligensen alkalmazkodni képes ember Különféle tevékenységekben másokkal hatékonyan együttműködni képes Saját szocializált célkitűzéseiért küzd

Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák              

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos, technikai és technológiai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia (Személyközi, személyes) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Kulturális kompetencia A hatékony, önálló tanulás – A tanulás tanítása Kognitív kompetencia Tudásszerző kompetencia Gondolkodási kompetencia Narratív kompetencia Kommunikatív kompetencia

Kiemelt fejlesztési feladatok (a kulcskompetenciákra épülnek)


         


4

Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Hon- és népismeret Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése - Énkép, önismeret A családi életre nevelés - Felkészülés a felnőttlét szerepeire A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság - Környezettudatosságra nevelés Pályaorientáció Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Segédanyagok:  Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan, Metódus Tan Kiadó, Bp. 2008;  Az 5. évfolyam tantárgyainak szövegei;  Újságok, könyvek, internet nyújtotta lehetőségek.

Módszerek    

A tantárgy tréningszerű tanítása Fejlesztett képességek utógondozása A személyes, egyénre irányuló figyelem érvényesülése A tanulók aktivitását biztosító munkaformák, módszerek alkalmazása

Évi és heti óraszámok óraszám/évfolyam

5. évfolyam 6. évfolyam

Heti óraszám

1

0,5

Évi óraszám

36

18

Követelmények:    

A követelmények egyértelmű előzetes megfogalmazása segíti a fejlesztő értékelés alkalmazását. Minden megnyilvánulás azonnali visszacsatolással jár. (társak részéről, tanár megerősítő vagy segítő megnyilvánulásán keresztül) Csoportban végzett munka a társak napi teljesítményének értékelésével végződik. Fontos szerepet kap az önértékelés.


5


A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: A tanuló képes önállóan, életkorának megfelelően egyéni tervezéssel tanulni, önellenőrzést végezni. A tanulási folyamat során képes a számára legmegfelelőbb tanulási stratégiát, a leghatékonyabb tanulási módszereket alkalmazni. Gondolatatait világosan, egyértelműen fogalmazza meg, ismeri és alkalmazza a kommunikációs szabályokat. Együttműködő. Írásképe rendezett.

Értékelés  A tanuló előmenetelének,  tanulási magatartásának,  képességekben tett fejlődésének árnyalt elemzését tartalmazza. évfolyam

szorgalmi időben

félévkor

év végén

5.

osztályzat

Szöveges értékelés


6.

osztályzat



Osztályzat: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen) Szöveges értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, részt vett, nem felelt meg

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelése-oktatása A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei: Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelés és a beszédmegértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések – magatartási zavar – alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak (BTM). Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara (hadarás, dadogás), diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar.


6


A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.

A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése: A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások:


7


A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A magyar nyelv és irodalom, a művészeti tantárgyak – s ezen belül is a dráma és tánc tantárgy -, a testnevelés és sport, valamint az élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. - a tanulásmódszertan tantárgy különösen jó lehetőséget biztosít arra, hogy a beszédzavarokat a tanulás tanításának, a használható tanulási módszerek megtanításának segítségével kezelje.


8


Tananyag 5. osztály 1. Tematikai egység/ Fej- A tanulásról lesztési cél Tanulási szokások

Órakeret 5 óra

A korábbi évfolyamok tanulási tapasztalatai, az ismeretszerzés megtapasztalt módozatai.

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelé- Tanulási szokásrendszer kialakítása. si-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények        

A tanulás fogalma és fajtái. A tanuláshoz való viszony. A tanulás belső és külső feltételei. Adottságok, hajlamok, képességek, készségek. Önbizalom, akarat, siker, kudarc. Reális énkép kialakítása. Egyéni képességekhez igazodó tanulási szokásrendszer kiépítése. Rendszeresség és kitartás

Kulcsfogalmak

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Olvasás. Szövegértés. Szövegfeldolgozás.

Tanulási folyamat, önállóság, hatékonyság, önismeret, ismeretszerzés, alkalmazás.

2. Tematikai egység/ FejTanulási motivációk lesztési cél

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás A tanulásról alkotott egyéni vélemények. A tematikai egység nevelé- Tanulási tevékenységre ösztönzés, a motiváltság erősítése. si-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

   

A tanulás és a motiváció kapcsolata. A motiváció szintjei. Tanulási motiváció. A tanulási motivációk egyéni megismerése, értelmezése, tanulási folyamatba történő beépítése.  Kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, ambíció, életcélok Kulcsfogalmak

Motiváció, beépült belső motiváció, belső tanulási motiváció, külső tanulási motiváció, presztízsmotiváció, motiváltság. Nyelvművelés, beszédtechnika

3. Tematikai Fejlesztési cél

egység/

Órakeret Az emberi megnyilvánulás egyik formája, a be4 óra széd fontosságának ismerete

Előzetes tudás

Magyar nyelven történő megnyilatkozások.


9


A tematikai egység A gondolatok helyes beszédtechnikai ismeretek elsajátításával történő nevelési-fejlesztési tolmácsolása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények    

Légzéstechnikai és artikulációs gyakorlatok. Helyesejtési gyakorlatok. Szókincsfejlesztő gyakorlatok. A beszédlégzés és a helyesejtés szabályainak alkalmazása.

Kulcsfogalmak

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: versmondás, szövegszerkesztés szóban. Ének-zene: légzéstechnika.

Légzéstechnika, hangképzés, beszédtechnika, artikuláció, helyesejtés, szókincsfejlesztés, hangsúlyozás, intonáció.

4. Tematikai egység/ Fej- Tanulás az iskolában lesztési cél Tanulásszervezési módszerek megismerése Előzetes tudás

Órakeret 9 óra

Az elmúlt tanévek során megismert és alkalmazott tanulásszervezési munkaformák.

A tematikai egység nevelé- Tanulói munkaformák bővítése, gyakorlása, ezek során az si-fejlesztési céljai együttműködés fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények   


Ismert munkaformák gyakorlása. Új munkaformák megismerése. A különböző munkaformák megismerésével és alkalmazásával az együttműködés gyakorlása.

Kulcsfogalmak

Frontális munka, páros munka, tanulópár, csoportmunka, egyéni munka, kooperatív munka.

5. Tematikai egység/ Fej- Az önálló tanulás lesztési cél A tanulás tudatos tervezése Előzetes tudás Az egyénileg kialakított tanulási metódus. A tematikai egység nevelé- Önállóságra, tudatosságra nevelés. si-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények      

Tanulási idő. A tanulás helye. Testmozgás és sport mint a tanulás segítői. A tanulandó tantárgyak sorrendje. Napirend készítése. A tanulás mint a tudáshoz vezető út lépéseinek megismerése, alkalmazása. Kulcsfogalmak Tudatosság, önállóság, tervezés, tanulási stílus.

Órakeret 8 óra

Kapcsolódási pontok Testnevelés: lazító és nyújtó gyakorlatok


10


6. Tematikai egység/ FejGyakorlás (10 %) lesztési cél A tematikai egység nevelé- Rendszerezés, rögzítés. si-fejlesztési céljai

Órakeret 4 óra

6. osztály: 1. Tematikai egység/ Fej- Az önálló tanulás lesztési cél A tanulás tudatos tervezése Előzetes tudás Az egyénileg kialakított tanulási metódus. A tematikai egység nevelé- Önállóságra, tudatosságra nevelés. si-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények      

Tanulási idő. A tanulás helye. Testmozgás és sport mint a tanulás segítői. A tanulandó tantárgyak sorrendje. Napirend készítése. A tanulás mint a tudáshoz vezető út lépéseinek megismerése, alkalmazása. Kulcsfogalmak Tudatosság, önállóság, tervezés, tanulási stílus.

Órakeret 3 óra

Kapcsolódási pontok Testnevelés: lazító és nyújtó gyakorlatok

2. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tanulási képességek

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás Az elmúlt időszak tanulási képességeinek felidézése. A tematikai egység A tanulás szempontjából legfontosabb képességek fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények


 Figyelem.  Emlékezet.  Bevésés.  Megőrzés.  Felidézés.  A memória.  A kreativitás.  Gondolkodás.  A tanulási képességek játékos és tudatos fejlesztése. Kulcsfogalmak Figyelem, emlékezet, memória, kreativitás, gondolkodás. 3. Tematikai Tanulási stratégiák, tanulási technikák Órakeret egység/ Fejlesztési Jelentős tevékenységek hatékony végzéséhez szükséges 9 óra


cél

11


tervezés, irányítás

Előzetes tudás Egyéni tapasztalatok. A tematikai egység Hatékony tanulási módszerek, stílusok, szokások alkalmazása. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények


Minden tantárgy  Tanulási módszerbörze.  Gyakorlattípusok a tanulási stratégiák fejlesztéséhez.  Az egyéni képességekhez igazodó tanulási stratégia megismertetése és alkalmazása. Kulcsfogalmak Stratégia, jegyzetelés, tanulási módszer, tanulási technika, tanulási stílus. 4. Tematikai egység/ FejGyakorlás (10 %) lesztési cél A tematikai egység nevelé- Rendszerezés, rögzítés. si-fejlesztési céljai

Órakeret 2 óra

H E L Y I T A N T E R V

Recommend Documents