Környezetvédelmi alapismeretek
KÖRNYEZETVÉDELEM Fogalma, kialakulása és története
Rausch Péter kémia-környezettan tanár
Környezetvédelem meghatározása A környezetvédelem olyan céltudatos
szervezett
intézményesített
tevékenység, melynek célja az ember ipari
mezőgazdasági
bányászati
egyéb
tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése
megelőzése
az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében.
2
Környezetvédelem alapelvei Műszaki tudományok Alkalmazott természettudományok
Ökonómia (gazdaságtan)
KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJA Hatékonyságát és működőképességét a törvényi szabályozás és intézményrendszer biztosítja. A környezetvédelem nemcsak egészségvédelmi, esztétikai szempontú, hanem gazdasági, gazdálkodási tevékenység is. 3
Környezetvédelem alapelvei
1. Egzakt megismerés elve • egzakt paraméterekkel jellemezni a környezeti állapotot, ne szélsőségeket használjunk – környezeti monitoring rendszer
2. Az Élet tiszteletének és védelmének elve • az élet mai formáinak megőrzése a pusztulástól. Élet különlegességének megértése, funkcióinak tisztánlátása – környezeti etika
3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve • mindenféle környezettel kapcsolatos tevékenység kiindulási alapja, környezetkímélő és fenntartható termelés és fogyasztás
4
Környezetvédelem alapelvei
4. Visszaforgatás elve
5. Takarékosság elve
6. Elővigyázatosság elve
• a termelésben létre kell hozni és bevezetni olyan technológiákat, amelyek lehetővé teszik a hulladékok visszavezetését a termelés folyamatába
• meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások készletei végesek, minél messzebbre tolni a kimerülés idejét illetve helyettesítő anyagok
• a folyamatok véges ismerete miatt a kedvezőtlen alakulásokra is fel kell készülni, igyekszik megelőzni, kivédeni
5
Környezetvédelem alapelvei
7. Alkalmazkodás elve
8. Fenntartható fejlődés
• nem szakadhatunk el a természettől, regenerálódási időt hagyni
• Csak olyan mértékben bővíthetjük a termelést, használhatjuk az erőforrásokat, hogy az hosszútávon is fenntartható legyen ( fenntarthatóság!)
9. Környezetvédelem tervszerű alakításának elve • megfelelő környezetpolitikával, programmal, a gazdasági, terület- és települési rendezési, és környezeti tervek együtt kezelendők
6
Környezetvédelem alapelvei
10. Állami felelősségés kötelezettségvállalás elve
11. Egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve
• nem kizárólagos! • de felelősség és irányító szerep pl. kutatásban, kv. információs rendszer kialakítása, oktatás és ismeretterjesztés, nemzetközi együttműködések, állami támogatások
• kv.-i döntések előkészítésébe be kell vonni az embert, és az ellenőrzésnek is részesei kellenek legyenek, önkormányzatok szerepe, helyi döntésekben)
12. Együttműködés elve • állam és társadalom közt, a kv-mel kapcsolatos jogok és kötelezettségek akkor érvényesíthetők, ha az érintettek egymásra tekintettel tevékenykednek, együttműködnek a problémák megoldásában
7
Környezetvédelem alapelvei
13. Nemzetközi együttműködés elve
14. Életminőség javítása
15. Távlati gondolkodás elve
• az egységes földi rendszer zavartalan működése érdekében, a környezeti ártalmak nem országhatárokhoz kötődnek hosszú távon csak nemzetközi összefogás, érdekellentétek egyeztetése
• a fejlettebb társadalmak az egészséges élet mellett oktatási, kulturális, szórakozási igényeket is magas szinten, szegényebb országokban is biztosítani kell
• a társadalom irányítói általában a jelennel és a közeljövővel foglalkoznak, ritkán előbbre, a környezeti problémák hosszabb távon is okoznak gondot, tervezni kell, jövőkutatás
8
Környezetvédelem alapelvei
16. Információk szabad áramlásának elve
17. Környezeti nevelés elve
• nemzeti szinten mindenkinek biztosítani kell, hogy hozzáférjen a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyekkel a hatóságok rendelkeznek, az egyes közösségeket érintő veszélyes anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt, biztosítani döntéshozatalban való részvételt
• felnövekvő generációk környezettudatosságát fejleszteni, intézményes oktatás-nevelés fejlesztésével, ember és környezete kapcsolatának jobb megismertetésével
9
Környezetvédelem alapelvei
10
Környezetvédelem kialakulása őskor ókor
• alacsony népesség és gyűjtögető életmód • gyakorlatilag nincsenek környezeti károk
• városokban megjelentek a problémák: hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés, higiénés problémák • szántóföldi növénytermesztés, állattartás, ércbányászat, kohászat
középkor
• Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, káros hatás a lovagok és felségek egészségére • rossz higiénés körülmények, járványok, mocsárlecsapolás, erdőirtás
újkor
• szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése • gyarmatosítás • a sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és vízmű
19. század
• szén felhasználása, gőzgépek, ipari termelés, bányászat, ipar fejlődése • 1872 Yellowstone Nemzeti Park (USA), az első nemzeti park
20. század
• energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső égésű motorok, elektromosság, fogyasztói társadalom kialakulása, • urbanizáció, népességrobbanás, új szennyezés-típusok (vegyi, zaj, rad. 11 )
Környezethasználat alakulása
12
Rádöbbenés korszaka Az 1960-as évekig a tudomány és a technika rohamos fejlődése soha nem látott jólétet hozott. Azt az illúziót keltette, mintha ez a fejlődés megoldást jelenthetne minden problémára. Az emberek emiatt hittek a tudomány és a haladás mindenhatóságában, a természet leigázásában. RACHEL CARSON (1907-1964), tengerbiológus, ökológus Tanulmányozni kezdte a rovarirtószerek környezeti hatásait, különösen a DDT-jét. Kiderült: maradandó környezeti károkat okoznak (madarak tömeges pusztulása, rák kialakulása embereknél), miközben gyorsan kialakul a rezisztencia a szerrel szemben. 1962-ben fejezte be NÉMA TAVASZ című könyvét.
Hatás: 1967 USA Környezetvédelmi Alapítvány megalapítása, DDT betiltása világszerte, Föld napja, környezetvédelmi mozgalmak kialakulása 13
Az ember többé nem a Természet ura, hanem annak elválaszthatatlan része. Amit a Természettel teszünk… azt magunkkal is tesszük!
14
1968 - Római Klub 1968-ban Aurelio Peccei nemzetközi tudóstársaságot alapított. 10 országból 30 tudósból alakult meg, a szervezetet Római Klubnak nevezték el, a mai napig működik (25 ország 70 tudósával) - http://www.clubofrome.org/ 1972-ben kiadták a Dennis L. Meedows szerkesztésében a Limits of Growth (A növekedés határai) című könyvet, melyben a népességi és a gazdasági növekedés korlátlan növekedésének lehetőségét igyekszik cáfolni. Felhívja továbbá a figyelmet az erőforrások szűkösségére, végességére.
Fontos megállapítása továbbá, hogyha túl későn intézkedünk, átlépünk egy határt, akkor vissza nem fordítható eseménysor indulhat meg.
„Célunk a közös gondviselés és felelősség az emberiség jövőjéért!”
Aurelio Peccei (1908-1984)
15
1972 - ENSZ első kv-i világértekezlet Az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy röviden ENSZ (United Nations, UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében. 1972. június 5-17.– Stockholm – első környezetvédelmi világértekezlet Június 5. – Környezetvédelmi világnap Éles ellentét a fejlett (gazdag) és fejlődő (szegény) országok közt: - a fejlettek nem akarták elismerni, hogy a környezeti problémák összefüggnek a társadalmi-gazdasági helyzettel - a fejletlenek pedig csak a szegénységnek tulajdonították ezeket. Érdeme: a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei fejlődésnek indultak. UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program), nemzeti környezetvédelmi törvények alkotása. Magyarországon 1976-ban megszületik az első környezetvédelmi törvény.
A nemrégiben megismert környezetvédelmi irányelveket fogadták el. - Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és jövő nemzedékek számára - minden ország joga, hogy saját erőforrásait kiaknázza, nem okozva más országoknak kárt 16
További fontos egyezmények 1975 - Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, Finnország) • Elismerték a környezet- és természetvédelem nemzetközi jogi és együttműködési elveinek fontosságát. 1979 – I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, Genfi-egyezmény (Svájc) • 34 tagország. Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról. 1979 – Ramsari-egyezmény (Irán) • a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, a vízimadarak tartózkodási helyéről. • Magyarországon 30 000 hektárt érint!
1979 – Bonn (Németország) • egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről 1983 - Környezet és Fejlődés Világbizottság • Vezetője a norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland. 22 tagú bizottság, köztük Láng István akadémikus. Fenntartható fejlődés koncepciója, „Közös Jövőnk” (Brundtland) jelentés.
17
1987 – Fenntartható fejlődés
(sustainable development)
„a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Nincs időbeli korlátozása, mindenkire és minden időben vonatkozik. Az alapvető szükségletek: élelem, víz, ruházat, lakás. A nem megújuló és a megújítható erőforrásokkal való bánásmódot meg kell változtatni, környezetkímélő helyettesítő anyagokat és energiaforrásokat kell találni.
18
További fontos konferenciák, egyezmények 1985 – Washingtoni-egyezmény (CITES) (USA) A vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről
1985 – Helsini, Bécs (Ausztria) Helsinki: 1993-ig a kibocsátást az 1980-as szinthez képest 30 %-kal csökkentik, Hollandia önként 70 %-os csökkentést vállalt. Bécs: ózonréteg védelme 1987 – Montreal (Kanada) • ózonkárosító anyagok felhasználása: CFC-k (klórozott-fluorozott-szénhidrogének) termelését 1992-ig nem növelik. Londoni egyezmény szigorított: 2000-ig a CFC-k termelését és felhasználását is betiltják. • 1990-es évek közepéig be kell fagyasztani 1986-os szinten a freon- és halonvegyületek termelését, 1998-ig pedig a felére kell csökkenteni. • Nagy siker! Az ózonréteg mára gyógyuló fázisba lépett!
1988 – Szófia (Bulgária) Nitrogén-oxid vegyületekkel kapcsolatos egyezmény. Az 1994-es termelés nem haladhatja meg az 1987-es szintet. 19
További fontos konferenciák, egyezmények 1989 – Baseli-egyezmény (Svájc) • Veszélyes hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó egyezmény • „Minden államnak szuverén joga megtiltani a külföldi veszélyes hulladékok behozatalát vagy elhelyezését területére.” 1990 – Bergen (Norvégia) – elővigyázatosság elve • a fenntartható fejlődés megteremtéséhez szükséges feltételeket tárgyalta. Előzetes elővigyázatosság elve: nem lehet addig várni a környezetvédelmi intézkedésekben, amíg minden okot tisztáznak, mert addigra a folyamat visszafordíthatatlan lesz. 1991 – Espoo (Finnország) országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról 1992 – Rio de Janeiro (Brazília) - „Környezet és Fejlődés Konferenciája” 178 ország képviselői vettek részt, környezetvédelmi világkonferencia Riói nyilatkozat elfogadása: 27 elv, hosszú távra meghatározzák a gazdasági fejlődés környezetkímélő irányait. Fenntartható Fejlődés Bizottság létrehozása. Ellenérdekek: nem lehetett mindenki számára kötelező vállalásokat elfogadni (pl. az olajtermelők az energiatakarékosság fontosságát vitatták, a fejlődő országok az esőerdők védelmét nehezményezték). Szükséges pénz előteremtésével is gondok.
20
További fontos konferenciák, egyezmények 1997 – Kiotói-egyezmény (Japán) – konferencia a globális felmelegedésről • • • • •
6000 (!) fő részvétele, 161 ország képviseltette magát Cél: légköri kibocsájtások csökkentése, szigorítása 38 fejlett ország vállalta az évi átlagosan 5,2%-os csökkentést 1990-hez képest Az Európai Unió 8%-ot vállal, Magyarország 6%-ot Könnyítés: kereskedhetnek a kibocsájtási kvótával
A két vörössel jelölt ország a kibocsájtások kb. 30%-ért felelős… 21
További fontos konferenciák, egyezmények 2000 – Hága (Dánia) – konferencia a globális felmelegedéséről • 2000 fő, 180 ország képviselője ült össze – EU és USA között nézeltérés • Nincs még közös állásfoglalás sem. 2002 – Johannesburg (Dél-afrikai Köztársaság) 60 000 résztvevő, Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó Lényege: a jelenlegi fenntarthatatlan erőforrás-használat fő előidézői, a fejlett államok hajlandóak-e azon szükséges vállalásokra, megszorításokra, amellyel a környezet túlhasználata csökkenthető, és a globális felmelegedés kezelhető. Az USA nem volt hajlandó ratifikálni a kiotói vállalásokat a szén-dioxid csökkentésére, nem csak etikai szempontból lenne ez fontos: 36 %-ért ő a felelős. Ha nem hajlandó drágább, de tisztább és hatékonyabb technológiákat bevezetni, növelheti versenyelőnyét, így a többi ország az USA aláírásához köti a maga aláírását. A riói (1992) feladatok túlnyomó része nem teljesült, a földi környezet állapota tovább romlott, erdőterület és biodiverzitás csökkent, üvegházhatás fokozódik, gázok mennyisége nő, lényegében Riót tárgyalták újra. Az igazi környezetvédelmi kérdések háttérbe szorultak, nagyobb hangsúly a társadalmi-gazdasági problémákra. Újrafogalmazták és bővítették a riói vállalásokat, csak az általánosság szintjén.
22
További fontos konferenciák, egyezmények 2012 – Doha (Katari Köztársaság) • • • • •
200 ország képviselője meghosszabbította a Kiotói-jegyzőkönyvet Csalódást okozó végeredmény Japán, Oroszország és Kína nem akart hosszabbítani USA és Kína a legnagyobb kibocsájtók Orosz álláspont: ,, míg a globális felmelegedés megváltoztatására irányuló új megállapodás nem vonatkozik az összes nagy kibocsátóra, addig ők sem fogják elfogadni az új egyezményt”
Félő, hogy mire észbe kap az emberiség, már túl késő lesz… 23
#
Esemény
Eredmény, gondolat
1968
Római Klub
A Római Klub alapítása
1972
ENSZ első kv-i világkonferencia
A környezetvédelem intézményrendszerei fejlődésnek indultak, világnap
1975
Eu-i Bizt. és Együttműk. Ért.
Elismerik a környezetvéd. nemzetközi jogi és együttm. Fontosságát
1979
Genfi-egyezmény
Nagy, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozása, 34 ország
1979
Ramsari-egyezmény
Nemzetközi jelentőségű vadvizekről, a vízimadarak tartózkodási helyéről
1979
Bonn
Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről
1983
Brundtland-jelentés
Fenntartható fejlődés koncepciója
1985
Washingtoni-egyezmény
Vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényf. nemzetközi kereskedelméről
1985
Helsinki, Bécs
Légszennyezés-csökkentés, Hollandia önként 70 %-os Bécs: ózonréteg véd.
1987
Montreali-egyezmény
Ózonkárosító anyagok használatának korlátozása, tiltása
1988
Szófiai-egyezmény
Nitrogén-oxidok kibocsájtásának korlátozása
1989
Baseli-egyezmény
Veszélyes hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó egyezmény
1990
Bergen
Elővigyázatosság elve
1991
Espoo
Országhatárokon átterjedő szennyezések vizsgálata
1992
Rio de Janeiro
Kv-i világkonf. Fenntartható Fejlődés Bizottság alakul, 27 elv, Riói nyilatk.
1997
Kyotói-egyezmény
Légköri kibocsájtások csökkentése, globális felmelegedés megfékezése
2000
Hágai konferencia
Globális felmelegedési konferencia – nagy ellentétek
2002
Johannesburgi konferencia
Fenntartható fejlődés világtalálkozó – kevés eredmény
2012
Dohai konferencia
A Kiotói-jegyzőkönyv meghosszabbítása, kudarc.
24
Környezetvédelem Magyarországon
15. század – Luxemburgi Zsigmond király szabályozza a bányák körüli erdők használatát 1769 – Mária Terézia Erdőrendtartás törvénye, túlhasználat miatt 1872 – Vadászati törvény
1901 – Madárvédelmi miniszteri rendelet, 1906-van törvény 1909 – „Madarak és fák napja” – május 10. 1910 – Lóczy Lajos felterjesztést ad be a Balaton védelméről 1935. évi IV. természetvédelmi törvény 25
Környezetvédelem Magyarországon
Debreceni Nagyerdő
Kis-Balaton
1935-1945 – 219 új természetvédelmi terület (első Debreceni Nagyerdő) 1951 – Védett lett a Kis-Balaton 26
Környezetvédelem Magyarországon
Tihanyi-félsziget
Hanság
1952 – Tihanyi-félsziget – első Tájvédelmi Körzet 1960-as évek – Hanság lecsapolása 1961 - A Természetvédelmi Törvény védetté nyilvánította a hüllőket, kétéltűeket és denevérfajokat, madarak többségét és 48 emlősfajt. A védelmet az élőhelyeikre is kiterjesztette!
27
Környezetvédelem Magyarországon
Hortobágyi Kilenclyukú Híd
Éjszaka Hortobágyon
1972 – A Hortobágyi Nemzeti Park alapítása (Yellowstone 100. évf.) 1973 – egy rendelet a vállalatokat légszennyezés területén 4 kategóriába sorolja 1976 – Új környezetvédelmi törvény 1977 – Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) alapul 28
Környezetvédelem Magyarországon
KvVM késői logója 1981-1987 – vízről, levegőről, földről, veszélyes hulladékokról, zaj és rezgés elleni védelemről születnek törvények 1988 – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KvVM) 1995. évi LIII. törvény –korszerű környezetvédelmi törvény! Ma is érvényes, sokat módosították. 1997-2002 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) I. (gazdaság-környezet összehangolás)
29
Környezetvédelem Magyarországon - jelen
„Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” Magyarország Alaptörvénye, 2012.
2002-2008 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. 2009-2013 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) III.
2010 – Megszűnik az önálló környezetvédelmi minisztérium csak államtitkára van a Vidékfejlesztése Minisztériumban 2014 – Államtitkárság is megszűnt. Több minisztériumban, szétszórtan kezelik a környezetvédelmet. Kérdéses hatékonyság. 2014-2019 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) IV. 30
Nemzeti Parkok Magyarországon Név
Központ
Alapítás éve
Terület
Hortobágyi
Debrecen
1973.
81 000 ha
Kiskunsági
Kecskemét
1975.
48 000 ha
Bükki
Eger
1977.
43 200 ha
Aggteleki
Jósvafő
1985.
20 000 ha
Fertő-Hanság
Sarród
1991.
23 587 ha
Duna-Dráva
Pécs
1996.
49 479 ha
Duna-Ipoly
Budapest
1997.
60 314 ha
Balaton-felvidéki
Veszprém
1997.
56 000 ha
Kőrös-Maros
Szarvas
1997.
51 125 ha
Őrségi
Őriszentpéter
2002.
43 933 ha
Év vége felé mindegyik nemzeti parkra 1-1 órát szánunk.
31
Fontos környezetvédelmi szervezetek, oldalak
mtvsz.hu
humusz.hu wwf.hu
Greenfo.hu Zöld híroldal
okotars.hu
vedegylet.hu
tve.hu
greenpeace.hu
32
