A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A szennye- állam zés
árának meghatározója
piac
Közvetlen szabályozó eszközök /command and control/ (pl. szabvány)
A Pigou-i adó (pl. kibocsátási díj, letét visszafizetés)
Szennyezési jogok piaca (pl. buborék politika)
Coase-i alku (feltétel: pl. tulajdon jogok tisztázása)
állam
piac
A szennyezés mennyiségének meghatározója Forrás: Kocsis Tamás Közgazdasági Szemle, 2002 október
2009. 03. 30.
1
A Pigou-adó elméleti jelentősége • Ha az árak nem tartalmaznak fontos környezetvédelmi információkat, akkor a piaci erők nem szolgálják a társadalmi jólétet, mert túl nagy környezet károsítást eredményeznek. • Ezért az állam növelheti a társadalmi jólétet a szennyezés egységére kivetett adóval. • A Pigou-adó akkor optimális, ha szintje egyenlő a társadalmi optimumban vett externális határköltséggel.
2009. 03. 30.
2
Környezetvédelmi adók a gyakorlatban • Szennyezés adóztatása, pl. környezetterhelési díjak • A szennyező termelés adóztatása • A szennyező termék adóztatása, pl. termékdíjak
2009. 03. 30.
3
1
A Coase-elmélet Ronald Coase (1910- ) 1960: The Problem of Social Cost (A társadalmi költségek kérdése) Coase-tétel: függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot.
2009. 03. 30.
4
Feltételezések • • • • • •
tökéletes verseny tulajdonjogok meghatározottak szennyezés arányos a tevékenységgel MNPB, MEC ismert minden érintettek tökéletesen informáltak tranzakciós költség nulla
2009. 03. 30.
5
Tulajdonjog • használati jog • jövedelemszerzési jog • lényeges tulajdonságok megváltoztatásának joga • az előbbiek átruházási joga
2009. 03. 30.
6
2
A hatékony tulajdonosi szerkezet feltételei • • • •
általános érvényűség kizárólagosság átruházhatóság kikényszeríthetőség
2009. 03. 30.
7
Erdő Fafeldolgozó faúsztatás (impregnálás)
Szálloda vendégek elpártolnak
Hg-feldúsulás
2009. 03. 30.
8
A jogok definiálása 1. mindenkinek joga van a környezetet használni 2. mindenkinek joga van a tiszta környezethez
2009. 03. 30.
9
3
Kárpótlás 1. eset
Erdő Fafeldolgozó
Szálloda
faúsztatás (impregnálás)
Kárpótlás 2. eset
vendégek elpártolnak
Hg-feldúsulás
2009. 03. 30.
10
Optimális szennyezés alku révén h. haszon, h. költség
MN
C ME
PB
„A” eset
„B” eset
0
Q *
QM
Q gazdasági aktivitás
2009. 03. 30.
11
Az optimális termelési szint kialakulása alku útján h.költség, h.hasznon
Egyéni tiszta határhaszon (MNPB)
0 Pearce - Turner: Economics of Natural Resources and the Environment 1990, 72. o.
2009. 03. 30.
Q*
Externális határköltség (MEC)
Qm
Gazdasági aktivitás 12
4
Önkéntes jóléti transzferek az optimális szennyezési szint alku útján történő elérése esetén h. haszon, h.költség MN
C ME
PB
D
A C
B 0
Q*
Q gazdasági QM aktivitás
2009. 03. 30.
13
Esély az alkura • Látszólag azonos a jogok bármiféle definiálásakor • ha mindenkinek joga van szennyezni a környezetet (Qm-ből indulunk), kisebb az esély az alku létrejöttére, mert a fizetési hajlandóságnak fizetési képességgel is kell párosulnia
2009. 03. 30.
14
A Coase-elmélet kritikája • tökéletes versenyt feltételez • nehéz az alkuban résztvevők azonosítása -nagyszámú érintett -károkozók - kárt elszenvedők azonosítása -nem ismerhetjük a jövő generáció tagjait • a tranzakciós költségek összege nem nulla • ellentmond a szennyező fizet elvnek • kevés gyakorlati példa 2009. 03. 30.
15
5
Legyen: T = a tranzakciós költségek nagysága B = az alkudozó felek közül annak a nyeresége az alkuból, aki a tranzakciós költségeket állja G = a kormányzati beavatkozás költsége Ha: T < B Ha: T > B Ha: B > T > G
az alku létrejöhet az alku nem jön létre a kormányzati szabályozás lesz hatékony
2009. 03. 30.
16
A Coase-tétel elméleti korlátai 1. A természeti környezethez fűződő jogok pontos meghatározása és kikényszeríthetősége
Ha nem lehetséges a tulajdonjogok meghatározása, pl. közjavak, vagy nem biztosítható a kikényszeríthetőség, akkor nincs esély az alku útján történő megállapodásra
2. Az érintettek kis száma és azonosíthatósága
Ha bizonytalan az érintettek köre vagy túlzottan sok az érintett, akkor az alkunak két akadálya lesz: (i) túl nagy lesz az alku költsége, és (ii) az érintettek racionális viselkedése a potyázás lesz.
3. Nincs jövedelmi hatás
4. Zéró tranzakciós költségek 5. Fenyegetettség hiánya
Ha az alkuval kapcsolatos preferenciák nem függetlenek az érintettek vagyon helyzetétől, akkor a jogok kezdeti kiosztása befolyásolja az alku hatékonyságát. Ha az alku költségei jelentősek, akkor egészen biztosan más kimenetet kapunk, mint zéró tranzakciós költségek esetén. Ha az érintettek egyike hatalmi vagy egyéb módon fenyegető pozícióban van, az alkunak nincs esélye.
2009. 03. 30.
17
A környezetvédelmi norma • az állami hatóság által létrehozott • közvetlen jogi szabályozó eszköz • megállapítja egy adott szennyező anyag legnagyobb kibocsátható mennyiségét vagy legnagyobb megengedett koncentrációját • és a mennyiség túllépése esetén fizetendő büntetést 2009. 03. 30.
18
6
A környezetvédelmi normák típusai Szennyezettségi norma Szennyezési norma • („immissziós norma”) • („emissziós norma”, „kibocsátási határérték”) • megállapítja egy adott • megállapítja egy szennyező anyag szennyező anyag legnagyobb legnagyobb megengedett sűrűségét egy adott befogadó kibocsátható mennyiségét közegben • Mértékegysége: időegység • Mértékegysége: koncentráció alatt kibocsátott mennyiség jellegű Pl.: ppm, mg/m3 Pl.: tonna/év, mg/h
2009. 03. 30.
19
A norma állítása optimális esetben h.költség, h.haszon
szabvány
MNPB
MEC
Büntetés* (P*)
0
Q*
Qm Gazdasági aktivitás
2009. 03. 30.
20
A normával történő szabályozás nem kielégítő megoldása h.ktsg, h.h.
(Norma) Szabvány
P„fojtó” büntetés
MNPB
MEC PN PB 0
2009. 03. 30.
QN
Q* QB
Gazdasági aktivitás Qm
21
7
A hatékony büntetés: • MNPB = PN (legalább akkora legyen, mint az MNPB a normánál) • Nagy kockázat vagy információhiány esetén ún. fojtó büntetés, amelyhez tartozó P jóval nagyobb, mint a minimális szint Az optimális büntetés: (Q*-nál:) MNPB = P*
2009. 03. 30.
22
Az optimális norma feltételei • A normával történő szabályozás csak akkor lehet társadalmilag optimális, ha nemcsak a norma, de a norma túllépése esetén fizetendő bírság is a társadalmi optimumban van megállapítva • A hatóságnak ismernie kell a szennyezéstől függő hasznok és károk alakulását • A norma túllépése minden esetben maga után vonja az optimális bírság megfizetését
2009. 03. 30.
23
Norma vagy adó (hatékonyabb)? Feltételezések: • a hatóság ismeri az MEC-t • a hatóság alábecsüli az MNPB-t, meredekségét jól határozza meg • a vállalat betartja a normát • az MEC különböző meredekségű
A két eszköz (norma vagy adó) közötti választást az MEC meredeksége határozza meg. 2009. 03. 30.
24
8
Az MNPB és az MEC közel hasonló meredekségű h.költség, h.haszon f
szabvány
MNPB (igaz) MNPB (hamis)
MEC d
a c b
0
e
Q’
Q*
Q
adó Gazdasági aktivitás
Qm
2009. 03. 30.
25
Közgazdasági értelemben a két helyzet (haszon csökkenés vagy kár növekedés)
egyenértékű! DE: • a környezet és
nem!
• a vállalat szempontjából
2009. 03. 30.
26
A meredekebb externális határköltség görbe esete szabvány h.költség, h.haszon MNPB f (igaz) MNPB (hamis)
d MEC
a c
b
e adó
0 2009. 03. 30.
Q
Q*
Q’
Qm
Gazdasági aktivitás 27
9
Meredekebb MEC görbe esetén kisebb hibát követünk el, amennyiben normákkal szabályozunk.
2009. 03. 30.
28
A laposabb externális határköltség görbe esete h.költség, h.haszon f
MN (ig PB az)
szabvány
MN ( ha P B mi s)
MEC
a c
d e
adó
b 0
Q
Q* Q’
Qm
Gazdasági aktivitás
2009. 03. 30.
29
Laposabb MEC esetén kisebb hibát követünk el, ha adókkal szabályozunk.
2009. 03. 30.
30
10
