Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.
A Római Klub Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság: Római Klub 1968, 10 ország 30 tag. Ma 25 ország 66 tudós.
A klub célja: Elemezni a fejlődés sajátosságait Feltárni az ellentmondásokat Határozott célokat megfogalmazni 1971.: Forrester világmodell A világ dinamikája címmel 1972.: MEADOWS I. Világmodell: The Limits To Growth
A növekedés határai Vizsgált tényezők: Népesség száma(1) Ipari(3) és mezőgazdasági,élelmiszeripari(2) termelés Természeti erőforrások készletei(4) Környezetszennyezés mértékének alakulása(5) Egymásra gyakorolt hatások
Az 1970-es évek elején uralkodó trendek alapján készített Meadows-féle modellváltozat / Standard modell
Zéró modell
Mesarovic 1974. Fordulóponton az emberiség – II. Világmodell Tinbergen 1975. A nemzetközi rend átalakítása III. Világmodell Gábor Dénes 1976. Hulladékkorszak után IV. Világmodell László Ervin 1977. Célok az emberiség számára . . Ajánlott irodalom: Aurélio Peccei: Kezünkben a jövő A Római Klub elnöke a világproblémákról Gondolat Kiadó Bp. 1984.
Népesség alakulása 1650-ben 500 millióan, 1830. 1 milliárd, 1925. 2 milliárd, 1960. 3 milliárd, 1974. 4 milliárd, 1987. 5 milliárd, 2000. 6 milliárd. 2025-re 8,47 milliárd, 2050-re 9,1 milliárd fő (becslés)
fejlett országok: javuló életszínvonallal együtt jár a kevesebb gyerekvállalás és a népesség elöregedése harmadik világ országai: szegénység, betegségek és rohamos szaporulat 10 9 8 7 milliárd fõ
• • • • • • • • •
Fejlett ipari országok
6 5
Fejlõdõ orszá gok
4 3 2 1 0 1750
1800
1850
1900
1950
2000
2050
Élelmiszerválság: - Föld fejlettebb részén túltermelés, másutt hiány. Kb. 1 milliárd ember táplálkozik hiányosan, ebből 400 millió éhezik! - 3,2 milliárd ha a Föld mg. művelésre alkalmas területe, a fele jó adottságú. Új területek bevonása nagy áldozatokkal (mocsárlecsapolás, sivatagi öntözés, esőerdők irtása) jár
Energiaválság: - luxusfogyasztás (80x több energiát fogyaszt egy nyugati, mint egy afrikai) - a világ népességének negyede fogyasztja az energia 75 %-át • napjainkban az energiafelhasználás rohamosan nő, • az energiaforrások mennyisége rohamosan csökken
2002. Fenntartható esély, vagy parlagfű és beton OM – mérföldpontok és döntéshozatal Kiindulási állapot: • Levegő állapota • Vizek állapota • Környezetszennyezés és egészségi helyzet
I.
Forgatókönyv Fenntartható esély
• EU gazdasági növekedés, legerősebb gazdaság • Környezeti ipar erősödése • Természeti erőforrások kihasználási mértékének csökkentése – megújuló erőforrások • Tisztább technológiák • Biogazdálkodás, • Környezetterhelés csökken környezetbiztonság nő
II. Forgatókönyv Édentől keletre • Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók. • Nem javul a környezet állapota • EU sikeres környezetvédelmi program, de nálunk nem • Prevenció helyett kárelhárítás • Környezet-egészségügyi mutatók romlanak
III. Forgatókönyv Beton és parlagfű • Környezeti problémák EU-ban is • Erősödő globális és regionális problémák • Az EU háttérbe szorul a
világgazdaságban. • A környezetvédelem "fejlődést akadályozó" megítélés alá esik.
A valóság : „Fenntartható esély Édentől keletre” Főbb döntéshozatali pontok: • Magyarország kapcsolódása az európai világgazdasági centrumhoz; •a tiszta termelés terjedésének üteme; •a hulladékgazdálkodás; •a környezeti oktatás-nevelés szerepe; •a civil szervezetek jellege és súlya; •a környezet-egészségügy helyzete; •az önkormányzatok szerepe a környezeti döntésekben, stb.
Fenntartható fejlődés új világmodell 1987: Gro Harlem Bruntland norvég miniszterelnökasszony nevével fémjelzett ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottság:
A fenntartható fejlődés lényege: a jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generáció életfeltételeit.
Jelenleg alkalmazott környezetvédelmi stratégia természeti erőforrás
környezet
hulladék
gazdaság
fogyasztó
Új környezetvédelmi stratégia Noösystem: természeti rendszer és társadalmi rendszer integrációja Természeti – társadalmi – gazdasági rendszerek kölcsönhatásban léteznek!!! FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS – INTEGRÁLT KÖRNYEZETVÉDLEM
RENDSZER ALKALMAZKODÁS
ANYAG HULLADÉK
NAPENERGIA HULLADÉK
KÖRNYEZET ANYAG
GAZDASÁG TERMÉSZETI ERŐFORRÁS
FOGYASZTÓ ENERGIA
HULLADÉK HULLADÉK
ÚJRAHASZNOSÍTÁS
KONCENTRÁLÁS, ELSZIGETELÉS
1992. Rió de Janeiro – II. Környezetvédelmi Világkonferencia fenntartható fejlődésre vonatkozó fontos dokumentumokat elfogadása 27 általános elv AGENDA 21. – Feladatok a XXI. Századra Megnyitották aláírásra a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, melyeket "riói egyezmények"-nek is neveznek.
2002 Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világkonferencia
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Vízellátás, közegészségügy - 2015 Energia Halászat - 2015 Vegyi anyagok – 2020 Egészségügy – gyógyszerellátás Nők helyzete Segélyek 0,7 % Globalizáció Kereskedelem Biológiai sokféleség – 2010 Kormányzat Stratégiák -2005 Szegénység: „ A legnagyobb globális kihívás amivel a világnak szembe kell néznie”
Ökológiai lábnyom A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül (azaz fenntartható módon) meg tudja termelni egy adott személy aktuális életviteléhez szükséges javakat, vagyis számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre.
Az egyén ökológiai lábnyoma hat elemből áll:
1. az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető; 2. annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges; 3. a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület; 4. a hal fogyasztásával arányos tenger; 5. a lakáshoz szükséges földterület; 6. az erdőterületnek a nagysága, amely az egyén energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges
Világ
OECD
NemOECD
384458
Magyaro
342817
10193
Népesség(ezer) fő
5744872
Termőföld lábnyom
0,69
1,18
0,55
1,20
0,73
1,64
Legelő lábnyom
0,31
0,79
0,22
0,85
0,62
0,41
Erdő lábnyom
0,28
0,64
0,20
0,47
0,28
0,21
Halászterület lábnyom
0,04
0,09
0,03
0,08
0,05
0,04
CO2 lábnyom
1,41
4,08
0,75
3,30
2,87
2,31
Beépített terület lábnyom
0,12
0,43
0,05
0,37
0,34
0,39
A teljes ökológiai lábnyom
2,85
7,22
1,81
6,28
4,89
5,01
Meglévő biológiai kapacitás
2,18
3,42
1,82
2,93
3,14
3,07
-3,80
0,01
-3,35
-1,75
-1,94
Országos ökológiai hiány
1091037 4658746
Ny-Eur Kö- K-Eur
Forrás: Mathis Wackernagel és William E. Rees Ökológia lábnyomunk Föld Napja Alapítvány [2001] 6.2. sz. táblázat alapján.
http://www.antsz.hu/okk/okbi/movies/okolab nyom.swf http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html, http://www.glia.hu/services/public/napi/ okolabnyom.php, http://myfootprint.org/ Ajánlott: Rees: Ökológiai lábnyomunk – Az emberi hatás mérséklése a Földön Föld Napja Alapítvány 2005.
További ajánlott irodalmak a témához: Kerényi Attila: Környezettan, Mezőgazda Budapest 2003 Buday Sántha Attila: Környezet-gazdálkodás Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs 2006. Láng István: A Johannesburg után, Kiad. 2003.
fenntartható fejlődés Budapest, Agroinform
Szlávik János: A „fenntarthatóság” ökológiai és ökonómiai nézõpontból. Magyar Tudomány, 1998/8.
