Környezetgazdálkodás 3. előadás Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.
Fenntartható fejlődés ≠ környezetvédelem Környezeti probléma+ gazdasági probléma+ szociális probléma Pl. Aral tó
Igényel: 1. Demokratikus intézményrendszert SZABADSÁG – BÉKE – BIZTONSÁG- STABILITÁS
2. Emberek jó egészségi állapotát Magyarország egészségi állapota rossznak mondható, mert: • a népesség száma csökken • elöregedés • keresőképes népesség halálozási arány nő
Az öregedési index egy statisztikai mutatószám százalékban kifejezve. Azt mutatja meg, hogy mennyi az idős (60 év feletti) népesség aránya a fiatal (14 év alatti) népességhez képest.
14 év alatti
60 év feletti
1960 0,54
2 529 453
1 372 661
2006 1,39
1 553 443
2 157 257
• Keresőképes népesség halálozási aránya növekedett, 1990-ben 50%-kal több mint húsz éve Okok: • Keringési megbetegedések • Daganatos megbetegedések • Környezeti problémákra visszavezethető betegségek (14-16 %)
Az ember szellemi és fizikai egészségét befolyásoló tényezők: 1. Örökölt 2. Környezet 3. Táplálkozás 4. Életmód, kulturáltság 5. Munkahely 6. Közvetlen betegellátás KÖZEGÉSZSÉGTAN → KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTAN
Környezeti elemek szerepe a betegségek közvetítésében, előidézésében (Várkonyi Tamás) betegség
élelmiszer
víz levegő
Talaj, hulladék
Zaj, rezgés
Fertőző paraziták
30
25
20
20
-
Keringési rendszer
20
10
20
-
20
daganatok
25
10
25
-
-
emésztőszervek
30
20
5
5
-
Húgy-, ivarszervek
20
10
-
-
-
idegrendszer
5
-
5
25
-
légzőszervek
-
-
30
5
-
Veleszületett rendellenességek
5
5
5
-
-
Anyagcsere, immunrendszer
10
10
-
-
-
Bőr, csont, izom
5
5
5
5
-
I. II. III. IV.
Keringés Daganatok Emésztőrendszer Légzőszervi
Legrosszabb helyzet: Közép-Magyarországi régió Dél-dunántúli régió Dél-alföldi régió Legjobb: Közép-dunántúli régió
Gazdasági vonatkozások: Költségek: 13,3 milliárd Ft/év Veszteségek: 29,5 milliárd Ft/év Összesen: 42,8 milliárd Ft/év Összes nemzeti jövedelem 3,7 %-a, GDP 3,0 %-a
Alapelvek ágazatok szerint IPAR Hatékonyabb erőforrás gazdálkodás Kevesebb hulladék Kevesebb szennyezőanyag Tisztább termelés →környezetre és emberekre gyakorolt hatás Megújuló energiák előtérbe helyezése
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Mindenkinek megfelelő lakás Integrált környezetvédelmi infrastruktúra Energia és közlekedés Szegénynegyedek felszámolása KÖZLEKEDÉS Tömegközlekedés fejlesztése Kerékpár-utak, gyalogos utak „Fenntartható mobilitás”- Csökkenteni a meg nem újuló energiafelhasználást
Gazdasági eszközök Üzemanyagadók Kibocsátási díjak Gépjárműadók Használt autók kivonása Torlódási díjak Parkolási díjak Közösségi közlekedési támogatások
Szabályozási eszközök Emissziós szabályozások Útépítés Forgalomcsillapítás Autóhasználati korlátozások Parkolás korlátozás Területhasználati tervezés Zajkibocsátási szabályozás Biztonsági szabályozások
TURIZMUS Fenntartható turizmus elve: „ kielégíti a jelenkor turistáinak és fogadó területeiknek igényeit, de közben megőrzi a jövő generációk számára a már meglévő lehetőségeket, illetve bővíteni próbálja azok körét.”
Javaslatok Oktatás, politikai közgondolkodás → az ember a természet része Társadalmi jólét fontosabb a gazdasági növekedésnél Erkölcsi, etikai normák Erőforrásokhoz való igazságos hozzáférés Társadalmi megkülönböztetés feloldása Rendszerszemléletű oktatás Fenntarthatósági mutatók létrehozása – gazdasági, környezeti, szociális és intézményi
Jogi és gazdasági szabályozó rendszer – termékdíj, betétdíj, letéti díj, öko-adó Termelés és fogyasztás rendszere – ISO 14 001, és az EMAS Helyi erőforrások hasznosítása Ajánlott irodalom: Láng István: A fenntartható fejlődés Johannesburg után Agroinform Kiadóház Bp.2003.
Zöld Magyarország fejlesztési modell 1. Munkahelyteremtés + energiabiztonság új zöld iparágak – Megújuló energia, energiahatékonyság, energiatakarékosság (lakásszigetelés, fűtés- és hűtéstechnika), építőipar, mezőgazdaság,a szolgáltató ipar kereskedelem.
2. Mezôgazdaság • klímaerdő és energiaerdő telepítési programok 700–750 ezer hektár erdő telepítését irányozza elő • A mezőgazdasági melléktermékek – biomassza hőtermelés vagy bioüzemanyag előállítás – újrahasznosítása ráadásul CO2-kibocsátás csökkentést is eredményez • hazai piacokon is jelentős keresletélénkülésre van kilátás a bioélelmiszerek területén
3. Közlekedés • kis fogyasztású és/vagy hibrid és alternatív meghajtású közlekedés 4. Zöldülô iparágak • Zárt ciklusú anyaghasználat, • teljes mértékben újrahasználható vagy hasznosítható (s ezen belül egyre több természetes) anyagok, • kisebb fogyasztás, • hatékonyabb működés Évi növekedési ütem a világban 30 % 2020-ig legalább 13 százalékos részesedést kell elérnünk a felhasznált megújuló energia területén. Jelenleg ez az arány csupán 5 százalék.
5. Ökológiai infrastruktúra • erdősítési programok, • a természetvédelmi területek összekapcsolása, • az úgynevezett zöld-övezetek kiépítése, • természetfigyelő központok kialakítása, szálláshelyek fejlesztése. 6. Környezet-infrastruktúra • biogáz felhasználása a gáz- vagy a távhő rendszerben, • a hulladékkezelésnél a hulladék komplex energetikai hasznosítása.
7. Kutatás-fejlesztés/ Greennováció • biotechnológia és a nanotechnológia • racionálisabb és fenntarthatóbb technológiákkal, ipari nyersanyagokkal rendelkezzünk az elkövetkezendő évtizedekben. 8. Háztartások • 200–250 KWh/m2 energiát használunk fel lakásfűtésre, míg a szomszédos Ausztriában csupán 120 KWh/m2.
