Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos

© 2007 GKIeNET Kft.

A felmérésről  Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég  Minta: 750 darabos vállalati minta, ami a gazdasági ágazatok és a foglalkoztatottak létszáma szerint reprezentatív  Módszer: CATI – számítógéppel támogatott telefonos lekérdezés, az informatikai vezető megkeresésével  Vizsgált területek: – A környezet-tudatosság fogalma – Környezet-tudatosság és költséghatékonyság – A környezettudatos működést befolyásoló tényezők – A környezet-tudatosság értelmezése a vállalati tevékenység függvényében – Környezet-tudatosság és versenyképesség – A környezet-tudatosság szerepe a beruházási döntésekben – Környezet-tudatosság és hatékony munkavégzés – Társadalmi felelősségvállalás 2


A környezet-tudatosság fogalma  Négy állításról vizsgáltuk egyenlegskála segítségével, hogy a vállalatok szerint azok mennyire állnak közel a környezet-tudatosság fogalmához: – A környezet állapotával kapcsolatos tájékozottság (46) – A környezetünk állapotára való odafigyelés (56) – Tudatos felelősségvállalás a környezet állapotának megőrzéséért (57) – Konkrét lépések a környezet védelme érdekében (56)

 A környezet iránti elkötelezettség mértéke a cég méretével együtt nő  A vállalatok szerint a környezettudatosság inkább aktív, mint passzív szemléletű, a környezet állapotával kapcsolatos tájékozottságot kevésbé tartják a fogalomhoz kapcsolódónak, mint a három aktivitásra utaló választ.  Ágazati bontásban a mezőgazdaság, halászat és a pénzügyi szektor bizonyult leginkább környezettudatosnak, utóbbinál ez a tevékenység jellegéből adódik  Egyetlen kategória esetében sem találtunk negatív egyenlegértéket 3


Környezet-tudatosság versus költséghatékonyság  A környezet-tudatosság és a 100

költséghatékonyság összeegyeztethető?:

90

– Igen 52%, Nem 9%, Nem tudja 39%

80

 Legkevésbé a bányászat, feldolgozóipar és az

70

építőipar, leginkább a pénzügyi szektor

60

területén működők tartják összeférhetőnek a két tényezőt.

50

 A bevétel növekedésével a cégek a 40

környezettudatos és egyben költséghatékony

30

működést egyre nehezebben tartják

20

kivitelezhetőnek, de összességében még a

10

legnagyobb vállalatok szerint is megfér egymás mellett a két vezérlő elv.

4

Átlagosa n

4000 millió Ft felett

2501 -4000 millió Ft

1001 -2500 millió Ft

501-1000 millió Ft

301-500 millió Ft

51-30 0 millió Ft

50 millió Ft alatt

0

 A vállalatméret növekedésével párhuzamosan növekszik a tevékenység környezeti hatásainak száma, illetve ezzel egyidőben egyre több tranzakciós költséggel jár ennek kezelése. © 2007 GKIeNET Kft.

A környezettudatos működést befolyásoló tényezők  Mennyire befolyásolja a környezettudatos működést?

Mezőgazdaság és halászat

(-100-tól +100-ig egyenlegskálán): Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás

– A felsővezetői elkötelezettség 63 – A tevékenység szabályozottsága 45

Építőipar

– A vállalat profitabilitása 36

Kereskedelem, járműjavítás

– A fogyasztók tudatossága 36 Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás

 A vállalati bevétel növekedésével a felsővezetői elkötelezettség jelentősége csökken a környezettudatos

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

működésben, itt a környezettudatosság megvalósítása

Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazd.szolgáltatás

már alacsonyabb vezető szinthez tartozik.  A profitabilitás befolyásoló hatása is mérséklődik a

Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások

bevétel emelkedésével, ez alól kivételt képeznek az alultőkésített ágazatok (mezőgazdaság, halászat).

Átlag 0

5

20

40

60

80

100

 A mezőgazdaság, halászat és az oktatás, egészségügy

Felsővezetői elkötelezet tség

A tevékenység szabályozot tsága

területén tevékenykedő cégek minden tényezőt az

Vállalati profitabilitás

A fogyaszt ók tudatoss ága

átlagosnál fontosabbnak ítéltek. © 2007 GKIeNET Kft.

Környezet-tudatosság a vállalati tevékenység függvényében  Saját tevékenységük kapcsán értelmezhető a környezet-tudatosság? : – Igen 61%, Nem 7%, Nem tudja 32%

 Az országos, átlagos egyenérték 43 pont, ami azt mutatja, hogy a környezet-tudatosság igenis értelmezhető a vállalatok tevékenységében.  A mezőgazdasági és halászati ágazatba tartozó 50 fő feletti vállalatok tartják a leginkább nélkülözhetetlennek a környezettudatos működést, míg az építőipar és a pénzügyi szektor területén működő cégek szerint a legkevésbé kivitelezhető a környezettudatos tevékenység.  Egyetlen kategória esetében sem találtunk negatív egyenlegértéket.  A környezet-tudatosság versenyképességben betöltött szerepét a mezőgazdaság, halászatban, illetve a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás ágazatokban ítélték legfontosabbnak a cégek. Az eredmény jól tükrözi a valóságot, hiszen mindkét ágazat számára a környezet az, ami a termék előállításához szükséges, az egyik esetben direkt módon (javak megtermelése), míg a másiknál indirekt módon (látványosságok vagy nyugalom, feltöltődés biztosítása).

6


Környezet-tudatosság és versenyképesség 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Mezőgazdaság és halászat

Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás

Határidő

Építőipar

Minőség

Kereskedelem, Vendéglátás és Szállítás, Pénzügyi Oktatás, járműjavítás szálláshelyraktározás, tevékenység, egészségügy és szolgáltatás posta, távközlés ingatlanügyletek, egyéb gazd.szolgáltatás szolgáltatások Ár

Munkaerő

Átlag

Környezet-tudatosság

A környezet-tudatosság a legkevésbé fontos versenyképességi tényező (23 pont), egyedül az oktatás, egészségügy ágazatban nem sorolták az utolsó helyre. 7


A környezet-tudatosság szerepe a beruházási döntésekben Mezőgazdaság és halászat Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazd.szolgáltatás Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások Átlag 0%

Ár

Kapacitás

Minőség

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Élettartam/Összktg

Élettartam

Környezet

 Beruházási döntéseik során figyelembe veszik az adott termék / eszköz / jószág környezeti ártalmi hatásait? (a törvényi/szabályi kötelezettségeken túlmenően): – Igen 68%, Nem 19%, Nem tudja 13%  A környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele az 50 főnél nagyobb vállalatok 47%-a számára csupán annyit jelent, hogy azonos árkategóriák esetén a környezetileg kevésbé káros terméket vásárolják.  A cégek 7%-a jelentős árkülönbség esetén is a környezetileg kevésbé káros terméket veszi, míg 12%-a csak környezetvédelmileg minősített terméket vásárol.  A környezetvédelem a legkisebb értékkel bíró szempont, ugyanúgy, ahogy a versenyképességi szempontok között is utolsó helyen szerepelt.  A bevétel növekedésével csökken az ár szerepe a beruházási döntésekben. 8


A környezet-tudatosság szerepe a beruházási döntésekben Mezőgazdaság és halászat Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazd.szolgáltatás Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások Összesen 0%

Nem tudja

1% alatt

1-2%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

2-4%

5-10%

11-20%

20% felett

 Miért nem vesznek figyelembe környezetvédelmi szempontokat a beruházási döntések során? – A vásárolt eszközök, termékek esetében ez nem releváns 48% – Az erős versenyhelyzet miatt nem engedhetik meg maguknak 27% – Nem kell figyelembe venni a környezeti hatásokat 14% – Nem tudja 11%  A cégek több mint fele bevallása szerint már 5%-nál kisebb árkedvezmény esetén is a „zöldebb” terméket választaná.  Az ágazatok közötti eltérés leginkább az 5% feletti árkülönbség-intervallumok kapcsán jelenik meg.  A beszerzési döntések meghozatalában az árnak egyre kisebb szerepe van a nagyobb bevétellel rendelkező vállalatok felé haladva. Itt nem felelőtlen költekezésről van szó, hanem a döntéshozatal válik bonyolultabbá, a cégek több szempont alapján hozzák meg döntéseiket. 9


Környezet-tudatosság és hatékony munkavégzés  Az 50 fő feletti vállalatok túlnyomó része egyetért azzal az állítással, hogy a jobb munkakörülmények hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé.  Az országos, átlagos egyenérték 80 pont.  A létszám emelkedésével általában növekszik a teljes mértékben egyetértők tábora.  Az átlagnál szkeptikusabbak az építőipari vállalatok (70), míg a vendéglátó-ipari (90), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (91), illetve az oktatás, egészségügy ágazatban tevékenykedő társaságok (94) átlagosnál nagyobb mértékben értenek egyet a fenti állítással.  Társadalmi felelősségvállalás címén az 50 fő feletti vállalatok 57%-a támogat tanulás-oktatással kapcsolatos tevékenységet, 42%-a környezetvédelmi célokra vagy sportra biztosít forrásokat. Az érintett cégek 36%-a családi intézmény támogatására költ pénzt, és 34%-a próbálja a hátrányos-helyzetűeket megsegíteni.  Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a költések és támogatások valamilyen erre a célra fenntartott keretből történnek, míg a beruházások esetében extra kiadást generálhat a környezet-tudatosságra való törekvés.

10


Társadalmi felelősségvállalás  Társadalmi felelősségvállalás címén az 50 fő feletti vállalatok 57%-a támogat tanulás-oktatással kapcsolatos tevékenységet, 42%-a környezetvédelmi célokra vagy sportra biztosít forrásokat, 36%-a családi intézmény támogatására költ pénzt, és 34%-a próbálja a hátrányos-helyzetűeket megsegíteni. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Mezőgazdaság és halászat

Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás

Oktatás-tanulás

11

Építőipar

Környezet

Kereskedelem, Vendéglátás és Szállítás, Pénzügyi Oktatás, járműjavítás szálláshelyraktározás, tevékenység, egészségügy és szolgáltatás posta, távközlésingatlanügyletek, egyéb gazd.szolgáltatás szolgáltatások Sport

Család

Átlag

Hátrányos helyzet űek segítése


Köszönöm figyelmüket! [email protected]


Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Recommend Documents