Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére
Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos
© 2007 GKIeNET Kft.
A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég Minta: 750 darabos vállalati minta, ami a gazdasági ágazatok és a foglalkoztatottak létszáma szerint reprezentatív Módszer: CATI – számítógéppel támogatott telefonos lekérdezés, az informatikai vezető megkeresésével Vizsgált területek: – A környezet-tudatosság fogalma – Környezet-tudatosság és költséghatékonyság – A környezettudatos működést befolyásoló tényezők – A környezet-tudatosság értelmezése a vállalati tevékenység függvényében – Környezet-tudatosság és versenyképesség – A környezet-tudatosság szerepe a beruházási döntésekben – Környezet-tudatosság és hatékony munkavégzés – Társadalmi felelősségvállalás 2
© 2007 GKIeNET Kft.
A környezet-tudatosság fogalma Négy állításról vizsgáltuk egyenlegskála segítségével, hogy a vállalatok szerint azok mennyire állnak közel a környezet-tudatosság fogalmához: – A környezet állapotával kapcsolatos tájékozottság (46) – A környezetünk állapotára való odafigyelés (56) – Tudatos felelősségvállalás a környezet állapotának megőrzéséért (57) – Konkrét lépések a környezet védelme érdekében (56)
A környezet iránti elkötelezettség mértéke a cég méretével együtt nő A vállalatok szerint a környezettudatosság inkább aktív, mint passzív szemléletű, a környezet állapotával kapcsolatos tájékozottságot kevésbé tartják a fogalomhoz kapcsolódónak, mint a három aktivitásra utaló választ. Ágazati bontásban a mezőgazdaság, halászat és a pénzügyi szektor bizonyult leginkább környezettudatosnak, utóbbinál ez a tevékenység jellegéből adódik Egyetlen kategória esetében sem találtunk negatív egyenlegértéket 3
© 2007 GKIeNET Kft.
Környezet-tudatosság versus költséghatékonyság A környezet-tudatosság és a 100
költséghatékonyság összeegyeztethető?:
90
– Igen 52%, Nem 9%, Nem tudja 39%
80
Legkevésbé a bányászat, feldolgozóipar és az
70
építőipar, leginkább a pénzügyi szektor
60
területén működők tartják összeférhetőnek a két tényezőt.
50
A bevétel növekedésével a cégek a 40
környezettudatos és egyben költséghatékony
30
működést egyre nehezebben tartják
20
kivitelezhetőnek, de összességében még a
10
legnagyobb vállalatok szerint is megfér egymás mellett a két vezérlő elv.
4
Átlagosa n
4000 millió Ft felett
2501 -4000 millió Ft
1001 -2500 millió Ft
501-1000 millió Ft
301-500 millió Ft
51-30 0 millió Ft
50 millió Ft alatt
0
A vállalatméret növekedésével párhuzamosan növekszik a tevékenység környezeti hatásainak száma, illetve ezzel egyidőben egyre több tranzakciós költséggel jár ennek kezelése. © 2007 GKIeNET Kft.
A környezettudatos működést befolyásoló tényezők Mennyire befolyásolja a környezettudatos működést?
Mezőgazdaság és halászat
(-100-tól +100-ig egyenlegskálán): Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás
– A felsővezetői elkötelezettség 63 – A tevékenység szabályozottsága 45
Építőipar
– A vállalat profitabilitása 36
Kereskedelem, járműjavítás
– A fogyasztók tudatossága 36 Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás
A vállalati bevétel növekedésével a felsővezetői elkötelezettség jelentősége csökken a környezettudatos
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
működésben, itt a környezettudatosság megvalósítása
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazd.szolgáltatás
már alacsonyabb vezető szinthez tartozik. A profitabilitás befolyásoló hatása is mérséklődik a
Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások
bevétel emelkedésével, ez alól kivételt képeznek az alultőkésített ágazatok (mezőgazdaság, halászat).
Átlag 0
5
20
40
60
80
100
A mezőgazdaság, halászat és az oktatás, egészségügy
Felsővezetői elkötelezet tség
A tevékenység szabályozot tsága
területén tevékenykedő cégek minden tényezőt az
Vállalati profitabilitás
A fogyaszt ók tudatoss ága
átlagosnál fontosabbnak ítéltek. © 2007 GKIeNET Kft.
Környezet-tudatosság a vállalati tevékenység függvényében Saját tevékenységük kapcsán értelmezhető a környezet-tudatosság? : – Igen 61%, Nem 7%, Nem tudja 32%
Az országos, átlagos egyenérték 43 pont, ami azt mutatja, hogy a környezet-tudatosság igenis értelmezhető a vállalatok tevékenységében. A mezőgazdasági és halászati ágazatba tartozó 50 fő feletti vállalatok tartják a leginkább nélkülözhetetlennek a környezettudatos működést, míg az építőipar és a pénzügyi szektor területén működő cégek szerint a legkevésbé kivitelezhető a környezettudatos tevékenység. Egyetlen kategória esetében sem találtunk negatív egyenlegértéket. A környezet-tudatosság versenyképességben betöltött szerepét a mezőgazdaság, halászatban, illetve a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás ágazatokban ítélték legfontosabbnak a cégek. Az eredmény jól tükrözi a valóságot, hiszen mindkét ágazat számára a környezet az, ami a termék előállításához szükséges, az egyik esetben direkt módon (javak megtermelése), míg a másiknál indirekt módon (látványosságok vagy nyugalom, feltöltődés biztosítása).
6
© 2007 GKIeNET Kft.
Környezet-tudatosság és versenyképesség 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Mezőgazdaság és halászat
Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás
Határidő
Építőipar
Minőség
Kereskedelem, Vendéglátás és Szállítás, Pénzügyi Oktatás, járműjavítás szálláshelyraktározás, tevékenység, egészségügy és szolgáltatás posta, távközlés ingatlanügyletek, egyéb gazd.szolgáltatás szolgáltatások Ár
Munkaerő
Átlag
Környezet-tudatosság
A környezet-tudatosság a legkevésbé fontos versenyképességi tényező (23 pont), egyedül az oktatás, egészségügy ágazatban nem sorolták az utolsó helyre. 7
© 2007 GKIeNET Kft.
A környezet-tudatosság szerepe a beruházási döntésekben Mezőgazdaság és halászat Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazd.szolgáltatás Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások Átlag 0%
Ár
Kapacitás
Minőség
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Élettartam/Összktg
Élettartam
Környezet
Beruházási döntéseik során figyelembe veszik az adott termék / eszköz / jószág környezeti ártalmi hatásait? (a törvényi/szabályi kötelezettségeken túlmenően): – Igen 68%, Nem 19%, Nem tudja 13% A környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele az 50 főnél nagyobb vállalatok 47%-a számára csupán annyit jelent, hogy azonos árkategóriák esetén a környezetileg kevésbé káros terméket vásárolják. A cégek 7%-a jelentős árkülönbség esetén is a környezetileg kevésbé káros terméket veszi, míg 12%-a csak környezetvédelmileg minősített terméket vásárol. A környezetvédelem a legkisebb értékkel bíró szempont, ugyanúgy, ahogy a versenyképességi szempontok között is utolsó helyen szerepelt. A bevétel növekedésével csökken az ár szerepe a beruházási döntésekben. 8
© 2007 GKIeNET Kft.
A környezet-tudatosság szerepe a beruházási döntésekben Mezőgazdaság és halászat Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazd.szolgáltatás Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások Összesen 0%
Nem tudja
1% alatt
1-2%
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
2-4%
5-10%
11-20%
20% felett
Miért nem vesznek figyelembe környezetvédelmi szempontokat a beruházási döntések során? – A vásárolt eszközök, termékek esetében ez nem releváns 48% – Az erős versenyhelyzet miatt nem engedhetik meg maguknak 27% – Nem kell figyelembe venni a környezeti hatásokat 14% – Nem tudja 11% A cégek több mint fele bevallása szerint már 5%-nál kisebb árkedvezmény esetén is a „zöldebb” terméket választaná. Az ágazatok közötti eltérés leginkább az 5% feletti árkülönbség-intervallumok kapcsán jelenik meg. A beszerzési döntések meghozatalában az árnak egyre kisebb szerepe van a nagyobb bevétellel rendelkező vállalatok felé haladva. Itt nem felelőtlen költekezésről van szó, hanem a döntéshozatal válik bonyolultabbá, a cégek több szempont alapján hozzák meg döntéseiket. 9
© 2007 GKIeNET Kft.
Környezet-tudatosság és hatékony munkavégzés Az 50 fő feletti vállalatok túlnyomó része egyetért azzal az állítással, hogy a jobb munkakörülmények hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé. Az országos, átlagos egyenérték 80 pont. A létszám emelkedésével általában növekszik a teljes mértékben egyetértők tábora. Az átlagnál szkeptikusabbak az építőipari vállalatok (70), míg a vendéglátó-ipari (90), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (91), illetve az oktatás, egészségügy ágazatban tevékenykedő társaságok (94) átlagosnál nagyobb mértékben értenek egyet a fenti állítással. Társadalmi felelősségvállalás címén az 50 fő feletti vállalatok 57%-a támogat tanulás-oktatással kapcsolatos tevékenységet, 42%-a környezetvédelmi célokra vagy sportra biztosít forrásokat. Az érintett cégek 36%-a családi intézmény támogatására költ pénzt, és 34%-a próbálja a hátrányos-helyzetűeket megsegíteni. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a költések és támogatások valamilyen erre a célra fenntartott keretből történnek, míg a beruházások esetében extra kiadást generálhat a környezet-tudatosságra való törekvés.
10
© 2007 GKIeNET Kft.
Társadalmi felelősségvállalás Társadalmi felelősségvállalás címén az 50 fő feletti vállalatok 57%-a támogat tanulás-oktatással kapcsolatos tevékenységet, 42%-a környezetvédelmi célokra vagy sportra biztosít forrásokat, 36%-a családi intézmény támogatására költ pénzt, és 34%-a próbálja a hátrányos-helyzetűeket megsegíteni. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Mezőgazdaság és halászat
Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás
Oktatás-tanulás
11
Építőipar
Környezet
Kereskedelem, Vendéglátás és Szállítás, Pénzügyi Oktatás, járműjavítás szálláshelyraktározás, tevékenység, egészségügy és szolgáltatás posta, távközlésingatlanügyletek, egyéb gazd.szolgáltatás szolgáltatások Sport
Család
Átlag
Hátrányos helyzet űek segítése
© 2007 GKIeNET Kft.
Köszönöm figyelmüket!
[email protected]
© 2007 GKIeNET Kft.