www.vemend.hu
V KR éméndi
NIKA
Vé m é n d Kö z s é g Ö n k o r m á ny z at á n a k h av i l ap j a IV. évfolyam 2. szám
2017 Február
Az utolsó számjegy keresése Február fogcsikorgató hidege talán már múlóban lesz, mire a kedves Olvasó kezébe veszi ezt a lapot. A tavasz közeleg, melegebb szellők és a felhők közül kivillanó napsugarak táplálják bennünk a reményt – hamarosan vége a vacogásnak. Én már nézegettem a naptárt, hány nap még márciusig? Na, ettől azért nem jött közelebb, de kétségtelen, hogy eljön és hozza magával a jó időt, napfényt és az első tavaszi ünnepeket. Eljön a Nőnap, ami harcos amazonok egyenlő jogokért való küzdelmének jelképéből szelídült azzá a nappá, amikor mi, férfiak, virágokkal próbáljuk esetlenül pótolni mindazt, amit talán (ha nem is egész évben, de az esztendő nagy részében) elmulasztottunk kifejezni. Eljön március 15. napja, amikor újra megemlékezünk a hősökről és megint lesznek, akik majd azt hiszik, 1848 van, ugyanazt kell és ugyanúgy tenni, mint akkor, és ezt elég nagy hangon hirdetik majd most is. De… lépjünk vissza egy nappal a nemzeti ünnepünk elé és időzzünk el egy pillanatig. Hunyják be a szemüket és képzeljék el – március 14-ét. Azon a napon vajon volt-e egyetlen ember is a márciusi ifjak között, aki pontosan tudta, mi lesz másnap? Már megérkeztek a hírek Európa forradalmairól, előbb a franciák, aztán Bécs… Pest-Budán már izgalommal telt a levegő, a Pilvax kávéház füstje fojtogatóbb volt, mint máskor és a kávé keserűbb, de erősebb is. Előre tervezni nem volt idő. A másnap egyszerűen megtörtént. A felismerés törte meg a feszült várakozást és lódított egy nagyot a történelem kerekén, a felismerés, hogy „… itt az idő, most, vagy soha!”. Lépjünk vissza újra 14-ére, de ezúttal „tévesszük el” az évszámot. Most 1879-et írunk… 3. hó 14. Ezen a napon született Albert Einstein, akit ma az egyik legnagyobb valaha élt zseniként ismerünk. Bár relativitáselmélete sokkal bonyolultabb, mi mégis, egyszerűen csak így értjük: minden relatív, minden viszonylagos. Nem mindegy, hogy mikor és honnan nézünk valamit. Például március 15-ét… Megint ugrunk egyet az időben, ezúttal 1988-ba, de a lábunk újra a 3. hónap 14. napján ér talajt. Ettől a naptól ünneplik a matematikusok és a számok szerelmesei egy különleges szám, a π (azaz: pí) világnapját (ki gondolta volna, hogy egy számot is lehet ünnepelni?). Választásuk részben Einstein születésnapja miatt, részben a furcsa egyezés miatt esett erre a napra, ugyanis a π első három számjegye a következő: 3,14. Valójában nem ennyi és a nagy ünneplés oka az is, hogy
talán nincs még egy szám, ami ennél jobban lefoglalná a matematikusokat. A π úgynevezett transzcendens (természetfelettinek fordítható), vagy irracionális (ésszel fel nem fogható) szám. Végtelen tizedes tört, ami oly mértékig rabul ejtette híveit, hogy még most is számolgatják, hátha elcsípik az utolsó számjegyet. 2004-ben egy bizonyos Daniel Tammet 22 514 tizedes jegyig, a japán Haragucsi Akira 2006-ban 100 000 tizedesig sorolta fel a π számot, ami 16 órájába telt. És ez azóta is így megy… a végét sosem érik el. Ma ez az utolsó számjegy, holnap már egy másik. Egy biztos – nem lesz belőle 3,15. Ahogyan március 15. sem a harmadik hónap 14-éből született, hanem ott és akkor, egy szent pillanatban, az „itt az idő”-ben és a „most, vagy sohá”-ban. A márciusi ifjak az által váltak hősökké, hogy kellő időben, a megfelelő helyen tették azt, amit akkor és ott kellett. Így válik érthetővé, hogy a hősök ma is köztünk élnek. Azok, akik kellő időben, az éppen nekik rendelt helyen azt teszik, amit kell. Mint például azok a nők, akik odaadó társak, akik gyermeket nevelnek, vagy a férfiak, akik mellettük állnak és dolgoznak, hogy jobb legyen. A gyermekek, akik nevetnek, játszanak, vagy tanulnak, mindenki, aki feladatát – bármi is legyen az, mások és önmaga javára – becsülettel végzi el. Az „… itt az idő, most, vagy soha!” ma nem harci kiáltás, hanem a teremtő munkára, az életre szólító felhívás. Talán nem mindenki ért egyet ezekkel a gondolatokkal, de ez nem baj, – „minden relatív”… mint az utolsó számjegy. Fenyvesi Csaba
Petőfi Sándor
SORS, NYISS NEKEM TÉRT...(részlet) Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit! Ne hamvadjon ki haszon nélkűl e Nemes láng, amely úgy hevit. Láng van szivemben, égbül-eredt láng, Fölforraló minden csepp vért; Minden szív-ütésem egy imádság A világ boldogságaért.
2
VÉMÉNDI KRÓNIKA
Az oviban, a suliban februárban buli van
/iskolai fotók: Baracs Dénes/
Miközben nap mint nap rótták „egyhangú” útjukat a zord időben munkába igyekvők, a gyerekek életében gazdag és vidám programokkal telt a február. Az óvodában nagy volt a sürgés-forgás, készülődés, óvónénik és a picik együtt készítették az álarcokat, hiszen közelgett a farsangi bál ideje. A szülők sem tétlenkedtek, hiszen a jelmezek nagy részének elkészítése az ő feladatuk volt. A nagy nap végül elérkezett, február 11-én vonult be a színes sereglet a Sportcsarnokba. A kicsik először bizalmatlanul szemlélték a tűzoltózenére bevonuló lánglovagokat, nem sejtve, hogy az öltözék ezúttal szintén jelmez csupán és nem másokat rejt, mint az óvónéniket. A picik egymást is kíváncsian méregették – vajon ki rejtőzhet egy-egy álarc mögött? A hangulat egyre oldottabb lett, az előző év fényképeivel felidézett tavalyi farsang segítette kibontakozni idei testvérét. Most is eljöttek néhányan a Véméndről elszármazottak közül, akiket mindig szívesen látunk. Így lett teljes végül a közös játék és a tánc. Ennek a szép napnak a sikeréért, a gyermekeknek szerzett örömért szeretnék köszönetet mondani a Szülői Munkaközösségnek és minden támogatónknak! Reméljük, sikerült a telet végképp elűzni, mert kicsik és nagyok egyaránt várják a tavaszt. Amíg megérkezik, az ovisok addig sem tétlenkednek. A tavalyi Decathlon-pályázaton elnyert sportszerekkel minden hétfőn lelkesen edzenek Katzenbergerné Mészáros Marika óvónő vezetésével. Gász Ferencné óvodavezető Hogy milyen is volt a farsang február 4-én a véméndi általános iskolában? Talán Schalkhammer Emilia negyedik osztályos ifjú költőnő Farsangi gondolatok c. verse fejezi ki legjobban: „Fánk illata körbejár./ Zendül már az ének./Így a farsang össze áll./ Öntsünk fánkra mézet./Jelmezbe bújt sok gyerek./Ennek az egy éjnek./A sok fánk még jó meleg,/Gyertek, gyertek, kérlek./A bohóc a majommal kacsatáncot táncol./Az elefánt vihogva fetreng lent a földön./A tanár meg komoran homlokot ráncol./A farsangnak miért van vége olyan nagyon rögtön?” A tanári homlokráncolás ezúttal költői képpé szelídült, mert a sok vicces jelmez és előadás láttán bizony inkább ült mosoly és nevetés a felnőttek arcára is. A programot a tombolajáték és a zenés mulatság tette teljessé. Ez a hónap olyan színeket hozott az iskolába, mintha máris tavasz lenne. Alig múlt el a farsangi hangulat, új izgalmak töltötték el a gyermekek lelkét. 9-én rendezték meg a német versmondó verseny iskolai fordulóját, melynek eredményeként a következő tanulók jutottak tovább a megyei döntőbe : Liszátz Noémi, Szélig Jázmin (3. o.), Schalkhammer Emilia, Török Andrea (4. o.), Miklós Kornél, Samai Kata, Orsós Evelin (5. o.) és Galambos Réka (8.o.). 10-én, a hagyományos tisztasági versenyen során kiderült, kik azok, akik leginkább vigyáznak környezetükre. A hatalmas jutalomtortát ezúttal az első osztály lelkes kis csapata nyerte el.
Persze nem múlhat el február a Valentin-nap nélkül. 14-én a felhők rózsaszínbe öltöznek, a tekintetekre könnyű fátyol borul, szívek gyorsabban dobognak és enyhe pír ül az arcokra. Van, aki szereti, van, aki utálja (talán csak egyelőre) ezt a napot… és van, aki versbe öltözteti érzéseit: „Egy nap talán rádtalálok,/ Miközben épp fára mászok,/És mikor lenézek a földre,/Te állsz előttem.” (Schalkhammer Emilia: Itt vagyok) Ne feledjük: a költő még csak negyedik osztályos…
A hónap utolsó, nagy programja a gyerekek által várva várt egészségnap volt február 17-én. Nagy sikert aratott a fürjtojáskrémes kifli és a többi egészséges eledel, az állatnéző és -simogató a Szélig házaspárnál, a zumba, az elsősegélynyújtó ismeretek, a rendőrségi előadások a szenvedélybetegségekről, ráadásul mindezek közérthető és játékos formában bemutatva. Köszönet mindenkinek, aki részt vállalt ebben a fontos programban!
3
ÖNKORMÁNYZ ATI HÍREK Bontás alatt a régi óvoda épülete Sokan feltették a kérdést, miért lesz lebontva a régi óvodaépület. Az oka egy régóta fokozódó súlyos állagromlás, amely kívülről nehezen volt észrevehető. A helyszíni szemle során a statikusok megállapították, hogy az épület állapota veszélyes mind a bent, mind a körülötte tartózkodókra és szomszédokra nézve is. A kár nem volt helyrehozható. A bontás a közmunkaprogram keretében valósul meg, a törmeléket utak javítására használjuk fel. A bontási anyagok a közmunkaprogramról szóló megállapodás szerint nem értékesíthetőek, azokat a foglalkoztatás során épületjavításoknál kell felhasználni, újra beépíteni. Kérjük a bontás ideje alatt arra közlekedő lakosokat, legyenek körültekintőek, a szülőket pedig arra, ügyeljenek, hogy gyerekek ne játszanak a bontási területen. Kerüljék a balesetek lehetőségét.
Lakhatási támogatás
Kedves Lakosok! Idén is benyújthatják lakhatási támogatási kérelmeiket az Önkormányzatnál. Az igénylőknek erre 2017. március 1-től március 31-ig van lehetősége. Kérjük a határidő pontos betartását és a szükséges okmányok bemutatását! Amire szükség lesz: Az egy háztartásban élők: 1. Személyi igazolványa; 2. Lakcím kártyája; 3. Taj kártyája; 4. Jövedelemigazolása; 5. közüzemi számlák (áram, víz, szemétszállítás, stb.)
Magánszemélyek kommunális adója
Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy az ingatlanok tulajdonjogában bekövetkezett változást (tulajdonos csere, ingatlan eladás, vétel, haláleset) 15 napon belül kötelesek az önkormányzatnál bejelenteni. Az önkormányzat nem értesül az ingatlanok, tulajdonjogában, haszonélvezeti jogában történt változásokról, annak bejelentése az ügyfél feladata. Annak érdekében, hogy a helytelen adó kivetést elkerüljük a változást minden érintett szíveskedjék a Plogármesteri Hivatalban bejelenteni! Márton Veronika adóügyi főelőadó
Barta Erzsébet polgármester
Seprűvásár
Tisztelt Lakosság! Közeledik a tavaszi nagytakarítások ideje. Az Erdő utca 1. szám alatt különböző méretű vé-méndi cirokseprűket vásárolhatnak kedvező áron.
Meghívó - Nőknek
Március 8-án 15 órakor, a Nőnap alkalmából szeretettel és tisztelettel várjuk a hölgyeket egy finom estebédre és az azt követő zenés mulatságra a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Kossuth L. utcai épületébe. Beszélgessünk, nevessünk, táncoljunk együtt vidáman Boy Misi zenéjére! Boldog Nőnapot kívánok! Orsós János a Véméndi RNÖ elnöke
Toborzó – Éberen őrizni mindent, ami fontos
Egyre több alkalommal merül fel falunk közbiztonságának kérdése, sajnos, nemkívánatos események kapcsán. Ahhoz, hogy az élet nyugodtabb és békésebb lehessen, úgy tűnik, önmagában nem elegendő az az önkormányzati szándék, ami például a térfigyelő kamerarendszer bővítésében nyilvánul meg. Tekintsük úgy, hogy miként minden élő szervezetnek, egy nagyobb életközösségnek is egészséges immunrendszerre van szüksége, amely jelez, ha valami kór üti fel a fejét, vagy akár meg is előzi a nagyobb baj kialakulását. Többféle lehetősége van annak, hogy egy ilyen védelmi rendszer kiépüljön. Az egyik az, amit Dr. Trábert György ötlete nyomán teszünk most közzé: jöjjön létre egy minden jogi külsőségtől mentes, tisztán lakossági jelzőrendszer, amelynek tagjait maga a falu közössége adja. A feladat és a működési elv igen egyszerű: minél többen vesznek részt a megfigyelőláncban, egy-egy résztvevőre annál kevesebb teher jut. A részletek kidolgozásához elsőként várjuk mindazok jelentkezését, akik felismerik ennek a jelentőségét és pusztán megfigyelőként időnként szívesen bejárnák a települést. Kellő létszám esetén egy később meghirdetett időpontban a résztvevők együtt kidolgoznák az önvédelmi hálózat működési tervét, részleteit. Tehát, egyelőre az erős szándék a fontos. Aki részt kíván venni a hálózat munkájában, jelezze azt személyesen, vagy telefonon a Polgármesteri Hivatalban. Telefon: 343 101
VÉMÉNDI KRÓNIKA
4 Ízes hagyományok
Február és a farsang részben arról szól, hogy kezd elegünk lenni a hideg napokból, jó mes�szire űznénk a telet és néhány népszokás „segít” is ebben. Az erre az időszakra eső gasztronómiai hagyományok mindenesetre kellően felfűtik a testet és a lelket is. Ilyen a farsangi fánk készítés és a kolbászverseny is. Február 17-én szép számmal gyűltek össze a családok, hogy az Iskola konyhai dolgozói segítségével nagy közös fánksütést rendezzenek. A szakácsnők összesen 13 kg lisztet használtak fel a farsangi csemege elkészítéséhez. A konyha melegében hatalmas edényekben gyorsan megkelt a tészta, amelyet aztán kisebb adagokban kaptak meg a szorgos kezű alkotók. Szülők és gyerekek közösen szaggatták, formázták a fánkokat az ebédlő asztalain, ahonnan azok kis pihenő után, újrakelve kerültek vissza a konyhára, a forró olajba. A végeredmény pihekönnyű és ízletes csemege lett. A porcukorral meghintett finomságok gyorsan fogytak a különféle ínyenc házi lekvárok kíséretében. A vidám sütögetés és közös falatozás utáni hangulatot Martini Marci zenés estje fokozta igazi mulatsággá. Más helyszínen és más időben egy másik hagyomány is él tovább. Zártabb és ízeiben vaskosabb élmény a kolbászverseny, mely egy hajdani pincebuliból indult és egy viszonylag szűk baráti társaság minden évben visszatérő nemes versengése. Életképességét és a csapat összetartását mutatja, hogy a versenyt idén 11. alkalommal tartották meg. Bár a tavalyi „kolbászkirály”, Magyari Péter a címvédés szándékával indult a megmérettetésen, koronáját nem sikerült megmentenie. A királyi fejfedő ugyan jelkép csupán, ám a vándorserleg, mely ilyenkor a győztesnek dukál nagyon is valódi. A bírálatra szánt disznóságokat gondos asszonykezek szeletelték, majd rejtetten megjelölt tányérokon szolgálták fel a zsűrinek, amely ezúttal is magukból a versenyzőkből állt. Nem tudva, melyikük készítményét kóstolják éppen, a rangsor igazságosan állt fel. A vándorserleget végül Szélig György vihette haza, míg a második helyen Barta Tibor, a harmadikon pedig Schipp Ferenc végzett. Az esemény hagyományos parasztvacsora keretei között zajlott, ahol az asztali repertoárból nem hiányozhatott a szalonna, a körözött, a krumpli, hagyma és természetesen a kolbász sem. A társaság egy újítást is tervez – a vándorserlegen kívül egy emléktábla is készül, melyre a korábbi évek minden nyertesének neve felkerül majd. Mini rendezvény ugyan egy jóval nagyobb körön belül, de híre legyen ösztönzője minden kisközösségnek, baráti társaságnak, hogy teremtsenek újabb és újabb hagyományokat, amelyek őrzői lehetnek a barátság legszebb pillanatainak. Gratulálunk a győztesnek!
Megjelent: A Baranyai-dombság turistakalauza – benne Véménddel is Örömmel tájékoztatjuk a természetjárókat és a Baranyai-dombság természeti, építészeti és kulturális értékei iránt érdeklődőket, hogy a Mecsek Egyesület kiadásában, Dr. Lakatosné Novotny Sarolta lektori munkájával és Biki Endre Gábor szerkesztésében A Baranyai-dombság turistakalauza című kiadvány. Ízelítő a tartalomból: településhálózat, közlekedés, vízrajz, földtan; látnivalók és helyi értékek, népmondák; túracélpontok a Baranyai dombságban, jelzett turistaútvonalak; kerékpáros túralehetőségek; települések történelmi ismertetője és kislexikon; szálláshely-ajánló. A könyv 160 oldalas és 186 db színes fotót tartalmaz, továbbá térképmellékleteket az ajánlott túraútvonalakhoz; a függelék a 125 éves Mecsek Egyesület tevékenységét, valamint erdei szálláshelyeket mutat be. A könyv ára 2500 Ft, a Polgármesteri Hivatalban négy példány még gazdát keres. Ha elfogyna, az 1000 példányban készült kiadvány megvásárolható Biki Endre Gábornál vagy a Mecsekerdő Zrt. Székházában Kiss Milán titkárnál. Elérhetőségek: Biki Endre Gábor E-mail:
[email protected], Tel.: +36-30-452-4579 Kiss Milán E-mail:
[email protected], Tel.: +36-30/587-0792, cím: 7623 Pécs, Rét u. 8.
Védett növények Véménden Az alig 15 cm-es nemes májvirág (Anemone hepatica, korábban Hepatica nobilis) általában március-áprilisban nyílik. A gyengén mérgező növény a boglárkafélék (Ranunculaceae) családját gyarapítja. A nyirkos lombos vagy vegyes erdők meszes, humuszban gazdag talaját kedveli, fenyves erdőkben nem találkozunk vele. Terjesztésében nagy szerepe van az erdei hangyáknak: a magokat beviszik a hangyafészekbe, ott leválasztják róluk a fogyasztásra alkalmas, fehérjében gazdag kis „nyúlványokat”, majd a felesleges magot vagy kiviszik a fészekből, vagy ott helyben kicsírázik. A májvirág nevét háromkaréjú leveleiről kapta, melyek hasonlítanak a máj formájára. Paracelsus, a XVI. századi orvos-filozófus híres Szignatúratanából tudjuk, hogy „nincs semmi, amit a természet ne mutatna meg, és a jelekkel megismerhetjük, ami a megjelöltben rejtve van.”- így nem csoda, hogy gyógynövényként elsősorban májbetegségeket kezeltek vele. Teáját ezenkívül epe-, vese- és hólyagbántalmak ellen fogyasztották, és a homeopátia ezen panaszokra alkalmazza ma is. A levelek csak az általában kék, de néha rózsaszín vagy fehér virágok elnyílása idején, vagy azt követően jelennek meg, majd egészen a következő tél végén, kora tavasszal kihajtó új levelekig megmaradnak. Mivel élőhelyére érzékeny, és a hangyák segítségével is csak lassan terjed, hazánkban is védett faj. Eszmei értéke 2000 forint. Ugyanezen okok miatt választották meg Németországban 2013-ban az Év virágának, így nagyobb figyelem övezi. Aki otthon is szeretne májvirágban gyönyörködni, növényárudákban szokott lenni nagy virágú kerti változata, de – mivel még a védetté nyilvánítás előtti időkből – sok falubeli kertben is előfordul. Akinek van belőle bőven, ritkítás és szemétre hajítás helyett inkább ossza meg másokkal, hiszen egy bűbájos és védett növény túlélési esélyeit növelheti. A fák, bokrok alatti árnyékos, télen enyhén nedves, nyáron inkább száraz, hűvös helyen érzi jól magát. Humuszban gazdag, jó vízáteresztő talajt igényel. Páfrány, szagos müge és ibolya társaságába ültetve teljesen erdei hangulatot varázsolhatunk kertünkbe. Hazánkban több élőhelyén is szerveznek virágnéző túrákat. Aki tavasszal felkerekedik, kirándulásai során maga is gyönyörködhet benne a véméndi erdőben. Fenyvesi Csaba (Forrás:Internet, kapanyel.blog.hu)
5
VÉMÉNDI KRÓNIKA
„Ahány ház, annyi....” Zegnál Józseffel és feleségével Lidiával a Véméndi Gyógyszertár tulajdonosaival, csodálatosan szép otthonukban beszélgettem. A velük való találkozás nagy hatást gyakorolt rám. Melegszívű, bölcs, nyitott, kedves, humoros embereket ismertem meg a személyükben. A finom kávé és a mennyei fahéjas csiga mellett boldogság volt hallgatni a világról alkotott véleményüket, az unokákkal átélt élményeiket, emlékezésüket a múltról, terveiket a jövőről. Tudomásom szerint nem volt véméndi kötődésetek. Hogyan kerültek Véméndre? Józsi: Való igaz, hogy nem ismertük a falut. Szekszárdon éltünk, de mind a ketten vidéki származásúak vagyunk, én cecei vagyok, Lida bogyiszlói. A vidéki élet mind kettőnkhöz közel állt, ezért kerestük a lehetőségeket. Anno az Egészségügyi Közlönybe hirdették meg ezt a véméndi gyógyszerész állást. Amikor számunkra aktuális volt ez a kérdés, több helyen is volt üresedés, de mi Véménd mellett döntöttünk. Ennek egyik oka az volt, hogy egy virágzó, fejlődő falu volt, aztán az is egy fontos szempont volt, hogy kaptunk szolgálati lakást is mivel Edit lányunk 1 éves volt, a bölcsőde és óvoda közelsége is sokat nyomott a latban. Lidia: 1981-ben jöttünk Véméndre, akkor már ezen a helyen működött a gyógyszertár. Régebben, amikor még a patikák állami tulajdonban voltak, pályázni kellett ezekre az álláslehetőségekre. Lidiának megvolt a munkahelye, de neked Józsi, milyen lehetőség adódott? Józsi: A 80-as évek elején, szinte bárhol el tudtál helyezkedni. Nem voltam kétségbe esve, mert ha itt helyben nem találtam volna, ott volt Palotabozsok vagy a környéken is számtalan TSZ működött. Nekem egyébként éppen az apósod, Jordán Gábor ajánlott munkát a helyi TSZ-ben. Véletlenszerűen alakult így, Gábor éppen a patikában vásárolt, mikor kiderült, hogy én munkahelyet keresek. Akkoriban nem kellett állásinterjú ahhoz, hogy az embert alkalmazzák. Mennyire volt egyszerű beilleszkedni a helyi közösségbe? Elfogadtak benneteket? Lidia: Mint gyógyszerészt elfogadtak, de barátokat találni az más kérdés. Nagyon kerestük a helyünket, és ez a része a dolgoknak elég nehéz volt. Könnyebb helyzet, amikor az ember itt, Véménden nő fel, itt vannak a rokonai, osztálytársai, barátai. Felnőttként beilleszkedni egy már meglévő közösségbe illetve megtalálni azokat az embereket, akiknek mondjuk ugyanaz az érdeklődési köre, az nem egyszerű. A Pálinkás Bandiékkal például nagyon jól megértettük egymást. Azonban, ha nagyon őszinte akarok lenni, olyan nagy közösségi emberek azért nem voltunk, vagyunk, úgyhogy szerencsére nem ezen múlott az, hogy hogyan érezzük
Till Judit interjúja - Zegnál József és Lídia magunkat a mindennapokban. Józsi: Én nagyon nyitott ember vagyok, Lidia kicsit zárkózottabb, mégis azt gondolom, nem elég az ember hozzáállása, az is lényeges mennyire befogadó a másik fél. Itt Véménden azért elég zárt közösségek voltak. Ahhoz képest, ahogy megismertétek Véméndet, biztosan számos változás érzékeltetek. Milyennek látjátok most a falu helyzetét? Józsi: Sajnos nem tudok túl pozitívan nyilatkozni a kérdésben. Amikor mi ideköltöztünk, más világ volt. Tele volt a falu fiatalokkal. Minden házban volt minimum két gyermek. Persze volt is munkalehetőség. Ami szerintem a legnagyobb probléma, – tisztelet a kivételnek- hogy az értelmiség elvándorol. Lidia: Ha jól belegondolok, itt van Szederkény, vagy Somberek, ahol azért sok fiatal marad a településen, ezekben a falukban is már csak fiók gyógyszertár működik. De ugyanez igaz az orvosokra, tanárokra. Nem mennek az értelmiségi családok vidékre, nem telepednek le, mint korábban, hanem a városból járnak ki ellátni a feladataikat. Márpedig, ha nincs, fiatalság (kivételek azok a fiatal családok, akik mégis maradtak) aki a falut építse, akkor nehezen tud fejlődni. Ha egyszer sok pénzt nyernétek, amit arra fordíthatnátok, hogy falu fejlődését támogassátok, milyen ötlettel rukkolnátok elő? Lídia: A föld és az állatok adottak faluhelyen, tehát érdemes lenne ezen a vonalon maradni. Valamilyen húsfeldolgozó üzem például sok embernek adhatna munkát. Józsi: Én biztosan valami hulladékfeldolgozásban gondolkodnék. Mivel rengeteg hulladék keletkezik a környezetünkben, szerintem a mai világban ez a terület nagyon jó befektetés és persze munkalehetőség is lehetne. Lidia, miért éppen ezt a hivatást választottad? Lidia: A földrajz tanárom nagyon támogatott abban, hogy pedagógus legyek. De számomra egyértelmű volt, hogy az nem az én utam. Tulajdonképpen véletlenszerűen alakult úgy, hogy a gyógyszerész szakra jelentkeztem. Manapság sem egyszerű bejutni és elvégezni egy ilyen nehéz szakot, de feltételezem régebben még nagyobb súlya volt, ha valaki gyógyszerészként végzett. Lidia: Valóban nem volt könnyű, ma sem az. Az én időmben az orvostudományi egyetem karaként működött a képzés. Ma már doktori címmel zárul a tanulmány, de végül ez a cím mindenkit megillet, aki gyógyszerész. Az egyetem után ismerkedtetek meg? Lidia: Igen, Szekszárdon dolgoztam már, amikor Domboriban, a strandon megismerkedtünk.
Mennyi idő után házasodtatok össze? Józsi: Nem sokáig vártunk, hamar eldöntöttük, hogy mi összetartoztunk. Valahogy annak idején az élet sokkal kiszámíthatóbb volt, nem kellett olyan gondokkal, problémákkal megküzdeni, mint a mai fiataloknak. Aztán megszületett lányotok, Edit. Józsi: Igen, az 1 éves születésnapját már itt ünnepeltük Véménden. Ő is gyógyszerész lett. Lidia: Edit elvégezte az egyetemet, ott ismerkedett meg a férjével, Budapesten élnek. Gyógyszerészként dolgozik, a férje is szakmabeli, bár Robi a gyógyszerészet más területén tevékenykedik. Van két csodálatos gyermekük, Csongor harmadik osztályos, Balázs másodikos. Milyen gyakran szoktak jönni? Lidia: Amióta a gyerekek iskolások, már ritkábban. Tavaszi, nyári szünetben azonban hosszabb időt nálunk töltenek. Szeretnek itt lenni. Élvezik a nagy udvart, a kertet, a kutyát. Józsi: Mi is szoktunk menni hozzájuk látogatóba. De ha itt vannak, mindent bepótolunk. Viszem őket horgászni - azóta esznek halatszeretünk kirándulni, szeretjük a természetes vizeket, csillagokat vizsgálunk esténként. Nagyon élvezem a nagyapa szerepet. Edit nem szerette volna tovább vinni a családi vállalkozást? Lidia: Természetesen leültünk és átbeszéltük ezt a dolgot. Edit nem szeretett volna itthon maradni, amit mi maximálisan elfogadtunk és azt gondolom, hogy jól döntött. Mi jelenti a kikapcsolódást, feltöltődést számotokra? Lidia: Szeretek kertészkedni, van saját veteményesünk, gyümölcsfáink. Nagyon feltölt a kertben töltött idő. Józsi: Számomra az olvasás jelenti a kikapcsolódást. Ebben a korban az ember már megszűri mi az a terület, ami igazán érdekli. Ilyen számomra például a csillagászat. Aztán szeretem néha felkapni a gitárt és eljátszani néhány kedvencet. Irigylésre méltó, hogy nálatok az étkezések mindig együtt történnek.
6
VÉMÉNDI KRÓNIKA
„Ahány ház, annyi....” (folytatás) Lidia: Valóban erre nagy hangsúlyt fektettünk, ez fontos része az életünknek. Együtt indul a nap, reggel együtt reggelizünk, nem csak úgy bekapunk valamit, amit éppen találunk, fél 1-kor közös ebéd és a vacsora ideje este 7 óra. Szerda esténként Józsi főz. Elmúlt szerdán például kagylót készített. Szeretjük a különleges és a hagyományos konyhát is. Azon már gondolkodtatok mi lesz majd a gyógyszertár sorsa, ha Lídia belefárad a munkába? Lidia: Nem tudok más elképzelni, mint, hogy itt is fiókgyógyszertár fog működni. Sajnos a nagyobb bevásárlóközpontokban nyílt patikák nem tettek jót a szakmának. És ha nagyon őszinték vagyunk, Véméndnél nagyobb települések sem tudnak gyógyszertárakat életben tartani. Persze nagyon örülnénk, ha találnánk majd vevőt, de nehéz elképzelni. Egyenlőre, azonban még jól bírom a munkát, örömöt ad számomra és egyébként is munkamániás vagyok.
Uzsalyné Pécsi Rita előadása az iskolában Az oktatás szinte minden területén dolgozott; óvodát, iskolát alapított és vezetett; egyetemen általános módszertant oktatott leendő tanároknak; tankönyvet, taneszközöket írt édesapjával; művészetpedagógiából doktorált. Neveléskutató, aki egyben a pécsi Bazilika amatőr egyházi kórusának karnagya is. Legjobban az érdekli, hogyan tanítsunk-neveljünk úgy, hogy ne csupán ismereteket, hanem életet alakító tudást és tapasztalatot adjunk át. Ezért tanult és tanított zenét, retorikát, pedagógiai pszichológiát, stratégiai és projekt-menedzsmentet, üzleti kommunikációt, általános és szakdidaktikát, nevelés- és módszertant is. Nevelési, önnevelési, életvezetési témájú előadásokkal járja férjével az országot. Feleségként, anyaként, tanárként és pedagógiai kutatóként is vallja, hogy “a nevelés az Élet szolgálata”. Pécsi Rita előadása április 3-án 16 órakor kezdődik az Iskolában, ahová a még otthon nevelkedő legkisebbek, az óvodások és az iskolások szüleit is szeretettel várjuk. RECEPT - Juhtúrós sztrapacska Hozzávalók: 80 dkg burgonya, 1 db tojás, 35 dkg liszt, 1 kávéskanál só, 1.5 dl víz, 125 g füstölt szalonna, 1 közepes vöröshagyma, 40 dkg juhtúró, 2 dl tejföl Elkészítése: A burgonyát meghámozzuk és finomra lereszeljük. Hozzáadunk egy csipet sót, állni hagyjuk 10 percig, majd kinyomkodjuk a levét. A kinyomkodott burgonyát összekeverjük a tojással, liszttel és annyi vízzel, hogy nokedli állagú tésztát kapjunk. Enyhén sós, lobogó vízbe kiszaggatjuk. Ha feljött a víz tetejére, további 2 percig főzzük, majd leszűrjük, de a főzővízből egy decit tegyünk félre! A szalonnát egy serpenyőben megpirítjuk, szűrőlapáttal kivesszük. A visszamaradt zsírba beletesszük az apró kockára vágott hagymát, és megpirítjuk rajta. Beletesszük a juhtúrót, a tejfölt, és elkeverjük. Hozzáadjuk a félretett főzővizet, és összefőzzük. Beletes�szük a sztrapacskát, összeforgatjuk, majd tálalhatjuk is. Pirított szalonnával és extra tejföllel kínáljuk. „Ha jót teszel, tedd csak a jóért! Ezt gyermekednek add tovább: s ha gyermekednél kár a szóért, majd megszívleli unokád.” /Johann Wolfgang von Goethe/
Nyitvatartási és rendelési idők: Gyógyszertár nyitvatartás
Fogorvosi rendelés
Orvosi rendelés
Hétfő
Hétfő Kedd Szerda
13:00-19:00 Sombereken iskolafogászat 8:00-14:00 Csütörtök 9:00-15:00 Péntek Sombereken
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
Kormányhivatali ügysegéd
Kedd Szerda Péntek
7:30-12:30 15:30-17:00 Kedd 7:30-12:30 13:30-17:00 Szerda 7:30-12:30 Csütörtök 7:30-12:30 15:30-17:00 Péntek 7:30-12:30 15:30-16:30
Védőnői tanácsadás
Csütörtök 8:30-10:00 Hétfő és csütörtök 8:00-10:00
8:00-12:00 13:30-15:30 8:00-12:00 8:00-12:00 8:00-12:00
Családsegítő szolgálat 9:00-12:00 9:00-12:00 9:00-12:00
KÖNYVAJÁNLÓ Labirintus Kate Mosse
A regény a British Book Awards 2006 nyertese, mely azóta is töretlen népszerűségnek örvend és egy trilógia első kötete! Három titok. Két nő. Egy Grál. 1209 júliusában egy tizenhat éves carcassonne-i lány titokzatos könyvet kap az apjától, benne a Megfeszített Krisztus kicsorgó vérét felfogó Szent Grál titkával, amelynek gyökerei az ókori Egyip-
tom sivatagának mélyéről erednek... 2005 júliusában Alice Tanner két csontvázat talál a Carcassonne körüli hegyekben végzett ásatások során. A rejtett sírüreg belsejében Alice hitetlenkedve fedezi föl, hogy érteni véli az üreg kőfalába vésett titokzatos, ősi szavakat. Már túl késő, amikor rádöbben, hogy olyan események sodrásába került, amelyek fölött neki nincs hatalma, s hogy személyes sorsa elszakíthatatlan szálakkal kötődik a 800 évvel korábban élt eretnekek sorsához. Legenda, vallás, történelem, múlt és jelen lebilincselően izgalmas meséje, amely A Da Vinci-kód sikerével vetekszik. Fordította Kállai Tibor
Könyvtár nyitva tartás Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat
VÉMÉNDI KRÓNIKA Véménd Község Önkormányzatának ingyenesen megjelenő havilapja. (7726 Véménd, Tavasz utca 1., Tel.: 69/343-101, E-mail:
[email protected]) sajtóreferens: Fenyvesi Csaba; tördelő szerkesztő: Weintraut Zoltán
www.vemend.hu
9:30-13:00 16:00-17:00 8:30-11:30 11:30-12:30 8:00-8:30 8:30-9:30
