1. szám MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ
1/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatáról ............... 2 2/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. üzleti titkainak védelméről ................................. 47 3/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. informatikai biztonsági szabályozásáról ............ 59 4/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. székházába történő be- és kiléptetésről, valamint a bent tartózkodás rendjéről .................................................................................................................................... 63 5/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. által kiadott és a MÁV Cargo Zrt. üzleti tevékenysége során kötelezően alkalmazandó utasítások jegyzékéről ................................................................................................ 67 6/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. sajtókommunikációs szabályzatáról szóló 34/2006. (VIII. 15.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról ......................................................................... 70 7/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás az ügyviteli utasításról szóló 16/2006. (IV. 21.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról ................................................................................................................................. 70 1/2007. (I. 17.) HVH. sz. humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Cargo Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról ................................................................................... 70
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
A Társaság rövidített cégneve: MÁV Cargo Zrt.
1/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A Társaság székhelye: A társaság székhelye: 1133 Budapest, Váci út 92.
A MÁV Cargo Zrt. Igazgatósága által jóváhagyásra került a Szervezeti és Működési Szabályzat, melyet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni. Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg az 1/2006. (I.23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatáról és az azt módosító 23/2006. (V.18.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás hatályát veszti. Kozák Tamás s. k.
A Társaság alapítója: (Cég) név: MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Cg: 01-10-042272 Székhely/lakcím: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. (Cég) név: MÁV Vagyonkezelő Zrt Cg: 0110043537 Székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 62.
vezérigazgató
Az alapítás időpontja: 2005. október 3. Az alaptőke: 29.533.146.000,- Ft, azaz Huszonkilencmilliárd-ötszázharminchárommillió-egyszáz-negyvenhatezer forint, ami húszmillió forint készpénzből és Huszonkilencmilliárd-ötszáztizen-hárommillió-egyszáznegyvenhatezer forint nem pénzbeli betétből áll.
I.kötet Általános adatok és rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat helye, szerepe a MÁV Cargo Zrt. szabályozási és irányítási rendszerében
Cégjegyzékszám: 01-10-045318 Statisztikai számjel: 13594567-6010-114-01
A MÁV Cargo Zrt.-t, mint zártkörűen működő részvénytársaságot a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. 2005. október 3-án alapította. Az Alapszabály tartalmazza a MÁV Cargo Zrt. működésére, szervezetére, irányítási rendszerére vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A Alapszabály meghatározza a Közgyűlésnek, a Társaság Igazgatóságának, Elnökének, Vezérigazgatójának, Felügyelő Bizottságának és Könyvvizsgálójának feladatait, hatáskörét, valamint az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság működésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Az Alapszabály rendelkezései a Társaság valamennyi szervezete, tisztségviselője, vezetője és munkavállalója számára kötelezők, azzal ellentétes határozatok, döntések, intézkedések nem hozhatók. A Társaság ügyvezető szerve az Igazgatóság. Az Igazgatóság testületként látja el a Társaság ügyvezetését, az Alapszabályban meghatározott keretek között és a Közgyűlés eseti határozataiban foglaltaknak megfelelően. Az Igazgatóság ügyrendjét a Közgyűlés hagyja jóvá. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása az Igazgatóság hatásköre. A Társaság munkaszervezetét a – vezérigazgató irányítja.
Adószám: 13594567-2-42 3. A Társaság tevékenységi köre A Társaság Alapító okiratban rögzített tevékenységi körei: A Társaság főtevékenysége: 60.10 ’03 Vasúti szállítás A Társaság további tevékenységei: 22.13 ’03 Időszaki kiadvány kiadása 22.15 ’03 Egyéb kiadás 28.52 ’03 Fémmegmunkálás 35.20 ’03 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása (javítása) 50.20 ’03 Gépjárműjavítás 60.21 ’03 Menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás 60.24 ’03 Közúti teherszállítás 63.11 ’03 Rakománykezelés 63.12 ’03 Tárolás, raktározás 63.21 ’03 Egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenység 63.40 ’03 Szállítmányozás (szállítással összefüggő csomagolás) 70.11 ’03 Ingatlanberuházás, -eladás 70.20 ’03 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 70.32 ’03 Ingatlankezelés 72.21 ’03 Szoftverkiadás 72.22 ’03 Egyéb szoftver-szaktanácsadás,-ellátás 73.10 ’03 Műszaki kutatás, fejlesztés
2. A MÁV Cargo Zrt. adatai A Társaság cégneve: MÁV Cargo Árufuvarozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2
Értesítő
74.30 ’03 74.50.’03 74.70 ’03 74.82 ’03 74.87 ’03 gáltatás 80.42 ’03 tás 90.01 ’03 90.02 ’03
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Műszaki vizsgálat, elemzés Munkaerő-közvetítés Takarítás, tisztítás Csomagolás Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szol-
u) döntés felmentvény adásáról a vezető tisztségviselők részére; v) döntés minden olyan kérdésben, amit a közgyűlés saját hatáskörébe von. A Társaság Igazgatósága
Máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktaAz igazgatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése; b) évente jelentés készítése a közgyűlés részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról; c) negyedévente előterjesztés készítése a Felügyelő Bizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról, a Társaság pénzgazdálkodásáról és befektetéseiről azok eredményességéről, szabályszerűségéről és célszerűségéről; d) gondoskodás a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről; e) a Közgyűlés döntésének kezdeményezése nyolc napon belül a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy • a Társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy • saját tőkéje a Gt. 203. § (1) bekezdésében meghatározott – 20.000.000,- Ft – alá csökkent, vagy • a Társaságot Þzetésképtelenség fenyegeti, a Társaság Þzetéseit megszüntette, illetve vagyona a tartozásokat nem fedezi; f) a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása, g) a tarifa- és árpolitika jóváhagyása; h) a bér- és szociálpolitika jóváhagyása; i) a portfolió-kezelési szabályzat jóváhagyása j) döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés szerzéséről, növeléséről, csökkentéséről, megszüntetéséről, törzstőke emeléséről illetve leszállításáról, valamint a tulajdonolt társaságok számára mandátum kiadása ugyanezen tranzakciók tekintetében; k) döntés gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, l) döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem (ingatlanok, ingók, értékpapírok, társasági részesedést megtestesítő vagyonelemek, forgalomképes jogok, követelések, továbbiakban egységesen: vagyonelem) tulajdonjogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem könyv szerinti egyedi értéke az 500 millió Ft-ot meghaladja; m) kommunikációs szabályzat jóváhagyása, n) tervezési premisszák elfogadása; o) döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszaÞzetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is – de ide nem értve az elengedett, vagy harmadik személy részére engedményezett követe-
Szennyvíz gyűjtése, kezelése Hulladékgyűjtés, -kezelés
4. A Társaság irányítása, felügyelete A Közgyűlés: A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alapszabály megállapításáról és módosításáról; b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; d) a Gt 37.§-ában foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, továbbá a felügyelő bizottság elnökének kijelölése, e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása; f) döntés – ha a Gt másként nem rendelkezik – osztalékelőleg Þzetéséről; g) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról; h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; i) döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; j) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről; k) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke leszállításáról; l) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról; m) döntés a saját részvény megszerzéséről; n) az igazgatóság elnökének megválasztása; o) a vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása, munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazásának megállapítása; p) az Igazgatóság és a felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása; q) a felügyelő bizottság éves munkatervének jóváhagyása; r) az árufuvarozási üzletszabályzat Magyar Vasúti Hivatalhoz való benyújtásának jóváhagyása; s) a társaság 3-5 éves üzleti stratégiájának jóváhagyása; t) az éves üzleti- és beruházási terv jóváhagyása; 3
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
léseket –, amennyiben annak összértéke egy üzleti év alatt meghaladja az 50 millió Ft-ot; p) döntés a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolatfelvételről, a kapcsolattartás rendjéről, beleértve a külföldi képviselet, ügynökség létesítéséről való döntést is; q) követelés elengedése illetve engedményezése esetenként 50 millió forintot és/vagy évente összesen 500 millió forintot meghaladó összegben; r) döntés egy évnél hosszabb határozott időre kötött szerződések, vagy hat hónapnál hosszabb felmondási idejű szerződések jóváhagyásáról; s) tagság létesítése, megszüntetése társadalmi szervezetekben, ágazati érdekvédelmi egyesületekben, egyesülésekben, alapítványokban történő részvétel; t) a közgyűlési döntések végrehajtatása és annak ellenőrzése; u) döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, de azokat jelentőségükre tekintettel az Igazgatóság saját hatáskörébe von, vagy a vezérigazgató Az ügy jelentőségére tekintettel az Igazgatóság elé terjeszt.
e) munkáltatói jogot gyakorol az általa irányított szervezetek vezetői felett, és dönt a munkáltatói jogkör gyakorlásának szervezeti rendjéről az alárendelt szervezetekben; f) irányít és ellát minden olyan feladatot, mely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Igazgatóság, illetve az igazgatóság elnökének kizárólagos hatáskörébe;. g) előkészíti és beterjeszti az előterjesztéseket, illetve tájékoztatókat az Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, valamint a Közgyűlés részére, az Igazgatóság elnökének egyidejű tájékoztatásával; h) a Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe tartozó l.) pont szerinti közbeszerzési eljárásokban, melyekben az eljárás megindítására vonatkozó előterjesztést az Igazgatóság hagyta jóvá tájékoztatja az Igazgatóságot az eljárás folyamatáról és eredményéről. A vezérigazgató jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között a Társaság további munkavállalóira átruházni. A vezérigazgató a tevékenységéről az Igazgatóságnak rendszeresen beszámol.
Az Igazgatóság elnöke a) összehívja az Igazgatóság ülését; b) lebonyolítja az Igazgatóság írásbeli szavazását, értesíti az Igazgatóság tagjait a szavazás eredményéről; c) előterjeszti az Igazgatóság munkatervére és ügyrendjére vonatkozó javaslatokat; d) vezeti az Igazgatóság ülését; e) az Igazgatóság nevében összehívja a Társaság közgyűlését; f) a közgyűlés elé terjeszti az Igazgatóság – közgyűlési hatáskörbe tartozó –javaslatait; g) ellenőrzi a közgyűlési és igazgatósági határozatok végrehajtását; h) munkáltatói jogot gyakorol a vezérigazgató felett (kivéve a közgyűlés hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat); i) a Vezérigazgató prémiumfeladatainak meghatározása és a teljesítés értékelése; j) koordinálja a Társaság értékesítésével kapcsolatos előkészítő feladatokat.”
A Társaság Felügyelő Bizottsága A felügyelő bizottság 3-6 tagból áll. Az első felügyelő bizottságot az alapítók nevezik ki 2007. május 31. napjáig, de legkésőbb a 2006. üzleti évet lezáró beszámoló elfogadásáig. Ezt követően a felügyelő bizottságot a közgyűlés választja meg. A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztendő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, vagy a Közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy a részvényesek érdekeit, köteles a közgyűlés rendkívüli összehívását kezdeményezni. A Részvénytársaság ügyvezetésének ellenőrzése keretében a Felügyelő Bizottság – a Bizottság elnökén keresztül – az Igazgatóság tagjaitól és a Társaság vezető állású dolgozóitól írásban kérhet felvilágosítást, vagy jelentést. Az Igazgatóság tagja, illetve a megkeresett személy a megkeresésről köteles haladéktalanul értesíteni a Társaság vezérigazgatóját, az Igazgatóság elnökének egyidejű tájékoztatása mellett. A megkeresett személy a Felügyelő bizottság által kért információt – a felvilágosítást vagy jelentést kérő levélben meghatározott – határidőben, en-
A Társaság vezérigazgatója A Társaság vezérigazgatóját a közgyűlés nevezi ki határozott időtartamra. A Társaság vezérigazgatójának főbb feladatai: a) képviseli a társaságot a közgyűlés, a Felügyelő Bizottság, az Igazgatóság, a hatóságok, kormányzati szervek és üzleti partnerek előtt; b) irányítja a társaság munkaszervezetét; c) koordinálja a társaság csoportstratégiájának kialakítását és irányítja annak megvalósítását; d) teljesítmény és hatékonysági követelményeket határoz meg és értékeli azok teljesítését; 4
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
A könyvvizsgáló felelősségére, a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.
nek hiányában haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül a vezérigazgatón keresztül – az Igazgatóság elnökének egyidejű tájékoztatása mellett – írásban köteles a választ megadni a Felügyelő Bizottság számára. A Felügyelő Bizottság negyedévente jelentést kap az Igazgatóságtól az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról, a Társaság pénzgazdálkodásáról és befektetéseiről, azok eredményességéről, szabályszerűségéről és célszerűségéről. A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a Közgyűlés hagyja jóvá. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
5. A Társaság képviselete A cégjegyzésre vonatkozó Alapszabályi előírások A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott cégszöveg alá a cégjegyzésre jogosult – jogosultsága szerint önállóan vagy más jogosulttal együttesen – aláírja a nevét a hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően. A cégjegyzésre jogosultak: − a vezérigazgató önállóan, − az igazgatóság két tagja együttesen; − két – az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló – munkavállaló együttesen.
A Társaság könyvvizsgálója A Részvénytársaság első könyvvizsgálóját az alapítók jelölik ki 2007. május 31. napjáig, de legkésőbb a 2006. üzleti évet lezáró beszámoló elfogadásáig. Ezt követően a könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbításáról, vagy új könyvvizsgáló kijelöléséről a közgyűlés határoz. A könyvvizsgáló betekinthet a Társaság könyveibe, az Igazgatóságtól, a Felügyelő Bizottság tagjaitól, illetve a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal az Igazgatóság, illetve a Felügyelő Bizottság ülésére meghívható, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza. A Társaság a számviteli törvény szerint elkészített beszámolójának valódiságát és jogszabályszerűségét a könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló jelentése nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a közgyűlés nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló a közgyűlés elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a közgyűlés rendkívüli összehívását kezdeményezni. Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság Alapítója, az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, továbbá a Társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.
A Társaság valamennyi bankszámlája feletti rendelkezésre kettő cégjegyzésre jogosult, illetve a vezérigazgató által számla feletti rendelkezésre feljogosított két munkavállaló együttes aláírása szükséges. A cégképviselet, és a cégjegyzés részletes szabályai Cégképviselet A Társaság nevében képviselő útján lehet jognyilatkozatot tenni. (A jognyilatkozat a Társaság részére jogok szerzését, kötelezettségek vállalását tartalmazó bármilyen nyilatkozat, szerződés, megállapodás, meghatalmazás, jog elismerése, jogról való lemondás, harmadik személytől érkező megkeresésre adott nyilatkozat stb. tétele, aláírása). A képviselő eljárása alapján a cég válik jogosulttá, illetve kötelezetté. A cégképviselet alapulhat okiraton, a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített döntési hatáskörön vagy külön jogügyleten (meghatalmazás, megbízás). A cégképviseleti jogosultság formai alapja lehet: cégjegyzési jogosultság cégbírósági bejegyzése, vagy cégjegyzéken kívül – polgári jogi meghatalmazás. A cégjegyzés és az azon kívüli (polgári jogi) képviselet joghatása azonos. A cégjegyzés és a képviselet egymással összefüggő, de nem azonos fogalmak. A cégjegyzésre való jogosultság magában foglalja a képviseleti jogosultságot. A cégjegyzés A cégjegyzés a társaság nevében tett írásbeli jognyilatkozatnak a cégjegyzésre jogosultak által a cég-nyilvántartásról a cégnyilvánosságról és a bírósági eljárásról 5
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
A Társaság valamennyi bankszámlája feletti rendelkezésre kettő cégjegyzésre jogosult együttes aláírása szükséges” aki nem lehet azonos az utalványozás jogcímét meghatározó jognyilatkozat Társaság részéről történő aláírójával. A bankszámla feletti rendelkezési jogot a vezérigazgató névre szólóan az alább felsorolt beosztású munkavállalóknak adja meg, akik a Társaság valamennyi bankszámlája és alszámlája felett rendelkezhetnek pénzügyi vezérigazgató-helyettes,
szóló törvény által meghatározott formában történő aláírása. A meghatározott forma az un. aláírási címpéldány, amely magában foglalja a cég elnevezését, a cégjegyzés módját és a cégjegyzésre jogosultak aláírásának mintáját. A cégjegyzés lehet önálló, vagy együttes. Ugyanaz a személy csak egyféle módon, azaz önállóan, vagy együttesen jegyezheti a céget. A munkavállalók cégjegyzési joga. Mind a Gt., mind az Alapszabály lehetővé teszi, hogy a Társasággal munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal legyenek felruházva. Az Alapszabályban foglaltak kivételével a cégjegyzéshez két képviseleti jogkörrel felruházott munkavállaló együttes aláírása szükséges. A cégjegyzési jogosultság hatásköri kereteit és korlátait a döntési és hatásköri lista tartalmazza. Az együttes cégjegyzésre jogosult munkavállalók köréről a vezérigazgató döntése alapján külön belső utasítás rendelkezik. Az alapszabály alapján együttes cégjegyzésre jogosultak (ABC sorrendben): Apavári József Asztalos István Dr. Gyenis Zsuzsanna Gyarmati Tamás Gyevnár Sándor Horváth Ottó Kovács Sándor Sirkó Terézia Völgyi Miklós
pénzügyi vezető, számviteli vezetője, valamint az általuk erre felhatalmazott, irányításuk alatt álló munkavállalók. A bankszámla feletti rendelkezésre és egyéb bankügyletekkel kapcsolatos aláírásra jogosultak körét az illetékes bankhoz be kell jelenteni. Cégjegyzéken kívüli (polgári jogi) képviseletre jogosultak köre: A cégképviselet cégjegyzéken kívüli formája a meghatalmazáson alapuló képviselet a Ptk. 29.§ (3) bekezdésében szabályozottak szerint. A polgári jogi képviselet érvényességének feltétele két képviseleti jogkörrel felruházott meghatalmazó személy együttes aláírása. Cégjegyzéken kívüli (polgári jogi) képviseletre jogosultak állandó meghatalmazással a központi munkaszervezetben (a Társaság székhelyén) a cégjegyzési joggal nem rendelkező vezetők, a végrehajtó egységekben a szolgálati egységek vezetői és az általuk kijelölt munkavállalók. Az állandó meghatalmazások során is be kell tartani azt az elvet, hogy szerződést a munkavállaló egyedül nem írhat alá, valamint azt, hogy írásbeli jognyilatkozatot az adott ügyben bankszámla feletti rendelkezési joggal felruházott munkavállaló nem tehet.
A Gt., valamint az Alapszabály által meghatározott feltételek mellett önállóan jegyzi a céget a társasággal munkaviszonyban álló azon alkalmazott, aki a Társaság alaptevékenysége körébe tartozó, jogszabály alapján kötelező tartalommal meghatározott, közzétett, nyomdai úton előállított fuvarozási blanketta-szerződést köt, ideértve a szállítási okmányokat is. Ilyen munkakörök: • az árufuvarozási tevékenység keretein belül: - árupénztáros, - raktárnok, - fuvardíjszámfejtő, - átmeneti pénztáros, - szállítmányozási előadó, - áruátadó, - áruátvevő, - segédraktárnok.
Cégjegyzéken kívüli (polgári jogi) képviseletre jogosultak eseti meghatalmazás alapján A szolgálati vezető a szervezeti egység hatáskörének megfelelő ügyekben a Társaság munkavállalóját, a képviselet terjedelmét konkrétan meghatározó eseti írásbeli meghatalmazásban képviseleti joggal ruházhatja fel. Az eseti meghatalmazások során is be kell tartani azt az elvet, hogy szerződést a munkavállaló egyedül nem írhat alá, valamint azt, hogy írásbeli jognyilatkozatot az adott ügyben bankszámla feletti rendelkezési joggal felruházott munkavállaló nem tehet.
A bankszámla feletti rendelkezési jog A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására a cégjegyzésre vonatkozó szabályok érvényesek. Ennek megfelelően: 6
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Alapszabály előírásaival, a Közgyűlés határozataival, az Igazgatóság határozataival és jelen SZMSZ előírásaival. A társasági normatív utasítások hierarchiája követi a kiadásra jogosultak közötti hierarchiát. A normatív utasítások közzétételéért, nyilvántartásáért és belső normarendszer konzisztenciájáért a koordinációs vezető felelős. A normatív utasítások kiadásának részletes szabályait vezérigazgatói utasítás tartalmazza.
A cégjegyzési jog gyakorlása Az Igazgatóság tagjait megillető cégjegyzési jog gyakorlásához az Igazgatóság döntésének megfelelően a vezérigazgató teremti meg a feltételeket a vonatkozó Ügyviteli Utasításban szabályozott módon. A vezérigazgató önálló cégjegyzési jogának gyakorlásakor az általános ügyviteli szabályok az irányadók. A munkavállalók együttes cégjegyzési joga gyakorlásánál egyik aláíróként a döntésre jogosult szerepel, míg a másik aláíró az adott szerv cégjegyzéken, vagy polgári jogi meghatalmazáson alapuló felhatalmazott munkavállalója.
A szerződéskötések rendje A Társaság nevében szerződéses kötelezettségeket, illetve szerződéses jogokat csak cégjegyzési és képviseleti joggal felruházott munkavállaló vállalhat, illetve szerezhet. A szerződés megkötésére vonatkozó jogosultságok korlátozásait a DHL tartalmazza. Ha a szerződést kötő munkavállaló a hatásköri korlátozásokat megsérti, vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója vizsgálatot rendelhet el, és a vétkes kötelezettségszegést szankcionálhatja az erre vonatkozó szabályok szerint. Szerződésben vállalható Þzetési kötelezettség mértékét a szerződést megkötő szervezeti egység üzleti tervben meghatározott, és még fel nem használt kerete (beruházási keret, jóváhagyott projekt keret, költségkeret) is meghatározza. Olyan, a Társaság számára kötelezettségvállalást tartalmazó szerződést tilos megkötni, mely kötelezettségvállalás teljesítésére a jóváhagyott üzleti tervben nincs szabad fedezet. Valamennyi szerződés előkészítése során az elvárható gondossággal és körültekintéssel kell eljárni, és a szerződés feltételeit a Társaság üzleti érdekeinek elsődlegességét érvényesítve kell kialakítani. A szerződéses partnert főszabályként versenyeztetés útján kell kiválasztani, különösen, ha a Társaság a megkötendő szerződés alapján: • szolgáltatást, • árut, berendezést, anyagot, tárgyi eszközt, egyéb vagyonelemet kíván beszerezni, vagy ilyen vagyonelem használati jogát kívánja megszerezni, • ingatlant, tárgyi eszközt, társasági részesedést vagy egyéb vagyonelemet kíván értékesíteni, vagy annak használati jogát átengedni. A szerződéskötések előkészítése során maradéktalanul érvényesíteni kell a közbeszerzésre és a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A szerződéskötésekre vonatkozó részletes szabályokat vezérigazgatói utasítás tartalmazza.
Vezetésben való munkavállalói képviselet, érdekképviselet A Társaság biztosítja a Munka Törvénykönyvében, a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokban és egyéb, a munkaviszonyra vonatkozó meghatározott jogokat az Üzemi Tanácsnak és a társaságnál képviselettel rendelkező érdekképviseleti szervezeteknek. A jogi képviselet A Társaság jogi képviseletére a Fővárosi Bíróságnál és a megyei bíróságoknál vezetett jogtanácsosi névjegyzékben nyilvántartott, és a Társasággal munkaviszonyban álló jogtanácsosok, valamint ügyvédi meghatalmazás alapján ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek jogosultak. A jogi képviselet kívülálló harmadik személyekkel szemben és az eljáró hatóság illetve bíróság előtt korlátlan. Az eljáró jogi képviselő kötelezettsége, hogy nyilatkozattétel előtt a döntéshozatalra a DHL szerint illetékes döntéshozó előzetes jóváhagyását beszerezze. A jogtanácsosok szerződéskötésnél betöltött szerepét (szerződések jogi szignálása) külön utasítás tartalmazza. A normatív utasítások hierarchiája és kiadásának rendje A normatív utasítás olyan társasági szabályozás, amely tartósan illetve átmeneti jelleggel jogokat és kötelezettségeket állapít meg a társaság egésze vagy annak egy, illetve több szervezete, a munkavállalók meghatározott csoportjára vonatkozóan. A normatív utasítás a társaság üzleti és funkcionális folyamatait szabályozza a folyamat- szervezés általános követelményeinek megfelelően. Normatív utasítás kiadására jogosult: • a vezérigazgató (VIG) • a vezérigazgató-helyettesek (VIG.h.)
A belső kapcsolattartás rendje A Társaság működése, az egyes feladatok eredményes végrehajtása érdekében a kapcsolattartás a Társaság teljes szervezetén belül korlátozás nélkül szabad. A Társaságon belül érvényesülnie kell azon elvnek, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői, dolgozói a
Normatív utasításokkal kell szabályozni valamennyi főtevékenységi kör lényeges folyamatát. A normatív utasítások nem lehetnek ellentétesek az 7
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Vezetői együttműködési fórumok
szervezeti egység SZMSZ-ben rögzített feladata és hatásköre által meghatározott körben kezdeményezhetik és tarthatják fenn a kapcsolatot más szervezetek vezetőivel, képviselőivel. A Társaság valamennyi vezetője és munkavállalója köteles a belső szervezeti egységektől érkező megkereséseket megválaszolni, a kért segítséget vagy véleményt megadni.
A vezetők nemcsak területük szakmai vezetői, hanem a vezetői team tagjai, ezért velük szemben alappal elvárható követelmény, hogy a különböző vezetői értekezletek elé kerülő témákkal kapcsolatban felelősen foglaljanak állást. Véleményalkotásuk során elsődlegesen a MÁV Cargo Zrt. érdekeit kötelesek képviselni, és kötelesek a társasági optimum kialakítására törekedni. Állásfoglalásukban, vélemény-alkotásukban saját szakmai területük szempontjait és megközelítési módját kell érvényre juttatniuk. Kompetenciájukba nem tartozó témákban is véleményt alkothatnak, tiszteletben tartva az illetékes kollégák szakmai kompetenciáját. A munkában az együttműködés a vezérlő elv. A testületi vita lezárása és a vezetői döntést követően eltérő véleményt nem képviselhetnek. A Társaság vezetésének alapelve a csapatmunka.
Kapcsolattartás a médiával, a sajtónyilatkozatok rendje Sajtó részére nyilatkozatot a MÁV Cargo Zrt. nevében csak az erre feljogosított munkavállaló tehet. A sajtónyilatkozatok során minden nyilatkozónak gondoskodni kell az üzleti titok védelméről, és köteles a Társaság érdekeit tiszteletben tartani, a Társaság jó hírnevét nem csorbítani. A sajtónyilatkozatok rendjére vonatkozó részletes szabályokat vezérigazgatói utasítás tartalmazza.
Vezérigazgatói vezetői értekezlet 6. A munkaszervezet belső tagolása, a működés alapelvei
A napi munkavégzés során a vezérigazgató bevonja az alárendelt vezetőket az ő kompetenciájaként megjelenő hatáskörök gyakorlásába. Ennek fóruma a vezérigazgatói vezetői értekezlet, amely a vezérigazgató munkáját támogató tájékoztató, véleményező, döntés-előkészítő, a végrehajtást koordináló, ellenőrző testület. A vezérigazgatói vezetői értekezletnek, mint testületnek nincs önálló döntési hatásköre. A vezérigazgatói vezetői értekezlet tagjai a vezérigazgató, és az általa meghatározott vezetők.
A munkaszervezet működési elvei és keretei A Társaság munkaszervezetét a vezérigazgató irányítja. A vezérigazgató feladata a társaság külső környezetének, kapcsolatainak proaktív menedzselése, az EU- forrással megvalósítható fejlesztések és a külső kommunikáció irányítása valamint a működés ellenőrzése. A vezérigazgató feladata az üzleti tevékenységek és a kapcsolódó funkciók irányítása.
A vezérigazgatói vezetői értekezlet részletes működési szabályait vezérigazgatói utasítás tartalmazza.
Az egyes szakterületek irányítását elsődlegesen a funkciók szerint elkülönülő feladatkörű vezérigazgatóhelyettesek végzik.
7. Általános működési szabályok A munkavállalókra vonatkozó általános rendelkezések
A funkcionális és szolgáltató tevékenységek (támogató tevékenységek)
A munkavállalók a Munka Törvénykönyvében, a MÁV Cargo Zrt. Kollektív Szerződésében és munkaszerződésükben valamint egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályokban előírt jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése útján a munkaszerződésükben vagy tevékenységi jegyzékükben előírtak, és az ennek keretei között kiadott szóbeli munkáltatói utasítás maradéktalan végrehajtásáért felelősek.
A támogató tevékenységeket végzők feladata a funkcionális stratégiák, továbbá a MÁV Cargo Zrt. irányítását biztosító politikák és rendszerek kialakítása, működtetése. Csoportirányítási funkcionális feladatokat látnak el a vezérigazgató által delegált hatáskörrel a: • belső ellenőrzési • jogi • IT • biztonság, munkavédelem, tűzvédelem • kommunikáció szakterületeit irányító vezetők. Ez az irányítás elsődlegesen stratégiák, politikák kialakításával, továbbá rendszerek, eljárások, szabályok kidolgozásával és betartásuk ellenőrzésével történik.
A vezetőkre vonatkozó általános rendelkezések A vezető állású munkavállalók az általuk irányított szerv, szervezeti egység jelen SZMSZ-ben rögzített feladatainak megvalósítása céljából koordinálják és irányítják az adott szerv, szervezeti egység munkáját a Munka Törvénykönyvében, a MÁV Cargo Zrt. Kollek8
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
A munkáltatói jogkörök gyakorlása
tív Szerződésében a munkáltatót megillető jogok, illetve kötelezettségek részbeni vagy teljes gyakorlása, illetve teljesítése útján, teljes és közvetlen felelősség mellett. A társaság valamennyi vezetői feladatokat ellátó munkavállalója köteles elsődlegesen a társaság stratégiai célkitűzéseinek és éves üzleti tervének megvalósulása érdekében végezni munkáját, valamint irányítani a vezetése alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét.
A munkakörre vonatkozó feladat-, hatáskör és felelősség pontos és egyértelmű meghatározására munkaszerződésben kell rendelkezni, a munkaköri kötelezettségekről munkaköri leírást kell készíteni. Az elkészítésről, illetve a folyamatos karbantartásról a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul gondoskodnia kell, dokumentálható átadás mellett. Az Alapszabálynak és a Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően a MÁV Cargo Zrt-vel munkaviszonyban állók vonatkozásában a munkáltatói jogkört a MÁV Cargo Zrt. vezérigazgatója gyakorolja. A vezérigazgató a munkáltatói jogkör gyakorlását az ezen szabályzatban foglaltak szerint más vezető beosztású munkavállalók részére jogosult átruházni. A vezérigazgató jogosult egyedi intézkedéssel az ezen szabályzat szerinti jogkört megváltoztatni, azt magához vonni, vagy azzal más személyt megbízni. A munkáltatói jogkör gyakorolására vonatkozó részletes szabályokat vezérigazgatói utasítás tartalmazza. A munkáltatói jogok gyakorlása során hatásköri ütközés esetén (pl. vizsgálat, szankció kiszabása) a KSZ előírásai szerint kell eljárni.
Ennek keretében legfontosabb feladatai: • a vezetése alatt álló szervezeti egység(ek) munkájának megszervezése, szükség szerinti szabályozása, szakmai irányítása és ellenőrzése, • a munkavállalók feladatainak általános és operatív meghatározása, munkaköri leírásban vagy munkaköri és tevékenységi jegyzékben való rögzítése, azok kiadása és éves felülvizsgálata, • az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, a vagyon- és tűzbiztonsági szabályok betartása és betartatása, megfelelő munkamegosztás biztosítása, • a feladatköréhez tartozó belső és külső tájékoztatási, valamint egyéb kapcsolattartási kötelezettségek teljesítése, • az üzleti titok megőrzése, megőrzésének biztosítása, • a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok, rendelkezések, utasítások, valamint a bizonylati fegyelem betartása és betartatása, ennek körében kiemelten a Kollektív Szerződés és a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásainak betartása, • az irányítása alá tartozó munkavállalók munkájának folyamatos ellenőrzése, minősítése, értékelése, és a munkavállalók képességeinek fejlesztése, • saját szakmai tudásának folyamatos fejlesztése, • vezetői beosztása megszűnésekor munkakörének a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettek szerinti átadása, • a szervezeti egység tevékenységi körébe tartozó vagy eseti utasítás alapján végzendő feladatok határidőben történő hibamentes és gazdaságos elvégzése, • az egyes szervezeti egységek, illetve munkavállalók között az együttműködés biztosítása, az egymásra épülő feladatok határidőben történő elvégzése érdekében a társasági érdekek maximális biztosítása mellett. A társaság valamennyi vezetői munkakört betöltő munkavállalója munkajogilag, büntetőjogilag, felelős az előírt munkafeladatok körültekintő, megfelelő gondossággal történő elvégzéséért, intézkedéseiért, utasításaiért, ellenőrzési kötelezettségének megfelelő teljesítéséért, valamint mindazokért az intézkedésekért, amelyeket munka-, és hatáskörének megfelelően megtett, illetve megtenni elmulasztott. Anyagi felelősségének körét és mértékét az Mt. és a Kollektív Szerződés határozza meg.
Vezetői munkakör betöltésének főbb szabályai Vezetői munkakört betölteni: • az erre irányuló munkaszerződés kötésével, • érvényes MÁV Cargo munkaszerződés módosításával határozatlan időre lehet. Határozott időre tölthető be a vezetői munkakör: • a vezető munkakör ellátására irányuló megállapodáson alapuló megbízással, • kivételes esetben (vezérigazgatói engedéllyel) munkaszerződés kötésével, illetőleg hatályos munkaszerződés meghosszabbításával, módosításával. A MÁV Cargo Zrt-vel már munkaviszonyban álló munkavállalóval kötött megállapodásnak tartalmaznia kell a megbízás visszavonásának lehetőségét, illetőleg a megbízás időtartamának leteltét követően a munkavállaló munkajogi helyzetével kapcsolatos kérdéseket is (eredeti vagy más munkakörbe helyezés, munkaviszony megszüntetés). A megbízást a megbízó a munkavállaló előzetes, az indokokat tartalmazó és írásbeli értesítését követően vonhatja vissza. A vezetői munkakörök betöltésével kapcsolatos, illetőleg a mérlegelést igénylő ügyek döntésre való előkészítése az illetékes személyügyi tevékenységet ellátó szervek feladata.
9
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
A munkakör átadás-átvétel szabályai
A Társaságnak függetlenül attól, hogy tevékenységeit különböző, esetleg földrajzilag is differenciált szervezeti egységekben folytatja – partnereivel szemben egységes egészként kell fellépnie. Ennek a fellépésnek – bármely egységen keresztül történjen is az – a társasági érdeket kell kifejeznie. A társasági érdek előmozdítása, a társaságon belüli vezetői előírások betartása, végrehajtása az egyes szervezeti egységek részéről koordinatív, összehangolt munkát igényel. Ha az egységek olyan feladatot kapnak, illetve vállalnak, amelyet közösen kell megoldaniuk, vagy amelyek megoldásához többirányú szakértelem szükséges, azt célorientált együttműködésben, az együttműködés általános szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani. A MÁV Cargo Zrt. jelen SZMSZ-ben szabályozott tevékenységeinek együttműködő módon történő végrehajtásáért a leírásokban megnevezett vezetők a felelősek. Amennyiben felelős személy nincs megjelölve, a feladat teljesítésében érdekelt szervezeti egység vezetője.
A vezetői szintű munkavállalók munkaviszonyuk megszűnése vagy más munkakörbe történő helyezésük esetén a munkakörüket átadás-átvételi eljárás keretében kötelesek átadni az új vezetőnek, ha a vezető felmentésével egyidejűleg új vezetőt neveztek ki, vagy bíztak meg. Amennyiben az új vezető kinevezésére vagy megbízására még nem került sor, a munkakör átadás-átvételi eljárás másik résztvevője a szolgálati felettes által meghatározott személy. A munkakör átadás-átvétel során maradéktalanul Þgyelembe kell venni az ügyviteli rendelkezésben foglaltakat. A munkaviszony megszűnését, illetőleg más munkakörbe helyezést tartalmazó munkáltatói intézkedésben vagy közös megegyezésben a munkakör átadásának idejére és körülményeire utalni kell. A munkakör átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a kinevező elé kell terjeszteni jóváhagyásra. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell • az átadás-átvételben szereplő személyeket és az eljárás időpontját, • az átadott munkakörrel kapcsolatos általános jellegű tájékoztatást, • az átadott konkrét ügyek és az azokban teendő intézkedések megnevezését, valamint az azokkal kapcsolatos megjegyzéseket, • egyéb részletes adatokat, körülményeket, az átadóátvevő aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a vezető felmentésének hatályba lépését megelőzően be kell fejezni. A beosztott munkavállalók személyében bekövetkezett változások esetén ezeket a szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a közvetlen szolgálati felettes részére kell jóváhagyásra benyújtani.
A belső együttműködés általános szabályai: • a munkakapcsolatba került dolgozók kötelesek az adott feladat megoldásában öntevékenyen együttműködni és a társasági érdek maximális érvényre juttatása érdekében dolgozni, • a tennivalók meghatározásában olyan megegyezésre kell törekedni, hogy az a feladat sikeres teljesítését biztosítsa, • a megegyezésnek olyan időpontig kell létrejönni, amíg az a feladat végrehajtás határidejét nem veszélyezteti, • az együttműködésben olyan gondossággal kell részt venni, mintha a teljes feladat saját feladat lenne, • a végrehajtás során kötelesek egymásnak a munkatárs által kért információkat megadni, illetve minden olyan információt kérés nélkül is átadni, ami a munkatárs munkáját segítheti, • az együttműködés során kötött szóbeli megállapodásoknak egyenértékűeknek kell lenni az írásban rögzítettekkel, • a közösen hozott határozatokat úgy kell végrehajtani, mintha az közös vezetői utasítás lenne, • amennyiben a végrehajtásban akadályok merülnek fel, kötelesek erről egymást tájékoztatni, új megállapodást kötni és azt az előzőekben rögzített szabályok szerint végrehajtani, • amennyiben az együttműködésre kötelezettek nem tudnak megegyezni, akkor döntésért a közös felső vezetőhöz kell fordulni.
A helyettesítés szabályai A távollévő vagy az adott szerv, szervezeti egység vezetésében akadályozott vezetőt az általa megbízott munkavállaló helyettesíti. Ilyen rendelkezés hiányában a közvetlen szolgálati felettes jogosult a helyettesítő személyének írásban történő megbízással való kijelölésére. Együttműködési kötelezettségek és szabályok A Társaság munkaszervezetének munkavégzésére az általános érvényű meghatározó elv az együttműködési kötelezettség az egyes szervezetek, illetve azok vezetői és munkavállalói között. Amennyiben egyenrangú szervezeti egységek között – a végrehajtást akadályozó – véleményeltérés marad fenn, az ügyet közös előterjesztés kíséretében az egy szinttel feljebb álló közös vezető elé kell utalni döntésre, aki e döntési jogát más vezetőre átruházhatja.
Összeférhetetlenség Döntési hatáskörrel vagy szerződéskötési jogosultsággal felruházott valamennyi munkavállaló köteles bejelenteni saját és Ptk. 685.§ b) pont szerinti közeli hozzátartozójának gazdasági érdekeltségeit (tulajdonosi érdekeltség 10
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Az üzleti titok védelme
gazdasági társaságban, vezető tisztségviselés gazdasági társaságban vagy egyéb jogi személyben). A munkavállaló nem vehet részt olyan döntés meghozatalában vagy szerződés megkötésében, mely döntés vagy szerződés alapján közeli hozzátartozója, vagy gazdasági érdekkörébe tartozó jogi személy válik a Társasággal szemben jogosulttá. Az összeférhetetlenségre vonatkozó részletes szabályokat vezérigazgatói utasítás tartalmazza.
A Társaság valamennyi munkavállalója köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a Társaságra illetve tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. A munkavállaló ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személynek olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a Társaságra vagy más személyre hátrányos következményekkel járna. Az üzleti titok védelmére vonatkozó részletes előírásokat vezérigazgatói utasítás tartalmazza.
11
12
Szombathelyi Regionális igazgatóság
Szolgáltatási központok
Miskolci Regionális igazgatóság
Kombinált fuvarozás
Járm"menedzsment
Szegedi Regionális igazgatóság
Korridormenedzsment
Ügyfélszolgálat
Szállításmenedzsment
Kereskedelem
Értékesítés
Marketing
Kereskedelem és üzemeltetés
Min!ségirányítás
Kommunikáció
Biztonság és védelem
Tul. és bef. kapcsolatok
Jog
Vezérigazgató
Fuvartechnológia
Üzemeltetés
A MÁV Cargo Zrt. szervezeti felépítése
Bevétel-ellen!rzés
Beszerzés-beruházás menedzsment
Pénzügy és követeléskezelés
F!könyvel!ség
Treasury
Pénzügy
Bels! ellen!rzés
Információ technológia
Koordináció
Kontrolling és portfoliókezelés
Humánpartner
Szervezetfejlesztés és képzés
Kompenzáció és humán kontrolling
Személyügy
Munkaügyi kapcsolatok Bels! kommunikáció
Humáner!forrás menedzsment
Portfoliókezelés
Kontrolling
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Feladata: 1. A Társaság tulajdonosával és annak felügyeleti szervével (GKM) rendszeres kapcsolattartás. 2. A MÁV Zrt.-nél a MÁV Cargo Zrt. privatizációjának végrehajtására alapított projekttel történő folyamatos kapcsolattartás, a projekt állásáról rendszeres beszámolás az elnök és a vezérigazgató részére. 3. A Társaság privatizációjának lefolytatásában érintett szereplőkkel, partnerekkel, tanácsadókkal való kapcsolatrendszer kialakítása és működtetése. 4. A privatizáció kapcsán felmerülő elemzési, adatszolgáltatási feladatok koordinálása. 5. Közreműködés a munkavállalói részvényjuttatás rendszerének kialakításában. 6. A privatizáció során a Társaságot érintő feladatok koordinálása. 7. Sikeres privatizáció lebonyolítása után kapcsolattartás az új tulajdonossal.
1. sz. melléklet A MÁV Cargo Zrt Igazgatóságának tagjai: Elnöke: Dióssy Gábor Tagjai: Kozák Tamás Érsek Ákos Dr. Novoth Katalin Kovács Imre Petrilla György Zsoldos Marianna A MÁV Cargo Zrt felügyelő bizottságának tagjai Elnöke: Kende Gábor Tagjai: dr. Erb Szilvia Pál Gábor László Péter
Koordináció
Munkavállalói tagként: Mózes Tibor Zlati Róbert
Célja: A MÁV Cargo Zrt. vezérigazgató munkájának koordinatív támogatása.
2. sz. melléklet
Feladata: 1. A vezérigazgató titkársági munkájának ellátása. 2. Felsővezetői szintű rendezvények szervezése. 3. Jelentések, előterjesztések elemzése, véleményezése. 4. A vezérigazgató által közvetlenül irányított egységek eszközgazdálkodásának, létszám és bérgazdálkodásának, valamint helyiséggazdálkodásának koordinációja. 5. Nemzetközi tevékenységek szervezése, nyilvántartása. 6. Nemzetközi szervezetbeli tagság nyomon követése. 7. Kiutazások szervezése, adminisztrációja. 8. Kapcsolattartás a MÁV Zrt-vel és más szervezetekkel. 9. Mecenatúra és PR célú szponzorálási, támogatási rendszer kialakításában való közreműködés. 10. K+F tevékenység koordinációja. 11. Általános igazgatási feladatok ellátása és ügykezelési szolgáltatások koordinálása. 12. A vállalati utasítási rendszer kialakítása és működtetése, utasítások közzététele, nyilvántartása, utasításokkal kapcsolatos adatszolgáltatás.
Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti egységek leírása Vezérigazgató Célja: A társaság munkaszervezetének irányítása és ellenőrzése az Alapító Okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között, az Alapító és az Igazgatóság döntéseinek megfelelően. Feladata: 1. A társaság képviselete az alapító, a hatóságok és a szakmai és társadalmi partnerek felé. 2. A társaság munkaszervezésének irányítása. 3. A társaság csoportstratégiája kialakításának és megvalósításának irányítása. 4. Teljesítmény és hatékonysági követelmények meghatározása, és azok teljesítésének értékelése. 5. A társaság nemzetközi kapcsolatrendszerének irányítása. 6. Minden olyan feladat irányítása és ellátása, mely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe.
Kommunikáció Célja: A Társasági integrált kommunikációs rendszer külső kommunikációs szegmensének kialakítása és működtetése.
Tulajdonosi és befektetői kapcsolat Célja: A Társaság jelenlegi tulajdonosával és potenciális tulajdonosaival való kapcsolattartás.
Feladata: 1. Csoport szintű kommunikációs stratégia kidolgozása, végrehajtása. 13
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Feladata: 1. Kidolgozza az öt éves stratégiai-, valamint az éves ellenőrzési tervet. 2. Elvégzi a tervezett vizsgálatokat, illetve végrehajtja az ad hoc megbízásokat, amelyekről vizsgálati jelentéseket készít. 3. Megvizsgálja az eljárásrendeket és a folyamatokat annak érdekében, hogy biztosítsa azoknak a MÁV Cargo Zrt. alapelveivel, terveivel és a belső szabályzataival való összhangját. 4. Vizsgálja a vezetői és a folyamatba épített ellenőrzés működését. 5. Elemzi és értékeli a vizsgálatok megállapításaival összefüggésben feltárt kockázati tényezőket, ajánlásokat tesz és összegzi a vizsgált területek észrevételeit. 6. Folyamatosan nyomon követi a külső és belső vizsgálatok ajánlásaira megtett intézkedéseket, valamint a külső felügyeleti szervek és a Felügyelő Bizottság vonatkozó határozatainak végrehajtását. 7. Az ellenőrizhetőség szempontjából, a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség Þgyelembevételével állandó véleményezője a kiadásra kerülő belső szabályzatoknak. 8. Felkérésre tanácsadóként részt vesz az új folyamatok és számítástechnikai rendszerek bevezetésében, a könyvvizsgáló és a felügyeleti szervek vizsgálataiban. 9. Korszerűsíti a belső ellenőrzési módszereket és karbantartja a Belső Ellenőrzési Rendszer Szabályzatait.
2. Társasági szintű, szóvivői feladatok ellátása. 3. Kommunikációs rendszerek, szabályok kidolgozása és működtetése. 4. Külső kommunikáció egységesítésének biztosítása, koordinálása Csoport szinten is. 5. Média kapcsolatok rendszerének kialakítása és működtetése. 6. Mecenatúra és PR célú szponzorálási, támogatási rendszer kialakításában való közreműködés. 7. Társasági szintű rendezvények koordinálása. 8. Társasági PR tevékenység koordinálása. Minőségirányítás Célja: Biztosítani a Társaság minőségirányítási elvárásoknak megfelelő működését. A minőségirányítási tevékenység társasági szintű irányítása, koordinálása, a szolgáltatások minőségének javítása. Feladata: 1. A Társaság egész területén a minőségirányítási rendszerek kiépítése és működtetése. 2. Az árufuvarozás fő folyamatainak minőségirányítási rendszerbe illesztése, a folyamatleírások elkészítésének koordinálása a folyamatokban meghatározott feladatok szétosztása a regionális igazgatóságok minőségirányítási felelősei között, valamint a folyamatok végrehajtásának ellenőrzése. 3. Szakmai támogatást nyújtása a főfolyamatok-támogató folyamatok kapcsolatrendszerének kialakításához, a folyamatokon keresztül a szolgáltatás minőség javításához. 4. A minőségirányítási oktatások irányítása és ellenőrzése, melyek keretében elősegíti a vevői követelményekkel kapcsolatos tudatosságot a társaság minden szintjén. 5. A minőségirányítási belső auditok, esetleg kiegészítő auditok tervezéséről, irányításáról, megszervezéséről és ellenőrzéséről való gondoskodás. 6. Kapcsolattartás külső felekkel, vevőkkel, beszállítókkal a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos ügyekben. 7. A társaság önértékelési szempontrendszerének kidolgozása, az önértékelés előkészítése, végrehajtásának irányítása.
Jog Célja: A MÁV Cargo Zrt. jogi képviseletének ellátása, a társaság törvényes működésének felügyelete, a vállalat tevékenységének jogi támogatása, valamint az árufuvarozási és szállítmányozási szerződéseken alapuló kártérítésekkel kapcsolatos felszólamlások kivizsgálása, elbírálása, vámterhek és vámigazgatási bírságokra vonatkozó ügyek vizsgálata és intézése. Feladata: 1. A társasági működés jogszerűségének folyamatos vizsgálata, és a szükséges intézkedések megtétele. 2. A társasági belső normarendszer jogi kontrollja, jogszabályváltozások átvezetése. 3. Szerződéskötési rendszer jogi felügyelete, szerződéskötések jogi támogatása. 4. A társaság jogi képviselete bíróságok, hatóságok előtt. 5. Peren kívüli megegyezések előkészítése során a MÁV Cargo Csoport érdekeinek érvényesítése. 6. A társaság vezetői fórumainak jogi támogatása. 7. A társaság működésével összefüggő folyamatok, illetve feladatok elvégzéséhez szakértői, jogi szolgáltatás nyújtása, valamint az ebben résztvevő ügyvédi irodák, ügyvédek munkájának irányítása, tevékenységük koordinálása.
Belső ellenőrzés Célja: Védi a MÁV Cargo Zrt. eszközeit, valamint a tulajdonosok érdekeit és hozzájárul a MÁV Cargo Zrt. sikeres működéséhez. Vizsgálja, hogy a MÁV Cargo Zrt. belső kontroll rendszere megfelelően és hatékonyan működike és konstruktív javaslatokat tesz a kontroll rendszer javítása érdekében. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a jelenlegi és a bevezetésre kerülő munkafolyamatok kockázatait. 14
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
5. A végfelhasználók támogatása. 6. Az informatikai szolgáltatások megrendelése, teljesítésének felügyelete. 7. Az informatikai szabályozások elkészítése. 8. Az informatikai biztonság kívánatos szintjének biztosítása.
8. Közreműködés a vállalati utasítási rendszer kialakításában és működtetésében. 9. Társasági jogi és cégbírósági ügyek intézése. 10. Jogszabály értelmezési kérdésekben állásfoglalás a felső vezetés és az egyes szervezeti egységek részére. 11. A belföldi és nemzetközi árufuvarozási szerződésre alapított kártérítési és kötbérkövetelési felszólamlások, valamint szállítmányozói hibából eredő reklamációk kivizsgálása, elbírálása, intézése. 12. A vasúti árufuvarozás során a jogellenesen belföldi forgalomba került vámáruk után Þzetendő vámterhek és vámigazgatási bírságokra vonatkozó ügyek kivizsgálása és intézése. Fellebbezés elkészítése és előterjesztése, indokolt esetben aktív per kezdeményezése a VPOP-val szemben. 13. Az árukárok fuvarozói felelősségbiztosításon alapuló érvényesítése, szolgáltatás ellátására szerződött vállalkozásoknál a tevékenységi körükben felmerült felelősség esetén a kiÞzetett kártérítés tovább terhelése az érintett vállalkozás felé. 14. A kárjegyzőkönyvek feldolgozása, nyilvántartása, kárstatisztikai adatok hálózati szintű nyilvántartása, kimutatások, elemzések összeállítása. 15. A visszkereseti tevékenység ellátása belföldi forgalomban az előírt határidőn belül nem rendezett, nemzetközi forgalomban pedig valamennyi hiányt és fölöst, vagy kártérítési felszólamlás tárgyát képező küldemény vonatkozásában. 16. A nemzetközi árufuvarozási szerződésből eredő kárkiÞzetések esetében egyeztetés a társvasutakkal a felosztásban való részvétel és a határidők vonatkozásában, valamint a kárkiÞzetések AIM szerinti felosztása a fuvarozásban részes vasutak között. 17. A káresemények és vagyonbiztonságot sértő cselekmények kivizsgálása. A kártérítési vizsgálat során feltárt árukezelési mulasztásokról, és egyéb észlelt hiányosságokról, az Üzemeltetés tájékoztatása.
Biztonság és védelem Célja: A MÁV Cargo Zrt. a működéséhez szükséges, a munka-, környezet-, tűzvédelmi törvényekben, jogszabályokban előírt követelményeknek megfeleljen, a meghatározott személyi, tárgyi, és szervezeti feltételekkel rendelkezzen. A Társaság stratégiájára alapozott munka-, környezet-, tűzbiztonsági és vagyonvédelmi stratégia kialakítása, rendkívüli, köz és vagyonbiztonságot sértő események vizsgálati, nyilvántartási, értékelési rendszerének felügyelete, működtetése, ellenőrzése. Feladata: 1. A MÁV Cargo Zrt. tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonsági, vagyonvédelmi igényeinek meghatározása, a MÁV Cargo Csoport stratégiájához igazodó biztonsági, környezetvédelmi politika, balesetvizsgálati, kárelhárítási, tűz-, és munkavédelmi utasítások kidolgozása. 2. Biztonsági, környezeti kockázatok felmérése, elemzése, javaslattétel a kockázatok csökkentésére. 3. Biztonság és védelmi irányítási rendszerek kialakítása, működtetése. 4. A baleseti értesítési és vizsgálati rendszer kialakítása, működtetése. 5. Az üzembiztonsági ellenőrzések végzése, elemzések kidolgozása. 6. Balesetek, tűzesetek és vagyonbiztonságot sértő esetek, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásától előforduló esetek vizsgálati, nyilvántartási, beszámolási és értékelési rendszerének kidolgozása, a rendszerek működtetése. 7. A Társaság biztonsági helyzetének rendszeres elemzése, értékelése, az eredményekről tájékoztatás készítése. 8. Biztonsági és védelmi feladatok Társasági szintű végzése. 9. A titokvédelmi és az adatvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése. 10. A krízis menedzsment működését segítő együttműködés a társaság más szervezeteivel, a társasági szinten a rendkívüli események bekövetkezése esetére szükséges értesítési, valamint riasztási rend kidolgozása, továbbá az ilyen esetekben szükséges főbb intézkedések meghatározása. 11. Vagyonvédelmi ellenőrzési és vizsgálati feladatok társasági szintű szakmai felügyelete és végzése. 12. Kapcsolattartás a tevékenységéhez kapcsolódó hatóságokkal, partnerekkel.
Információ technológia Célja: A társaság IT stratégiájának megalkotása, a stratégiát megvalósító informatikai fejlesztések végrehajtása, az informatikai szolgáltatások igénybevételének menedzselése, a központosított felhasználói feladatok végzése. Feladata: 1. Az informatikai stratégia összeállítása, karbantartása, megvalósítása. 2. Informatikai feladatok, projektek deÞniálása, végrehajtásuk irányítása. 3. Hardver- és szoftverfejlesztések műszaki tartalmának meghatározása illetve jóváhagyása. 4. Az informatikai alkalmazás-portfolió követő-fejlesztéseinek konzisztens végrehajtása. 15
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
9. A MÁV CARGO statisztikai rendszerének kidolgozása, fejlesztése a hatályos jogszabályokhoz igazodva, külső (államigazgatási) és belső (társasági) adatszolgáltatások koordinálása. 10. Időszaki jelentések, kötelező statisztikai adatszolgáltatások készítése a Központi Statisztikai Hivatal, UIC, Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium részére teljesítményi- pénzügyi- és műszaki-gazdasági adatok vonatkozásában.
13. A foglalkozás-egészségügyi feladatellátását biztosító szolgáltatási – és ehhez kapcsolódó egyéb – szerződések menedzselése. 14. Szakmai információs rendszerek működtetése. 15. A környezeti kárelhárításból és haváriákból adódó feladatok tervezése, irányítása. 16. A környezeti állapotot regisztráló mérő és monitoring hálózat Társasági szintű működtetése. 17. Szakmai feladatok megoldását célzó országos és nemzetközi szintű projektek szakmai követelményeinek előkészítése.
Portfóliókezelés
Kontrolling és Portfoliókezelés
Célja: Szabályozza, irányítja a MÁV Cargo Zrt. portfoliókal kapcsolatos tranzakcióinak végrehajtását a MÁV Cargo Csoport vagyonának megőrzés és gyarapítása, valamint a Csoport szinergiák kihasználása érdekében.
Célja: A kontrolling és a portfoliókezelés, -fejlesztés eszközeivel, koncepciók kidolgozásával, szabályzatok kiadásával, rendszerek működtetésével irányítja a MÁV Cargo Csoport eredménycéljainak teljesülését, tervezési beszámolási folyamatait, továbbá a társaságok vagyonának megőrzését, gyarapítását és a portfoliókkal kapcsolatos tranzakciókat. Projektmenedzsment feladatok ellátásával biztosítja a stratégiai akciók megvalósulását.
Feladata: 1. A társaságok megszüntetésére, átalakítására, egyesülésére, beolvadására, szétválására, törzstőkéjének felemelésére illetve leszállítására vonatkozó javaslatok kidolgozása. 2. Portfoliófejlesztés, a MÁV Cargo Csoporthoz tartozó portfolió társaságainak tulajdoni jogviszonyaival, a működési szinergiákkal kapcsolatos koncepció kidolgozása. 3. A MÁV Cargo Csoporthoz tartozó portfolió társaságainak tulajdoni jogviszonyaival, a működési szinergiákkal kapcsolatos koncepcióját kialakítja, javaslatot készít elő a leányvállalatokra alkalmazandó stratégiai és üzletpolitikai alapelvekben, programokban, annak végrehajtását ellenőrzi. az üzletpolitikai szempontok betartatása érdekében. 4. Cégalapítás, belépés, üzletrész vagy társaság értékesítés döntés előkészítése, lebonyolítása, üzleti érték meghatározása, tenderdokumentáció (felhívás, kiírás, részletes tájékoztató) elkészítése. 5. A MÁV Cargo Zrt. tulajdonú gazdasági társaságok mögöttes felelősségvállalására tagi kölcsönök, hitelek engedélyezésre vonatkozó döntés-előkészítés, a döntés alapján alapító intézkedés végrehajtása. 6. A MÁV Cargo Zrt. tulajdonú gazdasági társaságokban a tulajdonosi intézkedések kezdeményezése. 7. Érdekeltségek cégjogi ügyeinek intézése, ezzel kapcsolatos dokumentumok, okiratok, szerződések nyilvántartása. 8. A társaságokkal kapcsolatos teljeskörű információs adatbázis felállítása, a társterületek információval történő kiszolgálása. 9. FB, közgyűlési, taggyűlési meghatalmazások, mandátumok kiadása. 10. A tulajdonosi képviselői rendszer, működtetése. A tulajdonosi képviselők rendszeres beszámoltatása.
Kontrolling: Célja: Szabályozza, irányítja és működteti a MÁV Cargo Csoport tervezési és beszámolási rendszerét, információkat szolgáltat és visszacsatol a szervezeti egységeknek gazdálkodási kérdésekben a Csoport stratégiai céljainak teljesülése érdekében. Szabályozza és irányítja a statisztikai adatszolgáltatást. Feladata: 1. A MÁV Cargo Csoport kontrolling rendszerének és politikájának kialakítása, irányítása és működtetése, a MÁV Cargo Csoport eredmény céljainak teljesülése érdekében. 2. A középtávú üzleti tervek és az éven belüli várható előrejelzések peremfeltételeinek, premisszáinak koordinált kialakítása és kiadása. 3. A MÁV Cargo Csoport középtávú és éves operatív tervének összehangolt kialakítása és előterjesztése. 4. A MÁV Cargo szintű üzleti és éves tervezés módszerének és eljárásrendjének kialakítása és működtetése. 5. A MÁV Cargo csoport beszámolási rendszerének kialakítása és működtetése. 6. A teljesítményegység szintű üzleti elemzési rendszerek kialakítása, működtetése. 7. A MÁV Cargo Zrt. részesedésű társaságok mérlegeinek, eredmény-kimutatásainak elemzése, csoport szintű beszámolók készítése. 8. Célrendszer (BSC), teljesítménykövetelmények meghatározása, lebontása és közvetítése a szervezeti egységek felé, célrendszer teljesítésének monitoringja. 16
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Feladata: 1. Piaci, üzletszerzési, üzletkötési tevékenység végzése a fuvarpiaci részesedés fenntartása, illetve bővítésének szem előtt tartásával. 2. A felmerülő fuvarfeladatok ellátásának gazdaságos megszervezése és operatív lebonyolítása. 3. A fuvarozási feladatok lebonyolítása érdekében alvállalkozói szolgáltatások beszerzése. 4. A MÁV Cargo csoport szolgáltatásainak értékesítése és folyamatos fejlesztése a kocsirakományú ill. kombinált fuvarozás valamint egyéb logisztikai tevékenységek területén a vállalat stratégiai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. 5. Leányvállalatok munkájának csoportszintű szakmai koordinációja és szervezése a szinergiák kihasználásának érdekében kocsirakományú, illetve kombinált árufuvarozás területén. 6. Kereskedelmi és üzemeltetési projektek koordinálása csoport szinten, annak érdekében, hogy a MÁV Cargo csoport partnereinek a logisztikai értéklánc minden területét lefedő szolgáltatást tudjon nyújtani. 7. MÁV Cargo csoport szintű „Sales Board” rendszer kialakítása és működtetése.
Forrásallokáció és Projekt menedzsment Célja: A MÁV Cargo Zrt. üzleti stratégia alkotásának összehangolása, stratégiai programkoordináció, valamint projektmenedzsment feladatok ellátása, egyedi projektek támogatása, a forrásallokációs folyamatok szabályozása, irányítása. Feladata: 1. A vezérigazgató által irányított stratégia alkotás és megvalósítás, folyamatos aktualizálása. 2. A stratégiai akciók szervezetek közötti összhangjának megteremtése, stratégiai opciók meghatározása, stratégiai akciók és projektek számbavétele, műszaki megvalósíthatóságának vizsgálata 3. A stratégiai célrendszer kidolgozása és közvetítése a társaság egységei felé. 4. A fejlesztési javaslatok stratégiai megfeleltetése. 5. Központi irányítású projektek generálása, tervezése, kockázatelemzése és folyamatos monitoringja. 6. Projektek vezetése és dokumentálása. 7. Felső szintű programmenedzselési feladatok (tervezés és megvalósítás kontrollja). 8. Egyedi projekttervezés és projektmenedzsment támogatása. 9. Projektek közötti konzisztencia biztosítása. 10. Forrásallokációs folyamatok, beruházási döntés előkészítési számítások szabályozása, irányítása. 11. Projekt kontrolling rendszer, projekt utóértékelési rendszer kialakítása és működtetése. 12. Középtávú előrejelzések, hatékonyságjavító és/ vagy költségcsökkentésre vonatkozó javaslatok kidolgozása. 13. Pályázati források kezelése, pályázatírás koordinálása. 14. Közreműködés a csoportstratégia megalkotásában, döntés előkészítő folyamatokban, a stratégiai célokhoz illeszkedő fejlesztési és költség projekt tervek koordinált kialakítása, üzleti tervbe illesztése, a megvalósítás nyomon követése. 15. Üzlet- és eszközfejlesztési koncepciók, tervek, elemzések készítése, javaslatok kidolgozása. 16. A pénzügyi teljesítményekre vonatkozó és a folyamatok kulcsteljesítmény mutatóin alapuló benchmarking tevékenység koordinálása.
Kereskedelem Célja: A Kereskedelem feladata a MÁV Cargo Zrt. tranzit, export, import és belföldi, konvencionális és kombinált forgalomban a fuvarozás értékesítése, értékesítési stratégia kialakítása a Marketing szervezettel együttműködésben, a és Cargo leányvállalatainak bevonásával. Folyamatos kommunikáció az ügyfelekkel és a MÁV Cargo Zrt.-n belüli szervezetekkel. A Kereskedelem célja a MÁV Cargo Zrt. piaci pozíciójának megerősítése az erős versenyhelyzettel jellemezhető fuvarpiacon. Feladata: 1. Díjszabási irányelvek kialakítása, köteléki és kivételes díjszabások elkészítése, 2. Tranzit, export, import, és belföldi forgalomban termékcsoportonként versenyképes árak kialakítása, tarifa meghatározása, árképzés, áralkalmazás előkészítése a piaci versenyhelyzet valamint az üzleti eredményesség alapján, 3. Konvencionális és kombinált forgalom menedzselése belföldön és nemzetközi szinten, valamennyi forgalomban. 4. A fuvaroztatói igények ismeretében a menetrendi igények megfogalmazásában való közreműködés az Üzemeltetéssel, 5. Szállítmányozás szervezése, szükség esetén bevonva a vevő igényeit legjobb minőségben kielégítő, logisztikai, szállítmányozási tevékenységet végző céget. Komplex logisztikai szolgáltatások értékesítése, szervezése, versenyképesség javítása.
Kereskedelem és üzemeltetés Célja: A vasúti árufuvarozási-, szállítmányozási-, logisztikai- és a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások kereskedelmi és üzemeltetési feladatinak irányítása, összehangolása MÁV Cargo csoport szinten.
17
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
kivételes díjszabások elkészítése, ügyvitele, meghatalmazotti megállapodás elkészítése a társvasutakkal. 7. Szállítmányozás szervezése, szükség esetén bevonva a vevő igényeit legjobb minőségben kielégítő, elsősorban a portfolióba tartozó logisztikai, szállítmányozói tevékenységet végző cégek bevonásával komplex logisztikai szolgáltatások értékesítése, eredményesség javítása. 8. Vonatrendszerek kialakítása a piaci igények, az áruáramlatok és az üzleti eredményesség Þgyelembevételével. Idegen vasutak hálózatára kiterjedő logisztikai szolgáltatások kialakítása, értékesítése. 9. Fuvarpiaci információk, ügyfelekkel kapcsolatos információk szolgáltatása a szakmai felettesek részére. Fuvarszerző projektek kidolgozása, komplex logisztikai szolgáltatások szervezése, értékesítése, hálózati szintű projektek kialakítása, értékesítése a területi munkatársak bevonásával. 10. A megkötött megállapodások és kiadott árajánlatok elektronikus rögzítéshez történő előkészítése, a rögzítés ellenőrzése, E-kedvezmény alkalmazása. 11. A számlázás minőségének, a számlában szereplő, fuvardíjra vonatkozó adatok helyességének ellenőrzése. 12. Javaslattétel a MÁV Cargo Zrt. stratégiájának kialakításához. 13. A megszerzett üzletek lebonyolításához szükséges, értékesítéssel kapcsolatos szabályzatok és végrehajtási utasítások kiadása. 14. A Regionális Igazgatóságok értékesítési munkájának irányítása, ellenőrzése, a hálózaton dolgozó értékesítők tevékenységének koordinálása.
6. Idegen vasutak hálózatára kiterjedő logisztikai szolgáltatások kialakítása, értékesítése. Az árufuvarozáshoz kapcsolódó mellékdíjak (rakhely- és raktárbérleti díjak, átrakási díjak) megállapítása és közvetítése. 7. A megállapodásokhoz, szerződésekhez kapcsolódó Þzetési feltételek megállapítása, partnerekkel történő letárgyalása, egyeztetés a pénzügyi szervezettel. 8. A MÁV Cargo Csoport külföldi képviseletei kereskedelmi szakmai munkájának irányítása, ellenőrzése. 9. Kapcsolattartás a kiemelt ügyfelekkel, a vasúti központi és területi üzemirányítással, árufuvarozási vezetőkkel, a MÁV Cargo Csoport tagjaival. 10. A megkötött megállapodások megfelelő formában történő rögzítésre való előkészítése és elektronikus rögzítése, a zavartalan számlázások biztosítása céljából. A számlázás minőségének, a számlában szereplő, fuvardíjra vonatkozó adatok helyességének vonatkozó utasítások szerinti ellenőrzése, döntés a folyamatok kialakításáról. Értékesítés Célja: Az értékesítés feladata a MÁV Cargo Zrt. export, import és belföldi viszonylatú kocsirakományú küldeményeire vonatkozó megállapodás-állomány előkészítése és megkötése, annak érdekében, hogy a MÁV Cargo Zrt. eredményes működése biztosított legyen. Ezt a célt a közúti és a magánvasúti konkurenciával szemben a régi fuvarok megtartására, és új üzletek megszerzésére kialakított projektekkel, a szolgáltatások színvonalának emelésére tett kezdeményezésekkel, a piaci változásokra történő érzékeny reagálásokkal kell elérni. Feladata továbbá a különféle kereskedelmi megállapodások megkötése a MÁV Cargo Zrt. stratégiájának teljesítése, és az üzleti tervében szereplő bevétel és eredmény biztosítása érdekében.
Ügyfélszolgálat Célja: Az Ügyfélszolgálat elsődleges céljai közé tartoznak az ügyfél-megelégedés elérését szolgáló árufuvarozás szolgáltatások egységes kialakítása, fejlesztése és értékesítésének hálózati szintű elősegítése. Mindez a szolgáltatások kereskedelmi koordinálásán, ügyfélszolgálati rendszerének megvalósításán és fenntartásán túlmenően magában foglalja a fuvaroztató partnerek felé a magasabb szintű, elektronikus adatcsere-rendszer menedzselését, továbbá a kiemelt ügyfelekkel, a logisztikai szolgáltató központokkal, valamint a magánvasutakkal történő ügyfélkapcsolat fenntartását is.
Feladata: 1. A belföldi, export, import kocsirakományú forgalomban a MÁV Cargo Zrt. szolgáltatásainak értékesítése. 2. Folyamatos piackutatás, ezeken alapuló termékfejlesztés, termékmenedzselés, versenytárselemzés, a konkurens fuvarozók és fuvarozási útvonalak vizsgálata. 3. Versenyképes árak kialakítása a piaci környezet, a vevői igények és az üzleti eredményesség alapján, fuvardíjajánlatok kiadása, megállapodások megkötése, valamint leszámolásra történő előkészítése. 4. Direkt és indirekt értékesítési csatornák kiépítése, a meglévők bővítése, értékesítés ösztönzés. 5. Közös értékesítés, beleértve a meghatalmazotti megállapodásokat a különféle vasútvállalatokkal, belföldi, illetve külföldi fuvaroztató partnerekkel, és egyéb, többek között logisztikai szolgáltatókkal. 6. Javaslattétel a belföldi, export-import, forgalmak üzletpolitikai, illetőleg árképzési feltételeire, elszámolási elveinek kidolgozása, díjszabási irányelvek kialakítása,
Feladata: 1. A „Key Account” rendszer működtetése. Kiemelt vevők körében vevőelégedettség mérése, elemzése, szolgáltatásunk vizsgálata, értékelése, ügyfél értékelése, folyamatba történő beavatkozás, szoros kapcsolat kiépítése a nagyvevői értékesítési, szállítmányozási és vasútüzemi részlegével, a vasúti központi és területi üzemirányítással, árufuvarozási vezetőkkel. Kijelölt „Key Account” menedzserek munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése. 2. A Key Account cégek vonatkozásában a forgalmi áramlatok, előrejelzések vizsgálata, piackutatás, környe18
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Kombinált fuvarozás
zet elemzés, vállalati előnyök (erősségek), hátrányok (gyengeségek) elemzése a jelenlegi és jövőbeni versenytársakhoz képest. 3. A fuvarozás lebonyolítása során fuvaroztatói oldalon felmerülő panaszok és problémák kezelése, az ügyfelek teljes körű informálása és kiszolgálása, a díjszabási irányelvek kialakítása. 4. A papíralapon kiadott árajánlatok megfelelő formában történő elektronikus rögzítésének kialakítása és felügyelete a zavartalan számlázások biztosítása céljából. 5. MÁV Cargo értékesítéssel/fuvarozással kapcsolatos informatikai rendszereinek fejlesztésének koordinálása, értékesítésének stratégiai kialakítása (E-fuvarokmány, E-kedvezmény, E-Freight). 6. Ügyféligények, piaci információk, szabályozással, működéssel kapcsolatos igények monitoringja és közvetítése az Üzemeltetés felé. 7. Versenytárselemzés, a konkurens fuvarozók és fuvarozási útvonalak vizsgálata. Vevői igények megismerése folyamatos Þgyelemmel kísérése, ezeken alapuló termékfejlesztés, termékmenedzselés, költségprojektek előkészítése. Vevőelégedettség mérése, értékesítési tevékenység elemzése, szolgáltató és szolgáltatási színvonal mérése, ügyfelek értékelése, visszacsatolások végzése, javaslatadás a folyamat javítására. 8. A vonatprojekt-menedzseléssel kapcsolatos ügyfélszolgálati munka irányítása az irányvonatok problémamentes továbbításában való részvétellel, az ügyfelek elégedettségének növelése érdekében. 9. Fuvarpiaci információk, ügyfelekkel kapcsolatos információk szolgáltatása a szolgáltatási szakértők és a szakmai felettesek részére. Fuvarszerző projektek kidolgozása, komplex logisztikai szolgáltatások szervezése, értékesítése, hálózati szintű projektek kialakítása, értékesítése a területi munkatársak bevonásával. 10. Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos belső szabályzások, elvi ügyek menedzselése és döntésre való előkészítése a végrehajtási utasítások kidolgozása és érvényesítése céljából. 11. Az ügyfelek és a MÁV Cargo elvárásait és igényeit egyaránt tükröző új szolgáltatások meghatározása, kidolgozása. 12. Koordináció és közreműködés a tulajdonosi (GKMMÁV Zrt.) érdekegyeztetések során a záhonyi vasút-logisztikai tevékenységek vonatkozásában. 13. A nyújtott szolgáltatás ellenértékének megállapítása útján az együttműködés részleteinek megfogalmazása és kidolgozása az együttműködési szándékot jelző hazai és külföldi magánvasutakkal, tárgyalások előkészítése és lefolytatása a társ szervezetek bevonásával. 14. A Logisztikai Szolgáltató Központok és egyéb logisztikai projektek megvalósítása érdekében létrejött vállalkozások esetében – az üzletág eredményességének növelése érdekében – közreműködik a projekt-menedzsment, illetve a portfoliókezelő szervezeti egységekkel az ügyrendjéhez kapcsolódó feladatok megoldásában.
Célja: Kombináltfuvarozási teljesítmények értékesítése kísért (Ro-La) és kíséretlen zártvonatos, és kíséretlen egyedi forgalomban; belföldi és nemzetközi export, import, tranzit irányokon. Feladata: 1. Vevői igények alapján és a fuvarpiac alakulásának Þgyelembe vételével vasúti árufuvarozási szolgáltatások értékesítése kísért- (Ro–La), kíséretlen zártvonati, egyedi kíséretlen forgalomban az üzleti eredményesség alapján, fuvardíjajánlatok kiadásával, szerződéskötéssel és leszámolásra történő előkészítéssel. 2. A vevői igények megismerése és Þgyelemmel kísérése alapján folyamatos termékfejlesztés és termékmenedzselés, a fuvarpiac alakulásának elemzése, értékelése, versenytárselemzés, a konkurens fuvarozók és fuvarozási útvonalak vizsgálata. 3. Kombináltfuvarozási statisztikák, tonna és bevétel tervek készítése. 4. Szolgáltatások értékesítése, direkt és indirekt csatornák kiépítésével és a meglévők bővítésével. 5. Közös értékesítés a társvasutakkal, kapcsolattartás a belföldi és külföldi fuvaroztató partnerekkel. 6. Szállítmányozás szervezése, szükség esetén bevonva a vevő igényeit legjobb minőségben kielégítő logisztikai, szállítmányozói és egyéb vasúti árufuvarozási szolgáltatást végző portfolióba tartozó céget komplex logisztikai szolgáltatások értékesítése és az eredményesség javítása céljából. 7. Vonatprojektek kialakítása a piaci igényeknek és a nemzetközi áruáramlatoknak megfelelően, az idegen vasutak hálózatára történő kiterjesztésével. 8. A kombináltfuvarozási forgalomban közlekedő zártvonatok megállapodás szerinti közlekedésének koordinálása a társszakszolgálatokkal közösen belső szabályzatok és utasítások alapján. 9. Üzleti tárgyalások folytatása belföldi és külföldi fuvaroztató és vasúti partnerekkel forgalomszerzés és bevételnövelés céljából. 10. A megkötött kereskedelmi megállapodások és kiadott árajánlatok elektronikus rögzítéshez történő előkészítése és ellenőrzése. 11. A számlázás minőségének és a számlában szereplő, fuvardíjra vonatkozó adatok helyességének ellenőrzése az elektronikus rögzítés során. Korridormenedzsment Célja: A MÁV Cargo eredményes működése érdekében a piaci részesedés növelése az európai liberalizált árufuvarozási piacon, a nemzetközi értékesítési szegmensben.
19
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Feladata: 1. A belföldi és nemzetközi vasúti árufuvarozást meghatározó jogszabályok ügyvitele, valamint az árufuvarozási, a fuvarozáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatási munkafolyamatokat szabályozó nemzetközi utasítások honosítása, a belföldi utasítások elkészítése, ügyvitele, az árufuvarozási technológiát meghatározó rendelkezések, végrehajtási utasítások elkészítése, az előírások érvényesítése a végrehajtásban. 2. Vasúti határátmeneti árufuvarozási megállapodások és szabályok elkészítése. 3. Közreműködés a Hálózat-hozzáférési szerződés előkészítésében, a szerződésben meghatározottak érvényesítése. A pályavasúti alap-, mellék-, járulékos-, és kiegészítő szolgáltatásokra az igények meghatározása, megrendelése, a teljesítések kiértékelése, igazolása. A tehervonati közlekedés, a rakodóhelyek kiszolgálásának szervezése, irányítása. 4. Vontatási igények meghatározása, saját vontatójárművek gazdaságos üzemeltetése, vontatási szolgáltatásra vonatkozó szerződések előkészítésében való közreműködés, a szerződésekkel kapcsolatos feladatok ellátása. 5. Teherkocsik, árufuvarozási rakodógépek, egyéb tárgyi eszközök működtetése műszaki felügyelete, karbantartási elveinek meghatározása, nyilvántartási rendszerének kialakítása. Műszaki kocsiszolgálat, kocsi vizsgálói tevékenység ellátásának irányítása. 6. Teherkocsi- és rakszer-gazdálkodás, a fuvarfeladatok ellátásához szükséges kocsik operatív rendelkezésre állásának biztosítása. 7. Közreműködés KBT kötelezettség alá eső pályázatok szakmai tartalmának meghatározásában. 8. Szakmai képzés tartalmának és a szakvizsga-követelmények meghatározása, vizsgáztatás.
Feladata: 1. Az Európai Korridoroknak megfelelő értékesítési hálózat kialakítása és működtetése. 2. A nemzetközi értékesítési kapcsolatrendszer fejlesztése, a külföldi partnerhálózat gondozása valamint a piaci pozíció javítása érdekében újabb kapcsolatok kezdeményezése. A MÁV Cargo érdekeinek képviselete a nemzetközi díjszabások kialakítására irányuló tárgyalásokon. 3. A nemzetközi vevői igények megismerése, folyamatos Þgyelemmel kísérése, ezeken alapuló termékfejlesztés és termékmenedzselés. 4. A tranzit forgalmak üzletpolitikai, illetőleg árképzési feltételeinek kialakítása, valamint a katonai küldemények díjszabási feltételeinek meghatározása. A nemzetközi elszámolási elvek rendszerének kidolgozása, díjszabási irányelvek kialakítása, köteléki díjszabások elkészítése. 5. Az eredményesség és a fedezetek növelése érdekében forgalomelemzések és értékelések készítése, a költségek csökkentését célzó akciók kidolgozása, különös tekintettel vonatprojektek megvalósítására. 6. A MÁV Cargo csoport szinergiáinak kihasználása érdekében a Társaság portfoliójába tartozó cégek bevonásával, komplex logisztikai szolgáltatások értékesítése a nemzetközi fuvarpiacon. A redundáns folyamatok megszüntetése a költségek csökkentése érdekében a szállítmányozás szervezésének összehangolásával a MÁV Cargo csoportban. 7. Szolgáltatások értékesítése, direkt és indirekt értékesítési csatornák kiépítése, a jelenlegi értékesítési módszerek fejlesztése. 8. Irányvonat rendszerek kialakítása a piaci igényeknek és az áruáramlatoknak megfelelően. 9. Versenyképes árak kialakítása a piaci környezet, a vevői igények és az üzleti eredményesség alapján, fuvardíjajánlatok kiadása, megállapodások megkötése, valamint leszámolásra történő előkészítése. 10. A fuvarozás lebonyolítása során fuvaroztatói oldalon felmerülő panaszok és problémák kezelése, a külföldi ügyfelek teljes körű informálása és kiszolgálása. 11. A megkötött megállapodások és kiadott árajánlatok elektronikus rögzítéshez történő előkészítése, a rögzítés ellenőrzése, E-Kedvezmény alkalmazása 12. A számlázás minőségének, a számlában szereplő, fuvardíjra vonatkozó adatok helyességének ellenőriztetése
Fuvartechnológia Célja: A nemzetközi egyezményekben, megállapodásokban és a belföldi jogszabályokban, hatósági előírásokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően az árufuvarozási technológia munkafolyamatainak szabályozása, vámeljárással kapcsolatos ügyek intézése. Feladata: 1. A MÁV Cargo Zrt. Árufuvarozási Üzletszabályzatának és mellékleteinek ügyvitele, a módosítások szerkesztése, a jóváhagyásra történő előterjesztés elkészítése a MÁV Cargo Zrt. Közgyűléséhez, és a Vasúti Hivatalhoz. 2. A belföldi vasúti árufuvarozás technológiai munkafolyamatait szabályozó utasítások szerkesztése, az általánostól eltérő szolgáltatások szabályozása és a végrehajtó tevékenység szakmai irányítása, felügyelete. Az árupénztári el- és leszámolások, pénztárellenőrzések, kártérítési és visszkereseti tevékenység elvi szabályozása, szakmai
Üzemeltetés Célja: A fuvarozáshoz szükséges eszközök, erőforrások rendelkezésre állásának biztosítása, az eszközök, erőforrások gazdaságos működtetése a feladatok ellátásához szükséges pályavasúti szolgáltatások szervezése, az árufuvarozási munkafolyamatok szabályozása, irányítása. 20
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Szállításmenedzsment
irányítása, felügyelete. Az egyedi eljárások szabályainak meghatározása, a végrehajtás felügyelete. Áruforgalmi korlátozások kezelése, nemzetközi egyfuvarleveles engedélyek kiadása. 3. Az árufuvarozási szerződéseket és a munkafolyamatokat szabályozó nemzetközi egyezmények, utasítások, kézikönyvek (CIM, SZMGSZ, GTM – CIT, GLV – CIM, GLW – CIM, GLV – CIM kombi, GLV – CIM/ SZMGSZ, SZMGSZ Szolgálati utasítás, AIM, DIUM, NHM) ügyvitele, honosítása, részvétel a fejlesztésükben, és az aktualizálásban. 4. Közreműködés a vasúti határátmeneti megállapodások és technológiák előkészítésében. 5. Sajátcélú vasúti pályahálózatokon (iparvágányokon) végzett árufuvarozási tevékenységek szabályozása. A Szolgáltatási szerződések teljesítésének technológiai felügyelete. Más vasútvállalatokkal a Szolgáltatási szerződésekhez szükséges egyeztetések szervezése. 6. A veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó belföldi és nemzetközi szabályzatok (RID, SZMGSZ 2. melléklet) ügyvitele, belföldi és nemzetközi forgalomban a Meldungokkal kapcsolatos feladatok szervezése irányítása, részvétel a veszélyes áruk fuvarozása közben előforduló rendkívüli események vizsgálatában. 7. Más vasútvállalatokkal kapcsolatos együttműködési szabályok kidolgozása. 8. A szállítmányozási- és vámszolgáltatásokkal, vámügynöki feladatokkal kapcsolatos szabályozási, irányítási feladatok ellátása, a szolgáltatások értékesítése, a megbízási szerződések megkötése, a végrehajtás hálózati szervezése, irányítása és ellenőrzése. 9. Vámjogi, vámtarifa rendelkezések végrehajtásának felügyelete, vámtechnológiák szabályozása. 10. Hatósági (VPOP, HOP, állat- és növény-egészségügyi hatóságok) koordináció megvalósítása, a MÁV Cargo Zrt. érdekeinek érvényesítése 11. Vasúti határátmeneti megállapodások és technológiák előkészítése, a megállapodások teljesülésének időszakos kiértékelése. 12. Nemzetközi szervezetekben, tárgyalásokon – feladatkörébe utalt ügyekben – a társaság képviselete. 13. Intézkedés a jogi szervezet által végzett, káreseményekre és vagyonbiztonságot sértő cselekményekre vonatkozó vizsgálatok során feltárt árukezelési mulasztások és egyéb észlelt hiányosságok megszüntetésére. 14. Az üzemeltetés és a régiók szakmai képzési igényeinek, a képzések tartalmának és a szakvizsga-követelmények meghatározása, vizsgáztatás, vizsgabiztosok, oktatók szakmai irányítása. A képzési feladatok koordinálása (Képzési utasítás szakmai tartalmának meghatározása, a humánszervezet által szervezett szakmai képzésekhez az előadók, vizsgaelnökök kijelölése, szakmai anyagok átadása képzési programok elkészítéséhez stb.) a humánszervezettel.
Célja: A pályavasúti és vontatási szolgáltatások igénybevételének irányítása, saját vontatójárművek üzemeltetésének, a mozdonyszemélyzet foglalkoztatásának szervezése, a kapcsolódó tevékenységek és az áruvédelmi szolgáltatások szervezése. Feladata: 1. Hálózati és nemzetközi tehervonat közlekedési igények felmérése, a tehervonati közlekedés tervezése, szervezése, az árufuvarozási technológia megvalósulásának biztosítása. Közreműködés a vonatforgalmi tervezés és módosítás előkészítésében. 2. A Hálózat-hozzáférési szerződés előkészítése, a szerződésben meghatározottak érvényesítése. Éves menetrendhez kapcsolódó menetvonal igények meghatározása, megrendelése, menetvonal-gazdálkodás. Piaci igények alapján eseti menetvonalak megrendelése. Pályavasúti alap-, mellék-, járulékos-, és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó igények hálózati szintű felmérése, a szolgáltatások tervezése, megrendelése, a szolgáltatások kiértékelése, elemzése, a Regionális Igazgatóságok által jóváhagyott teljesítmények igazolása. 3. Közreműködés a vasúti határátmeneti megállapodások és technológiák előkészítésében. 4. Közreműködés az elegytovábbítási rend, az állomási rakodóhely és iparvágány kiszolgálási rend jóváhagyásában, a saját célú pályahálózatra vonatkozó Kiszolgálási szerződés előkészítésében. 5. A MÁV Cargo Zrt. érdekeire tekintettel a hálózatot érintő többlet tehervonatok meghatározása az operatív megrendelés irányítása, illetve a bevezetett tehervonatok operatív lemondása. 6. Elegytorlódás, vontatójármű hiány stb. esetén, hálózati szinten a tehervonat továbbítás sorrendjének meghatározása. 7. A MÁV Cargo vonatok közlekedésének, a kiemelt tehervonatok menetrendszerű közlekedésének, a határátmenetek forgalmának, technológiai folyamatainak felügyelete. Zavarok esetén a szükséges intézkedések megtétele, a vonatok közlekedtetési sorrendjének meghatározása. 8. Éves menetrendhez kapcsolódó vontatási igények meghatározása, a saját vontatójármű kapacitást meghaladó igények esetén a vontatás-szolgáltatási KBT eljárások szakmai szintű előkészítése, a szolgáltatások megrendelése, eseti menetvonalakhoz kapcsolódó vontatójármű megrendelése, a szolgáltatások kiértékelése, elemzése, a Regionális Igazgatóságok által jóváhagyott teljesítmények igazolása. 9. Vontatójármű koncepció kidolgozása, a mozdony és mozdonyszemélyzet gazdaságos felhasználásának szervezése, irányítása, ellenőrzése. 10. A mozdonyfordulók hálózati technológiájának kidolgozása, a mozdonyok hálózati elosztásának felügyele21
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Feladata: 1. Nemzetközi (RIV, PPV stb.) kocsi-használati szabályozások ügyvitele, honosítása, a belföldi kocsi-használati szabályok elkészítése, az előírásoknak megfelelő munkavégzés irányítása szervezése. 2. A társaság kocsiparkjába történő be-, illetve kisorolások ügyvitele, hatósági ügyeinek intézése, a műszaki felülvizsgálatok elvégzése, teherkocsi-pályaszámok kiadása, besorolási díjról a számlák előkészítése. 3. Teherkocsik bérbevétele, bérbeadása, szerződések ügyvitele, a bérleti díjak rendezése. 4. A MÁV EUR rakodólap gyártás, javítás engedélyezése, raklap minősítési tevékenység irányítása, szervezése. 5. Operatív tevékenység keretében a fuvaroztatói igények kielégítésének biztosítása, Külföldi üzembentartók diszponálásainak fogadása, a teherkocsik rendelkezésre bocsátásának intézése, kocsikisegítés, a társaság tulajdonában lévő teherkocsik külföldi diszponálása. 6. Teherkocsi gyártási dokumentációk jóváhagyása, fenntartási munkák műszaki tartalmának meghatározása, javítási technológiák és normák felülvizsgálata. A járműjavítói és egyéb karbantartási keretszerződések megkötése, a megrendelési és az átvételi tevékenységek felügyelete, irányítása. 7. Teherkocsi karbantartási stratégia elveinek meghatározása. A teherkocsik fővizsgára történő intézése, a teherkocsik futójavításának felügyelete, a sorrendiség meghatározása, műhelyek leterhelésének Þgyelemmel kísérése, esetleges átcsoportosítás intézése. Teherkocsi tisztítás szervezése, megrendelése, lebonyolítása. 8. Idegen vasút tulajdonát képező teherszállító járművek műszaki ügyeinek intézése a MÁV hálózatán, javítási számláinak készítése. Súlyosan sérült) javításos teherkocsik belföldi és nemzetközi ügyeinek intézése. A társaság tulajdonában lévő, külföldön sérült kocsik javításához az alkatrészek küldésének szervezése, az alkatrészekkel kapcsolatos nemzetközi elszámolások elkészítése, rendezése. 9. A Rakodási szabályok ügyvitele, honosítása, az alkalmazás felügyelete. 10. Teherkocsik, árufuvarozási rakodógépek, egyéb tárgyi eszközök nyilvántartása, hatósági ügyeinek intézése, karbantartási elveinek kidolgozása. 11. Baleseti, készenléti szolgálta működtetése. Balesetek, rendkívüli események bekövetkezésekor a helyszíni vizsgálat végzése, vagy a vizsgálatban részvétel, a küldemények átrakásához szükséges eszközök, járművek soron kívüli biztosítása, részvétel a balesetek elhárításában. 12. Veszélyes áruk fuvarozásának felügyelete, rendkívüli események kezelése, részvétel a veszélyes áruk fuvarozása közben előforduló rendkívüli események elhárításában, vizsgálatában. 13. Műszaki kocsiszolgálati feladatok elvi irányítása, a tevékenység ellátására vonatkozó műszaki irányelvek és utasítások kidolgozása, honosítása, karbantartása. A
te, átcsoportosítások intézése, mozdonyszükséglet operatív meghatározása, a technológia betartásának hálózati felügyelete. 11. A mozdonyfelhasználás hálózati nyilvántartása (állag, üzemkészség, stb.) statisztikai adatszolgáltatás (átlag életkor, teljesítmény megoszlás, stb.). 12. A vontatójárművek felújítására vonatkozó közbeszerzések műszaki tartalmának kidolgozása, a felújításokra vonatkozó szerződések előkészítése, a javítási ciklusrendek kidolgozása, felülvizsgálata. A vontatójármű felújítások megrendelése, a felújítások műszaki ellenőrzése, a felújítások elszámolásának elismerése. 13. Mozdonyszemélyzet hálózati munkarendjének, a vezénylésnek felügyelete, a szükséges átcsoportosítások szervezése, irányítása, a személyzettel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, statisztikai adatok szolgáltatása 14. Más vasúti vállalkozástól igénybevett mozdonyszemélyzetre vonatkozó szerződések előkészítése, a személyzet (hálózati) megrendelése, a teljesítmények elszámolásának elismerése. 15. A mozdonyszolgálattal kapcsolatos szabályozási ügyek intézése (F3, E1, E2 utasítások KSZ, Helyi Függelék stb.) 16. Balesetek, rendkívüli események bekövetkezésekor a vonatkozó utasítások előírásai szerint információ szolgáltatás, egyeztető koordinációs tevékenység ellátása. Javaslattétel a továbbítások sorrendjére, kerülő útirány kijelölésére, vonatlemondásra, vonatfeloszlatásra. 17. Futásfelügyeleti szerződések alapján futásterv készítése, a továbbítás felügyelete koordinálás a pályavasúttal és az ügyfelek tájékoztatása 18. A konténerek zártvonati továbbításának szervezése, felügyelete a konténerküldemények csatlakozásának szervezése. 19. A küldemények kíséretének megrendelése, a kíséret végrehajtásának ellenőrzése. 20. Katonai küldemények fuvarozásával kapcsolatos feladatok koordinálása, szolgáltatások megrendelése. 21. Rendkívüli küldemények továbbításával kapcsolatos ügyfélszolgálati teendők ellátása, különleges eljárást és szabályozást igénylő rendkívüli küldemények fuvarozásával kapcsolatos járulékos szolgáltatások megrendelése. 22. Nemzetközi szervezetekben, tárgyalásokon – feladatkörébe utalt ügyekben – a társaság képviselete. Járműmenedzsment Célja: Az árufuvarozási tevékenység lebonyolításához szükséges, a műszaki feltételeknek megfelelő eszközpark gazdaságos működtetése és fejlesztése, a fuvarozási igényeknek megfelelő teherkocsik biztosítása. A vasútvállalatok közötti kölcsönös teherkocsi-használatból adódó nemzetközi kötelezettségek, követelések megállapítása, vasútközi kocsi-leszámolások útján történő rendezése. 22
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Feladata:
kocsivizsgálati tevékenység felügyelete, irányítása, öszszehangolása a vonat fel- és átvétellel, a szolgáltatások meghatározása és értékesítése. 14. Tengelyátszerelt kocsik felhasználásának szervezése, irányítása. 15. Teherkocsik selejtezésének, értékesítésének előkészítése, végrehajtása. 16. Közreműködés a vasúti határátmeneti megállapodások és technológiák előkészítésében. 17. Nemzetközi szervezetekben, tárgyalásokon – feladatkörébe utalt ügyekben – a társaság képviselete. 18. A be- és kilépő idegen teherkocsik leszámolásához szükséges okmányok felülvizsgálata, feldolgoztatása és a kocsik MÁV hálózatán való tartózkodásából eredő tartozások megállapítása. A társaság üresfutás-kártalanítási igényeinek kocsinkénti megállapítása, az idegen vasutak üresfutás-kártalanítási igényeinek elbírálása, rendezése. 19. A MÁV hálózatáról kilépő MÁV Cargo Zrt. vasútintézeti kocsik és a társasághoz besorolt magánkocsik futáskövetése, a használó vasutak leszámolásának felülvizsgálata és módosíttatása. Nemzetközi fuvarozás során megsérült magán, illetve bérelt teherkocsik javítási költségeiről készült kárfelosztások felülvizsgálata, illetve kárfelosztások készítése 20. A be- és kilépő idegen ponyvák nyilvántartása, a költségek rendezése, a kilépő MÁV Cargo Zrt. tulajdonú ponyvák futáskövetése, a késedelmi díjakra, bírságokra és kártalanításra vonatkozó igények meghatározása és bejelentése a használó vasutaknak. 21. A MÁV Cargo Zrt.-nek átadott és megsérült idegen teherkocsikra, a tulajdonos, illetve beállító vasutak által benyújtott javítási, illetve kártérítési számlák felülvizsgálata és rendezése. Az idegen vasutakon megsérült MÁV Cargo Zrt. vasútintézeti és magán teherkocsik javítási, illetve kártérítési számláinak elkészítése és benyújtása a felelős vasútnak. 22. Az idegen vasutak által kiadott áruforgalmi korlátozások miatt, vagy a határállomásokon és a GYSEV átmeneti állomásain a kocsiátvétel megtagadásával vagy lassításával kapcsolatban felmerült többlettartózkodás költségeinek áthárítása az okozó vasútra, a MÁV Cargo Zrt.-hez érkező hasonló tartalmú igények felülvizsgálata. 23. A leszámolások alapján keletkező MÁV Cargo Zrt. bevételekről és kiadásokról nyilvántartás vezetése, könyvelés feladása, nemzetközi folyószámlába állítása vagy pénzügyi rendezése céljából. Statisztikai jelentés készítése a kocsigazdálkodás havi és göngyölített eredményéről.
Regionális igazgatóság – Üzemeltetés 1. A belföldi és nemzetközi fuvarozási jogszabályokban foglaltak érvényesülésének biztosítása. Az árufuvarozási technológiai folyamatokat szabályozó utasításokban, operatív rendelkezésekben előírtak végrehajtásának szervezése irányítása, ellenőrzése. Felügyelete alá tartozó szolgálati helyek árufuvarozási technológiájának jóváhagyása. 2. Az ügyfél megállapodások alapján szállítmányozási-, logisztikai szolgáltatások kialakítása, szervezése, irányítása és felügyelete. 3. Az üzemeltetési tevékenység ellenőrzési rendjének elkészítése, az ellenőrzések, vizsgálatok megtartása, az árufuvarozási szolgálati hely munkájának értékelése. 4. A fuvarpiac igényeinek megfelelően javaslattétel elszámoló helyek (árupénztárak) rakodóhelyek megnyitására, bezárására. Az elszámoló helyek működésének biztosítása. Az elszámolási utasításban előírtaknak megfelelően a régió árupénztár-felügyeleti rendjének kialakítása, a rendszeres és eseti ellenőrzések felügyelete, részvétel célellenőrzésekben. 5. A régió védelmi feladatainak szervezése, kármegállapítási- és áruvédelmi munkafolyamatainak irányítása és ellenőrzése, vizsgálatok elrendelése, értékelése, a szükséges intézkedések megtétele. 6. A járműmenedzsmenthez kapcsolódó irányítási tevékenységek (kocsi-irányítás, vonat fel- és átvétel, diszponálások végrehajtása, javításos-, lejárt fővizsgájú kocsik műhelybe intézése, a kocsik műhelyi átadása- átvétele, árufuvarozási rakodógépekkel kapcsolatos feladatok ellátása, hatósági feladatok) régiószintű szervezése, végrehajtása, az operatív feladatok irányítása, a végrehajtás ellenőrzése. 7. Műszaki kocsivizsgálati tevékenység szervezése irányítása, a végrehajtás feltételeinek biztosítása, a folyamatok felügyelete, ellenőrzése. Műszaki kocsivizsgálat-szolgáltatás értékesítése, a szolgáltatás szervezése. 8. Szállításmenedzsmenthez kapcsolódó tevékenységek szervezése, operatív üzemirányítás. Pályavasúti alap, mellék-, járulékos-, és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó igények meghatározása, a megrendelés szervezése, a teljesítések eseti igazolása. Az árukezelési helyek kiszolgálásának jóváhagyása. 9. Menetrendi javaslatok megfogalmazása, a saját mozdonyok gazdaságos felhasználása érdekében a regionális vontatási igények felmérése, mozdonyfordulók készítése, a mozdonyfordulók betartásának elemzése, felügyelete, mozdonyirányítási feladatok szervezése, irányítása felügyelete, a teljesítmények nyilvántartása, vontatási statisztika vezetése. Más vasúti társaságtól vontatási igények operatív megrendelése, a teljesítmények jóváhagyása. 10. Vontatójármű karbantartások szervezése, megrendelése, a karbantartási munkák ellenőrzése, karbantartás utáni átvétel szervezése, a karbantartások elszámolásának elismerése.
Regionális igazgatóság Célja: A rendelkezésre álló erőforrások gazdaságos működtetése, az üzemeltetési, értékesítési és gazdálkodási tevékenységek komplex szervezése, a feladatok ellátásához szükséges pályavasúti, vontatási és egyéb igénybevett szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítása. 23
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
9. Versenytárselemzés, a konkurens fuvarozók és fuvarozási útvonalak vizsgálata, vevői igények megismerése, folyamatos Þgyelemmel kísérése. Vevőelégedettség mérése, szolgáltató- és szolgáltatási színvonal mérése, elemzése, javaslat adása a folyamatok javítására.
11. A szükséges mozdonyvezető létszám meghatározása, a regionális személyzeti fordulók elkészítése, betartásának felügyelete, a vezénylés folyamatos karbantartása a személyzetre vonatkozó rendelkezések kiadása és eljuttatása. 12. Mozdonyszemélyzettel kapcsolatos nyilvántartások vezetése. Más vasúti társaságtól a szükséges mozdonyszemélyzet megrendelése, a teljesítmények jóváhagyása. 13. A mozdonyok és mozdonyvezetők felhasználásának operatív szervezése 14. Szolgáltatási központok vontatási ügyekért felelős munkatársainak felügyelete, ellenőrzése. 15. Koordináció a határforgalom lebonyolításában a MÁV Zrt. üzletágaival, hatóságokkal, szomszéd vasutakkal. 16. Rendkívüli események vizsgálati és elhárítási tevékenységével kapcsolatos feladatok irányítása, koordinálása. 17. A régió feladatainak ellátásához szükséges erőforrások tervezése, szervezése, a feltételek biztosítása. 18. A hatáskörébe utalt – saját célú pályahálózatra vonatkozó – Iparvágány Szolgáltatási Szerződések megkötése, aktualizálása. 19. A Szolgáltatási központok szakmai oktatási terveinek jóváhagyása, az oktatások szakmai ellenőrzése. A társaság humánstratégiájának megfelelően a hatáskörébe utalt szakvizsgák szervezése, lebonyolítása, a képesítések igazolása.
Regionális igazgatóság – Gazdálkodás 1. A Regionális igazgatóság gazdasági, számviteli tevékenységének lebonyolítása. 2. A Regionális igazgatóság teljes működési területére vonatkozóan a költség/bevétel gazdálkodással, tervezéssel, kontrollinggal, számviteli tevékenységgel, anyagellátással, tárgyi eszköz állagban tartással kapcsolatos feladatok irányítása, szervezése és ellenőrzése. 3. A Regionális igazgatóság költség- és bevételi tervjavaslatainak összeállítása, a jóváhagyott tervek, valamint gazdálkodási keretszámok folyamatos Þgyelemmel kísérése a társaság eredménye érdekében, szükség esetén javaslattétel a beavatkozásra. 4. Regionális szintű havi, negyedéves beszámolójelentések összeállítása, a várható üzleti eredmények számítása, elemzése. 5. Pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos feladatok ellátása, a könyvelt adatok folyamatos ellenőrzése, szükség esetén könyvelés rendezések kezdeményezése. 6. A regionális igazgató részére pénzügyi-értékelési adatok biztosítása, előrejelzés, döntés-előkészítés a régiós gazdasági folyamatok alapján. 7. Közreműködés a beruházási terv összeállításában a tárgyi eszköz állomány Þgyelésével, értékelésével, az indokolt beruházási munkákra szóló javaslatok összeállítása. 8. Az anyagellátással és a tárgyi eszközökkel kapcsolatos tervezési és kontrolling feladatok ellátása, szükséges anyagok biztosítása. 9. Leltározással kapcsolatos feladatok ellátása a Leltározási Utasításban előírt módon és időközönként. Selejtezési javaslatok összeállítása, a selejtezés lebonyolítása.
Regionális igazgatóság – Értékesítés/ügyfélszolgálat 1. Potenciális fuvaroztatók megkeresése, ügyfél akvizíciós tevékenység folytatása. A logisztikai szolgáltatások értékesítése. Új üzleti lehetőségek feltárása, kihasználása, üzletszerzés, fuvardíjajánlatok kiadása, megállapodások megkötése. 2. A fuvarpiac Þgyelemmel kísérése, elemzése, értékelése, konkurens fuvarozók és fuvarozási útvonalak vizsgálata. 3. Ügyfélszolgálati tevékenység ellátása, a fuvarozás bonyolítása során a fuvaroztatói panaszok, problémák kezelése. 4. A Regionális Igazgatóság (értékesítési terület) teljesítményi mutatóinak folyamatos Þgyelemmel kísérése, értékelése. 5. Az vonatkozó központi szerződések, rendelkezések állásfoglalások Þgyelembevételével, a fuvarpiaci igényeknek megfelelő terület-, raktár bérleti díjak megállapítása és a szerződések megkötése. 6. Fuvaroztatói igények ismeretében menetrendi igények megfogalmazása. 7. Részvétel a saját célú pályahálózatra vonatkozó Iparvágány Szolgáltatás Szerződések megkötésében, aktualizálásában. 8. A fuvarozás lebonyolításában során fuvaroztatóknál felmerülő panaszok és problémák operatív kezelése, az ügyfelek teljes körű informálása.
Szolgáltatási központ Célja: Az árufuvarozási-, szállítmányozási-, logisztikai- és a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások ellátásának biztosítása, és az árufuvarozási technológiák hatékony működtetése az utasításokban, rendelkezésekben előírt szabályoknak megfelelően. Feladata: 1. A központ területén a hatályos belföldi és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően teljesíteni és ellenőrizni a fuvarozási szerződésre előírt feltételek megtartását. 2. Az árufuvarozási technológiát szabályozó utasításokban, rendelkezésekben meghatározott feladatok ellátása, a végrehajtás helyi ellenőrzése, az elszámoló-helyek (árupénztárak) munkájának szervezése, irányítása, a szolgáltatások elszámolásának és a beszállítások időbeni biztosítása, az elszámolások ellenőrzése. 24
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
nemzetközi pozitiv megítélése érdekében, továbbá a kereskedelmi tevékenység hatékonyságának megerősítése a vállalat üzleti eredményének növelése érdekében.
3. A műszaki szolgáltatások (kocsivizsgálat stb.) szervezése, irányítása, a végrehajtás helyi ellenőrzése. 4. A mozdonyszemélyzet jelentkezésének nyilvántartása, menetokmányok kiadása – átvétele, dokumentálása, a személyzet szolgálatképes állapotának ellenőrzése, a személyzetre vonatkozó nyilvántartások vezetése (vonalismeret, típusismeret, stb.). 5. A parancskönyv(ek) vezetése, a tudomásulvétel ellenőrzése, menetrendi és egyéb anyagok, utasítások megrendelése, készletezése, kiosztása. 6. Javaslattétel a személyzet operatív átvezénylésére. 7. Ciklusrend szerinti karbantartási munkák megrendelése, a karbantartáson elkészült vontatójármű átvétele, a vontatójárművek közlekedésbiztonsági ellenőrzése. 8. Logisztikai, szállítmányozási és kiegészítő szolgáltatások szervezése, lebonyolítása. 9. A saját célú pályahálózatra vonatkozó Szolgáltatási szerződések előkészítése. A szerződések alapján elvégzett szolgáltatások kiértékelése, összehangolása. A szolgáltatások elszámolásának ellenőrzése. 10. Közreműködés határállomási árufuvarozási technológia kidolgozásában, a működés biztosítása, a technológiában meghatározott, a társaság hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának ellenőrzése. Koordinációs feladatok ellátása a hatóságok és a csatlakozó vasút tekintetében a határátmeneti operatív munkában. 11. Részvétel rendkívüli események, balesetek, káresemények kivizsgálásában, a következmények elhárításában, a szükséges és hatáskörébe tartozó munkáltatói eljárások lefolytatása. 12. A szolgáltatási központ és a központhoz tartozó körzet árufuvarozási technológiájának kialakítása, szabályozása, pályavasúti szolgálattal való koordinálása, működtetése. A végrehajtás ellenőrzésének szervezése, az ellenőrzések elvégzése, kiértékelése. 13. A MÁV Cargo Zrt. ügyfelei és stratégiai partnerei, valamint a MÁV Zrt. üzletágai részére eseti megrendelés, illetve megállapodások szerinti szolgáltatások végzése. 14. A központ feladatainak ellátásához szükséges erőforrások (eszköz, munkaerő, anyag, szolgáltatás) rendelkezésre állásának optimális biztosítása. 15. A központ területén az IT alkalmazások irányítása és felügyelete, a végrehajtás ellenőrzése. 16. A társaság humánstratégiájának megfelelőn javaslattétel a tovább- és átképzésekben való részvételre, jóváhagyásra előkészíti az oktatási terveket, biztosítja a rendszeres oktatások és időszakos vizsgák megtartását. 17. Operatív kapcsolattartás a helyi érdekképviseletekkel.
Feladata: 1. Közreműködés a MÁV Cargo Zrt. és MÁV Cargo Csoport üzleti stratégiájának kialakításában. 2. A MÁV Cargo Zrt. és MÁV Cargo Csoport marketing stratégiájának kialakítása, az irányelvek meghatározása és a Csoport marketing tevékenységének irányítása, a marketing stratégia végrehajtása. 3. A MÁV Cargo Zrt. és MÁV Cargo Csoport éves marketing tervének kialakítása összhangban a vállalat üzleti és marketing stratégiájával. 4. A MÁV Cargo Zrt. és a MÁV Cargo Csoport éves marketing költségvetésének megtervezése, a marketing büdzsével való költséghatékony gazdálkodás. 5. A MÁV Cargo Zrt –re és MÁV Cargo Csoportra vonatkozó átfogó piackutatási tevékenység irányítása, az adatok elemzésének irányítása, az adatok értékelését követően marketing mix kidolgozása. 6. A marketing feladatokkal összefüggő benchmark tevékenység végzése, adatok gyűjtése, elemzések készítése. 7. A vevői igények megismerésének módszertanának kidolgozása. Fókuszcsoport elemzések, vevői elégedettség vizsgálat, vevői panaszok elemzése. A kereskedelmi tevékenység szakszerű támogatása az elemzésekre alapozva (stratégiai döntéshozatal, változtatások a kereskedelmi technikákban stb. 8. Az áruáramlatok, előrejelzések vizsgálata, a tevékenységet befolyásoló gazdasági és politikai változások folyamatos Þgyelemmel kísérése, ezen változókból várható változások, változtatási lehetőségek összefoglalása illetve javaslattétel a top-vezetése felé, hogy adott szituációban milyen marketing eszközzel lehet a helyzetből a legkedvezőbb megoldást kihozni a cég számára. 9. A MÁV Cargo Zrt. és MÁV Cargo Csoport éves marketing tervére alapozva a vállalat MPR (marketing public relations) tevékenységének kialakítása, koordinálása, ellenőrzése, javaslattétel a cég szakmai-lobby tevékenységére vonatkozóan. 10. A MÁV Cargo Zrt. és a MÁV Cargo Csoport MPR éves marketing tervére alapozva a vállalat marketingkommunikációs rendszerének kidolgozása a marketingkommunikációs folyamatok Þgyelemmel kísérése, elemzése, hatékonyságának mérése, ezek alapján marketingkommunikációs javaslatok kidolgozása, végrehajtása. 11. A MÁV Cargo Zrt. és MÁV Cargo Csoport éves marketingkommunikációs tervére alapozva, reklámtevékenységének végzése, médiaüzenetek elkészítése, reklámüzenetek hatékonyságának mérése, elemzése. 12. A MÁV Cargo Zrt és MÁV Cargo Csoport egységes vállalati arculatának kialakítása, az arculati kódex előírásainak érvényesítése, a Csoport imidzsének folyamatos ápolása.
Marketing Célja: A MÁV Cargo Zrt. stratégiájában megfogalmazott célkitűzések, stratégiai irányvonalak marketing tevékenységgel való támogatása és erősítése a vállalat hazai és 25
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
13. A Regionális igazgatóságok teljes működési területére vonatkozóan a költség/bevétel gazdálkodással, tervezéssel, számviteli tevékenységgel, anyagellátással, tárgyi eszköz állagban tartással kapcsolatos feladatok irányítása, szervezése és ellenőrzése. 14. A Társaság biztosítási stratégiájának kialakítása és végrehajtásának koordinálása.
13. A MÁV Cargo Zrt. rendezvényeinek, partnertalálkozóinak szervezése, lebonyolítása, a MÁV Cargo Csoportot érintő konferenciákon való részvétel koordinálása, az érintett szervezeti egységek bevonásával. 14. A MÁV Cargo Zrt. marketingkommunikációs eszközeinek megterveztetése, beszerzése, terítése, szakmai anyagok készítésének koordinálása. 15. A MÁV Cargo Zrt. és MÁV Cargo Csoport nemzetközi marketing tevékenységének beindítása összhangban a marketing stratégiával, ahol a feladat a hazai és nemzetközi szervezetekkel, vállalatokkal való kapcsolat megteremtése, ápolása, a külföldi képviseletek marketing-szakmai irányítása, ellenőrzése, a kereskedelmi tevékenység előkészítése, megalapozása. 16. A MÁV Cargo Zrt-t és a MÁV Cargo Csoportot érintő EU tanulmányok, Európai Uniós és hazai pályázatok Þgyelése, szakmai koordinálása, ellenőrzése.
Treasury Célja: A Társaság likviditásának biztosítása. Feladata: 1. A szállítói számlák kiÞzetésének meghatározása (HUF és deviza), kompenzációban való részvétel. 2. Banki utalások lebonyolítása, banki operatív kapcsolattartás. 3. Deviza lekötések, határidős deviza ügyletek lebonyolítása. 4. Napi likviditás biztosítása. 5. Közbeszerzési eljárásban való részvétel új illetve lejáró hitelek esetén. 6. A hitelszerződések elkészítéséhez szakmai támogatás nyújtása. 7. Havi zárásokhoz adatszolgáltatás a főkönyvelőség részére. 8. Az üzleti terv kialakításában való részvétel, kontrolling felé elemzések készítése.
Pénzügy Célja: A MÁV Cargo Zrt., illetve MÁV Cargo Csoport pénzügyi, számviteli, bevétel ellenőrzési, valamint a beszerzési és beruházási menedzsment tevékenységének irányítása, felügyelete. Feladata: 1. A Csoport pénzügyi, adó stratégiájának kidolgozása és megvalósítása, banki kapcsolatainak felügyelete, treasury irányítása. 2. A csoport rövid- és hosszú távú Þnanszírozásának megtervezése és megvalósítása. 3. Pénzügyi és árfolyam kockázatok kezelése. 4. A számviteli politika és számviteli rend kialakítása. 5. Konszolidált és nem konszolidált beszámolók elkészítésének koordinálása, belső gazdasági adatszolgáltatási rendszer működtetésének koordinálása és felügyelete. 6. Vagyoni kockázatok felmérése, biztosítási politika kidolgozása. 7. Leányvállalatok és befektetések pénzügyi, adópolitikai irányítása, szinergiák feltárása és javaslattétel költségcsökkentési intézkedések bevezetésére. 8. A Regionális igazgatóságokon működő területi gazdálkodási csoportok szakmai irányítása és ellenőrzése. 9. A Társaság üzleti és funkcionális területeinek anyagokkal, energiával, eszközökkel és anyagi szolgáltatásokkal történő ellátásának biztosítása, erre irányuló szolgáltatások irányítása. 10. Beszerzés, közbeszerzés lebonyolítási, beruházási szolgáltatások szerződéseinek előkészítése, megrendelési, igénybevételi, és teljesítés átvételi feladatainak irányítása. 11. Beruházások, felújítások döntés-előkészítése. 12. A Regionális igazgatóságok gazdasági, pénzügyi számviteli, anyag- és eszközgazdálkodási – tevékenységének irányítása.
Főkönyvelőség Célja: A társaság főkönyvének és analitikájának naprakész, teljes körű vezetése, éves beszámolók és a mérleg elkészítése, adók bevallása. Feladata: 1. Kialakítani és felügyelni a havi eredmény elszámolásban szereplő bevétel és ráfordítás elemek körét és mélységét. 2. Biztosítani a bizonylatok (kimenő és bejövő számlák, egyéb bizonylatok) teljes körű és napra kész rögzítését a számviteli nyilvántartásokban. 3. A Regionális igazgatóságokon működő területi gazdálkodási csoportok szakmai irányítása és ellenőrzése. 4. Havi számviteli zárás végrehajtása, törekedve a teljes körű bizonylat feldolgozásra. 5. A MÁV Cargo Zrt. és a vállalatcsoport – magyar és IFRS szerinti standardoknak megfelelő -konszolidált éves beszámolójának elkészítése a tulajdonos és a hitelezők törvényi előírásoknak megfelelő tájékoztatása érdekében. 6. A MÁV Cargo Zrt. számviteli politikájának és kapcsolódó szabályzatainak elkészítése. Számviteli irányelvek meghatározása a Csoport számára mind a magyar, mind az IFRS standardoknak megfelelő konszolidáció elkészítése érdekében. 26
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
zel kapcsolatos koncepciók kidolgozását a működő tőke hatékonyságának növelése érdekében.
7. A MÁV Cargo Zrt. számviteli rendszerének kialakítása, működtetése. 8. A belső és kapcsolt vállalkozások közötti árképzés elveinek kialakítása a számviteli szabályozással és az adóoptimalizálással összefüggésben. 9. A nyilvántartási, értékelési, leltározási tevékenység szabályozása és felügyelete. 10. A könyvvizsgálati munka támogatása és koordinálása. 11. Külső pénzügyi ellenőrzések (APEH, ÁSZ, stb.) támogatása és koordinálása. 12. Számviteli és adótanácsadás a MÁV Cargo Zrt. vezetése részére egyes kiemelt szintű döntések meghozatalához, szerződéskötésekhez, pályázatokhoz. 13. Szerződés standardek kialakítása a számviteli és adójogszabályok előírásai alapján, illetve ezeknek az ellenőrzése. 14. A MÁV Cargo Zrt. adó, helyi adó, egyéb adó és járulékkötelezettségei bevallása, nyilvántartása, dokumentálása. 15. Adókockázatok feltérképezése, adópolitika kialakítása 16. Külső számviteli beszámolási kötelezettségek teljesítése.
Feladata: 1. Beszerzés, közbeszerzés lebonyolítási, beruházási szolgáltatások szerződéseinek előkészítése, megrendelési, igénybevételi, és teljesítés átvételi feladatainak koordinálása, végzése. 2. A társaság anyag- és eszközgazdálkodási tevékenységének koordinálása, végzése. 3. A társaság teljes működési területére vonatkozóan, anyagellátással, tárgyi eszköz állagban tartással kapcsolatos feladatok irányítása, szervezése és ellenőrzése. 4. Készletgazdálkodás irányítása. 5. Tárgyi eszközök állagnyilvántartása, műszaki nyilvántartás vezetése, egyeztetése a pénzügyi nyilvántartással. 6. A feleslegessé vált anyagok és tárgyi eszközök társasági szintű hasznosításának koordinálása. 7. Éves beruházási és felújítási terv összeállításában való részvétel a Kontrolling és a területi gazdálkodási csoportokkal együttműködve. 8. Beruházások, felújítások döntés-előkészítésében való közreműködés. 9. Elfogadott beruházási, felújítási projektek megvalósításának megtervezése, kivitelezéshez szükséges erőforrások igénybevételének koordinálása. 10. Beruházási, felújítási tevékenységhez kapcsolódó szerződések megkötése. 11. Beruházási, felújítási projektek, tevékenységek dokumentálásának biztosítása. 12. Beruházási, felújítási tevékenységek lebonyolításának koordinálása. A megrendelőkkel kötött megállapodások alapján, a beruházások vállalt összegen belüli, határidőre, az elvárt minőségben történő kiviteleztetése. 13. Beruházás, felújítás megvalósításának utóértékelésében való közreműködés. 14. Műszaki ellenőri feladatok ellátásának biztosítása. 15. A kivitelezés pénzügyi elszámolásának elindítása, a létesítmények üzembe helyezési, aktiválási folyamatának irányítása. 16. Néhány eszköztípushoz (közúti járművek, távközlés, ingatlan) kapcsolódó gazdálkodási tevékenység koordinálása. 17. Hálózati szintű ingatlangazdálkodási tevékenységek szabályozása, irányítása. 18. Ingatlangazdálkodási feladatok ellátása.
Pénzügy és követeléskezelés Célja: A szervezet célja a társaság szükséges optimális pénzforgalmának biztosítása. Feladata: 1. Vevői-szállítói, és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kezelése. 2. Adósságszolgálat teljesítése. 3. Nemzetközi elszámolások lebonyolítása. 4. A vállalati szintű pénzügyi kockázatok kezelésében történő operatív részvétel. 5. Pénzügyi feladatok ellátása (számla, bizonylat ellenőrzés, ÁFA, elszámolási számlák pontos vezetése). 6. Pénzforgalmi tevékenység ellátása (folyószámlával kapcsolatos adatszolgáltatás végzése, egyeztetés a főkönyvvel.) 7. Belföldi fuvaroztató partnerekkel Þzetési megállapodások (bankgarancia és letéti szerződések tárgyában kötött Þzetési megállapodások előre történő banki utalás feltételével) aláírásra történő előkészítése és nyilvántartása. Beszerzés-beruházás menedzsment
Bevétel-ellenőrzés
Célja: A társaság üzleti és funkcionális területeinek anyagokkal, energiával, eszközökkel és anyagi szolgáltatásokkal történő ellátásának biztosítása, erre irányuló szolgáltatások koordinálása. Irányítja és koordinálja a társaság eszköz és ingatlangazdálkodási tevékenységét az ez-
Célja: A különböző okmányokon felszámított belföldi és nemzetközi fuvarköltségek ellenőrzésével, a nemzetközi fuvarköltségek vasút-közi leszámolásával biztosítani a MÁV Cargo Zrt. bevételeinek, pontos, időbeni megvalósulását. 27
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
4. Különleges szabályozás alá tartozó valamint a MÁV Cargo által kötött kivételes szerződések szerint fuvarozott küldemények fuvarköltségeinek megállapítása, felülvizsgálata és gépi feldolgozása, a gépi rendszer által nem ismert kivételes szerződések, köteléki díjszabások alapján fuvarozott küldemények fuvardíjának manuális számfejtése és számítógépbe rögzítése. 5. A gépi feldolgozás során megállapított eltérések vizsgálata és a hibák jelentése az informatikai szolgáltatónak. 6. A GYSEV fuvarlevelek számítógépben történő létrehozása, számfejtése gépi feldolgozásra küldése. 7. A Þktív költségviselői tételek rögzítése. 8. A Bevétel-ellenőrzésről kapott állomási elszámolású fuvarlevelek díjszabás vagy kivételes megállapodás alapján felszámított fuvardíjainak felülvizsgálata, ellenőrzése és az esetleges hiánylatok beszedésére történő intézkedések megtétele. 9. A külföldi vasutaktól kapott bérmentesítési számlák továbbítása az állomásokra és a behozatali küldemények állomások által beküldött bérmentesítési számláinak megküldése a külföldi feladási állomásokra. 10. Az Adatközlőn elszámolt nemzetközi fuvarozásokhoz kapcsolódó díjak, költségek ellenőrzése és a bizonylatok továbbítása a Bevétel-ellenőrzésre.
Feladata: Belföldi árufuvarozás 1. Belföldi fuvarlevéllel feladott küldemények fuvarköltségeinek ellenőrzése, a helytelen adatok javítása, hiányosságok pótlása, a helyes adatok gépi feldolgozásra küldése, a hibalista javítása, Adatközlőn és Számlán forintban felszámított, illetve forintra átszámított díjak és költségek felülvizsgálata, a hiányösszegek, díjtöbbletek megállapítása, érvényesítése, az okmányok beszállításánál, a fuvar- és mellékdíjak, költségek felszámításánál jelentkező szabálytalanságok okainak vizsgálata, intézkedés a megállapított hiányosságok megszüntetésére. 2. A számítógépes feldolgozás, ellenőrzés, illetve adatfeldolgozás programmódosításához az informatikai szolgáltató részére a megváltozott gépi program vizsgálatához tesztanyag összeállítása és a próbaanyag alapján elkészített tablók adatainak kiértékelése. 3. Belföldi forgalomban fuvarlevélen, illetve Adatközlőn vagy Számlán forintban felszámított, illetve forintra átszámított fuvar-és mellékdíjakra vonatkozó visszatérítési igények elbírálása. 4. Belföldi fuvarlevéllel belföldi, valamint behozatali és kiviteli forgalomban feladott küldeményekre utólagos visszatérítéssel biztosított üzletpolitikai kedvezmény jóváírása. „Helyesbítő számla” kiállítása, a számlázás során nem biztosított kedvezmények utólagos visszatérítéssel történő érvényesítése. 5. Belföldi fuvardíjakhoz tartozó díjszámítási hiánylatok feldolgozása, a belföldi fuvarlevélen, valamint Adatközlőn és Számlán forintban felszámított vagy forintra átszámított fuvarköltségek bekövetelésével kapcsolatos peres ügyek előkészítése. 6. Az általános forgalmi adó felszámításának ellenőrzése az állomási elszámolású belföldi fuvarleveleken és a Számlán. Az árbevételt módosító tételek intézése során az általános forgalmi adó rendezése, „Helyesbítő számla” kiállítása.
Nemzetközi Leszámolás 1. Behozatali áruforgalomban a magyar vonalakra és a külföldi vasutak vonalaira felszámított fuvar- és mellékdíjak leszámolása az On-Line fuvarrendszerben feldolgozott fuvarokmányokról, a megállapított eltérések, valamint a külföldi vasutak által megküldött díjkülönbözetek összegeinek rendezése az érintett vasutakkal, a rendezési jegyzék elkészítése. A visszatérítési és utólagos visszatérítési igények egyeztetése a leszámolt összegekkel, és ennek előjegyzése a számadásokban. 2. Az utólagos bekövetelés céljából díjkülönbözeti számla kiállítása a költségviselők felé. 3. Nemzetközi áruforgalomból eredő devizakövetelések és –tartozások leszámolási összegeinek könyvelésre feladása. 4. SAT forgalomban a bérmentett küldemények fuvarokmányainak felülvizsgálata, számítógépes rögzítése, számadás készítése és elküldése az ÖBB részére. 5. Intercontainer (ICF) forgalom fuvarokmányainak gépi rögzítése, rendezése, számfejtése. Az import tételekről számadás készítése az érintett vasutak, illetve az ICFtársaság felé. ICF –forgalmú díjkülönbözetek összegeinek rendezése, a rendezési jegyzék számítógépen történő elkészítése. A magyar költségviselőket terhelő ICF számlák kiszámlázásra történő előkészítése, könyvelésre feladása. 6. A nemzetközi áruforgalomból, és ICF – forgalomból eredő fuvarköltségek elosztása, valamint leszámolása MÁV Cargo Zrt. és GYSEV között. GYSEV felé terhelő számlák kiállítása, könyvelésre feladása.
Nemzetközi fuvardíj felülvizsgálat 1. Kiviteli, behozatali és átmeneti forgalomban központi elszámolású küldeményekhez tartozó fuvarlevelek és egyéb okmányok beszállításának tételes ellenőrzése. 2. Az állomások és határállomások által rögzített és számfejtett fuvarlevelek felülvizsgálata, a hiányok pótlása, a helytelen adatok módosítása és kiegészítése, majd ellenőrzés után helyes adatok gépi feldolgozásra küldése, a hibalista javítása. A nemzetközi forgalomban tapasztalt okmánykezelési hibák, a fuvardíjak megállapításával és a számítógépes rögzítéssel összefüggő hibák vizsgálata, intézkedés a megállapított hiányosságok megszüntetésére. 3. A behozatali forgalomban a beszállított központi elszámolású fuvarokmányok vámbejegyzéseinek alaki felülvizsgálata. 28
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
7. Közreműködés a feladatkörébe tartozó pénztári elés leszámolási szabályozások és egyéb megállapodások előkészítésében. 8. Állat- és növény-egészségügyi vizsgálati díjak el– és leszámolásának ellenőrzése, hiányzó tételek bekövetelése iránti intézkedés. Leszámolás a FM Költségvetési Irodával. Állat- és növény-egészségügyi vizsgálati díjakkal kapcsolatos felszólamlások intézése. 9. A zálogjoggal terhelt értékesítendő árufuvarozási küldemények nyilvántartásba vétele, az értékesítéssel kapcsolatos pénztári elszámolások ellenőrzése, előkészítés könyvelésre. 10. Adatszolgáltatás Bevétel-ellenőrzési partnertörzs és SZIR állomány számára. 11. Feladatkörébe tartozó elszámolásokkal kapcsolatos peres ügyek előkészítése. 12. Egyéb közlekedési és vasútvállalatokkal együtt végzett közös fuvarozások Bevétel-ellenőrzési, el– és leszámolási, továbbá folyósítási ügyeinek az intézése.
Nemzetközi Visszatérítés 1. Nemzetközi áruforgalomban felszámított fuvar- és mellékdíjakkal kapcsolatos – belföldi felek által benyújtott – visszatérítési igények elbírálása, helyesbítő jóváíró számlák elkészítése. 2. Külföldi fuvaroztatók, a MÁV Cargo Zrt. által felszámított fuvar- és mellékdíjakra vonatkozó visszatérítési igényeinek elbírálása a külföldi vasutak vagy fuvaroztatók felé. 3. A fuvaroztatók részére engedélyezett, díjszabáson kívüli kedvezményekre vonatkozó számlák kiállítása. 4. A MÁV Cargo Zrt-vel megállapodást kötő cégek költségviseletében belföldi, behozatali, kiviteli és átmeneti reexpedíciós forgalomban a központi elszámolású küldemények magyar vonalra Þzetett fuvardíja utáni további kedvezmény jóváírása. 5. A direkt tranzit tételek magyar költségviselői terhére kiszámlázott, idegen vasutakat megillető fuvardíjakról kimutatás készítése, és intézkedés az összegeknek az érintett vasutak folyószámlája javára történő beállítására nemzetközi leszámolás felé. 6. Intercontainer jóváírási számlák összegeinek folyósítása visszatérítési úton. 7. Nemzetközi fuvarköltség elszámolásával kapcsolatos peres ügyek előkészítése.
Humánerőforrás menedzsment Célja: A MÁV Cargo Zrt. stratégiájára alapozott humánstratégia, humánrendszerek és programok kialakítása, valamint ezek folyamatos felügyelete, az emberi erőforrások menedzsmentjével összefüggő feladatok tervezésének, működésének, végrehajtásának irányítása, felügyelete.
Számadások felülvizsgálata 1. A MÁV Cargo Zrt. állomási pénztárainak nyilvántartása, a beszállított Összesítőinek ellenőrzése, mellékleteinek átvétele és rendszerezése a feldolgozás szerint. Az árufuvarozással kapcsolatos számadások felülvizsgálata. A megállapított eltérések rendezésének kezdeményezése. 2. A központi és állomási elszámolású bevételi bizonylatok sorszám szerinti ellenőrzése Hiányzó tételek keresése, nyomozása, számlázása. A megállapított eltérések rendezésének kezdeményezése. 3. Adatközlők számlázásra való előkészítése. Téves számlázással kapcsolatos felszólamlások rendezése, számlakorrekció. 4. A Jövedelem elszámolással kapcsolatos bevételek és kiadások számadásában, valamint az Árufuvarozási egyéb bevételek és kiadások számadásában elszámolt tételek ellenőrzése, rögzítése a GIR-ben. A megállapított eltérések rendezésének kezdeményezése. 5. A pénztárkezelők visszatérítési kérelmeinek kivizsgálása. 6. Az árupénztárak működéséhez szükséges szigorúan elszámolandó nyomtatványok megrendelése, a nyomtatványok bevételezése és készletben tartása, az árupénztárak megrendeléseinek előírt határidőre történő teljesítése. A szükséges nyomtatványkészletek folyamatos biztosítása, a készletek nyilvántartása. A gyártással kapcsolatos követelések jogosságának elbírálása, intézkedés a kiegyenlítés iránt. A MÁV Cargo Zrt. pénztárból kivont nyomtatványok átvétele, ellenőrzése és megsemmisítéséről való gondoskodás.
Feladata: 1. A MÁV Cargo Zrt. humánstratégiájának kidolgozása. 2. A humánstratégia megvalósulását, a szervezeti hatékonyság növelését elősegítő humánrendszerek, programok, eljárások kialakítása, bevezetése. Humán területet tevékenységeinek, folyamatainak szabályozása. 3. Munkaügyi kapcsolatok kezelése. Kapcsolattartás a Zrt. szintű érdekképviseleti szervekkel, a Központi Üzemi Tanáccsal és a vonatkozó szabályozás kialakítása. 4. A Vállalati Érdekegyeztető Tanácsban (VÉT) kötendő megállapodás-tervezetek készítése, egyeztetése a szakszervezetekkel, az egyeztetések dokumentálása. 5. A KÜT-el és a KMvB-vel kötendő megállapodástervezetek előkészítése. 6. Az egyes szakszervezeteket, üzemi tanácsokat, üzemi megbízottakat megillető munkaidő kedvezmény mértékének megállapítása, a felhasználás nyilvántartása. 7. A Kollektív Szerződéssel kapcsolatos érdekegyeztetés lefolytatása. 8. Éves, vagy hosszabbtávú együttműködési és/vagy jövedelempolitikai és/vagy bér és/vagy béremelési és/ vagy foglalkoztatáspolitikai és/vagy munkabiztonsági és egészségvédelmi megállapodások megkötése. 9. Kollektív Szerződéssel kapcsolatos adatszolgáltatás a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium felé. 29
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
13. A MÁV Cargo Zrt. foglalkoztatás politikai módszeréinek kialakítása, alternatív foglalkoztatási módok kidolgozása, munkaerő-gazdálkodástámogató eszközrendszer (pl. outplacement) kialakítása. 14. Foglalkoztatást elősegítő támogatások (állami, EUs) pályázatának elkészítése. 15. Munkaerő tervezésben való közreműködés keretében részletes ßuktuáció elemzés, munkaerő szükséglet meghatározása. 16. A MÁV Cargo Zrt. portfolióba tartozó társaságok ügyvezetőinek és vezető tisztségviselőinek a társaság tulajdonosi pozíciójából adódó személyügyi feladatainak kidolgozása, végzése.
10. A humán szolgáltatási igények meghatározása, a humán szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződés előkészítési, megrendelési, igénybevételi, és teljesítés átvételi feladatok irányítása. 11. Humán szolgáltatások igénybevételének menedzselése, a szolgáltatás koordinálása, működési keretek szabályrendszerének meghatározása, a fejlesztések előkészítése, a teljesítéshez kapcsolódó feladatok ellátása. 12. A társaság stratégiájával, külső kommunikációjával és szervezeti kultúrájával összhangban álló belső kommunikációs stratégia és politika kidolgozása. 13. A Társaság belső kommunikációs rendszerének kialakítása és működtetése. Személyügy
Kompenzáció és humán kontrolling
Célja: A Társaság és a cégcsoport szükségleteinek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosítsa, az eredményes működét segítő hatékony foglalkoztatás megvalósítása.
Célja: Korszerű ösztönzési és juttatási rendszerek kialakítása, fejlesztése, működtetésének irányítása, és felügyelete a Társaság hatékonysága és teljesítményének növelése érdekében. Az emberi erőforrás tervezési, beszámoltatási és kontrolling rendszer kialakítása, fejlesztése, működtetése és felügyelete. A MÁV Cargo Zrt. portfoliójába tartozó társaságok kompenzációs feladatainak összehangolása, felügyelete, a létszám-, bér és személyi jellegű ráfordítások tervezése, valamint tervezési, beszámoltatási rendszerének működtetése.
Feladata: 1. A vezetői állományra vonatkozó elemzések, értékelések készítése és fejlesztési javaslatok megfogalmazása. 2. Egységes toborzás-kiválasztási modell és eszköztár kialakítása, bevezetése és működtetése, ellenőrzése. A MÁV Cargo Zrt. vezetőinek és kulcsmunkavállalóinak toborzása, kiválasztás menedzselése. 3. Új munkatársak beillesztési programjának kidolgozása, működtetésének szakmai felügyelete. 4. Karrier és utánpótlási rendszer kialakítása, működtetése. Akciók és programok szervezése a vezetői utánpótlás potenciál lehetőségeinek feltérképezése és tudatos fejlesztése céljából. 5. A társaság munkavállalóival kapcsolatos személyügyi feladatainak rendszerbe foglalása. A személyügyi tevékenység és adminisztráció (beléptetés, áthelyezés, kiléptetés) szakmai felügyelete. 6. Összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályozási rendszer kialakítása, felügyelete, ellenőrzése. 7. Kitüntetési és elismerési rendszer kidolgozása, felügyelete és működtetése. 8. A MÁV Cargo Zrt. munkaköri kompetencia követelmény rendszerének kialakítása, fejlesztése az egyéni kompetencia mérési módszerek kidolgozása, bevezetése, működtetése. 9. A teljesítménymenedzselési rendszer kidolgozásának koordinációja és működésének felügyelete. 10. Társasági szintű kompetencia szótár kialakítása, kulcs kompetenciák meghatározása. 11. Kapcsolattartás a munkaerő-piaci intézményekkel. 12. Foglalkoztatással kapcsolatos szerződések (munkaszerződések, megbízási szerződések, vállalkozási szerződések) rendszerének kidolgozása, karbantartása.
Feladata: 1. A munkaerőpiacon versenyképességet biztosító és a munkavállalók ösztönzéséhez, motiválásához hozzájáruló, a MÁV Cargo Zrt. stratégiájához illeszkedő kompenzációs politika kidolgozása, elfogadtatása, végrehajtása. 2. A munkakör-értékelésen alapuló besorolási rendszer kialakítása, fejlesztése, szabályozása, működtetése, felügyelete. 3. Kompenzációs és ösztönzési rendszerek kialakítása, fejlesztése, szabályzatainak elkészítése, működésének irányítása, felügyelete. 4. A létszám-, bér és személyi jellegű ráfordítások tervezési módszertanának kialakítása. 5. Az üzleti terv kidolgozásában való részvétel a humán területhez kapcsolódó (létszám-, bér és személyi jellegű költségek) tervezési feladatok koordinálásával, felügyeletével. 6. A létszám-, bér és személyi jellegű beszámolási és kontrolling rendszer kialakítása, szabályainak kialakítása, működtetése, felügyelete. 7. A humán szervezet tervezési és beszámolási rendszerének kialakítása, hatékony működtetése, az érdekképviseletek anyagi és természetbeni támogatásának megtervezése és a költségek nyomon követése. 8. Bérelemzések készítése és azok munkaerőpiaccal való összehasonlítása, humán benchmarking elemzések készítése, humán erőforrással kapcsolatos adatszolgáltatások koordinálása, biztosítása külső, belső egységek felé. 30
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
11. A szervezetfejlesztéshez és képzéshez kapcsolódó, vezetői szintű rendezvények szervezése. 12. A szakmai oktatók Társasági szintű koordinálása.
9. A Kollektív szerződés szakterületet érintő részei kialakításában részvétel, a szakterületet érintő kérdésekben az érdekegyeztetési előterjesztések, anyagok elkészítése, a munkáltató és a munkavállalók érdekeinek összehangolása, együttes érvényre jutása érdekében. 10. A MÁV Cargo Zrt. portfoliójába tartozó társaságok működtetésével kapcsolatos kompenzációs feladatok öszszehangolása, felügyelete, a létszám-, bér és személyi jellegű ráfordítások tervezési, beszámoltatási rendszerének működtetése.
Humán partner Célja: MÁV Cargo Zrt. üzleti stratégiájában megfogalmazott célok megvalósulását támogató korszerű humánrendszerek működtetésének szakszerű biztosítása annak érdekében, hogy a szakmai- üzleti folyamatok megfelelő HR.támogatás révén a vállalati célok minél eredményesebb megvalósulását eredményezzék.
Szervezetfejlesztés és képzés Célja: A MÁV Cargo Zrt. szervezeti változásainak, a változások kezelésének, valamint a vállalati kultúra fejlesztésének a támogatása. A MÁV Cargo Zrt. képzési tevékenységének tervezése és irányítása.
Feladata: 1. A szervezet- és munkakörtervezés támogatása. 2. Toborzás és kiválasztás végrehajtása. 3. Munkaköri leírások készítésével és besorolással kapcsolatos feladatok ellátása. 4. Teljesítményértékelés támogatása. 5. Képzés tervezés támogatása. 6. Leépítés, minőségi csere támogatása, ügyintézés végzése. 7. Munkaviszonnyal kapcsolatos adminisztratív tevékenységek ellátása. 8. Szakmai, szakértői támogatás nyújtása a változásokhoz, szervezeti átalakulásokhoz a humán rendszereken keresztül. 9. Az emberi erőforrás tervezési és kontrolling folyamatok működtetése. 10. Ösztönzési rendszerekhez kapcsolódó folyamatok menedzselése. 11. Kitüntetési javaslatokkal kapcsolatos feladatok ellátása. 12. Premizálási javaslatok (kitűzés, értékelés) vezetői döntésre előkészítése. 13. Közreműködés a társaság humán rendszereinek kidolgozásában (javaslattétel, véleményezés, projektekben való részvétel). 14. A regionális igazgatóságok területén a belső kommunikációs rendszer működtetése.
Feladata: 1. Az SzMSz és a DHL folyamatos karbantartása és aktualizálása. 2. A szervezeti hatékonyság rendszeres mérése, szervezetfejlesztési javaslatok megfogalmazása. 3. A szervezeti változások megszilárdítását biztosító változásmenedzsment akciók kidolgozása, végrehajtásuk koordinálása. 4. A vállalti kultúra és a munkavállalói elégedettség rendszeres felmérése, továbbá társasági szintű kultúrafejlesztési akciók deÞniálása, megvalósításuk koordinálása. 5. A MÁV Cargo Zrt. képzési tevékenységének társasági szintű irányítása, valamint szakmai támogatása. 6. Az éves képzési tervezés módszertani támogatása, a vállalati szintű képzési terv összeállítása. 7. A MÁV Cargo Zrt. képzési folyamatainak és rendszereinek kialakítása és fejlesztése, valamint a képzési utasítás kidolgozása. 8. A képzési költségek folyamatos nyomon követése. 9. Az oktatási intézményekkel és képzési partnerekkel való kapcsolattartás. 10. Innovációs díjak rendszerének kialakítása és működtetése.
31
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
3. sz. melléklet
Szolgáltatási központ Regionális igazgatóság
A MÁV Cargo Zrt. Döntési és Hatásköri Listája
Korridormenedzsment
A Döntési és Hatásköri megosztás kompetenciáinak értelmezése
Kombi Ügyfélszolgálat
D = dönt hatáskör esetén a döntésre jogosult személy vagy testület önállóan dönt, s viseli a döntésével járó felelősséget. A döntésre jogosult személy felsőbb jogszabályok, az SZMSZ és a DHL valamint a tárgyban kiadott társasági utasítások előírásait köteles Þgyelembe venni.
Értékesítés Kereskedelem Szállításmenedzsment Járműmenedzsment
S = szabályoz hatáskör esetén az erre feljogosított személyek kötelesek szabályzatot, utasítást kiadni az adott témában. A szabályozásokban foglaltak nem lehetnek ellentétesek jogszabályokkal, magasabb szintű társasági szabályozásokkal, az SZMSZ-el, és a DHL-lel. A szabályozás kiadására kötelezett személy a szabályozás előkészítése során köteles a szabályozás által érintett területek véleményét kikérni, és a vélemény(ek) Þgyelembevételével dönteni a szabályzat tartalmáról.
Fuvartechnológia Üzemeltetés Marketing Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes Humán partner szervezet Kompenzáció, humán kontrolling Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
E = előterjeszt hatáskör esetén az előterjesztéssel megbízott személy köteles az előterjesztést megfelelően előkészíteni, egyeztetni, majd a döntéshozó testület, vagy személy elé vinni. Az előterjesztőnek joga van saját elképzelését előterjeszteni, de az előkészítés során felmerült véleményeket, lényeges eltéréseket jeleznie kell az elutasítás indokolásával együtt.
Személyügy HR vezérigazgató-helyettes Bevételellenőrzés Beszerzés, beruházás menedzsment Főkönyvelőség Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
E
E
Pénzügy és követeléskezelés
EE = előzetesen egyeztet hatáskör esetén a döntés előtt az előterjesztő köteles egyeztetni az előzetesen egyeztet hatáskört gyakorló személyekkel. Az előterjesztőnek a lényeges véleményeltéréseket indokolással együtt jeleznie kell.
E
Kontrolling és portfoliókezelés Jog Belső ellenőrzés
T = tájékoztatást kap
Koordináció Biztonság és védelem
X = egyedi intézkedés szerint
E D
E D
E D
E D
E D
1.5.
1.4.
1.3.
1.2.
Közgyűlés
1. 1.1
Társaságirányítás Alapszabály megállapítása és módosítása A Társaság működési formájának megváltoztatása A Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása Az alaptőke felemelése és leszállítása Az osztalékelőleg Þzetéséről.
Igazgatóság D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
E
Vezérigazgató
32
E
IT
* = a kompetencia a saját feladatkörbe tartozó ügyekre vonatkozik
33
1.11. 1.12.
1.10.
1.9.
1.8.
1.7.
1.6.
A részvények típusának átalakításáról. A nyomdai úton előállított részvény demateriazált részvénnyé történő átalakítása. Az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása. Az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátása. A jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárása A saját részvény megszerzése a Közgyűlés döntésének kezdeményezése nyolc napon belül a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy – a Társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy – saját tőkéje a Gt. 203. § (1) bekezdésében meghatározott – 20.000.000,- Ft – alá csökkent, vagy – a Társaságot Þ zetésképtelenség fenyegeti, a Társaság Þzetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Közgyűlés
D
D
D
D
D
D
Igazgatóság
E D
E
E
E
E
E
Vezérigazgató
E
E
E
E
E
Jog
E
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
E
E
E
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Szolgáltatási központ
Regionális igazgatóság
Korridormenedzsment Kombi
Ügyfélszolgálat
Értékesítés
Kereskedelem
Szállításmenedzsment
Járműmenedzsment
Fuvartechnológia
Üzemeltetés
Marketing
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
Humán partner szervezet
Kompenzáció, humán kontrolling
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
Személyügy
HR vezérigazgató-helyettes
Bevételellenőrzés
Beszerzés, beruházás menedzsment
Főkönyvelőség
Pénzügy és követeléskezelés
Kontrolling és portfoliókezelés
Belső ellenőrzés
Koordináció
Biztonság és védelem
IT
34
2.
1.21.
1.20.
1.19.
1.18.
1.17.
1.16.
1.15.
1.14.
1.13.
Az Igazgatóság tagjainak továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, v i s sz a h ívá s a ,d íja z á s á na k megállapítása, az FB elnökének kijelölése Az Igazgatóság elnökének megválasztása A Társaság Felügyelő Bizottsága ügyrendjének és éves munkatervének jóváhagyása A Társaság Igazgatósága ügyrendjének jóváhagyása Felmentvény adása a vezető tisztségviselők részére. A vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogok – kinevezés, visszahívás, a javadalmazásának megállapítása – gyakorlása Munkáltatói jogok gyakorlása az általa irányított szervezetek vezetői felett, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlás szervezeti rendjének meghatározása A Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása Döntés a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolat felvételről, a kapcsolattartás rendjéről, beleértve a külföldi képviselet, ügynökség létesítéséről való döntést is Stratégiamenedzsment
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Közgyűlés
D
D
D
D
D
D
Igazgatóság
D
D
E
E
Vezérigazgató
E
E
D
Jog
EE
E
HR vezérigazgató-helyettes
E
E
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
E
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Szolgáltatási központ
Regionális igazgatóság
Korridormenedzsment Kombi
Ügyfélszolgálat
Értékesítés
Kereskedelem
Szállításmenedzsment
Járműmenedzsment
Fuvartechnológia
Üzemeltetés
Marketing
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
Humán partner szervezet
Kompenzáció, humán kontrolling
Személyügy
Bevételellenőrzés
Beszerzés, beruházás menedzsment
Főkönyvelőség
Pénzügy és követeléskezelés
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
Kontrolling és portfoliókezelés
Belső ellenőrzés
Koordináció
Biztonság és védelem
IT
35
5.
4.4.
4.3.
4.2.
4. 4.1.
3.3.
3.2.
3.1.
3.
2.3
2.2
2.1.
Közgyűlés
A Társaság 3-5 éves üzleti stra- D tégiájának jóváhagyása Stratégiai tervezési rendszer kialakítása Stratégiai időtávú premisszák és követelmények meghatározása a stratégiai tervezéshez Teljesítményirányítási rendszer Teljesítmény és hatékonysági követelmények meghatározása Kontrolling rendszer kialakítása BSC meghatározása, lebontása és közvetítése a szervezeti egységek felé, célrendszer teljesítésének monitoringja Belső elszámolási rend kialakítása, szabályozása és működtetése Egyéni teljesítménymenedzselési rendszer Statisztikai adatszolgáltatás rendje Éves és középtávú tervezés Tervezési premisszák elfogadása Az üzleti és éves tervezés módszerének és eljárásrendjének kialakítása és működtetése Az éves üzleti és beruházási D terv jóváhagyása Tervezési ütemterv meghatározása Forrásallokáció, egyedi projektek megvalósítása
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Igazgatóság
E
D
T
Vezérigazgató
Koordináció
Biztonság és védelem
IT
T
E
T
E
T
S
E
S
E
S
S
Belső ellenőrzés
T
Jog
S
E
E
E
E
Kontrolling és portfoliókezelés
T
D
D
D
E
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
EE
EE
EE
EE
EE
E
EE
EE
EE
HR vezérigazgató-helyettes
EE
EE
S
EE
E
EE
EE
EE
Kompenzáció, humán kontrolling
E
E
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
EE
EE
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Szolgáltatási központ
Regionális igazgatóság
Korridormenedzsment Kombi
Ügyfélszolgálat
Értékesítés
Kereskedelem
Szállításmenedzsment
Járműmenedzsment
Fuvartechnológia
Üzemeltetés
Marketing
Humán partner szervezet
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
Személyügy
Bevételellenőrzés
Beszerzés, beruházás menedzsment
Főkönyvelőség
Pénzügy és követeléskezelés
Közgyűlés
Beruházás értékelési rendszer kialakítása 6. Értékesítési szerződések megkötése 6.1. Marketing, értékesítés Tarifa- és árpolitika jóváhagyása MÁV Cargo csoport értékesítési stratégia jóváhagyása Értékesítés, árképzés, áralkalmazás rendje 6.2. Árufuvarozási üzletszabály- D zat Magyar Vasúti Hivatalhoz való benyújtásának jóváhagyása 6.3. Árufuvarozási értékesítési szerződések megkötése 6.3.1. Hosszútávú fuvarozási keretszerződések megkötése 6.3.2. Egyéb értékesítési szerződések megkötése RIV és PPV kocsihasználattól eltérő megállapodások megkötése Mellékdíjakkal kapcsolatos kedvezményt tartalmazó szerződések megkötése Iparvágány szerződések 1000 kocsi/hó forgalom felett Iparvágány szerződések 1000 kocsi/hó forgalomig Teherkocsi besorolási szerződések Futásfelügyeleti szerződések Rakodólap hitelesítési szerződések
5.1.
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Igazgatóság
T
E
D
Vezérigazgató
Jog
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
Személyügy
HR vezérigazgató-helyettes
Bevételellenőrzés
Beszerzés, beruházás menedzsment
Főkönyvelőség
Pénzügy és követeléskezelés
Belső ellenőrzés
Koordináció
Biztonság és védelem
IT
E
D
E
EE EE
36
Üzemeltetés
Járműmenedzsment
E
E
E
D E D
EE D
T
D* E
E
E
E
E
T
E
Szállításmenedzsment
EE D
E
E
E
Kereskedelem
E
Értékesítés
T
D* S
E
T
Marketing
D
E
Fuvartechnológia
T
E
E
E
E
Kompenzáció, humán kontrolling
D
E
EE
Humán partner szervezet
E
E
Kontrolling és portfoliókezelés
S
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
D
E
T
Ügyfélszolgálat
D
EE
E
Kombi
D
E
Korridormenedzsment
D
E
Regionális igazgatóság
E
T
D
E
Szolgáltatási központ
E
D
E
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
37
7.4.
7.2. 7.3.
7. 7.1.
6.4.
A határszállítmányozási megbízási szerződések megkötése Együttműködési szerződés külföldi székhelyű vasutakkal Együttműködési szerződés vállalkozó vasúti társaságokkal Egyéb (a DHL-ben máshol nem szabályozott) értékesítési szerződés megkötése 100 m Ft felett 100 m Ft és alatta 10 m Ft és alatta 1 m Ft és alatta Szerződésekhez kapcsolódó Þzetési feltételek megállapítása, típusszerződések jóváhagyása Szabályozás A Társaság belső szabályozási rendszer kialakítása Szerződéskötés rendje Árufuvarozási technológiák, normák, szabályok kidolgozása Hálózati technológiák, normák kidolgozása Regionális technológiák, normák kidolgozása Helyi technológiák, normák kidolgozása Nemzetközi árufuvarozási szakmai szabályzatok honosítása Üzemviteli technológiák Tehervonati menetrend jóváhagyása
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan Vezérigazgató
T
S
S
D
EE
D
Jog
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
Kontrolling és portfoliókezelés
HR vezérigazgató-helyettes
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
Személyügy
Bevételellenőrzés
Beszerzés, beruházás menedzsment
Főkönyvelőség
Pénzügy és követeléskezelés
D
E D
D
T
Kompenzáció, humán kontrolling
E
E
Humán partner szervezet
S
E
EE EE T T T EE
D
E
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
E
E
E
E
EE
Fuvartechnológia
Üzemeltetés
Szállításmenedzsment Kereskedelem
E
S
E
E
T
E D
T
Értékesítés
S
Ügyfélszolgálat
T
E
E
E E D
E
Kombi
T
E
Korridormenedzsment
E
E
Járműmenedzsment
E
E
Regionális igazgatóság
E
E
D* E
D
Szolgáltatási központ
S
E
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Marketing
Belső ellenőrzés
Koordináció
Biztonság és védelem
IT
Igazgatóság
Közgyűlés
38
8.2.4.
8.2.3.
8.2.2.
8.2. 8.2.1.
7.5. 7.6. 8. 8.1.
Elegytovábbítás rendje Határállomási árufuvarozási technológia rendje Nemzetközi teherkocsi szakmai szabályzatok honosítása Kommunikációs szabályzat Közbeszerzések rendje Kötelezettségvállalás Karbantartás Karbantartás megrendelése, szerződéskötés 500 m Ft felett 500 m Ft alatt 100 m Ft alatt 50 m Ft alatt 5 m Ft alatt 200 e Ft alatt Beszerzés Szerződéskötés anyagbeszerzésre 100 m Ft felett 100 m Ft alatt 20 m Ft alatt Szerződéskötés eszközbeszerzésre 500 m Ft felett 500 m Ft alatt Vasúti teherkocsi bérletek 500 m Ft felett 500 m Ft alatt 50 m Ft alatt Szerződéskötés külső tanácsadás igénybevételére 50 m Ft felett
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Igazgatóság
D
Vezérigazgató
D
D T
D T
D T
D T
E S
IT
D
Biztonság és védelem
D
Koordináció
D
E
Belső ellenőrzés
D
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
Jog
Kontrolling és portfoliókezelés
D
EE EE EE EE EE EE
E
EE EE EE T EE
EE EE E EE EE D
EE EE E EE EE D EE EE
D
E E E
Pénzügy és követeléskezelés
D
Főkönyvelőség
D
Beszerzés, beruházás menedzsment
E
E D
D
E
Bevételellenőrzés
E
D
HR vezérigazgató-helyettes
E
D
Személyügy
D
D
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
D
D
E
E D T
E D
T
Kompenzáció, humán kontrolling
E
Humán partner szervezet
S S
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
E
Marketing
D
Üzemeltetés
E D
E D T
S
E E
Fuvartechnológia
D
E
E
Járműmenedzsment
E
E D
E
E
Szállításmenedzsment
D
E E
Kereskedelem
D
Értékesítés
D
Ügyfélszolgálat
D
Kombi
D
Korridormenedzsment
D
Regionális igazgatóság
E
E D
E E
Szolgáltatási központ
E
E E D
E E
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Közgyűlés
50 m Ft alatt 2 m Ft alatt 8.2.5. Szerződéskötés vagyonvédelmi szolgáltatásokra 500 m Ft felett 500 m Ft alatt 8.3 Egy évnél hosszabb határozott időre kötött szerző-dések, vagy hat hónapnál hosszabb felmondási idejű szerződések jóváhagyása 8.4. Tagság létesítése, megszüntetése társadalmi szervezetekben, ágazati érdekvédelmi egyesületekben, egyesülésekben, alapítványokban történő részvétel 85. Egyezségkötés peres és peren kívüli ügyekben 10 m Ft felett 10 m Ft alatt 2 m Ft alatt 8.6. Döntés fuvarozási szerződést biztosító zálogtárgyak értékesítéséről 50 m Ft felett 50 m Ft alatt 8.7. Anyagok értékesítése 50 m Ft felett 5 m Ft alatt 1 m Ft alatt 8.8. A társaság fő tevékenységével összefüggő – biztosítási szerződéssel kezelhető – kockázatokra biztosítási szerződés megkötése
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
39
Biztonság és védelem
Kontrolling és portfoliókezelés
D
E
Pénzügy és követeléskezelés
D
T
D
T
E
E D
E
T T
EE EE EE T E E
D*
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
D
EE EE
D
T
Belső ellenőrzés
E D EE
EE
Koordináció
D
Jog
D
E
D
Igazgatóság
D
Vezérigazgató
D T E
IT
D
Főkönyvelőség
E
E
Beszerzés, beruházás menedzsment
E D
E
E
Bevételellenőrzés
E E
E
HR vezérigazgató-helyettes
E
D
E
D
Személyügy
E
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
E
Kompenzáció, humán kontrolling
E
Humán partner szervezet
E
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
D T
E
E D E
D T
Fuvartechnológia
Üzemeltetés
Marketing
E
E E
S S
E D
E E D* D* E
Járműmenedzsment
E
E
Szállításmenedzsment
E
E
Értékesítés
Kereskedelem
E
E
E
E D* E
Ügyfélszolgálat
E
Regionális igazgatóság
E
E
Szolgáltatási központ
E
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Korridormenedzsment Kombi
Közgyűlés
40
9.3
9.2.
9.1.
9.
8.9.
Kocsibérek és kocsik, ponyvák használatával kapcsolatos egyéb díjak, valamint elveszett vagy sérült kocsik, ponyvák utáni kártérítési igények rendezése MÁV Cargo Zrt. tulajdonú társaságok irányítása Döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés szerzéséről, növeléséről, csökkentéséről, megszüntetéséről, törzstőke emeléséről, illetve leszállításáról, valamint a tulajdonolt társaságok számára mandátum kiadása ugyanezen tranzakciók tekintetében Döntés gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról A társaságok tulajdonosi képviselőinek kijelölése többségi részesedés esetén kisebbségi részesedés esetén A Társaság legfőbb szervének ülésén képviselendő tulajdonosi álláspont tartalmáról a portfoliókezelési szabályzatban foglaltak Þgyelembe vételével, a szabályzat mellékletében meghatározott döntési kompetenciák alapján mandátum kiadása.
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Igazgatóság
D
D
Vezérigazgató
Koordináció
Biztonság és védelem
IT
E D S
Belső ellenőrzés
D
Jog
E
E
Kontrolling és portfoliókezelés
E
E
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
EE
EE
HR vezérigazgató-helyettes
E E
Járműmenedzsment
D
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Szolgáltatási központ
Regionális igazgatóság
Korridormenedzsment Kombi
Ügyfélszolgálat
Értékesítés
Kereskedelem
Szállításmenedzsment
Fuvartechnológia
Üzemeltetés
Marketing
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
Humán partner szervezet
Kompenzáció, humán kontrolling
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
Személyügy
Bevételellenőrzés
Beszerzés, beruházás menedzsment
Főkönyvelőség
Pénzügy és követeléskezelés
Közgyűlés
41
10.
9.6.
9.5.
9.4.
Döntés a MÁV Cargo Zrt. egyszemélyes, illetve többségi tulajdonában levő társaságok esetében az igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról, visszahívásáról, illetve a mandátum kiadásáról ilyen indítvány a társaságoknál történő előterjesztéséről A MÁV Cargo Zrt. egyszemélyes, illetve többségi tulajdonában lévő társaságok esetében a vezérigazgató, ügyvezető (cégvezető, igazgató) vonatkozásában az alapvető munkáltatói jogok közül: munkaviszony létesítése, illetőleg megszüntetése, javadalmazás megállapítása, illetőleg a többségi tulajdonú társaság esetén az erre vonatkozó javaslat taggyűlés (közgyűlés) elé terjesztése, Portfolió-kezelési szabályzat jóváhagyása Vagyonelem elidegenítése, használatba adása
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Igazgatóság
D
Koordináció
Biztonság és védelem
IT
Vezérigazgató
E
E
E
EE
Belső ellenőrzés
D
Jog
EE
Kontrolling és portfoliókezelés
D
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
EE
HR vezérigazgató-helyettes
EE
E
E
Személyügy
E
E
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
EE
EE
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Szolgáltatási központ
Regionális igazgatóság
Korridormenedzsment Kombi
Ügyfélszolgálat
Értékesítés
Kereskedelem
Szállításmenedzsment
Járműmenedzsment
Fuvartechnológia
Üzemeltetés
Marketing
Humán partner szervezet
Kompenzáció, humán kontrolling
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
Bevételellenőrzés
Beszerzés, beruházás menedzsment
Főkönyvelőség
Pénzügy és követeléskezelés
Közgyűlés
42
10.5.
10.4.
10.3.
10.2.
10.1
Döntés a Társaság tulajdonát képező valamely vagyonelem (ingatlanok, ingók, értékpapírok, forgalomképes jogok, követelések, társasági részesedést megtestesítő vagyonelemek, (továbbiakban egységesen: vagyonelem) tulajdon-jogának átruházásáról, megterheléséről, ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem könyv szerinti egyedi értéke az 500 millió forintot meghaladja 500 m Ft és alatta 50 m Ft és alatta 10 m Ft alatt, vagyonértékelésnek megfelelő, vagy annál magasabb vételáron Elővásárlási jog teherkénti alapítása bármilyen vagyonelemre Elővásárlási jogról való lemondás Tárgyi eszközök használati jogának piaci ellenérték fejében történő átengedése Teherkocsi bérbeadás Egyéb tárgyi eszköz 1 év felett 1 év alatt Anyagok selejtezése 10 m Ft felett 10 m Ft alatt 5 m Ft alatt 2 m Ft alatt 1 m Ft alatt
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Igazgatóság
D
Belső ellenőrzés
Koordináció
Biztonság és védelem
IT
Vezérigazgató
D
D
T
D
D
T
E
D
E D*
E D
T
E
E
EE E EE D EE D
Jog
D
Kontrolling és portfoliókezelés
EE E
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
E
Pénzügy és követeléskezelés
E
Főkönyvelőség
E
Beszerzés, beruházás menedzsment
E
Bevételellenőrzés
E
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
E D* T
E
D
E
E E E
Üzemeltetés
E D*
E
Kereskedelem
E
Regionális igazgatóság
D
E
D
Szolgáltatási központ
E
E
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Korridormenedzsment Kombi
Ügyfélszolgálat
Értékesítés
Szállításmenedzsment
Járműmenedzsment
Fuvartechnológia
Marketing
Humán partner szervezet
Kompenzáció, humán kontrolling
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
Személyügy
HR vezérigazgató-helyettes
Közgyűlés
43
11.6.
11.5.
11.4.
11. 11.1. 11.2. 11.3.
10.7.
10.6.
100 e Ft alatt Tárgyi eszközök selejtezése 100 m Ft felett 100 m Ft alatt 10 m Ft alatt 100 e Ft alatt Döntés térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszaÞzetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is – de ide nem értve az elengedett, vagy harmadik személy részére engedményezett követeléseket –, amenynyiben annak összértéke egy üzleti év alatt 50 m Ft felett 50 m Ft, és alatta Humán Humán rendszerek kialakítása Kollektív szerződés megkötése Jövedelempolitika (bér- és szociálpolitika) jóváhagyása Együttműködési szerződés megkötése munkavállalói szervezetekkel Képzési (szakmai és fejlesztési) rendszer kialakítása Éves, vagy hosszabbtávú együttműködési és/vagy jövedelempolitikai és/vagy bér és/ vagy béremelési és/vagy foglalkoztatáspolitikai és/vagy munkabiztonsági és egészségvédelmi megállapodások megkötése.
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Igazgatóság
D
D
Vezérigazgató
D
D
D E
E D
D
Koordináció
E
Belső ellenőrzés
E
Jog
E
Pénzügy és követeléskezelés
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
Kontrolling és portfoliókezelés
T T
EE E EE EE E D E
Főkönyvelőség
E
Beszerzés, beruházás menedzsment
E
Bevételellenőrzés
E
HR vezérigazgató-helyettes
E
S
E
S E E
E
Személyügy
E
E
E
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
E
E
E
E
Kompenzáció, humán kontrolling
E
E
E
E
Humán partner szervezet
E
E
Marketing
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
E E
EE D E E
Fuvartechnológia
Üzemeltetés
EE
E D* E
Járműmenedzsment
E
Szállításmenedzsment
E
Kereskedelem
E E
Értékesítés
E
Ügyfélszolgálat
E
Kombi
E
Korridormenedzsment
E
Regionális igazgatóság
E E D
D
Szolgáltatási központ
E E E
E
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Biztonság és védelem
IT
Közgyűlés
44
12.9.
12.8.
12.7.
12.6.
12.5.
12.4.
12.3.
12.2.
12. 12.1.
Közgyűlés
Pénzügy és számvitel Hitelfelvétel Hitelfelvételnél a közbeszerzési pályázat kiírása és a pályázatokra vonatkozó döntés 500 m Ft felett 500 m Ft, és alatta Hitellehívás 500 m Ft felett 500 m Ft, és alatta Számviteli politika jóváhagyása Egységes számlakeret, számlarend meghatározása Árfolyam- és kamat-kockázatok kezelésének rendje Biztosítási szerződéssel fedezhető vagyoni kockázatok kezelésének rendje Számviteli tv. szerinti beszá- D moló elfogadása, adózott eredményre vonatkozó döntés Konszolidált éves beszámoló D elfogadása Évente jelentés készítése a közgyűlés részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról Negyedévente előterjesztés készítése a Felügyelő Bizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról, a Társaság pénzgazdálkodásáról és befektetéseiről azok eredményességéről, szabályszerűségéről és célszerűségéről
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Igazgatóság
D
D
E
E
D
Belső ellenőrzés
Koordináció
Biztonság és védelem
IT
Vezérigazgató
E
E
E
E
T
T
D
D
E
E
S
S
S
D D E
Jog
EE
Kontrolling és portfoliókezelés
E E
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
E D
Pénzügy és követeléskezelés
E E
E
Főkönyvelőség
E
E
E
E
E
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Szolgáltatási központ
Regionális igazgatóság
Korridormenedzsment Kombi
Ügyfélszolgálat
Értékesítés
Kereskedelem
Szállításmenedzsment
Járműmenedzsment
Fuvartechnológia
Üzemeltetés
Marketing
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
Humán partner szervezet
Kompenzáció, humán kontrolling
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
Személyügy
HR vezérigazgató-helyettes
Bevételellenőrzés
Beszerzés, beruházás menedzsment
12.10. Szerződést biztosító mellékkötelezettség (kezességvállalás, adott bankgarancia stb.) vállalása 100 m Ft felett 100 m Ft alatt 12.11. Kölcsönnyújtás 500 m Ft felett 50 m Ft felett 50 m Ft alatt 12.12. Követelés elengedése illetve engedményezése 500 m Ft felett (egyedi vagy évi összes) 50 m Ft felett (egyedi érték) 50 m Ft alatt 5 m Ft alatt 12.13. Késedelmi kamat elengedése ha a késedelmi kamat mértéke 50 m Ft felett ha a késedelmi kamat mértéke 5 m Ft felett ha a késedelmi kamat mértéke 1 m Ft felett ha a késedelmi kamat mértéke 100 e Ft alatt 12.14. Követelések értékesítése 500 m Ft felett 100 m Ft tőkeérték felett 100 m Ft tőkeérték alatt 5 m Ft tőkeérték alatt 12.15. Behajthatatlan követelések leírása 500 m Ft felett 50 m Ft felett
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan
Igazgatóság
45
D
D
D
Belső ellenőrzés
Koordináció
Biztonság és védelem
IT
Vezérigazgató
EE
T
D D
E
E D
E
D
E D
EE EE
T
E
E D T
Jog
D T
Kontrolling és portfoliókezelés
E D
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
D T
Pénzügy és követeléskezelés
D
E
E
E
Főkönyvelőség
EE
Beszerzés, beruházás menedzsment
E
E
Bevételellenőrzés
EE
EE
D
E
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
T
D
E
E D T
Üzemeltetés
E
Kereskedelem
T
D
E
E D
Regionális igazgatóság
D
E
Értesítő 1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Szolgáltatási központ
Korridormenedzsment Kombi
Ügyfélszolgálat
Értékesítés
Szállításmenedzsment
Járműmenedzsment
Fuvartechnológia
Marketing
Humán partner szervezet
Kompenzáció, humán kontrolling
Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés
Személyügy
HR vezérigazgató-helyettes
Közgyűlés
46 50 m Ft alatt 5 m Ft alatt 12.16. RészletÞzetés engedélyezése vevők részére 100 m Ft felett, vagy több, mint 12 hónapra 50 m Ft felett max. 12 hónapra 50 m Ft alatt max. 12 hónapra 12.17. Leltárhiányok leírásának engedélyezése 500 e Ft értékhatár felett 500 e Ft értékhatár alatt 50 e Ft értékhatár alatt
D: dönt S: szabályoz E: előterjeszt EE: előzetesen egyeztet T: tájékoztatást kap *: saját szervezeteire vonatkozóan Közgyűlés Igazgatóság
D
D
Vezérigazgató IT Biztonság és védelem Koordináció Belső ellenőrzés Jog Kontrolling és portfoliókezelés
E D
D
E
D
Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
E D
E D
Pénzügy és követeléskezelés
E E D
Főkönyvelőség Beszerzés, beruházás menedzsment
E
Bevételellenőrzés HR vezérigazgató-helyettes Személyügy Szervezetmenedzsment, személyzetfejlesztés, képzés Kompenzáció, humán kontrolling Humán partner szervezet
E D
Kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes Marketing
E
Üzemeltetés Fuvartechnológia
D
Járműmenedzsment Szállításmenedzsment Kereskedelem Értékesítés Ügyfélszolgálat Kombi Korridormenedzsment
D
Regionális igazgatóság
E
Szolgáltatási központ
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
3.6 Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot és jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
2/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. üzleti titkainak védelméről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Cargo Zrt-nél (továbbiakban: Társaság) az üzleti titok fogalmának, a minősítési eljárás rendjének valamint az üzleti titokká minősített adatok kezelésének és védelmi szabályainak meghatározása.
3.7 Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA
3.8 Minősített dokumentum: üzleti titkot tartalmazó dokumentum, adathordozó.
2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjaira a testületek ügyrendjében szabályozott esetleges kiegészítésekkel, eltérésekkel.
3.9 Minősítés: az a döntés, amelynek meghozatala során a jelen szabályzatban felhatalmazott személy a 4.2.1. pontban meghatározott adatokon túlmenően megállapítja, hogy egy adott információ a tartalmánál fogva üzleti titokkörbe tartozik.
2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a koordinációs vezető felelős.
3.10 Minősítő: az a természetes személy, aki a jelen szabályzat alapján minősítésre jogosult.
3.0 FOGALMAK
3.11 Nyilvánosságra hozatal: az üzleti titoknak a Társaság szabályzataival és a vonatkozó jogszabályokkal összhangban történő bárki részére biztosított megismerhetővé, hozzáférhetővé tétele. Az üzleti titok nyilvánosságra hozatala a minősítés és védelmi intézkedések megszűnését jelenti.
3.1 Adat: írásban, vagy elektronikus úton keletkező – bármilyen adathordozón tárolt – tény, információ, megoldás, szöveg, számadatsor, vázlat, graÞkon, kép és egyéb adat. 3.2 Betekintési engedély: a minősítő által az üzleti titok megismerésére írásban adott felhatalmazás.
3.12 Titokbirtokos: a minősítő, valamint az a személy vagy szervezet, aki, vagy amely az üzleti titkot képező információt birtokolja (pl. minősítő, titokgazda, üzletititok-kezelő, utólagos betekekintésre feljogosított személy stb.).
3.3 Betekintő: az a természetes személy, aki a betekintésre jelen szabályzat rendelkezésénél fogva jogosult vagy a minősítő a betekintésre feljogosította.
3.13 Titokgazda: az üzleti titok kezeléséért felelős személy.
3.4 Üzleti titok: üzleti titoknak minősül a Társaság gazdasági, üzleti tevékenységéhez kapcsolódó vagy annak során keletkező minden olyan adat, amelynek titokban maradásához a Társaságnak méltányolható érdeke fűződik, és nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a Társaság jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, ezért annak titokban tartása érdekében a Társaság a szükséges intézkedéseket megtette, azaz jelen szabályzat 4.2.1. pontja vagy az erre jogosult személy azt annak minősítette. Üzleti titoknak minősül továbbá minden harmadik félre vonatkozó olyan adat, amelyre nézve a Társaságot jogszabály vagy szerződés alapján titoktartási kötelezettség terheli. Nem minősül üzleti titoknak a Társaság által szabályszerűen nyilvánosságra hozott adat.
3.14 Üzletititok-kezelő: az üzleti titkot tartalmazó dokumentumok kezelésével írásban megbízott munkavállaló. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Az adatvédelem közös szabályai 4.1.1 A Társaság tulajdonosa, a Társaságban részesedést szerezni kívánó személy, illetve képviselője, a vezető állású személy, a Felügyelő Bizottság tagja, valamint a Társaság munkavállalója köteles a Társaság működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül, illetve a szabályzatban vagy a minősítő által meghatározott időtartamig – megtartani.
3.5 Elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adat. 47
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
! az éves és negyedéves üzleti jelentések pénzügyi része, illetve a vezetői információs rendszer által tartalmazott főbb mutatószámok az éves beszámoló cégbírósághoz való benyújtásáig; ! hosszú távú üzleti, kereskedelmi szerződések azok fennállásáig; ! a Társaság tulajdonosaival vagy abban tulajdonrészt szerezni kívánó jogi személyek képviselőivel folytatott azon egyeztetésekhez kapcsolódó dokumentumok (pl. emlékeztetők), melyek a Társaság mindenkori üzletvitelét (ideértve az üzleti stratégiáját, terveit is) vagy tulajdonosi szerkezetét alapvetően érintik – a privatizáció lezárulásáig; ! A Társaság birtokába került harmadik személyre vonatkozó olyan adat, melynek a kiemelt titokká minősítését a harmadik személy kéri – a minősítés érvényességi ideje a másik fél által kért időpontig szól. A vezérigazgató, illetve annak jóváhagyásával a 4.2.6. pontban kijelölt titokgazda a fenti adatok körébe tartozó egyedi információk tekintetében jogosult a minősítés időbeli hatályát az előbbiektől eltérően megállapítani. Az üzleti titkok megismerésére jogosult személyek körét a Társaság vezérigazgatója határozza meg a 6. sz. melléklet alapján.
4.1.2 A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a jelen szabályzatban meghatározott körön kívül a Társaság vezérigazgatójának hozzájárulása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. 4.1.3 Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Társaságnak vagy partnereinek hátrányt okozzon. 4.1.4 Tilos az üzleti titkot jelen utasításban foglaltaktól eltérő, tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni, illetve nyilvánosságra hozni. 4.1.5 Az üzleti titok megőrzése a munkavállaló lényeges kötelezettségének minősül, ezért annak megszegése a Társaság részéről az illető személlyel szemben – a kötelezettség megsértésének jellegétől függően – fegyelmi eljárást, és adott esetben az Mt. 96.§ (1) bekezdésének a.) pontja szerinti rendkívüli felmondást, illetve a Btk. 300.§a alapján büntetőeljárást vonhat maga után. Amennyiben a kötelezettség megszegése a Társaságnak vagyoni hátrányt is okoz, a felelősségre vonással egyidejűleg a Társaság az így keletkezett kár megtérítését is követelheti a vonatkozó jogszabályok szerint.
4.2.2 Amennyiben az adat titokban tartásáról jogszabály, hatósági határozat vagy szerződés rendelkezik, úgy az érvényességi időtartam az abban foglalt időtartam. 4.2.3 A 4.2.1. pontban foglaltakon túlmenően üzleti titoknak minősíthető a Társaság működésével és szervezetével összefüggő bármilyen információ, illetőleg adat, így különösen: ! valamely igazgatósági vagy felügyelő bizottsági ülés, vezetői értekezlet határozata, illetve az ezekhez kapcsolódó előterjesztések, valamint az arról készült jegyzőkönyv, emlékeztető; ! a Társaság üzleti tevékenységét szabályozó belső utasítások és a körlevelek (árképzési utasítás, önköltségszámítási szabályzat stb.); ! gazdaságossági, illetve egyéb üzleti számítások, mutatók, jelentések (pl. önköltségi, utókalkulációs számítások stb.); ! nem hosszú távú, de más okból jelentős fuvarpiaci szerződések, tárgyalási anyagok; ! nem katonai célú, sugárzó, robbanó és vegyi-anyag szállítási útvonala, időpontja, menetrendje, amennyiben nem minősül államtitoknak vagy szolgálati titoknak; ! humánpolitikai intézkedések (pl. létszámleépítés, szervezet-átalakítással együtt járó létszámmozgás stb.) előkészítő anyagai; ! belső ellenőrzési vizsgálati jelentések; ! a kiemelt biztonsági besorolású adatok és dokumentációk, illetőleg az alkalmazott eljárások; ! a közbeszerzési és egyéb, a vállalkozók versenyeztetését célzó eljárások körében egyes dokumentumok és információk;
4.1.6 Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén – így különösen a feladatkörében eljáró, az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan a nyomozóhatóság, a szakmai felügyeletet ellátó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a Gazdasági Versenyhivatal, továbbá a központi költségvetési pénzeszközök vagy Európai Uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző szervezetek számára. Nem minősül üzleti titoknak, így arra való hivatkozással nem lehet visszatartani olyan adatot sem, amelybe jogszabály (számviteli törvény, közbeszerzési törvény, vasúttörvény stb.) alapján bárki betekinthet. 4.1.7 Az üzleti titkot tartalmazó adatok kezeléséért (sokszorosítás, tárolás, jogosultak hozzáférésének a biztosítása stb.) az üzletititok-kezelő felel. 4.2 Az üzleti titok köre 4.2.1 Jelen szabályzat által– az adathordozó fajtájától függetlenül – üzleti titoknak minősített adat: ! a Társaság üzletpolitikai, gazdasági tevékenységébe tartozó stratégiai koncepciókhoz kapcsolódó projekttervek a projektek lebonyolításáig; 48
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
! a Társaság számára kifejlesztett vagy módosított olyan szoftverek leírása, amelyek más piaci szereplők számára az adott formában nem hozzáférhetők.
terheli a minősítés indokolatlan elmaradásával okozott kárért. 4.2.5 Amennyiben a minősítésre jogosult egy adott információt egyedileg üzleti titoknak minősít, a minősítéssel egyidejűleg meghatározza: ! a minősítés időtartamát, ! az üzleti titok kezeléséért felelős személyt (titokgazda), ! a titok megismerésére jogosult személyeket.
4.2.4 Az üzleti titokká minősítésre egyedileg és esetenként a vezérigazgató és helyettesei, valamint a kontrolling és portfoliókezelési vezető jogosult. Jelen utasítás 1. számú mellékletével bármely szervezeti egység vezetője kezdeményezheti valamely információ üzleti titokká nyilvánítását. Az információ felmerülésének helye szerinti szervezeti egység vezetőjét munkajogi felelősség
4.2.6 A jelen utasítás 4.2.1. pontjában rögzített üzleti titkok kijelölt titokgazdái a következők:
! A Társaság üzletpolitikai, gazdasági tevékenységébe tartozó stratégiai koncepciókhoz kapcsolódó projekttervek mindaddig, amíg érvényben vannak
kontrolling és portfoliókezelési vezető
! Az éves és negyedéves üzleti jelentések pénzügyi része, illetve a vezetői információs rendszer által tartalmazott főbb mutatószámok az éves beszámoló cégbírósághoz való benyújtásáig
kontrolling és portfoliókezelési vezető
! hosszú távú üzleti megállapodások, kereskedelmi szerződések azok fennállásáig
kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
! A Társaság tulajdonosaival vagy abban tulajdonrészt szerezni kívánó jogi személyek képviselőivel folytatott azon egyeztetések tartalma, melyek a Társaság mindenkori üzletvitelét (ideértve az üzleti stratégiáját, terveit is) vagy tulajdonosi szerkezetét alapvetően érintik
elnök, illetve vezérigazgató
! A Társaság birtokába került harmadik személyre vonatkozó olyan adat, melynek a kiemelt titokká minősítését a harmadik személy kéri.
koordinációs vezető
4.3 Eljárási szabályok
tében ezen dokumentumok eredeti példányaihoz a 3. számú mellékletben foglalt borítólapot is csatolni kell. A jelen szabályzat által üzleti titoknak minősített információkat akkor is különleges gondossággal eljárva kell kezelni, ha erre vonatkozóan külön jelölést nem tartalmaznak.
4.3.1 Üzleti titkot tartalmazó dokumentumok jelölése 4.3.1.1 A titokgazda köteles gondoskodni arról, hogy az üzleti titkot tartalmazó dokumentumok, adathordozók keletkezésüktől, illetőleg beérkezésüktől kezdve a jelen utasítás szerint legyenek megjelölve, kezelve. Ha a Társaság valamely munkavállalója úgy ítéli meg, hogy valamely adat, információ bizalmas jellegű vagy az üzleti titkot képezhet, köteles a minősítésre jogosult felettesét erről tájékoztatni és szükség esetén a minősítésre javaslatot tenni. Kétség esetén a vezető jogtanácsostól vagy a biztonsági és védelmi vezetőtől kell szakmai állásfoglalást kérni.
4.3.2 Az üzleti titokba való betekintés 4.3.2.1 Általános betekintési jogosultsággal a Társaság munkavállalói közül a vezérigazgató és helyettesei, valamint a kontrolling és portfoliókezelési vezető rendelkezik. Az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai jogosultak bármely üzleti titokba betekinteni, igény esetén a betekintést a vezérigazgató köteles biztosítani. 4.3.2.2 Korlátozott – szakirányú, de az általuk vezetett területen előforduló minden titokfajtára kiterjedő – betekintési jogosultsággal rendelkeznek az alábbiak: üzemeltetési igazgató, kereskedelmi igazgató és a regionális igazgatók.
4.3.1.2 A üzleti titoknak minősített információt a titokgazda – az adathordozó típusától függően – olyan jelöléssel látja el, amelyből annak jellege egyértelműen kitűnik. E célra a papír alapú dokumentumoknál az „ÜZLETI TITOK!” szövegű bélyegző vagy előnyomott felirat használandó, az egyedileg üzleti titokká minősített, valamint külső szervezettől érkező írott dokumentumok ese-
4.3.2.3 Az üzletititok-kezelő az általa birtokolt adatra teljes betekintési jogosultsággal rendelkezik. A biztonsá49
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
a) felügyeli a Társaságnál keletkezett és más személyek, szervezetek által átadott, üzleti titoknak minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, Þzikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken alapuló kiépítését és működését; b) évente értékeli a Társaság titokvédelmi helyzetét, s erről beszámol a vezérigazgatónak; c) titoksértés gyanúja esetén intézkedik annak kivizsgálására, kezdeményezi az üzleti titok védelmét veszélyeztető tényezők megszüntetését; d) nyilvántartja a szervezeti egységenként kijelölt üzletititok-kezelőket, valamint védelmi és biztonsági szempontból felügyeli az ilyen jellegű feladataik ellátását; e) gondoskodik az üzletititok-kezelők oktatásáról, a titoktartási nyilatkozatok (2. számú melléklet) tárolásáról; f) az üzleti titok minősítésével és kezelésével kapcsolatos kérdésekben útmutatót, az üzleti titok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtására egyedi ügyekben állásfoglalást ad ki a vezető jogtanácsossal együttesen.
gi és védelmi vezető, valamint a vezető jogtanácsos a feladat- és hatáskörükben külön eseti engedély nélkül, a munkájukhoz szükséges mélységben megismerhetik az üzleti titkot. 4.3.2.4 A jóváhagyott éves belső ellenőri vizsgálati program vagy a vezérigazgató által elrendelt ad hoc vizsgálat végrehajtása automatikus betekintési jogosultságot biztosít a feladatkörükben eljáró belső ellenőrök számára. 4.3.2.5 Az informatikai rendszerekben a betekintési jogosultság érvényesítése a hozzáférési jogosultság megadásával, beállításával történik. A titokbirtokos minősített dokumentum esetén a minősítő által kiadott betekintési engedély alapján a betekintő közvetlen munkahelyi vezetőjének javaslata alapján kerül beállításra az, hogy a betekintő milyen adathoz, adatállományokhoz férhet hozzá és azokkal milyen műveleteket végezhet (olvasás, módosítás, törlés stb.). A hozzáférési jogosultságot az alkalmazás rendszergazdája állítja be. A hozzáférési jogosultság beállítását és a betekintési engedély megadását a betekintő közvetlen munkahelyi vezetőjének kell kezdeményeznie a titokbirtokosnál.
4.3.4.2 A vezérigazgató bízza meg a központi üzletititok-kezelőt (5. számú melléklet), aki koordinálja a szervezeti egységek üzletititok-kezelőinek a munkáját. A központi üzletititok-kezelő feladatköre a titokvédelem körében: a) közreműködik a titokvédelmi ellenőrzések végrehajtásában, b) elvégzi az egyedileg üzleti titokká minősített dokumentumok központi iktatását (évente új sorszámmal kezdve), valamint tárolja e dokumentumok egy eredeti példányát, majd a minősítés megszüntetése után visszaküldi a készítő szervezeti egység részére; c) gondoskodik az üzleti titkot tartalmazó dokumentumokba való betekintés szabályszerű biztosításáról.
4.3.2.6 Amennyiben az egyedileg minősített információt tartalmazó dokumentumról másolat is készül, ezt a tényt a titokgazda a darabszám megjelölésével a 3. számú mellékletként csatolt adatlapon köteles feltüntetni. Minősítéskor jogosultként meg nem határozott személy az üzleti titkot utólag csak a minősítő vagy a vezérigazgató egyedi, írásos engedélyével, az abban meghatározott módon (betekintés vagy olvasás, másolás) ismerheti meg. Ennek megtörténtét a titokgazdának az 1. sz. mellékletben foglalt adatlapon szintén rögzítenie kell.
4.3.4 Egyes személyek feladat- és hatásköre az üzleti titkok védelme körében
4.3.4.3 A minősítésre jogosult az általa irányított szervezetnél köteles szükség szerinti számban üzletititok-kezelőt megbízni (5. számú melléklet). A megbízólevél egy példányát meg kell küldeni a biztonsági és védelmi vezető részére. A szervezeti egységenként kijelölt üzletititokkezelő feladata: a) az üzleti titkot tartalmazó dokumentumok címzettek részére való hagyományos és/vagy elektronikus továbbításával, átadásával, átvételével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtása (a 4. számú melléklet értelemszerű felhasználásával); b) a szervezeti egységnél készült, vagy más szervtől érkezett, üzleti titkot tartalmazó dokumentumok átvétele, előzetes nyilvántartásba vétele, a központi üzletititokkezelő részére történő átadása. c) a minősítést igénylő dokumentumok minősítési javaslattal való előterjesztése a minősítésre jogosult személy számára.
4.3.4.1 A biztonsági és védelmi vezető feladatköre a titokvédelem körében:
4.3.5 Az üzleti titkot tartalmazó dokumentumok kezelésének általános eljárási szabályai
4.3.3 Üzleti titok harmadik személynek vagy szervezetnek való átadása 4.3.3.1 Az üzleti titoknak minősülő információknak a Társaság érdekében történő nyilvánosságra hozatala körében (a jogszabályok miatti tájékoztatási kötelezettségeket ide nem értve) a vezérigazgató vagy az általa erre felhatalmazott személy járhat el. 4.3.3.2 Amennyiben valamely adat, információ kiszolgáltatását jogszabály, hatósági vagy bírósági határozat rendeli el, a munkavállaló köteles a minősítőhöz felterjeszteni a kiadásra vonatkozó javaslatot. Az adat kiadásáról, annak terjedelméről a minősítő dönthet.
50
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
anyagok megfelelő titokvédelmét a Társaság üzleti titkainak kezeléséhez hasonló módon kell biztosítani.
4.3.5.1 A 4.2.4. pont szerint egyedileg üzleti titokká minősített információról az 1. számú melléklet egy eredeti példányát a központi üzletititok-kezelő részére át kell adni, amely gondoskodik az ilyen üzleti titkok központi nyilvántartásáról.
4.3.6.2 Más szervezettől érkezett, üzleti titkot tartalmazó dokumentum átvételére a címzett, a címzett szervezeti egység üzletititok-kezelője vagy a központi üzletititok-kezelő jogosult. A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni, hogy a címzés alapján jogosult-e átvenni a küldeményt és meggyőződni a küldemény sértetlenségéről.
4.3.5.2 Akinek tudomására jut, hogy üzleti titok illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott vagy ennek a veszélye fennáll, továbbá ha az üzleti titkot tartalmazó adathordozó (feltehetően) elveszett, közvetlen vezetőjén keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a biztonsági és védelmi vezetőt.
4.3.6.3 Ha az átvevő a küldeményen olyan sérülést észlel, amely arra utal, hogy azt felbontották vagy megkísérelték felbontani, a kézbesítő jelenlétében felbontja, a tartalmát ellenőrzi és az eseményről két példányban jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet mindketten aláírják, majd az átvevő az egyik példányt visszaküldi a feladónak, aki intézkedik a sérülés körülményeinek tisztázására.
4.3.5.3 Üzleti titkot tartalmazó dokumentumot elektronikus úton továbbítani a biztonságos adattárolásra, továbbításra felkészített számítógépről szabad. A számítástechnikai eszközökön futó alkalmazások védelme, a rendszer biztonságos üzemeltetésének kialakítása az adott alkalmazás üzleti tulajdonosának feladata, ezért kötelessége a biztonsági kategóriába nem sorolt alkalmazások felülvizsgálata, besorolása és a védelem megvalósításához szükséges feltételek megteremtése. Az üzleti titok feldolgozását támogató számítástechnikai alkalmazásokban kezelt minősített adatok az adatátviteli hálózaton e-mailben vagy egyéb formában kizárólag védett módon továbbíthatók.
4.3.6.4 Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt vissza kell juttatni a feladónak. Ha a küldeményt az átvevő tévedésből bontotta fel, arról két példányban jegyzőkönyvet készít, a küldeményt újból lezárja és azt a jegyzőkönyv egy példányával a címzettnek továbbítja.
4.3.5.4 Üzleti titkot képező dokumentumokkal végzett munka során biztosítani kell a dokumentumok folyamatos felügyeletét, illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozását.
4.3.7 A Társaságon kívüli személyhez történő továbbítás szabályai 4.3.7.1 Az üzleti titkot tartalmazó dokumentum Társaságon kívüli személyhez a vezérigazgató erre vonatkozó rendelkezése alapján, kézbesítő útján – a központi üzletititok-kezelő bevonásával – továbbítható. A kézbesítőnek az üzleti titkot tartalmazó dokumentumot kézbesítőkönyvvel aláírás ellenében kell átadni. A kézbesítő a dokumentumot csak a címzettnek, vagy a címzett üzletititok-kezelőjének adhatja át.
4.3.5.5 Üzleti titkot képező adatokat tartalmazó írott dokumentumokat, elektronikus adathordozókat zárható szekrényben kell tárolni. Az üzleti titkot tartalmazó dokumentum készítése során keletkezett munkapéldány megsemmisítéséről a titokbirtokos szervezet vezetője, illetve az illetékes üzletititok-kezelő köteles gondoskodni. 4.3.5.6 Az üzleti titkot tartalmazó dokumentumok kezelésének rendszerét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az üzleti titok keletkezése, beérkezése, a dokumentumok nyilvántartása, továbbítása, fellelhetőségének helye illetve az üzleti titokkal való rendelkezés egyértelműen megállapítható legyen, és megakadályozza az illetéktelen hozzáférést.
4.3.7.2 A Társaságon kívüli személynek üzleti titkot képező dokumentum akár kézbesítő útján, akár elektronikus úton csak akkor továbbítható, ha a címzett aláírta a Társaság titoktartási nyilatkozatát (2. számú melléklet). 4.3.8 Eljárás megbízatás megszűnése esetén 4.3.8.1 Üzleti titkot tartalmazó dokumentummal rendelkező személyt a szervezeti egységtől történő távozása esetén a kezelésében lévő dokumentumokkal el kell számoltatni, azokat jegyzőkönyvvel át kell adni az illető utódjának, annak hiányában az üzletititok-kezelőnek.
4.3.5.7 Üzleti titkot tartalmazó adatok csak a minősítő által név szerint meghatározott személyeknek továbbíthatók. 4.3.6 Más szervezettől érkezett, üzleti titkot tartalmazó dokumentumok átvétele
4.3.8.2 A megszűnt szervezeti egység vezetője köteles a birtokában lévő üzleti titkot tartalmazó dokumentumait a biztonsági és védelmi vezető részére tételesen, jegyzőkönyvben rögzítve átadni, aki intézkedik a további kezeléséről, üzletititok-kezelőnek történő átadásáról.
4.3.6.1 A külső szervezettől érkezett, „Üzleti titok” minősítési jelzéssel ellátott adatok, valamint a titoktartási rendelkezéseket tartalmazó szerződések alapján átadott 51
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
5.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK
5.3 Új munkavállaló munkába lépésekor a munkahelyi vezetőnek kötelessége gondoskodni az üzleti titok megőrzésére vonatkozó legfontosabb szabályok megismeréséről.
5.1 A szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a MÁV Cargo Zrt. üzleti titok védelmi szabályzatáról szóló 33/2006. (VII. 5.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás hatályát veszti.
6.0 MELLÉKLETEK 1. sz. Adatlap 2.sz. Titoktartási nyilatkozat 3.sz. Minősített dokumentum borítólapja 4.sz. Elosztójegyzék 5.sz. Megbízólevél
5.2 A hatályba lépéssel egyidejűleg a korábban kiadott üzletititok-kezelői megbízó leveleket a biztonsági és védelmi vezető köteles felülvizsgálni és szükség esetén azok visszavonására vagy módosítására a vezérigazgató számára javaslatot tenni.
Kozák Tamás s. k. vezérigazgató
52
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
1, sz. melléklet
53
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
2. sz. melléklet
54
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
3. sz. melléklet
55
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
4. sz. melléklet
56
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
5. sz. melléklet
57
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
6. sz. melléklet
58
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
meglevő káros hatások csökkentését, semlegesítését, a kiesett rendszer vagy rendszerelemek pótlását. Célja, hogy a rendszer védelme – az általa kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása szempontjából – zárt, teljes körű, folyamatos és a kockázatokkal arányos legyen.
3/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. informatikai biztonsági szabályozásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA
Személyes adat – Bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Az utasítás célja rögzíteni azokat az alapvető informatikai biztonsági normákat, működési kereteket, és szabályokat melyek érvényesítésével az informatikai eszközök és rendszerek használatához kapcsolódó kockázatok jelentős ráfordítás nélkül, ésszerű módon csökkenthetők.
Üzleti titok: olyan adat, valamint olyan adatot tartalmazó dokumentum, amelyet a vonatkozó utasításban meghatározott eljárás szerint üzleti titokká minősített az arra feljogosított személy.
2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya
4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az utasítás személyi, szervezeti hatálya kiterjed a MÁV Cargo Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. Érvényesítendő továbbá valamennyi, a MÁV Cargo Zrt. informatikai eszközeivel illetve rendszereivel kapcsolatba kerülő (szolgáltató-, szolgáltatást igénybe vevő-, szerződésben meghatározott más tevékenységet végző) nem MÁV Cargo Zrt. alkalmazott személyre.
4.1 Általános informatikai biztonsági irányelvek, rendelkezések a) A rendszerek hozzáférésének és használatának a funkcionális szükségszerűségen kell alapulnia. A dolgozók különböző rendszerekhez való hozzáférési jogosultságait a lehetőség szerinti legalacsonyabb szinten kell tartani. b) Minden alkalmazási rendszernek saját jogosultsági rendszerrel kell rendelkeznie, és dokumentációjában szabályozni kell a jogosultságok kiadásának és visszavonásának módját. c) Alapértelmezésként, informatikai jogosultságot csak a munkáltató jogkör gyakorlója kérhet a munkavállaló részére. d) A munkavállalók kilépésekor használt „Köröző lap”-on a munkáltatói jogkört gyakorlónak jeleznie kell, hogy intézkedett a kilépő munkavállaló informatikai jogosultságainak visszavonásáról. e) A Társaság számítástechnikai rendszereiben kizárólag jogtiszta szoftverek üzemeltethetők. f) A munkakör ellátásához kapott, a MÁV Cargo Zrt. tulajdonát képező informatikai eszköz (PC, laptop, nyomtató, stb.) kizárólag a munka és az azzal összefüggő elektronikus kommunikáció végzésére szolgál, magáncélú használata nem megengedett. g) A MÁV ZRt-vel közösen használt rendszerek (pld SZIR, levelezés) és infrastruktúra elemek (pld. hálózat) biztonsági szintjét legalább a MÁV ZRt által biztosított szinten kell tartani. h) A kulcsfontosságú rendszerek esetében fel kell készülni a rendszer esetleges meghibásodása esetén követendő, az üzletmenetet fenntartó eljárások alkalmazására. i) Új rendszerek/rendszerkomponensek használatba vételével az informatikai biztonság meglévő szintje nem csökkenhet. A fejlesztés során külön biztonsági fejezetben kell az informatikai biztonság rendszerszer-szintű megtervezésével foglalkozni
2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Cargo Zrt. IT vezetője a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Bizalmasság – Az adatok azon tulajdonsága, hogy védettek illetéktelen hozzáférés, illetve felhasználás ellen. Annak biztosítása, hogy az információkhoz, adatokhoz csak az arra jogosítottak, csak az előírt módokon és csak célhoz kötötten férhetnek hozzá. Sértetlenség – Az adatok eredeti állapotának, tartalmának, teljességének és hitelességének biztosítása. Célja, hogy az információkat, adatokat, programokat csak az arra jogosultak (személyek, vagy más rendszerösszetevők) változtathassák meg és azok véletlenül se módosuljanak. A sértetlenség megtartása az illetéktelen módosítás, hamisítás elleni védelmet is jelenti. Rendelkezésre állás – A rendelkezésre állás a rendszernek az a tulajdonsága, hogy meghatározott helyen és időben az eredeti rendeltetésének megfelelő szolgáltatásokat nyújtani tudja. Informatikai biztonság – Olyan működési és védelmi állapot, amely a megfelelő erőkkel, eszközökkel és módszerekkel akadályozza a veszélyhelyzetek kialakulását, veszélyhelyzetben pedig garantálja a várható vagy már 59
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
látott képernyővédő funkcióját, ha munkahelyüket – akár rövid időre is – elhagyják, vagy egyéb módon gondoskodjanak a számítógép mások általi használatának megakadályozásáról (pl. a helyiség bezárása, titkárnő jelenléte).
4.2 Az informatikai biztonság felelősségi rendszere A Társaság informatikai biztonságáért a Vezérigazgató a felelős. Az informatikai biztonsági szabályozás és ellenőrzés az IT vezető feladata. A munkáltatói jogkörgyakorlók a jelen utasításban foglaltak szerint felelősek az informatikai biztonságért, és a vonatkozó szabályok betartatásáért. A munkavállalók felhasználóként a jelen szabályzatban foglaltak szerint az általuk használt eszközök és rendszerek vonatkozásában felelősek az informatikai biztonságért.
4.3.3. Felhasználói jogosultság a) A felhasználók meghatározott munkájuk elvégzéséhez szükséges hozzáférést kapnak az informatikai rendszerekhez „a szükséges minimális jogosultság” elvének alapján, a vonatkozó felhasználó-adminisztrációs eljárásoknak megfelelően. b) A felhasználók kötelesek a vezetőjük által engedélyezett (jogosultsági) határokon belül dolgozni és nem tehetnek kísérletet azon rendszerek, alkalmazások, funkciók, adatok elérésére, amelyekre nincsenek feljogosítva.
4.3 Az informatikai felhasználók kötelezettségei 4.3.1. Biztonsági ismeretek, felelősségtudat A MÁV Cargo Zrt. munkavállalói, mint felhasználók felelősséggel tartoznak az általuk használt személyi számítógép és tartozékai, továbbá az informatikai rendszerek (számítógépes programok) biztonságának megőrzéséért. Kötelesek a használatra vonatkozó biztonsági szabályokat megismerni, azokat a tevékenységüknek megfelelő esetekben alkalmazni és ennek során a tőlük elvárható gondossággal ellenőrizni az alkalmazott biztonsági funkciók helyes működését.
4.3.4. Jelszavak használata A részére generált első jelszót, illetve a további jelszómódosításra felhívó rendszerüzenetek után az addig érvényes jelszavát a felhasználó a legelső bejelentkezése alkalmával köteles módosítani. Köteles továbbá jelszava(i) titkosságát megőrizni. A jelszó jellemzői (hossz, bonyolultság, cserélés periódusa, stb.) rendszerenként változhatnak, de alapszabály, hogy nem lehet könnyen azonosítható vagy kitalálható betű-szám kombináció (pl. „titok”, hozzátartozó beceneve, kocsi rendszáma, stb.), és nem egyezhet meg a felhasználói azonosítóval.
4.3.2. Egyéni felelősség a) A felhasználók elszámoltathatók az informatikai rendszerekben végzett tevékenységükért. A felhasználók kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy mások a nevükben illetéktelenül ne tevékenykedhessenek. Kötelesek megvédeni a jelszavukat, ill. betartani a jelszóválasztási és változtatási szabályokat. A jelszót azonnal meg kell változtatni, ha a felhasználó megtudja vagy arra gyanakszik, hogy az más számára ismertté vált. b) A felhasználók nem oszthatják meg senkivel, és nem árulhatják el senkinek a hozzájuk rendelt felhasználói azonosítókat és jelszavakat. A felhasználók más nevében nem léphetnek be a rendszerbe. c) Végfelhasználói alkalmazások (a felhasználók által fejlesztett és / vagy használt, legtöbbször általános célú szoftver eszközökön alapuló megoldások, pl. Excel-táblák, makro-programok, SQL lekérdezések, kis adatbázisok) nem tekinthetők informatikai alkalmazásnak. A vezetők az általuk irányított területen teljes mértékben felelősek a végfelhasználói alkalmazásoknak a biztonsági előírásokkal összhangban levő használatáért. Az ezekkel előállított adatok, eredmény, stb. megbízhatóságának ellenőrzése a felhasználó felelőssége. d) A felhasználók kísérjék Þgyelemmel a PC munkaállomásukat érintő üzemeltetési, karbantartási tevékenységet, legyenek jelen ezek végzése során. Amennyiben az eszközök működésében váratlan változást tapasztalnak, tájékoztassák közvetlen vezetőjüket. e) A felhasználók a jelszavuk által aktivált berendezésüket rövid időre sem hagyhatják felügyelet nélkül. Ki kell lépniük a használt alkalmazásokból, illetve kötelesek aktivizálni a PC munkaállomás jelszavas védelemmel el-
4.3.5. A MÁV Cargo Zrt. eszközeinek használata a) A felhasználók nem jogosultak a MÁV Cargo Zrt. informatikai erőforrásai – az informatikai alkalmazások (szoftvertermékek) a számítógépes hálózat (LAN, WAN), munkaállomások és egyedi PC-k, továbbá számítástechnikai adathordozók (mágneslemez, CD ROM, stb.) – személyes célú használatára. b) A számítógépes erőforrásokhoz való hozzáférés és azok használata kizárólag megfelelően azonosított, hitelesített és jogosított felhasználók számára engedélyezett. Tilos a védelmi és azonosítási rendszer megkerülése. c) A MÁV Cargo Zrt. -n belül csak a hivatalos csatornákon keresztül beszerzett, elfogadott és installált PC hardver és szoftver, illetve adathordozó (pl. CD, pendrive) használható. d) A felhasználó nem jogosult a PC hardver önálló installálására vagy módosítására (pl. modem telepítése). A MÁV Cargo Zrt. munkaállomásain a szoftverek installációját és karbantartását szerződésben megbízott PC / LAN üzemeltető szervezetre kell hagyni. Kivételt képezhetnek a munkavégzési célú kommunikátor, telefon, laptop, digitális fényképezőgép készülékek rendszergazdai jogosultság nélkül telepíthető PC kommunikációs szoftverei. e) Olyan szoftvert, amely valamilyen módon kikerüli a jóváhagyott biztonsági szoftvert vagy ellenőrzéseket, tilos a számítógépre telepíteni. 60
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
lye esetén. Ezt a másolatkészítést az informatikai szakterület végzi és dokumentálja. Egyetlen termék többszörös használata esetén a szoftver csak a licensz- megállapodásban rögzített darabszámban és módon használható. b) A felhasználók: – nem installálhatnak, nem karbantarthatnak, vagy nem tölthetnek le szoftvert (beleértve az ún. szabad-felhasználású, freeware, shareware, stb. programokat is) a MÁV Cargo Zrt. munkaállomásaira, – a MÁV Cargo Zrt. munkaállomására felinstallált szoftvert nem másolhatják más helyen történő használat céljából, – ha kétségeik merülnek fel a szoftver szerzői jogai felől, akkor lépjenek kapcsolatba az IT szervezet licensznyilvántartásért felelős munkatársával. c) a szerzői jogok megsértése törvénybe ütköző cselekmény, ezért felelősségre vonáshoz vezethet és a felhasználó elleni büntetőeljárás megindítását eredményezheti.
f) A munkaviszony megszűnése, a munkakör megváltozása, vagy más, a munkahelyi vezetője által támasztott igény esetén a felhasználónak minden, számára a továbbiakban nem szükséges eszközt és információs erőforrást vissza kell szolgáltatnia. g) Külön engedély nélkül, a d) pontban felsorolt kivételektől eltekintve, tilos a MÁV Cargo Zrt. informatikai hálózatához saját tulajdonú informatikai berendezésekkel csatlakozni. 4.3.6. Az adatok bizalmassága a) Az adatkezelésnek az adatvédelmi szabályzatban foglaltak szerint kell történnie. b) A felhasználó felelős a rendszerek használata során tudomására jutott üzleti titkot képező adatok megőrzéséért. Ezen adatokat a vonatkozó utasításban foglaltak szerint kell kezelni. c) A kinyomtatott, feleslegessé vált, bizalmas információt tartalmazó papírokat, mint pl. a képernyők kinyomtatott képeit, táblázatokat, levelezések és szabályzatok másolatait stb. a vonatkozó iratkezelési, iratmegsemmisítési szabályok szerint kell kezelni.
4.3.10. Berendezés védelem a) A felhasználóknak szállítás, a MÁV Cargo Zrt. területén kívüli munkavégzés közben személyes felelősséggel kell vigyázniuk hordozható személyi számítógépükre, meg kell óvniuk Þzikai állapotát, lehetőségeiken belül gondoskodniuk kell az eltulajdonítás megakadályozásáról. b) A hordozható személyi számítógépeket (note-book, palm-top, PDA, stb.), valamint a kivehető adattároló eszközöket (mágneslemezeket, CD-ket, szalagokat, kazettákat, stb.) használaton kívül, lehetőleg zárható íróasztalban vagy szekrényben, de legalábbis zárt irodában kell tartani.
4.3.7. Adatok biztonsági mentése a) A helytakarékos tárolás elvének megfelelően a felhasználók kötelesek a nem szükséges anyagaikat folyamatosan törölni a könyvtáraikból, továbbá a közös használatú anyagokat –ahol a technikai feltételek adottak – közös elérésű könyvtárakban kell kezelni. b) A helyben, mágneslemezen tárolt adatok biztonsági másolatának elkészítéséről (CD-re, pen-drive-ra, Þle-szerverre) a felhasználók kötelesek gondoskodni. Ahol a technikai feltételek adottak, az asztali PC-n illetve hordozható számítógépen tárolt adatokat havonta legalább egy alkalommal kötelező Þle-szerverre menteni. c) Az informatikai rendszerek rendelkezésre állásában minden felhasználó érdekelt. Az informatikai rendszer működésképtelensége esetén minden felhasználó felelősséggel tartozik a szolgáltatások helyreállításának támogatásáért.
4.3.11. Terület védelem A felhasználók kötelesek távol tartani a berendezéseiktől és adataiktól az oda hozzáférési jogosultsággal nem rendelkező személyeket, és közvetlen munkakörnyezetükben kötelesek kérdőre vonni az idegeneket. 4.3.12. Számítógépes munkavégzés hivatali helyiségen kívül A MÁV Cargo Zrt. kijelölhet olyan felhasználókat, akik a hivatali helyiségeken kívül is dolgozhatnak informatikai eszközökkel. Ilyenek például alapértelmezetten a hordozható személyi számítógéppel ellátott munkavállalók. Minden más, a hivatali helyiségeken kívül végzett munkára vonatkozó megállapodást írásban kell megkötni, amelyben rögzíteni kell: a) a hivatali helyiségeken kívüli munkavégzés engedélyezési időszakát, módját, b) a munkavégzéshez az alkalmazott részére (otthonában) szükséges vállalati berendezések azonosítását, ill. a szükséges berendezések és anyagok átadási és elszámolási módját.
4.3.8. Vírusok elleni védelem a) Az installált vírusvédelmet nem szabad hatástalanítani. A vírusvédelemmel kapcsolatos eseti utasításokat pontosan és haladéktalanul végre kell hajtani. b) Vírusfertőzést vagy annak gyanúját (pl. a munkaállomás szokatlan, megbízhatatlan viselkedése, lelassulása, érthetetlen, vagy nem indokolt rendszerüzenet megjelenése) haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen vezetőnek. 4.3.9. Szoftver tulajdonjog a) A MÁV Cargo Zrt. által beszerzett szoftvereket és a hozzájuk tartozó dokumentációt nem szabad másolni, kivéve biztonsági másolat készítése céljából vagy a szoftver-terjesztő / fejlesztő egyértelmű írásos engedé61
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
4.4 A MÁV INFORMATIKA Kft-re érvényesítendő szabályok
4.3.13. Internet-használat a) Az Internetre csatlakozás a MÁV Cargo Zrt. belső hálózatából kizárólag a kialakított tűzfalas védelmi rendszeren keresztül engedélyezett. b) A MÁV Cargo Zrt. hozzáférési pontjairól a felhasználó részére az Internetre kapcsolódás lehetőségének kialakítását és az Internetes szolgáltatások használatát valós üzleti céloknak kell indokolniuk, és azt a közvetlen vezetőnek kell jóváhagynia. c) A MÁV Cargo Zrt. fenntartja magának a jogot az összes Internetes tevékenység (beleértve a Web oldalak látogatását) Þgyelemmel kísérésére.
A Társaság informatikai rendszereit a MÁV INFORMATIKA Kft. Üzemelteti. A Társaságinformatikai rendszereit a Szolgáltatási Szerződésben foglaltak szerint kell üzemeltetni. Informatikai biztonság vonatkozásában: A Szolgáltató a Szolgáltatási Szerződéssel összefüggésben a tudomására jutott mindennemű adatot és információt köteles bizalmasan, üzleti titokként kezelni, tartózkodni annak illetéktelen személy részére történő kiszolgáltatásától, illetőleg köteles kizárni annak lehetőségét, hogy ezen adatok illetéktelen személy részére hozzáférhetővé váljanak. A Szolgáltató köteles minden rendelkezésre állóeszközzel biztosítani, hogy az általa üzemeltetett rendszerekben feldolgozott, tárolt információk sértetlensége, bizalmassága és rendelkezésre állása ne sérüljön, az adatok – saját Informatikai Biztonsági Szabályzatában rögzített szabályok szerint – védettek legyenek. Az adattovábbítási szolgáltatás esetén a Szolgáltató a továbbított adatok biztonságáért addig felel, amíg azok a saját hatáskörébe tartozó eszközökön vannak.
4.3.14. Elektronikus levelezés Az elektronikus üzenet (e-mail) a szervezet hivatalos kommunikációja; egy olyan szolgáltatás, amely az üzleti információcsere sebességének fokozásával a termelékenység növekedését szolgálja. A felhasználó köteles betartani a vonatkozó eljárási, üzemeltetési és etikai utasításokat, irányelveket, beleértve, de nem kizárólag, az alábbiakat: a) Az elektronikus üzenetek a szervezeten kívüli fél (pl. ügyfelek, beszállítók) felé kötelezettségvállalásra jelenleg csak bizalmi elv alapján használhatók. b) Az elektronikus üzenet üzleti kommunikációra szolgál, nem használható személyes üzenetek közvetítésére. A MÁV Cargo Zrt. fenntartja magának a jogot az üzenetek tartalmának vizsgálatára. c) Tilos olyan segédprogramok alkalmazása, amelyek a bejövő üzeneteket automatikusan továbbítják MÁV Cargo Zrt-n kívüli e-mail címekre. d) A felhasználó elektronikus postaládájának karbantartása (az időszerűtlen és szükségtelen üzenetek megsemmisítése) a levelesláda tulajdonosának feladata és felelőssége. e) A levelesláda tulajdonosa még helyettesítés okán (pl. szabadságra távozás miatt) sem adhatja át más személy(ek) részére levelezőrendszerbeli azonosítóját és jelszavát. Indokolt esetben ideiglenes olvasási jogot adhat másoknak a saját levelesládához a megfelelő eljárás szerint, de ezt az indok megszűnésekor azonnal vissza kell vonnia. f) Tilos lánc- vagy kéretlen elektronikus leveleket másoknak továbbítani, mivel a csatolt anyagokban könnyen terjedhetnek számítógépes vírusok és rosszindulatú kódok. Aki ilyet kap, köteles az üzenetet törölni. g) Magáncélra kialakított postaÞókon keresztül elektronikus levelezés a MÁV Cargo Zrt. hálózatába kapcsolt munkaállomásról nem folytatható.
A Szolgáltatónak az általános elvek megvalósítása érdekében vállalnia kell, hogy: a) az egyes rendszerek (alkalmazások) hozzáférését csak a rendszer témafelelősének engedélye alapján biztosíthatja a felhasználók számára; b) amennyiben a Szolgáltató tulajdonát képező olyan eszközökkel, berendezésekkel szolgáltat idegen felek számára, amelyekkel a MÁV Cargo Zrt. részére is végez szolgáltatást, úgy azt csak a Megrendelő adatainak fokozott védelme mellett, a hatályos adatvédelmi szabályok betartásával teheti; c) a Megrendelő részéről megjelölt minősített adatokat, a feldolgozó rendszerek esetében a megrendelői hozzáférési jogosultságot, csak a Megrendelő témafelelőse által írásban megadott szervezeteinek, illetve azok munkatársainak biztosítja; d) üzemeltetési, műszaki karbantartási, javítási feladatokat ellátó, ebből eredően a feldolgozott információkhoz hozzáférési lehetőséggel rendelkező munkatársainak számát a tevékenység ellátásához szükséges legkisebb mértéken tartja; e) a Megrendelő ez irányú igénye esetén a hozzáférési lehetőséggel rendelkező munkatársai névsorát a Megrendelő rendelkezésére bocsátja; f) saját belső utasítási rendszerében biztosítja, hogy a Þzikai biztonsági, és az informatikai biztonsági követelmények a munkatársai részéről betartásra kerüljenek; g) központi épületében élő biztonsági szolgálatot tart fenn;
4.3.15. A biztonság sérülésének jelentése A felhasználók kötelesek közvetlen vezetőik felé, illetve az IT vezető felé haladéktalanul jelenteni a biztonsági előírások megsértését, a biztonsággal kapcsolatban felismert gyengeségeket, adataik gyanított jogosulatlan megváltozását. 62
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
h) a központi épület és a gépterem fokozott védelme érdekében elektronikus biztonsági rendszert működtet; i) a tűzkárok elkerülése érdekében automatikus tűzjelző és tűzoltó rendszert működtet; j) a biztonsági mentéseket és az archív adatokat biztonsági védelemmel ellátott, őrzött helyen tárolja.
anyagok elbírálása során Þgyelembe kell venni a pályázó cég informatikai biztonsági helyzetét és képességét, a pályázati munka tartalmi részének az informatikai biztonsággal összefüggő fejezeteit, és a vállalt biztonsági garanciákat. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK
4.5 Az ügyfelekkel kapcsolatban érvényesítendő szabályok
5.1 Hivatkozások
Ügyfeleink informatikai rendszereink egy részéhez az üzleti kapcsolat során több módon is hozzáférhetnek. Az informatikai rendszereket kell úgy kialakítani, hogy azok használata során a nem szakszerű vagy felelőtlen, esetleg szándékosan rosszindulatú magatartási formák se okozhassanak kárt a Társaságnak, vagy az adott szolgáltatást igénybe vevő más partnereknek. A szerződéses ügyfelek esetében – legalább a szerződés mellékleteként, tájékoztató jelleggel – fel kell hívni a Þgyelmet a szolgáltatás igénybe vétele kapcsán fennálló kockázatokra, ajánlásokat kell adni az ügyfél szempontjából maximális biztonságot nyújtó eljárások alkalmazására (pl. jelszavak, azonosítók megfelelő kezelése, teendők problémák esetén).
• 33/2006.(VII.5) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. üzleti titok-védelmi szabályzatról • 16/2006. (IV.21.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az ügyviteli utasításról • 28/2006. (V.) VIG elnök-vezérigazgatói utasítás az adatvédelmi szabályzatról 5.2 Módosítások, hatályon kívül helyezések • Nincs.
Kozák Tamás s. k.
vezérigazgató
4/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. székházába történő be- és kiléptetésről, valamint a bent tartózkodás rendjéről
4.6 Más vasuttársaságokkal való kapcsolatban érvényesítendő szabályok A Társaság. informatikai rendszerei több szálon is kapcsolódnak más nemzeti vasút vagy nemzetközi vasúti szervezet rendszereihez: Ezekben a kapcsolatokban az érintett feleknek közösen kell megegyezniük a kapcsolatot megvalósító rendszer biztonsági követelményeiben. Az írásba foglalt együttműködési szerződés műszaki mellékletében külön biztonsági fejezetben kell rögzíteni az informatikai biztonságot érintő hatásköröket, felelősségeket, a biztonság garantálásához alkalmazandó üzemeltetési, felügyeleti és ellenőrzési eljárások részleteit.
1.0 AZ UTASITÁS CÉLJA Meghatározni a MÁV Cargo ZRt. székházába történő be- és kiléptetés, valamint a bent tartózkodás rendjének egységes szabályozását. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya
4.7 Egyéb it szolgáltatások igénybevételekor érvényesítendő szabályok
A szabályozás kiterjed a MÁV Cargo Zrt. (továbbiakban: Társaság) valamennyi munkavállalójára, a Társasággal szerződéses jogviszonyban álló gazdasági társaságok munkavállalói, valamint az épületekbe bármilyen célból belépő és ott tartózkodó ügyfelekre, látogatókra, vendégekre.
A Társaság biztonsági érdekeit érvényesíteni kell mind a beszállítók megválasztásával, mind a szerződések megkötésénél a megfelelő biztonsági garanciák beépítésével. A szolgáltatók informatikai jogosultságait a szükséges minimumban kell meghatározni. A Társaság. informatikai rendszereinek korszerűsítésére, új rendszerek létrehozására indított projektek kapcsán az együttműködésre pályázó jelentkezők versenyeztetésénél az informatikai biztonsági előírások maradéktalan érvényesítését is biztosítani kell. A pályázati felhívásban – a funkcionális követelmények mellett – a pályázóktól elvárt biztonsági követelményeknek is egyértelműen meg kell jelenniük. A pályázati
2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: A szabályozás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős a biztonsági és védelmi vezető, a munkaidő-nyilvántartásért a személyügyi vezető, a szabályozásban foglaltak alkalmazásáért az épületben foglalkoztatott munkavállalók valamennyi munkáltatói jogkörgyakorlója. 63
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
4.1.2 Állandó belépőkártyával kell ellátni: − Társaság Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának tagjait; − az épületben dolgozó valamennyi munkavállalót; − Központi Üzemi Tanács elnökét, társelnökét; − a reprezentatív szakszervezetek 2-2 vezető tisztségviselőjét; − az épületben dolgozó, a Társasággal szerződéses jogviszonyban álló gazdasági társaságok munkavállalóit. Állandó belépőkártyát a beszerzési és beruházási vezető, vagy az által megbízott személy ad ki, és egyben a használatáról tájékoztatást ad. A beszerzés és beruházás a személyre szólóan kiadott állandó belépőkártyákról nyilvántartást vezet.
3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Recepción 2 fő végzi a székházba történő belépés jogosultságának az ellenőrzését, az érkezők ki-be léptetését, szükség esetén, az épületen belüli tartózkodás, közlekedés szabályozását, esetlegesen a vendégek kísérését. A recepció feladatai: − irányítja az ügyfél- és vendégforgalmat; − nyilvántartást vezet a székházba be- és kilépő vendégekről; − Beléptetéskor az épületben való mozgáshoz elektronikus kártya kiadása, kilépéskor vissza vétele. − Csoportos belépéskor a belépés jogosultságának az ellenőrzése. − Szükség esetén a vendégek kísérése. − A recepción 2 fő minden munkanap 7,30-tól 17,30-ig áll a munkavállalók és az ügyfelek rendelkezésére.
4.1.3 Vendég belépő kártyával kell ellátni a Társaság székházába belépő ügyfeleket, üzleti partnereket, látogatókat. A vendégek részére adataik (név, lakcím, személyi igazolvány szám, az épületbe való belépés oka, fogadó személy megjelölése) rögzítése után a recepció ad ki vendégkártyát. A belépő kártyát távozáskor le kell adni. Ennek végrehajtásáért a recepciós felelős. A vendégkártya kiadását megelőzően a recepciónak – telefonon – meg kell győződnie a vendégfogadási készségről. A fogadókészség hiánya esetén a beléptetést meg kell tagadni. A vendég épületben történő mozgásáért a fogadó személy a felelős. Az épületben csak kísérettel lehet közlekedni, amelynek biztosítása a fogadó személy kötelessége.
3.2 Portaszolgálat: folyamatosan a székház recepcióján egy fő vagyonvédelmi szolgáltatási szerződés alapján a teljesít vagyonőri szolgálat. Felügyeli az épület ügyfélés vendégforgalmát, a technikai, védelmi eszközöket, a gépjárműforgalmat. Feladata: − felügyeli a főbejáraton történő ki-beléptetést, a kamerás megÞgyelőrendszert, a mozgásérzékelőket; − ellenőrzi a technikai, védelmi eszközöket, − az épület parkolójában folyamatosan Þgyelemmel kíséri a gépjárműforgalmat; − Þgyelemmel kísérik a tűzjelző berendezést; − felelős azért, hogy az épületben belépő kártya nélkül senki semmilyen időszakban ne tartózkodhasson; − folyamatosan ellenőrzi a munkaidőn túl, munkaszüneti napon, illetve éjszaka, az épületben lévő személyek bent-tartózkodásának szabályszerűségét; − rendkívüli esemény esetén haladéktalanul értesíti az épület üzemeltetéséért felelőst, szükség esetén a Társaság biztonsági és védelmi vezetőjét, az épületben tartózkodókat; − munkaidőn kívül, továbbá munkaszüneti napokon felügyeli a bejárati ajtók zárva tartását.
4.1.4 A VIP vendégek beléptetése: A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek vendégeit telefonon történt tájékoztatás után – a recepciónak kötelessége felkísérni a vendéglátóhoz. A vendég lekíséréséről a fogadónak kell gondoskodnia. 4.1.5 Belépések rendje rendezvények esetén: A rendezvényre névre szóló meghívó felmutatásával, vagy a recepció részére előzőleg leadott lista (név, munkahely) alapján a rendező által biztosított kísérővel történhet a belépés. A rendező szervezeti egység köteles a recepció részére – legkésőbb a rendezvényt megelőző munkanapon – a vendégek névsorát megadni, valamint a csoport fogadását biztosítani.
A recepció és a portaszolgálat által vezetendő okmányok: − Be-kilépők nyilvántartása, belépőkártyák nyilvántartása − eseménykönyv,
4.2 A belépőkártya használata: 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.2.1 A belépőkártya birtokosa köteles a kártyát mindenkor rendeltetésszerűen használni, megőrzéséről gondoskodni. Az elektronikus kártyával a Társaság által bérelt emeletekre, és a parkoló területére lehet belépni. A bejárati ajtó nyitó szerkezetét a belépőkártyával lehet feloldani úgy, hogy a kártyát a bejárati ajtó mellett közvetlenül el-
4.1 Belépés és bent tartózkodás: 4.1.1 A Társaság székházába való belépés a portaszolgálaton, illetve gépjárművel az alagsori parkolón keresztül történhet. Az épületben csak személyre szólóan kiadott elektronikus kártyával lehet közlekedni. 64
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
− A visszahozott eszközöket, az engedélyt kiadó vezető részére be kell mutatni és a kiviteli engedély szervezeti egységnél lévő példányán a visszaadás tényét elő kell jegyezni. − A személyesen hozott küldeményeket munkaidő alatt az érintett személy, vezető esetében annak titkársága köteles átvenni. − Munkaidőn kívüli, vagy az azonnal nem kézbesíthető küldeményekről nyilvántartást kell vezetni, gondoskodni kell a biztonságos tárolásáról. − A küldeményt legkésőbb a következő munkanapon reggel 08,00 óráig kézbesíteni kell. − A portaszolgálat az aktatáskánál nagyobb terjedelmű csomagok épületbe történő behozatala esetén tisztázza annak tartalmát, birtokosát, illetve címzettjét. Biztonsági veszélyhelyzetben a csomagot tételesen átvizsgálhatja, az átvizsgálás megtagadása esetén nem engedélyezi az épületbe történő belépést.
helyezett elektronikus érzékelő elé kell tartani (zöldre vált). Kifelé menet az ajtó mellett elhelyezett un. ajtónyitó kapcsolóval lehet az ajtó nyitószerkezetét oldani. 4.2.2 A belépő kártya leadása: Az állandó belépőkártyára jogosult személy, a jogosultság megszűnését követően (munkaviszony, tisztség megszűnés esetén stb.) haladéktalanul köteles a belépőkártyát a beszerzési és beruházási vezetőnek (vagy az általa megbízott munkavállalónak) átvételi elismervény ellenében leadni. 4.2.3 A belépő kártya elvesztése: A kártya elvesztését a tulajdonos az észlelést követően haladéktalanul köteles a beszerzési és beruházási vezetőnek (vagy az általa megbízottnak) jelenteni, aki intézkedik az új kártya beszerzéséről. A kártyát a mindenkori önköltségi árának megtérítése után lehet kiadni.
4.3 Munkaszüneti napon és munkaidőn kívül az épületekben való tartózkodás rendje:
4.2.4 A beléptető és védelmi rendszer egyes helyeken további elektronikai eszközökkel (videokamera) van kiegészítve. Az épületen belül a -1, -2, -3 szinteken (mélygarázs), a földszinten, az épület mindkét homlokzatánál, és a garázslejárónál videokamerás megÞgyelés van. Az irodaszinteken, az egyes irodákban, valamint a lépcsőházban nem került sor videokamerás megÞgyelő rendszer kiépítésére. A videó rendszer a portaszolgálaton, és az üzemeltetői ügyeleti szobába vannak bekötve.
Munkaszüneti napon belépni, illetve munkaidőn kívül (22,00-06,00 óra között) az épületben tartózkodni csak előzetes engedéllyel lehet, kivéve a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók. Az engedély kiadására a szervezeti egység vezetője jogosult, és erről a biztonsági és védelmi vezetőt előzetesen írásban értesít, aki az engedélyt továbbítja a portaszolgálat részére.
4.2.5 A mélygarázsban gépjárművet csak a beszerzési és beruházási vezető által kiadott sorszámú parkolóhelyre érvényes engedéllyel lehet igénybe venni. A kiadott engedéllyel alapján a belépő kártyával lehet a beléptető sorompót kezelni. A vendégek részére a sorompót a diszpécser szobából lehet kezelni, és a parkolást követően a recepción kell a beléptetést elvégezni.
4.4 Rendkívüli események kezelése 4.4.1 Tűz vagy tűzveszély esetén a munkavállalók kötelesek a tűzvédelmi szabályzatban előírt követelményeknek eleget tenni. Az épület tűzrendészeti felelőse a biztonsági és védelmi vezető, aki köteles gondoskodni az épületre vonatkozó Tűz- és Bombariadó Terv naprakészen tartásáról.
Küldemények átadása: − A társasági tulajdonát képező tárgyakat, eszközöket, anyagokat kiviteli engedéllyel lehet az épületből kivinni. Ez alól kizárólag a munkaköri feladatok ellátásához, személyes használatra kapott tárgyak, eszközök képeznek kivételt. (pl. notebook, telefon, stb.) Az engedélyt – az adott szervezeti egységre terhelt eszközökre – a szervezeti egység vezető adja ki három példányban (1 pld-t a porta, 1 pld-t az engedélyező szervezeti egység, 1 pld-t a munkavállaló részére). Indokolt esetben állandó, hosszabb időre szóló engedély is kiadható. A kiviteli engedélyen a portaszolgálat (dátum, időpont, aláírás) megjegyzést alkalmaz. Kiviteli engedély hiányában a portaszolgálat az eseményt előjegyzi az ellenőrzési könyvébe, és értesíti a kilépni szándékozó személy munkahelyi vezetőjét és a biztonsági és védelmi vezetőt. Kiviteli engedély hiányában a társaság tulajdonát képező tárgyak, eszközök, anyagok kivitelét meg kell akadályozni.
4.4.2 Közveszéllyel, robbantással történő fenyegetés bejelentése esetén az épület (szükség szerint részleges) kiürítését a helyszínre érkező tűzszerész szolgálat a biztonsági és védelmi vezető egyidejű értesítésével (távollétében meghatalmazottja) rendelheti el. 4.4.3 Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén feladatuk halaszthatatlan ellátása céljából a mentők, tűzoltók, rendvédelmi szervek belépő kártya nélkül közlekedhetnek az épületekben, a megfelelő útbaigazítást, kíséretet meg kell adni számukra. 4.4.4 Valamennyi munkavállaló köteles minden olyan intézkedést megtenni, ami a Társaság saját tulajdonában valamint a kezelésében lévő tárgyi és szellemi, ingó és ingatlan javak összességének a megóvása érdekében szükséges. 65
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
4.6.8 Az irodahelyiségekben az étkezést kerülni kell, étkezni az emeleteken lévő „étkező-melegítő konyhákban”, és a földszinti étteremben lehet.
4.4.5 Az épületekben történő lopás esetén a bűncselekményt észlelő, illetve a bűncselekmény sértettjének vezetője köteles azonnal – telefonon, faxon – értesíteni a biztonsági és védelmi vezetőt, aki gondoskodik az ügy kivizsgálásáról, a szükséges intézkedések megtételéről.
4.6.9 A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy nincs-e olyan körülmény, amely tűz előidézője lehet. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket meg kell szüntetni. Továbbá meg kell győződnie arról, hogy a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések szabadon, a helyiségben lévő elektromos eszközök kikapcsolt állapotban vannak-e.
4.5 Az épület üzemeltetéséért felelős: Rendkívüli esemény, közveszéllyel fenyegetés esetén, minden olyan esemény, amely az épület rendeltetésszerű működését akadályozza, zavarja (Pl. tűz vagy tűzveszély esete, közveszéllyel, robbantással történő fenyegetés, vagy meghibásodások), az épület üzemeltetője ügyeleti rendszert tart fenn az épület vezérlő irodájában. Elérhetősége: 237-8491; 20/590 5193.
4.7 Rugalmas munkarendre vonatkozó szabályok 4.7.1 A rugalmas munkaidő lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló jelen szabályozás keretein belül – napi munkafeladatainak Þgyelembevételével – maga határozza meg a munkavégzés kezdő és befejező időpontját. A MÁV Cargo Zrt. székházában a napi munkavégzés (üzemidő) – a külön elrendelt rendkívüli munkavégzés kivételével – 7:00 órától 19:00 óráig tart. Ezen munkaidő két részre oszlik: törzsidőre és peremidőre.
4.6 Az irodákra vonatkozó általános szabályozások: 4.6.1 A helyiségek ajtóit – ha a helyiségben senki nem tartózkodik – állandóan zárva kell tartani, munkaidőn kívül az iratokat el kell zárni. A folyosókon a tűzgátló ajtókat csukott állapotban kell tartani.
4.7.2 A törzsidő hétfőtől csütörtökig 9:00 órától 14:00 óráig, pénteken 9:00 órától 13:00 óráig tart. Ez idő alatt minden munkavállaló köteles munkahelyén tartózkodni és munkát végezni. Kivétel: – munkahelyen kívül végzett hivatalos munka, – bel- és külföldi kiküldetés, – szabadság, betegség, – állampolgári kötelezettség teljesítése (szavazás, hatósági, bírósági idézésre tanúként történő megjelenés, honvédelmi kötelezettség teljesítése, valamint szakértőként való távollét, – kötelezően előírt, székházon kívüli tanfolyam, – időszakos orvosi vizsgálat, – székházon kívüli szakmai oktatáson való részvétel. A törzsidőt magántermészetű eltávozásra igénybe venni kivételes esetekben, a munkáltatói jogkörgyakorló előzetes engedélyével lehet.
4.6.2 Az épület helyiségei füstérzékelőkkel vannak ellátva, a létesítményben dohányozni a vonatkozó jogszabály alapján csak a kijelölt helyen lehet (jelenleg a dohányzásra kijelölt hely a hatodik emeleti teraszok és az 1/2 emeleti terasz, az első emeleti tárgyaló terasza) 4.6.3 A helyiségekben tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, folyadékokat tárolni és felhasználni tilos. 4.6.4 A helyiségekben a közlekedési utakat, a nyílászáró szerkezeteket, a villamos kapcsolókat, a tűzivízcsapok szekrényeit (itt vannak elhelyezve a kézi tűzoltó készülékek is) eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 4.6.5 Az iroda helyiségekben kommunális hulladékokon felül külön kell gyűjteni az erre a célra elhelyezett tartóban a papírt, az étkező-melegítő konyhahelyiségekben a műanyagßakonokat, és egyéb anyagokat. 4.6.6 A munkavégzés befejezése után minden munkavállaló köteles a saját munkahelyén, íróasztalán, környezetében rendet hagyni.
4.7.3 A peremidő 7:00 órától 9:00 óráig, hétfőtől – csütörtökig 14:00 órától, pénteken 13:00 órától 19:00 óráig tart.
4.6.7 Az iroda helyiségben a munkavégzéshez nem tartozó villamos berendezéseket (rezsó, kávéfőző, hősugárzó, stb.) üzemeltetni tilos. Ezeket, a berendezéseket az emeleteken található un. „étkező-melegítő konyha” helységben szabad működtetni. Itt is csak úgy, hogy a nem éghető anyagú alátéten, felügyelet mellett használhatók. Ha a készülékekre már nincs szükség, áramtalanításukat el kell végezni. Az elektromos berendezéseket csak ellenőrző-lámpával felszerelt hosszabbítóval szabad üzemeltetni.
4.7.4. Rendkívüli munkavégzésnek tekintendő a havi munkaidőkereten felül végzett, a munkáltatói jogkörgyakorló által írásban elrendelt munka, függetlenül attól, hogy a munkavállaló rugalmas munkaidőben dolgozik-e vagy sem. 4.7.5. A munkaközi szünet (ebédidő) 30 perc, amely beszámít a munkaidőbe. Az ebédidőt 11:30 és 14:00 óra között lehet igénybe venni. 66
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
A munkaközi szünetnek munkahelyen kívüli eltöltéshez a portai készülék „EBÉD” gombjának működtetésével kell az épületből eltávozni, illetve visszatérni. Ha a munkavállaló ebédideje a 30 percet minimális mértékben meghaladja, az nem számít a munkafegyelem megsértésének, de a keletkezett munkaidőhiányt a munkavállalónak le kell dolgoznia. Az ebédidőről minden esetben vissza kell térni a munkahelyre!
Az engedélyezést és a számítógép adatainak módosítását a javaslatra rá kell vezetni, s ezt bizonylatként 5 évig meg kell őrizni. 4.7.11 A nyilvántartó rendszer keretében a munkavállalókról, szervezeti egységenként meghatározott időtartamonként hetente lista készül. A minden dolgozóra kiterjedő lista a heti eseményeket, szabálytalanságokat és a napvégi zárás időadatait tartalmazza. A listákat a szervezeti egységek kötelesek átvenni.
4.7.6 A havi munkaidőkeret a munkanapok és a munkaszüneti napok 7,4 órával történő szorzata. Az így megállapított kötelező havi munkaidőkerettől való eltérés a hó végén mínusz 7,4 és plusz 7,4 óra lehet. A hónap végén a 7,4 órát meghaladó hiány a munkarend megsértésének minősül, és egyben a szankciók (7. pont) alkalmazásán túlmenően az esedékes munkabér arányos csökkentésével jár. A tárgyhónap végéig jelentkező maximum 7,4 óra többlet munkaidő a munkáltatói jogkörgyakorló engedélye alapján a tárgyhót követő hónap végéig kiadható („lecsúsztatható”).
4.7.12 A rugalmas munkaidő szabályainak betartását a munkáltatói jogkörgyakorlók személyesen kötelesek ellenőrizni. Az ellenőrzés során a munkáltatói jogkörgyakorlók kötelesek a részletes listán szereplő minden eltérést (késett, nem kezelt kilépéskor, törzsidőben magán eltávozáson, a peremidő kétszeri megszakítása, peremidőn kívüli mozgás, ebédidő betartása) és egyéb megjegyzést (hivatalos távollét, kiküldetés) aláírásukkal igazolni. A számítógépről külön lekért ellenőrző lista alapján a munkáltatói jogkörgyakorlóknak legalább kéthavonta egy alkalommal ellenőrzést kell tartaniuk.
4.7.7 A rugalmas munkaidő szabályainak betartása minden munkavállalónak elemi kötelessége. A rugalmas munkaidő szabályait megsértő munkavállalóval szemben az alábbi szankciókat kell alkalmazni munkáltatói intézkedés keretében: a) első esetben a dolgozót szóbeli Þgyelmeztetésben kell részesíteni, b) második esetben a dolgozót írásbeli Þgyelmeztetésben kell részesíteni, c) harmadik esetben a dolgozót 6 hónapra, d) további esetben pedig határozatlan időre ki kell zárni a rugalmas munkaidő-beosztásból és rá az egyenlő (valamennyi munkanapon azonos a munkaidő) munkaidő-beosztás szabályait kell alkalmazni. A határozatlan időre történő kizárást legkevesebb 1 év után a munkáltatói jogkörgyakorló megszüntetheti. A beléptető készülék szándékos helytelen kezelése (pl. más dolgozó helyett történő kezelés) a szabályok súlyos megsértésének minősül, s ezért már első esetben a rugalmas munkaidőből történő 6 hónapos kizárás jár.
5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HATÁLYON KÍVŰL HELYEZÉSEK Nincs. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK Ezen utasításhoz nincs. Kozák Tamás s. k. vezérigazgató
4.7.8 A rugalmas munkaidő alkalmazása során az időadatok igazolását és a nyilvántartást számítógépes rendszer végzi.
5/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. által kiadott és a MÁV Cargo Zrt. üzleti tevékenysége során kötelezően alkalmazandó utasítások jegyzékéről
4.7.9 A rendszert a dolgozók a portán és/vagy az egyes szinteken elhelyezett terminálok útján működtetik. A terminálok kezelésére minden rugalmas munkaidő-beosztásban foglalkoztatott dolgozó kötelezett.
1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy meghatározza azokat a MÁV Zrt. által kiadott és a MÁV Cargo Zrt. (továbbiakban: Társaság) üzleti tevékenységét érintő utasításokat – melyek további alkalmazása változatlan tartalommal szükséges – kihirdesse és alkalmazásukat a Társaságra nézve kötelezővé tegye.
4.7.10 A számítógépes rendszer adatai a bérelszámolás alapjait képező bizonylatok, ezért az épület emeletein elhelyezett terminálok helyes kezelésére fokozott gondot kell fordítani. A helytelen vagy elmaradt kezeléseket maximum a tárgyhónapot követő hónap végéig a munkáltatói jogkörgyakorló írásos javaslata alapján lehet módosítani. 67
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA
6.0 MELLÉKLETEK Kiegészítések és módosító rendelkezésekről a C.2. utasítás alkalmazásával kapcsolatosan.
2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára.
Kozák Tamás s. k. vezérigazgató
2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős
1. sz. melléklet
Jogi vezető
Kiegészítések és módosító rendelkezésekről a C.2. utasítás alkalmazásával kapcsolatosan
3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A C. 2. sz. Árupénztári Utasítás rendelkezéseit a COTIF 1999 hatályba lépése, és az időközben bekövetkezett informatikai változások, valamint a MÁV Cargo Zrt. szervezeti felépítésének megfelelően a következők Þgyelembe vételével kell alkalmazni azzal, hogy a továbbiakban szükségessé váló végrehajtási utasítások kiadására a kereskedelmi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes jogosult:
Ezen utasításhoz nincs. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az ugyanezekben a témákban a MÁV Cargo Zrt. által kiadott utasítások hatálybalépéséig a következő MÁV Zrt. által kiadott alábbi utasítások alkalmazása kötelező: • 57/1994. (MÁV Ért. 31.) Áf. F. sz. utasítás az F. 4. I. és II. sz. Utasítás hatálybaléptetéséről (Belföldi és nemzetközi kocsiszolgálati utasítás); • V-3846/2004. (2004.05.01.) Végrehajtási Utasítás az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazásának szabályairól az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően; • 3/2002. (MÁV Ért. 52.) Áf. Ig. R. a SZIR részét képező on-line fuvarrendszer végrehajtási utasítása; • 1/2004. (MÁV Ért. 15.) Árufuvarozási főigazgatói utasítás a C.1. sz. Árukezelési utasításról; • V-3965/2004. (2004.05.01.) Végrehajtási Utasítás a MÁV Rt. vám közreműködési kötelezettségeinek teljesítéséről; • 47/1999. (MÁV Ért. 20.) Áf. Ig. sz. utasítás a C. 3. sz. Visszkereseti és kármegállapítási utasításról; • 37/2003. (MÁV Ért. 11.) Áf. Ig. sz. utasítás a C. 2. sz. Árupénztári utasításról a jelen utasítás mellékletét képező módosításokkal és kiegészítésekkel. Az MÁV Zrt. fentiekben felsorolt utasításai arra tekintet nélkül hajtandók végre, hogy a MÁV Zrt.-nél hatályban vannak-e.
– Nemzetközi Árukezelési Utasítás (PIM) hivatkozott pontjai helyett • CIM-fuvarlevél Kézikönyv (GLV-CIM) • Árufuvarozási Kézikönyv (GTM-CIT) • Kombinált Fuvarozási CIM-Fuvarlevél Kézikönyv (GLV-TC) • CUV-üres kocsi kísérőlevél Kézikönyv (GLW-CUV) kézikönyvekben és a • CIM-fuvarlevél Adatkatalógus • Bérmentesítési számla Adatkatalógus Adatkatalógusokban lévő előírásokat kell alkalmazni. – B. 3. sz. Pénztárkezelői Utasítás alatt a MÁV Cargo Zrt. Pénzkezelési szabályzatát kell érteni [21/2006 (V.8.) sz. vezérigazgatói utasítás a pénzkezelés szabályairól, megjelent a 12. sz. MÁV Cargo Értesítőben]. – Mellékdíjtabló alatt a MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt. árufuvarozáshoz kapcsolódó szolgáltatási tevékenységeinek (mellékdíjak) jegyzékét kell érteni. – Árufuvarozási üzletág Fuvarozásszabályozási Osztály (FSZO) alatt MÁV Cargo Zrt. Üzemeltetés Fuvartechnológiát kell érteni.
5.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. A jelen utasítással egyidejűleg hatályát veszti a MÁV Cargo 7/2006. (II.23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítása a MÁV Zrt. által kiadott és a MÁV Cargo Zrt. üzleti tevékenysége során kötelezően alkalmazandó utasítások jegyzékéről.
– Igazgatási és Jogi Iroda (IJI) alatt MÁV Cargo Zrt. Jogi szervezeti egységét kell érteni. – Pénzügyi és Számviteli Hivatal (PSZH) alatt a MÁV Cargo Zrt. Pénzügyi szervezeti egységét kell érteni. – Bevételellenőrzési Igazgatóság (BEIG) alatt a MÁV Cargo Zrt. Bevételellenőrzési szervezeti egységét kell érteni. 68
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
zelésénél a Gy. 1207-8/2006. (II.03.) sz. rendelkezésben előírtakat is be kell tartani.
– Bevételellenőrzési Igazgatóság Belfödi Árufuvarozási Osztály (BEIG BÁFO) alatt a MÁV Cargo Zrt. Bevételellenőrzés, Belföldi árufuvarozás szervezeti egységét kell érteni.
– A CIM fuvarlevelek elszámolásánál a • CIM-fuvarlevél Kézikönyv (GLV-CIM), • Árufuvarozási Kézikönyv (GTM-CIT) • Kombinált Fuvarozási CIM-Fuvarlevél Kézikönyv (GLV-TC) • CUV-üres kocsi kísérőlevél Kézikönyv (GLW-CUV), kézikönyvekben, • CIM-fuvarlevél Adatkatalógusban valamint a, • Végrehajtási utasítás az árukezelési és árupénztári feladatok ellátására a COTIF 1999 hatályba lépését követően (2/2006. VII. 5. KÜVH sz. kereskedelmi és üzemetetési vezérigazgató-helyettesi utasítás, megjelent a 16. sz. Cargo Értesítőben), • Gy. 1207 – 34/2006. (V. 08.) Vállalti kód feltüntetése a kiviteli ellenőrző bárcán, • Gy. 1207 – 44/2006. (VII. 06.) CIM fuvarlevél 49. rovatának kitöltése Végrehajtási utasításokban lévő előírásokat kell alkalmazni.
– Bevételellenőrzési Igazgatóság Pénztárellenőrzési Osztály (BEIG PELLO) alatt a MÁV Cargo Zrt. Bevételellenőrzés, Számadások felülvizsgálata szervezeti egységét kell érteni. – Bevételellenőrzési Igazgatóság Nemzetközi Fuvardíj Felülvizsgáló Osztály (BEIG FELO) alatt a MÁV Cargo Zrt. Bevételellenőrzés, Nemzetközi fuvardíj felülvizsgálat szervezeti egységét kell érteni. – Bevételellenőrzési Igazgatóság Nemzetközi Leszámolási Osztály (BEIG LESZO) alatt a MÁV Cargo Zrt. Bevételellenőrzés Nemzetközi leszámolás szervezeti egységét kell érteni. – Bevételellenőrzési Igazgatóság Kártérítési Osztály (BEIG KÁRTO) alatt a MÁV Cargo Zrt. Üzemeltetés Fuvartechnológia Kártérítést kell érteni.
– Bérmentesítési számla használatánál • Bérmentesítési számla Adatkatalógusban valamint, • Végrehajtási utasítás az árukezelési és árupénztári feladatok ellátására a COTIF 1999 hatályba lépését követően (2/2006. VII. 5. KÜVH sz. kereskedelmi és üzemetetési vezérigazgató-helyettesi utasítás, megjelent a 16. sz. Cargo Értesítőben), • Gy. 1207 – 34/2006. (V. 08.) Vállalti kód feltüntetése a kiviteli ellenőrző bárcán, • Gy. 1207 – 44/2006. (VII. 06.) CIM fuvarlevél 49. rovatának kitöltése Végrehajtási utasításokban lévő előírásokat kell alkalmazni.
– Anyaggazdálkodási Főnökség (AGF) alatt a MÁV Zrt. Területi Logisztikai Központjait kell érteni. – A Magyarországi országos közforgalmú vasutak árudíjszabási kilométermutatója I. Rész 7. rovatában A-B betűvel jelölt árufuvarozásra megnyitott vasúti szolgálati hely (B betűs állomás) alatt a MÁV Cargo Zrt. árudíjszabási kilométermutatója I. Rész 7. rovatában „R” betűvel jelölt korlátozott árufuvarozásra (csak a küldemények be- és kirakására) megnyitott állomást (R betűs állomás) kell érteni. – Cikk kiadás, visszavételezés, értékesítés (C jelű, D jelű) (Anyagmozgatási bizonylat) megszűnt. A kezelésiés elárusítható-, valamint árufuvarozási központ által történő egyéb nyomtatványok megrendelését a Gy. 1207 – 22/2006. sz. utasításban szabályozott módon kell végrehajtani.
– Behozatali küldemények központi elszámolású fuvarleveleit a Gy. 200 – 902/2003. (V 30.) sz. rendelkezésben leírtak szerint kell beszállítani. – A CIM/UIRR fuvarlevél kezelésénél a Gy.1207 – 11/2006. (II. 23.) sz. rendeletünkben kiadottakat is be kell tartani.
– Tűzvédelmi utasítás hivatkozás alatt MÁV Cargo Zrt. Tűzvédelmi szabályzatát kell érteni (29/2006. V. 30. VIG. sz. vezérigazgatói utasítás megjelent a 14/2006. sz. Cargo Értesítőben).
– Jövedelem elszámoláshoz kapcsolódó bevételek és kiadások számadásába kizárólag az árupénztárban megállapított hiány vagy egyéb térítendő összegek Hivatalos elismervénnyel történő rendezésre szolgál. A műszakpótlék, Þzetési előleg, végkielégítés és a tévesen elszámolt munkabér kiÞzetése vagy átutalással, vagy postai úton történik. Közlekedési költségtérítés kizárólag munkába járáshoz: a 2/2006. (IV. 07.) sz. humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás A MÁV Cargo Zrt. munkába járás-
– A betörés esetére vonatkozó szabályokat a MÁV Cargo Zrt. Vagyonvédelmi Utasítása (36/2006. VIII. 15. VIG. sz. vezérigazgatói utasítás megjelent a 18/2006. sz. Cargo Értesítőben) tartalmazza. – Az Utasítás előírásai mellet az Egyéb árufuvarozási bevételek és kiadások számadásának kitöltésénél és ke69
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
sal kapcsolatos utazási költségtérítés egységes szabályázása a mérvadó.
7/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás az ügyviteli utasításról szóló 16/2006. (IV. 21.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról
– Belső szállítású küldemények kezelését és pénztári elszámolásánál (1.sz. melléklet) a Gy.1207-4/2006. sz. rendelkezésben előírtak szerint kell végezni.
Ezen utasítás közzététele napjával az ügyviteli utasításról szóló 16/2006. (IV. 21.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el:
– Harmadik országos (nem Európai Uniós) forgalomban a kiviteli küldemények ÁFA elszámolását a Gy. 212 – 138/2006. (IX. 18.) sz. rendelkezésben leírtak szerint kell elszámolni.
1. Az utasítás 3.4 pontjának végére az alábbi új mondattal egészül ki: Ezen feladatok közül az iratok átvételét, érkeztetését, továbbítását, irattározását és selejtezését, amennyiben az adott szervezeti egységnél központi kezelő iroda működik, ott a MÁV Zrt. Központi kezelő irodája (továbbiakban kezelő iroda) végzi, ahol pedig nem, ott az adott szervezeti egység központi iratkezelője látja el.
– Európai Unión belüli teher közlekedés esetén az ÁFA elszámolására a • V-3846/2004. (IV. 22.) sz., • Gy.1192 – 207/2006. (IV. 26.) sz. és a • 2/2006. sz. Végrehajtási utasítás az árukezelési és árupénztári feladatok ellátására a COTIF 1999 hatályba lépését követően (2/2006. VII. 5. KÜVH sz. kereskedelmi és üzemetetési vezérigazgató-helyettesi utasítás, megjelent a 16. sz. Cargo Értesítőben), Végrehajtási utasításokban foglaltakat kell betartani.
2. Az utasítás 3.7 pontjának utolsó mondatát törölni kell. 3. Az utasítás 4.5.3 pontjának végére az alábbi új mondatot kell felvenni: 2007. január 1-jétől a Társaság székházában az iktatás csak elektronikus alapon történhet.
– Elektronikus belföldi fuvarlevél (EBF) használatára a K-1622/2006. számú (2006. XII.07.) sz. végrehajtási utasításban foglaltakat kell betartani.
Kozák Tamás s. k.
vezérigazgató
6/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. sajtókommunikációs szabályzatáról szóló 34/2006. (VIII. 15.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról
1/2007. (I. 17.) HVH. sz. humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Cargo Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról
Ezen utasítás közzététele napjával a MÁV Cargo Zrt. sajtókommunikációs szabályzatáról szóló 34/2006. (VIII. 15.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el:
1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Cargo Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszerének működtetésére vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása.
1. Az utasítás 4.3.2. pont szövege kiegészül a következő rendelkezéssel: – A privatizációval kapcsolatos kérdésekben a médiának kizárólag az elnök és a vezérigazgató nyilatkozhat.
2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA
2. Az utasítás 4.3.3. pontja az alábbiak szerint bővül: – a privatizációval kapcsolatos kérdésekben stratégiai egyeztetést kell folytatni a MÁV Zrt-vel.
2.1. Az utasítás személyi hatálya
Kozák Tamás s. k.
Személyi, szervezeti hatálya kiterjed a MÁV Cargo Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára.
vezérigazgató
2.2. Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Cargo Zrt. Kompenzáció, humán kontrolling vezetője, működtetéséért a Humánszolgáltató vezetője a felelős. 70
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
4.2. A VBKJ rendszer alapelvei
3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA
" A VBKJ keretösszegre jogosult munkavállalók (4.3. pont) rendelkezésére azonos mértékű keretösszeg áll, azonos értékben, azonos feltételek mellett választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül. " A részmunkaidős munkavállalók a keretösszegből részmunkaidejük arányában részesülnek. " A szabadon választható elemekből álló rendszer meghatározott keretek között egyénre szabott választást tesz lehetővé. " A munkavállalók naptári évre választanak a felkínált lehetőségek közül az éves keretösszeg Þgyelembevételével. " Év közben a választás módosítása nem megengedett, ez alól kivétel: o az egyes javadalmazási elemeknél meghatározott esetekben engedélyezett módosítás, valamint o a 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állapotból visszatérő munkavállalók esetében – amennyiben szükséges – a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni. " A tárgyévben igénybe nem vett keret – az egyösszegű lakástámogatás kivételével – nem vihető át a következő évre. " Az adott naptári évben bármely okból keletkező maradványösszegeket (fel nem használt bruttó keretösszegeket) a munkavállaló által a nyilatkozati lapon erre a célra megjelölt javadalmazási formában lehet felhasználni. A javadalmazás készpénzben történő kiÞzetése nem lehetséges. " Amennyiben a VBKJ jogosultság év közben kezdődik vagy szűnik meg, a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeget az éves keretösszeg és a jogosultság időtartamára eső naptári napok alapján kell megállapítani. " Az egy főre jutó keretösszeget meghaladó túlköltekezés nem engedélyezett. Számlával igazolandó szolgáltatások esetén a munkáltató kizárólag a nyilatkozati lapon megjelölt összeget téríti meg a számla értékéből, amennyiben a munkavállaló magasabb összegről hoz számlát. " Túlköltekezés esetén a munkáltató jogosult a felhasznált többletnek a munkavállaló munkabéréből vagy egyéb járandóságaiból történő levonására. Erre a munkavállaló a nyilatkozat aláírásával a munkáltató részére felhatalmazást ad. " A munkavállalókkal a VBKJ rendszer a naptári év utolsó napjára vonatkozóan számol el, amelynek pénzügyi rendezése a következő naptári év első hónapjában a SAP jövedelemelszámolási rendszerében történik. (Ez alól kivételt képeznek a 4.4.3-4.4.4. pontok vonatkozó bekezdései.)
VBKJ rendszer: a MÁV Cargo Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszere, amely meghatározott keretek között a munkavállalók számára az egyénre szabott választás lehetőségét biztosítja. A juttatási elemek bruttó értéke: a munkavállaló által a javadalmazásokra elköltött összeget, annak vállalatot terhelő adó- és járulékterheit, valamint a szolgáltatói díjakat tartalmazza. Megegyezik az adott évre megállapított egy főre jutó keretösszeggel. A juttatási elemek nettó értéke: a juttatási elemek vásárlóértéke. A munkavállaló által a javadalmazásokra elköltött összeget tartalmazza, és nem foglalja magában annak vállalati adó- és járulékterheit, valamint a szolgáltatói díjakat. Időarányos keretösszeg: a jogosultság időtartamára eső naptári napok, és az egy főre jutó éves keretösszeg alapján számított keret. Adómentességi korlát: az egyes javadalmazási elemek leírásában szereplő, a munkáltató szempontjából adó-, illetve járulékmentesen adható maximális juttatási érték. Belépő munkavállaló: év közben a MÁV Cargo Zrt.vel munkaviszonyt létesítő, továbbá a szülési szabadságról, GYES-ről, GYED-ről, illetve 30 napon túli Þzetésnélküli szabadságról, a 90 napot meghaladó keresőképtelen állományból, betegállományból visszatérő munkavállaló, akinek a VBKJ jogosultsága év közben kezdődik, illetve módosul. Humánszolgáltató: Külső humánszolgáltató szervezet 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A rendszer kereteinek meghatározása A hatályos Kollektív Szerződés határozza meg az egy főre jutó keretösszeg nagyságát, a rendszer elemeit és azok juttatási gyakoriságát. A VBKJ rendszer egyes elemei különböző vásárlóértéket képviselnek a munkáltató által Þzetendő eltérő adóés járulékvonzatok miatt. A munkavállalók számára megállapított egységes VBKJ keretösszeg ennek megfelelően bruttó összeg, amelynek fedezetet kell nyújtania a munkavállaló által a javadalmazásokra elköltött összegre és annak vállalatot terhelő adó- és járulékterheire, valamint a szolgáltatói díjakra. A mindenkor hatályos törvényi szabályozás szerinti adó-és járulékvonzatok alapján a különböző elemek bruttó és nettó értéke közötti átváltási arányok, szorzószámok évről évre változhatnak. 71
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
4.3. Jogosultak köre
4.4.2. Munkaviszony megszűnéshez kapcsolódó szabályok " A munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló VBKJ elszámolása a kilépési (leszámolási) eljárás keretében történik. Bármely félnek a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozó pénzügyi követelése esetén a pénzügyi rendezés ebben az időszakban történik. " Munkáltatói vagy munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a VBKJ keretre való jogosultság a rendkívüli felmondás másik féllel történt közlésének időpontjában (azonnali hatállyal) megszűnik. " A munkaviszony munkáltatói vagy munkavállalói rendes felmondással történő megszüntetése esetén a munkavállaló a felmondási idő tartamára, a naptári napok alapján meghatározott időarányos keretösszegre jogosult. A munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltatóval kötött szerződés alapján a Humánszolgáltató megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint ki kell Þzetni (maradványösszegként felhasználni). TúlÞzetés esetén a munkavállaló által a felmondás közlésének napjáig felhasznált javadalmazási elemek visszaÞzetésétől el kell tekinteni. " Amennyiben a rendes felmondás közlésének időpontja és a felmondási idő lejártának időpontja két naptári évre esik, akkor a munkavállalóval történő elszámoláskor a felmondás közlésének időpontjában hatályos éves keretösszegnek megfelelően kell a munkavállalóval elszámolni. " Munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése, valamint munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltatóval kötött szerződés alapján a Humánszolgáltató megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint ki kell Þzetni. TúlÞzetés esetén a munkavállaló által a munkaviszony megszűnése napjáig felhasznált javadalmazási elemek visszaÞzetésétől el kell tekinteni.
A VBKJ keretösszegre jogosultak: " A MÁV Cargo Zrt. főállású teljes- és részmunkaidős, statisztikai állományban lévő, határozatlan és határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalói. Nem jogosultak a VBKJ igénybe vételére: " Az év közben belépő munkavállalók a próbaidő alatt nem vehetik igénybe a VBKJ-t (a próbaidő letelte után azonban a 4.4.1. pontnak megfelelően visszamenőleg jogosultak a próbaidőre jutó VBKJ keretösszegre). " A munkaviszonyon kívüli szerződéses jogviszonyban (pl.: megbízás, vállalkozás stb.) foglalkoztatott munkavállalók. " A GYES-en, GYED-en lévő munkavállalók a GYES, GYED idejére (ez alól kivételt képez, ha a társaság a GYES alatt foglalkoztatja a munkavállalót). " A szülési szabadságot igénybe vevők, a szülési szabadság időtartamára. " Az év során összesen 30 napot meghaladó megszakítás nélküli Þzetés nélküli szabadságot igénybevevők, a Þzetés nélküli szabadság időtartamára. " A 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állományban, betegállományban (melynek időtartama megegyezik a betegszabadság és táppénzes ellátás együttes időtartamával) lévő munkavállalók a keresőképtelenség 91 napjától (kivéve a munkabalesetből származó betegállományt). 4.4. Az igénybevétel általános szabályai 4.4.1. Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok " Év közben létesített munkaviszony esetén a munkavállalók a megállapított éves keretösszeg időarányos részére jogosultak, továbbá a részmunkaidőben foglalkoztatottak az időarányos keretösszegre a részmunkaidő arányában jogosultak. (A keretösszeg vonatkozásában az adott év január 1-jén aktuális állapot az irányadó.) " Az év közben munkaviszonyt létesítő munkavállaló a próbaidő alatt nem jogosult a VBKJ keretösszeg igénybevételére, a próbaidő letelte után azonban utólag – amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt a próbaidő lejártát követően fenntartja – visszamenőlegesen jogosult a próbaidőre jutó keret időarányos részére is (a VBKJ nyilatkozatot a próbaidő letelte után tölti ki). " Amennyiben a próbaidő kezdete és lejárata két különböző naptári évre esik, a próbaidőre jutó időarányos keretösszeg megállapításánál az adott évi keretösszegeket a próbaidő adott évi időtartamának megfelelően kell Þgyelembe venni. (Például ha a munkavállalónak adott év december 1-jén kezdődik a munkaviszonya és következő év február 28-án jár le a próbaideje, akkor december hónapra az adott évi keretösszeget, január és február hónapokra a következő évi keretösszeget kell Þgyelembe venni.)
4.4.3. Egyéb eljárási szabályok " Abban az esetben, ha a munkavállaló VBKJ jogosultsága valamilyen okból – kivéve a 4.4.2. pont 3-5. bekezdéseiben foglalt eseteket – átmenetileg vagy véglegesen megszűnik, és túlköltekezés következik be (a részére járó időarányos keretet túllépi), a munkavállalónak viszszaÞzetési kötelezettsége keletkezik. " A szülési szabadságon, GYES-en, GYED-en, 30 napon túli Þzetésnélküli szabadságon lévő munkavállalóknak a távollétről történő visszatéréskor kell megállapítani a keretet és nyilatkozni annak felhasználásáról. " A 30 napot meghaladó megszakítás nélküli Þzetés nélküli szabadságot igénybevevőknek az év végi elszámoláskor vissza kell Þzetniük a keretösszegnek a Þzetés 72
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Az elköltött (igénybe vett) és az előzőekben arányosan kiszámított nettó összegek közti különbözetet kell a munkavállalónak megÞzetnie. " A munkavállaló halála esetén a Humánszolgáltatónak az elszámolást el kell készítenie. A kiutalandó összegeket a nyilatkozatnak megfelelően kell rendezni. A túlÞzetés visszakövetelésétől el kell tekinteni. " Azon munkavállalónak a VBKJ elszámolását, akik év közben szülési szabadságra, GYES-re, GYED-re, 30 napot meghaladó Þzetés nélküli szabadságra távoznak, az esemény bekövetkeztének időpontjában kell elvégeznie a Humánszolgáltatónak. " Az értékutalvány formában adott juttatási elemeket (pl.: étkezési utalványt) a munkavállaló arcképes igazolvány, illetve bármely személyi azonosságot igazoló okmány bemutatása ellenében kaphatja meg.
nélküli szabadság időtartamára eső felhasznált hányadát. Ha a Þzetés nélküli szabadság időtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretösszegét nem csökkenti. " A megszakítás nélkül keresőképtelen állományban, betegállományban (melynek időtartama megegyezik a betegszabadság és táppénzes ellátás együttes időtartamával) lévő munkavállalók a 91. naptól nem jogosultak a VBKJ szolgáltatásaira. A 91. nap után valamennyi juttatás folyósítását szüneteltetni kell. A betegállományból történő visszatéréskor módosítani kell az éves felhasználható keretösszeget, a munkavállalónak pedig nyilatkoznia kell a Humánszolgáltatónál a megmaradt összeg felhasználásáról. " A 90 napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelen állományban lévő munkavállalók esetében, az év végi elszámoláskor a keretösszeg 91 naptól kezdődő betegállományban töltött időtartamára eső felhasznált hányadát vissza kell Þzetniük. " A jogosultság korlátozása vagy hiánya miatt bekövetkező „túlköltekezés” esetén a többletösszeget a munkavállalónak vissza kell Þzetnie. A munkavállaló által választott minden egyes javadalmazási elemre külön-külön a nyilatkozati lap alapján meg kell határozni azt az időarányos bruttó keretösszeget, amelyre az adott naptári évben jogosult. Az így meghatározott bruttó összegeket a szorzószámok alapján nettó összegekre kell átszámítani.
4.5. A rendszer elemeinek részletes szabályai Az egyes elemek igénybevételével kapcsolatban érvényesülő speciális korlátozó feltételeket a 4.5.1-4.5.13. pontok tartalmazzák. 4.5.1. Költségszorzók A VBKJ elemek csoportosítását a vásárlóértékük (átváltási szorzószámok) alapján a következő táblázat tartalmazza: 1. sz. táblázat
Csoport
Költségszorzó
1. Költséghatékony
1
Adó-és járulékmentes elem
• Önkéntes pénztári tagdíj hozzájárulás az adómentes határig • Egyösszegű lakástámogatás az adómentes határig • Közlekedési hozzájárulás • Internet hozzáférés
2. Költséghatékony
1,013
Adó-és járulékmentes elem, 1,3%-os szolgáltatói díj
• Étkezési utalvány az adómentes határig
3. Költséghatékony
1,015
Adó-és járulékmentes elem, 1,5%-os szolgáltatói díj
• Iskolakezdési támogatás az adómentes határig • Ajándék utalvány az adómentes határig • Kultúra utalvány
4. Költséghatékony
1,05
Adó-és járulékmentes elem, 5%-os szolgáltatói díj
• Üdülési csekkek az adómentes határig
5. Kevésbé költséghatékony
1,335
Összevonandó jövedelem
• Albérleti támogatás
6. Nem költséghatékony
2,0166
Adó-és járulékköteles természetbeni juttatás
• Magáncélú ruhapénz • Továbbképzés, tanfolyami hozzájárulás (magáncélú)
Elszámolási kategória
73
VBKJ elem
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
év tört időszakára választott VBKJ összeget az adott naptári év végéig hátralévő hónapok alapján kell egyenlő részletekben a pénztárba utalni a jövedelem elszámolás időpontjához igazodva.
4.5.2. Önkéntes pénztárak tagdíj hozzájárulásai (közös szabályok) Adó- és járulékÞzetési szabályok Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba munkáltatói hozzájárulásként történő havi rendszeres beÞzetések a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50%-a erejéig, az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba együttesen történő havi rendszeres beÞzetések a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 20%-áig adó- és járulékmentesek. Az adó- és járulékmentes korlát 2007. januártól az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak esetén havi 32 750 Ft (évi 393 000 Ft), az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak esetén együttesen havi 13 100 Ft (évi 157 200 Ft).
Jogosultság A 4.2-4.4. pontokban foglaltak szerint, az alábbi kiegészítéssel: Amennyiben a munkavállaló szülési szabadságra, GYES-re, GYED-re, 30 napon túli megszakítás nélküli Þzetés nélküli szabadságra megy, akkor a munkáltató az esemény bekövetkeztének időpontjától, 90 napot meghaladó betegállomány esetén a keresőképtelenség 91 napjától, nem Þzeti a pénztári tagdíj hozzájárulást. Erről a Humánszolgáltatónak a pénztárat értesíteni kell munkavállalónkénti bontásban az ok megjelölésével, s a munkavállaló egyidejű tájékoztatásával.
Költségszorzó Az adómentes korlátig: 1. (Sem a munkáltatót, sem a munkavállalót adó és járulék nem terheli.)
4.5.3. Étkezési hozzájárulás A javadalmazás leírása A munkavállalók VBKJ keretükből étkezési hozzájárulást választhatnak utalvány formájában. Az étkezési hozzájárulás igénybevételi formái: a) „meleg étkezési utalvány” (amely kizárólag természetben nyújtott étkezés esetén használható fel), vagy b) fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására jogosító „hideg étkezési utalvány”. Egy munkavállaló az adott évre csak az egyik fajta – hideg vagy meleg – étkezési utalványt igényelheti.
Igénybevétel, a munkáltatói kiÞzetés módja A MÁV Cargo Zrt. minden munkavállaló részére – rendszeres munkáltatói tagdíj hozzájárulásként – a munkavállaló által a VBKJ nyilatkozatban megadott összeget utalja az adott – a munkáltató által megjelölt – pénztár(ak)ba. A hozzájárulás az adómentes határon felül a VBKJ keretből nem választható. A VBKJ kereten kívül a munkavállaló a munkabéréből további beÞzetést tehet a pénztárba, melyet írásbeli nyilatkozata alapján (3. számú melléklet) a munkáltató a munkabéréből levon és a pénztár részére átutal. A nyilatkozat csak az adott évre érvényes. Kizárólag a munkáltatóval szerződésben álló pénztárakba történhet átutalás a VBKJ rendszer keretében. Amennyiben a munkavállaló a VBKJ nyilatkozat elfogadásakor nem pénztártag, Belépési nyilatkozatot kell kitöltenie és azt a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati munkatársának a VBKJ nyilatkozattal egyidejűleg le kell adnia. A nyilatkozatot a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati munkatársa ellenjegyzi és eljuttatja a pénztárnak. A pénztár a tagságot visszaigazolja a munkavállaló részére, valamint az ügyfélszolgálati irodának. A VBKJ ezen elemének módosítása év közben egy alkalommal kivételesen indokolt esetben (jogszabályváltozás, pénztári alapszabály módosítás) lehetséges, oly módon, hogy a kilépési szándékot a munkavállalónak – a pénztárból történő tervezett kilépési időponttól egy hónappal korábban (a hónap 25-éig) – jeleznie kell a Humánszolgáltatónál. A munkavállaló által választott tagdíj hozzájárulás összegének 1/12-ed részét a MÁV Cargo Zrt. banki átutalással havonta a jövedelem elszámoláson keresztül teljesíti az adott pénztárba, teljes naptári évre vonatkozó tagságot feltételezve. Belépő munkavállalók esetén a naptári
Adózási és járulékÞzetési szabályok A „hideg étkezési utalvány” havi 5 000 Ft-ig, a „meleg étkezési utalvány” havi 10 000 Ft-ig adó- és járulékmentes. Költségszorzó Az adómentes korlátig: 1,013. (A juttatás után 1,3%-os szolgáltatói díjat kell megtéríteni. A munkavállalót adó és járulék nem terheli.) Igénybevétel, a munkáltatói kiÞzetés módja Éves szinten a hideg étkezési utalványt minimum nettó 8 000 Ft értékben, a meleg étkezési utalványt minimum nettó 12 000 Ft értékben kell igényelni, úgy, hogy a negyedévre vonatkozó nettó értéknek 500-zal oszthatónak kell lennie. Az adómentes korláton felül étkezési utalvány nem választható! A munkavállalók az igényelt utalványokat évi négy alkalommal – március, június, szeptember, november hónapokban – kapják meg. A VBKJ nyilatkozatok alapján a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodái összesítik a hozzájuk tartozó munkavállalók étkezési utalvány igényeit (hideg- és meleg utalvány szerinti bontásban). A Humánszolgáltató gondoskodik az utalványok megrendeléséről, és az ügyfélszolgálati irodáiban történő kiosztásáról. 74
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Az üdülési csekk más személyre át nem ruházható, készpénzre át nem váltható. Amennyiben a szolgáltatások ellenértéke meghaladja a munkavállaló rendelkezésére álló üdülési csekkek értékét, a különbözetet a munkavállalónak kell kiegyenlíteni. A lejárt üdülési csekket Þzetőeszközként nem fogadják el, cseréjére, vagy a névérték pénzben történő megtérítésére nincs lehetőség. Az üdülési csekkeket az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.3. pontja szerint névre szólóan kell forgalomba hozni. Ennek megfelelően a Humánszolgáltató a munkavállaló részére kizárólag kitöltött üdülési csekket adhat át.
Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni az utalványokat, akik a megrendelés időpontjában és a VBKJ nyilvántartás szerint a következő naptári negyedév első napján egyaránt VBKJ-ra jogosultak. Amennyiben a megrendelés időpontjában a Humánszolgáltató már rendelkezik olyan információval, amely alapján a munkavállaló VBKJ jogosultsága megszűnik, akkor a munkavállaló részére csak az időarányosan járó összegben lehet az utalványt megrendelni. Jogosultság A 4.2-4.4. pontokban foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: A törvényi előírások lehetővé teszik, hogy az adómentes részt a próbaidő tartamára visszamenőlegesen beszámítsa a munkáltató. Kivétel ez alól, ha a próbaidő kezdete és vége két külön naptári évre esik, ez esetben csak a nyilatkozattétel évére lehet étkezési utalványt igényelni. Ez azt jelenti, hogy az „B” jelű nyilatkozati lapon az adómentes étkezési utalványoknál választható maximum érték a következő: [Adómentes havi összeg (5 000 Ft vagy 10 000 Ft)] * [hátralévő hónapok száma + a próbaidő nyilatkozattételi évre jutó hónapjainak száma]
A csekket átadó kiÞzető számára a munkavállalónak a 4. számú melléklet szerinti nyilatkozatot kell adnia. Ha a magánszemély (a munkavállaló vagy közvetlen hozzátartozója) az adóévben korábban – több kiÞzetőtől is átvett ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk(ek)et, akkor részletezve kell feltüntetni az egyes kiÞzetőktől (azok nevének feltüntetése nélkül, de az akkor adott nyilatkozat dátumának feltüntetésével) átvett tételeket; – nem részesült ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk-juttatásban, akkor erről kell nyilatkozatot adnia. Ezen a nyilatkozaton kell feltüntetnie továbbá, hogy személyenként mekkora nettó értékben igényel csekket. A nyilatkozat átvételét – annak másolatán – a munkáltatóval kötött szerződés alapján a Humánszolgáltatónak cégszerű aláírással igazolnia kell. A magánszemélynek ezt a másolatot az adójogszabályokban meghatározott elévülési idő lejártáig meg kell őriznie.
4.5.4. Üdülési támogatás Javadalmazás leírása A MÁV Cargo Zrt. az üdülési támogatást üdülési csekk formájában biztosítja. Adózási és járulékÞzetési szabályok Az üdülési csekk a munkavállaló és a közeli hozzátartozók részére az adóév elején érvényes minimálbér erejéig, 2007-ben évi 65 500 Ft/fő összegig adó- és járulékmentes.
Jogosultság Az üdülési csekket a MÁV Cargo Zrt. munkavállalói, valamint közeli hozzátartozóik vehetik igénybe, a 4.24.4. pontokban foglaltak szerint, az alábbi kiegészítéssel: A nyilatkozat (4. számú melléklet) leadásának legalább egy hónappal meg kell előznie a kiosztás valamelyik (márciusi vagy szeptemberi) időpontját. A VBKJ nyilatkozati lap kitöltésekor erre a körülményre a Humánszolgáltatónak a munkavállalók Þgyelmét fel kell hívnia.
Költségszorzó: Az adómentes korlátig: 1,05. (A juttatás után 5,0%-os szolgáltatói díjat kell megtéríteni. A munkavállalót adó és járulék nem terheli.) Igénybevétel módja Az üdülési csekket úgy kell igényelni, hogy a nettó értékének 1 000-rel oszthatónak kell lennie. (Ez alól kivételt képez, amennyiben a munkavállaló 65 500 Ft/fő öszszegű csekket igényel.) Az üdülési csekk az adómentes határon felül nem választható. A juttatáshoz a munkavállalók egy összegben, választás szerinti – a VBKJ nyilatkozatban megjelölt – időpontban (március vagy szeptember hónapban) jutnak hozzá. Az üdülési csekkeket a Humánszolgáltató az igények összesítését követően (március és szeptember hónapokban) egy összegben megrendeli. Minden olyan munkavállaló részére meg kell rendelni a teljes naptári évre szóló utalványt, aki a megrendelés időpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint jogosult a VBKJ igénybevételére, és előre láthatólag a naptári év végéig is jogosult marad.
4.5.5. Iskolakezdési támogatás A javadalmazás leírása A munkavállaló a VBKJ kerete terhére – általános vagy középiskolás gyermeke után – a tanév első napját megelőző és az azt követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlását biztosító iskolakezdési támogatást választhat. A MÁV Cargo Zrt. az iskolakezdési támogatást kizárólag utalvány formájában biztosítja. Adózási és járulékÞzetési szabályok A támogatás gyermekenként évi 20 000 Ft-ig adómentes. 75
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
Adózási és járulékÞzetési szabályok A támogatás évi 3 * 6 550 Ft/fő összegig adó- és járulékmentes.
Költségszorzó Költségszorzó az adómentességi korlátig: 1,015. (A juttatás után 1,5%-os szolgáltatói díjat kell megÞzetni. A munkavállalót adó és járulék nem terheli.)
Költségszorzó Költségszorzó az adómentességi korlátig: 1,015. (A juttatás után 1,5%-os szolgáltatói díjat kell megÞzetni. A munkavállalót adó és járulék nem terheli.)
Igénybevétel, munkáltatói kiÞzetés módja A munkavállaló az igénylése alapján utalványt kap a munkáltatótól. Az utalvány a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhető. A munkavállaló által választott támogatási mérték (utalvány) nettó összegének 1 000rel oszthatónak kell lennie. A támogatás az adómentes határon felül nem választható. A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalvány július hónapban a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodájában vehető át. Az utalványok átvételekor a munkavállalónak át kell adnia a szükséges adatokat, dokumentumokat (iskolalátogatási igazolás) a Humánszolgáltató részére, ugyanakkor nyilatkoznia kell (az 5. számú melléklet szerint), hogy igénylésével az adómentes maximum értéket nem lépi túl. Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni, valamint át kell adni a teljes naptári évre szóló utalványt, aki az adott elemet választotta, és a megrendelés időpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint továbbra is a VBKJ rendszer jogosult tagja, továbbá előre láthatólag a naptári év végéig is jogosult marad.
Igénybevétel, munkáltatói kiÞzetés módja Az utalvány a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhető. A munkavállaló által választható nettó öszszeg személyenként 1*6 550 Ft vagy 2*6 550 Ft vagy 3*6 550 Ft lehet, az adómentes korláton felül ajándék utalvány nem választható. A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalvány október hónapban a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodájában vehető át. A munkavállalónak nyilatkoznia kell (a 6. számú melléklet szerint), hogy igénylésével az adómentes maximum értéket nem lépi túl. A nyilatkozat leadásának legalább egy hónappal meg kell előznie a kiosztás időpontját. A VBKJ nyilatkozati lap kitöltésekor erre a körülményre a Humánszolgáltatónak a munkavállalók Þgyelmét fel kell hívnia. Jogosultság A 4.2-4.4. pontokban foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: Amennyiben a munkavállaló próbaideje 2007. augusztus 31-ét követően jár le, vagy akkor kerül vissza az állományi létszámba (visszatér GYES-ről, GYED-ről stb.) akkor 2007-ben nem jogosult igénybe venni a támogatást.
Jogosultság A 4.2-4.4. pontokban foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: A munkaviszonyban álló szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs 6-23 éves korú közoktatási intézményben (általános iskolai, vagy középiskolai) tanulmányokat folytató gyermeke után veheti igénybe az iskolakezdési támogatást. Amennyiben mindkét szülő a MÁV Cargo Zrt. VBKJ személyi hatálya alá tartozik, a támogatás igénybe vételére mindketten jogosultak. Amennyiben a munkavállaló próbaideje 2007. május 31-ét követően jár le, vagy akkor kerül vissza az állományi létszámba (visszatér GYES-ről, GYED-ről stb.) akkor a tárgyévben nem jogosult igénybe venni a támogatást.
4.5.7. Kultúra utalvány A javadalmazás leírása A munkavállalók a VBKJ keretösszeg terhére választhatnak kultúra utalványt. Az utalványok a kibocsátóval szerződésben álló kulturális intézményekben használhatók fel (jellemzően színházakban, művelődési központokban, múzeumokban). Adózási és járulékÞzetési szabályok Ez a választható elem adó- és járulékmentes.
4.5.6. Ajándék utalvány
Költségszorzó Költségszorzó: 1,015. (A juttatás után 1,5%-os szolgáltatói díjat kell megÞzetni. A munkavállalót adó és járulék nem terheli.)
A javadalmazás leírása A munkavállalók saját és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozójuk részére természetbeni juttatásként, legfeljebb évi három alkalommal, alkalmanként nettó 6 550 Ft értékben választhatnak a VBKJ keretük terhére ajándék utalványt. Az utalványok csak egy-egy adott termékkör vásárlására használhatók fel, műszaki cikkre, ruházati termékekre vagy illatszer-kozmetikai cikkekre. Egy munkavállaló csak egy fajta, utalványt igényelhet.
Igénybevétel, munkáltatói kiÞzetés módja A munkavállaló az igénylése alapján utalványt kap a munkáltatótól. Az utalvány a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhető. A választott nettó összegnek 1 000-rel oszthatónak kell lennie. 76
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
4.5.9. Továbbképzés, tanfolyami hozzájárulás (magáncélú)
A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalvány március hónapban a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodájában vehető át.
A javadalmazás leírása A munkavállaló magáncélú tanfolyami, továbbképzési költségeinek fedezése (részben vagy egészben) a VBKJ keretösszeg terhére.
Jogosultság A 4.2-4.4. pontokban foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: Amennyiben a munkavállaló próbaideje 2007. január 31-ét követően jár le, vagy akkor kerül vissza az állományi létszámba (visszatér GYES-ről, GYED-ről stb.) akkor 2007-ban nem jogosult igénybe venni ezt a juttatást.
Adózási- és járulékÞzetési szabályok A magáncélú tanfolyam adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, és 101,66%-os adó- és járulékterhet jelent a munkáltató számára.
4.5.8. Egyösszegű lakástámogatás Költségszorzó Költségszorzó: 2,0166. (A munkáltatónak a hozzájárulás igénybe vétele után SZJA-t, TB-járulékot és munkaadói járulékot kell megtéríteni. A munkavállalót nem terheli adó-és járulékÞzetési kötelezettség.)
A javadalmazás leírása A méltányolható lakáscélú felhasználásra a munkáltató által a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a VBKJ keretösszeg terhére.
Igénybevétel, munkáltatói kiÞzetés módja A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a tanfolyami képzésre fordítandó összeget. KiÞzetés a munkavállaló részére utólag történik, a munkáltató (MÁV Cargo Zrt.) nevére szóló számla bemutatását követően. A számlát a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodájában kell leadni, vagy oda eljuttatni, melynek az ügyfélszolgálati iroda munkatársa jóváhagyását követően kerül kiÞzetésre a hozzájárulás összege a jövedelem elszámolással együtt.
Lakáscélú felhasználásnak minősül: • a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, • a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, • a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, • víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése (olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs), központosított fűtés kialakítása vagy cseréje (beleértve a megújítható energiaforrások – pl. napenergia – alkalmazását is), az épület szigetelése (beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat), a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, ha a lakás komfortfokozatának növelését is eredményezi. (A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.)
Jogosultság A 4.2-4.4. pontokban foglaltak szerint. 4.5.10. Közlekedési hozzájárulás A javadalmazás leírása A közlekedési hozzájárulás kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges bérlet térítését jelenti a VBKJ keretből, amennyiben ez jogszabály szerint nem kötelező a munkáltató számára.
Adózási és járulékÞzetési szabályok Az egyösszegű lakástámogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évenként legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben adó-és járulékmentes.
Adózási és járulékÞzetési szabályok A közlekedési hozzájárulás adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Költségszorzó Költségszorzó: 1. (Sem a munkáltatót, sem a munkavállalót adó és járulék nem terheli.)
Költségszorzó: Költségszorzó az adómentes korlátig: 1.
Igénybevétel, munkáltatói kiÞzetés módja A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a nyilatkozati lapon a közlekedési hozzájárulásra (bérletre) fordítandó összeget. KiÞzetés a munkavállaló részére utólag történik, a munkáltató (MÁV Cargo Zrt.) nevére szóló számla bemutatását követően. A számlát a Humánszolgáltató ügy-
Munkáltatói kiÞzetés módja A munkáltató a munkavállaló által az adott naptári évre választott összeget egy összegben átutalja a kiválasztott hitelintézetnél erre a célra elkülönített bankszámlára. Az igénybevétel részletes feltételeit az utasítás 7. számú melléklete tartalmazza. 77
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
szeghatárig téríti a munkáltató a munkavállaló internet használattal kapcsolatos költségeit. Az internet használati díj igénybe vételére a munkavállaló vagy házastársa nevére szóló eredeti számlát el kell juttatni a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodájába. KiÞzetés a munkavállaló részére utólag történik, a munkavállaló vagy házastársa nevére szóló eredeti számla bemutatását követően. A számlának a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati iroda munkatársa által történő jóváhagyását követően kerül kiÞzetésre a juttatás összege a jövedelem elszámolással együtt.
félszolgálati irodájában kell leadni, vagy oda eljuttatni, melynek az ügyfélszolgálati iroda munkatársa jóváhagyását követően kerül kiÞzetésre a hozzájárulás összege a jövedelem elszámolással együtt. Jogosultság A 4.2-4.4. pontokban foglaltak szerint. 4.5.11. Magáncélú ruhapénz A javadalmazás leírása A VBKJ rendszer keretében a munkavállalók ruházatot vásárolhatnak a VBKJ keretösszeg terhére.
Jogosultság Adózási és járulékÞzetési szabályok A magáncélú ruhapénz természetbeni juttatásnak minősül és 101,66%-os adó-és járulékterhet jelent a munkáltató számára.
A 4.2-4.4. pontokban foglaltak szerint. 4.5.13. Albérleti támogatás A javadalmazás leírása A munkáltató (részben vagy egészben) átvállalja a munkavállalója által bérelt lakás bérleti díjának megtérítését, maximum a VBKJ keretösszeg erejéig.
Költségszorzó Költségszorzó: 2,0166. (A munkáltatónak a hozzájárulás igénybe vétele után SZJA-t, TB-járulékot és munkaadói járulékot kell megtéríteni. A munkavállalót nem terheli adó-és járulékÞzetési kötelezettség.)
Adózási és járulékÞzetési szabályok Az albérleti támogatás a munkavállaló összevonandó jövedelmének minősül, amely után a munkáltatónak meg kell Þzetni a 29%-os TB-járulékot, a 3,0%-os munkaadói járulékot, és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást. A munkavállalónak adó-és járulékÞzetési kötelezettsége keletkezik, meg kell Þzetnie az SZJA-t (adótábla szerint), valamint a 1,5%-os munkavállalói járulékot, a nyugdíjbiztosítási járulékot (8,5%) és az egészségbiztosítási járulékot (7,0%).
Igénybevétel, munkáltatói kiÞzetés módja A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a nyilatkozati lapon a ruha vásárlására fordítandó összeget. KiÞzetés a munkavállaló részére utólag történik, a munkáltató (MÁV Cargo Zrt.) nevére szóló számla bemutatását követően. A számlát a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodájában kell leadni, vagy oda eljuttatni, melynek az ügyfélszolgálati iroda munkatársa jóváhagyását követően kerül kiÞzetésre a juttatás összege a jövedelem elszámolással együtt.
Költségszorzó Költségszorzó: 1,335. (A támogatás után TB-járulékot kell Þzetnie a munkáltatónak. Az albérleti hozzájárulás a munkavállaló összevonandó jövedelmének minősül, a munkavállalónak is adó és járulékÞzetési kötelezettsége keletkezik.)
Jogosultság A 4.2-4.4. pontokban foglaltak szerint. 4.5.12. Otthoni internet A javadalmazás leírása A munkavállaló vagy házastársa részére otthoni internet használat egyszeri, illetve havi forgalmi díjának térítése, a munkavállaló VBKJ kerete terhére.
Igénybevétel, munkáltatói kiÞzetés módja A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni az albérleti hozzájárulásra fordítandó összeget a nyilatkozati lapon. A juttatás igénybevételéhez az eredeti lakásbérleti szerződést be kell mutatni, másolatát pedig leadni a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati iroda munkatársának. A munkáltató a munkavállaló számára havonta a munkabérrel együtt átutalja a választott albérleti támogatás összegét. A munkavállalói terhek levonása is a havi munkabér elszámolásánál történik.
Adózási és járulékÞzetési szabályok A munkavállaló vagy házastársa részére az otthoni internet forgalmi díj-térítése adómentes. Költségszorzó Költségszorzó: 1. (Sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli adó és járulék.) Igénybevétel, munkáltatói kiÞzetés módja A VBKJ nyilatkozat kitöltésekor kell megjelölni az internet használatra fordítandó összeget. Eddig az ösz-
Jogosultság A 4.2-4.4. pontokban foglaltak szerint. 78
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
• A Lakáscélú állami támogatásokról 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet • Egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok
4.6. A nyilatkozattétel módja A munkavállaló a nyilatkozati lapokat a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati iroda felelős munkatársától veheti át, legkésőbb 2007. január 30-ig. A nyilatkozati lapok átvételét a munkavállalónak aláírásával igazolnia kell. Valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a nyilatkozat időpontjában a MÁV Cargo Zrt. statisztikai állományi létszámába tartozik, az „A” jelű nyilatkozati lapot, a részmunkaidős munkavállalóknak pedig a „B” jelű nyilatkozati lapot kell kitölteniük és leadniuk. A próbaidő leteltekor az újfelvételes munkavállalóknak, és az év közben állományba visszakerülő (szülési szabadságról, GYES-ről, GYED-ről, 30 napot meghaladó illetménynélküli szabadságról, 90 napot meghaladó keresőképtelenségről visszatérő) munkavállalóknak év közben – a jogosulttá válás időpontjában – kell nyilatkozatot tennie a „B” jelű nyilatkozati lapon. „A” jelű nyilatkozati lap formanyomtatványa az 1. sz mellékletben, a „B” jelű nyilatkozati lap formanyomtatványa a 2. sz mellékletben található. A munkavállaló által kitöltött és aláírt nyilatkozatot a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati iroda munkatársának kell átadni 2007. február 7-ig. A nyilatkozati lap két példányos, amelynek – kitöltés után – egyik példánya a munkavállalónál, a másik példánya a munkáltatónál marad.
szóló
5.2. Módosítások, hatályon kívül helyezések • Hatályon kívül helyezésre kerül a 1/2006. (III.9.) HVH sz. humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Cargo ZRt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról. 6.0 HATÁLYBA LÉPÉS Jelen utasítás visszamenőlegesen 2007. január 1-jén lép hatályba, és visszavonásig hatályos. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: ”A” nyilatkozati lap és kitöltési útmutató 2. sz. melléklet: ”B” nyilatkozati lap és kitöltési útmutató 3. sz. melléklet: Nyilatkozati lap pénztártagsági díj elszámolásáról 4. sz. melléklet: Nyilatkozati lap üdülési csekk igénybe vételére 5. sz. melléklet: Nyilatkozati lap iskolakezdési támogatás igénybe vételére 6. sz. melléklet: Nyilatkozati lap ajándék utalvány igénybe vételére 7. sz. melléklet: A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás igénybe vétele – 7. a.: A VBKJ keretében nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú támogatás igénybevételére vonatkozó kérelem mintája – 7. b.: A Pénzügyminisztérium közleménye
5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások • A MÁV Zrt. hatályos Kollektív Szerződése • A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
Apavári József s. k.
humánpolitikai vezérigazgató-helyettes
79
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
1. sz. melléklet
80
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
A nyilatkozati lapok kitöltéséhez – szoftver formájában – számítási segédlet (VBKJ kalkulátor) áll rendelkezésre, amely a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodákban hozzáférhető. A kitöltött nyilatkozati lapot a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati iroda munkatársánál kell a munkavállalónak leadnia. Az ügyfélszolgálati iroda munkatársa kizárólag érvényesen kitöltött nyilatkozati lapot fogadhat el a munkavállalótól. „ A” jelű nyilatkozati lap esetén az érvényesség feltételei: 1) A nyilatkozati lap olvasható, nyomtatott nagybetűkkel történő kitöltése. 2) Kitöltött „Dolgozó neve és születési ideje” rovat. 3) Kitöltött „Törzsszám” rovat (a törzsszám a számfejtési íven megtalálható). 4) Kitöltött „Adóazonosító jele” rovat. 5) Kitöltött „Munkakör” rovat. 6) Kitöltött „Szolgálati hely” rovat. 7) Kitöltött „Munkavégzés helye” rovat 8) Kitöltött „Levelezési cím” rovat. 9) Valamennyi választott elem esetében az adott elemre fordított nettó összeg, szorozva az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, meg kell, hogy egyezzen az elemre vonatkozó bruttó összeg rovatban szereplő összeggel. 10) A választott elemekre fordított bruttó összegeket összesítve az eredménynek 220 000 Ft-nak kell lennie. 11) A kijelölt helyen a nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezű aláírásával történő ellátása.
Az „A” jelű nyilatkozati lap kitöltése: 1) Első lépésben a munkavállalónak nyomtatott nagybetűkkel a fejlécet kell értelemszerűen kitölteni. 2) Ezt követően kell kiválasztani, hogy mely elem(ek)et kívánja igénybe venni, majd eldönteni, hogy mekkora összeget kíván erre (ezekre) fordítani. 3) A kiválasztott összeget be kell írni a nettó összeg rovatba, ezt követően megszorozni az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, majd a végeredményt beírni bruttó összeg rovatba. 4) A bruttó összeg oszlopban lévő számok összegének meg kell egyeznie a munkavállaló adott naptári évre eső bruttó keretösszegével (2007-ben 220 000 Ft-tal). 5) Azon elemek esetében, amelyet nem választott a munkavállaló, mind a nettó, mind a bruttó rovatot vízszintes vonallal át kell húzni. 6) A maradványösszegek felhasználásáról szintén itt kell nyilatkozni, azaz a munkavállaló a nyilatkozati lap alján, a felsorolt javadalmazási elemek közül egyet megjelölhet, amelyben az ilyen összegek kiÞzetését kéri. 7) Amennyiben a munkavállaló nem tagja annak a pénztárnak, amelybe a VBKJ keretéből a nyilatkozati lapon meghatározott összeget lekötött, akkor ki kell töltenie az adott pénztár belépési nyilatkozatát, és a VBKJ nyilatkozattal egyidejűleg a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodája munkatársának át kell adnia. 8) Ha a VBKJ-ból megjelölt pénztártagdíj hozzájárulás összege nem éri el a pénztár egységes tagdíjának öszszegét, akkor nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul a különbözetnek a nettó keresetéből történő levonásához. 9) Ha munkavállaló a VBKJ keretén kívül további öszszeget kíván valamelyik pénztárba utaltatni a saját nettó jövedelméből, erre külön írásban kell nyilatkoznia, és a VBKJ nyilatkozattal együtt az ügyfélszolgálati iroda munkatársának le kell adnia. 10) Végül a munkavállaló aláírja a nyilatkozati lapot.
A pénztárral kapcsolatos nyilatkozatok meglétét a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati iroda munkatársának ellenőriznie kell. Albérleti támogatásnál az albérleti szerződést a nyilatkozat mellett meg kell őrizni.
81
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
2. sz. melléklet
82
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
A „B” jelű nyilatkozati lap kitöltése:
11) Ha munkavállaló a VBKJ keretén kívül további összeget kíván valamelyik pénztárba utaltatni a saját nettó jövedelméből, erre külön írásban kell nyilatkoznia, és a VBKJ nyilatkozattal együtt a humánszolgáltatónak azt leadni. 12) Végül a munkavállaló aláírja a nyilatkozati lapot.
1) A nyilatkozati lap kitöltése kizárólag a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati iroda munkatársával egyeztetve történhet. 2) Első lépésben az Humánszolgáltató meghatározza a munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeg mértékét, majd a nyilatkozati lap alján található bruttó összesen rovatba beírja. A munkavállaló kizárólag ezen összeg erejéig jogosult a listáról történő választásra. 3) Ezt követően a munkavállalónak nyomtatott nagybetűkkel a fejlécet kell értelemszerűen kitölteni. 4) Ezután kiválasztani, hogy mely elem(ek)et kívánja igénybe venni, majd eldönteni, hogy mekkora összeget kíván erre (ezekre) fordítani. 5) A kiválasztott összeget beírni a nettó összeg rovatba, ezt követően megszorozni az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, majd a végeredményt beírni bruttó öszszeg rovatba. 6) A bruttó összeg oszlopban lévő számok összegének meg kell egyeznie a munkavállaló adott naptári évre eső bruttó keretösszegével, melyet a Humánszolgáltató időarányosan előzetesen meghatározott. 7) Azon elemek esetében, amelyet nem választott a munkavállaló, mind a nettó, mind a bruttó rovatot vízszintes vonallal át kell húzni. 8) A maradványösszegek felhasználásáról szintén itt kell nyilatkozni, azaz a munkavállaló a nyilatkozati lap alján, a felsorolt javadalmazási elemek közül egyet megjelölhet, amelyben az ilyen összegek kiÞzetését kéri. 9) Amennyiben a munkavállaló nem tagja annak a pénztárnak, amelybe a VBKJ keretéből a nyilatkozati lapon meghatározott összeget lekötött, akkor ki kell töltenie az adott pénztár belépési nyilatkozatát, és a VBKJ nyilatkozattal egyidejűleg a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodája munkatársának át kell adnia. 10) Ha a VBKJ-ból megjelölt pénztártagdíj hozzájárulás összege nem éri el a pénztár egységes tagdíjának öszszegét, akkor nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul a különbözetnek a nettó keresetéből történő levonásához.
A nyilatkozati lapok kitöltéséhez – szoftver formájában – számítási segédlet (VBKJ kalkulátor) áll rendelkezésre, amely a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati irodákban hozzáférhető. A kitöltött nyilatkozati lapot a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati iroda munkatársánál kell a munkavállalónak leadnia. Az ügyfélszolgálati iroda munkatársa kizárólag érvényesen kitöltött nyilatkozati lapot fogadhat el a munkavállalótól. „B” jelű nyilatkozati lap esetén az érvényesség feltételei: 1) A nyilatkozati lap olvasható, nyomtatott nagybetűkkel történő kitöltése. 2) Kitöltött „Dolgozó neve és születési ideje” rovat. 3) Kitöltött „Törzsszám” rovat (a törzsszám a számfejtési íven megtalálható). 4) Kitöltött „Adóazonosító jele” rovat. 5) Kitöltött „Munkakör” rovat. 6) Kitöltött „Munkavégzés helye” rovat. 7) Kitöltött „Szolgálati hely” rovat. 8) Kitöltött „Levelezési cím” rovat. 9) Valamennyi választott elem esetében az adott elemre fordított nettó összeg, szorozva az adott elemre vonatkozó szorzószámmal, meg kell, hogy egyezzen az elemre vonatkozó bruttó összeg rovatban szereplő összeggel. 10) A választott elemekre fordított egyes bruttó összegeket összesítve az eredménynek meg kell egyeznie a Humánszolgáltató által előzetesen kiszámított, és a bruttó összesen rovatba beírt összeggel. 11) A kijelölt helyen a nyilatkozati lapnak a munkavállaló saját kezű aláírásával történő ellátása.
83
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
3. sz. melléklet
84
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
4. sz. melléklet
85
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
5. sz. melléklet
86
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
6. sz. melléklet
87
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
7. sz. melléklet
1.2.1. Tulajdon és lakásbérlet, lakáshasználat
A VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELE
A 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet alapján lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs,vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta.
A MÁV Cargo Zrt. munkavállalói a VBKJ elemeként egyösszegű vissza nem térítendő lakáscélú támogatást vehetnek igénybe „A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény” 1.sz. mellékletében, valamint „A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet”-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. 1. AZ IGÉNYBEVÉTEL FELTÉTELEI
A fenti főszabálytól eltérő kivételként közvetlen támogatás akkor is igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, b) a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, c) vagy olyan haszonélvezettel terhelt lakás került a tulajdonába, amelyben a haszonélvező bent lakik.
a) Az összeg felhasználása a jogszabályban meghatározott lakásvásárlási és építési célokra történhet, b) a lakás, amelyhez a támogatást igénylik nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét, c) a támogatás összege nem haladhatja meg a vételár, vagy (építési, bővítési, korszerűsítési) költség 30%-át, d) a kiÞzetés csak pénzintézet útján történhet, e) az igényelhető összeg felső határa ötévenként 1 millió Ft (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is). 2007-ben csak az előző egy év támogatását kell hozzáadni az éves folyósításhoz.
1.2.2. Lakószobák száma Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak száma az alábbi feltételeknek megfelel: • Egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, • Három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, • Négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő. • a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, • a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell Þgyelembe venni. Az együttlakó Þatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes Þatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. A rendelet alkalmazásában Þatal a házaspár, ha a kölcsön-(adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.
1.1 Jogszabályban meghatározott célok a) lakásvásárlás: A belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése. b) lakásépítés és bővítés: Belföldön fekvő lakás építése, építtetése, a lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést jelent. c) lakáskorszerűsítés: A lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások alkalmazását is, az épület szigetelése, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. 1.2. Méltányolható lakásigény A jogosultság feltételeinek megállapítása során a jogszabály három követelmény teljesülésének vizsgálatát írja elő. • Meg kell vizsgálni, hogy van-e lakás az igénylő tulajdonában, illetve bérleményében, vagy használatában. • Második követelményként a méltányolható lakásigényen belül vizsgálni kell a lakószobák számát és méretét. • Harmadik követelményként a lakás vásárlási, (építési, bővítési, korszerűsítési) költségét. 88
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
– adásvételi szerződés (csak végleges adásvételi szerződés fogadható el), – a vevő tulajdonjogát széljegyként tartalmazó tulajdoni lap másolat.
1.2.3. Építési, vásárlási költség A jogszabály alapján a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételára) nem haladhatja meg a 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet 45.§. 4) bek. alapján meghatározott – a 7.b. mellékletben felsorolt – átlagköltséget.
2.2 Lakásépítés, bővítés – kérelem nyomtatvány kitöltve (7.a. sz. melléklet szerinti minta) – tulajdoni lap másolat, – engedélyezett építési (bővítési) terv, – költségvetés, – jogerős használatbavételi engedély, valamint az öszszeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja (azonos a VBKJ keretre való jogosult személyével) nevére kiállított számla.
1.3. Az igényelhető összeg felső határa A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII tv-t 2006. január 01-től hatályos módosító törvény 1 sz. mell. 2.7. pontjában foglaltak alapján a munkáltató által lakáscélú felhasználásra vissza nem térítendő támogatás adható adómentesen. Ide kell érteni a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is, a vételár vagy a teljes építési költség 30%-ig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évenként legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.
2.3. Lakáskorszerűsítés – kérelem nyomtatvány kitöltve (7.a. sz. melléklet szerinti minta), – tulajdoni lap másolat, – költségvetés, – gázbekötésnél a gázszolgáltató által kivitelezésre jóváhagyott tervrajz, – a támogatás folyósítását megelőzően 6 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező – beépített – termékekről szóló számla (a termék korszerűségét igazoló – a gyártó nevére szóló – ÉME engedély), valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat.
1.4. Az igényelhető támogatás mértéke és módja A munkavállaló évente 1 alkalommal igénybe veheti a VBKJ rendszer keretén belül rendelkezésére álló összeget (felhalmozott, ill. tárgyévi), az 1.3. pont szerinti adómentes határig. A szabály szerint az 1 millió forintos határ a tárgyévben és az előtte lévő 4 évben folyósított támogatásokra vonatkozik. Első ízben azonban csak 2009ben kell öt évvel számolni. 2007. évben csak az előző két év támogatását kell hozzáadni az évi folyósításhoz, s e szerint kell vizsgálni, hogy összegük eléri-e az adómentes határértéket, vagy sem. Amennyiben a munkavállaló halmozva kívánja felvenni a keretösszegét, ez esetben az összeg a munkáltatónál kiÞzetetlen követelésként jelenik meg év végén, s öt éven belül a munkavállaló által megjelölt időpontban kerül kiÞzetésre. A felhalmozott összeg után a munkavállalót kamatÞzetés nem illeti meg.
3. Az igénybevétel módja A kérelem benyújtásának elsődleges feltétele, hogy a munkavállaló a VBKJ nyilatkozati lapon megjelölte a lakáscélú támogatás igénybevételét. A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás iránti kérelmet a Humánszolgáltató ügyfélszolgálati iroda munkatársánál az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (7.a. sz. melléklet) felhasználásával és ezen melléklet 2. pontjában foglalt iratok csatolásával lehet benyújtani. A kérelem benyújtása és a támogatás folyósítása közötti feladatok ellátása (jogosultság vizsgálata, hiánypótlás, kérelmek elbírálása, stb.) a MÁV Cargo Zrt. és a Humánszolgáltató között megkötött szerződés alapján a Humánszolgáltató feladata. Ha a munkavállaló nem felel meg az igénybevétel feltételeinek, a VBKJ keretösszeg felhasználását módosítani kell, a juttatások visszamenőlegesen nem vehetők igénybe.
1.5. Pénzintézet útján történő kiÞzetés Az egyösszegű lakástámogatást csak pénzintézeten keresztül lehet kiÞzetni. A banki kiÞzetés történhet az igénybe vevő folyószámlájára történő utalással, vagy megadott bankÞóknál készpénzes felvétellel. A munkavállalót a kiÞzetéskor egyszeri ügyintézési díj megÞzetése terheli a bank felé. 2. Az igénybevételhez szükséges dokumentumok 2.1. Lakásvásárlás – kérelem nyomtatvány kitöltve (7.a..sz. melléklet szerinti minta) 89
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
7.a. sz. melléklet
90
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
91
Értesítő
1. szám, Budapest, 2007. január 17.
7.b. sz. melléklet A 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet 3.§. (4) bekezdésében meghatározott építési átlagköltségekre a Gazdasági Minisztérium közleményének kiadásáig a Pénzügyminisztériumnak a 106/1988. (XII.26.) MT rendelet alapján a Pénzügyi Közlöny 2001. évi 1. számában megjelent – alábbi – közleményt kell alkalmazni. A Pénzügyminisztérium közleménye A lakásépítés (lakásvásárlás) – telekárat nem tartalmazó- költségét (árát) a hivatkozott jogszabály rendelkezése alapján az alábbiakban tesszük közzé: Szobaszám 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 6 6,5 7
Más helységekben (ezer forintban) (ezer forintban) 10 500 9 500 12 500 11 500 15 000 14 000 17 500 16.500 19 500 18 500 22 000 21 000 24 500 22 500 27 000 25 000 29 000 27 000 31 500 29 500 33 500 31 500 36 000 33 500 38 000 36 000 Budapesten
92