KOVÁCS EMIL az O rszá g o s M ag y a r M o zg ó k ép ip ari E g y e sü le t tá rs e ln ö k e , a M ag y a r F ilm k lu b uj ale ln ő k e
ÁRA
1
PENGŐ
jllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillillllllllllllllL h .
HOTEL PENSION
K1RSCHBAUM V ENEZIA— LIDO VIA L E P A N T O No. 15. = = 3 3
Disztingvált,
=
előkelöhely,
=
kitűnő magyar ellátás. Közel afürdőhöz é s a hajóállomáshoz. 3 Olcsó penzióárak a főszezonban, 3 továbbá az elő- és utó-
3
szezonban.
=
Központi fekvés, a fürdőstrand közelé ben. Teljesen újonnan berendezve a legmodernebb komforttal, központi fűtés, fürdők, stb Elismert kitűnő magyar konyha. Legszebb ta vaszi és őszi ü d ü l ő h e l y . Fürdőidény májustól-októberig. A stran don saját külön f ü r d ő k a b a n n á k . — E G É S Z É V E N Á T N Y IT V A .
% llilllllllllllllllllllllllH lllllllllllllim illlllllllllllll!lllllllllllF
SAN MARCO HAJÓZÁSI TÁRSASÁG VENEZIA
FIUNE-ANCONA naponkénti közvetlen já ra t ■ le g o lc s ó b b és le g g y o rs a b b ö s s ze k ö tte té s M a g y a ro rs zá g b ó l R ó m á b a és az a d ria i fü r d O k h ó z (R lm ln l, R lc d o n e )
14 óra v a sú ti és 10 óra gyö n y ö rű tengeri ut B u d a p e s trő l R im in ib e , a legnagyobb lu x u ssa l b ere n d ez e tt, m odern
Velence a dózsék varázslatos városa és a Lidó az Adria legszebb strandfürdője, mér sékelt áron egy nagyszerű, előkelő és olcsó ottartozkodást nyújt.
m o to ro s-h ajó k k al V o n e zla — B r l o n l - P o l a — A b b a z i a - F i u m o
V elencéből hétfőn, sze rd á n és p én tek en . Fiúm éból k ed d en c sü tö rtö k ö n é s szo m b ato n V e le n c e —T r ie s z t — D a lm á c ia
Mérsékelt árak az összes szállodákban, vendéglőkben és penziókban. Közvetlen nemzetközi vasutösszeköttetés a kontinens összes fővárosaival.
Pola, L ussin, Z ara, S p alato , L agosta és G ravosa érintésével V elencéből sze rd á n é s szo m b ato n
K ö nyvtá rosok v ilá g k o ng re ss zu sa .
T r ie s z t — B rlo n i - P o la - A n c o n a
Jú liu s 1 0 - 1 4 -ig : L P e r o s i „ K r is z t u s feltá m a d á sa "
h e te n k én t k étszer.
cim ű o ra tó riu m á n a k előadása M á r k u s - t é r e n
F iu m e — A b b á z i a - L u s s i n - A n c o n a
h e te n k é n t
J ú liu s 1 8 - á n : A X VIII ik s z á z a d o la s z m ű v é s ze ti kiá llítá s á n a k ü nn e p élyes m e g n y itá s a .
V a n e zla — B rln d ia l - P ir a e u a — Rod i - S n tyrn a
k éth eten k én t. Felvilá g o s ítá so k és p ro s p e k t u s o k ;
F elv ilágosítással szolgál, p ro s p e k tu st készséggel k ü ld ; é s jegyeket k iá llít:
Velencében:
C O SU LIC H LLO Y D
B u d a p e s t e n : „ C o s u l i c h L i n e “ és L l o y d T r i e s t i n o " irodája, m int Velence város hivatalos idegenforgalmi képviselete, VII., Thököly-út 2, és IV,, Váci-ucca 28,, valamint az összes nem zetközi utazási irodáktól.
T EN G E R H A JÓ Z Á SI TÁ RSA SÁ G O K
B ud apest, V ll., Thököly u t £. sz é s IV. V áci-ucca 27., v alam in t a z IBUSZ m enetjegy irodája.
Velence város hivatalos tudako zóirodája, Palazzo Municipale.
FILMMŰVÉSZETI- ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT II. É V F O L Y A M .
=
7—8. S Z Á M .
=
1929. J U L I U S
A z nj Silmnyáríásl rendelet A B udapesti K özlöny julius 2=iki 147. szám a közli a B ethlen István gróf m iniszterelnök aláírásával elláto tt korm ányrendeletet, am ellyel m egszűnik az 1927»ben k iad o tt 11.300/1927. M. E. szám ú „Film rendelet“ hatálya. A z új gyártási rendelet szószerinti szövege a következő:
A m. hír. minisztériumnak 2.900/1929 M. E. számú rendelete a magyar filmgyártás fejlesztéséről szóló 4.963/1925. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában. 1. A hazai film gyártás előm ozdítása érdekében az O rszágos M ozgóképi vizsgáló B izottság (O. M. B.) által m egvizsgált és engedélyezett, külfók dön g y árto tt m ozgóképek m inden m étere (cenzuram éter) után, a m indenkori vizsgálati dijon felül, 20 fillér p ó td íja t kell a Film ipari A lap javára fizetni A z O. M. B. az engedélyokiratot csak a befizetés igazolása, valam int a 2. §íban k ö rü lirt egy d arab „B ehozatali jegy“ beszolgáltatása u tán a d h a tja ki. H íradók, to v áb b á kulturális, oktató, tudom ányos és ism eretterje sztő fik m ek a fenti k ö telezettség alól m entesek. 2. M inden belföldön g y á rto tt és az alábbi feltételeknek m egfelelő m ozgói kép után a gyártó vállalkozónak a Film ipari A lap húsz darab behozatali jegyet bocsát rendelkezésére. A behozatali jegyek csak oly belföldön g y á rto tt m ozgókép u tán adha* tók ki, am ely legalább egyezerötszáz su jeL m éter hosszú, legalább hatv an ezer pengő igazolt belföldi befektetéssel készült és m elyet a Film ipari A lap m a gyar film nek elfogad. 3. A behozatali jegy közokirat, m ely b árkire átruházható. A felek azon* bán az átruházás tén y ét a Film ipari A lapnál n y ilv án tartás céljából egyide* jüleg kötelesek bejelenteni. 4. A m. kir. kereskedelem ügyi és belügym iniszter felhatalm aztatnak, hogy a jelen rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítésére nézve a Fiimi ipari Alap u tján oly végrehajtási m egállapodásokat köthessenek, m elyek a m agyar film gyártás hatályosabb fejlesztését, vagy a m agyar film ek részére fogyasztóterületek m egszerzését b iztosítják. 5. Jelen rendelet 1929. évi augusztus hó 1. n ap ján lép életbe. A rendelet hatálybaléptével egyidejűleg a 11.300/1927. M. E. szám ú kor* m ányrendelet h atályát veszti. 6. E rend eletet a m. kir. kereskedelem ügyi és belügym iniszter egyetérs tőleg h a jtja végre. Budapest, 1929. évi június hó 28;án. G ró f Bethlen István s. k. . m. kir. miniszterelnök. /
jr
1.
A N TA L JÓ Z S E F , a z O rszá g o s M a g y a r M o zg ó k é p ip a ri E g y e s ü le t a le ln ö k e :
AZ U J FILMRENDELET HÁTRÁNYAI A BELFÖLDI FILMVÁLLALATOK SZEMPONTJÁBÓL z új film rendelet megje* len tetését a film gyártás m ai konstellációja szem? p o n tjáb ó l id ejétm ú ltn ak tarto m , m iután egészen bizonyos, hogy a film* g y ártás jö vője a hangos film eké és így az itte n g y á rto tt ném a film eknek kül* földi piacot találni m ár nem igen fo* gunk. M ost azonban a m egjelent ren* delet azon kirívó hiányosságaival aka* ro k foglalkozni, am elyek sürgősen re* p aráció ra szorulnak. íg y elsősorban hirtelertül tö rtént a re n d elet m eg jelentetése és oly idős p o n tb an , am ikor a külföldi cégek, ame* ly e k nem tu d n i mi m ódon, de mégis in fo rm áció k at szereztek m aguknak, an n ak lényegéről, jóform án teljes any ag u k at lecenzuráztatták, ellentét* b en a külföldi cégekkel, akik egyrészt sok olyan film et vettek, am elyek csak később készülnek el, m ásrészt nem tu d n ak ilyen h irtelenül k ó p iák at be* szerezni és igy k ontingens alá fognak esni A helyzet pedig az, hogy a belföldi cég eket kellene védelm ébe vennie az illetékes m inisztérium oknak, m iután ezek a cégek nem rendelkeznek olyan tő k é k felett, m int az am erikaiak. Ennél* fogva feltétlenül ki kell tolni a m agyar cégek érdekében a terminust legalább e g y hónappal, m iután gyártási szem* p o n tb ó l az idei n y ár am úgy is elm últ. Igazságtalan a ren d elet olyan értei* xnezése, hogy az augusztus l*ig lecen* z u rázo tt film ek filmalapi diját ugyan* csak teljesen ki kell fizetni a cenzúra* dijon kivül. A z 1925*ben k ia d o tt alap* re n d elet ezt nem írja elő, hanem meg* engedi, hogy a film alapdijak akkor fi* ze ttessen ek be, am ikor a cégek a cen* zurakártyát igénybeveszik.
A rendeletben nincsen szó arról, hogy a börleszkekkel mi tö rté n ik ? A rendelet em e hiánya m iatt úgy is lehet m agyarázni, hogy a börleszkek után egy kontingens*jegyet kell beszolgál* tatni. Ez nem le h e te tt célja a rendelet m egalkotóinak, m ert a börleszkek, am elyek u tán eddig is fizettünk 20 fii* lér m éteren k in ti p ó td ija t, nem estek olyan beszámítás alá, m int a norm ális ,,spiel*filmek“, am elyekből, ha 30 lecen* zu ráztato tt, úgy az illető cégnek egy m agyar film et kellett bem utatni, vagy pótlólag m éteren k in t 10 fillér filmgyár* tási p ó td ija t fizetni. N em intézkedik a ren d elet azonkivül arról sem, hogy ha egy film, m ondjuk julius utolsó napjaiban, pl. 25*ike táján adatik be cenzurálásra és azt a cenzúra* hivatal tu lterh eltetése folytán nem tud* ná augusztus l*e elő tt lecenzuráztatni, hogy az ilyen film, annak ellenére, hogy az augusztus elseje előtti időben adatott be cenzurálás végett, a k o n tin * g enszjegy beszolgáltatás alá esik*e vagy sem? A m últban a cenzúrahivatal gya* k o rlata az volt, hogy a bizonyos tér* minusig beszo lg áltato tt film nek, ha ké* sőbben is cenzúrázták, m égis a beadás időpontja szám ított határnapnak, nem pedig a cenzuralap kiadásának a nap ja. H a az illetékes m inisztérium ok iga* zán szivükön viselik a belföldi cégek létérd ek ét és nem ak a rják b e k ö tö tt szem m el nézni, hogy a külföldi cégek, am elyek nagy tő k ék felett rendelkez* nek, a jelen ren d eletet kihasználva, azokat teljesen tönkretegyék, úgy még az is m eggondolandó volna, hogy úgy, m int a m últban tö rtén t, ne csak azok a filmek, am elyek a rendeletben előirt határidőig a d a tta k be, hanem még azok is, am elyek jelenleg vannak gyártás
A
2
alatt, — azonban kellően felszerelt oki m ányokkal b izo nyíthatók azok megvé* tele, — szintén úgy tekintendők, m int am elyek nem esnek bele a kontingens* jegy szolgáltatásának kötelezettsége alá. B ebizonyítható, hogy már is akadtak spekulánsok, akik kihasználva a bel* földi cégek tőkeszegénységét, azokat egészen raffin ált m ódon ak a rják kU uzsorázni, még pedig úgy, hogy hajlan dók h elye ttük az augusztus elsejéig esedékes filmalap-dijakat kifizetni, am ely összegek kifizetése ellenében
term észetesen a cenzuradapokat ma* guknál v isszatartjá k és csak az eset* ben ad já k ki az illető m egszorult bel* földi cégnek, ha busás uzsorakamatot fizet az előlegezett összegekért. N em hisszük, hogy a rendelet végre* hajtásáv al m egbízott szervek ehhez se* gitséget ó h ajtan á n ak nyújtani. A fen tiek megszívlelését ajánlom az illetékesek figyelmébe. M ost, amikor m ég nem késő, hassanak oda, hogy megfelelő végrehajtási utasítás kibos csájtásával ezeken az anomáliákon *am ennyire lehet, még segítsenek.
GAÁL BÉLA , a z O rszág o s F ilm E g y e s ü le t ü g y v e z e tő a le ln ö k e :
AZ U J MAGYAR FILMGYÁRTÁS ELŐFELTÉTELEI ÉS JÖVŐ LEH ETŐ SÉG EI égy éves m unkánknak ered* igazi terem tőerővel tö lti el mindazo* m énye az a film rendelet, kát, akik a m űvészetnek ez ágában am ely m ost Bethlen Ist* n y ertek létjogosultságot. ]N ván gróf m iniszterelnök A B udapesti Színészek Szövetsége, a Színpadi Szerzők Egyesülete, ame* aláírásával m egjelent. i m a lyeknek a film mel foglalkozó tag jai N égy évvel ezelőtt azok az érdekeltek, akik a film gyártás mű* m ost az Országos Filmegyesületben töm örültek, m ár egy a Film ipari Alap* vészi m u n kájában résztv ettek , akkor, am ikor a m agyar film gyártás még je * ( hoz in té z e tt átira tu k b a n lelkes öröm lentőségében v etekedni tu d o tt a m ai Z mel.,-üdvözölték a film rendeletet. m ár m egközelíthetetlen ném et film*"* / A z új film rendelet kétségkívül az, gyártással, a hallgatás hosszú észtén** ■''amely a m agyar film gyártást m eg te remtheti. N em csak azért, m ert a többi dei a la tt türelem m el v árta k arra, hogy európai ország m in tá já ra kötelező a m űvészi m egnyilvánulásnak ez uj nyelvén ők is kifejezhessék gondola* film gyártást inaugurál, hanem azért is, taikat. T erm észetesnek lá tszo tt az a m ert a 20 kontingens jeggyel gazdagít to ít m agyar film kalkulációs számítá* feltevés, hogy M agyarország sem fog sában olyan bevételekre szám íthat, hangtalan m aradni a film gyártás terű* am ely a m agántőkét is megmozdulás* létén, m ert hiszen m inden európai o n ra k észteth eti. M ár pedig nekünk lég* szág, az is, am elyik film m ultja tekin* elsősorban az a szem pontunk, hogy a tétéb en sokkal kevesebb eredm ényt m u tath ato tt föl, m int a m agyar, legel* film gyártás m inden hatósági vagy hl* sőrendű érdekének ta rto tta , hogy fi/m* vatalos m egkötöttségén túl, egyszerű üzleti számítások alapján is rentábilis gyártását fellendítse. A m eddő évek, tást mutathasson. am elyek a film rendelet elő tt és a film* rendelet m egjelenése után kétségbeej* A film rendeletnek egyik p o n tja az, te tte k m indenkit, a m ost m egjelent uj am ely k étely ek et tám asz to tt a tekin* ren d elet uj hittel, uj energiával és tetben, hogy ezek a készülő film ek
ki válóban m agyarok lesznek-e és hogy ebben a m agyar szerzőnek, a m agyar rendezőnek és a m agyar színészeknek a m u n k ája teljes és jogos m értékében jelen tk ezh etik íe? Ez irányban a Film; ip ari A lap m ár m egnyugtató közlések ei te tt, de nem is te h e te tt volna egye; bet, m ert h a m agáévá te tte a művé; szeti testü letek m em orandum aiban olyan sokszor k ö v etelt kontingenskö; k ö teles film gyártást, ak k o r szám ítani k ellett azzal is, hogy m agyar m űvé; szék az ily en fa jtájú film gyártást a ma; guk m űvészi érvényesülésére és ezen* keresztül a m agyar film ben, a m agyar nem zeti g o ndolatnak és M m agyar kul; tú ra igazán m agyar v oltának a kiépí; tésére használja. S A z eddigi rnáriage=kísérletek, még ha esetleg vo lt is anyagi sikerük, nem tu d tá k az igazi magyar film et reprezentálni. N e k ü n k pedig meg kell m u tatnunk, hogy a mi erőink európai vonatkozásban is tudna k müvészetileg egyenértékű film et csinálni és m ost szem be kell szállnom azzal a gondolat; tál, am ely eddig azt h angoztatta, hogy a magyar film számára nincsen k ü l földi piac és a m agyar film rentabili? tása az ért labilis, m ert a külföldi elhe; lyezés sohasem üzleti tervszerűséggel tö rté n t és tö rtén h e tik , hanem csak azon a véletlen alapján, akad;e olyan elszánt külföldi kereskedő, aki a kis pénzzel m egvásárolt m agyar filmmel esetleg a m aga k ereskedői összeköttet téseit blöffölni tu d ja és ezen a va banque;on k eresztül vagy nagyon jó üzletet csinál, vagy azt a kis pénzt, am elyet m agyar film re h ajlandó áldoz; ni, elveszti. H ivatkozni kell a k ö rü lö ttü n k fekvő országokra, am elyeknek film gyártása egyidőben szintén nem jele n te tt olyan valőrt, am ely an nak a film nek szabad u ta t en g ed ett volna a film internacio; nális kereskedelm i piacán. Ezek az or; szágok dolgoztak, folyamatos film = gyártást csináltak, színészeiket, rende; zőiket m eg ism ertették az egész világ;
4
gal és ezen a m ódon kapcsolódtak bele abba az egészséges kereskedelm i f o lyamatba, am ely m a m ár fe n n ta rtás nélkül veszi át film jeiket. A usztria, C sehország, Franciaország film term e; lése, az új angol film produkció csak akkor jelen tk eztek szervezetten a pia; con, am ikor m ár oly film kontíngens; sel rendelkeztek, am elynek kihaszná; lása a külföldi film kereskedők elő tt is rentabilisnek m u tatk o zo tt, ahol a rek; lám és egyéb befek tetések könnyen am ortizálódhattak, m ert nem sporadi; kusan jelentkeztek, hanem prod u k ció t n y ú jto tta k át. Engedelm et kérek, az az árva m a; gyár film, amely, term észetesen felte; szem, hogy jó volt technikailag, szü; zséjében és m űvészi felépítésében, a m aga árva és utódnélküli m egjelenésé; vei a fiim keréskedő szám ára tényleg nem je le n th e te tt egyebet, m int azt a hazárd üzleti játéko t: „V agy m egbu; kunk vele, vagy so k at keresünk vele! H a azonban az uj ren d elet tér; m észeténél fogva lehetővé teszi, hogy itt M agyarországon produkció készül; jön, am ely produkció szám ottevő lehet akárm elyik film felvevő pia; con, ak k o r nem tarto m szükségesnek azt, hogy aggodalm as keresgéléssel biztosítsunk a m agyar film nek külföldi piacot, m e rt ezt a piacot azon egyszerű törvénynél fogva tu d ju k m egkapni, hogy ahol a kereslet megfelelő és a kínálat a kereslettel arányosan kielégítő, o tt ezt az a piac fel is tudja venni. A jelenlegi helyzetet, am elyet e pil; lan atb an szám unkra a beszélőfilm pro; blém ája tesz előnyössé, m indenké; pen gyorsan ki kell használni. A z is; m ert ad a to k alap ján m egállapíthatjuk, hogy ném afilmben igen nagy a hiány és hiány lesz a jövő szezonban is és ha ezt a ném a fim produkciót az eddig szám ításba nem. jöhető m agyar film uj színnel és uj értékekkel tudja gazdagítani, m int ahogy annak idején az oroszországi film teljesen új m űvé;
s z í irányt fo g a d ta to tt el a publikum* mai, akkor a m agyar film mel azt a hiányt is pótolni lehet, am elyet ma általában a beszélőfilm divatja idején a néma filmben igyekeznek feltüntetni: azt a hiányt, hogy a ném afilm túlélte magát, újat produkálni nem tud. Ta* Ián a m agyar film lesz az, am ely a hah doklásra ítélt ném afilm nek új lendüle*
tét fog adni, viszont ezen a lendületen keresztül a m agyar film is m eg fogja találni azokat a kifejező m ódszereket, am elyek a ném afilm ből veszik művé* szí m eggyőződésüket, de a beszélőfilm technikai szenzációiból m erítik azokat a szükséges színeket és hangsúlyokat, am elyekkel a jövő m űvészi tökéletes* ségü film jét meg lehet terem tem .
Dr. ARTÚR Z U C K E R : N ew -Y ork
AZ AMERIKAI KINEMATOGRAFIA SZERVEZETE z
1921*ik év végén az am erikai átlagfilm minő* ségileg hallatlan mérték* ben sülyedt. Film re vit* ték közism ert egyénisé. gek d iszkrét életmód* jait, m egfilm esítettek nyilvános botrá* n y o k at és az akkori szejizációéhes publikum szinte habzsolta ezeket a szenzációhajhászó film eket. A bban az időben a N atio n al A sso tiatio n of the P ic tu re , In d u stry valóságos íethargiá* val, teljesen tétlenül nézte ezeket az állapotokat. A szövetség tekintélye úgy kifelé, m int befelé teljesen m egszűnt. O lyan káo sz k eletk ezett az am erikai film életben, am elyet csak radikális eszközökkel le h e te tt m egszüntetni. A jobbérzésüek körülnéztek, hogy hol lehetne egy erőskezii em bert fogni, aki ren d et terem tene. A film m ágnások között nem ak a d t olyan, aki széjjel tu* d o tt volna csapni a film dsungelben. Üres szóbeszédek, viták han g zo ttak el. A napilapok hasábjain kiváló közgaz* dászok nevei tű n tek fel, ám egyikük sem felelt meg, mig egy nap a Harding* kabinet főpostam esterére, W ill. H. Hays:ra esett a választás. H ays kész* seggel vállalta a film diktátori tisztsé* get. N yolc h éttel m egválasztása után életbe lép tette a „M otion P icture Pro* ducers and D istributors of A m erik a1'
cimü egyesülést, am elyet m a m ár világ* szerte röviden Hays^organizációnak neveznek. Kilenc tag ja volt ennek az egyesülésnek a m egalakulásakor, de rövidesen az am erikai film ipar főté* nyezője le tt a szövetség. Még ugyan* abban az évben m agához rendelte H a y s a felekezeti, jótékonycélú, nem* zeti jellegű és nevelő intézm ények ve* zető it és m egm agyarázta nekik az ame* rikai n em zeti film nagy jelentőségét. E szövetségek vezetőiből megalakí* to tta H ays a C om ité of Public re/a* íionst, am ely csakham ar éreztette ha* tását. A bban az időben fu to tt elsőíz* ben a F irst N atio n al film je, az „Ábra* hám Lincoln11, de az első este csak 50 em ber nézte végig ezt a film et. Ugyan* ezzel a m ozgószínházzal szem ben volt egyT m ásik film színház, am elyben „Egy bakfislány ostobaságai11 című film et a d ták és pedig zsúfolt házak előtt, úgy hogy az em berek ölték egym ást a helyekért. H ays gyorsan cselekedett, hogy a nem zeti film et a további ka* tasztró fátó l m egm entse. 1925*ben a C om itét áta la k íto ttá k D epartem ent fór Public relations^sá. Ez az intézm ény 1926 augusztusában film hetet re n d eze tt „Greater M ovie Season“ elnevezéssel, am elyen 52 nagy napilap is propagandasztikusan v ett részt és a film nek váratlanul hatalm as
5
nag y népszerűséget szerzett. Ameri* k áb an 5000 film színház 2 h éten ke* resztül zsúfolt h ázakkal já tsz o tt és 700.000 em ber k ü ldte be a Haysyörga* nizációnak „M iért szeretem a film et“ cimű p ály am u n k ára b e a d o tt válaszo* k át. 1926 novem ber óta ez a Departe* m en t az am erikai kivándorlási hajói k o n felvilágosító film eket m u tat be, hogy az am erikai beván d o rló k at tájé* ko ztassa az am erikai viszonyok felől, m ielőtt szárazföldet érnek. Igen jelen ték en y m ozgalom volt a D e p artem en t részéről az „O pen d o o r“» jelszó, am elynek az volt a célja, hogy a film szín h ázd áto gatókat a rra bírja, hogy a m u tatk o zó súlyos és katasztró* fális jellegű film közállapotokról véle* m én y t nyilvánítson. Százezer válasz jö tt be a közönség részéről és ezek k ö zö tt sok olyan gondolat és ö tlet volt, am elyeket a gyakorlati életben a Hays*organizáció érték esíten i és meg* valósítani tu d o tt. Id eküldték a fiima gy árak azo k at a k éz irato k at és scená* riu m o k at is, am elyeket ezek az idők folyam án k ap tak és a Hays*organizá* ció azután körlevéllel é rte síte tte az összes érd ek elt film gyárakat a beér*
k e z e tt kézirato k hasznavehetetlenség géről. A szerzők szövetségének sike^ rü lt közben a H aysaorganizációnak a k éz irato k ra vonatkozó szigorú intézd kedéseit részben enyhíteni és sikerült is elérni annyit,' hogy a v is sz a u ta sito tt k éz irato k at a filmgyártó*cég az ere* deti m otivum ok épsége m ellett átdola gozhat ja és új cím et is ad h a t a darabé nak. H e rro n őrnagy vezetése a la tt a HaySíOrganizáció külügyi osztálya igen h ath ató sa n védelm ezte a film trö szt érdekeit. A N ew yorkban letelep ed ett külföldi konzulátusokkal igen bensőé séges viszony állott fenn úgy, hogy a d o tt esetben diplom áciai b o n y o d a b ’ m akat, vagy különböző n ehézségeket a lehető leggyorsabban tu d n a k át* hidalni. A napi* és a szaksajtóval való érint* kezése során a H ays*organizáció min* den esem ényről a lehető leggyoré sabban értesül. W illiam H a y st az am erikai lapok „Czar of the M o vies11*nak, a m ozgóé képek cárjának nevezik és W illia m H ays utazását hosszú*hosszú cikkeké ben kom m entálják.
Wil! H. SSays, Prasidení | ^ ^ U u u l^ c t i^ T ^ u c h u ^ ^ a iu ^ ü is t r ^ 3 i^ r ^ ^ ^ U n e r ie a , In c.
I |
|
Film B o ard o f T r a d e
Á lta lá n o s ü g y e k
8
T | K ü lfö ld i o sz tá ly
j
jj
film g y á r a k 3 8 5 ^ -a 3 ^
| S a jtó o s z tá ly |
| film k ö lcsö n ző k H o lyw odi s ta tis z ta elosztó
|
A rb itra tio n B o ard
8 32 v á la s z to tt b író s á g
A I S a y s - O r g a s iI z á c ié s z e r k e z e t® A z organizáció egyik osztálya a „Film Board of T ra d e“, vagyis a film* kölcsönzők osztálya és a célja az, hogy a film kölcsönzők és mozgókép* szín h áztu lajd o n o sok k ö zö tt az ossz* m ű k ö d é s t egyengesse. A z U nió 32 nag y váro sáb an választott bíróságok,
A rb itra tio n Boards*ok, m űködnek, am elyek a fennálló szerződésekből kié folyóan k eletk e zett nézeteltérések et és v itá k a t elim inálják, vagy kiegyen* lítik. A z am erikai film életben ennél*; fogva az összes film pereket ezek a vá* la sz to tt bíróságok intézik. H a v o n ta
Ikétszer ülésezik egy*egy v álasz to tt bí* róság: 3 kölcsönző és 3 m ozgóképszín* háztulajdonos tag ja egy*egy v álasz to tt bíróságnak. A m ennyiben egy*egy vá* laszto tt bíróság ennek a 6 tag n ak a közrem űködésével nem tu d egységes álláspontot elfoglalni, ak k o r elnökül felkérik az illetékes kereskedelm i és iparkam ara elnökét döntőbírául. 1927* ben 14.356 esetben Ítélkeztek a válasz* to tt bíróságok, am elyek 3,825.636 dől* lár értékben ho ztak döntést. Ezekből a perekből 4671 esetben barátságosan új játszási dátum ban egyeztek m eg a felek, 2386 esetben pedig a keresete* k é t visszavonták. 1928 év végén a Hays*organizáció kezdem ényezésére a film kölcsönzők és m ozgóképszínház* tu lajdonosok k ö z ö tt filmszállitási és bérleti sz o k v á n yo k lép tek életbe. A Hays*organizáció egyik fontos sz e rv e a hollywoodi statiszta-közvc*
títő osztály, am elynek neve Central Casting Office. I tt tö rté n ik a filmek* hez szükséges sta tisz tá k szerződtető* se. 1927*ben 339,397 esetben szerződ* te tte k sta tisz tá k a t a film ekhez, úgy hogy a napi átlag 905 szem ély volt, akiknek napi átlagos k eresete 8.59 dollár volt. A statiszták összkeresetc 1927*ben m eghaladta a 2,838.163 dől* lárt. A ki a H aysíorganizáció s tru k tú rá já t figyelem m el kíséri, láth atja, hogy a film ipar valam ennyi szála itt tervszer rűen összefolyik. A z iro d a felállítása és az iro d a m űködése elérte azt, hogy m a az am erikai film iparban 2 m u ’iárd dollárt invesztáltak és ezzel a film ipar az am erikai ipar statisztik a terén a negyedik helyre ju to tt. A z am erikai film ipar m a több em bernek ad kenye* rét, m int Ford és a General M otors együttvéve.
k
W.
N Y E R S F IL M
p o z it ív , n e g a t ív e r e d e t i g y á r i á r o n K IN E C H R O M , P A N K IN E , S U P E R P A N (é jje li
S Z ÍN E S P O Z IT ÍV , A N IL IN F E S T É K E K .
fe lv é te le k re ).
V e z é rk é p v ise lő
M a g y a ro rsz á g
La j t a
ré sz é re :
Andor
B u d a p e s t:, V I I ., E r z s é b e ( = k ő r u í 3 0 . T e l e f o n : J. 3 6 3 = 7 6 . .^ a ^ a ^ a r ^ a ^ a r^ a ^ a ^ a ^ a s ^ a ^ a r ^ a ^ a ^ a ^ a f^ a r ^ a r^ a ^ a ^ a ^ a ^ a i?
D E. R O TTEN B ER G H E N R IK :
A MAGYAR FILMSZÍNHÁZAK KÉT AKTUÁLIS PROBLÉMÁJA j
kéletesnek m ondható hangfilm, am ely m ost szeptem berben fog bem utatkozni a m agyar publikum nak. Egészen bizonyos, hogy a hangfilm a m agyar fővárosban is hálás ta la jra fog találni. A m ily iram ban m eghódolt előtte A m erika és A nglia, a világnak ez a k ét nagyhatalm assága, m inden bí* zonnyal ugyanolyan lelkesedései fo g ja k öszönteni a m agyar publikum is. N em leh et kétség azirán t sem, hogy az a három m ozgószinház, am ely a hang* film re berendezkedik, a legkedvezőbb üzleti k o n ju n k tú rák n a k néz elébe. Felvetődik m ost m ár a kérdés: mi lesz a többi m ozgószinházzal, am ely a nagy anyagi b efek tetést igénylő a p p a rátus felszerelésére képtelen s továbbra, is ném a film ekkel kénytelen operálni? N ézetü n k szerint nem fog tö rtén n i velük sémi különös. A kárm ilyen va* rázslatos erejűnek m utatkoznék is be a hangfilm , kivételes varázsereje m el lett sem lesz képes arra, hogy a publU ku m o t állandóan lekötve tartsa s a néma film től teljesen elhódítsa. A hangfilm *készlet annyira gyér, hogy még a hangfilm ekre berendezke* d e tt m ozgószinházak is rá fognak szó* rulni a halálra Ítélt néma filmre. Egyelőre a néma film ekn e k még igen nagy k e le tjü k lesz és sem m i ok arra, hogy a néma film m el operáló m ozgó* szinházak kétségbeessenek!
ét
m om entum nyugtalan n itja a m agyar m ozi tulaj* donosok társadalm át. A z egyik: a gazdasági hely* z e t állandó rosszabbodá* sa, am ely hovatovább oda fog vezetni, hogy mozgószinhá* zaink. — vo n atk ozik e? különösen a kisebb befogadóképességű mozgószin* h ázak ra — lassan*lassan elvesztik el* lentálló képességüket és életerejü k tő l m egfosztottan, végelgyengülésben ki* m úlni kényszerülnek. A m ásik momen* tűm , am ely a k ed ély ek et n y u g talan ítja: diadalm as bevonulási ú tjá b a n im m ár a m agyar h a tá ro k a t súroló „talkie“, am ely m ár eddig is lázba hozta az em* berek m illióit és m inden bizonnyal fór* rongásba fo g ja hozni nálunk is a lelkeket. Ez a k ét m om entum az, am ely első* rendű fontosságánál fogva ezidőszerint m inden m ás k érd ést h á ttérb e szőrit s a különben esem énytelen nyári csen* dességben feszült atm o szférát idéz elő. G azdasági hely zetünknek a m agyar film élet jövő kilátásaival kapcsolatos vonatkozásairól nincs sok mondani* valónk. Itt a helyzet igen egyszerű és világos. H a a gazdasági helyzet tovább fog rom lani, h a a gazdasági talpraállás to v áb b ra is késni fog, úgy a mozgó* szinházak m egélhetési lehetősége annál nehezebbé, annál elviselhetetlenebbé válik. V iszont, ha gazdasági életünk a javulás ú tjá ra lép, a javulás tem pójá* b án fognak erőhöz ju tn i mozgószinhá* zaink is, m ert a m ozgósziftházi üzem* nek is az egészséges és fejlődő gazda* sági hely zet a létalapja. Sokkal bizonytalanabb h elyzet elé állit b en n ü n k et a világ legújabb csodá* ján ak b e je le n te tt „talkie“, a szem* és fü ltan u k állitása szerint, m ajdnem tö*
K
MAGYAR MOZGÓFÉNYKÉPKEZELŐK ORSZ. SZÖVETSÉGE M IÉNK K Á VÉHÁZ B U D A P E S T , V III., JÓZSEF KÖRÚT 2 9 . SZ Á M . T elefo n : J. 3 1 1 -3 8 .
M u n k a k ö zv e títő : B O G N E R GYULA, a m u n k ak ö zv etítés d í j t a l a n .
8
j fg z s w
m
iié s ji
A BESZÉLŐ- ÉS HANGFILN V V W v A < V V V V W M V M W M V V y W V V V ^ i> V V V V V V V V V W v fV V V W V ,V M V V V V V V V lV ¥ V V
DR. G E S Z T E S I-B A L O G H GÁBOR
A HANGFILM SCENÁRIUMPROBLÉMÁI film szüzsének eddig az v olt a feladata, hogy kés pekben m utasson be dráí m ai cselekm ényt. Az.ese* m ények tükréül szolgák ni: ez a feladata. M ivel pedig egy esem ény ak k o r áll mind* n y ájunkhoz legközelebb, m inél embe* ribb, m inél közelebb áll a m indennapi* hoz, m induntalan a banalitás veszélye fen y eg ette az irót. A hétköznapiságtól, a sablonba süllyedéstől való félelem v o lt az oka, hogy a scenáristák mind* u n talan szélsőségekbe és túlzásokba tév ed tek . R om antizm us, tú lzo tt naivi* tás, expressionizm us, im pressionizm us, meg futurizm us voltak az extrém felé tö rek v és szélső határállom ásai. Ez a jelszavakkal való gyakori visszaélés okozta, hogy a nagyközönség világ* szerte kissé b elefárad t a filmbe. H iába volt m inden törekvés, haszta* lan film esitettek meg regényeket, szin* padi drám ákat, a tém ákban való sze* génység egyre jobban' végigvonult az utolsó évek film jein. Egyre szembe* tünőbb lett, hogy jóform án Achilles* sarkává v ált az általános probléma* kom plexum nak. A film krizis egyik sarkalatos problémájává nőtte ki magát a scenáriumválság. A hangfilm d iv atja egyszerre fel* b o ríto tta a szüzsé dram atizálásának összes eddigi m ódszereit. Pedig lényeges alapigazság, hogy a szó szoros értelm ében v e tt ném a film eddig sem volt. A rendezők és a dra* m aturgok tisztában v oltak azzal, hogy a film dram aturgia alaptörvényei eddig is m egkövetelték nem csak a cselek* m ény m enetében, hanem az egyes je* len etek m egform álásában is a ritmust.
E zt a népszerű ritm u st eddig a kép* szerű elem irán y íto tta, a zenei ritm us — kisérő m otívum form ájában — csu* pán aláfestette a jelenetek hangulatát. A m uzsika azután a közelm últban lassan k én t egyre fontosabb szerepet tö ltö tt be a ritm us érzékeltetésében. A zenekarok egyre gazdagabban, egyre színesebben illusztrálták a képszerű elem et — néha valósággá a kép hátrá* nyára. A hangfilm bevonulásával te r* m észetesen még fokozo ttabb szerepet fog betölteni a zene. És pedig nem* csak dialogfilm eknél, hanem az éneklő vagy csupán a zö rejek et regisztráló szinkronizált film eknél egyaránt. De sohasem lesz szabad a főhangsulyt a képszerű elem ről a hangszerü elem re helyezni. M indig a képnek, a képtör* ténésnek kell a fődolognak, a lénye* gesnek lenni, még ha a hang*alkatrész n y er is jelentőségében és még lénye* gesebb szerepet kap is m ajd a jövőben. A k é p n ek és a hangnak kiegyensúlyoz z o tt összhatára adja m ajd ennek az uj film m ű vésze tn e k a kifejezési fór* máját. A kárhogy is alakulnak a jövő tech* nikai és gazdasági újításai, a szerző* nek m ost is, ezután is szigorúan alkal* m azkodnia kell a legfontosabb alap* igazsághoz: a való életet, az igazi em* bért és az igazat kell adnia akármilyen formában, akár tragédia, ak á r szinjá* ték, akár pedig v íg játék alakjában. A z uj hangfilm még kevésbbé b irja el a p átoszt, meg a rom anticizm ust. A szüzsének itt még fo k o zottabban kell fednie a m ostani világ látó k ö rét és fel* fogását, különben nehézkessé, erőlte* tetté, sőt kom ikussá válik. A scenárü u m nak a jövőben még világosabbnak,
9
tők, gazdasági alkalm azottak, rende* zők, operatőrök, scenikusok, építészek, diszletezők, film vágó dram aturgok, feliratszerzők olyan m értékben bele* avatkozni a film írók funkciójába, m int a ném a filmnél. A szerző fokozott elő* térb e lépése és fok o zo tt felelőssége talán kedvezően h a th a t abban az irány* bán, hogy a sok összevisszaság, a sok giccs és sok összeszűrt sablon után szóhoz ju t a nemesen egyszerű, tiszta irodalmit magában foglaló filmszüzsé. N agy k érd és azonban, hogy ez si* kerülni fog*e a hangfilm nél, m ikor itt még nagyobb befolyásra törekszik a m in denható tőke és hogy lesz*e elég tiszta irodalm it hozó szerzője a hang* film nek, m ikor azok még a ném a film* nél is olyan kevesen voltak.
még eg yszerűbbnek és éppen ezért még em beribbnek és m egrázóan igaz* nak kell lennie, m ert a hangfilm vászna nem ném a többé! Sokkal tö b b e t ront* h a t a legkisebb túlzás, a legenyhébb kisiklás a szerző hírnevén, m ert ezután a közönség elsősorban az ő szem élyét teszi a h ib ák ért felelőssé. És ez lesz ta* Ián — a v árh ató technikai fejlődés m ellett — egyetlen előnye a hangfilm div atján ak . Előtérbe fog lépni a szer* ző: a scenáriumiró és a dramaturg fo; k o z o tt felelőssége, am i bizonyára meg* gátolja azt a rablógarázdálkodást és azt az összevisszaságot, am i a lég* utó b b i id ő k b en éppen a filmscenáriu* m ok és film szüzsék körében k a p o tt lábra. N em fognak a produkció veze* tők, gy ártási tanácsadók, felvétel veze*
ÖTVENÉVES A HANGFILM A beszélőfilm ről és a hangfilm ről, m in t diadalmas uj találmányról beszél* nek, h o lo tt az nem egyéb, m int Edison néhány év tized előtti találm ányának a tökéletesítése. A 82 éves Edison m a igen érdekes és ritk a jubileum ra te k in th e t vissza: 1879 junius 8*án m u ta tta be Edison első találm án y át egy am erikai lap fő* szerk esztőjének. A fiatal E dison egy jelen ték telen n ek - látszó szekrényféle alk o tm án y t h ely ezett el a főszerkesztő Íróasztalára. A szekrényen egy tölcsér* alakú „valam i“ volt, m ajd egy a szék* rényen elh ely ezett fo rg atty u t h u zo tt föl. A jelenvoltak legnagyobb csodál* kozására, a rejtély es szekrényből em* béri hangok hallatszottak. Senki sem tu d ta a re jté ly t m egoldani és szentül m eg v o ltak arról győződve, hogy egy hasbeszélővel van dolguk, aki a jelen* levőket meg ak a rja tréfáltatn i. C sak alapos m egtekintés u tán győ* ző d tek meg a jelenlevők arról, hogy itt egy ördöngős m asináról van szó, nem pedig egy hasbeszélő trükkjéről. N ag y o n term észetes, hogy az első fonográf — m ert m indenki tu d ja, hogy
ezt m u ta tta be Edison a szerkesztőség* ben — igen prim itív hangszer volt, és csak évek m últán, 1888*ban tökéletesi* te tte E dison a fonográfot, legalább is abban az értelem ben, hogy az addig stanionnal b ev o n t henger h ely ett viaszkos cilindert alkalm azott. A talál* m ányt ezután évrőbévre tökéletesitet* te, mig a m ai gram afonig elju to tt. Ez a fonográf, illetve gram ofonlem ez szolgált azután alapul a későbbi be* szélő* és hangfilm =találm ányoknak. — O sk ar Messter, a ném et kinem atografia „A ltm eister“*je, szintén a fonográfot használta föl első beszélő* és hangfilm* jénél és az Edison*féle fonográf révén „ tu d o tt“ a század elején a M esster*féle film „beszélni és zenélni". A m ikor ma a hangfilm terje d ésérő l kezd a világ beszélni és nálunk is fő* problém ává vált a kérdés: lesz*e jövő* je a hangfilm nek és a beszélőfilm nek, akkor illik egy pillanatra megállani és Edisonról ezt a pár sort megírni. A nagy feltaláló nem m inden malicia nélkül szemléli a nagy k o n ju n ktú ra * üzletet, am ely az ő nagy szellem ének köszönheti létét.
10
A FILM HALOTTAI Hosszas szenvedés u tán h alt meg junius 22;én Décsi Gyuláné, a m agyar filmszakma N agyasszonya. Décsi G yű; láné több m int k é t évtizede dolgozik a magyar film életben és férjével együtt m egterem tette, n ag y rafe jlesz tette a M ozgókép;O tthont, a főváros első mo< clern film színházát és azt a rra a nívóra emelte, am elyet ez a m ozgóképszin; ház m éltán m egérdem elt. D écsiné in; telligens, nagy tájék o zo ttság ú asszony volt, aki nem csak kö zrem ű k ö d ö tt a
m ozgóképszjnház vezetésében, hanem a vezetéshez é rte tt is, annak fejlődésé; b en szívvehlélekkel, teljes odaadással v e tt is részt. A z elhunyt m intaképe volt az igazi nagyasszonynak, aki sok; oldalú üzleti elfoglaltsága m ellett gon; dós háziasszony és hűséges, odaadó hitves és anya volt. Décsi G yula fáj; d alm ában az egész m agyar kinem a; tografia őszinte szívvel osztozik és az a rengeteg koszorú, am ely a N agyasz; szo n y k o p o rsó ját diszítette, és az a ren g eteg részvétlevél, am ely a nagy
csapás u tá n a h á tra m arad o ttak h o z be; érkezett, annak a jele, hogy D écsiné halála az egész m agyar film életben őszinte és m élységes részv étet k eltett. T em etése junius 25;én volt és azon a társadalom szám os előkelősége és a m agyar film szakm a úgyszólván teljes szám ban részt v ett. A lexander E hrenfeld neve a m agyar film szakm ában is még élénk em léke; zetes név. H osszú évtizedeken ke; resztül képviselte az A g fá t az egész m onarchia terü letén és addig, míg, a m onarchia közös v ám terület volt, a m agyar film ipar igen élénk összeköt; te té st ta r to tt fenn E hrenfeld R ichárd; dal, aki az id. A lexander Ehrenfeld halála után néhány évvel ezelőtt át* v e tte a régi, jóhírnevű és kom olyan m egalapozott cég vezetését. R ichard Ehrenfeld m ost h alt meg Bécsben, rö; vid, de kinos szenvedés u tá n 59 éves korában, őszinte fájd alm ára családja; nak, nagyszám ú b arátain ak és tiszte; lőinek. H alála nagy részv étet k e lte tt Bécsben és bizonyára itt is fájdalom ; m ai értesülünk korai elhúnytáról. Egy film dinasztia m egalapítója hu n y t el júniusban Bécsben, életének 70 éves korában: Sigmund Philipp, a volt bu; d apesti Philipp és P ressburger cég egyik m egalapítója és a m ostani P hi; lipp & Co. bécsi film vállalat szeniorja.* Sigm und Philipp az o sztrák film ipar és film kereskedelem egyik legtevéke; nyebb ú ttö rő je, aki az 1900;as évek elején alap íto tta m eg az első, m odern o sztrák film vállalatot. 191 E ben alapi to tta meg a Philipp és P ressburger cé; get, am elynek B udapesten is volt fiók; ja és am elyből később alakult ki a m ai R adiusdilm ipari r.;t. A Sascha m egala; kulása u tán ennek alelnöke lett. 1919; ben, am ikor B écsben m eg alap íto tták a Film klubot, P hilippet v álasz to tták meg annak első elnökévé és ezt a díszes állást haláláig tö ltö tte be. A gyászba; b o ru lt P hilipp;családot B udapestről is igen sokan k eresték föl részv étk ifeje; zéssel.
11
A
M
Ű
T
E
A ugusztus elejéig szünetelnek az Ufa m agyarországi külső felvételei, m ert junius végén — a rossz időjárás m iatt — a film ező társaság visszautazott B erlinbe. E zalatt a berlini hangfilm* m ű terem b en fo ly ta tjá k a belső felvé* teleket, am elyek körülbelül négy héti ig tarta n ak . A társaság augusztus 2-án újból B udapesten lesz és akkor is* m ét fo ly ta tjá k a m unkát. A magyaror* szági külső felvételek m ájus elején kezd ő d tek és junius 25*én fejeződtek be. A z utolsó felvételeket T iszadobon b o n y o lito tták le és itt is fogják augusz* tu sb an folytatni. A ugusztusban ism ét visszaérkeznek W illy Fritsch, D ita Parlo és az egész v ezérkar H ans Schwarz vezetésével. A z augusztusi felvételek alkalm asint m ár csak 14 na* pig fognak tartan i. A S teinhardt'film vállalat „Rabmadár ‘ cimü film je is elkészült az u tó b b i he* tek b en úgy, hogy a film rövidesen b em u tató ra kerül. Junius 27*én fejes ző d tek be az utolsó felvételek. A kül* földi szereplők: H ans A d a lb e rt Schlet* toxv, Lissi A m a , C h arlo tte Susa, El Dura időközben m ár el is u tazta k Bús dapestről. A felvételek igen jól sike*
R
E
M
*=i
rültek és ez nem csak a szereplők ér? dem e, de főleg dr. Lázár Lajos és Sugár Pál nagyszerű rendezői bravúr* jának köszönhető. A b em utatón alkal* m asint nagy feltűnést fognak kelteni a belső diszletek, am elyek Szirontai L hotka kiváló Ízlését és teh etség ét di* csérik. Technikailag is rengeteg trü k k ö t sikerült m egoldani és különösen feltü* nést keltenek m ajd az éjszakai felvé* telek, am elyek B udapest éjszakai éle* té t m u ta tjá k be. G yörgy Istv án rendezésében a na* pokban fejezték be az 1848/49*iki sza* badságharc diákhőseinek nagy film* jét: a „Tavasz a viharbanLt. A film, a Film ipari A lap tám ogatásával és hoz* zájárulásával készült és százszázalékos m agyar film. A zok az illetékesek, akik* nek volt alkalm uk a felvételeket látn i, a film ről, m int az újszerű kim agasló esem ényről nyilatkoznak. A darab iró ja Z sab ka Kálm án, aki a film egyik főszerepét is alakitja. A többi főszereplők: Ditrói M ór, Z á to n y K álm án, K ertész Kálm án, Vargha lm* re, Z ila h y Gyula, Lévai Béla. N ői szereplők: M á ty u s M ária, Zs. N a g y A nna, Rédei Erzsi.
H angfilm -kocsi az am erikai v á la sz tá sokon (A K inotechnik eng.)
12
FILMKONGRESSZUSOK FILMKIÁLLITÁSOK zajlottak le- az utóbbi hetekben E urópa kü lönböző városaiban. Egyik-m ásik nem zet közi jelentőségű, de volt* olyan is, am ely csak hazai érdekeket szolgált. íg y elsősor ban nagy esemény volt a párizsi m ásodik nem zetközi mozgóképszinházi kongresszus, amely junius első napjaiban folyt le az ér dekeltek nagy részvételével. A kongresszus határozatai m ost m ár m egvalósulásra v á r nak és m eglátjuk, hogy tizenkét hónapon belül ezek közül a határozatok közül, melyek fognak m egvalósulni. A jövő évi kongresszust Brüsszelben fogják m egtar tani és hisszük, hogy azon egyhangú leez az a határozat, m elynek célja, hogy az 1931-es kongresszust Budapesten tartsák meg. Ennek a. problém ának az, érdekében már idejekorán kellene propagandát kez deni és hisszük, hogy úgy a m agyar film közvélemény. mint a külföldi érdekeltségek nem fogják leszavazni a B udapest melletti inditványti. Régi vágyunk, hogy B udapes ten üdvözölhessük a nem zetközi kinematt’ograiia, reprezentáns képviselőit és hisszük, hogy a MMOE m agáévá teszi inditvá.nvunkat és a kellő lépéseket idejekorán fogja megtenni. Münchenben junius 17-én kezdődött a II. nemzetközi kath. filmkongresszus és 20-án záródott. A kongresszust dr. Ernst, a müncheni Leo-film r. t. igazgatója nyi totta, meg é,s megnyitó beszédében többek között kiemelte, hogy a p áp a különös ér deklődéssel kiséri a kongresszus lefolyását és ezenkívül melegen érdeklődik a film irán t A kongresszuson E urópa valam ennyi államából voltak résztvevők, jobbára a magas klérus k ik ü ld ö ttje i A kongresszu son fölszólalt Sttitzel bajor m iniszter és dr. Scharnagl. müncheni főpolgárm ester is. A kongresszus k ét utolsó nap ján különböző előadásokat' ta rto tta k a filmről és annak különböző jelentőségéről. Az első hangfllm-kongresszust Newyorkban ta rto ttá k meg junius havában a filmgyártás technikai érdekeltségnek és a Society of American Motion P icture Engineers tagjainak a közrem űködésével. Az elnöklés L. C. P orter kezében volt,. Az, elő készítő bizottság jelentése szerint április 15-ig az U. S. Á gban 2500 filmszínházat szereltek föl haogfilni berendezéssel A folyó esztendőben 165 millió d o llárt invesz tálnak Amerikában a. hangfilmbe. A jelentések után néhány technikai vo
natkozású előadás következett. Az United. A rtista sajtófőnöke: fWarren. Nolans A be szélőfilm és a közönség címmel' ta rto tt elő adást. A m űterm ekről H. C. H um phrey ér tekezett'. A társaság legközelebbi kon gresszusa Londonban lesz. A m oszkvai első Sowkino-filmszinházban most, , filnikiállitás nyílt' meg, am elynek, egyik érdekessége a japán rész. A japán filmkiállitás kellő áttek in tést n y ú jt a jap án film gyártás ról. A kiállítás tartam a alatt k ét jap án fil met m u tattak be, k ö ztük egyet, am ely J a pán teljes földrajzi, népességi, gazdasági éskulturális, viszonyait, tá rja elénk. D resdenben ezidén is m egrendezték a D resdener Jahresschau-t „Reisen und W andern" cimimel, am elyben ném i szerepe ju to tt a., filmnek is. A kiállítási csarnokban állandó mozgókép,színház van, a,melyben a németviszonyokat ism ertető filmet m utatnak be, Igen érdekes többek között a német, biro dalmi p osta filmsorozata, am ely a posta nagy fejlődéséről em lékezik meg igen ér dekes feldolgozásban. A barcelonai világkiállítás k eretén belül m egnyílt a francia filmkiállitás is,,, am elyet Bonnefous és Hemessy francia m iniszterek n y ito ttak meg ünnepélyes k e retek között. A kiállítás igen gazdag tá r háza. a francia kinem atografiának és külö nösen gépekben tű n ik ki. Az első modellektől kezdve a mai fejlett vetítő- és föl vevőgépekig a franciák m indent állíto ttak , ki, ami bepillantást enged a francia filmtechnikába.
Az am erik ai h angfilm kocsi belseje (A K in o te c h n ik e n g e d é ly é v e l^
13
Junius 19-én és 20-án olasz nem zeti filmkongresszust ta rto tta k Padovában, az o ttani nemzetközi m intavásár alkalm ából. A kongresszust a városházán ta rto ttá k meg és a város pol g árm e ste re n y ito tta meg. Alessandro Sardi, a Luce igazgatója ta rto tta a bevezető be szédet a kulturfilmrőb de rá té rt beszédében a z általános európai filmviszonyok ism er te tésére is. Az olasz film gyártás fejleszté séről1 On. Pierantorii, az olasz film gyári szö vetség megbízásából ta rto tt előadást S. E. Bisi, az E nte Nazionale elnöke is magasszárnyálásu beszédet ta rto tt a filmművé s z e ti jelentőségéről. A kongresszus végén üdvözlő tá v irato t küld tek a királynak, M ussolininek és a korm ány többi ta g já n a k , am elyben megköszönték az clasz film iránt megnyilvánuló jó a k aratu k a t és tám ogatásukat. S tuttgartban ,,FiIm und F oto“ ocimmel kiállítás nyilt meg, am elynek gaz d ag és szép anyagáról igen szépen emlé keznek meg a beszámolók. Az utóbbi idő ben nem csak számos belföldi érdekeltség -és intézm ény tekin tette meg a kiállítást, hanem a külföldről is sokan u taztak S tu tt g a rtb a a kiállítás m egtekintésére. A filmelőadások során bem utattak k ét vetítőgé pet, am elyek nappali világosság m ellett ve títik a filmeket.
Sebestyén Irén, sa G aál B éla-film isk o la r e n d k ív ü l te h e ts é g e s n ö v e n d é k e
FILMISKOLAI YIZSGAELŐADÁSOK L enkei Z sigm ond szerkesztő a m o rikai tanulm ányain alapuló h arm ad ik film m űvészeti tanfolyam a junius 3(kán d élelő tt te tt tanúbizonyságot tudásán ról. A K am aram ozgó zsúfolt háza h á rom és félórán keresztül tap so lt a nö* vendékeknek, akik film* és színpadi képességükről m eggyőzték a m egjelent szakem bereket s a nagyközönséget egyaránt. K ülönösen kiem elkedtek Gulyás Frida, G ulyás Ferenc, N o v á k János, K ovách L enke, Kovács Lajos, W illim LIelén, Boromissza Piroska, Siklós Kálmán, akik úgy a színpadon, m int a pom pásan m eg játszo tt film jeles n etek b en és táncszám aikkal, verseiks kel kiválóat p ro d u k áltak s bárm ely fils m én m egállják helyüket. H a a m agyar film gyártás valóban m egindul, szép his v atás v ár Lenkei növendékeire, aki Szeghő E ndre ta n á rra l 10 hónapon kés resztül szakadatlanul dolgozott azon, hogy jó film generációt neveljen. G aál Béla film m űvészeti iskolájának vizsgaelőadása junius 30sán este 8 órás kor volt az U fában. A z előadás progs ram ja film szerűen b em u tato tt jelenetek, film részletek, tán co k és egy a növens dékek közrem űködésével készült film szerepelt. A növendékek közül szépsés gével és kom oly játék tu d ásáv al k itű n t Sebestyén Irén, Bán G e rta (Feltám as dás), H ech t H édi, W altér E rzsébet, Berecz M arienne, W altér M argit. A férfiak közül értékes és m űvészi pros dukciót n y ú jto tta k Kaltenbach Rezső, Lengyel László, T ausz M árto n és R m zsits István. Igen kedves volt a tehets séges kis Valter Bobby. A szépen öszs szeállított program m éltó keretb en h o n o rá lta a tan ári k ar m u n k áját és az eredm ényes m unkáért elism erés illeti elsősorban Gaál Bélát és a tan ári k ar többi ta g já t: V á n d o ry G usztávot, He* v e s y Ivánt és N a g y Elem ért.
4— ------------------------- *
A
zoictatófilm
M OSDÓSSY IM R E m in. ta n á cso s, n y . k ir. ta n fe lü g y e lő :
A PEDAGÓGIAI FILM ÉS AZ ISKOLAI MÓDSZER M Á SO D IK K Ö Z L E M É N Y
ennélfogva alapos a rem ény, hogy a. zerkesztő u r szives enge* delm ével folytatom meg* film az iskolában a n élk ü lö zh etetlen k e z d e tt elm élkedésem et tanszerek közé fel fog vétetni". a pedagógiai film és az Igazán k ár ezekre a megállapitá* iskolai m ódszerről: de sokra a papiros, a nyom dafesték. Hi* úgy érzem , hogy épúgy, szén mi m ár 15 éve fel is v e ttü k és. m in t a többi cikkező, kénytelen va* használjuk is tanszer gyanánt a film et gyök bizonyos feltételezés alapjára M ost nem erről kell beszélni, hanem helyezni gondolataim láncfüzését: arról, hogy ez a taneszkö z hogy vi* m ert mi m a valam ennyien nem vala* szonylik az iskolai o k tatás szemlélte* m ely m egalapozott tudom ányos utón tési szükségletéhez, hogy miképen. áll haladunk, hanem s a já t külön gyalog* be a film a m ódszer „szem léltetés"ú tja in k a t tapossuk, több*kevesebb cimű fázisa helyére, hogy m iképen szerencsével — azért, m ielőtt tovább fog az didaktikus eljárást jelenteni. m ennék, m egism étlem a Filmkultúra T eh á t nem a m ostani m o d em tanesz* m. évi decem ber L ei szám ában te tt közökhöz való viszonyról kell szólani. am a javaslatom at, hogy a kuturfilm, Én úgy gondolom , hogyha az iskolai a kulturfilm tervezése, módszere, a film oktatásban abból indulok ki, hogy film mel való oktatás módszere, a film mi a viszony a film m int szemléltetőkuturpolitikai jelentősége és célja az eszköz és a mai m odern szem léltető egyetemen mielőbb tanszéket kapjon. eszközök között, teljesen téves alapra, M egvallom, nem akarok a film je* helyezkedem , m ert m inden didaktiku* lentőségéről elm életi fejtegetésbe bo* san és m ethodikusan k é p z e tt pedago* esátkozni, sem azt a k érd ést nem ki* gus tu d ja, hogy a) a legjobb szemlél* vánom feszegetni, hogy mi a különb* tető eszközök is hiányosak, m ert a ség a taneszközök és a film között, valóságot m indég csak részben é s ab* ahogy azt L ettm ayer F erdinánd, bécsi strah ált, a környezetből elvont és piifőiskolai tan ár teszi, csak azért, hogy lan atfelvéte képen és ekép m ozdulatlan a végén összefoglaíásképen a rra a form ában m utatják, b) hogy az úgy* m egállapodásra jusson, hogy „a film a n ev ezett legjobb modern szem léltető tanszer ismertető jeleivel bír, az egy esz k ö zö k még nagyon sok helyen nin* szemléltető eszköz a visualis jelem csenek meg és ilyen helyen: c) csak ségekre és hogy a film m inden fa jtá ja rossz, m ásodsorban használhatónak a jó, m odern taneszközökben rokon* ítélt u. n. tanszerek állnak a tan ító ságát és előfutárjául b írja . . , akiket rendekezésére.. a legtöbb esetben m essze fölülm úl és T eh á t a filmről kell beszélni! A z is*
15
jkolai m ódszer kérdésénél a filmből kell kiindulni, a film et kell szem lék t e tő eszközül elfogadni a m aga film m ivoltában, — a m aga egyszerűségé* ben és m inden m ás szem léltető esz* köztől való teljes elvonatkoztatással és m indent, am ire van film, ezzel szem léltetni. Épen ezért a L ehrm itielt, a ta n sz e rt pedig a film u tán tenni; he* ly esen : a ta n sz e rt a film kiegészítésére kell igénybe venni. E nnek a so rrendnek a megállapitá* sához, term észetesen csak akkor jut* h ato k el, ha elfogadom azt, hogy a film m in denesetre jobb szem léltető eszköz, m int a mi m ostani, eddigi szem léltető eszközeink. D e ebből kell kiindulni még akkor is, ha — sajnos — meg is kell alkudnom a helyzettel, hogy a m ostani mozdulatlan, álló, tér* m észeti szem léltetést egyideig nem is leh et — amíg a film nem lép h et a he* lyébe — nélkülöznünk, sőt még akkor is, ha elfogadom azt a té te lt is, hogy bizonyos kérdéseknél, bizonyos rész* leteknél jó az álló, szem léltető eszköz is, sőt a film kiegészítésére szüksé* ges is. Mi te h á t a film, m int szem létető eszköz? A film a) m ozgást visz be az o k ta tó szem léletbe, b) a szemlélte* ten d ő dolgot nem csak a táv lat három dimenziójában mutatja, de e z e n , moz* gó tu lajdonságánál fogva ujabb dU m en zió k a t von be a szemléletbe. Ezek a dim enziók: a) az életkörülm ények, a miliő dimenziója, b) az idő, a folyam matosság dimenziója, c) a távlaton túlm enő távolság m egszün tetés d v menziója; d) az idő bizonyos fokig való kikapcsolásának dimenziója — la ssíto tt m ozgások felvételei, gyorsí* t o t t m ozgások, pl. növényfejlődés — stb. Ezek m ellett a film szem léltetés, e) erősen segíti az elképzelő erőt, sok esetben, ahol eddig az appercipiálás* b án m ás nem segített, csak ez — a képzelő erő, az összetevő erő támoga* tására az em lé keze te t vonja be, ami
feltétlenül egyszerűbb, könnyebb lel* kifolyam at és sokszor általánosabban és eredm ényesebben igénybe vehető, f) A film szem léltetés a belső szem* léletet h ely ettesíti m inden alkalom* mai, am ikor az életnek, vagy a termé* szeti jelenségeknek olyan m ozzanatát tá rja fel, am elyeket eddig csak elgon* d o ltatn i vagy elképzeltetni tu d o tt a tan ító a gyerm ekkel. Ebbe a kategó* riába ta rto z n a k pl.: fizikai jelenségek* ről, biológiai jelenségekről k ész íte tt n atu ra lista vagy rajzfilm ek, lassíto tt felvételek, vagy akár m indazok a fii* m ek is, m elyek meg nem közelíthető vidékek népszokásait, életm ódját, tá* voli term észeti jelenségeket, vízesése* k ét stb. tü n te tn e k fel. Ú gy gondolom , hogy a film m el való szem léltetés m ódszerének bemutatá* sához és m egértéséhez szükséges irá* nyitó elvekről részletesen csak akkor beszélhetünk, ha a filmszemléltetés* nelc a m ost a)—f) p o n to k a la tt felső* rilt szerepkörét a módszerrel kapcsom latban taglaljuk és k ife jtjü k és pedig úgy, hogy feleletet adunk a rra a kér* désre, hogy mi a követelm énye a mód* szeres m unkával szem ben a film egyes szerepköreinek ? a) A z első legáltalánosabb és lég* egyszerűbb szerepköre a film nek az,
lo g y m ozgást visz be az o k tató szem* léletbe. A jelenségek nem m int meg* rögzített eredm énn yek állnak nyugvó vonakozásában a gyerm ek előtt, ha; nem m int a fejlődés, az alakulás kö; rülményei, fázisai, esem ényei és ered; ményei. A m ódszeres m unkában, a tanítás; bán eddig a legtöbb esetben a m ozza; natok és a tényleges létezők leírása: a térbeli és időbeli egység és m ozdu lat; lanság b em u tatása volt a fontos még .akkor is, am ikor esem ényt adtunk elé, -vagy folyam atos cselekm ényeket vázoltunk a tanuló előtt, csak a lénye; gesebb m ozzanatok m egfelelő kidom ; bo rításán ak a m űvészete izg atta és 'h ozta sokszor extázisba az am biciózus ta n ító t: vagyis m ás szóval: dom i; n ált a történet és nem a történés. M ost ime: a m ozdulatlan eredmény, a kövület, az építmény, a kép, a tér; m és, a szállítmány stb. helyébe lép, az eredm ény kialakulása, a kövület meg; kövülése, az építés m unkája, a kép keletkezése, a term éseredm ény eléré; sére szükséges m unka, a szállítm ány; b a belekerülő anyag és annak elő; állítása stb. stb. M ódszeres m unka szem pontjából ez a helyzet azt hozza m agával, sőt azt is követeli a tanítótól, hogy a cselek; m ényre a m ozgásban kifejeződő fo; lyam atosságra felhívja a gyerm ek fi; gyeimét. Rá irányítsa a gyerm ek gon; dolatait arra, hogy azoknak a jelensé; geknek egym ásba kapcsolódását és egy; m áshoz tarto zását és ekép az okszerű; ség állandó folyam atosságát m egfigyel; je, amelynek eredm énye a tulajdonkén peni téma. Rá kell irán y ítan i a figyel; met arra, hogy az eredm ényekben azoknak a m ozzanatoknak az eredőjét lássa a gyermek, am elyeket a film előtte lepergetett. Rá kell irán y ítan i a figyelm et arra, hogy egy eredm ény; ben: pl.: a lisztben, nemcsak gondolán tilag, de valójában is b ent vannak, beléértékelendők m indazok a term é; szeti erőm egnyilatkozások és em beri
17
m unka, am iket a gyerm ek pl.: „A mi mindennapi k e n y e r ü n k “ cím ű filmben láto tt. És ha ezt az irán y ítást elvégez; zük: a gyerm ek lelkében egészen uj világot, —■a m egértés uj pályáit, a logi; kus gondolkodásnak ú jfajta, reális ar; gum en tatió ját n y itju k meg: azt, am ely nem elképzelésre és nem form ák, sé; m ák em lékezetbe vésésére, hanem összefüggő, elválaszthatlan folyam atok m egértésére vezet és így dúsgazdaggá teszi a lelkeket. H ogy azo n b an a tan ító ezt az irá; n y itást kom olyan és jól elvégezhesse, m aga sem elégedhetik meg azzal, hogy a tan ítan d ó dolgok form áit, sém áit m egism erje; nem elégedhetik meg az; zal, hogy a lelkét az ism eretek puszta, bármily gazdag eredménytárává te; gye. Bele kell m élyednie a film által m egm utatott, szem léltetett valós, reá; lis folyam atok, történések, jelenségn csoportok és alakulások szigorú meg; ism erésébe. Bele kell élnie m agát ebbe és tanulm ányoznia kell m inden film által fe ltü n te te tt életet, hogy arról ta; o ltványainak szám ot adhasson azt ta; n ítványai elő tt a m aga vonatkozásai; b án értékelni és értékeltetni tudja. (Folytatjuk.)
N Y Á R I H IV A T A L O S Ó R Á K A M O Z I- E G Y E S Ü L E T B E N A nyári szünetre való tek in tet; tel a M ozgóképüzem engedélyesek O r; szágos E gyesületében julius 8ntól augusztus 15nig hivatalos órák csak hétfőn, szerdán, p én teken délelőtt 9— 12nig tartatnak. T erm észetes azon; bán, hogy az elnökség az egyesület igen tisztelt tag jain ak állandóan ren; delkezésére áll a h ét többi n ap jaib an is. A z elnökség tagjai: Décsi G yula A ut. 259—52, Fenyő Sándor J. 340—73 és Gyárfás G yula La. 5—62. és La. 11—71. a la tt találhatók. (G yárfásnál automata állom ásról először *582—20;at kell tárcsázni.)
A NEMZETKÖZI OKTATÓFILM-INTÉZET ÜLÉSE N em zetközi O ktatófilm In tézet állandó bízott* sága junius végén ülést ta r to tt R óm ában, ames lyen szám os külföldi bi* zo ttsági tag is v e tt részt A b izo ttság öröm m el v e tte tudom ásul az In té z e t m űködéséről szóló jelentést, am ely tö b b ek k ö zö tt arról is számol be, hogy a teljes szervezet immár k u épült és az egyes osztályok m ár meg* k ez d té k m űködésüket. A z In tézet egyes osztályai a következők: Egész* ségügyi és szociálpolitikai osztály, propaganda*osztály, szaktanácsadó*osz* tály, m ezőgazdasági osztály, filmtech* nikai osztály, oktatófilm *osztály és végül a forrásm unkák gyűjtem énye. U tó b b i részére m ár egy 11.000 darab k a rto té k b ó l álló k a ta sz te rt állíto ttak fel. A z osztály több m int 200 újság
anyagát dolgozza fel. É rdekes u jitá s az Intézetben a sza= badalm i bejelentések osztálya. Ebben: az összes szabadalm akat gyűjtik, amesé lyeket 1890 óta ad ta k ki. A z O ktatófilm In tézet a Népszövet*ség első intézm énye, am ely 5000 péU dányban jelen teti meg az In té z e t lap*= já t 120 oldalas terjedelem ben. A z In^ tézet ú ttö rő abban a tek in tetb en is„ hogy a ném et nyelvet hivatalos nyelvi vé av a tta és igy a folyóiratot részben ném etül is Írják, m ásrészt a lev elezést ném et nyelven is bo n y o lítják le, terr m észetesen csak azokkal, akik ezen a. nyelven ak arn ak az In téz ettel é r in ti kezni. A z első „Revue dnternational“ m ár meg is jelen t rendkívül gazdag tartanlom mal dr. Lucián Feo felelős szerk eszt tésében.
T íz év ,,Jnstitut für K ulturforschung“, Ebben a hónapban ünnepelte a berlini Mstitu t für K idturforschung tízéves fennál lásán ak a jubileum át. Az intézetet 1919ben alap íto tta dr. Cürtis, ak i azóta is áll az intézet élén. Eleinte- az volt, a terv, hogy az intézet az iskolák és kisegítő iskolák részére szállít filmeket, ezt azonban egyes hatóságok m egakadályozták. Ennek foly tá n az inílélzet később teljesen ku'l'turííl,mek előállítására rendezkedett, be és ezt a célt nagyszerűen meg is oldottta. Az in té zet főleg a földrajzi (geográfiái) film előál(litása körül szerzett nagy érdemeket' és évek hosszú során á t igen kitűnő és mim d en ü tt nagy elismerést' a ra to tt ism eretter jesztő filmeket készített. íg y pl. az északi és keleti tengerről, a D unáról stb. Dr. Cürtis kiküldöttje a Nemzeti Oktatófilm In tézetn ek is és az óktatófilm világban nagy tek in télynek és népszerűségnek örvend.
Dr. Nikolaus Kaufm ann jubileuma. Az. Ufa kulturosztályának vezetője dr. Ni kolaus Kaufm ann m ost ünnepelte meg mű ködésének tizedik évfordulóját. Az Ufa k ulturosztálya eleinte főleg orvostudom ányi film eket készített és ide került Kaufmanni dr., am ikor átv ette az osztály vezetését, K aufm ann dr. grandiózus ötletein épült az után föl az Ufa kulturfilm osztálya és h o g y ez az osztály m it produkált annak ékes bizonyítéka az a- hatalm as film anyag, am it egy évtized alatt fotografált és úgy a film színházakban m int a tudom ányos intéze tekben iskolákban kihozott. A hangfilm most uj irán y b a tereli a kulturfilm -készitést és dr. Kaufm ann meg is talált a a mód já t annak, hogy hogyan állítsa- a hangfilm et az oktatófilm szolgálatába, A jubileum a l kalm ával egész Németországból üdvözölték dr Kaufm annt, aki számos külföldi g ratu lációt is kapott.
A
Hébel
n e m z e tk ö z i s z á ilitm á n y o z é
és el¥ám©lási vállalata
VI., Váci=uí 1. (W esfend=palofa)
13
T elefon: AuA 159=47 ,
Budapesti filmpiac. SSK"i2SE4SS»M 1. JE L M A G Y A R Á Z A T : M egj. == M eg je le n é si h e ly . — H = H o ssz a — F = F e lír á s . — M = M űfaj F ő sz. = F ő s z e re p lő k . — C. == C en zú ra. — a. — a lu li — f. = fe lü li.
A R T IS T IC A -F IL M RT. Vili., Népszinház-u. 21. VI/20 Telefon: J. 368-98.
Biztosítás hűtlenség ellen. — Megj. K ert, Orion. — H.: 1800 m. — F.: Dr. Karla. Béla. — Műi.: vígjáték. — Fósz.: V era Reynolds, H am so n Ford. — C.: a.
C ITO -C IN E M A VIII., Rock Szilárd-u. 11. — Tel. J. 412-71.
VI/27
Tiéd a szívem. — Megj.: P ark T am ara, Tó m. — I i : 2100 m. — F.: Garami. — Mííf.: drám a. Fősz.: Grete Reinw ald, W ilhelnj Dieterle. — C.: a.
VI/6
Vasöklü Jim . — Megj.: M árkus P ark. — H.: 2200 m. — F.: K ada, — Műf.: dráma. — C.: a.
20
R iporterek gyöngye. — Megj.: M árkus P ark. — H.: 1700 m. — F.: Radó I. — Műf.: vígj. — Fősz.: Momty Banks. — C.: a.
VI/6
Sárga karm ok között. — Megj.: Ufa. — H,: 2603 m. F.: Bródy István. — Műf.: dráma. — Fősz,: John S tuart, Esteile Brody. — ('.: a.
13
A rajnaparti várkastély. — Megj.: Ufa, K ert. — H.: 2231 m. — F.: Bródy István. — Műf : vígj. — Fősz.: Henny Portén. — C.: a.
27
Báró Rosíopcsin. —- Megj : Tó m. •— H.: ,2250 m. — F.: Bródy István. — Műf.: vígj. — Fősz.: Reinhold Schünzel. — C.: a.
VI/6
A sátán pilótája;, — Megj.: Omnia. — H.: 1800’ m. — F.: Tim ár Pál. — Műf.: cowboy. — Fősz.: A1 Wilson. — C.: a.
27
Sikoly a viharban, — Megj.: K ert m. — H.: 2200 m. F.: Kiss Jenő. — Műf.: színmű. — Fősz.: Je an Hersholt. — ( ’.: a.
M Ű V ÉSZFILM K ÖLCSÖNZŐ V Á LLA LA T Budapest, VII., Rákóczi ét 40. — Telefon J. 403-97.
U F A -F IL M R. T. Budapest, VIII., Kölcseyucca 4. — Telefon J. 351-36, 336-21.
U N IV E R S A L -FIL M R. T. Budapest ,VIIL, Népszinház-ucca 21. — Tel. J. 391-76.
A L A P I T T A T O T T 1835.
^ e m z e tk S a i
s a á lig fá s m k
E x p re s s -fo rg a lo m G y ü j t ö - f o rg a lo m M in d e n n e m ű s z á ll ítá s o k fi legtükéietesehfa olaszországi szemezel filmek száiíitására minden ország részeie F ió k o k : C h l a s s o b a n és G s n o r t k a n K ö z p o n t:
M IL A N O ) V ia S o lf e r i n o 1«.
m
STIEI EXPRESS PIIMSZÁLMTÓ S Sue Gertinél Msrcier
p a b is
ix.
T E L .: S U T . 4 9 - 0 3 . Táv. c im : Sternex Paris. B écsi fió k : S íern-E xpress, W ien, V II, L indengasse 49. T elephon B 39-0-39. T el.-A dr.: Sternex W ien. B udapesti kép v iselet: íb s is z -f ilm s z á lliíá s , VII., A kácfa-ucca 5. T e le fo n ; József 4 1 8 -7 2 4 1 8 -7 3 ,
p
M1U0 DAL0 M SZAKSAJTÓ Dipl. Ing. Á. R. Schulze: Kinopraxis. Ber lin, V erlag Scherl. Á ra fűzve 4 M. kötve 5 M. A nagyon tevékeny Scherl-Yerlag egy igen szép kiállítású könyvvel lepte m eg a film szakm át: K inopraxis címmel k ia d ta a „B ücherei dér K inem atograph11 c. könyvso ro za t harm adik kötetét, ugyancsak pompás és díszes kiállításban. A könyv elsősorban a vetitőgépésznek szól, annak ad ú tbaiga z ítá st arra, hogy hogyan kell egy modern n a g y film színházat vezetni. V alósággal lexikonja a vetitőgépésznek, látszik rajta, hogy igazi és kom oly szakem ber írta, aki az életből m erítette a tudnivalókat. A könyvben nélkülözzük a nehéz és kompli kált. m atem atikai és: teoretikus leírásokat és a felesleges — sokszor érthetetlen — fe csegéseket, ellenben annál gazdagabb ko m oly és gyorsan átfogó tudnivalókban. A kö n y v valóban ABC-je a vetitőgépésznek, de hasznos kézikönyv a m ozitulajdonos szá m á ra is, m ert okos és helyes utbaigazít(ás.t n y ú jt a gyak o rlati életben. A szerző ered m ényes és hosszas praxisa biztosi garan ciá ja annak, hogy a könyv az érdekeltek körében eredm ényes célt fog elérni. A Film technik Tonfilm-száma, A Füm techn ik cimű berlini szaklap, am ely KrasznaK ra usz A ndor a v a to tt szerkesztésében jele n ik meg, nem régiben igen tartalm as és vonzótartalm u Tonfilm-különszámot adott k i. Közel százoldalas v o lt az első Tonfilm szám, am elyből 62 oldal szöveg és ta n u lsá gos olvasmány. A különszám minden oldal ró l szakértő szemmel m egvilágítja a Tonfilm (hangfilm) kérdését, ami tekintve, hogy av a to tt írók tollából kerülnek k i az, egyes cik k ek , m inden tekintetben sikerült is. A lap augusztus 3-án adja ki a m ásodik különszám ot, ugyancsak érdekes és hasznos ta r talom m al. A Film technikre elő lehet, fizetni a F ilm kultúra kiadóhivatala utján.
Az Uj G azdaság húszéves jubileuma. Az: Uj Gazdaság, am ely Siebert G yula szer kesztésében í 910-ben indult meg „M agyar K ülkereskedelem 11 cím alatt, m egindulásá nak huszadik évfordulója alkalm ával bőtartalm u, élénk és változatos ünnepi szá mot ad o tt ki, am elynek érdekességét fo kozza, hogy m ellékletének vezércikkét H errm ann Miksa kereskedelem ügyi m inisz ter irta a kereskedelm i korm ány munkaprogram m járól. N agyjelentőségű cikkeket és ny ilatk o zato k at közöl a lap Streeruvviltiz. Ernő osztrák kancellártól, továbbá a m a gyar politikai és közgazdasági élet. több kiválóságától. Nagyr gonddal és, alaposság gal összegyűjtött statisztikai anyagot is ta r talmaz az ünnepi szám a húsz, év előtti köz állapotokról; igen érdekes továbbá a sza nálási válságnak, a világháború gazdasági mérlegének és az inflációs értékrom bolás n a k az ism ertetése is. A minden tek in tet ben jól sikerült ünnepi szám, am elynek ára, 1 pengő, kapható az IBUSZ ujságárusító pavilo n jaib an és a kiadóhivatalban: 1V„ Vámház k ö rú t 16.
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT Felelős szerkesztő: LA JTA ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 30. Tel. József 363—76. ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. ♦ % évre 5 pengő. Párizsi szerkesztőség: A rtú r Vitner, 2, Square C aulaincourt, Tel. M arcadet 42—99 Bécsi szerkesztőség: IV., Schönburgstr. 36. (Benczel Béla) M egjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
A F ilm kultúra 9. száma szeptem ber b é n jelenik meg.
*
20
1
OLVASSUNK SZAKKÖNYVEKET! A „ F i l m k u l í u r a “ elism erve a n n a k szük ség esség ét, hogy a szak m áb an dolgozók m egism erjék e l m é l e t i l e g sa já t szak m áju k at, m a g y a r és külföldi szakkönyvek közve títését vállalta el. A külföld g azd ag szak iro d alm a áll ren d elk ezésére, de egyelőre a következő m agyar- és ném etnyelvű m űveket szerezh etik be o lvasóink a „ F i l m k u l t ú r a " kiadóhivatala u tján , a pénz előzetes beküldése m ellett. M egjegyezni kív án ju k , hogy ezek az á ra k e r e d e t i á r a k , am elyekhez csak a p o rtó t és a fo rg alm i ad ó t szám ítjuk l:
1*37).
É rajzok és s z ó ra k o z ta tó m ű v e k : L E N K E I ZSIG M O N D : E z A m e rik a ! — L a jta A n d o r: F ilm m ű v é s z e ti É v k ö n y v 1929 ST E FA N LÓ R Á N T: W ir. vöm F ilm . (É letrajzo k .) F ű z v e — — — — — — R ICH ABD O T T : W ie fü h re ic h m e in K inő — D ie O rg a n isa tio n im F ilm - u. T h e a te rb e trie b _ — — — — — — — R eich s-K in o -A d ressb u c h 1928 — — m it M o n o p o lk arte n — J a h r b u c h d é r F ilm -In d u s trie 1828 — — L . B. B. K a le n d e r 1929 — — — — — D é r k le in e A u fn a b m e le ite r, 1929 — — D as F ilm m a n u s k rip t— — — — — — K in e m a to g ra p liis c h e s J a h r b u c h — PÁ N C ZÉ L L A JO S : Az ón m ozim — — L . F A W C E T T : D ie W e lt des F ilm s . K ötve F R IT Z W IL M S : L ic h ts p ie lth e a te rb a u te n CURT W E S S E : G ro ssm a c h t F ilm _ — — 133 F ilm s ta rs (film k é p e k , c im e k ) _ C H A R L IE C H A P L IN : H a lló E u ró p a ! _ E . M. M Ü N G E N A ST: Á sta N ie lse n , ih r L e b e n , ih re K u n st, ih re B ed e u tu n g , k ö tv e — — — fé lv á sz o n k ö té s b e n e g ész v á sz o n k ö té sb e n FR E D . H IL D E N B R A N D T : D ie T á n z e rin V a le s k a G ert. k ö tv e — fél v á sz o n k ö té sb e n e g ész v á sz o n k ö té sb e n W O LFG A N G P F L E ID E R E R : L iclitb ild und F ilm fü h re r 1928 GUIDO B A G IE R : D é r k o m m e n d c F ilm — D r. R U D O L F H A RM S: K u ltu rb e d e u tu n g und K u ltu rg e fa h re n d e s F ilm e s — R A SC H A U ER és F U C H S IG : D ér F ilm a ls L e h rm itte l — — — P r a k tis c h e r W e g w e is e r fü r F ilm re g is se u re , A rc h ite k te n und R eq u is ite u re — — — —— — — E rv in A c k e rk n e c h t: L ic h ts p ie lfra g é n — R udolf K u ríz : E x p re s s io n ism u s u n d F ilm Dr. K . M ühsam u. E . J a c o b s o n : L e x ik o n des F ilm s : W ie ich zum F ilm k a m _ M ax Ö ten: D é r W e g zum F ilm — — — — Á sta N ie lse n , B io g ra p h ie — _ Ile n n y P o rté n , B io g ra p h ie — — K in o -N o v ellen —— — — Colin R oss: M it dem K u rb e lk a s te n um die W elt — — — — — — — — B éla B alázs: D é r sic h tb a re M en sch — — k ö tv e E rn s t L u b itsch u. E . A. D u p o n t: H o lly w ood, das F ilm p a ra d ie s — — — —
2.
P P
5— . 5 __
M M
4 __ 2.50
M 3. M 30__ M 50__ M 30__ M 2__ M 3__M 5__ 6__ S 2 ___ P M 10___ M M M 2.50 M 4.50 M M \1
3.80 4.80 4.50
M M M
4.50 5.80 6.50
M M
1.80
P
3 .--
M M M
2__ 6__ 16—
M M M M M
4__ 2.50 1— 1___ 1___
M M M
1— 3.50 4.80
M
1___
F ilm íe c k n ik a :
Z om bory L ászló : A m o z g ó fé n y k é p és üzem e— — — — — — — — — P A ndor K ra sz n a -K ra u sz : K u rb le ! — — M
.
2J. —
12 —
_
.....
A. R . S c h u lz e :
K in o p ra x is
— — _
—
R ein h o ld D a h lg re e n : H a n d b u c h fü r L ie h ts p ie lv o rfü h re r—- _ — — — — —R e in h o ld D a h lg re e n : M ein V o rfü h ru n g s ra u m — — — — — — — — — n r . M E N D E L u. F . F É L IX : D é r p r a k tis c h e V o rfiih re r — — — — — GUIDO S E E B E R : D é r p ra k tis e h e K a m e ra m a n n — — D é r T r ic k film — — — — — — W A L T E R F R IE D E L : E le k tr . F é m seb e n und B ild iib e rtra g u n g , F e rn k in e m a to g ra p h ie — — — — — — T a s c h e n b u c h des K a m e ra m a n n e s — F. F . L IE S E G A N G u n d G. S E E B É R : H a n d b u c h d é r p ra k tis c h e n K in c in a to g ra p h ie — — — — — — — D r. JO A C H IM : D ie P r o je k tio n — — — M IH Á L Y D É N E S : D é r sp rc c h e n d e F ilm K ötve JO E N G E L : D é r tö n e n d e film — _ — A. P L A N K L : D é r R a tg e b e r des L id itsp ie lv o rfü b rc rs —— — — — — D r. W A L T E R M E IN E L : H ilfsb u c h fü r d ie P r ü f u n g d e s K in o v o rfü h re rs — — — k ö tv e D r. R . R IC H T E R : H ilfs b u c h fü r den K a m e ra m a n n —— — _ — —
M_5___ M 6.60 M 1— M ő .~ M 5— M 5- -
D r.
M 5— M 5— M -M 12.80 M 10. M 12.— M 6.50 M 4.80 M 4.—. M_5___ M 1.50
E . G. L u lz u n d D r. K„ W o lte r: D é r gez e ic h n e tc F ilm —— — — — — M 12__ k ö tv e M 13.80 In g . A . L a s s a lly : B e trie b s k in e m a to g ra p h ie M 6__ k ö tv e M 6.70 — P rü f-V o rs c h riftc n fü r L ic h ts p ie lv o rfiih re r — — — — — — — M 2.50 O. P . H E R R N K IN D : D ie S c h m a lfilm -K in e m a to g ra p h ie . F ű z v e — — — — K ö tv e Y o rs c h rifte n ü b e r d ie A n la g e u nd E in ric h tu n g v o n L ic h ts p ie lth e a te r n — — H a n s P a n d e r : K in e m a to g ra p h is c h e U n te rric h ts -K u rs e fü r A n fá n g e r — — — K a r! W e is s :
L ic h te s P h o to g ra p h ié re n
3.
—
M 6.50 M 7.50 M
— 60
M 4 ._ M_1___
Film jog %
D r. B A IK M IH Á LY é s D r. V Á R I R E Z S Ő : A m a g y a r k in c m a to g ra fia jo g s z a b á ly a i P _8___ D r. B IN G E R T JÁ N O S és D r. B A IK M .: A m o z g ó fé n y k é p ü z e m e k és film ü g y e k re n d é sz e te — — — — — — — — P 2.80 D r, E . S e e g e rs D as R e ie h s lic h tsp ie lg e s te z M_2___ D r. E c k s ’e in : F ilm - und K in o re c h t — M 15__ D r. W E N C E L G ER B A U M : B e r n e r Ü b e re in k u n ft — .— — — — — — — M 5— D r. JO H N A . F A G G : U rh e h e rs c h a ft u nd U rh e h e rre c h t am F ilm — — —. — M 2— D r. R Ó B E R T B R U N N E R : D a s ő s t. F ilm u nd K in o re c h t— —. — — — — M ------
II. ÉVFOLYAM 1929. JUL. L
LÁNDOR TIVADAR la p s z e rk e s z tő , a M a g y a r F ilm k lu b u j a le ln ö k e
f
A r a I
p e n g <3
