Kovács Béla. az Európai Parlamentben. Kárpátaljaiak Brüsszelben. Alább olvasható az egyik résztvevô élménybeszámolója:

Kovács Béla az Európai Parlamentben Kárpátaljaiak Brüsszelben Alább olvasható az egyik résztvevô élménybeszámolója:

Néhány feledhetetlen nap Brüsszelben A közelmúltban kárpátaljaiak egy 21 fôs csoportja Kovács Béla EP-képviselô meghívásának eleget téve egy háromnapos brüsszeli kiránduláson vett részt. Jómagam is tagja voltam ennek a társaságnak, amely azért látogatott el az Európai Unió egyik székhelyére, hogy ott bepillantást nyerjen az Európai Parlament munkájába. Beregsurányban csatlakoztunk a Mozgalom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választókörzeti képviselôinek csoportjához, így magyarországi nemzettestvéreinkkel együtt vágtunk neki a több mint másfélezer kilométeres útnak. Az utazók között sok volt az ismerôs, akikkel korábban a képviselô úr beregszászi fogadóirodájának különbözô rendezvényein találkoztam. Ám a többiek sem sokáig maradtak idegenek. A hosszú út és a beiktatott pihenôk jó alkalmat biztosítottak a beszélgetésre, ismerkedésre. Velünk tartott a Credo verséneklô együttes, valamint Radvánszky Ferenc református lelkész, aki induláskor és a visszaút elôtt is Isten áldását kérte a kirándulásra és a csoport tagjaira. Utunk öt országon keresztül vezetett Belgium fôvárosáig. Már útközben sok újdonsággal szembesülhetett a magamfajta kárpátaljai, aki még soha nem járt Nyugat-Európában. Igaz, általában autópályán haladtunk, ami elkerüli a településeket, így a városokból, falvakból nem sokat láttunk. Az viszont meglepô volt számomra, hogy sehol nincsenek parlagon hagyott földek, az utak mentén nem burjánzik a gaz, mindenütt rend és tisztaság uralkodik. A mezôgazdasági területekre aszfaltozott út vezet. Látszik, hogy minden talpalatnyi területet hasznosítanak. Ami még feltûnô volt, hogy az ottaniak nagy hangsúlyt fektetnek az alternatív energiaforrások kiaknázására. Útközben rengeteg szélerômûvet, napkollektort láttunk.

Kovács Béla az Európai Parlamentben címû kiadvány Kovács Béla Európai Parlamenti független képviselôjének munkáját hivatott bemutatni. A kiadvány tartalmáért minden felelôsség a szerzôt terheli, a kiadványban közölt információkért az Európai Parlament nem vállal felelôsséget.

2

Kovács Béla

Szombat este, 24 órás utazás után érkeztünk meg Brüsszelbe. Mindenki fáradt volt ugyan a kimerítô, egész napos utazás, a buszban alvás miatt, mégse maradt a szobájában senki. Elindultunk, hogy felfedezzük a környéket. Igaz, néhány utcasarok után egyesek lelkesedése alábbhagyott, és inkább a messze földön híres belga söröket kóstolták meg. A kitartóbbak megismerkedtek a város szálláshelyünkhöz közelebb esô részével. Brüsszel különleges város. Magával ragadó az építészete, a keskeny, magas, sokszínû, sokszor tornyos, meseházikószerû lakóépületek. Ám ami rögtön feltûnt, az egyfajta kettôsség: a hagyományos keveredik az újjal. Sok a régi, szép, patinás épület, palota, templom, és valahogy nem illenek közéjük a csillogó-villogó, szupermodern, csupa-üveg szállodák és irodaépületek. Legalábbis számomra ez furcsa volt. A tulajdonképpeni programunk, amiben sok minden szerepelt, vasárnap kezdôdött. Délelôtt református istentiszteleten vettünk részt a brüsszeli Magyar Kultúra Házában. Az igét az akkor éppen ott szolgálatot teljesítô Taracközi Ferenc tiszteletes hirdette. Néhány dal erejéig a brüsszeli magyarok is ízelítôt kaphattak a Credo verséneklô együttes mûsorából. Mi pedig megismerkedhettünk az intézmény munkájával. A legnagyobb megdöbbenésünkre a helyiségben egyetlen magyar jelképet sem találtunk. Ezután városnézés következett volna, de mivel szakadt az esô, ezt másnapra halasztottuk, és közös megegyezéssel inkább Oostende felé vettük az irányt, az Északi-tenger partjára. A borús ég, hideg levegô és metszô szél sem vette kedvét azoknak, akik meg szerettek volna mártózni a vízben. Én is közéjük tartoztam. Az anorákban a parton sétálgatók biztos ôrülteknek néztek bennünket… A tengerparti séta után talán még jobban esett az a bôséges, ízletes vacsora, amelyet Kovács Béla képviselô úr vendégeiként az egyik étteremben elfogyaszthattunk. A hagyományos ételek mellett a helyi konyha ízeivel is megismerkedhettünk, és sokféle tengeri herkentyû is szerepelt az étlapon. Ez utóbbiak nekem nem nyerték el a tetszésemet… Hétfôn délelôtt végre ellátogattunk az Európai Parlamentbe, hiszen ez volt az utazásunk elsôdleges célja. Ott elôször egy kivetítéssel szemléltetett elôadást hallgattunk meg az Európai Unióról, az EP mûködésérôl, majd Kovács Béla képviselô úr ismertette röviden a független képviselôi csoportban végzett munkáját. Ezután idegenvezetô kíséretében végigsétáltunk az épület egy részén, megtekintettük a nagy tárgyalótermet, ahol havonta egyszer a plenáris üléseket tartják. Az elôtérben elhelyezett zászlóknál közös fotót készítettünk. Felemelô érzés volt, amikor hazánktól oly távol együtt énekeltük el nemzeti imádságunkat és a Székely himnuszt.


Kovács Béla

3

A parlamenti látogatás után került sor az elhalasztott városnézésre, amely során megismerkedtünk Brüsszel nevezetességeivel. Láttuk a Királyi Palotát és a vele szemben lévô csodálatos parkot, a belga parlament épületét, a város jelképévé vált bronzszobrocskát, a Manneken Pis-t (pisilô kisfiú), az Igazságügyi Palotát, amely Európa legnagyobb épületeinek egyike, a középkori városfal maradványait. A város fôtere, a Grand Place a XV–XVII. században épült városházával az UNESCO világörökség része. Jártunk a Szent Mihály- és Szent Gudulaszékesegyházban, megcsodáltuk hatalmas, 64 méter magas tornyait, impozáns belsô berendezését, gazdagon díszített festett üvegablakait. Séta közben figyeltem az embereket is, akik nagyon sokfélék, nem csak a ruházatuk színes, és különbözô nyelveken beszélnek. Olyan érzésem támadt, mintha a bibliai Bábelbe csöppentem volna… Persze rengeteg a turista is. Érdekes, hogy a járókelôk nem idegeskednek, nem rohannak. Inkább mosolyognak. Nem tudom, lehet, hogy ennek a hatására, az is lehet, hogy más miatt, de azóta azt veszem észre magamon, hogy én is többet mosolygok… Egy másik érdekesség: a globalizáció központjának számító másfél milliós városban nincsenek multinacionális cégek. Ellenben tele van kiskereskedésekkel, iparosokkal (rengeteg szabót, péket, cipészt, kalapost lehetett látni) és kifôzdékkel. Talán ott már sejtik, hogy menynyire káros az önállóságot megszüntetô és függést létrehozó globális multi-rendszer. A visszaúton egy kis kitérôt tettünk Kölnbe, hogy megcsodálhassuk a kulturális világörökség részét képezô Szent Péter és Mária dómot, amely a maga 157 méteres magasságával Németország második, a világ harmadik legmagasabb temploma. Összességében véve egy igen érdekes, emlékezetes kiránduláson vehettünk részt, amely során nemcsak az Európai Parlament munkájába tekinthettünk be, hanem ízelítôt kaphattunk egy másféle kultúrából is. Azt hiszem, még sokáig fogjuk mesélni élményeinket ismerôseinknek, és nem csak a családtagjainknak hozott emléktárgyakról jut majd eszünkbe Brüsszel és Belgium. A kirándulás során csapatunk összekovácsolódott, új barátságok szövôdtek. Megtapasztalhattuk, hogy a sok évtizedes mesterséges elszigetelés, a szétszakítottságban eltelt évek nem sodortak el bennünket egymástól, anyaországi testvéreinktôl. Az utazás végén egyre inkább éreztük, hogy „mi egy vérbôl valók vagyunk”. Szemere Judit Beregszász


4

Kovács Béla

Autógáz: míg a többi európai állam támogatja a használatát, Matolcsy 100%-kal megemeli a jövedéki adóját Az autógáz jövedéki adója megemelésének nincs közgazdasági racionalitása, csupán a magyar emberek megadóztatása és a fokozottabb környezetszennyezés a cél. Mint az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Szakbizottságának tagja, meg kell szólaljak azután, hogy kiderült: az Orbán-kormány jövôre 100%-kal emelni kívánja az LPG (autógáz) jövedéki adóját. A tomboló Matolcsy-féle dilettantizmus ismét több áldozatot szed, elsô helyen tovább szûkíti a magyar emberek életlehetôségeit, tönkretesz egy éppen csak kibontakozóban lévô ágazatot, utcára teszi az autógázzal foglalkozó vállalkozások alkalmazottait, másodszor csapást mér a környezetbarát üzemanyagok elterjedésére, aktívan támogatva a környezetszenynyezést. Az már az ostobasággal vegyes arcátlanság kategóriája, hogy a kormány az alkohollal és a dohánytermékekkel veszi egy kalap alá az LPG-t, állítólagos egészségügyi célok elérése érdekében. Az autógáz károsanyag-kibocsátása a benzinnek és különösen a gázolajnak töredéke. Utóbbival ellentétben, amely a rákkeltô szilárd részecskék fô kibocsátója, nem tartalmaz szállóport, kormot, nem mérgezô, szén-monoxid tartalma nulla, s sokkal tökéletesebben, környezetkímélôbb módon ég, mint a benzin és a gázolaj. A nitrogénmonoxid-összetevôje a kipufogógázban 80%-kal alacsonyabb a benzin és dízelüzemnél, a szén-dioxid (CO2) kibocsájtása is mintegy15%-kal kisebb, valamint a nem elégett szénhidrogén is csak mintegy fele a benzinének. Ráadásul az autógáz a kôolaj-finomítás mellékterméke, így már az elôállítása sem kerül egyetlen plusz fillérbe, sem energia-befektetésbe. A legújabb LPG-tartályok ráadásul biztonságosabbak is a benzintartályoknál, így ma már a mélygarázsokból sem tiltják ki ezeket. Az LPG-nél környezetkímélôbb és tisztább üzemanyag ma csupán a tiszta földgáz (CNG), ennek azonban egyelôre még nincsen megfelelô kúthálózata, modellválasztéka és az egy töltéssel megtehetô út is korlátozott. Németországban, Hollandiában és számos uniós tagállamban az LPG-vel üzemelô autók aránya közelíti vagy elhagyta a 10%-ot, maga az üzemanyag pedig már most, a Matolcsy-féle ámokfutás életbe lépése elôtt is nem ritkán a magyar árszint alatt van, esetenként annál lényegesen olcsóbb. Belgiumban, Luxemburgban, Spanyolországban, ahol 120–160 forintért is elérhetô literje, s érdekes módon nyereséges a forgalmazóknak is. Hazánkban az autógázos Kovács Béla az Európai Parlamentben címû kiadvány Kovács Béla Európai Parlamenti független képviselôjének munkáját hivatott bemutatni. A kiadvány tartalmáért minden felelôsség a szerzôt terheli, a kiadványban közölt információkért az Európai Parlament nem vállal felelôsséget.

Kovács Béla

5

jármûvek aránya 2% körül mozog, ami az állami lerablás után nyilvánvalóan nemhogy stagnálni fog, de a nulla százalék felé fordul vissza. Az államnak eddig adóbevételt termelô LPGs szakmûhelyek tönkremennek, a szakemberek az utcára kerülnek, levegônk pedig szenynyezettebbé válik. Az LPG-s autós, aki az autógázt is éppen csak ki tudta gazdálkodni, befektetett a 200–250 ezer forintos gázüzemû átalakításba, nem fog benzinre, dízelre visszaváltani, hanem ezek forgalma is, ahogy az elmúlt évben, tovább csökken. Az Európai Unió kis számú hasznos direktíváinak egyike éppen e környezetkímélôbb üzemanyagfajták terjesztése. Nem egy tagállam támogatja az autók gázüzemû átalakítását, illetve garanciát vállal az LPG jövedéki adójának hosszú távú alacsony szinten tartására. Ezzel szembemegy a kormány egy, az uniós pénzügyminiszterek által még nem jóváhagyott, de az Európai Bizottság és az Európai Parlament által már elfogadott, általam véleményezett ajánlással, amely azt javasolja, hogy a benzinre vonatkozó gigajoule-onként 9,6 eurós jövedékiadó-tehernek a fele legyen az LPG adóterhe. Amikor Magyarországnak véletlenül jó egy brüsszeli direktíva, akkor természetesen nem siet azt követni a Fidesz. A kormány agyában fel sem merül az hogy, ha valami olcsóbb (nem mellékesen pedig „zöldebb”), akkor több is fogy belôle, és így nô az állam adóbevétele. Minden adócsökkentési ígéretük hazugság volt, és minden bevételnövelô intézkedésük is elbukik, mert a kisember tönkretételéhez vezet, miközben a nagy halakat alig adóztatja. Valószínû, hogy ôk is tudják, egyetlen fillér többletet nem hoz az LPG-vel kapcsolatos törvénymódosítás, csak munkanélküliséget generál, de hát éppen ez a lényeg: az ilyen intézkedések valódi üzenete az, hogy te, magyar, dögölj meg, és menj el ebbôl az országból. Honfitársaimnak végezetül sajnos nem tudok mást javasolni, mint hogy tankoljanak minél többet Ausztriában, Felvidéken, a határok túloldalán nyilvánvalóan megszaporodó LPG-t is árusító töltôállomásokon. Kovács Béla, EP-képviselô írása

A Policy Solutions elemzést publikált „Az év magyar európai parlamenti képviselôi 2011–2012” címmel, melyben értelemszerûen a magyar európai parlamenti képviselôk tevékenységét értékelte. Ebben az elemzésben Kovács Béla munkája is terítékre került, aki a tanulmány szerint jelentôs eredményeket ért el. A politikus ugyan a Jobbik listájáról szerzett mandátumot az Európai Parlamentben, de pártja nem csatlakozott egyetlen európai parlamenti frakcióhoz sem, ezért a függetlenek padsoraiban foglalt helyet. Ismeretes, hogy a független képviselôknek legtöbbször kevesebb lehetôségük van, mint azon kollégáiknak, akik rendelkeznek a frakciótagság elônyeivel. Ennek ellenére Kovács Béla különösen jól szerepelt több összehasonlításban, például egymaga kétszer annyi véleményezôi megbízatást kapott, mint a Magyarországi szocialista párt négy képviselôje együttessen.


6

Kovács Béla Ha egy európai parlamenti jelentésnek több szakpolitikai területet érintô hatása van, akkor a „fôfelelôs” jelentéstevô mellett kijelölésre kerülnek úgynevezett véleményezôk is. Ezen véleményezôk a saját szakbizottságuk módosító javaslatait gyûjtik össze, egyeztetik és szövegezik meg. Az ilyen véleményezôi megbízatás ezért szakmailag igen jelentôs, hiszen az elkészített véleményben javasolt módosítások sok esetben a végsô joganyag részévé válnak.

Ezen vélemények elkészítését – a Magyarországiak közül – a legtöbb esetben fideszes politikusra bízta az illetékes szakbizottság, egy esetben azonban szocialistára, két esetben pedig a függetlenek között helyet foglaló jobbikos Kovács Bélára. Az Európai Parlamentben ritka, hogy nem valamelyik frakció tagja kap jogot vélemény készítésére, így a két – amúgy közvetlenül vagy közvetve orosz relációjú – dokumentum elkészítése jelentôs eredmény Kovács Béla részérôl. De a véleményezésen kívül Kovács egy módosító indítvánnyal is hozzájárult a jogszabály-tervezetek szakmai elôkészítéséhez. Kovács Béla egyik véleményezése az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti gépjármûrészek és -alkatrészek kereskedelmérôl szóló megállapodást készítette elô a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére, ezt nagy többséggel meg is szavazta az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság. Kovács másik munkája a Gazdasági és Monetáris Bizottság számára íródott. Témája az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezésérôl szólt. Ennek érdekében az energiaadóról szóló felülvizsgált irányelv többek között javasolja az energiatermékekre kivetett minimális adókulcs két részre bontását, ami közül az egyik az energiatermék CO2-kibocsátásán alapuló CO2-adó, melyet minden tonna kibocsátott CO2után 20 euróban rögzítenek. A politikus véleményezése szerint a dízelolaj és a benzin eltérô adóztatásának továbbra is a benzinnél energiahatékonyabb és alacsonyabb CO2-kibocsátású dízelolaj használatára kell ösztönöznie és a dízelre kivetett adónak nem szabad magasabbnak lennie a benzin adójánál. Az Európai Parlament két helyszínen, Strasbourgban és Brüsszelben tart plenáris üléseket, mely üléseken a politikai vitákat és szavazásokat folytatják le. A plenáris ülés felszólalásai általában az állampolgároknak és a sajtónak címzett politikai üzenetek, hiszen a jogszabálytervezetek szakmai vitái a szakbizottságokban zajlanak le. A plenáris üléseken Kovács Béla összesen tízszer szólalt fel és két kérdést is benyújtott. barikad.hu


Kovács Béla

7

Kovács Béla EP-képviselô Beregszászon leleplezte a legendás hírû huszártiszt, Simonyi József emléktábláját Barbácsi és vitézvári báró Simonyi József, ismertebb nevén Simonyi óbester, legendás hírû huszártiszt, akit kortársai „a legvitézebb huszár” kitüntetô címmel illettek. 1802-ben megkapta a legnagyobb katonai elismerést, a Mária Terézia-rendet, amely bárói ranggal járt együtt. 1813-ban részt vett a lipcsei csatában, ezután nevezték ki ezredessé, azaz óbesterré. Dicstelen véget ért élete, mert 1828-ban állítólag túl szigorú intézkedést hozott (való igaz, a szökni próbáló katonák kivégzése annak mondható), ezért megfosztották rangjától, kizárták a hadseregbôl. 1832-ben, az ítélet után nem sokkal halt meg. Bátor, vakmerô, forradalmi változásokat eszközlô huszár volt. Tisztelegve nagysága és vitézsége elôtt, október 3-án emléktáblát avattak Beregszászon Simonyi József óbesternek. Az emléktáblát a Kálvin János Református Szakkollégium falán helyezték el, azon az épületen, amely kedvelt pihenôhelye volt. A rendezvényt többek között megtisztelte jelenlétével báró felsôvásárdi vitéz Emôdy Dániel István, a Pro Patria Alapítvány Simonyi Óbester Regionális Szervezetének elnöke. Avatóbeszédében röviden ismertette az emléktábla történetét, melyet négy év után sikerült felavatniuk a városban. Majd Simonyi óbesterre emlékezett felsorolva kitüntetéseit, érdemeit, hangsúlyozva, az ezredes tetteivel minden magyar példaképe lehet. Hiszen minden olyan magas kitüntetést, amelyet katona kaphatott, ô megkapott. Korának egyik legnagyobb hôse volt, aki megmutatta, hogy egy katona békében is válhat hôssé. „Minden egyes hôsünket meg kell becsülnünk, minden egyes magyar emberre, aki tett valamit a hazáért, emlékeznünk kell!" – hangzottak vitéz Emôdy Dániel István szavai.

A táblát Kovács Béla, európai parlamenti képviselô és vitéz Emôdy Dániel István leplezték le, majd a jelenlévô társadalmi szervezetek képviselôi elhelyezték a kegyelet koszorúit. Az avatás a Himnusz eléneklésével zárult. A rendezvényt Sós Lívia elôadómûvész és Holozsi Imre, a Beregszászi Mûvészeti Iskola tanárának elôadásai színesítették. barikad.hu Kovács Béla az Európai Parlamentben címû kiadvány Kovács Béla Európai Parlamenti független képviselôjének munkáját hivatott bemutatni. A kiadvány tartalmáért minden felelôsség a szerzôt terheli, a kiadványban közölt információkért az Európai Parlament nem vállal felelôsséget.

8

Kovács Béla

Kovács Béla EP-képviselô volt a vélemény elôadója az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részérôl „az Európai Unió és az Orosz Föderáció kormánya közötti, a gépjármûrészeknek és -alkatrészeknek az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti kereskedelmérôl szóló megállapodás megkötésérôl szóló tanácsi határozattervezetrôl [16806/2011 – C7 0517/2011 – 2011/0324(NLE)]” címû anyagnak.

RÖVID INDOKOLÁS Azok a beruházók, amelyek az Orosz Föderációban autógyártó létesítményeket hoznak létre, csökkentett behozatali vámokat élveznek az autórészekre és -alkatrészekre cserébe azért, hogy kötelezettséget vállalnak a helyi tartalmi és egyéb lokalizációs elôírások teljesítésére. Azon kockázat csökkentése érdekében, miszerint e beruházások esetleg az Unióból történô delokalizációhoz vezetnek, az Európai Bizottság megtárgyalt egy megállapodást az Orosz Föderációval. Ez a megállapodás képezi e javaslat tárgyát. A megállapodástervezet biztosítani kívánja, hogy a gépjármûrészeknek és -alkatrészeknek az Európai Unióból az Orosz Föderációba irányuló kivitele ne csökkenjen. Konkrétabban azt irányozza elô, hogy amennyiben az említett részeknek és alkatrészeknek (lásd a megállapodástervezet 1. mellékletében található felsorolást) az Unióból az Orosz Föderációba irányuló kivitele csökken, az Orosz Föderáció köteles engedélyezni az Unióból származó részek és alkatrészek csökkentett importvámok melletti behozatalát az európai uniós kivitel csökkenésével megegyezô arányban. A kompenzációs mechanizmus akkor lép mûködésbe, amikor egy adott indulási évben az érintett termékek uniós kiviteli értéke több mint 3%-kal a 3. mellékletben meghatározott vonatkozó küszöbértékek közül az egyik vagy mindkettô alá süllyed. A felek minden év március 1-jén felülvizsgálják az érintett termékeknek az elôzô naptári évben történô uniós kivitelére vonatkozó statisztikákat. A javasolt megállapodás 10. cikkével összhangban az Orosz Föderáció havonta kereskedelmi statisztikát nyújt be az Uniónak, kezdve a 2012-es év január hónapjára vonatkozó kereskedelmi statisztikákkal. E megállapodás vagy 30 nappal azt követôen lép hatályba, hogy a felek egymás írásbeli értesítése útján megerôsítik, hogy saját belsô eljárásaikat lefolytatták, vagy a felek esetleges megállapodása szerinti más napon, azonban legkorábban az Orosz Föderációnak a Kereskedelmi Világszervezethez történô csatlakozása napján. A megállapodás 2018. július 1-jéig vagy addig a napig marad hatályban, amikor Oroszország eltávolít az autóipari beruházási programjából minden, a WTO-val összeegyeztethetetlen elemet, attól függôen, hogy melyik következik be késôbb. * * * Kovács Béla az Európai Parlamentben címû kiadvány Kovács Béla Európai Parlamenti független képviselôjének munkáját hivatott bemutatni. A kiadvány tartalmáért minden felelôsség a szerzôt terheli, a kiadványban közölt információkért az Európai Parlament nem vállal felelôsséget.

Kovács Béla

9

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek hozzájárulása megadását. A véleményt az ITRE Bizottság elfogadta. Kovács Béla

Kovács Béla EP-képviselô meghívást kapott februárban Üzbegisztán kormányától, hogy vegyen részt a Taskentben megrendezendô nemzetközi konferencián, melynek témája „Képzett és intelektuálisan fejlett nemzedék – mint az ország fejlôdésének és modernizálódásának záloga” volt. Felkérték, hogy az Európai Unióban tapasztaltakról tartson elôadást. Az alábbiakban az orosz nyelven elhangzott felszólalás fordítása olvasható: EURÓPAI OKTATÁSI RENDSZER Valójában a cím helyesen ez lenne: Európai oktatás-rombolási rendszer. Az új európai oktatási szisztéma, a Bolognai Rendszer bevezetésének elsôdleges célja az, hogy a felsôoktatás tömegével képezzen társadalmilag hasznos tudással alig rendelkezô diplomásokat. Másodlagosan a liberális képzési rendszer a nemzeti öntudat, hazafiság, vallás felszámolását célozza, minden korosztálynál. Harmadlagosan ez a rendszer óvodás kortól a nemi identitástudat megzavarására, a családi, társadalmi szerkezet bomlasztására is törekszik. (Köszönöm az esetleges aggódást, de a pszichés állapotom kifogástalan.) A véleményemet a továbbiakban megfelelô érvekkel is alá fogom támasztani. A ködösítés nem az én mûfajom, tehát vágjunk a dolgok közepébe: A „fejlett nyugaton” évtizedes hagyománya van már annak az irányzatnak, hogy a szülôk abszolút semlegesen neveljék a kicsiket, uniszex módon, multikulturális, ateista keretek közt. A magyarázat lényege, hogy bármilyen felesleges korlátozás, behatás ártalmas a tehetség szabad kibontakozása szempontjából. Úgymond majd kamaszként, immár éretten eldöntheti az ifjú, mi szeretne lenni, szó szerint minden értelemben. És ezt komolyan gondolják. Olyannyira, hogy a jelenlegi EP-képviselô Kohn-Bendit is fiatalabb korában egy liberális óvoda önkéntes segítôjeként dolgozott a gyermekek tehetségének szabad kibontakoztatása érdekében ...


10

Kovács Béla

Ebbe az irányzatba illeszkedik, hogy páréves kortól idegen nyelveket oktatnak, olyan kultúrák ünnepeit ünnepeltetik, melyek az ország saját nemzeti és vallási hagyományaival összeegyeztethetetlenek. Ugyanakkor a saját nemzeti ünnepekrôl nem emlékeznek meg, vagy ha mégis, akkor nemzetellenes, multikulturális módon. A legfontosabb hatást a vizuális médián keresztül érik el, leginkább az USA eredetû manipulatív rajzfilmek, filmek segítségével. Az ovis életkor végére már beleég a gyerekek agyába, hogy ami idegen az szép és jó, ami hazai az értéktelen. Az iskolákban mindez folytatódik, nagyobb léptékekben, a nemzeti történelem teljes meghamisításával, egyes idegen népek érdemeinek mérhetetlen felnagyításával. A hazaszeretetre, a hitre való nevelés teljes mellôzésével. Az idegen nyelvek oktatása hangsúlyosan megjelenik, miközben a diákok saját anyanyelvükön írni-olvasni alig tanulnak meg. Legújabban a kézírásra oktatást is feleslegesnek nyilvánítják, helyette a klaviatúra használatára ösztönöznek. A különbözô nemzetiségû, származású tanulókat közös osztályokba kényszerítik, ami rendkívül káros, tekintettel az eltérô oktatási igényeikre, fejlôdési tempójukra, kulturális hátterükre. Ezáltal az otthont adó, eredendôen fejlettebb nemzet degradálódik, számos konfliktus keletkezik és az oktatás színvonala menthetetlenül zuhan. Sôt, az iskolákban a bûncselekmények, az erôszak, a kábítószer-használat is drasztikusan terjednek. Nyugat-Európában inkább a bevándorlók, Közép-Európában a minden integrációs próbálkozásnak évszázadok óta ellenálló cigányság a problémák látható forrása. Elôbbiek viszonylag könnyebben oktathatók, egy kritikus tömeg eléréséig. Utóbbiak nem kívánnak leereszkedni a dolgozó polgárok szintjére, ôk a szabad, kötetlen életvitelt szeretik. Speciális módszerekkel náluk is érhetô el eredmény. Erre van már pozitív példa is, bentlakásos iskola keretében, ahol a putris, gyakran bûnözô életformából kiszakított gyerekek használható szakmákat tanulva utóbb 90%-ban munkát találnak, és így civilizált emberként élhetnek. A felnôtt népesség csak a szigorú és pártatlan törvényesség keretei közt lenne kezelhetô. A gyakorlatban ez nem mûködik, hiszen éppen a vezetô liberális körök használják fel a cigányságot a társadalom szövetének tönkretételére. Ami tökéletesen egybeesik az oktatás-rombolás céljával is.


Kovács Béla

11

Tehát a liberális középfokú oktatás gyümölcse egy széles és egynemû massza, mely az alapvetô tudásnak sincs birtokában. A középfokú szakképzés visszaszorult, alig akad a szolgáltatásban, javításban, közlekedésben, kereskedelemben használható szakember. Sok szakma kihal. Ilyen alapok mellett a felsôoktatás ellehetetlenítése már gyerekjáték liberálisaink számára. Könnyedén képeznek hatalmas számban diplomásokat a marketing, média, politológia és hasonló szakterületeken, melyeknél a friss diplomások számára már egyáltalán nincs munkahely. Vagy eredendôen használhatóbb szakmákban, mint a jogászok, számítás-technikusok, közgazdászok, de olyan mennyiségben, hogy az elhelyezkedésük nagyrészt reménytelen. Társadalmilag keresett szakokon – mérnök, orvos, tanár – erôsen limitált a létszám. Mindez az oktatás-rombolási képzés a tömegek „kiváltsága”. A felsô liberális körök saját gyermekeiket elit iskolákba járatják, ahová bevándorlók, kisebbségiek gyerekei nem járhatnak. Az ô gyerekeik megkapják a megfelelô képzést ahhoz, hogy a világot vezethessék. A világot, mely egyre inkább egy szürke, önálló gondolkodásra képtelen tömegbôl áll. Az európai tömeg kialakítása most folyik, „európa-polgárok” idomítása révén, akik már nem rendelkeznek nemzeti öntudattal. A folyamat még akadozik, de nagyban segíti, hogy az egykori nemzetállamok társadalmát mostanra 20–30%-ban felhígították bevándorlókkal és cigányokkal. Az USA-ban az effajta tömeg már lényegében készen van, hiszen ott évtizedekkel ezelôtt elkezdték létrehozni azt. Ez a hatalmas ember-massza úgy él, vásárol, szavaz, gondolkodik, ahogyan a manipulatív médián keresztül irányítják. Már csak el kell valahogy tartani a nem dolgozó tömeget. Ez a feladat az ázsiai és a harmadik országbeli népekre hárul. Elérkeztünk az európai oktatás-rombolás végcéljához, mely nem más, mint a hatalom mindörökre való összpontosítása egy szûk liberális elit kör kezében, elôbb-utóbb alighanem világállami keretben. (Mennyi most az idô? ......... Nem, rosszul jár az órájuk!) Most 23 óra 30 perc van valójában, tehát még nincs minden veszve! Köszönöm figyelmüket, ennél sokkal szebb jövôt kívánok!


12

Kovács Béla

Üzbegisztánt bemutató kiállítás megrendezése Az Európai Unió parlamentek közötti együttmûködési programja keretében látogatott el az Üzbég Köztársaság parlamentjének delegációja 2012. júliusában Brüsszelbe. Kovács Béla az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán Parlamenti Együttmûködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelôs küldöttség tagja. Elmondható, hogy évek óta jó kapcsolatokat ápol az üzbég kollégákkal, ezért a nagykövetségük közvetítésével ôt kérték fel egy Üzbegisztánt bemutató fotókiállítás megrendezésére. Ennek helyszínéül az Európai Parlament aulája szolgált. Üzbegisztán Közép-Ázsia legnépesebb országa, mintegy 27 milliós népességgel, fôvárosa Taskent. Üzbegisztán rendelkezik Közép-Ázsia legtöbb történelmi örökségével, területén található Szamarkand és Bukhara, a régi Turkesztán legjelentôsebb kultúrközpontjai, az egykori selyemút városai. Iráni nyelvû népek az iszlamizáció kezdetéig éltek itt. A X. században érkeztek a területre török nyelvû népek, akik megalapították a Karahanida államot. A Karahanida állam mongol uralom alá került, majd 1500 körül kipcsak-törökök törtek be északról, az Arany Horda területérôl, és elfoglalták Szamarkandot. Ez a kipcsak nép üzbégnek (özbegnek) hívta magát.


Kovács Béla

13

A terület 1873 után orosz protektorátus alá került, majd 1917-tôl Oroszország része lett, mint a Taskent fôvárosú Turkesztáni Autonómia része. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alapították meg, Üzbegisztán mai határai 1936-ra alakultak ki. A sztálini évtizedek alatt kezdôdött meg Üzbegisztánban az iparosítás, a nehézipar kiépítése. Ekkor veszi kezdetét az ipari mértékû gyapottermesztés. Az iskolahálózat kiépítésével felszámolták a korábban jellemzô analfabetizmust. 1966-ban földrengés pusztította el Üzbegisztán fôvárosát, Taskentet, melyet ezt követôen szinte teljesen újjáépítettek. 1989 óta Iszlam Karimov áll Üzbegisztán élén. 1991 decemberében Üzbegisztán a Független Államok Közösségének tagja lett, 1991 augusztus 31-én deklarálta függetlenségét. Az országban mára kiépült a többpárti demokrácia, az utóbbi években kimagasló eredményeket ér el mind gazdasági, mind oktatási-kulturális és népegészségügyi területen. Számos mutató tekintetében nem csak a térségben vezetô, de az európai adatokkal összevetve is elôkelô eredményeket ért el. A személyes tapasztalataink alapján elmondható, hogy minket magyarokat testvérnépnek tekintenek, ezért is van jövôje az általunk meghirdetett keleti nyitás politikájának. A kiállítás képei a gazdag kulturális múlt és a mai kor eredményeinek bemutatását is felölelték.

Kovács Béla EP-képviselô terjesztette elô a véleményt az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részérôl „az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezésérôl szóló 2003/96/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0169 – C7-0105/2011 – 2011/0092(CNS))” címû témában: RÖVID INDOKOLÁS Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezésérôl szóló 2003/96/EK irányelv (a továbbiakban: energiaadóról szóló irányelv) módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat általános célja, hogy az energia adóztatásának módját oly módon szervezze át, hogy azzal elô lehessen mozdítani az alacsony szén-dioxidkibocsátású és energia-hatékony gazdaságra való átállást, illetve el lehessen kerülni a belsô piaci problémákat. A javaslat célja, hogy biztosítsa a különféle energiaforrások következetes


14

Kovács Béla

kezelését, hogy megfelelô keretet nyújtson a megújuló energiaforrások adóztatásához, valamint hogy keretet szabjon a CO2-adóztatás használatához. Ennek érdekében az energiaadóról szóló felülvizsgált irányelv javasolja az energiatermékekre kivetett minimális adókulcs két részre bontását: 1. az energiatermék CO2-kibocsátásán alapuló CO2-adó, amelyet minden tonna kibocsátott CO2 után 20 euróban rögzítenek; 2. az általános energiafogyasztásra kivetett adó, amely a GJ-ban mért energiatartalmon alapul, függetlenül attól, hogy milyen energiatermékrôl van szó.

Az elôadó álláspontja: Az ITRE elôadója üdvözli az energiaadóról szóló irányelv javasolt felülvizsgálatának célkitûzéseit, különösen azt, hogy az irányelvet jobban összhangba hozza az EU energiával és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitûzéseivel. Az elôadó ugyanakkor aggódik amiatt, hogy a javaslat milyen hatást gyakorolhat a tagállamok mérlegelési jogkörére, amelyet a Lisszaboni Szerzôdés biztosít számukra az energiamix megválasztása vonatkozásában. A javaslat jelentôs hatást gyakorol majd a tagállamok energiaadó-rendszerekkel kapcsolatos függetlenségére, illetve az energiapiacon mûködô vállalkozásokra. Az uniós szintû fellépést ezért részletesen meg kell indokolni, és a fellépésnek összhangban kell állnia a javasolt jogalappal. Az elôadó hangsúlyozza, hogy a hatásvizsgálat nem tartalmaz „részletes nyilatkozatot”, amelynek alapján meg lehetne ítélni a szubszidiaritás (és az arányosság) elvével való összhangot, ahogyan azt a (2. számú) jegyzôkönyv 5. cikke elôírja. A javaslat ugyan nem tartozik az Unió és a tagállamok közötti megosztott hatáskör alá, az elôadó megjegyzi, hogy az energiaadóról szóló irányelv javasolt felülvizsgálata nem minden tekintetben korlátozódik a célok eléréséhez szükséges intézkedésekre, és hogy a döntést amúgy is az uniós polgárokhoz legközelebbi szinten kellene meghozni. Az e vélelembôl való kiindulást nem szabad magától értetôdônek venni, hanem azt kellô részletességgel és egyértelmûséggel kell megindokolni ahhoz, hogy az uniós polgárok megérthessék azokat a minôségi és mennyiségi okokat, amelyek uniós szintû fellépést tesznek szükségessé. Az elôadó az energiaadóról szóló irányelv javasolt módosításával járó gazdasági és a társadalmi-gazdasági hatások némelyikét is aggasztónak tartja. Az elôadó hangsúlyozza elsôsorban, hogy az energiaadóról szóló jelenlegi irányelv felülvizsgálatához kapcsolódó intézkedések által az egyes tagállamok gazdaságára gyakorolt hatásokat alapos elemzés alá kellett volna vetni, az energiaadóról szóló felülvizsgált irányelvnek pedig rugalmas és reális, az egyes nemzeti gazdaságokhoz illeszkedô megoldásokat kellett volna javasolnia. Az elôadó arra is emlékeztet, hogy reális átmeneti idôszakokra van szükség.


Kovács Béla

15

Az elôadó sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság javaslata nem veszi kellô mértékben figyelembe az iparpolitikát. Az energiaadóról szóló irányelv felülvizsgálata a fûtôanyagok energiatartalmán alapuló közös energiaadót vezet be, amely a legtöbb tagállamban jelentôs változtatásokat tesz majd szükségessé a különféle adónemekbôl származó adószintek vonatkozásában. Fontos valamennyi iparágra és üzleti ágazatra vonatkozó hatásvizsgálatot végezni annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az európai versenyképességet. Az energiaadóról szóló irányelv felülvizsgálatának nem munkahelyek elvesztését okozó szabad piaci zavarokat eredményeznie. Biztosítani kell továbbá a többi politikai területtel való összhangot. A minimális adómértéket legutóbb 2003-ban határozták meg, és az elôadó is elfogadja, hogy indokolt a felülvizsgálat a kumulált infláció figyelembe vétele céljából, valamint annak érdekében, hogy továbbra is biztosítani lehessen a különféle tüzelôanyagok környezeti hatásait is figyelembe vevô, ténylegesen egységes piaci keretet. Az elôadó megállapítja azonban, hogy a minimális adómérték automatikus indexálása révén a tagállamok elveszítenék ellenôrzésüket a jövôbeni minimális uniós adómérték felett. Az elôadó attól is tart, hogy az Európai Bizottság által javasolt irányelv végrehajtása áremelkedést idézne elô például a szén, a földgáz, a fûtôolaj és a dízelolaj esetében, és ez közvetlen negatív szociális hatásokkal járna a végfelhasználók által a fûtésért és késztermékekért fizetendô árak emelkedése miatt. Az energiafogyasztás általános adóztatásának automatikus kiigazítása ésszerûtlen és aránytalan terheket róhat a végfelhasználóra. Az elôadó emlékeztet rá, hogy a fûtôanyagok ára az elmúlt években már jelentôs mértékben emelkedett. Az elôadó attól tart, hogy az energiaadóról szóló irányelv felülvizsgált változatában a tagállamoknak biztosított mozgástér korlátozása következtében a mezôgazdasági, kertészeti vagy halgazdálkodási tevékenységekhez és az erdészethez hasonló ágazatokban emelkednek majd az energiával és tüzelôanyagokkal kapcsolatos költségek. Az elôadó szerint a tagállamoknak továbbra is jogosultnak kell lenniük nemzeti adóstruktúrájuk, valamint az energiatermékekre vonatkozó nemzeti adómértékek közötti viszonyszámok meghatározására. Az elôadó emlékeztet rá, hogy a levegôminôséggel és a szén-dioxiddal kapcsolatos uniós szabályozások jelentôs beruházásokat tettek szükségessé, ezért például a dízelolaj és a benzin eltérô adóztatásának továbbra is a benzinnél energiahatékonyabb és alacsonyabb CO2-kibocsátású dízelolaj használatára kell ösztönöznie, és a dízelre kivetett adónak nem szabad magasabbnak lennie a benzin adójánál. A véleményt az ITRE Bizottság elfogadta Kovács Béla


16

Kovács Béla

Személyi adatlap Béla KOVÁCS Független képviselôk Tag Magyarország [email protected] Jobbik Magyarországért Mozgalom Születési dátum: 1960. február 25., Budapest Tag Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán Parlamenti Együttmûködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelôs küldöttség Póttag Az EU–Oroszország Parlamenti Együttmûködési Bizottságba delegált küldöttség Önéletrajz Pénzügyi ügyintézô, képesített könyvelô (1978); Nemzetközi közgazdász (1986); Befektetési szakjogász (2003). Külkereskedelmi üzletkötô (1986–1988), Külkereskedelmi és pénzügyi igazgató (1990–2003), Ügyvezetô (2003–2005). A Jobbik Külügyi Bizottságának elnöke (2005-tôl). A Jobbik Budapest XIII. kerületi elnöke (2006-tól). A Jobbik fôvárosi alelnöke (2008-tól). Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének alelnöke és kincstárnoka (2010-tôl). Akkreditált európai parlamenti asszisztens (2009–2010). A Magyar Feltalálók Egyesületének tagja (2004-tôl).

Parlement européen Bât. Altiero Spinelli 03F362 60, Rue Wiertz / Wiertzstraat 60 B-1047 Bruxelles/Brussel Tel. : +32 (0)2 28 45789 +32 (0)2 28 45789 Fax : +32 (0)2 28 49789

Parlement européen Bât. Winston Churchill M03061 1, avenue du Président Robert Schuman CS 91024 F-67070 Strasbourg Cedex Tel. : +33 (0)3 88 1 75789 +33 (0)3 88 1 75789 Fax : +33 (0)3 88 1 79789

Postacím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 03F362, B-1047 Brussels, Belgium

Impresszum A kiadvány címe: Kovács Béla az Európai Parlamentben A lap szerkesztôje: Kovács Béla, független európai parlamenti képviselô | Terjeszti: Kovács Béla, független európai parlamenti képviselô titkársága. Letölthetô: www.kovacsbela.hu | Ingyenes, Az Európai Parlament költségkeretének támogatásával. Kereskedelmi forgalomba nem hozható.

Kovács Béla. az Európai Parlamentben. Kárpátaljaiak Brüsszelben. Alább olvasható az egyik résztvevô élménybeszámolója:

Recommend Documents