Egy év az Európai Parlamentben

Egy év az Európai Parlamentben Magyarnak lenni Európában, európainak lenni Magyarországon

Közel húsz év magyarországi politikai szerepvállalás után nyitottam új lapot 2014. júliusában, amikor letettem európai parlamenti képviselői eskümet. Akkor megfogadtam, hogy a választók bizalmából kapott EP- mandátumomat a magyar érdekek kérlelhetetlen képviseletére fogom fordítani; legyek majd Brüsszelben, Strasbourgban vagy épp Magyarországon. Ennek egészen pontosan egy éve. Az első európai képviselői esztendő meglepően gyorsan eltelt és visszatekintve az elmúlt hónapokra meglepően tartalmas volt. Erről kívánok röviden számot adni képviselői hírlevelem különkiadásában. 

„

, ó z s a Öné

” ! r ú ő sel i v p é k

Az elmúlt egy évben összesen hatvannyolc alkalommal hallottam ezt a felszólítást a levezető elnöktől az Európai Parlament plenáris ülésein, mindegyik alkalommal számomra fontos témákban: így például az ifjúsági munkanélküliség, a kivándorlás, a demokrácia helyzete, az adóelkerülés elleni fellépés, illetve a turisztikai és közlekedési szakpolitika kérdéseiben fejtettem ki saját és pártom álláspontját. A felszólalások időtartamát nehéz pontosan összesíteni, a hozzászólások jellemzően másfél percesek, de plenáris viták során a képviselők egymás közti kérdéseinél („kék-kártya”) ez az idő egy percre rövidül. A felszólalások fentebb hivatkozott statisztikájában szerepelnek az úgynevezett szavazatmagyarázatok is, ezek között az én esetemben az elmúlt egy évben olyan témák szerepeltek, mint például a nemzetközi roma nap, az Európai Központi Bank éves jelentésének elfogadása, az Európai Ügyészség felállításának vitája, migrációs-, illetve költségvetési és környezetvédelmi kérdések is. Az elmúlt egy évben igyekeztem az egyik leg­aktívabb magyar EP-képviselő lenni Brüsszel­ ben és Magyarországon egyaránt. Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottságának alelnökeként jelenleg a turisztikai ágazat ügyeiért felelős, legmagasabb pozícióban lévő képviselője vagyok az európai törvényhozásnak. Emellett póttagja az EP külügyi bizottságának, aktív tagja a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségnek és póttagja a hasonló, a közép-amerikai térség államaival kapcsolatot tartó delegációnak. 

Kérdések az Európai Bizottsághoz

Hatvanhat dokumentumot nyújtottam be ebben a szezonban az európai döntéshozókhoz és azóta sincs olyan hét, hogy ne adnék be újabb kérdéseket a testület illetékes tagjaihoz. A parlamenti kérdések esetében a képviselők az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz és annak vezetőihez, illetve a főképviselőhöz fordulhatnak bizonyos ügyekben; a műfaj hasonló a hazai parlamenti interpellációkhoz. A válaszokat a képviselők írásban kapják meg. Az elmúlt hónapokban többek között a magyar fiatalok kivándorlásáról és az ahhoz kapcsolódó programokról, a magyarországi uniós források befagyasztásáról, az internetadóról, az alapvető reptéri szolgáltatásokról, a migrációról, de a vasárnapi zárva tartásról, az Uber szabályozhatóságáról, az áfa csökkentésről, a start-upokról, illetve a roaming-díjak eltörléséről és a közös európai hadsereg létrehozásáról is nyújtottam be írásbeli megkereséseket. Nem egy eset volt, amikor az általam beadott kérdések alapján indult érdemi, európai vizsgálat egy-egy korrupciógyanús magyar ügyben. 

Közös indítványok, közös célok Az elmúlt évben kezdeményezője voltam egy írásbeli állásfoglalásnak az akadálymentes turizmusról, de további tíz, állásfoglalásra irányuló indítvány is olvasható a nevem melletti statisztikában. Ez utóbbiak jellemzően közös indítványok, amelyeket az európai parlamenti képviselők (politikai frakcióra, hovatartozásra tekintet nélkül) elsősorban olyan esetekben kezdeményeznek, amikor - jellemzően harmadik országokban – súlyosan megsértik az emberi jogokat. Az elmúlt szezonban közös állásfoglalást jegyeztem többek között az ukrajnai, illetve a líbiai politikai helyzetről, a dél-szudáni gyermekrablások elítéléséről, az Irakban és Szíriában az Iszlám Állammal összefüggésben kialakult humanitárius válságról. 

„Mr. Tourism” 2015. februárjában az a megtiszteltetés ért, hogy engem választottak meg az Európai Parlament turisztikai szaktestületének vezetőjévé. Az ágazat ügyeivel foglalkozó csoportban (hivatalos nevén „Tourism Task Force”, az EP Közlekedési és Turizmus Bizottságán belüli szakmai testület) hét parlamenti frakció tizenkilenc képviselője kapott helyet. A testület programalkotó tanácskozásán többek között arra tettem javaslatot, hogy a szakpolitikusok közösen értékeljék ki a 2010-es, bizottsági stratégia óta az ágazatot érintő eseményeket, egyút-

tal felügyeljék aktívabban és szorosabban a többi parlamenti szakbizottság turizmust is érintő munkáját. A turisztikai szektort a következő időszakban érintő kérdések kapcsán szerintem alapvető fontosságú, hogy az európai közösség kiemelten kezelje a turizmust, amely szinte az egyetlen olyan ágazat, amely a gazdasági válság ellenére is bővülni tudott. Ráadásul egyes mérések alapján a világ GDP-jének kilenc, az európai közösség GDP-jének pedig öt százalékát ez a szektor termeli, amely emellett tíz-tizenhárom millió európai munkahelyet biztosít. Szorgalmaztam egy egységes európai turisztikai brand kiépítését, a fogyasztóvédelem megerősítését, a vízum- és biztonságpolitika összehangolását, valamint a harmadik országból ‒ ezen belül is Ázsiából ‒ érkező turisztikai igények jobb megismerését. Az elmúlt hónapokban saját kezdeményezéssel is éltem: a „Tourism On The S.P.O.T.” (Special

Partnership On Tourism) program keretében szorosabb együttműködést kívánok létrehozni az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a turisztikai szektor között. Ez utóbbi az ágazat lehetőségeit kihasználva megoldást biztosíthat például az ifjúsági munkanélküliség feszítő problémájára is. Az EP szakbizottságának alelnökeként kezdeményezője voltam a turizmusfejlesztéssel és a kulturális örökség kérdéseivel foglalkozó intergroup megalakításának (ilyen testület az előző ciklusban nem működött), amely a jövőben az ágazat ügyeinek politikai motorja lesz. Emellett az Európai Bizottság legmagasabb minősítésével és az Európai Parlament támogatásával 2015-ben elindult az általam kezdeményezett „World Bridge” turisztikai pilot-projekt is. A program, amelyhez 750.000 euró keretösszeget rendeltek, a kínai turisták igényeinek jobb európai megértését szolgálja. 

Több látogatócsoport is a vendégem volt az elmúlt egy évben Brüsszelben és Strasbourgban. Egy alkalommal például több mint harminc településről érkeztek baloldali magyar fiatalok a strasbourgi parlamentbe. Az ötven fős látogatócsoport akcióval is készült: közösen egy felkiáltójelet formáltunk az Európai Parlament épületében, ezzel üzenve a döntéshozóknak. A demonstráció mellett ötpontos kiáltványt fogalmaztunk meg: ebben

Megadtuk a JEL-et! leszögeztük, hogy az ifjúsági munkanélküliség Európa-szerte magasabb, mint a teljes munkaképes korú lakosságnál mért munkanélküliség, a fiatalok pedig szinte másodrangú állampolgárokká váltak Európában. „Magyarországon a kormány rendre figyelmen kívül hagyja az ifjúság képviselőinek véleményét és csak akkor figyel fel a hangjukra, ha tízezrek skandálnak az utcán. Ezen változtatni kell! Elég volt a kormány ámokfutásából! A fiatalok itt vannak, JELen vannak! Saját véleményük, saját akaratuk, saját jövőképük és saját, önálló szavazatuk van! Mi vagyunk a JEL!” – írtuk közös kiáltványukban. A baloldali fiatalok közösen kiadott dokumentumban elfogadhatatlannak neveztük, hogy Európában fiatalok százezrei kezdik az utcán szakmai karrierjüket. Ezért elvárásunkat fo-

galmaztuk meg az európai döntéshozók felé, hogy kövessenek el mindent a huszonöt év alattiak teljes foglalkoztatottságának megvalósításáért. Az ötpontos kiáltványban azt is követeltük, hogy az Európai Bizottság gyorsítsa fel az Ifjúsági Garanciaprogram bevezetését az érintett tagállamokban, így Magyarországon is. Az Orbán-kormánytól azt várjuk el, hogy a jövőben rendszeresen és érdemben egyeztessen a fiatalokat érintő kérdésekben az ifjúság képviselőivel, hogy „ne rombolja tovább a magyar felsőoktatási és közoktatási rendszert”, de elvárásunkat fogalmaztuk meg azzal kapcsolatban is, hogy a kormány tegyen érdemi lépéseket a százezres számban külföldre menekülő gazdasági kivándorlók segítése érdekében. „Nem akarunk emigrálni” – olvasható a kiáltvány végén. A csoport tagjait arról biztosítottam, hogy európai politikusként minden lehetséges fórumon képviselni fogom a fiatalok érdekeit és a velük közösen megfogalmazottakat.

Az erő velü(n)k van!

Egyik fontos képviselői vállalásom a fiatalság mobilizálása, a baloldali mozgalmárság visszaépítése, az ifjúsági mozgalom újraélesztése és megerősítése volt. Ennek megfelelően az elmúlt egy évben is aktívan felléptem ‒ és teszem ezt a jövőben is ‒ minden olyan témában, amely az új generációt érinti. Az elmúlt hónapokban szervezőként konferenciaasztalhoz hívtam az MSZP elnökét és az ifjúsági szervezetek képviselőit, hogy

megvitassuk a mozgalmárság megerősítésének lehetőségeit. Amennyiben brüsszeli kötelezettségeim engedik, rendszeresen részt veszek a Societas eseményein és programjain. Brüsszeli munkatársaim pedig személyes vállalásként anyagilag is támogatták és támogatják az ifjúsági szervezet működését és fesztiválrészvételét. Az MSZP új generációja mindig számíthat rám. 

Hazaváró/Haza-váró − Ki hallja meg a fiatalok hangját? −

A kormány és Orbán Viktor évek óta tagadja még a kivándorlás puszta tényét is. A miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a hazájukat tömegesen elhagyó fiatalok mindössze kalandvágyból keresik máshol a boldogulásukat, máskor meg azt mondta: ez csak egy ’közös gazdasági térben való munkavállalás’, amivel szerinte nincs semmi baj. Jómagam a kezdetek óta kongatom a vészharangokat, mert valójában egy fájó, modernkori Trianon felé robogunk. Már az EP-kampány során bejelentettem, hogy tenni kívánok a ’skype-szülők és skype-nagyszülők’ érdekében, de akkor még a politikai versenytársaim is furcsán néztek rám és nem vettek komolyan. Mára jól láthatóan ők is felismerték a kivándorlás okozta veszélyeket. Nem azzal van baj, ha a fiataljaink világot látnak, tapasztalatot gyűjtenek, amelyet ezt követően itthon hasznosítanak. Az a tragédia, hogy többségük eleve kényszerből menekül el az országból és megtalálva a számítását, már nem is kíván visszatérni Magyarországra. Ráadásul ezek a fiatalok valós érdekképviselet nélkül maradtak, a kormány egyáltalán nem foglalkozik velük. A Hazaváró/Haza-váró program egy átfogó politikai keret. Célja, hogy az asztalra tegye a problémát és közös megoldásokat keressen. Folyamatos tárgyalásban vagyunk az Európai Bizottsággal, a minap fogadták el a legmagasabb minősítéssel egy újabb pilot-projekt javaslatomat, amely az ifjúsági munkanélküliség felszámolását segítheti majd Európában, így Magyarországon

•  Jelenleg több mint félmillió magyar vándorolt már külföldre. •  A KSH szerint a hazánkból távozó népesség egyre inkább meghaladja az ide érkezők számát, vagyis a kelet-középeurópai országokhoz hasonlóan Magyarország is kivándorló országgá válik. •  Különösen aggasztó, hogy döntő részben a fiatal, gyermekvállalási korban lévő népesség hagyja el az országot. •  A Tárki egyik legutóbbi kutatása szerint minden hatodik magyar külföldön szeretne dolgozni. •  2011-ben csak Angliában 1200 magyar gyermek született, alig kevesebb, mint ugyanebben az évben Vas megyében.

is. Ne felejtsük ugyanis, hogy a kivándorlást ösztönző ifjúsági munkanélküliség riasztó méreteket ölt: Európában közel hatmillió fiatal nem talál magának állást, Magyarországon is kiugróan magas az arányuk, majd tizenkilenc százalék. A megfelelő válaszok és megoldások megtalálása közös érdek. 2015. július 3-án egy budapesti romkocsmában szerveztem konferenciát a kivándorlásról. Az előadók között szerepelt többek között Andor László volt uniós biztos, Fóti Klára közgazdász, Hárs Ágnes migrációkutató, Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, de felszólalt a BBC magyarországi

tudósítója Nick Thorpe mellett több hazai újságíró és az MSZP több politikusa is, így például a pártelnök mellett Bárány Balázs, a szervezet országos elnökségének fiatal tagja. Ezt követően online panaszablakot nyitottam a kivándorolt magyaroknak (panaszablak@ ujhelyi.eu), amelyre hamar több mint száz bejelentés érkezett, elsősorban anyakönyvhonosítási problémákkal. A kivándorolt százezrek érdekvédelmi hálózatának megteremtése érdekében 2015 őszétől nemzetközi fogadóóra-sorozatot indítok, elsőként Londonban vártam személyes konzultációra a kinti magyarokat. 

Hazaváró/Haza-váró − Ki hallja meg a fiatalok hangját? −

Ajtók, amelyek Brüsszelre nyílnak Tucatnyi magyar településen nyitottam az elmúlt egy évben európai képviselői irodát, többek között Salgótarjánban, Gyöngyösön, Vácott, Pécsett, Siklóson, Nagykőrösön, Kalocsán és Békéscsabán, de számos további városban is jelképesen ajtót nyitottunk Brüsszelre. A célom továbbra is az, hogy a helyi választók mind közvetlenebbül tudjanak hozzám fordulni és eljuttatni kéréseiket, megrendeléseiket. Emellett természetesen folytatom az országjárást és a nyilvános fogadóórák mellett további szimbolikus irodákat is nyitni kívánok a következő hónapokban. 

„Szinkronba hozunk”

Tolmács- és fordítóképzési ösztöndíj-programot indítottam az elmúlt hónapokban a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói számára. Az együttműködési megállapodás értelmében minden egyetemi szemeszterben két – fordító és tolmács mesterképzési, illetve a társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács szakirányú továbbképzési szakon tanuló – hallgató rövid tanulmányutat nyer az Európai Parlamentbe. Az első két nyertes, Laub Helga és Alföldi-Zörgő Mónika nemrég néhány napot Brüsszelben töltött, ahol megismerkedtek az Európai Parlament működésével, a tolmácsok és fordítók munkájával és beleshettek a kulisszák mögé. Hamarosan újabb győztes pályázók érkeznek, akiket így tudunk „szinkronba hozni” az európai szakmai élettel. 

Horgonyt le! − Szociáldemokrata vitairat az Orbán-rezsim utáni Magyar Köztársaság Európa-politikájáról − Vitairatot mutattam be 2015 februárjában, amelyben Magyarország és az Európai Unió viszonyában szerintem kívánatos változtatásokat, stratégiát vázoltam föl. A “Horgonyt le!” című dokumentum a párt diplomáciai offenzívájának és a júniusi budapesti európai pártkongresszus előkészítésének is részét képezte. A vitairat elején kiemeltem, hogy Magyarország az elmúlt tíz év egyértelmű nyertese: a határok és piacok megnyitása mellett a csatlakozásunk óta eltelt tíz évben fejenként csaknem félmillió forint támogatás érkezett Magyarországra. Hangsúlyoztam, hogy bár a nemzetállamok egyedül nem képesek sem társadalmi és gazdasági fejlődésük, sem önvédelmük biztosítására, nem egy Európai Egyesült Államok létrehozására van szükség, hanem a mostaninál integráltabb és hatékonyabb szövetségre, amely képes

megvédeni magát, akár saját tagországainak, az európai értékeket megtagadó, puccsista ámokfutásával szemben is. Meggyőződésem, hogy kompromisszumokra, hatékonyan kiérlelt, majd egységesen képviselt közös álláspontra van szükség mind a huszonnyolc tagállam részéről. Magyarország számára az euroatlanti szövetség jelent fejlődést és fizikai védelmet. Az egyre befolyásosabb keleti nagyhatalmakkal gazdasági együttműködésre, partnerségre kell törekedni. Támogatom azokat a kezdeményezéseket, amelyek a jogállami gyakorlat mentén ellenőrizni szándékozzák az európai értékrend betartását. A vitairatban leszögeztem, hogy az uniónak két kiemelten fontos problémára kell választ találni: egyrészt a munkanélküliségre, azon belül is az ifjúsági munkanélküliségre és az ehhez kapcsolódó gazdasági kényszeremigrációra, másrészt a harmadik országokból érkező bevándorlás okozta szociális feszült-

ségekre, az ennek mentén megjelenő idegengyűlöletre, valamint a szélsőjobboldali politikai erők erre alapuló veszélyes térnyerésére. Változást sürgetettem a nemzetpolitikában is, amely szerintem eddig csak a belpolitikai haszonszerzést szolgálta. Álláspontom szerint ezen a téren nemzeti koalícióra van szükség. Leírtam azt is, hogy a közösségi források felhasználásában transzparens pályázati rendszert, átlátható közbeszerzési folyamatokat és bárki számára követhető elbírálási gyakorlatot tartok egyedül elfogadhatónak. A vitairatot azzal a megállapítással zártam, hogy “kompországunk végre a helyén van”. A “Horgonyt le!” című dokumentumot egy - a Deák Körrel közösen rendezett - konferencián is megvitattuk a baloldali gondolkodókkal, ahol az elemzők és kutatók panelbeszélgetésein az unió és Magyarország közös jövőjéről, illetve új dilemmáiról is beszéltek. A teljes irat jelenleg is elérhető a képviselői honlapomon: www.ujhelyi.eu. 

Életképek az elmúlt egy évből Egy berlini kocsmában titokban mértem sört a helyi magyaroknak, akik miután nem ismertek fel, finomkodás nélkül mondták el véleményüket a hazai politikáról

Magammal vittem a Pick Szeged férfi kézilabdacsapat által elhódított EHF-kupát Strasbourgba, hogy az értékes ereklyét a kézilabdáért rajongó politikustársaim is megcsodálhassák. A fotón Bogdan Wenta lengyel EP-képviselő, aki korábban a lengyel, majd a német kézilabda-válogatottnak is aktív tagja volt

Az Európai Szocialisták Pártjának budapesti kongresszusa: beszélgetés az ifjúsági munkanélküliség megoldásairól

A sokadik, már unalomig ismert egész napos autóút Strasbourg felé

Találkozó Colleen Bell nagykövetasszonnyal, az Amerikai Egyesült Államok képviselőjével EP-képviselői fogadóóra a Margit-szigeti Európa Napon

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és a magyarországi látogatásán átadott szegedi ajándék-mez

Bogdán László, Cserdi úttörő polgármestere meghívásomra Brüsszelbe látogatott

Főhajtás a márciusi ifjak emléke előtt Strasbourgban, többek között Sergei Stanishev volt bolgár miniszterelnök és Josef Weidenholzer osztrák EP-képviselő társaságában

Életképek az elmúlt egy évből

Október 23-i megemlékezés: közös, szegedi rózsaültetés a strasbourgi parlament előtt Hacsak rövid időre is, de visszahelyeztük az uniós zászlót a magyar Parlament épületére

EP-képviselői mandátumátvétel az Országgyűlésben

Tíz, a választásokon győztes baloldali polgármestert láttam vendégül Brüsszelben, hogy élő kapcsolatot építhessenek ki az európai döntéshozókkal. Az önkormányzati érdekvédelmi láncolatot tovább építjük!

Gianni Pittellával, az S&D-frakció vezetőjével a későbbi győztes Kész Zoltán mellett kampányoltunk Veszprémben

Első nap az „iskolában”. Regisztrálják az új képviselőket

Adakozás a szeretet ünnepén

Harapj a szankciókra! Selfie-kampány az orosz importtilalom ellen

Európai képviselőként első – nem magyarországi – utam is a magyarság érdekeit szolgálta. Székelyföldön többek között az európai parlamentbe két képviselőt is bejuttató RMDSZ politikusaival tanácskoztam arról, hogy miként tudunk együttműködni néppárti és szocialista frakciótagok a határon túli magyarok érdekében.

Office-life

Válogatás az ’Ujhelyi-csapat’ elmúlt egy évének emlékezetes pillanataiból

Szolgálati szemüveg a kongresszusi szolgálathoz A Főnök a fején találta a vizet

És még mondják, hogy egy kabinetfőnöknek nem móka és kacagás az élete...

Pancza kolléga minden lehetőségre felkészült a Super Bowl idején

A szépségek és a ..., na inkább hagyjuk... Atti épp a Blues Brothers háttérzenekarába felvételizik

Orsi minden kollégával készít egy szelfit

Forduljon hozzánk bizalommal! Ujhelyi István európai képviselői irodájának elérhetőségei E-mail: [email protected] Kabinetvezető: Szalay Tamás Lajos ([email protected]) Kabinetvezető-helyettes: Benedek Attila ([email protected]) Külpolitikai tanácsadó: Hegedűs Orsolya ([email protected]) Külkapcsolati és önkormányzati referens: dr. Pancza Zoltán ([email protected]) Budapesti irodavezető: Garzó Éva ([email protected]) Budapesti delegációtitkár: Uzsák András ([email protected]) Bruxelles Parlement européen Bât. Altiero Spinelli 10G242 60, rue Wiertz / Wiertzstraat 60 B-1047 Bruxelles/Brussel +32(0)2 28 45649 +32(0)2 28 49649

Strasbourg Parlement européen Bât. Louise Weiss T08133 1, avenue du Président Robert Schuman CS 91024 F-67070 Strasbourg Cedex +33(0)3 88 1 75649

Szeged: 6720 Tisza Lajos körút 2‒4. Budapest: 1114 Villányi út 11‒13. 409. szoba

Szerkesztette és kiadja: Ujhelyi István brüsszeli irodája