Nők az Európai Parlamentben

Nők az

Európai Parlamentben

Politikai szint Nemzetközi Nőnap 2013. március 8. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság

Egyéb megjelölés hiányában a kiadvány egészében:

nők

férfiak

Az adatok forrása • Az Európai Parlament és testületei: www.europarl.eu, 2012. november 5-i állapot • Fényképek: Európai Parlament

A kezdeményezést indította:

Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság Európai Parlament, President épület, 37B avenue J.F. Kennedy, L-1855 Luxembourg Tel.: +352 4300 24397 E-mail: [email protected] Intranet: http://www.epintranet.ep.parl.union.eu/intranet/ ep/lang/en/content/administrative_life/personnel Felelősségi nyilatkozat: Az e kiadványban kifejtett vélemények nem szükségszerűen az Európai Parlament hivatalos álláspontját tükrözik. 2

DG ITEC, EDIT Directorate | Designed by CLIENTS AND PROJECTS OFFICE, Intranet Services Unit | Printed by Printing Unit

Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya – Személyzeti Főigazgatóság

I g a z g atá s i s z i n t

Tartalom

4

Roberta Angelilli, az Európai Parlament alelnökének előszava

5

Három kérdés Nicole Fontaine-hez, az Európai Parlament volt elnökéhez

6

Képviselők

7

A nők képviselete az EP-ben és a nemzeti parlamentekben tagállamonként

8

Az Elnökség

9

A nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport

10

Képviselőcsoportok

11

Parlamenti bizottságok

12

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

13

Parlamenti küldöttségek

14

A nemek közötti egyenlőségről szóló uniós irányelvek

Az elnök köszöntője Az Európai Parlament határozottan törekszik az Unió értékeinek – a tolerancia, a humanizmus, a befogadás és a sokféleség tiszteletben tartása – védelmezésére és előmozdítására. A nők jogainak védelmezése és a nemek közötti egyenlőség megerősítése terén is élen jár. Ezt társjogalkotóként végzett munkánk is alátámasztja, valamint a közelmúltban elfogadott számos állásfoglalás a férfiak és nők egyenlő munkáért járó egyenlő díjazásának elvéről, a nők munkakörülményeiről a szolgáltatási ágazatban, a nők és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatról, vagy akár a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről az EP munkájában. A férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása iránti elkötelezettségünket mutatja a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozása is. Az Európai Parlament emellett a nők számának növelését is ösztönzi, nem csupán saját intézményén belül, hanem a többi európai politikai és gazdasági testületben is, nagyobb női részvételt kérve a jelenlegi európai biztosok kollégiumában, vagy az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában, továbbá két – 2011-ben és 2012-ben elfogadott – állásfoglalásában szorgalmazza, hogy a Bizottság dolgozzon ki egy javaslatot a nemek között az üzemi tanácsokon belül megvalósuló egyenlőségről. Az egyenlőség elvét a gyakorlatban is alkalmazni kell, a polgárok konkrét intézkedéseket várnak az Uniótól – ettől függ az európai projektbe vetett hitük.

Martin Schulz

3

Nők az E u r ó pa i Pa r l a m e n t b e n

Nemzetközi Nőnap - 2013. március 8.

Roberta Angelilli,

az Európai Parlament alelnökének előszava Az elmúlt évben az Európai Unió jelentős eredményeket ért el az egyenjogúság terén. Az Európai Parlament elfogadott három fontos jelentést: „A nők részvétele a politikai döntéshozatalban – minőség és egyenlőség” (2012. március), „A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unióban” (2012. március) és „A férfi és női munkavállalók egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása” (2012. május). A tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló irányelvjavaslat, amelyet a Bizottság az elmúlt év novemberében terjesztett be, jelentős előrelépés annak az „üvegplafonnak” az áttörése felé, amely még mindig megakadályozza az arra rátermett nőket, hogy hozzáférjenek az európai vállalatok felsővezetői pozícióihoz. E javaslat, amelynek célja az alulképviselt nemhez tartozók 40%-os arányának elérése, lehetővé teszi a hozzáértő és képzett nők számára, hogy olyan pozíciókat töltsenek be, amelyekhez a mai napig nehezen férnek hozzá, valamint hozzá fog járulni a nők és a férfiak között az egész Európai Unióban a vállalatok igazgatóságában fennálló és megengedhetetlen kiegyensúlyozatlanság csökkentéséhez. Határozottan támogatta a kitűzött célt az Európai Parlament is azzal, hogy női jelöltet állított az EKB hattagú igazgatóságába, amelynek tagjai között 2011 óta csak férfiak vannak. Sok erőfeszítésre van még szükség ahhoz, hogy egyensúly jöjjön létre a férfiak és a nők aránya tekintetében az európai és a tagállami intézményekben. Számos akadályt kell még felszámolni, amelyek hagyományos sztereotípiákon és a nők foglalkoztatásának olyan általános feltételein alapulnak, mint az anyasági szabadság, a családi vagy magánélet és a szakmai élet összeegyeztetésének nehézsége, a szakmai pályafutás megszakítása és a gyermekfelügyeleti struktúrák hiánya, hogy csak néhány példát

4

említsünk. Ezenkívül arról sem lehet elfeledkezni, hogy a gazdasági válság keményen sújtotta a nőket, akik különösen ki vannak szolgáltatva a majdnem 25%-ukat fenyegető szegénységnek. A nőket gyakran éri hátrányos kulturális megkülönböztetés, amely nem törődik a meritokrácia elvével. Férfitársaiknál jobb eredménnyel diplomáznak, és a diplomások 60%-át teszik ki, mégis hátrányos megkülönböztetésben van részük, legyen szó akár vezető állásokról, akár bérezésük feltételeiről. Ennek következtében azonos munkáért a nők átlagban 17%-kal kevesebb pénzt kapnak. Ahogy a Parlament kiemelte, európai, nemzeti és regionális szinten szükség van minden politikai párt szilárd elkötelezettségére a nőknek a politikai életben és a választásokon való teljes körű részvételét támogató intézkedések elfogadásához. Arra is ügyelni kell, hogy valódi egyenlőség jöjjön létre a pártok belső döntéshozatali folyamatiban való részvétel keretében a választott tisztségekre és a választási pártlistákra történő jelölések során. Az európai intézményeknek példát kell mutatniuk a paritás és az egyenlőség tekintetében. Szép siker lenne, ha megvalósulna, hogy az Európai Parlament intézményi felsővezetői pozícióit 50%-ban férfiak, 50%-ban nők töltenék be. A nőknek elsődleges szerepet kell vállalniuk az európai integrációs folyamat, Európa demokratikus alapjainak sikeres megerősítésének biztosításában és az egyenlőség, a méltányosság és a társadalmi igazságosság legtökéletesebb megvalósulásának garantálásában.



Három kérdés Nicole Fontaine-hez, az Európai Parlament volt elnökéhez (1999-2002) Ön 1999 és 2002 között az Európai Parlament elnöki tisztét töltötte be volt, és ezen a poszton Ön volt a második és eddig utolsó nő. E tekintetben milyen érzések töltötték el hivatalba lépésekor, és mit tudott megvalósítani mandátuma során a nemek közötti egyenlőség terén? Nyílt szavazás során kaptam bizalmat. Szakítottak a gyakorlattal, hogy a két legnagyobb képviselőcsoport egy-egy tagja egymást váltva töltse be ezt a posztot. A „szegfűs forradalom” által népszerűvé vált portugál Mário Soares ellenfeleként semmi reményem nem volt arra, hogy megnyerjem – mi több, fölényesen – az első fordulót. A titkos szavazás ellenére meg voltam arról győződve, hogy sikeremet elsősorban a női szavazatoknak köszönhettem. A szavazást követően a különböző képviselőcsoportokból és országokból származó nők megkértek, hogy készítsünk egy csoportfényképet, amelynek üzenete az, hogy felülemelkedtünk a minket elválasztó különbségeken. Erre a pillanatra – jelentősége miatt – a nap fénypontjaként emlékszem vissza. Hogy mit tudtam megvalósítani? Nem az elnök feladata jogalkotási javaslatokat kezdeményezni. Cselekvési lehetősége más területekre terjed ki. Ily módon egy másik hölggyel, a Prodi vezette Bizottság akkori alelnökével, a néhai Loyola de Palacióval elhatároztuk, hogy türelmesen helyreállítjuk a Parlament és a Bizottság között a Santer vezette Bizottság kényszerű lemondása okozta földrengés következtében kialakult, minden szinten megtépázott bizalmat. A Parlament személyzetével való kapcsolattartást egy másik hölgyre, a Parlament alelnökére, az enyémtől eltérő politikai beállítottságú Catherine Lalumière-re bíztam. Munkáját példamutatóan végezte. Az Európai Unió a nemek közötti egyenlőség terén mára már terjedelmes joganyaggal és szakpolitikával rendelkezik. Ön szerint mely területekre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni és támogatni, illetve melyek a prioritást élvező fellépések?

Az uniós jog – amely a hátrányos megkülönböztetés bizonyítási terhét megfordította – szilárd jogalap. Ennél bizonyára még többet is lehetne tenni, ám a fokozott „pozitív” megkülönböztetés is árthat a nőknek. Úgy vélem, hogy ma a legfontosabb tennivaló a mentalitás, a szokások és a sztereotípiák megváltoztatása. Az egyenlőség – a szabadsághoz hasonlóan – ritkán adatik meg, küzdeni kell érte. Engem folyamatosan azon meggyőződésem hajtott ezen a téren is, hogy az Európai Parlamentnek jogalkotói szerepén túl a közös európai értékeinkkel kapcsolatos határozott üzeneteket kell eljuttatnia világszerte, és hogy elnöknőként az a feladatom, hogy képviseljem a parlamenti többség által vallott értékeket, illetve hogy erről tanúbizonyságot is tegyek. Például 2001. áprilisban, amikor fogadtam Masszúd parancsnokot, aki az Afganisztánban kialakuló eseményekről jött figyelmeztetni a Nyugatot, ezért ragaszkodtam ahhoz, hogy fogadhassam azt a három afgán nőt is, akikről burkájuba zárva az a fénykép készült Strasbourgban, amely az elutasítás és a remény univerzális üzeneteként bejárta a világot. Az Európai Parlament munkáltatóként példaként kíván szolgálni a nemek közötti egyenlőség érvényesítése terén. A Parlament igazgatásán belül Ön szerint ezen a téren mi a siker titka? A hierarchiában a mindennapi kapcsolatokból sosem hiányozhat a másik ember iránti tisztelet és megbecsülés, függetlenül attól, hogy a másik milyen rangban vagy beosztásban van. E légkör miatt szakadatlan e fantasztikus intézmény, az Európai Parlament iránti szolidaritás, és ez teszi lehetővé az intézményen belüli kiegyensúlyozott társadalmi fejlődést.

5



Képviselők Az Európai Parlament hetedik jogalkotási ciklusában a nők által képviselt 35,1%-os arány a korábbinál magasabb. A nők Európai Parlamenten belüli megnövekedett képviselete emeli az uniós polgárok demokratikus képviseletének szintjét, és hozzásegíti a Parlamentet ahhoz, hogy munkájának minden területén jobban figyelembe vegye a nemek szempontjait, legyen szó akár jogalkotásról és az EU egészére vonatkozó politikákról, akár belső felépítéséről és testületeiről, a Főtitkárságot is ideértve. Amellett, hogy az EP-be beválasztott nők aránya összességében emelkedett, a hatodik és a hetedik

parlamenti ciklus között a döntéshozói pozícióban lévő nők számában több változás is bekövetkezett. A tizennégy alelnök között a nők száma ötről háromra csökkent (a jogalkotási ciklus első felében hat női alelnökünk volt). A hatodik parlamenti ciklusban hat nő vezetett parlamenti bizottságot vagy albizottságot; a hetedik ciklus első felében számuk (a huszonnégyből) tíz volt, jelenleg pedig a huszonhárom bizottsági elnök közül kilenc nő. A képviselőcsoportok elnökei közötti nők száma három társelnökről egy elnökre és egy társelnökre változott.

3,5%

3,5%

10%

1,3%

31,1%

30,2%

30,3%

19,3%

17,7%

20%

4,9%

30%

16,6%

40%

25,9%

50%

35,1%

Az Európai Parlament képviselői (1952–2012)

0% 1952 1958 1964 1975 1979 1984 1989 1994 1999 2004 2009 05/12/2012

Európai képviselők 1979-ben

83,4%

342

6

Európai képviselők 2012-ben

16,6%

64,9%

68

489

35,1%

265



A nők képviselete az Európai Parlamentben és a nemzeti parlamentekben tagállamonként1 60 % Nők az Európai Parlamentben

55

% Nők a nemzeti parlamentekben

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5

A nők a világ népességének több mint felét teszik ki; a politikai folyamatban való részvételük és szerepvállalásuk fontos és szükséges, és emellett valójában alapvető jog is. A nők aránya az Európai Parlamentben a 2009-es választások után ismét emelkedett. Szerte az Európai Unió tagállamaiban – Belgium, Lengyelország, Csehország, Luxemburg, illetve Málta kivételével (amely egyetlen női európai parlamenti képviselővel sem rendelkezik) – az európai parlamenti képviselői széket elfoglaló nők aránya magasabb, mint a tagállamok nemzeti parlamentjeiben. Finnország európai parlamenti képviselői között pedig még több is a nő, mint a férfi. Észtország és Szlovénia esetében tökéletes az arány.

Málta

Luxemburg

Csehország

Lengyelország

Olaszország

Litvánia

Egyesült Királyság

Ausztria

Görögország

Ciprus

Lettország

Bulgária

Magyarország

Belgium

Románia

Németország

Szlovákia

Spanyolország

Portugália

Írország

Svédország

Franciaország

Dánia

Hollandia

Észtország

Szlovénia

Finnország

0

A hetedik parlamenti ciklusban a megválasztott nők aránya 35,1%, és ennek révén a nők képviselete az Európai Parlamentben csaknem kétszerese a nemzeti parlamentekbe beválasztott nőkre vonatkozó világátlagnak, amely jelenleg pontosan 20%.

1 A nemzeti parlamentekre vonatkozó adatok az alsóházakba képviselőként megválasztott nők számán alapulnak. Forrás: www.ipu.org, 2012. október 30-i állapot

7



Az Elnökség Az Elnökség az Európai Parlament elnökéből, tizennégy alelnökből és öt, megfigyelői státussal rendelkező quaestorból áll; mindnyájukat a Parlament plénuma választja meg két és fél éves – megújítható

– időszakra. Az Elnökség irányítja a Parlament belső működését, beleértve a költségvetési előirányzattervezést, az igazgatási, személyzeti és szervezeti kérdéseket.

3 alelnök 21,4%

3

11

Roberta ANGELILLI

Anni PODIMATA

(EL – S&D)

Isabelle DURANT

(IT – EPP)

(BE – Greens/EFA)

2 quaestor 40%

Astrid LULLING

(LU – EPP)

8

2

3

60%

Lidia Joanna GERINGER DE OEDENBERG

(PL – S&D)

78,6%



A nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport A magas szintű munkacsoportot az Európai Parlamenten belül a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítéséről szóló, 2003. március 13-i európai parlamenti állásfoglalás nyomán az Elnökség 2004-ben hozta létre, és feladata a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elősegítése és megvalósítása a Parlament tevékenységein, struktúráján és testületein belül. Az egyenlőség és a sokszínűség politikájának általános hatályával összhangban az Elnökség 2007 novemberében e munkacsoport nevét a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoporttá módosította. A magas szintű munkacsoport horizontális, átfogó testületként jár el, és szorosan együttműködik az Európai Parlament egyéb testületeivel, különösen a Bizottsági és Küldöttségi Elnökök Értekezletével, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsággal. A hatodik parlamenti ciklusban a magas szintű munkacsoport számos fontos eredményt ért el: létrejöttek az európai parlamenti képviselők és a bizottságokban és küldöttségekben dolgozó EP-alkalmazottak hálózatai a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elősegítése érdekében elfogadták a nemek szempontjából semleges nyelv parlamenti dokumentumokban, a kommunikáció és tájékoztatás területén való használatáról szóló iránymutatásokat, és előmozdították a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést. A fogyatékkal élők foglalkoztatása és integrációja tekintetében a magas szintű munkacsoport hangsúlyozta, hogy végre kell hajtani az igényeikhez való ésszerű alkalmazkodás koncepcióját. A csoport hasonlóképpen hangsúlyozta a megfelelő belső és külső kommunikáció jelentőségét a tudatosságnövelés szempontjából, különösen egy általánosan hozzáférhető internetes honlap révén. A munkacsoport hetedik parlamenti ciklusra vonatkozó megbízatását 2010 februárjában fogadták el. A magas szintű munkacsoport hetedik jogalkotási ciklusra szóló megbízatása elsősorban a nemek közötti egyenlőség és a sokszínűség Európai Parlament Főtitkárságán történő elősegítésére irányuló, a 2009

2

3

40%

60%

Elnök Roberta ANGELILLI (IT – EPP)

és 2013 közötti időre szóló cselekvési terv végrehajtásának biztosítására irányul. A munkacsoportnak meg kell győződnie arról, hogy rendelkezésre állnak a szükséges igazgatási struktúrák a nemek közötti egyenlőségnek a Parlament tevékenységeibe (eljárásaiba és politikáiba) való integrálása érdekében. A magas szintű munkacsoport a munka és a magánélet közötti egyensúly jobbítását is szándékozik ösztönözni, továbbá a kommunikáció terén, elsősorban az Elnökség ad hoc munkacsoportjával történő eszmecserék révén, támogat kezdeményezéseket. A munkacsoport, amelynek elnöke Roberta Angelilli, a nemek közötti egyenlőségért és a sokszínűségért felelős alelnök, az alábbi tagokból áll: • Michael Cashman, a Küldöttségi Elnökök Értekezletének elnöke • Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, quaestor • Mikael Gustafsson, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke • Oldřich Vlasák, az Európai Parlament alelnöke. 2012 folyamán a magas szintű munkacsoport három ízben ülésezett, és munkáját a nemek közötti egyensúly kérdésének szentelte a parlamenti struktúra minden szintjén, de elsősorban a középvezetői szinten, valamint annak, hogy új fellépési módokat találjon arra, hogy a nőket fokozottabban ösztönözze osztályvezetői állások megpályázására. Továbbá foglalkozott még a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásával és integrálásával is. A munkacsoport bátorította a férfiak és nők közötti egyenlőséggel, valamint a fogyatékossággal élő személyek integrációjával kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeket: a FEMM bizottsággal karöltve közös ülést szervezett a nemzeti parlamentekkel „A nemek közötti egyenlőség: mit csinálnak a parlamentek az Európai Unióban” címmel, amelyet megelőzően újságíró-találkozót is tartottak.

9



Képviselőcsoportok Az Európai Parlamentben a képviselők nem nemzetiségük szerint, hanem a politikai hovatartozásuk szerinti csoportokban foglalnak helyet. Jelenleg a Parlamentben hét képviselőcsoport működik, amelyeket elnök (vagy két társelnök) irányít. Egy képviselőcsoportnak van női elnöke, Gabriele Zimmer, aki az Egységes Eu-

rópai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportot képviseli, és Rebecca Harms az egyetlen női társelnök, ő a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportot képviseli. Az egyetlen képviselőcsoporthoz sem csatlakozó képviselők külön titkársággal rendelkeznek, és a „független képviselők” csoportjához tartoznak.

Képviselőcsoportok elnökei és társelnökei

7

77,8%

2

22,2% Rebecca HARMS

Gabriele ZIMMER

(DE – Greens/EFA)

(DE – GUE/NGL)

A nemek megoszlása a képviselőcsoportokban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% EPP

10

S&D

ADLE

Greens/EFA

ECR

EFD

GUE/NGL

NI

EPP

Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport

S&D

Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport

ADLE

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport

Greens/EFA

Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport

ECR

Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport

EFD

A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport

GUE/NGL

Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport

NI

Független képviselők csoportja



Parlamenti bizottságok Az Európai Parlament hetedik jogalkotási ciklusában jelenleg húsz parlamenti bizottság, két albizottság és egy különbizottság működik. A jogalkotási javaslatokról szóló jelentések és a saját kezdeményezésű jelentések kidolgozásával a bizottságok készítik elő a Parlament plenáris üléseinek munkáját. A bizottságok elnökei a bizottságok munkáját a Bizottsági Elnökök Értekezlete keretében hangolják össze. A huszonhárom bizottságból jelenleg kilenc elnöke nő.

39,1%

60,9%

14

9

Bizottsági Elnökök Értekezlete – 9 bizottsági elnöknő

Eva JOLY

Sharon BOWLES

Pervenche BERÈS

Amalia SARTORI

(FR – Greens/EFA) Fejlesztési Bizottság (DEVE)

(UK – ADLE) Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON)

(FR – S&D) Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL)

(IT – EPP) Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE)

Danuta Maria HÜBNER

Doris PACK

Erminia MAZZONI

Barbara LOCHBIHLER

Sonia ALFANO

(PL – EPP) Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI)

(DE – EPP) Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT)

(IT – EPP) Petíciós Bizottság (PETI)

(DE – Greens/EFA) Emberi Jogi Albizottság (DROI)

(IT – ADLE) A Szervezett Bűnözés Problémájával Foglalkozó Különbizottság (CRIM)

Nők a parlamenti bizottságokban 90% * Nő által elnökölt bizottság

80% 70% 60% 50% 40%

50%

47,8%

45,7%

42,2%

41,9%

41,5%

38,7%

36,1%

34,9%

30%

29,5%

28%

28%

28%

27,1%

26,7%

26,3%

25,8%

23,4%

22,6%

21%

8,3%

ENVI

PETI*

CRIM*

CULT*

IMCO

DROI*

ITRE*

BUDG

DEVE*

AGRI

REGI*

PECH

JURI

ECON*

CONT

AFET

INTA

TRAN

SEDE

EMPL*

AFCO

0%

LIBE

10%

85,7%

20%

FEMM

30%

11



Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) a férfiak és nők közötti egyenlőséggel, valamint a nők jogaival kapcsolatos kérdések nyomon követéséért és az e területre vonatkozó jogalkotásért felelős parlamenti bizottság. A bizottság eredete arra a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Eseti Bizottságra nyúlik vissza, amelyet az Európai Parlament 1979-ben hívott életre, amely időszakban a nők jogai és az esélyegyenlőség a nemzetközi színtéren egyre nagyobb jelentőségre tett szert, és amely évben az ENSZ elfogadta a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt. 1984-ben a bizottság állandó bizottság státuszt kapott, és azóta a FEMM a nemek közötti esélyegyenlőséget és a nők jogait előmozdító fő politikai szerv az EP-n belül. A Mikael Gustafsson által vezetett Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság hatásköre az alábbiakat foglalja magában: a nők jogainak meghatározása, támogatása és védelme az Unióban és a kapcsolódó intézkedések; a nők jogainak előmozdítása a harmadik országokban; esélyegyenlőségi politika, beleértve a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét és az egyenlő munkahelyi bánásmódot; a nemi alapú megkülönböztetés valamennyi formájának eltörlése; a nemek közötti esélyegyenlőség alapelvének megvalósítása és továbbfejlesztése minden poli-

12

tika területén; a nők jogait érintő nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követése és végrehajtása; a nőket érintő tájékoztatáspolitika.

Elnök Mikael GUSTAFSSON

(SV – GUE/NGL)

A bizottság 2013. évi munkaprogramja a különböző területeken tapasztalható esélyegyenlőséggel – a hátrányos helyzetben lévő nőkkel, a romaintegrációs stratégia nemi szempontjaival, az okmányokkal nem rendelkező bevándorló nőkkel, a prostitúcióval, valamint a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal – kapcsolatos kérdésekre helyezi a hangsúlyt. A bizottság a nemi alapú erőszak kérdésével a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről szóló, egy európai jogszabály megalkotásának céljával készülő, saját kezdeményezésű jelentésben fog részletesebben foglalkozni. Az Európai Parlament és a FEMM bizottság a 2013-as nemzetközi nőnapot egy különleges rendezvénnyel ünnepli meg, amelynek keretében 2013. március 7-én európai parlamenti és nemzeti parlamenti képviselők gyűlnek össze „A nők válságra adott válasza” témájának megvitatására, amelyről a bizottság jelentést is készít. http://www.europarl.europa.eu/committees/hu/ FEMM/home.html



Parlamenti küldöttségek A küldöttségek ápolják és fejlesztik az Európai Parlament nemzetközi kapcsolatait. A küldöttségek tevékenységeinek célja az Európai Unió hagyományos partnerországaival való kapcsolatok fenntartása és fejlesztése, és e tevékenységek hozzájárulnak az EU alapját képező értékek harmadik országokban való előmozdításához. Jelenleg harminchét küldöttség és négy multilaterális közgyűlés működik. A hetedik parlamenti ciklusban a harminchét küldöttség közül nyolcnak nő az elnöke, ugyanakkor a multilaterális közgyűlések elnökei között egyetlen nő sincs.

19,5%

80,5%

33

8

Küldöttségi Elnökök Értekezlete – 8 küldöttségi elnöknő (2013. február 1-jei állapot)

Hélène FLAUTRE

Monica Luisa MACOVEI

Angelika NIEBLER

(FR – Greens/EFA) (IR – S&D) Törökország (D-TR) Palesztin TörvényhozóTanács (DPLC)

Emer COSTELLO

(RO – EPP) Moldova (D-MD)

(DE – EPP) Arab-félsziget (DARP)

Tarja CRONBERG

Emine BOZKURT

Jean LAMBERT

Mara BIZZOTTO

(FI – Greens/EFA) Irán (D-IR)

(NL – S&D) Közép-Amerika (DCAM)

(UK – Greens/EFA) Dél-Ázsia (DSAS)

(IT – EFD) Ausztrália és Új-Zéland (DANZ)

Nők a parlamenti küldöttségekben * Nő által elnökölt küldöttség

50% 40% 30%

13,3%

15,4%

16,7%

17,7%

18,8%

19,4%

21,1%

21,4%

22,2%

23,1%

23,5%

25%

23,5%

25,6%

27,3%

27,8%

27,8%

28,6%

32,7%

33,3%

33,3%

35,7%

36,8%

37,2%

40%

37,7%

40%

40%

40%

41,2%

43,8%

44,4%

45,5%

46,4%

50%

47,1%

50%

52%

53,3%

53,3%

0%

D-IL D-HR DCAM* D-TR* D-IQ DAND DSAS* D-IN DPLC* DMAG D-UA DEEA D-CL D-JP DNAT DLAT D-US DACP DMER D-MD* DMAS DPAP DMED D-MW DSCA D-IR* DASE D-CN DEPA D-CA D-ZA D-MK DARP* DSEE DCAS D-RU DANZ* DKOR D-BY D-AF DCAR

10%

54,5%

20%

13



A nemek közötti egyenlőségről szóló uniós irányelvek 1975 Az egyenlő díjazásról szóló 75/117/EGK irányelv Előírja, hogy a díjazás minden szempontja tekintetében a nemi alapú megkülönböztetést fel kell számolni (hatályon kívül helyezte az átdolgozott 2006/54/EK irányelv). 1976 Az egyenlő bánásmódról szóló 76/207/EGK irányelv Előírja, hogy a foglalkoztatáshoz való hozzáférés, a képzés, a munkafeltételek, az előléptetés és az elbocsátás tekintetében tilos a közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés nemi alapon, illetve a családi állapotra vagy családi jogállásra történő hivatkozással(hatályon kívül helyezte az átdolgozott 2006/54/EK irányelv). 1978 A szociális biztonságról szóló 79/7/EGK irányelv Előírja a nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot a törvényileg szabályozott rendszerekben, amelyek betegség, rokkantság, idős kor, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések, munkanélküliség ellen nyújtanak védelmet. 1986 A foglalkoztatási szociális biztonságról szóló 86/378/EGK irányelv A nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmód megvalósítását célozta a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben. Módosították 1996-ban. 1992 A várandós munkavállalókról szóló 92/85/EGK irányelv Minimumintézkedéseket ír elő a várandós, gyermekágyas és szoptató nők munkahelyi biztonságának és egészségének javítása érdekében, ideértve a legalább 14 hetes kötelező szülési szabadságot is. 1996 A szülői szabadságról szóló 96/34/EK irányelv Előírja, hogy a tagállamok által meghatározott életkorú gyermekek bármely szülője legalább 3 hónapos szülői szabadságot, illetve egy eltartott betegsége vagy sérülése esetén bárki külön szabadságot vehessen ki (hatályon kívül helyezte a 2010/18/EU irányelv). 1997 A nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés esetén a bizonyítási teherről szóló 97/80/EK irányelv EA tagállamok igazságszolgáltatási rendszereiben módosításokat írt elő azzal a céllal, hogy a bizonyítás terhe igazságosabban oszoljék meg azon esetekben, amikor a munkavállalók a munkaadójukkal szemben nemi alapú megkülönböztetés miatt tesznek panaszt (hatályon kívül helyezte az átdolgozott 2006/54/EK irányelv). 14

2002 Az egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás terén történő végrehajtásáról szóló 2002/73/EGK irányelv Az egyenlő bánásmód elvéről szóló 1976. évi irányelvet módosítja, a közvetett megkülönböztetés, a zaklatás és a szexuális zaklatás fogalmára vonatkozó meghatározások beillesztésével, előírva a tagállamok számára, hogy esélyegyenlőségi testületeket hozzanak létre a nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmód elősegítése, elemzése, nyomon követése és támogatása érdekében(hatályon kívül helyezte az átdolgozott 2006/54/EK irányelv). 2004 Az árukról és szolgáltatásokról szóló 2004/113/ EK irányelv A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogi szabályozást első alkalommal a foglalkoztatáson kívüli területre is kiterjeszti. 2006 Az egyenlő bánásmód elvének a foglakoztatás és munkavégzés terén történő végrehajtásáról szóló 2006/54/EGK irányelv (átdolgozás) A jogszabályok átláthatóságának, egyértelműségének és összhangjának fokozása érdekében ezen irányelv egységes szövegbe foglalja az egyenlő díjazásra, a foglalkoztatási rendszerekre és a „bizonyítás terhére” vonatkozó meglévő rendelkezéseket. 2010 A szülői szabadságról szóló 96/34/EK irányelv (a 96/36/EK irányelvet hatályon kívül helyezi) Az irányelv értelmében a dolgozó férfiak és nők legalább négy hónapos szülői szabadságra jogosultak. Célkitűzése a szakmai tevékenységet folytató szülők családi, szakmai és magánélete összeegyeztetésének, valamint a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségének és egyenlő munkahelyi bánásmódban való részesítésének javítása. 2010 Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2010/41/EU irányelv A férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvét az önállói vállalkozói tevékenységet folytatókra is alkalmazza. A házastársak által végzett munkát jobban elismeri. Ez az irányelv új rendelkezéseket állapít meg a megkülönböztetés elleni fellépésre vonatkozóan a vállalkozások létrehozása, a szociális védelem és az anyaság terén.

Nők az

Európai Parlamentben Igazgatási szint Nemzetközi Nőnap 2013. március 8. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság

Egyéb megjelölés hiányában a kiadvány egészében: nők

férfiak

Az adatok forrása • Az EP igazgatása: Streamline, 2012. november 5-i állapot • Fényképek: Európai Parlament

A kezdeményezést indította:

Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság Európai Parlament, President épület, 37B avenue J.F. Kennedy, L-1855 Luxembourg Tel.: +352 4300 24397 Email: [email protected] Intranet: http://www.epintranet.ep.parl.union.eu/intranet/ ep/lang/en/content/administrative_life/personnel Felelősségi nyilatkozat: Az e kiadványban kifejtett vélemények nem szükségszerűen az Európai Parlament hivatalos álláspontját tükrözik. 2

DG ITEC, EDIT Directorate | Designed by CLIENTS AND PROJECTS OFFICE, Intranet Services Unit | Printed by Printing Unit



Tartalom 4

Yves Quitin, személyzeti főigazgató előszava

5

Francesca R. Ratti főtitkárhelyettes, az Elnökségi Főigazgatóság főigazgatójának gondolatai

6

Megkérdeztük Juana Lahousse-Juárezt, a Kommunikációs Főigazgatóság főigazgatóját, Janet Pittet, a Fordítási Főigazgatóság főigazgatóját, Olga Cosmidout, a Tolmácsolási Főigazgatóság főigazgatóját

7

Az Európai Parlament Főtitkársága – Szervezeti felépítés – Főigazgatók és igazgatók

8

Nők a vezetőségben: statisztikai adatok

10

Az EP Főtitkársága, a képviselőcsoportok titkárságai és az akkreditált parlamenti asszisztensek: statisztikai adatok

12

A szakmai és a magánélet összeegyeztetését szolgáló intézkedések: statisztikai adatok

13

A nemek közötti egyenlőséget előmozdító testületek

A szó a főtitkáré 2013. március 8. – a nemzetközi nőnap – alkalmat ad az Európai Parlament hivatalának arra, hogy a nemek közti egyenlőség ügyét illetően mérleget vonjon. A főtitkárság az egész elmúlt év során erőfeszítéseket tett ezen a területen, amiben számos eszköz és számos elkötelezett társ is segítette. A férfiak és nők közötti egyenlőségre irányuló politika végrehajtása intézményünk valamennyi projektjében és szakpolitikájában megjelenik. E politika jegyében pozitív tettekre került sor annak az „üvegplafonnak” az áttörése céljából, amely itt-ott még fellelhető, illetve annak érdekében, hogy a nők egyenlően képviseltethessék magukat a vezetés valamennyi szintjén. Hivatalunk ennek érdekében tevékenykedve egyebek mellett felmérést végzett majd 450, középvezetői poszt betöltésére alkalmas nő részvételével, aminek eredményeképpen sikerült meghatározni elvárásaikat, illetve ami mint eszköz segíti a hivatalt abban, hogy megtalálja a helyzet javításának a módját, nevezetesen hozzájáruljon a nagyobb egyensúly kialakításához a szakmai tevékenység és a magánélet között, valamint lehetővé tegye továbbképzések és karrier-tanácsadó igénybevételét. Ennek megfelelően – noha még további erőfeszítésekre van szükség – máris pozitív eredmények születtek a középvezetői posztok betöltésére alkalmas nők számára 2007-ben létrehozott egyedi képzési programnak köszönhetően, mivel közülük 36-an – azaz a résztvevők több mint harmada – középvezetői kinevezést nyert. A felsővezetés tekintetében a nők képviseletével kapcsolatos – az Elnökség által meghatározott – célkitűzések 2012-ben a főigazgatók vonatkozásában teljesültek, sőt túl is teljesültek, míg az igazgatók vonatkozásában majdnem teljesültek. A főtitkárság 2013-ban is folytatja célzott és eredményes fellépését annak érdekében, hogy minden szinten megvalósuljon a férfiak és nők teljes egyenlősége.

Klaus Welle 3



Yves Quitin személyzeti főigazgató előszava

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos, a Személyzeti Főigazgatóság által irányított politika az EP Főtitkárságán Az egyenjogúsággal kapcsolatos politikák előkelő helyet foglalnak el a Főtitkárság és a Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS) céljai között: a kérdéssel kapcsolatos elnökségi jelentések, az egyenlőség és a sokféleség politikájának elősegítéséről szóló elvi nyilatkozat1 és a nemek közötti egyenlőség és a sokféleség előmozdítását szolgáló 2009–2013-as cselekvési terv2 biztosítja a referenciakeretet a Lisszaboni Szerződéssel és az Alapjogi Chartával megerősített jogi kontextuson belül. Az EP Főtitkársága a szervezeti felépítés minden szintjén a nemek közötti egyensúly elérésére törekszik. A Személyzeti Főigazgatóság feladata e politika kidolgozása és sikeres megvalósítása; külön figyelmet fordít a nemek közötti egyensúly minden szinten való megteremtésére, valamint a nemek közötti egyenlőség valamennyi belső politikába és eljárásba való beépítésére. Ebben a tekintetben az erőfeszítések elsősorban a középvezetésre összpontosítottak, ahol a nők alulreprezentáltsága a legszembeötlőbb. 2007-ben a Személyzeti Főigazgatóság pozitív intézkedésként elindított egy kísérleti képzési és motivációs programot a potenciális női osztályvezetők számára. Azóta négy alkalommal került sor a programra megközelítőleg 120 résztvevővel. Az azóta osztályvezetővé kinevezett 50 nő közül 35-en vettek részt a programban, ami tanúsítja a program sikerét. Ugyanakkor középvezetői szinten a nők aránya (26%) nem éri el a kitűzött célt (40%). A nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport felkérte az igazgatást, hogy azon nem vezetői beosztásban dolgozó nők részére, akik pályázhatnának osztályvezetői pozíciókra, állítson össze kérdőívet, hogy kiderüljön, miért nincs elég női jelentkező e beosztásokra, és így

4

csökkenteni lehessen e hiányt. A Személyzeti Főigazgatóság ugyanakkor üdvözli, hogy a felsővezetés szintjén megvalósultak a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó célok, sőt a főigazgatók körében már évekkel ezelőtt túl is teljesítették azokat. Ezenkívül elfogadták a nemek szempontjából semleges nyelvhasználatról szóló iránymutatásokat mind a belső, mind a külső kommunikációra vonatkozóan; az egyenlőségi és sokféleségi képzés valamennyi alkalmazott számára elérhető; tudatosságfokozó tevékenységekre – például az Egyenlőség és Sokféleség Díj kiosztására, szemináriumokra, kerekasztal-beszélgetésekre, valamint 2009 és 2011 között a nők és férfiak közötti egyenlőség kérdésével foglalkozó filmek vetítésére – is sor került. Az intézményközi együttműködés emellett lehetővé teszi a bevált gyakorlatok cseréjét. Végül ne feledjük, hogy az elsőbbséget élvező intézkedések a munka és a magánélet összeegyeztetésére is vonatkoznak, továbbá a méltóság munkahelyi érvényesítésével és az egyének tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdésekre is kitérnek, különösen a zaklatás megelőzésére és leküzdésére irányuló politika keretében (személyzeti szabályzat 12a. cikke). Hangsúlyozni szeretném, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos, teljes mértékben horizontális politika sikere csak a Főtitkárság összes szereplőjének részvételével érhető el. A Személyzeti Főigazgatóság e téren továbbra is ösztönző és koordináló szerepet kíván játszani.

1 az Elnökség által 2006. november 13-án elfogadva 2 az Elnökség által 2009. március 9-én elfogadva



Francesca R. Ratti főtitkárhelyettes, az Elnökségi Főigazgatóság, főigazgatójának gondolatai

Ön az első nő, aki főtitkár-helyettesi pozíciót tölt be, egyúttal Ön vezeti az Elnökségi Főigazgatóságot is. Milyen lehetőséggel rendelkezik az Európai Parlament igazgatási hierarchiájának csúcsán betöltött pozícióiból adódóan ahhoz, hogy megvalósítsa a nemek közötti egyenlőség intézményi politikáját? Nőként érez-e motivációt arra, hogy másképpen közelítse meg ezeket a kérdéseket? Egyszerre megtiszteltetés és kihívás számomra az, hogy az első nő vagyok, aki ilyen magas beosztásba került, és tudom, hogy mindez milyen súlyos felelősségekkel jár. 2010 óta, mióta egyszerre töltöm be a főtitkár-helyettesi és az Elnökségi Főigazgatóság főigazgatói pozícióját, alkalmam volt arra, hogy a Parlamenten belül és intézményközi szinten is értékeljem és összevessem a nemek közötti egyenlőséget, a szakmai és a magánélet összeegyeztethetőségét, a szervezeti kultúra és az innováció fejlődését elősegítő kezdeményezéseket. A többi európai intézménynél hasonló beosztásban dolgozó kollégáimmal, valamint a nemzeti parlamentek irányítóival és tisztviselőivel való rendszeres találkozók során lehetőségem volt az EP e témával kapcsolatos kezdeményezéseinek ismertetésére, az általunk szerzett tapasztalatok mások tapasztalataival történő összehasonlítására és a vezető beosztásban dolgozó nők hálózatának kialakítására. Az Elnökségi Főigazgatóságon kiemelt figyelmet kívántam szentelni az ismeretek és a bevált gyakorlatok megosztásának, tekintettel e főigazgatóság azon sajátosságára, hogy egyszerre szolgálja a képviselőket és a személyzet egészét. 2011 májusában elindítottam a főigazgatóság átvilágítását, hogy megismerjem a személyzet elvárásait, az erős és a gyenge pontjainkat. A személyzet 84%-a vett részt az elégedettséget vizsgáló felmérésben. Négy műhely és nyolc munkacsoport felállítása következett ezután, és az általuk készített javaslatok konkrét intézkedésekben fognak megvalósulni. Az egyenlőséggel kapcsolatos témákat horizontálisan minden csoportban megvitatják.

tek 26%-át teszik ki. A helyzet az Elnökségi Főigazgatóságon is hasonló. A hivatalba lépésemet követő erőfeszítések ellenére, amelyek eredményeként 5 kolléganőt neveztek ki osztályvezetőnek, a nők aránya velük együtt is csak 21,8%. Elhatároztam, hogy azon kulturális és adminisztratív nehézségek felszámolása érdekében, amelyek megakadályozzák, hogy a nők könnyen hozzáférhessenek e pozíciókhoz, ösztönzöm részvételüket a szakmai továbbképzések minden formájában, különösen azokon, ahol fiatal tehetségekkel és új vezetőkkel foglalkoznak. Azt nem mondhatom, hogy női mivoltom arra ösztönözne, hogy másképpen közelítsem meg ezeket a kérdéseket, amelyekre mindig is érzékeny voltam, de biztos, hogy segített abban, hogy egy, a mai napig erősen férfiközpontú szervezetben érvényt szerezzek a női értékeknek. Igazgatóimat arra ösztönöztem, hogy biztosítsák a nemek közötti egyensúlyt az állásinterjúkat végző bizottságokban, valamint hogy különösen bizonyos biztonsági ágazatok internalizálása keretében könnyítsék meg a nők hozzáférését ezekhez az állásokhoz, amelyeket lényegében még mindig férfiak látnak el. Az egyenlőség és a sokféleség kérdéseivel kapcsolatos tudatosság fokozására az ünnep pillanatai is alkalmasak, például a Nőnap, amelyet az Elnökségi Főigazgatóságon 2012. március 8-án tartottak meg. Az eseményre hasonló megközelítéssel 2013-ban is sor kerül, és a témája a mindenkit megillető esélyegyenlőség lesz!

Nagy jelentőséget tulajdonítok a nemek közötti egyensúlynak a vezetőség szintjén, különösen az osztályvezetők esetében, ahol a nők csak az érintet-

5



Megkérdeztük: Juana Lahousse-Juárezt, a Kommunikációs Főigazgatóság főigazgatóját, Janet Pittet, a Fordítási Főigazgatóság főigazgatóját és Olga Cosmidout, a Tolmácsolási Főigazgatóság főigazgatóját Az Európai Parlament főigazgatóinak egyharmada (négyen) nő – egyikük főtitkárhelyettes is –, és ez az arány meghaladja az Elnökség azon célkitűzését, hogy a felsővezetői munkakörök 20%-át nők töltsék be. A „Nők az Európai Parlamentben” című kiadvány szerkesztőbizottsága azért találkozott velük, hogy személyesen valljanak a Főtitkárság esélyegyenlőségi politikájának jelentőségéről és hatásáról. Főigazgatóságán belül hogyan tudja érvényesíteni a Parlament igazgatása által vallott esélyegyenlőségi politikát? Főigazgatónőként érez-e motivációt arra, hogy másképpen közelítse meg ezeket a kérdéseket? Juana Lahousse-Juárez, a Kommunikációs Főigazgatóság főigazgatója A személyzeti szabályzat értékes vívmány. Progresszív volta miatt lehetővé válik, hogy hatékonyan és minden ember törekvését tiszteletben tartva irányíthassuk az intézményt. Az esélyegyenlőség terén – a pozitív fellépés mellett – inkább az integrált megközelítésre tenném a hangsúlyt, amire hoznék is három példát: támogatni kell a felsővezetői posztot betölteni kívánó nőket, nőkre kell bízni a horizontális munkacsoportok vezetését, részmunkaidőt kell alkalmazni, hogy az érintett nők össze tudják egyeztetni szakmai és magánéletüket. A személyzeti szabályzat mellett női mivoltom és az intézményen belüli szakmai pályafutásom is bizonyára befolyásolja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos elképzeléseimet. Mivel az esélyegyenlőség felvetése az egyenlőtlenség fennállására utal, talán egyetért velem abban, hogy ez a férfiak túlsúlyán alapuló szervezeti modell következtében a Főtitkárságra is igaz. Erre való reakcióként döntöttem úgy, hogy női hálózatokat fogok kialakítani. Az ellenállásban használatos kifejezéssel élve: összekötő lettem. Janet Pitt, a Fordítási Főigazgatóság főigazgatója Hiszem, hogy a férfiakat és a nőket ösztönözni kell abban, hogy kiteljesíthessék magukat, és örömmel tölt el, hogy egyes nőket – akiket egyedi képzési programjuk során

6

ösztönöztem és támogattam – azóta már vezetői beosztásba neveztek ki. Általánosságban elmondható, hogy az esélyegyenlőség olyan nyílt és befogadó munkakörnyezetet kíván meg, amelyben a magánés a szakmai élet összeegyeztethető. Az ilyen irányú intézkedések 2012-ben a Fordítási Főigazgatóságon dolgozó nők mintegy egyharmada javát szolgálták, de a férfiak is egyre inkább élnek a lehetőségekkel: Addig, amíg csodálkozás tárgyát képezi az, ha egy férfi részmunkaidőben dolgozik vagy szülői szabadságra megy, nem lesz egyenlőség. Szerintem hangsúlyozni kell a férfiak és a nők közötti különbségeket, amelyekre nem konfliktusok forrásaként, hanem egymás kiegészítéseként kellene tekintenünk. A nemek közötti egyensúly lényege, hogy mindkét nemnek vannak előnyei (és hátrányai) is. Jóllehet a férfiaknak és a nőknek eltérő szemléletmódjuk van, ugyanakkor ezek ésszerű ötvözésével sokkal boldogabb munkakörnyezet alakítható ki. Olga Cosmidou, a Tolmácsolási Főigazgatóság főigazgatója A Tolmácsolási Főigazgatóságon maradéktalanul teljesül az esélyegyenlőség elve. Olyannyira, hogy az igazgatás és a tolmácsolás terén túlsúlyban vannak a nők. Ki kell emelni, hogy az igazgatói álláshelyek mintegy felét nők töltik be: főigazgatóságunkon egy igazgató és hat osztályvezető nő. A nyelvi osztályok vezetői közül is hét nő. Csak a Konferenciatechnikusi Osztály maradt továbbra is a férfiaké. Tehát ki lehet jelenteni, hogy az esélyegyenlőség kérdése főigazgatóságunkon néha pont ellenkező előjellel merül fel. Ez a helyzet munkakörnyezetünk miatt természetes módon alakult így, mivel mindig is sokkal több női tolmács dolgozott nálunk. Általában jelentős hiány mutatkozik tolmácsok terén, foglalkoztatásukra nemüktől függetlenül, a versenyvizsga alapján kerül sor. Összefoglalásképpen szeretnék emlékeztetni arra, hogy 2011-ben főigazgatóságunk nyerte el az esélyegyenlőséggel kapcsolatos legjobb gyakorlatokért járó díjat, amelyet az Európai Bizottságnál dolgozó tolmácsokkal kialakított csereprogramért ítélték oda, amelynek segítségével megszűnt az a helyzet, hogy a kisgyermekes szülők csak szabadságot kivéve vagy részmunkaidőben dolgozva tudták elkerülni a Strasbourgba történő utazást.



Az Európai Parlament Főtitkársága Szervezeti felépítés Főigazgatók és igazgatók

Főtitkár

Jogi Szolgálat

A Főtitkári Hivatal vezetője

Jogtanácsos

DG PRES

Soros elnökség Főtitkárhelyettes

DG IPOL

DG EXPO

Uniós belső politikák

Uniós külső politikák

DG PERS Személyzet

DG INTE

Tolmácsolás és Konferenciaszervezés

* Washingtoni iroda: egy férfi igazgató

DG INLO

Infrastruktúra és Logisztika

DG FINS Pénzügyek

DG COMM

*

Kommunikáció

DG TRAD Fordítás

DG ITEC

Innováció és technológiai támogatás

Jelmagyarázat Nők Férfiak

7



Nők a vezetőségben: statisztikai adatok

Főigazgatók

4

33,3%

8

66,7%

Francesca R. RATTI

Juana LAHOUSSE-JUÁREZ

Janet PITT

Olga COSMIDOU

Főtitkárhelyettes Elnökségi Főigazgatóság (DG PRES)

Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM)

Fordítási Főigazgatóság (DG TRAD)

Tolmácsolás és Konferenciaszervezés (DG INTE)

Igazgatók

Osztályvezetők

68,1%

31,9%

32

74%

15

179

Nők, 2012. nov. 5-i állapot 2009. évi célok – az Elnökség által 2006-ban meghatározottak szerint (Kaufmann-jelentés)

20% 31,9% 35%

Igazgatók

26%

Osztályvezetők

40%

0 8

63

33,3%

Főigazgatók

10

20

30

26%

40



Felsővezetők kinevezése – Főigazgatók és igazgatók (2012. január 1. és 2012. december 31. között) 2012

7

63,6%

2011

9

2010

7

2009

6

2008

6

56,3%

36,6%

4

43,8%

7 87,5% 12,5% 1

60%

40%

66,7%

0%

20%

40%

4 33,3%

60%

3

80%

100%

Osztályvezetők nem és főigazgatóság szerint (2013. január 15-i állapot) DG PRES

76,7%

23,3%

DG IPOL

72,4%

27,6%

DG EXPO

66,7%

33,3%

DG COMM

80,5%

19,5%

DG PERS

82,4%

17,6%

DG INLO

92,3%

DG TRAD

59,4%

40,6%

DG INTE

54,8%

45,2%

DG FINS

100%

0%

DG ITEC

81,8%

18,2%

Jogi Szolgálat

55,6%

44,4%

Összesen

72,7%

27,3%

0%

7,7%

20%

40%

60%

80%

100%

Osztályvezetők kiválasztása – 2012 Jelöltek

70,4%

29,6%

Jelöltek az állásinterjún

76,2%

23,8%

A szűkített listára felkerült jelöltek

68,2%

31,8%

Kinevezettek

66,7%

33,3%

0

10

20

30

40 9



Az EP Főtitkársága, a képviselőcsoportok titkárságai és az akkreditált parlamenti asszisztensek: statisztikai adatok Az EP Főtitkárságának személyzete Összesen

3039

AD

1202

AST

1837

58,5%

51,5%

10

Az EP Főtitkárságának személyzete

1134

48,5%

64,2%

0

2157

41,5%

20

1023

35,8%

30

40

60% 55% 50% 45% 40% 1957

1967

1977

AD csoportba tartozó személyzet

1987

1997

AST11

21

19

79,2% 20,8% 5

AST10

31

AD14

85

74,6% 25,4% 29

AST9

58

AD13

156

96

AST8

111

AD12

156

155

AST7

176

AD11

48

36

AST6

174

AD10

92

79

AST5

114

AD9

92

74

AST4

83

AD8

67

71

AST3

158

AD7

133

37%

226

AST2

28 11,9%

AD6

113

38,7% 61,3%

179

AST1

AD5

166

40,1% 59,9%

248

6

AD15

10

60%

40%

61,9% 38,1% 50,2% 49,8% 57,1% 42,9% 53,8% 46,2% 55,4% 44,6% 48,6% 51,4% 63%

2012

AST csoportba tartozó személyzet 4

AD16

2007

42%

58% 63,3% 36,7%

50%

50%

35,8% 64,2% 37,7% 62,3% 43,1% 56,9% 35,5% 64,5% 40,9% 59,1% 37,1% 62,9% 88,1%

69 24,8% 75,2%

29 18 58 199 291 230 207 120 268 208 209



48

45

46

46

43

Összesen

45

50,4%

44,9%

48,5%

51,5%

Összesen

46,2%

53,8%

Előléptetett

35,8%

64,2%

Összesen

31,3%

68,7%

Előléptetett

Példa az értelmezésre: 2012-ben az előléptetett asszisztensek 68,7%-a volt nő (a nők és férfiak számának összege itt mindig 100), míg a 2012. november 5-i állapot szerint a nők az AST csoporthoz tartozók 64,2%-át teszik ki

0Példa az 10 20 2012-ben 30 az AD 40 csoportba értelmezésre: tartozó, előléptethető nők 58,3%-át léptették elő

A képviselőcsoportok főtitkárai

3

47

Az előléptetett tisztviselők megoszlása nemek és csoportok szerint (2012)

AST

51,5%

43%

46 AST

AD

58,3%

AST

49

AD

Az előléptethető tisztviselők közül az előléptetett tisztviselők aránya nemek és csoportok szerinti bontásban (2012)

AD

Összesen

Összesen

Összesen

Átlagéletkor

A képviselőcsoportok személyzete

4

Összesen

442

AD

134

AST

308

57%

0

58,9% 42,5%

41,1%

57,5%

308 181

70,8% 29,2% 127 10

20

30

40

Akkreditált parlamenti asszisztensek

43,2%

730

56,8%

960 11



A szakmai és a magánélet összeegyeztetését szolgáló intézkedések: statisztikai adatok (2011. november – 2012. október) Részmunkaidős alkalmazottak

Részmunkaidős alkalmazottak 41,4%

Például a férfiak az esetek 57,3%-ában 50%-os részmunkaidőt választottak (a nőknél ez az arány 41,4%). Amennyiben valamely személy 2012 során megváltoztatta a részmunkaidő arányát, az általa választott valamennyi kategóriában szerepeltettük.

34,6%

18,4%

30,9%

40,3% 7,5%

171 485

77

AD

16,1%

57,3%

171

11,5%

15%

18,3%

567

3,2%

248 1052

AST

142

Összesen

436

50%

8

5,8%

61

18,1%

45

60%

194

75%

8,9% 22

12,5% 169 31

192

80%

90%

(a teljes személyzet arányában és csoportonkénti bontásban)

(a választott munkaidő szerinti bontásban)

Teljes szülői szabadságon lévő alkalmazottak

Félidős szülői szabadságon lévő alkalmazottak

AD AST

49

28,2%

71,8%

22 15,5% 84,5% 0(csoportonkénti 10bontásban) 20

Szülői szabadságon lévő alkalmazottak

125

AD

36

120

AST

29

30

31,6% 22,3%

78

77,7%

101

0(csoportonkénti 10bontásban) 20

40

Teljes szülői szabadságon lévő alkalmazottak

14%

68,4%

30

40

Félidős szülői szabadságon lévő alkalmazottak

10,4%

6,5%

5,5%

6,5% 6,3%

3,2%

4,3%

2,8%

2,2%

136 424

49

125

22

AD (a teljes személyzet arányában)

6

AST

1 7,1%

46,2%

53,8%

92,9%

0(csoportonkénti10bontásban) 20

AST

30

AST

17

33,3%

66,7%

0(csoportonkénti 10bontásban) 20

12

AD

AD

13

AST

40

46 30

29

101 AST

(a teljes személyzet arányában, csoportonkénti bontásban)

7

34

10 17,9% 82,1%

78

Félidős családi szabadságon lévő alkalmazottak

Személyes okokkal indokolt szabadságon lévő alkalmazottak AD

36

(a teljes személyzet arányában, csoportonkénti bontásban)

Teljes családi szabadságon lévő alkalmazottak AD

120

40

5

31,3%

68,8%

11

100% 0(csoportonkénti 10bontásban) 20

24 30

2012-ben az alkalmazottaknak összesen 25%-a dolgozott részmunkaidőben (ideértve a részidős szülői szabadságon lévőket is), 10,8%-uk vett igénybe szülői szabadságot, 1,3%-uk családi szabadságot és 2,1%-uk vett ki személyes okokkal indokolt szabadságot.

40



A nemek közötti egyenlőséget előmozdító testületek Az EP igazgatásán belül számos testület és struktúra foglalkozik a nemek közötti egyenlőséggel. Az elmúlt években e struktúrák közül többet is átszerveztek és megerősítettek. Noha eltérő szerepekkel és feladatokkal rendelkeznek, az általuk folytatott szoros együttműködés alapvetően fontos tényező az esélyegyenlőségi menetrend előmozdítása és az eredmények elérése szempontjából. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Alberto Rossetti, osztályvezető Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya (EDU) a személyzeti főigazgatónak tartozik beszámolni. Feladata az egyenlőségi és sokféleségi politikáknak az Európai Parlament Főtitkárságán való kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése. Az osztály az igazgatás szintjén kulcsszerepet játszik az alábbi feladatok elvégzésében: •

•

•

A Parlament Elnöksége által meghatározott egyenlőségi és sokféleségi politika nyomon követése és végrehajtása, különösen a EP Főtitkárságán a nemek közötti egyenlőséget és a sokszínűséget elősegítő 2009–2013-as cselekvési terv végrehajtása. Annak biztosítása, hogy az Európai Parlament humánerőforrás-politikája tükrözze az esélyegyenlőség és a sokféleség tiszteletben tartásának elveit; a nemek közötti egyenlőség a humánerőforrás-politika valamennyi vonatkozásába való beépítésének felügyelete. A fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó bevált gyakorlatok magatartási kódexének előmozdítása, összehangolása és értékelése; a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékű részvételét és integrációját célzó projektek kidolgozása és összehangolása.

•

•

•

Tanulmányok és jelentések kidolgozása; nemi szempontú statisztikák összeállítása és elemzése; fellépések a személyzeti szabályzat 1d. cikkével összhangban a megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzésére és felszámolására. A nyitott és befogadó munkakörnyezet megteremtésének elősegítése; a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését lehetővé tevő projektek kidolgozása és összehangolása; részvétel a méltóság munkahelyi érvényesítésére irányuló politika kidolgozásában és alkalmazásában a munkahelyi zaklatás minden formájának felszámolása érdekében. Tudatosságfokozó rendezvények és képzési tevékenységek szervezése; segítségnyújtás a személyzet számára az egyenlőséget és sokféleséget érintő kérdésekben.

Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya támogatást és segítséget nyújt a nemek közötti egyenlőségért és a sokféleségért felelős és a magas szintű munkacsoport elnöki tisztét betöltő alelnök számára. Tanácsot ad és segítséget nyújt továbbá a kinevezésre jogosult hatóságnak, a COPEC-nek és egyéb belső testületeknek az egyenlőség és a sokféleség EP Főtitkárságán való előmozdításával kapcsolatos kérdésekben. Az osztály összefogja a főigazgatóságok egyenlőségi és sokféleségi koordinátorainak csoportját, és ösztönzi az információk és bevált gyakorlatok intézményközi partnereivel való megosztását. Egyenlőségi és sokféleségi koordinátorok Az Ön főigazgatóságán a munka során hogyan valósul meg konkrétan a nemek közötti egyenlőség elve? Chantal Wiazmitinoff, a DG TRAD egyenlőségi és sokféleségi koordinátora válaszol a szerkesztőbizottság kérdésére: A Fordítási Főigazgatóság a „Gender mainstreaming” projekt keretében igen korán elkezdett tevékenykedni a nemek közötti esélyegyenlőség területén elsősorban azzal, hogy a hierarchia összes szintjén a személyzet tudatosságát növelő intézkedéseket hozott, valamint odafigyelt a

nők és a férfiak jelenlétére a kiválasztást végző bizottságokban. Hozzájárult a nemek szempontjából semleges nyelvhasználatról szóló iránymutatások kidolgozásához is. Egyre emelkedik azon kollégák száma, akik ki tudják használni a szakmai és a magánélet jobb összeegyez13


tetését szolgáló intézkedések nyújtotta lehetőségeket. Jelenleg az AD csoportba tartozók 41%-a (33% nő és 8% férfi) és az AST csoportba tartozók 28%-a (27% nő és 1% férfi) él ezekkel a lehetőségekkel. A Fordítási Főigazgatóság elsőként teszi lehetővé, hogy fordítóinak 20%-a bizonyos feltételek mellett távmunkában dolgozzon. Ösztönzi a nőket, hogy a gyorsabb előrejutás érdekében


képezzék magukat és vegyenek részt a potenciális női osztályvezetők számára szervezett képzési programokon és a „Key specialists pogramme” elnevezésű kísérleti projektben. Jelenleg 34-ből 13 osztályvezető nő. Végül a hierarchia legmagasabb szintjén egy női főigazgatóval és egy női humánerőforrás-igazgatóval két másik férfi igazgató mellett megvalósította a nemek egyensúlyát.

Esélyegyenlőségi és Sokféleségi Bizottság (COPEC) A COPEC paritásos szervet 1987-ben hozták létre. Egy elnökből, a kinevezésre jogosult hatóság által kijelölt négy tagból és a Személyzeti Bizottság által kijelölt négy tagból áll. A COPEC általános feladata, hogy javaslatot tegyen a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedésekre az EP Főtitkárságán, valamint hogy ezeket nyomon kövesse. A COPEC megfigyelőket küld több, az emberi erőforrásokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó bizottságba, valamint a vezető beosztású tisztviselők kinevezését segítő tanácsadó bizottságba. Az igazgatás rendszeresen konzultációt folytat a COPEC-kel a személyzeti politikát érintő, a személyzeti szabályzat alapján alkotott szabályzatokkal és végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatban, és ezen ügyekben véleményt nyilvánít. A COPEC legfontosabb céljait 2011–2014-es cselekvési programja tartalmazza (http://www.europarl.ep.ec/services/copec/programme_EN.htm). Paritásos szervként a COPEC sajátos helyzetben van az igazgatáson belül: hogyan használja fel ezt a helyzetet ahhoz, hogy a Parlament Főtitkárságán előbbre vigye a nők és a férfiak közötti egyenlőség ügyét? Jutta Schulze-Hollmen, a COPEC elnöke válaszol a szerkesztőbizottság kérdésére: A COPEC által betöltött megfigyelői szerep lehetővé teszi számára, hogy az információáramlás szerves részévé váljon. A bizottság például helytelenítette, hogy a részidőben dolgozó kollégákat tényleges hátrányos megkülönböztetés éri az EP gyermekfelügyeleti szolgálataihoz való hozzáférés tekintetében. A COPEC azt is javasolta, hogy a nemek közötti egyenlőség végrehajtását azzal tegyék

hatékonyabbá, hogy a főigazgatóságok a saját maguk számára reális célokat tűznek ki. Emellett a COPEC nem hivatalos formában tanácsot ad azoknak a kollégáknak, akik a személyzeti szabályzat 1d. cikke alapján úgy látják, hogy hátrányos megkülönböztetésben van részük. A COPEC kulcsfontosságú kapcsolódási pontot képez új ötletek felvetéséhez és gyakorlati megvalósulásuk értékeléséhez.

Személyzeti Bizottság A Személyzeti Bizottság a Parlamenttel való kapcsolata során a személyzet érdekeit képviseli. Állandó kapcsolatot tart fenn a Parlament és annak személyzete között, és hozzájárul a Parlament szervezeti egységeinek zökkenőmentes működéséhez azáltal, hogy lehetővé teszi a személyzet véleményének kinyilvánítását. Az igazgatás és a személyzet között közvetítő szerepet betöltő Személyzeti Bizottság munkája során hogyan veszi figyelembe a nemek közötti egyenlőség kérdéseit, és tesz-e valamit annak érdekében, hogy az intézményi alkalmazottak körében növelje a témával kapcsolatos tudatosságot? Maria Paola Sabbatucci, a Személyzeti Bizottság elnöke válaszol a szerkesztőbizottság kérdésére: A Személyzeti Bizottságban a nemek közötti arány az esélyegyenlőség mintapéldája: tagjai közül 14 nő, 15 férfi, az elnöki posztot pedig egy nő tölti be. A tanácsadó bizottságokba, egyéb szervekbe, illetve a versenyvizsgák bírálóbizottságaiba történő kinevezések szintén ezt az arányt tükrözik. A bizottság rendeletjavaslatokról szóló ajánlások megfogalmazásával, az esélyegyenlőségre gyakorolt hatásuk elemzésével különös figyelmet fordít a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre. A bizottság például elutasította a rugalmas munkaidő be14

vezetését, többek között amiatt, mert a munkahelyen kötelezően bent töltendő időszak egybeesett a tanítási idő végével. A bizottság a tudatosságnövelés terén többek között a munkahelyi jóléttel kapcsolatosan 1800 munkatárs körében végzett közvélemény-kutatást. Az általuk adott válaszok a nemek közötti egyenlőség szisztematikus elemzéséhez nyújtottak segítséget és újabb kezdeményezések alapjául is szolgáltak. Továbbá a Parlamenten belül a bizottság kezdeményezésére született meg a független ombudsmani poszt létesítésére irányuló javaslat is.

Nők az Európai Parlamentben

Recommend Documents