Vincze Loránt – Politikai program
ERŐS MANDÁTUMMAL AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN Az Európai Unió válaszút előtt áll, és abban még az egymástól eltérő politikai álláspontot képviselők is egyetértenek, hogy választani kell: a politikai unió irányába mutató további lépések következnek vagy, ellenkezőleg, a szorosabb gazdasági koordináción és a belső piac adta lehetőségek maradéktalan kihasználásán túl nem szükséges egyeztetni a tagállamok politikáit. Romániai magyar nemzeti közösségünk alapvető érdeke, hogy az Európai Unió az első változat irányába mozduljon el, egyértelműen határozza meg alapértékeit, és azokat megfelelő jogi eszközökkel védje. A nemzeti kisebbségek és nyelvi közösségek – velük együtt a Romániában élő magyar közösség – csupán így számíthatnak arra, hogy kisebbségi jogaikat érvényesíteni és bővíteni, a meglévőket pedig biztonságban tudják. A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével Európai Parlament hatáskörei jelentősen bővültek. Mostanra több olyan terület van, amelyek esetében az Európai Unió egyetlen választott intézménye, az Európai Parlament szava erős, méltó partnere az állam‐ és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak. A belső piac, a szabad mozgás, az agrárpolitika, a regionális politika, a monetáris és fiskális politika, a külkereskedelem, fokozatosan pedig a bel‐ és jogpolitika révén az európai parlamenti képviselők erős jogosítványokat kaptak. Az RMDSZ változatlanul az európai kisebbségi keretszabályozás megteremtését tekinti legfontosabb külpolitikai céljának. Az európai intézményrendszeren belül az Európai Parlament (EP) nyújt olyan keretet, ahol folyamatosan lehetőség adódik sajátos kérdéseink bemutatására, ismertetésére. Részben az Európai Parlamentből származnak majd azok a kezdeményezések, amelyek az európai szerződések módosítását hozhatják el. Az RMDSZ EP‐képviselőire, vagyis az erdélyi magyar érdekképviseletre hárul majd annak a lehetősége és felelőssége, hogy a közösségi érdekeket megjelenítsék és érvényesítsék. Az RMDSZ európai parlamenti képviselői csupán erős közösségi támogatással és erős mandátummal felvértezve lesznek sikeresek és érik el legfontosabb külpolitikai célkitűzésünk teljesítését. Kitartó munkára és türelemre van szükség ahhoz, hogy Európában a nemzeti kisebbségek ügyében látványos áttörés történjen. Az elmúlt két év legfontosabb eredménye, hogy valamennyi európai nemzeti közösség és nyelvi kisebbség képviselője egy asztal körül ül, ugyanazt az álláspontot képviseli, és közös indítványokat fogalmaz meg. A következő lépésben intézményes partnerekre és támogatókra van szükségük ahhoz, hogy növekedjen az EU‐ra nehezedő nyomás, lebomoljon a kisebbségi kérdést övező közöny fala. Itthon, Székelyföldön a területi autonómia, másutt a személyi elvű autonómia kivívása, szórványban élők számára a kisebbségi törvény elfogadása érdekében szintén eltökéltségre és konok erőfeszítésre, de emellett megértő nemzetközi partnerekre van szükség, akik
1
befolyásolni tudják a merev romániai álláspontot. És ennél a pontnál – a külföldi érdekérvényesítésben – tudjuk összekapcsolni eddigi eredményeinket, hiszen a partneri és támogatói kör azonos: európai intézmények, kiemelten az Európai Parlament, a kisebbségi szervezetek, a minket támogató tagállamok, számos európai szakmai és civil szervezet. Itthon, Erdélyben, legfontosabb célunk a közösség megerősödése. Ebben az Európai Unió programjai és jelentős pénzalapok is segítenek. Az RMDSZ és önkormányzataink elvégezték a maguk felkészülését a következő hétéves költségvetési időszakra, a továbbiakban a kormánynak kell megkötnie az EU‐val a keretprogramokat tartalmazó Partnerségi Szerződést, majd a programok és pályázási irányok minél szélesebb körű ismertetése és szakmai értékesítése következik. Ebben az EP‐képviselőkre fontos szerep hárul: segíteni tudnak abban, hogy az információk minél több érdekelthez jussanak el. Az otthonról származó leggyakoribb kérés pályázati lehetőségek ismertetésére vonatkozik. Egy közhasznú pályázatfigyelő‐rendszer rendkívül hasznos eszközt jelentene önkormányzatoknak, fiataloknak, rétegszervezeteinknek, a KKV‐knak, kisgazdáknak, civil szervezeteknek. Erdély gazdasági megerősödésében a kis‐ és közepes vállalatokra kiemelt szerep hárul. Új munkahelyeket elsősorban a kkv‐któl származhatnak. A kormányzat, az EU ajánlásának megfelelően a bürokrácia csökkentésével és az új vállalkozások alapításának megkönnyítésével segítheti a kkv‐k megerősödését. Az Európai Unió a Small Business Act vállalkozásfejlesztési csomag révén a kkv‐k fejlődését szolgáló keretet állított össze. Az európai gyakorlathoz hasonlóan Romániában is azokat a vállalatokat kellene kiemelten támogatni, kedvező hitelekhez segíteni, amelyek a termelést, az innovációt és az új piacokat célzó tervekkel rendelkeznek. Erdély vonatkozásában is kiemelten fontos a munkahelyteremtés fiatalok számára. Ezeket az erőfeszítéseket hathatósan lehet támogatni Brüsszelből. Számos olyan terület van, amelyeken a jogszabályalkotás területén folyamatos brüsszeli és strasbourgi jelenlétet igényel. Ennek kapcsán a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kiemelten fontos közösségünk számára. De vannak olyan szakterületek, amelyekben nem erős ugyan a brüsszeli kompetencia‐együttes, de számos együttműködésre, kapcsolatépítésre, a jó gyakorlatok hasznosítására nyílik lehetőség. Erről a területről Erdélyben az idegenforgalom jelentene fontos előrelépést, a páratlan természeti adottságok és a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználásával. Az erős mandátum mindenekelőtt szoros kapcsolatot jelen Erdély minden rezdülésével, Szövetségünk országos és helyi vezetőivel, önkormányzati vezetőivel, erősödő ifjúsági és női szervezeteinkkel, egyházainkkal, szakmai és civil szervezeteinkkel. Ők járulnak hozzá az EP‐ képviselők programjának kialakításához, a mindennapi munkát jelentő célok megfogalmazásához. De Európában is partnerekre szükségünk van: közösségi céljaink elkötelezett támogatóira. Az elmúlt évek gyakorlatát folytatva erősítenünk kell partneri kapcsolatainkat az Európai Néppártban és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában, minél több európai parlamenti képviselőt kell ügyünk mellé állítanunk és jó értelemben véve kell lobbiznunk transzilván érdekeinkért az EU intézményeiben.
2
Partium, Erdély és Székelyföld nagyköveteiként kell Európában megismertetnünk kultúránkat, értékeinket. Erdélyi valóságunkat és jövőképünket le kell fordítanunk, hogy egyre több partnert nyerjük érdekeink érvényesítéséhez. Korszerű megoldásokat, innovációt, egyedi, modern termékeket kell bemutatnunk. Magas színvonalú turisztikai szolgáltatások révén kell megismertetnünk érintetlen természeti környezetünket. Fel kell vonultatnunk sokszínű kultúránkat, gazdag művészeti kínálatunkat.
3
1. Partnerek itthon, Erdélyben Hiszem, hogy az erdélyi európai parlamenti képviselő legfontosabb partnerei itthon vannak, Erdélyben, hiszen közösen fogalmazzuk meg a legfontosabb céljaink eléréséhez szükséges tennivalókat, itthon azonosítjuk az eszközöket. Az igények megfogalmazásában a legfontosabb partnerek az RMDSZ országos és helyi vezetői, az önkormányzati vezetők és képviselők, ifjúsági és női rétegszervezeteink, szakmai szervezeteink. A közösségeink részéről érkező igények megfogalmazása jelenti a brüsszeli EP‐képviselet erős mandátumát, amelyek teljesítése az ötéves mandátum központi elemét jelentik. Projekteket kell kiviteleznünk a kisebbségvédelemben és a kiemelten fontos szakpolitikák mentén. Brüsszelben, a külföldi érdekérvényesítésben az itthoni igények mentén kidolgozott nagyobb projektek eltervezése, elindítása, lebonyolítsa és sikere visz közelebb a célok megvalósításához. Partnerré kell tennünk az erdélyi magyar társadalmat, a távolinak nevezett brüsszeli tematikát folyamatos erdélyi jelenléttel, kommunikációval személyes találkozókon, rendezvényeken kell közelebb vinni az emberekhez. A látogatócsoportok révén önkormányzati vezetők, szakértők, diákok, szakmai szerveztek képviselői szereznek személyes tapasztalatot a Brüsszelben és Strasbourgban zajló munkáról. 2. Partnerek Európában Az RMDSZ sikeres külpolitikai tevékenysége rávilágított arra, hogy helyes megközelítés proaktív érdekképviseletet folytatni, amelynek során a Szövetség által az otthoni igényeknek megfelelően kialakított kezdeményezéseket javasol európai és nemzetközi partnereinknek. A sikeres partneri kapcsolatok állandó és aktív jelenléten alapulnak, amelyet az RMDSZ vezetőinek fontos eseményeken való brüsszeli és strasbourgi látogatása erősít meg. Az Európai Parlament ülésein, rendezvényeken, frakcióközi munkacsoportokban számtalan alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a beszélgetőpartnerek és a résztvevők figyelmét felhívjuk sajátos helyzetünkre és támogatásukat kérjük egy minél szélesebb körű európai nyomásgyakorlás elérésében. Az erős külföldi támogatás, az európai nyilvánosság szimpátiája segíthet az autonómia kapcsán bemerevedett romániai álláspont feloldásában és ugyanez a nyilvánosság segíthet a kisebbségi témától elzárkózó európai álláspont elmozdításában. Az RMDSZ külügyi erőfeszítése többek között ennek az európai szimpátiának a kialakítását célozza. Erdélyt és Székelyföldet sajátos európai régiókként kell meg jeleníteni Európában, megtartva elkötelezettségünket a régiók és közösségek Európájának megteremtése mellett. Kiemelt partnerünk az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója ‐ FUEN és az Európai Néppárt ‐ EPP. Ebben a két szervezetben értük el a legfontosabb külpolitikai eredményeket. Ezt kell folytatnunk a jövőben is. A FUEN‐ben az RMDSZ a kezdeményezések hajtómotorja, partnereink nagyra értékelik, hogy a javaslattételt követően munkával és anyagi ráfordítással is támogatjuk
4
az európai kisebbségügy projektjeit. Az EPP‐vel kialakított kapcsolatunk bizalmi tőkéje az európai kiútkeresés során lesz leginkább hasznosítható, hiszen az európai szerződések módosításakor az EPP a legnagyobb európai politikai alakulatként meghatározó, javaslattételi szerepet fog játszani. Dolgoznunk kell az intézményes kapcsolatok kialakításán és megerősítésén az Európai Bizottságban, a Régiók Bizottságában, az Európa Tanácsban. Az eddigi gyakorlatot folytatva és kiegészítve, a különböző intézményekben együttműködésre, összehangolt cselekvésre és közös szakértői munkára van szükség, így növelhetjük eredményességünket a nemzeti kérdésekben. A Kós Károly Akadémia Alapítvány révén tagja vagyunk az Európai Tanulmányok Központjának (CES), amely a 35‐ik a világ 150 legbefolyásosabb szakmai háttérintézményeinek rangsorában. A CES képzések, kutatások, kiadványok támogatásával erősíti a Kós Károly Akadémia célkitűzéseit Erdélyben. Az anyaország brüsszeli politikai képviselete a jövőben is fontos szövetségesünk. Az Európai Parlamentben több kérdést a közös fellépés és nemzeti szolidaritás erősíti meg. Az Európai Néppárt munkacsoportjaiban, fórumain kiváló az együttműködésünk a FIDESZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja munkatársaival és képviselőivel, 2012‐ben már a Néppárti alapprogram kidolgozásában, legutóbb pedig a választási program kidolgozásában is közösen léptünk fel. Szolidaritás Erdélyért. Az Európai Parlamentben be kell mutatni és folyamatosan kell képviselni azokat a témákat, amelyekben a román többséggel vagy a kormányzattal már nem sikerül előrelépni. Brüsszelben és Strasbourgban beszélni kell az Erdélyben elkövetett, a romániai magyarokat ért jogsérelmek ügyében, ugyanakkor szolidárisan kell fellépnünk a Kárpát‐ medence többi magyar közösségében elkövetett hasonló esetekben. 3. Brüsszeli jelenlét: a közösségi érdekek biztos pillére Az RMDSZ programja értelmében a kisebbségi jogok körének bővítése és a különböző autonómiaformák kialakítása legfontosabb közösségi célkitűzéseink. Uniós kompetenciává tenni a kisebbségvédelmet. A Lisszaboni Szerződéssel életbe lépett az Alapjogi Charta, amely egyértelműen megtiltja a nemzeti kisebbségekhez tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést. Egy teljes értékű, uniós szintű kisebbségvédelmi rendszer létrehozásához azonban hiányzik a megfelelő unió hatáskör, ezt a problémát az új, Lisszaboni Szerződés nem oldja meg. Jelenleg az Unió hatásköre és aktivitása a kultúra ‐ így a kisebbségi kultúrák területén bizonyos mértékben növelhető, az EU foglalkozik az identitás megőrzésének kérdéseivel, tevékenykedik a megkülönböztetés‐mentesség, az integráció és a társadalmi befogadás területén, de kollektív jogok és az alkotmányos garanciák megmaradnak tagállami szinten. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását az Európai Unió szerződéseinek módosítása hozhatja el. Az európai jó gyakorlatok bemutatásával kell meggyőznünk a román többséget. A politikai cselekvés terén az európai jó gyakorlatok bemutatása fontos összetevő. A Székelyföldön, a helyi többségben élő magyar közösségeknek és a szórványnak egymástól eltérő célkitűzései vannak, ezeket a külpolitikában is a sajátosságok mentén közelítjük meg.
5
Dél‐Tirolt el kell hozni a Székelyföldre, a finnországi svéd személyi elvű autonómia modellt el kell hozni a Partiumba, a Dániában élő német közösség kulturális autonómiamodelljét el kell hozni a romániai magyar szórványba. A jó gyakorlatok megismertetésében, népszerűsítésében, a kapcsolatteremtésben az EP képviselőknek fontos szerep jut. A közös kisebbségi fellépés ereje. A FUEN elnökségében olyan javaslatokat fogalmaztam meg, amelyek Erdélyben is hasznosítható kezdeményezések lesznek. A Minority Safepack mintájára, olyan helyzetekben, területeken, ahol a helyi többséggel megfeneklett az együttműködés lehetősége, helyi kisebbségvédelmi csomagok kidolgozását javasoltam. A FUEN által elfogadott javaslat szerint egy ilyen jellegű dokumentum a különböző területeken lefekteti azokat az irányelveket, amelyeket a helyi közösség számára fontosak: a nyelvhasználati jogoktól az oktatási intézmények valós kétnyelvűségének megvalósításán át a kétnyelvű utcanévtáblákig. 4. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Romániai magyar társadalmunk nagy hányada vidéken él, föld‐ és erdőgazdálkodásból biztosítja megélhetését. Az Európai Unió programjainak a gazdák egyértelmű nyertesei, hiszen a Közös Agrárpolitika az EU költségvetésének harminckilenc százalékában részesül. Az agrárpolitika átalakítása a romániai magyar gazdák számára kedvező, hiszen a gazdálkodás megbecsülését, az aktív gazdálkodás méltányolását, a szülőföldön való megmaradást és boldogulást támogatja. A következő időszakban ezen a területen nagy szerepe lesz a tájékoztatásnak, hiszen az agrárpolitika keretében átalakulnak a programok. Az új keretprogramok részletei egyelőre még nem ismertek, de az irányvonalak kedvezőek. Az agárpolitika alakításában az Európai Parlamentnek fontos szerepe van, ezen a területen jogosítványai különösen erősek, ezért a szakpolitikai jelenlét középtávon számos eredménnyel járhat Erdélyben is. Előnyös helyzetben a magyar gazdák. Románia jelentős agrárágazata révén egyértelműen előnyös helyzetben van. Az új agrárpolitika nagyvonalakban folytatja az előző időszak irányelveit, bevezeti az aktív gazda fogalmat. Az uniós pénzeszközök kizárólag az aktív gazdálkodóknak járnak majd, a földtulajdonosoknak csupán abban az esetben, ha gazdálkodnak is. Az uniós méltányosság érdekében 2020‐ra egyetlen gazdálkodó sem kap majd kevesebbet az uniós átlag 72 százalékánál. Az így szerzett többlet hozhatja el Romániában az ágazat felszerelését és átalakulását. Befektetések az agrárágazatba. Az erdélyi mezőgazdaság folyamatosan alakul át, jelentős beruházásokra van szükség, amelyek egy részét az európai pénzalapokból lehet majd finanszírozni. Romániában, az egy gazdára jutó gépesítés összege mindössze 350 euró, az európai 9.100 euróhoz képest. A hatékonyság növelése érdekében a gazdáknak egyre inkább menedzserekké is kell válniuk, európai kollégáik egyharmada már részesült valamilyen képesítésben, nálunk az arány még a három százalékot sem éri el.
6
Növelni kell az agrárágazat hitelezését, hiszen a hektáronként 110 eurós átlag 15‐ször kevesebb az európainál. Az erdélyi mezőgazdaság csupán fokozatosan mozdulhat el az innováció és a fenntartható fejlődés irányába. A tervezés során az EPP‐ben, sikerült elfogadtatni, hogy a romániai vidéki társadalomban a hagyományos családi gazdálkodásnak, a kis farmoknak megvan a létjogosultsága és szerepe. Azokon a helyeken is megmaradnak a támogatások, ahol hagyományos eszközök zajlik a gazdálkodás. Támogatás a fiatal gazdáknak. A fiatal gazdák tevékenységük első öt évében egynegyeddel nagyobb támogatást kapnak majd, így bátorítva a fiatal gazdagenerációt, hogy folytassa ősei gazdálkodó életmódját, maradjon a szülőföldjén és váljon mezőgazdasági vállalkozóvá. Fenntartható mezőgazdaság. Erdélyben fontos esélyt jelent a mezőgazdaságban, hogy a gazdák a közvetlen kifizetések egyharmadát zöld tevékenység révén kaphatják meg, amelynek része a növénytermesztés diverzifikálása, a gyepterületek és legelők fenntartása, az ökológiai területek kialakítása. Falusi közösségeink nagy részében ezt a szempontot eddig is szem előtt tartották, ezt most az EU‐s programok is elismerik. A vidékfejlesztés stratégiai célja a farmgazdálkodáshoz és az ahhoz kapcsolódó területek fejlesztése révén a vidéki társadalmak gazdasági fejlődése. A vidéki térségekben a foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségek kiaknázására van szükség, többpólusú gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre és a szegénység csökkenését eredményező társadalmi integrációra. A vállalkozásfejlesztés és a fiatal gazdák bevonása szorosan összekapcsolódik a Leader‐programmal, az alulról induló kezdeményezésekkel és az erősödő stratégiai szemlélettel. 5. Turizmus Az EU több intervenciós politikája foglalkozik az idegenforgalommal. A közvetlen és közvetett hatásait figyelembe véve a turizmus 11%‐kal járul hozzá az EU GDP‐jéhez és a munkaerő több mint 12%‐át foglalkoztatja. E magas részarányok ellenére a turizmus nem szerepel az EU jogkörei között és az EU‐nak nincsen a tagállamok összességére vonatkozó átfogó turizmus politikája. Mindazonáltal több intervenciós területek célozza az ágazatot: a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése, a turisztikai vállalkozások üzleti‐működési környezetének szabályozása a környezet és a turizmus igényeinek összehangolása (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi mérések, Strukturális Alapok). Romániában a turizmus kiaknázatlan gazdaságfejlesztési lehetőséget rejt. Az országban azonban a turizmus fejlesztése nem jut tovább a kétévente készülő stratégiák által kiváltott politikai vitákon, így a jelentés befektetések elmaradnak, az ágazatban rejlő potenciál kiaknázatlan marad. A tágabb Erdély és benne a Székelyföld hasonló helyzetben van. Természeti erőforrásainkat, páratlan természeti örökségünket legfontosabb kincseink között tartjuk számon, de nem sikerül a közösségek gazdasági növekedésének egyik központi elemévé tennünk. Dél‐Tirolban a családok gazdálkodásból (állattenyésztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, erdei gyümölcstermesztés) származó jövedelmét a nyári és téli szezonban a vendéglátás egészíti ki, biztos megélhetés biztosítva számukra. Ezt a modellt a Székelyföldön is
7
alkalmazni lehet, ahol mód van összehangolt gazdaságfejlesztési stratégia kialakítására. A dél‐ tiroli mellett számos olyan európai pédla kínálkozik, amelynek tapasztalatai Erdélyben is hasznosíthatóak. Az európai turizmus távlatai. Az Európai Parlamentben a turizmus témakörével a Közlekedés és idegenforgalom bizottság foglalkozik. Több mint hét évvel ezelőtt készült el az európai turisztikai stratégiája, várhatóan tehát a következő mandátumban ez a stratégia frissítésre kerül. Ugyanakkor az Európai Bizottság több multiszektorális kezdeményezésen dolgozik. Egyik fejlesztési irány például az ICT technológiák hatékonyabb kihasználása a turisztikai ipar fejlesztése és új vállalkozások létrehozása érdekében, valamint a kkv‐k bekapcsolódása olyan digitális platformokba, amelyek turisztikai szolgáltatásokat értékesítenek. A faluturizmus esélyei. Az Európai Unióban a faluturizmus egyre inkább átalakul fenntartható, helyi és kistérségi vonzerőre alapuló, családias és emberbarát gazdasági ágazattá, amelynek egyik ismérve, hogy nem ölt tömegturizmus jelleget, de a vidéken munkahelyteremtő, a lakosságot helyben tartó, pótlólagos jövedelmet szerző, és ezt a jövedelmet visszaforgató vállalkozássá. Erdélyben is a fenntarthatóság személetét kell meghonosítani, amely túllép a panzióban eltöltött vendégéjszaka fogalmán, összeköti a helyi természeti adottságok (vizek, vadvilág, természetvédelmi terültek stb.) és az épített örökség nyújtotta lehetőségeket. Az Európai Unióban és Magyarországon is számos olyan jó, működő gyakorlat van, amelyeket Székelyföldön hasznosítani lehet. 6. Európai tudásforrás Az Európai Unió által megnyíló lehetőségek és források megismerése, a tagállamokban rejlő képzési és gyakornoksági lehetőségek, a pályázatok tárháza, az európai intézmények gyakornoksági programjai, a diákcsere lehetőségek, a polgárokat érintő közhasznú információk, a KKV‐k könnyített európai piacra jutása, a bővülő értékesítési piacok mind olyan területeket jelentenek, amelyekhez közvetetten az EP‐képviselők is hozzájárulnak. Romániai magyar közhasznú pályázatfigyelő központ létrehozására van szükség. Megvalósítása jelentős mértékben megkönnyítené a programok iránt érdeklődő erdélyi magyarok dolgát. Önkormányzatok, vállalkozások, gazdák, diákok, civil szervezetek, ifjúság, nők, mind olyan kategóriák, amelyek megfogalmazták annak szükségességét, hogy a pályázati/képzési/gyakornoksági lehetőségek legyenek elérhetőek egy online platformon. Ez Erdélyben megvalósítandó kezdeményezést EP‐képviselőként hathatósan támogatnám. A képviselői iroda gyakornoksági programja az Európai Uniós intézmények működéséről az Európai Parlament munkájába, európai szemléletű problémamegoldást, komplex európai projektek megismerését teszi lehetővé. A megyei szervezetekkel, ifjúsági és nők szervezetével kidolgozandó gyakornoksági keret céljának olyan tapasztalat megszerzését tartom, amely hazatérés után a küldő szervezetben, romániai magyar közösségünk javára kamatoztatható. Tájékoztatók Európáról. Az európai politikákról és programokról folyamatosan tájékoztatni kell az érdekelteket: önkormányzati vezetőket, rétegszervezeteket, szakmai köröket. Ennek érdekében a mandátumon átvezető konferenciasorozatokat tervezek, amelyek a megcélzott
8
közönséget információkkal látja el az európai tematikában. Fontosnak tartom a fiatalok tájékoztatását az új Erasmus Plusz programról, kiemelten a felsőoktatási mobilitás kérdésköréről. Ennek keretében kell vinni Erdélybe az EU intézmények szakembereit, hogy az érdekeltek közvetlenül tőlük szerezzenek információkat. 7. Tegyük láthatóvá Erdélyt Európában Az EP képviselőknek általuk szervezett és (társ)finanszírozott rendezvények révén, a mandátum során lehetőségük van Erdély kulturális gazdagságának bemutatására. Ezeknek a rendezvényeknek a lehetőségek szerint tükrözniük kell művelődési és művészeti életünk, hagyományaink gazdagságát, különböző erdélyi tájegységeink sajátosságait, közvetlenül megismertetve Székelyföld, Erdély, Partium, a Bánság és a többi tájegységünk értékeit. Egy‐egy tájegységre koncentráló tematikus megjelenítést javasolok, amely, hasznosítva az előző mandátumok képviselőinek tapasztalatait, a képzőművészet, a népi hagyományok, az új formák, a zene, a helyi termékek sajátos ötvözete kerül bemutatásra. Partnereink számára fogalmazzuk meg közösségi törekvéseinket. A közérthetően, áttekinthetően, színesen megfogalmazott gondolatok segítenek lebontani az európai közöny vagy a romániai bizalmatlanság falát. Fontosnak tartom, hogy álláspontunk és törekvéseink bemutatására minél több román és idegen nyelvű kiadványt jelentsünk meg. Céljaink megismertetése érdekében igen fontos Erdély jelenléte az európai közvéleményben. Mivel európai szintű problémamegoldást szeretnénk, el kell érnünk, hogy az európai média figyeljen törekvéseinkre, médiastratégiánknak meg kell céloznia az európai médianyilvánosságot (pl. Euronews), ennek érdekében közösen kell hasznosítanunk a kisebbségi szolidaritás nyomásgyakorló erejét. Kolozsvár, 2014. február 6. Vincze Loránt
9
