A DDT-sztori – Nobel díj bizonytalanságokkal
Ökotoxikológia
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
p,p’-dikloro-difeniltrikloroetán
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Zeidler szintetizálta 1874-ben
Bomlási vegyületei DDE (1,1-dichloro-2,2-bis(p-dichlorodiphenyl)ethylene) and DDD (1,1dichloro-2,2-bis(p-chlorophenyl)ethane),
Müller et al. 1938 – peszticid aktivitás felfedezése Nobel-díj 1948
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Elınyei: 1. emlısökre alig mérgezı
Ökotoxikológia 2009
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
1. Malária, váltóláz és filáriázis megakadályozása 2. Olcsó (fejlıdı országok)
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
1
Mintegy 1 milliárd embert óvott meg a betegségektıl
Ökológiai problémák • DDT és a tojáshéj vastagságának összefüggései
1,2-2,7 millió haláleset/év (csak a Szaharától délre), ebbıl 0,7 millió 5 éven aluli gyerek halálesete/év Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
További problémák 1. Perzisztencia (biológiai felezési idı 8 év) 2. Jelentıs diszperzió 3. Zsíroldékonyság Amphipoda
4. Csekély biotranszformáció 5. Biomagnifikáció Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
2
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
? Ökotoxikológia 2009
•
Bakonyi Gábor
Bakonyi Gábor
• Mit csináljuk?
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Johannesburg (2000) • Magyarország:
– Javaslatok 1. DDT használat a lakáson belül (1-2 g (a.i.)/ m2, évente 2x)* 2. Növényvédıszerrel kezelt szúnyogháló 3. Tereprendezés (hatékonysága 80-88 %**)
– 1949 óta nincs malária – Akkor DDT-vel írtották ki
* ** Keiser et al. (2005) Lancet Infect. Dis. 5: 695-708.
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
3
Környezeti toxikológia (Environmental toxicology)
Toxikológia (Toxicology)
Ökotoxikológia (Ecotoxicology)
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Történet • •
Hol?
Cél
Ökotoxikológia (Ecotoxicology)
terep
SIO
Környezeti toxikológia (Environmental toxicology)
laboratórium
SIO
Toxikológia (Toxicology)
laboratórium ember
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
M. J. B. Orfila (1787-1853)
Toxikológia Paracelsus (1493-1541)
1. Toxikus hatás és kémiai szerkezet összefüggése
1. Dózis-hatás kapcsolat
2. Kiürülés mechanizmusai 2. Minden anyag toxikus. A dózistól függ, hogy kedvezı, vagy kedvezıtlen a hatása. Ökotoxikológia 2009
3. Antidótumok
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Rachel Carson (1962) – Silent spring Magyarul: Néma tavasz (1995) – Katalizátor Iroda
Az ökotoxikológia egyik alapelve: a bumeráng-elv (a környezetszennyezés visszaüt, valamikor, valahogy)
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
4
Mit nevezünk szennyezı anyagnak (xenobiotikum)?
A szennyezıanyagok fı csoportjai •
Emberi testben nem fordul elı
Többféle funkcionális osztályozás lehetséges 1. Forrás (természetes, mesterséges)
1. Természetes (nikotin, piretrin, mykotoxin stb.) 2. Mesterséges (peszticidek stb.)
2. Célszerv (neurotoxin, hepatotoxin, nephrotoxin, stb.) 3. Fiziológiai hatás (karcinogén, teratogén stb.) 4. Kémiai természet (szerves, szervetlen)
Evolúciós problémák
5. Toxicitás (erısen toxikus, kevéssé toxikus) 6. Perzisztencia (erısen perzisztens, kevéssé perzisztens)
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
A szennyezıanyagok csoportosítása az EPA (Environmental Protection Agency) szerint 1.
Mezıgazdasági kemikáliák
2.
Légszennyezık (aeroszolok, azbeszt, szénmonoxid, stb.)
3.
Biológiai anyagok (vírus, baktérium, vagy maradványuk, háztartási por stb.)
4.
Karcinogének
5.
Vegyi anyagok (benzén, dioxin, nehézfém stb.)
6.
Különösen veszélyes anyagok (arzén, cián stb.)
7.
Ózon
8.
Radioaktív anyagok
9.
Talajszennyezık (aceton, kloroform, stb.)
10.
Perzisztens szerves és szervetlen szennyezık
11.
Vízszennyezık Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Változások környezeti hatásokra
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia - Truhaut (1969)
Különbözı toxikológiaiökotoxikológiai paraméterek jelentısége
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
5
Szennyezıanyagok mozgása az ökoszisztémákban
Mozgás 1. Vízben
Függ
szennyezés állatok
1. Az anyag fizikai és kémiai tulajdonságaitól 2. A közegtıl
algák
3. Az élılényektıl
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
3. Talajban
2. Levegıben
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Bioakkumuláció (vízi ökotoxikológiában biokoncentrációnak nevezik)
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
A Verhulst-Brody és a logisztikus görbe S = 0.46286316 r = 0.99909452
y = A (1 – aecx)
24 .2
0
Koncentráció
Y Axis (units)
17 20. 16 .1
3
12 .1
0
7 8.0 3 4.0
F=K
0.00 0.0
F>K
0.9
1.8
2.8
3.7
4.6
5.5
X Axis (units)
F = felvétel
Y = A /(1 +
aecx)
K = kiválasztás
F>>K
A szennyezıanyag hatásának idıtartama Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
6
Antropogén hatásra történı nehézfémfelhalmozódás (AF) a bioszférában
• Bioakkumuláció• egy szennyezı anyag nettó akkumulációja a
Kérészlárva
szervezetben/szervezeten. Bármely
PCB és DDT
forrásból (talaj, víz, táplálék stb.)
akkumulációja
származhat.
Név
Antropogén forrásból
Természetes forrásból
Összes
AF
Cd
8
1
9
89%
Pb
300
10
310
97%
Zn
130
50
180
72%
Mn
40
300
340
12%
Hg
100
50
150
66%
PCB: poliklórozott bifenil – ipari melléktermék kb. 200 hasonló vegyület Ökotoxikológia 2009 DDT: diklór-difenil-triklór-etán - inszekticid
(106 kg/év) Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Számítás: Bioakkumulációs faktor (BAF) = koncentráció a kompartmentben / koncentráció a forrásban
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Szimptómák • Közepes mérgezés – – – –
Ataxia Izomgyengeség Beszőkült látás Hallás és beszédzavarok
• Erıs mérgezés
A Minamata-kór 1950-es évek: Hg a papírgyárból baktériumok metilálják (metil-higany) biokoncentráció (halak) 100 haláleset
– Paralízis – Kóma – Halál
1970-es évek: Új kikötı Nagyobb hajók Hg mobilizáció az iszapból Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
W. Eugene Smith Tomoko Uemura in Her Bath Minamata, 1972
Bakonyi Gábor
7
Nehézfém biomagnifikáció a Balatonban
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Toxikokinetikus modell
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Felvétel
Újraeloszlás a kompartmentek között
Biológiai elérhetıség 3. Kiválasztás
1. Felvétel
2. Biotranszformáció (detoxifikáció, aktiváció, raktározás
Ökotoxikológia 2009
Talaj
Bakonyi Gábor
1. Talaj típus 2. Idı 3. Cd forma 4. Fajok
Transzfer a bióta felé
Inert frakció (nem vehetı fel) Ad/abszorbeált frakció Pórusvízben oldott frakció (µg/l)
Szerves komplexek (humunsav, DOC)
Bakonyi Gábor
A Cd biológiai elérhetısége a talajban elsısorban a következı tényezıktıl függ:
Nehézfém frakciók – felvételi utak
Összes (mg/kg)
Ökotoxikológia 2009
Bióta
Szervetlen komplex (Cln, OH, etc.) Szabad ionok (pl. Mnn+)
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
8
Biológiai elérhetıség vízben (Daphnia)
Cu++ Cu++ Zn++
Zn++
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
A biotikus ligandum modell (BLM) pH
Versengı kation
Vízkeménység
Szerves anyag
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Modell predikció és mérési eredmények
1. Felvételi módok
1.1. Adszorpció (abszorpció) 1.2. Transzport folyamatok 1.3. Endocitózis
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
9
A megoszlási hányados vízben (Küv) Egyensúly: víz Cv
Példák
levegı levegı
üledék Cü
Formaldehid Benzén DDT
víz
Koc = Cü / Cv
2 100 300000
víz
üledék
Például: Cü = 30 mg/kg, Cv = 0,1 mg/L Küv = ? Küv = 300 L/kg
üledék
Ökotoxikológia 2009
Oktanol/víz arány (Kov = Kow) (C8H18O/H2O)
Bakonyi Gábor
Kov = a lipofília/hidrofóbia mértéke oktanol X vegyület víz
Kov
Kov = Kokt/Kvíz Formaldehid Minél magasabb a Kov értéke egy anyagnak, annál
2,2
log Kov 0,35
Benzén
34
2,13
DDT
8,1*106
6,91
könnyebben vehetı fel lipidhártyákon keresztül. Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Kov = C(x)oktanol / C(x)víz
log Küv
Példa: C(x)oktanol = 2,0*105 ug/L C(x)víz
= 0,5 ug/L
Kov = ?
7 6 5 4 3 2 1 0
Pyrene
Benzene
0 1
Kov = 4*105
Bakonyi Gábor
2 3 4 5 6 log Kov
7 8
Az üledék megkötı képességét a Kov segítségével becsülhetjük Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
10
Ha nincsenek mért BCF értékek, akkor a logKov alapján, az alábbi egyenletek segítségével becsülhetı az érték:
logBCF(hal) = 0,85 * logKov - 0,70 (A logKov értéke 2 és 6 között lehet csak)
K(földigiliszta-pórusvíz) = 0,25 * Kov (A logKov értéke 1 és 6,5 között lehet csak)
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
1.3. Endocitózis
1.2. Transzportfolyamatok Transzport lipidhártyán keresztül
külsı
Ökotoxikológia 2009
belsı
Bakonyi Gábor
Ökotoxikológia 2009
Bakonyi Gábor
11