VADAS ESZTER1 KOSZOVÓ: IDİZÍTETT BOMBA VAGY A BALKÁNI RENDEZÉS UTOLSÓ LÉPÉSE2
1. Bevezetés Napjainkban a nemzetközi politikai élet homlokterében helyezkedik el Koszovó sorsának kérdése és a nyugat-balkáni régióra3 gyakorolt hatása. A megosztott nemzetközi politikai élet egyes szereplıi úgy tekintenek Koszovóra, mint egy olyan újonnan létrejött független államra, amely az utolsó állomását jelenti a volt-Jugoszlávia felbomlási folyamatának, ezen keresztül hozzájárul a régió stabilitásához, fejlıdéséhez, ezáltal pedig az Európai Unió integrációs folyamatában való részvételhez. Ezzel szemben a nemzetközi politikai élet más szereplıi egyfajta ketyegı bombaként tekintenek Koszovóra, amely függetlensége elnyerésével beláthatatlan következményeket gyakorolhat a régió törékeny stabilitására, akadályt gördítve az országok európai integrációs folyamata elé.
Annak ellenére, hogy számos elképzelés tárgyalóasztalra került Koszovó jövıjét illetıen, az elmúlt évek diplomáciai tárgyalásai rendre kudarcba fulladtak. Megelégelve az egyeztetések eredménytelenségét, az utolsó kijelölt tárgyalási fordulót követıen Koszovó 2008. február 17én egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét.4 A függetlenséget napjainkig többek között az Európai Unió legtöbb tagállama – beleértve Magyarországot – és az Amerikai Egyesült Államok elismerte. Azonban mindezzel párhuzamosan más országok – köztük Szerbia és legfıbb szövetségese Oroszország – a függetlenség kikiáltását jogellenesnek és veszélyes precedensnek tekinti. Összességét tekintve elmondható, hogy nemzetközi jogilag Koszovó végleges státusza nyitott kérdés maradt, azonban ennek ellenére a régió és az Európai Unió legtöbb tagállama, úgynevezett „felügyelt függetlenséggel” rendelkezı új országként kezeli Koszovót. Az elképzelések szerint az új ország „felépítése” során az úgynevezett Ahtisaari-
1
A szerzı 2004-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, "Európai integráció és világgazdasági alkalmazkodások" fıszakirányon és "Gazdaságpolitika" mellékszakirányon. Ezt követıen a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola hallgatója. Jelenleg fıállásban az OTP Bank Kiemelt Privát Banki Osztályán dolgozik leánybanki koordinációs szakértıként, valamint az ICEG EC külsı munkatársa. Fı kutatási területe a nyugat-balkáni régió gazdasága. 2 A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola által szervezett „Három éve az ötven éves Európai Unióban” c. konferencián (2007.11.27.- 2007.12.01.) a PhD. szekcióban hangzott el. 3 A dolgozatban „nyugat-balkáni régió” alatt Szlovénia és Horvátország kivételével a volt-jugoszláv államokat és Albániát értjük. 4 Az idıpont megválasztásában valószínősíthetıen szerepet játszott, hogy a koszovói politikusok meg kívánták várni a szerbiai elnökválasztás lezárulását, ezzel mérsékelve a Szerb Radikális Párt jelöltjének gyızelmi esélyeit.
1
terv válik irányadóvá, az Európai Unió pedig átveszi az ENSZ–misszió szerepét. Fontos kiemelni, hogy a függetlenedési folyamatot övezı politikai kérdések lezárulásával a hangsúlynak át kell tevıdnie a stabilitás megteremtésére, továbbá a romokban heverı koszovói gazdaság életképessé tételére.
A Nyugat-Balkán vizsgálatakor egy sor tipikusnak tekinthetı gazdasági, politikai és szociológiai problémával szembesülünk. Ezen egymással összefüggı jelenségek közé tartozik többek között a magas munkanélküliség, a külgazdasági egyensúlytalanság vészes mértéke, a kiterjedt korrupció, a vállalati szféra átstrukturálásának elmaradása, a politikai élet instabilitása, az etnikai kérdések által generált feszültség. Koszovó különlegességét tovább növelheti az a tény, hogy az imént említett problémakörök általában tekintve felnagyított formában vannak jelen Koszovóban, így példája a régió vizsgálatakor egyfajta „állatorvosi lóként” szolgálhat.
A
dolgozat
röviden
kitér
Koszovó
régióra
gyakorolt
potenciális
hatására,
szól
intézményrendszerének legfontosabb vonásairól, továbbá röviden vizsgálja gazdaságának fıbb jellemzıit és lehetıségeit. Mindemellett a dolgozat arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen módon válhat a független Koszovó egy „önjáró”, életképes gazdaság birtokosává.
2. A nemzetközi politikai élet érintett szereplıi Az ENSZ – beleértve ENSZ BT-t – és az Európai Unió tagállamai egyaránt megosztottak Koszovó jövıjét illetıen, és az orosz és „nyugati” fél kapcsolatrendszerében újabb tüskét jelent Koszovó ügye. A témával kapcsolatos álláspontokat rendszerint az adott ország kisebbségi kérdései és politikai érdekei alakítják. Ennek ellenére mind a politikai, mind pedig a gazdasági érdekek között számos közös pont is található. A politikai okokat tekintve nem szorul magyarázatra, hogy az Európai Unió is stabil és fejıdı környezetet kíván a maga számára, amely többek között tiszteletben tartja a területén élı kisebbségek jogait. A gazdaság oldaláról nézve meg kell említeni, hogy a különbözı nemzetközi szervezetek jelentıs mértékő forrásokat spórolhatnak meg a régió stabilizálódása esetén, másfelıl pedig az európai gazdasági szektor oldaláról a különbözı fokú kapcsolatok újabb lehetıségeket teremtenek a bıvülés számára. Ez utóbbi szempontot tovább erısíti, hogy a nyugat-balkáni régió a felzárkózási folyamat kezdetén tart, amikor is kedvezı üzleti lehetıségeket, növekedési
2
impulzusokat tud kínálni a fejlettebb országok gazdasági szereplıi számára még dekonjunktúra idején is. [Novák]
Túl ezeken a szempontokon, Magyarországnak további érdeke főzıdik Szerbia stabilitásához, tekintettel a vajdasági magyar kisebbség helyzetére. A Vajdaság sorsát több szálon érintheti Koszovó jövıje. Bizonyos feltételezések ellenére, Koszovó függetlenségének kikiáltásával sem kell számítani olyan szerb menekülthullámra, amely a Vajdaság etnikai összetételét módosítaná. Ugyanakkor fennáll annak veszélye, hogy Koszovó elvesztése által felkorbácsolt indulatokkal az etnikai feszültségek kiélezıdnek Szerbia egész területén. Másfelıl viszont a Vajdaság számára is akár pozitív precedensként szolgálhat Koszovó kisebbségi politikája, amennyiben sikerül a koszovói területeken széleskörő jogokat biztosítani a kisebbségek számára. Így tehát kijelenthetı, hogy Magyarországnak elemi érdeke egy stabil és fejlıdı Koszovó megteremtése.
Mindezeken túl, Szerbia politikai, és ezen keresztül gazdasági, életére van a legnagyobb hatással Koszovó ügye. A módosított szerb alkotmány és a szerb parlament határozata Szerbia elidegeníthetetlen részének nyilvánítják Koszovót. A szerb parlament álláspontja szerint Koszovó függetlensége sértené Szerbia szuverenitását, területi egységét és alkotmányát, ezáltal pedig egyaránt sértené az ENSZ Chartát, a Helsinki Záróokmányt és az ENSZ BT 1244. számú határozatát. [Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma, 2007. december 26.] Mindezen felül, a szerb parlament állásfoglalása szerint Koszovó függetlensége beláthatatlan negatív következményekkel járna a régió stabilitására nézve, beárnyékolva ezáltal a NyugatBalkán európai perspektíváját. Emellett hangsúlyozzák, hogy a függetlenség veszélyes precedenst teremtene szerte a világon a kisebbségi kérdések kezelésében és a területi viták rendezésében. [Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma, 2007] Azt követıen, hogy Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, a szerb kormány kiadott egy újabb határozatot, amely az imént említett jogi dokumentumokra hivatkozva a lépést jogellenesnek tekinti, és így semmisnek nyilvánítja azt. [Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma, 2008] Koszovó kérdése és ennek fényében Szerbia Európai Unióhoz történı viszonya olyan mélységő politikai vihart kavart, amely a koalíció felbomlásához és a parlament feloszlatásához vezetett. Szerbiában májusban elırehozott választásokat fognak tartani, azonban ennek kimenetelét jelenleg még nem lehet elırelátni. A politikai bizonytalanság több csatornán keresztül átgyőrőzik a
3
gazdasági szférára is, és kijelenthetı, hogy Koszovó ügye közvetlen és közvetett módon számos területen rányomja bélyegét Szerbia életére.5
Részben a nemzetközi haderı jelenlétének köszönhetıen a katonai konfliktus kirobbanásának eshetısége gyakorlatilag nem létezik, azonban a régióra oly jellemzı etnikai feszültségek fellángolására változó intenzitással, de számítani lehet. Koszovón és Albánián kívül jelentıs számú albán lakosság él Szerbia déli, Montenegró keleti és Macedónia nyugati területein. Jelenleg egyik fél vezetı politikusainak részérıl sem merült fel Nagy-Albánia létrehozásának igénye. Igaz ezt megelızendı, a nemzetközi közösség tervei ezt a lehetıséget tiltják is – akárcsak Koszovó megosztását. Azonban azáltal, hogy Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, a régió több országában - beleértve Szerbiát - számítani lehet az etnikai villongások kiújulására, továbbá a szeparatista törekvések megerısödésére. Ide tartozik Macedónia példája, ahol az albán és macedón lakosság közötti törékeny béke bármikor megszőnhet. A legnagyobb kihívást várhatóan Bosznia-Hercegovina esete fogja jelenteni, ahol a szerb entitás függetlenségi törekvése erıt meríthet Koszovó példájából.
3. Az intézményi alapok A koszovói konfliktust lezáró ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata olyan speciális helyzetet teremtett a tartományban, ahol Koszovó de facto függetlenné vált Szerbiától, de jure azonban nyitott kérdésként hagyta a tartomány jövıjét. A határozat gyakorlatilag nemzetközi protektorátus alá helyezte Koszovót meghatározatlan idıre. [Juhász] A szuverenitást egyértelmően nem gyakorolja sem a nemzetközi közösség, sem a koszovóiak, sem pedig Szerbia. Az ENSZ határozat értelmében a nemzetközi közösség feladatává vált többek között a közbiztonság megteremtése, a koszovói autonómia és önkormányzat intézményrendszerének kiépítése. [Halász] A koszovói intézményrendszer tehát nem belsı szerves fejlıdés eredménye, hanem a nemzetközi közösség tevékenységének mesterséges építménye. Az európai normák mentén, lépésrıl lépésre egy mőködı államapparátus került kiépítésre; így többek között megalakultak a különbözı koszovói minisztériumok, a helyi hatóságok, a koszovói pénzügyi rendszer és a jegybank. Az intézmények kiépítése során a
5
Szerbia gazdaságáról rövid távú elırejelzést többek között az ICEG EC „Quarterly Forecast on the Western Balkans and Turkey” címő tanulmányaiban lehet olvasni. Letölthetı: http://www.icegec.hu/hun/index_hun.htm. A „Costs and Benefits of Kosovo’s Future Status” címő tanulmány [Gligorov, 2008] kitér Koszovó szerb gazdaságra gyakorolt hatásaira.
4
mőködtetés fokozatosan a helyi képviselıkre kerül átruházásra, így az UNMIK6 végrehajtó szerepe monitoringozó és támogató szereppé alakul. [UNMIK, 2008]7 Az UNMIK élén az ENSZ Fıtitkár által felkért „különleges képviselı”, az SRSG8 áll, akinek különleges jogosítványai Koszovó legkiterjedtebb hatalmú vezetıjévé emelik személyét. Az SRSG legfontosabb jogai közé tartozik a parlament feloszlatása és új választások kiírása, emellett kinevezési és fegyelmezési jogosítványokkal rendelkezik elsısorban a bírói, az ügyészi és rendvédelmi területen, továbbá jogában áll az Alkotmányos Keretet módosítani. [Halász] Mindez tehát úgyszintén rávilágít a koszovói hatóságok korlátozott szuverenitására, amely a közeljövıben nagy valószínőséggel változatlan marad. A korlátozott szuverenitást erısíti az a tény is, hogy a külügyi és hadügyi tárca teljes mértékben a nemzetközi hatóságok hatáskörébe tartozik. A KFOR azonban az UNMIK hatáskörétıl is független, teljes önállóságot és szabadságot élvezı szervezet. [Halász]
Mára az UNMIK pilléreinek száma kettıre csökkent; az OSCE által vezetett Demokratizálási és Intézményépítési Pillérre, illetve az Európai Unió által irányított Újjáépítési és Gazdaságfejlesztési Pillérre.9 Ennek értelmében tehát a gazdasági és pénzügyi kérdések az EU felelısségi körébe tartoznak. Az ide tartozó fıbb feladatok közé lehet sorolni a modern piacgazdaság kiépítését, beleértve az ehhez kapcsolódó törvényi háttér megalkotását és érvényesítését. Szintén ide kapcsolódik Koszovó integrálása a nemzetközi gazdaság struktúrájába. A lista még számos feladattal folytatható; nemzetközi egyezmények kezdeményezése, a vámrendszer kiépítése, a pénzügyi szektor fejlesztése, a korrupció és gazdasági bőncselekmények elleni harc, a privatizációs folyamat sikeres vezetése, a gazdasági infrastruktúra kiépítése. [UNMIK, 2008]
A függetlenség kikiáltásával, Koszovó további „építése” során az úgynevezett Ahtisaari-terv pontjai válnak irányadóvá, amely többek között széleskörő jogokat biztosít a szerb kisebbség részére.10. A nemzetközi közösség tervei értelmében, júniusban az UNMIK átadja a hatalmat a helyi intézményeknek, továbbá az európai uniós misszió – az EULEX – átveszi az UNMIK 6
Az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Igazgatási Missziója Koszovóban (United Nations Interim Administration Mission in Kosovo). 7 Sok tekintetben így hasonló helyzet állt elı mint Bosznia-Hercegovina esetében, ahol a mai napig a nemzetközi közösség megbízottja hasonló jogosítványokkal bír mint az SRSG. 8 Special Representative of the UN Secretary-General 9 Koszovó jogi helyzetérıl és intézményi rendszerérıl lásd bıvebben pl. Halász Iván: A válságkezelı nemzetközi igazgatás Koszovóban vagy UNMIK: Kosovo in February 2008. 10 Az Ahtisaari tervrıl lásd bıvebben UNOSEK: The Comprehensive proposal for Kosovo Status Settlement.
5
szerepét. Az EULEX mindenek elıtt monitoringozással és tanácsadással támogatná a koszovói hatóságok munkáját, elsısorban igazságszolgáltatási, a rendırségi, vámügyi és bőnügyi szolgáltatások területén.11 [Council of the European Union, 2008] A tervek szerint a különleges megbízott egyben az Európai Unió különleges megbízottjává válik, és továbbra is támogatni és ellenırizni fogja az állami intézményeket. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy mindezen tervek kivitelezhetıségét és sikerességét megkérdıjelezi az a tény, hogy a szerb politikai erık csupán az UNMIK jogosultságát ismerik el. Az azonban mindezek ellenére világos marad, hogy Koszovó legfeljebb úgynevezett „ellenırzött függetlenséget” nyert el és szuverenitása korlátozott marad.
Végül, de nem utolsó sorban a kétségtelenül súlyos etnikai feszültség kezelésében, így a stabilitás megteremtésében, kulcsszerepet játszik a Koszovóban állomásozó KFOR. Jelenleg is a 10 849 négyzetkilométeres területen közel 16 000 katona állomásozik. [NATO, 2008] Tekintettel az elhúzódó feszült helyzetre, jelentıs létszámcsökkentésre nem lehet számítani. Mérsékli tehát a katonai konfliktus kirobbanásának lehetıségét a jelentıs létszámú katonai erık jelenléte, továbbá az a tény, hogy a vezetı szerb politikusok sem helyezik kilátásba katonai erı alkalmazását.
4. Koszovó gazdasága 4.1. Gazdasági helyzetkép Koszovó kérdéses státusza, a jelentıs mértékő etnikai ellentétek, valamint az idınkénti zavargások egyaránt rányomják bélyegüket Koszovó gazdasági állapotára. Gazdasága a mai napig magán hordozza a rendszerváltás kezdeti nehézségeinek jól ismert jellemzıit, de bizonyos vonások akár a volt-háborús övezetek jellemvonásaként is értékelhetık.
A munkanélküliség továbbra is 40% körül mozog, ez az arány azonban a kisebbséghez tartozó lakosság, a képzetlen munkaerı (lásd 1. diagram), a fiatalok és a nık körében még ennél is magasabb. [UNDP-USAID: 34] Az egy fıre jutó GDP alig éri el az 1 100 eurót, és a felmérések szerint a koszovóiak a státusz rendezése után, második és harmadik helyre rangsorolják a munkanélküliség és a szegénység problematikáját. Szomorú tény, hogy ezen okokra hivatkozva a megkérdezett lakosság közel 40%-a elhagyná Koszovót, míg a fiatalok
11
Az EULEX-rıl részletesen lehet olvasni az alábbi dokumentumban: [Council of the European Union, 2008]
6
körében ez az arány majdnem eléri az 50%-ot. [UNDP-USAID] A felmérésekbıl érzékelhetı, hogy a munkanélküliség és szegénység olyan problémának tekinthetı Koszovóban, amely komoly társadalmi feszültségekhez vezethet státuszának rendezıdése után is.
7
1. diagram: Munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint (2008. február) Egyetem 2% Középiskola 35%
Elemi iskola 63%
Forrás: [CBAK, 2008: 34]
Koszovó jelentıs mértékben külföldi segélyekre van utalva. Ahogy az 2. számú diagramból is kiolvasható a segélyek összege az évek folyamán csökkent, amely jelentıs mértékben hozzájárult a gazdaság stagnálásához vagy akár recessziójához. [Gligorov, 2007] 2004-tıl ez a tendencia megfordult és csekély mértékő gazdasági növekedést lehetett tapasztalni évrıl évre, melynek üteme azonban még elmarad a régiós átlagtól. [ICEG, 2008] Ezt a növekedést elsısorban a hazai fogyasztás és a növekvı export táplálta. A nagyvállalatok jelentıs része ma is átszervezésre és privatizációra vár, technológiájuk pedig elmaradott, így a gazdasági növekedéshez a kis- és középvállalatok fejlıdése járult még hozzá. A fıbb gazdasági mutatószámokat összefoglaló 1. számú táblázatból kitőnik, hogy az export növekvı ütemének ellenére, az export mértéke nem éri el a 10%-os import lefedettséget. A külgazdasági egyensúly tekintetében a hatalmas mérető külkereskedelmi deficitet némileg ellensúlyozni tudja a beáramló segély mértéke, továbbá a külföldön dolgozó koszovói állampolgárok hazautalásai. Az utóbbi években az infláció és az államháztartási mutatószámok a stabilitás jelét mutatták. [Gligorov, 2007] Szerbia magára vállalta Koszovó külsı adósságának törlesztését, ezzel is demonstrálva, hogy Koszovót továbbra is Szerbia részeként tekinti.
8
2. diagram: Éves külföldi segély beáramlás Koszovóba 300
Millió euró
250 200 150 100 50 0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
Forrás: [Gligorov, 2007: 12]
1. táblázat: Koszovó válogatott gazdasági mutatói 2004
2005
2006
2007
GDP (EUR, millió)
2 271 2 207 2 273 2 378
GDP per fı (EUR)
1 156 1 105 1 118 1 150
Reál GDP növekedés (%)
2,0
-1,0
3,1
3,5
-8,3
-1,8
-1,0
-0,3
EUR, millió)
219
273
352
398
Infláció (CPI, %)
-1,4
-1,4
1,5
2,0
Költségvetés elsıdleges egyenlege (GDP százalékában)
-6,1
-3,2
3,6
6,5
Nettó FDI (EUR, millió)
20
59
222
n.a.
Export (áruk, EUR, millió)
79
71
111
147
Import (áruk, EUR, millió)
1 023 1 093 1 306
1576
Folyó fizetési mérleg (GDP százalékában)
-32,7 -34,8 -34,6 -38,2
Külföldi segély hozzájárulása a GDP növekedéshez (%) Külföldi munkavállalók hazautalásai (nyugdíjat beleértve,
Külföldi segély (GDP százalékában, tıke transzfer nélkül)
14,8
16,6
14,6
14,2
Munkanélküliség (LFS, %)
39,7
41,4
n.a.
n.a.
Forrás: [CBAK, 2008], [UNDP-USAID: 34]
Napjainkban már a pénzügyi szolgáltatások rendszere képes támogatni a gazdasági szféra egyéb szereplıit, hozzájárulva ezzel a gazdaság növekedéséhez. A pénzügyi rendszer nagy
9
fejlıdésen ment keresztül, hiszen a háborút követıen Koszovó nem rendelkezett pénzügyi infrastruktúrával, nem volt kiépített bankrendszere.12 Lépésrıl lépésre a Koszovói Bank és Elszámolási Hatóságra ruházták a központi banki feladatköröket, amelynek eredményeképpen 2006. szeptembere óta az intézmény már betölti valamennyi alapvetı központi banki funkciót. Jelenleg a központi bank hat bankot, kilenc biztosítótársaságot és további pénzügyi intézményeket felügyel. [UNMIK, 2008: 10] 2005-ben az összes banki követelések 70%-a külföldi tulajdonú bankok kezében összpontosult, ami nagyjából a régiós átlagnak felel meg. [Fink et al, 2007: 618]
Összességét tekintve elmondható, hogy az utóbbi években mikroszintő növekedésnek és makrogazdasági stabilitásnak lehettünk tanúi. [Gligorov, 2007] Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Koszovó gazdasága fenntartható növekedési pályára állt volna. A gazdaság továbbra is segélyektıl, hazautalásoktól, a külföldi állampolgárok fogyasztásától függ, továbbá nem képes megbirkózni a hatalmas mértékő munkanélküliséggel, külkereskedelmi deficittel és szegénységgel. A vállalati szektor úgyszintén egy hosszú fejlıdési folyamat elején tart. Mindemellett pedig folyamatosan számolni kell a politikai kockázatokkal.
4.2. Feladatok és fejlıdési lehetıségek Ezek után szólni kell a koszovói gazdaság elıtt álló fıbb feladatokról. Magától értetıdik, hogy amíg Koszovó jogi helyzete nem rendezıdik és nem szőnnek meg az etnikai villongások a gazdasági környezet is bizonytalan marad. A gazdasági környezethez hozzátartozik a stabil makrogazdaság megteremtése, amelynek kockázatait az imént vázoltuk. Ezen kockázatokat azonban jelentıs mértékben csillapíthatja a szigorú fiskális és monetáris politika alkalmazása. A gazdasági környezethez kapcsolható a pénzügyi és a vonatkozó jogi rendszer fejlıdése, valamint a pénzügyi szolgáltatók közötti verseny fokozódása. Szintén a vállalati szektor fejlıdését támogatná a hatékonyabb befektetési szolgáltatás (pl. az egyablakos rendszer megteremtése, széleskörő tanácsadás), ipari parkok kialakítása, a közmővekhez való hozzáférés biztosítása. [UNDP-USAID]
Az infrastruktúra minden tekintetben elmaradott és fejlesztésre szorul. A kedvezı adottságok ellenére az energiaellátás is szegényes és gyakoriak az áramkimaradások. Sajnálatos módon még nem történt meg a teljeskörő aknamentesítés, ami akadályt jelent mind a mezıgazdasági 12
Érdekességképpen említhetı, hogy a pénzügyi infrastruktúra hiánya a pénzügyi segélyek célbajuttatásában is nehézséget jelentett.
10
mővelés, az ipar és a turizmus vonatkozásában. A munkaerı minıségének javításával kapcsolatosan meg kell említeni az oktatási rendszer fejlesztésének igényét. Az állami tulajdonú vállalatok átstrukturálása és privatizálása is várat még magára. Nem utolsó sorban pedig meg kell említeni, hogy ugyan papíron már léteznek a modern gazdaság jogi alapjai, a jogrendszer kikényszeríthetısége és gyakorlati érvényesülése csorbát szenved. Ehhez is kapcsolódik a széleskörő korrupció visszaszorításának igénye.
A sokrétő feladatok érzékeltetése után érdemes számba venni a lehetséges fejlıdési irányokat és kitörési pontokat. Koszovónak kitőnı adottságai vannak a mezıgazdasági termeléshez, amely alapot nyújthat az élelmiszeripar számára is. A borászati szektor komoly hagyományokkal rendelkezik. Koszovó bıvelkedik különbözı ércekben és lignitben, amely a bányászaton túl a feldolgozóiparnak is alapot teremthet. Az imént említett lignit és a termálvizek
az
energiaszektor számára kínálnak
lehetıségeket.
Koszovó
földrajzi
elhelyezkedésének és CEFTA tagságának köszönhetıen a kereskedelemben is lehet lehetıségeket találni. A turizmusban rejlı lehetıségek is felmerülnek, azonban ennek kiaknázása számos feltétel teljesülését igényelné.
A Koszovót vizsgáló szakemberek egyöntető véleménye szerint a privatizáció hozzájárult a gazdaság fejlıdéséhez [Gligorov, 2007], így célszerő a privatizációs folyamat továbbvitele. Koszovó a befektetıket többek között a nagyon alacsony adókulcsok segítségével is próbálja becsalogatni. Az elsı „sikersztorik” már megjelentek és Koszovó stabilizálódása után továbbiakra is számítani lehet.
5. Következtetések Az elmúlt évek során számos tervezet látott napvilágot Koszovó státuszával kapcsolatosan. Egyik legfontosabb közös vonásuk az volt, hogy valamelyik érintett fél érdekei bizonyos mértékig sérülést szenvedtek. Ennek következtében a nemzetközi tárgyalások sorra kudarcba fulladtak, és világossá vált, hogy minden fél számára elfogadható megoldás nem létezik, ugyanakkor kompromisszumkészség egyik fél oldaláról sem mutatkozik. Mindebbıl következik, hogy ebben a játszmában biztosan adódik egy „vesztes” fél, akinek legalább részleges kárpótlására szükség lesz. Azután, hogy Koszovó februárban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, melyet az európai országok jelentıs része és az Amerikai Egyesült Államok
11
elismert, valószínősíthetıen Szerbia lesz az a bizonyos „vesztes” fél, amelynek kárpótlását elsısorban az Európai Uniótól várják.
Koszovó jövıje és életképessége középtávon is a nemzetközi intézményeken fog múlni, akik kikényszeríthetik az intézményi hálózat megfelelı mőködését, a kisebbségi jogok érvényesülését, csillapíthatják az etnikai ellentéteket, segélyekkel támogathatják a különbözı területek mőködését, valamint beruházásaikkal hozzájárulhatnak a gazdaság talpra állításához. A Koszovó függetlenségének kikiáltásával felkorbácsolt indulatok és esetleges etnikai konfliktusok tompítása szintén a nemzetközi közösség felelısségi körébe tartozik. Az elıbb felsoroltak természetesen nem veszik le az elsıdleges felelısséget a nyugat-balkáni politikusok válláról, azonban nem szabad elfelejteni az eddigi negatív tapasztalatokat. Úgy tőnik, hogy napjainkban a régió egyes területein szükség van bizonyos mértékő bábáskodásra. Ugyancsak kérdésként merül fel, hogy miképpen lehet majd egy független Koszovót elfogadtatni a nemzetközi politikai élet számára.
Koszovó státuszának rendezıdése után kiemelt figyelmet kell kapnia a koszovói gazdaság újjáélesztésének és a mőködıképes piacgazdaság kiépítésének. A gazdaság javuló állapota hozzá fog járulni a társadalmi feszültségek csökkenéséhez és ezáltal a régió stabilitásához. Amint azt felvázoltuk, Koszovónak is megvannak a maga úgynevezett komparatív elınyei, továbbá rendelkezésére állnak különbözı erıforrások, amelyek alapját képezhetik a gazdaság mőködésének. A megfelelı intézményi háttér kiépítése, karöltve a tudatos gazdaságpolitikával önjáróvá állíthatja Koszovó gazdaságát középtávon.
Összegezve az eddigieket megállapítható, hogy a nyugat-balkáni országokhoz hasonlóan Koszovónak is megvan a lehetısége, hogy tudatos tervezési folyamat eredményeképpen önálló és mőködıképes állammá váljon. Koszovó stabilitása pedig hozzájárulhat a teljes régió stabilitásához, ezen keresztül pedig fejlıdéséhez és az egyes országok európai uniós csatlakozási folyamatához. Azonban azt is látni kell, hogy Koszovó jelenlegi állapota olyan kihívások elé néz, amelyeket önállóan nem lesz képes kezelni. A dolgozat rávilágított a nemzetközi közösség bábáskodására Koszovó felett, amely belátható idın belül nem fog megszőnni. Mindebbıl következik, hogy a különbözı nemzetközi intézmények – de mindenek elıtt az Európai Unió – szerepvállalásán fog múlni, hogy Koszovó pontot tesz a volt-Jugoszlávia felbomlási folyamatának végére, vagy pedig olyan destabilizáló tényezıjévé
12
válik, amelynek tovagyőrőzı negatív hatása érzékelhetı lesz a nyugat-balkáni régió több államában.
IRODALOMJEGYZÉK
Central Banking Authority of Kosovo: Monthly Statistics Bulletin, February 2008. http://www.cbak-kos.org/Publications/Monthly%20Statistics%20Bulletin%20no.78.pdf. Lekérdezés: 2008-04-25.
Council of the European Union (2008): Council Joint Action 2008/.../CFSP of on the European Union Rule of Law Mission in Kosovo, EULEX Kosovo, http://www.euptkosovo.eu/new/legalbasis/docs/st05928en08.pdf. Lekérdezés: 2008-04-21.
Fink, Gerhard – Haiss, Peter – Varendorff, Mina von: Serbia’s Banking Sector Reform: Implications for Economic Growth and Financial Development. Southeast European and Black Sea Studies, Vol. 7, No. 4, December 2007, pp. 609-636.
Gligorov, Vladimir (2007): Costs and Benefits of Kosovo’s Future Status. WIIW Research Reports, 342, November 2007. http://www.wiiw.ac.at/pdf/RR342.pdf. Lekérdezés: 2008-0210.
Halász Iván: A válságkezelı nemzetközi igazgatás Koszovóban. http://www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/halasz02. Lekérdezés: 2008-01-15.
ICEG (2008): Quarterly Forecast on the Western Balkans and Turkey. Winter 2007. http://www.icegec.hu/hun/_docs/Qreports/ICEGEC_WBT_Q4_2007.pdf. Lekérdezés: 200801-16.
IMF (2008): Republic of Serbia: 2007 Article IV Consultation—Staff Report. IMF Country Report No. 08/54. February 2008. http://www.imf.org/external/pubs/ft/scr/2008/cr0854.pdf. Lekérdezés: 2008-02-16.
13
Juhász József: A koszovói válság történelmi háttere. http://www.balkancenter.hu/pdf/koszovo02.pdf. Lekérdezés: 2008-02-10.
NATO
(2008):
KFOR
contributing
nations
and
troop
numbers.
http://www.nato.int/kfor/structur/nations/placemap/kfor_placemap.pdf. Lekérdezés: 2008-0215.
Novák Tamás: A délkelet-európai országok EU-csatlakozási lehetıségei – gazdasági adottságok,
fejlıdési
irányok.
http://www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/novak.pdf.
Lekérdezés: 2008-02-10.
Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma (2008): Decision on the Annulment of the Illegitimate Acts of the Provisional Institutions of Self-Government in Kosovo and Metohija on their Declaration of Unilateral Independence. http://www.mfa.gov.yu/Facts/annulment.html. Lekérdezés: 2008-04-07.
Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma (2007): Resolution Following UN Special Envoy Martti Ahtisaari’s "Comprehensive Proposal for the Kosovo Status Settlement" and Continuation
of
Negotiations
on
the
Future
Status
of
Kosovo-Metohija.
http://www.mfa.gov.yu/Facts/resolution_kim_aht_e.html. Lekérdezés: 2008-02-06.
Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma (2007. december 26.): Resolution of the National Assembly on the Protection of Sovereignty, Territorial Integrity and Constitutional Order of the
Republic
of
Serbia.
http://www.mfa.gov.yu/Facts/resolution_kim_261207_e.html.
Lekérdezés: 2008-02-06.
UNDP – USAID: Early Warning Report – Kosovo. Number 17, April-June 2007. http://www.kosovo.undp.org/repository/docs/EWR17_eng.pdf. Lekérdezés: 2008-02-14.
UNMIK European Union Pillar (2007): From Consolidation to Sustainability: Maintaining and Improving Achievements. Kosovo Economic Outlook 2007. http://www.euinkosovo.org/upload/EPO%20Kosovo%20Outlook%202007.doc. Lekérdezés: 2008-02-06.
14
UNMIK (2008): Kosovo in February 2008. http://www.unmikonline.org/docs/2008/Fact_Sheet_February_2008.pdf. Lekérdezés: 2008-02-15.
UNOSEK: The Comprehensive proposal for Kosovo Status Settlement. http://www.unosek.org/unosek/en/statusproposal.html. Lekérdezés: 2008-02-15.
15
