383.0.382
KORSZERŰ FASZERKEZETEK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
DR. VASS
DÉNES
A z utóbbi két évtized során a magasépítésben egyre nagyobb teret hódítottak a természetes építőanyagok. Világviszonylatban is nagy a kereslet a jól hasz nálható, formálható terméskő- és építőfa-választékban. Különös érdeklődés k í séri a nagy fesztávolságok áthidalására alkalmas faszerkezetek kialakításának lehetőségeit. A nagy önsúlyú vasbeton konstrukciók és az egyre dráguló acél szerkezetek helyett nemcsak a családiház-építésnél használják fel a fát, hanem az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és sportlétesítményeknél is. A fa fizikai tulajdonságainál fogva, j ó l alakítható, a tervezői elképzelésekhez idomítható építőanyag. A jól konzervált, nedvességtől védett faanyag ellenálló képessége felülmúlja a betonét és az acélét is. Tűzállósága — különösen a tömör szerke zeteknél — megfelelő védőbevonat alkalmazásával fokozható, még az acél tűzállóságánál magasabb időtartamú is lehet. A hagyományokon alapuló műszaki ismeretek határt szabtak a faszerke zetek felhasználásának. A z acél és a vasbeton a nagyobb fesztávolságú áthida lásoknál könnyen kiszorította a porondról a függesztett v a g y feszített fatartó kat. A múlt század második felének acélkorszaka, majd a huszadik század első felének vasbetondivatja nem kedvezett a faszerkezetek fejlesztésének. A világ gazdasági életének hullámzása, az építési alapanyagok és készletek kimerülése, új anyagok előállítása az építőipar szemléletét kényszerítő módon változtatták meg. A fára, mint különlegesen jól használható anyagra, éppen a takarékosság hívta fel a figyelmet. A hagyományos faszerkezetek nyersanyaga 90 %-ban fenyőfa volt. A z építőiparban szokásos, fából készülő födémek, fedélszékek ki vitelezéséhez szükséges gerenda-, palló- és deszkaanyag előállítása a minőségi és alaki követelmények miatt, igen magas hulladékot eredményezett. A lombos (kemény) fafajták felhasználása — igen csekély kivételtől eltekintve — az épí tőiparban ismeretlen volt, hiszen a megfelelő méret- és alaktartás a j ó szilárd sági tulajdonságok ellenére, nem volt biztosítható. Hazai lombos állományunk n a g y része tűzifaként került értékesítésre. Részben a hulladékként jelentkező rövid és kis keresztmetszetű fenyő-, rész ben a nagy szilárdsággal rendelkező, de csak korlátozott hosszúságban feldol gozható keményfa anyagok vezették új utakra a faipari és magasépítési szak embereket. A szegezett rácsos és szegezett tömör gerincű, nagy fesztávú tartók és a ..lamellás" szerkezetek már a X V I . századtól ismertek az építészetben. Roha mos fejlődés azonban csak a ragasztásos eljárás, illetve a ragasztóanyagok tö kéletesítése után következett be. A z enyvet felváltotta a műgyanta, és a ra gasztott, préselt tartók nemcsak szilárdságuk és az előbb említett — alapanya gukból eredő — j ó tulajdonságaik miatt terjedtek el, hanem azért is, mert a tervezők elképzeléseinek kitűnően formálható eszközeivé váltak. A ragasztott tartók — illetve általánosabban: ragasztott faszerkezetek — a hagyományos
formáktól eltérő, szabadabban alakítható, a statikai, szerkezeti és esztétikai követelményeket rugalmasabban követő építési szerkezetekké váltak. A nagy fesztávú terek lefedésére alkalmas, ragasztott tartók (keretszerkeze tek, ívek) elsősorban francia és német területen terjedtek el. A z elemek (la mellák) fektetési módját és a szerkezet keresztmetszeti kialakítását tekintve, megkülönböztetünk: 1. tömör, egysoros, 2. tömör, váltott soros, 3. tömör, élére áhított és 4. szekrénytartókat (lásd az 1. ábrát).
1.
TÖMÖR TÖMÖ EGYSOROS VÁLTOT
2
R TÖMÖ T SORO S É L É R
3.
A.
R , , SZEKRÉN E ÁLLÍTOT T
CSARNOK SZERKEZETE K KERESZTMETSZETEI: FŐÁLLÁS TÁVOLSÁ G 6 -1 2 m b h,-110-15
0
Y TART Ó
2. ábra. A reimsi
tudományegyetem
új
előadótermei
A keresztmetszet méreteinek meghatározása természetesen részletes szilárd ságtani számítás alapján történik, de a rendelkezésre álló faanyag (lamellák) méretei és a gyártási technológia is befolyásolják. (Például az A G R O K O M P L E X velencei üzemében 14 cm széles, egysorosán fektetett lamellákból gyártanak tömör tartókat. A felhasznált lamellák hossza átlagosan 2,00 m.) A szerkezetek fesztávolságát, a főállások kiosztását az épület rendeltetése szabja meg. Ennek alapján kell megválasztani a formát, amit természetesen a belső technológia is befolyásol. A z a ) — f ) alatt az 1. ábrán bemutatott példák csak a legáltalánosabbak, főleg ipari és raktárépületeknél használatos szerke zetek. A ragasztott szerkezetek formai megjelenés szempontjából nagy lehetőséget nyújtanak a tervezői fantáziának. A Reims-i Tudományegyetem új előadótermeit ragasztott faszerkezetekkel tervezték. Nemcsak a tér lefedése, hanem — talán a vüágon egyedüláUóan — a hallgatóság padsorait tartó, tömegterhelésre mére tezett, felfelé ívelő tartók is ragasztót elemekből készültek. A hét, különböző nagyságú, ovális alaprajzú előadóterem sugárirányú tengelyekkel kapcsolódik egy központi udvarhoz. A fa bordázatot a külsőben megmutató, kagyló formá jú tömegek merész kompozíciója az egyetemi épület tömegéből kiemelkedve, lenyűgöző hatást kelt,(2. ábra). Hazai viszonyok között természetesen kevésbé reprezentatív megoldásokkal és felhasználási területtel is meg kell elégednünk, bár az eddig megépült, ra gasztott tartós szerkezeteink gazdaságosságukkal, elegáns megjelenésükkel és különösen a szép belső téralakításokkal a tervezők és kivitelezők ízlését és gon dos munkáját dicsérik. A hazai példák közül talán elég ft Faipari Kutatóintézet
tervezésében és kivitelezésében megépült Harkányi Fedett Uszoda térlefedését és a Velencén készült ipari raktárt megemlítenünk. A ragasztott szerkezetek elterjedését remélhetőleg fokozza majd az a nagy arányú műszaki fejlesztés, amit az A G R O K O M P L E X velencei üzemében kíván végrehajtani. A mezőgazdaság területén különösen a tárolási épületeknél van lehetőség ragasztott szerkezetek felhasználására. A vegyi hatásokkal szembeni ellenálló képesség elsősorban műtrágya- és növényvédőszer-raktáraknál indo kolja beépítésüket. N e m hanyagolható el az a körülmény sem, hogy tűzvédelmi szempontból a tömör ragasztott szerkezet „közepesen éghetőnek" minősül, sőt amennyiben égéskésleltető anyaggal kezelik, a „nehezen éghető" anyagok kate góriájába sorolható, tehát tetőfödémként alkalmazva, megfelel a I I I . tűzálló sági fokozatnak, így a „ C " tűzveszélyességi osztályú épületeknél is beépíthető (pl.: faipari üzemeknél!). A ragasztott szerkezetek tömeges felhasználása és elterjedése természetesen csak megfelelő gyártóbázis megteremtése után lehetséges. A ragasztási tech nológiában jártas szakemberek is csak kis létszámban állnak rendelkezésünkre. A z új utak keresését a gyorsabban bevezethető, korszerű eljárásokra is ki kell terjesztenünk. A hagyományos, szegezett faszerkezetek is nyújtottak már némi lehetőséget a rövid és kis keresztmetszetű fa felhasználására, sőt a csavarozott szerkezetek a kemény (lombos) fa alkalmazását is lehetővé tették. A hétvégi faházak és a paneles munkásszállások gyártása a kis önsúlyú, szerelhető fedélszékek előállí tását is igényelte. A z É R D É R T Vállalat kezdte meg a deszkából szegezett, 6—12 m fesztávolságú rácsos tartók gyártását az 1960-as években. A háromszög alakú, 20—25°-os tetőhajlásra tervezett, deszka csomóponti lemezekkel szerelt, kézi szegezésű fedélszékelemek gazdaságosak, könnyen szállíthatók voltak és hely színi beépítésük sem igényelt magasabb képzettségű szakembert. A z előállítás még hagyományos módszerekkel történt, de a gazdaságos anyagfelhasználás nagy lépés volt a korszerűbb szerkezetek felé. A mezőgazdasági építészet átvette a szegezett, deszkaelemes fedélszékek al kalmazását. Takarmánytárolók, állattartási épületek, gépszínek tetőszerkezete készült belőle. A hagyományos fedélszékszerkesztés elveit még használták, de később — a fesztáv növekedésével — az acélrácsos tartókhoz hasonló alakú, húzott — nyomott rudas szerkezeteket fejlesztettek ki, néha acél vonórudas megoldással. A különböző termelőszövetkezetek és társulások, időnként tervezővállalatok patronálásával is, sok házi típust dobtak piacra. A törekvések a minél olcsóbb szerkezetek felé irányultak. Hulladékfa-felhasználás és gyors előállítás volt a jelszó. Sok jó ötlet született, de igen sok, kétes értékű megol dást is láthattunk. A túlzott takarékosság indokolatlan minőségrontást eredmé nyezett, különösen a kevésbé ellenőrzött vidéki épületeknél. Nem tettek különb séget jó minőségű vágási hulladék és az osztályon aluli szélanyag között. A kézi szegezésű csomópontoknál bevert szegek száma és mérete, az elemek il lesztése, a méretek tartása, a munkát végző betanított munkás lelkiismeretére volt bízva. A z eredmény: változó minőség, megbízhatatlan teherbírású szer kezet. A korszerűségre való törekvésnek olyan mellékvágányával kerültünk szembe, ami nyilvánvalóan nem vezethetett célhoz. A szakszerű és gyors előregyártás a tartóelemek nagy tömegű leszabása mellett, az összeállítás gépesítését, a csomópontok megbízható kötését követeli. A rácsos faszerkezeteknél régen ismert kötőelemek a csavarok, bemart gyű rűk és fogazott acélkarikák. A csomóponti kötés teherbírását növelő, acél alapanyagú elemek beépítése azonban időt és nagy szakértelmet követelő mű velet volt. A korszerű szerkezeteknél a hagyományos tartóformák és rácsozat
3. ábra. GANG—NAIL
lemezes csomóponti
kötésű
fedélszék
megtartása mellett, olyan csomóponti kialakításra volt szükség, ami a gyártás nál a legcsekélyebb kézi erő igénybevételével a lehető legnagyobb biztonságot adja . A szögeslemezek feltalálása és a préseléses eljárás oldotta meg ezt a prob lémát. A világszabadalommal rendelkező G A N G — N A I L - e l j á r á s kiküszöböli a csomópontok egyedi és egymástól eltérő megoldásait, egységes kivitelű, de kü lönböző méretben előállított, korrózióálló, kadmiumozott acéllemezeket alkal_ maz, melyekből kihajlított szögek fúródnak a csatlakozó faelemekbe és létre hozzák a szilárd kapcsolatot. A csomóponti lemezeket nagy nyomás alatt pré selik a munkaasztalon összeállított — oldalára .fektetett — fatartó csomópont jaiba. Préselés után a kész tartó azonnal leemelhető és raktározható vagy szál lítható. A tartók elemeinek és a csomóponti lemezek szögszámának (a lemez méreteinek) meghatározása természetesen részletes szilárdságtani számítással történik. ( A G A N G — N A I L - e l j á r á s t átvett cégeknek rendelkezésére áll a köz ponti számítószolgálat.) A z É R D É R T Vállalat .elsőként ismerte fel ebben a gyártási eljárásban rejlő nagy lehetőséget és a szabadalom megvásárlása után, balatonszentgyörgyi üze mében felszerelte a gyártáshoz szükséges technológiai berendezést. A z üzemből kikerülő rácsos fatartók kitűnően megfelelnek, mint .fedélszékszerkezetek. Anyagtakarékos kivitelük mellet esztétikus, j ó térhatást is nyújtanak. Fel használási területük: mezőgazdasági üzemek, raktárak, állattartási épületek (álmennyezet beépítésével!), lakóházak fedélszékei (3. ábra). A korszerű faszerkezetek közül a jelenleg ismert legmodernebb szerkezete ket, a ragasztott tartókat és a lemezes csomóponti kötésű, előregyártott rá csos tartókat ismertettem. Mindkét szerkezetnek jövője és széles alkalmazási területe van hazánkban, mert alapanyagul a nyár- és akácfa is felhasznál ható. A faelemek méretei — a ragasztott tartóknál — a szokásos deszkake resztmetszet mellett a 2,00 m-es hosszúságot nem haladják meg. A rácsos tartók a hagyományos, nagyobb keresztmetszetű faanyag (gerenda) helyett palló ból vagy deszkából kivitelezhetők.
A korszerű szerkezetek hazai gyártására, illetve a gyártóbázis megteremtésére megvannak a lehetőségek. A z erdőgazdaságok számára elsősorban a ragasztott tartók gyártása lehet a közelebbi cél. Kisebb fesztávú és keresztmetszetű szer kezetek —• egyszerű eszközökkel előállítható munkapadon — kézi présekkel is elkészíthetők. Hangsúlyoznunk kell azonban a technológiát alaposan ismerő és fegyelmezett szakmunkásgárda szükségességét. Kifogástalan minőségű ra gasztóanyaggal, lelkiismeretes munkával és a tervezői-technológiai előírások betartásával, a hazai lombos anyagoknak szinte minden fajtája felhasználható, hasznosítható a szokásos fűrészáru-szélesség és -vastagság mellett. A műszaki életben a fejlődés állandó és e g y r e gyorsuló folyamat. A ma még korszerűnek mondott szerkezeteket holnap újabbak váltják fel. Talán nincs messze az az idő, amikor a forgácslap és farostlemez anyagú tartószerkezeteket ismertethetjük.
Vállalati szociálpolitikai ismeretek ( M u n k a ü g y i Minisztérium, Budapest, 1977.). A közelmúltban j e l e n t m e g a M u n k a ü g y i M i n i s z t é r i u m szociálpolitikai főosztályának gondozásában, népes szakírógárda közreműködésével ez a közel 300 oldalas k é z i k ö n y v . N a p j a i n k időszerű és mindannyiónkat érintő témájáról ad átfogó és részletes is mereteket a hat fejezetből á l l ó k é z i k ö n y v . M e g j e l e n é s e szinte egybeesett az állami vállalatokról szóló, 1977. é v i V I . törvény életbe lépésével, a m e l y i k hangsúlyozottan aláhúzza és k i e m e l i a v á l l a l a t szociális funkcióját. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok nak a gazdálkodás, a termelés mellett az emberi viszonyokkal is foglalkozniok kell. A z emberi viszonyokkal v a l ó foglalkozáshoz nyújt segítséget és útmutatót a dr. Ró zsa József és Vitár Zoltán szerkesztésében mejelent k é z i k ö n y v . A z első és átfogó összefoglaló munka m a a szociálpolitikáról. A z egyes témakörök szerzői maguk is többségükben gyakorlati vállalati szociálpolitikusok, a téma e l m é l e t i és gyakorlati ismerői, m ű v e l ő i . A z egyes témakörrel kapcsolatos tudnivalókat a v o n a t k o z ó alap vető jogszabályok, rendeletek, valamint a t é m á v a l összefüggő szakirodalom m e g jelölése egészíti ki. E z mindenképpen j a v á r a írandó a kézikönyvnek. A z I . fejezet az alapfogalmakat, í g y a szociálpolitika fogalmát, funkcióját tisztáz za és ismerteti a munkáltatói szociálpolitikát. M a m á r helyesebb inkább munkáltatói szociálpolitikáról beszélni, m e r t ez átfogóbb kategória, mint a vállalati szociálpolitika. A I I . fejezet a központi szociálpolitikai intézkedések és azok vállalati v é g r e h a j tásáról ad részletes áttekintést. E z a fejezet lényegében a vállalati rétegpolitika (nő-, ifjúság-, családpolitika) mindennapi, de korántsem egyszerű és könnyű tudnivalóit foglalja össze. A I I I . fejezet a vállalati szociálpolitika eszközrendszerét v a g y közismerten a v á l lalati szociálpolitika feladatcsoportjait gyűjti csokorba. E feladatcsoportok alapján készítették e l a gazdaságok és vállalatok a középtávú szociális fejlesztési terveket. Hasznos t u d n L és gyakorlati tennivalókat foglal magában ez a fejezet. A I V . fejezet a vállalati szociálpolitikai tevékenység feltételrendszeréről szól. E feltételrendszer két alapvető tényezőjét, elemét e m e l e m ki. A z e g y i k a jóléti és kul turális alapnak, mint a vállalati szociálpolitikai tevékenység forrásának képzésére, felhasználására v o n a t k o z ó rész, a másik pedig a szociálpolitikai szervezet kialakításá ra v o n a t k o z ó útmutatás és ajánlás. N e m szükséges hangsúlyozni, hogy megfelelő szervezet hiányában eredményes, emberi viszonyokat fejlesztő .szociálpolitikai munka alig valósítható m e g . Ezzel összefüggésben sokáig nem tartható a jelenlegi vállalati gyakorlat, szemlélet. Szükséges, hogy az e m b e r r e l kapcsolatos funkciók e g y szer vezetben legyenek. A z V . fejezet a társadalombiztosítási t ö r v é n y és végrehajtásának feladatait, a V I . fejezet a szövetkezetek szociálpolitikai sajátosságait tárgyalja. A „ V á l l a l a t i szociálpolitikai ismeretek" k ö n y v v e l a hazai szociálpolitikai irodalom egy értékes összefoglaló és e g y b e n előremutató m u n k á v a l gyarapodott. Haszonnal forgathatják mindazok, akiknek mindennapi feladatuk a sokrétű és szerteágazó szo ciálpolitikai tevékenység. Érdemes kézbe venni és elolvasni a különböző szintű gazdasági v e z e t ő k n e k is. Csötönyi
József
