Kormorán Dunamenti Idegenforgalmi Fejlesztési Társulás Somorjai Reformkör A KIS CSALLÓKÖZI FENNTARTHATÓ IDEGENFORGALOM STRATÉGIAI TERVE KESZÖLCÉS 2000.JÚNIUS
1
Az anyag elkészítését támogatták: - a Te Földed (Tvoja zem) program, amelyet az Ekopolis Alapítvány és a ETP-S Alapítvány szervez, az Amerikai Fejlesztési Ügynökség (United States Agency for International Development, USAID), illetve más magán és közadományozók pénzügyi támogatásával. - a PHARE CBC program - a Szlovák Köztársaság Fenntartható Fejlıdés Programja, amelyet az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) finanszírozásával a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma felügyelete mellett a Regionális Environmentális Központ Szlovákia valósít meg.
2
A terület jellemzése A Kis-Csallóköz a Dunaszerdahelyi járás egyelıre nem hivatalos földrajzi egységeként a bısi vízlépcsı felvíz-, illetve alvízcsatornája, illetve a Öreg-Duna medre közti, közel 5300 hektáros, 27,5 kilométer hosszú és a legszélesebb részén is csak négy kilométert kitevı területet jelöli. Doborgaz község felett kezdıdik, ahol a vízlépcsı jobboldali töltése elkanyarodik az Öreg-Duna medre mellıl és az alvízcsatorna torkolatánál végzıdik. Földrajzi értelemben a Dunamenti alföld része és a dunai ártéri erdık területén található. Kilenc község kataszteri területe érinti. Ezek közül azonban hat a vízlépcsı bal partján fekszik, így a területen mindössze három község található: Doborgaz, Vajka és Bodak. Az utolsó, 1991-es népszámlálás során ezeknek összesen 1314 lakosa volt. Ezen belül Bodaknak 384 lakosa (15,5 lakos/négyzetkilométeres népsőrőség), Vajkának 509 lakosa (62,3), Doborgaznak pedig 421 lakosa volt (86,6). A Dunaszerdahelyi járás népsőrősége ebben az idıszakban 102 lakos volt négyzetkilométerenként. A lakosságmozgás 63,5-es indexe elvándorlásra utal, ezen belül az 1970-1980-as idıszakban a népesség 320 fıvel, az 1981-1991-es idıszakban pedig 434 fıvel csökkent. Ez egyben a korösszetétel romlásával is járt, míg a járásban a nyugdíjasok aránya 15,3 százalék volt, a Kis Csallóközben ez az érték 29,4 százalékot ért el. Az utolsó összefoglaló statisztika szerint a lakosság 45,9 százaléka tartozott a gazdaságilag aktív csoportba (603 ember), 75 százalékuk (449) a területen kívülre ingázott munka után. A lakásalapot Bodakon 123 lakás és 120 üdülı, Vajkán 167 lakás és 53 üdülı, Doborgazon pedig 135 lakás és 50 üdülı alkotta. Természeti értékek Vízfolyások Az Öreg-Duna medrén és a vízlépcsın kívül a területen megtalálható még a Dunának a folyószabályozás elıtt kialakult mellékágrendszere. Ez ugyan csak részben maradt fennt, de így is Európa egyik legnagyobb szárazföldi deltájának számít. A vízlépcsı felépítése után a területen megszőntek a korábbi rendszeres árvizek. Ökológiai szerepüket a Bıs feletti területen részben a doborgazi zsilip által táplált vízpótló rendszerben kialakítható mesterséges árhullámok látják el. A vízlépcsı alvízcsatornája mellett található részben azonban ez is hiányzik. A területen ezenkívül jelentıs vízfolyásnak számít a vízlépcsı jobb oldali szivárgócsatornája. A teljesség kedvéért meg kell még említeni a Bodak környéki kisebb vízlevezetı csatonákat és a vízlépcsı baloldali szivárgócsatornájának vizét a felvízcsatorna alatti alagútakon a mellékágrendszerbe átvezetı csatornát. Tavak A vízlépcsı építése során mélyítették ki az ún. A-bányagödröt (Vajkai-tó) és a B bányagödröt (Sülyi-tó). Mindkét tó esetében jelenleg folyik a tervezett üdülıkörzetek területhasználati tervének engedélyeztetési folyamata. Növényzet A talajvízszint-különbségek és a különféle talajtípusok a növény- és állatvilág sokszínőségére is kihatással vannak – viszonylag kis területen így erdei, vízi, mocsári, réti és pszamofil társulások váltják egymást. Állatvilág Zoogeográfiai szempontból a terület a Pannon-síkság hatása alatt áll, de jelen van a Duna által közvetített alpi hatás is. Elsısorban a vízi és mocsári, illetve az ártéri erdei biotópok jelentısek. A környéken 109 puhatestő-fajt azonosítottak, amelyek közül 22 számít
3
veszélyeztetettnek. A Duna mentén (Pozsony és Párkány között) több mint 1800 bogárfajt találtak. A területnek különleges jelentısége van a vízimadarak fészkelése és telelése szempontjából. A Duna szlovák-magyar szakasza nemzetközi jelentıségő madárterületnek számít. Hasonló a jelentısége a halfaunának. A Dunában és a mellékágaiban fordul elı az ország területén a legtöbb halfaj. Ú Védett területek A Kis-Csallóköz területének kétharmada az 1988-ban kihirdetett Dunamenti Ártári Erdık Tájvédelmi Körzet részét képezi. A területen ezenkívül két, ennél is szigorúbban védett rész van: a Királyrét (védett természeti képzıdmény, 4,10 ha) és a Rétisas-sziget (term,észetvédelmi rezerváció, 22,77 ha). Az ökológiai stabilitás elemei A témával az SZTA Tájökológiai Intézete által 1994-ben a Dunaszerdahelyi Járás Ökológiai Stabilitásának Rendszere címmel kidolgozott muka foglalkozik. Ez alapján a terület nagy része a Duna és környéke által képzett interregionális biokorridor része. Ezenkívül a területet besorolták a nemzetközi szempontból jelentıs vizes élıhelyek ún. Ramszári területei közé is. Antropogén hatások Levegıszennyezés A területen nem található egyetlen jelentıs ipari szennyezıforrás sem. Az uralkodó szélirány miatt azonban megnyilvánul a távolabbi, pozsonyi ipari üzemek által kibocsátott szennyezés hatása. Hulladékok A területen fekvı községek nem rendelkeznek földgázhálózattal, így a hulladékképzıdésben dominálnak az éghetetlen összetevık. Ennek megfelelıen a hulladék 45,5 százalékát hamu, 37 százalékát biológiai hulladék, 7 százalékát papír, 6 százalékát üveg, 2 százalékát vas, 2,5 százalékát pedig mőanyag képezi. A keletkezı hulladék fele újrahasznosítható. A Dunaszerdahelyi járás területén a háztartási hulladék becsült éves mennyisége 363,6 kg/év. Az állandó lakosság által termelt 477,8 tonna háztartási hulladékmennyiséghez ezenkívül még hozzá kell számolni az üdülık lakói és a tó körül nyaralók által termelt és 630 tonnára becsült hulladékot is. A hulladék elszállítását a vajkai községi hivatal biztosítja. Víz A terület a Csallóközi Vízvédelmi Körzetben fekszik. Mind a három község rendelkezik vízvezeték-hálózattal. Bodakot egy 50 l/s vízhozamú kút látja el, erre 533 lakos kapcsolódik. A kapacitás hosszabb távon is elegendı. A 30 l/s kapacitású vajkai vízmő Vajkát és Doborgazt látja el és kapacitása szintén megfelelı. Hulladékvíz-kezelés Doborgaz és Vajka számára közös csatornahálózatot terveztek, ebbıl azonban csak a vajkai valósult meg a szövetkezet telepe melletti víztisztítóval. Bodakon szintén megtervezték a csatornahálózatot, de ebbıl a víztisztítót egyelıre nem sikerült befejezni.
4
Gazdaság Vajka Míg a faluban 1995 végén 14 munkanélküli volt, a tavalyi év végén számuk elérte a 40-et, ami 20,77 százalékos arányt jelentett. Közülük 41 volt a férfi, 132 a nı, 15 pedig pályakezdı. A községben 3 magánvállalkozó mőködik (építıipari vállalkozó, kıfaragó és festı). A szolgáltatásokat egy fodrász képviseli. A legnagyobb munkaadó a somorjai mezıgazdasági szövetkezet (4 fı) és az építıipari vállalkozás (6 fı). Ezenkívül három vendéglátóipari egység mőködik. A lakosság fıként Pozsonyba, illetve Somorjára, Dunaszerdahelyre és Bısre ingázik. Bodak Ez a község van legmesszebb Pozsonytól és ez a munkanélküliségen is meglátszik. 1995 végén még csak két munkanélküli volt a faluban, tavaly viszont már 50. Ez 32 százalékos munkanélküliségnek felel meg, közülük 25 volt a férfi, 25 a nı, illetve 3 a pályakezdı. A községben egy magángazda dolgozik, két vendéglátóipari egység van, nincs viszont semmiféle szolgáltatás. A fı munkaadó a felbári mezıgazdasági szövetkezet (12 fı). A lakosság fıleg Pozsonyba, Dunaszerdahelyre és Bısre ingázik. Doborgaz 1995 végén a községben 9 munkanélküli volt, 1999-ben pedig 29, ami 14,5 százalékos munkanélküliségnek felel meg. Közülük 12 volt a férfi, 17 a nı és 7 a pályakezdı. A községben négy magánvállalkozó mőködik (két asztalos, egy üzletes és egy somorjai cég tulajdonosa). A legnagyobb munkaadó a somorjai szövetkezet (7 fı). A lakosság nagy része Pozsonyba ingázik. Földmővelés Mezıgazdaság A terület megoszlása : mezıgazdasági terület 779,4 hektár (ebbıl 659,1 ha, füves terület 72,7 ha, kert 47,34 ha, gyümölcsös 0,27 ha), erdı 2544,3 ha, víz 1061,6 ha, beépített terület 67,3 ha, egyéb terület 836,36 ha. Együtt 5289 hektár. A mezıgazdasági terület nagyon jó minıségő, megtalálható itt feketeföld, ártéri, illetve vastag humuszréteggel borított homokos-agyagos középkötött talaj. A talajt elsısorban hagyományos növénytermesztési technológiákra használják. Az állattenyésztésbıl mindössze a somorjai szövetkezet vajkai telepén maradt meg a charolais húsmarha tenyészet, illetve a felbári szövetkezet bodaki telepén a borjúnevelde. A területen a somorjai szövetkezet mőködik a tejfalusi, doborgazi, vajkai, nagyszarvai kataszterben, a felbári szövetkezet a nagyszarvai, sülyi, felbári és bodaki kataszterben, illetve a dercsikai szövetkezet a bodaki és a bakai kataszterben. Erdıgazdálkodás Az erdık területe 2544 hektár, tulajdonosuk az állam és több közbirtokosság. Az erdıket a bısi és a somorjai állami erdészet, illetve a felbári szövetkezet kezeli. Az erdık mesterséges telepítésőek. A 18. század végétıl a folyamszabályozás miatt az eredeti kemény lomblevelő fajok fokozatosan visszaszorultak, helyüket a nyárfafélék, a főzfafélék és az égerfa foglalta el. A 20.század elején ezeket nemesített főzfákkal és nyárfákkal váltották fel.
5
Idegenforgalom A területen az idegenforgalom szempontjából érdekes folyóvizet az Öreg-Duna és az ágrendszere, az állóvizet pedig az 53 hektáros Vajkai, illetve a 69 hektáros Sülyi tó jelenti. Ezenkívül idegenforgalmi potenciállal bírnak még az ártéri erdık és a falusi környezet. Ennek kihasználását jelenleg az üdülık használata és a tavakban folyó szervezetlen, a megfelelı infrastruktúrát nélkülözı fürdés jelenti. Idegenforgalmi jellegő szervezéshez mindössze az ártéri erdıkben kijelölt turistautak és a régi árvízvédelmi töltésen kiépített nemzetközi dunai kerékpárút sorolható. Az idegenforgalmi szolgáltatások jelenleg a vendéglıkre és az éttermekre korlátozódik. A kerékpárút mellett egy pihenıhely található. A szállásadás kimerül néhány nem hivatalosan bérelhetı üdülıben. A vízi és gyalogos turisták nem találnak sem információs táblákat, sem más, az igényeikhez méretezett egyéb szolgáltatást. A bányagödrökkel kapcsolatban folyamatban van az üdülıterületek, illetve strandok és más szervezett idegenforgalmi létesítmények kialakítását célzó beépítési terv engedélyeztetési folyamata.
6
ERİSSÉGEK -
természeti környezet vízi erımő kompozás fürdési lehetıség erdei és vízi túrák nemzetközi kerékpárút horgászat vadászat földrajzi helyzet (fıváros, EU határ közelsége) mezıgazdasági termelés
LEHETİSÉGEK -
FENYEGETÉSEK
GYENGESÉGEK -
szúnyog közbiztonság szálláslehetıségek hiánya programok hiánya komp (sorakozás, szél) rendezetlen tulajdonviszonyok propaganda hiánya kicsi a vállalkozókedv lakossági érdektelenség félelem az idegenektıl ötlethiány szervezetlenség gondozatlan környezet információs bázis hiánya tıkehiány hagyományok kihalása fiatalok kilátástalansága infrastruktúra fejletlensége sportlétesítmények hiánya
üres kultúrházak a két tó körüli szervezkedés az ágrendszer kihasználása az erdık hasznosítása falusi turizmus (helyi hagyományok, étkezés, szállás lokális kerékpárutak létesítése mőemlékek bemutatása agroturisztika helyi termékek eladása szolgáltatások nyújtása sportlétesítmények kihasználása a növény és állatvilág bemutatása
-
pénzhiány érdekcsoportok befolyása erdık túlzott igénybevétele, elhanyagolása felvízcsatorna demoralizáló hatása állandó lakosság arányának csökkenése kultúrák keveredése
Készült 1999.október 15-én. Résztvevık: Bárdos Gábor, Hideghéti Pál, Horváth Jenı, Katona István, Kovács Tibor, Matus Tibor, Szalay Ilona, Szőcs Dénes, Valacsay István, Vasik Mária. Moderátor: Tuba Lajos
7
A fejleszthetı idegenforgalmi ágazatok
-
kerékpáros turizmus gyalogos turizmus lovas turizmus vízi turizmus fürdı turizmus horgászturizmus
-
vadászturizmu sport turizmus rendezvény turizmus diákturizmus csoportos turizmus falusi turizmus
Az ezekhez kötıdı szolgáltatások Szállás -
fizetıvendég-szolgálat kemping panzió szálloda
Testmozgás -
Étkezés
természetjárás fürdés csónakázás vizibiciklizés horgászás búvárkodás vitorlázás szörfözés jégszörfözés lovaglás játszótéri játék fotbal tekézés futás strandfoci minigolf kerékpározás tenisz korcsolyázás, szánkózás úszás
-
étterem büfé kocsma kifızde otthoni étkeztetés
Mővelıdés, rendezvények -
mőemlékek megtekintése népi mesterségek bemutatása tájház galéria gyermekjátszóház táncház mulatságok falunap majális disznóölés fızıverseny ökörsütés betlehemezés dırejárás búcsúk természeti értékek bemutatása
8
CÉLCSOPORTOK Érdeklıdés szempontjából a Kis-csallóközi fenntartható idegenforgalom számára a turisták három kategóriáját különböztettünk meg: 1. Országjáró 2. Kikapcsolódásra vágyó 3. Kalandvágyó
1. Országjáró Elsısorban a mőemlékek, a hagyományok és a természeti szépségek iránt érdeklıdik. Igényes, de korlátozott anyagi lehetıségei miatt meggondolja, mire adja ki a pénzét. Leggyakrabban többgyermekes családok, diákok, nyugdíjasok, egyedülállók és külföldi turisták találhatóak közöttük. Érdekli ıket a kerékpáros, gyalogos, lovas és viziturizmus, a mőemlékek, a rendezvények. Minden szállás és étkezési lehetıséget igénybe vesznek.
2. Kikapcsolódásra vágyó Ide azokat soroljuk, akik a hétköznapi mozgalmas élet után rövidebb-hosszabb kikapcsolódásra vágynak, kellemes élményekkel, kevés mozgással, kulináris élvezetekkel. Számítunk a környéken lakókra, illetve a külföldi családos és nyugdíjas turistákra. Szállás szempontjából az elsı helyen áll a fizetıvendég-szolgálat, de megjelennek a kempingekben a panziókban és a szállodákban is. Elsısorban a fürdés, a mőemlékek, a kulturális rendezvények érdeklik ıket. Kisebb kirándulásokra is kedvük kerekedhet, ekkor igénybe veszik a kerékpárkölcsönzıt vagy a csézát. Szeretnek jókat enni, ezt biztosíthatja a szállásadó vagy vendéglı, de azért a büfét vagy a kocsmát sem vetik meg. 3. Kalandvágyó İk különleges, nem mindennapi élménnyel szeretnek hazamenni. Közöttük leggyakrabban a fiatalok és az egyedülállók találhatóak meg. Számukra különleges sportágakat kell biztosítani. Igénybe vesznek mindenféle szállást, érkezést és a teljeskörő egyéb szolgáltatást. Gyakran megtörténik, hogy üdülni érkezett családok néhány tagja lép fel ilyen igénnyel.
9
A kitőzött feladatok megvalósításának harmonogramja Év
2000
2001
2002
2003
1.Kerékpáros
1,2,3,5,7,8,9
6,7
7
7
1a,5
1b,2a,3,4 2b
2. Vízi 3.Csoportos 4. Diál
1,2 3.
5. Fürdı
1a,2a,4a,
4b, 5
1,2,3,4,8
4,5,8
6. Gyalogos
1,2,3,4,7
1,5,6,7,8,9
6
7. Falusi
1,3,4,6
1,2,3,4,7,8,9
1,3,9
2005
Hossz
2c
1,2,3
7
2,5
8. Vadász
1,2
9. Horgász
1
10. Lovas 11. Rendezv.
2004
2,4
1
2,3
1
3
12. Sport
1,2,3,4
2
5 5
A 2000. év terve 1. Német nyelvtanfolyam szervezése (7.4) Határidı: április Felelıs: Szalay Ilona 2. A vajkai majális újraszervezése (11.2) Határidı: május Felelıs: Pıcz Borbála 3. Összeállítjuk a terület térképét (1.3, 6.2) Határidı:június Felelıs:Tuba Lajos 4. A környékbeli fiatalok bevonásával web-lapot létesítünk (1.5, 6.4, 7.6) Határidı június Felelıs: Domsitz Jenı 5. Helyi kerékpárutat jelölünk ki, érintve a községeket és a turizmus számára érdekes többi területet (1.1) Határidı:július Felelıs: Matus Tibor 6. Szerviz megszervezése a kerékpárkölcsönzık közremőködésével (1.9) Határidı: augusztus
10
Felelıs: Tuba Lajos 7. Tábor szervezése (3.3) Határidı: augusztus Felelıs: Csepi Zsuzsa 8. Információs táblákat helyezünk ki az utak mentén (1.2.) Határidı:szeptember Felelıs:Tuba Lajos 9. İsszel halászléfızı verseny szervezése (11.4) Határidı: szeptember Felelıs: Tuba Lajos 10. Az idegenforgalmi szolgáltatók tájékoztatása az útvonalakról és a forgalomról (1.7.) Határidı: október Felelıs: Tuba Lajos 11. A fizetıvendég-szolgálat bıvítését célzó program (1.8, 6.7, 7.1) Határidı: október Felelıs: Tuba Lajos 12. Az ártéri természetet bemutató tanösvény létesítése (6.3) Határidı: november Felelıs: Tuba Lajos
A 2001. év terve 1. Párbeszéd kezdıdik az erdık racionális használatáról (6.9) Határidı: január Felelıs: Hideghéti Pál 2. Az erdei iskola megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása (4.4a) Határidı: február Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja – Domsitz Jenı 3. Az idegenforgalmi rendezvényeket a négy évszak szerint csoportosítjuk (11.1) Határidı: február Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 4. A diákok számára egynapos programot szervezünk (4.1a) Határidı: február Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 5. Étkezési lehetıségek megszervezése az egynapos diáklátogatások számára (4.2a) Határidı: március Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 6. Tourinform iroda létesítése (2.5, 7.8) Határidı: május
11
Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 7. Hátaslóval, csézával bejárható utakat jelölünk ki, programmal, szolgáltatásokkal (10.1) Határidı: május Felelıs: Kovács Tibor 8. Faluszépítı és hulladékkezelı programok kezdeményezése (6.8, 7.9) Határidı: Május Felelıs: helyi fejlesztési csoportok 9. Információs füzet kiadása a területrıl (1.6, 5.3, 6.5, 7.7) Határidı: június Felelıs: Tuba Lajos 10. Vizieszköz kölcsönzı a tavakon (2.1a) Határidı: június Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 11. A közbirtokosságokat segítjük a tavakat menedzselı program kialakításában (5.1) Határidı: június Felelıs: Tuba Lajos 12. A szolgáltatók képzése (1.7, 5.4, 6.6, 6.7, 7.1) Határidı: október Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 13. A turisták számára megjeleníthetı néphagyományok feltérképezése (7.2) Határidı: november Felelıs: Csepi Zsuzsa 15 A lehetıségeket egy, fiatalok által kezelt WEB-lapon propagáljuk (5.2) Határidı: december Felelıs: Domsitz Jenı 16. Nyelvtanfolyam szervezése (7.4) Határidı: december Felelıs: helyi fejlesztési csoportok
A 2002. év terve 1. Program a helyiek számára a tavak melletti idegenforgalmi vállalkozói lehetıségek kihasználására (5.5) Határidı:január Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 2. A területen mővelhetı sportolási lehetıségek prioritási sorrendjének felállítása (12.1) Határidı:január Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja
12
3. Fizetıvendég-szolgálat bıvítı program (5.4, 7.1) Határidı:február Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 4. A diákok számára érdekes szolgáltatások megszervezése (4.5) Határidı:március Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 5. Az erdei iskola létrehozása (4.4b) Határidı:március Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 6. Kínálat összeállítása a kikapcsolódásként sportolók számára (12.2) Határidı:március Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 7. A csoportos turizmus számára háromféle komplex program kidolgozása szolgáltatásokkal(3.1) Határidı:március Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 8. Kínálat összeállítása a kalandra vágyó sportolók számára (12.4) Határidı:március Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 9. Kínálat összeállítása a teljesítményre vágyó sportolók számára (12.3) Határidı:április Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 10. Kölcsönzı létesítése a mellékágakon (2.1b) Határidı:május Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 11. Program a magánemberek lovainak idegenforgalmi hasznosítására (10.2) Határidı:május Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 12. A tavakon a szörfoktatás beindítása (2.2a) Határidı:június Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 13. A vízitúrázók számára útvonal kijelölése és információs anyag kiadása (2.3) Határidı:június Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 14. Nyári fesztivál sok akcióval (11.3) Határidı:augusztus Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja
13
15. A szolgáltatók képzése (1.7, 6.6) Határidı: október Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 16. Faluszépítı és hulladékkezelı program (7.9) Határidı:december Felelıs:falufejlesztési csoportok
A 2003.év terve 1. Tájkép javítását célzó program (5.7) Határidı:február Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja, helyi fejlesztési csoportok 2. Lakossági hulladékkezeleı program (5.6) Határidı: február Felelıs: helyi fejlesztési csoportok 3. Egy autóbusznyi turista elszállásolásának megszervezése (3.3) Határidı:március Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 4. Helyi termékek gyártása (7.5) Határidı: április Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 5. A helyi hagyományok bemutatása a turisták számára (7.2) Határidı: április Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja és a helyi fejlesztési csoportok 6. A tavakon beindítani a vitorlás és vízisíképzést (2.2b) Határidı:június Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 7. Közremőködés az átgondolt halgazdálkodás idegenforgalmi hasznosításában (9.1) Határidı: június Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 8. Fizetıvendég-szolgálat bıvítését célzó program (5.4) Határidı:október Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 9. A szolgáltatók képzése (1.7) Határidı: november Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 10. A tourinform iroda többnapos sportprogramokat értékesít (12.5) Határidı: március Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja
14
Hosszútávú célok 1. Szolgáltatáscsomag összeállítása a vadásztársaságok számára (8.1) Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 2. A tourinform iroda értékesíti a vadásztársaságok ajánlatát (8.2) Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 3. Kerékpáros pihenıhelyek létesítése (1.4) Felelıs: helyi fejlesztési csoportok 4. Hétvégi jégfesztivál rendezése (11.5) Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja 5. A tourinform iroda programot szervez a horgászok számára kísérıvel (9.2) Felelıs: A Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja
15
A 2000. évre kitőzött célok megvalósítását szolgáló projektumok A 2000. évre tervezett tevékenységet már lefedtük mőködı és megvalósítás alatt álló projektumokkal I. A Kis-csallóközi fenntartható idegenforgalom stratégiai terve Szponzor: Tvoja zem II. Kerékpáros Turizmus fejlesztése Somorja és Bıs környékén Szponzor: Phare CBC III.
A Kis-csallóközi fenntartható idegenforgalom gazdasági, szociális és environmentális auditja Szponzor: REC
IV. Néphagyományok idegenforgalmi bemutatása Illyés Közalapítvány, PHARE
V.
Az ártéri természet tanösvénye
PHARE, Zöld projekt (tervezett)
A 2001 évre kitőzött célok megvalósítását szolgáló projektumok
Egynapos kirándulás megszervezése iskolák számára Cél: program összeállítása, a kapcsolódó szolgáltatások megszervezése, a csoportokat magyar, szlovák és német nyelven kalauzolni képes idegenvezetık képzése Felelıs: Kormorán Társulás gazdaságfejlesztı központja I.1. Idegenvezetıi tanfolyam Létszám 10 fı Folytatás: 2002-ben háromnapos és egyhetes diákprogramok összeállítása, idegenvezetık képzése. Feltétel: egy autóbusznyi szállás biztosítása
A fenntartható erdıgazdálkodást szolgáló közösségi erdészeti projekt elıkészítése Cél: A saját erdıgazdálkodás lehetıségének megítélése a közbirtokosságok által Résztvevı: közbirtokosságként 3 fı (max. 15 fı) A projektumot idıközben (2000 április) a magyarországi KIFESZ segítségével kidolgoztuk a holland Matra alapítvány számára. Költségvetés: 3-3 szlovák, magyar és román szervezet részvételével 30 000 euro Felelıs: Hideghéti Pál
A Kis-Csallóköz environmentális problémáinak kezelése – tervezési fázis Cél: Megvalósítási tervek kidolgozása a következı témakörökben: 1. lakossági szelektív hulladékgyőjtési program
16
2. természetközeli szennyvíztisztítók létesítése Doborgaz, Bodak, a sülyi és a vajkai tavi üdülıtelep számára 3. biomassza hasznosítási program 4. napenergia hasznosítási program Felelıs: Tuba Lajos
Fenntartható fejlıdés oktatási és gyakorlati központja Cél: A Vajkai Közbirtokosság és a Kormorán Társulás közös megvalósítási és beruházási tervének kidolgozása a vajkai tó partján agroturisztikai központ céljára fenntartott területre Felelıs: Tuba Lajos és Hideghéti Pál
Természetiskola megvalósítási tervének kidolgozása Cél: munkahelyteremtési céllal létesítendı természetiskola alapítása Felelıs: Domsitz Jenı
Idegenforgalmi marketing Felelıs: Kormorán Társaság gazdaságfejlesztési központja VI.1. Kapacitásbıvítési programok: a. Szállásadás magánházaknál Cél: a fizetıvendég-szolgálat iránt érdeklıdık képzése 1 napos képzés Idıpont: minden évben november b. Vendéglátás –étkeztetés Cél: beszélgetés az ágazatban érdekeltek számára Idıpont: minden évben októberben c. Német nyelvtanfolyam Cél: az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának javítása VI.2 Idegenforgalmi rendezvények csoportosítása a négy évszak alapján Cél: a területen tervezett rendezvények összehangolása VI.3. A természetjárás lehetıségeinek bıvítése Cél: az idegenforgalmi vonzerı bıvítése VI.4. Információs füzet kiadása a területrıl Cél: a téjékoztatás javítása VI.5 A WEB.lap bıvítése Cél: a tájékoztatás javítása
Az idegenforgalmi szempontból megjeleníthetı néphagyományok bemutatása Cél: a helyi néphagyományok idegenforgalmi hasznosítása VII.1 Feltérképezés, helyzetelemzés VII.2 Szeminárium VII.3. Kiadvány készítése 17
Címe: Népi hagyományok a Kis-Csallóközben és egyéb információk - a kiadvány több célt is szolgálna. Tartalmazná a vidék csodálatos népi hagyományait, kultúráját, melyet megismertetne úgy a helyi lakossággal, mint az idelátogató turistákkal, akik számára még egyéb információkat is tartalmazna. VII.4. Kézmővesképzés A Kis-Csallóközben ismert régi népi mesterségek felkutatása, bemutatása és megtanítása az ifjúsággal és a felnıttekkel. VII.5. Tájház és kézmővesház megvalósítási tervének kidolgozása Felelıs: Csepi Zsuzsa Program a helyiek számára a tavak melletti idegenforgalmi vállalkozói lehetıségek kihasználására Cél: Kapacitás és partnerségépítési program Felelıs: Kormorán Társulás gazdaságfejlesztési központja
A PHARE 2000 program felkészülési tervének összeállítása Cél: Az EU régiófejlesztési elıcsatlakozási tervének kihasználására való felkészülés kistérségi szinten Felelıs: Lelovics Andrea
Gazdaságfejlesztési központ létesítése Cél: munkhelyteremtı és jövedelemkiegészítı programok megfogalmazása és implantálása Felelıs: Tuba Lajos
Az elképzelések megvalósítása 2000 Stratégiai terv
Megvalósítás, futó projekt
1. Német nyelvtanfolyam szervezése (7.4) 2. A vajkai majális újraszervezése (11.2) 3. Összeállítjuk a terület térképét (1.3, 6.2) 4. Web-lapot létesítése (1.5, 6.4, 7.6) 5. Helyi kerékpárutat jelölünk k ...(1.1) 6.Kerékpárszerviz megszervezése 7.Tábor szervezése (3.3) 8. Információs táblákat az utak mentén (1.2.) 9. İszi halászléfızı verseny 10. Az idegenforgalmi szolgáltatók tájékoztatása (1.7.) 11. fizetıvendég-szolgálat bıvítése 12. Az ártéri természet tanösvénye
Vajkai csoport Önkormányzat ? II.Kerékpáros Turizmus fejlesztése.... II.Kerékpáros Turizmus fejlesztése II.Kerékpáros Turizmus fejlesztése vállalkozó IV. Néphagyományok idegenforg. haszn. II.Kerékpáros Turizmus fejlesztése Kormorán Társulás Gazdaságfejl. Közp. II.Kerékpáros Turizmus fejlesztése II.Kerékpáros Turizmus fejlesztése Zöld projekt, II.Kerékpáros Turizmus
2001 Stratégiai terv
Tervezett projekt
18
1. Párbeszéd kezdıdik az erdık racionális használatáról (6.9)) 2. Az erdei iskola megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása (4.4a) 3. Az idegenforgalmi rendezvényeket a négy évszak szerint csoportosítjuk (11.1 4.A diákok számára egynapos programot szervezünk (4.1a) 5. Étkezési lehetıségek megszervezése az egynapos diáklátogatások számára (4.2a) 6. Tourinform iroda létesítése (2.5, 7.8) 7. A turistautak útvonalát újragondoljuk, gondoskodunk a jelzésekrıl (6.1 8. Hátaslóval, csézával bejárható utakat jelölünk ki (10.1) 9. Faluszépítı és hulladékkezelı programok kezdeményezése (6.8, 7.9) 10. Információs füzet kiadása a területrıl 11. Vizieszköz kölcsönzı a tavakon (2.1a) 12. A közbirtokosságokat segítjük a tavakat menedzselı program kialakításában 13. A szolgáltatók képzése 14. A turisták számára megjeleníthetı néphagyományok feltérképezése 15. A lehetıségeket egy, fiatalok által kezelt WEB-lapon propagáljuk 16. Nyelvtanfolyam szervezése (7.4)
II. A fenntartható erdıgazdálkodást szolgáló közösségi erdészeti projekt elık.
V.Természetiskola megvalósítási tervének kidolgozása VI.Idegenforgalmi marketing I. Egynapos kirándulás megszervezése iskolák számára I. Egynapos kirándulás megszervezése iskolák számára XIII. Gazdaságfejlesztési központ létesítése VI.Idegenforgalmi marketing VI.Idegenforgalmi marketing III. A Kis-Csallóköz environmentális problémáinak kezelése VI.Idegenforgalmi marketing vállalkozó - Szarvai Közbirtokosság
VIII.Program a helyiek számára a tavak melletti idegenf. .... VI.Idegenforgalmi marketing VII. Az idegenf. szemp. megjeleníthetı néphagyományok feltérképezése VI.Idegenforgalmi marketing VI.Idegenforgalmi marketing
19
