2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELİSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 41283-7/2010.

Elıadó:

Pataki Szilvia Papp Tímea Brenkus Károly Nevelıs Gábor Józsa Judit Zsille Ákosné dr. Hoblyák Júlia

Tárgy: A Dunamenti Erımő környezethasználati engedélye

egységes

Mellékletek: Te melléklet: Technológiai leírás L melléklet: Pontforrások és határértékek Z melléklet: Zajkibocsátási határértékek A melléklet: Rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettségek

HATÁROZAT A Dunamenti Erımő Zrt. (2440 Százhalombatta, Erımő út 2., Cg. 13-10-040106, a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Százhalombatta, Erımő u. 2. szám alatti - a 0204, 2611/1, 2611/3, 2611/5, 2611/8, 0207, 2662, 2663/1 és 2663/2 hrsz-ú ingatlanokon lévı - telephelyen végzett tevékenységére vonatkozóan a Felügyelıség által a KTVF: 45473/2005., KTVF: 13739-31/2007., KTVF: 13739-32/2007., KTVF: 46128-46/2009. és KTVF: 46128-47/2009. számú határozatokkal módosított KTVF: 4547-2/2005. számon kiadott egységes környezethasználati engedély (a továbbiakban: Engedély) és a benyújtott teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt

adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint:

I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK

1. A Környezethasználó adatai: Neve: Székhelye: Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám:

Dunamenti Erımő Zrt. 2440 Százhalombatta, Erımő u. 2. 100203688 10741595-4011-114-13 13-10-040106

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfıtıl csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézıi ügyfélfogadás: hétfı, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

2. A telephely adatai: Címe: Helyrajzi szám:

2440 Százhalombatta, Erımő u. 2. Százhalombatta 0204, 2611/1, 2611/3, 2611/5, 2611/8, 0207, 2662, 2663/1, 2663/2

Környezetvédelmi Területi Jel: 100368276 KTJ IPPC Létesítmény: 101 621 439 EOV koordináták: X: 220471 Y: 640251 NOSE-P kód: 101.04 A telephelyen végzett tevékenység TEÁOR’08 száma: Villamosenergia-termelés 3511

3. A tevékenység jellemzıi: Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú mellékletének 1. Energiaipar pontja alapján „1.1. Tüzelıberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenı hıteljesítménnyel.”

4. A tevékenység kapacitása: Összes beépített villamos kapacitás: 1.911 MW Összes felhasznált földgáz mennyisége: 1200 Mm3/év Összes felhasznált tüzelıolaj: 10-104.000 t/év Összes bevitt energia: 45 PJ Összes elıállított villamos energia: 5.000 GWh/év Összes elıállított hıenergia: 5,5 PJ/év

II. A

TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Levegıvédelmi szempontból érintett terület: A létesítmény hatásterületét a légszennyezés terjedésének törvényszerőségei határozzák meg. A hatásterület határát a dokumentációban közölt, ill. ismertetett modellen alapuló számítások szerint elsıdlegesen a két domináns pontforrás (P2-4 és P5-7) közötti távolság felezıpontja köré rajzolt 5,412 km sugarú kör metszi ki a felszínen. Az így kijelölt hatásterületen belül fekszik a fıváros D-Ny-i határának legdélebbre esı pontja alatti 12,0 km-es Duna-szakasz, a sőrőn lakott területek közül maga Százhalombatta városa, Érd városának a 6-os-7-es úttal párhuzamos vasútvonaltól D-re esı része a fıvároshoz kapcsolódó városrész kivételével, továbbá az óváros, Érd-Ófalu, valamint a Csepel-szigeten Halásztelek D-Ny-i része, Szigethalom Ny-i szegélye és Tököl települések. Zajvédelmi szempontból érintett terület: A fent ismertetett hatásterület magába foglalja a zajterheléssel, továbbá természet-, táj- és talajvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási szempontból elsıdlegesen érintett területeket.

2

Vízvédelmi szempontból érintett terület: A fent ismertetett hatásterület magába foglalja az érintett Duna-szakaszt és a Benta-patak vonalát, mint vízszennyezési hatásokkal leginkább terhelt és vízminıségi haváriák lehetıségével leginkább fenyegetett vízkörnyezeti területeket. Természetesen az az elméletileg meghatározható terület, amelyen a hatások kimutathatók, a vázoltnál jóval nagyobb. Tágabb értelemben, elsısorban táj-, víz- és talajvédelmi szempontból a nyersanyag- és energiaszállítás vonalai a megjelölt területen kívül is érintettek, és az is nyilvánvaló, hogy a régió egészének levegıminıségét befolyásolja a Dunamenti Erımő (a továbbiakban: Erımő) kibocsátása.

III. AZ ÜZEMELTETETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE ÉS A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT ELÉRHETİ LEGJOBB TECHNIKA

Az üzemeltetett technológia ismertetését jelen határozat Te melléklete tartalmazza.

IV. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános elıírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (a továbbiakban: Felügyelıség) által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi. 1.2. Minden olyan módosítás, amely az R. 2. § (3) bekezdés d) pontja szerint jelentıs változtatásnak minısül, csak a Felügyelıség által történt engedélyezést követıen valósítható meg. 1.3. A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelıséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettıl eltérı kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be és így sürgıs beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítı intézkedéseket. 1.4. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttmőködésre, a szennyezı anyagok kibocsátására, valamint a felelısségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági elıírásokat, határértékeket. 1.5. A létesítmény mőködésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megırizni, ellenırzés során a Felügyelıség képviselıje számára hozzáférhetıvé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelı tájékoztatást adni. 1.6. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelıen kell mőködtetni.

3

2. Az elérhetı legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó elıírások: 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelızése, illetıleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhetı legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell mőködtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerıre emelkedésétıl mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 2.2. A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: • a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentésérıl, • a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, • a kibocsátások megelızésérıl, illetıleg az elérhetı legkisebb mértékőre csökkentésérıl, • hulladékképzıdés megelızésérıl, illetıleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésérıl, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, • a környezeti hatással járó balesetek megelızésérıl és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentésérıl, • tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

3. Víz- és talajvédelmi elıírások 3.1.A Felügyelıség által jóváhagyott önellenırzési tervet felül kell vizsgálni, kiegészíteni a hımérsékleti monitoring tervvel és be kell nyújtani a Felügyelıségre. Határidı: 2010. október 31. 3.2.Az önellenırzés keretében végzett negyedévenkénti mérések eredményeit a felszín alatti vizek negyedéves monitoring tervétıl el kell különíteni az adatszolgáltatás során, és beküldeni a Felügyelıségre. Határidı: tárgyév április 30., július 31., október 31., január 31. 3.3.A KTVF: 13100-9/2007. számú összevont vízjogi üzemeltetési engedélyben elıírtakat a mőködés során be kell tartani. 3.4.Tárgyi területen lévı olajtartályok környezetében létesített 8 db monitoring kút (OÁ-1; OÁ-2; OÁ-3; OÁ-4; OÁ-5; OÁ-6; OÁ-7; OÁ-8 jelő figyelıkutak) mintázását a KTVF: 13100-9/2007. számú összevont vízjogi üzemeltetési engedélyben elıírtaknak megfelelıen negyedévente kell végezni. 3.5.Tárgyi terület bontási munkálatainak környezetében kialakított monitoring kutakat (Bo-1; Bo-2; Bo-3; Bo-4; Bo-5; Bo-6; Bo-7 jelő figyelıkutak) a KTVF: 1982-5/2009. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben elıírtaknak megfelelıen kell üzemeltetni, a kutakat negyedévente kell mintázni.

4

4. Hulladékokkal kapcsolatos elıírások 4.1.A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelıen a tevékenységet a hulladékképzıdés megelızésével, a keletkezı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélı ártalmatlanításával kell végezni. 4.2.A tevékenység során keletkezı hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon, a továbbkezelést elısegítıen szelektíven kell győjteni, és további kezelésre csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkezı szervezetnek szabad átadni. Az üzemi hulladékkezelı (győjtı stb.) létesítményeket az üzemi szabályzatnak megfelelıen kell üzemeltetni. 4.3.Az Erımő területén a munkahelyek és üzemi győjtıhelyek között történı belsı szállítás is csak dokumentáltan történhet. 4.4.A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint a veszélyes hulladékot eredményezı tevékenységrıl anyagmérleget kell készíteni - amelynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenı anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkezı termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét. 4.5.Veszélyes hulladék a keletkezésétıl számítva legfeljebb 1 évig tartható a győjtıhelyen, az üzemeltetési szabályzatban elıírt módon. 4.6.A Környezethasználó köteles a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. Korm. rendelet) szerinti bevallást megküldeni a Felügyelıségre minden év március 1-jéig. A közszolgáltatónak átadott települési hulladékról nem kell adatszolgáltatást teljesíteni. 4.7.A Környezethasználó köteles a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet elıírásai szerint elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervérıl 2 évente beszámolót kell készíteni, a Felügyelıségre benyújtani. Határidı: 2011. június 30. 4.8.A Középtávú Hulladékgazdálkodási tervben szereplı Cselekvési programban kitőzött célok teljesítésérıl, a terv felülvizsgálatáról 3 évente beszámolót kell küldeni a Felügyelıségnek. A Cselekvési program teljesítésének személyi, tárgyi és anyagi feltételeirıl gondoskodni kell. 5. Zajvédelmi elıírások 5.1.Környezethasználó minden olyan változást, mely az üzemi létesítmény zajkibocsátásának változását eredményezi, köteles a Felügyelıségnek 30 napon belül írásban jelenteni, a változás okainak részletezésével. 5.2.A Környezethasználónak a Z mellékletbe foglalt zajkibocsátási határértékeket meg kell tartania.

5

5.3.A G3 projekt - F repowering és a G4-projekt fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmény teljes kapacitású mőködése közben okozott zajterhelés ne lépje túl a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében a területi funkciónak megfelelı sorban szereplı határértékeket, továbbá teljesüljenek az egész létesítményre a jelen határozat mellékletében elıírt zajkibocsátási határértékek is. Ezt a próbaüzem közben végzett zajmérések alapján készült szakvéleményben bizonyítani kell, és meg kell küldeni a Felügyelıségre. 5.4.A G3 projekt - F repowering és G4-projekt megvalósulását követıen a teljes Erımő zajkibocsátásának monitorozása végett kétévenként vizsgálni kell a telephely zajkibocsátását. A zajkibocsátás mérési jegyzıkönyvet be kell nyújtani a Felügyelıségre a megvalósulás évének október 31. napjáig.

6. Levegıvédelmi elıírások 6.1.A technológiából származó légszennyezı anyagok kibocsátási határértékeit az L melléklet III. pontja tartalmazza, melyeket az üzemeltetés során folyamatosan be kell tartani. 6.2.A levegı terhelésének minimalizálása érdekében a hatályos jogszabályban elıírt levegıvédelmi követelményeket az elérhetı legjobb technika alkalmazásával kell teljesíteni. [Ezeket jelenleg a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.] 6.3.A tüzelıberendezéseket a technológiai elıírásoknak megfelelıen kell üzemeltetni. A technológiai elıírások betartását és a berendezések mőszaki állapotát folyamatosan és fokozottan ellenırizni kell. 6.4.A technológiai elıírások betartásával, a berendezések karbantartásával, az üzemzavarok megelızésével, illetıleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 6.5.A légszennyezı források és az ezekhez tartózó technológiai berendezések üzemvitelérıl folyamatosan üzemnaplót kell vezetni és hatósági ellenırzés során azt bemutatni. Az üzemnaplót a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyezı források kibocsátásának vizsgálatával, ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 16.§-ban foglalt elıírásoknak megfelelıen kell vezetni. 6.6.Új pontforrások létesítése esetében a légszennyezı források alapbejelentését a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 16. §-ban elıírtaknak megfelelıen meg kell tenni Határidı: használatbavételi engedélykérelemmel egyidejőleg 6.7. A levegı terhelésének ellenırzése: Az Erımő az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések mőködési feltételeirıl és légszennyezı anyagainak kibocsátási határértékeirıl szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 10/2003. rendelet) alapján, a 7. §-ban elıírt berendezésekre folyamatos emisszió mérırendszert épített ki, melynek üzemeltetésére az alábbi elıírások vonatkoznak:

6

6.7.1. A mérırendszerrel a füstgáz kén-dioxid, nitrogén-oxid, szén-monoxid, szilárd anyag és oxigén koncentrációértékeit, valamint a füstgáz hımérsékletét, nyomását, nedvességtartalmát és térfogatáramát kell mérni. 6.7.2. A mérırendszer üzemeltetését a 10/2003. rendelet 7. §-ban, valamint a helyhez kötött légszennyezı források kibocsátásának vizsgálatával, ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet (a továbbiakban: 17/2001. rendelet) 13. §-ban foglalt elıírások betartásával kell végezni. 6.7.3. A folyamatos kibocsátásmérés eredményeit a 10/2003. rendelet 8. számú mellékletében foglaltak szerint kell feldolgozni és értékelni. - A mérırendszert ki kell terjeszteni mindazon újonnan létesített tüzelıberendezésekhez tartozó pontforrásokra is, melyek a 10/2003. rendelet 7. §. hatálya alá tartoznak. - Az új források telepítése révén a már meglévı mérırendszerhez kapcsolt mérıköröknek meg kell felelnie a 17/2001. rendelet 9. §-ban foglalt követelményeknek. 6.7.4. Azon pontforrások esetében, melyek nem tartoznak a 10/2003. rendelet hatálya alá, a légszennyezı források kibocsátásának méréssel történı ellenırzését a 17/2001. rendelet elıírásainak megfelelıen kell elvégezni. 6.7.5.A dízel aggregátok esetében a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló, többször módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6. számú mellékletének 7. pontja állapítja meg a kibocsátási határértékeket. Azonban ezen elıírások nem vonatkoznak és kibocsátási határértéket sem kell kiadnia a Felügyelıségnek azokra a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/év-nél rövidebb ideig üzemelnek. A források alapbejelentése és légszennyezı anyag kibocsátásának éves bejelentése kötelezı, azonban mérési kötelezettsége a Környezethasználónak ezen pontforrásokra vonatkozóan nincs. 6.7.6.A légszennyezı források légszennyezıanyag kibocsátásának ellenırzésérıl készült vizsgálati jegyzıkönyveket be kell nyújtani a Felügyelıségre a 17/2001. rendelet 17. §-ban foglaltaknak megfelelıen.

7. A monitoringra és az adatszolgáltatásra vonatkozó általános elıírások 7.1. A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melynek tartalmi követelményeit az A melléklet tartalmazza. 7.2. A monitoring rendszerben a minták vételezése, kiértékelése és a vizsgálatok pontosságának meghatározása csak a mindenkor hatályos jogszabályi elıírásokon alapulhat, az ennek való megfelelést igazolni kell. 7.3. A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz.

7

7.4. A Környezethasználó köteles jelentést készítni a monitoringköteles adatokkal kapcsolatban, valamint a folyamatjelzık minden rendkívüli, kiugró adatáról – valamint minden ezen adatokon alapuló elemzésrıl. 8. Az eltérı üzemállapotra vonatkozó elıírások 8.1. Az üzemszerő állapottól való bármely eltérés esetén a környezetterhelés elleni intézkedéseket azonnal meg kell tenni a havária tervben foglaltakkal összhangban és haladéktalanul értesíteni kell a Felügyelıséget. 8.2. A normálistól eltérı mőködés esetén a Környezethasználó köteles azonnal és tényszerően rögzíteni az eseményt és a megtett intézkedéseket, valamint az erre vonatkozó dokumentumokat a Felügyelıségnek 8 napon belül megküldeni. 8.3. A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. 8.4. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom mőszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. 8.5. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés mőködési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban, valamint minden elvégzett megfigyelésrıl (monitoringról), mintavételrıl, elemzésrıl, kalibrációról, vizsgálatról, mérésrıl, tanulmányról, melyet a létesítményre vonatkozóan készítettek, illetve bármely értékelésrıl, elemzésrıl, melyet ilyen adatok felhasználásával készítettek. 8.6. A monitoring rendszerben feltárt, határértéket meghaladó koncentráció mérése esetén a Környezethasználó köteles az adatok tudomására jutása után haladéktalanul értesíteni a Felügyelıséget. 8.7. A Környezethasználó köteles a Felügyelıséget írásban – a rendkívüli eseményektıl eltekintve – elıre értesíteni az alábbi esetekeben: − a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; − a létesítmény teljes vagy részleges leállása, mely valószínőleg meghaladja az egy éves idıtartamot; − a létesítmény teljes vagy részléges újraindítása leállás után. 9. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek A Környezethasználó köteles a Felügyelıségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentıs megváltozását, illetve tervezett jelentıs megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat.

8

10. A tevékenység felhagyására vonatkozó elıírások 10.1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos – jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban Kvt.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott – elıírásoknak megfelelı felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerıs engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggı technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételrıl a Felügyelıség elızetes állásfoglalását kell kérni. 10.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok elıírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: -

visszamaradt környezeti állapot teljes körő feltárásával; a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: - a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetıségeivel; - a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetıségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; - az elszennyezıdött berendezések kezelésével; - az épületek bontásából keletkezı hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetıségeivel; - az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával.

10.3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerıre emelkedése után, a vevı környezetvédelmi követelményekrıl való tájékoztatása mellett történhet.

V. A SZAKHATÓSÁGOK ELİÍRÁSAI Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 10010-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése: „A villamos épület és a kazánok azbesztmentesítése során a környezeti levegı terhelését minimalizálni, valamint a munkavállalók védelmét biztosítani kell.”

VI . EGYÉB ELİÍRÁSOK

Az engedély a jogerıre emelkedést követıen 2019. december 31-ig érvényes. Jelen engedély jogerıre emelkedésével egyidejőleg a KTVF: 4547-3/2005., KTVF: 1373931/2007., KTVF: 13739-32/2007. és KTVF: 46128-46/2009. KTVF: 46128-47/2009. számú határozatokkal módosított KTVF: 4547-2/2005. számon kiadott egységes környezethasználati engedély hatályát veszti.

9

Továbbra is hatályban maradnak a következı határozatok: KTVF: 13100-9/2007. Egységes vízjogi üzemeltetési engedély VKSZ: D.2/3/1535 KTVF: 32923-7/2009. Egységes vízjogi üzemeltetési engedély módosítása KTVF: 610-5/2010. Egységes vízjogi üzemeltetési engedély módosítása KTVF: 1982-5/2009. A Bo-1; Bo-2; Bo-3; Bo-4; Bo-5; Bo-6; Bo-7 jelő figyelıkutak vízjogi üzemeltetési engedélye Az engedélyben rögzített követelményeket és elıírásokat 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint - az R. figyelembevételével - felül kell vizsgálni. A teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt 2015. november 30-ig kell a Felügyelıségre benyújtani. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta elıtt 6 hónappal a Felügyelıségre benyújtott, a hatályos jogszabályi elıírásoknak megfelelı tartalmú, teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhetı. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: − ezt a hatályos jogszabály elıírja, − a kibocsátások mennyiségi vagy minıségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, − a Környezethasználó tevékenységében az R. 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentıs változtatást kíván végrehajtani, − az elérhetı legjobb technikában bekövetkezett jelentıs változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények elıírása szükséges, − a mőködtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; − a tevékenység olyan jelentıs környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, − a tevékenység során jelentıs szennyezıdés következik be. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági elıírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidıre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentıs megváltozása esetén, a Felügyelıség az engedélyt visszavonja. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására az R. 20. § (12) bekezdése, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. §-a megfelelıen irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor a Ket. vonatkozó elıírásai a módosítást nem zárják ki.

10

VI I . JOGKÖV ETKE ZMÉNY EK 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi 50 000 – 100 000 Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót 200 000 – 500 000 Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban elıírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejőleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 1 050 000 Ft. E döntés ellen a közléstıl számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való elıterjesztésére nincs lehetıség. A fellebbezési eljárás díja 525 000 Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú elıirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.

INDOKOLÁS A Környezethasználó részére 50 MWth-ot meghaladó bemenı hıteljesítménnyel mőködı tüzelıberendezések üzemeltetésére vonatkozóan a Felügyelıség Engedélyt adott. 2010. július 12-én a Környezethasználó teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a Felügyelıségre az R. 20. § (8) bekezdése alapján, a meglévı, jogerıs Engedélyben foglalt követelmények és elıírások 5 éves felülvizsgálatára. A Környezethasználó a 1 050 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A fenitek alapján a Felügyelıség az eljárást 2010. július 12. napján megindította. A Felügyelıség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdése alapján az eljárás

11

megindításáról értesítette az ismert ügyfeleket, valamint a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá– közhírré tétel céljából – megküldte az Erımő helye szerinti Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzıjének. Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzıje 9111/2010. számú levelében tájékoztatta a Felügyelıséget a közlemény közhírré tételérıl. Az érintett nyilvánosság részérıl észrevétel nem érkezett. A Felügyelıség, figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra, megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 10010-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötését a Felügyelıség a rendelkezı részbe foglalta. Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzıje 9111-1/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a Környezethasználó mőködéséhez. Indokolásként megállapította, hogy a Környezethasználó „Erımő u. 2. szám alatt található létesítményeiben és minden ahhoz mőszakilag kapcsolódó helyhez kötött mőszaki egységeiben folytatott tevékenységekre vonatkozóan rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel. A jogerıs engedélyben foglaltakhoz képest a telephely mőködésében olyan mértékő változás nem történt, amely a szakhatósági hozzájárulás megtagadását vagy feltételekhez kötését indokolná.”

A benyújtott teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Felügyelıség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkezı részben elıírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi:

Levegıvédelmi szempontból: A teljeskörő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban foglaltak vizsgálatát követıen a levegı védelmével kapcsolatos elıírásokat a Felügyelıség a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló többször módosított 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet, a 10/2003. rendelet, valamint az R. figyelembevétele alapján tette. A Felügyelıség a gázturbinákra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket (a mőködı, és a késıbbiekben létesítendı berendezések esetében egyaránt) a 10/2003. rendelet 4.§-a és 4. számú melléklete; a gızkazánokra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket a 10/2003. rendelet 4.§-a, 2. és 3. számú mellékletei alapján; a gázfogadó állomás kialakítása során létesítendı technológiai tüzelıberendezésekre vonatkozó kibocsátási határértékeket a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések légszennyezı anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirıl szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú mellékletében foglaltak alapján adta meg. A dokumentációban szereplı modellszámítások eredményei alapján a telephely levegıtisztaság-védelmi szempontok szerint megállapított hatásterülete mindkét domináns

12

pontforrás (P 2-4 és P5-7) esetében 4600 m sugarú kör (a G1 és G2 blokkokhoz tartozó pontforrások esetében 2358 illetve 3256 m). Az Engedélyben szereplı 5,412 km sugarú, légszennyezıanyagok terjedése alapján megállapított hatásterület magában foglalja a zajterheléssel, táj- és természetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási szempontból elsıdlegesen érintett területeket, valamint vízvédelmi szempontból az érintett Duna-szakaszt, és a Benta-patak vonalát is. Levegıtisztaság-védelmi szempontból a Környezethasználó jelenleg mőködı berendezései megfelelnek az elérhetı legjobb technológia (BAT) követelményeinek, illetve a benyújtott dokumentációk alapján a G3 és a G4 projekt megvalósítása során telepítésre kerülı berendezések is meg fognak felelni a vonatkozó BAT kritériumoknak. A telephelyen üzemelı, illetve a G3 és a G4 projekt kapcsán létesíteni kívánt valamennyi pontforrásra vonatkozóan megállapításra kerültek a mérési kötelezettségek. A kén-dioxid, illetve a nitrogén-oxid kibocsátás éves maximum értékére vonatkozó elıírás jelen határozatban történı szerepeltetése nem szükséges, mivel a kén-dioxid, illetve a nitrogén-oxid kibocsátási kvótát az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség külön határozatban írja elı, illetve annak betartását ellenırzi. „Szállítást csak érvényes környezetvédelmi jogosítással rendelkezı gépjármő bonyolíthat.” elıírás törlésre került, mivel a környezetvédelmi jogosítás (zöldkártya) meglétének ellenırzése nem a Felügyelıség hatásköre, ezért erre vonatkozóan elıírást sem kell tennie. „A közlekedı utakat szükség szerint takarítással, locsolással pormentesíteni kell.” elıírás törlésre került, mivel a telephely jellemzı légszennyezıanyag kibocsátói a tüzelıberendezések, illetve a szállításból eredı porterhelés kis mértékő a csekély szállítási tevékenység miatt (jelentısebb anyagszállítás csak az új beruházások megvalósítása kapcsán fordulhat elı).

Zajvédelmi szempontból: A dokumentáció alapján a létesítmény mőködése során a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben, illetıleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben elıírt követelmények teljesülnek. A Felügyelıség a Z mellékletben megállapított zajkibocsátási határértékeket a helyi adottságok, a környezet beépítettsége és a területhasználat, valamint az üzemeltetési körülmények figyelembevételével határozta meg.

Vízvédelmi szempontból: A telephelyen folytatott tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: favR.) elıírásainak megfelelıen kell eljárni. A favR. 8. § b) pontja értelmében: A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenırzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, mőködtetését és az adatszolgáltatást.

13

A Felügyelıség által KTVF: 10851-2/2006. számon jóváhagyott önellenırzési terve 2010. december 31-ig érvényes, ezért a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenırzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 3. § (5) bekezdése szerint be kell nyújtani a felülvizsgált önellenırzési tervet.

Hulladékgazdálkodási szempontból: Az Erımő mőködése során ipari nem veszélyes, veszélyes és települési jellegő hulladékok keletkeznek. A termelt hulladékok kezelése megfelelı, a veszélyes hulladékot munkahelyi és üzemi győjtıhelyeken győjtik. Az Erımő területén szelektív hulladékgyőjtés mőködik. A hulladékokat engedélyezett hulladékkezelınek adják át. Az Erımő azbesztmentesítése során az eltávolított veszélyes hulladék kezelése elıírások szerint történik. A Környezethasználó a PCB tartalmú berendezéseit a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet által elıírt határidı elıtt leszerelte és hulladékkezelınek adta át. A Környezethasználó KTVF: 768/2007. ügyiratszámú egyedi hulladékgazdálkodási tervét a Felügyelıség jóváhagyta, a 2008. és 2010. évrıl szóló beszámolót elfogadta. A 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti bevallásokat a Környezethasználó minden évben benyújtotta. A Felügyelıség elıírásait a Hgt. alapján tette.

Táj- és természetvédelmi szempontból: A telephely ipari területnek minısül, azon biológiailag aktív felület nem található, a felülvizsgált területnek természetvédelmi és tájvédelmi funkciója nincs.

* Összességében a felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a telep üzemszerő mőködése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékő környezeti kockázattal, mely a környezı területek használatát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, mőszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény mőszaki jellemzıinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának és a megteendı intézkedések elınyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelıség. A határozat rendelkezı részében foglalt elıírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A Felügyelıség a fentiek és a Kvt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja, az R. 20. § (8) bekezdése alapján, a Ket. 71. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rendelkezı részben foglaltak szerint határozott. A Felügyelıség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvt., az R., valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi

14

levegıvédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok elıírásait. A tevékenység környezetet terhelı kibocsátásainak megelızése érdekében, a környezeti elemeket terhelı kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezık csökkentésére, illetıleg megszüntetésére irányuló, az elérhetı legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelıség a Kvt. és az R. értelmében írta elı. A Ket. 72. § (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelıség az R. 20. § (8) bekezdésében meghatározott eljárási határidın belül határozott, mivel tárgyi eljárásban az ügyintézés határidı leteltének napja: 2010. szeptember 24. Az ügyintézési határidıbe nem számítanak be a Ket. 33. § (3) bekezdésében foglaltak. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvt. 96./B § (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségérıl az R. 23. §-a, a bejelentési kötelezettségrıl a Kvt. 82. §-a alapján rendelkezett a Felügyelıség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása az R. 20. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Felügyelıség jelen engedély VII. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. A határozatot a Felügyelıség a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében nyilvánosságra hozza, a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren közzéteszi, valamint - közhírré tétel céljából - megküldi az Erımő helye szerinti Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzıjének. A határozat elleni fellebbezés lehetıségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési határidırıl a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a Felügyelıség a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KR.) 1. számú melléklet III. fejezetének 1.1. és 10. 1. pontjai alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjáról a KR. 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelıség környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelıség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.

15

Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a közléstıl számított 10. munkanapot követı napon jogerıre emelkedik. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény idıben utolsóként történt kifüggesztését követı 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2010. szeptember 22.

Dolla Eszter s. k. igazgató

16

T E M ELLÉKLET - a KTVF: 41283-7/2010. számú határozathoz Technológiai leírás Alkalmazott technológia A technológia elvi vázlata Az erımővi körfolyamat lényege a fosszilis tüzelıanyagban lévı, kémiailag kötött energia felszabadítása légfeleslegben történı elégetéssel. Eközben mintegy 500-541 °C hımérséklető és 100-160 bar nyomású gız keletkezik, mely gızturbinára vezetve nagy nyomatékú forgó mozgást hoz létre. A turbináról a munkát végzett gız a kondenzátorba kerül, ahol hıelvonás hatására kondenzálódik. A csapadékvizet kondenzszivattyúk egy táptartályba viszik, miközben elıször kisnyomású elımelegítıkön, majd tápszivattyúk révén nagynyomású elımelegítıkön keresztül jut a kazán párologtató rendszerébe. A turbinákkal egy tengelyre szerelt háromfázisú generátorokban 15-18 kV áram indukálódik, mely 120-220 kV-ra feltranszformálva kerül be az országos villamostávvezeték hálózatba. C üzem A C üzem berendezései 2005-ig hideg tartalékként szerepeltek, jelenleg a C6 turbina generátor mőködik. Az üzemeltetés során keletkezı villamos áram a 120 kV-os alállomásra kerül betáplálásra. F üzemek A 215 MW-os összteljesítményő F üzem összesen 6 blokkból áll, melyek az alábbi egységeket tartalmazzák: kazán, gızturbina, generátor, fıtranszformátor. A blokkok felépítése gyakorlatilag megegyezı, az esetleges különbségek a technológia általános ismertetése kapcsán nem relevánsak. A kazánokban 670 t/h, 168 bar nyomású, 535 °C -os túlhevített és 36 bar nyomású 535 °C-os újrahevített gızt állítanak elı földgáz és erımővi tüzelıolaj elégetésével 8 db automatizált olaj-gáz fenékégıvel történik a tüzelıanyag égetése. A tőztérbe 2 db nyomóventillátor szállítja 2-2 kalorifer és 1-1 Ljungström léghevítın keresztül a mintegy 300 °C -os levegıt. A földgáz és a tüzelıolaj külön vezetékeken keresztül jut a kazánba, az átfolyás mennyiségi szabályzókkal és egyedi gyorszárókkal tartható kontrol alatt. A kazán természetes keringéső, 1 dobos, membránfalas, nyomott tőzterő. A túlhevítı, újrahevítı és eco főtıfelületek a kazán 2. és 3. huzamában lettek elhelyezve. Az égés során keletkezett 120 °C -os füstgáz acélcsatornán kerül a 200 m magas kéménybe. Valamennyi csatorna – beleértve a füstcsatornákat is – szigetelt. A túlhevített gızhımérséklet tartását elı- és véghıfok szabályzók biztosítják vízpermet befecskendezésével, újrahevített gız esetében ez recirkuláltatott füstgáz és vízbefecskendezés alkalmazásával történik. A kazánvízbe zárt rendszeren keresztül kis mennyiségben az alábbi vegyi anyagok kerülnek: trisó, karbo-hidrazin, eliminox, ammónia, nátronlúg. A lúgfelesleg elvezetése szakaszosan történik, lúghőtın és nyomáscsökkentın keresztül egy 120 m³-es tartályba. A sótalanított víz 2 db 8 bar nyomású vezetéken érkezik a kazánhoz. Egy blokk 250 t/h pótvizet képes szállítani a fıkondenzátorba. A fı kondenzszivattyú 13-bar-ral szállítja a vizet 3 kisnyomású elımelegítın keresztül a gáztalanítóval ellátott táptartályba. Az elımelegítık főtését a fıturbinák biztosítják. A tápvizet tápturbinás szivattyú viszi a kazándobba, egy nagy nyomású elımelegítın keresztül, melynek főtését ugyancsak a fıturbina megcsapolásával biztosítják. Innen a tápvíz 240 °C-kal lép a kazándobba. A fıturbina a 165 bar nyomású és 535 °C -os

17

frissgızt szabályzó szelepeken keresztül fogadja, majd alakítja át annak energiáját forgási energiává. A fıturbina kondenzációs, egyszeri újrahevítéses, akciós és reakciós fokozattal rendelkezik. A turbina egytengelyes, négyházas elektrohidraulikus szabályozással van ellátva. Névleges teljesítménye a tengelykapcsolón 220 MW, névleges fordulata 3000 1/perc. A fıgız-, szabályzó- és felfogó szelepek mozgatásához 30 bar nyomású, tőzálló folyadékot használnak, melynek tároló tartályai a turbina elıtt és alatt találhatóak. A folyadékot szőrıkön és hőtın keresztül szivattyú viszi a rendszerbe. Ugyancsak a turbina elıtt és alatt található az az olajtartály, melybıl szőrıkön és hőtın keresztül jut a kenıanyag a fıturbina forgó részét „befogadó” 5 siklócsapágyhoz. A csapágyolaj-tartályok össze vannak kötve egy olajcentrifugával és egy központi vészürítı tartállyal. A fıturbina forgó részének indítását nagynyomású tengelyemelı szivattyú segíti. A fıturbina egy félmerev tengelykapcsolón keresztül hajtja a generátort. A generátor kapocsfelszültsége 15,75 kV, teljesítménye 259 MVA. Az állórész hőtése vízzel, a forgórészé hidrogénnel történik. A forgórész gerjesztése statikus gerjesztıvel történik. A ~100 %-os tisztaságú hidrogén vezetéken érkezik a hidrogén üzembıl, 7-8 bar nyomással. A hidrogénlevegı gázcserénél közbülsı semleges gázként palackos széndioxidot alkalmaznak. A hidrogén szökését a rendszerbıl a tengelyzárak biztosítják, melyek olajellátása a turbina csapágyolaj rendszerérıl történik. A fıtranszformátor és a segédüzemi transzformátor 3 fázisú, hőtésüket keringetett olaj és levegı biztosítja. A fıtranszformátor teljesítménye 250 MVA, áttétele 242/15,75 kV, frekvenciája 50 Hz, olajtöltete 42 t. A segédüzemi transzformátor teljesítménye 20 MVA, áttétele 15,75/6,3 kV, olajtöltete 10,4 t. Mindkét transzformátort zajvédı fal határolja, melyen belül kármentı kavicságy található. Mind a hat blokkból lehet kiadni 16 bar nyomású és 320 °C -os gızt az 50 t/h és 80 t/h kapacitású redukálókon keresztül. A redukálók az újrahevítı hidegágak és a nagynyomású elımelegítı főtıgız vezetékbıl vannak megtáplálva. A kiadható maximális gızmennyiség blokkonként 170 t/h. Ezen felül lehet gızt kiadni a 100 t/h –s redukálón, ami a fıturbina elıtti frissgız vezetékbıl van megtáplálva. A hımérséklet csökkentése víz befecskendezéssel történik. Minden blokknál lehet 16 bar nyomású gızt fogyasztani. A 18/240 fıbb gızfogyasztó berendezések: nagynyomású elımelegítı, gáztalanító, táptartály, kaloriferek főtése és tápturbinás szivattyú hajtása. Átfejtés és szállítás Az erımővi tüzelıolaj NA 250 és NA 250 mérető vezetéken érkezik a MOL telephelyérıl, majd a telephelyen belül ágazik el a kazánok felé. Olaj visszaadására NA 150-es vezetéken keresztül van lehetıség. Valamennyi vezeték 4 m-es oszlopokon lett elhelyezve, burkolatuk szigetelt. A földgáz érkeztetése 2009-tıl kezdıdıen 1 db NA 800 vezetéken keresztül történik, 6 bar nyomással a MOL gázfogadójából. A fıvezeték NA 500-as vezetékekre ágazva juttatja a gázt a kazánok redukáló állomásaihoz. A földgáz vezetékek ugyancsak 4 m-es oszlopokra lettek elhelyezve. A rendszerben lévı nyomás a kazánok elıtt 1,3 bar; a blokkonként maximálisan szállítható mennyiség 55.000 m³/h. A hidrogén 2 db NA 40-es vezetéken érkezik a lefejtı, tároló üzembıl és ágazik el a generátorok hidrogén kamrái felé. A vezetékek 4 m magasságban futnak. G üzem A G üzem feladata villamos energia és hıenergia termelése, teljes villamos energia feszültség-kimaradás esetén a Black-Start Gázturbina indítása és a villamos energia rendszer újraindítása. Fı tevékenysége az országos energia rendszerre villamos energia termelése, továbbá a MOL Nyrt. Dunai Finomítója, Százhalombatta városa és az Erımő fogyasztói számára hıszolgáltatás. Ugyancsak feladata az energia rendszer újraindítása diesel gépegység indításával. A G üzem fıbb berendezései:

18

- 2 db levegıhőtéses generátorra kapcsolt SIEMENS V.92.2 gázturbina - 2 db levegıhőtéses generátorra kapcsolt SKODA gızturbina - 2 db gázturbinákhoz kapcsolt hıhasznosító kazán - 2 db SACM gyártmányú diesel generátor. G1 blokk A blokk egy SIEMENS V.94.2 típusú gázturbinából és az utána közvetlenül kapcsolt BORSIG gyártmányú hıhasznosító kazánból áll. A gázturbinával egy tengelyre szerelt 16 fokozatú axiál kompresszor a környezetbıl beszívott levegıt 9,5-10,5 bar nyomásra sőríti. Az égés a turbina két oldalán található 2 db, egyenként 8 kombinált égıt tartalmazó, függıleges elrendezéső kamrában történik. Az égık lehetıvé teszik a vegyes tüzelést azáltal, hogy a diffúz gázégık és az olajégık egyidejőleg is üzemeltethetıek. A gázturbinát hajtó levegı-füstgáz keverék alapterhelésen 1040 °C -ra, csúcsterhelésen 1060 °C -ra melegszik fel. A gázturbina - a magas hımérsékletre tekintettel – belsı levegıhőtéssel felszerelt 4 db álló és 4 db futó lapátsorból áll. Amennyiben a tüzelés olajjal történik, sótalanított víz befecskendezéssel lehetıség van a NOx-ok mennyiségének csökkentésére is. A gázturbina fıbb mőszaki paraméterei: - névleges teljesítménye: 145 MW - kilépı füstgáz hımérséklete: 540 °C - füstgáz mennyisége: 504 kg/s. A hıhasznosító kazán kényszerkeringetéső, egyutas, egy nyomásfokozatú, segédtüzelés nélküli gızkazán. Főtıfelületei vízszintes elrendezésőek, bordásak. - teljesítménye: 275 t/h gız - gız hımérséklete: 320 °C - gıznyomás: 17 bar Az üzemeltetés során elıállítható gız hımérsékletének szabályozása telített gızös visszahőtéssel lehetséges. A felhasznált tüzelıanyag földgáz, egyes esetekben kénmentes gázturbina olaj. G2 blokk A blokk egy SIEMENS V.94.2 típusú gázturbinából, az utána közvetlenül kapcsolt CMI gyártmányú hıhasznosító kazánból és 2 db SKODA gyártmányú gızturbinából áll. A gázturbina felépítése azonos a G1 blokknál ismertetett gázturbináéval. A gázturbina fıbb mőszaki paraméterei: - névleges teljesítménye: 153,8 MW - kilépı füstgáz hımérséklete: 565 °C - füstgáz mennyisége: 511 kg/s. A CMI hıhasznosító kazán kényszerkeringetéső, egyutas, két nyomásfokozatú, segédtüzelés nélküli gızkazán. Főtıfelületei vízszintes elrendezésőek, bordásak. - teljesítménye: 240/40 t/h gız - gız hımérséklete: 520/320 °C - gıznyomás: 80/17 bar A kazán nagynyomású rendszerében megtermelt kb. 70 bar nyomású és 520 °C hımérséklető gız ellennyomású gızturbinán expandálódva jut az Erımő belsı gızrendszerébe. A kisnyomású gızvezeték a 17 bar nyomású rendszerhez közvetlenül kapcsolódik.

19

A hıhasznosító kazánok által megtermelt gızzel történik a kondenzációs turbina gızellátása, továbbá a gız- és melegvíz szolgáltatás. A blokk részét képezi a 2 db SACM gyártmányú diesel generátor, melyeket a gázturbinák black-start indításához telepítettek. Teljesítményük egyenként 3 MW, a motorok 4400 LE-sek. Üzemanyag ellátásuk 15 m³-es föld alatti tároló tartályokból történik.

Átfejtés és szállítás A földgáz érkeztetése a G1 és G2 gázturbinákhoz 1 db NA 400 vezetéken keresztül történik, 20 bar nyomással az FGSZ gázfogadójából. A rendszerben lévı nyomás a gázturbinák elıtt 20 bar; a maximálisan szállítható mennyiség 50000 m³/h gázturbinánként. A gázturbinákhoz a tüzelıolaj az Erımő területén lévı 1000 m³-es napi tartályból érkezik, utántöltését a MOL Dunai Finomító biztosítja közvetlen vezetéken keresztül. A megtermelt áramot 120 és 220 kV-os állomások adják fel az országos hálózatra. A hıhasznosító kazánok megtermelt hıjébıl történik a 16-os és 17-es turbinák gızellátása, továbbá a város és a MOL melegvízzel és gızzel történı ellátása is. G3 és G4 projektekhez tartozó technológia A G3 és G4 projektek során a 2 db meglévı F blokk átalakítására kerül – illetve részben került - sor. Az átalakítások lényege: a blokkot a meglévı turbogépcsoport felhasználásával, 275-300 MW névleges villamos teljesítményő gázturbina és hıhasznosító kazán (HHK) beépítésével kombinált ciklusú egységgé fejlesztik. A kombinált gáz/gız hıkörfolyamat kialakításával a tüzelıanyag hasznosításának hatásfoka a jelenlegi 37%-os hatásfokról kb. 56%-ra nı a kiadott villamos energiára vonatkoztatva. A gázturbina égıkben a nagynyomású, levegıvel kevert földgázt elégetve1100-1200°C hımérséklető füstgáz keletkezik, aminek a hıenergiája a gázturbinában mechanikai energiává alakul át és meghajtja a villamos energiát termelı generátort. A gázturbinából kilépı füstgázt (600°C) a hıhasznosító kazánba vezetik, ahol a tápvízbıl nagynyomású túlhevített gız termelıdik. Ezt a nagynyomású, túlhevített gızt a gızturbinára vezetve az arra kötött generátorban villamos energia termelıdik. A gızturbinából kilépı kis energiájú gızt Duna-vízzel lehőtik, így a kondenzátorban lecsapódva, elımelegítve és gáztalanítva a hıhasznosító kazánba visszavezethetı. Az új erımővi blokkok fı tüzelıanyaga az országos hálózatból vételezett földgáz, a tartalék tüzelıanyag pedig a gázturbina tüzelıolaj (GTO). A fejlesztés megvalósítása után a tüzelıanyagok beszállítása továbbra is csıvezetéken történik. A felhasznált segédanyagok körében változás nem várható, azok mennyisége számottevıen nem növekedik. A kiszolgáló létesítmények közül a vízelıkészítı, hulladékvíz-rendszer illeszkedik a már meglévı technológiába, így további létesítmény telepítése, a már meglévık bıvítése nem indokolt. A kombinált gáz/gız hıkörfolyamat az alábbiakban foglalható össze: • a gázturbina által hajtott turbókompresszor légszőrın keresztül szívja be a levegıt; • az égıkben a nagynyomású földgáz a sőrített levegıvel keveredve elég és 11001200°C hımérséklető füstgáz keletkezik; • a füstgáz hıenergiája a gázturbinában mechanikai energiává alakul át és meghajtja a mechanikai energiából villamos energiát termelı generátort; • a gázturbinából a füstgáz 580-600°C hımérsékleten lép ki; a tápvízbıl a hıenergia nagynyomású túlhevített gızt termel; • a nagynyomású túlhevített gızt a gızturbinára vezetik, ahol annak hıenergiája mechanikai energiává, majd a gızturbina által hajtott generátorban villamos energiává alakul át;

20

•

a gızturbinából kilépı kisenergiájú gız a kondenzátorban a Duna-vízzel lehőtve lecsapódik; a keletkezı kondenzvizet elımelegítve és gáztalanítva visszavezetik a hıhasznosító kazánba.

A kombinált ciklusú blokk elemei: • gázturbina, • gázturbina generátora, • gázturbina generátorához kapcsolódó fıtranszformátor, • gızturbina, • gızturbina generátora, • gızturbina generátorához kapcsolódó fıtranszformátor • hıhasznosító kazán és segédberendezései. A gázturbina teljesítménye folyamatos üzem mellett az igényeknek megfelelıen változtatható 50-100% között. Az alacsony nitrogén-oxid (NOx) kibocsátás érdekében ún. „Dry Low NOx” égıket alkalmaznak, melyek földgáztüzelés mellett, víz- vagy gızbefecskendezés nélkül is képesek határérték alatti nitrogén-oxid kibocsátásra. A hıhasznosító kazán acélszerkezetre erısíthetı könnyő panelekbıl álló védıburkolattal rendelkezik. Ez biztosítja a fagy elleni védelmet és a hangszigetelést is. A gázturbinás kombinált blokkhoz kétpólusú turbógenerátor kerül beépítésre, csúszócsapágyazással, alaplemezzel, alapcsavarokkal, tengelykapcsolóféllel, kapocskivezetésekkel, statikus gerjesztı berendezéssel, beépített érzékelıkkel, kapocsdobozzal. A forgórész és az állórész hőtését levegı-víz hıcserélı biztosítja. A generátorhoz tartozik a statikus gerjesztı berendezés, az SCF indító berendezés, más generátor feszültségőberendezések, valamint a szinkronozás. A generátor által termelt villamos energia kiszállítására egy fıtranszformátor, egy 19/6,3 kVos háziüzemi transzformátor és kisfeszültségő transzformátorok kerülnek beépítésre, a szükséges szerelvényekkel együtt. A technológia gázellátása: Az F blokkok és a gázturbinák gázigényének biztosításához egy kb. 2 km hosszú 63 bar maximális üzemi nyomású DN 800-as gázvezeték telepítése és üzembe helyezése valósult meg 2009 februárjában, melyet a jelenlegi gázfogadó állomástól a Dunamenti telephelyéig építettek ki. A gázvezeték a meglévı 6 bar-os gázvezeték kiváltásával a föld alatt halad, fıként szántóföldeken. Az új gázvezetéken 2010 ıszéig 6 bar nyomáson érkezik a földgáz, biztosítva az F blokkok földgáz ellátását. 2010 ıszére a G3 projekt keretében kialakításra kerül az Erımő területén egy gázfogadó állomás, amelyhez a G3 gázturbina elsı begyújtására már 22-63 bar közötti nyomással érkezik a földgáz. A gázfogadó állomás az üzembe helyezést követıen az F blokkok 6 bar nyomású gázigényét folyamatos gázredukálással biztosítja, míg a G3 és G4 gázturbinák gázigényének biztosítása érdekében nyomás emelés vagy nyomás csökkentés szükséges, annak megfelelıen, hogy milyen nyomáson tudja biztosítani a földgázt a szolgáltató. A gázfogadó állomás teljes hıigényét (G3 blokk, G4 blokk, F blokkok) 3 db, egyenként 3150 kW teljesítményő gázkazán fogja biztosítani. Egy-egy kazán a maximális szükséglet 50-50%-át fedezi. A gázkazánok tervezett kéménymagassága 10 m (a kéményben lévı béléscsövek száma 3, DN 900). A gázfogadó állomás területén 1 db 15 m-es lefúvató kémény létesül, amelyben 4 db DN 150-es csı lesz. A gázturbina melletti gázszabályozó területén szintén 1 db 15 m-es lefúvató kémény létesül, amelybe 1 db DN 150-es csı kerül.

21

A gázkazánok mellett a G3 blokkhoz 2 kompresszor létesül, amelyek egymás 100 %-os tartalékai. A G4 projekt során megvalósítandó gázturbina gáz paraméterei még nem ismertek, az elızetes tervek szerint ennél a blokknál is 2 db kompresszor létesül. A G3 és G4 projektekhez tartozó olajellátás, tárolás Az Erımő kétfajta tüzelıolajat használ: erımővi könnyő tüzelıolajat (ETO) az F részen lévı kazánokhoz és gázturbina tüzelıolajat (GTO) a G1 és G2 blokk mőködtetéséhez. Az új G3 gázturbina alternatív tüzeléső, tartalék tüzelıanyaga a gázturbina tüzelıolaj (GTO). Ez utóbbi tárolása a meglévı tüzelıolaj ellátó rendszer fıberendezéseinek és mőtárgyainak – megfelelı átalakítás utáni – felhasználásával történik. Az elıírt tárolási idı 2x8 nap, így a tárolandó mennyiség kb. 27000 m³. A G3 gázturbina üzembiztos mőködéséhez szükséges mennyiségő GTO tárolása a 30003 jelő tartályban történik. A 30003-as tartály átalakítása már korábban megtörtént, kialakításra került egy belsı úszó tetı, továbbá túltöltés elleni védelmet is kapott. A G4 gázturbina mőködéséhez szükséges GTO a 30002-es tartály GTO tárolására történı átalakítását követıen válik alkalmassá. A 30002 tartályt az alábbiak szerint szükséges átalakítani: • teljes tisztítás; • fenékjavítás; • belsı úszótetı beépítése; • OMH hitelesítéső új szintmérı (ENRAF) beépítése; • új átlaghımérséklet-mérı beépítése; • tartály kalibrálása; • tőzvédelem kialakítása. A 3 db 30000 m³-es tárolótartály egymástól való távolsága – védıgyőrő tartálypalásttól mérve – 14,5 m. Irányítástechnika Az új blokkok irányítását egy új korszerő, magas automatizáltsági fokú DCS alapú irányítástechnikai berendezés látja el. A G3 és G4 gázturbina önálló és független folyamatirányító berendezéssel rendelkezik. Kiszolgáló létesítmények és technológiák Vegyi üzem / vízelıkészítı üzem Ebben az üzemben történik a csapágyak hőtéséhez és a villamos energia, illetve gız elıállításához szükséges sótalanított víz elıállítása. A technológia 4 lépésbıl áll: • nyersvízellátás biztosítása • csapágyhőtıvíz elıállítása, tárolása és szállítása • karbonát-mentesítés és kezelt víz tárolása • teljes sótalanítás és sótalan víz tárolása. Csapágyhőtıvíz elıállításra a víz vételezése a Dunából történik a DE-I/1;2 hőtıvízvezetéken keresztül. A csapágyhőtésre szánt vizet 6 db kavicsszőrın vezetik keresztül, innen jut a 4 db, 1000 m³ össztérfogatú vasbeton medencékbe. Az egyes üzemek csapágyhőtıvízzel történı ellátását 2 db, maximálisan 5,2 bar nyomású gerincvezeték végzi, melyben a folyadékot centrifugál szivattyúk mozgatják.

22

Sótalanvíz készítéséhez téli idıszakban a kondenzátorok által felmelegített hőtıvizet használják, amit a DE I-es melegvíz csatornából centrifugál szivattyúval vételeznek. A nyersvíz ellátás nyáron a DE-II/1;2 hőtıvíz vezetékbıl történik. A nyersvíz karbonát-mentesítésére 4 db Klamár reaktor lett rendszeresítve. Ezekben 50-60 g/l-es mésztej és 50-60 g/l-es vasszulfát adagolásával folyik a víz kezelése. A mésztej elıállításához használt mészhidrát vasúton vagy közúton érkezik, az anyagot silókban tárolják. Ezekbıl adagolják nyomott rendszeren keresztül a mészhidrátot a mésztejkeverıhöz oly módon, hogy annak sőrősége kb. 200 g/l legyen. A továbbiakban ennek hígításával állítják elı az 50-60 g/l-es mésztejet. A vasszulfát kristályos vagy oldat formában érkezik, tárolása túltelített oldat formájában történik. A karbonát-mentesített vizet 4 db 120 m³ össztérfogatú tartályban tárolják, továbbítása a sótalanító blokkba centrifugál szivattyúkkal történik. Maga a teljes sótalanítás két lépésben megy végbe. Elsı lépésben a sótalanító blokkokon elısótalanítás történik, majd ezt követıen kevert ágyas ioncserélı oszlopokra kerül a víz centrifugál szivattyúk segítségével. A kezelt vizet minimum 5,5 bar induló nyomással, a 2 db gerincvezetékrıl leágazó 3 db vezeték viszi a felhasználó üzemekhez. A rendszer folyamatos mőködtetéséhez az elısótalanító blokkok és a kevertágyas sótalanító közé 4 db 2300 m³ össztérfogatú tartály lett telepítve az elégséges mennyiségő elısótalanított víz tárolására. Az ioncserélı oszlopok regenerálása helyben történik 2-8 %-os sósav és 2-5 %-os nátronlúg felhasználásával. Ezekhez az oldatokhoz vasúton érkezik a 32%-os sósav és a 40%-os nátronlúg. Tárolásukra 4+1 (kármentı) és 7 tartály lett telepítve, melyek mindegyike a tartály teljes térfogatát magában foglalni képes kármentı tálcában áll. A sótalanítókról lejövı kb. 2-3 %-os regenerátumot 2 db tartályban tárolják, további felhasználására az elkarbonátosodott kavicsszőrık kezelésekor kerül sor. Hidrogénüzem Az üzem fı feladata nagy tisztaságú H2 fogadása, tárolása és továbbítása az Erımőben üzemelı 11 db hidrogén hőtéső generátor belsıtéri hőtésére. A hidrogéngázt 2010 áprilisáig 2 db SZEU 20 típusú, azonos mérető és teljesítményő elektrolizátor biztosította, melyek az Erımő területének északi zónájában kialakított és körbekerített, e célra létrehozott Hidrogénüzem I-es és II-es elektrolizáló helyiségeiben lettek telepítve. Az Erımő 2010 májusától a megfelelı tisztaságú hidrogéngázt vásárolja. A hidrogén tárolására továbbra is 10 db, egyenként 20 m³-es, 10 bar nyomású tartály szolgál. Ezek üzemi körülmények között 1400-1600 N m³ gázt tárolnak, 7-8 bar nyomáson. A gáz ezekbıl belsı hálózaton keresztül, mintegy 8 bar nyomáson megy a generátorok hidrogén kamrái felé 2 db NA 40-es vezetéken. Vízmő A Vízmő fı feladata az Erımő energiatermelı blokkjainak megfelelı mennyiségő szőrt hőtıvízzel való ellátása. A Vízmő három egységbıl áll: • hőtıvízrendszer a BEAD és C blokkok vízellátására, • hőtıvízrendszer a VIII-IX sz. F blokkok hőtıvízellátására, • hőtıvízrendszer a XII-XIII sz. F blokkokhoz kapcsolódva. A III. hőtıvízrendszer 1995-tıl kezdıdıen tovább bıvült a G2 jelő blokk kondenzációs gızturbina hőtıvízrendszerével. A Vízmő fı elemei: • hidegvíz csatorna

23

• szivattyútelepek • dobszőrık • hidegvíz nyomóvezetékek • kondenzátorok körüli csıvezetékek • melegvíz elvezetı és visszakeverı csatornarendszer. Az I. sz. vízmő a C6 blokk, a Vízelıkészítı üzem és a MOL Dunai Finomító vízigényét elégítette ki, a II-III. sz. vízmőrıl a DE II-III. sz. blokkokat és alternatívaként a Vízelıkészítı üzemet, továbbá a MOL Dunai Finomító ipari vízmővet látják el vízzel. Az I. sz. vízkivételi mő kútszerően süllyesztett, felépítmény nélküli vizes aknás, 25,1 x 10,5 x 17,45 m mérető építmény. A vízkivételt öt darab párhuzamosan kapcsolt szivattyúval (névleges kapacitás egyenként 5,67 m³/sec, H = 11,8 m) és dobszőrı egységgel végzik. Egy szivattyú egységhez két sor gereb, szívóakna, szivattyú, nyomás alatti dobszőrı, valamint csappantyú tartozik. A szívóakna zsiliptáblákkal zárható. Az I. sz. vízkivételi mő a szőrt vizet a két darab, NA 2600-as hidegvíz nyomóvezetékbe juttatja, melyen keresztül jelenleg a C6 turbina kondenzátora és a vízelıkészítı üzem vízellátása történik. A nyomóvezetéken leágazást alakítottak ki, melyen keresztül tőzivíz adható át a Dunai Finomító részére. A II. sz. vízkivételi mő süllyesztett szelvény kialakítású, mérete 27 x 15,4 x 21,5 m. A szelvény elıtt egy 87,6 m-es elıcsatornát alakítottak ki. A vízkivételt négy darab párhuzamosan kapcsolt szivattyúval (névleges kapacitás egyenként 9,56 m³/sec) és dobszőrı egységgel végzik. A szivattyúk vízszállítása 7-12 m³/sec között szabályozható. Egy szivattyú egységhez két sor gereb, szívóakna, szivattyú, nyomás alatti dobszőrı, valamint csappantyú tartozik. A szívóakna zsiliptáblákkal zárható. A III. sz. vízkivételi mő négy darab vasbeton szívócsatornás szivattyúaknából áll. A vízkivételt három darab egyenként 9,56 m³/sec (7-12 m³/sec között szabályozható) vízszállító kapacitású szivattyúval végzik. A III/1 számú szivattyú nem került telepítésre. Egy szivattyú egységhez két sor gereb, szívóakna, szivattyú, valamint csappantyú tartozik. A szőrımedencébe három darab nyitott dobszőrı van beépítve. A szőrt víz közös medencerészbıl jut a nyomóvezetékbe. A II. és III. sz. vízkivételi mő két végén táplál szőrt vizet az NA 2800 mm-es II. és III. sz. hőtıvíz nyomóvezetékbe a DE II-III blokkjai számára. A nyomóvezetékbıl leágazást alakítottak ki a MOL tőzivíz szivattyútelep és a TEHAG számára. Olajfogadó állomás Az olajállomás területén történik a tüzelıanyagként szolgáló LFO / ETO tartályokba történı lefejtése, majd felhasználás helyére történı szállítása vezetékrendszeren keresztül. A rendszer elemei: • NA 250 és NA 350 távvezeték a MOL és az Erımő között • 6 db 10000 m³-es főtıolaj tároló • 1 db 2000 m³-es manipulációs tartály • 3 db 30000 m³-es olajtartály • 1 db szivattyúház

24

• kettıs nyomóoldali vezetékrendszer. A főtıolajat szivattyúk viszik leágazásokon át az égıkhöz. A rendszer kettıs nyomásszabályozással lett ellátva (olajállomáson és a kazánoknál), mivel az égık optimális mőködtetéséhez minimális nyomásingadozás megengedett. A szabályozás révén keletkezı olajállomás felıli felesleg a kazántól érkezı recirkulációs olajjal egyesülve jut vissza a tartályokba. A rendszer automata. A 10000 m³-es tüzelıolaj-tartályok föld felett helyezkednek el, valamennyi rendelkezik a teljes tartály töltet felfogására alkalmas döngölt agyagból kialakított védıudvarral. A tartályok felújítására és ETO tárolására történı átalakítására 2003-ban került sor. Az Erımő területén további 3 db 30000 m³-es (30001-30003 számú) dupla fenekő, acél védıgyőrővel ellátott tartály található. Ezek közül kettı használaton kívül van, egy pedig ETO tárolására szolgál. 120 és 220 kV-os alállomások Az Erımő az országos villamos energia-rendszerhez két feszültség szinten, egy 120 kVos és egy 220 kV-os győjtısínen és több távvezetéken keresztül kapcsolódik. Az alállomások feladata a C, F és G üzem blokkjaiban termelt villamos energia országos hálózatra továbbítása. A két alállomást 160 MVA-es transzformátorok kötik össze. 120 kV-os alállomás A 120 kV-os alállomás az 1960-as évek közepén épült a DE-I. erımőrésszel együtt, majd az 1990-es évek elején megtörtént részleges felújítása. Szabadtéri kivitelő, kétgyőjtısínes, úgynevezett „másfél megszakítós” elrendezéső alállomás, 12 mezıvel, mezınként két leágazási lehetıséggel. A győjtısínek középen, hosszanti irányban osztottak. Az alállomás kezelése a szabadtér sarkánál elhelyezkedı hálózati vezénylıbıl történik. Az alállomás feladata részben az Erımő egyes villamos energia fejlesztı gépei által fejlesztett villamos energia elosztóhálózatba juttatása; másrészt elosztó/átviteli hálózati csomópontot képezve fontos szerepet játszik a fıváros villamos energia ellátásában. Az alállomásba 7 távvezeték csatlakozik. Ezek közül 4 budapesti távvezeték az ELMŐ kezelésében (Érd, Rózsakert, Dunavarsány, Soroksár), 2 távvezeték a MOL DUFI energiaellátását biztosítja (OLAJ-I., OLAJ-II.), és 1 távvezeték (Baracska) az E-ON kezelésében van. Az Erımő 4 db villamos energia fejlesztı gépe csatlakozik az alállomásba: 6, 14, 16, 17 sz. gépek. Ugyancsak a 120 kV-os alállomásba csatlakozik az Erımő 1. sz. 120/6 kV-os tartalék transzformátora; ez biztosítja a tartalék energiát DE-I. blokkjai számára. Végül, a 120 kV-os alállomásba csatlakozik az Erımő 120- és 220 kV-os alállomást összekötı 2 db 120/220/10 kV-os transzformátor (1., 2. sz. Booster transzformátor) 120 kV-os része. Az alállomás szabadtéri kivitelő. A megszakítók nagy része az 1960-as években készült, kis olajterő, OTKF típusú. A késıbbi beruházásokkal csatlakoztatott gépek megszakítóiként korszerő, SF6 gáztöltető, oltókamrás megszakítók kerültek beépítésre (16, 17, 6 sz. gépek). Az Erımő 2005-ben az elhasználódott vasbeton portálszerkezetet acélportálokkal cseréltette le. 220 kV-os alállomás A 220 kV-os alállomás az 1970-es években épült a DE-II. erımő résszel együtt. A 120 kVos alállomással azonos elrendezéső: kétgyőjtısínes, másfél megszakítós, középen hosszanti sínbontó mezıvel. Az alállomás 10 teljes kiépítéső mezıjén kívül van egy megszakítóval

25

kiépített ún. 0. (nulladik) mezıje is. Kezelése az alállomás középsı részén elhelyezkedı vezénylı épületbıl is történhet, de jelenleg Zuglóból távkezelt. Feladata kettıs: alaphálózati alállomás, másrészt az Erımő villamos energia fejlesztı blokkjai egy részének hálózathoz történı csatlakoztatását szolgálja. Az alállomásba 9 db távvezeték csatlakozik: Ócsa-I-II, Dunaújváros-I-II, Martonvásár-I-II, Oroszlány, Albertfalva-I-II. Az Erımő 7 db villamos energia fejlesztı blokkja csatlakozik az alállomásba: 8, 9, 10, 11, 12, 13, 15. Ezen kívül ide csatlakozik a 2 db 120/220/10 kV-os transzformátor (1., 2. sz. Booster transzformátor) 220 kV-os része. Az alállomást az Erımő 2004-ben eladta MVM Rt-nek. Üzemeltetését az OVIT látja el. Területileg az alállomás szigetszerően helyezkedik el az Erımő területén; a bejutást a 120 kVos alállomás kerítése melletti szolgalmi út biztosítja az OVIT számára. Elkészült a 2004-ben elkezdett teljes alállomás rekonstrukció, melynek keretében a teljes primer- és szekunder berendezés lecserélésre került, a vasszerkezettel együtt. Így lecserélésre kerültek az elavult OTKF típusú, kis olajterő megszakítók is, korszerő, SF6 gáztöltető, oltókamrás megszakítókra. A felújítás eredményeként a „0.” mezı teljes kiépítéső, az alállomás zárlati teljesítménye 31 kA-rıl 50 kA-re nıtt, és távvezérlésre alkalmas kivitelő lett. Egyéb rendszerek Töltıvezeték Az NA 250 és NA 350 vezetékek a MOL telephelyét kötik össze az Erımővel. A csıvezetékek az erımővi oldal felé lejtenek, leürítésükre ott van lehetıség. Ugyancsak az erımővi oldalon az olajállomáson átfolyásmérı található. Ezen a ponton van lehetıség arra, hogy az egyes fogadó tartályok közötti elosztást szabályozzák, illetve indokolt esetben a közvetlen csıvezetéki tüzelés állapotát is ezen a ponton lehet rendezni. Szívóvezeték rendszer Ez a rendszer köti össze a tartályokat a betápláló szivattyúblokkokkal. LFO szivattyúblokk Az egység a szívó- és nyomógerinc közötti szakasz, mely magában foglalja a szőrıket. A szívóoldali és a nyomóoldali győjtıvezetékek között 3 blokk van, mely egyenként magában foglalja a szivattyúkat, szívóoldali szőrıket és a csıvezetékeket. A rendszer biztonságát visszakeringtetési vezeték és a szivattyúk biztosító szelepét a szőrı elıtti végággal összekötı vezeték biztosítja Nyomóvezeték rendszer A rendszer a szivattyúblokkokhoz győjtısínként csatlakozik, majd onnan halad a kazánelágazásokhoz és a recirkulációs vezetékrendszer végéhez. A nyomóvezeték rendszere összeköti a szivattyúházi szivattyúblokkok nyomóágait az F részi kazánokkal. Recirkulációs vezetékrendszer A rendszer feladata a szivattyúházi és kazánházi többletszivattyúzás során megjelenı olajat visszajuttatni a tartályokhoz. A recirkuláció két ágon megy: az elsı ág vezérléséhez a jelet a VII. kazánnál elhelyezett nyomásérzékelı adja, s annak révén a szivattyúházi szabályzón keresztül a többletként megjelenı olajat visszakeringteti a szivattyúházi recirkulációs vezetékbe. A másik ágon kézi vezérléssel történik a visszaáramoltatás: a kazántérrıl a kazánok elıtti elosztás végén keringetı átkötés van visszavezetve az olajállomás tartályaihoz. A két ág a szivattyúházban egyesül és a recirkulációs kamrán keresztül megy a tartályhoz.

26

Ürítı vezetékrendszer A rendszer feladata a szivattyúk leürítésének biztosítása. A szivattyúblokkoktól több vezeték kapcsolódik az ürítı vezetékhez, melynek végén egy 1 m³-es győjtıtartály található. Ebben egy automatikus vezérléső szivattyú lett telepítve, ez juttatja vissza az olajat a tartályokhoz.

27

L M ELLÉKLET - a KTVF: 41283-7/2010. számú határozathoz Pontforrások és határértékek I. Az Erımő helyhez kötött légszennyezı pontforrásai:

Erımő blokk Jele

Pontforrás

Száma

Száma

Megnevezése

Keresztmetszete magassága 2 (m) (m ) F 8 P2* füstcsı 10,71 200 F 9 P3* füstcsı 10,71 200 F 10 P4 füstcsı 10,71 200 F 11 P5 füstcsı 10,71 200 F 12 P6 füstcsı 10,71 200 F 13 P7 füstcsı 10,71 200 G1 14 P8 gázturbina kémény 24,45 82 G2 15 P13 by-pass kémény 33,268 36 G2 P14 gázturbina kémény 24,63 102 P9 Diesel aggregát kémény 0,283 21 P10 Diesel aggregát kémény 0,283 21 *Az új turbinák üzembe helyezésével a P2 és P3 pontforrásokat a G3 és G4 turbina keményei váltják fel. 2009-ben üzemelt pontforrások a következık: P2-4, P5-7, P8, P9, P10, P14. A P9, P10 pontforrások a diesel motorokhoz tartoznak. Ezek éves mőködési ideje egyenként 4-5 óra/év. Diffúz forrás az Erımő területén nem található. Az Erımő által a G3 és a G4 projekt során létesíteni kívánt új pontforrások: Erımő blokk

Pontforrás

Jele

Száma

Száma

G3 G3-G4-F

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

G3-G4-F G3-G4-F G3

G4

Megnevezése

Keresztmetszete 2 (m ) G3 gázturbina kémény 50,24 3150 kW gázmelegítı 2,54 kazán (DN900) 3150 kW gázmelegítı 2,54 kazán (DN900) 3150 kW gázmelegítı 2,54 kazán (DN900) Emergency Diesel 0,13 aggregát kemény (DN 200) G4 gázturbina kémény 50,24

28

magassága (m) 80 10 10 10 3,2

80

II. Az Erımő pontforrásaihoz tartozó tüzelıberendezések teljesítményadatai:

Pontforrás Száma

Megnevezése

Berendezés Azonosítója

Megnevezése

Bemenı hıteljesítménye (MWth)

P2* füstcsı T2 Gızkazán „F8” P3* füstcsı T3 Gızkazán „F9” P4 füstcsı T4 Gızkazán „F10” P5 füstcsı T5 Gızkazán „F11” P6 füstcsı T6 Gızkazán „F12” P7 füstcsı T7 Gızkazán „F13” P8 gázturbina kémény T8 Gázturbina „G1” P14 gázturbina kémény T9 Gázturbina „G2” *Az új turbinák üzembe helyezésével a P2 és P3 pontforrásokat és a hozzájuk tartozó berendezéseket a G3 és G4 turbina keményei, és berendezései váltják fel.

29

III. Kibocsátási határértékek:

HELYHEZ KÖTÖTT LÉGSZENNYEZİ FORRÁSOK KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEI Érvényes 2004.1. negyedévtıl A légszennyezı forrás azonosító adatai Környezetvédelmi Területi Jel 100368276 Ügyfél neve

Dunamenti Erımő Részvénytársaság

Megnevezés

DUNAMENTI ERİMŐ RT. ÜZEMI TERÜLETE

A telephely címe

2440 Százhalombatta ERİMŐ U.2.

A technológia azonosítója A technológia megnevezése IPPC létesítmény azonosító

Megnevezés

2 Besorolás: 2222 GİZKAZÁN TÜZELÉS TECHNIKA 0

A technológiához tartozó kibocsátott anyagok Forrás Tömegáram HÉ értelmezés

Fluor Gız Vagy -Gáznemő Szervetlen Vegyületei (Hf- Ként) (584) Kadmium És Vegyületei Cd-Ként (46) Kén-Oxidok ( So2 És So3 ) Mint So2 (1) Kobalt És Vegyületei Co-Ként (33) Króm (Vi) Vegyértékv Vegyületei (75) Nikkel És Vegyületei Ni-Ként (82) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) Ólom És Szervetlen Vegyületei Pb-Ként (52) Sósav És Egyéb Szervetlen Gáznemő Klór Vegyületek, Kivéve Klór És Cián-Klorid HclKént (16) Szén-Dioxid (999)

P2

0.0369 kg/h

Külön jogszabályi alapon

P2 P2 P2 P2 P2 P2 P2 P2

0.0178 kg/h 236.886 kg/h 0.1777 kg/h 0.0888 kg/h 0.0711 kg/h 266.497 kg/h 0.2724 kg/h 17.766 kg/h

Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon

P2

0. kg/h

Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7) Vanádium És Vegyületei V-Ként (88) Fluor Gız Vagy -Gáznemő Szervetlen Vegyületei (Hf- Ként) (584) Kadmium És Vegyületei Cd-Ként (46) Kén-Oxidok ( So2 És So3 ) Mint So2 (1) Kobalt És Vegyületei Co-Ként (33) Króm (Vi) Vegyértékv Vegyületei (75) Nikkel És Vegyületei Ni-Ként (82) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) Ólom És Szervetlen Vegyületei Pb-Ként (52) Sósav És Egyéb Szervetlen Gáznemő Klór Vegyületek, Kivéve Klór És Cián-Klorid HclKént (16) Szén-Dioxid (999)

P2 P2 P2 P3

103.638 kg/h 29.6611 kg/h 0.0888 kg/h 0.2369 kg/h

Határértékkel nem szabályzott Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon

P3 P3 P3 P3 P3 P3 P3 P3



P3

0. kg/h

Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7) Vanádium És Vegyületei V-Ként (88) Fluor Gız Vagy -Gáznemő Szervetlen Vegyületei (Hf- Ként) (584) Kadmium És Vegyületei Cd-Ként (46) Kén-Oxidok ( So2 És So3 ) Mint So2 (1) Kobalt És Vegyületei Co-Ként (33) Króm (Vi) Vegyértékv Vegyületei (75) Nikkel És Vegyületei Ni-Ként (82) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) Ólom És Szervetlen Vegyületei Pb-Ként (52) Sósav És Egyéb Szervetlen Gáznemő Klór

P3 P3 P3 P4

103.638 kg/h 29.611 kg/h 0.0888 kg/h 0.2369 kg/h


P4 P4 P4 P4 P4 P4 P4 P4



Verziószám: 6

1

30

Vegyületek, Kivéve Klór És Cián-Klorid HclKént (16) Szén-Dioxid (999)

P4

0. kg/h


P4 P4 P4 P5

103.638 kg/h 29.611 kg/h 0.0888 kg/h 0.2369 kg/h


P5 P5 P5 P5 P5 P5 P5 P5



P5

0. kg/h


P5 P5 P5 P6

103.638 kg/h 29.611 kg/h 0.0888 kg/h 0.2369 kg/h


P6 P6 P6 P6 P6 P6 P6 P6



P6

0. kg/h

Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7) Vanádium És Vegyületei V-Ként (88)

P6 P6 P6

103.638 kg/h 29.611 kg/h 0.0888 kg/h

Határértékkel nem szabályzott Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon

A technológiához tartozó pontforrások, melyeken a következıkben közreadott kibocsátási koncentrációk érvényesek P2

GİZKAZÁN KÉMÉNY

P3

GİZKAZÁN KÉMÉNY

P4

GİZKAZÁN KÉMÉNY

P5

GİZKAZÁN KÉMÉNY

P6

GİZKAZÁN KÉMÉNY

A technológia kibocsátási határértékei Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése

Érvényes év.név-tıl

Határérték

As, Cd, Co, Cr, Ni, Pb, V Összesen

2002.1

Fluor Vegyületek Gız-Gáznemv Szervetlen Kén-Dioxid

2002.1

(0.0*Qs+3.0*Qf+0.0*Qq)/(Qs+ Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+5.0*Qf+0.0*Qq)/(Qs+ Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+400.0*Qf+35.0*Qq)/(Q s+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+30.0*Qf+0.0*Qq)/(Qs+ Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+450.0*Qf+350.0*Qq)/( Qs+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+175.0*Qf+100.0*Qq)/( Qs+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz

2002.1

Klór-Szervetlen Gáznemu Vegyületei ( 2002.1 Hcl-Ként Megadva ) Nitrogén-Oxidok /Mint No2/ 2002.1 Szén-Monoxid

Verziószám: 6

2002.1

2

31

Tömegáram küszöbérték kg/h

O% 3 3 3 3 3 3

Szilárd /Nem Toxikus/ Por

2002.1

(0.0*Qs+50.0*Qf+5.0*Qq)/(Qs+ Qf+Qq) mg/m3 füstgáz

Qs: szilard Qf: folyekony Qg: gaz

aláírás

Verziószám: 6

3

32

3


Megnevezés

3 Besorolás: 2222 GİZKAZÁN TÜZELÉS TECHNIKA 0


Fluor Gız Vagy -Gáznemő Szervetlen Vegyületei (Hf- Ként) (584) Kadmium És Vegyületei Cd-Ként (46) Kén-Oxidok ( So2 És So3 ) Mint So2 (1) Kobalt És Vegyületei Co-Ként (33) Króm (Vi) Vegyértékv Vegyületei (75) Nikkel És Vegyületei Ni-Ként (82) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) Ólom És Szervetlen Vegyületei Pb-Ként (52) Sósav És Egyéb Szervetlen Gáznemő Klór Vegyületek, Kivéve Klór És Cián-Klorid HclKént (16) Szén-Dioxid (999)

P7

0.2369 kg/h

Külön jogszabályi alapon

P7 P7 P7 P7 P7 P7 P7 P7



P7

0. kg/h

Szén-Monoxid (2) Szilárd Anyag (7) Vanádium És Vegyületei V-Ként (88)

P7 P7 P7

103.638 kg/h 29.611 kg/h 0.0888 kg/h

Határértékkel nem szabályzott Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon


GİZKAZÁN KÉMÉNY



Határérték

As, Cd, Co, Cr, Ni, Pb, V Összesen

2002.1

Fluor Vegyületek Gız-Gáznemv Szervetlen Kén-Dioxid

2002.1

(0.0*Qs+3.0*Qf+0.0*Qq)/(Qs+ Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+5.0*Qf+0.0*Qq)/(Qs+ Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+400.0*Qf+35.0*Qq)/(Q s+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+30.0*Qf+0.0*Qq)/(Qs+ Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+450.0*Qf+350.0*Qq)/( Qs+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+175.0*Qf+100.0*Qq)/( Qs+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+50.0*Qf+5.0*Qq)/(Qs+ Qf+Qq) mg/m3 füstgáz

2002.1

Klór-Szervetlen Gáznemu Vegyületei ( 2002.1 Hcl-Ként Megadva ) Nitrogén-Oxidok /Mint No2/ 2002.1 Szén-Monoxid

2002.1

Szilárd /Nem Toxikus/ Por

2002.1

Megjegyzés: Qs: szilard Qf: folyekony Qg: gaz

Verziószám: 6

4

33


O% 3 3 3 3 3 3 3


Megnevezés

4 Besorolás: 2222 GÁZTURBINA TÜZELÉS TECHNIKA 0


Kén-Oxidok ( So2 És So3 ) Mint So2 (1) P8 Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) P8 Szén-Monoxid (2) P8

0.38 kg/h 124.6 kg/h 138.4 kg/h

Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon


GÁZTURBINA KÉMÉNY

Légszennyezı anyag (anyagosztály) megnevezése


Határérték

Kén-Dioxid

2004.1

Korom Bacharach Skálán

2002.1

Nitrogén-Oxidok /Mint No2/

2002.1

Szén-Monoxid

2002.1

(0.0*Qs+120.0*Qf+120.0*Qq)/( Qs+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+2.0*Qf+0.0*Qq)/(Qs+ Qf+Qq) Bacharch (0.0*Qs+170.0*Qf+90.0*Qq)/(Q s+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+100.0*Qf+100.0*Qq)/( Qs+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz


Verziószám: 6

5

34


O% 17 17 17 17


Megnevezés

5 Besorolás: 2222 GÁZTURBINA TÜZELÉS TECHNIKA 0


Kén-Oxidok ( So2 És So3 ) Mint So2 (1) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) Szén-Monoxid (2) Kén-Oxidok ( So2 És So3 ) Mint So2 (1) Nitrogén Oxidok ( No És No2 ) Mint No2 (3) Szén-Monoxid (2)

P13 P13 P13 P14 P14 P14

0.38 kg/h 124.6 kg/h 138.4 kg/h 0.38 kg/h 124.6 kg/h 138.4 kg/h

Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon Külön jogszabályi alapon


GÁZTURBINA BY-PASS KÉMÉNY

P14

GÁZTURBINA KÉMÉNY



Határérték

Kén-Dioxid

2004.1

Korom Bacharach Skálán

2002.1

Nitrogén-Oxidok /Mint No2/

2002.1

Szén-Monoxid

2002.1

(0.0*Qs+120.0*Qf+120.0*Qq)/( Qs+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+2.0*Qf+0.0*Qq)/(Qs+ Qf+Qq) Bacharch (0.0*Qs+170.0*Qf+90.0*Qq)/(Q s+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz (0.0*Qs+100.0*Qf+100.0*Qq)/( Qs+Qf+Qq) mg/m3 füstgáz


Verziószám: 6

6


O% 17 17 17 17

Z

M ELLÉKLET -

a KTVF: 41283-7/2010. számú határozathoz Zajkibocsátási határértékek

A mérıfelület (részfelület)

A megállapított zajkibocsátási határérték[dB/A]

Nappal Éjjel 1. 2. 3.

A Pannónia úti és Ady E. úti lakótelep lakóépületeinek védendı homlokzatai elıtt 2 m-re Az Erımő u. 5-7. sz. alatti lakóépületek védendı homlokzatai elıtt 2 m-re A Dunamenti Erımőhöz tartozó munkásszállások épületeinek védendı homlokzatai elıtt 2 m-re

36

600-2200h

2200-600h

50

40

50

40

60

50

A

MELLÉKLET-

a KTVF: 41283-7/2010. számú határozathoz

adatszolgáltatás és jelentéstétel a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség részére

Megnevezés Az engedélyben foglalt adatok esetleges módosulásáról Baleset, mőködési zavar, meghibásodás, határértékeket túllépı, illetve környezetszennyezést okozó kibocsátás jelentése Bejelentett havária események összefoglalója Pontforrásokra vonatkozó levegıtisztaság-védelmi adatok (folyamatos kibocsátás ellenırzés eredményeinek éves összefoglaló jelentése a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 17. §-ban foglaltak alapján) Összefoglaló jelentés a monitoring kutak folyamatos ellenırzésének eredményérıl Az önellenırzés keretében végzett negyedévenkénti mérések eredményei Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás

Gyakoriság

Beadási határidı

eseti

15 napon belül szóban, telefonon 48 órán belül

eseti írásban 8 napon belül eseti

az eseményt követı 1 hónapon belül

évente

tárgyévet követı év március 31.

évente 1 alkalommal


negyedévente

tárgyév április 30., július 31., október 31., január 31.




tárgyévet követı év április 30.

Éves környezeti beszámoló -

-

A megtett intézkedések és hatásának bemutatása az elérhetı legjobb technika érdekében További intézkedési javaslat az elérhetı legjobb technika elérésére

37

2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes

Recommend Documents