KÜZDELMEK
A BÁNYÁK
SÁNDORNÉ
BOZSIK Kézirat
ÁLLAMOSÍTÁSÁÉRT
IPARVIDÉKEN*
A BORSODI
beérkezett:
1978.
június 23.
előtt különböző bányák a felszabadulás csoportok, a kis magáncégek, külföldi részvényesek A borsodi
érdekeltségek
a
-
nagy
finánctő-
és a tőkés állam tulajdonában csoportjába tartozó Rimamurányi-Salgótarjáni Rt. kezében voltak az Ózd környéki bányák. A Hitelbank csoportjába tartozó Magyar Ált. KőszénbáRt. volt a Borsodi nya leányvállalata Szénbányák Rt, melynek a Sajó völgyében voltak báo A nyái. Sajó mellékén termelt még mintegy 30 különböző tulajdonban levő bánya, kezdetlegesviszonyok között. A tőkés állam tulajdonában voltak a diósgyőri MÁVAG bányái. A kés
voltak. A Kereskedelmi
-
Bank
MÁVAG-hoz tartozó
Rimamurányi-SalgótarjániRt-hez
és
voltak, feladatuk
üzemek
bányák úgynevezett célbányák ellátása volt szénnel, termelésük állandó volt. nehézipari Azok a borsodi bányatulajdonosok, akik csak kereskedtek és kínáa szénnel, a keresletnek latnak megfelelően ingadoztatták a termelést, idényjellegű bányászatot folytattak. a
nagy
A felszabadulás
a
a rombadöntött és kifosztott ország helyzete, az állandósuló lakosság szűkös és elégtelen ellátása szigorúan kötött gazdálkodást Ísényelt.Csak központi irányítással, egyre fokozódó állami ellenőrzéssel és beavatkozással
után
anyaga és tőkehiány,
lehetett a
készletet
a
elosztani,
a
termelést
biztosítani.
elején előbb Debrecenben, majd már a Budapesten működő felmérése és elosztása kormánynak nehézséget jelentett, mert a fegyverszüneti szerződések hatálya alatt álló ország bányái (a borsodiak is) a szovjet Vörös Hadsereg a alatt álltak. A szénbányák élére állított katonai parancsnokságok intézték fennhatósága Vén elosztását, mely elwsorban a jóvátételi szállításokat A harcok elvonulásával szolgálta. a b0rsodi bányavidéken a szovjet hadsereg műszaki segítségével és a bányászok hősies helyit1944
a
t
Részlet elyetemi
a
és 1945
végén
szénkészletek
szerző doktori
NMEKózleményeí,
,,
A
bányászszakszervezeti mozgalom
története
a
borsodi
iparvidéken
1945 -48.
c.
értekezéséből. V. Sorozat,
Társadalomtudományok,
24(1979) kötet,
I 23-
138
123
állásával
teremtették
követően
leteket dult
a
meg
termelés
feltételeit.
Ennek
bányák többségében
borsodi
a
1-2
volt hetes
kiesés
h egy után
lé
a
hadm
munka.
a
bányák elszakadtak pesti központjaiktól, a termelés nélkülük satul' A kikapcsolásával folyt. bányák irányítását szovjet katonai vezetés mellett Üdono. maguk szok végezték az ittmaradt műszakiak segítségével. Borsodban már 1944 végén jén létrejöttek az első üzemi bizottságok a bányákban, melyek jelentős az 1945 elején, tavaszán sorra megalakuló kommunista pártszervezetektől és a bán m" "ami szervezeti szerveitől. mozgalom helyi A borsodi
lgzgányx.
támogáán hete.
bizottságok megfeszített munkával igyekeztek biztosítani a termelésta legfontosabb matosságát, anyagokat (karbidot, paxitot, bányafát stb m? a bányászok minimális szervezni ellátását. Az üzemi
előteremteni
'
más vezetés
Sok esetben
vezetőséggel feladatát
szem
hiányában
vállalniok
karöltve
kellett
is.
a
f"
bányák üzemi bizottságainak a szakmnem munkafegyelem megszilárdításának kevésbé ne? a
tárgyalások után az Összeg szovjet Vörös Hadsereg 1945. július elejénsorozatos szénbányákat átadta a magyar hatóságoknak. Igy lehetőség nyílt az állami gazdaságírínyi tás most már egész országra kiterjedő megvalósítására. A rendelkezésre álló szén csekély mennyisége mellett a központi elosztás csak arra törekedett, hogy az alapvető iparágalm, lássa el szénnel. az energiatelepeket és a közlekedést mindenekelőtt A
A Minisztertanács
a
termelés
fokozására,
valamint
a
szénelosztás
tervszerű
magam
ki. Az állami beavatkozás a kos]? végrehajtására szénkormánybiztost nevezett és a ciós pártok közösen elve bár nem lehetett volt, közömbös, kisgazdák hogy elfogadott a maa jobboldali szociáldemokraták nyugati mintájú állammonopolista, végső céljaiban és a baloldali szociáldemokngántulajdont konzerváló elképzelései, vagy a kommunisták élessé vált Különösen ták szocialista előtérbe. törekvései kerülnek végcélú tőkekorlátozó a harc eredményekkel 1945 őszén a parlamenti választások után. Az országos választási
vezésére
és
összehasonlítva
Borsodban
az
alábbiak
alakultak
szerint
Országos átlag MKP
l6,95%
SzDP
l7,41%
FKGP
57,03%
NPP
a
pártokra
szavazatok:
esett
átlag
Borsodi
23,00% 213% 183% 53%
6,87% 1. táblázat
Borsodban
párt ban 124
itt a
nem
a
alakult
bányavidék
két ki.
munkáspárt és a NPP Az országos átlagnál
szavazói
adták.
Az
a
szavazatok
50%-át szerezte
jobb eredményét országos eredmények elemzése sokkal
az
"bbsésl
meg-í" hogy .
MKPÍaüa
is azt m"
gorsoíl, Komárom, Esztergom megyében ki. a bányászokból került
d
ngzavazott, A
sem
számítottak
v;biztosítottak
a
erre.
szavazók
MKP-nak.
az
az
MKP
m,
ózdi
része, akik
járásban,
ahol
hogy
teljes
az
az
man-
[2]
Rudabánya,
járásban. [3]
ózdi
az
MKP-ra.
[4]
alakosság 90%-a szavazott
bányászközség,ahol
volta borsodi élményeire Nógrádi Sándor.
ám
az
a
előretörés,
kommunista
és
az
Bánszállás, Kurittyán, Disznóshorvát,
72%-a jutott
a szavazatok Egercsehiben
a
nagy
bányászközségek:Királd, wumlsmert szavazatok 60-807o-át a
EIusTlakosságnák
arányú volt Ózdon Különösen
borsodi bányavidéken olyan
zetői
a
kommunistákra."
a
-
emléke-
[s]
a bányavidék volt az MKP erős bázisa. Borsodban tehát Miskolc, Diósgyőr a munkások a bányavidéken is azok adták, akiknek már A kommunista párt gerincét az l918-l9-es forradalmi időből, de a többséget volt mozgalmitapasztalata, esetleg még és politikai mozgáforradalmi idők társadalmi követő nagy mmeszetesen a felszabadulást Az Ózd környéki bányavidéken külön a szimpatizálók közé. gí vitték a párt soraiba, vagy az MKP-nak, az úgynevezett kisnyilasok" ügye. A fajvédők, a nyilasok a gondotjelentett és szociális zsarolásukkal hatni tudtak a politikaiéveiben demagógiájukkal háború utolsó zömmel falusi eredetű bányászságra. Közülük sokan politikában járatlan, lagelmaradott, után ezek a bányászok, munkások elfordultak belépteka nyilas pártba. A felszabadulás közeledésük az MKP-hoz és annak programjához őszinte volt. a fasiszta szervezetektől, itt a az a kommunista a vád érte, nyilasok Ugyanakkor hogy pártot gyűjtőhelyévé vált. Ezt elkerülendő a párt megpróbálta egyéni elbírálás alapján megítélni a kisnyilasok" ügyét. Mintegy1000 főt zártak ki a pártból az ózdi járásban. [6] A kisgazdák választási sikereit ellensúlyozandó, 1945 őszén az MKP erőteljes lépésekét tett a gazdasági területen. Helyesen értékelte azt, hogy ezen a téren meglevő zűrzavar felszámolásáraa kommunistáknak kell a kezdő lépéseket megtenni. Kemény politikai csatározások árán, de elérte az MKP a Gazdasági Főtanács felállítását, melyben jelentős pozíciókat foglaltak el a kommunisták.
mellett
,,
,,
A GF
1945
szénkérdés elsőteendőjének és decemberében a
rendezését
A katasztrofális
tekintette. sikerét
és
szénhiány
teljesíújjáépítés jóvátételi alacsony szénát, az állami beavatkozás, a kötött gazésazüzemi bizottságok tevékenysége miatt elvesztették kezdeményező sze- érmég sértetlenek voltak, de már gyakorlatilag kivonultak a bányászat ffltilgllag Ezt a helyzetet az agitációban kihasználták a munkáspártok: a széntera munkásellátás a tőkés hiányosságait számlájára lehetett írni, s a bányásztette felelőssé életviszonyaiért.
Eovembereben
mm ockáztatta. A bányatőkések
az
a
szállítások
az
mpüíííügilfíü, mi
més
hé
nerlliyéitasabol.
murziégelt, filfioját kormány programját alapvetően Ne, egyig-koros végétől Magyar Függetlenségi lm az
Én
a
Ak
nem
SZÍ
a
1944
ki Sgaldak is
a
elfogadtak.
Másrészt
a
háború
után
.
a bányák államosításának programjának is része volt, nyugat-európai vezető tőkés ál-
sértette
Front a
125
mmkbm ni
helyreállítás el
telezte
időszakában.
magát
a
kommunista
zett
legradikálisabban
A
szénbányák államosítása tömeggyííléseken kiemelt
előtt
A választások
mellett.
m?
legerőteljesebben azonban
és
hangsúlyt kapott
a
MKP kö_
az
és után
megende_
bányák államosítása.
volt. 1945. május 12-13 -i bányászság még türelmetlenebb bányászszakszerveuü viták a heves azonnali kongresszuson zajlottak bányák kisajátításáról. A tatabányai küldőt; között a borsodi tek tették ezt a javaslatot, melyet többek bányák képviselői is támogattak és az iparág képviselőinek nem Kossa Istvánnak, a SZOT főtitkárának kis erőfeszítésébe kg: és belpolitikai realitások rült a nemzetközi megértése a küldöttekkel, hogy a bányák m; fontos cél, de az azonnali szocializálást mosítása el kell vetni, ennek véghezvitele még ko_ a koalíciós küzdelmet moly harcot, jelent partnerekkel. A
bányaüzemek hangulatát tükrözte az, hogy az üzemi bizottságok a bányán. a bányák államosítását. Az Ormos. helyi szervezetei egymás után követelték kérték az Iparügyí Minisztériumot, hogy üzemüket te. pusztai bányászok 1945.májusban üzenni bizottságai 1945. augusztusgyék állami felügyelet alá. [7] Aborsodi szénmedence ban együttes beadványban követelték az államosítást. [8] A borsodi
szakszervezet
1945
őszén
a
anyaghiány és
is katasztrofálisan
bányákban
borsodi
krónikus
ellátási
az
visszaesett
a
nehézségek,
a
létszámhiány
miatta
termelés.
környéki bányákban, a munkásság száma 53%-ra esett vissza, egy munkás teljesítménye 55%-a! esett" jelentették 5 borsodi bábiztosnak. ilyen mértékű csökkenése venyából az iparügyi miniszteri [9] A széntermelés s emellett az árarnellátását és a tél előtt a borsodi üzemek működését szélyeztette nehézipari álló lakosság fűtőanyag-beszerzését. A végső tartalékait is felélő bányászság számára egyetlen megoldásnak tűnt a bányák ,,
28%-kal csökkent
a
széntermelés
a
Miskolc
végrehajtása. Lényegében már hónapok óta az államnak kellett és gondoskodnia a legfontosabb anyagokról, a bányászok fizetéséről, élelméintézkednie most az üzemi ről. A bányatulajdonosok bizottság intézkedik, mindent tőle kell kérvoltak. ni" kijelentései mindennaposak államosításának
mielőbbi
,,
.
.
.
-
Szénbányák Rt. közel 200 munbánya hetekkel a minisztérium érteitt sítése után sem kapta meg ezeket. Az üzemi bizottság egyik tagja Budapestre utazott, és a központi irodában közölték vele, hogy a ruhák már régen megvannak, de jármű hiánYá ehhez járművet az üzemi bizottság. Az üzemi bizot" szerezzen ban nem leszállítani, tudják ság képviselője 50 q szénért kerített egy fuvarost, aki vállalta a ruhanemű leszállítását. felháborító
Például:
kása
számára
a
1945 őszén uralmának nézik
a
kor,
ha
eset
volt
az
ruhaneműt
minisztérium
is, hogy utalt
a
Borsodi
ki, de
a
türelmetlenebbül
követelték
[IGE
bánYabárók meghúzódva
bányászok egyre a visszamaradt reakciós igazgatók ravaszul megszüntetését: 053k a]? munkások vergődését, több helyen az engedélyezett bért sem fizették ki, a munkásság szerez [11] pénzt a befizetésre." a
borsodi
,,.
.
a
,,
.
"mm ük .
Az Ózd
99
.
Rima a környéki bányászok 1945 közepén erőteljesen tiltakoztak n kottásé ellen, hogy a bányásznak Sajat még mindigérvényberrievö, megalázó intézkedései ,,
--
.
126
..
kellettmagát az
alacsony
szerszámmal
ellátnia
ellenére
fizetés
címén, szerszámkarbantartás
ha
az Ózd környéki bányákban világító anyaggal. a bár levonnak a 3%-ot karbidot, lámpást, megvenni is a most szerszám eltörik, bányavezető megfizetteti ve-
és
a
kell újat venni" lük, ha elkopik, saját pénzen árát is szívesen A Népszava. [12] robbanóanyag a
bányász
csákánnyal fejtsen,
inkább
.
,,
.
.
kell
nekik
mert
a
hívta
-
fel
olvasók
az
levonták
a
figyelmét
Felvidéki
a
bányatulajdonosok, azért, hogy
sok robbantással
csak
,,
szétlövik"
a
szenet.
az alberttelepi két munkáspárt és szakszervezet vezetői, a Borrudolftelepi dolgozói és az MKP ottani szervezete, a RimamurányisalgótarjániRt. kurittyáni kőszénbányájának munkásai, a borsodi szénmedence ormoscsoportja és az MKP helyi szervezete, a rudolftelepi bányászainak szakszervezeti pusztai Disznóshorvát dolgozói feliratot küldtek a kormányszerveknek, melyMária-táródolgozói, államosítását és a dolgozók életének a bányák azonnali megjavítását, erős, ben követelték kormányzatot. [13] demokratikus üzemi bizottsági taai A borsodi 1945 decemberében tar. szénbányák kommunista kellő emelni a termelést tett gyűlésükön megállapították, hogy legalább 307o-kal lehetne racionalizálással, de ez csak a bányák államosításával lehetséges. Most a legfőbb akadály, semmiben sem az üzemi volt az általános az segítik igazgatóságok bizottságokat" hogy a jelenlevőknek. [14] panasz
novemberében
1945
sem Szénbányák
Rt.
,,
-
A
bányák államosításának
zetgyűlésben
is. A kérdés
az
kérdése
volt,
mi
viták
heves
kerüljön
és
összecsapások
államosítás
alá és
között
zajlott a nemhogyan történjen a kárta-
lanítás? összes üzemeikkel álláspontja az volt, hogy a szénvállalatokat együtt államotöbbet akartak megmenteni vagyonukból, a bányákhoz bányatulajdonosok egyre tartozó erőműveket, bányavasutakat, karbidgyárakat, bányafa kitermelő üzemeket stb. ki akarták vonni az államosítások alól. Ha ez megvalósult volna, bármikor kezükben tarthatták a leállítása a bányákat is leállítja. bányák működését, hiszen a melléküzemek
Az MKP
sitsák. A
A FKGP
és
a
jobboldala nyíltan nem programjával, nem
SzDP
Nemzeti Függetlenségi Front annak
formáját, módját.
elsősorban
az
USA
A FKGP
mögött levő
támogatásának elvesztését
helyezkedett még szembe a Magyar államosítások tényét vitatta, hanem tőkés körök a nyugati nagyhatalmak az
-
féltették
az
államosítástól.
A viták
elhúzó-
dása miatt az MKP kompromisszumos megoldást javasolt: helyezzék előbb állami kezelésbe a bányákat és az állami tulajdonba vételről a kormány később terjesszen be törvényjaVüslatot a nernzetgyűlésnek. 1946. január l-től vették állami kezelésbe a bányákat a bányafelsorolt töwényben
tartozékaikkal
együtt, továbbá
szénbányákkal kapcsolatos karbidvagy központi igazgatásához szükséges ingatlanokat és berendezéseket-A rendelet felfüggesztette a földtulajdonosi szénjogot, a terrágiumot, valamint a bárendelkezési jogát az állami kezelésbe vett üzemek felett. A szénbányák Éyatülajdonosok az Iparügyi Minisztérium vette át. [15] uzletvitelének rendezését a
mfakat, a bányák helyi
A
szénbányák
tőkések korlatilag a
állami minden
kezelésbe
vétele
rendelkezési
bár
jelentette joga megszűnt ezzel nem
az a
állami
tulajdont,
de gya-
bányák felett. 127
legfontosabb
A
bányamunkások korrnánybiztosok
nevezett
lés biztosítása ket
a
lehet
nem
neveztek kormánybiztosokat
szénterületekre
A
szakszervezete mellé a
bányászszakszervezet
Iparügyi munkásképviseletet,
állítsanak
munkások
ki.
Minisztériumtól
az
nélkül
és ellenük
és
helyi csoportjai
[16]
a
mert
előmozdítani
munkáspártok
követelte, hogy a h a nyugodt temw ,,
". Ezeket
vezetőivel
a
szemé
lye.
együtt jelölte k ki.
-
már korábban
állami
tulajdonú és állami kezelésbe vett bányák éléről ha. tározott kézzel váltották le a munkásság nyomására a régi, reakciós igazgatókat. 1945 feb délutáni ruár 16-án a perecesi bányászok a szombat műszak befejezése után tüntetést talg ember követelte a reakciós tottak, ahol 3-400 fegyelmezett felvonuláson" bányafőtaná, csos leváltását. [17] Borsodban
,,
egercsehi bánya üzemi bizottsága levélben fordult a Magyar Bányamunkások Sza. hogy segítséget kérjen a bányaigazgató ellen, aki nemrégen verte a és elbocsátotta munkásokat, azokat, akik nem oda szavaztak, ahová ő akarta, és kegyenc. nül bánt a cselédeivel,.-[18] Az
bad Szakszervezetéhez,
Az állami
kezelésbe
vétel
igazi jelentősége nem belpolitikai téren, bizonyította
jelentkezett, hanem lajdonosi érdekek visszaszorítására. sebb változás, az új állami kezelést
vállalatok
Az egyes
ellenőrző
hálózatot.
a
miniszteri
termelés
pillanatnyi eredményeiben munkáspártok törekvéseit a magámu. irányításában nem történt jelentő-
a
csak tovább
biztos
bonyolította
a
irányítási szénbányászat pénzügyi alapvető alacsony szénát volt. Az inflációs időkben a munkabérköltség nem egyszer jelentősen meghaladta a szén árát. Az anyagellátás (karbid, robbanóanyag, bányafa) A gépek, berendezések bár javult 1945-höz képest, de 1946-ban is voltak fennakadások. és a állt megfelelő elavultak beruházásra nem korszeűtlenek, voltak, felújításra, nagyobb már
eddig
is összetett
oka továbbra
is
A
zavarainak
az
összeg. Az első üzemi
bizottságok megbízatása
egy évre szólt, 1946
elején időszerűvé
vált
az
újraválasztásuk. kezelésbe
Az állami
kérdést, hogy mi
a
bányákban megváltozott körülmények vett
különösen
ez
között
fontos
volt,
mert
felvetette
hogyan találják meg szerepüket
azt az
a
üze-
bizottságok.
elején megválasztott testületek többsége megállta a helyét. Fáradtságot a bányák helyreállításának ismerve szervezték munkáit, s igyekeztek biztosítani a termelés 51" összes feltételét. Gyakran az igazgatóságok passzivitása miatt, a műszaki gárda háttérbf rítása, olykor tehetetlensége miatt nem egy üzemben egyetlen fegyelmező erő az üzemi bizottság volt. nem
Az 1945
Az üzemi
bizottságok újraválasztása
1946
januárjában
és
februárjában folyt.
vélik?
sajókazai bányászok kijelentették: A bányamunkásság majd 100%-ig ÚSY dik, hogy nem kell új üzemi bizottságot választani, hanem a régieket kell megerősítem [19] A
,,
-
128
azonban
Voltak
buktak" vizsgán: használtakmegfelelő hangot
bizottsági vagy üzemi diktatórikus módszereket
bizottságok,
üzemi
olyan
a
a
visszaéltek,
hatalommal
tagok,
akik
,,
alkalmaztak,
megnem
munkássággal, fenyegetőztek. Például: A rudolftelepi bánya ellen elnöke vizsgálatot kellett indítani az illetékes pártszerveknek és a üzem bizottsági Az ok az volt, hogy az illető garázda, részeges titkárának. kerületi bányászszakszervezet a Dunántúlra költözszított a bányatelepen, izgatott, ellentéteket ember volt, basáskodott A között. maradó bányászcsaládok vizsgálat nyomán tisztségéről leválni akaró és telepen [20] tották, munkahelyéről elbocsátották. 1946. január 28-án
a
Szénbányák
Borsodi
a
Rt.
üzemvezetője panaszt
tett
a
miskolci
bizottság hatáskörét túllépve, leváltotta. A leváltás előzés az üzemi bizottság között az illetményüzemvezetőség ménye a miskolci MiA felküldte az beadványt Iparügyi bányakapitányság szén mennyiségéről. a Magánalkalmazottak ahol és Szakszervezetének, megállapították, hogy nisztéríunmak [21] hatásköri túllépés történt. hogy bányakapítányságon, az
az
üzemi
volt, hogy vita alakult
A munkások
és
műszaki
a
ki
az
feszültség enyhülése, a termelés személyi könnyebb, mint előző évben. Az üzemi bizottmunkásság egy-egy hangadó csoportjának véleményét
vezetők
közötti
feltételeinek biztosítása ságokegy része a munkásság vagy a képviselteszemélyi ügyekben. Előfordult, 1946-ban
sem
volt
bizottság kezdeményezésére az és a bányaa minisztérium útján a döntésének. keltett Somsályon például olyan nyugtalanságot lehetséges jelöligazgatóság sokkal rosszabb tek miatti civakodás, hogy a termelés eredményeket produkált, mint a kedvezőtlenebb adottságú F arkaslyukon. [22] üzemvezetői
állást
is választás
hogy
töltötték
az
üzemi
be, ellenszegülve
Egercsehiben a párttitkár és az üzemi bizottság vezetője megalapozatlan vádak a munkásokkal a bányamémököt. ján eltávolította [23]
alap-
az bizottperecesi bányaüzem szakszervezeti vezetősége 1945 novemberében kritikusan időszakában elemezte az üzemi bizottsásági választások előkészítésének nagyon gok munkáját és hibáit. A gondot abban látták, hogy a régi műszaki tisztviselő gárda nem mert mert azonnal sütötték a a munkások reakciós" fegyelmezni, rájuk bélyeget, míg közül kerültek egyes üzemi bizottsági tagok, akik a munkások nem tudtak ki, a hatalommal élni. .A régi munkahajcsárokat is megszégyenítő hangon és modorban beszélnek mun-
A
,,
,,.
.
katársaikkal". [24] A
bányaüzemek pártszervezetei
voltak
az
új üzembizottsági választások a bányák állami
Szervezői. A perecesi párttaggyűlésen is szóltak arról, hogy 19előtt is voltak olyan üzemi bizottságok, melyek túlmentek
helyett érzése
maguk irányítottak.
a
hatáskörükön,
előkészítői, kezelésbe a
tőke
véte-
ellen-
Ezért
hagyták magukra őket a tőkések, hogy küszködproblémákkal, minél többet veszítsenek tekintélyükből a munkások előtt. A pártm! bányászokhangsúlyozták, hogy az üzemi bizottsági tagok között ne legyen olyan, aki csak kell" megválasztisztakezű, megkörnyékezhetetlen elvtársakat
Jenek
a
tfrmmpálható: ni. [25] ,,
.
.
.
129
új
Az
lításában
a
csak
tuma
vált
akkor
Az állami
kezelésbe
gazdasági helyzete, után
csata"
megválasztásának előkészítésében intézményesített jogai voltak. érvényessé, ha az illetékes szakszervezet
a
újjáépítés
az
választások
a
Az üzemi
lebonyu
bizottságok mama
üzemi
vezetője igazolta, követelt az újabb erőfeszítéseket orszá fordulóján. Az Arccal a vasút felé", a "hím hangzott el.
bányák munkásaitól
vett
széncsatára"
,,
és
bizottságok
üzemi
szakszervezeteknek
való
1945-46
,,
felhívás
eddig
már hangsúlyozta, hogy a munkásosztálynak a hatalomban elfoglalt sikerek az ország gazdasági adtak az újjáépítésnek, s a további életében a munkásosztály erősítik megszerzett pozícióit a gazdaságban és a politikában. A széncsata kezdeményezői a tatabányai bányászok voltak. 1946. február 8-án jelent meg a Szabad Nép. fokozására felszólító ben a széntermelés versenyfelhívásuk az egész ország bányamunkás. ságához. Az MKP
lendületet
pozíciói
10-én
Február re
a
szén
napi 2500 vagon
függ sotok
a
gyors
dolgozói
üzemek
termeléséért!"
köztársaság
demokratikus is."
nagybudapesti
a
,,
szólították
A széntermelés
talpraállítása.
fel
további
bányászságot:
a
mi sorsunk
széncsata,
az
első
munkaverseny
a
tályharcnak sajátos formáját jelentette. ka gyorsításával és eredményességével kellett Az
A széntermelés
pesítéssel,
fejlettebb
anyagi erő még
ményeinek
,,
nem
lásával
fokozását, technika
és
ti sor.
a
lehetett
kellett
a
sem
széncsatának
osz-
a mun-
harcolni. tartóssá
lehetett
másrészt A szén
az
a
tételét
volna
kellett
1946-ban
az
kellő
erre
várható
termelésében
beruházások
azonnal
megfelelő gé-
természetesen
biztosítani.
országnak.
ered-
Az emberek
lel-
a leggyorsabb egyedül az a tőke, melynek befektetésétől koncentráerők az munkaszervezéssel, Mozgósító agitációval, jobb minél előbb eredményeket hozni.
lendülete várni.
munkásmozgalom történetében, újjáépítést szabotálni igyekvő tőke ellen
eredményeinek
volt idő.
versenyben levő
a
magyar
alkalmazásával
állt rendelkezésre,
bevárására"
kesedése, forradalmi
eredményt
1315.
[26]
egész ország segített: élelmíszergyűjtések, segélyakciók indultak az önkéntes bányászokat. bányászok ellátásának javítására. Toborozták Az
A
,,
nagyarányú emelésétől
függ
De ettől
a
volt
1946. január már folyt a széncsata. országos felhívás elhangzása előtt Borsodban felszólításszenet!" elnöke 28-án a diósgyőri vas- és fémmunkások szakszervezeti Adjatok sal nyílt levelet irt a Szabad Magyarországba a borsodi bányászokhoz. ,,Több szenet, hOSY eleget tudjunk tenni jóvátételi kötelezettségünknek, hogy legyen ruhánk, legyen ennivalónkv demokráciánk!" legyen szilárd pénzünk, legyen rendíthetetlen Az
,,
t
A borsodi
jelentéseket"
a
lapok, széncsata
a
Magyarország, Ózdi Néplap rendszeresen állásáról, Borsod helyét az országos versenyben.
Szabad
közölték
a
hm
n
4
a
helyí
hOSY az volt az utasítása, Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezetének a! érdekében" és a fokozása szervezetek mindent munkalendület megtartása tegyenek meg sanak termelési értekezleteket, derítsék fel az esetleges akadályokat, nehézségeket, adjanak meg minden segítséget a felszámolásukra. A
130
Például is szép eredményekről tanúskodtak. 0rmospuszjelentések Borsodból az is, hogy a Vasgyári ehhez termelést. a alatt Hozzájárult megkétszerezte hónap u is egy 100 főnyi csoportja vállalt bányamunkát a széncsata idején. munkások fiatal menjen a bányába több minél adott felhívást és a SZIT ki, hogy MADISZ A nekik a fizetés és a báüzemi bizottságai teljes ellátást biztosítottak dolgozni.A bányák mellett. [27] járó egyéb juttatások Az első
nyászoknak
bányászok is, szabadságukat. [28]
Kedvezményt kaptak azok
rendes
évi fizetett
A széncsata
m;
a
érdekében
sikere
tartottak, gyűléseket
kívánságokat.
a
a
mozgósítottak.
akik vállalták,
kerületi
szakszervezeti T
ájékozódtak
a
a
veszik
nem
igénybe
járták a kerületeket, eredményekről, számba vet-
titkárok
termelési
azokat, akik akadályozzák
Elítélték
hogy
versenyt,
indokolatlanulhiá-
nyoznak. munkáspártok
és
szakszervezet
bányaüzemek
közötti
versenykiin.versenyre Népszava jelentette 1946. március 13-án, hogy: dult egymással a királdi és rudolftelepi szénbánya. A márciusi első két hét versenyéből Rudolftelep került ki győztesen, amely első héten 246 vagon szenet szállított és így előírt 35 A verseny tovább folyik és abban előreláthatólag a vagonos elszállítást jóval túlhaladta. többi bányák is résztvesznek." A
a
szorgalmazta
a
hívásokat. A Felvidéki
A termelésben
,,.
kiemelkedő
a munkáspártok lapjaiban. bányákból 1946. április 15-én a kitűzött 125 helyett. [29]
ték
eredményt elért bányászok A széncsatának azt
névsorát
.
rendszeresen
közöl-
el az eredményei: az ózdi vagonnal termeltek egy nap alatt
maradtak
nem
jelentették, hogy
136
MÁVAG bányákban napi 100-120 a termelés, ebből 90-92 vagonra emelkedett diósgyőri vasgyámak juttattak naponta. [30] A legnagyobb eredmény az volt a borsodi iparvidéken, hogy az energiahiány miatt kihűlt ózdi és diósgyőri nagykohók közül négy ismét megkezdhette a termelést. [31] A
vagont
a
A széncsata
hivatását, megtermelte azt a leglényegében betöltötte a szükségesebbmennyiségű szenet, mely legfontosabb helyeket a kulcsiparágakban, a közlekedésben és a lakosság minimális ellátásához szükséges volt. De kampányjellegénél fogva 1946 májusától kezdve a termelés visszaesett. Boreredményeinem bizonyultak tartósnak. sodban a mostoha művelési viszonyok mellett (olykor 80 cm-es és szállínehéz szénréteg MÚ Viszonyok)nem sokáig tudtak versenyben maradni. Szükség volt a megfelelő karbantartási és feltárási munkafolyamatokat is elvégezni, melyek közvetlenül nem produkáltak 1946
tavaszára
"edményeket. A széntermelés
lendületét
génbányák
Rt. államosítási
m3
gátolta
miniszteri
a
bányák
biztosa
műszaki
állapota. A Borsodi nyarán jelentésében a következőket
leromlott
1946
A csillék beszerzése n! mert az erre szolgáló mert a Csillékhez n
azakadályokba ütközik, elsősorban majdnem leküzdhetetlen pénzbeli igénylésünk sohasem talált meghallgatásra, de azért is, szükséges anyagot a Rimamurányi Vasmű gyártotta csak és az a jóváté-
131
lévén
elfoglalva, csakis külön felvegyen, illetve szállításokat
teli szállításokkal
hogy rendeléseket Másrészt
a
széntermelés
visszaesése
engedély alapján
mögött
abban
van
a
eszközöljön." [32] volt
ott
a
háttérben
az
helyzetben, mélyülő
egyre
infláció.
elején kiharcolták a bérek állandó pénzzel bérek nem tudtak lépést tartani, sőt a béreknek A munkásság ellátására egyre kevesebb jelentősége volt a dolgozók ellátásában. új rendszeh kellett kidolgozni, ideiglenes szükségmegoldást az infláció felszámolásáig. Ez volt az úgy. A rendelet nevezett kalóriás bérrendszer. előírta, hogy a vállalatoknak meghatározott meny, nyiségű élelmiszert kellett fizetni a munkásoknak, vagy a mozgó bérskála szerint meg kel. a fizikai azt a kalóriamennyiséget. A kalória-minimumot lett váltaniok munkásoknál a mun. ka szerinti megkülönböztetésekkel átlagosan heti l7 500 kalóriában határozták meg, s min. den munkavállalóra is figyelembe véve a családtagok heti járandóságát 6062 0,7 eltartottat kalóriában állapították meg. [33] és
A szakszervezetek
emelését,
de
A kalóriarendszer Az állami
üzemi
bizottságok
romló
rohamosan
a
az
l946.február
l-én
lépett
életbe.
nem szénbányákban a kalóriarendelet egyformán intézkedett A rendelet ugyanis helyesen a legnehedolgozó munkásokról. zebb feltételek között dolgozóknak és a közvetlen termelő munkát végzőknek kívánt töb. bet juttatni. De ez a tény sok sérelerrrés panasz fonása lett. a
föld alatt
és
kezelésbe
1946
a
a
vett
föld színén
külső
panaszlevelükben ezt írták a szakszervezetnek: denféle élelemből megcsonkítanak bennünket, nekünk semmihez nincs jogunk, mert ű munkások mi, akik legtöbbet fagyoskodunk, azok nem részesülnek vagyunk, félében. [34] A királdi
munkások
.
.
.
sajókazai külszíni dolgozók arról panaszkodtak, hogy a békesség kedvéért az üzemi bizottság úgy döntött kell mindenkinek adni. gokból egyformán [35] A
őket.
a
hús, ruha, bakancs
elosztás
miatti
sérelmek
töltötték
itt, hogy
meg
az
felelőtlen
.min-
külruha-
hagyták
zsírosztáskor
Ezért
A
.
,,.
az
UNRA
ki
csoma-
bizottságok személyek sztráll"
üzemi
igazságot tenniük, olykor jegyzőkönyveit. Nagyon ra is izgattak. A hatóságok határozott kézzel akadályoztak meg minden olyan kísérletet, 82 P1]' való eltűnését csatornákon mely a szén különböző jelentette volna, még akkor is, ha lanatnyilag egy-egy üzem ellátási gondjait enyhítette volna ideig-óráig. nehéz
volt
-
Például
a
királdi
bányászok
23 vagon
szenet
akartak
küldeni
Orosházára,
hogy 490
q
rendőrség
vásároljanak a Pipis-testvérek malmából. A szállítmányt a miskolci vasúti lefoglaltatta, mert az üzemi bizottság engedélye és aláírása hiányzott a szállítmínYTóL lisztet
hóna?
bányavidéken továbbra is általánosak voltak a felszabadulás első A jaitól kezdve folytatott úgynevezett kompenzációs (szén-élelem, szén-ruha)üz19t9k' ah széntermelés enélkül aligha lett volna folytatható, hiszen a hivatalos fejadagok nem a elégségesek. A csereüzletek folytatása számos problémát vetett fel. Csökkentette e neheze" a sok kis, osztás áttekinthetőségét, bázisát. Borsodban szűkítette a szénellátás A borsodi
Volt!
széna:
132
jenőrizhető bányában rengeteg szabálytalanság szétszórt
fekvése
bányák yesebb. Ugyanakkor a kompenzációs
jyozni,
mert
a
továbbra
tyuzásról",
le
vont
igen nehéz
amit
készletekből
a
üzletek
is sok munkaerőt
történt,
központi lebonyolítása,
miatt
nem
volt is ide
is beszélve
megakadájutott legke-
privát ,,ba-
a
termelésből.
a
olyan ellentmondásai, hogy a nagycsaládos, de esetkapott a természetbeni juttatásokból, mint a jó] leg nem olyan szorgalmas álláspontja az volt, hogy aki többet tesz a dolgozó, szorgalmasabb bányász. A Szaktanács a prémiumos rendszerrel társadalom javára, annak több juttatásra van joga. Az ellentmondást azaz az elért után lehetett a kalóriaellátást is. feloldani, teljesítmény javítani kívánták bérrendszernek
A kalóriás
voltak
többet
munkás
tehertételt
Borsodban
pítő akciói. gadni,
a
ez
a
csehszlovák
is tetézte.
kormány
és más borsodi
Miskolcon
Nehéz
volt
magyar
áttele-
kisebbséget
településeken
kellett
ilyen körülmények
között
foa so-
ellen harcolni.
Tehát
a
áttelepített ellátási gondokat
szűkös
vinizmus
a
kifulladásának,
széncsata
bányászok lelkesedése,
A
jelentettek családokat
Az
az
eredményeket
felfuttatott
A széncsata
utáni
a
termelés
visszaesésének
ország problémáival tudják.
való
azonosulás
okai összetettek nem
volt
voltak.
elég ahhoz, hogy
tartani
helyzetet jól
szemléltette
az
ózdi
szénbányák közös
bizott-
ságának ülése. alezredes kigyűlésen jelen volt az ózdi szovjet katonai parancsnok is. Antiforosz Kérte a bányaüzemek fogásolta, hogy az Ózd vidéki bányák termelése erősen visszaesett. vezetőit és az üzemi bizottságok tagjait, mondják el, melyek a termelés visszaesésének főbb A
okai. A részletes
fő
gondot
a
beszámolók
alapján a következő létszámhiány jelentette továbbra is
1938 A az
hiányzó és beteg műszakok összműszakhoz viszonyítva:
A föld
és
alatt
a
bányákban.
1943
1946
6,5%
15,3%
70,0%
73,0%
57,0%
28,7q
25wq
l7,5 q
39,7%
39%
25 ,0%
e
253%
széntermelő
aránya
összműszakokhoz
A termelés
a
eső
teljesítmény: A közvetlenül
műszakok
bizonyítják, hogy
adatok
föld felszínén
dolgozók aránya: Egy munkásra
összesített a
tehát
az
képest:
1946-ban
11 q esett
vissza
munkásonként.
[37]
133
hiányzások fő okaként az üzemek képviselői azt említették, hogy az Ózd kömyé_ kis földjük, kertjük, szőlőjük 90%-a falusi munkás, akiknek bányák munkásainak van, amit meg kell dolgozniok. A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy a szűkös ellátási vi. szonyok miatt meg kell érteniük, hogy most erre a mezőgazdasági tevékenységre szüksége A
ki
van
a
munkásoknak.
Az erőfeszítések ellenére fellép olykor anyaghiány is, mely akadályozza a termelés folyamatosságát (reszelő, bányafa, szerszám stb.). A bányától távol lakó bányászok képy-l. selői (elsősorban a farkaslyukiak) panaszkodtak, hogy a naponta 6-9-14 km-t gyalogló már a fáradtan érkeznek és ez érezteti hatását a bányászok munkahelyre termelésben, A növekvő
a
szombaton
madát
sem
inflációt
termelési
akadályozó tényezőnek említették. Javaelőleget helyett pénteken kelljen fizetni a bányászoknak, mert csak hétfőn tudják az asszonyok elvásárolni, s akkor már bar. kapott pénzt kapják érte, mint szombaton kapták volna.
solták, hogy
is
a
kedvet
szombat
az
meegyeznünk, hogy az egyik Ózd környéki bányában, Farkaslyukon a bá. is akarták a nyászok pénzromlás miatt felvenni a fizetésüket. Zgyerka János a bá1946 júliusában levelet írt a szakszervezet nyászszakszervezet főtitkára farkaslyuki csoport. Ha már több, mint egy jának, hogy hassanak oda, hogy a munkások felvegyék bérüket. éve dolgozunk az újjáépítésben, ezt a 4 hetet az új forintig ki fogjuk bírni, bár az új forint bevezetése szénben után is lesznek még komoly nehézségek. A béreket egyáltalán nem kala szén mai termelési kulálhatjuk, mert önköltségi ára nagyon kis összeg, ha pedig a munkások maguk adják el, akkor csak a feketepiacra kerülne, pedig mi vagyunk azok, akik a főtitkára. feketézők ellen a legelkeseredettebben harcolnak." [38] írta a szakszervezet Itt kell nem
,,
-
üzemi bizottságok képviselői elmondták továbbá, érvényesítése nagyon nehéz, mert a munkások az egyenlősdi szellemében képzelték el a juttatások elosztását, az üzemi bizottságok pedig arra törekedtek, hogy az kapjon többet, akinek több ledolgozott műszakja van. Keményen azt a társukat, aki bakancs elítélték elosztáskor úgy akarta népszerűségét megőrizni, hogy a juttatásból kimaradtaknak azt mondta: örüljenek, hogy nincs bakancsuk, mert nem
hogy
Az említett
ózdi
kalóriás
bérrendszer
a
értekezleten
az
elveinek
,,
kell
.
.
.
dolgozniok." [39] A
bányák képviselői felvetették,
oldás, mihamarabb
államosítani
kell
a
hogy a bányák állami bányákat.
kezelésbe
vétele
csak félmes"
bá-
hangú felhívással fordult bizottsági gyűlés határozott Felszólították a üzemi az bizottságokat, a szakszerveize" bányaüzem vezetőit, nyászokhoz. tet, a munkáspártok vezetőit, hogy adjanak meg minden támogatást a termelés növelésérea hiányzásokat. Minden eszközzel Helyesebb és körültekintőbb szerve" meg kell szüntetni zéssel minél több külszínen dolgozó munkást kell a bányába leküldeni. Rendelkeztek 31'; 3 mw az indokolatlanul ról, hogy hiányzóktól az élelmiszerjuttatást meg kell vonni. (Aki szakot hiányzik, annak 1/4 részt kell megvonni, aki havi 4 műszakot mulaszt, attól l/Z Az ózdi
rész
134
élelmet
egyesített
kell
üzemi
elvonni.)
a
Javasolták
fog
ő, nem
helyezték
és kilátásba
találni,
otthon
az
a
betegellenőrzés
élelmiszerelvonásban
szintén
megszigorítását:
akit
a
betegellen-
részesül.
folyt az államosítási törvény előés a sok elosztási, szerszénhiány készítése. követelő megmozdulásai, amelyek az állami kezelést vezési hiba. A munkásság államosítást 1946 folyamán, nem követték időszakban folytatódtak. Ennek egyrészt egymást megelőző lefutott" kérdés államosítás az volt, lényegében az erőteljes állami az volt az oka, hogy A
állami
szénbányák
A munkálatok
vétele
kezelésbe
tovább
után
befejezését sürgette
a
változatlan
,,
és
beavatkozásmiatt
az
üzemi
bizottságok
hatásos
tulajdonosokvégképp háttérbe szorultak. Másrészt a napi megélhetés gondja. kásságot lekötötte
a bányatevékenysége következtében a súlyosbodó infláció közepette a mun-
törvényét 1946. május 23-től kezdve 3 napig tárgyalta a bányák államosításának után viták született meg az 1946,'XIII. tc. a magyarországiszénbánemzetgyűlés. Kemény nyák államosításáról, melynek jelentőségét mutatja, hogy ezután az ország munkásságálett. [40] nak 22%a állami alkalmazott A
koalícióban résztteljes, nem terjedhetett ki az antifasiszta vevő szövetséges hatalmak tulajdonában levő bányákra. Így Borsodban sem került államoa Borsodvidéki sítás alá még 1946-ban Bányaipari Rt., az ormospusztai István Kőszénbánya Vállalat, az Edelényi Kőszénbánya Vállalat, a Szendrői Kőszénbánya Rt. A felsorolt üzeRt. szuhakállói volmek a Borsodvidéki bányáját leszámítva jelentéktelen vállalkozások tak. [41] Az államosítás
volt
nem
úgynevezett célbányák sorsa már több bonyolult kérdést vetett fel. Az Ózd körcsak állanyéki bányák, melyek a Rimamurányi Rt. nagyipari komplexumához tartoztak mi kezelésben forradalom későbbi szakaszában államosímaradtak, a népi demokratikus tották őket. A célbányákat, így a MÁVAG korábban is állami tulajdonban levő bányáit az ipari üzemektől. A MÁVAG egyéb gazdasági irányítási meggondolásokból elválasztották Az
május
28-án
kérte
Gazdasági F őtanácsot, hogy szénbányáit ne válasszák el, sőt borsodi bányákkal egyesítve hagyják meg azt saját kezelésükben. Az indoklásban a vasgyár folyamatos szénellátásának szükségességére hivatkoztak, de a G. F. állásP0ntja az volt, hogy az ország súlyos gazdasági helyzetében nem engedhető meg a MÁVAG npartikuláris" érdekeinek érvényesítése. [43] 1946.
a
már kisebb
j
államosításokat
értékelve
megállapíthatjuk, hogy jellegüket meghatározmagántulajdon alapján álló koalíciós kormányzat államosított, bár a koalícióban ott voltak egyre fokozódó súllyal a magántulajdon szükségességét tagadó, a tőkés gazdálkodást megszüntetni akaró munkáspártok is. Az államosítási törvény megszületésekorállamkapitalista jellegű volt, hosszabb távon azonban az államosítás jellege véga hatalomért eredményben folyó harc kimenetelétől függött. Az 1946-cs
las hogy még
a
-
-
135
JEGYZETEK
[1]
S.: Parlamenti
Borsodi
adatok:
175.
[2] [3] [4]
(később
o.
z.)
Magyarország
Szabad
B. A. Z. 192.
KOLOSSA
démiai
[5] [6] [7]
és pártharcok Magyarországon. 1945-47. Kossuth K. 1975. 9s_ o_ Borsod-Abauj-Zemplén megye legújabb kori története és adattára: Miskolc, 1970' B. A.
BALOG
dulástól
426.
(később:
o.
SzM.)
Tanulmányok
a
népi
demokrácia
történetéb61_Ah.
T.)
Kossuth,
1966.
53.
o.
o.
(Idézi
2502Il945. hároméves
a
6. (később
KOLOSSA
kezdődött.
S.:Uj történet
B. A. Z. 175.
MT irattá:
november
szénbányák államosítása.
T.: A
K. 1955.
NÓGRÁD!
1945.
o.
terv
PETŐ-ERDMAN: Akadémiai
végéig.
szénbányászat
A magyar
K. 1977.
45.
története
a
felszab
o.
(később: PETŐ-ERDMAN)
[8]
JENEI-RÁCZ-STRASSHKZITER: 1960.
[9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21]
91.
Felvidéki
Népszava
KOLOSSA
T.: 423.
SzM.l945.
19.
SzM. 1945. SzM.
1945.
15. 8.
december
KOLOSSAT;
430.
o.
IENEI-RÁCZ-STRASSBJETER: SzM.
február
1946.
(később FNSZ)
22.
6.
november
1945.
november
70.
1946I1 Országos Tanácsának Központi Levéltára 194517. SZOT KL 1945. Központ. a magyar Dokumentumok 1945-1949. szénbányászat történetéből Kossuth
ár 17.
K. 1975.
91.
[32] [33]
(Idézi:
biztosának
miniszteri
PEIÖ-ERDMAN:54.
1946.
május
KL)
121.
Dokumentumok: BEREND
T. 1.: Az
és Jogi K. 1962.
beadványa
az
Iparügyi Minisztériumhoz
1946. janu-
o.) a
Miniszterelnökséghez.
(Idézi:
PETŐ-ERDMAN
354-0-1
25.
JENEI-RÁCZ-STRASSENREITER:
74.
[34] SZOT KL 1946/15. [35] Ugyanott. [36] FNSZ 1946. február 136
SZOT
dok.(késo"bb: Dokumentumok)
sz.
[23] Alliquander szénkormánybiztos jelentése 55. sz. [24] Dokumentumok: [25] SzM. 1946.január 27. 85. sz. [26] Dokumentumok: SzM. 1946. 25. január [27] [28] SzM. 1946. május 5. [29] KOLOSSA T.: 440. o. SzM.
l. (később
KL
[22] Ózd környéki bányák
[30] [31]
o.
19.
Szakuervezetek SZOT
Táncsics K
o.
június
1945.
FNSZ
Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért. JENEI-RÁCZ-STRASSEIIEITER)
(később:
dok.
sz.
újjáépítés o.
19.
90.
o.
sz.
.
és
a
nagytőke
elleni
harc
Magyarországon
1945-48.
Közsamw
1945/11. [37] SZOT 119. Dokumentumok: [33] szoT KL 1946111. [39] T. 1.: 126.0. KL
sz.
BEREND
[41] [42] [43]
PETŐ-ERDMAN: PETŐ-ERDMAN:
67.
Dokumentumok:
132.
68.
o. o.
sz.
lN THE
AREA
INDUSTRY
BORSOD
MINES
OF 'I'HE
NATIONALISATION
THE
FOR
FIGHIS
bY SÁNDORNÉ BOZSIK Summary the liberation
Before
the mines
fmance-capitalist monopolies, the liberatíon
After
ptoduction. The of the
chanism
democratíc the
coalition
of the
strict
state
under
the influence
in the battle The
tO the
with
of the
Because
of the
in hands
strictly conttolled
a
swing to procuration
the
the
capital, the workshop committees.
left of
people
of the
coal
in the
economy
big
state.
capitalist
our
me-
people-
of the conditions
of
of the
Paxty, working very important support from the communist and from the mineworkers, union movement, working
an
mine-districts,
shortage of materials, the increasing inflation and the and the minesuperhuman task the workshop- committees of Borsod took also part with a heroic answeríng Despite the diffictxlties, the mine-workers
unprovided workers.
intervene
control
was
obtained in the
to
of the
concems,
and of the
of the energy
und disuibution.
production, the real management
These people orgnns effectively and succeűully
possession of various
of importance of the renovation supply, the starting
vita]
procurement
had
governments
capitalist production
revolution,
questions of the
was
war,
in the
were
private fums, foreign share-holders
of the
one
in the
down
come
economy
of Borsod
of little
state
of the Paxty. The
chxonic
of the mine-workers
set
a
for coal.
takíng
into state disposal and thereafter important position-loss of the cnpital and
into the
possession of the mines
state
of the left-sided
success
forces
was
ín the
equivalent beginning
of 1 946.
KÁMPFE FÜR DIE VERSTAATLICHUNG IN DER
INDUSTRIEGEGEND
DER
VON
GRUBEN
BORSOD
von
SÁNDORNÉ
BOZSIK
Zusammenfassung Vor de: Befreiung
waren
die vershiedenen
mnmms,de: groBen Monopolien,
und enbesiízem,
der
mit
kapítalistischen
Gruben
Finanzkapitel,
von
Borsod
der kleinen
ím
Eigentum verschiedener
Privatfumen,
de:
ausliindischen
Kon-
Akti-
Staat.
137
Nach
Die
tion
Beffeiung eine lebenswichtige Frage der, im Krieg abgezehxtet Energiebedarf und die Eröffnung de: Kohlenförderung.
de: de:
Sicherung
sollte
Koalitionsregierung Verteílung einzugreífen. die nach
Wegen tionsbedingungen Diese auf
besonders
de
dem
Trotz
den
denhaft
Teil
Einen
die
Revolution
geschehene Vetshiebung praktische Führung "ín den Hiinden unserer
de: Partei
Unterstützung
Sicherungde,
Betriebskomiteen.
aduk
h aduk"
arbeitete
und
von
de:
von
-
der
nahmen
Schwierigkeiten
die
de: kommunistischen wm gewexkschaftlichen Bewexun ethalten. Die kronische Mangel an Rohstoffen, die weiterlaugem Bergmüxmem übermenschliche Aufgaben.
stand
Unversorgung
de:
wat
kapitalistischep,
ü
Bergmünner
die
aus
Borsod
an
den
"Kohlenkámpfen"ML
an.
bedeutenden
Anfang
am
links
und
Einfluss die
Staat
streng gebundenerwixtschaftung
Volksorgane haben eine bedeutende den Grubengegenden sehr aktív
lnflation,
tete
in die
in die
und
unter
mit
Volkswirtschaftw"
1946
Positionsverlust
des
das, dass die Gruben
Kapitels,
und
ín staatlichen
zuexst
den
Erfolg der linksscitigen Kgüften be! Behandlung und spíiter ín Eigentum De!
kamen.
'
BOPLBA BA HAHMOBAHM3
HPOMHmHE%H%B gÍ%gHE H
B LOPMO CKOM
WAHHDPH BOKHK P
e
3
m
M
e
no ocBo6onmeHnH
BnacTBm non BopmoncKne.maxTH Haxonnxncs Monouonnn 3anHTepecoBaHHocTeü énnannonux xpynnn Menxnx qacanx KaHHTaJOB, wnpm, KHOCTpaHHHX aRHKOHep0B M Kannwanncmnqecxoü rocynapcTBeHHoü coócTBeHHocTn.
pasnnqnnx
-
BOCCTaHOBHocne ocBoóoxneHnH onnoü oomoü rxaBHoü sanaqeü ónxo oóecneqeBoüaoü xo3sücTBa paapymennoro Haponnoro Hne Koaxnnnonnum apanycx sneprocnaóxenna, npon3BoncTBa yrns. Bmemarsca BHTeILCTBaM óuno cBa3aHHoü sxonommeü croporo Hyxno MaB xannranncwnqecxce n Mexannsm nponsBoncTBo pacnpenexeana. sa BneBo Hameü nemoxpawnqecxoü cnBnra cwporoü rocypeBoxmnnn, M B Bopmone odecneqeane ycxoBuü napcTBeHHoü HpOBepKM Kannrana, n npaxrnqecxoe ónno B pyxax Basoncxnx npon3BoncTBa ynpaBaeHne
IGHMH
KOMMTGTOB.
3TH Haponnne uonywunü 3HaqnTenBHym oprannsaunn nonnepxxy 06+ OCOŐOHHO BÖÖGKTKBHO H yonemHo paóomameü B maxwepcxnx nacrax non B4KHHKKommynncwnqecnoünapwnn n or, Haxonameroca eM smoü napwnn, nBzxeHna maxTepgB. neücTBymmero HPOÖCODSHOTO maxTepcHeoóxonnMocTB Xponnqecxaa HenocTaToqHocTB Mawepnaaa 3a30n' KMX paóoqnx, MHÖIHHHG, nocTaBznn nepen yBexnqnBammascH n nepen cxnmm Kommmewamm CaMMMM maxmépamm cBepx qexoBeqecKne OT
sanaqn.
3HaqMTeaBHHü K -
138
noóene K
IGBHX
upnuarnm
nx
B Haqane I946-ro rona noannnü maxm, rocynapcTBeHHoM ynpaBneHnn COŐCTBGHHOCTL. rocynapcTBeHHym
ynanox cnn B
B
npKB§1 a
3aTeM
A szerző
címe:
BOZSIK
SÁNDORNÉ
DR.
egyetemi adjunktus NME
Marxizmus-leninizmus
35 15
Miskolc-Egyetemváros
Tanszéke
139
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
V.
sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 24. KÖTET
MISKOLC,
'
1-3.
1979
FÜZET
TARTALOMJEGYZÉK
Lengyel Béla: Agrárfejlődésünk főbb kérdéseiről Nagy Aladár: Szokolí Tóth
A
László:
Árpádné:
gépipar helyzete, Mérnöki
Bozsík
János:
Sándorné:
A
tevékenység, hatáskör és munka
szerinti
totalitás-kategória Küzdelmek
Lehoczky Alfréd: A munkaidő
.
távlati
.
a
.
.
.
feladatai
fejlődésünk néhány
Infrastrukturális
Majoros György: Munka Garadnai
aktuális
és
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
kérdése
elégedettség
elosztás
.
.
.
.
.
.
előnnényéről
néhány fxlozófiatörténeti
bányák államosításáért és munkabér
Borsod
a
borsodi
megye
3
.
iparvidéken
iparában
a
század
elején
.
33 49 73
87 109 123 141
