Korlátozó megállapodások - Jegyzet

Korlátozó megállapodások - Jegyzet Definíció: Szerződéses megállapodás a munkáltató és munkavállaló között, mely megköveteli a munkavállalótól, hogy tartózkodjon bizonyos a munkaadó érdekeivel ellentétes viselkedéstől magatartástól. A korlátozó megállapodás külön szerződésbe is foglalható de a munkaszerződés részét is képezheti. Tárgya: Üzleti titok vagy más üzleti vagyonelem szerződés általi védelme, a munkavégzés időtartama alatt vagy az után. Célja: •

figyelmet ébresszen a cég alkalmazottaiban, hogy elejét vegyék a szellemi vagyon figyelmetlen (pl. telefonhívás, mint ürügy, a szemeteskuka átnézése, dicséret) vagy tudatos nyilvánosságra hozatalának;

•

még egy plusz akadályt építsenek be a már fennálló jogszabályi korlátozás mellé ami az üzleti titok kiszivárgását gátolja;megelőzzenek olyan a vállalkozásra nézve hátrányos viselkedésformákat melyeket nem tilt a jogszabály.

Az elővigyázatosság a legjobb védelem. Az ellopott üzleti vagyon komoly károkat okozhat: •

a bírósági eljárás költséges és hosszadalmas;

•

az elveszett üzleti titok kényelmetlen helyzetet teremthetnek a cég számára (negatív hírverés, piaci hitelvesztés);

•

az elveszett üzleti titok a részvényesek és más befektetők bizalmának csökkenéséhez vezethet.

Korlátozó megállapodások fajtái: •

Versenytilalmi megállapodás: Megakadályozza, hogy a volt munkavállaló a cég működési körével azonos működési területen önálló vállalkozást létesítsen.

•

Konkurenciatilalmi megállapodás: Meggátolja, hogy a volt munkavállaló a cég működési körével azonos vagy igen hasonló működési területen tevékenykedő versenytársához elhelyezkedjen.

•

Ügyfélmoratórium: Meggátolja a volt munkavállalót abban, hogy munkaadója ügyfeleivel kapcsolatba lépjen, felhasználja gazdasági tevékenysége során.Lényegében a Versenytilalmi megállapodás és a Konkurenciatilalmi megállapodás kiegészítője. Általában az ilyen megállapodások klauzuláját képezi, nem önálló megállapodás.Nem tartozik szorosan a titoktartás fogalomkörébe, de sokszor a titoktartási megállapodási szerződésbe is belefoglalják.

•

„Meg-nem-támadási” megállapodás: meggátolja a volt munkavállalót abban, hogy önálló üzleti tevékenysége körében volt munkaadója munkavállalóit megkörnyékezze, munkaadói ajánlatot tegyen, elcsábítsa. A magyar jog definició szerint ugyan nem ismeri ezt a fajta korlátozó megállapodást, de ettől még alkalmazható. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy ez a legnehezebben bizonyítható korlátozó megállapodási forma. ip4inno képzési program  2008, Magyar Szabadalmi Hivatal

Kikkel irasson alá a cégvezetés korlátozó megállapodást? Általánosságban elmondható, hogy minél feljebb áll egy alkalmazott a ranglétrán, annál nagyobb kárt is tud okozni a cégnek. Egy vezető sokkal több és a cég üzleti érdekeit komolyan érintő információ birtokában van mint egy junior munkatárs. Hasonlóan igaz, hogy egyes szakterületek (pl. értékesítési , K+F) sokkal nagyobb rálátást engednek bizonyos üzleti tikokra mint más munkakörök (pl. karbantartó). Ezért döntésünket a: -

munkakörre, és pozícióra tekintettel célszerű meghozni.

Elsősorban a vezérigazgató, a pénzügyi vezető, a technológiai vezető, az értékesítési vezető, valamint az értékesítési, a K+F területek munkatársai, továbbá a termelés kulcsfiguráinak korlátozását érdemes fontolóra venni. Melyik korlátozó megállapodást, és milyen időtávra kössük? Fontos megtalálni azt a korlátozó megállapodást, amely elég jól védelmezi a cég érdekeit, ugyanakkor a legkevésbé káros az alkalmazottra nézve. A korlátozó megállapodás felesleges és/vagy túlzottan széles-körű használata azt eredményezheti, hogy a munkáltató nem tudja érvényesíttetni azokat. Hogy a korlátok megfelelő szintjét meghatározhassuk a következő kérdésekre kell választ keresnünk: 1. Milyen a cég és az alkalmazott között fennálló jogi kapcsolat? 2. Találjuk meg a kulcs személyt 3. Az adott alkalmazott van vagy lesz-e olyan helyzetben, rendelkezik vagy fog-e rendelkezni olyan információval, amelynek gondatlan, vagy valamely versenytárs javára történő felhasználásával kárt okozhat a munkáltatónak? A korlátozó megállapodások mindig: •

valamilyen anyagi ellentételezéshez kell kapcsolódjanak, és

•

nem tarthatóak fent korlátlan ideig.

Senkinek nem lehet a megélhetési esélyeit azzal rontani, hogy előírjuk neki nem helyezkedhet el szabadon a munkaerőpiacon (pl. a konkurenciánál), ha nem biztosítunk ezért megfelelő ellentételezést. Általánosságban elmondható, hogy korlátozó megállapodást a munkaviszony megszűntétől számított 3 évnél tovább fenntartani nem lehet, továbbá, a hogy korlátozás időtartama alatt az eltiltás mértékétől függően a korábbi munkabér 20-50%-a reális ellentételezés lehet.

ip4inno képzési program  2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

Titoktartási szerződés Nem tartozik a korlátozó megállapodások közé, de itt tárgyaljuk, hisz a titokvédelemnek talán a legfontosabb eszköze. Meggátolja a szerződés által kötelezett felet abban, hogy a titoktartás hatálya alá tartozó birtokába jutott információt, adatokat, vagy bármely egyéb tulajdonát hasznosítsa, továbbadja, stb. A magyar jog beépíti a munkavállaló kötelezettségei közé, és nem korlátozza a munkaviszony időtartamára. Ez a szerződési forma - szemben a korlátozó megállapodással - nem munkaviszonyban álló féllel is alá lehet irattatni, érvényre lehet juttatni. Így például beszállítókkal, alvállalkozókkal, szerződéses munkatársakkal, tanácsadókkal, stb. A fentiekkel ellentétben a titoktartási szerződés kötelme korlátlan ideig fennáll – pontosabban amíg a titok tárgya más forrásból nem válik nyilvánossá, vagy a titoktartási kötelezettséget a titokgazda fel nem oldja - és ellentételezési igény sem illeti meg a titoktartót.

Ip4inno képzési program  2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

Kérdések: 1. Igaz-e az alábbi megállapítás? Húzza alá a helyes választ! „A korlátozó megállapodásban vállalt kötelezettségek csak a munkaviszony időtartama alatt kötik a munkavállalót” igen / nem

2. Mire való az ügyfélmoratórium? Karikázza be a helyes választ! a) Meggátolja a munkavállalót abban, hogy a munkáltató birtokában lévő információt, adatokat, a munkáltató érdekeivel ellentétes módon használja fel. b) Meggátolja a volt munkavállalót abban, hogy munkaadója ügyfeleivel kapcsolatba lépjen, felhasználja gazdasági tevékenysége során. c) Meggátolja a volt munkavállalót abban, hogy önálló üzleti tevékenysége körében volt munkaadója munkavállalóit megkörnyékezze, munkaadói ajánlatot tegyen, elcsábítsa. d) Meggátolja, hogy a volt munkavállaló a cég működési körével azonos vagy igen hasonló működési területen tevékenykedő versenytársához elhelyezkedjen.

3. Kivel iratna alá az alábbiak közül ügyfélmoratóriumot? Karikázza be válasza(i)t. a) vezérigazgató b) értékesítési igazgató c) marketing vezető d) gyártási igazgató e) kutatók f) értékesítési csapat munkatársai g) a marketing terület kreatív csapata h) termelési csapat munkatársai


4. A spanyol narancsimport hazai terítésével foglalkozó cég ahová értékesítési vezetőként el kíván helyezkedni az alábbi feltételek mellett tűnik hajlandónak foglalkoztatni: „Amennyiben bármilyen formában megszűnik a munkaviszonya (akár elbocsátották, akár felmondott, akár közös megegyezéssel távozott) 4 évig nem helyezkedhet el vagy dolgozhat értékesítési munkakörben, mely kötelem a munkaköréből adódó, ellenszolgáltatás nélküli kötelezettség.” Jogos lehet-e a cég követelése? Húzza alá a helyes választ! Igen / nem

5. Mr. Lopez, a General Motors (GM) délameriaki csoportjának értékesítési vezetője volt 1993-ig, amikor is kilépett a cégcsoporttól. Távozását követően 7 munkatársával átigazolt a Volkswagen németországi központjába, ahová több láda a GM-től származó dokumentációval érkezett meg. Ön szerint a Volkswagent végül kárpótolni kényszerült a GM-et, és ha igen, mi lett a következménye a cégre és Mr. Lopezre vonatkozóan? Karikázza be a helyesnek vélt választ! a) A bíróság nem marasztalta el a VolksWagent, hiszen miért is kellett volna tisztában lennie, hogy honnan érkeznek munkavállalói, illetőleg azok milyen információkat hoznak magukkal. b) A Volkswagen kénytelen volt Lopezt és a 7 munkatársát azonnal hatállyal elbocsátani, és az eltulajdonított iratokat visszaszolgáltatni. c) A Volkswagen kénytelen volt Lopezt elbocsátani, ráadásul a cég vezérigazgatóját és emberierőforrás-gazdálkodási vezetőjét is lemondatták. d) A Volkswagen kártérítésként végül 100 millió dollárt fizetett, továbbá a GM-től való gépkocsi alkatrész vásárlásra kötelezte magát 1 milliárd dollár értékben, valamint felmondott Lopeznek is, akinek 200.000 Eurója bántat az „átigazolást”


Válaszok: 1. Igaz-e az alábbi megállapítás? Húzza alá a helyes választ! „A korlátozó megállapodásban vállalt kötelezettségek csak a munkaviszony időtartama alatt kötik a munkavállalót” igen / nem Igen válasz esetén: Téved, ugyanis a korlátozó megállapodások egyik lényeges eleme, hogy a munkaviszony megszűnését követően is biztosítsa a cég titkait, versenyelőnyt biztosító technológiáit, információit. Nem válasz esetén: Helyes, ugyanis a korlátozó megállapodások egyik lényeges eleme, hogy a munkaviszony megszűnését követően is biztosítsa a cég titkait, versenyelőnyt biztosító technológiáit, információit.

2. Mire való az ügyfélmoratórium? Karikázza be a helyes választ! a) Meggátolja a munkavállalót abban, hogy a munkáltató birtokában lévő információt, adatokat, a munkáltató érdekeivel ellentétes módon használja fel. b) Meggátolja a volt munkavállalót abban, hogy munkaadója ügyfeleivel kapcsolatba lépjen, felhasználja gazdasági tevékenysége során. c) Meggátolja a volt munkavállalót abban, hogy önálló üzleti tevékenysége körében volt munkaadója munkavállalóit megkörnyékezze, munkaadói ajánlatot tegyen, elcsábítsa. d) Meggátolja, hogy a volt munkavállaló a cég működési körével azonos vagy igen hasonló működési területen tevékenykedő versenytársához elhelyezkedjen. B válasz esetén: Jól tudja, az ügyfélmoratórium a korábbi munkaadót attól védi, hogy volt munkavállalója a cég ügyfeleit „elrabolja”, átcsábítsa. Minden egyéb válasz esetén: Sajnos téved, ugyanis az ügyfélmoratórium a korábbi munkaadót attól védi, hogy volt munkavállalója a cég ügyfeleit „elrabolja”, átcsábítsa.


3. Kivel iratna alá az alábbiak közül ügyfélmoratóriumot? Karikázza be válasza(i)t. a) vezérigazgató b) értékesítési igazgató c) marketing vezető d) gyártási igazgató e) kutatók f) értékesítési csapat munkatársai g) a marketing terület kreatív csapata h) termelési csapat munkatársai b és f válaszok egyidejű megjelölése esetén: Helyes gondolatmenet! Az ügyféllistához hozzáférése és az ügyfelekkel kapcsolata az értékesítéssel foglalkozó munkatársaknak van. Az értékesítési igazgatónak a cég kulcs ügyfeleivel (key client) kell jó kapcsolatot ápolnia, ezért kiemelten „veszélyes” figura ha távozik a cégtől. Bármi más megjelölése esetén: Gondolja át mégegyszer! Az ügyféllistához hozzáférése és az ügyfelekkel kapcsolata az értékesítéssel foglalkozó munkatársaknak van. Az értékesítési igazgatónak a cég kulcs ügyfeleivel (key client) kell jó kapcsolatot ápolnia, ezért kiemelten „veszélyes” figura ha távozik a cégtől.

4. A spanyol narancsimport hazai terítésével foglalkozó cég ahová értékesítési vezetőként el kíván helyezkedni az alábbi feltételek mellett tűnik hajlandónak foglalkoztatni: „Amennyiben bármilyen formában megszűnik a munkaviszonya (akár elbocsátották, akár felmondott, akár közös megegyezéssel távozott) 4 évig nem helyezkedhet el vagy dolgozhat értékesítési munkakörben, mely kötelem a munkaköréből adódó, ellenszolgáltatás nélküli kötelezettség.” Jogos lehet-e a cég követelése? Húzza alá a helyes választ! Igen / nem Igen válasz esetén: Téved, ugyanis nem korrekt ilyen hosszú időtávra korlátozást kikötni, pláne nem ellentételezés nélkül. Arról nem is beszélve, hogy aránytalan a korlátozást ilyen széles körre kiterjeszteni. Attól ugyanis ha egy csavargyárba helyezkedik el később értékesítőnek biztosan nem érintené hátrányosan a narancsimportőr forgalmát. Nem válasz esetén: Jól látja, ugyanis nem korrekt ilyen hosszú időtávra korlátozást kikötni, pláne nem ellentételezés nélkül. Arról nem is beszélve, hogy aránytalan a korlátozást ilyen széles körre kiterjeszteni. Attól ugyanis ha egy csavargyárba helyezkedik el később értékesítőnek biztosan nem érintené hátrányosan a narancsimportőr forgalmát.


5. Mr. Lopez, a General Motors (GM) délameriaki csoportjának értékesítési vezetője volt 1993-ig, amikor is kilépett a cégcsoporttól. Távozását követően 7 munkatársával átigazolt a Volkswagen németországi központjába, ahová több láda a GM-től származó dokumentációval érkezett meg. Ön szerint a Volkswagent végül kárpótolni kényszerült a GM-et, és ha igen, mi lett a következménye a cégre és Mr. Lopezre vonatkozóan? Karikázza be a helyesnek vélt választ! a) A bíróság nem marasztalta el a VolksWagent, hiszen miért is kellett volna tisztában lennie, hogy honnan érkeznek munkavállalói, illetőleg azok milyen információkat hoznak magukkal. b) A Volkswagen kénytelen volt Lopezt és a 7 munkatársát azonnal hatállyal elbocsátani, és az eltulajdonított iratokat visszaszolgáltatni. c) A Volkswagen kénytelen volt Lopezt elbocsátani, ráadásul a cég vezérigazgatóját és emberierőforrás-gazdálkodási vezetőjét is lemondatták. d) A Volkswagen kártérítésként végül 100 millió dollárt fizetett, továbbá a GM-től való gépkocsi alkatrész vásárlásra kötelezte magát 1 milliárd dollár értékben, valamint felmondott Lopeznek is, akinek 200.000 Eurója bántat az „átigazolást” D válasz esetén: Igen, jól gondolta, igen kemény árat fizetett a „felbujtó” és az „átigazoló” is, hiszen a Volkswagen kártérítésként végül 100 millió dollárt fizetett, továbbá a GM-től való gépkocsi alkatrész vásárlásra kötelezte magát 1 milliárd dollár értékben, valamint felmondott Lopeznek is, akinek 200.000 Eurója bántat az „átigazolást”. Minden más válasz esetén: Alábecsülte a korlátozó megállapodások megitélésének gazdasági súlyát. Igen kemény árat fizetett a „felbujtó” és az „átigazoló” is, hiszen a Volkswagen kártérítésként végül 100 millió dollár fizetett, ráadásul a GM-től való gépkocsi alkatrész vásárlásra kötelezte magát 1 milliárd dollár értékben, továbbá felmondott Lopeznek is, akinek 200.000 Eurója bántat az „átigazolást”. Forrás: • International Herald Tribune, 28 July 1998, German court drops spying charges against Lopez by John Smith. • New York Times, 10 January 1997, VW agrees to pay G.M. $100 million in espionage suit by Robyn Meredith.


Korlátozó megállapodások - Jegyzet

Recommend Documents