(Korábbi név: Harmónia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; Névváltozás időpontja: ) OM AZONOSÍTÓ:

HÁZIREND

Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola

(Korábbi név: Harmónia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; Névváltozás időpontja: 2013.07.01) OM AZONOSÍTÓ: 101680

2013.

Tartalom 1. Preambulum ……………………………………………………………………………………..3 1.1. Az intézmény legfontosabb adatai 1.2. Jogi alapok 1.3. Nyilvánosság 1.4. A házirend célja, hatálya

2. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszüntetésének, valamint a tanulók tantárgyválasztásának szabályai, eljárási rendje ………………………………………………...4 2.1. Felvétel, átvétel feltételei, követelményei, eljárási rendje 2.2. Csoportba sorolás szempontjai 2.3. A felvétel, átvétel elutasítása, a tanulók tantárgyválasztásával, ill. annak módosításával kapcsolatos eljárási szabályok 2.4. Egyes jogok gyakorlásának módja a beiratkozás és az első tanév megkezdése előtti időszakban 2.5. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje. Tanulói jogviszony megszüntetése fegyelmi eljárással (nem tanköteles tanuló esetén) 2.6. A be-, és kimenet általános szabályai; magasabb évfolyamba lépés, vizsgára bocsátás, átjárhatóság

3. A munkarenddel kapcsolatos szabályok ……………………………………………………….6 3.1. Tanórák, foglalkozások (napi, heti) rendjének kialakítási szabályai, bent tartózkodás rendje, viselkedési szabályok 3.2. Tanórán kívüli foglalkozások rendjének kialakítási szabályai 3.3. Szünetek rendje 3.4. Nyitva tartás rendje, a nyitva tartás alatti folyamatos ügyelet, felügyelet biztosításának szabályai 3.5. A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai 3.6. Tiltott magatartás, felelősségek az iskolán kívüli – pedagógiai programhoz kapcsolódó – programok esetében 3.7. Próbák, tanévenként visszatérő rendezvények, ünnepélyek – és azok normatív rendje

(viselkedés, öltözködés) 3.8. Közreműködés „rend fenntartásában”, önkiszolgálásban

4. Az intézmény létesítményeivel, használatával kapcsolatos szabályok ………………………10 4.1. Az épület terület, berendezés használati lehetőségei, szabályai; tanórán, tanórán kívüli, szüneti, hétvégi, szünidei időpontokban 4.2. A használat korlátai 4.3. A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok

5. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok …………………………13 5.1. Jogok és kötelezettségek – a törvény szerint, és az intézmény gyakorlatában 5.2. A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere, a visszatérő fizikai állapotmérés ideje 5.3. A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje 5.4. Véleménynyilvánítás gyakorlása 5.5. Jogorvoslati jog gyakorlása 5.6. A tantárgy-, foglalkozás- és tanárválasztás rendje 5.7. A tanulók problémáinak DÖK fórumokon kívüli kezelése, a diákönkormányzat iskolai támogatása 5.8. A tanítás nélküli munkanap felhasználásának szabályai 5.9. Felelősség a taneszközökért, a berendezésekért és hangszerekért; a tanulók kártérítési felelőssége 5.10. A számonkérés formái, tilalmi szabályok 5.11. A tanulók jutalmazásának formái, rendje 5.12. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések, a fegyelmi eljárás szabályai

1

5.13. A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai 5.14. A szülők tankönyvekről, taneszközökről egyéb felszerelésekről történő tájékoztatásának mikéntje

6. A tanulókra vonatkozó védő- óvó rendszabályok ……………………………………………26 6.1. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetőségének meghatározása 6.2. A rendszeres egészségügyi ellátás normáinak formái, rendje 6.3. Védő-óvó rendszabályok; baleset-megelőzési előírások, baleset-megelőzés érdekében teendő intézkedések 6.4. A pedagógusok által készített tárgyak foglalkozásra behozása 6.5. A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai, védelme

7. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, ösztöndíj felosztásának el vei, a kérelem és elbírálás rendje; a nem alanyi jogon járó tankönyv-támogatás, a térítési díj, tandíjés egyéb hozzájárulások fizetési kötelezettségével kapcsolatos szabályok…..…………............28 7.1. Ingyenes tankönyvellátás 7.2. Térítési díj, tandíj, egyéb hozzájárulások fizetésének szabályai 7.3. Szociális kedvezmények, támogatások, ösztöndíjak

8. A foglalkozásról történő távolmaradással kapcsolatos kérdések …………………………....31 9. A vallási, etnikai, nemzeti, nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje és garanciái ……32 10. Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzájárulás módja …… .32 11. A kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartás …………………………………………………………………………………………32 12. A nyilvánossággal kapcsolatos szabályok ……………………………………………………32 13. Egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt , szabályozandó kérdés …………………..33 14. Záró rendelkezések ……………………………………………………………………………34 14.1 A házirend módosítása 14.2 Hatályba léptető rendelkezések 14.3 Intézmény elnevezésének változása

2

1. Preambulum A tanuló a beiratkozástól számítva a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola növendéke, így vonatkoznak rá a Házirend szabályai. A Házirendben megfogalmazott szabályok csak az intézménybe történő jogszerű belépéstől annak jogszerű elhagyásáig, valamint a pedagógiai programban előírt, intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt érvényesek. A telephelyeken tanulók részére kötelező betartani azoknak az „anyaintézményeknek” a házirendjeit és a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltakat is, ahol ezek a bérlemények találhatóak. 1.1. Az intézmény legfontosabb adatai A közoktatási intézmény neve: Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola (továbbiakban: intézmény, v. iskola) Az intézmény székhelye: 2255 Szentlőrinckáta, Dózsa György út 48. Az intézmény telephelyei: • Szentmártonkáta, Batha Sámuel út1. • Szentmártonkáta, Úttörők útja 1. • Szentmártonkáta, Mátyás király tér 1. • Kóka, Dózsa György út 1. • Sülysáp, Szent István tér 7. • Sülysáp, Dózsa György út 110. • Sülysáp, Vörösmarty út 1. • Sülysáp, Malom út 14-18. • Maglód, Fő út 1. • Maglód József Attila krt. 30-36. • Ecser, Rákóczi út 1-3. • Tóalmás, Béke út 27. Az alapító neve, címe : Süveges Imre egyéni vállalkozó – 2251 Tápiószecső, Kátai út 95. A fenntartó neve és székhelye: Kadencia Alapfokú Művészetoktatási Közhasznú Társaság – 2251 Tápiószecső, Kátai út 95. Az intézmény OM azonosítója: 101680 Az intézmény típusa: Alapfokú művészeti iskola 1.2. Jogi alapok Jelen házirend elsődlegesen a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (továbbiakban: Nkt.) 16. és 25. paragrafusai, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. paragrafusa alapján, valamint az Iskola hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembe vételével készült.

3

1.3. Nyilvánosság A Házirend egy kivonatolt példányát az Iskolával jogviszonyba kerülő tanuló és/vagy szülője, gondviselője beiratkozáskor megkapja. A Házirend eredeti példánya a székhelyen, az igazgatói irodában; teljes másolati példányai az intézmény és tagintézményei titkárságán megtalálhatóak. A titkársági példányokat a szülők és tanulók (az intézmény nyitva tartásának idején belül) bármikor megtekinthetik. A tagintézmény-vezetők v. a főtárgyi szaktanárok a Házirendről, ill. annak esetleges változásairól szülők részére a tanév kezdetén tartandó szülői értekezleten adnak tájékoztatást; a tanulókkal a szaktanárok a tanév első osztályfőnöki óráján ismertetik ezt a dokumentumot, valamint tájékoztatják őket kötelességeikről, jogaikról, és a jogok gyakorlásához szükséges információkról, eljárásokról. A tájékoztatáson túl a Házirendben foglaltak megismeréséről, az ott leírt szabályok betartásáról a szülő-gondviselő, illetve a tanuló a beiratkozás alkalmával nyilatkozni köteles (aláírásával igazolja a kivonatolt példány átvételét, a Házirend megismerését és az abban foglaltak betartását). 1.4. A Házirend célja, hatálya Az iskola házirendje állapítja meg – többek között – a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. A Házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadáskor, illetve módosításkor a szülői munkaközösség, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni. Az elfogadást és a hatálybalépést megelőzően szükséges a fenntartó egyetértő nyilatkozata. A nevelőtestület által elfogadott Házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, a pedagógiai programban foglalt célok megvalósítását és az értékek közvetítését. A Házirend elősegíti iskolánk oktató és nevelő feladatainak ellátását, ezért betartása kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra, illetve az intézménybe látogató személyekre egyaránt (személyi hatály). Időbeli hatálya – az előzőekben felsorolt személyekre vonatkozóan – a tanulói jogviszony idejére, valamint az intézménybe történő belépéstől az onnan történő távozásig terjed ki: beleértve az intézmény területén kívül, de az intézmény által szervezett programok, rendezvények (pl: nem hagyományos tanórai keretek között szervezett tanítás, ünnepségek, tanulmányi kirándulások, fellépések, beszámolók, vizsgák, stb.) időtartamát is. A Házirend – az intézmény tanévenkénti munkatervével együtt – a következők szerint szabályozza az iskola belső rendjét: 2. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszüntetésének, valamint a tanulók tantárgyválasztásának szabályai, eljárási rendje 2.1. Felvétel, átvétel feltételei, követelményei, eljárási rendje Az intézménybe történő felvétel a mindenkori, hatályos Alapító Okiratban és Működési Engedélyben meghatározott létszámhatárok figyelembe vételével, és mindig az adott évben kiadott tájékoztató és adatlap alapján történik. Ebben a kiadványban tesszük közzé, hogy a gyerekek milyen feltételekkel (tandíj-, térítési díj, hozzájárulások fizetése-, visszafizetése, az alapfokú művészetoktatás saját és más intézményekhez kötött igénybevételének lehetőségei, kedvezmények, 4

stb.) létesíthetnek intézményünkkel jogviszonyt, valamint azt, hogy a tanév rendjének megfelelően mely időpontban tartunk felvételi meghallgatást. A tanulók felvételi eljárásának rendjét a mindenkori hatályos jogszabályok határozzák meg. Az iskola a felvételi követelményeket a tanév rendjében meghatározott időben – a vonatkozó jogszabályok betartásával – köteles nyilvánosságra hozni. Más iskolából, illetve évfolyamról, szintekről történő átvételhez a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. 2.2. Csoportba sorolás szempontjai A tanuló a felvételi eljárás döntése alapján kerül a felvételre. A különböző szintekre (előképző, alapfok, továbbképző) és évfolyamokba történő besorolás szintfelmérés alapján történik. Az egyéb csoportbontások (művészeti ágak, ágakon belüli konkrét szakok, tevékenységek) esetében a szaktanárok a létszámadatok és az órarend figyelembe vételével döntenek a csoportba sorolásról. 2.3. A felvétel, átvétel elutasítása, a tanulók tantárgyválasztásával, illetve annak módosításával kapcsolatos eljárási szabályok A felvételi (ill. átvételi) meghallgatáson nyújtott teljesítmény alapján, vagy helyhiány miatt elutasított tanulókat írásban értesítjük. Az elutasítás ellen a jogszabályban előírtaknak megfelelően a szülő (gondviselő) a fenntartónál írásban jogorvoslattal élhet. A zenei tanulmányok során a Pedagógiai programban és a Helyi tantervben leírtak szerint, a főtárgy mellett kötelezően választható tantárgyakat kell, és a választható tantárgyakat lehet tanulni. A tanuló szabad tantárgyválasztása biztosított iskolánkban – a lehetőségeink függvényében. A szabad tanárválasztásnak sincsen akadálya – az iskolában alkalmazott tanárok számától, és a tantárgyfelosztásban meghatározott óraszámaiktól függően. 2.4. Egyes jogok gyakorlásának módja a beiratkozás és az első tanév megkezdése előtti időszakban A beiratkozás és az első tanév megkezdése előtti időszakban is megilleti a tanulót – amennyiben meghirdetésre kerülnek – a részére szervezett foglalkozásokon történő részvétel (pl. előkészítő zenei foglalkozások) joga. 2.5. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje. Tanulói jogviszony megszüntetése fegyelmi eljárással (nem tanköteles tanuló esetén) A más alapfokú művészetoktatási intézménybe átvett diák tanulói jogviszonya megszűnik, amennyiben a másik intézményt jelöli meg az adott művészeti ág, szak igénybevételére, és tandíjat nem kíván intézményünkben fizetni. A tanulói jogviszony megszüntetését kérheti a szülő is. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével -, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, valamint "a kizárás az iskolából" fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. A nem tanköteles tanuló ellen a törvényi szabályok betartásával lefolytatott fegyelmi eljárás végén, a tantestület ilyen értelmű döntésével – a határozat jogerőre emelkedésének napján – a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik. 2.6. A be- és kimenet általános szabályai; magasabb évfolyamba lépés, vizsgára bocsátás, átjárhatóság Bemeneti szabályozás: amennyiben szabad helyünk van, a felsőbb évfolyamok minden szintjén elvileg lehetséges a bejutás.

5

Ennek feltételei a következők: - több jelentkező esetén előnyben részesítjük a hasonló profilú iskolából érkező átjelentkezőt, ha ő a székhelyre v. a telephelyek egyikébe költözik, - ezek az elvek érvényesek a belső átjárhatóság tekintetében is. A kimenetek esetében az az elv, hogy ez minden szinten lehetséges. Tanköteles hallgatóink esetében a tanulói jogviszonyt csak a törvényi keretek biztosította feltételek szabályainak megfelelően szüntetjük meg. A magasabb évfolyamba lépés feltételei, lehetőségei: - az egyes évfolyamokon a tanulók kötelező és választható foglalkozásokon való részvétele (adott óraszám), - az előírt tananyag követelmény teljesítése, a tankönyvek és taneszközök használata, - magasabb évfolyamba lépés osztályzattal, - osztálynaplóban történő zárással, - bevezetés a törzslapra, - nevelőtestületi jóváhagyás a bizonyítványban. A magasabb évfolyamba lépés feltételeinek eleget tett az a tanuló, aki: - az adott tantárgy tanévre szóló óráinak minimum 80 %-án részt vett, - a szaktanártól osztályzatot kapott a teljesítménye (2-elégséges és 5jeles között van), - a nevelőtestület az értékelést elfogadta, - az anyakönyvi lapján és bizonyítványában „a magasabb évfolyamba léphet” záradékot bevezették és az iskola igazgatója azt aláírásával és bélyegzővel hitelesítette. Különbözeti, osztályozó illetve javítóvizsgára bocsátás feltétele: - nevelőtestületi határozat, - igazgatói engedély. Átjárhatóság A különböző képzési területek között az átjárhatóságot kizárólag az igazgató engedélyezheti. A változtatási szándékot kérvényezni kell, melyet az igazgató véleményez. 3. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 3.1. Tanórák, foglalkozások (napi, heti) rendjének kialakítási szabályai, a tanulók bent tartózkodásának rendje, viselkedési szabályok A tanítás heti rendjét órarend rögzíti. A folyosóügyeleti és a helyettesítési rend a heti órarend mellékleteként készül el. Mindegyiket az igazgató hagyja jóvá. Az oktatás alapegysége a tanóra, amelynek védelmét a lehető legnagyobb mértékben biztosítjuk. Tanulót a tanítási óráról kihívni csak rendkívüli esetben szabad: ilyen esetben a diák az órát csak a szaktanár engedélyével hagyhatja el. A tanórák rendje - nappali rendszerű, nappali munkarendben történő foglalkozások esetén: (Az egyéni órák /hangszeres főtárgyi órak / 30 percesek. A szünetek 5 percesek.)

6

Délután: 1. óra

12.00

- 12.30

2. óra

12.35 - 13.05

3.óra

13.10 -

13.40

4.óra

13.45 -

14.15

5.óra

14.20 -

14.50

6.óra

14.55 -

15.25

7.óra

15.30 -

16.00

8.óra

16.05 -

16.35

9.óra

16.50 -

17.20

10.óra

17.25 -

17.55

11.óra

18.00 -

18.30

12.óra

18.35 -

19.05

13.óra

19.10 -

19.40

A csoportos tanítási órák 90 perces foglalkozások, 45 perc után 5 perc szünet. 1.csoport

12.30 - 13.15 13.20 - 14.05

2.csoport

14.20 - 15.05 15.10 - 15.55

3.csoport

16.10 -

16.55

17.00 -

17.45

Iskolánkban a székhelyen és minden telephelyen délután, a fenti időrend szerint folyik az oktatás!  A tanítás 5 napos munkahéten, a fenti időbeosztással, a szaktanárok és az iskola vezetése által összeállított órarend szerint folyik. A tanulót év elején a főtárgy- és kötelező tárgy tanára osztja be a megfelelő csoportba, az órarendjét ekkor kapja meg.  A tanuló a tanítás helyszínén csak a rá vonatkozó tanítási időben tartózkodhat.  A tanuló köteles órakezdésre pontosan odaérni a tanítás helyszínére.  Az iskolában a csoportos tanítási órák 45 percesek, de szervezhetők 90 perces foglalkozások is. Az egyéni órák (hangszeres főtárgy órák) 30 percesek. A szünetek 5 percesek. A tanulók tanórai, ill. óraközi szünetekben történő általános viselkedési szabályai (részletesen ld. a 6.5. pontnál):  Az órára váró tanulók nem zavarhatják sem a művészeti iskola székhelyén, sem a telephelyen folyó tanítás rendjét.  Fegyelmi intézkedés terhe mellett kötelesek csendben várakozni, a tisztaságot megőrizni. 7

 A tanórákon idegen részvétele csak igazgatói engedéllyel lehetséges. Az ellenőrző könyvet kötelesek a tanulók minden tanítási órára maguknál tartani, a kapott osztályzatokat beírni, és azokat az egyéb tanári bejegyzésekkel együtt a szülőkkel aláíratni.  Az iskolába csak a tanuláshoz szükséges felszerelést szabad behozni. Egyéb tárgyakért (pl. mobiltelefon, ékszerek, nagy értékű ruhadarabok, táskák) az iskola felelősséget nem vállal.  Ha a tanulónak valamely oknál fogva (pl. betegség) szüksége van mobiltelefonra, egyéb nagy értéket képviselő eszközökre, azt be kell jelentenie a szaktanárnak.  A tanórán rádió, magnó, walkman, CD-lejátszó, mobiltelefon használata tilos! Órán rágógumit rágni tilos! Az iskolai munkarend betartatásáért az intézmény igazgatója, illetve a telephely megbízott vezetője a felelős. 3.2. Tanórán kívüli foglalkozások rendjének kialakítási szabályai A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szervezhetőek. Ezek lehetnek – többek között – korrepetálások, kötelező foglalkozásokon túli hangszeres gyakorlások, szolfézs külön órák, szakkörök, előkészítők és a sportkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. A tanórán kívüli foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A meghirdetett szakkörökre, külön foglalkozásokra a szaktanároknál lehet jelentkezni. A jelentkezés a foglalkozások elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve azokon a részvétel kötelező. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot csak igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá. 3.3. Szünetek rendje Az órák között – a 3.1 pontban leírtak szerint – 5 perc szünet van. A tanórák közötti szünetek a diákok felfrissülését szolgálják. Az órák összevonása a jogszabályok szerint (elméleti órák esetén legfeljebb 90’-es foglalkozások), az órarendben meghatározottakkal összhangban történhet. A gyakorlati, ill. egyéni hangszeres foglalkozások órái 30 percesek. Összevonás esetén az adott órákra eső szünetek is összeadódnak. Az ilyen szünetekben a 18 év feletti diákok elhagyhatják az épületet – de a következő óra kezdésének időpontjára kötelesek visszaérni. A tanárok ezt a tanulói jogot (ld. fent leírt órák, ill. a szünetek rendje) kötelesek tiszteletben tartani. Az épületen kívül tartózkodó nagykorú tanulókért az iskola nem vállal felelősséget. A szünetek rendjét a tanárok ellenőrzik. 3.4. Nyitva tartás rendje, a nyitva tartás alatti folyamatos ügyelet, felügyelet biztosításának szabályai Az épület(ek) szorgalmi időszakban hétfőtől péntekig a székhelyen és a telephelyeken - az anyaiskola tanítási rendjéhez illeszkedve - a 12 és 20 óra között tartanak nyitva. A tanulók délután, 12 órától léphetnek be az épületekbe (kivétel: rendkívüli esetben, igazgatói engedéllyel). Az ettől eltérő nyitva tartásra csak az igazgató adhat engedélyt. 8

A tanítási szünetek nyitvatartási és ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg, erről tájékoztatja az érintetteket. Az iskolában, a tanítási idő alatt a hivatalos ügyintézés a következő időpontokban történik: Titkárság a székhelyen: hétfőn és pénteken 16 és 18 óra között. Tagintézményekben, telephelyeken: szerdai napokon, 16 és 17 óra között – illetve a tagintézmény vezetőinek elfoglaltságához, órarendjéhez igazodva. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, ill. a tagintézmény vezetőinek adminisztrációs helyiségeiben - a szünetekben, a fenti fogadóórákon, vagy a tanítás után intézhetik. 3.5. A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig, a szorgalmi idő a mindenkori tanév rendje rendeletben meghatározott időpontig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási és kulturális miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben a tanév jogszabályban rögzített rendjének megfelelően, az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. A tanév rendje és annak közzététele: A tanév helyi rendje (éves munkaterve) tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: -

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az éves diákközgyűlés idejét, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (alap, záró, előrehozott, valamint osztályozó, javító, különbözeti) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait, a házirendet, és a balesetvédelmi előírásokat a főtárgyi szaktanárok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 3.6. Tiltott magatartás, felelősségek az iskolán kívüli – pedagógiai programhoz kapcsolódó – programok esetében A szervezett iskolai programokon, vagy az iskolához kapcsolódó bármilyen eseményen, ahol a tanuló a tanulói jogviszonyából eredően van jelen, a házirend előírásai értelemszerűen alkalmazva érvényesek. Így pl. osztálykiránduláson, iskolai szervezésű orvosi ellátáson, annak oda és visszaútján, közös színházlátogatáson, koncerteken, fellépéseken, stb. Ezen esetekben az adott foglalkozásért, programért felelős pedagógus kéri számon a házirend betartását. Ugyanakkor megszűnik a kötelezettség és ezzel együtt az iskola felelősségi köre is a foglalkozások után, illetve az iskolából, közös rendezvényekből hazamenet. 3.7. Próbák, tanévenként visszatérő rendezvények, ünnepélyek – és azok normatív rendje (viselkedés, öltözködés) Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a tanulói közösség minden tagjának kötelessége. 9

Ismétlődő ünnepeink, rendezvényeink: 

február 25. (diktatúrák áldozatainak napja)



március 15. (1848-as szabadságharc kitörésének napja)



április 16. (holokauszt áldozatainak emléke)



október 6. (aradi vértanúk napja)



október 23. (az 1956-os szabadságharcra emlékezünk)



vizsgaelőadások (június)

Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Az ünnepélyek rendezése, az előkészítő munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása /az iskola és a diákönkormányzat éves munkatervében foglaltak szerint/ minden pedagógusnak kötelessége. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket a kijelölt szaktanár az osztálynaplóba bejegyzi. A tanulók az iskolai rendezvényeken az igazgató vagy a szaktanár utasításának megfelelő – rendezett és tiszta – öltözékben jelennek meg. Az ünnepi öltözék: - lányoknak sötét szoknya ill. nadrág, fehér blúz; - fiúknak sötét nadrág, fehér ing, vagy öltöny nyakkendővel. A fellépéseken, félévi és év végi bemutatókon, előadásokon a diákok megjelenése és viselkedése legyen kulturált, tiszta, rendes, alkalomhoz illő; kerüljék a feltűnést. 3.8. Közreműködés „rend fenntartásában”, önkiszolgálásban A tanulók csengetéskor (kivétel: a 3.1. pontban részletesen taglalt összevont órák) bevonulnak a terembe. Az osztályba belépő tanárt a diákok felállással köszöntik.

4. Az intézmény létesítményeivel, használatával kapcsolatos szabályok 4.1. Az épületek, és a hozzájuk tartozó területek, berendezések használati lehetőségei, szabályai; a tanórai, tanórán kívüli, szüneti, hétvégi és szünidei időpontokban Az intézmény vezetője, illetve a telephelyek megbízott vezetői - a fenntartó, valamint az épület bérbeadójának bevonásával - gondoskodnak, hogy az iskola épülete, tantermei (szaktantermek, próbatermek, zenetermek) a tanulmányi, nevelési és egészségügyi követelményeknek megfeleljen. Az iskola rendjéről és tisztaságáról az iskola vezetője, illetve a telephelyek megbízott vezetői gondoskodnak. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékosságért, - a tűz-és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az iskola helyiségei elsősorban az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. A szaktantermekben a tanulók csak tanárok felügyeletével tartózkodhatnak, és a felszereléseket csak az igazgató és tagintézmény vezetők által erre kijelölt, ezzel megbízott tanár irányításával használhatják. 10

Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés mellett tartózkodhat. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A termek ettől eltérő használatának egyeztetését a kijelölt tanár, engedélyezését az intézmény vezetője végzi. A szertárakat, raktárokat (hangszerek, kották, állványok és egyéb berendezések tárolása) szintén az igazgató és tagintézmények vezetői által megbízott tanárok kezelik. Ők gondoskodnak a szertári felszerelések rendben tartásáról, fejlesztéséről (javaslatok beszerzésre), valamint felelősek a hangszerek, kották, állványok és egyéb berendezések megőrzéséért. A megbízott tanár(ok) nevét az éves munkaterv rögzíti. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását a fenntartóval és az intézmény vezetésével és a bérbeadóval (anyaiskola igazgatója) egyeztetve – a szervezők írásos kérelmét követő írásos igazgatói engedély megléte esetén – az iskola vezetője engedélyezi. A rendezvények, programok csak felnőtt felügyelet mellett folyhatnak. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodni. Iskolai könyv-, és eszköztár (jelmezek, díszletek) Az iskolai könyvtár, fonetikai gyűjtemény stb. (továbbiakban könyvtár-eszköztár) az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát, a korszerű szemléltetést szolgálja. Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. A könyvtár-eszköztár állományának tartalmaznia kell a nevelési-oktatási tervek által előírt eszközöket (ajánlott szakkönyveket, lexikonokat, szótárakat, szakfolyóiratokat, valamint rendelkeznie kell az alapvető kazetta-és hanglemeztárral, videokazetta gyűjteménnyel). A könyvtár-eszköztár gyűjteménye az iskolai emlékeket, dokumentumokat, hang-és videofelvételeket tartalmazza. Az iskola könyvtárát minden tanuló látogathatja a meghatározott nyitvatartási időben. A kikölcsönzött könyveket a tanév befejezése előtt 10 nappal köteles mindenki visszavinni a könyvtárosnak, illetve szaktanárnak. A könyvtár-eszköztár állományának gyarapítását, nyilvántartását a kölcsönzés rendjének kialakítását és nyitva tartását az igazgató, a könyvtár vezetője együtt határozzák meg. Az iskolai felszerelések technikai eszközök, díszletek, jelmezek nyilvántartásáért az igazgató által megbízott személy felel. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat munkatervben rögzíteni kell. Tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az általános- és középiskola igazgatójának hozzájárulása szükséges. Valamennyi szerepléshez, fellépéshez, rendezvényhez, kiránduláshoz a művészeti iskola igazgatójának írásbeli hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, 20 tanulónként legalább egy pedagógust. A kísérőtanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulás alkalmával, ha a csoportok az iskola székhelyét elhagyják, az elsősegélyhez szükséges felszerelést magukkal kell vinni. A kirándulások költségeit - a szülők meghallgatásával - úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék, és a szükséges összeget lehetőleg elő-takarékossággal biztosítani tudják.

11

Törekedni kell arra, hogy az állami gondozott tanulók anyagi okokból ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a többgyermekes szülők anyagi megterhelése is minél kevesebb legyen. A szülőket a kirándulás költségeiről tájékoztatni kell. Iskolai szünetben (nyári, téli, tavaszi) az alapfokú művészeti iskola önállóan, vagy más szervezetekkel, intézményekkel közösen művészeti alkotó, felkészítő táborokat szervezhet. A költségeket az iskola, a rendező szervek, illetve a résztvevők közösen viselik. A táborozáshoz szakmai tervet, költségvetést kell készíteni. A tanulók a kirándulásokon és a táborokban önkéntesen vesznek részt. A tanulmányi, szakmai versenyek részei a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, helyi vagy házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szerepléséért az egész iskolaközösség megismerje. A tanulmányi kirándulásokon, a szakmai versenyeken, táborozásban és a továbbképzéseken résztvevő tanárok (kísérő tanárok) költségeiről az iskolának kell gondoskodni. Ugyancsak az iskola köteles gondoskodni a tanulmányi versenyeken, szakmai rendezvényeken, fesztiválokon résztvevő tanulók költségeiről (útiköltség, részvételi díj). A művészeti csoportok esetében az iskola anyagi lehetőségeinek arányában járul hozzá a költségekhez. Az iskolához tartozó egyéb helyiségek használata: Az iskolába kerékpárral érkező tanulók kerékpárjaikat csak a külön erre a célra létesített külső kerékpártartóhoz rögzíthetik. Az iskola e járművekért felelősséget nem vállal. A Diákönkormányzat és a szülői szervezet díjmentesen használhatja az iskola helyiségeit. Az iskolához; székhelyhez v. telephelyekhez tartozó kertben, parkban – ahol van ilyen lehetőség – a csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. Az intézmény(ek) egész területén tilos a dohányzás! 4.2. A használat korlátai A tanulók kötelessége, hogy az épületek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit rendeltetésszerűen használják, ha kárt okoznak, kártérítést kell fizetniük. Az iskolai munkához nem tartozó saját felelősségre behozott tárgyakat, eszközöket az iskolában nem használhatják, az azokban bekövetkezett kárért az iskola nem vállal felelősséget. A helyiségek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. A helyiségeket használaton kívül zárva kell tartani, a villanyt le kell kapcsolni. Kerékpár, robogó, babakocsi tárolása az iskola előtt lehetséges - saját felelősségre. Az iskola-épületekben politikai rendezvényt nem lehet tartani. 4.3. A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok Az iskola használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint a munka-, és tűzvédelmi szabályzatok tartalmazzák.

12

5. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok 5.1. Jogok és kötelezettségek – a törvény szerint, és az intézményi gyakorlatban A tanulók jogainak és kötelezettségeinek pontos ismerete és ismertetése érdekében a Nemzeti Köznevelési törvény (Nkt.) vonatkozó rendelkezéseit dőlt betűvel idézzük a Házirendben: JOGOK 46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés -oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nev elésioktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési -oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, 13

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatáro zottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. (8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat 14

részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. (12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. (13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR működtetőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR működtetője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR működtetőjével. A KIR működtetője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. További – a fenti jogszabályokból és az iskolai alapfeladatokból adódó – tanulói jogosítványok: • Minden tanuló joga, hogy a művészeti iskolában biztonságban és egészséges környezetben oktassák. • A tanulónak joga, hogy képességeihez mérten alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. • A tanuló részére a tájékoztatás szóban és írásban a szaktanár és az iskolavezetés által történik az ellenőrző könyvben, a hirdetőtáblán, ill. levélben. • A tanuló joga, hogy személyiségét kibontakoztassa. Önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát az iskolának tiszteletben kell tartania, de a tanuló e jogok gyakorlása közben nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, nem veszélyeztetheti a saját és társai, az iskola alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. • A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskola tulajdonában lévő hangszereket, kottákat. A hangszerkölcsönzést a főtárgy tanára, valamint az igazgató aláírásával ellátott hangszerkölcsönzési lap kitöltésével teheti meg. Az eszközökért a tanuló gondviselője kártérítési felelősséggel tartozik. • Joga van részt venni az iskolai rendezvényeken, azokra vendégeket hívni. • A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. E dokumentumokat az iskolavezetés a tanulók számára hozzáférhető helyen helyezi el mind a székhelyen, mind a telephelyeken. • A tanuló joga, hogy megismerje az iskola pedagógiai programját és a helyi tanterv követelményeit. Az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv az iskola székhelyén az ügyintézésre kialakított irodában kerül elhelyezésre, a tanulók és gondviselőjük elkérhetik 15

• • •

• • • •

tanulmányozásra. A telephelyek titkárságán a másolati példányokat a főtárgy tanárától lehet elkérni tanulmányozás céljából. A tanuló joga, hogy az iskolában diákkörök, diákönkormányzat létrehozását kezdeményezze, azok munkájában részt vegyen. Diákkör létrehozását minimálisan 15 fő kezdeményezheti. Joga, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. Ez a havi jegyek (érdemjegy, szorgalom) félévi jegy bejegyzésével történik az üzenő füzetbe, év végén pedig a bizonyítványba. Joga van ahhoz, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai hovatartozását tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Joga van ahhoz, hogy a pedagógiai programban meghatározott keretek között megválassza, milyen elindított művészeti ágban és szakon tanuljon, s ha erre lehetőség van, szaktanárát megválassza. Joga van ahhoz, hogy jogainak megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. Joga van ahhoz, hogy kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Joga van megyei, területi (járási, tankerületi) és országos művészeti versenyeken a szaktanár egyetértő javaslatával részt venni, illetve joga van a művészeti iskola tanórán kívüli rendezvényein részt venni.

KÖTELEZETTSÉGEK Az Nkt. 45. és 46. paragrafusai alapján: 45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. … 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alk almazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, 16

f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. További – a fenti jogszabályokból adódó, és az iskola alapfeladataiból következő – kötelességek:  Az iskolai rendezvények előkészítése (próbák, dekoráció) és lezárása (pl. rendezvény) után a termek rendbetétele a tanulók feladata.  A tanulók kötelessége megtartani az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások (pl. tanulmányi kirándulás, ünnepségek, előadások) rendjét.  Tanulói kötelesség, hogy tiszteletben tartsa az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait.  A tanuló csak indokolt esetben maradhat távol a főtárgyi és kötelező tárgyi óráiról. Az órarend szerinti foglalkozásokról való távolmaradást a tanuló gondviselőjének igazolnia kell. Az iskolából való hosszabb ideig tartó távolmaradáshoz előzetesen írásbeli engedélyt kell kérni.  Az ellenőrző könyvet minden órára magával kell hozni.  Eleget tenni - rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek: a tanórákra való felkészülésnek és a vizsgákon való részvételnek.  Kötelessége az általa kölcsönzött eszközök rendeltetésszerű használata, tisztántartása, a tantermek, szaktantermek tisztántartása. A tanulók kötelesek továbbá az igazgató által meghatározott szakmai gyakorlaton, próbákon, előadásokon, illetve fellépéseken ápoltan, megfelelő öltözetben megjelenni, tudásuk legjavát nyújtani. Az iskolai munkarend, ill. a tanulói jogok és kötelességek betartatásáért, betartatásáért az intézmény igazgatója, illetve a telephelyek megbízott vezetői a felelősek. 5.2. A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere A tanulókat közvetlenül érintő igazgatói, nevelőtestületi döntések előkészítő szakaszában az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) véleményét, javaslatát. Az intézmény vezetése, ill. a tantestület véleményformálási jogot biztosít a DÖK-nek minden olyan értekezleten, melynek témája az iskolai közélet, a tanulói jogok és kötelességek teljesülése. A DÖK-öt minden, a diákok nagyobb közösségét érintő intézményi döntésekbe – háromnál nagyobb osztályszám esetén a diákmozgalmat segítő pedagógus közvetítésével (ld. segítő tanár) – véleményezési jogkörrel az intézményvezető bevonja. Az évi rendes diákközgyűlés ideje: az adott tanév októberének első hete; azon belül a DÖK elnöke és – amennyiben kijelölésre kerül – a segítő tanár egyeztetése, javaslata szerinti konkrét időpontban. A segítő tanárt – szükség szerint – tanévenként az igazgató kéri fel (vagy erősíti meg) a feladat ellátására.

17

5.3. A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje A diákoknak joguk van problémás ügyeikkel a szaktanárokat, főtárgyi szaktanárokat, illetve a tagintézmény-vezetőket és/vagy az igazgatót felkeresni. A tanulónak joga van személyesen és/vagy írásban kérdést intézni az intézmény vezetéséhez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapni. A diákközgyűlés: A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét – az 5.2. pontban leírtak szerint – a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni! A diákgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A tanulók véleménynyilvánítási jogukat gyakorolhatják a diák önkormányzati gyűléseken, a rendszeres partneri elégedettség mérések alkalmával és a diákközgyűléseken. A tanulói létszám minimum 50%-os nagyságrendű érintettségénél az intézmény vezetőjének kötelező az adott ügyben kikérni a diákönkormányzat véleményét. A tanulók nagyobb közösségét érintő írásbeli kérdést a vezetőség kivizsgálja, arról 15 napon belül írásban döntést hoz, és azt indokolja. A tanuló az őt illegő jogokról a tagintézmény-vezetőktől v. főtárgyi szaktanároktól, ha érintettség vagy elfoglaltság miatt ez nem megoldható, akkor az igazgatótól kaphat információt. 5.4. Véleménynyilvánítás gyakorlása A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. A diákok egyéni és csoportos véleményüket, kérésüket, kérdéseiket osztályképviselőik által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok az iskola titkárságán, valamint – amennyiben kialakításra kerül – az iskola honlapján egyaránt hozzáférhetők.

18

5.5. Jogorvoslati jog gyakorlása Az iskola a jogsérelmek és az érdeksérelmek kezelése során – amennyiben a sérelmek orvoslása a szaktanárokkal, igazgatóval történő egyeztetéssel nem oldható meg – a Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) következő paragrafusai szerint jár el: 38. § (1) A fenntartó a 37. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (2) Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet - a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével - az iskolaszék, ennek hiányában, a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, vagy a bizottság a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (3) A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá - a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével - az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. (5) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a 37. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja. (7) 120 A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a hivatalhoz - a döntést követő öt napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására az (1) és (3)-(6) bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. 39. § (1) A köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet - a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet, közösség (a továbbiakban: szülői szervezet) javaslatára - tizenöt napon belül, a fenntartó érdemi választ köteles adni. (2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közléstől számított harminc napon belül a bírósághoz lehet fordulni.

19

58. § (13) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ezen túlmenően, az osztályfőnök köteles segíteni a tanulót jogorvoslati jogának gyakorlásában. 5.6. Tantárgy -, foglalkozás-, és tanárválasztás rendje (ld. még a 2. pontnál) A tanulóknak a tantárgyak közötti, valamint a tantárgyakat tanító pedagógusok közötti választási joga – tekintettel a nappali rendszerű, délutáni munkarendből adódó időintervallumra, illetve a művészeti képzési formából adódó specialitásokra, kötöttségekre – lehetséges, de korlátozott. A más intézményekből történő felvétel-, átvétel rendjét és lehetőségeit részletesen a pedagógiai program szabályozza. 5.7. A tanulók problémáinak DÖK fórumokon kívüli kezelése, a diákönkormányzat iskolai támogatása A DÖK gyűlések és (rendes, v. rendkívüli) diák-közgyűlések fórumain túl, illetve az azokon kívüli időszakban a tanulók kérdéseinek, kéréseinek és problémáinak kezelésére két, az intézmény gyakorlatában már eddig is alkalmazott és bevált módot biztosít az iskola: 

tanári (főtárgyi szaktanár, szaktanár) közvetítéssel, vagy közvetlenül az osztályok képviselői (választott DÖK képviselők) megkereshetik az igazgatót, aki a felvetésektől, ill. a probléma bonyolultságától függően közvetlenül, vagy az érintettek (tagintézmény-vezetők, tanárok, diákok) bevonásával, véleményük meghallgatásával dönt az ügyekben,



az intézmény biztosítja, hogy – annak elkészültét követően – honlapjának igénybevételével közvetlen szülő-tanár, ill. tanár-diák kapcsolatra, információcserére kerülhessen sor.

A diákönkormányzat működési feltételei: Az intézmény - tanévenként megadott időkeretek között és helyen - biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit - az intézményi SzMSz és a Házirend használati rendszabályai szerint - térítésmentesen veheti igénybe. 5.8. A tanítás nélküli munkanap felhasználásának szabályai Tanítás nélküli munkanap: A tanév rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok felhasználását az iskola éves munkatervében szabályozzuk. Egy tanítás nélküli munkanap programjának eldöntési joga az iskolai diákönkormányzaté – a nevelőtestület véleményének kikérése mellett. A diákönkormányzat dönt e tanítás nélküli munkanap dátumáról és programjáról. A tanulók erre vonatkozó javaslatukat DÖK képviselőik útján, vagy a diákmozgalmat segítő pedagógus közreműködésével tehetik meg az évnyitó nevelőtestületi értekezleten. A tanítás nélküli munkanap programjának megszervezésében és lebonyolításában a nevelőtestület közreműködik. Az iskola helyiségeit a tanulók e napon is használhatják.

20

5.9. Felelősség a taneszközökért, a berendezésekért és hangszerekért A hangszerekre vonatkozó speciális szabályokat, a szaktantermek használatára vonatkozó és tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályokat minden tanév elején az első tanítási órán a szaktanárok ismertetik, ezt a tanár a naplóban rögzíti. A tanuló általános felelősséggel tartozik az intézmény vagyontárgyai, helyiségei, berendezései és hangszerei iránt. A szándékosan, vagy vétlenül okozott kárt (egészben vagy részben) meg kell téríteni. A károkozásról az osztályfőnök v. a szaktanár jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján az iskola a szülőt írásban értesíti a döntésről. A tanulók kártérítési felelőssége: „Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési -oktatási intézménynek … jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia (Nkt. 59. § (1) bek.)” A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át; szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. 5.10. A számonkérés formái, tilalmi szabályok Az iskolai írásbeli ellenőrzések formái, rendje, korlátai: A tanuló írásbeli ellenőrzésének formái a következők: a) témazáró dolgozat: a tantervben meghatározott témakörök végén íratott, egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, általában egy, de maximum 2 összevont tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli ellenőrzési forma. A témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai meg kell feleljenek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb 20 percet kitöltő írásbeli ellenőrzési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők: - témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a naplóba beírja, a dolgozatot 15 munkanapon belül kijavítja; - egy osztályon belüli tanulócsoporttal egy napon kettőnél, egy héten négynél több témazáró dolgozatot nem íratunk; - a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb témazáró dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak; - ha a tanuló igazoltan hiányzik a témazáró dolgozat írásakor, a szaktanár a dolgozat megíratását későbbi időpontban pótoltathatja. A dolgozatok értékelése: - minden írásbeli dolgozat értékelése egy tantárgyi érdemjeggyel történik, - az érdemjegyek megállapítása a tantárgyanként kialakult gyakorlatnak megfelelően történik; - a tanulókkal ismertetni kell az értékelés szempontjait, a ponthatárokat ill. százalékos arányokat. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok meghatározásának elvei és korlátai, értékelése: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli v. gyakorlati feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik. 21

A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli, szóbeli és gyakorlati házi feladatot. A házi feladat adásának céljai: - újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; - készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; - önálló kutatómunkát végezni valamely témában; - alkotómunkát végezni valamely témában. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező írásbeli és szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. A házi feladat adásának elvei: - A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta átlag 7-8 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. - Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amely az órán elhangzott tananyag alapján elvégezhető. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, elkészítésére, megtanulására mindenki képes.) A házi feladat ellenőrzése és értékelése: - A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat a tanórán a diákokkal közösen ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. - Az el nem készített, illetve hibás házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: a) nem büntetjük a tanulót, ha a hiba a feladat vagy az annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; b) meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (pl. igazolt betegség, fellépés, turné, verseny) mulasztotta azt el; c) a házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni - Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. - Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. - A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, vizuális alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. - A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismeretet kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatokat) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. A házi dolgozat értékelése: A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidőre nem adja le a szaktanárnak, és ha a késedelmét a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását.

22

A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők: - a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán legalább egy hetes beadási határidővel adja ki - a beadási határidő lejártát követő 15 munkanapon belül a szaktanár a házi dolgozato kat kijavítja és kiadja a tanulóknak. A szóbeli feleltetés rendje és korlátai: - a kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti; - a szóbeli feleltetés ideje nem haladhatja meg tanulónként a 10 percet; - a szóbeli feleltetés során a témakörből ismétlő kérdés adható; - a tanuló a több napos hiányzását követő tanóra elején kérheti a szóbeli számonkérés alóli felmentését. 5.11. A tanulók jutalmazásának formái, rendje A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók szorgalmában, tanulmányi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai ösztönzési eszköz. A tanulók kiemelkedő tanulmányi előmenetelükért, példamutató magatartásukért, közösségi munkájukért, illetve valamennyi kimagasló tevékenységükért egyéni, vagy csoportos jutalomban, illetve dícséretben részesülhetnek. A jutalmazás alkalmazott formái a következők: Dicséret Formája lehet szaktanári, főtárgyi szaktanári, tagintézmény-vezetői, igazgatói, nevelőtestületi. A dicséretet a szaktanár főtárgyi szaktanár vagy az igazgató írja be az ellenőrző könyvbe, vagy a bizonyítványba. Csoportos fellépés Az iskola félévi, év végi bemutató, illetve bemutatkozó záró előadásaiban, koncertjein időszakos vagy rendszeres csoportos fellépési lehetőséget biztosít. Előfeltétele: az előző, v. adott tanév közben, és/vagy a félévi vizsgákon nyújtott szorgalom és teljesítmény alapján – a tanárok véleményét figyelembe véve – az igazgató döntése szerint. Egyéni fellépés Ugyanezen bemutató előadásokon a szakmailag, művészileg és szorgalmát tekintve egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók számára az iskola lehetőséget ad az egyéni bemutatkozásra is. Feltétele: jó magatartás és szorgalom, kiemelkedő évközi munka, és megfelelő kvalitások; mely alapján a szaktanár kijelöli az arra érdemes tanulót. A felsorolt jutalmazási formák és döntések minden esetben publikusak, nyíltak:  a félévi és év végi vizsgákat és a bizonyítvány-osztást mindig csoportos és egyéni (névre szóló) részletes értékelések követik, mely alkalmakkor a főtárgyi szaktanárok és az igazgató név szerint kiemeli az érintett tanulók adott időszakot érintő teljesítményét és a jutalmazás formáját,  az iskolai honlap „elektronikus üzenőfalán” szintén közreadják a jutalmazottak nevét, a jutalmazás indokát és formáját (a honlap elkészültét követően). 5.12. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések, a fegyelmi eljárás szabályai Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándéko san vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: 23

Fegyelmező intézkedések, fokozatok: főtárgyi szaktanári figyelmeztetés; főtárgyi szaktanári intés főtárgyi szaktanári megrovás telephely-vezetői intés telephely-vezetői megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás Mások testi épségének szándékos veszélyeztetése, és szándékos agresszió esetén el lehet tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásáról. Azokkal a tanulókkal szemben, akik ismételten megszegik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeiket, vagy tettükkel – órai vagy órán kívüli viselkedésükkel – szándékosan zavarják meg a tanulóközösségek, az iskola munkáját, esetleg az iskolán kívüli viselkedésükkel okoznak kárt az intézmény jó hírének, fegyelmi eljárást kezdeményezhetünk. Fegyelmi felelősség A fegyelmi eljárás lehetőségeit, szabályait az Nkt. a következők szerint szabályozza: 58. § (3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (8) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. (9) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (10) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. 24

A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. (11) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (13) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. Az iskola tehát e szabályok figyelembevételével jár el azon esetekben, ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. A fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba; e) áthelyezés másik alapfokú művészetoktatási intézménybe; f) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; g) kizárás az iskolából Tanköteles tanulóval szemben az f)-g) pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az e) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. Az I. fokú fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során ki kell kérni. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és (kiskorú tanuló esetén) szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót - és a kiskorú tanuló szülőjét - meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A büntetést és a jutalmazást egyaránt írásba kell foglalni, naplóba be kell jegyezni, és az ellenőrző útján a szülő tudomására kell hozni. A fegyelmi büntetést minden esetben határozatba kell foglalni. 25

5.13. A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai Felmentést kérhet a tanuló – a szülő írásbeli kérelme alapján – az egyes tantárgyak tanulása, ill. az órák látogatása alól. A kérelemről az iskola igazgatója dönt a szaktanár véleménye alapján. Felmentést kaphat a tanuló, ha: - teljesítette a pedagógiai programban előírt követelményeket - ha előrehozott vizsgát tesz az adott tantárgyból, valamint - ha azt a nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye javasolja. Előrehozott vizsga csak egész éves tananyagból tehető. A vizsgára minden év június 15-ig lehet jelentkezni. Az előrehozott osztály-, ill. évfolyamvizsgákat minden év augusztus 25-30. között szervezzük. Az előrehozott vizsga feltétele a szaktanár támogató véleménye. A szakmai tárgyakból - a tanulók évközi átiratkozása esetén – tanulmányaik beszámítását kérhetik, valamint egyes tantárgyakból szakmai elméleti és gyakorlati különbözeti vizsgát tehetnek. Ennek engedélyezéséről, a vizsga követelményeiről, időpontjáról a tantestület, valamint az adott tárgyat tanító pedagógus véleményének kikérésével az iskola igazgatója dönt. 5.14. A szülők tankönyvekről, taneszközökről egyéb felszerelésekről történő tájékoztatásának mikéntje A szülők, v. nagykorú tanulók minden tanév végén a szülői értekezleten tájékoztatást kapnak a következő tanévre vonatkozó tankönyvekkel, taneszközökkel, tanulmányi segédletekkel, ruházati és más felszerelésekkel kapcsolatos előírásokról.

6. A tanulókra vonatkozó védő- óvó rendszabályok1 6.1. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetőségének meghatározása Az gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyét a tanév elején a telephely-vezető v. az igazgató ismerteti a tanulókkal, és ők tájékoztatják – a szaktanárok bevonásával – a diákokat az ifjúságvédelmi felelős elérhetőségéről, fogadóórájának időpontjáról is. 6.2. A rendszeres egészségügyi ellátás normáinak formái, rendje A közoktatási törvény az alapszolgáltatások körébe sorolja fel a rendszeres egészsé gügyi felügyeletet. Az iskola egészségügyi orvosi ellátását megfelelő szakképesítéssel rendelkező iskolaorvossal kötött együttműködési megállapodás keretében biztosítja. A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Tanévenként meghatározott időpontokban; ciklusonként (két hét) egy alkalommal – az intézmény-, ill. intézmény-egységek erre szolgáló helyiségében (orvosi szoba v. elsősegélynyújtó helyiség) – iskolaorvos áll a tanulók rendelkezésére. Ezen kívül évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt. A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat. Az iskolaorvos évente egyszer tájékoztatja tapasztalatairól az iskolavezetést. Az iskolaorvos az igazgató kérésére egészségügyi felvilágosító órát tarthat. Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen és tüdőszűrésen vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetekben. 1

Az Szmsz-szel egybehangzóan szabályozandó.

26

Az elkülönítő szobában (elsősegélynyújtó helyiség) központi mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylő esetben a foglalkozást vezető tanár értesíti az iskolatitkárt, aki intézkedik. Rosszullét esetén a főtárgyi szaktanár, a tagintézmény-vezető vagy az igazgató engedélyével mehet haza a tanuló. Az iskolatitkár indokolt esetben értesíti a szülőket. Fertőző betegség gyanúja esetén a tanulót azonnal orvoshoz kell küldeni. Az orvosi vizsgálatra rendelt tanulók tanári felügyelettel mennek a rendelőbe. Abban az esetben, ha egész osztály megy vizsgálatra, akkor az órát tartó tanár, vagy főtárgyi szaktanár, - ha csak az osztály egy csoportja vesz részt a vizsgálaton, akkor valamelyik helyettes tanár v. titkárnő kísérheti a tanulókat. 6.3. Védő-óvó rendszabályok; baleset-megelőzési előírások, a baleset megelőzése érdekében teendő intézkedések Minden iskolahasználó kötelessége különösen, hogy a munka-, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat megismerje és betartsa. A megismertetésükért felelős az osztályfőnök. Veszélyhelyzet, baleset észlelése esetén minden iskolahasználó köteles azonnal intézkedni. Konkrétan: a tanuló kötelessége azonnal jelenten az iskolában tartózkodó bármely pedagógusnak, dolgozónak, ha az iskolában valamely rendellenességet tapasztal, ha az iskolában saját magát, társait, az iskola dolgozóit veszélyeztető állapotot (pl. tűz),tevékenységet (pl. szándékos károkozás), balesetet észlel. Azonnal jelentenie kell azt is, ha ő maga megsérült. Szükség esetén az iskola titkárságán keresztül hívható segítség. Minden tanuló Kötelessége megóvni saját és társai testi épségét, egészségét. Köteles elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát védő ismereteket. A balesetvédelmi oktatást a főtárgy tanára tartja, az oktatásról jegyzőkönyv készül, melyet a főtárgy tanára készít el, a tanulók pedig aláírják. Azon tanulók részére, akik nem tudnak még írni, a főtárgy tanára jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az oktatást elvégezte, és az oktatás tényét bejegyzi a tanulók ellenőrző könyvébe. Minden diák kötelessége továbbá megtartani a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint a Házirendben foglalt védő-óvó előírásokat. Kötelessége megóvni, megőrizni, az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott javakat, vagy az oktatás során használt egyéb eszközöket, óvni az iskola létesítményeit, felszereléseit. Balesetek elkerülése érdekében tilos az iskolában szaladgálni, és másokat a közlekedésben akadályozni. Tűzriadó és más veszély esetén az épületet pedagógus irányításával el kell hagyni. Tiltott cselekvés az épületeken belül és a tanítási időben a dohányzás, egyéb tűzveszély okozása. Tilos a szeszesital, bármilyen kábítószer fogyasztása. Veszélyes tárgyak, fegyvernek minősülő szúró, vágó eszközök, robbanószerek, petárda illetve kábítószer tanulónál történő megtalálása esetén az iskolavezetés a rendőrségen keresztül szabálysértési eljárást kezdeményez. 6.4. A pedagógusok által készített tárgyak foglalkozásra behozása A pedagógus csak olyan tárgyakat vihet be a tanítási és tanításon kívüli órákra, melyről előzőleg meggyőződött, hogy nem balesetveszélyes. 6.5. A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai, védelme, az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába A tanítás folyamatához nem szükséges dolgokat és egészségre káros, valamint mások testi épségét veszélyeztető tárgyakat TILOS behozni az iskolába. Az iskolába tehát – külön engedély hiányában – csak a tanuláshoz szükséges felszerelést szabad behozni. 27

Egyéb tárgyakért (pl. mobiltelefon, ékszerek, nagy értékű ruhadarabok, táskák) az iskola felelősséget nem vállal. Ha a tanulónak valamely oknál fogva (pl. betegség) szüksége van mobiltelefonra, egyéb nagy értéket képviselő eszközökre, azt be kell jelentenie a szaktanárnak. Nagyobb értékű tárgyat, pl. mobiltelefont, valamint nagyobb összegű készpénzt a tanulók az iskolába csak a szülő írásos engedélyével – rendkívüli szükség esetén – hozhatnak. Az egyéb és a nagyobb értékű tárgyak használata tehát csak rendkívüli esetben, szülői és tanári engedéllyel lehetséges. Személyes tulajdonáért minden, az iskolában tartózkodó (tanuló, szülő, alkalmazott, hozzátartozó, vendég) személyesen felel. Az iskola eszközeit a tanuló az előírásoknak és a pedagógus utasításainak megfelelően kell kezelnie. A tanuló kérésére – az igazgató engedélyével – saját célra is igénybe veheti az iskola bizonyos vagyontárgyait. Átvételkor aláírásával tudomásul veszi, hogy a kölcsön vett tárgyért egyúttal vagyonvédelmi felelősséget is vállalt. Az esetleges kárt ez esetben is meg kell téríteni. A tanórán – a fent jelzett rendkívüli helyzetek kivételével – rádió, magnó, walkman, CD-lejátszó, mobiltelefon használata tilos! Órán rágógumit rágni tilos! A tanulóknak az épület, a tantermek tisztaságára ügyelniük kell, a hulladékot a hulladékgyűjtőbe kell bedobni. Minden más, a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges tárgyak iskolába történő behozatalát és használatát a Házirend tiltja! Így az Intézménybe különösen nem hozhatóak be az alábbi eszközök, anyagok: - Semelyik helyiségbe, terembe nem hozhatóak be és nem használhatók: kereskedelmi célt szolgáló cikkek, fegyvernek minősülő tárgyak és egyéb, veszélyt hordozó eszközök (robbanó, szúró, vágó, bökő eszközök, kábítószernek minősülő anyagok, veszélyes – akár műanyagból, vagy fából készült – kellékek stb.)! Az e tilalmat megszegők súlyos, fegyelmi vétséget követnek el! (Következményeket ld. 5.12. pontnál.) - Bemutató előadásokra, ill. próbákra nem hozható be, ill. nem használható: a mobiltelefon és egyéb, magán célra szolgáló, szórakoztató elektronikai berendezés! Ezen eszközöket tanítási órán sem a tanulók, sem a tanárok nem használhatják, az órák alatt kikapcsolva tartandók. Amennyiben ezeket a szabályokat a tanuló a tanórán megszegi, a pedagógus a tanulóktól az eszközt elveheti, és csak a tanítási óra befejezésekor köteles visszaadni.

7. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, ösztöndíj felosztásának elvei, a kérelem és elbírálás rendje; a nem alanyi jogon járó tankönyv-támogatás, a térítési díj, tandíj-és egyéb hozzájárulások fizetési kötelezettségével kapcsolatos szabályok 7.1. Ingyenes tankönyvellátás Ingyenes tankönyvellátásra jogosultak a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére jogosultak: a. tartósan beteg, b. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulás a esetén halmozottan fogyatékos, c. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), 28

d. három- vagy többgyermekes családban él, e. nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az ingyenes tankönyvellátás történhet - a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján a tankönyvek árának megtérítésével, vagy a tankönyvek használatának ingyenes biztosításával. Intézményünk az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyveket tankönyvkölcsönzéssel biztosítja. Az ingyenes tankönyvellátás igénylési feltételeiről, valamint az igénylés alapjául szolgáló szükséges dokumentumokról a szülőket írásban tájékoztatjuk. Az ingyenes tankönyvellátást a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása, és annak igazolása esetén minden esetben biztosítjuk. Egyéb szociális támogatást, ösztöndíjat a nevelőtestület javaslatára az intézmény - a fenntartó anyagi helyzetétől függően - az intézmény éves költségvetésében meghatározottak szerint nyújthat. 7.2. A térítési díj, tandíj, egyéb hozzájárulások fizetésének szabályai A nemezti köznevelési törvény (Nkt.) a térítési díj és tandíj fizetését a következőképpen szabályozza: 16. § (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatána k és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel. 83. § (2) A fenntartó c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit, 88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét. (5) Az e törvény alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak minősül. A törvényi szabályzás figyelembe vételével – amíg a részletesebb végrehajtási rendelet hatályba nem lép – az intézmény a következőképpen határozza meg a térítési díjak és tandíjak fizetésének szabályait:

29

Térítésidíj-fizetési kötelezettség áll fenn az alábbi esetekben: Az alapfokú művészetoktatási intézményben heti hat tanórai foglalkozásig a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, továbbá egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben való részvétel esetén, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata esetén; Tandíjfizetési kötelezettség áll fenn az alábbi esetekben: Alapfokú művészetoktatásban a heti hat órát meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, továbbá annak, aki betöltötte a huszonkettedik életévét; A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótló vizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. A térítési díj és a tandíj mértéke A térítési díj és tandíj mértékét a fenntartó a korábbi évek szabályozásának megfelelően és a mindenkori költségvetés mértékének figyelembe vételével (ld. költségvetési törvény) állapítja meg – az Nkt erre vonatkozó részletes végrehajtási rendeletének megjelenéséig. Erről az érintett tanulókat beiratkozáskor, a már tanulói jogviszonyban levő tanulókat a tanév megkezdését megelőző tanév zárásakor tájékoztatja. (A már hatályon kívül helyezett 2005. évi CXLVII. tv. 29. §-a szerint a térítési díj 18 év alatti tanulók esetén tanévenként: a szakmai feladatra kiszámított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának min. 5 – max. 10%-a, a 18 éven felüli – de 22 év alatti tanulók esetén ezek az értékek 15 – 30% között kellett legyenek. Ezen belül a HEK 1. és az A 1. évfolyamosokra vonatkozóan meghatározott minimum – zeneművészeti ágon: az alap normatív hozzájárulás 10%-a, más művészeti ág esetén: ennek 20 %-a.) A tandíj: A korábbi évek általános szabálya szerint a tandíj mértéke megegyezik a folyó kiadások 1 tanulóra jutó hányadával. A részletes végrehajtási szabályok megjelenéséig - az előző tanévek megállapított kereteinek, mértékének megfelelve - a fenntartó ezen elvek és szabályok szerint kíván eljárni. A leírt – 1 tanulóra eső – hányadot a fenntartó határozza meg (tanévenként). A fenntartó által meghatározott szabályok figyelembe vételével az intézmény vezetője dönt a tandíj tényleges összegéről, illetve a tanulmányi eredmények alapján, v. a szociális helyzet függvényében adható kedvezményekről és a befizetés módjáról és határidejéről. (Jogszabály nem határozza meg a tandíj minimumát.) A befizetések módját és határidejét, valamint a kedvezményezettek körét és mértékét az igazgató az adott tanév elején (október 1-jéig) a helyben szokásos módon közreadja. Egyéb hozzájárulások: Az intézmény fenntartójának döntése alapján – a vonatkozó jogszabályok betartásával, és az igazgató egyetértésével – egyéb nem rendszeres (hangszerhasználati, alapítványi v. társasági, utaztatási, regisztrációs, stb.) hozzájárulást, illetve költségtérítést kérhet a tanulóktól, ill. szüleiktől. Jogszerűen befizetett térítési díjat, tandíjat és egyéb hozzájárulást az intézmény nem fizet vissza.

7.3 Szociális kedvezmények, támogatások, ösztöndíjak Az intézmény – mivel a művészetoktatás az igénybevevők számára nem kötelező – generálisan nem hivatott a rossz szociális helyzetből fakadó kedvezmények, támogatások nyújtására. 30

Ezért csak egyéni elbírálás formájában, kérelemre, különleges esetben, igazgatói szociális kedvezmények, támogatások, hozzájárulás, tandíj v. térítési díj alóli nyújtására.

külön írásos szülői – nagykorú tanuló esetén tanulói – javaslat és fenntartói hozzájárulás alapján van lehetőség ösztöndíjak adására, vagy egyéb kedvezmény (pl. a mentesség, illetve ezek az intézmény általi befizetése)

8. A foglalkozásról történő távolmaradással kapcsolatos kérdések A tanár az órára késve érkezőket beengedi, a naplóba a késés tényét bejegyzi. Ha a tanuló hiányzása az évi kötelező óraszámának egy harmadát meghaladja, akkor az adott évfolyamon nem tehet beszámolót, és bizonyítványt sem kaphat az adott évfolyam elvégzéséről. Az előre nem látható események (betegség, közlekedési nehézségek stb.) kivételével a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. Három napnál nem hosszabb távolmaradásra a főtárgy tanár, hosszabbra csak az igazgató adhat engedélyt. Sportolók, illetve művészeti csoportok tagjainak távolmaradását minden esetben – az főtárgyi szaktanár javaslatára – az igazgató engedélyezi. A fellépések miatti távolmaradást a tanulók részére az igazgató engedélyezi. Az előzetes engedély nélküli mulasztást igazolni szükséges, a hiányzást követő főtárgyi órán, illetve egy héten belül kell a főtárgy tanárnál, tagintézmény-vezetőnél, esetleg az iskolatitkárnál. 3 napnál nem hosszabb mulasztás esetén tanévenként egy alkalommal szülői, egyébként orvosi igazolás szükséges. Az orvosi igazolást a szülő köteles aláírásával ellátni. Szakrendelésre tanulóink lehetőleg tanítási időn kívül menjenek! Az óráról való elkésés tényét a tanár a naplóba rögzíti. Tanítási idő alatt kiskorú tanulóknak az iskola épületét elhagyni nem szabad. Ha ez mégis szükségessé válik, akkor ezt szülői kérésre – kivételes esetekben e nélkül – a főtárgyi szaktanár vagy az igazgató engedélyezheti. Az igazolatlan mulasztás, az iskolából tanítási idő alatti engedély nélküli távozás egyben fegyelmi vétség is. 3 igazolatlan óra főtárgyi szaktanári figyelmeztetés 5 igazolatlan óra főtárgyi szaktanári intés 7 igazolatlan óra főtárgyi szaktanári megrovás 9 igazolatlan óra igazgatói intés további igazolatlan óra (29 óráig) egyéni elbírálás szerinti fegyelmi következményekkel járhat. A tanár az órára késve érkezőket beengedi, a naplóba a késés tényét bejegyzi. Három késés 1 igazolatlan órának felel meg. A késést az főtárgyi szaktanárnál igazolni kell! 9 igazolatlan késés szaktanári figyelmeztetést, 15 késés főtárgyi szaktanári intést, 21 késés főtárgyi szaktanári megrovást, 27 késés tagintézmény-vezetői vagy igazgatói intést von maga után. Ha a tanuló hiányzása az évi kötelező óraszámának egy harmadát meghaladja, akkor az adott évfolyamon nem tehet beszámolót, és bizonyítványt sem kaphat az adott évfolyam elvégzéséről. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen: - a párhuzamos képzés 9-12. évfolyamain a 250 órát - a 13. évfolyamon, valamint a középiskolai végzettségre épülő két v. három éves szakképzés mindkét évfolyamán az elméleti tanítási órák 20%-át, - az alapfokú művészetoktatásban a tanítási órák egyharmadát, - valamennyi képzési formában egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 31

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló tanév végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanuló köteles mulasztását igazolni. Ha a tanuló mulasztása a fent meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő t anév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a nevelőtestület dönt. Tanköteles tanulónál már az első igazolatlan óra esetén, illetve ha nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri, az iskola értesíti a szülőt. Az intézmény igazgatója által engedélyezett versenyek, fellépések miatti hiányzások igazolt hiányzásoknak tekintendők. A fent leírt szabályok alkalmazásánál ezeket a hiányzásokat figyelmen kívül kell hagyni. A tanulói jogok érvényesüléséért és az iskolai munkarend betartásáért az intézmény igazgatója a felelős. 9. A vallási, etnikai, nemzeti, nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje és garanciái A fakultatív hit- és vallásoktatás ideje, helye Az iskolában a bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hités vallásoktatást szervezhetnek tanulási időn kívül. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A tanulók – etnikai, nemzeti, ill. nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, amennyiben az intézménnyel tanulói jogviszonyt létesítettek – ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel bírnak; minden esetben integrált formában vesznek részt a nevelő-oktató munkában – mint a pedagógiai, szakmai tevékenység alanyai. 10. Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja Alapfokú művészeti iskolánk nem használ még elektronikus naplót, ezért ezt a kérdést a házirend nem szabályozza. 11. A kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartás A művészeti iskolának nincs kollégiuma, ezért ezt a pontot nem határozzuk meg. 12. A nyilvánossággal kapcsolatos szabályok Az Intézmény Házirendjének és egyéb alap-dokumentumainak megismerése Az iskola Házirendje nyilvános. Eredeti példánya az intézmény igazgatójánál van letéve. Annak hitelesített másolati példányai megtalálhatók az iskola székhelyén az irattárában, az iskola titkárságán és a diákönkormányzat vezetőjénél, valamint a telephelyeken. A házirend olvasható az iskola honlapján is. Minden szülőnek és tanulónak joga, és egyben kötelessége is, hogy megismerje az iskola Házirendjét. 32

Ezért annak egy kivonatolt példányát a tanulók, kiskorú tanuló esetén szüleik részére – aláírás ellenében – a főtárgyi tanárok a beiratkozást követően átadják. Ezen túl:  Minden osztályfőnök minden tanév első szülői értekezletén ismerteti a szülőkkel a házirend lényeges tartalmi elemeit, ill. ismerteti a teljes házirend eredeti és másolati példányához való hozzáférési lehetőséget. Ugyanezt teszi a diákok felé is - minden év első osztályfőnöki óráján.  A szülők az iskola dokumentumairól az SZMK Választmányán keresztül, továbbá szülői értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor.  A tanulók az iskolai dokumentumokról a diák-önkormányzati üléseken is kapnak tájékoztatást. A közoktatási törvény és végrehajtási rendeletének, valamint az iskola Pedagógiai Programjának, Szervezeti Működési Szabályzatának és Házirendjének diákokat közvetlenül érintő részeinek megismerhetősége az intézmény székhelyének titkárságán minden iskolahasználó számára biztosított. 13. Egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt, szabályozandó kérdés A tanulók testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások: A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Tanulmányi kirándulásokon, székhelyen kívüli rendezvényeken kötelesek a közös programokhoz alkalmazkodva, fegyelmezetten viselkedni, a balesetvédelmi és munkavédelmi szabályokat betartani. Ha bármilyen rendkívüli eseményt észlelnek, például baleset történik, haladéktalanul szólni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak, szakértelem hiányában a gyermekek nem avatkozhatnak be a segítségadásba - a nagyobb veszély elkerülése érdekében. Elsősegélynyújtásért az arra illetékes tanárhoz, vagy az igazgatóhoz fordulhatnak. A tanév első napján a szaktanárok tájékoztatást adnak a baleset és tűzvédelmi szabályokról, melyeket a tanulók kötelesek betartani. A tájékoztatás tényét a naplókban jelöljük. Az épületben úgy kell viselkedni és közlekedni, hogy ne veszélyeztessék saját maguk, s társaik testi épségét. Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot (gyufa, petárda, öngyújtó) az iskola területére, illetve az iskola által szervezett programokra hozni tilos. Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskola területére és az iskola által szervezett programokra bevinni tilos. Tűz-és bombariadó esetén az iskola épületét a kijelölt útvonalon fegyelmezetten kell elhagyni. Iskolánk tanulói feszültséggel működő elektromos berendezést nem használhatnak. A fali tűzoltó készülékhez és a konnektorokhoz nyúlni szigorúan tilos! Tanulói balesetek jelentési kötelezettségét az intézmény Munka-, és Balesetvédelmi szabályzata tartalmazza

33

14. Záró rendelkezések 14.1. A Házirend módosítása A házirend érvényesülésének figyelemmel kísérése különösen az igazgató, a fenntartó és a tantestület esetenként a szülői, ill. diákszervezetek feladata. Rendszeres, évenkénti felülvizsgálatának és esetleges módosításának rendszere, illetve eljárási szabályai: - Bármelyik érintett fél (tantestület, DÖK, szülői szervezet, fenntartó) kezdeményezheti írásban az iskola vezetőjénél a módosítást. - A benyújtott írásbeli kérelem, ill. a jogszabályi változások alapján - indokoltság esetén - az intézmény vezetője elkészíti a Házirend módosítását, beszerzi a szükséges véleményeket (SZMK, DÖK). - Ezt követően beszerzi a fenntartó egyetértő nyilatkozatát – különös tekintettel azon szabályozásokra, melyek végrehajtása a fenntartó részéről esetleg többletköltségekkel, plusz kötelezettségekkel járnak. - A vélemények és a fenntartói nyilatkozat birtokában a tervezetet a testület elé terjeszti elfogadásra. Jelen házirendet módosította, véleményezésre és elfogadásra előkészítette: Szentlőrinckáta, 2013. augusztus 23. Ph. …………………………………… igazgató 14.2. Hatályba léptető rendelkezések 14.2.1 Az elfogadást megelőzően a jogszabályban meghatározottak alapján véleményezési jogot gyakorolt az Iskolai Diákönkormányzat (DÖK), valamint az iskola szülői szervezete (SZMK) – a mellékelt jegyzőkönyvek szerint. Szentlőrinckáta, 2013. augusztus 26. Hitelesítők: ……………………………………… a véleményezési jogot gyakorló szülői szervezet vezetője

….. …………………………… a véleményezési jogot gyakorló diákönkormányzat vezetője

14.2.2 A fenntartó képviseletében eljáró Kadencia Alapfokú Művészetoktatási Nonprofit Kft. elnöke az intézmény vezetője által 2013. augusztus 23-án elkészített és a szülői-, és diákszervezetek által 2013. augusztus 26-án véleményezett házirend módosításával – különös tekintettel azon részekre, rendelkezésekre, melyek esetlegesen a jogszabályokban meghatározottakon felüli többletkötelezettséggel, többletköltséggel járnak – egyet ért. Tápiószecső, 2013. augusztus 26. Ph. ……………………………………. Fenntartó 34

14.2.3 Az Intézmény vezetője által elkészített házirendet – a szülői-, és diákszervezetek véleményének ismeretében, és a fenntartói egyetértő nyilatkozat birtokában – a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete a 2013. augusztus 26. napján megtartott ülésén megtárgyalta és elfogadta. (A tantestületi jegyzőkönyv kivonata mellékelve. Az elfogadó határozat száma: 2013/08- 2 ) Az elfogadást követő napon jelen Házirend (35 számozott oldal) hatályba lép. Érvényes: visszavonásig. A hatályba lépéssel egyidejűleg a 2010. január 5-ével hatályos Házirend hatályát veszti.

Szentlőrinckáta, 2013. augusztus 26. A nevelőtestületi elfogadás hitelesítői:

………………………………… pedagógus

………………………………… pedagógus

14.3.1 Intézmény elnevezésének változása: A KADENCIA Alapfokú Művészetoktatási Nonprofit Kft. (2251 Tápiószecső, Kátai út 95. III/.) fenntartó képviseletében eljáró Süveges Imre ügyvezető 2013.06.24-én a Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának (továbbiakban: Kormányhivatal) benyújtott kérelmében a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola (székhely: 2255 Szentlőrinckáta, Dózsa György út 48.) működési engedélyének módosítását kérte az intézményi elnevezés (alapfokú művészetoktatási intézmény helyett alapfokú művészeti iskola) jogszabályban előírt változásának átvezetése miatt. A benyújtott iratanyag elbírálását követően a Kormányhivatal a kérelmet 2013.07.01 napjától engedélyezte.

35