Konferenciaterem

Délután

Ebéd

Délelőtt

Összefoglaló táblázat Csütörtök

Péntek

9.00–10.00 Regisztráció

9.00–12.00 Párhuzamos szekciók VI. Állattenyésztés és takarmányozás, D/I. előadó VII. Kertészet és Szőlészet-Borászat, D/Kistanácsterem VIII. Környezet- és vízgazdálkodás, D/II. előadó IX. Alternatív közgazdaságtan, D/Konferenciaterem

10.00–12.30 Plenáris ülés

12.00–13.00 Záró plenáris ülés

12.30–13.30 Ebéd a Pethe Ferenc Kollégium ebédlőjében.

13.00–14.00 Ebéd a Pethe Ferenc Kollégium ebédlőjében.

13.30-16.30 Párhuzamos szekciók I. Növénytermesztés, agrokémia és talajtan, D/I. előadó II. agrár- és vidékgazdaság, D/III. előadó III. természetvédelem, D/II. előadó IV. Alternatív energiagazdálkodás, D/Kistanácsterem V. Főáramú közgazdaságtan, D/Konferenciaterem

Este

15.30–16.30 Elektronikus poszterek megtekintése D/Emeleti folyosó 16.30–21.00 Szakmai kirándulás és fogadás a Hubertus Agráripari Bt. sáripusztai telepén

LVII. Georgikon Napok 57th Georgikon Scientific Conference

Kivonat-kötet Programfüzet, valamint az elhangzó és poszter előadások rövid kivonatainak gyűjteménye

LVII. Georgikon Napok 57th Georgikon Scientific Conference

Kivonat-kötet Programfüzet, valamint az elhangzó és poszter előadások rövid kivonatainak gyűjteménye

(A teljes anyagok hozzáférhetőek a http://napok.georgikon.hu oldalon).

ISBN 978-963-9639-81-2

3

Az itt szereplő 104 előadást a Tudományos Bizottság tagjai választották ki: Dr. Alföldi Zoltán, egyetemi docens Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár Dr. Bercsényi Miklós, egyetemi tanár Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár Dr. Hoffman Borbála, egyetemi docens Dr. Husvéth Ferenc, egyetemi tanár Dr. Kocsis László, egyetemi tanár

Dr. Kocsondi József, egyetemi tanár Dr. Pál László, egyetemi docens Dr. Pályi Béla, egyetemi docens Dr. Poór Judit, egyetemi docens Dr. Pupos Tibor, egyetemi tanár Dr. Sárdi Katalin, egyetemi tanár Dr. Tóth Gergely, egyetemi docens (elnök)

Az előadások gondozásában, s általában a konferencia megszervezésében nagy erőfeszítéseket tettek a szervezőbizottság tagjai: Kiss Lívia Benita Kondorosyné Varga Erika Nagy Zita Barbara Németh Szabolcs Dr. Pintér Gábor Riczinger Dóra Dr. Tóth Gergely (elnök)

K ÖSZÖNJÜK

TÁMOGATÓINKNAK :

A kiadványt gondozták: Kiss Lívia Benita Nagy Zita Barbara (szerkesztő) Dr. Tóth Gergely Mikola Péter grafikus (Ziegler Nyomda)

Készült a Ziegler Nyomdában, Keszthelyen, 150 példányban.

A belív 66 lapja klórszármazék és optikai fehérítők felhasználása nélkül, újrahasznosított papírhulladékból készült Cyclus Ofszet típusú papír. © Pannon Egyetem, Georgikon Kar, 2015.

4

Tartalomjegyzék NÖVEKEDÉSKOR VÉGE? .....................................................................................................................13 NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉS .........................................................................................................................17 I. SZEKCIÓ: NÖVÉNYTERMESZTÉS, AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN ...................................................18 II. SZEKCIÓ: AGRÁR- ÉS VIDÉKGAZDASÁG ......................................................................................19 III. SZEKCIÓ: TERMÉSZETVÉDELEM .................................................................................................20 IV. SZEKCIÓ: ALTERNATÍV ENERGIAGAZDÁLKODÁS ...................................................................21 V. SZEKCIÓ: FŐÁRAMÚ KÖZGAZDASÁGTAN ...................................................................................22 VI. SZEKCIÓ: ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS...............................................................23 VII. SZEKCIÓ: KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET-BORÁSZAT ..................................................................25 VIII. SZEKCIÓ: KÖRNYEZET- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS ....................................................................26 IX. SZEKCIÓ: ALTERNATÍV KÖZGAZDASÁGTAN ............................................................................27 ZÁRÓ PLENÁRIS ÜLÉS ...........................................................................................................................28 AZ ELŐADÁSOK RÖVID KIVONATAI ..................................................................................................33 ÁBEL ILDIKÓ: A tej önköltségének kalkulációja az Európai Unióban és Magyarországon.......34 ÁBEL ILDIKÓ - HEGEDÜSNÉ BARANYAI NÓRA: Eszközellátottság vizsgálata sertéstartó gazdaságokban........................................................................................................................................35 ALFÖLDI ZOLTÁN: A fenntarthatóság alapelveinek megjelenése a kora-újkori Magyarországon ..................................................................................................................................36 ANDA ANGÉLA - SOÓS GÁBOR - SZANATI ANGÉLA: A nád evapotranspirációjának meghatározása helyben végzett mérések alapján ..............................................................................37 BAI ATTILA: Biogáz-üzemi algarendszerek méretezése...................................................................38 BARNA GYÖNGYI – FÖLDÉNYI RITA – BALÁZS RÉKA – DUNAI ATTILA – MAKÓ ANDRÁS: Egy kationos tenzid megkötődése talajokon és hatása a talajfizikai tulajdonságokra .................39 BARNA GYÖNGYI – HERCZEG ESZTER – F. KARDOS ANDREA – TÓTH JUDIT – HAUK GABRIELLA – RAJKAI KÁLMÁN – MAKÓ ANDRÁS: A talajok mechanikai összetételének meghatározása pipettás módszerrel és lézeres szemcseanalizátorral – összehasonlító elemzés ........40 BEKŐ LÁSZLÓ – LUKÁCSY GYÖRGY – HUNYADI GERGELY: Szőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával ..................................................................................................41

5

BENE SZABOLCS - BALASKÓ GEORGINA - POLGÁR J. PÉTER: Néhány tényező hatása eltérő holstein-fríz génhányaddal rendelkező tehenek laktációs teljesítményére ....................................42 BÉRES ANDRÁS – BAROSS NORBERT – CSIFFÁRY NÓRA – GADÁCSI RÉKA - RIESZ LÓRÁNT: A mezőgazdasági eredetű PM10 csökkentés technológiai lehetőségei ..............................................43 BIERMANN MARGIT: Foglalkoztatási sajátosságok és kihívások a szőlészet és borászat területén - a Balaton borrégió példáján keresztül..............................................................................44 BIRÓ ÉVA - BÓDIS JUDIT - TÖKÖLYI JÁCINT- MOLNÁR V. ATTILA: A virággazdagság szerepe a deceptív sallangvirágok megőrzésében............................................................................................45 BÓCSAI ANDREA - ANCSIN ZSOLT - FERNYE CSABA- ZÁNDOKI ERIKA- SZABÓ-FODOR JUDIT – MÉZES MIKLÓS - BALOGH KRISZTIÁN: Különböző nagydózisú koncentrációban T-2 toxinnal szennyezett takarmányok etetésének hatása a tojótyúkok egyes lipid peroxidációs és antioxidáns paramétereire.....................................................................................................................46 BOJTÁRNÉ LUKÁCSIK MÓNIKA – DOMÁN CSABA – HAMZA ESZTER – RÁCZ KATALIN – VÁSÁRY VIKTÓRIA: Natura 2000 területeken működő halastavak gazdálkodásának főbb jellemzői...................................................................................................................................................47 BOJTOR CSABA – TÓTH BRIGITTA: Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata ................................................................................................................................................48 BORZÁN ANITA: Vállalkozási aktivitás Romániában .......................................................................49 BRAZSIL JÓZSEF: Az élőmunka (munkaerő) hatékonyságának vizsgálata a borszőlő termelésben .............................................................................................................................................50 BURUCS ZOLTÁN: Vizes fraktálok – fraktálos vizek ........................................................................51 ESZTERGÁLYOS ÁDÁM – CERNÁK ISTVÁN – POLGÁR ZSOLT – HOFFMANN BORBÁLA: Marker alkalmazhatósága a burgonya X és Y vírus, valamint fonálféreg rezisztenciájára történő szelekcióban ............................................................................................................................................52 ESZTERGÁLYOS ÁDÁM – POLGÁR ZSOLT – HOFFMANN BORBÁLA: A nitrogén-ellátás hatása a burgonya fajták korai fejlődésére.........................................................................................................53 FERNYE CSABA – ANCSIN ZSOLT – BÓCSAI ANDREA – BALOGH KRISZTIÁN – MÉZES MIKLÓS – ERDÉLYI MÁRTA: T-2 toxinnal mesterségesen szennyezett takarmány etetésének fácántyúkokra gyakorolt hatása az első 12 órában............................................................................54 FERSCHL BARBARA - SZALAI ZITA: Gyümölcsös sorköztakaró növény-fajkeverék fejlesztése – A tervezés szempontjai .........................................................................................................................55 FROMMER DÓRA - VERES SZILVIA - RADÓCZ LÁSZLÓ - LÉVAI LÁSZLÓ: Kukorica hibridek golyvásüszög fogékonyságának vizsgálata..........................................................................................56

6

GABNAI ZOLTÁN: Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben ...........................................................................57 GÁL JÓZSEF – KOVÁCS ÉVA: Tradíció és minőség – a gyulai kolbász sikertörténete................58 GERGELY SÁNDOR: A vidéki szegénység csökkentése és a profitelv ...........................................59 GERŐCS ANNAMÁRIA – FARKAS TIBOR – NEMES-BARNÁS KATALIN – MÁJER JÁNOS – SZŐKE BARNA – OLASZ FERENC: A Badacsonyi Borrégió élesztő mikrobiótájának azonosítása: „terroir” élesztők izolálása, karakterizálása és borászati hasznosítása.....................60 HAMZA ESZTER – RÁCZ KATALIN – EHRETNÉ BERCZI ILDIKÓ: Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban.....................................................................................................................61 HOFFMANN SÁNDOR - SIMON SZANDRA - LEPOSSA ANITA: 50 éves szerves és műtrágyázás hatása a talajtermékenység különféle paramétereire .........................................................................62 HORVÁTH BORBÁLA - SZŐKE BARNA - MÁJER JÁNOS - BUJDOSÓ GÉZA: Meggybor készítésének lehetőségei, meglévő és új technológiák kipróbálása, optimalizálása Magyarországon .....................................................................................................................................63 KAPITÁNY REGINA ANNA: Szolárkataszterek..................................................................................64 KEMÉNY GÁBOR: A Terra Pannonia marhahúsok piaci bevezetése.............................................65 KEMÉNY GÁBOR – MOLNÁR ANDRÁS – RIEGER LÁSZLÓ: Az elektronikus döntéstámogató rendszerek lehetőségei az agár-kárenyhítés területén .......................................................................66 KISS ALIDA: A Sajó-völgy fejlettségének vizsgálata a 2010-es árvízi katasztrófával összefüggésben.......................................................................................................................................67 KISS LÁSZLÓ – ZSOMBIK LÁSZLÓ – VERES SZILVIA: Őszi búza szárazanyag gyarapodásának vizsgálata eltérő mennyiségű nitrogén táplálás hatására ..................................................................68 KISS LÍVIA BENITA – NAGY ZITA BARBARA – TÓTH GERGELY: A főáramú és az alternatív közgazdaságtan gazdaság-módszertani kihívásai ..............................................................................69 KISS TIBOR – HETESI ZSOLT – HARTUNG KATALIN: Egy Kék Gazdaság megközelítés a fenntarthatóság mérésére egy termelőüzem esetén ..........................................................................70 KÓBOR PÉTER: Egy kavicsbánya-tó természetvédelmi szerepének értékelése............................71 KONDOROSY ELŐD: Poloskák – egy elhanyagolt rovarcsoport a hazai természetvédelemben.....72 KOPONICSNÉ GYÖRKE DIÁNA - GÁL VERONIKA: A települési adó bevezetésének első tanulságai Magyarországon...................................................................................................................73

7

KOVÁCS CSILLA - PELES FERENC - BALLING PÉTER - BIHARI ZOLTÁN - SÁNDOR ERZSÉBET: GTD tüneteket mutató és tünetmentes szőlőtőkék endofita mikroflórájának összehasonlítása ...................................................................................................................................74 KOVÁCS MIKLÓS: A közös tulajdon a földjogban............................................................................75 KOVÁCSNÉ KONCZ NÓRA - BÉRI BÉLA - KELEMEN ANDRÁS - DEÁK BALÁZS - VALKÓ ORSOLYA: Mély fekvésű gyepek élőhely kezelése különböző szarvasmarhafajták legeltetésével..........................................................................................................................................76 KÖKÉNY MÓNIKA – TÓTH ZOLTÁN – CSITÁRI GÁBOR: Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben...................................................................77 LELOVICS ZSUZSANNA – TOSSENBERGER JÁNOS: Az élelmiszer-fogyasztás és a táplálkozás hatása az ökológiai lábnyom méretére Somogy megyében .............................................................78 LENDVAI EDINA – KOSÁNYI TAMÁS: Hazánk mezőgazdaságának vizsgálata az INUS-oksági modell tükrében .....................................................................................................................................79 MENYHÁRT LÁSZLÓ – ANDA ANGÉLA: Piranométer szintezési hibájának detektálása.............80 MILE CSILLA: A bizalom piaca - Magyar biogazdálkodók szerepe a magyar élelmiszertermelésben ...........................................................................................................................81 MIÓKOVICS ESZTER - BÓDIS JUDIT - MOLNÁR ZSOLT: Ökoszisztéma-szolgáltatások a Nagyberekben a változó tájhasználat tükrében.................................................................................82 MOLNÁR KRISZTINA - BÓDIS JUDIT - MOLNÁR ZSOLT: A népi növényismeret dinamikája: tudástranszmisszió és tudáserózió két kalotaszegi faluban .............................................................83 MOLNÁR TAMÁS GÉZA: Depóniagáz kinyerés hatékonyságának növelése..................................84 MONDOK ANITA: A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel..................................................................................85 NAGY ZITA BARBARA – KISS LÍVIA BENITA – TÓTH GERGELY: A közgazdaságtudomány és a globális népesedéspolitikai elméletek összefüggései.........................................................................86 NÉMETH KORNÉL – PÉTER ERZSÉBET – KASZÁS NIKOLETTA: Megújuló energiaforrások – Zöld munkahelyek .................................................................................................................................87 NÉMETH KORNÉL – PÉTER ERZSÉBET – PINTÉR GÁBOR: Geotermikus energia koncesszió – Mit hoz a jövő?.......................................................................................................................................88 NÉMETH ZSOLT: Létezik 5 évnél rövidebb megtérülésű zöldenergia beruházás Magyarországon? Avagy egy „csoda” anatómiája.............................................................................89

8

NYITRAINÉ SÁRDY DIÁNA – NAGY BALÁZS: A 2014-es évjárat hatása rezisztens szőlőfajtákból készült borok kémiai összetételére............................................................................90 PELYHE CSILLA – KOVÁCS BALÁZS – ZÁNDOKI ERIKA – MÉZES MIKLÓS – BALOGH KRISZTIÁN: Trichotecénvázas mikotoxinokkal szennyezett takarmány rövidtávú etetésének hatása brojlercsirkék lipidperoxidációs és glutation redox paramétereire Mennyiségi/aktivitási és génexpressziós változások ...............................................................................................................91 PÉTER ERZSÉBET - NÉMETH KORNÉL - WEISZ MIKLÓS: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egészségfejlesztési koncepciója............................................................................................................92 PÉTER ERZSÉBET – NÉMETH KORNÉL - WEISZ MIKLÓS: ÖN MIT FOGYASZT? PREVENCIÓ A BALATON TÉRSÉGÉBEN .......................................................................................................................93 POÓR JUDIT: Az agrárgazdaság trendjei.............................................................................................94 POÓR JUDIT – SZÓRÁDI EDIT: Termelékenység és hatékonyság szerepe a mezőgazdaság növekvő kibocsátásának biztosításában .............................................................................................95 SÁRDI KATALIN - TÓTH ZOLTÁN - HORVÁTH DÓRA ELVIRA: A SPAD klorofill értékek és a nitrogén tartalom kapcsolata kukorica állományban........................................................................96 SEREGI JÁNOS - BORBÁS ZOLTÁN - TOSSENBERGER JÁNOS - DÁVIDHÁZY GÁBOR – KOVÁCS ÁGNES: Az agrárgazdasági gyakorlati oktatás fejlesztésének lehetőségei, különös tekintettel a növekedéskor utáni sajátosságokra .....................................................................................................97 SEREGI JÁNOS – LELOVICS ZSUZSANNA: Az erdei iskolák szálláshelyeinek SWOT analízis eredményei ..............................................................................................................................................98 SEREGI JÁNOS - MOLNÁR LÁSZLÓ - TAKÁCS GYŐZŐ: Az első tudományos konferencia Gróf Festetics Imre emlékére Simaságon ....................................................................................................99 SIMON BRIGITTA – KUCSERKA TAMÁS – ANDA ANGÉLA – SOÓS GÁBOR: Víztestek párolgásának vizsgálata .......................................................................................................................100 SOMAI MIKLÓS: Az agrárfejlődés mérőszámai: abszolút és relatív fejlődés...............................101 SOMOGYI FERENC: Tigrislovaglás – avagy a globalitás áfiuma ellen való orvosság .................102 SOMOGYVÁRI ENIKŐ – POSTA JÁNOS – HARDON GEORGINA – MIHÓK SÁNDOR: Hucul méntörzsek vizsgálata..........................................................................................................................103 SOÓS GÁBOR – ANDA ANGÉLA – PINTÉR VIKTÓRIA: Kis-Balatoni nádállományok evapotranszspirációjának meghatározása LANDSAT műholdképek segítségével....................104 SZABÓ FERENC - GULYÁS LÁSZLÓ - TEMPFLI KÁROLY: Klimatikus tényezők hatása a gyepgazdálkodásra és a gyepre alapozott állattartásra ....................................................................105

9

SZABÓ MÁRIA – MONORI ISTVÁN – KUSZA SZILVIA: A magyar merinó juhfajta genetikai helyzetének felmérése molekuláris genetikai módszerekkel..........................................................106 SZABÓ PÉTER - ZSIBORÁCS HENRIK - VESZELKA MIHÁLY - PINTÉR GÁBOR: A megújuló energiák jelentősége a szőlészetekben ..............................................................................................107 SZEMETHY DÁNIEL – BALLÁNÉ ERDÉLYI MÁRTA – SZEMETHY LÁSZLÓ – MÉZES MIKLÓS: A gímszarvas főbb húsrészeinek minőségi különbségei ....................................................................108 SZENTESI IBOLYA: Valóban elöregszik az agrártársadalom? – Helyzetkép és várható hatások vizsgálata................................................................................................................................................109 SZIGETI CECÍLIA – TÓTH GERGELY: Egyenlőtlen egyenlőtlenségek a 21. században ............110 SZŰCS ANTÓNIA – MARSELEK SÁNDOR: A mezőgazdasági földhasználat és integráció vizsgálata a Gyöngyösi kistérségben .................................................................................................111 TAKÁCS ISTVÁN: A mezőgazdasági üzemek termelékenységének változása az Európai Unióban (2004-2012) ..........................................................................................................................112 TAKÁCSNÉ GYÖRGY KATALIN: Mezőgazdasági innováció és a fenntartható fejlődés............113 TEMPFLI KÁROLY – KOVÁCS BÁLINT – SIMON ZOLTÁN – BALI PAPP ÁGNES: Az A-FABP gén expressziója különböző sertésfajtáknál .....................................................................................114 TÓTH BRIGITTA - NINO WEBER - GÜNTER NEUMANN: Examination of interactions between recycling organic fertilizers and bio-effectors .................................................................................115 TÓTH GÁBOR – SURÁNYI ROZÁLIA: Az adómérték etikája az Európai Unióban ....................116 TÓTH GÁBOR – SURÁNYI ROZÁLIA: Az országonkénti adómérték etikája az Európai Unióban................................................................................................................................................117 TÓTH GÁBOR – SZIKORA DÁNIEL – PÓTI PÉTER: Az évjárat hatása az anyajuhok életteljesítményére................................................................................................................................118 TÓTH ORSOLYA: Gazdaságstruktúra és hatékonyság a magyar mezőgazdaságban ..................119 TRENYIK PETRA - CZÓBEL SZILÁRD: Kocsánytalan tölgyes állományok egészségi állapotának vizsgálata a Zemplénben valamint a Kőszegi-hegységben ............................................................120 TÚRÓCZI IMRE: Az innováció hatásának vizsgálati módszerei a vezetői számvitelben............121 VALKÓ GÁBOR: A fenntartható mezőgazdaság indikátorai..........................................................122 VÁRALLYAY SZILVIA – VERES SZILVIA – SOÓS ÁRON – BÓDI ÉVA – KOVÁCS BÉLA: Arzén kezelés hatása kukorica növény tápanyagfelvételére rhizoboxos nevelési körülmények között ....................................................................................................................................................123

10

VERES ANDREA – KASZÓ MÁRK – KASZÓ LÁSZLÓ – KÁRPINSZKY ANDRÁS – PETŐVÁRI BENCE: Új perspektívák a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) előrejelzésében ............124 VERES SZILVIA – SZÉLES ADRIENN – MAKLEIT PÉTER – RÁTONYI TAMÁS –KISS LÁSZLÓ – ZSOMBIK LÁSZLÓ: Csökkentett mennyiségű nitrogén ellátás hatása korai fejlődési stádiumú búza nitrogén és szén anyagcseréjének néhány jellemző paraméterére.......................................125 VIGH ZOLTÁN – HÚTH BALÁZS – BENE SZABOLCS – POLGÁR J. PÉTER: A húshasznú magyar tarka tehenek új küllemi bírálati rendszerének vizsgálata ..............................................................126 VITÁNYI BEÁTA – NAGY KATALIN – FEKETE ANNA KATALIN – DUDÁS BRIGITTA – JENES BARNABÁS: Mlo gén alapú lisztharmat rezisztencia: régi harc új megvilágításban ....................127 ZSÉDELY ESZTER – RADICH ZSANETT – DÓKA OTTÓ – HERMÁN ANIKÓ – FÉBEL HEDVIG – TÓTH TAMÁS: Repcepogácsa etetés hatása a tyúktojás minőségére.........................................128 ZSENI ANIKÓ – NAGY JUDIT: Az emberi ürülék szerepe a jövő mezőgazdaságában..............129 ZSIBORÁCS HENRIK - PÁLYI BÉLA - PINTÉR GÁBOR: A permetezett monokristályos napelemek vizsgálata ...........................................................................................................................130

11

NÖVEKEDÉSKOR VÉGE? A növekedés egyfelől a modern közgazdaságtan és egész fejlődési felfogásunk egyik szent tehene, másfelől rengeteg kritikát kapott az utóbbi öt évtizedben. A Római Klub 1972-es, A növekedés határai című jelentése az erőforrások kifogyásában látta a modern gazdaság fő problémáját. Dennis Meadowsnak és kollégáinak igazuk is lett, meg nem is: nem számoltak az erőforrások helyettesíthetőségével, a gazdaság szinte hihetetlen innovatív képességével, valamint a hatékonyság növekedésével. A helyzet ugyanakkor mégis tovább romlott, amit a szerzők 30 éves visszatekintése is megerősít (2005). A növekedés önmagában kezd szalonképtelenné válni, ám a nemnövekedés (Herman Daly 1991, Serge Latouche 2006, Tim Jackson 2009) a legtöbbek számára nem vonzó alternatíva. A feladat az, hogy elkülönítsük a jó és a rossz növekedést, azaz megállapítsuk a (jó) növekedés természetes határait. Ilyen lehet például az üvegházhatású gázok elnyelésére rendelkezésre álló kapacitás: atmoszférából ugyanis csak egy van, s az semmi mással nem helyettesíthető. Itt most három természetes határt javasolunk, amelyek pontosítása természetesen további kutatásokat igényel, például agrárgazdasági alkalmazásuk tekintetében.

1. Ökolábnyom – Egy bolygón belül maradni Számításaink szerint az országok ökolábnyoma igen erősen, akár 51-75 százalékban is korrelál a GDP-jükkel. Első ránézésre ez rossz hír az alternatív közgazdászoknak, hiszen értelmetlenné teszi a lábnyomhoz hasonló alternatív mutatók számítását. Valójában azonban nagyon jó hír, mivel a lábnyomnak van egy természetes határa, a bolygó biokapacitása, ami így a GDP növekedésének határa is lehetne. Megválaszolhatóvá válna ezáltal a kérdés: hány embert képes eltartani a Föld. Persze csak ha hozzátesszük: milyen életszínvonalon. Szintén jó hír, hogy nem kellene „visszamásznunk a fára”: az 1950-es GDP szintjén 7,5 milliárd lelket fenntarthatóan el tudna tartani bolygónk, az 1820-as GDP szintjén pedig 12 milliárdot (Szigeti-Tóth 2013, 2014). Ehhez elsősorban a szállítás és az energiafogyasztás drasztikus csökkentésére lenne szükség. A feladat tehát az,

13

hogy berendezkedjünk a növekedés nélküli egyensúlyra a fejlett országokban, meghagyva azonban a bővülés lehetőségét a fejlődő országoknak. Ezzel el is érkeztünk a növekedés második természetes határához, a boldogsághoz.

2. Boldogság – Amíg a pénz boldogít A modern pszichológia, a szubjektív boldogságkutatás megerősíteni látszik az ősi mondást: a pénz nem boldogít. Az objektív boldogságkutatás azonban, legalábbis első ránézésre, ennek ellentmondó eredményt mutat: a gazdag országokban bizony boldogabbak az emberek. Második ránézésre viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet: találunk szerényebb jövedelmű országokat magas boldogságértékekkel, és boldogtalan gazdagokat is. A nemzetközi kutatások valahová 20-40 ezer USD egy főre jutó GDP közé teszik azt a határt, ameddig a több pénznek egyértelmű boldogságnövelő hatása van. Tegyük hozzá: egy ország polgárai nem egyenlően rendelkeznek a GDP rájuk eső része felett, ez az érték az egyéni jövedelmek tekintetében sokkal alacsonyabb. Csutora Mária és Zsóka Ágnes felmérése (2012) szerint Magyarországon a pénz egyértelmű boldogságnövelő hatása valahol 65 ezer forint egy főre jutó havi nettó jövedelem körül tetőződik. Megdöbbentően alacsony ez a szám, de talán magyarázatul szolgál, ha figyelembe vesszük Luigino Bruni boldogságmodelljét (2007). Eszerint boldogságunk két fő okozója a fogyasztás és a kapcsolati jószágok. Az előbbi az alapszinten kétségtelenül fontosabb, ám egy bizonyos színvonal elérése után a jövedelem és a fogyasztás fokozása szinte automatikusan túlzott anyagiasságal jár, ami viszont a kapcsolati jószágok kárára válik. Ez utóbbiakba egyfelől időt és energiát kell befektetni, ami a pénzkeresettől, karrierépítéstől vonja el az embert, másfelől nem tarthatók teljesen az egyén kontrollja alatt, hiszen másoktól is függnek. Ebben az értelemben a növekedésre, versenyre, hatékonyságfokozásra szánt energiánk egy részét át kell csoportosítani a másokkal való törődésbe. A boldogságnövelő hatás képezi tehát az anyagi növekedés második természetes határát.

3. Egyenlőtlenség – Meddig elviselhető? A közbeszédben egész Európában rendkívül aktuális téma a bevándorlók befogadása vagy kiutasítása. Könnyű kimondani, de annál nehezebb meghúzni a határt az éhhalál és mélynyomor elől menekülők és a „pusztán” többet keresni vágyók között. A HVG cikkírója (Keresztes 2015) egy beszédes adatot is idéz: az

14

Európában elérhető jövedelmek körülbelül a harmincszorosára rúgnak a déli kontinensen jellemzőknek, s akkor még a legjobban teljesítő afrikai országokat vettük figyelembe. Ez láthatólag nem csak igazságtalan, hanem elviselhetetlen is. Ebből a szempontból tekintve az a jó gazdasági növekedés, amely csökkenti, de legalábbis nem növeli az egyenlőtlenséget. A határ pedig az a jövedelmi különbség, amely még elviselhető az emberek számára. Az egyenlőség mérésére sok mutatót dolgoztak ki, ilyen például a Gini-index, a Duál-mutató vagy a Robin Hood-index. Az is világos a szocializmus példájából, hogy a teljes egyenlőség megvalósíthatatlan és irreális. Ám annak megállapítása, hogy a szélsőértékek között hol van a természetes határ, valamint, hogy ez milyen kapcsolatban áll a növekedéssel, további kutatásra szorul. S talán ezt az alapelvet a legkönnyebb vállalatra alkalmazni. Jan Tinbergen holland közgazdász 1969-ben elsőként kapta meg – Ragnar Frischsel megosztva – a „közgazdasági Nobel-díjat”. A tudós bebizonyította, hogy ha egy cégnél a legalacsonyabb és legmagasabb fizetés között több mint ötszörös a különbség, az árt a vállalatnak. Ez az ún. Tinbergen-norma.

Kocsis Tamás (2010) egy irányjelző térképet rajzol fel ún. egyenlőboldogsággörbékkel (tengelyén a „boldogsághatékonyság”, illetve a gazdagság). Az elemzést az teszi teljessé, hogy a Föld országainak helyzete konkrétan meghatározható a két grafikonon. A szerző felvázolja az országok, de akár vállalatok által is alkalmazható 12 stratégiát. A következtetés világos: a több nem feltétlenül jobb, létezik egészséges növekedés, de van káros burjánzás is. Ugyanakkor az állítás ellenkezője sem mindig igaz. Az anyagi növekedés boldogságnövelő hatása, az országok, vállalatok és egyének mozgástere a szűkülő ökológiai mezőben és magas boldogság mellett egyre ügyesebb navigációt, finomhangolást kíván. A világ élelmiszertermelésére és az agrárgazdaságra vonatkozó következtetés nyilvánvaló: az emberiség felnőtté válásával immár nem a még több, még hatékonyabb termelésre, hanem a megtermeltek helyes elosztására kell koncentrálnunk! Tóth Gergely Irodalom Bruni, L., Porta, P. L. (ed.) [2007]: Economics and Happiness - Framing the Analysis. Oxford Scholarship Online.

15

Csutora M. [2012]: Happy sustainability as a lifestyle. In: Sylvia Lorek, Julia Backhaus (szerk.): Sustainable Consumption During Times of Crisis: SCORAI Europe Workshop Proceedings. Bregenz, 2012-05-01 157-167. o. Daly, H. E. [1991]: Steady-State Economics. Island Press, Washington, D.C. Jackson, T. [2009]: Prosperity without Growth: economics for a finite planet. Earthscan, London, New York. Keresztes I. [2015]: Európa vagy a halál. HVG, 2015. április 22. Kocsis T. [2010]: "Hajózni muszáj!" A GDP, az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét stratégiai összefüggései. Közgazdasági Szemle, 6, 536-554. o. Latouche, S. [2006]: Le pari de la décroissance. Fayard, Párizs. Latouche, S. [2011]: A Nemnövekedés diszkrét bája. Savaria University Press, Szombathely. Meadows, D., Meadows, D., Randers, J. [2005]: A növekedés határai – Harminc év múltán. Kossuth, Budapest. Meadows, D., Meadows, D., Randers, J., Behrens W. W. III. [1972]: The Limits to Growth - A report for the Club of Rome's Project on the Predicament of Mankind. Universe Books. Szigeti C., Tóth G. [2014]: Történeti ökológiai lábnyom becslése a mezőgazdaság kialakulásától napjainkig. Gazdálkodás 2014/4. (58. évf.) 353-363. o. Tóth G., Szigeti C. [2013]: Az emberiség ökolábnyoma Kr.e. 10.000-től napjainkig. LV. Georgikon Napok, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, 2013. szeptember 26-27, Keszthely, 257-269. o.

16

Regisztráció: 2015. október 1. (csütörtök) 9.00 – 10.00 óra

NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉS Helyszín: „D” épület, Konferenciaterem, 2015. október 1. 10.00-12.30

1. 2.

10.00-10.15 Köszöntők Dr. Kocsis László, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem rektorhelyettese Dr. Polgár J. Péter, egyetemi docens, a Georgikon Kar dékánja

AGRÁRGAZDASÁG A NÖVEKEDÉSKOR UTÁN 3.

10.15-10.45 Dr. Hetesi Zsolt, szakértő, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar

Éghajlatváltozás - agrárium 4.

10.45-11.10 Dr. Jody Jensen, ISES, Kőszeg, Programme Director of International Economic Relations

Glocal Challenges in an Age of Uncertainty (Helyi és/vagy globális kihívások a bizonytalanság korában, angol előadás tolmácsolással) 5.

11.10-11.30 Valkó Gábor, főosztályvezető, Központi Statisztikai Hivatal, Vidékfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezeti Statisztikai Főosztály A fenntartható mezőgazdaság indikátorai

6.

11.30-11.50 Dr. Poór Judit, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Az agrárgazdaság trendjei

7.

11.50-12.10 Dr. Tóth Gergely, tanszékvezető egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar A növekedéskor vége 12.10-12.30 Kérdések, hozzászólások

12.30-13.30 Ebédszünet (teljes ellátást kérők részére ebéd a Pethe Ferenc Kollégiumban) 15.30-16.30 A poszterek megtekintése

17

I. szekció: Növénytermesztés, agrokémia és talajtan Helyszín: „D” épület, I. előadó, 2015. október 1. (csütörtök) 13.30 – 15.15 óra Társelnökök: Dr. Sárdi Katalin, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Tóth Zoltán, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Dunai Attila, tanszéki mérnök, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 13.30-13.45 8. Esztergályos Ádám - Polgár Zsolt - Hoffmann Borbála A nitrogén-ellátás hatása a burgonya fajták korai fejlődésére 13.45-14.00 9. Hoffmann Sándor - Simon Szandra - Lepossa Anita 50 éves szerves és műtrágyázás hatása a talajtermékenység különféle paramétereire 14.00-14.15 10. Kökény Mónika - Tóth Zoltán - Csitári Gábor Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben 14.15-14.30 11. Várallyay Szilvia - Veres Szilvia - Soós Áron - Bódi Éva - Kovács Béla Arzén kezelés hatása kukorica növény tápanyagfelvételére rhizoboxos nevelési körülmények között 14.30-14.45 12. Veres Andrea - Kaszó Márk - Kaszó László - Kárpinszky András - Petővári Bence Új perspektívák a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) előrejelzésében 14.45-15.00 13. Vitányi Beáta - Nagy Katalin - Fekete Anna Katalin - Dudás Brigitta - Jenes Barnabás Mlo gén alapú lisztharmat rezisztencia: régi harc új megvilágításban 15.00-15.15 14. Sárdi Katalin - Tóth Zoltán - Horváth Dóra Elvira A SPAD klorofill értékek és a nitrogén tartalom kapcsolata kukorica állományban Poszterek 15. Barna Gyöngyi - Herczeg Eszter - F. Kardos Andrea - Tóth Judit - Hauk Gabriella - Rajkai Kálmán - Makó András A talajok mechanikai összetételének meghatározása pipettás módszerrel és lézeres szemcseanalizátorral – összehasonlító elemzés 16. Barna Gyöngyi - Földényi Rita - Balázs Réka - Dunai Attila - Makó András Egy kationos tenzid megkötődése talajokon és hatása a talajfizikai tulajdonságokra

18

17. Esztergályos Ádám - Cernák István - Polgár Zsolt - Hoffmann Borbála Marker alkalmazhatósága a burgonya X és Y vírus, valamint fonálféreg rezisztenciájára történő szelekcióban 18. Frommer Dóra - Veres Szilvia - Radócz László - Lévai László Kukorica hibridek golyvásüszög fogékonyságának vizsgálata 19. Kiss László - Zsombik László - Veres Szilvia Őszi búza szárazanyag gyarapodásának vizsgálata eltérő nitrogén táplálás hatására 20. Tóth Brigitta - Nino Weber - Günter Neumann Újrahasznosítható szerves hulladékok és bio-effektorok közötti összefüggés vizsgálata 21. Veres Szilvia - Széles Adrienn - Makleit Péter - Rátonyi Tamás - Kiss László - Zsombik László Csökkentett mennyiségű nitrogén ellátás hatása korai fejlődési stádiumú búza nitrogén és szén anyagcseréjének néhány jellemző paraméterére

II. szekció: Agrár- és vidékgazdaság Helyszín: „D” épület, III. előadó, 2015. október 1. (csütörtök) 13.30 – 15.30 óra Társelnökök: Dr. Péter Erzsébet, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Nagykanizsai Kampusz Dr. Rieger László, stratégiai tanácsadó, Agrárgazdasági Kutató Intézet Titkár: Dr. Ábel Ildikó, adjunktus, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 13.30-13.45 22. Gál József - Kovács Éva Tradíció és minőség – a gyulai kolbász sikertörténete 13.45-14.00 23. Kemény Gábor - Molnár András - Rieger László Elektronikus döntéstámogató rendszerek lehetőségei az agrár-kárenyhítés területén 14.00-14.15 24. Seregi János - Borbás Zoltán - Tossenberger János - Dávidházy Gábor - Kovács Ágnes Az agrárgazdasági gyakorlati oktatás fejlesztésének lehetőségei, különös tekintettel a növekedéskor utáni sajátosságokra 14.15-14.30 25. Szentesi Ibolya Valóban elöregszik az agrártársadalom? – Helyzetkép és a várható hatások vizsgálata 14.30-14.45 26. Szűcs Antónia - Marselek Sándor A mezőgazdasági földhasználat és integráció vizsgálata a Gyöngyösi kistérségben

19

14.45-15.00 27. Takács István A mezőgazdasági üzemek termelékenységének változása az Európai Unióban (2004-2012) 15.00-15.15 28. Túróczi Imre Az innováció hatásának vizsgálati módszerei a vezetői számvitelben 15.15-15.30 29. Ábel Ildikó A tej önköltségének kalkulációja az Európai Unióban és Magyarországon Poszterek 30. Ábel Ildikó - Hegedüsné Baranyai Nóra Eszközellátottság vizsgálata sertéstartó gazdaságokban 31. Kovács Miklós A közös tulajdon a földjogban 32. Lendvai Edina - Kosányi Tamás Hazánk mezőgazdaságának vizsgálata az INUS-oksági modell tükrében 33. Péter Erzsébet - Németh Kornél - Weisz Miklós A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egészségfejlesztési koncepciója 34. Péter Erzsébet - Németh Kornél - Weisz Miklós Ön mit fogyaszt?- Prevenció a Balaton térségében 35. Seregi János - Molnár László - Takács Győző Az első tudományos konferencia Gróf Festetics Imre emlékére Simaságon

III. szekció: Természetvédelem Helyszín: „D” épület, II. előadó, 2015. október 1. (csütörtök) 13.30 – 14.45 óra Társelnökök: Dr. Kondorosy Előd, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Bódis Judit, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Miókovics Eszter, Ph.D. hallgató, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 13.30-13.45 36. Biró Éva - Bódis Judit- Tökölyi Jácint - Molnár V. Attila A virággazdagság szerepe a deceptív sallangvirágok megőrzésében

20

13.45-14.00 37. Kóbor Péter Egy kavicsbánya-tó természetvédelmi szerepének értékelése 14.00-14.15 38. Kondorosy Előd Poloskák – egy elhanyagolt rovarcsoport a hazai természetvédelemben 14.15-14.30 39. Miókovics Eszter - Bódis Judit - Molnár Zsolt Ökoszisztéma-szolgáltatások a Nagyberekben a változó tájhasználat tükrében 14.30-14.45 40. Molnár Krisztina - Bódis Judit - Molnár Zsolt A népi növényismeret dinamikája: tudástranszmisszió és tudáserózió két kalotaszegi faluban Poszterek 41. Kovácsné Koncz Nóra - Béri Béla - Kelemen András - Deák Balázs - Valkó Orsolya Mély fekvésű gyepek élőhely kezelése különböző szarvasmarhafajták legeltetésével 42. Trenyik Petra - Czóbel Szilárd Kocsánytalan tölgyes állományok egészségi állapotának vizsgálata a Zemplénben valamint a Kőszegi-hegységben

IV. szekció: Alternatív energiagazdálkodás Helyszín: „D” épület, Kistanácsterem, 2015. október 1. (csütörtök) 13.30 – 15.30 óra Társelnökök: Dr. Bai Attila, egyetemi docens, Debreceni Egyetem Dr. Pályi Béla, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Dr. Pintér Gábor, adjunktus, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 13.30-13.45 43. Molnár Tamás Géza Depóniagáz kinyerés hatékonyságának növelése 13.45-14.00 44. Bai Attila Biogáz-üzemi algarendszerek méretezése 14.00-14.15 45. Gabnai Zoltán Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben

21

14.15-14.30 46. Kapitány Regina Anna Szolárkataszterek 14.30-14.45 47. Menyhárt László – Anda Angéla Piranométer szintezési hibájának detektálása 14.45-15.00 48. Németh Zsolt Létezik öt évnél rövidebb megtérülésű zöldenergia beruházás Magyarországon? Avagy egy „csoda” anatómiája... 15.00-15.15 49. Szabó Péter - Zsiborács Henrik - Veszelka Mihály - Pintér Gábor A megújuló energiák jelentősége a szőlészetekben 15.15-15.30 50. Zsiborács Henrik - Pályi Béla – Pintér Gábor A permetezett monokristályos napelemek vizsgálata Poszterek 51. Németh Kornél – Péter Erzsébet – Kaszás Nikoletta Megújuló energiaforrások – Zöld munkahelyek 52. Németh Kornél – Péter Erzsébet – Pintér Gábor Geotermikus energia koncesszió – Mit hoz a jövő?

V. szekció: Főáramú közgazdaságtan Helyszín: „D” épület, Konferenciaterem, 2015. október 1. (csütörtök) 13.30 – 15.30 óra Társelnökök: Dr. Takácsné Dr. György Katalin, egyetemi tanár, Károly Róbert Főiskola Dr. Poór Judit, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Kiss Lívia Benita, Ph.D. hallgató, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 13.30-13.45 53. Tóth Orsolya Gazdaságstruktúra és hatékonyság a magyar mezőgazdaságban 13.45-14.00 54. Kemény Gábor A Terra Pannonia marhahúsok piaci bevezetése

22

14.00-14.15 55. Koponicsné Györke Diána - Gál Veronika A települési adó bevezetésének első tanulságai Magyarországon 14.15-14.30 56. Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel 14.30-14.45 57. Poór Judit - Szórádi Edit Termelékenység és hatékonyság szerepe a mezőgazdaság növekvő kibocsátásának biztosításában 14.45-15.00 58. Seregi János - Lelovics Zsuzsanna Az erdei iskolák szálláshelyeinek SWOT analízis eredményei 15.00-15.15 59. Somai Miklós Az agrárfejlődés mérőszámai: abszolút és relatív fejlődés 15.15-15.30 60. Takácsné György Katalin Mezőgazdasági innováció és a fenntartható fejlődés Poszter 61. Borzán Anita Vállalkozási aktivitás Romániában

VI. szekció: Állattenyésztés és takarmányozás Helyszín: „D” épület, I. előadó, 2015. október 2. (péntek) 9.00 – 11.15 óra Társelnökök: Dr. Husvéth Ferenc, professor emeritus, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Pál László, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Vigh Zoltán, Ph.D. hallgató, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 62. Bene Szabolcs - Balaskó Georgina - Polgár J. Péter Néhány tényező hatása eltérő holstein-fríz génhányadú tehenek laktációs teljesítményére

23

9.15-9.30 63. Bócsai Andrea - Ancsin Zsolt - Fernye Csaba - Zándoki Erika - Szabó-Fodor Judit – Mézes Miklós - Balogh Krisztián Különböző nagydózisú koncentrációban T-2 toxinnal szennyezett takarmányok etetésének hatása a tojótyúkok egyes lipid peroxidációs és antioxidáns paramétereire 9.30-9.45 64. Bojtárné Lukácsik Mónika - Domán Csaba - Hamza Eszter - Rácz Katalin - Vásáry Viktória Natura 2000 területeken működő halastavak gazdálkodásának főbb jellemzői 9.45-10.00 65. Pelyhe Csilla - Kovács Balázs - Zándoki Erika - Mézes Miklós - Balogh Krisztián Trichotecénvázas mikotoxinokkal szennyezett takarmány rövidtávú etetésének hatása brojlercsirkék lipidperoxidációs és glutation redox paramétereire 10.00-10.15 66. Szemethy Dániel - Balláné Erdélyi Márta - Szemethy László - Mézes Miklós A gímszarvas főbb húsrészeinek minőségi különbségei 10.15-10.30 67. Tempfli Károly - Kovács Bálint - Simon Zoltán - Bali Papp Ágnes Az A-FABP gén expressziója különböző sertésfajtáknál 10.30-10.45 68. Tóth Gábor - Szikora Dániel - Póti Péter Az évjárat hatása az anyajuhok életteljesítményére 10.45-11.00 69. Vigh Zoltán - Húth Balázs - Bene Szabolcs - Polgár J. Péter A húshasznú magyar tarka tehenek új küllemi bírálati rendszerének vizsgálata 11.00-11.15 70. Zsédely Eszter - Radich Zsanett - Dóka Ottó - Hermán Anikó - Fébel Hedvig - Tóth Tamás Repcepogácsa etetés hatása a tyúktojás minőségére Poszterek 71. Fernye Csaba - Ancsin Zsolt - Bócsai Andrea - Balogh Krisztián - Mézes Miklós - Erdélyi Márta T-2 toxinnal mesterségesen szennyezett takarmány etetésének fácántyúkokra gyakorolt hatása az első 12 órában 72. Somogyvári Enikő - Posta János - Hardon Georgina - Mihók Sándor Hucul méntörzsek vizsgálata 73. Szabó Mária - Monori István - Kusza Szilvia A magyar merinó juhfajta genetikai helyzetének felmérése molekuláris genetikai módszerekkel

24

VII. szekció: Kertészet és szőlészet-borászat Helyszín: „D” épület, Kistanácsterem, 2015. október 2. (péntek) 9.00 – 11.00 óra Társelnökök: Dr. Kocsisné Dr. Molnár Gitta, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Brazsil József, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Dr. Cseh Eszter, tanársegéd, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 74. Bekő László - Lukácsy György - Hunyadi Gergely Szőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával 9.15-9.30 75. Biermann Margit Foglalkoztatási sajátosságok a szőlészet-borászat területén – a Balaton borrégió példája 9.30-9.45 76. Brazsil József Az élőmunka (munkaerő) hatékonyságának vizsgálata a borszőlő termelésben 9.45-10.00 77. Ferschl Barbara - Szalai Zita Gyümölcsös sorköztakaró növény-fajkeverék fejlesztése – A tervezés szempontjai 10.00-10.15 78. Hamza Eszter - Rácz Katalin - Ehretné Berczi Ildikó Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban 10.15-10.30 79. Horváth Borbála - Szőke Barna - Májer János - Bujdosó Géza Meggybor készítésének lehetőségei, meglévő és új technológiák kipróbálása, optimalizálása Magyarországon 10.30-10.45 80. Kovács Csilla - Peles Ferenc - Balling Péter - Bihari Zoltán - Sándor Erzsébet GTD tüneteket mutató és tünetmentes szőlőtőkék endofita mikroflórája 10.45-11.00 81. Nyitrainé Sárdy Diána - Nagy Balázs A 2014-es évjárat hatása rezisztens szőlőfajtákból készült borok kémiai összetételére Poszter 82. Gerőcs Annamária - Farkas Tibor - Nemes-Barnás Katalin - Májer János - Szőke Barna - Olasz Ferenc A Badacsonyi Borrégió élesztő mikrobiótájának azonosítása: „terroir” élesztők izolálása, karakterizálása és borászati hasznosítása

25

VIII. szekció: Környezet- és vízgazdálkodás Helyszín: „D” épület, II. előadó, 2015. október 2. (péntek) 9.00 – 11.00 óra Társelnökök: Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Dr. Szabó Ferenc, egyetemi tanár, Nyugat-magyarországi Egyetem Titkár: Soós Gábor, tanszéki mérnök, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 83. Anda Angéla - Soós Gábor - Szanati Angéla A nád evapotranspirációjának meghatározása helyben végzett mérések alapján 9.15-9.30 84. Burucs Zoltán Vizes fraktálok – fraktálos vizek 9.30-9.45 85. Kiss Alida A Sajó-völgy fejlettségének vizsgálata a 2010-es árvízi katasztrófával összefüggésben 9.45-10.00 86. Béres András - Baross Norbert - Csiffáry Nóra - Gadácsi Réka - Riesz Lóránt A mezőgazdasági eredetű PM10 csökkentés technológiai lehetőségei 10.00-10.15 87. Simon Brigitta - Kucserka Tamás - Anda Angéla - Soós Gábor Víztestek párolgásának vizsgálata 10.15-10.30 88. Soós Gábor - Anda Angéla - Pintér Viktória Kis-Balatoni nádállományok evapotranszspirációjának meghatározása LANDSAT műholdképek segítségével 10.30-10.45 89. Szabó Ferenc - Gulyás László - Tempfli Károly Klimatikus tényezők hatása a gyepgazdálkodásra és a gyepre alapozott állattartásra 10.45-11.00 90. Zseni Anikó - Nagy Judit Az emberi ürülék szerepe a jövő mezőgazdaságában Poszter 91. Bojtor Csaba - Tóth Brigitta Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata

26

IX. szekció: Alternatív közgazdaságtan Helyszín: „D” épület, Konferenciaterem, 2015. október 2. (péntek) 9.00 – 11.00 óra Társelnökök: Dr. Kiss Tibor, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Dr. Alföldi Zoltán, egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Titkár: Nagy Zita Barbara, Ph.D. hallgató, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 9.00-9.15 92. Alföldi Zoltán A fenntarthatóság alapelveinek megjelenése a kora-újkori Magyarországon 9.15-9.30 93. Gergely Sándor A vidéki szegénység csökkentése és a profitelv 9.30-9.45 94. Kiss Tibor - Hetesi Zsolt - Hartung Katalin Egy Kék Gazdaság megközelítés a fenntarthatóság mérésére egy termelőüzem esetén 9.45-10.00 95. Lelovics Zsuzsanna - Tossenberger János Az élelmiszer-fogyasztás és táplálkozás hatása az ökológiai lábnyom méretére Somogy megyében 10.00-10.15 96. Mile Csilla A bizalom piaca - Magyar biogazdálkodók szerepe a magyar élelmiszertermelésben 10.15-10.30 97. Somogyi Ferenc Tigrislovaglás – avagy a globalitás áfiuma ellen való orvosság 10.30-10.45 98. Szigeti Cecília – Tóth Gergely Egyenlőtlen egyenlőtlenségek a 21. században 10.45-11.00 99. Tóth Gábor - Surányi Rozália Az országonkénti adómérték etikája az Európai Unióban Poszterek 100. Kiss Lívia Benita - Nagy Zita Barbara - Tóth Gergely A főáramú és az alternatív közgazdaságtan gazdaság-módszertani kihívásai 101. Nagy Zita Barbara - Kiss Lívia Benita - Tóth Gergely A közgazdaságtudomány és a globális népesedéspolitikai elméletek összefüggései 102. Tóth Gábor - Surányi Rozália Az adómérték etikája az Európai Unióban

27

ZÁRÓ PLENÁRIS ÜLÉS Helyszín: „D” épület, Konferenciaterem, 2015. október 2. 12.00-13.00

12.00-12.45 103. A szekcióelnökök beszámolója 5-5 percben Az LVII. Georgikon Napok szekcióiban elvégzett munka három fő eredménye

12.45-13.00 104. Az LVII. Georgikon Napok ünnepélyes bezárása Dr. Tóth Gergely, a Georgikon Napok Szervező Bizottságának elnöke

13.00-14.00 Ebéd (a Pethe Ferenc Kollégium éttermében, a teljes ellátást kérők részére)

28

Szakmai kirándulás és az esti fogadás 2015. október 1. csütörtök délután A szakmai program ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát jelezze a [email protected] címen vagy a regisztrációs pultnál! 16.30 Indulás a konferencia helyszínéről busszal 17.00 Érkezés Sáripusztára 17.15 Köszöntő - Oliver Hahnenkamm ügyvezető 17.30 A Hubertus Bt. sáripusztai telepének bejárása vezetéssel A marhatelep, a takarmányok, a gabonatároló silók, a géppark és gépműhely megtekintése. 18.30 Svédasztalos vacsora 21.30 Visszautazás Keszthelyre

Hubertus Agráripari Bt. - 8713 Kéthely, Sáripuszta telep 7. GPS: É 46.628456, K 17.417263 A Kéthelyt és Marcalit összekötő útról (E661) Somogyszentpál irányába letérve, a vasútátkelőhely után jobbra.

29

Hubertus Agráripari Bt., Sáripuszta A Hubertus Agráripari Bt. a Balaton déli partján 4.000 ha területen gazdálkodik, 3.000 húsmarhát tart és közel 100 dolgozót foglalkoztat. Terra Pannonia márkanév alatt egyedi gyártású lekvárok és hidegen sajtolt olajok mellett saját tenyésztésű és nevelésű marhákból készített húsokat és húskészítményeket készít. A Terra Pannonia márkanevet a Hubertus Bt. hozta létre, amikor eldöntötte, hogy saját készítésű, „házi” lekvárokat és hidegen sajtolt olajakat szeretne készíteni és árulni. Az olajok és a lekvárok a Hubertus Hof szálloda kitűnő konyhájában készültek, de pontosan olyan körülmények között, mintha házi készítésűek lennének. Nem tartalmaznak mesterséges színezékeket, aromákat, tartósítószereket. Mivel a cég (és annak jogelődje is, a BNB ÁG) a kezdetektől tartott húsmarhát, kézenfekvő volt, hogy a saját előállítású marhahús is felkerülhessen a palettára. Annál is inkább, mert a balatonfenyvesi Hubertus Hof étteremben egyre kedveltebbek lettek a saját tenyésztésű marhából készült ételek. A Hubertus Bt. 1997-ben kezdte el akkori Hereford állományát kanadai vonalú Red Angus fajtával átkeresztezni, és ez a folyamat 2014-ben teljesedett ki, amikor Angus törzstenyészett lett. Jelenleg az ágazat 27 dolgozója közel 1.400 anyatehénről, 50 tenyészbikáról és két évi szaporulatról, azaz együttesen több, mint 3.000 állatról gondoskodik nap, mint nap. Az Angus fajta „életében” is a legjobb választás volt, hiszen nagyon jó anya, (jó borjúnevelő, jól tejel), gyengébb körülmények között is megbízhatóan termel (azaz felneveli a borját és mellette újra vemhesül kiegészítő abraktakarmány nélkül), szelíd, nyugodt, szarvtalan, így nagy gulyákban is könnyen kezelhető. Közepes termete ellenére a hízlalási tulajdonságai kiválóak: a hízóbikák napi 1,2 kg-t is képesek hízni, így gyorsan (18-22 hónapos korukra) elérik a vágáskor optimális (650-700 kg) súlyt. Az Angus marha húsa pedig a steak kedvelők körében egyszerűen fogalom: az izomrostok faggyúval finoman átszőttek, ún. márványozottak, így sütés közben nem szárad ki, hanem szaftos és puha marad a hús.

A Nagyberek legelői optimálisak az extenzív húsmarhatartásra. Összesen mintegy 2.500 hektárnyi legelőterület nagyrésze 20 hektáros táblákba rendeződik természetes határokkal - csatornákkal-, és a dús füvű legelők optimális viszonyokat adnak a gulyák legeltetéséhez. Az anyatehenek és a borjak fél éves korukig így teljesen „természeti” körülmények között élnek. A borjak választás után a sáripusztai telepre kerülnek nevelés illetve hizlalás céljából. Itt saját előállítású tömegtakarmányokat (kukorica szilázs, cirok szilázs, roppantott kukorica) illetve kis mértékben vásárolt takarmányt (melasz) esznek. Mivel saját vágóhíddal a cég nem rendelkezik, a vágásra szánt állatokat egy, az egyedi kívánságokhoz teljes mértékben alkalmazkodó vágóhídon vágatja le Zalaszentivánon. Vágás után a vágóhídon 1 napot lógva pihen a hús, majd negyedbe vágva szállítják Pásztóra, a húsüzembe. Itt 4-5 C fokon további 21 napig érik a hús ún. biológiai érleléssel, adalékanyag nélkül, természetes folyamatok révén, így saját íze, zamata tökéletesen

30

megmarad. A szeletelést követően ún. skin technológiával csomagolják, mely azonnal és tökéletesen légmentesen zárja le a húst a tálcán, így az változatlan minőségben kerül a vásárlókhoz. A szeletelt steak húsok a marha erre leginkább alkalmas részeiből készülnek (hátszín, bélszín, comb, fehérpecsenye, rostélyos), míg a hamburgerpogácsák alapanyaga a lapocka, nyak, lábszár, illetve kb. 20%-nyi zsír összedarálva. Ilyen kiváló minőségű, hazai tenyésztésű, nevelésű, vágású és csomagolású marhahúst eddig nem lehetett kapni a hazai boltokban, hiszen a hazai hízlalású állatok szinte 100%-ban még élve külföldre kerülnek eladásra. A magyar boltokban a minőségi Angus marhahús Írországból, Argentínából vagy Új-Zélandról érkezik, így nyilván az állatot és a húst ért folyamatokra semmi rálátása nincs a vásárlóknak. A gyengébb minőségű, ezért olcsóbb marhahúsok pedig tejelő fajták bikaborjainak hízlalásából, valamint a selejt tehenekből kerültek a boltokba. Az „átlagos” kereskedelmi forgalomban kapható húsminőség azonban köszönőviszonyban sincs a fentebb leírt speciálisan hústermelésre kitenyésztett marhák speciálisan érlelt húsától. Így a magyar háziasszonyok nagy része marhahúsból csak gulyáslevest és marhapörköltet készít, mivel steak jellegű ételek az átlagos, boltokban kapható húsokból nem készíthetők. A Terra Pannonia 100% Angus magyar marhahús ezt a hiányt szeretné pótolni a hazai piacon.

További információk, képek a termékekről, a húsokról és az egész filozófiáról a www.terra-pannonia.com oldalon.

31

AZ ELŐADÁSOK RÖVID KIVONATAI

A teljes anyagok hozzáférhetőek a Georgikon Napok weboldalán: http://napok.georgikon.hu Az előadások hét évre visszamenőleg (2009-2015) kereshetőek és teljes terjedelemben letölthetőek szabadon hozzáférhető cikk adatbázisunkból.

33

(29) Ábel Ildikó A tej önköltségének kalkulációja az Európai Unióban és Magyarországon The evaluation of first cost of milk in the European Union and in Hungary [email protected] Pannon Egyetem Georgikon Kar, adjunktus

Jelenleg is vita folyik a KAP-on (Közös Agrárpolitika) belül, hogy milyen eszközökkel lehet a mezőgazdasági piacok átláthatóságát növelni. A jövőben a tej árának alakításában az EU tagállamok játszanak majd nagyobb szerepet. A tejtermelők érdekvédelmi szervezetei szerint olyan költség megállapításra van szükség, amely a tárgyalások során megbízható és szakmailag is elfogadható alapárat eredményez a tejtermelők és tejfeldolgozók között kialakítandó igazságosabb kockázatvállalás érdekében. A költségszámítások tekintetében a regionális és a nemzetközi különbségeket is figyelembe kell venni. Olyan kérdésekre kell választ találni: - Milyen adatokat és módszereket kell alkalmazni a tejtermelés költségének megállapításához? - Hogyan lehet a regionális különbségeket megfigyelni? - Milyen módon kell a költségeket megállapítani ahhoz, hogy a regionálisan és az EU tagállamokban kapott eredmények összehasonlíthatók legyenek? - Hogyan lehet a tulajdonosok és családtagjaik munkáját számszerűsíteni? - Az alkalmazott módszerrel számított adatoknak alkalmasnak kell lenniük előrejelzések készítésére. A számítási módszereket ezen felül úgy kell kialakítani, hogy a FADN (Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat) előírásaival összhangban legyenek. A Németországban alkalmazott módszert a kisebb családi gazdaságok jellemzőinek figyelembe vételével alakították ki. Az AKI tesztüzemi rendszerében a tejet fő a borjút mellékterméknek tekintik. Magyarországon a nagyüzemekben a tejet és a borjút a termelési folyamat ikertermékeinek tekintik és még ma is az 50/1979. PM. számú a Mezőgazdasági termékek önköltségszámításáról szóló irányelv alapján az 1:8 egyenértékszámot alkalmazzák, ahol 1 kg borjú élőtömeget 8 liter tejjel tekintenek egyenértékűnek. Az egyenértékszám kialakításakor a 60-as években alkalmazott, beltartalmi érték alapján kidolgozott gabonaegységet vették alapul.

34

(30) Ábel Ildikó1 - Hegedüsné Baranyai Nóra2 Eszközellátottság vizsgálata sertéstartó gazdaságokban Monitoring the assets supply capacity of pig farms in Hungary [email protected] Egyetem Georgikon Kar, adjunktus 2 Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi docens 1Pannon

A tanulmány célja a hazai sertéstartás vizsgálata. Különös figyelmet fordítottunk az gazdaságok eszközellátottságára, a tárgyi eszközök összetételére, az értékcsökkenés volumenére, a bruttó és a nettó beruházások és az igénybevett támogatások nagyságának elemzésére. Az eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgált időszak alatt az 50 alatti számosállattal rendelkező sertéstartók a tenyészállat állomány növelése mellett ingatlan és gépberuházásaikat csökkentették. A közepeseknél (50-150 számosállat) a helyzet már nem volt ilyen egyértelmű, 2010-ben a tenyészállat, 2011-ben az ingatlan a 2012-től pedig a gépberuházások voltak a meghatározóak. A 150 feletti számosállattal rendelkező gazdaságoknál az első két évben a tenyészállat, az utolsó két évben pedig az ingatlan fejlesztés dominált. A kis és közepes vállalkozások esetében is negatív volt nettó beruházások értéke, a fejlesztések tekintetében elmaradtak, az eszközök folyamatosan elhasználódtak, pótlásuk nem valósult meg. A fejlesztések megvalósítására a vizsgált időszakban leginkább a „nagy” gazdaságoknak volt forrásuk, valamint a beruházási támogatások nyújtotta lehetőséget is egyértelműen ők tudták kihasználni. Kutatásunk alapján megállapítottuk, hogy az egyéni gazdaságok kedvezőtlenebb helyzetben voltak, hiszen a beruházások értéke csak 2012-től haladta meg az értékcsökkenést, azaz a fejlesztést nem szolgálták. Ezzel szemben a gazdasági társaságok beruházási tevékenysége növekvő tendenciát mutat, mivel a támogatások nyújtotta lehetőségeket jobban ki tudták használni. Még akkor is igaz ez, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a vizsgált időszak utolsó évében már az egyéni gazdaságoknál a beruházási támogatások igénybevétele is emelkedett. A társas gazdaságokra az egy évet meghaladó, nagyobb volumenű ingatlan beruházások volt a jellemző. Az egyéni gazdaságok pedig inkább a gép és a tenyészállat beszerzést részesítették előnyben. Megállapítást nyert, hogy az alacsony állatlétszámmal rendelkező vállalkozások esetében nem vagy csak alig beszélhetünk tárgyieszköz-fejlesztésről. A nagyobb állatállományú sertéstartók már megvalósítottak ugyan beruházásokat, de az egy későbbi vizsgálat tárgyát képezhetné, hogy ezek a fejlesztések az innovációt, az állatjóléti előírások betartását vagy egyszerűen a kapacitásbővítést szolgálták inkább.

35

(92) Alföldi Zoltán A fenntarthatóság alapelveinek megjelenése a kora-újkori Magyarországon The Presence of the Principles of Sustainability in the Early-Modern History of Hungary

[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, egyetemi docens

Fritjof Capra osztrák-amerikai fizikus, öko-filozófus évtizedek óta a rendszer-szemléletű fenntarthatóság alapelveit kutatja, mivel „…az egész bolygónkra kiterjedő súlyos válság-helyzetben élünk. Ez a krízis-állapot az életünk minden vonatkozására (egészségi állapot, szociális helyzet és kapcsolatok, természeti környezet, gazdaság, technológia, politika) jelentős hatással van. A válságnak összetett okai és megjelenései vannak: van intellektuális, morális, és szellemi dimenziója; és ez a válság mértékét és a megoldás sürgősségét tekintve példa nélküli az ismert emberi történelemben…” (Capra, 1982). Az emberiség problémáinak megoldásait sokan és sokféleképpen keresik. Ugyanakkor sokszor háttérbe szorulnak azok a hasznosítható történelmi példák, melyek a legszélesebb értelemben vett fenntarthatóság elméleti és gyakorlati megvalósíthatóságát segíthetik. Előadásunkban ezért a kora-újkori (16. századi) magyar történelem írott forrásaiból merítve szemléltetjük azt a gondolkodásmódot, amely a hazai nagybirtok-rendszer átalakulásának korában már hordozta a hosszú távú természeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság alapelveit (együttműködés, rugalmasság, diverzitás, közösség építés, hatékony erőforrás-gazdálkodás, értékek és javak megőrzése, stb.). Vizsgálatainkban az egyik legteljesebb mértékben rendelkezésünkre álló korai magyar nyelvű írott forrásokat, a Nádasdy család személyes és hivatalos levelezéseit, valamint a vonatkozó szakirodalmat használtuk fel. Ezekben a kor kiemelkedő képzettségű és tudású, az utókor tiszteletére méltó erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező személyeinek sok ma is érvényes és tanulságos gondolata található. Úgy gondoljuk, hogy érdemes ezeken a példákon és példaképként is szolgálható személyeken keresztül levonnunk azokat a tanulságokat, amelyek segíthetnek bennünket egy több évszázaddal későbbi, más történelmi korban, életmód- és gondolkodás-világban a komplex gyakorlati fenntarthatóság minél teljesebb körű megvalósítására. Az ország akkori szellemi, gazdasági és politikai életében vezető és meghatározó szerepet játszó nagybirtokos családjainak gondolkodásmódja és tettei pedig példa értékűek lehetnek a mai kor politikai és gazdasági döntéshozói számára a valódi fenntarthatóság eléréséhez szükséges egyéni és közösségi értékek megfelelő harmonizációja és ezek követése a helyes döntések meghozatalakor és a hatékony szabályozó-rendszerek kialakításakor. Ugyancsak példaértékű Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya gyakorlati életpéldája, házastársi együttműködése és közös munkálkodása családjuk, szűkebb és tágabb értelemben vett közösségeik hosszú távú fennmaradása és jóléte érdekében.

36

(83) Anda Angéla1 - Soós Gábor2 - Szanati Angéla3 A nád evapotranspirációjának meghatározása helyben végzett mérések alapján Estimation of reed evapotranspiration using on-site measurements

[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék, 1 tanszékvezető egyetemi tanár 2 tanszéki mérnök 3 hallgató

A nád a Kis-Balaton és a Balaton szegélyén élő meghatározó mocsári növény párolgását elemeztük Keszthelyen, az Agrometeorológiai Kutatóállomáson elhelyezett Thornthwaite típusú evapotranszspirométerekben nevelt növényeken, 2005-2011 között. A párolgáshoz szükséges növénykonstans értékeket évjáratonként számszerűsítettük. Az egyes évjáratok besorolását Thornthwaite Index alapján végeztük. A referencia evapotranspirációt a Penman-Monteith (FAO-56) egyenlettel számoltuk, mely a növénykonstans meghatározásához alapértékként szolgált. A növényi jellemzőkből a növénymagasságot és a levélfelület-indexet hetente követtük nyomon. Eredményként megállapítottuk, hogy a nád párolgása évjáratonként változott, melynél a növényi meghatározottság mellett, a mocsárvidékek vízellátási sajátosságai is érvényesültek; s a nedves évek mért párolgása elmaradt a referencia evapotranspirációtól, viszont az összes többi évjáraté jelentősen meghaladta azt. A hűvös-csapadékos években várható párolgásösszeg 400 mm alatt várható. Egy átlagos év vízvesztése ennek közel kétszerese (785 mm). Meleg szezonokban az évi átlagos párolgás még tovább növekedhet. A későbbiekben a helyben meghatározott növénykonstansok alapján a Balaton környékén élő nádasok evapotranspirációja kizárólag meteorológiai adatok alapján is bármely időszakra számítható.

37

(44) Bai Attila Biogáz-üzemi algarendszerek méretezése Algae systems combined with biogas plants

[email protected] Debreceni Egyetem, GTK, egyetemi docens

A szennyvíztisztítás két, sokféle végtermék előállítására képes innovatív lehetősége a biogázelőállítás, illetve az algatermesztés. A két eljárás külön-külön is megfelelő ártalmatlanításra alkalmas, ám együttesen sokkal hatékonyabb módon képesek tisztítani a bevezetett szennyvizet. Ennek magyarázata, hogy az anaerob mikroorganizmusok elsősorban a szennyvízben található szerves anyagok lebontására képesek, az algák viszont a szervetlen (biogázüzem által jobban felvehető formába átalakított) tápanyagok hasznosítására alkalmasak, így szennyvíztisztítási szempontból kiegészítik egymást. Ugyanakkor az algák – több más felhasználási mód mellett – akár biogáz-előállításra is felhasználhatók, ilyen módon lehetővé téve akár teljesen zárt tisztítórendszerek létrehozását is, aminek elsősorban a szántófölddel nem rendelkező biogáz-üzemek működtetésénél lehet jelentősége. A biogáz-üzem és az algatelep külön-külön is képes bármilyen fajtájú (hő, villamos áram, hajtóanyag) megújuló energia előállítására. Előadásomban egy átlagos méretűnek tekinthető 1 MWe kapacitású állattartó telepi biogázüzemhez kapcsolódó algatelep méretezésének főbb szempontjait mutatom be.

38

(16) Barna Gyöngyi1 – Földényi Rita2 – Balázs Réka3 – Dunai Attila4 – Makó András5 Egy kationos tenzid megkötődése talajokon és hatása a talajfizikai tulajdonságokra Adsorption of cationic surfactant on soils and its effects on soil physical characteristics

[email protected] Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, tudományos segédmunkatárs 2PE, Mérnöki Kar, MK Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszék, egyetemi docens 3MTA, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet, tud. segédmunkatárs 4PE GK, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, tanszéki mérnök 5MTA, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, tudományos főmunkatárs

1MTA,

Felületaktív anyagok legtöbbször a szennyvizek révén jutnak a környezetbe és a talajba; de számos növényvédő szer, műtrágya is tartalmaz tenzidet (tapadásfokozók, vagy formázó szerek, pl. emulgeáló adalékanyagok). A tenzidek egyik különleges alkalmazási területe a talaj- és talajvíztisztítás, ahol a szennyező anyag típusától (szerves vagy szervetlen vegyület) és a közegtől függően (szilárd vagy folyékony), különböző szerkezetű felületaktív anyagokat szoktak használni. A talajba juttatva csökkentik a nem vizes fázisú folyadék felületi feszültségét, növelik az oldhatóságát, így az olajos szennyezés könnyebben eltávolítható, ugyanakkor elősegíthetik a nehezen oldódó szerves szennyezők megkötődését is. Mindeközben a felületaktív anyagok maguk is társszennyezőkké válnak. A felületaktív anyagok a talaj számos fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzőjét megváltoztathatják. Egy kationos felületaktív anyag, a hexadecilpiridinium-klorid (CPC) adszorpcióját vizsgáltuk különböző talajokon; valódi talajokon történő megkötődéséről kevés irodalmi adat található. Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy 1., mely talajtulajdonságok és milyen mértékben felelősek a monomolekuláris telítettségnél adszorbeált fajlagos tenzid mennyiségekért; 2., mely talajtulajdonságokra és milyen mértékben hat a monomolekuláris tenzidborítottságot kialakító kezelés? Meghatároztuk a talajminták adszorpciós izotermáit, majd ezek alapján megbecsültük a monomolekuláris (egyrétegű) tenzidborítottság eléréséhez szükséges anyagmennyiségeket, kiszámoltuk az egyes talajminták kezeléséhez szükséges oldatkoncentrációkat. Ezután a minták felületaktív anyaggal történő kezelése az ún. „elárasztásos módszerrel” (static equilibrium experiments) valósult meg. Feltételeztük, hogy a kezelés során egyrétegű tenzidborítottság alakult ki a talajszemcsék felületén és így azok hidrofóbbá váltak. Megállapítottuk, hogy a fajlagos tenzid mennyiségével szoros összefüggést mutatott a higroszkóposság (hy1), az agyagtartalom, a fajlagos felület (BET-felület) és a kationcserélő képesség (T-érték). A CPC adszorpcióját leíró regressziós egyenletek szerint a talajok agyag-, humusz- és mésztartalma, valamint a desztillált vízzel mért pH-ja és BET-felülete alapján megfelelő pontossággal becsülhető a monomolekuláris telítettségnél adszorbeált fajlagos tenzid mennyiség. A tenzides kezelést követően mértük a minták higroszkóposságát, aggregátum stabilitását, telítési víz- és olajvezető, illetve víz- és olajvisszatartó képességét és összehasonlítottuk a kezelést nem kapott minták hasonló paramétereivel. Megállapítottuk, hogy a felületaktív anyag hatására a minták hidrofóbbá váltak, ezáltal csökkent a vízgőzadszorpció mértéke. Jelentősen változott a szerkezetstabilitás, a minták pórusméret eloszlása, illetve – ezzel összefüggésben – mind a telítési vízvezető-képesség (Ks), mind pedig a telítési olajvezető-képesség (Ko).

39

(15) Barna Gyöngyi1 – Herczeg Eszter2 – F. Kardos Andrea3 – Tóth Judit4 – Hauk Gabriella5 – Rajkai Kálmán6 – Makó András7 A talajok mechanikai összetételének meghatározása pipettás módszerrel és lézeres szemcseanalizátorral – összehasonlító elemzés Measuring of soils particle size distribution with pipette methods and laser diffraction – comparative analysis

[email protected] Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, tudományos segédmunkatárs 2PE Műszaki Informatikai Kar, Műszaki Kémiai Kutatóintézet, tanszéki mérnök 3PE Műszaki Informatikai Kar, Műszaki Kémiai Kutatóintézet, tudományos segédmunkatárs 4 PE Műszaki Informatikai Kar, Műszaki Kémiai Kutatóintézet, tudományos munkatárs 5MOTIM Műkorond Kft., laboratóriumvezető 6MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, tudományos tanácsadó 7MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, tudományos főmunkatárs

1MTA

A talajok mechanikai összetételét különböző előkészítési eljárásokat követően (diszpergálás és/vagy cementáló anyagok eltávolítása) különböző mérési módszerekkel lehet meghatározni. Az előkészítés és a mérés módja befolyásolja a mérési eredményeket. Kutatásunk során különböző talajminták mechanikai összetételét határoztuk meg pipettás módszerrel a magyar és a nemzetközi FAO (ISO szabvány) szerint, valamint lézeres szemcseanalizátorral (Malvern Mastersizer 2000). A lézerdiffrakciós mérések során változtattuk a diszpergáló egységeket, a diszpergálószereket, az előkészítés során alkalmazott keverési sebességet és az ultrahangos kezelés erősségét, illetve a műszerbeállítások során az abszorpciós tényező értékeit. A különböző módszerekkel kapott mérési eredményeket összehasonlítottuk egymással és más könnyen mérhető, a mechanikai összetétellel – a szakirodalmi tapasztalatok alapján – szoros kapcsolatban álló talajtulajdonságokkal (higroszkóposság, Arany-féle kötöttségi szám, BET fajlagos felület). Statisztikai vizsgálataink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a lézerdiffrakciós mérések során használt különböző diszpergáló egységekkel (Hydro G és Hydro MU) előkezelt talajminták részecske eloszlása általában kis mértékben tér el egymástól. Az eltérések leginkább az alkalmazott ultrahang kezelések intenzitásának és időtartamának különbségeire vezethetők vissza. A talajminták optimális előkezelési és lézerdiffrakciós mérési módszerének kidolgozását megnehezíti az a körülmény, hogy a duzzadó agyagásványokat tartalmazó agyagfrakciók az előkezelések és a mérés során egészen másként viselkednek és más mérési körülményeket (pl. abszorpciós index beállítása) igényelnek, mint a talajminták. A lézeres mérési eredményeket a pipettás módszerekkel mért szemcseeloszlásokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a pipettás mérésekkel meghatározott agyagfrakció nagysága lényegesen nagyobb. A két pipettás mérést összehasonlítva elmondható, hogy általában a talajmintáknak a nemzetközi szabvány szerint mért agyagtartalma a nagyobb. Statisztikai vizsgálataink alapján a lézerdiffrakciós mérési módszer egységesítését és optimalizálását nagy mértékben elősegítheti a mérési eredmények összevetése más (leginkább a minták agyagtartalmával összefüggő) talajparaméterekkel.

40

(74) Bekő László1 – Lukácsy György2 – Hunyadi Gergely3 Szőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával Vineyard Mapping Using Aerial Remote Sensing Imagery

1Károly

[email protected] Róbert Főiskola, Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet, kutatási koordinátor 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti Tanszék, egyetemi adjunktus 3 Envirosense Hungary Kft, kutató mérnök

A szőlő termőhelyek környezeti tényezői, mint a parcellák elhelyezkedése, tájolása, tengerszint feletti magassága, térbeli változásai hatással vannak a rajta termelt szőlő minőségére és a termésmennyiség alakulására. Sok esetben egy nagyobb szőlőparcellán belül lévő azonos korú, fajtájú és művelési módú szőlő produktivitását nagymértékben befolyásolják a topográfiai tényezők változásai, a talaj fizikai és kémiai jellemzői, valamint a mezoklimatikus hatások is. A szőlő termőhelyi tulajdonságokat jellemző változók térképezése jelentős mennyiségű alapadatot igényel és ezeknek az adatoknak a hagyományos módon történő előállítása időigényes és drága lehet. A meglévő termőhelyi térképek sok esetben elavultak, méretarányaik kicsik a rendkívül elaprózódott parcellák tulajdonságainak a meghatározásához, ezért felújításra szorulnak. A légi távérzékelés egyike a precíziós mezőgazdaságban használatos módszereknek, mely segítségével hatékonyan vizsgálhatóak az egyes termőterületek térbeli mintázatai, azok változásai, illetve az ezekből eredő terméshozam különbségek. Az alacsony térbeli felbontású multispektrális műholdfelvételek alkalmasak növényi állapot vizsgálatokra nagyobb kiterjedésű területeken, de kisebb felületek, szőlőparcellán belüli tulajdonságok becslésére csak korlátozottan alkalmazhatóak. A korszerű, kis- és közepes magasságokon alkalmazott, repülőgépekbe szerelt aktív és passzív szenzorok használatával rendkívül nagy térbeli és spektrális felbontású felvételek készíthetőek. A hiperspektrális adatrögzítők a látható színtartományon kívül közeli-infravörös tartományban is képesek felvételeket készíteni, szűk spektrális mintavételezéssel, akár fél méteres terepi felbontás mellett, ezáltal a szőlőparcellákon belüli különböző minőségi tulajdonságok becslésére ad lehetőséget. Az aktív szenzorokkal készített felvételekből származó három-dimenziós adatokból készített nagy felbontású magasságmodellekből különböző térbeli és mennyiségi paraméterek is számíthatóak. A különböző nagyfelbontású távérzékelési módszerekkel gyűjtött adatok komplex, egymásra épülő elemzésével a rendkívül mozaikos és kis területen elhelyezkedő objektumok (vegetáció foltok, mesterséges tereptárgyak, vonalas objektumok, szőlőparcellák) azonosíthatóvá válhatnak a megfelelő képfelismerési alkalmazás használatával. A korszerű távérzékelési eljárásokkal készített felvételekből számos alapadat állítható elő, többek között információt kaphatunk a szőlőterületek elhelyezkedéséről és méretéről, környezeti jellemzőkről, melyek kapcsolódnak a termesztési gyakorlathoz és a minőséghez, valamint a parcellán belüli jellemzőkre. A nagy felbontású légi felvételeken elvégzett különböző térbeli és spektrális műveletek alkalmazásával akár szőlősor vagy szőlőtőke szintű információk is kinyerhetőek (pl.: sortávolság, sortájolás, sorközművelés, vagy tőkehiány).

41

(62) Bene Szabolcs1 - Balaskó Georgina2 - Polgár J. Péter3 Néhány tényező hatása eltérő holstein-fríz génhányaddal rendelkező tehenek laktációs teljesítményére Some effects on lactation performance of cows with different Holstein-Friesian gene ratio [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, MSc hallgató 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 1Pannon

A szerzők egy hazai tejtermelő szarvasmarha állományban 300 különböző holstein-fríz génhányaddal rendelkező tehén 840 lezárt laktációjának adatait értékelték a 2006-2012 közötti időszakban. Munkájuk során arra keresték a választ, hogy a 305 napra korrigált laktációs termelést (L305), a tejzsír- és tejfehérje százalékot (ZSÍR, FEH), az átlagos napi tejtermelést (ÁTL), a 4% zsírtartalomra korrigált tejtermelést (FCM), valamint a perzisztencia értékszámot (PERZ) hogyan befolyásolja az apának, a holstein-fríz génhányadnak, az ellés évének és évszakának, valamint a laktáció számának a hatása. A vizsgált tulajdonságok néhány populációgenetikai paraméterét is megbecsülték. Az adatok kiértékelése többtényezős varianciaanalízissel történt. A hat tulajdonság főátlaga a következő volt: L305 9807±223 kg, ZSÍR 3,68±0,07%, FEH 3,25±0,03%, ÁTL 33,4±0,7 kg/nap, FCM 9310±202 kg, PERZ 75,7±0,8%. A vizsgált tényezők közül a legnagyobb hatásúnak a laktáció száma bizonyult, ezt követte sorrendben az ellés évszaka, az ellés éve, valamint az apa. A holstein-fríz génhányad hatása a tejzsír százalék kivételével nem bizonyult statisztikailag igazolhatónak az értékelt tulajdonságokra. Ez alapján megállapítható, hogy 75% holstein-fríz génhányad felett nincs számottevő különbség a tehenek laktációs teljesítményében. A perzisztencia értékszám közepes (h2=0,33), a többi értékmérő tulajdonság jó (h2=0,45-0,66) örökölhetőséget mutatott. Az eredmények alapján megállapítható, hogy egy megfelelő apaállat kiválasztásával az ivadékok laktációs teljesítményét eredményesen és számottevően lehet befolyásolni.

42

(86) Béres András1 – Baross Norbert2 – Csiffáry Nóra3 – Gadácsi Réka4 - Riesz Lóránt5 A mezőgazdasági eredetű PM10 csökkentés technológiai lehetőségei Technological solutions to reduce pm10 emissions from agriculture

[email protected] Ottó Intézet, igazgató 2Herman Ottó Intézet, környezetvédelmi szakreferens 3Herman Ottó Intézet, osztályvezető 4Herman Ottó Intézet, hulladékgazdálkodási szakreferens 5Herman Ottó Intézet, osztályvezető 1Herman

A primer és szekunder PM10 frakció csökkentésére különböző technológiák alkalmazhatóak, mind a növénytermesztésből, mind az állattenyésztésből eredő forrásokra. A mezőgazdasági PM egyik elsődleges forrása a defláció által a levegőbe jutó talajszemcsék tömege. A kibocsájtás csökkentése elérhető különböző talajművelési technológiák, valamint különböző, a talajt nem közvetlenül érő szántóföldi műveletek segítségével. A mezőgazdasági termeléshez kötődő, de nem közvetlenül a szántóföldön keletkező porkibocsátás csökkentésére is léteznek megoldások. A betakarítás során szintén jelentős mértékben képződnek apró részecskék, mivel az aratáshoz valamilyen vágó vagy markoló eszközre mindenképpen szükség van. A nem megfelelő módon történő trágyakijuttatás, valamint a trágya talajba történő bedolgozása eredményezi az ammónia elillanását, ezzel hozzájárulva a levegő PM10 terheltségének növekedéséhez, ezért fontos a trágyafelhasználás minimalizálása, a trágya adott termőterülethez történő kiválasztása, a bedolgozás módja és ideje. A mezőgazdasághoz kötődő gépek PM10 kibocsátása szintén nem elhanyagolható, amelyre számos alternatív meghajtás jelenthet megoldást. A mezőgazdasági állattartás és a kapcsolódó tevékenységek során is jelentős mennyiségű PM keletkezik, amelynek csökkentésére vizsgálati fázisban lévő módszerek, és hatékonyan alkalmazott technológiák egyaránt találhatóak. A nagyüzemi állattartás alapvető része a takarmányozás, amelynek során nagymennyiségű por kerül a levegőbe, ennek redukálására proaktív és reaktív technológiák állnak rendelkezésre. Az állattartásból eredő ammónia csökkentésére is léteznek megoldások, mind megelőző mind semlegesítő szinten.

43

(75) Biermann Margit Foglalkoztatási sajátosságok és kihívások a szőlészet és borászat területén -a Balaton borrégió példáján keresztül

Employment characteristics and challenges in the field of viticulture and oenology – through the case of Balaton wine region [email protected] Pannon Egyetem, gazdasági tanár

Hazánk mezőgazdasági palettáján meghatározó szerepe van a szőlészetnek és a borászatnak, egy megfogalmazás szerint a „magyar mezőgazdaság ékköve”. A Balaton borrégiónak elkészült a hosszú távú marketing stratégiája, aminek végrehajtásában meghatározó szerepe van az emberi erőforrásnak. A kutatás középpontjában annak vizsgálata áll, hogy milyen foglalkoztatási sajátosságokkal rendelkezik a szőlő- és bortermelés, illetve melyek a következő időszak kihívásai a humán erőforrás gazdálkodás terén. A kutatás több szempontból vizsgálja a foglalkoztatási sajátosságokat: hogyan alakul a munkaerő ellátottság a felső- és középfokú szakképzettséget, illetve a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben az egyes szőlészeti-borászati gazdaságokban; hogyan alakul az éves, az idényszerű és az alkalmi foglalkoztatás; van-e toborzási nehézség, illetve átmeneti vagy tartós betöltetlen álláshely; rendelkeznek-e humánstratégiával vagy éves tervvel a gazdaságok; a munkaerő rendelkezik-e a stratégia végrehajtásához szükséges kompetenciákkal, illetve hangsúlyt fektetnek-e a továbbképzésre. A kutatás során alkalmazott módszerek: kérdőíves felmérés készítése a régióhoz tartozó hat borvidék szőlészeti és borászati gazdaságainak tulajdonosai/vezetői körében; interjú készítése különböző nagyságú gazdaságok tulajdonosaival/vezetővel, a hegyközségek vezetőivel, valamint a régióban található szőlész-borász szakképző iskolák igazgatóival. A kapott eredmények elemzését követően következtetések levonása és javaslatok megfogalmazása az érintettek számára.

44

(36) Biró Éva1 - Bódis Judit2 - Tökölyi Jácint3- Molnár V. Attila4 A virággazdagság szerepe a deceptív sallangvirágok megőrzésében The role of flower diversity in the case deceptive lizard orchids [email protected] 1PE, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, PhD hallgató 2PE, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, egyetemi docens 3Debreceni

Egyetem, TTK, Evolúciós Állattani Tanszék, egyetemi adjunktus Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, egyetemi docens

4Debreceni

A deceptív (megtévesztő) fajok esetében különösen nagy jelentősége van a növényegyedeket körülvevő növényzetnek. A környező nektártermelő fajok vonzzák a megporzó rovarokat, vagy épp ellenkezőleg, a virágokban szegény környezetben "rákényszerülhetnek" az egyébként nem csábító, nem jutalmazó fajra. A termésképzési siker, valamint ehhez kapcsolódóan az attraktivitást kiváltó tényezők általánosan kutatottak, azonban számos kosbornemzetségben, így a sallangvirágok esetében is még feltáratlanok. Így arra kerestük a választ, hogy mely tényezők hatnak a sallangvirágok szaporodási sikerére és a környező nektártermelő növényfajok hogyan befolyásolják a terméskötődést. Munkánk során három sallangvirág faj (Himantoglossum adriaticum, H. jankae, H. calcaratum) összesen 12 populációját vizsgáltuk Magyarországon, Horvátországban és BoszniaHercegovinában 2013-ban és 2014-ben. Számszerűsítettük a szaporodási sikert és mértük az azt befolyásoló tényezőket. Feljegyeztük minden virágzó tő magasságát, virágzatának hosszát és virágszámát. Vizsgáltuk az utak lehetséges hatását, mivel a sallangvirágok jelentős állományai élnek utak mellett, így ahol lehetett, feljegyeztük az egyes példányok úttól való távolságát. Mértük a gyep, cserje és fásszárú szint százalékos borítását a tövek felett. Vizsgáltuk a nektártermelő fajok és a megtévesztő megporzású sallangvirágok termésképzési sikere közötti kapcsolatot. Ehhez felmértük, hogy milyen nektártermelő fajok és milyen mennyiségben helyezkedtek el a tövek körül. Az adatokat R statisztikai környezetben értékeltük. Eredményeink szerint két tényező játszik jelentős szerepet a sallangvirág példányok szaporodási sikerében: a virágzat hossza pozitívan, a fásszárú növényzet (cserjék, fák) borítása negatívan. Az úttól való távolság nem befolyásolta a sallangvirágok termésképzési sikerét. A nektártermelő növényfajok és a szaporodási siker közötti összefüggést vizsgálva megállapíthatjuk, hogy több növénycsalád is közrejátszik, amiből arra következtethetünk, hogy nincs specifikus mágnesfaj. A növénytársulások jellege és a tájhasználat fontos befolyásoló tényező. Mindhárom fajnál a nektártermelő virágok száma pozitívan korrelált a termésképzési sikerrel. Következtetésként elmondható hogy, a sallangvirágok szempontjából kiemelten fontosak a nyílt, fajgazdag virágzó élőhelyek, ahol az egyedek nem szorulnak fák és bokrok alá, így a megporzók számára is elérhetők. Ezek ma az útszélek és a felhagyott szőlők, gyümölcsösök.

45

(63) Bócsai Andrea1 - Ancsin Zsolt2- Fernye Csaba3- Zándoki Erika4Szabó-Fodor Judit5 – Mézes Miklós6 - Balogh Krisztián7 Különböző nagydózisú koncentrációban T-2 toxinnal szennyezett takarmányok etetésének hatása a tojótyúkok egyes lipid peroxidációs és antioxidáns paramétereire Short-term effects of high T-2 toxin exposure on some lipid peroxidation and antioxidant parameters of laying hens

[email protected] István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, tanszéki mérnök 2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, tanszéki mérnök 3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, PhD hallgató 4MTA-Kaposvári Egyetem Mikotoxinok az élelmiszerláncban Kutatócsoport, tudományos munkatárs 5MTA-Kaposvári Egyetem Mikotoxinok az élelmiszerláncban Kutatócsoport, tudományos munkatárs 6Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, egyetemi tanár 7Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, tudományos munkatárs 1Szent

Kísérletünk során a különböző nagydózisú T-2 toxinterhelés kezdeti hatásait kívántuk felmérni a tojótyúkok lipidperoxidációs és antioxidáns folyamataira. Vizsgálatunkat 49 hetes Bovans Goldline tojóhibridekkel végeztük. Egy kontroll és három különböző nagydózisú mikotoxinnal szennyezett takarmányt fogyasztó csoport került kialakításra. A kísérlet időtartama alatt az egyes mintavételi időpontokban mértük a csoportok takarmányfelvételét valamint 12 órás mikotoxin terhelés során a kísérlet kezdetén, majd 4 óránként vett vérmintákból a glutation redox rendszert és a lipidperoxidációs folyamatokat jellemző egyes paramétereket. Megállapítottuk, hogy a T-2 toxin terhelés hatására a takarmányfelvétel dózisfüggően csökkent, amelynek oka a T-2 toxin jól ismert takarmány-visszautasító hatása. A vérplazmában és a vörösvérsejt haemolizátumban is jelentős változások mutatkoztak a redukált glutation (GSH) tartalomban, a glutation peroxidáz (GPx) aktivitásban és a malondialdehid (MDA) tartalomban. .Eredményeink szerint a T-2 toxin terhelés már 12 óra alatt is fokozott szabadgyök-képződést indukál, amely egyidejűleg aktiválta a glutation redox rendszert, szignifikáns mértékben változtatva meg annak mennyiségét (GSH koncentráció) és aktivitását (GPx aktivitás).

46

(64) Bojtárné Lukácsik Mónika1 – Domán Csaba2 – Hamza Eszter3 – Rácz Katalin4 – Vásáry Viktória5 Natura 2000 területeken működő halastavak gazdálkodásának főbb jellemzői Main characteristics of the management of fishponds operating in NATURA 2000 areas.

[email protected] Kutató Intézet, Akvakultúra Munkacsoport, munkacsoport-vezető 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet, Pénzügypolitikai Kutatások Osztálya, kutató 3 Agrárgazdasági Kutató Intézet, Vidékpolitikai Kutatások Osztálya, kutató 4 Agrárgazdasági Kutató Intézet, Vidékpolitikai Kutatások Osztálya, kutató 5 Agrárgazdasági Kutató Intézet, Agrárpolitikai Kutatások Osztálya, kutató

1Agrárgazdasági

Magyarország természeti értékeinek gazdagságát mutatja, hogy területének bő ötöde európai uniós vagy hazai természetvédelmi oltalom alatt áll. E területek zöme az Európai Unió két természetvédelmi irányelve, a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölt Natura 2000 terület, amely magában foglalja Magyarország összes vizes területének több mint 70 százalékát. A biodiverzitás megőrzésére irányuló, elmúlt időszakban megvalósult beavatkozások eredményeként a hazai élőhelyek több mint felénél javult a természetvédelmi helyzet, a nem kielégítő természetvédelmi helyzetű közösségi jelentőségű élőhelytípusok aránya azonban így is jelentős, meghaladja a 80 százalékot.. A védett területeken történő gazdálkodás a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok védelme, a hazai gyakorlatban kevéssé tudatosult ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása érdekében sajátos feltételekhez kötött, amelyek speciális ismereteket, a területi adottságokhoz igazodó termelési eljárásokat, beruházásokat, hatékonyan működő monitoring rendszert igényelnek. A Natura 2000 területek állapotának javítása, a megfelelő természetvédelmi kezelés biztosítása az Európai Unióban a 2014-2020 közötti programidőszakban is kiemelt fontosságú célkitűzés, amelynek gyakorlati megvalósítását nemzeti és uniós stratégiák, fejlesztési alapok (ETHA, ETHA, EMVA) egyaránt segítik. Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben 2015-ben megvalósult, Natura 2000 területeken gazdálkodó haltermelők reprezentatív mintájára kiterjedő kérdőíves felmérés alapján bemutatjuk a védett területeken megvalósuló halgazdálkodás főbb jellemzőit, azonosítjuk a tóterületek védettségével összefüggő problémákat. Vizsgáljuk a Natura 2000 területeken megjelenő védett madár- és egyéb állatfajok összetétele, előfordulási gyakorisága, valamint a gazdálkodási sajátosságok összefüggéseit. Termelési jellemzőik, illetve a természetvédelemmel, ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményük alapján tipizáljuk a mintába került haltermelő vállalkozásokat, valamint javaslatokat fogalmazunk meg a Natura 2000 területen történő halgazdálkodás problémáinak mérséklésére vonatkozóan.

47

(91) Bojtor Csaba1 – Tóth Brigitta2,3 Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata Plant physiological examination of manganese mine

[email protected] Egyetem, MÉK, Növénytudományi Intézet, BSc hallgató 2 Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi Intézet, egyetemi tanársegéd 3MTA ATK TAKI, tudományos munkatárs 1 Debreceni

A mangán a vashoz, a magnéziumhoz és egyes nehézfémekhez hasonlóan enzimaktivátorként vesz részt a növényi anyagcsere-folyamatokban. Meghatározó szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsav-ciklusban és a fotoszintézisben. Savanyú talajokon a Mn2+ koncentráció akár a toxikus szintet is elérheti. A mangánfelesleg hatására az eltolódó Fe:Mn arány relatív Fe hiányhoz és így klorózishoz vezethet. A mangán toxicitás tüneteiként barna elszíneződött, klorotikus gyűrűvel körülvett foltok jelentkeznek a kifejlett, idősebb leveleken. A kukorica számára a toxikus mangán koncentráció 200 ppm. A nehézfémek toxikus hatásának mérséklésére számos tanulmány született. Sokan vizsgálták a kadmium, az ólom és az alumínium negatív hatásának mérséklési lehetőségeit. Az alumíniumnál azt tapasztalták, hogy a növényekre kifejtett toxikus hatása baktérium tartalmú trágyákkal mérsékelhető. Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy bizonyítsuk, hogy a baktériumtrágyák képesek-e csökkenteni a növény által a talajból felvett nehézfémek – jelen esetben a mangán (Mn) – toxikus hatását, tüneteit. Kísérletünket talajon (tenyészedényben), valamint rhizoboxban végeztük. A környezeti feltételek szabályozottak voltak. A kísérleti növény kukorica (Zea mays L. DKC5170) volt. A kísérlet során egy mangán meddőhányóból származó magas mangántartalmú mangániszapot használtunk. A kísérletbe bevont baktérium trágyák összetétele az alábbi: (A): Azotobacter chrococcum, Bacillus megaterium; (B): Azospirillum brasilense, Azotobacter vinelandii, Bacillus megaterium, Bacillus polymyxa, Pseudomonas fluorescens, Streptomyces albus; (C): Azotobacter chroccoccum, Azospirillum ssp., Bacillus megaterium, Bacillus subtilis. A baktériumtrágyákat 1 ml dm-3 mennyiségben adagoltuk a mangániszaphoz. Kontrollként a Debrecen-Látóképről származó mészlepedékes csernozjom talajt használtuk. A kukorica hajtásának és gyökerének száraz tömege csökkent a kontroll növényekhez képest. A Mniszap+”C” baktériumtrágya kezelésnél a hajtás és a gyökér száraz tömege szignifikánsan nőtt a baktériumtrágya kezelést nem kapott növényekhez képest. A kukorica második és harmadik levélben mért relatív klorofill tartalom csökkent minden kezelés hatására. A baktériumtrágya kezelések hatására nem látható növekedés a relatív klorofill tartalomban. A rhizoboxos kísérletben a kukorica gyökerének nappali és éjszaki növekedésének vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy a Mn-iszap kezelés hatására a kukorica gyökerének hossza nőtt a kontrollhoz képest. Megállapíthatjuk, hogy a magas Mn-koncentráció kedvező hatással van a kukorica gyökerének kezdeti fejlődésére. Ezen felül megfigyeltük, hogy a kontroll növény értékeivel összehasonlítva a „C” baktériumtrágya kezelésnél figyelhető meg intenzívebb gyökérsav kiválasztás. Az intenzív gyökérsav kiválasztás nem kedvező, mert a növény a megtermelt szerves anyag 30 %-át is képes a gyökereken keresztül kiválasztani, így azok nem a felépítő folyamatokra fordítódnak.

48

(61) Borzán Anita Vállalkozási aktivitás Romániában Enterprises activity in Romania

[email protected] Budapesti Gazdasági Főiskola, egyetemi docens

Tanulmányomban a romániai vállalkozási aktivitással foglalkozom. Megvizsgálom a vállalkozások alapításának lépéseit, majd összehasonlítom az egyéni és társas vállalkozói formákat egymással. A kis-és középvállalkozások romániai fejlesztésének az alapvető célja egy eurokonform, dinamikusan fejlődő, vagyis kohéziót generáló vállalkozói kör kialakítása. Mivel a kis- és középvállalkozások az Európai Unióban is fontos vállalati kört képeznek, fontosnak tartom Románia hasonló vállalatcsoportjának az alaposabb tanulmányozását. Megvizsgálom a kis- és középvállalkozások számát ágazati bontásban, mely az uniós csatlakozás idején még jelentősen elmaradt az Európai Unió és a hazánkkal egyszerre csatlakozott országok hasonló vállalkozásaihoz hasonlítva. A Fehér Könyv értelmében a gazdasági privatizáció eredményességének mérésére a kis- és középvállalkozások területi sűrűsége alkalmas mutatószám. A területi differenciáltságot az 1000 főre jutó vállalkozások számával elemzem. Összességében választ keresek a romániai cégalapítás folyamatának rugalmasságára, az egyes vállalkozói formák jogi kötöttségére és felelősségére. Célom a kis- és középvállalkozások vélhetően gyenge gazdasági pozíciójának a fejlesztésére irányuló román és nemzetközi finanszírozási lehetőségek feltérképezése. Végső elemzésem a területi fejlettség, a kis- és középvállalkozások sűrűsége, illetve a népességszám közötti összefüggés feltárására irányul.

49

(76) Brazsil József Az élőmunka (munkaerő) hatékonyságának vizsgálata a borszőlő termelésben The efficiency analysis of human work force in the winegrape production

[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék, egyetemi docens

Mióta ember él a Földön a reál szférában a termelés hatékonyságának növelésére törekszik. A hatékonyságvizsgálat minden esetben viszonyszámot jelenít meg. Vizsgálják az input-output, output-input arányát, viszonyát. a hatékonyság növekedését elemezhetjük teljes körűen, illetve a ráfordítások ( input) egy-egy összetevőjét kiemelve parciálisan is. A parciális vizsgálat a ráfordítások esetén a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások vonatkozásában lényeges. Az ilyen inputok elemzése az összehasonlítást megelőzően meg kell történjen. Rendelkezésre állnak-e, időben, minőségben, mennyiségben. Az egyes erőforrások kiválthatósága, helyettesíthetősége és költség-viszonyai milyen mértékig rendezik át a termelési célt. Az élőmunka, mint input erőforrást, - a sajátosságait is figyelembe véve – ökonómiai szempontok szerint szintén vizsgálni kell. A termelési cél érdekében történő szükségességét, felhasználását, rendelkezésre állását vizsgálhatjuk. Vizsgáljuk az adott erőforrás (munkaerő) szükségességének mértékét, mértékének változását, változtathatóságát, a technológiai fejlesztésben rejlő lehetőségeket. Mindezek figyelembe vételével az élőmunka értékét, árát, a termelési költségek között elfoglalt arányát is vizsgáljuk, elemezzük. A vizsgálat során kitérek a borszőlő termelésben a naturális hatékonyság változásának vizsgálatára. Gazdasági hatékonyság változására, a ráfordítási értékek és a termelési érték trendjére, arányára. Termelékenységi mutatók vizsgálata során az egységnyi termelési érték változása, alakulása, változásának jövőbeni irányait elemzem.

50

(84) Burucs Zoltán Vizes fraktálok – fraktálos vizek Aqueous fractals - fractal waters

[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

Szervezetünket mintegy 70%-ban víz alkotja, amely univerzális szerepkört tölt be élettevékenységeink fenntartásában. Az életjelek, életfolyamatok, bonyolult rendszerei kivétel nélkül a víz bázisán valósulnak meg, amelynek emiatt rendelkeznie kell mindazon „képességekkel”, amelyek egy élő szervezet képességeinek összességét jelentik. A víz sokoldalúsága jelenti tehát az élet alapját, így érzékeink is kivétel nélkül vizes alapon működnek. Az élő szervezetek között előfordulnak olyanok, amelyek kimerítik a fraktál fogalmát, azaz grafikai, vagy vizuális szabályokat követnek. Ezeket vizes fraktáloknak tekinthetjük. Az emberi egyedfejlődésben pl. a szedercsíra állapot minősül víz alapú fraktálnak, hiszen az osztódó sejt gömbjét kisebb gömbök sokasága alkotja. Egyes korall képződmények, vagy a páfrány levele ugyancsak természetes fraktál alakzatoknak tekinthetők. A fraktálos vizek felfedezése újabb keletű. Jégkristályok fotózása, illetve hangrezgések hullám alakzatainak fotózása bizonyítja, hogy a víztestben az egyes vízmolekulák szabályos alakzatokká képesek rendeződni. A vízmolekulák kölcsönös vonzása illetve taszítása speciális alakzatok létrehozását predesztinálja, amit ma már számítógépes modellek segítségével is vizualizálni lehet. Azt próbáljuk bizonyítani, hogy az aszimmetrikus szerkezetű dipólus jellegű vízmolekulák hogyan teszik alkalmassá a vizet a fraktálos viselkedésre, azon keresztül pedig az élő víz szerepének betöltésére.

51

(17) Esztergályos Ádám1 – Cernák István2 – Polgár Zsolt3 – Hoffmann Borbála4 Marker alkalmazhatósága a burgonya X és Y vírus, valamint fonálféreg rezisztenciájára történő szelekcióban

Marker applicability for the selection of PVX, PVY and Nematoda Resistance in potato (Solanum tuberosum L.) genotypes [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Agrártudományi Kutatóközpont, Burgonyakutatási Központ, tudományos munkatárs 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Agrártudományi Kutatóközpont, Burgonyakutatási Központ, egyetemi tanár, igazgató 4Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, tanszékvezető, egyetemi docens 1Pannon

A burgonya az egyik legértékesebb kultúrnövényünk. Hazánkban a termésátlagok alacsonyabbak, mint amit az ökológiai adottságaink lehetővé tennének, melynek fő oka a növények nem megfelelő egészségi állapota. A legnagyobb kockázatot a vírusok jelentik, hiszen a vírusbetegségek terjedésének következtében a terméskiesés elérheti az 50%-ot is. Hazánkban az étkezési burgonya vetésterülete csökkenő tendenciát mutat, így a hazai fogyasztás kielégítése csak növekvő termésátlaggal érhető el. Ehhez a megfelelő agrotechnika alkalmazásán felül olyan fajták nemesítése válik szükségessé, amelyek biotikus és abiotikus stresszekkel szemben ellenállóak, ugyanakkor beltartalmi értékük és termőképességük megfelelő. A keszthelyi Burgonyakutatási Központban rendelkezésre álló kiváló minőségű fajták immunisak a burgonya Y és A vírussal szemben, rezisztensek a levélsodródás (PLRV) vírussal szemben, amelyek a legjelentősebb gazdasági kárt okozzák. A génbankban rendelkezésre álló fajták, illetve nemesítési vonalak felhasználása a nemesítés folyamatában szükségessé teszi a genotípusok különböző tulajdonságainak ismeretét, különös tekintettel a rezisztencia tulajdonságokra. Mivel a növények felnevelése, hagyományos rezisztencia tesztje pénz és időigényes, karantén kórokozók esetén pedig nem kivitelezhető, olyan gyors és megbízható módszert kellett találni, amellyel a kívánt tulajdonság hatékonyan és költségtakarékosan nyomon követhető. A tulajdonsághoz kapcsolt molekuláris markerek alkalmasak erre a célra, használatukkal jelentősen lerövidíthető a kívánt tulajdonságokra történő szelektálás ideje és költsége. Vizsgálatunk célja a génbanki anyag rezisztencia tesztje marker alapú szelekció segítségével. Jelen vizsgálatban 14 fajtát teszteltünk: Snowden, Kastia, Laura, Lavina, Marabel, Murato, Sante, Aladin, Mindenes, Sárvári Piroska, Sárvári Rubinka, Sárvári Rózsa, Sárvári Borostyán, Albatros. A burgonya Y, X vírussal, illetve fonálféreggel szemben rezisztens genotípusokat, illetve a genotípusokban ezen rezisztenciákért felelős géneket kerestük. A keresett gének: Rysto (PVY), Rxacl, Rxadg (PVX), illetve H1 (fonálféreg). Jelen kutatás eredményeivel a kiváló rezisztencia tulajdonságokkal bíró, új burgonyafajták előállításának idejét és költségét kívántuk lecsökkenteni.

52

(8) Esztergályos Ádám1 – Polgár Zsolt2 – Hoffmann Borbála3 A nitrogén-ellátás hatása a burgonya fajták korai fejlődésére

The nitrogen supply impact on the early development of potato (Solanum tuberosum L.) genotypes [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, hallgató 2Pannon Egyetem, Agrártudományi Kutatóközpont, Burgonyakutatási Központ, egyetemi tanár, igazgató 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, tanszékvezető, egyetemi docens 1Pannon

Napjaink nagy feladata a források, illetve a befektetett energia minél gazdaságosabb, magasabb hatásfokon történő felhasználása. A nitrogénnek kiemelt szerepe van a növénytermesztésben, hiszen ez a tápelem befolyásolja a legnagyobb mértékben a termés minőségét és mennyiségét. Azonban a magas költséggel előállított nitrogén műtrágyának átlagosan csupán a fele hasznosul a növényekben, még a növény igényeihez igazodó nitrogén-visszapótlás esetén is. A növény által fel nem vett nitrogén jelentős mértékben terheli a környezetet. Ezért van szükség olyan fajták előállítására, amelyek a tápanyagot jobban hasznosítják, ezáltal csökkenthető a kijuttatott nitrogén mennyisége, így javul a termelés gazdaságossága, ugyanakkor csökken a környezet terhelése. A burgonyafajták nitrogén-hasznosító képessége tekintetében a külföldi kutatási eredmények nagy változatosságot mutattak. A hazánkban termesztett fajtákkal és nemesítési anyagokkal azonban csak az utóbbi időben kezdődtek meg a vizsgálatok. Kísérletünk célja a Burgonyakutatási Központban nemesített fajták nitrogén-reakciójának jellemzése olyan módszerrel, amely gyorsan, olcsón, sok genotípuson elvégezhető. A vizsgálatokat két N-ellátási szinten végeztük: kontrollként a szokásos Murashige-Skoog táptalaj szerepelt, stressz kezelésként fél nitrogén adagos MS táptalajt használtunk. Jelen kísérletben vizsgált genotípusok: Balatoni Rózsa, Hópehely, Katica, Lorett, White Lady, Desiree, 00.35, Chipke, 01.536, 00.454. A kezeléseket öt ismétlésben végeztük, a mérések két időpontban történtek, két, illetve három hétig nevelt növényeken. A genotípusok vegetatív fejlődéséből, a biomassza produkcióból, valamint a kontroll és a stresszhatásnak (N-hiány) kitett egyedek közti eltérésből képet kaphatunk a nitrogén-hasznosító képességről. A kísérletet háromszor ismételtük meg. Az eredmények a vizsgált fajták nagymértékű heterogenitását mutatták.

53

(71) Fernye Csaba1 – Ancsin Zsolt2 – Bócsai Andrea3 – Balogh Krisztián4 – Mézes Miklós5 – Erdélyi Márta6 T-2 toxinnal mesterségesen szennyezett takarmány etetésének fácántyúkokra gyakorolt hatása az első 12 órában Effects of feeding artificially contaminated diet with T-2 toxin on pheasant hens in the first 12 hours [email protected] István Egyetem, PhD hallgató 2Szent István Egyetem, tanszéki mérnök 3Szent István Egyetem, tanszéki mérnök 4Szent István Egyetem, tudományos munkatárs 5Szent István Egyetem, egyetemi tanár 6Szent István Egyetem, egyetemi docens 1Szent

Jelen beszámolóban egy olyan többéves kutatási projekt első előkísérletének eredményeit kívánjuk bemutatni, amelyben a fácánok mikotoxinokkal szembeni toleranciáját kívánjuk vizsgálni. A mikotoxinok fácánokra gyakorolt hatásairól a szakirodalomban rendkívül kevés információ áll rendelkezésünkre, antioxidáns védelmi rendszerük hatékonyságáról pedig egyáltalán nincs adatunk. A kísérletben 64 db 28 hetes fácántyúkot vizsgálunk, amelyeket véletlenszerűen kontroll és három kezelt csoportba osztottunk. A kezelt csoportok takarmányába 16mg/kg, 8mg/kg, illetve 4mg/kg koncentrációban T-2 toxint kevertünk, amelyet Fodor et al., (2006) módszerével kollaboráció keretében állítottak elő. A kísérletben 12 órás etetés során vizsgáltuk a mikotoxin okozta változásokat. Mértük az állatok takarmányfogyasztását, majd a 12. órában csoportonként 4-4 madarat cervikális diszlokációval extermináltunk. A vérmintákban (vérplazma és vörösvérsejt hemolizátum) mértük a lipidperoxidációs folyamatok és glutation redox rendszer mennyiségét/aktivitását jelző paramétereket (malondialdehid és redukált glutation koncentráció, valamint glutation-peroxidáz aktivitás). A takarmányfogyasztás tekintetében jelentős mértékű takarmány-visszautasítás volt megfigyelhető a kezelt csoportokban. Ennek mértéke kiemelkedően nagy volt a 16 és 8 mg/kg T-2 toxint tartalmazó takarmányt fogyasztó csoportokban, a madarak 27%-kal kevesebb takarmányt vettek föl a kontrollhoz viszonyítva. A vérplazmában a lipidperoxidációs folyamatokat jelző malondialdehid (MDA) koncentráció csak a legnagyobb toxinkoncentráció (16 mg/kg) esetén változott szignifikáns mértékben, miközben a redukált glutation koncentráció és a glutation-peroxidáz (GPx) aktivitás számottevően növekedett. A vörösvérsejt hemolizátumban hasonló változások voltak megfigyelhetők. Az MDA koncentráció azonban nem csak a legnagyobb (16 mg/kg), hanem a 8 mg/kg takarmány toxinterhelés hatására is számottevően csökkent. A redukált glutation koncentráció és a GPx aktivitás ugyanakkor csak a 16 mg/kg takarmány T-2 toxin terhelés hatására nőtt számottevően. A bemutatott kísérlet előzetes eredményei arra utalnak, hogy fácánban a rövidtávú T-2 toxin terhelés csak extrém nagy – 16 mg/kg takarmány – koncentráció esetén okoz számottevő változásokat a glutation redox rendszer működésében, amely arra utal, hogy az általunk vizsgált első 12 órában a madarak hatékonyan képesek a T-2 toxin hatásainak közömbösítésére. Eredményeink alapján szükséges a kísérlet ismételt elvégzése hosszabb vizsgálati időszak alkalmazásával, továbbá az oxidatív státusz jellemzésére használt paraméterek szövetmintákban történő analízise is szükséges.

54

(77) Ferschl Barbara1 - Szalai Zita2 Gyümölcsös sorköztakaró növény-fajkeverék fejlesztése – A tervezés szempontjai

Development of inter-row ground cover plant mixtures adaptive for fruit production systems – The aspects of planning [email protected] Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék, PhD hallgató 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék, egyetemi docens 1Budapesti

A sorköztakaró növényzet tervezése során számos szempontot kell figyelembe vennünk, mind a főkultúrát, mind pedig a takarónövényzet fajait tekintve. A tervezési szakaszban felmértük a hazai, gyümölcstermesztéssel is foglalkozó biogazdálkodók sorköztakarási lehetőségeit, szokásait, elégedettségégét a választott sorköztakaró növényzettel szemben. A hazánkban már kereskedelmi forgalomban kapható vagy a hazai és külföldi kísérletekben alkalmazott sorköztakaró és meliorációs keverékeket elemezve képet kaptunk az eddig felhasznált fajok köréről és a különböző tulajdonságaikat figyelembe véve előzetesen tájékozódtunk a gyümölcsösökben történő alkalmazhatóságukról. Az alkalmazható fajok körét jelentősen bővíti, ha a helyi természetes flóra fajaira támaszkodunk. Ez történhet egészében vagy részben, amennyiben az adott termőhely növénytársulásának fajait használjuk fel kizárólag, vagy kiegészítjük hasonló, az adott társulásra jellemző, de ott nem feltétlenül jelen lévő vad fajokkal. Bevonhatjuk a fajkeverékbe ezek mellett vagy ezek helyett a sorköztakarásra, zöldtrágyázásra gyakran alkalmazott kultúrfajokat is. A takarónövények alkalmazásával egy új termesztési rendszert hozunk létre, ahol a diverz, sokfajú takarónövényzet az ökoszisztéma-szolgáltatás rendszerében fontos szerepet tölthet be. Miután az elméletben alkalmazható növények legszélesebb körét összeállítottuk, megvizsgáltuk, hogy melyeket érdemes bizonyos tulajdonságaik alapján gyümölcsös sorközben felhasználni talajtakarás céljából. A gyümölcsösökben adott esetben más követelményeket kell támasztanunk a sorköztakaró növényzettel szemben, mint egy szőlőültetvényben. Eltérő klimatikus viszonyok a választott alany-fajta kombinációnak és az ültetvény korának megfelelően, a megporzó rovarok vonzása a főkultúra virágzási periódusán kívül, a különböző gyümölcsfajok esetén javasolt talajfedettség eltérő mértéke – mind arra figyelmeztetnek, hogy a szőlő sorköz takarónövényeit nem alkalmazhatjuk megfontolás nélkül, automatikusan a gyümölcsösök sorközének takarására. A fajok széles körét megvizsgálva tapasztaltuk, hogy igen nagy eltérések lehetnek az ezermagtömeget és a magméretet illetően, ez befolyásolja a vetés módját, mélységét, eszközigényét. Egyes fajok dormanciájának feloldására a szakirodalom különböző eljárásokat ajánl, ez is szűkíti lehetőségeket, hiszen minden eljárás növeli a költségeket és a drága magkeverék nem versenyképes a gazdálkodók számára a leggyakrabban alkalmazott fajszegény fűkeverékekkel és a helyi gyomflórából kialakított sorköztakaró növényzettel szemben.

55

(18) Frommer Dóra1 - Veres Szilvia2 - Radócz László3 - Lévai László4 Kukorica hibridek golyvásüszög fogékonyságának vizsgálata Investigation the resistance of maize hybrids against corn smut disease

[email protected] Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen, 1 PhD hallgató, 2 egyetemi docens, 3 egyetemi docens, 4 ny. egyetemi docens

A kukorica golyvás üszögje (Ustilago maydis) az egyik leggyakoribb, legismertebb kukorica betegség, mely elleni védelem nagy nehézségekbe ütközik. A fertőzés a növény bármely részén előfordulhat, feltétele a fertőző spóra, sebzés és víz jelenléte. A különböző környezeti tényezők fokozhatják a szövetek fertőzéssel szembeni érzékenységét, de a hibridek fogékonysága között is van különbség. Munkánk során arra kerestük a választ, hogy az általunk vizsgált kukorica hibridek közül melyek mutatnak valamilyen szintű rezisztenciát, illetve melyek azok, amelyek inkább fogékonyak a kukorica a golyvásüszöggel szemben. Kísérleteinkhez a magyarországi vetésterület nagyságát figyelembe véve a rendelkezésre álló vetőmag szortimentből 12 hibridet választottunk ki. A rezisztencia vizsgálatokat a kiválasztott 12 hibriddel 3 ismétlésben végeztük. A fertőzéshez szükséges monosporidiális telepeket hígítás során nyertük. A kompatibilitást légmicélium képződés alapján határoztuk meg. A fertőzési folyamat infiltrálással történt. Kontrollként desztillált vizet használtunk. A fogékonyság értékelésnél mértük a kukorica növények egyenkénti hajtás és gyökér hosszát valamint a hajtások kezelésenkénti össztömegét. Ezt követően meghatároztuk a hajtások és a gyökerek össz szárazanyag tömegét is. Eredményeink szerint a vizsgált 12 hibrid mindegyike fogékony a golyvásüszögre és a fertőzést követően a betegség tipikus tüneteit produkálja. Teljes ellenállóságot egyik hibrid esetében sem tapasztaltunk. A hibridek fogékonysága között azonban jelentős eltéréseket tapasztaltunk. Az egyes hibridek fogékonysági foka közötti különbségeket a vizsgált mutatók eredményei alapján állapítottuk meg. Igen fogékonynak tekintettük azokat a hibrideket, amelyeknél vagy a hajtásgyökérnövekedés, vagy a gyökér szárazanyag produkciójában szignifikáns csökkenést tapasztaltunk. Szintén igen fogékonynak jellemeztük azokat a hibrideket is, amelyek esetében az egy cm-re eső hajtás száraz tömegnél mért értékek az egészséges növényekénél nagyobbak voltak. A kísérleteink bizonyították a hibridek eltérő fogékonyságát a golyvásüszöggel szemben. Elért eredményeink a kukoricatermesztésben érdekelt gyakorló gazdálkodók munkáját segíthetik a golyvásüszög elleni védekezésben azzal, hogy ajánlást teszünk az egyes hibridek ellenállóságát illetően, hozzájárulva ezzel a termelők környezettudatosabb és költségkímélőbb gazdálkodáshoz.

56

(45) Gabnai Zoltán Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben Possibilities of small-scale food and energy production based on utilization of agricultural by-products [email protected] Debreceni Egyetem GTK, PhD hallgató

A fenntarthatósági kritériumok szem előtt tartása végett napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan technológiák, amelyek anyagtakarékos és környezettudatos, egyben energiahatékony módon, komplex rendszerként többcélú alapanyag-termelésre képesek. A hangsúly az egyes alkotóelemek megfelelő megválasztásán és méretezésén, valamint a keletkező melléktermékek hatékony felhasználásán van, amely kis területigény mellett teheti lehetővé a fenntartható működést. Munkám során speciális felépítésű kisüzemi rendszer megvalósíthatóságát vizsgálom, amelyben egyidejűleg történik hulladék-ártalmatlanítás, melléktermék-hasznosítás, élelmiszerés energiatermelés. A rendszer tulajdonképpen egy lépésként fogható fel az élelmiszer- és energiatermelés közötti ellentmondások oldására, valamint a fenntarthatóság és a hatékony hulladékgazdálkodás elősegítésére. A rendszer elsődleges alapanyaga a sertés hígtrágya (és egyéb zöldhulladékok), amelyek ártalmatlanítása a villamos energiát és hőenergiát előállító biogáz-üzemben, valamint az algás rendszerben történik. A tisztított víz később növényi öntözésére használható, valamint halak életteréül szolgálhat. A halak által termelt szerves anyag pedig növények és gombák tápanyaga lehet, amelyek további lépéseket követően szintén hasznosíthatók. A rendszer inputjai és outputjai egy teljes körfolyamatot alkotva, egymást kiegészítve biztosítják a költséghatékony, fenntartható működést. Előadásomban a vizsgált kérdéskör fontosságára, a kapcsolódó területek szintetizálásának lehetőségeire hívom fel a figyelmet. A méretezés jelentőségének, sajátosságának tárgyalásán túl kiemelem a rendszer gazdaságossági kérdéseit, energetikai lehetőségeit egyaránt.

57

(22) Gál József1 – Kovács Éva2 Tradíció és minőség – a gyulai kolbász sikertörténete Tradition and Qquality - the Success Stories of Gyula Sausage

[email protected] Tudományegyetem Mérnöki Kar, Dr. habil. egyetemi docens 2Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, okleveles élelmiszermérnök 1Szegedi

A gyulai kolbász hungarikummá vált, így különösképp érdemes vizsgálni, elemezni piaci lehetőségeit. A közel másfél évszázados hagyománytisztelet és a tradíciók megőrzése eredményeként 2013. év decemberében, a Hungarikum Bizottság a „Magyar Nemzeti Értékekről és a Hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény szerint, a Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékek” között szerepeltetett gyulai kolbászt Hungarikummá nyilvánította. Tanulmányunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy a gyulai kolbász, több mint százéves „születésétől”, napjainkig tartó, hagyományos íz-világot képviselve; a történelmi időszakok megpróbáltatásain és nehézségein keresztül, hogyan tudta megőrizni helyi identitását és a márka hírnevét? Marketing és piaci szempontok vonatkozásban elemezzük, hogy a gyulai kolbász által elnyert, a hungarikumok gyűjteménykörébe történt besorolását hogyan lehet a márka és a jelenlegi tulajdonos gyártó cég előnyére fordítani, hogyan lehet ezt eredményesen kommunikálni? A termék napjainkban is hat Gyula városára, és a település is sokat tett a termékért, mely kölcsönhatás különösen érdekessé teszi a gyulai kolbász múltját, jelenét és jövőjét.

58

(93) Gergely Sándor A vidéki szegénység csökkentése és a profitelv Reduction of country poverty and the profit principle

[email protected] Károly Róbert Főiskola Gyöngyös, tudományos tanácsadó

Munkánkban bemutatjuk a vidéki szegénység kialakulásának történeti-társadalmi-gazdasági és mentalitásbeli okait és a szegénység mérséklésének lehetőségeit valamint azt, hogy mit kell tenni a szegénység átöröklésének megakadályozásáért. A nemzeti stratégián alapuló vidék stratégiára lehet alapozni a vidéki szegénység csökkentését, amelyhez az érintettek erős motivációjára és kitartó munkájára is szükség van. Magyarországon létezik az etnikai jellegű szegénység. A roma etnikumban minden szegénységi küszöb esetén messze a legmagasabb a szegények felül reprezentációja, amely csak megerősíti, hogy ők alkotják a magyar társadalomnak a szegénység által leginkább sújtott és veszélyeztetett részét, és ők a rendszerváltás legnagyobb vesztesei. Jelentős és egyre növekszik a női egyszülős családok aránya. Megnőtt a tartós munkanélküliek száma. Növekszik és egyre kezelhetetlenebbé válik a hajléktalanok száma, amelyet az életviteli problémák mellett a gazdasági válság, a kötelességek és jogok egyensúlytalansága, a munkahiány és a lakásmaffiák csaknem zavartalan működése is táplál. A vidéki szegénység komplex, sokrétű és soktényezős problémája egyetlen eszköz – esetünkben vagy az iskola, vagy a (munkaerő-piaci) képzés – segítségével megnyugtatóan nem oldható meg. A vidéki szegénység csökkentését négy összefüggés rendszerben mutatjuk be. 1. Megelőzéssel- ez a legnehezebb, a legtöbb szellemi és szociális munkával járó út, de ez a leghumánusabb is. 2. Szerződéssel-ma a szociálpolitika nem tekinti partnernek a támogatásban részesülőket, hiszen az állam pénzosztó szervezetei nem kötnek a támogatottal olyan szerződéseket, amelyekben a jogokat és kötelezettségeket egyértelműen rögzítenék. 3. Gazdaságpolitikai beavatkozásokkal- elsősorban a komplex támogatási- oktatásiképzési-foglalkoztatási-mentorálási rendszerek kialakítása és működési feltételeinek biztosítása. Itt a profit elv másodlagos, mert a hosszú távú társadalmi célok elérése az elsődleges szempont. 4. Szociális szövetkezés és/vagy faluszövetkezet- feltárhatják a társadalmi szolidaritás helyi, kistérségi tartalékait, felszínre hozhatják a szövetkezésben rejlő kulturális, gazdaság, mentalitásbeli szinergiákat. A profitelv érvényesítése itt is másodlagos szempont, noha az önfenntartás elve minél előbb és minél szélesebb körben érvényesítendő.

59

(82) Gerőcs Annamária1 – Farkas Tibor2 – Nemes-Barnás Katalin3 – Májer János4 – Szőke Barna5 – Olasz Ferenc6 A Badacsonyi Borrégió élesztő mikrobiótájának azonosítása: „terroir” élesztők izolálása, karakterizálása és borászati hasznosítása Investigating the yeast microbiota of the Badacsony wine region: isolation, characterization of indigenous „terroir” strains and using in wine-making processes [email protected] Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) - Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő, intézeti mérnök 2NAIK - Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő, tudományos főmunkatárs 3NAIK - Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő, intézeti mérnök 4NAIK - Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsonytomaj, intézetigazgató 5NAIK - Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsonytomaj, kutatómérnök 6NAIK - Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsonytomaj, intézet vezető 1Nemzeti

A fejlett borászati technológia egyik jellemzője a startertenyészetek alkalmazása. Ezek olyan élesztők, melyek kedvező tulajdonságaik révén állandó, jó minőségű borokat eredményeznek ún. irányított erjesztés révén. Kereskedelemi forgalomban számos ilyen fajélesztő kapható, melyek általában természetes populációból származó törzsek. Használatukkal azonban kevésbé érvényesül a borok egyedi jellege. Minden borvidék rendelkezik az adott területre jellemző mikroba populációval, mely az ottani környezeti viszonyokhoz adaptálódva meghatározza a borok karakterét. Célunk a Badacsonyi Borvidékre jellemző élesztő törzsek izolálása, mikrobiális, molekuláris, genomikai és metagenomikai analízise. Távlati célunk a szelektált törzsek identifikálása, legfontosabb tulajdonságaik meghatározása, valamint az erjesztési kísérletek alapján, starter kultúrák létrehozása. A tanulmány során 31 élesztőstartert és 528 izolátumot vizsgáltunk meg. Az izolátumok Kéknyelű és Szürkebarát szőlőbogyóról, különböző erjedési állapotú mustból, borból és egyéb környezeti mintákból származtak. Az izolált törzseket csoportokba soroltuk, a mintaszám csökkentése érdekében. A csoportosítást különböző paraméterek alapján végeztük el, mint például telep morfológia, szénasszimiláció, nitrogénasszimiláció, alkoholtolerancia, savtermelési képesség, savtűrési képesség, fermentációs képesség. Ezen szempontok alapján az azonos csoportba tartozó izolátumok eltérő fajok is lehetnek. A csoportokon belül néhány izolátumot vizsgáltunk tovább molekuláris biológiai módszerekkel. A kiválasztott izolátumokból és a starterekből genomi DNS-t izoláltunk, majd PCR reakció segítségével amplifikáltuk az ITS valamint a D1/D2 régiókat. Az azonosítást BLAST kereső program segítségével végeztük el. A PCR során a starter törzsek szolgáltak kontrollként. Az eredmények alapján a következő törzseket tudtuk azonosítani a szőlő, must és környezeti mintákból: Candida zemplinina, Cryptococcus flavescens, Hanseniaspora uvarum, Metschnikowia sp., Pichia sp., Rhodotorula glutinis, Rhodotorula nothofagi/Curvibasidium pallidicorallinum, Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces pastorianus/uvarum, Sporidiobolus pararoseus. Mikrovinifikációs kísérletekben vizsgáltuk a törzsek fermentáló képességét, valamint a keletkezett borok különböző tulajdonságait (organoleptikus vizsgálatok, analitikai vizsgálatok). A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az izolált törzsek mikrobiológiai, molekulráris biológiai és mikrovinifikációs módszerekkel történő vizsgálata lehetővé teszi olyan élesztő törzsek szelektálását, melyek kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek és egyúttal kiemelik az adott bor helyi karakterét.

60

(78) Hamza Eszter1 – Rácz Katalin2 – Ehretné Berczi Ildikó3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

[email protected] Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 3 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos segédmunkatárs 1Agrárgazdasági

A mezőgazdaságban, azon belül különösen a kertészeti ágazatokban a gazdasági tevékenység éven belüli szezonális jellege jelentős hullámzást jelent a munkaerő-igény tekintetében, ezért itt a teljes munkaidős, alkalmazotti viszonyon alapuló foglalkoztatástól eltérő rugalmas foglalkoztatási formák (határozott idejű-, szezonális foglalkoztatás, önfoglalkoztatás) – a nemzetgazdaság egyéb területeihez viszonyítva – elterjedtebbek. A kormány kiemelt célja a kertészeti ágazatok fejlesztése, melynek kulcskérdése, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő számú és minőségű munkaerő. Bár az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV törvény számos könnyítést vezetett be az alkalmi és szezonális munkaerő piacán, a zöldség- és gyümölcságazatban a munkaerővel kapcsolatban még számos probléma merül fel, amelyek túlmutatnak a szűk értelemben vett munkaügyi szabályozás témakörén. Statisztikai adatelemzés, szakirodalmi feldolgozás, jogszabályi dokumentumelemzés, a zöldség- és gyümölcsszektor termelői és az ágazati szakemberek körében végzett, interjúkon alapuló empirikus vizsgálat segítségével feltártuk a szezonális foglalkoztatáshoz kapcsolódó problémákat, és megoldásukra javaslatokat fogalmaztunk meg a döntéshozók számára. A szezonális munkavállalás, túlórázás mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára kiszolgáltatottságot és bizonytalanságot jelent és folyamatos alkalmazkodást igényel, továbbá adminisztrációs és munkaszervezési többletteherrel jár. A munkaidő gazdasági tevékenység szezonalitásához történő igazításának egyik eszköze lehet a rugalmas munkaidő-elszámolás (éves munkaidő-keret) rendszerének széles körű alkalmazása a mezőgazdasági vállalkozásokban. Az egyszerűsített foglalkoztatottakra vonatkozó NAV adatok elemzése azt igazolja, hogy 2010 után jelentősen megemelkedett a mezőgazdasági ágazatban az idény munkavállalók száma. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság feketefoglalkoztatás általi érintettsége a 2009-2013 közötti időszakban folyamatos csökkenést mutatott. Interjús tapasztalataink is megerősítették azt a feltevésünket, hogy az idénymunka vállalását érintő jogszabályi egyszerűsítés hozzájárult a feketefoglalkoztatás csökkenéséhez. Különösen a kertészeti ágazatban a szezonális munkabérek területi és ágazati szórást mutatnak. A nagyobb szakképzettséget és munkatapasztalatot igénylő hajtatásban az átlagnál magasabbak az órabérek, míg az ország keleti részén a gyümölcstermesztésben a szezonmunka piacát alacsonyabb munkabérek jellemzik. Nehézséget okoz a kertészeti vállalkozásoknak a közfoglalkoztatás és a szezonmunka egyidejűsége, különösen a magas munkanélküliséggel sújtott, jelentős gyümölcstermő körzetekben (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), ahol a szezonmunkásként elérhető alacsony munkabérek gyakran versenyeznek a közmunkabérekkel.

61

(9) Hoffmann Sándor1 - Simon Szandra2 - Lepossa Anita3 50 éves szerves és műtrágyázás hatása a talajtermékenység különféle paramétereire Soil fertility in a long-term field trial as affected by 50 years organic and mineral fertilization [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tudományos munkatárs 1Pannon

Az 1963-ban beállított szántóföldi kísérlet parcelláinak talajában az eltérő trágya kezelések hatására kialakult termékenységi állapotokat vizsgáltuk 50 év után, a termőképesség, a Nhasznosítás, valamint a talaj különféle kémiai és biológiai paramétereinek elemzése segítségével. Növekvő adagú istállótrágya, vagy azonos hatóanyagú NPK műtrágya, ezek kombinációja, valamint szalmatrágyázás hosszú távú hatását vizsgáltuk. Az istállótrágya hatékonysága jóval kisebb volt, mint az ekvivalens műtrágyáé. A trágyázatlan parcellákon is relative jelentős N-felvételt figyeltünk meg. Nagy különbségeket tapasztaltunk a Nhasznosulás mértékében a N trágya formájának függvényében. A negatív N-mérlegek esetében többnyire a talaj szerves anyag tartalma is kisebb volt. A talaj pH a trágyázatlan és a legnagyobb műtrágya dózisok esetében volt a legalacsonyabb. A szerves és műtrágyázás azonos Kszinteket eredményezett, de az istállótrágyázás esetében alacsonyabb P értékeket kaptunk. A talaj-mikroorganizmusok gyakoriságát a fonalas gombák, az aerob cellulóz-bontó és nitrifikáló baktériumok, a sugárgombák, valamint a talaj algák mennyiségi analízisén keresztül vizsgáltuk. Petricsészés számlálási módot használtunk a heterotróf-, és közvetlen fluoreszcens mikroszkópos módszert használtunk az autrotróf mikroflóra számlálására. A Nitrobacterok, a Nitrosomonasok, a sugárgombák, a fonalasgombák, valamint az aerob cellulóz-bontó baktériumok voltak a legnagyobb létszámban, 105 / 1 g talaj nagyságrendben. A talaj algák 102 és 103 nagyságrendben fordultak elő. Pozitív korreláció volt a magasabb N adagok és a sugár- és fonalas gombák és nitrifikáló baktériumok között, az istállótrágya kezeléseknek azonban nem volt hatása az alga populációra.

62

(79) Horváth Borbála1- Szőke Barna2- Májer János3- Bujdosó Géza4 Meggybor készítésének lehetőségei, meglévő és új technológiák kipróbálása, optimalizálása Magyarországon

Opportunities of sour cherry-wine fermentation, testing and optimization of available and novel technologies in Hungary [email protected] Corvinus Egyetem, Kertészettudományi kar, Borászati Tanszék, MSc hallgató 2 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Sző1észeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsonytomaj, Borászati és intézmény-fenntartási csoportvezető 3 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Sző1észeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsonytomaj, Intézetigazgató 4 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcskutató Intézet, Budapest, Kutatási igazgatóhelyettes 1Budapesti

Az elmúlt időszakban egyik évről a másikra hektikusan változott a meggy felvásárlási ára, ez egyes években önköltség alatt volt. Ebből kifolyólag keressük a meggy alternatív felhasználási lehetőségeit. A belföldi piac rendkívül nyitott az innovatív termékekre, a (szőlő)bor mellett láthatóan szélesedik a gyümölcsborok piaca is, így egyik sikeres meggy felhasználási lehetőség a meggybor lehet. Újfehértói fürtös fajtából (2014-es szüret) különböző stílusú borokat erjesztettünk eltérő feldolgozási és fermentációs technológiával (mikrovinifikáció). Célunk meghatározni - az alapanyag követelte- mustjavítás, savtompítás, utóédesítés ideális mértékét, egyéb optimális technológiai paramétereket. Analitikai és organoleptikus vizsgálatok után, a második évben az ígéretesnek bizonyult ’gyorsfeldolgozott’, ’cider’, illetve ’desszertbor’ stílusra fókuszáltunk, új fajták bevonásával (2015-ös szüret)(mezovinifikáció).

63

(46) Kapitány Regina Anna Szolárkataszterek

Mapping the Potential for Solar Power On Roof [email protected] VÍZKÖRTERV Kft., okl. közgazdász, külső tanácsadó

Az energiahatékonyság javításában az épületszektor hamarosan kulcsszerepbe kerül. Az EU jelenlegi lakásállományának háromnegyede energiahatékonytalan. Egy perspektíva az épületek – összességében jelentős – szabad tetőfelülete, amely az időjárással szembeni védelmen túl energetikai felhasználásra, fotovoltaikus cellák elhelyezésére is alkalmas, teret nyitva a megújuló energiák alkalmazása előtt. Az eszközök hatékony elhelyezhetősége gyakran korlátozott: a tető sajátos architektúrája, a kémények, kedvezőtlenül tájolt ház vagy tetőszerkezet, időszakosan vagy állandóan árnyékot vető szomszédos épületek, szezonálisan árnyékoló magas, széles lombkoronák vagy a táji adottságok miatt. A tetőfelületek ideális kihasználásában mindezekkel számoló, könnyen elérhető és jó tájékozódási pontok az ún. szolárkataszterek, amelyek aktuálisan és nagy részletességgel mutatják ezen sajátosságokat egy-egy régióban. A szolárkataszter (más szóval szolárpotenciál-kataszter, szoláratlasz) – elsősorban civil felhasználásra szánt – digitális térinformatikai rendszer, és gyakran egy hozzá kapcsolt web alapú kalkulátor alkalmazás, amely a tetőfelületek környezeti adottságokkal korrigált megújulóenergia-hasznosítási paramétereit tartja nyilván. A felvett és feldolgozott adatokkal egyedi felmérés nélkül, előzetesen is nagy műszaki biztonsággal tervezhető, gazdaságilag becsülhető, és felhasználás szempontjából optimalizálható a szoláreszközök kihelyezése. A térképi állományok publikus hozzáférhetőségével megalapozottabbá és könnyebbé tehető ezen hosszú megtérülésű megújuló energia lakossági és kkv szektorbeli terjedése. A hasznok kormányzati szinten is jelentősek: adatforrásokként részben hozzájárulnak és lehetővé teszik a jogi, tervezési és finanszírozási keretek kialakítását. Közelebbről: egyrészt támogatást nyújtanak a megújuló energiaforrásokat célzó EU-direktívák célkitűzéseinek mérföldkövekre bontásához, a nemzeti szinten tett vállalásokhoz és az ezeket rögzítő stratégiai dokumentumok kialakításához, másrészt a megújulóenergia-kötelezettség teljesítése és a megújulókból származó energiafelhasználás bővítési célok elérése érdekében. Közintézmények és önkormányzati tulajdonú épületek esetében is objektív információkat adnak a várostervezés, városüzemeltetés számára a gazdaságos telepítés döntéshozatalában és a környezeti javulás volumenéről. A szolárkataszterek a bővülő megújulóenergia-alkalmazás és a CO2 kibocsátás csökkenése mellett számos mutató (építőipar, építőipari foglalkoztatottság, minőségi munkaerő megtartás, mezőgazdasági és ipari kkv-k, valamint a finanszírozó szektor) fejlődéséhez is hozzájárulhatnak. Ugyanakkor továbbmutatnak speciális iparszövetségek és együttműködések felé, amelyek célja a napenergia pénzügyi, ökológiai, nemzetgazdasági és iparpolitikai előnyeinek erősítése; hatnak a jogi keretfeltételek és az állami szabályozás megteremtése, – a közművek és energetikai nagyvállalatok bevonásával – a hálózati integráció létrejötte érdekében, a kutatás és képzés ösztönzésével és támogatásával hozzájárulnak a természetes befektetésekhez.

64

(54) Kemény Gábor A Terra Pannonia marhahúsok piaci bevezetése The introduction of Terra Pannonia beef to the market [email protected] Hubertus Agráripari Bt., ágazatvezető

A Hubertus Agráripari Bt. 1996 óta tenyészt red angus fajtájú szarvasmarhát. A nagy tömegre hizlalt hízó állatokat 2014-ig kizárólag élve értékesítette, mígnem 2015-ben tevékenységét bővítve megkezdte a saját feldolgozást és a feldolgozott marhahús értékesítését. A magyar piacon olyan magyar termékkel jelent meg, ami korábban nem volt kapható. Az angus marha márványozott húsa kiválóan alkalmas steak ételek készítéséhez (rostélyos, bélszín, hátszín), valamint jó minőségű hamburgerpogácsa készíthető belőle. Az előzetes piaci információgyűjtés szerint a prémium kategóriás termékek iránt az elmúlt években nőtt Magyarországon a kereslet, valamint egyre nagyobb azon vevők tábora, akik a magyar termékeket részesítik előnyben a külföldivel szemben. A piaci bevezetés első hónapjaiban bebizonyosodott, hogy a versenytársakkal (mint Argentína, Új-Zéland, Írország) szemben az ár és a minőség a döntő tényező. A hazai termék előnye a külföldi versenytársakkal szemben csak abban az esetben realizálható, ha a termékek legalább azt a minőséget képviselik, amit a vevő már megszokott. Az értékesítés két csatornán történik: vendéglátás (magas kategóriájú éttermek és hamburgerezők), valamint kiskereskedelem (áruházláncok és hentesüzletek). A minőséghez hozzá tartozik a termék megjelenése is. A húsok kiskereskedelmi forgalomba az ún. skin csomagolásban kerülnek, míg a gasztronómia előnyben részesíti a nagyobb kiszerelést. A termékek piaci megjelenése óta a kereslet folyamatosan emelkedik mindkét területen.

65

(23) Kemény Gábor1 – Molnár András2 – Rieger László3 Az elektronikus döntéstámogató rendszerek lehetőségei az agár-kárenyhítés területén Opportunities of electronic decision support for agricultural mitigation system

[email protected] Kutató Intézet, gazdaságelemzési igazgató 2Agrárgazdasági Kutató Intézet, vállalkozáselemzési osztályvezető-helyettes 3Agrárgazdasági Kutató Intézet, stratégiai tanácsadó, VE Georgikon Kar, c. egyetemi tanár 1Agrárgazdasági

Magyarországon az időjárási kockázatok központosított, nem ad hoc kormányzati kezelése a 2006-ban elfogadott Nemzeti Agrárkárenyhítési Rendszer beindításával kezdődött. A gazdálkodók újonnan kialakított biztosítási kockázatközössége a korábbi évek rossz beidegződései miatt sok problémával küszködött. Többször is a pénzügyi alap teljes kiürülésének a veszélye jelentkezett. Jó hír, hogy 2013. évtől az átlagosnál jobb időjárási helyzet, de még inkább a pontosabb és gyorsabb kárfelmérésnek köszönhetően a rendelkezésre álló kárenyhítési alap csupán 50%-át kellett felhasználni a gazdák kárainak megtérítésére. A végrehajtási rendszer informatikai, döntéstámogató fejlesztése további lehetőségeket biztosít a kockázatkezelés hatékonyságának fokozására. A döntéstámogató rendszer egy interaktív, számítógép alapú rendszer mely adatbázisok és modellek felhasználásával segíti a döntéshozókat. Az agrárkárenyhítés területén a folyamatban résztvevő mezőgazdasági termelők, gazdák, a piaci biztosító társaságok, valamint a kormányzati intézmények elszigetelődése és sok estben ellenérdekeltsége is nehezítette a folyamatot. A gazdák rövidtávon nem szívesen fizetnek a kockázat elkerülése érdekében, ha a kormányzat ad hoc módon a tényleges kár felmerülésekor minden érintettet egyformán kárpótol. A piaci biztosítók a agrárbiztosítási piacokon jelenlévő szisztematikus kockázatok (káresemény egyszerre jelentkezik nagyon sok gazdálkodónál) és az aszimmetrikus informáltság (kontraszelekció és erkölcsi kockázat) miatt tartózkodnak jelentős (pl. szárazság, árvíz) kockázatok kezelésétől. A kormányzati végrehajtó intézmények saját adatvagyonukkal és ismereteikkel a mezőgazdasági termelési folyamat egy-egy részterületét fedik le, így csak a központi kormányzat (Földművelésügyi Minisztérium) szinkronizáló intézkedése hatására alakul ki az egységes adatgyűjtés, adategyeztetés és kármegállapítás. A korábbi, alapvetően papír alapú ügyintézést 2015. évtől felváltotta az integrált intézményközi információs agrár-kockázatkezelési rendszer, amelynek központi szereplője továbbra is a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, amely a közös törzsadat kezelő rendszerrel a tevékenységi hely és ügyfél nyilvántartást, az elektronikus kárenyhítési díjtámogatási adatokat, valamint a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist és az ezekről készített statisztikákat kezeli. Az agrárkockázatkezelési rendszer működését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Kármegállapítás szakmai felügyelete és koordinálása), Földmérési és Távérzékelési Intézet (Távérzékeléses kárfelmérési rendszer működtetése), Országos Meteorológiai Szolgálat (Meteorológiai adatok szolgáltatása kármegállapításhoz), Országos Vízügyi Főigazgatóság (Belvíz alapadatok szolgáltatása kármegállapításhoz), és a Agrárgazdasági Kutató Intézet (Tesztüzemi rendszer működtetése), mint az kármegállapításban közreműködő intézmények segítik. Minden intézmény a saját szakterületének információit a jelen technikai színvonalnak megfelelően továbbítják a rendszer központi adatbázisához. Így a korábban szegmentált adatok egységes rendszerbe foglalva egyre megbízhatóbb hátteret biztosítanak a gazdák agrárkockázatainak kezelésére.

66

(85) Kiss Alida A Sajó-völgy fejlettségének vizsgálata a 2010-es árvízi katasztrófával összefüggésben Investigation of the development of Sajó valley connected to the 2010 flood disaster

[email protected] Károly Róbert Főiskola, Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet, kutatási koordinátor; Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ihrig Károly Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, PhD hallgató

A természeti katasztrófák tanulmányozása egyre fontosabb részét képezi a megelőzés, a katasztrófa eseményre adandó válaszok, a kárfelszámolás, kárenyhítés, vagyis a katasztrófamenedzsment feladatai megszervezésének, döntései támogatásának. Az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás hatásaival összefüggésben egyre több extrém eseménnyel (árvizek, szárazságok, földrengések, vulkánkitörések stb.) kellett szembenézni, mely események a jövőben várhatóan sűrűsödni fognak. Az említettek tükrében a katasztrófamenedzsment különféle területeivel foglalkozó kutatások fontossága megkérdőjelezhetetlenné vált. A 2010-es ár- és belvízi katasztrófa az ország történetének legnagyobb természeti katasztrófa eseményei közé tartozik, ezért mind a védekezés, mind a kárenyhítés területének vizsgálata nagyban hozzájárulhat a jövőben potenciálisan bekövetkező hasonló katasztrófák megelőzéséhez és a helyreállítás, újjáépítés hatékonyabb megszervezéséhez, az érintett vidéki térségek helyzetének javításához. A cikk elkészítésével célom volt, hogy megvizsgáljam a 2010es árvízzel leginkább érintett térség, a Sajó-völgy településeinek fejlettségét, komplex mutató segítségével, az árvizet megelőző és a kárenyhítést követő időszakban, hozzájárulva ezzel a helyreállítás, újjáépítés feltételezett térségre mért hatásainak feltárásához. A legnagyobb károkkal Felsőzsolca településen kellett számolni, így terjedelmi korlátok miatt a Sajó-völgy érintetett településeinek mutatóit összevontan, térségi szinten; míg Felsőzsolca adatait, mintatelepülésként külön elemzem. Az eredményül kapott két időszakbeli (árvíz előtt és után) komplex mutatók összehasonlításával következtetések fogalmazhatóak meg arra vonatkozóan, mit érdemes a jövőben a kutatás további folytatása során vizsgálni, milyen adatokra lehet még potenciálisan szükség, hogy a kárenyhítési döntéshozatal lépéseit, folyamatát, (folyamatmenedzsment) összekapcsoljam az árvízi katasztrófákkal sújtott vidéki térségek fejlettségi szintjével.

67

(19) Kiss László1 – Zsombik László2 – Veres Szilvia3 Őszi búza szárazanyag gyarapodásának vizsgálata eltérő mennyiségű nitrogén táplálás hatására Investigation of dry matter production of winter wheat under different nitrogen supply

[email protected] Egyetem (DE), Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Debrecen, PhD hallgató 2DE, Agrártudományi Központ, Nyíregyháza, tudományos főmunkatárs 3DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, egyetemi docens

1Debreceni

Földünk lakosságának növekedése csak egyre intenzívebb növénytermesztési, növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológiát igényel a hektáronkénti magasabb hozamért, ami viszont egységnyi területre nagyobb környezetterhelést jelent. A termesztett kultúrnövények termesztési felülete közül az egyik legmeghatározóbb az őszi búza, mivel az ember számára mindig is jelentős szerepet töltött be ez a növény. A termésátlagainak növelésében több lehetőség is van, melyekben még kiaknázatlan tartalékok lehetnek, melyek közül célunk az egyes őszi búza genotípusok egységnyi nitrogén hasznosítása közötti összefüggést vizsgálni. Vajon fajta és hibrid búza, mint vetésterületben feltörekvő genotípus nitrogén tápanyaghasznosítása között milyen eltérés mutatkozhat? Lehetséges-e kevesebb nitrogén-trágyázással ugyanakkora termésátlagot elérni vagy sem? Az egyre intenzívebb növénytermesztésben a környezetterhelésünket csökkenthetjük-e? Kutatásunk fő irányvonala az előbbi kérdések válaszainak feltárása. Jelen tanulmányban őszi búza (Triticumaestivum L.) bokrosodási fejlődési fázisában történt összehasonlítás eredményeit elemezzük. Kísérletben Mv. Csárdás, mint fajta és Hywin, mint hibrid búzát neveltünk két eltérő mennyiségű nitrogén ellátás (optimális és annak negyed része) mellett kontrollált nevelési körülmények között. Kísérlet során mértük az eltérő nitrogén mennyiségekkel kezelt búzák száraz anyag felhalmozását, relatív klorofill tartalmát, valamint az abszolút klorofill tartalmát is azért, hogy következtetéseket tudjunk levonni az eltérő nitrogén kezelések és őszi búza genotípusok élettani plasztikussága között. Eredményeink azt mutatják, hogy az Mv. Csárdás abszolút klorofill tartalma csökkent a kisebb adagú nitrogénkezelésnél a kontrollhoz képest, míg a Hywin hibrid búza abszolút klorofill tartalma némileg nőtt a kisebb adagú nitrogénkezelésnél a kontrollhoz képest. Azok a genotypusok, melyek csökkentett mennyiségű nitrogén ellátás mellett is megfelelő növényi produkcióval jellemezhetőek termesztési előnyt élvezhetnek mind a környezeti fenntarthatóság, mind a gazdaságosság elveinek megfelelően.

68

(100) Kiss Lívia Benita1 – Nagy Zita Barbara2 – Tóth Gergely3 A főáramú és az alternatív közgazdaságtan gazdaság-módszertani kihívásai Methodological challenges of the mainstream and the alternative economics

[email protected] Egyetem Georgikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék, Ph.D. hallgató 2Pannon Egyetem Georgikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék, Ph.D. hallgató 3PE Georgikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens 1Pannon

A GDP (Gross Domestic Product, azaz bruttó hazai termék) egy bizonyos terület, ami rendszerint egy ország, gazdaságának adott idő alatt - általában egy év alatt - mért teljesítménye. Az egy főre vetített GDP-t az ország életszínvonalának elemzésekor használják. Korábban a gazdasági mutatószámok közül a GDP, mint a prosperitás abszolút fokmérője szerepelt, amely azonban a mai igényeket már nem elégíti ki. Újabban a közgazdászoknak is egyre több problémája van a bruttó hazai termékkel (GDP). Ma már nem lehet egy ország eredményeit, fejlődést egyetlen mérőszámmal, csak a GDP-növekedés szempontjából értékelni. Világszerte munkálkodnak azon, hogy olyan új indikátorokat dolgozzanak ki, melyek jobban tükrözik a 21. századi társadalom, nemzet és gazdaság egészének állapotát, ezen felül alkalmasak a változások összehasonlításra, megbízható elemzések készítésre is. A GDP sokszor elválik a társadalmi jótól, így tehát csak igen szűk keretek között érdemes rá úgy hivatkozni, hogy ha a GDP nő, akkor az feltétlenül az adott társadalom egészének a számára is jó. Javasolnak helyette alternatív mérőszámokat, amelyek megalkotóik szerint pontosabban mérik egy társadalom jóllétét, ilyen pl. HDI, HPI és még folytathatnánk tovább a sort. Tanulmányunk célja, hogy röviden összegezze a közgazdaságtudományban jelen lévő a GDPről és a jólét összefüggéseiről szóló elméleteket, felvázolja a GDP hiányosságait és bemutassa az új, egyben alternatív indikátorokat, valamint ezen új mutatószámok megalkotására való törekvéseket és ezekről áttekintést adjon.

69

(94) Kiss Tibor1 – Hetesi Zsolt2 – Hartung Katalin3 Egy Kék Gazdaság megközelítés a fenntarthatóság mérésére egy termelőüzem esetén Maesuring sustainability in a small production company – a Blue Economy approach

[email protected] Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, egyetemi docens 2 Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, tudományos főmunkatárs 3 Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, PhD hallgató 1 Pécsi

A fenntarthatósági indikátorok egy termelővállalat esetén általában számos fenntarthatósági adatot gyűjtenek, mint pl. a megújuló energia aránya, vagy a kibocsátott mérgező anyagok mennyisége. Azt azonban nem mérik, hogy az adott szervezet struktúrája, folyamatai fenntarthatóak-e, vagy sem. Lietaer et al. és Ulanowicz et al. ajánl egy olyan mérőeszközkészletet, amely megmutatja egy szervezet robosztusságát. Erredetileg ezt az eszközkészletet ökológiai rendszerekre fejlesztették ki (lsd. Ulanovicz hivatkozott tanulmányát), azonban a módszertan általánosan használható. Így már több területen is akalmazták, mint pl. városok (Bodini et al.), vagy gazdaságok (Goerner et al.) elemzése. A módszertan eredete az ökológia. Bizonyos kisebb ökológiai rendszerek hasonlatosak a kisebb termelővállalatokhoz, így a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy ezt a mérőeszközkészletet kis termelővállalatokra alkalmazza. Ezt két úton teszi: az első egy olyan – nulla hulladékkibocsátásra törekvő – rendszer, amely megfelel a körkörös gazdaság elvének. A második egy olyan megoldás, amely ezen kívül a Kék Gazdaság elveinek is megfelel. A tanulmány elemzi és összehasonlítja a két megoldást az Ulanowiczék által kidolgozott mérőeszköz-készlet segítségével.

70

(37) Kóbor Péter Egy kavicsbánya-tó természetvédelmi szerepének értékelése Evaluation of the conservation role of a gravel pit lake

[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató

Az ember környezetátalakító tevékenysége és a természetes élőhelyek visszaszorulása következtében átértékelődik a mesterséges élőhelyek biodiverzitás-megőrző és menedéknyújtó szerepe. Munkám célja a hegyeshalmi kavicsbánya-tó (Hegyeshalom, Győr-Moson-Sopron megye) csemezi öböl nevű részének ökológiai állapotának és lehetséges természetvédelmi szerepének felmérése volt. A munka főként az alapvető hidromorfológiai karakterekre, vízkémiai mérésekre és a makroszkopikus vízi gerinctelenek alkotta közösség szerkezetére terjedt ki. A módszerek kiválasztása során tekintettel voltam az Európai Unió Vízkeretirányelvének protokolljaira. Eredményeim azt mutatták, hogy a tó sekély zónája által nyújtott élőhelyek a szukcessziós állapothoz képest változatosak, a víz kémiai és biológiai minősége jó-kiváló. A makrogerinctelen közösség vizsgálata során 8 mintavételi helyen, 35 faj 404 egyedét mutattam ki, ezek közül 5 invazív, 2 védett és egy állóvizekre nézve ritka. A közösségszerkezeti mutatók alapján elmondható, hogy a tó bentikus gerinctelen közösségei változatosak, komplexek, a táplálékhálózatok egészségesek. Összességében a vizsgált területről elmondható, hogy – a faunaidegen fajok jelenléte ellenére – potenciális természetvédelmi értékkel bír, a vizsgálat során alkalmazott módszerek pedig alkalmasak hasonló víztestek állapotértékelésére. Munkámat mind a vizsgált terület folyamatos monitoringjával, mind pedig további bányatavak vizsgálatba vonásával tervezem folytatni.

71

(38) Kondorosy Előd Poloskák – egy elhanyagolt rovarcsoport a hazai természetvédelemben True bugs – a group of insects neglected in terms of conservation biology in Hungary [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens

A poloskák a kifejléssel fejlődő rovarok legnagyobb csoportja, számottevő jelentőségük ellenére természetvédelmi szempontból mégis ritkán esik szó róluk. Pedig a közel 900 hazai faj között több fajnak van természetvédelmi jelentősége – pro és kontra. Az utolsó száz év alatt 241 eddig ismeretlen faj került elő, ami nem mutat „telítődési görbét”, tehát elvileg még nagyon sokat nem ismerünk. Csakhogy az utóbbi években előkerült fajok között egyre kevesebb a valószínűleg őshonos, és egyre több a jövevény. Az első bizonyosan jövevényfaj 1967-ben került elő, az első Európán kívüli 1977-ben, az utóbbi 10 évben kimutatott 33 fajból már 11-16 adventív. Ez nemcsak behurcolásra, hanem klímaváltozásra is visszavezethető, ami az őshonos fajokat is érinti. Az adventív fajok jelenléte potenciális veszélyforrás, mert ragadozói vagy vetélytársai lehetnek a hazai fajoknak. A védendő fajokat illetően – noha endemikus poloskafajunk nincs – a veszélyeztetettség és más tényezők alapján több poloskafaj van, amely a jelenleg védetteknél jóval inkább védelemre szorul. Az előadás ezekkel foglalkozik.

72

(55) Koponicsné Györke Diána1 - Gál Veronika2 A települési adó bevezetésének első tanulságai Magyarországon The first edifications of the municipal tax’s introduction in Hungary

[email protected] Egyetem – GTK, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tanszék, egyetemi adjunktus 2 Kaposvári Egyetem – GTK, Pénzügy és Közgazdaságtan Tanszék, egyetemi adjunktus

1Kaposvári

Az elmúlt időszakban a helyi önkormányzati központi kormányzat számos feladatot, de önkormányzatoktól. Ezzel ellentétes hatású feladat ellátása helyi szintre tevődött át, így veszítettek, mint kötelezettséget.

rendszer lassú átalakulásának lehetünk tanúi. A ezzel együtt jelentős forrásokat is elvont az intézkedéséként viszont több szociális jellegű végső soron az önkormányzatok több forrást

Ennek kompenzálására 2015. január 1-től a helyi önkormányzatoknak lehetőségük van az úgynevezett települési adó bevezetésére. Ez egy teljesen új helyi adónem. melynek maximális összege és alapja, az eddig ismert helyi adókéval ellentétben, törvényileg nem meghatározott. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy az év eleje óta eltelt időben mely önkormányzatok és milyen jellegű települési adókat vezettek be. Értékeljük az eddig tapasztaltakat és rövid kitekintést adunk az Európain Unióban létező hasonló helyi adók hatékonyságáról és eredményességéről.

73

(80) Kovács Csilla1 - Peles Ferenc2 - Balling Péter3 - Bihari Zoltán4 Sándor Erzsébet5 GTD tüneteket mutató és tünetmentes szőlőtőkék endofita mikroflórájának összehasonlítása Endophytes and GTD pathogens isolated from symptomatic and asymptomatic grapevine woody tissues

[email protected] Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, PhD hallgató 2Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, adjunktus 3Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, kutatóintézeti munkatárs 4Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, igazgató 5Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, egyetemi docens 1Debreceni

A szőlőtőkéből kiinduló megbetegedések (Grapevine Trunk Diseases -GTD), a tőke korai pusztulásához vezetnek. A betegség kialakulásában több tényező is szerepet játszhat. Gombák közül a Phaeoacremonium aleophilum, Phaeomoniella chlamydospora, Eutypa lata, Fomitiporia mediterranea, Diplodia seriata, Phomopsis viticola tartoznak a betegséggel kapcsolatban eddig leggyakrabban azonosított kórokozók közé. A kórokozók jelenlétében azonban nem minden esetben és nem minden évben jelentkeznek a levéltünetek. Korábban jelentős eltérést találtak a GTD levéltüneteket mutató és tünetmentes tőkékből kimutatható gombák és baktériumok fajösszetételében Franciaországban (Bruez et al.,2014). Vizsgálatainkban magyarországi mintákban szerettük volna megvizsgálni az eltérő állapotú tőkék endofita mikroflóráját, hogy megállapítsuk a fertőzött és az egészséges növény egyes részeiben (gyökérzet, alanyra oltás, törzs, kordonkar) milyen mikroflóra található. Mintáinkat az összehasonlító vizsgálathoz a Tokaji borvidékről gyűjtöttük be. 2014. júliusban Tolcsván egy 41 éves Chardonnay szőlőültetvényben először felmértük a GTD elterjedését, ahol száz növény esetén vizsgáltuk a leveleken megfigyelhető tipikus tüneteket. 2014-ben a márciusi rügyfakadást esős időszak előzte meg a virágzás előtt. A magas páratartalom és a változó hőmérséklet kedvezett a mikroorganizmusok növekedésének, így a tőkeelhalás (Grapevine Trunk Diseases-GTD) betegség kialakulásának is. Októberben egy tünetes és tünetmentes tőke fás szövetében található mikroflóra összetételét elemeztük a növény különböző részeiben: gyökérzet, alanyra oltás, törzs, kordonkar. A nekrotikus és az egészséges részekből egyaránt vettünk mintákat, melyeket Bruez et al. (2014) által leírt módszer alapján vizsgáltunk. A betegségben szerepet játszó kórokozók (Diplodia seriata és Diaporthe sp.) a GTD tüneteket mutató és a tünetmentes tőkékből is kimutathatóak voltak. Az egészséges és a betegséget mutató növények fás szöveteiben azonban nagy többségben a különböző, nem GTD patogén endofiták: (Epicoccum sp., Trichoderma sp., Mucor sp., Botrytis sp., Fusarium sp.) voltak jelen a GTD patogének mellett. Különbség mutatkozott viszont a nekrotikus és nem nekrotikus szövetekből, illetve az eltérő növényi részekből kimutatható mikroflóra fajösszetétele között. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg. A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú, valamint a TÁMOP-4.2.1/B09/1/KONV-2010-0007 számú projekt is támogatta. Sándor Erzsébet munkáját a Debreceni Egyetem belső kutatási pályázata támogatta. A kutatások a COST FA1303 keretében zajlottak.

74

(31) Kovács Miklós A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law

[email protected] Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, mestertanár A közös tulajdon fogalmát már az ókori római jog is ismerte. A tulajdonjogviszony igen szigorú, abszolút szerkezetéből elméletileg csak az következhetne, hogy egy dolog felett csupán egy személy gyakorolhatná a legteljesebb jogi uralmat. Ez viszont a mindennapi élet, sokszor igen bonyolult jogviszonyaiban, nem minden esetben adhatna megnyugtató megoldást. Tehát a dolgon fennálló jogi uralmat célszerű a társadalmi béke, együttműködés érdekében bizonyos esetekben megosztani. Ezt az új Polgári Törvénykönyv VI. Címe, XIX. fejezetének 5:73. § (1) bekezdése a következőképpen fogalmazza meg: „A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.” A tulajdonostársak joga egynemű, azok jogai és kötelezettségei a meghatározott eszmei hányadok szerint az egész közös dologra kiterjednek. Nem a dolog kerül a tulajdonostársak között természetben megosztásra, hanem eszmei hányadok szerint a dologra vonatkozó tulajdonjog (jogosultságok, kötelezettségek). Bármiféle kétség fennállása esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. A legtöbb jogalany élete során, ha lehetséges, az általa használt dolgokon mindinkább megpróbálja elkerülni a közös tulajdon létrejöttét. A magyar társadalom túlnyomó többsége – sajátos történeti tapasztalatai folytán – inkább a magánautonómia, az önrendelkezés, az emberi tehetség kibontakoztatása pártján állt, ill. áll. Fokozottan igaz volt ez mindig is a magyar paraszttársadalomra, mely a II. világháború utáni (1945. évi VI. törvény) földreformban látta saját és családja jövőbeni boldogulásának, megélhetésének zálogát. A későbbi szovjet minta alapján, több hullámban bekövetkező kollektivizálás (1950-1956, 1958-1967) a vidéki, paraszti, falusi társadalmakat alapjaiban változtatta meg. Az 1989-90-ben elkezdődő gazdasági és politikai átalakulás (rendszerváltás) a mezőgazdaságot sem hagyhatta érintetlenül. Az évtized elején egymást követő kárpótlási törvények megpróbálták orvosolni a korábban az állam által okozott tulajdoni sérelmeket. A kárpótlás során az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a termőterületükből kárpótlási földalapot különítettek el. A törvény előírásainak megfelelően a használatban lévő földterületekből jó, közepes és rossz minőségű területeket jelöltek ki. A termelőszövetkezetek három földalapot különítettek el: a szövetkezeti használatban lévő, de ugyanakkor magántulajdonú földek (részarány-földalap) visszakerültek jogos tulajdonosaikhoz (szövetkezeti tagokhoz, vagy azok örököseihez); a szövetkezet tulajdonát képező földek a korábbi tulajdonosok és örököseik kárpótlását szolgálta (kárpótlási földalap), míg a földtulajdonnal nem rendelkező tagok földhöz juttatását a tagi- alkalmazotti részarány szolgálta. A termőföld privatizáció eredményeképpen mintegy 1.5 millió hektár földterület került osztatlan közös tulajdonba, melynek jogi lehetőségét az 1993. évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról 7. § (4) bekezdése így fogalmazta meg: „Ha az (1)-(2) bekezdések szerinti földrészletekből a részarány-földtulajdonosok nem kérik az önálló ingatlanok előző bekezdés szerinti kialakítását, a földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó részarányföldtulajdonosok, illetőleg az egyezséggel vagy a sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. 25 évvel a rendszerváltozás után a jogi szabályozás még mindig az osztatlan közös tulajdonban lévő termőföldterületek önálló ingatlanná alakításában látja a legfőbb feladatát. Az 1994. évi LV. törvény hatályon kívül helyezésével a birtoktagok rendezésére vonatkozó utolsó jogi passzusok is a feledés homályába merültek. A 374/2014. (XII. 31.) Kormányrendelet (a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól) még elvi lehetőséget sem biztosít a tulajdonosok számára arra, hogy akár a település külterületén, több különböző földrészletben meglévő tulajdoni hányaduknak megfelelő Aranykorona értéküket egy önálló földrészletben egyesítsék.

75

(41) Kovácsné Koncz Nóra1 - Béri Béla2 - Kelemen András3 - Deák Balázs4 Valkó Orsolya5 Mély fekvésű gyepek élőhely kezelése különböző szarvasmarhafajták legeltetésével Habitat treatment of low-lying grasslands by various cattle grazing

[email protected] Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattenyésztéstani Tanszék, PhD hallgató 2 Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattenyésztéstani Tanszék, egyetemi docens 3MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, tudományos segédmunkatárs 4 MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, tudományos munkatárs 5Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Ökológiai Tanszék, egyetemi adjunktus 1Debreceni

Kutatásunk természetvédelmi, mezőgazdasági vonatkozású téma, amely szorosan kapcsolódik a „Legelőtavak élőhely kezelése a Hortobágyon” című LIFE+ projekt keretében végzett munkához. Program során felszámolják a legelőtavak vízgyűjtő területeit veszélyeztető mesterséges csatornákat, gátakat, valamint jelentősen megemelik a projektterületen a legelő állatok létszámát és természetvédelmi legeltetési rendszert vezetnek be. A kutatásunkkal a LIFE+ program ezen a pontján kapcsolódunk be. Vizsgáljuk, hogy az állatok legelése, taposása milyen változásokat okoz a talaj tulajdonságaiban, a vegetáció faji összetételében, borítási értékekben, valamint a biomassza produkcióban. Figyeljük az állatok mozgását és legfőbb viselkedési paramétereit, úgymint, a napi megtett távolság, takarmány felvételi viselkedés, pihenéssel töltött idő. Évek során igazolhatjuk a két fajta (magyar szürkemarha, és intenzív húsmarha) legelőhasználata közötti különbséget a legelő növényzetére, és talajára, valamint a viselkedési tulajdonságok tekintetében. Poszterünkön a kutatás első évének eredményeiből mutatunk be néhányat. A vegetáció faji összetételének bemutatásával jellemezzük a projekt területeket. A mély fekvésű legelőterületek talajadottságait legfontosabb fizikai és kémiai paraméterekkel jellemezzük. A két eltérő típusú szarvasmarha állomány viselkedésének, életfolyamatainak napi megoszlását közöljük. A célunk az, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk ahhoz, hogy a területekről minél átfogóbb botanikai, gyepgazdálkodási, és természetvédelmi értékelés szülessen. Tudományos adatokat szolgáltatunk a természetvédelmi értékeket még inkább figyelembe vevő technológiák kidolgozásához a gyakorlati gazdák számára. Választ kaphatunk arra is, hogy egy jövedelmezőbb, gazdaságosság szempontjából kedvezőbb, intenzívebb fajtákkal szintén megvalósítható-e a természetvédelmi célú legeltetés. Külön értéke kutatásunknak, hogy a "klasszikus" módszereket etológiai vizsgálatokkal is kiegészítjük.

76

(10) Kökény Mónika1 – Tóth Zoltán2 – Csitári Gábor3 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a long-term fertilization experiment [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, NKTDI, PhD hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, egyetemi docens 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, egyetemi docens 1Pannon

A mikroorganizmusok számára a talaj az egyik legkedvezőbb biotóp. A talajtípus, klimatikus viszonyok – főként a csapadék, - illetve a különböző talajhasználat nagyban befolyásolják a mikroorganizmusok előfordulását és mennyiségét. Általában a talaj felső rétegében találhatóak a legnagyobb számban, majd mélyebbre haladva jelenlétük a szervesanyag mennyiséggel együtt csökken. Régóta ismert, hogy a trágyázás hatással van a talaj mikroorganizmusainak mennyiségére is. A műtrágyázás esetében a hatás főleg közvetett, míg a különböző szerves trágyák alkalmazásánál közvetlen és közvetett kapcsolat is van. Kutatásaink során a növekvő adagú N műtrágyázás és a kiegészítésként alkalmazott szervestrágyázási változatok (istállótrágyázás, szármaradvány visszaforgatás+zöldtrágyázás) hatását vizsgáltuk a mikrobiális biomassza mennyiségi alakulására az 1983-ban beállított keszthelyi IOSDV trágyázási tartamkísérletben. A tartamkísérlet kiválasztott kezeléseit felhasználva vizsgáltuk a kísérleti kezelések és azok kombinációinak hatását a mikrobiális biomassza mennyiségére és a humuszminőségre. A mintavételeket és vizsgálatokat a 2014 és 2015 években végeztük. A mikrobiális biomassza mérését kloroform fumigációs extrakciós módszerrel végeztük el. A humuszminőség vizsgálatához az E4/E6 arány módszert használtuk. Vizsgálataink eredményei szerint a különböző trágyázási módok (műtrágya, műtrágya+szervestrágya, műtrágya+szárleszántás+zöldtrágya) esetén mért mikrobiális biomassza C mennyisége szignifikáns eltérést mutatott, hasonlóképpen a humuszminőség is változott. A különböző műtrágya N adagok viszont nem befolyásolták szignifikánsan a mikrobiális biomassza mennyiségét és a humuszminőséget sem. Vizsgáltuk a mintavétel idejének hatását is a mikrobiális biomassza mennyiségére. Ez szintén mutatott statisztikailag igazolható eltéréseket, jelezve a klimatikus tényezők, a növényzet, valamint a trágyázási időpontok hatását.

77

(95) Lelovics Zsuzsanna1 – Tossenberger János2 Az élelmiszer-fogyasztás és a táplálkozás hatása az ökológiai lábnyom méretére Somogy megyében The Effect of Food Consumption and Nutrition on the Size of the Ecological Footprint in Somogy County

1Kaposvári

[email protected] Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Táplálkozástudományi és Termelésfejlesztési Intézet, Kaposvár, egyetemi docens 2Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár, dékán

Előzmények: A világ bruttó termelésével mért gazdasági tevékenység évente 4%-kal nő, azaz 18 évente megkétszereződik. Mindez növekvő nyomást jelent a természeti környezetre, ugyanakkor a Föld erőforrásai végesek. A természet számos készlettel és szolgáltatással lát el minket: többek között ételt, tiszta vizet, energiát, fát biztosít, elnyeli a hulladékainkat, biztosítja az éghajlat állandóságát és kikapcsolódást, lelki örömöt nyújt. Ha hosszú távon fenn akarjuk tartani az emberiség életét a Földön, ezen készleteket és szolgáltatásokat nem szabad gyorsabb ütemben használni, mint ahogy meg tudnak újulni. Az ökológiai lábnyom fogalmát William Rees kanadai ökológus alkotta meg a hetvenes években. A táplálkozás közvetlenül meghatározza az emberek egészségét és jólétét, ugyanakkor környezeti hatása sem elhanyagolható. Célkitűzés: Az ökológiai lábnyom szemléletesen fejezi ki környezeti terhelésünk mértékét; a fogalom segítségével jól lehet mérni és szemléltetni a természetre gyakorolt hatásunkat. Szerzők célul tűzték ki Somogy megye lakosságának ökológiai lábnyom-, valamint abban az élelmiszerfogyasztását a táplálkozás hatásának meghatározását. Vizsgáltak és módszer: Szerzők Eric Krause számítási módszerének a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) által ismert – magyar nyelvű – változata, név nélküli, önkéntes és önkitöltős ökológiai lábnyom kérdőívével végezték a felmérést 18 év felettiek körében (n = 493, 41% férfi és 59% nő, átlagos életkor 38 +/- 9 év). A fogalom egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során a személyek tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat veszik számba. A számítást követően arra derül fény, hogy hány hektár földre és vízfelületre van szükség. Az adatelemzés a 95%-os konfidenciaintervallumok összehasonlításával és kétmintás t-próbával készült. Eredmények: az ökológiai lábnyom számítása során a megkérdezettek által elért átlagos átlagosan 366 +/- 72 pont 6,0–7,8 hektárnak felel meg, miközben – a népességet és a Föld területét figyelembe véve – minden emberre 1,8 hektár jut. Ha az egész Föld lakossága úgy élne, mint a Somogy megyében élő fiatalok és középkorú lakosság, három földgolyóra lenne szükség az emberiség kiszolgálásához. Szerzők előadásukban a felmérés eredményeit részletesen ismertetik. Következtetések: Az ökológiai lábnyom szemléletesen fejezi ki környezeti terhelésünk mértékét; a fogalom segítségével jól lehet mérni és szemléltetni a természetre gyakorolt hatásunkat. A Somogy megyében élő megkérdezettekről elmondható, hogy „nagy lábon” élnek. A fenntartható fogyasztás kívánatos magatartásmintái közül csak egy a táplálkozással és ételkészítéssel kapcsolatos tevékenységek köre. Szerzők eredményei – a szakirodalommal egybehangzóan – azt mutatják, hogy a bioélelmiszert fogyasztók többet tettek a fenntartható fejlődésért. A táplálkozási szokásokat értékelő pontok egynegyedét a hús-, halfogyasztási gyakorisággal lehet elérni, azonban a húst vagy/és halat nem fogyasztók között is vannak olyanok, akik például kevésbé figyelnek az élelmiszerek származási helyére, vagy arra, hogy gyakrabban fogyasszanak otthon készített ételt a készen vásárolt helyett. A kérdőív – többek között – segít differenciálni azokat a húst nem fogyasztókat is, akik ezt a szokásukat a környezet védelmével indokolják, miközben erre több más lehetőségük is van, illetve lehet. Az ökológiai lábnyom kérdőív elemzésével nemcsak a környezeti terhelés mérhető, hanem tudatosíthatók ennek érdekében a táplálkozási szokások és kölcsönkapcsolatok is.

78

(32) Lendvai Edina1 – Kosányi Tamás2 Hazánk mezőgazdaságának vizsgálata az INUS-oksági modell tükrében Analysis of teh Hungaroan agriculture int he light of the INUS modell

[email protected] 1SZTE MK, f. docens 2SZTE MK, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgató

Munkánk kutatási tárgyát Magyarország történelme képezte. Kutatásunk ötletének egyik előmozdítója Boros (2011) megfogalmazása, melyben történelmi síkon is helyt ad az okságfogalom számára, ugyanis kijelenti, hogy mindaz, ami volt igen is meghatározza azt a helyzetet, ami van. Többek között e kijelentés kapcsán úgy véljük, hogy az ország múltbéli történelmi eseményei befolyásolják, azaz hatnak a későbbi gazdasági, mezőgazdasági helyzetre, fejlődésre. Cikkünk fő részében a XVIII., valamint a XIX. század vonatkozásában bemutatjuk azokat a kiemelkedő történelmi eseményeket, melyek esetlegesen hatást gyakorolhattak az ország mezőgazdaságára. A történelmi bemutatást követően, azonos elvek alapján, az ország mezőgazdaságát elemezzük. E bemutatás során szintén figyelembe vesszük a történelmi alkorszakokat. A fő rész az elemzés alkalmával azt vizsgáltuk, hogy kimutatható-e ok-okozati kapcsolat az események és a mezőgazdaság kapcsán az adott korszakban az adott területen. E vizsgálat eszközéül a Mackie értelemben vett INUS-i modellt alkalmaztuk. A vizsgálat során 2 fő szakaszt elemeztünk: 1740-1848, valamint 1848-1914. Ezen korszakokon belül azonban több eseményt is megvizsgáltunk. A modell alapját képezték: az osztrák örökösödési háború, Mária Terézia és II. József rendeletei, a francia forradalom, valamint a Kiegyezés. Az elemzés kapcsán bizonyítottuk azt a tényt, mely szerint a mezőgazdaság alakulása, illetve annak tervszerű fejlesztése kapcsán nem elegendő egy-két komponenst vizsgálni, hanem a teljes körülményhalmaz elemzése szükséges, melybe az (agrár)politikától a földrajzi adottságokon keresztül a demográfiai helyzet is beletartozik.

79

(47) Menyhárt László1 – Anda Angéla2 Piranométer szintezési hibájának detektálása Detection of leveling error of the pyranometer

[email protected] Egyetem, Georgikon Kar, Gazdaságmódszertani Tanszék, tanársegéd 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Meteorológia És Vízgazdálkodás Tanszék, egyetemi tanár 1Pannon

Az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt az igény a nagy pontosságú globálsugárzás adatok iránt. Magyarországon jelenleg 39 meteorológiai állomáson történik globálsugárzás mérés piranométerrel. A gyakorlatban többször előfordul, hogy a telepítéskor gondosan vízszintezett piranométer kis mértékben megbillen és ennek következtében hibás adatokat mér. Kifejlesztettünk egy olyan módszert, ami alkalmas a hálózatszerűen összekötött, egymástól nem nagy távolságban (200-300 km) lévő műszerek szintezésének ellenőrzésére. Egy megbízhatóan vízszintezett piranométer 1 éves adatsorából készítünk egy modellt, ami az év napja és a napmagasság függvényében ad becslést a vízszintes, derült égbolthoz tartozó globálsugárzásra. Egy másik modellt is előállítunk, amivel pedig a vizsgált piranométer helyén és szintezési síkjában becsüljük a derült égbolthoz tartozó globálsugárzást. Mindkét modellel előállítjuk a vizsgált piranométer földrajzi helyén a derült égbolthoz tartozó globálsugárzást, majd az év minden napjáról, az azonos azimuthoz tartozó értékeket összeadjuk. A két modellből számított összegek hányadosának azimut szerinti változását vizsgáljuk. Ha ebben szignifikáns szinuszos tendenciát találunk, az utal a piranométer kibillenésére. Ezzel a módszer K-Ny irányú dőlés esetén 1-1,5°-os, egyéb irányú dőlés esetén 2-3°-os dőlésszög mutatató ki.

80

(96) Mile Csilla A bizalom piaca - Magyar biogazdálkodók szerepe a magyar élelmiszertermelésben The market of confidence - The role of organic farmers in the Hungarian food production [email protected] Kodolányi János Főiskola, főiskolai tanár

A magyar biotermelői ágazat jelen állapotában csak termelői támogatásokkal lehet versenyképes1. Ebből adódik, hogy a magyar biogazdálkodók több mint 90 százaléka részt vesz az agrár-környezetgazdálkodási programokban. A „saját lábra állás” nem lehetetlen, hiszen ma is vannak olyan gazdálkodók, akik támogatások nélkül is profitot képesek termelni, ez azonban egyelőre a termelői rétegnek csak egy szűk szegmensére jellemző. A profit a biofelár érvényesíthetőségétől függ, ami a biogazdálkodásra jellemző nagyobb hozamkiesés és a magasabb költségek kompenzálása céljából feltétlenül szükséges. Magas biofelár azonban jelenleg csak a fogyasztói piacon érhető el. Ehhez jellemzően primőr vagy/és feldolgozott termékek előállítására van szükség, amit sok esetben akadályoz a saját feldolgozó üzem kialakításához szükséges tőkehiány. A gazdálkodók ugyanakkor mindaddig alulmotiváltak a magasabb hozzáadott érték elérésében, amíg a külföldi felvásárlók folyamatos keresletet támasztanak az ökológiai alapanyagokkal szemben. A biogazdálkodás sikerének titka meglehetősen összetett. A hosszú távú eredményességhez a szakértelmen és a megfelelő piaci kapcsolatokon kívül elhivatottságra, a környezet iránti alázatra van szükség. Igazán sikeres csak az a biogazdálkodó lehet, aki azonosulni tud az általa alkalmazott termelési módszerrel és előállított termékkel. A bonyolult és nehézségekkel terhelt szektorban éppen ezért a legfőbb motivációs tényező a gazda saját meggyőződése. A gazdálkodók egyöntetű véleménye szerint a biopiac bizalmi piac, ami az előadó és vevő közötti hosszú távú együttműködésre és a bizalomra épül. Ennek a bizalomnak a kiépítése időigényes és fáradságos folyamat, és a piac felhígulása, az új belépők esetleges kedvezőtlen viselkedése nagyon könnyen megbonthatja ezt a törékeny egyensúlyt. A feltételek szigorítása ugyanakkor nem feltétlenül jelent megoldást. A növekedő adminisztrációs terhek ugyanis plusz költségeket jelentenek az egyébként sem mindig rentábilis termelésre nézve, kiszorítva ezzel a gazdálkodók egy részét. Az igazi megoldás az értékrend változása és a bizalom kiépülése lenne, ami egy idő után feleslegessé tenné a biominősítést. De ehhez hosszú időre, és talán generációváltásra lenne szükség. Tanulmányomban nyolc biogazdálkodást folytató termelővel, valamint a Biokontroll Hungária Kft. vezető munkatársával készített mélyinterjúk eredményét, valamint az interjúk alapján kidolgozott, 70 biogazdálkodó által kitöltött kérdőív eredményeit kívánom bemutatni.

1 A versenyképességet itt elsősorban a hagyományos mezőgazdasági termék-előállításhoz képest értjük. Ez nem jelenti azt, hogy a bioszektoron belül nincs jelen a verseny, de Magyarországon ez egyelőre kevésbé érzékelhető.

81

(39) Miókovics Eszter1 - Bódis Judit2 - Molnár Zsolt3 Ökoszisztéma-szolgáltatások a Nagyberekben a változó tájhasználat tükrében Ecosystem services in the light of changing landuse in Nagyberek (Somogy, Hungary)

[email protected] Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, PhD hallgató 2 Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, egyetemi docens 3 MTA Ökológiai Kutatóközpont, tudományos tanácsadó 1 Pannon

Az ökoszisztéma-szolgáltatások vizsgálatával lehetőségünk nyílik a tájban zajló változásokat a természeti környezet állapota és társadalom-gazdaság szempontrendszerek alapján komplex módon értékelni. A felelős erőforrás használat jelenlegi gazdálkodásunk számára is kihívás, az elmúlt évtizedek során több magyarországi tájban is kimerített és helytelenül használt, sérült területek alakultak ki. Tanulmányunk célkitűzése a Nagyberek (Somogy) ökoszisztéma-szolgáltatásainak két időszakban (az elmúlt és a rendszerváltást megelőző korszak) történő vizsgálata. Összesen 40 ökoszisztéma szolgáltatás szerepét (nagyon fontos, fontos, nem fontos, nem tudja) kérdeztünk a Nagyberekben élőkkel folytatott 30 személyes interjú során. A lakosság olyan rétegeit is megszólítottuk, akik állami gazdaságban és termelőszövetkezetekben dolgoztak, vagy jelenleg őstermelőként gazdálkodnak. Az interjúk anyagát egybevetettük és értékeltük a tájban lezajlott változások, főként a mezőgazdálkodás termelés szerkezetének (művelt területek kiterjedése, termelés profilja) átalakulásával és a természeti környezet jelenlegi állapotával kapcsolatban. Eredményeink alapján az jellemző a Nagyberekben, hogy míg a rendszerváltást megelőzően intenzív mezőgazdasági művelés zajlott sokszor arra alkalmatlan (nádas, mocsaras) területeken is, addig az elmúlt közel 3 évtizedben nagyon megemelkedett a felhagyott részek aránya. Az egykor művelésbe vont (lecsapolt és feltört) területek többsége mára felhagyott, nem művelt (nem szántott, kaszált vagy legeltetett) mezőgazdasági terület. A terület vízhatásnak kitett. Az itt élők az interjúk során legfőbb és hagyományos gazdálkodási formaként nevezték meg a szarvasmarha tartást és hangsúlyozták annak jelentőségét, mint nagyon fontos ökoszisztéma szolgáltatás és a rendszerváltást követően az állomány leépülését. Hasonlóan jelent meg a széna, a sás, mint az állattartáshoz szükséges erőforrások. A tájban jelenleg már csak emlékezet szintjén jelennek meg a néhány évtizeddel ezelőtt még alapvető ökoszisztéma szolgáltatások, mint a tőzeg, a nád, a fűzvessző, a sertés. A mezőgazdálkodás hangsúlya és szerepe az itt élők körében teljesen megváltozott a végbement társadalmi (elvándorlás, elöregedés) és gazdasági (mezőgazdaság visszaszorulása) változások következtében.

82

(40) Molnár Krisztina1 - Bódis Judit2 - Molnár Zsolt3

A népi növényismeret dinamikája: tudástranszmisszió és tudáserózió két kalotaszegi faluban

The dinamic of traditional plant knowledge: Knowledge transmission and knowledge erosion in two village in Kalotaszeg [email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, PhD hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, egyetemi docens 3MTA Ökológiai Kutatóközpont, tudományos tanácsadó

1

A hagyományos tájhasználat az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott, visszaszorult Kárpát-medence szerte. Ennek fő okai a mezőgazdálkodás intenzifikálódása, valamint a gazdasági és társadalmi változások, amelyek következtében a biológiai és kulturális értéket egyaránt jelentő, sokféleség jellemezte kultúrtájak átalakulóban vannak. Ezzel párhuzamosan a népi természetismeret számos területén tudásvesztés következett be. Kutatási területünk Kalotaszeg (Erdély, Románia) két települése volt: Sztána és Zsobok, ahol részben még él a hagyományos tájhasználat. Célunk volt, hogy összegyűjtsük a még élő népi növényismereti tudást, felmérjük a generációk közötti tudáserózió mértékét, és megvizsgáljuk a generációk közötti tudásátadást. Olyan családoknál készítettünk félig-strukturált interjúkat, ahol a család több generációja is a falvakban nőtt fel, és ma is kötődik a tájhoz (13 gyermek, 19 szülő és 16 nagyszülő). Random mintavétellel választottuk ki fajlistánk 35 növényét, melyek között különböző élőhely-preferenciájú, a tájban gyakori állományalkotók és/vagy látványos fajok és kevésbé feltűnő, ritka fajok szerepeltek. Az interjúk során egy előre összeállított fényképalbumot használtunk az egységes kérdezés érdekében. Hét kérdést tettünk fel minden növényfaj kapcsán: helyi név, élőhely, virágzás és terméshozás ideje, mennyiségi változás, használat, történetek. Az interjúk 2013 februárjában készültek. Adataink alapján generációról generációra drasztikusan csökken a hagyományos ökológiai tudás. A nagyszülők generációjához képest 20-30%-al csökkent a tudás a szülők generációjában, a gyermek generációban további 20-30%-os csökkenést tapasztaltunk. A megkérdezettek 70%-a látásból ismerte a kérdezett növényeket. Az erózió sebessége a népi nevek és a növényekhez kapcsolódó hiedelmek esetén volt a legnagyobb, az élőhelyek és virágzás esetében a legkisebb. A hagyományos növényismeret függött az emberek korától, nemétől, munkájától, hobbijától és a falvak megközelíthetőségétől is. Napjainkban az emberek életmódja megváltozott, már nem hagyományos gazdálkodásból élnek, így nincs szükségük arra a tudásra, ami felmenőik mindennapjait segítette. Elemzésünk szerint a gyerekek 60%-a nagyszüleiktől tanul, mivel a szülők dolgoznak, és a nagyszülők vigyáznak rájuk.

83

(43) Molnár Tamás Géza Depóniagáz kinyerés hatékonyságának növelése To increase the efficiency of landfill gas extraction

[email protected] SZTE-Mérnöki Kar, Műszaki Intézet, főiskolai docens

A hazai hulladék elhelyezéssel foglalkozó üzemeke legnagyobb problémája a hulladéktestben termelődő szabályozatlan mennyiségi és minőségi jellemzőkkel, de energetikailag hasznosítható depóniagáz. A vizsgálatokat egy adott hulladéklerakó telepen Hódmezővásárhelyen végeztem, a vizsgálatok célja olyan elszívási (vákuum) értékek optimalizálása, amivel az időjárási paraméterek figyelembe vételével a legkedvezőbb mennyiségi és minőségi paraméterek között a tudom a kitermelést elvégezni. A hatékonyság és a kitermés fokozására egy telemetriás rendszert mutatok be aminek a segítségével, az általam meghatározott paraméterek és összefüggések alapján folyamatosan ellenőrizné a depóniagáz-kutakat, majd a szabályzást ennek megfelelően végezné el. Az optimális depóniagáz metántartalmi értékek biztosításával, gazdaságilag rentábilissá tudjuk tenni a hulladéklerakó telepek üzemeltetési jellemzőit, ezáltal a hulladéklerakási díjjakban ez megjelenhetne.

84

(56) Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education’s requirements according to tourism professionals’ expectations [email protected] Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus

A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevétel-generáló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés első végzettjei 2015 júniusában tettek záróvizsgát. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmusvendéglátás felsőoktatási szakképzés képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős hallgatók illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmus-vendéglátás területén folyó ISCED 5 szintű képzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A kutatás külön figyelmet fordított annak vizsgálatára, hogy a Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés kettős jellege, amely a munkaerő-piacra és a Turizmus-vendéglátás alapképzésbe való belépésre történő egyidejű felkészítésből ered, nyújt-e kellő keretet a turisztikai munkáltatók által elvárt készségek és képességek fejlesztésére. A kapott eredmények minden érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.

85

(101) Nagy Zita Barbara1 – Kiss Lívia Benita2 – Tóth Gergely3 A közgazdaságtudomány és a globális népesedéspolitikai elméletek összefüggései Relationship of economics and the theory of global population-politics

[email protected] Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tanszékvezető egyetemi docens 1

Mind a tudományos és a nem tudományos közvélemény ma a reprodukció zavarait és ezzel összefüggésbe hozható migrációs folyamatokat jelöli meg a legfontosabb problémaként. A népesedés kérdése a közgazdasági gondolkodás kezdetén is széleskörű érdeklődést váltott ki, hiszen a népesség nagy számában és növekedésében a tőkét, és a gazdagság legfontosabb eszközét látták. A világnépesség kérdését a 18. században kezdték tudományosan kutatni, Nyugat-Európában. 1798-ban Malthus a „Tanulmány a népesedés törvényéről” című művében tette először közzé gondolatait a népesség és az élelmiszerkínálat növekedésének katasztrófába torkolló ellentmondásáról. Vajon ma is a népesség mennyiségi növekedése jelenti a legfőbb problémát? A népesedésről folytatott vitáknak két iránya figyelhető meg. Egyik elmélet szerint a népesség globális növekedéséből eredő népesedési problémákat az egész világon a jövő legfontosabb kihívásának, és az emberiség létét veszélyeztető tényezőnek tartják. Más gondolatot követők szerint a népesedési problémának tekintett problémák valójában társadalmi, szociális, gazdasági és ökológiai válságjelenségek valójában, csak közvetetten vezethetők vissza a népesedés növekedésére. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a tudomány ma már elég bizonyítékot tud felmutatni, hogy a Föld természetes termelő ereje elegendő ahhoz, hogy a világ népességének akár többszörösét is ellássa táplálékkal. Ha az emberek éheznek vagy akár éhen halnak, akkor az nem a földek és vizek alacsony termékenységén múlik, hanem azon, hogy a természeti törvények által kínált termelési potenciált nem vagy rosszul használjuk fel, valamint, hogy a javakat nem a szükségleteknek megfelelően osztjuk el.

86

(51) Németh Kornél1 – Péter Erzsébet2 – Kaszás Nikoletta3 Megújuló energiaforrások – Zöld munkahelyek Renewable energy sources– Green jobs

1

[email protected] Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi tanársegéd 2Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens 3Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, doktorandusz

Míg korábban csak óvatosabb kísérletek és elgondolások voltak, az alternatív energiarendszerek kérdésköre -összefüggésben a klímavédelemmel- mára központi témává vált. A területet érintő innovációs folyamatok felgyorsultak, számos kutató, mérnök, tervező, közgazdász, aktivista és üzletember dolgozik a legfontosabb kérdések megválaszolásában. A megújuló energetikai ágazatba való befektetések száma és mértéke évről-évre nő. Az éghajlatváltozás és az energiaimport függőség elleni küzdelem változtat a foglalkoztatási és befektetési mintákon. Ez több iparágban –így az energiaiparban, építőiparban- és a kapcsolódó kutatás-fejlesztésben is érezteti hatását, új munkahelyek létrejöttét tette lehetővé az elmúlt években. A megújulóenergia-ipar ma már több millió embert foglalkoztat. A fenntarthatósági értékelések során a ma már gyakran alkalmazott- társadalmi komplex vizsgálatok fontos részét képezi a munkahelyteremtés, munkahelyek megtartása. Vizsgálatunkban a megújulóenergia-ipar foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak kérdéskörét elemezzük, az egyes szektorok fejlődését tekintjük át. Egy eredményes energiapolitika, az új technológiák ösztönzése nagymértékben hozzájárulhat az egyes országok versenyképességének növeléséhez, a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás javításához.

87

(52) Németh Kornél1 – Péter Erzsébet2 – Pintér Gábor3 Geotermikus energia koncesszió – Mit hoz a jövő? Geothermal energy concession – What the future will bring?

1

[email protected] Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi tanársegéd 2Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens 3Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi adjunktus

A geotermikus energia hasznosítás szabályzási környezete összetett, állandóság az elmúlt időszakban csak a szabályzás folyamatos változásában volt, mely megnehezítitette az egyes beruházások előkészítését. A sorra születő technológiai újítások mellett számos hazai jogszabályi változásnak -és ezzel párhuzamosan az egyes szakterületek képviselőinek egyetértésének, vagy egyet nem értésének- lehettünk tanúi. A megszületett szabályzások remélhetőleg egy stabil és átlátható környezetet biztosítanak a következő időszak beruházásainak tervezéséhez, előkészítéséhez. A hatályos szabályzás értelmében geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész. A zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján az állam koncessziós pályázatot hirdethet meg ott, ahol a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Vizsgálatunkban a koncessziós eljárási folyamat főbb elemeit, az egyes koncesszióra kijelölt területek jellemzőit, az eddigi eljárások eredményeit és tapasztalatait tekintjük át.

88

(48) Németh Zsolt Létezik 5 évnél rövidebb megtérülésű zöldenergia beruházás Magyarországon? Avagy egy „csoda” anatómiája... Green energy investment in Hungary with a payback time less than 5 years? [email protected] Euro-Open Kft., ügyvezető

Ez a jelenlegi piac és a zöld energiák számára mostoha törvényi szabályozás ellenére is lehetséges és elsősorban technológia kérdése. Előadásomban a gátló körülmények és előírások helyett a technológiára helyezem a hangsúlyt, bemutatva két olyan lehetőséget, mely minden beruházó, kisüzem, önkormányzat...,stb. számára felcsillantja a biomassza hasznosítás rövid távon s megtérülő lehetőségét. Az egyik lehetőség, a biomassza hulladék megfelelő körülmények melletti hőbontása, melynek során az elmúlt évtizedek gyenge, mindössze 4-8 MJ/kg fűtőértékű gázai helyett 18-25 MJ-t tudunk kapni egy új hazai fejlesztésű technológiával. Ez tisztítás után tökéletesen alkalmas gázmotorok és turbinák hajtására. A másik lehetőség egy speciális, alacsony beruházási igényű mezofil biogáz üzem, mely az alkalmazott előkezelések révén az eddigieknél mintegy 20-30%-al jobb hatásfokkal termel metánt. Mindkét beruházásra vázlatos megtérülési táblázatot és technológiai leírást ismertetek.

89

(81) Nyitrainé Sárdy Diána1 – Nagy Balázs2 A 2014-es évjárat hatása rezisztens szőlőfajtákból készült borok kémiai összetételére The effect of vintage 2014 in the wines chemical content from resistant grape varieties [email protected] KTK SZBI, Borászati Tanszék, egyetemi docens 2BCE KTK SZBI, Borászati Tanszék, egyetemi tanársegéd 1BCE

Új, alternatív termelési technológiák kerültek előtérbe a világon a mezőgazdaság minden területén, melyek alkalmazása lehetővé teszi a környezet megóvását. Hazánkban is egyre népszerűbbek ezek a gazdálkodási módok, minden területen lehet már találkozni biotermékekkel, melyek a tudatos életmódra, a környezet kímélésére tanítják az embereket és az egészségesebb táplálkozás hirdetői. Mint a mezőgazdaság minden területén, a szőlőtermesztésben is alkalmaznak ilyen technológiákat. Ehhez azonban újabb fajták nemesítésére volt szükség, melyek rezisztensebbek a különböző kártevőkkel és betegségekkel szemben. Ehhez a már meglévő, különböző fajok, különböző fajtáit keresztezték egymással és a legelőnyösebb tulajdonságúakat kezdték el telepíteni. Ezek az interspecifikus fajták egyenértékűek a világfajtákkal, bár érzékszervileg nem biztos, hogy felveszik a versenyt velük. Jelen munkánkban azt vizsgáltuk, hogy a 2014-es évjárat mennyire befolyásolta ezeknek a fajtáknak a minőségét, illetve a belőlük készült borok milyen kémiai összetétellel jellemezhetőek, különös tekintettel a polifenol típusú vegyületekre, illetve a biogénaminokra. Vizsgálataink eredményeiből egyértelműen megállapítható, hogy a rezisztens fajták és a belőlük készített borok megfeleltek az elvárásoknak, illetve a polifenol-összetétel és a biogénaminok mennyiségi és minőségi megoszlás tekintetében a világfajtákkal azonos módon alakultak.

90

(65) Pelyhe Csilla1 – Kovács Balázs2 – Zándoki Erika3 – Mézes Miklós4 – Balogh Krisztián5 Trichotecénvázas mikotoxinokkal szennyezett takarmány rövidtávú etetésének hatása brojlercsirkék lipidperoxidációs és glutation redox paramétereire Mennyiségi/aktivitási és génexpressziós változások

Effects of short term feedborn trichotecene exposure on the amount/activity and gene expression of glutathione redox system and lipidperoxidation in broiler chickens [email protected] István Egyetem, PhD hallgató 2Szent István Egyetem, tudományos főmunkatárs 3MTA-KE Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport, tudományos segédmunkatárs 4Szent István Egyetem, egyetemi tanár 5Szent István Egyetem, tudományos munkatárs 1Szent

A kísérlet célja rövid távú (72 óra) T-2 toxin és deoxinivalenol (DON) terhelés hatásainak felmérése volt a lipidperoxidációs folyamatokra és a glutation redox rendszer egyes elemeinek változására brojler csirkékben. Az etetési kísérlet során mesterségesen szennyezett takarmányt etettünk 1 és 3 hetes brojler csirkékkel, 72 órán keresztül 5,77 mg T-2 toxin/kg takarmány és 4,86 mg DON/kg takarmány dózisban, két ismétlésben. Post mortem májmintákat az etetés megkezdése után 0, 12, 24, 36, 48, 60 és 72 órával vettünk. Meghatároztuk a glutation peroxidáz (GPx) aktivitást, a redukált glutation (GSH) tartalmat, a lipidperoxidációs folyamatok kezdeti (CD, CT) és végső (MDA) szakaszát jelző markereket, valamint nyomon követtük a génexpressziós változásokat a foszfolipid hidroperoxid glutation peroxidáz (GPx4), a glutation reduktáz (GR) és a glutation szintetáz (GS) esetében. Megállapítottuk, hogy a biológiai antioxidáns rendszer aktiválódott a vizsgált időszakban az alkalmazott mikotoxin dózisok hatására, a két korcsoport között, valamint a két trichotecénvázas mikotoxin hatására bekövetkező változásokban azonban eltéréseket tapasztaltunk. Az alkalmazott mikotoxin dózisok csak kismértékben fokozták a lipidperoxidációs folyamatok kezdeti szakaszát 3 hetes állatokban, a terminációs szakaszt jelző MDA értékek viszont nem változtak szignifikáns módon egyik csoportban sem. Az antioxidáns rendszer egyes elemeiben kimutatott változások azt mutatták, hogy ennek oka az antioxidáns rendszer aktivációja a mikotoxin terhelést követően. A kutatás az OTKA PD 104823, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/261/13 és BO/499/13) valamint a Kutató Kari Kiválósági Támogatás 8526-5/2014/TUDPOL támogatásával valósult meg.

91

(33) *Péter Erzsébet1 – Németh Kornél2- Weisz Miklós3 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egészségfejlesztési koncepciója The health development concept of Lake Balaton Resort Area

[email protected] Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens 2 Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi tanársegéd 3AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, társelnök 1Pannon

Az Európai Bizottság számára az egészségtudatosság – mely elősegíti az egészségügyi dogozók és a lakosság együttműködését – fontos új fogalommá vált. Ha az egészségtudatosság „szellemiségét” beépítik az uniós egészségügyi stratégiába – amely az állampolgár szerepének erősödését hangsúlyozza – javulhatnak az ellátórendszer hatékonyságának mutatói és csökkenhetnek az egyébként egyre növekvő terhek. Az Európai Unió átfogó stratégiájában, a lisszaboni célkitűzések elérésében, különösen a két alappillér teljesítésében nagy szerepet játszhat a turizmus. Piaci alapokon működő jövedelemtermelő képessége fokozható, multiplikatív hatásai révén befolyással van a gazdaság egészére, a fenntartható foglalkoztatottság megteremtéséhez pedig azáltal járulhat hozzá, hogy a szektorban nagy arányban helyezkednek el fiatal munkavállalók is. A vizsgálatban a balatoni vállalkozók helyi szerepének fontosságán keresztül kutattuk, hogy a balatoni identitás milyen módon katalizálható, mely eszközökkel segíthető elő annak kialakulása, milyen változók hatnak létrejöttére vagy megtartására. A regionalizálás politikai marketingje mennyire segíti a helyi lakosságot a magasabb életszínvonal elérésében és a térséghez való kötődés kialakításában a kis vállalkozásokon keresztül. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a vizsgált térség környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában. A balatoni identitásban rejlő energiák jelentős szerepet játszhatnak a jövőben a térségfejlesztésében.

Dr. Péter Erzsébet publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

*

92

(34) *Péter Erzsébet1 – Németh Kornél2 - Weisz Miklós3 Ön mit fogyaszt? Prevenció a Balaton térségében What do you consume? Prevention in Lake Balaton Resort Area

[email protected] Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens 2 Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi tanársegéd 3AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, társelnök 1Pannon

A kutatásban bemutatásra került, hogy a vállalati kultúra mely szintjei jellemzőek a balatoni vállalkozásokra. A primer kutatáson belül az egészségtudatosság mellett a fogyasztói kultúra vizsgálatára is sor került. A vizsgálatban központi szerepet kap a prevenció, ahol tanulmányoztuk, hogy országos szinten és a vizsgált térségben a fogyasztási kultúra mennyi testi és lelki feltöltődést adhat. Az egészség hosszabb ideig tartó hiánya ugyanúgy veszteséget okozhat a vállalatnak, mint a teljes távolmaradás. A munkáltatók emiatt egyre fontosabbnak érzik a vállalati egészségfejlesztést az egészségmegőrzést elősegítő béren kívüli juttatások nyújtása révén is. A tanulmány többek között az élelmiszer-fogyasztási adatokra tér ki, ahol ezen csoportokra kalkulált élelmiszer-készítményeket alapanyagokra átszámítva tartalmazza, valamint figyelembe veszi a vállalkozások béren kívüli jutatásait a szervezeti kultúra három szintjén. A mikro- illetve kisvállalkozások esetén az étkezési hozzájárulások valamint a vállalatai kultúra látható elemei is jobban megmutatkoznak elősegítve ezzel tudatosabb élelmiszervásárlást és a megfelelő energiát biztosító fogyasztási konstrukciót. Ez egybecseng az Európai Unió prevenciós programjaival is, hiszen az Európa 2020 stratégia azt hivatott elérni, hogy az EU olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá váljon, amely előmozdítja a növekedést – ennek egyik előfeltétele pedig a lakosság jó egészsége.

Dr. Péter Erzsébet publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

*

93

(6) Poór Judit Az agrárgazdaság trendjei The tendencies of agricultural economics

[email protected] Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi docens

A tanulmány az agrárgazdaságot jellemző múltbeli tendenciákat és előrejelzéseket ismerteti alapvetően az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agricultural Organization – FAO) adataira, és az azok alapján készített nemzetközi tanulmányok elemzéseire támaszkodva kiemelve a kereslet – kibocsátás – külkereskedelem hármasának alakulását. Az élelmiszer iránti kereslet bővülésében meghatározó szerepe van a népességszámnak, de ezen túl számos tényező befolyásolja, akár közvetlenül, akár közvetve, sokszor egymást erősítve az egy főre jutó fogyasztást, így például a rendelkezésre álló jövedelem, és a városiasodás. A mennyiség változása mellett kiemelten fontos a fogyasztás szerkezetének, a fogyasztási szokásoknak a módosulása, melyet a fent említett tényezőkön túl a globalizáció és a marketing is erőteljesen alakít. Világszinten a mezőgazdasági termelés megközelítőleg a mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedésével egyezően nő. Az előrejelzések a teljes mezőgazdasági termelés lassuló növekedését mutatják, melynek oka a mezőgazdasági termékek iránti kereslet várt lassulása. A mezőgazdaság kibocsátásának alapvető tendenciájában a termelési tényezők termelékenységének alakulása egyre meghatározóbb szerepet játszik, a 21. század első évtizedében a globális mezőgazdasági növekedés körülbelül háromnegyed része köszönhető a teljes tényező termelékenység emelkedésének, melyben meghatározó szerepe van a K+F tevékenységnek. A világ agrár külkereskedelme dinamikus növekedést mutat, melynek alapvetően két oka van. Egyrészt vannak olyan országok, melyek mezőgazdasági termelési lehetőségei korlátozottak és így nehéz az esetleg még bővülő mezőgazdasági termékek iránti keresletet kielégíteni. Az 1990-es évek végétől – a 80-as évekig még a mezőgazdasági termékek terén nettó exportőr – legkevésbé fejlett országok importja már több mint kétszerese az exportnak. Ezen túlmenően megfigyelhető egyfajta koncentráció a mezőgazdasági termékek exportját tekintve néhány ország irányában, a legtöbb termék esetében a komparatív előnnyel magyarázható módon (természeti adottság, éghajlati viszonyok). De egyre inkább jellemző, hogy a termékek iránti kereslet nem feltétlenül csak mennyiségben, hanem egyre inkább minőségben sem találkozik megfelelő termelési potenciállal. A globalizáció és a piaci liberalizáció mind a fogyasztási szokások közeledésén és egységesülésén, mind a termelésben a technológiai felzárkózáson, mind a külkereskedelem dinamikus bővülésén keresztül továbbra is meghatározó módon alakítja az agrárgazdaság tendenciáit.

94

(57) Poór Judit1 – Szórádi Edit2 Termelékenység és hatékonyság szerepe a mezőgazdaság növekvő kibocsátásának biztosításában The role of productivity and efficiency in assuring increasing output of agriculture [email protected] Egyetem Georgikon Kar, egyetemi docens 2Pannon Egyetem Georgikon Kar, hallgató

1Pannon

A növekvő népességszám és anyagi gazdagodás vágya a mezőgazdaság bővülő kibocsátását ösztönzi. A világgazdasági verseny, valamint a felelős erőforrás használat, melyet részben a természeti erőforrások szűkössége indukál viszont a mezőgazdaság növekvő kibocsátását a termelékenység és hatékonyság javításával igyekszik elérni. Így a mezőgazdaság hatékonyságának növelése kulcskérdés. Az első gondolatok, gyökerek a XVIII. századi klasszikus közgazdaságtanig nyúlnak vissza, de a hatékonyság azóta is aktuális, és központi témát biztosít az agrárökonómiában. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Gazdálkodás folyóiratban az elmúlt egy évben Mészáros – Szabó szerzőpáros vitaindító cikkére reagálva számos tanulmány született, mely a hatékonyság szerepét vizsgálja a mezőgazdaság jövője, annak versenyképessége szempontjából. Mindemellett nemzetközi szakirodalmak is bőséggel állnak rendelkezésre, melyek vagy elméleti aspektusból közelítenek a témához, vagy adott országra, régióra, világszinten elkészített empirikus elemzésekkel, termelékenység- és hatékonyságvizsgálatokkal igazolják, hogy fontosak az állapotfelmérések, összehasonlító elemzések, a tendenciát vizsgáló tanulmányok. Számos szerző említi mindeközben, hogy a hatékonysághoz kapcsolódó különböző fogalmak, és így a köztük lévő összefüggések nem mindig egyértelműek. A tanulmány alapvető célként fogalmazza meg, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján tisztázza a hatékonysághoz fűződő fogalmak tartalmát, a köztük lévő kapcsolatot. Mindez azért is fontos, hogy adott esetben a hatékonyság növekedési potenciálját különböző aspektusból is vizsgálni tudjuk. További célkitűzés, a rendelkezésre álló források alapján a mezőgazdasági kibocsátás tendenciájának, szerkezetének és benne a termelékenység és hatékonyság szerepének a vizsgálata.

95

(14) Sárdi Katalin1 - Tóth Zoltán2 - Horváth Dóra Elvira3 A SPAD klorofill értékek és a nitrogén tartalom kapcsolata kukorica állományban Relationship between SPAD chlorophyll values and leaf nitrogen contents in a maize canopy [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 1 Pannon

A jó N ellátottság és a növények klorofill tartalma pozitív kapcsolatot mutat. A klorofill tartalom gyors, non-invazív és költségkímélő meghatározására alkalmas eszközök közül a SPAD klorofill méter hatékony megoldást jelenthet a N ellátottság helyszíni diagnosztizálására, a tápelemhiány időben történő megszüntetésére, ezáltal a terméskiesés elkerülésére. A SPAD értékek és a termés kapcsolatát több kísérletben tanulmányozták, eltérő agro-ökológiai körülmények között. Vizsgálatainkat Keszthelyen, egy 1983-ban beállított szabadföldi kísérletben folytattuk, Ramann féle barna erdőtalajon. Tesztövényünk a P9175 kukorica hybrid volt (FAO 330). A kísérletben 5 növekvő adagú N kezelés szerepel, azonos P és K adagok mellett. A mérések a kukorica címerhányás kezdetén (BBCH skála 61-67), Conica Minolta gyártmányú SPAD502Plus klorofillmérővel történtek. Vizsgálataink eredményei szerint a levelek SPAD értékei és a N koncentrációja között szoros, lineáris összefüggés mutatkozott (R2=0,7752). A növekvő N adagok statisztikailag igazolhatóan megnövelték mind a N koncentrációt, mind a SPAD értékeket, a kapcsolatot mindkét esetben másodfokú függvény írta le. A vegetációs periódus későbbi szakaszában azonban nem találtuk szignifikánsnak a kapcsolatot, ennek fő oka a nagyon meleg és száraz időjárás volt, ami még szintén jelentősen befolyásolja a termésképződés végső folyamatait. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a SPAD készülék alkalmas a korai tápelemhiány gyors helyszíni diagnosztizálására. További vizsgálatainkban fontos célkitűzés a virágzás végéig uralkodó időjárási viszonyok szerepének (pl. vízellátottság) tanulmányozása, a SPAD értékek és a tápanyag-ellátottság közti kapcsolatban.

96

(24) Seregi János1 - Borbás Zoltán2 - Tossenberger János3 - Dávidházy Gábor4 – Kovács Ágnes5 Az agrárgazdasági gyakorlati oktatás fejlesztésének lehetőségei, különös tekintettel a növekedéskor utáni sajátosságokra

Possibilities for the development of the agricultural education with special reference to the particularities after the economic growing period [email protected] Egyetem, kutató, egyetemi tanár 2Kaposvári Egyetem, kancellár 3Kaposvári Egyetem, dékán 4Gál Ferenc Főiskola, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet Mezőtúr, intézetvezető 5SZIE ÁOTK Élelmiszer-higiénia Tsz.,szakasszisztens 1Kaposvári

A szerzők célja olyan többcélú egység kialakításának bemutatása, ahol a növekedéskor utáni sajátosságoknak megfelelően családi gazdaság kialakítása válik lehetővé. Ez méretében, anyagaiban, stílusában a teljesség igényeivel lépne fel a kormányzat törekvései kisüzemek 80 és a nagyüzemek 20%-os arányai mellett. Bemutatják az istállótól a villa hegyéig, az önellátástól a közvetlen értékesítésig terjedő skálát, valamennyi állatfajra vonatkozóan létszám, kiszolgálás és egyéb alapkövetelmények szempontjából. A szóba jövő állatfajták a következők lehetnek: Szarvasmarha, juh, kecske, sertés, tyúkfélék, pulyka, vízi szárnyasok (lúd, kacsa), gyöngyös, galamb, fürj illetve esetenként nyúl (laporáriumban), valamint méh, speciális esethez hal. A családi gazdaság méretétől függően szamár- illetve lófogat a mezőgazdasági munkákhoz. Valamennyi állatfajnál megvalósítandó célnak tekintik a tartás, takarmányozás valamint a termék-előállítás bemutatását. Ehhez előzetes helyi laboratóriumi vizsgálatokat, egyszerű próbák megvalósítását is célul tűzték ki. Megvalósítandónak tartják vágópont kialakítását emlősöknek, illetve szükség esetén baromfinak és egyéb állatoknak. Bemutatják az értékesítés lehetőségeit, védjegy, az eredetvédelem kialakításának követelményeit, a marketing munka alapjait, a csomagolás, terjesztés, szállítás, helyi értékesítés valamennyi feltételét. Továbbá bemutatják a készítmények felhasználását a humán táplálkozásban és ezzel, mintegy „életmód terápiát” közölnek, a kézműves termékek felhasználásával. Mindezek gyakorlati helyszínéül a Kaposvári Egyetem Bőszénfai Szarvas Farmját és a Gál Ferenc Főiskola Mezőtúri lehetőségeit javasolják. Arra törekednek, (Borbás Zoltán, 2014 meghatározása szerint), hogy a felsőfokú képzésben részvevő hallgatóknak a munka során, illetve a gazdasági tevékenység kapcsán módjuk legyen különböző alapfokú vagy középfokú vizsgák letételére (gépkezelő, élelmiszerellenőrző, állatgondozói és egyéb tanfolyamok), ill. jövedelemhez jussanak. A rendszer magában hordozza a különböző technikai eszközök bemutatását, azok kezelését és használatát, a környezetvédelmi szempontokat is, oktatási hangsúllyal.

97

(58) Seregi János1 – Lelovics Zsuzsanna2 Az erdei iskolák szálláshelyeinek SWOT analízis eredményei Results of the SWOT Analysis of Forest Schools’ Quarters

[email protected] Kft., Budapest, marketing vezető 2 Kaposvári Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Kaposvár, egyetemi docens 1M.A.S.H.

Nemzetközi és hazai szinten egyaránt egyre jelentősebb szerepet kap az erdők gazdasági, a védelmi-természetvédelmi, oktatási és kutatási funkciója mellett azok közjóléti funkciója is. Az erdő (és az azt kezelő erdészek) közjóléti szolgáltatásai közé tartoznak az erdészeti iskolák, a hozzájuk tartozó erdei tanösvények fenntartása valamint üzemeltetése is. A hazai 22 állami erdőgazdaság 2010-ben 27 – 20 szállással rendelkező és 7 szállással nem rendelkező – erdei iskolát működtetett. Az erdei iskola az iskolai tanítás hagyományostól eltérő formája; a környezetvédelmi lexikon szerint sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezeti egysége. Az utóbbi időben egyre több helyen létesül erdei iskola, mind több erdész, illetve erdőtulajdonos pedig közvetlen szerepet vállal ebben a munkában. Kiemelkedő nevelési feladat a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Alapvető követelmény, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsünk a gyermekek és a természet között. Az erdőben ez kiválóan megvalósulhat, az erdei iskoláknak is köszönhetően megismerhetik többek között az erdő állat- és növényvilágának változatosságát és ezek védelmét. A fenntartható fejlődés fontosságát már évtizedekkel ezelőtt felismerték, ennek ellenére, a fenntarthatóságra való oktatás csak napjainkban kezd el egyre aktívabb szerepet játszani az oktatáson belül. A fenntarthatóság az egyik legnagyobb kihívás, és egyben a legnagyobb fenyegetés is, amivel napjainkban szembesülnünk kell. Az erdei iskolák (és óvodák) a szűkebben értelmezett környezeti nevelés természetismeret-központúságát feloldva, a fenntarthatóság-pedagógia komplex szemléletét közvetítik. Szerzők az említett erdei iskolák szálláshelyeinek (n = 32) SWOT analízisét végezték el. Elemezték az erdei iskolák szálláshelyeit pozitívumaik és gyengeségeik mentén, valamint áttekintették azok lehetőségeit és működését veszélyeztető tényezőit egyaránt.

98

(35) Seregi János1 - Molnár László2 - Takács Győző3 Az első tudományos konferencia Gróf Festetics Imre emlékére Simaságon The First Scientific Conference in Memory of Count Imre Festetics [email protected] Egyetem, egyetemi tanár 2Önkormányzat Simaság, polgármester 3Mezőtúr, képzőművész 1Kaposvári

Gróf Festetics Imre jelentőségét és munkásságát 2014-ben – tekintettel születésének 250. évfordulójára – méltó keretek között ünnepeltük meg Keszthelyen. A Georgikon Kar ünnepségén kellő módon ki lett hangsúlyozva az, hogy tudósunk Simaságon született. Emlékét Takács Győző képzőművész által készített szobor és más relikviák jelezték. Ezek létrehozásában nagy szerepe volt Bakonyerdő Zrt.-nek. Ők voltak azok, akik 2012-es kezdettel a keszthelyi Festetics Imre Állatparkot is létrehozták tudósunk emlékére. Önként adódott a gondolat, hogy a születésnapján december 02-án, pontosan a 250. születésnapi évfordulón Simaságon is rendezvény legyen. A rendezvény - egyúttal tudományos konferencia - nagy sikert aratott. A szervezésben élenjárt Simaság polgármestere, Molnár László, az Önkormányzat és képviselői, de a tudományos élet olyan személyiségei is, mint a Keszthelyi Egyetem vezetése, valamint Szabó T. Attila, aki életének munkásságát Festetics Imre kutatása is fémjelezte. Részt vett a konferencián Gottfried Brem professzor (Bécs) is, aki nemzetközi hírű tudósként erősítette meg azt a tényt, hogy Festetics Imre Mendel „apasága” mellett a genetika „nagyapja.” A rendezvény külsőségei, az előadók sorrendje és azok szereplése mind-mind aláhúzták azt a tényt, hogy a fennállásának 750 éves évfordulóját 2015-ben ünneplő Simaság a Festeticsek bölcsője. Ennek rögzítésére Takács Győző képzőművész csodálatos emléktáblát készített, melynek ünnepélyes átadása jelentette a december 02.-i ünnepség kezdetét. Az avató beszédet Majthényi László a Vas megyei Önkormányzat elnöke tartotta. Részt vett a rendezvényen és konferencián Festetics György Bécsből, de részt vettek a Burgenlandi Magyarok Szövetségének képviselői is. A meghívó és a már említett külsőségek hosszan sorolták fel a támogatókat, akiknek személyét és intézményeit az emléktábla is tartalmazza. A méltóan megszervezett konferencia /melynek létrejöttében sokan segítettek, közülük külön is meg kell említeni a Bakonyerdő ZRT-t (Pápa) és a Pilisi Parkerdő ZRT-t (Visegrád)/. Zárószavában Molnár László polgármester 2015-ben újabb találkozóra invitálta a megjelenteket avval, hogy Simaság ezután minden évben december 2-án Festetics napot fog rendezni.

99

(87) Simon Brigitta1 – Kucserka Tamás2 – Anda Angéla3 – Soós Gábor4 Víztestek párolgásának vizsgálata Evaporation of water bodies

[email protected] Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék, PhD hallgató 2PE Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék, tanársegéd 3PE Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék, egyetemi tanár 4PE Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék, tanszéki mérnök 1PE

A párolgás a hidrológiai körfolyamat egyik legjelentősebb kiadási tagja, melyet tavak esetében széles körben vizsgáltak. A korábbi kutatások azonban nem terjednek ki arra, hogy a hínárral borított víztest párolgása mennyiben különbözik a nyílt vízfelület párolgásától. Ennek vizsgálatára egy kísérletet állítottunk be a Pannon Egyetem Georgikon Karának Agrometeorológiai Kutatóállomásán. Három párolgásmérő „A” kádban mértük a párolgást: egy vízzel töltött kontroll kád mellett két üledékkel és vízzel töltött kádat állítottunk fel, melyekből az egyikbe hínárnövényzetet telepítettünk. A kísérletet 2013 és 2015 között nyaranta megismételtük. A mérések alapján megállapítást nyert, hogy a napi szinten rögzített párolgási értékek szignifikánsan nem különböztek az egyes kádak között. Megállapíthatjuk, hogy a hőmérsékleten kívül még más környezeti tényezők, illetve ezeknek együttes hatása is nagymértékben befolyásolhatják a párolgást. A párolgást befolyásoló tényezők vizsgálatát 2015-ben kibővítettük, rögzítésre kerül az albedó napi menete. Emellett a kádakban in situ folyamatosan mérjük a víz hőmérsékletét is. Ezen eredmények mérése, feldolgozása és kiértékelése folyamatban van.

100

(59) Somai Miklós Az agrárfejlődés mérőszámai: abszolút és relatív fejlődés Measurement of agricultural development: absolute and relative speed

[email protected] MTA KRTK Világgazdasági Intézet, tudományos főmunkatárs

Az Európai Unió ún. keleti bővüléseinek első hullámai (2004, 2007) óta már 8-11 év telt el. Ez az idő még akkor is elegendőnek tűnik az első összehasonlító elemzések megtételére, ha tény, hogy a második hullámban csatlakozott országok (Románia és Bulgária) esetében még tart a “phasing-in” fázis, és az agrárintegráció még nem tekinthető befejezettnek. Jelen tanulmányban az agrárszektorban megfigyelhető változások sebességére fókuszálunk, mind abszolút, mind pedig relatív értelemben. Ez utóbbi azt jelenti, hogy figyelembe vesszük az egyes országok mezőgazdaságának kezdeti, az integrációs folyamat előtti fejlettségét, vagyis azt vizsgáljuk, hogy nemzetközi összehasonlításban sikerült-e kihasználniuk a lehetőségeiket, sikerült-e befutniuk a relatív fejlettségükből adódó fejlődési pályát.

101

(97) Somogyi Ferenc Tigrislovaglás – avagy a globalitás áfiuma ellen való orvosság Tiger riding – or the cure for the globalisation

[email protected] Széchenyi Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, tanszékvezető, egyetemi docens

Egy evolúciós közgazdaságtanon alapuló intuitív világmodell keretei között azt vizsgáljuk, hogy milyen lehetséges forgatókönyvek várnak az emberiségre a XXI. század közepén. Három pozitív és egy – figyelmeztető – negatív forgatókönyvet írunk le. A ún. tolsztoji forgatókönyv az erőforrások kimerülésével járó csökkenő hozadék és a regionális ökológiai és humánökológiai sokkok hatására kényszerül egy új rurális agrárkultúra felé fordulni. A kolumbuszi útra szintén az erőforrások elapadása és a regionális „reccsek” kényszeríthetik a döntéshozókat; ezen a pályán az ökokonform nagytechnika mellett alakulhat ki egy spirituálisan megújult emberléptékű települési hálózati rendszer. A platóni út domináns okai között a normativizmus kerül előtérbe. Az emberléptékű települések kézhezálló szerszámokkal, szabad társadalomszerveződési jogokkal, de mindenképpen szerény – nem szegény ‒ fogyasztói kosarak mellett szervezik meg önmagukat. S végül: a figyelmeztető forgatókönyv a jelenlegi globalokrata libertinus technofasiszta társadalom csíráit szökkentené szárba; a társadalmak élesen kettéválnának, egy szűk oligarchia telepedne a nyomorgó tömegekre. A négy forgatókönyvben közös az exponenciális népességnövekedés lefékeződése, illetve megállítása és a fogyasztás bioszférába illeszthetősége (kivételt az orwelli úton az oligarchiák képeznének). A pozitív forgatókönyvek megvalósulása az individuumoktól a „tigrislovaglás” képességét várja el.

102

(72) Somogyvári Enikő1 – Posta János2 – Hardon Georgina3 – Mihók Sándor4 Hucul méntörzsek vizsgálata Study of Hucul horse stallion strains

[email protected] Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztéstani Tanszék, Phd hallgató 2 Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi És Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztéstani Tanszék, egyetemi adjunktus 3 Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi És Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztéstani Tanszék, Bsc hallgató 4Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi És Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztéstani Tanszék, professzor emeritus 1Debreceni

Napjainkban a hucul állomány Romániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon található meg. Az utóbbi időben terjed Ausztriában is, főképpen a lengyel állományból kerülnek ide egyedek, valamint Németországban is megtalálható néhány egyede. Az országok tenyésztőszervezetei által vezetett, és közzétett papíralapú, vagy/és online méneskönyveiből vagy/és dokumentumaiból került felépítésre egyes törzsek (Hroby, Goral, Gurgul, Pietrosu, Prislop, Ousor és Polan) pedigréi. Az 1890-es évektől 2014-ig terjedő időszakot öleli fel, a fajta hét törzsére kiterjedően. A hucul ló fajta hét törzsének genealógiai vonalait vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb egyed lengyel tenyésztők birtokában van, de törzsenként jelentős eltérések tapasztalhatók. Lengyelországban meghatározó a Gurgul, a Hroby, Pietrosu és a Polan törzs. A Goral törzs esetében Románia, Szlovákia és Lengyelország között egyenletes az elosztás, de Magyarországon, Csehországon és Ausztriában is fellelhető. Valamennyi törzsnek egy alapítója van, és a tenyésztéstörténet három-négy generáción át általában egy- két egyeddel folytatódik, bár esetenként több mént is tenyésztésbe állítottak. A genetikai diverzitás csökkenés már a kezdeti időszakban megfigyelhető. Bár általában a negyedik-ötödik generációtól sok egyed kerül tenyésztésbe, többnyire tenyészanyag-vándorlást követően, amikor is egy-egy szerencsés import tenyészállatnak talán még az indokoltnál is több ivadékát állítják tenyésztésbe. Ilyenek például: Pietrosu VI-111 Lu. Lengyelországba kerülése Pietrosu 5 Pl. néven, vagy a Cukor Gurgul Szlovákiából Lengyelországba, ahol is a ménpark nagy része egyetlen leszármazottjára vezethető vissza. Az országok közötti tenyészanyag vándorlás ismétlődő, bár törzsenként eltérő rajzolatot mutat, sőt nem mindegyik törzs található meg e védendő fajtából a tenyészését felvállaló országokban. A 9-10 generációig jutottak el a különböző törzsek az alapító őstől napjainkig, kivétel ez alól az Ousor törzs, amelyik csupán a hetedik generációinál tart. Kiemelhető a Goral egy oldalágának tekinthető Prislop törzs, mely már a 10. generációnál tart.

103

(88) Soós Gábor1 – Anda Angéla2 – Pintér Viktória3 Kis-Balatoni nádállományok evapotranszspirációjának meghatározása LANDSAT műholdképek segítségével

Estimating evapotranspiration of common reed stands in the Kis-Balaton wetland using LANDSAT imeges

1Pannon

[email protected] Egyetem, Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék, tanszéki mérnök 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Természetvédelmi Mérnök BSc. hallgató

Állóvizeink vízháztartási mérlegének vizsgálata során a párolgás és párologtatás mérése, meghatározása jelenti az egyik legnagyobb problémát. Az evapotranszspiráció - mint kiadási paraméter - döntő fontosságú legnagyobb tavunk a Balaton és a hozzá tartozó Kis-Balaton Védelmi Rendszer esetében. A Kis-Balaton mocsarainak élővilágában meghatározó ökológiai szerepet betöltő közönséges nádnak (Phragmites australis) evapotranszspirációja jelentős tényező állományainak kiterjedése miatt, mely a Kis-Balaton esetében 2000 hektárt meghaladó mértékű. A mocsári növények evapotranspirációjának meghatározása bonyolult feladatnak számít. Közvetlenül liziméterekben ugyan elméletileg lehetséges, de gondot jelenthet az állomány fejlettsége és a környezet hatása. Közvetett módszerként a hőháztartási egyenletből, kiindulva lehet mikroklíma mérésekkel az aktuális evapotranszspirációt modellezni. Az evapotranszspirációs modellek legújabb megoldásait jelentik a távérzékeléses modellek, melyek segítségével LANDSAT képek infravörös és közeli infravörös spektrumaiból számítva végezzük az evapotranszspiráció modellezését. Célkitűzésünk, hogy a távérzékeléses modellezés használhatóságát az Ingói-berek nádállományába telepített meteorológiai méréseiből modellezett adatokkal igazoljuk.

104

(89) Szabó Ferenc1 - Gulyás László2 - Tempfli Károly3 Klimatikus tényezők hatása a gyepgazdálkodásra és a gyepre alapozott állattartásra The effect of climatic factors on the pasture husbandry and pasture based animal production [email protected] Egyetem (NYME), Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár, egyetemi tanár 2NYME, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár, egyetemi docens 3NYME, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár, tanársegéd 1Nyugat-magyarországi

Az előadás a klimatikus tényezők gyepgazdálkodásra és a gyepre alapozott húsmarhatartásra gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatási eredményeket foglalja össze. Elemzi a gyepek hozamát állateltartó képességét befolyásoló tényezőket. Ismerteti a gyephozam várható alakulására vonatkozó, 2100. évig készített prognózisok eredményét. A Kárpát medencében fotoszintézis potenciálisan hektáronként mintegy 28 tonna szárazanyag hozam elérését tenné lehetővé a gyepterületeken (Vinczeffy - Nagy, 1995). Az elméletileg elérhető hozamot a klimatikus tényezők korlátozzák. Ezeket figyelembe véve a gyephozam hektáronként mintegy 16 tonna szárazanyag lehetne. Ezt a talajadottságok tovább, mintegy 11-12 tonna/ha-ra csökkentik. Ezzel szemben viszont a tényleges hozam a kellő menedzsment hiányában jóval kisebb, országos átlagban mintegy 1,5-2 t/ha, Zala megyében 1,8-3,2 tonna szárazanyag/ha. A vizsgálat rámutat a gyephozam és állateltartó képesség intenzívebb gyepgazdálkodással történő növelési lehetőségére.

105

(73) Szabó Mária1 – Monori István2 – Kusza Szilvia3 A magyar merinó juhfajta genetikai helyzetének felmérése molekuláris genetikai módszerekkel

To assess the genetic diversity and structure of the Hungarian merino sheep breed by using molecular genetic methods [email protected] Egyetem (DE), ATK, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, PhD hallgató 2DE, ATK, Karcagi Kutató Intézet, tudományos munkatárs 3DE, ATK, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, tudományos munkatárs 1Debreceni

A magyar juhtenyésztésnek évtizedek óta meghatározó fajtája a magyar merinó, mind a törzstenyésztésben, mind az árutermelésben a legnagyobb létszámot képviseli. A nemzetközi tenyésztésben a merinó fajtacsoportba sorolható fajták sikeressége alapján a magyar merinó potenciálja nem kihasznált. A fajta nemesítésével jelentősen javítható lehetne a fajta gazdasági eredményessége. Azonban a rendszerváltást követően a nagy törzstenyészetek felszámolásával az anyák létszáma folyamatosan csökkent. Ezzel egy időben a vonalak több mint 70 %-a eltűnt, kihalt, az állományok elaprózódtak. Jelenleg kevesebb, mint négyezer nőivarú egyed található a tenyészetekben. Mindez oda vezetett, hogy a fajtát 2014-ben védetté minősítették. A valamikori 39 magyar merinó genealógiai vonalból jelenleg 10, a tenyésztésben részt vevő vonal található meg. Ezek közül 4 vonal képvisel meghatározó létszámot. A fajta genetikai varianciája populáció genetikai számítások alapján bizonyítottan csökkent. A törzsállomány vonalainak rokonság-vizsgálati eredménye biztos alapot adhat a kritikus létszámú populáció tenyésztési céljainak és eljárásainak pontosításához. A tenyésztési eljárások pontosításával a magyar merinó genetikai sokszínűsége fenntartható, esetleg javítható. A vizsgálat célja, hogy felmérje a magyar merinó fajta genetikai diverzitását az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS D-loop régiójának 1006 bázispár hosszúságú szakaszának vizsgálatával. A D-loop régió vizsgálatát a vonalak között feltételezett nagy genetikai távolság indokolja. Mivel a magyar merinó esetében vonaltenyésztés történt, ezért az Y-kromoszóma szakaszok vizsgálata is indokolt. A vizsgálati eredmények alapján megbecsülhetjük a fajta populációinak csökkenésével párhuzamosan mennyire szűkült le a genetikai potenciálja, milyen mértékű a beltenyésztettség. A molekuláris genetikai módszerek által rendkívül sok információhoz juthatunk ahhoz, hogy jobban megértsük az adott fajta kialakulásának történetét, valamint, hogy megállapítsuk a genetikai sokszínűségük fokát, ami fontos szempont lehet a fajtafenntartó programok meghatározásánál.

106

(49) Szabó Péter1 - Zsiborács Henrik2 - Veszelka Mihály3 - Pintér Gábor4

A megújuló energiák jelentősége a szőlészetekben The importance of renewable energy in the vineyards

[email protected] Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus 4Pannon Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus 1Pannon

Vidékfejlesztés meghatározó stratégiai eleme a megújuló energiák minél szélesebb körű alkalmazása a vidéki térségekben. Ennek érdekében az EU energiapolitikájában kiemelt helyen szerepel az alternatív energiák termelésének növelése. A kutatás fókuszában Magyarország egyik legnagyobb szőlő oltvány előállítással foglalkozó vállalata szerepel, mely energiafelhasználását racionalizálni kívánja, megújuló energia felhasználásával, jelen esetben napelemmel. A kutatáshoz szükséges adatok onnan származnak, melynek alapjain készültek a számítások. A cikkben bemutatásra kerül a mai magyar energiapolitika ide vonatkozó része, illetve maga a megtérülési számítás. Ennek segítségével jól modellezhető egy hasonló típusú szőlészet energetikai fejlesztése.

107

(66) Szemethy Dániel1 – Balláné Erdélyi Márta2 – Szemethy László3 – Mézes Miklós4 A gímszarvas főbb húsrészeinek minőségi különbségei Differences in quality parameters of red deer main meat parts

[email protected] Állattudományi Alapok Intézet, Takarmányozástani Tanszék, PhD hallgató 2SZIE-MKK Állattudományi Alapok Intézet, Takarmányozástani Tanszék, egyetemi docens 3SZIE-MKK Vadvilág Megőrzési Intézet, egyetemi docens 2SZIE-MKK Állattudományi Alapok Intézet, Takarmányozástani Tanszék, egyetemi tanár 1SZIE-MKK

Vizsgálatunk célja a gímszarvas legfontosabb húsrészeinek fizikai, illetve kémiai paramétereiben mért különbségek megállapítása volt. A vizsgált mintákat egy északmagyarországi vadhúsfeldolgozóba egy időben beérkezett 5 db gímszarvas egyedből nyertük. Mintavétel történt a hosszú hátizomból (M. longissimus dorsii), valamint a négyfejű combizomból (M. quadriceps femoris). A leölést követő időszakban rögzítésre került a megjelölt izomcsoportok maghőmérsékletének és kémhatásának változása. A húsvizsgálatokat a leölés után 24h-val majd 96h-val vett mintákon végeztük. Vizsgált paraméterek a szín, a víztartó képesség, a porhanyósság, a sülési- és hűlési veszteség, valamint a húsok táplálóanyag-tartalma (szárazanyag-, fehérje-, zsír- és hamutartalom) voltak. A két legnagyobb húsrész esetében nem tapasztaltunk különbséget a maghőmérséklet valamint a pH változásában. Nem volt lényeges különbség a húsrészek főbb fizikai és konyhatechnikai paramétereiben, ugyanakkor a táplálóanyag-tartalom mérésekor szignifikánsan magasabbnak bizonyult a hosszú hátizom szárazanyag- és fehérjetartalma a négyfejű combizommal összehasonlítva. Az egy nappal és négy nappal a leölést követően vett mintákban lényegi minőségi különbséget nem tapasztaltunk. Összességében elmondható, hogy a két legértékesebb húsrész nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezett mind fizikai, mind kémiai paramétereik tekintetében. A húsok a leölést követő érési folyamat után a negyedik napig változatlan minőséget mutattak.

108

(25) Szentesi Ibolya Valóban elöregszik az agrártársadalom? – Helyzetkép és várható hatások vizsgálata Is the agricultural society really aging? - Survey and analysis of the expected impacts. [email protected] Szolnoki Főiskola, főiskolai tanársegéd

Általános vélemény, hogy Magyarországon az agráriumban dolgozók átlag életkora folyamatosan növekszik. A fiatalok nem szívesen választják ezt az ágazatot. A vállalkozó és szakemberpótlás veszélybe került, ami súlyos következményekkel járhat az ágazat hosszú távú működésében. A probléma kezelésére kormányzati szintű intézkedések már történtek. Kutatásomban megvizsgáltam az agrárvállalkozók és a dolgozó szakemberek korfáját és a várható határokat elemeztem. Foglalkoztam az állam által hozott intézkedések hatásaival. A primerkutatásomban a munkatársakkal folytatott interjúkra, míg a szekunder kutatásomban statisztikai adatokra támaszkodtam. Azt tapasztaltam, hogy a jelenség valós, a korösszetétel egyre kedvezőtlenebb, az agrártársadalom elöregszik. Kijelenthető, hogy a fiatalok alig ismerik az ebben az ágazatban fennálló munkakörülményeket és él bennük az idősebb korosztály által sugallt negatív hatás. Statisztikai tény, hogy az itt foglalkoztatottak átlag jövedelme mélyen az országos átlag alatti, így ez a szempont is a fiatalok „távozását” segíti elő.

109

(98) Szigeti Cecília1 – Tóth Gergely2 Egyenlőtlen egyenlőtlenségek a 21. században Uneven inequalities – a 21st century perspective

[email protected] Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, egyetemi docens 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, tanszékvezető egyetemi docens

1Széchenyi

Az egyenlőség - egyenlőtlenség helyzetét vizsgálta az OECD 2014-ben megjelent elemzése, amely 1820 és 2014 közötti évek adatsorait elemezve arra kereste a választ, hogy az adott időszakban nőtt vagy csökkent az egyenlőtlenség a világon. Ahogy a társadalmi – gazdasági folyamatoknál általában, így itt is igaz, hogy a kérdés többféleképpen értelmezhető és a vizsgálat konkrét módszerétől függően ugyanarra a kérdésre különböző választ is kaphatunk. A legnagyobb változást ebben az időszakban az jelentette, hogy a szegény és gazdag országok jövedelmi egyenlőtlenségét kifejező GINI együttható háromszorosára emelkedett, ami a jövedelemkülönbségek erőteljes növekedését jelentette. A probléma súlyát jelzi, hogy az „új világrend kialakításának” egyik alapvető feltételeként fogalmazta meg 1976-ban Jan Tinbergen Nobel- díjas közgazdász a Római Klub 3. jelentésében (RIO, Reshaping the International Order) a jövedelmi egyenlőtlenség csökkentését. Ez a kérdés most, négy évtizeddel később is aktuális maradt. Tinbergen az 1972es adatbázisból kiindulva 2012-re 3 forgatókönyv szerint is megbecsüli a világnépesség legszegényebb decilisének főbb gazdasági és társadalmi adatait – amely ma már a rendelkezésre álló statisztikák alapján ellenőrizhető. Tanulmányunkban megvizsgáljuk, közelebb jutottunk-e az „új világrendhez” és Tinbergen melyik forgatókönyve áll a legközelebb a valós folyamatokhoz.

110

(26) Szűcs Antónia1 – Marselek Sándor2

A mezőgazdasági földhasználat és integráció vizsgálata a Gyöngyösi kistérségben An examination of the agricultural land use and integration in the micro region of Gyöngyös

1

[email protected] Károly Róbert Főiskola, kutatási és szaktanácsadási koordinátor 2Károly Róbert Főiskola, egyetemi tanár

Jelen tanulmány az Észak-magyarországi Régióban található Gyöngyösi kistérség földhasználatának alakulását vizsgálja a 2000-2010-es időszakban, valamint rámutat a mezőgazdasági integrációs folyamatokban bekövetkezett változásokra, az újraszervezés szükségszerűségére és annak lehetőségére. A kistérség lakosainak száma 4 322 fővel csökkent a vizsgált időszakban, így a népsűrűség is ennek megfelelően csökkent. Mind megyei, mind kistérségi szinten jelentősen csökkent az egyéni gazdálkodók száma. 2010-ben a földterületet használók száma 47-48 %-a a 2000-es évek adataihoz viszonyítva. Ugyanakkor a gazdasági szervezetek földhasználói a 2000-es évek adataihoz képest növekedtek. A növekedés mértéke a Gyöngyösi kistérségben magasabb, mint a megyében. Az eltérés a kistérségben nagyobb mértékben jelen lévő intenzív kultúrákkal magyarázható. A tanulmány második részében egy hagyományos integrációs modell kerül bemutatásra a nagyrédei málna- és szőlőszakcsoport példáján keresztül. A térségben nagy hagyománya volt a gyümölcstermesztésnek, azonban a piaci zavarok, a likviditási és alulfinanszírozottsági problémák miatt egyre több gazdálkodó hagyta abba gazdálkodói tevékenységét. A két szakcsoportban korábban dolgozó mélyinterjú alanyok véleménye alapján elmondható, hogy a Nagyrédén történt együttműködési forma csak előnyöket jelentett mind az integrátor mind a termelő részére. A tagoknak lehetősége nyílt kiegészítő tevékenységek végzésére magas jövedelmezőség mellett. A generációváltást követően, a 2000-es évek elejétől egyfajta szemléletváltás is bekövetkezett. A fiatalok nem vállalják ezt a fajta tevékenységet elsősorban a túl nagy követelmények támasztása miatt. Azonban az ebből fakadó óriási űr nem pótolható. Ezen probléma megoldási lehetőségét véleményünk szerint a gyöngyösi vidékfejlesztési és logisztikai központ biztosíthatja a termelő iskolai program elindítása révén. A tangazdaság jellegű háttér elősegítheti azt a folyamatot, mellyel a fiatal diákok közelebb kerülhetnek a mezőgazdasághoz, elsajátítva a termelési tevékenységeket. Továbbá megfelelő financiális feltételek teljesülésével, korrekt partneri kapcsolatok kialakításával és a résztvevők számára megfelelő átvételi árak képzésével a térségben élő gazdálkodókat ösztönözni lehet a mezőgazdasági tevékenységük újrakezdésére. A kistérség vonatkoztatásában elmondható, hogy a hálózatba történő bekapcsolódás növelheti a helyi foglalkoztatást, a jövedelemtermelő képességet, valamint a helyi termékek piacra jutását. A Hangya-típusú szerveződéseknek önfenntartónak és versenyképesnek kell lenniük, a kezdeti nehézségek áthidalására pályázati forrásokból történő finanszírozás nyújthat segítséget.

111

(27) Takács István A mezőgazdasági üzemek termelékenységének változása az Európai Unióban (2004-2012) Change of labourproductivity on farms in the EU member countries (2004–2012) [email protected] Károly Róbert Főiskola, egyetemi tanár

Az Európai Unió 2004-ben történt bővítésekor nyolc közép-kelet-európai ország csatlakozott, amelyek mezőgazdasága számottevő technikai és termelékenységi lemaradásban volt az Unió akkori 15 tagországának többségével szemben. Az egységes piacon a termékek és termelők versenyképessége kulcstényező. A versenyképesség egyik fontos tényezője az élőmunka termelékenység, amelyet parciális tényezőkre bontva, egyrészt az üzemek technikai felszereltsége, másrészt a termelő eszközök termelékenysége határoz meg. A tanulmányban e két parciális termelékenységi tényező függvényében vizsgálom Lengyelország és Magyarország, valamint a 2004-ben csatlakozott termelékenységének változását, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a közép-kelet-európai országoknak sikerült-e hátrányukat csökkenteni. Az eredmények azt mutatják, hogy az alatt a közel egy évtized alatt a magyar üzemek élőmunka termelékenysége nőtt, ugyanakkor az üzemi beruházások üteme elmaradt az EU-15 országokétól, ami hatékonyabb tőkehasználatot mutat. A lengyel mezőgazdaságban a beruházások üteme meghaladta az EU-15 országokét, ugyanakkor az élőmunka termelékenységben, ezzel egyidejűleg a tőketermelékenységben a relatív hátrány nem csökkent. A kutatás az OTKA K109026 kutatási téma támogatásával készült.

112

(60) Takácsné György Katalin Mezőgazdasági innováció és a fenntartható fejlődés Innovation in agriculture and sustainable development [email protected] Károly Róbert Főiskola, egyetemi tanár

A mezőgazdasággal szembeni globális kihívások közül a jövő fejlődési irányait megszabó kihívás a klímaváltozás. a népesség növekedése és az élelmiszer iránti növekvő igény (mennyiség, minőség, biztonság). Mindez maga után vonja, hogy a mezőgazdaság műszaki fejlesztése – az innováció – eredményei minél előbb alkalmazásra kerüljenek a gyakorlatban. Az előadás célja annak megvilágítása, hogyan kapcsolható össze a műszaki, technikai fejlődés a környezettudatos – fenntartható – gazdálkodással. A precíziós növénytermelés alkalmas eszköze a fenntartható mezőgazdálkodásnak, ugyanakkor jellemző példa arra, hogy egyes elemei csak lassan terjednek a köztermesztésben. Az innováció elterjedése rogers-i tipológia mentén kerül értékelésre, feltárva azokat a kritikus pontokat, amelyek gátját jelentik a szélesebb alkalmazásnak. A technológia kialakulásakor létező relatív előny (gazdasági, környezeti) mellé jelentős többletberuházás igény társult, a széles bázisú szaktanácsadás a megismerhetőséget támogatta, ugyanakkor a technológia gazdasági előnyei kevésbé voltak észlelhetők, hiányzott a megfelelő termelői szaktudás és affinitás az újdonsághoz. A technológia egyes elemeinek, mint a helyspecifikus növényvédelem, az elterjedését gyorsította volna, ha az alkalmazó gazdálkodók ezzel kiválthatták volna a 2014-2020 között érvényes KAP „greening” komponensét.

113

(67) Tempfli Károly1 – Kovács Bálint2 – Simon Zoltán3 – Bali Papp Ágnes4 Az A-FABP gén expressziója különböző sertésfajtáknál Expression analysis of A-FABP in different pig breeds

[email protected] Egyetem, MÉK, tanársegéd 21Nyugat-magyarországi Egyetem, MÉK, MSc hallgató 3Olmos és Tóth Kft., tenyésztésvezető 41Nyugat-magyarországi Egyetem, MÉK, egyetemi tanár, intézetigazgató 1Nyugat-magyarországi

A zsírsavkötő fehérjék szerepet játszanak a zsírsavak intracelluláris szállításában, nagy jelentőségük van a hosszúláncú zsírsavak felvételében és a zsíranyagcsere irányításában. A zsírsejt zsírsavkötő fehérje (A-FABP) génjében megfigyelt polimorfizmusok igazolható hatással vannak az izomközötti zsírmennyiség alakulására, ami alapvetően befolyásolhatja a húsminőséget (ízletesség, porhanyósság) is. Jelen vizsgálatban különböző sertésfajták A-FABP génműködésének elemzését és összevetését végeztük el. Az A-FABP expresszióját fajtatiszta szőke mangalica, duroc-kal keresztezett mangalica és magyar nagyfehér sertésektől gyűjtött izom és hátszalonna mintákban határoztuk meg qRTPCR módszer segítségével. A normalizálás során a β-actin gént használtuk referenciaként, az expressziót pedig 2ΔΔCt módszerrel számítottuk és hasonlítottuk össze. A fajtatiszta és a keresztezett mangalica szövetei között nem volt szignifikáns különbség (P>0,05), bár a gén normalizált mRNS szintje a hátszalonnában volt nagyobb. A magyar nagyfehér minták esetében szignifikánsan (P<0,05) nagyobb volt az expresszió, mint az izomszövetben. A három fajta ill. keresztezés összehasonlítása során nem állapítottunk meg szignifikáns (P>0,05) különbséget az A-FABP hátszalonnában mért szintjei között. Az izombeli kifejeződés esetében szignifikánsan nagyobb expressziót figyeltünk meg a fajtatiszta és a keresztezett mangalica mintákban, mint a magyar nagyfehér sertések izomszövetében. A gén nagyobb izombeli expressziója a fajtatiszta és a keresztezett mangalicában hozzájárulhat az intramuszkuláris zsír gyarapodásához. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

114

(20) Tóth Brigitta1,2 - Nino Weber3 - Günter Neumann3 Examination of interactions between recycling organic fertilizers and bioeffectors Az újrahasznosítható szerves hulladékok és bio-effektorok közötti összefüggés vizsgálata

[email protected] of Debrecen, Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management, Institute of Crop Science, Department of Agricultural Botany, Crop Physiology and Biotechnology 2Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry, Centre for Agricultural Research, HAS 3University of Hohenheim, Institute of Crop Science, Nutritional Crop Physiology

1University

In face of growing world population and the limited area of productive agricultural land, to produce high quality and quantity foods is one of the big challenges during the next decades. Use of recycling fertilisers based on industrial or municipal waste could be a promising perspective in this direction. However, nutrient use efficiency of these recycling fertilisers is frequently biased by limited rooting and nutrient immobilisation. One approach to overcome limitations of nutrient availability in recycling fertilisers could be a strategic combination with specifically selected bioeffectors (BEs) based on various fungal and bacterial isolates, natural extraction products of seaweed, compost and plant extracts with root growth-promoting and nutrient-solubilising potential but without significant contents of plant nutrients. In this study, a combination of a bacterial BE (Proradix WG, Sourcon Padena, Tübingen, Germany) based on Pseudomonas sp (DMSZ 1314) with root growth promoting and pathogen suppressive properties and a Laminaria seaweed extract (NEMATEC, Bioatlantis, Tralee, Ireland), promoting nematodes with the potential to liberate nutrients sequestered in microbial biomass, was tested to investigate the nutrient acquisition of maize (cv Colisee) from sewage sludge and sewage sludge compost as recycling products from poppy shell-based alkaloid production (ALKALOIDA Chemicals Co. Ltd.) on a low P organic farming soil (clay loam pH 6.8, 20 mg CAL-P/kg soil). The experiment was conducted in pots (2 kg soil) under controlled growth chamber conditions with phosphate (P) as major limiting nutrient. All organic fertiliser amendments had a positive effect on plant growth but did not reach the values of a full mineral P fertilisation. In the sewage sludge compost treatment, plant biomass production and particularly root length were further increased by inoculation with Proradix while no effects were detectable in the sewage sludge treatment. No further improvements could be observed by additional inoculation with the seaweed extract NEMATEC. The results suggest that a proper selection of organic fertilisers with compatible BEs is a pre-requisite for successful strategies to improve utilisation efficiency of organic recycling fertilisers. Supported by: Hungarian Scholarship Board and BIOFECTOR (funded by the European Commission within the 7th Framework Programme, Grant Agmt. No. 312117)

115

(102) Tóth Gábor1 – Surányi Rozália2 Az adómérték etikája az Európai Unióban Mores stipendi modum determinandi in Unione Europaea The Ethics of Tax Rates in the European Union

1Nemzeti

[email protected] Adó és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, adóellenőr 2Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt., gazdasági igazgató

A cikk több részből áll. Az első részben az Istennek tetsző adómértéket kerestük a Tórákban és a Bibliában amit %-á konvertáltunk. A második részben adószakértőként az európai uniós országokban alkalmazott, az embereket és/vagy az élő munkát terhelő jövedelem típusú adókat elemeztük. Bár különböző forrásokból dolgoztunk, de az adózást érintő törvények mind a jogszabályok feldolgozásából származnak. A bibliai időkben az ember mint adóalany csakis mint gazdálkodó létezett, míg napjainkban jellemzően munkavállalóként. Megjegyzés: ez a gyakorlat a mai napig él az angolszász társasági jogban. Az ember felnőtt állampolgárrá válásakor vállalkozóként kerül be a társadalomba, ezt követően maga dönti el, hogy vállalkozóként, vagy munkavállalóként kíván a közösség tagjaként élni. Ez a szemlélet, (az angolszász joghoz való közelítés) nyomon követhető a magyar (2013-ban életbe léptetett) polgári törvénykönyvben is. Izráel népe adót fizetett jövedelmei és például a vetésekből származó termés, a szőlő, búza, árpa, olaj, a nyájak, a juh szaporulatai után is. A mai kor embere az ilyen típusú jövedelmeit mint vállalkozó szerzi, ami országonként, ágazatonként és vállalkozástípusonként is nagyon eltérő adómértékkel adózik. De mi szerzők megpróbáltunk párhuzamot vonni a mai kor emberének a munkája után kapott jövedelmét terhelő adók és a bibliai kor emberének a munkája gyümölcsét terhelő adók között. Mindkét esetben törvényekkel dolgoztunk. A bibliai kor Izraelita emberének a mindennapi életét szabályozó törvényeket, maguk a Tórák tartalmazzák. A mózesi könyvek vagy pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány a XVIII. századig kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított és amelyet a konzervatív Biblia magyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat. Közgazdászként a harmadik részben az összegyűjtött és elemzett törvények alapján vázoltuk fel, hogy hova jutottunk. Mi szerzők a jó és a rossz kérdéskörével foglalkozunk.. Megvizsgáltuk hogy a mai kor homo oeconomicusa hová fejlődött, továbbá azt hogy etikus e az embereket, az élő munkát terhelő adómérték ma Európában? Értékítéletet mondtunk, így visszatérünk közgazdászként az alapvető kérdéshez, hasznos volt e az egyes országoknak ezt az adómértéket választaniuk? Kifizetődő e a jóság vagy a gonoszság? Elemzésünk során antropológiai szemszögből elemeztük a múlt és a ma emberének adóterheit. Megállapítottuk, hogy a homo oeconomicus és a homo sapiens közötti különbség az adóterhelésben, a társadalom és állam szervezettségének szintjében is megmutatkozik, továbbá azt is hogy a bibliai adómértéktől magasabb adómértékkel terhelték az élő munkát az európai országokban a Cseh Köztársaság, Románia és Lettország kivételével. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a bibliai alapelvektől a Cseh Köztársaság és a fejlett tagállamok sem tértek el. Izrael és a Közép Európai régió tagállamainál a rossz vagy bibliai szóhasználat szerinti gonosz sújtotta gazdaságpolitika, nem hoz elegendő hasznot a konyhára. Az élőmunka napjainkban, ezen országokban túl van adóztatva. Vizsgálatunkhoz nagy segítséget nyújtott az OECD által közétett statisztika „Taxes on personal income as a percentage of gross domestic product” amelyért köszönetet mondunk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vezetőinek és munkatársainak.

116

(99) Tóth Gábor1 – Surányi Rozália2 Az országonkénti adómérték etikája az Európai Unióban Mores stipendi modum determinandi in civitatibus Unionis Europaeae The Ethics of Tax Rates in the Counties of the European Union

1Nemzeti

[email protected] Adó és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, adóellenőr 2Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt., gazdasági igazgató

Ez a tanulmány folytatása, az adómérték etikája az Európai Unióban című most megjelenő cikkünknek. Ebben az anyagban tovább vizsgáltuk azt, hogy a mai kor homo oeconomicusa az antropológiai és társadalmi fejlődése hová pozícionálta a bibliai kor homo sapiensét. Az előző írásunkban felvázolt etikai értékek alapján klaszterekbe csoportosítottuk az Uniós tagállamokat és Izraelt. A változásokat 1989, 2004 és 2013 évekre vonatkozóan elemeztük. Korábbi elemzésünkben értékítéletet mondtunk, így most újra visszatértünk a kérdéshez, hasznos volt e az egyes országoknak ezt az adómértéket választaniuk? Kifizetődő e a jóság vagy a gonoszság? Az adómérték etikája az Európai Unióban című most megjelenő cikkünkben elemeztük az antropológiai és a társadalmi változásokat. Összehasonlítottuk a múlt és a ma emberének adóterheit. Megállapítottuk, hogy a homo oeconomicus és a homo sapiens közötti különbség az adóterhelésben, a társadalom és állam szervezettségének szintjében is megmutatkozik. Ezen tanulmányunknál főkomponens analízissel az Európai Unió tagállamaiban és Izraelben a jelenleg alkalmazott jövedelem típusú adók adómértékeit vetettük össze az egy főre jutó GDP, GNP mutatókkal, az egyes országok jövedelem típusú adó bevételeinek GDP-hez viszonyított arányával és az egyes országok antropológia, társadalmi fejlettségének különböző mutatóival. Az így meghatározott háttér változók segítségével dimenzionáltuk klaszterekbe az egyes országokat. A jó és a rossz meghatározása során bibliai neveket adtunk az egyes csoportoknak: Zákeus, a tékozló fiú, az elveszett juh, a hamis sáfár. Elemzésünk az egyes adómértékek hasznosságát mutatja. Mint szerzők jelen tanulmányukban indirekt módszerekkel kutattuk a Laffer görbe alapjait. Miért és mekkora, az az adómérték, ami a keresztény erkölccsel nem ütközve az adófizetési hajlandósággal egyezően elegendő hasznot hajtana mind az államnak mind polgárainak. Befejezésül annyit, hogy a keresztény erkölcs és etika talán nem mutat utat arra, hogy a gonosz vajon elnyeri-e méltó büntetését, de a hitvilága igen.

117

(68) Tóth Gábor1 – Szikora Dániel2 – Póti Péter3 Az évjárat hatása az anyajuhok életteljesítményére Effect of different born year on ewes’ live reproductive performance

[email protected] István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, PhD hallgató 2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, hallgató 3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, egyetemi docens 1Szent

A juhtartás gazdaságosságát, jövedelmezőségét alapvetően meghatározza a szaporaság, szaporulati mutatók alakulása. A vizsgálatokat Törtelen (Pest megye) egy törzstenyészetben végeztük. Az értékelésbe vont anyajuhok 2004, 2005, 2006, 2007-ben születtek. Évjáratonként és fajtánként 10-10 anyajuh került véletlenszerűen kiválasztásra, így a kísérletben magyar merinó (n=40), német húsmerinó (n=40) és német feketefejű húsjuh (n=40) vett részt. A jerkék tenyésztésbe vétele 15 hónapos korban történt. Kizárólag mesterséges termékenyítést alkalmazva. Az első ellést követően az anyajuhok átlagosan 8 havonta ellettek. Mind a három fajta egyedi azonos tartástechnológiában részesültek. A takarmányozás évenként változott a takarmány beltartalmi értékeinek függvényében. Eredményeinkből megállapítható, hogy a német húsmerinó anyajuhok szaporulati mutatói párhuzamosan növekedtek az ellések számával, valamint az évjárat nem befolyásolja az anyajuhok szaporulati mutatót, megfelelő tartás és takarmányozás mellett.

118

(53) Tóth Orsolya Gazdaságstruktúra és hatékonyság a magyar mezőgazdaságban Farm structure and efficiency in the Hungarian agriculture

[email protected] Agrárgazdasági Kutató Intézet, Vidékpolitikai Kutatások Osztálya, Budapest, tudományos munkatárs

Már régóta empirikus kutatások tárgya a technikai hatékonyság vállalati szintű vizsgálata. A becslésére két fő módszer terjedt el az empirikus irodalomban: a nem paraméteres, lineáris programozáson alapuló burkolófelület-elemzés (Data Envelopment Analysis, DEA) és a sztochasztikus határ ökonometriai módszeren alapuló, paraméteres meghatározása (Stochastic Frontier Analysis, SFA). A technikai hatékonyság a gazdaság azon képessége, hogy a rendelkezésére álló inputokból maximális mennyiségű outputot állít elő (Farrell, 1957). Jelen tanulmány célul tűzte ki a Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságok technikai hatékonyságának vizsgálatát DEA-módszerrel, melyhez a tesztüzemi adatbázist (FADN) hívta segítségül a szerző. A kutatás elsősorban arra igyekszik választ adni, hogy van-e technikai hatékonyságbeli különbség gazdálkodási formák, valamint ágazatcsoportok szerint a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságok között. Ha a válasz igen (van közöttük különbség), akkor ez milyen nagyságrendű? További kutatási kérdés, melyre igyekszik választ adni a szerző, hogy a hatékonyságorientáltság, vagy a versenyképesség fokozása, netán a foglalkoztatás növelése kell, hogy legyen a legfőbb célkitűzés?

119

(42) Trenyik Petra1- Czóbel Szilárd2 Kocsánytalan tölgyes állományok egészségi állapotának vizsgálata a Zemplénben valamint a Kőszegi-hegységben Health status investigation of sessile oak stands in Zemplen and in the Kőszeg Mountains

[email protected] Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék , doktorandusz 2 Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, egyetemi docens 1

Jelenleg Magyarország teljes felszínének mintegy 20,7 %-át borítják erdők, ennek jelentős részén nem őshonos fajok találhatóak, és a természet közli erdeink is főleg a középhegységek területére koncentrálódnak. Ezért is fontos természetközeli erdeink védelme, egészségi állapotuk folyamatos monitorozása. Vizsgálatainkat kocsánytalan tölgy dominálta állományokban végeztük el a Zemplén és a Kőszegi-hegység területén úgy, hogy állandó paraméterek mentén korcsoportokat jelöltünk ki. Jelen munkánkban a 100 éves és a 60 éves korcsoport eredményeit értékeljük ki. Terepi mintavételezéseket 2015 áprilisában és májusában végeztük el, mely során cönológiai felvételezéssel megbecsültük a lombkorona-, cserje-, és gyepszint összborítottságát, valamint az edényes növényfajok százalékos megoszlását. Az egészségi állapot becslését először vizuális szemrevételezéssel végeztük el, vagyis lejegyeztük a törzs és lombkorona állapotát, hogy érintettek-e valamilyen biotikus vagy abiotikus károsodással, illetve az állomány egészéréről is készítettünk egy átfogó értékelést. Az egészségi állapot pontosabb megállapításához műszeres méréseket is végeztünk a FAKOPP 3D Akusztikus Tomográf segítségével. A műszerrel mért adatok támpontot nyújtanak a fa belső állapotáról, korhadásának mértékéről. A favizsgálat e korszerű módszere a hangterjedés sebességét méri a fában, a fák belsejében lévő korhadások és üregek létét a hangsebességváltozás mértékének mérésével térképezi fel. A törzs állapotának minél pontosabb kiértékelése miatt 5 magasságban (40cm, 80 cm, 120 cm, 160 cm, 200 cm) készítettünk rétegfelvételeket. Mivel erdőművelés alá vont területekről van szó, így különösen rossz állapotú faegyedekkel nem találkoztunk, ennek ellenére főleg a 100 éves állományokban rosszabb egészségi állapotú fák is előfordultak. Összességében elmondható, hogy a Kőszegi-hegységben felvett állományok voltak jobb egészségi állapotban, ami részben valószínűleg a jobb termőhelyi adottságokra vezethető vissza. Hiszen ezekben az állományokban nem csak a 60 éves, de a 100 éves korcsoport esetében is 1 % alatt marad a törzs romlottságának a mértéke, míg ez az érték a zempléni állományok esetében egyes helyeken az 5%-ot is eléri.

120

(28) Túróczi Imre Az innováció hatásának vizsgálati módszerei a vezetői számvitelben Assessment methods of innovation in management accounting [email protected] Szolnoki Főiskola, rektor

Vitathatatlan tény, hogy a gazdasági fejlődés motorja az innováció. Az innovatív fejlesztésnek azonban több feltétele van, beruházási javak meglétének területén a rendelkezésre állásában, humán erőforrásban és kutatói kapacitások területén. A gazdálkodás alapszabálya, hogy a fejlesztést megelőzően vizsgálni kell feltételek meglétét és az elköltendő pénz hasznosulását. A szakirodalom sokat foglalkozik területtel, de még kevésbé láthatóak az összefoglalt elemzi módszerek. Cikkemben az általam vizsgált térség innováció iránti fogadóképességét és annak várható hasznosulását vizsgálom, bemutatva az általam optimálisnak vélt elemzési módszereket.

121

(5) Valkó Gábor A fenntartható mezőgazdaság indikátorai Indicators of sustainable agriculture

[email protected] Központi Statisztikai Hivatal, Vidékfejlesztési, mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztály, főosztályvezető

A fenntartható fejlődés fogalomrendszere az utóbbi évtizedben megkerülhetetlenné vált a gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésekor. A mezőgazdasági termelés megítélésében egyre inkább előtérbe kerül – a korábbi termékmennyiségre és termékminőségre koncentráló szemlélet mellett – a mezőgazdaság környezetre, vidéki népességre, a vidéki élet színvonalára gyakorolt hatása, amelyet összefoglalóan a fenntartható mezőgazdaság fogalma ír le. A fenntarthatóságot leíró, megbízható és adatokkal alátámasztott indikátorok rendszere a döntéshozók egyre kifejezettebb igényévé válik, emellett érzékelhető elvárás mutatkozik az érdeklődő közvélemény körében is a társadalmi-gazdasági folyamatok fenntarthatóság szempontjából történő értékelésére. A mezőgazdaság fenntarthatóságának mérésére számos szervezet és tudományos műhely dolgozott ki indikátorokat, indikátorrendszereket, amelyek megkísérlik mérhetővé tenni a mezőgazdaság fenti szempont szerinti teljesítményét. Ezek azonban nem adaptálhatók teljes mértékben a magyar és európai uniós agrárgazdaságra, illetve többségük nem ad lehetőséget időbeli és térbeli összehasonlítások elvégzésére. Igény mutatkozik egy olyan mutatórendszer kialakítására, amely fenntarthatósági szempontból összefoglalóan jellemzi az egyes EU-tagországok mezőgazdasági termelését, emellett alkalmas arra is, hogy az egyes fenntarthatósági területek értékelését nyújtsa és jól kommunikálható eredményeket mutasson be. Ilyen jellegű indikátorrendszert eddig nem alakítottak ki az EU-ra vonatkozóan. Ezért is találtam fontosnak a mezőgazdaság fenntarthatóságát egy olyan statisztikai adatokra alapozott mutatórendszerrel vizsgálni az EU tagországaira vonatkozóan, amely alkalmas az egyes fenntarthatósági témakörökre vonatkozóan kompozit mutatók előállítására. Az összetett mutatók segítségével könnyen kommunikálható értékelés készíthető az egyes tagországok és az EU egésze mezőgazdaságának fenntarthatóságáról. A mutatórendszer egyaránt alkalmas az egyes országok fenntarthatósági teljesítményének összevetésére és az időbeli fejlődés nyomon követésére.

122

(11) Várallyay Szilvia1 – Veres Szilvia2 – Soós Áron3 – Bódi Éva4 – Kovács Béla5 Arzén kezelés hatása kukorica növény tápanyagfelvételére rhizoboxos nevelési körülmények között Effect of arsenic on the nutrient uptake of sunflower in a rhizobox experiement [email protected] 1Debreceni

Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, Debrecen, Ph.D. hallgató 2Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet, Növénytani és Növényélettani csoport, Debrecen, egyetemi docens 3Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, Debrecen, Ph.D. hallgató 4Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, Debrecen, tanszéki mérnök 5Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, Debrecen, egyetemi tanár, intézetigazgató

Környezetünk egyre nagyobb mértékben terhelt különböző toxikus vegyületekkel, illetve nehézfémekkel, melyek közül kiemelkedő jelentőségű az arzén (As). Az arzén hazánkban a talajvízben, valamint a talajban is megtalálható, így könnyen felvehető a növények számára. Kutatómunkánk célja arzén kezelés hatásának vizsgálata volt napraforgó növények hajtásának és gyökerének elemtartalmára. Kísérletünk során a növényeket rhizoboxos nevelési körülmények között, klímaszobában neveltük. Az arzént arzenit (As(III)) és arzenát (As(V)) formájában 1, 3 és 10 mg kg-1 koncentrációban a talajhoz keverve alkalmaztuk. A kísérletben mészlepedékes csernozjom talajt alkalmaztunk. A kísérlet végén a növények gyökerét és hajtását külön-külön szárítószekrényben súlyállandóságig szárítottuk, majd nedves roncsolásnak vetettük alá. A minták elemtartalmát ICP-MS, valamint ICP-OES segítségével határoztuk meg.

123

(12) Veres Andrea1 – Kaszó Márk2 – Kaszó László3 – Kárpinszky András4 – Petővári Bence5 Új perspektívák a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) előrejelzésében New perspectives in the monitoring of two spotted spider mite (Tetranychus uritcae) [email protected] 1Agrologica Kft., kutató 2, 3, 4 EN-CO Soft. Kft., mérnök 5In-flor-matika Non-profit Kft., kutató

A technológia fejlődése új perspektívákat nyit meg a növényvédelmi előrejelzésben is. Hajtatott növénykultúrák egyik jelentős kártevője a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae), amely előrejelzése szín vagy feromoncsapdák segítségével nem lehetséges. A kutatásunk célja egy olyan rendszer létrehozása, mely operációsrendszerrel vezérelt kamerával vagy mobil telefonnal készített fényképek alapján, képfeldolgozó algoritmusok segítségével megbecsüli a kultúrnövény levelén lévő takácsatkák egyedszámát. A kutatást hajtatott rózsa kultúrából származó mintákon végeztük 2014-ben és 2015-ben. A vizsgálat két fő részből állt. Egyrészt a képfelismerő szoftver fejlesztéséhez tanuló képpárokat készítettünk laboratóriumi körülmények között. 4 alkalommal 50-50 fertőzött levélkét gyűjtöttünk, melyekről fenyképet készítettünk és a fényképen megjelöltük az egyedeket valamint szereomikroszkóp segítségével manuálisan megszámoltuk az atkákat. Másrészt hajtatott rózsa kultúrában, 7-10 napos rendszerességgel 240 levélkét/alkalom fényképeztünk a fóliasátorban rácsháló mentén, hogy nyomonkövessük az atkák egyedszámának változását. A növénykultúrában konvencionális növényvédelmet folytattak, a kezelések során alkalmazott hatóanyagot, dózist és a kezelések időpontját feljegyeztük és az elemzések során figyelembe vettük. A képfeldolgozó rendszer C++ nyelven kerül megvalósításra. A mobil oldalon jelenleg az Android op. rendszer van támogatva. A szerver oldal 4.5 .NET keretrendszer segítségével valósult meg. Az adatok tárolását MSSQL rendszer végzi. Az elemzéshez az R 3.0.2 statisztikai programot használtuk az xtable , hwriter , gplots és car programkönyvtárakkal. Az átlagos atkaszámokat az egyes mintavételezések alkalmával varianciaanalízissel, majd Tukey-próbával hasonlítottuk össze. Jelenlegi 75% pontossággal képesek vagyunk megállapítani az élősködők számát és típusát. Vannak kimagaslóan pontos eredmények, viszont bizonyos határeseteknél, (árnyékos levél, koszos levél, hervadt levél), a kiértékelés eredménye pontatlan. Ezen határesetek kezelése jelenleg a legfontosabb feladat. A jelenlegi pontossággal számolt adatokon is szignifikáns különbségeket tapasztaltunk a növényvédelmi kezelés előtti és az azt követő atkák egyedszáma között. A következőkben szükséges meghatározni az optimális mintavételi sűrűséget egyrészt térben, azaz meghatározni a rácsháló sűrűségét a fóliasátorban, másrészt időben, azaz hogy milyen gyakran szükséges mintát venni a növénykultúrából.

124

(21) Veres Szilvia1 – Széles Adrienn2 – Makleit Péter2 – Rátonyi Tamás1 – Kiss László3 – Zsombik László4 Csökkentett mennyiségű nitrogén ellátás hatása korai fejlődési stádiumú búza nitrogén és szén anyagcseréjének néhány jellemző paraméterére Effect of reduced nitrogen supply on nitrogen and carbon metabolism related traits in wheat at early growth stage [email protected] Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, egyetemi docens 2Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, egyetemi adjunktus 3Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, PhD hallgató 4Debreceni Egyetem, Agrártudományi Központ, Nyíregyháza, tudományos főmunkatárs 1Debreceni

Napjainkban mezőgazdaságának nagy kihívása, hogy úgy kell élelemmel ellátnia a Föld növekvő népességét, hogy az elé támasztott egyre szigorúbb élelmezésbiztonsági, környezet- és természetvédelmi kritériumoknak is megfeleljen. A sikeres növénytermesztés szempontjából a tápanyag utánpótlás kérdése mind mennyiségi, mind minőségi szempontokat tekintve kulcsfontosságú. A megfelelő időben történő és elégséges mennyiségű nitrogén trágyázás kérdése régimódi problémának tűnhet. Ugyanakkor a mezőgazdaság zöld forradalmasítása idején sincs elegendő információnk az eltérő nitrogén táplálás hatására bekövetkező fiziológiai válaszreakciókról. Viszont alapvetően ezek a folyamatok határozzák meg a létrejövő növényi produkciót, a gazdasági profitot. Munkánk során célul tűztük ki, hogy mind a nitrogén, mind a szén anyagcsere néhány fontos paraméterének változását vizsgáljuk eltérő mennyiségű nitrogén ellátás mellett, búza korai fejlődési stádiumában. Vizsgálatainkat búza (Triticum aestivum L. cv. Beaver) bokrosodás fejlődési stádiumában végeztük, mint az egyik, a termés mennyiségét meghatározó legfontosabb növekedési szakaszban. A növényeket üvegházi körülmények között neveltük két különböző mennyiségű nitrogéntáplálás mellett (optimális és annak ¼ része). A szén metabolizmus jellemzésére mértük a szárazanyag felhalmozódás mértékét, valamint az oldható cukortartalmat. A klorofill-fluoreszcencia indukció módszer segítségével meghatároztuk az optimális fotokémiai hatékonyságot (Fv/Fm), az elektron-transzport rátát (ETR), a vitalitási indexet (RFD), a nemfotokémiai kioltó folyamatok arányát (NPQ), valamint az 1-qP/NPQ értékét, mely a fény ellátás és fény hasznosítás egyensúlyát jellemzi adott körülmények között. Meghatároztuk továbbá a hajtás teljes nitrogén tartalmát, valamint a nitrát mennyiségét is. Eredményeink szerint az optimális nitrogén ellátás mellett 25%-kal nagyobb szárazanyag tartalmat mértünk, mint a negyedére csökkentett nitrogén táplálás esetében. Teljes nitrogén ellátás mellett nagyobb fotokémiai hatékonyságot tapasztaltunk, ugyan csak kis mértékben. Az oldható cukor tartalom az alacsony nitrogén kezelés esetében 40%-kal nagyobb volt, mint optimális nitrogén ellátás mellett. A teljes nitrogén tartalomban nagy különbség tapasztalható a teljes nitrogén ellátás javára, ugyanakkor nitrát tartalomban csak kis különbség volt mérhető. A nitrogén ellátás különbözősége szignifikáns eltéréseket mutatott a vizsgált paraméterek között. A fenntarthatóság elveinek való megfelelés szerint célszerű olyan genotípusok keresése, kiválasztása, melyek kevesebb nitrogén ellátás mellett is ugyanazt a mennyiségű és minőségű termést produkálják a termesztő számára.

(69) Vigh Zoltán1 – Húth Balázs2 – Bene Szabolcs3 – Polgár J. Péter4 A húshasznú magyar tarka tehenek új küllemi bírálati rendszerének vizsgálata

125

Monitoring the new system for the evaluation of conformation of Hungarian Simmental beef cows [email protected] Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 2Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, egyetemi docens 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 4Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 1Pannon

A szerzők a hazai húshasznú magyar tarka állomány új küllemi bírálati rendszerének előzetes vizsgálatait végezték el. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete a húshasznú állományok új küllemi bírálati eljárásának tesztelését kezdte meg 2012 tavaszán. Az új bírálati rendszert az európai szövetség „hús” és „küllem” munkacsoportja közösen fejlesztette ki 2011-ben. Az eljárás során 5 hazai törzstenyészetben 1585 tehén küllemi bírálati adatait gyűjtöttük be, mely során 12 paramétert értékeltünk lineáris pontozásos módszerrel. (1-9) A főátlagok vizsgálatából kiderült, hogy a farmagasság (5,7), farhossz(5,3) és farszélesség(5,1) a korábban beállított középértékhez képest nőtt, akárcsak a törzshossz(5,3) és a törzsmélység(5,3). A comb izmoltság(4,99) értékei közelítenek az optimálishoz, a lapocka izmoltság(4,8) valamivel alacsonyabb értéket mutatott, vagyis az elülső testfél esetében még fejlesztésre szorul. A farlejtés főátlaga (5,1) mutatja, hogy az érték optimális, enyhén a csapott irányába mozdul el ami megkönnyíti az ellést, illetve az involúció és ivarzás során a méh tisztulását. A hátsó láb oldalnézet pontszáma 5,5 vagyis a kardos irányába tolódik, amely javítandó a fajtában. A csüd pontszáma 5,9 vagyis kissé a meredek lábállás felé hajlik, amely kevésbé sérülékeny lábat, ezzel hosszabb hasznos élettartamot jelenthet. Az eddig tárgyalt tulajdonságok szórása 0,8 és 1,3 között volt. A tőgymélység 6,5 ami az elvártnál jobban kiteszi a tőgyet a mechanikai sérüléseknek. A bimbóforma főátlaga 5,5 ami a borjú hozzáférését és könnyű szopását megkönnyíti. A tőgy értékeinél a szórás 1,6 volt. A 12 küllemi tulajdonságot 4 fő kategóriára osztottuk. A típus kialakításánál a farmagasság, farhossz, farszélesség, törzshossz és a törzsmélység játszott szerepet. Az izmoltság esetében comb izmoltság és a lapocka izmoltság volt meghatározó. A lábszerkezetet a farlejtés, a hátulsó láb oldalnézet, és a csüd meredeksége adta, míg a tőgymélység és a bimbóforma a tőgy pontszámát alakította ki. Az eredmények szerint az vizsgált állományban a húshasznú magyar tarka tehén típusra 5,5, az izmoltságra 4,9, a lábszerkezetére 5,8, míg a tőgyre átlagosan 5,9 pontot kapott. Az adatok szórása és variációs koefficiense alapján az új küllembírálati rendszer hatékonyan működik, és pontos képet fest az állatokról. A létrehozott húshasznú küllemi bírálati adatbázis folyamatos fejlesztése nyomán elkezdődhet az örökítő érték-számítás és a tenyészértékbecslési folyamat a húshasznú bikák esetében is.

(13) Vitányi Beáta1 – Nagy Katalin2 – Fekete Anna Katalin3 – Dudás Brigitta4 – Jenes Barnabás5

126

Mlo gén alapú lisztharmat rezisztencia: régi harc új megvilágításban Mlo gene based powdery mildew resistance: an old battle in a new light [email protected] tudományos segédmunkatárs 2ELTE TTK, I. éves MSc hallgató 3Corvinus Egyetem, III. éves BSc hallgató 4Gabonakutató Kft., tudományos munkatárs 5NAIK-MBK, csoportvezető, főigazgató 1NAIK-MBK,

A lisztharmat gombák (Blumeria) igen széles gazdaspektrummal és nagy adaptációs képességgel rendelkeznek. A búza lisztharmat megbetegedését okozó Blumeria graminis f.sp. tritici igen nagy károkat, akár 40 %-os terméskiesést is eredményezhet. Rendkívül jó alkalmazkodó képessége miatt a klasszikus, domináns öröklésmenetet mutató rezisztencia gének csak rövidtávon hatékonyak, ezért a búza és a gomba közti koevolúciós harc már évezredek óta fennáll és napjainkban is tart. Vad árpa (Hordeum vulgare L.) populációban hosszú távú, tartós védelmet eredményező rezisztenciát írtak le, amely az Mlo gén recesszív funkcióvesztéses mutációjához köthető. Ez a gén egy heptahelikális plazmamembrán fehérjét kódol, ami elengedhetetlen a sikeres gombafertőzéshez. Mutáns fehérje esetén az invázió sikertelen, a betegség nem alakul ki. Az egyik legrégebben termesztett búzafajta, a T. monococcum hosszú ideje ismert nagyfokú lisztharmat ellenállóságáról. Felmerült a kérdés, vajon ennek hátterében is az Mlo gén mutációja és a működőképes MLO fehérje hiánya áll? Kísérleteinkben 23 szabadföldön lisztharmat rezisztenciát mutató T. monococcum fajtajelöltet vizsgáltunk. Célunk az Mlo gén szekvenciájának meghatározása, illetve a rezisztenciát okozó mutációk keresése. Munkánkban fajtajelöltenként 10 növényből tisztított és poolozott DNS-t használtunk. Az Mlo gén középső, a TaMlo2 gén 1278 – 1983 bp közötti szekvenciájának megfelelő régiót vizsgáltuk, mivel ez magában foglalja a rezisztenciában kiemelten fontos IC3 hurkot. Specifikus primerekkel amplifikáltuk a gén azon szakaszát, ami a TaMLO2 fehérje 240-341 aminosavait kódolja. A fragmenteket klónoztuk, transzformáltuk, majd a hosszpolimorfizmust mutató klónokat megszekvenáltattuk. A kapott szekvenciákat három egymástól jól elkülönülő típusba tudtuk sorolni. Az egyik típus a TaMlo2 génnel mutat nagyfokú hasonlóságot, míg a másik kettő az árpa Mlo-h1 génnel mutat nagyobb homológiát. A szekvenciákban megjelenő deléciók és SNPk nagy része az intronokban található, ami molekuláris markerek fejlesztésére ad lehetőséget. A továbbiakban tervezzük a teljes Mlo gén szekvenciájának meghatározását különös tekintettel a rezisztenciában fontos további régiókra, illetve a működésképtelen MLO fehérjét eredményező mutációk azonosítását.

(70) Zsédely Eszter1 – Radich Zsanett2 – Dóka Ottó3 – Hermán Anikó4 – Fébel Hedvig5 – Tóth Tamás6

127

Repcepogácsa etetés hatása a tyúktojás minőségére Effect of rapeseed cake on the quality of egg

[email protected] Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, egyetemi adjunktus 2Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, intézeti mérnök 3Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, egyetemi tanár 4NAIK Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet, tudományos segédmunkatárs 5NAIK Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet, egyetemi magántanár 6Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, egyetemi docens

1Nyugat-magyarországi

Az elvégzett kutatásban a szerzők arra kerestek választ, hogy milyen hatással van a tyúkok tojástermelésére illetve a tojás minőségére, ha a tojótápban a szójadara egy részét hidegen sajtolt repcepogácsával (3 µmol/g glükozinolát tartalom) helyettesítik önállóan, illetve egy kereskedelmi forgalmú kiegészítő takarmány (PEELKO, ROP Kft., Magyarország) kombinált alkalmazásával. A kísérletet összesen n=96 Lohmann tojóhibriddel végezték a madarak 24-33. élethete között. A vizsgálatban a következő kezeléseket alkalmazták: kontroll (K): kukoricaszójadara alapú tojótáp; R csoport: 15% hidegen sajtolt repcepogácsa; R+ csoport: 15% hidegen sajtolt repcepogácsa+0,60% PEELKO kiegészítő takarmány. Egy-egy csoport takarmányát 8 fülke, azaz 32 madár fogyasztotta. Az R csoport tojástermelése szignifikánsan (P<0,05) nagyobb volt (96,2±8,7%) a tojástömeg viszont szignifikánsan (P<0,05) kisebb (61 g) a kontrollhoz képest. A tojótyúkok tojásmassza termelése és a takarmányhasznosítás viszont nem különbözött szignifikánsan (P>0,05) az egyes kezelések (K, R, R+) között. A táplálkozási értéket meghatározó tulajdonságok közül a fehérjetartalom az R+ kezelésnél szignifikánsan (P<0,05) kevesebb (6,7±0,79 g vs. 7,2±0,51 g) volt, mint a kontroll csoportban (sorrendben). A tojássárgájában az olajsav (C18:1) tartalom szignifikánsan (P<0,05) nőtt, a linolsav (C18:2, n-6) pedig szignifikánsan csökkent repcepogácsa etetésekor, az n-6/n-3 zsírsavarány pedig szűkült. A szín az R csoport tojásainál volt a legerőteljesebb (6,74±0,77) a Roche-skála alapján, míg a műszeres mérés az R+ mintáknál adta a legélénkebb színt (a*:5,47±1,61; b*:61,61±5,61). A főtt tojások és rántotta esetében a repcepogácsa (R, R+) több tulajdonság esetében is szignifikáns hatással volt a vizsgált érzékszervi tulajdonságokra. A PEELKO takarmánykiegészítővel együtt etetett repcepogácsa (R+) összességében nem befolyásolta a tojástermelést és a tojás minőségét a kezeletlen repcepogácsa (R) hatásához képest. Az eredmények alapján megállapították, hogy a 15% hidegen sajtolt repcepogácsa (R) etetése nem rontotta a naturális termelési mutatókat és a tojások minőségét, ezért potenciális alapanyag lehet az extrahált szójadara egy részének helyettesítésére.

128

(90) Zseni Anikó1 – Nagy Judit2 Az emberi ürülék szerepe a jövő mezőgazdaságában The role of human excreta in the future of agriculture

[email protected] István Egyetem, Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, Környezetmérnöki Tanszék, egyetemi docens 2Széchenyi István Egyetem, Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar, Alkalmazott Mechanika Tanszék, tanszéki mérnök 1Széchenyi

Az előadás egy induló kutatás első eredményeit foglalja össze, és felvázolja a jövőbeli kutatás legfontosabb irányait. Célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi ürülék újrahasznosításának szükségességére, elemezze annak jelenlegi és jövőbeli szerepét a fenntartható vízgazdálkodás, mezőgazdaság és élelmiszertermelés tényezőjeként, valamint összefoglalóan bemutassa az újrahasznosítás már alkalmazott és még csak tervezett technológiáit. A fejlett világban a lakossági vízfogyasztást nagymértékben az öblítéses toaletten alapuló vízi infrastruktúra határozza meg. A zárt csatornás szennyvízelvezetés és a megfelelő hatásfokú szennyvíztisztítás kiépítésének és működtetésének környezeti terhei számottevőek: nagy fajlagos vízfelhasználást okoz, jelentős energiafelhasználást igényel, valamint magasak a megvalósítás és üzemelés költségei. Mindezeken felül a szennyvíztisztítás során az ürülékben lévő értékes szerves nitrogén és foszfor vegyületeket vízszennyező anyagokká (eutrofizációt okozó szervetlen nitráttá és foszfáttá) alakítjuk át. A vízöblítéses WC legnagyobb környezeti ártalma azonban az ürülék értékes szerves anyagainak a bioszféra anyagforgalmából való kivonása. Elemzéseink során az emberi ürülékben lévő tápanyagok mennyiségének értékeléséhez összevetettük azokat a szennyvíztisztítókból kikerülő tisztított vizek okozta nitrogén- és foszforterheléssel, a talajok termőképességének fokozására használt műtrágyázás anyagszükségletével, valamint a talajpusztulás okozta tápanyagveszteséggel. Összehasonlítottuk a vízöblítéses toalettek és az ürülék komposztálással történő újrahasznosításának környezeti hatásait, megvizsgáltuk a világban már működő újrahasznosítási technológiákat és rendszereket. Ezek alapján úgy ítéljük meg, hogy az emberi ürülék mezőgazdasági felhasználása a jövőben elengedhetetlenül szükséges lesz; mi több, ez lehet a jövő egyik legfontosabb biotechnológiája.

129

(50) Zsiborács Henrik1 - Pályi Béla2 - Pintér Gábor3 A permetezett monokristályos napelemek vizsgálata Examination of sprayed monocrystalline solar modules

[email protected] Egyetem, Georgikon Kar, PhD hallgató 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, adjunktus 1Pannon

Magyarországon, éves szinten 1000-1200 kWh energia hasznosul 1kW rendszer esetében, mivel a napelemek nincsenek optimális hőmérsékleten tartva. A modulok hatásfoka a hőmérséklet növekedésével romlik és ennek mértékéről kevés gyakorlati információ áll rendelkezésre. Fontos annak megválaszolása, hogy a napelemek hűtése számottevő mértékben javítja-e a teljesítményt. 2014 és 2015 nyarán azonos típusú és teljesítményű, monokristályos napelemek különböző üzemállapotok melletti összehasonlító vizsgálatára került sor. A mérések igazolták, hogy bizonyos feltételek mellett a teljesítmény nyereség elérheti a 30 %-ot. Jelen kutatás célja bemutatni a permetezéssel hűtött napelemek két különböző megoldással működő MPPT műterheléseinek gyakorlati tapasztalatait.

130

Jegyzet ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................

131

Jegyzet ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................

132

Szekcióbeosztás Szekció

Időpont

Hely

Elnök

Társelnök

I.

Növénytermesztés, Agrokémia és Talajtan

Csütörtök 13.30–15.00

D/I. előadó

II.

Agrár- és Vidékgazdaság

Csütörtök 13.30–15.30

D/III. előadó

Dr. Péter Erzsébet

Dr. Rieger László

Dr. Ábel Ildikó

III.

Természetvédelem

Csütörtök 13.30–14.45

D/II. előadó

Dr. Kondorosy Előd

Dr. Bódis Judit

Miókovics Eszter

IV.

Alternatív Energiagazdálkodás

Csütörtök 13.30–15.30

D/Kistanácsterem

Dr. Bai Attila

Dr. Pályi Béla

Dr. Pintér Gábor

V.

Főáramú Közgazdaságtan

Csütörtök 13.30–15.30

D/Konferenciaterem

Dr. Takácsné Dr. György Katalin

Dr. Poór Judit

Kiss Lívia Benita

VI.

Állattenyésztés és Takarmányozás

Péntek 9.00–11.30

D/I. előadó

Dr. Husvéth Ferenc

Dr. Pál László

Vigh Zoltán

VII.

Kertészet és Szőlészet-Borászat

Péntek 9.00–11.00

D/Kistanácsterem

Dr. Kocsisné Dr. Dr. Brazsil József Molnár Gitta

Dr. Cseh Eszter

VIII.

Környezet- és Vízgazdálkodás

Péntek 9.00–11.00

D/II. előadó

Dr. Anda Angéla Dr. Szabó Ferenc

Soós Gábor

IX.

Alternatív Közgazdaságtan

Péntek 9.00–11.00

D/Konferenciaterem

X.

Poszter

Csütörtökpéntek

D-épület folyosók

Dr. Sárdi Katalin Dr. Tóth Zoltán

Dr. Kiss Tibor

Dr. Alföldi Zoltán

Közös megtekintés:

Titkár Dunai Attila

Nagy Zita Barbara csütörtök 15.30–16.30