Prof. Dr. Persányi Miklós főigazgató, Fővárosi Állat- és Növénykert „AZ ISKOLA HATÁRÁN” – KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK A KÖZNEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN
Konferencia nyitó előadás Bevezető: az iskolán kívüli oktatásról Miért is érdemes óvodás, iskolás gyerekekkel kulturális intézménybe jönni? • a közvetlen kontaktus, az elevenség, a méretek, a színek, a szagok igazisága, az élmény tanít • tanulmányi kirándulás, kellemes környezetben, mozgás közben tanulhat /peripatetikus módszer haszna A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések • Kr. 7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. Tartalom: 1. TÉRRŐL ÉS IDŐRŐL IDŐ - KAPACITÁSOKRÓL 2. PÉNZRŐL ÉS LÉLEKRŐL 2.1. KI FIZETI A RÉVÉSZT? 2.2. LÉLEK – A KÖZÖNSÉGRŐL ÉS PROGRAMOKRÓL 1.1. TÉR - HELYEKRŐL – Oktatóhelyek és Kultúrhelyek Budapesten oktatásban részesülő tanuló (2011: óvoda 55, ált. isk 110., középisk.103, szakiskola 17) összesen kb. 400 ezer gyerek – hány jut el évente egyszer intézményével egy kultúrhelybe? Állatkertbe kb. 6-8 gyerekből 1. Gyerekszám: Budapest 2011: 223 ezer 14 év alatti gyerek Nincs sok értelme a 21. században a merev határvonalaknak: Írtam tíz éve egy tanulmányt „Az Állatkert mint múzeum. Vagy inkább színház? Vagy inkább mi?” címmel, most sem gondolom másként, minthogy a modern kulturális és oktatási intézmények funkcióinak nyitottaknak kell lenniük a legszélesebb spektrumban. Kulturális intézmények fontos iskolán kívüli oktatási misszióval = KULTÚRHELYEK • múzeumok – Budapest 77 múzeum, kb. 3 millió látogató (2011) • művészeti intézmények: színházak, operaház – 97 db, 2,6 millió látogató • zenekarok, hangversenyek 1238 előadás, 447 ezer látogató • közművelődési intézmények • könyvtárak – Budapest 70 db. 309 ezer beiratkozott olvasó, 4,6 millió kölcsönzött kötet • állat- és növénykertek – Budapest 3 állatkert, 1,5 millió látogató országosan: másfél tucat állatkert van Magyarországon, vagy három és fél millió látogatóval. •
határterületek: nemzeti parkok (látogató- és oktatóközpontok, tanösvények), parkerdőgazdaságok történelmi emlékhelyek, nevezetes földrajzi pontok turisztikai jelentőséggel (pl. Kékestető, Hévízi tó, Kerepesi temető) Generációk érdeklődését és szeretetét érdemelték ki. Kellenek olyan helyek, amelyek ugyanitt, ugyanazt jelentették déd- és ükapáinknak, az ország és a város közönségének, amit ma jelent nekünk és gyermekeinknek. A „modern világ” digitális médiaözönében a személyes élmények, az emberi hang, amelyet a kultúrhelyek adhatnak a gyerekeknek. A”Nemzet Állandóságának megtestesítői”.
1
A polgári társadalom sajátjai. Amikor a 19. században létrejöttek a modern kultúrintézmények, mint a nyilvános múzeumok, színházak, operák, vagy füvészkertek, állatkertek nagyon különböztek a maiaktól. LEGRÉGEBBIEK: 147 éve a Pesti Állatkertet hazafias érzülettel „élő nemzeti múzeumként” hozták létre, már csak azért is, mert Schönbrunnban már volt ilyen. Modernizálódniuk kell. Kezdetben elikultúra/tömegkultúra elválik, az ötvenes években elvesztette elegáns karakterét, s lett a széles néptömegeknek adott ajándék, része a „circenses”-nek, ha már a „panem” hibádzott, majd megerősödött az „önérvényesítő”, közönségigényektől elváló kulthelyek önképe. 1.2. IDŐ ÉS KAPACITÁSOK A kultúrhelyek zömét közpénzből tartják fenn, de legalábbis támogatják. Ahogyan az iskolákat is. A kultúrhelyeket közönségük használata döntően a „szabadidőben”(= az „átlagos munkaidőn kívüli időben”, este, munkaszüneti nap). Új oktatásügyi törekvések (délutáni programok a tanulóknak) számára a legjobb lehetőségeket adják. Jelenlegi állapot: • a kultúrhelyeken bőven van a tanítási napokon szabad kapacitás oktatási csoportok fogadására • kevés oktatási intézmény veszi programjába komolyan – az összes tanítási időnek alig 1-2 %-áról beszélünk • Rengeteg fölös kapacitásuk van munkanapokon délelőtt és délutánonként, különösképpen a tanévben. Ez társadalmi szinten nagy PAZARLÁS. • „Egész napos iskola” program – ki fogja kényszeríteni a kilépést? (Csak, ha erre van akarat és ösztönzés.) 2. PÉNZÜGYEKRŐL 2.1. KULTHELYEK: Ki fizeti a révészt? A kulturális intézmények oktatási szolgáltatásainak költségeit ki viselje? Megoldási utak: a gyerek / a szülők az iskola (miből?) szponzorok (hol vannak?) az intézmények fenntartói: önkormányzatok – fontosnak tartják-e? Állam bácsi /néni ? Lehetne pl. forrás a TAO, a szerencsejáték, a dohányjövedék, stb. Vannak-e ösztönzők? Pl. lehetne az NKA-nak egy kulturális intézményekben oktatási szolgáltatásokat támogató ága. Egyenlőtlen viszonyok vannak még a kultúrán belül is. Pl. jobb helyzetben vannak a múzeumok, a szakma határai világosabbak. Az NKA-nak van Múzeumi Kollégiuma: A Múzeumi Kollégium stratégiája még a legérettebb: „tevékenysége jóval több, mint a múzeumok gyűjteményeiben lévő kulturális javak puszta megőrzéséhez nyújtott támogatási szisztéma kidolgozása és érvényesítése. A feladat több szintje adódik …a „nyitott múzeum” fogalmából. A múzeumok szolgáltató, tudásközvetítő, a formális, informális oktatásban betöltött egyre növekvő szerepe nem hagyható figyelmen kívül.” Még véletlenül sem jön elő az oktatás a Színházi, de még az ún. „Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégium” („Sajt és Párna eladó”) esetében „Országos múzeumpedagógiai évnyitóval kezdődött a múzeumok népszerűsítését szolgáló, hat héten át tartó Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat a Gödöllői Királyi Kastélyban. Az eseményen Hammerstein Judit, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára Múzeumpedagógiai Nívódíjakat adott át.” Oktatásba bevonható fontos humán erőforrás még: Változatos formái alakultak ki az önkéntesekkel, civil szervezetekkel, intézmény-szeretőkkel önkéntesekkel való együttműködésnek. Az Alapítvány a Budapesti Állatkertért már több mint 3000 „nevelőszülőt” mozgósít évente, a bérletesek köre is hasonló nagyságú. Önkéntesek tucatjai teljesítenek rendszeresen szolgálatot. Mindezeket a tevékenységeket fel kell karolni, ösztönözni, segíteni, hiszen általuk széles és jól mozgósítható támogatói kört találunk, de nem csekély a járulékos társadalmi haszon sem, amely ezeknek az embereknek a társas kapcsolatai javulásában jelenik meg.
2
KEDVEZMÉNYEK (Kultúrhelyek adják az Oktatóhelyeknek – szegény a szegénynek?) A látogatószám mint ösztönző (statisztikai eredményesség és üzleti) mindenkor a munka eredményességének talán legfontosabb mérőszáma volt. Akármely kultúra közvetítő cégnél. Kérdéses, hogy a jövőben is az legyen-e? A jegyárak nem drágábbak a szabadidős piac hasonló szolgáltatásainak árainál, viszont a széles közönség nagyon érzékeny rájuk, és az alacsonyabb jövedelmű rétegeket kiszorítja a túl magas ár, és a rossz emlék sokáig tart. Az Állatkert pl. nem olcsó, de a legnagyobb kedvezmények a közoktatásnak járnak – a gyerekjegy kb. egyharmada, de van olyan tanulmányi jegy is, amely kb. egy BKV jegy ára. Pedagógusoknak is kell adni kedvezményt!
• • • • • •
• • • •
2.2. LÉLEK (HUMÁN ELEMEK) : a közönség igényei / a gyerekek, a pedagógusok és a kultúraközvetítők A Kert nagyon sokat kínál a közoktatási intézményeknek, de sajnos csak töredékük veszi igénybe e lehetőségeket. Pl. az Állatkertbe 2012-ben 100.869 gyerek jött iskolai, óvodai csoportban, kedvezményes belépéssel 6866 gyerek 377 csoportban zoopedagógus által vezetett sétákon 1,360 gyerek (6-12 éves) Zoo Táborban 11 nyári turnusban 9.987 kísérő pedagógus ingyenes belépéssel 871 pedagógus a tavaszi és őszi Pedagógus Nyílt Napon 106 pedagógus hallgató zoopedagógiai kurzuson 187 pedagógus akkreditált 60 órás zooped továbbképzésen 7 év alatt Ez mégis csak töredéke az összes ilyen korú gyereknek / az összes pedagógusnak. Fontos misszió: az oktatási tevékenységen át a családokhoz is eljutni! PROGRAMOK ÉS HELYSZÍNEK KÍNÁLATA A kultúrából, az ismeretterjesztő programokból sem lehet sosem elég, és ebben rengeteg változott az elmúlt évtizedben. Oktató- és rendezvénytermek, szabadtéri színpad létesültek, és a diaszpórikus ismeretterjesztés sok formája is kialakult. Megújultak a vízuális információs rendszerek, kiállítások, rendezvények sokfelé. Ezeket kell még rendszeresebbé tenni, az „animátor”, „monitor” tipusú ismeretterjesztést kell fejleszteni, és akkor kell ezt a legintenzívebb módon gyakorolni, amikor a legtöbb látogató van. A cél a minél nagyobb számú közönséggel való személyes találkozás, tehát az ismeretterjesztést végzőknek a nagy látogatottságú napokon kell főleg helytállni, így a szezonban, illetve a munkaszüneti napokon is. A környezeti oktató-nevelő programok kínálata jelentősen bővült. Tanulmányi jeggyel, bérlettel kb. 70 ezer iskolás, óvodás, nagyobb diák jön intézményével, és másik 100 ezer ember, felnőtt és gyerek, szervezett csoportban. PEDAGÓGUSOKNAK SZOLGÁLTATÁSOK Pl. a Kolibri Gyermek-és Ifjúsági Színház válaszaiból: pedagógiai szempontból is pozitívnak ítélhető, ezt bizonyítják a tanárok visszajelzései és a gyerekek reakciói egyaránt. A tanárok szöveges értékeléséből többször visszatérő jellemzők: saját személyiségfejlődésük szempontjából is hasznosnak tartják a programot (és a képzést is), fontosnak tartják, hogy maguk is fejlődjenek a gyerekek körében – nem egyszer saját tanáraik várakozásával ellentétben – népszerűek ezek az előadások megerősíti őket abban, hogy a művészeti, művészettel való nevelés hatékonyabb a frontális tudásközvetítésnél, vagy puszta „lelkizésnél” biztosak benne, hogy „az indirekt hatás is hatás”: „megmaradt a gyerekekben néhány dolog, és valahol, valamikor talán hozzájárulhat ahhoz, hogy jó/jobb döntést hozzanak.” Az Állatkertben a pedagógusokkal rendszeres a kapcsolat, zoopedagógiai továbbképzésüket megteremtették, tájékoztató anyagokat kapnak, rendszeresek a tanórák, foglalkozások, szakkörök, klubok, nyári táborok. 2008 nyarán már több mint 1700 gyerek vett részt egyhetes nyári zoo-táborban! Több tízezer gyerek és felnőtt szórakozott a családi játszóházban. (A két utóbbit egyébként koncessziós rendszerben, privát partnerrel működtetjük.) Létrejött a gyermekállatkert parasztudvari zóna, megépültek és jól működnek az oktató-ismeretterjesztő helyiségek (Barlang-terem, Tanodú). 3
TÉR – HELYEKRŐL Oktatóhelyek és Kultúrhelyek / vannak remek műhelyek, vannak kiváló kísérletek, de csak a prototipusnál tartunk, a sorozatgyártás még messze van Még mindig több, ami elválasztja, mint ami összeköti a kultúra 2 nagy intézményrendszerét A Kultúrhelyek is nagyon széttagoltak, kinek jobban, kinek kevésbé megy az oktatás – legjobban a múzeumok integrálódtak, és elkezdődött az állatkerteké. Integrálódni kellene: „KULTÚRPEDEGÓGIA” a múzeum-, színház-, állatkert-, hangverseny-, stb pedagógiák helyett, mert nagyon sok a közös probléma, a módszer, a technikai körülmény. Az oktatásügy e tekintetben sokkal egységesebb, de a másik, a kulturális konglomerátum atomizált (mondjuk a múzeumok nem, ott már molekuláris szintről beszélhetünk…) IDŐ – KAPACITÁSOKRÓL Parlagon heverő hatalmas kapacitások vannak, amelyeket csak az oktatás használhatna ki. Társadalmi szintű pazarlás a közpénzekkel, a kapacitásokat ki kell használni. Sőt a KULTÚRHELYEK oktatási kapacitásait tudatosan tovább kell fejleszteni (pl. EU projektek), és a személyi és dologi feltételeket is meg kell növelni (intézményeken belüli átrendezés + DEUS EX MACHINA – erre pénzt, státust kell adni, nem egyik napról a másikra). Az új oktatáspolitika több eleme ösztönözheti a sokkal jobb kihasználást, erre tudatos programokat kell(ene) építeni. PÉNZ - KI FIZETI A RÉVÉSZT? Évtizedek óta rendezetlen, mind az oktatás, mind a kulturális intézmények oldaláról Kevés, hiányos a finanszírozás – igaz-e az a tézis a leggazdagabb magániskolák használják legtöbbet a kult. intézményi kínálatot (?) Régóta mostohagyerek az iskolán kívüli oktatás Egyenlőtlenek a viszonyok, a szegények között is vannak még szegényebbek – ezt orvosolni kell LÉLEK – A KÖZÖNSÉGRŐL ÉS PROGRAMOKRÓL Az igény, a vágy megvan. A kultúraközvetítőkben, A pedagógusokban, A gyerekekben Nagy Kérdés, hogy hogyan tudja, miként akarja-e ezt a vágyat a legjobban szolgálni az oktatásban sokkal több terhet saját magára vett Állam ??? Ha az a cél, hogy a mai gyerekeknek értelmes, aktív gyermekkora legyen, ne az utcákon kószáljanak, vagy monitorokba temetkezzenek naphosszat, akkor a „kultúrhelyekből” oktatási „kultuszhelyeket” kell teremteni. Van társadalmi igény. Van politikai igény. Innen az Állam oktatási és kulturális rendszereinek, különösképpen a kultusztárcának a felelőssége egyértelmű: FEL KELL EGY ÁTGONDOLT PROGRAMOT ÉPÍTENI ERRE, ÉS ERŐFORRÁSOKAT KELL HOZZÁ RENDELNI.
Részletek a FÁNK 2013. évi feladattervből: Cél: „…növelje még tovább szolgáltatásai, ismeretterjesztő és kulturális programjai mennyiségét és színvonalát” ISMERETTERJESZTŐ, OKTATÁSI, NEVELÉSI PROGRAMJAINK 2013-ban a tavaly átadott Varázsheggyel az állatkert oktatási tevékenysége is megváltozott. A hagyományos oktatási feladatok megőrzése mellett kiemelt cél az új igényeknek megfelelő, sokkal gazdagabb ismeretterjesztő-oktató program. Naponta 70 esemény van, a pelikánok látványetetésétől, a fókashow-n át az, óriáskígyó simogatásig félóránként 5 program közül lehet választani. A program- és oktatásszervezés központi fontossággal bír.
•
Családos és egyéni látogatóknak és oktatási csoportoknak szóló állat, növény, élet, természet, környezet témájú ismeretterjesztő események: Animált közönség / állatkerti szakember interakciók sorozata a „Légy ott!” programon keresztül. Ismeretterjesztő célú találkozások demonstrátorokkal (állatgondozókkal, kertészekkel) a Varázshegyen belül és kívül, állatok demonstratív etetése és egyéb animált programok keretében, óránként szezontól függően 2-4 eseménnyel. A 2013. évi cél a működő programok mennyiségének megőrzése, valamint az előző évi tapasztalatok felhasználásával további minőségi javulás elérése.
• 4
• • •
• •
„Állatok akcióban” természetvédelmi oktató célú show-műsor, amely a Varázshegy Csillagterében az időjárástól függetlenül is tud működni. A 2013. évi cél a meglévő bemutatós állatállomány mennyiségi bővítése és a bemutatók ismeretterjesztő tartalmának bővítése. „TapiZOO” állomások, ahol állati, növényi eredetű érdekességeket vehetnek kézbe a látogatók és kaphatnak biológiai, természetvédelmi információkat az állomásokat működtető animátoroktól. Idei cél a program színvonalának megtartása két állomással. Darwin Labor, ahol a látogató gyerekek és felnőttek egyéni program szerint, nyitvatartási időben folyamatosan vizsgálhatják a természeti tárgyakat és jelenségeket demonstrátorok segítségével. A 2013. évi cél az eddigi népszerű program színvonalának megtartása, kiállításának gazdagítása, és hétközi használatának jobb szervezése. A Darwin labor „Életjelenség bemutatója” a főszezonban napi négy, egyéb időben két bemutatóval, amelyeket a demonstrátorok tartanak tematikus rendszerben, vagyis naponta 2-4 különböző érdekes bemutatót láthatnak a látogatók. Célkitűzés a tavalyi évben teljesített előadások megtartása mellett, bővebb tematika kidolgozás, új állatfajok és kísérletek beiktatása a bemutatókba. Felnőtt illetve családi csoportvezetések külön igény és tematika szerint demonstrátorok vezetésével (külön díjazásért tartott esti tematikus vezetett séták). A 2013. évi cél speciális, Varázshegyre szabott vezetett séta, kalandtúra kidolgozása. Filmvetítések a Csillagtér 3D vetítőjében és az Időgép 4D moziban egyedi filmekkel. E programok célja, hogy vonzó, szórakoztató, személyes és élményt adó formában gondoskodjanak a személyhez szóló ismeretterjesztésről a nagyközönség számára. Ezek az Állatkert leginkább „színházi előadásai”, amelyeket 2013-ban magasabb szakmai színvonalon tervezzük megvalósítani. KÖZOKTATÁST SEGÍTŐ PROGRAMOK:
• • •
• • • • • • • •
Óvodai és iskolai csoportok szakvezetése: a Varázshegyben óvodai csoportok foglalkoztatása előzetes bejelentkezés alapján, díjmentesen, élő állat kézbeadásával, játékos formában – a 2013. évi cél a program népszerűsítése. a Varázshegyben iskolai csoportok foglalkoztatása előzetes bejelentkezés alapján, díjmentesen (Látványos biológiai bemutató élő állattal, Természetismereti kutatóprogram) – a 2013. év cél a program tematikai bővítése. Külső állatkerti helyszíneken tematikus csoportvezetés óvodás, iskolás, középiskolás csoportok számára, díjazás ellenében, előzetes bejelentkezés alapján – a 2013. évi cél a szolgáltatás színvonalának megtartása. Pedagógus és felsőoktatási kapcsolatok: Pedagógus Nyílt Nap, évente két alkalommal a tavaszi és őszi fesztiválok keretében. Pedagógusoknak, programszervezőknek, nevelőtestületeknek, pedagógiai szolgáltatóknak környezeti nevelési szaktanácsadás és módszertani képzés, egyéni bejelentkezés és igények alapján, díjazás ellenében. Pedagógus klub: működtetése évente két alkalommal az állatkerti fesztiválok idején, melynek célja az akkreditált pedagógusképzést elvégzett nevelőkkel való információcsere. Pedagógusképzés támogatása: Akkreditált, két féléves zoopedagógiai képzés az ELTE hallgatói számára, az ELTE-vel kötött évenkénti megállapodás értelmében. Elsősorban az ELTE, de egyéb, aktuálisan jelentkező felsőoktatási intézmények hallgatóinak támogatása: külső konzulensi feladatok ellátása, szakdolgozat írók segítése, gyakornokok fogadása. ELTE posztgraduális múzeumpedagógus képzés, évente egy csoport részvételével. Oktatási rendezvények, oktatóanyagok: További elektronikus oktatójátékok kialakítása – a 2013. évi cél a kínálat egységesítése, tematikai bővítése. Tanulmányi vetélkedők megszervezése és lebonyolítása évente több alkalommal. – a 2013. évi cél a programok és szolgáltatások szakmai színvonalának megtartása, tematikai bővítése.
• 5
• • •
EAZA kampány keretében oktatási programok, kampánystandok működtetése évente több alkalommal. 2013-ban fókuszban Délkelet-Ázsia élővilága. A www.gorillazoona.hu weboldal tartalmi frissítése, tematikai karbantartása, bővítése, újabb oktatóanyagok elhelyezése az oldalon, illetve az oldal beolvasztása egy egységes állatkerti oktatási oldalba a honlapon. Nyomtatott oktatóanyagok és oktatási segédletek elkészítése: Ténylapok és feladatlapok az állatkert kiállításaihoz, kiemelten a Varázshegy termeihez. Szakmai együttműködés felsőoktatási intézményekkel (többségében ELTE és Szent István Egyetem), hazai környezeti nevelési szervezetekkel (KOKOSZ, MKNE, MME), nemzeti parkokkal, oktatásszervezési hivatalokkal, pedagógiai szakszolgáltatókkal, külföldi állatkertek oktatási szakembereivel (EZE, IZE), környezeti nevelési szerveződésekkel. Zootábor működtetése – a 2013. évi cél a szakmai színvonal és a résztvevői létszám megőrzése. Kb. 1300-1500 gyereket várunk egyhetes turnusokban. Diák önkéntesek foglalkoztatásának átalakítása az új köznevelési törvény előírásainak megfelelően, amennyiben annak biztonsági, szervezési és személyi-tárgyi feltételei biztosíthatók.
RENDEZVÉNYEK A rendezvények, különösen a kulturális és zenei rendezvények számossága és minősége is új rekordot ér el idén. Természet- és környezetvédelmi jeles napok, fesztiválok:
• • •
•
Az Állatkert 2013-as programkínálatában három különböző tematikájú fesztivál szerepel, bár eleve rövidebb időtartamban (3-5 nap) kerülnek megrendezésre. Mackófesztivál – február Föld Fesztivál – április Állat- és Növényszeretet Fesztivál, Botanikus Kertek Hétvégéje és Bonsai kiállítás – október Zenei, színpadi események - az idei szezonban minden korábbinál szélesebb a kínálat és a nagyobb a koncertek száma. A fő profil idén is a klasszikus zene, népzene, világzene, jazz. Pastorale koncertek: Szent István Király Zeneiskola bérletes előadásai – májusban, a magyar népzene klasszikus alkalmazásai az idei fő téma.
•
Pelikánmadár - új magyar daljátékot mutattunk be Pünkösd szombaton, a Varázshegy színpadán. A mű zenéjének gerincét magyar népdalok adják, míg szövegének nagy része Benedek Elek meséire illetve magyar népmesékre támaszkodik. A műsor igen magas minőséget képvisel, amit garantál a Zuglói Filharmónia, valamint annak vezetője Záborszky Kálmán.
•
Zenés Állatkerti Estéken szerdánként új helyszíneken is kipróbálunk, az újonnan átadott Főkapu teret, és a Varázshegy Csillagterét.
Budapest, 2013. augusztus 23.
6
