KONDOROS TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG TEHETSÉGGONDOZÁS PROJEKT. Intézményi innovációs fejlesztés a TÁMOP program keretében

A kompetenciafejlesztési projekt megvalósítása Kondoroson

Petőfi István Általános Iskola Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

KONDOROS TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG HELYTÖRTÉNET SZAKKÖR

TEHETSÉGGONDOZÁS PROJEKT

Intézményi innovációs fejlesztés a TÁMOP 3.1.4 program keretében

Készítette: Klucsik Árpád és Béres Róza Kondoros 2010. február 1.

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés –Innovatív Intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2. – 2008-0121

Alapelvek, célok A Petőfi István Általános Iskolában évtizedek óta tartunk olyan foglalkozásokat, szakköröket, amely a település történetével, múltjával foglalkozik.. Lakóhelyünk történetének megismerését, a hagyományok ápolását és a tehetséggondozást mindig fontosnak tartottuk. A helytörténeti ismeretek tanításának a szociális és állampolgári ismeretek kompetencián belül – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás. Az helytörténetet befogadó tantárgynak tekintjük, amelynek keretében a regionális kultúra tanítása során interdiszciplináris tartalmakat közvetítünk tanítványainknak. A helytörténet tanítás integráló szerepet is betölt minden évfolyamon és a tananyagban is megjeleníti a szűkebb és tágabb környezetünk kulturális értékeit. A helytörténet helyi tantervbe építésének célja, hogy tanítványaink megismerjék a közvetlen környezetüket, a helyi sajátosságokat, településük múltját, történetét, az itt élő emberek törekvéseit, községük fejlődését. Kapcsolatot tudjanak teremteni a múlttal, jelennel és a jövővel, sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az ez egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, a szülőföld megismeréséhez és megbecsüléséhez vezetnek. .A hon és népismeret kereszttantervi követelményei integráltan jelennek meg. Cél a régióban élő népcsoportok értékeinek és hagyományainak felfedezése, megismerése. A történelem az emberiség múltjának megismerésével, a fontosabb események kiemelésével, az összefüggések láttatásával igyekszik közelebb hozni a tanulókhoz a múltat. Fontos a térben és időben való jó tájékozódás. Elhanyagolhatatlan az évszámok, nevek, fogalmak ismerete. Tájékozódás a térképen, vaktérképen. A helytörténet ezen tudományágon belül egy adott település múltjával, történetével, fejlődésével foglalkozik. A fennmaradt tárgyi emlékek segítségével igyekszik rekonstruálni, hogy milyen népcsoportok telepedtek meg ezen a vidéken az őskorban, az ókorban és a középkor elején. Vizsgálja, hogy ezek a népcsoportok miért választották lakóhelyükként a vidéket, valamint hogyan éltek itt. Már írásos emlékek is tanúskodnak arról, hogyan telepedtek meg ezen a környéken eleinek. Hol laktak, mivel foglalkoztak, milyen ismereteik lehettek. Hogyan vészelték át a történelem viharait : tatárjárás, török pusztítás. Az itt megtelepedő emberek állhatatosságáról tanúskodik az a tény, hogy a teljesen elpusztított települést újjáépítették, a környező földeket ismét művelés alá vonták. Állandóan fejlesztették lakóhelyüket még a történelem viharos időszakaiban is. Képet ad a tanulók számára arról, hogy hogyan torkollott ez a folyamat napjaink eseményeibe. Hogyan hatott a múlt a jelenre. Miért ragaszkodnak az itt élő emberek szűkebb pátriájukhoz.

2


Cél Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerjék településük múltját, történetét, az itt élő népeket, népcsoportokat. Tájékozottak legyenek a település történetének egyes szakaszaiban. Ismerjék a fontosabb eseményeket községük múltjában. Tisztában legyenek a lényeges fejlesztésekkel, beruházásokkal, innovációkkal. Alkalmasak legyenek az önálló jegyzetelésre, gyűjtőmunkák készítésére, a gyűjtött adatok rendszerezésére. Ismerjék meg településük hagyományait, nevezetességeit, fontosabb intézményeit. Olyan felnőttekké váljanak, akik szeretik településüket, tisztelik hagyományait, készek tevőlegesen is tenni érte. A projekt folyamán a következő kompetenciákat fejlesztjük: A szociális és állampolgári kompetencia Alapja annak a képességnek a kialakulása, hogy tanítványaink különböző helyzetekben hatékonyan tudjanak kommunikálni. Empatikusak és toleránsak legyenek a kommunikációs partnerekkel. Tájékozódni tudjanak a társadalomban és a gazdaságban és megértsék a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatát. Olyan pozitív attitűdök kialakítása, hogy képesek legyenek tenni, együttműködni a helyi szinttől a nemzeti és az európai szintig. Kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia Tanítványaink képesek legyenek egyéni és csoportmunkában együtt dolgozni. Legyen azok akár személyes – akár közösségi célok.

Digitális kompetencia Az IST felhasználása a tanulás folyamatában. A digitális kompetenciához kapcsolódó képességek hogyan segítik elő a kritikai gondolkodás és kreativitás fejlődését. A hatékony önálló tanuláshoz kapcsolódó képességek gyakorlása, az ismeretszerzés folyamatában. A tanulás iránti motiváció felkeltése valamint egy pozitív attitűd kialakítása. Személyes kompetencia Élményszükséglet, kíváncsiság, önmegismerés, önismeret, ősök ismerete, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség, önmotiváció kialakítása. 3


Kognitív kompetencia Holisztikus szemlélet, környezettudatosság, megfigyelő - , összefüggés kereső-, összefüggés kezelő -, tudásszerző -, rendszerező, gondolkodási képesség, kommunikációs képesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati, összefüggés kereső képesség, tanulási képesség fejlesztése, memóriafejlesztés, reprodukáló képesség fejlesztése. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát,történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ez által a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és a tágabb közösség (a lakóhelytől a nemzeten át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és az európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását, hogy egyrészt a jelen - egyéni életünket is beleértve nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal,

4


fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülő világ problémáira, ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai, társadalmi, gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Munkaformák - kooperatív csoportmunka, - differenciált csoportmunka, - páros munka, - frontális munka, - egyéni munka, - egyéni gyűjtőmunka, közös anyagfeldolgozás.

A projekt szakaszai -

előkészítés tájékozódás a szakirodalomban a program meghirdetése tanmenet írása anyaggyűjtés – helytörténeti anyagok keresése, rendszerezése a foglalkozások megtartása gyűjtőmunka készítése, rendszerezése a helytörténeti emlékhelyek, nevezetességek felkeresése.

5


Foglalkozási terv Foglal Idő-kozás pont már1 1-2. cius

Anyag

Kompetenciák

Módszerek

Eszközök

A kezdetektől a honfoglalásig

Szövegértés Tanulási képesség Figyelem összpontosítás a Logikai képességek Szókincsbővíté s

Prezentáció bemutatása Jegyzetelés Csoportos megbeszélés Önálló gyűjtőmunka, közös feldolgozás.

IKT

Szövegértés Kiejtés Szociális kompetencia Kapcsolatteremtés Szöveg-alkotás Empátia Megismerés

Prezentáció bemutatása Jegyzetelés Csoportos megbeszélés Forrásfeldolgozás

IKT

Szövegértés Szociális kompetencia Nem verbális kommunikáció Kapcsolatteremtés Hatékony önálló tanulás Szókincsbővítés Tájékozódás Élményszükséglet Kulturális örökség

Csoportos és egyéni munka Prezentáció bemutatása Jegyzetelés Csoportos megbeszélés

IKT

Őskor –halászat, Ókor – dákok, szarmaták, germánok. Középkor-avarok.

3-4.

már3 cius

A honfoglalástól az újratelepítésig Honfoglalás, letelepedés Falu alapítás Első megemlítésVárado Regestrum Tatárjárás Török pusztítás

5-6.

5 március

O Kondoros nevének eredete Csuvasos török jövevényszó Kondor-patak Kondor-sas Első birtokosok Kunok által lakott terület: Kun-Doros

6

szg projektor

szg projektor

szg projektor


7-8.

7 március

AOKondorosi Csárda története Csárda = puszta kocsma Első csárda 1740 Második csárda 1784 Betyárvilág A csárda utóélete

9-10.

9 április

AzNújratelepítés és körülményei 1875 Harruckern – szlovákok betelepítése, Nagybirtokosok érdekei, 1875 Az újratelepítés, Újratelepítők: Petőfi István, Geist Gáspár, Dérczy Ferenc.

1 11-12. április

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia Nemzeti kultúra ápolása Nagy mértékű történeti emlékek óvása

Csoportos és egyéni munka Prezentáció bemutatása Jegyzetelés Szövegfeldolgozás: népdalok, versek, Csoportos megbeszélés

Digitális kompetencia Ősök ismerete Összefüggés keresése A szülőföld megismerése Közös emlékezet Társadalmi tapasztalatok szerzése

Csoportos és IKT egyéni munka Prezentáció szg bemutatása projektor Jegyzetelés Csoportos megbeszélés Önálló feladatmegoldás Ellenőrzés csoportban Önértékelés

Szövegértés Pozitív attitűdök A XIX. század vége, kialakítása Az első világháború, Kreativitás Forradalmak, fejlődése A román megszállás, A haza Az 1920-as, 1930-as megbecsülése évek fellendülése, Nemzeti és A Horthy-korszak, európai A második identitástudat világháború, elmélyítése A „felszabadulás” után, A társadalmi A rendszerváltástól problémák napjainkig. iránti nyitottság AzNújratelepítéstől napjainkig

7

IKT szg projektor

Csoportos és IKT egyéni munka Prezentáció szg bemutatása projektor Jegyzetelés Források feldolgozása Csoportos megbeszélés Gyűjtőmunka készítése Rendszerezés Személyes kötődések keresése

-


1 13-14. április

ANkondorosi iskolák története Községi iskola, óvoda, Egyházi iskolák, Uradalmi iskola, Tanyasi iskolák, Államosítás, Összevonások, Új iskolák

15.

1 április

N Kondoros történeti emlékhelyeinek, nevezetességeinek felkeresése Szökőkút Főtér Világháborús emlékművek Csárda Első ártézi kút ’48-as emlékhely Laurinyecz emléktábla Kossuth szobor Millenniumi emlékmű

Vállalkozói kompetencia A tanulás iránti motiváció felkeltése Beleélési képesség fejlesztése Ok-okozati viszony keresése Kulturális hagyományok feltárása

Csoportos és egyéni munka Prezentáció bemutatása Jegyzetelés Képek, források feldolgozása Csoportos megbeszélés Személyes kötődés keresése

Szociális és állampolgári kompetencia Kíváncsiság Befogadási készség Holisztikus szemlélet Hagyományok ápolása

Egyéni és csoportos munka Frontális magyarázat Gyűjtőmunka – fényképek Rendszerezés Tablókészítés

IKT szg projektor

Tapasztalatok A szakkör alatt a tanulók átfogó képet kapnak településük múltjáról, Kondoros történetéről, kulturális hagyatékáról, hagyományairól, értékeiről, az itt élő emberekről. Kialakul egy rendszerszemlélet bennük. Egységgé állnak össze a történeti részismeretek . Településük történetének megismerésével gazdagítják történelmi ismereteiket, melyet a tanulás, számonkérés, esetleg később a középiskolai felvételi során is jól hasznosítanak.. Lakóhelyüket szerető, hagyományaikat, kulturális hagyatékukat ápoló, településükért tenni akaró felnőttekké válnak.

8


9


10


11


12


Felhasznált irodalom 1. Bella István: Kondoros száz esztendeje Kondoros, 1975. 9–82. oldal 2. Dr Gulyás Mihály: Gyökereink, képek Kondoros múltjából Kondoros, 1995 7 – 9. oldal 3. Dr Maday Pál: Békés megye története Békéscsaba, 1960. 252–258. oldal 4. Godáné Nagy Márta: A Kondorosi Csárda története Szakdolgozat, Szeged, 1985 12 – 57. oldal 5. Herczeg Ferencné: Kondoros község szabad negyedszázada in Szarvas járás – város szabad negyedszázada 1945 – 1970 Szarvas, 1970 347 – 373. oldal 6. Klucsik Árpád: A kondorosi iskolák története 1876 – 1994 Szakdolgozat, Szeged, 1995 7 – 65. oldal

13

KONDOROS TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG TEHETSÉGGONDOZÁS PROJEKT. Intézményi innovációs fejlesztés a TÁMOP program keretében

Recommend Documents