KOMMUNIKÁCIÓ V. ELŐADÁS KOMMUNIKÁCIÓ KÜLÖNBÖZŐ HELYZETŰ EMBEREKKEL

KOMMUNIKÁCIÓ V. ELŐADÁS KOMMUNIKÁCIÓ KÜLÖNBÖZŐ HELYZETŰ EMBEREKKEL

I. A SZUGGESZTIÓK JELENTŐSÉGE A szuggesztiók önkéntelen választ kiváltó kommunikációs üzenetek. (hatása kedvező vagy kedvezőtlen)

Növeli a gyógyítás hatékonyságát (kísérletek) A befogadóra önkéntelenül hat

elkerülni a negatív hatású szuggesztiókat, Pozitív szuggesztiók!!

2

3

A betegség állapotában fokozódik a szuggesztiók iránti érzékenység (példák) megváltozik a beteg pszichés működése hogyan értelmezi a szuggesztiókat A beteg ember hajlamos mindent borúsabban látni. Minden beteg emberre a teljes felgyógyulásig az információfeldolgozás sajátos módosulása jellemző.

4

Ha félelmei, fájdalmai vannak (megváltozik a tudatállapot) sokkal inkább hathat egy metafora vagy szuggesztió, mint a logikus érvelés

5

Hatékony szuggesztiók felépítése Pozitivitás: Azt emeljük ki ami jó, és kellemes. Megengedő stílus: „Képes arra, hogy..” Beszéd jellegzetességei Önkéntelenség sugalmazása Ismétlés Időzítés (fokozatosság)

6

Ritmus Szenzoros modalitás Motiválás Tenni, nem próbálni Ismeretadás

Szuggesztiókra épülő kommunikációs stratégiák Igenbeállítódás (Yes-set): Kérdések feltétele, melyekre igen a válasz. Lényege az egyetértés kiváltása.

Követés-vezetés (Pacing-leading): Kellő összehangolódást követően használhatunk szuggesztiókat.

Kettős kötés (Double-bind): A fő cél megvalósítása nem kérdés, a hozzávezető út választható

7

8

Átkeretezés (Reframing): Más értelmezési keretet adunk.

Rejtett utalások (Implications): „Hol érzi már most a kezelés hatását?”

Kérdések

II. KOMMUNIKÁCIÓ AKUT BETEGEKKEL

9

 Az akut beteg vonatkoztatási rendszere - Gyengül a valóság ellenőrzés, a logika, ezáltal egymásnak ellentmondó dolgokat is tolerálhat a személy - A hallottakat direkt módon értelmezi - Minden elhangzott közlést magára vonatkoztat - Valamennyi információt képes a számára legkedvezőtlenebb módon feldolgozni (paranoid módon) A szuggesztiók iránti fogékonyság jelentősen nő

A kapcsolatfelvétel  Negatív transzállapotban van  Fogékony a szuggesztiók iránt

 Elsődleges feladat: - a negatív transzállapot pozitívba fordítása - a helyzet pozitívumainak bemutatása - pacing-leading technika (pl.) - a beavatkozásoktól várt pozitív hatások bemutatása

10

11

- Fontos, hogy a beteg jelenlétében kerüljük az olyan kijelentéseket, amelyek nem rá vonatkoznak - Kerüljük a kétértelmű kijelentéseket - Támogassuk a beteget abban, hogy érezze, a környezet amibe került biztonságot nyújt (pl.)

- A hozzátartozó is hasonló állapotba kerülhet, mint a krízisben lévő - Ezért ügyelni kell a vele való kommunikációra (pl.)

III. KOMMUNIKÁCIÓ BETEG GYERMEKEKKEL  A gyermekkel való kommunikáció alkalmazkodjon a gyermek életkori sajátosságaihoz  A gyermek nem kezelhető önállóan, a gyermek szüleivel, családtagjaival is kommunikálni kell  A nonverbális csatorna kiemelten fontos  Fejlődéslélektani sajátosságok - Első életév - 8-36 hó - Óvodáskor - Kisiskoláskor - Serdülőkor

12

Kommunikáció a vizsgálat során

13

 Fontos a gyermek felkészítése a vizsgálatra (szülő)  Köszönés, bemutatkozás, a gyermeknek éppúgy, mint a felnőttnek  A vizsgálat során a bizalom építése  Az eredményekről való tájékoztatás, gyermeket (igényeit és életkori sajátosságait figyelembe véve) és felnőttet egyaránt  Eszközös vizsgálatnál mindig elmagyarázni mit fogunk csinálni  Őszinte kommunikáció  Szerető és elfogadó kommunikáció

Nonverbális kommunikáció  Környezet, öltözködés szerepe, szemkontaktus, mimika, érintés, hangszín gyermekeknél különös jelentőséggel bír  A beteg gyerekek arcunkból, viselkedésünkből olvasnak

14

A gyermek sajátos kommunikációs eszközei Sírás Játék – az énkifejezés legfontosabb eszköze, a játékon keresztül kommunikál, feloldódik, stb..

Rajz Testi tünetek

15

IV. KOMMUNIKÁCIÓ IDŐS BETEGEKKEL  Az idős betegek gyakran követhetetlenül és lényegtelen részleteket említve, hosszan beszélnek  Kezelésük időigényesebb, lassabban reagálnak a terápiás beavatkozásra  Az őket kezelők részéről gyakran negatív sztereotípiák vannak irányukba

16

Speciális szempontok  Érti-e az idős ember a kérdéseket, tanácsokat  Vannak-e gondolkodási, megértési és memória problémái  Fontos lehet a hozzátartozók, gondozók testi, szellemi, érzelmi kapacitásának a felmérése (pl. pszichiátriai betegeknél, súlyos állapotban lévő betegeknél)

17

Speciális szempontok

18

 Kerülendő az infantilis megszólítás  Minél konkrétabb és egyszerűbb kérdések használata  Szociális aktivitás, egyéni életút és élettörténet feltérképezése, jövővel kapcsolatos tervek megkérdezése  Mentális állapot vizsgálata (depresszió, szorongás, öngyilkossági veszély, organikus pszichotikus állapot)

V. KOMMUNIKÁCIÓ DROGFÜGGŐ BETEGEKKEL  Nem vonhatók könnyen kezelésbe  Speciális figyelmet igényelnek  Negatív attitűdök velük szemben

19

Interperszonális jellemzők drogpreferencia mentén Opiátfüggők - Központi IR-re hat - Testi, lelki fájdalmak csillapítása - Nyugtató, szorongásoldó - Hangulatjavító - Agresszió, szexuális vágyak és egyéb indulatok kontrollálásában, túláradó érzelmek, szorongások oldásában segít - Folyamatos használat Érzelmileg szélsőséges megnyilvánulásokra jellemző személyeknél jellemző a használat

20

21

 Pszichostimulánsok - Impulzusok hiánya, rossz hangulat, érzelmi üresség - Fő hatás: enyhítik a depressziót, feldobottságot, eufóriát okoz, növeli a másokhoz való kapcsolódás igényét, közvetlenebb, barátkozóbb a használó - Ciklikus használat

A szenvedélybetegek verbális kommunikációs jellemzői

22

 A drogbeteg általában betegségének krónikus szakaszában kerül kapcsolatba az egészségüggyel  Ópiáthasználók: elvonásos időszakban: - Nyugtalan, feszült, nehezen tűri az interjúhelyzetet Intoxikált állapotban: - Asszociációkban való elmerülés - Nem fejezi be a mondatot - Kognitív funkciók meglassúbbodása - Dühkitörés

23

 Stimulánshasználók: intoxikált állapotban: - Kognitív folyamatok és a beszéd felgyorsulása - Gyors asszociációk beszédbeli követhetetlensége - Egocentrikus viselkedés elvonás időszakban: - beszűkülés, érdektelenség, fásultság - ventilál, a feszültségtől akar szabadulni Hallucinogén használók: - Pszichiátriai következmény miatt kerül be, nem a droghasználat miatt - Realitáskontroll sérülése - Bizarr, valóságtól eltávolodó megfogalmazások

24

Nonverbális kommunikáció  Első benyomások  Kliens ruházata, hajviselete, ápoltsága, szignálok  Mimikai elemek, hanghordozás (ópiáttoxikáció esetén a beszéd elmosódása, elkentsége, meglassúbbodása, stimulánsok esetén felgyorsult beszéd)

Egészségügyi ellátás  Főképpen ópiátfüggők kerülnek be  A másik két csoport inkább a párhuzamosan kialakult pszichiátriai kórkép miatt kerül egészségügyi ellátásba  Sok figyelmet igényelnek, mivel a megvonás időszakában felszínre törnek az indulatok  Lehetőséget kell teremteni a feszültségek, szorongások ventilálására Rehabilitációs otthonok Edukációs programok Elterelés

25

A motivációs interjú

26

 (Miller, Rollnick) 1. 2. 3. 4. 5.

Az empátia kifejezése A diszkrepancia kialakítása A vitatkozás elkerülése Az ellenállással való játék, a pozitív újrakeretezés A kliens önbizalmának támogatása

VI. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK KOMMUNIKÁCIÓJA

27

 XIX. és XX. század jelentős haladás a fertőző betegségek okozta járványok megfékezésében  Új feladat: krónikus, nem fertőző betegségek (daganatos, szív- és érrendszeri, tápcsatorna betegségei) megjelenése

Új típusú kommunikációs stratégiára van szükség Prevenció, betegségmegelőzés, egészségfejlesztés

A népegészségügy legfontosabb kihívásai  Az egészségfogalom átalakulása – pozitív életminőség, egyensúlyi állapot  Magatartási és társadalmi rizikótényezők jelentőségének megnövekedése – életmód vagy stresszkezelés minősége  Az egészségkockázathoz való viszonyulás – saját felelősség tudatosulása  Egészségfejlesztési programok (kommunikációs sikertelenség – az egyén nem érzi saját problémának) – saját egészség feletti kontroll megszerzése a kulcs Kommunikációs üzenet-kommunikációs technikákkal

28

A népegészségügyi programok tervezésének szempontjai

29

 A népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának monitorozása és célspecifikus javítása  Mindezt népegészségügyi programok keretében valósítja meg  A népegészségügyi stratégia célja a lakosság egészségi állapotának javítása Közösségi diagnózis: egészségügyi és társadalomstatisztikai adatok halmaza. A közösségi diagnózis során feltérképezzük a problémát, annak okait, valamint körvonalazzuk a lehetséges megoldási módokat Laikus kommunikáció jelentősége

A kommunikációs terv elkészítése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A probléma megfogalmazása Ötletek megvitatása A program céljának pontos meghatározása Célcsoport kiválasztása és elemzése Kommunikációs cél meghatározása Az üzenet megfogalmazása Kommunikációs eszköz kiválasztása Ellenőrzés-visszajelzés, korrigálás

30

A kommunikációs terv alapkérdései  Kiknek szól a program?  Miért van szükség a programra?  Mi az üzenet?  Milyen módon jutassuk el üzenetünket?  Mikor célszerű a program bevezetése  Hol kerüljön sor a megvalósításra két fontos feladat: - Információnyújtás - meggyőzés

31

A kommunikációs célcsoport kiválasztásának problémái

32

 Személyre szabott üzenet

 Célcsoport: - demográfiai összetétele - kulturális háttér - egészséggel kapcsolatos életmódbeli sajátosságok - etnikai sajátosságok Fókuszcsoportos adatgyűjtés

33

A kommunikáció eszközei  Célcsoport igényei mentén választjuk ki  Minden kommunikációs eszköznek vannak előnyei és hátrányai (élőszó, írott anyag)

 Személyes beszélgetés  Előadások  Nyomdai termékek  Média (tv, rádió, újságok)  Szerepmodellek kommunikációs jelentősége (pl. sztárok alkalmazása)

A kommunikáció sikerének buktatói  A tervezés centralizálásnak az elmaradása  A feedbackmechanizmusok elmaradása  A célcsoport nem megfelelő kiválasztása  A célcsoport nem kellő mértékű motiváltsága  A pozitív ill. negatív üzenettartalmak arányának nem megfelelő megválasztása  A kulturális háttér figyelmen kívül hagyása  Szerepmodellek alkalmazásának elmaradása

34

35

Köszönöm a figyelmet!