A Debreceni Egyetem képzési programja 2015/2016.
–
BTK
KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
Képzési terület, képzési ág:
társadalomtudomány
Képzési ciklus:
mester
Képzési forma (tagozat):
nappali
A szakért felelős kar:
Bölcsészettudományi Kar
Képzési idő:
4 félév
Az oklevélhez szükséges kreditek száma:
120
Az összes kontakt óra száma
1200
Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: Szakfelelős:
Dr. Szirák Péter
A szak képzési és kimeneti követelményei: 1.
A mesterképzési szak megnevezése: kommunikáció- és médiatudomány
2.
A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: –
végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
–
szakképzettség: okleveles kommunikáció- és médiaszakértő
–
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Communication and Media Studies
3.
Képzési terület: társadalomtudomány
4.
Képzési ág: társadalomismeret
5.
A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 55 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30%.
7.
A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan munkaerőpiac-képes szakemberek képzése, akiknek áttekintése van a társadalmat működtető kulturális rendszerek kommunikációs és mediális meghatározottságairól, következésképp a kommunikáció és a média fontosabb színtereiről és intézményeiről, s akik ennek alapján felkészültek a fenti intézmények adekvát működtetésére, illetőleg működésük értékelő elemzésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: –
a médiához kapcsolódó alapfogalmakat és alapelveket,
–
a társadalmi kommunikáció különböző területeinek problémáit a társadalmi kommunikáció összefüggésein belül,
–
a társadalom mibenlétével és működésével kapcsolatos alapfogalmakat és alapelveket,
–
a társadalmat működtető kommunikációs és mediális rendszereket,
–
a társadalmi kommunikáció fontosabb intézményeit és színtereit,
A Debreceni Egyetem képzési programja 2015/2016.
BTK
–
a kommunikációs és mediális rendszerek különböző területeinek problémáit és összefüggéseit (így többek között a média és a populáris kultúra összefüggéseit, a globális médiapiac működési elveit, a kulturális csere globális szabályait),
–
a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait,
–
az állami szabályozás eszközeit,
–
az Európai Unió által definiált kulturális tér mibenlétét,
–
a digitális konvergencia jogi, technológiai, kulturális és gazdasági természetét,
–
a kommunikáció és a média történetiségét,
–
a társadalmi kommunikáció területének összefüggésein kívül eső alapfogalmakat és alapelveket,
–
az ismeret megszerzésének módjait és a kommunikációkutatás fő módszereit a kommunikáció területén.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: –
hogy a kommunikáció területén és/vagy munkájukban a kommunikáció szakma gyakorlásához szükséges követelményeknek megfeleljenek,
–
a felmerülő problémák megoldására,
–
önállóan vagy szervezett kurzusok keretében továbbtanulásra és/vagy további szakmai készségek kifejlesztésére,
–
az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának felhasználására,
–
az elemzés során felmerülő problémákra különböző megoldások kidolgozására,
–
az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre,
–
rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, hiányos rendelkezésre álló adatok esetében is helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára érthetően kommunikálni,
–
választott szakterületük szakmai és etikai normáinak betartására,
–
egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmájuk gyakorlására,
–
idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére,
–
a megszerzett tudás önálló alkalmazására és gyakorlati hasznosítására,
–
egy szervezeten belül – kellő szakmai gyakorlat után – vezetői munkakör betöltésére.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: –
olyan együttműködési és kezdeményező készség, melyek szükségesek a személyes felelősséggel járó munkakörök betöltéséhez,
–
önismeret,
–
egyéni döntéshozatalra való képesség,
–
hatékonyságra való törekvés,
–
minőségtudat és sikerorientáltság,
–
kritikai önreflexió és értéktudat,
–
más területekre is átvihető ismeretek,
–
önfegyelem,
–
önbizalom,
–
önállóság,
–
felelősségvállalás,
–
kezdeményezőkészség,
A Debreceni Egyetem képzési programja 2015/2016.
8.
BTK
–
rugalmasság,
–
rendszerszemlélet,
–
döntéshozatalra való képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,
–
önálló tanulásra való képesség.
A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: 8-15 kredit társadalomtörténet és -elmélet (társadalomfilozófia, társadalomtörténet); megismerés-elméletek (kognitív pszichológia, tudományfilozófia); a kommunikáció és a média különböző típusú (történeti, etológiai, szociálpszichológiai, kulturális antropológiai, szociológiai) leírásai; a kommunikáció és a média szabályozáselméletei (jogi, etikai, gazdasági, politikai, kulturális). 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-25 kredit a közvetlen emberi kommunikáció elméletei; a társadalmi kommunikáció elméletei (társadalmi konfliktusok elemzése, kultúraközi konfliktusok története, medializációtörténet, medializált társadalom); reprezentációelméletek (a nyelv tudománya, a jelek tudománya, tudásreprezentáció, vizuális reprezentáció). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 60-90 kredit differenciált szakmai ismeretek: 50-80 kredit a) választható szakterületi modulok ismeretei: 20-30 kredit –
humánorientáció: nemverbális kommunikáció (vizuális és auditív kommunikáció, mediális kommunikáció stb.); szervezeti és csoportkommunikáció; pragmatika; identitás és másság (története, elméletei); kommunikációs hálózatok (története, elméletei) stb.;
–
médiaorientáció: technológiai médiumok elméletei (műsorszerkesztés, media programming stb.); kritikai kultúrakutatás; az információs társadalom és a hálózati kommunikáció elméletei (például új médiumok); az identitás és a másság (története, elméletei) stb.;
b) választható szakirányú modulok ismeretei: 30-50 kommunikáció- és médiatörténet, egyházi kommunikáció, hálózati kommunikáció, kommunikációtudomány, közéleti kommunikáció, kultúraközi kommunikáció, kultúratudomány, mediáció, médiatudomány, szervezeti kommunikáció, nemzetközi kommunikáció, vizuális kommunikáció, újságírás: nyomtatott, rádiós, televíziós, online stb.; diplomamunka: 20 kredit.
9.
Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.
A KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERSZAK KREDITLISTÁJA Alapozó ismeretek: 15 kredit
Kód Tantárgy Óra BTKM101MA Modern és posztmodern társadalom- és 2 kultúraelméletek
Telj.
Kredit Előfeltétel
Félév
koll.
5
nincs
1.
BTKM102MA A humán információfeldolgozás 2 BTKM103MA Tudományfilozófia 2 Alkalmazott társadalomtudományos BTKM204MA 2 kutatási módszerek
koll. koll.
2 4
nincs nincs
1. 1.
gyj.
4
nincs
2.
Szakmai törzsanyag: 22 kredit
Kód Tantárgy BTKM104MA Kutatószeminárium
Óra 2
Telj. gyj.
Kredit Előfeltétel 4 nincs
Félév 1.
A Debreceni Egyetem képzési programja 2015/2016.
BTKM105MA BTKM201MA BTKM202MA BTKM203MA BTKM106MA
Arculatfejlesztés Profil-kommunikáció A társadalmi magatartás és kultúra Tartalom- és diskurzuselemzés A kultúraközvetítés rendszerei
BTK
2 2 2 2 2
gyj. gyj. koll. gyj. gyj.
4 5 3 3 3
nincs nincs nincs nincs nincs
1. 2. 1. 2. 1.
Differenciált szakmai anyag: 73 kredit
Kód BTKM205MA BTKM206MA BTKM207MA BTKM301MA BTKM302MA BTKM303MA BTKM304MA
Tantárgy Információtechnológia Testreprezentációk a médiakultúrában Dráma- és színházelemzés Identitás-elméletek Információtechnológia gyakorlat A média- és kultúrakutatás módszertana Kultúraközi kommunikáció Szakdolgozati előkészítő szeminárium BTKM501MA és könyvtári munka 1. Médiaorientáció szakterületi modul Politikai nyilvánosság, társadalmi BTKM401MA részvétel és civil társadalom Populáris kultúra és médiakultúra a 19BTKM402MA 20. században BTKM403MA Médiaműfajok BTKM404MA A kulturális emlékezet médiumai BTKM405MA Kulturális újságírás és tudásközvetítés Szakdolgozati előkészítő szeminárium BTKM502MA és könyvtári munka 2. BTKM503MA Szakdolgozat
Óra 2 2 2 2 2 2 2
Telj. koll. gyj. gyj. gyj. gyj. gyj. gyj.
Kredit 5 5 2 5 5 5 3
Előfeltétel nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs
Félév 2. 2. 2. 3. 3. 3. 3.
2
aí.
5
nincs
3.
2
koll.
5
nincs
4.
2
koll.
5
nincs
4.
2 2 2
gyj. gyj. gyj.
4 5 4
nincs nincs nincs
4. 2. 4.
2
aí.
5
nincs
4.
2
gyj.
10
nincs
4.
Egyéb szabadon választható ismeretek: 10 kredit
Az államvizsga tartalma és szerkezete Az államvizsga a témavezetői irányítással elkészített, önálló kutatásra épülő, minimum 75.000 karakter terjedelmű (szóköz, címnegyed, függelékek és bibliográfia nélkül) diplomamunka védéséből és egy szakmak felelletből áll. Az államvizsgát államvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább két tagja van. Az elkészült és határidőre leadott diplomamunkát a témavezető köteles írásban értékelni, és az írásos véleményt legkésőbb az államvizsga időpontja előtt 8 munkanappal a jelölt rendelkezésére bocsátani. A diplomamunka védése során a jelölt előbb ismerteti dolgozatának tartalmi és módszertani alapvetéseit, célkitűzéseit és főbb eredményeit, majd válaszol a megfogalmazott kérdésekre, véleményekre. A szakdolgozatvédés után az államvizsgázó egy húzott tételből felel. Az államvizsga lefolytatásának általános szabályait, a jogorvoslati lehetőségeket a Debreceni Egyetem hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza.
Az államvizsga tételsora:
1. Modern és posztmodern társadalom- és kultúraelméletek Lyotard, Jean-Francois: A posztmodern állapot. Budapest: Századvég Kiadó, 1993, 7-90. A világhálón: http://tek.bke.hu/files/szovegek/lyotard_a_posztmodern_allapot.pdf 2. A média gazdaságtana és politikája Hallin, Daniel C. – Mancini, Paolo: Médiarendszerek: A média- és politikai rendszerek három modellje. Budapest: AKTI – Gondolat Kiadó, 2008, 37-102.
A Debreceni Egyetem képzési programja 2015/2016.
BTK
3. Infokommunikációs technológia és médiafogyasztási szokások Bodoky Tamás – Urbán Ágnes: A Facebook hatása a hírfogyasztásra: közönségépítés helyett közösségépítés. Információs Társadalom. 2011. 1-4. szám. 121-135. A világhálón: http://epa.oszk.hu/01900/01963/00035/pdf/EPA01963_informacios_tarsadalom_2011_1_4_121135.pdf 4. Kommunikáció, kultúrakutatás és infokommunikációs technológia Boyd, Danah – Crawford, Kate: Az adatrengeteg kínos kérdései: Vitaindító egy kulturális, műszaki és tudományos jelenségről. Infonia. 2012. 2. szám. 7-23. A világhálón: http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2012/2012_2/i_tarsadalom_2012_2_boyd_crawford.pd f 5. Tartalom- és diskurzuselemzés Glózer Rita: A diskurzuselemzés a társadalomtudományokban. In: Feischmidt Margit – Kovács Éva (szerk.): Kvalitatív módszerek az empirikus társadalom- és kultúrakutatásban. Digitális tankönyv. Budapest – Debrecen, PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2006. A világhálón: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=831&tip=0 6. Dráma- és színházelemzés Weber, Samuel: Színtér és képernyő: Apertúra. 2010. Ősz. A világhálón: http://apertura.hu/2010/osz/weber 7. Identitás-elméletek Castells, Manuel: Az identitás hatalma. Budapest: Gondolat – Infonia, 2006, 27–103. 8. Kultúraközi kommunikáció Hofstede, Geert – Hofstede, Gert Jan: Kultúrák és szervezetek: Az elme szoftvere. Pécs: McGrawHill-VHE Kft., 2008, 74-112. 9. Populáris kultúra és médiakultúra a 19-20. században Shusterman, Richard: Forma és funk: A populáris művészet esztétikai kihívása. In Uő.: Pragmatista esztétika. Ford. Kollár József. Bp.: Kalligram Kiadó, 2003, 312-368. 10. Médiaműfajok Mittell, Jason: Narratív komplexitás a kortárs amerikai televíziózásban. Metropolis, 2008. 4. szám. 3053. 11. A kulturális emlékezet médiumai Gyáni Gábor: Történelem: tény vagy fikció? In: Uő.: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest: Napvilág Kiadó, 2000, 48-70.