Kommunikáció az ellátó rendszer elemei között, az ennek javítására hozott intézkedések

MENEDZSMENT

IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁS

Kommunikáció az ellátó rendszer elemei között, az ennek javítására hozott intézkedések Dr. Faragó Katalin, Dr. Pongrácz József, Dr. Szekeres Zsuzsanna, Törôcsik Kálmán MEDITRES Egészségház, Kecskemét

„Kapcsolatok nélkül az ember nemcsak magányos, de nem ember többé.” (Csermely Péter)

A kommunikáció információk közlését vagy cseréjét, azaz kétirányú áramlását jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer útján. A magyar egészségügyben jelenleg a kommunikáció rendkívül szerteágazó és sokrétû, azonban esetleges, rendezetlen, sok esetben hiányos, így hatásfoka alacsony. A hatékony mûködéshez elengedhetetlen átgondolt és rendszerezetten mûködô információs csatornák kialakítása az egészségügyi ellátás szereplôi között. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen minôségi (az Ellátásszervezô, mint a kommunikáció katalizátora; motiváltságának háttere, a meglévô kommunikációs utak fejlesztése) és mennyiségi változások (új kapcsolatrendszerek) jöttek létre az Irányított Betegellátási Modell (továbbiakban IBM) eddigi mûködése során, valamint milyen lehetôségek rejlenek a közeli és távoli jövôben a kommunikáció fejlesztése területén.

BEVEZETÉS A kecskeméti MEDITRES Kft-t alapellátásban praktizáló orvosok alapították 1992-ben. Szolgáltatási köre idôközben számos OEP által finanszírozott járó beteg szakrendeléssel bôvült. Társaságunk, mint Ellátásszervezô a kezdetektôl (1999 óta) részt vesz az IBM-ben, kezdetben 12 praxis csatlakozott, jelenleg 36 háziorvos közremûködésével, kereken 60 000 ember egészségügyi ellátását szervezzük. Az IBM egy új ellátás-finanszírozási modell, melynek elsôdleges célja jó minôségû, preventív szemléletû szolgáltatás kialakítása a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében, ill. költséghatékonyabb forrás allokáció ösztönzése. Az IBM-ben mind szakmai, mind finanszírozási szempontból kiemelt jelentôsége van a kommunikációnak, mivel az ellátásban dolgozók munkájának összehangolása alapvetôen szükséges a hatékony mûködéshez. A rendszerben további érdek az egészségügyi ellátásban résztvevô szolgáltatók (háziorvosi rendelôk, szakrendelôk, kórházak) és a civil szervezetek, hivatalok, önkormányzatok valamint a páciensek közötti információáramlás biztosítása.

24

IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER

KAPCSOLATRENDSZER A LAKOSSÁG, AZ ELLÁTÓK ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYEK KÖZÖTT A lakosság ellátásában aktívan részt vevô, ill. azt indirekten befolyásoló szereplôket, valamint a köztük lévô kapcsolatrendszert ábránk szemlélteti. Az 1. ábrán megpróbáltuk a kommunikáció lehetséges útjait minél teljesebben bemutatni. Ezek közül némelyek – bár hiányosan – eddig is mûködtek, ezen a területen igyekszünk sokat javítani. Új kommunikációs csatornák jelentek meg: ezek közé tartozik az IBM-hez tartozó háziorvosok közötti, a háziorvosok és a szerzôdött szolgáltatók közötti, az ellátásszervezôk közötti, az ellátásszervezôk és a(z) MEP(OEP) közötti csatornák, amelyeket folyamatosan fejlesztünk. A kommunikáció fejlesztés fô irányának kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy ezáltal a lakosság egészségi állapota, a betegek ellátása javuljon, illetve lehetôvé váljon egy költséghatékonyabb forrásallokáció. A szereplôk kommunikációhoz való jobb hozzáállását elôsegítô tényezôk alapvetôen anyagi természetûek, kivéve a betegeket (egyelôre ôk még nem motiváltak anyagilag, bár ez sokat lendítene a Modell sikerességén). Az országos kiterjesztés és a határokon átívelô kapcsolatteremtés a jövô feladata. Az ábrán látható kapcsolatok elemzésével vázoljuk fel a kecskeméti szervezôi körben a kommunikáció jelenlegi és lehetséges útjait, az IBM-en belüli célkitûzéseinket és az ehhez szükséges eszközöket, valamint elért eredményeinket, eredménymérési módszereinket. Részletesebben azokkal a területekkel foglalkozunk, melyeket jelenleg és a közeljövôben fontosnak tartunk erôsíteni, a távolabbi lehetôségeket érintôlegesen említjük. Itt jegyezzük meg, hogy minden területen az elsôdleges szempont a biztonságos adatkezelés szabályainak betartása.

KOMMUNIKÁCIÓ A PÁCIENS ÉS A HÁZIORVOSI RENDELÔ DOLGOZÓI KÖZÖTT Középpontban a páciens és a háziorvosi rendelô dolgozói közötti (orvos, szakdolgozó, asszisztens, más diplomás vagy középvégzettségû dolgozó) információ csere áll, mely

MENEDZSMENT


1. ábra Kapcsolatrendszer a lakosság, az ellátók és egyéb intézmények között

ideális esetben folyamatos és kétirányú, jelenleg azonban mindkét irányban akadozik. Kívánatos lenne, hogy az alapellátás szintjén összegzôdjön minden (a különbözô ellátási szintekrôl származó) információ a páciensrôl, hiszen a háziorvos csak így tudja befolyásolni az ellátó szintek közötti optimális betegmozgást. Fontos, hogy a háziorvos keresse a kapcsolatot pácienseivel, és tevékenységével olyan egészség magatartást képviseljen, mely egészségmegôrzô életmódra serkent, és erôsíti az egészségügyi ellátásba vetett bizalmat. A megvalósítás érdekében a következô lépéseket tesszük: kommunikációs tanfolyamok szervezése az alapellátás szereplôi részére; páciens edukáció (személyes beszélgetések során, csoportos egészségnevelési programok szervezésével, médián keresztül); nemzetközileg bizonyítottan hatékony szûrôvizsgálatok népszerûsítése, lebonyolítása. Ennek eredményeképpen az elvégzett szûrôvizsgálatok száma növekedett, jobb lett a betegség felderítettség és a gondozásba vétel. Legnagyobb sikerünk a háziorvosba vetett bizalom növekedése, mely a betegutak rövidülését, a párhuzamos ellátások arányának csökkenését eredményezte. Ezeket az eredményeket tükrözi, hogy az átszûrtség aránya javult, a gondozottak köre bôvült a kivizsgálások számának növekedése nélkül.

KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM-BEN DOLGOZÓ HÁZIORVOSOK KÖZÖTT Az adott Szervezôhöz tartozó praxisok közötti információcsere szakmai és etikai kontrollként is funkcionál. A hazai körülmények között általában a háziorvosok „elmagányosodása” jellemzô. A helyzet megváltoztatására való törekvésnek tekinthetô a továbbképzési pontrendszer bevezetése, amely a szakmai konferenciákon való részvételre ösztönöz. Az ösztönzôrendszer lényege, hogy az elôadásokon, megbeszéléseken, továbbképzéseken való megjelenés különbö-

zô számú pontot ér (ugyanúgy, mint a szakorvosi pontrendszerben). Amikor az év végén az OEP megküldi a bevételi többlet mértékét, egy elôre elfogadott rendszerben kerül elosztásra a kiutalt pénz. Ebben az esetben a pénz egy bizonyos százalékát a képzéseken való megjelenés díjazására fordítjuk, természetesen az összegyûjtött pontok arányában. Az IBM egyik legnagyobb eredményének tekintjük, hogy a résztvevôk egyre közelebb kerülnek egymáshoz mind szakmailag, mind emberileg. A szakellátásban megszokott referáláshoz hasonló, a körülményekhez igazodó konzultációs rendszert valósítottunk meg. Ennek keretein belül kéthetente – havonta megbeszéléseket tartunk. Az aktív részvételben a háziorvos szakmailag és anyagilag is érdekelt, többek között ezért is magas a részvételi arány. Az asszisztencia részére hasonló jellegû összejöveteleket szervezünk. A folyamatos kapcsolattartást a telekommunikáció nagymértékben egyszerûsíti és lerövidíti, ezért minden résztvevô számára kötelezô informatikai tanfolyam keretében külön hangsúlyt fektettünk az Internet használat ismereteinek elsajátítására. A szellemi feltételek mellett a technikai háttér kiépítése is szinte teljesen megvalósult (a praxisok 80%-a rendelkezik Internettel, 60%-uk rendszeresen használja az IBM-en belül; ezt az arányt még az idén 100%-ra kell emelnünk). Az Internet használatot részben úgy segítettük elô, hogy megteremtettük a hozzáférés anyagi és technikai hátterét, valamint ingyenes képzés keretében biztosítottunk lehetôséget a technika elsajátítására; részben pedig az információkhoz így tudnak naprakészen hozzájutni a háziorvosok. Ahhoz, hogy minden nap ki is nyissák a postaládájukat, az informatikus cég a programba beépítette azt, hogy amikor a háziorvos bekapcsolja a számítógépet, üzenet jelenik meg az érkezett levélrôl. Az interneten a betegek személyes adatai nem cserélôdnek (adatvédelem!), de a megbeszélések, továbbképzések idôpontjai, gazdasági információk, a protokoll készítés lépései viszont igen.


25

MENEDZSMENT


Partnereink visszajelzése alapján régi igényüket sikerült kielégíteni a rendszer megalkotásával. A szervezés eredményeképpen további – Szervezôtôl független – kapcsolatrendszer kialakulása is megindult a praxisok között.

KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM-BEN DOLGOZÓ HÁZIORVOSOK ÉS A SZERVEZÔ KÖZÖTT A praxisok és a Szervezô közötti információcsere mind szakmai, mind finanszírozási szempontból az IBM alappillére, mely magába foglalja a program mûködésének koordinálását, valamint a kötelezôen biztosítandó adatok átadását mindkét irányba. A praxisok havi/negyedéves idôközönként számot adnak szûrési, gondozási és prevenciós tevékenységükrôl, a napi betegforgalom maghatározott mutatóiról. Az Ellátásszervezô a kapott adatok és az OEP-tôl kapott tételes elszámolás együttes feldolgozásának eredményei alapján szakmai, finanszírozási, informatikai megoldásokat dolgoz ki. Az alkalmazás során szerzett tapasztalatok összegyûjtésével és visszacsatolásával folyamatosan fejlôdik a rendszer. Az alkalmazott eszközök megegyeznek az elôzô pontban ismertetettekkel. A zökkenômentes ügyvitel megköveteli az ellátásszervezônél kapcsolattartó személy(ek) állandó munkáját is. A háziorvosi adatszolgáltatás pontosságának javulása (határidôk betartása, tartalmi hibák csökkenése) az eredményesség fokmérôje. A javasolt megoldások alkalmazása (protokollok betartása) szintén jelzi a kapcsolat hatékonyságát.

KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM SZERVEZÔI KÖZÖTT Az Ellátásszervezôk munkájának országos szintû összehangolása teszi lehetôvé a tapasztalatok nemzeti népegészségügyi hasznosítását. A helyi sajátosságok figyelembe vételével kell létrehozni azokat a standardokat, melyek javítják a validitást, segítik az összehasonlíthatóságot, csökkentik a hibák arányát. Olyan tanulmányok születhetnek ez által, melyek segítik a magyar egészségügyi rendszer alakítását a végsô célkitûzés értelmében. Ilyen irányú törekvések kezdetektôl megfigyelhetôk, és az OEP támogatását is élvezik.

KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ELLÁTÁSSZERVEZÔJE ÉS AZ OEP (MEP) KÖZÖTT Az Ellátásszervezô a biztosító és a praxisok közötti kommunikációs közeg. A praxisok és a biztosító közötti kapcsolat az IBM megjelenése elôtt szinte kizárólag a fejkvóta alapú finanszírozás elemeit tartalmazta, ami figyelmen kívül hagyja a praxisokban folyó szakmai tevékenységet. Ez utóbbi minôségét a szûrési, gondozási, prevenciós és napi forgalmi jelentések mutatják. Ezek az adatok Ellátásszervezônél történô feldolgozás után rendszerezett for-

26


mában kerülnek az OEP-hez. Ezzel párhuzamosan a háziorvos szintén az Ellátásszervezôn keresztül értesül a páciensei által máshol igénybevett szolgáltatásokról és azok költségeirôl. Az adattovábbítás túlnyomó része elektronikus formában történik. Az OEP IBM-el megbízott képviselôi és az Ellátásszervezôk között a havonként megrendezett konferenciák mellett a személyes kontaktus is állandó. Megítélésünk szerint az OEP adatszolgáltatása az eltelt évek alatt igen sokat fejlôdött, bár idônként még mindig akadozik.

KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ELLÁTÁSSZERVEZÔJE ÉS A SZERZÔDÖTT SZOLGÁLTATÓK KÖZÖTT Egyik neuralgikus pontja a kapcsolatrendszernek az Ellátásszervezô és a szerzôdött szolgáltatók közötti kommunikáció. Szerzôdött szolgáltatók mindazok az intézmények, melyek kiegészítik az Ellátásszervezô által a körhöz tartozó biztosítottak számára nyújtott szakellátást a teljes körû természetbeni ellátás megvalósulása érdekében, és ezt szerzôdésben is rögzítik. Szakmai oldalról nézve minden résztvevô számára célszerû lenne a betegutak optimalizálása. A hazai finanszírozási rendszer sajátossága miatt azonban anyagi szempontból érdekellentét áll fenn. Ilyen körülmények között kell megtalálni a mindenki számára elônyös kapcsolódási lehetôségeket. A háziorvos munkáját nagymértékben megkönnyíti és az adatmásolás tévedéseit kiküszöböli az on-line kapcsolat kialakítása minél szélesebb körben a praxisok és a szakellátás között. Ezen rendszer lényege, hogy a szakellátó helyeken rögzített adatok automatikusan beépülnek a háziorvos saját adatbázisába. A kecskeméti Ellátásszervezô legnagyobb szerzôdött szolgáltatójával – a Megyei Kórházzal – még az idén teljessé válik ez a fajta elektronikus kapcsolat. Ezzel a háziorvosi program igen jelentôs része a hibalehetôségek minimalizálásával töltôdik fel. A további adatrögzítés szabályozása és a legfontosabb paramétereket tartalmazó egységes szakmai rekordkép kidolgozása távlatokat nyit a háziorvosi adatbázisnak, mint az információk kincses tárházának kiaknázásához. Az ellentétes irányú hasonló adatáramlás – azaz a praxisok adatai a szakellátás felé – lehetôségeinek kidolgozása adatbiztonsági okok miatt késôbbi terveink között szerepel. Hasonló fontosságú az ellátási protokollok egyeztetése, közös fejlesztése és alkalmazása minél nagyobb körben. Az egységes elvek szerinti munka és a megfelelô szakmai kapcsolat eredményeképpen az egyes ellátó szintek között mintegy „kézrôl – kézre” adják a beteget. Ez nem csak az eredményességet, hanem az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmat, a biztosítottak elégedettségét is erôsíti. A „protokoll hûség” vizsgálata, elemzése, és a visszajelzés a szolgáltatók felé a további fejlôdést biztosítják. Anyagi szempontból együttmûködési lehetôség azon területek feltérképezése, ahol a túlpörgetett igénybevétel, az indokolatlan vizsgálatok leépítése mindkét fél

MENEDZSMENT


számára megtakarítást eredményez. Az IBM–ben szerzett tapasztalatok hozzájárulhatnak olyan rendszer kialakításához, melyben a források minél költség-hatékonyabb felhasználása egyben a szolgáltatók anyagi biztonságát is növeli.

kapcsolat további fejlesztésének nincs személyi vagy tárgyi akadálya. Más hivatalok és az IBM között egyelôre komoly információ csere nem jött létre. Az IBM ellenôrzött adatai a KSH felé továbbított jelentések valóságosságát segítik elô.

KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ÉS A SZAKMAI SZERVEZETEK (SZAKELLÁTÁS, SÜRGÔSSÉGI BETEGELLÁTÁS, SZAKMAI KOLLÉGIUMOK STB.) KÖZÖTT

KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS AZOK SZERVEZETEI, ILLETVE A CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTT

Ide soroltuk az összes szakellátást, melyekkel az Ellátásszervezô nem áll szerzôdéses viszonyban, valamint az irányadó tudományos társaságokat, szakmai kollégiumokat. A nem szerzôdött szakellátókkal jellegében hasonló, de a szolgáltatók nagy száma miatt lazább kapcsolatot tudunk létesíteni, mint szerzôdött partnereinkkel. A szakmai szervek részérôl jelenleg egyirányú kapcsolat létezik: szakmai iránymutatások deklaráció szintjén. Célunk, hogy megismertessük az IBM-en belüli mûhelymunkát, és használható információkat közvetítsünk feléjük. Ennek elôfeltétele, hogy az Ellátásszervezôk egyeztessék a regionális tapasztalatokat a különbözô témákban.

A háziorvosi praxis szorosan kötôdik hivatalos szervéhez és a praxis tulajdonosához, a helyi önkormányzathoz. Az IBM-hez történô csatlakozáshoz az önkormányzat hozzájárulása szükséges, ennek elôfeltétele volt tájékoztatásuk a modell lényegérôl. Az önkormányzatok számára idôszakosan összefoglaljuk a modell addigi tevékenységét és az elért eredményeket ismertetjük. A legtöbb településen – fôleg a községekben – a praxis és a szociális ellátók között megfelelô az információcsere, ennek erôsítése segíti megvalósítani a modell célkitûzéseit. Az IBM az iskolai egészségneveléshez Kecskeméten az Ifjúság Egészségügyi Szolgálaton és a házi gyermekorvosokon keresztül, a falvakban a háziorvosok által közvetlenül kapcsolódik. A nem önkormányzati tulajdonú intézmények és más civil szervezôdések egészség nevelési tevékenységét igyekszünk megismerni, szakmai segítséget nyújtani számukra és beilleszteni programjainkba.

KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ÉS A GYÓGYSZER, GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZGYÁRTÓK KÖZÖTT Ebben a kapcsolatban a kommunikáció és a szakmai tapasztalatok hasznosítása feltétlenül szükséges, az anyagi érdekek egyeztetése azonban komoly akadályokba ütközik. Az IBM célja a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök olyan felhasználása, hogy minden biztosítotthoz eljussanak a szükséges készítmények, eszközök, viszont minimalizáljuk a felesleges, esetenként káros igénybevételt. A gyártók termékeik forgalmát a lehetséges maximális szintig igyekeznek kiterjeszteni anyagi érdekeik miatt. Az IBM-ben a gyógyszerfelhasználás és a kórtörténetek statisztikai feldolgozása korrekt adatokkal járulhat hozzá a kezelések hatékonyságának hosszabb távú megítéléséhez.

ÖSSZEGZÉS Hazai viszonyok között az IBM az elsô próbálkozás a szövevényes információs csatornák rendszerezésére, melyet minden Ellátásszervezô saját területén az általános szempontok alapján a helyi sajátosságok figyelembe vételével dolgoz ki. A tapasztalatok összevetése eredményez országosan is alkalmazható megoldásokat.

• KOMMUNIKÁCIÓ AZ IBM ÉS A HIVATALOK (ÁNTSZ, JOGI SZERVEZETEK, MAGÁNBIZTOSÍTÓK, RENDÔRSÉG, KSH) KÖZÖTT A hivatalok közül kiemelt fontosságú számunkra az ellátás minden szintjéhez szorosan kapcsolódó állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A „Johan Béla Nemzeti Népegészségügyi Program” keretében megvalósuló szervezett szûrések koordinálása az ÁNTSZ feladata. Ezek végrehajtása területünkön a helyi intézménnyel szoros együttmûködésben, folyamatos egyeztetéssel történik. Az epidemiológiai elemzésekhez, a sajátságos környezeti egészségkárosító tényezôk megismeréséhez a vizsgálataik eredményeit rendelkezésünkre bocsátják. A kétirányú

•

•

•

Elôrelépés történt: a páciensekkel történô kommunikáció területén a szûrés, gondozás, prevenció fontosságának, módszerének és megvalósításának egységes szempontok alapján történô közvetítésében, a résztvevô háziorvosok egymás közötti és az Ellátásszervezôvel létrejött szakmai, pénzügyi és személyes kapcsolatának megerôsítésében, a szerzôdött szolgáltatók (szakellátás) és a háziorvosok közötti információ csere gördülékenyebb megvalósulásában, a biztosító (OEP) és a háziorvosok között a szakmai és a finanszírozási érdekek közelítésében, racionalizálásában.

Az elért eredmények ellenére a feladat jelentôs része (az alapok tökéletesítése és a változó körülményekhez történô alkalmazkodás) még hátra van.


27

MENEDZSMENT


Abban reménykedünk, hogy odaadással, összehangoltan, szakszerûen végzett munkánk megítélése egyszer olyan lesz, hogy a jogalkotók is figyelembe vehetik eredményeinket, amelyekre támaszkodva a magyar egészségügy a jelenlegi átmeneti állapotból egy magasabb szervezettségi szintre emelhetô. Olyan szintre, amelyben a betegek nem érzik magukat kiszolgáltatottnak, az egészségügyben dolgozók pedig nem küszködnek megalázó napi anyagi és morális gondokkal. Dr. Faragó Katalin és Dr. Pongrácz József 1992-ben megalakították a MEDITRES Kft-t. A Kft a megalakulás évé-

ben saját erô bevonásával, hitel felvétellel és önkormányzati pályázaton nyert pénzforrás felhasználásával Kecskeméten Egészségházat épített. Az itt végzett összehangolt háziorvosi és szakorvosi munka megalapozta az 1996-ban a Népjóléti Minisztérium által meghirdetett „Csoportpraxis pályázat” elnyerését. Ennek folytatása volt az OEP által elindított „Irányított Betegellátási Modellkísérlet”, amelynek a kezdetektôl a mai napig résztvevôje a MEDITRES Kft. Ellátás szervezôi munkája során több mint harminc praxis közel hatvanezer páciensének egészségügyi ellátását szervezi, összehangolja.

A SZERZÔK BEMUTATÁSA

28

Dr. Faragó Katalin 1973-ban végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1979-ig Kecskeméten a Megyei Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztályán dolgozott, ebben az évben belgyógyászatból szakvizsgát

tett. 1992-ig ugyanezen kórház Rendelô Intézetében belgyógyászati szakrendelésen végezte hivatását. 1992-tôl háziorvosi és foglalkozás – egészségügyi feladatokat lát el Kecskeméten. 1994-ben foglakozás – egészségügybôl, 1997-ben háziorvostanból szakvizsgázott. Háziorvos férjével három gyermeket nevelnek.

Dr. Pongrácz József 1969-ben érettségizett Pannonhalmán. 1977-ben szerzett általános orvosi diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. 1981-ig a Kecskeméti Megyei Kórház

Csecsemô- és Gyermekgyógyászati Osztályán dolgozott, ugyanebben az évben ebbôl a szakterületbôl szakvizsgát tett. 1982-tôl házi gyermekorvos Kecskeméten. Nôs, négy gyermeket nevel feleségével, aki szintén gyermekorvos.

Dr. Szekeres Zsuzsanna A SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Általános Orvosi Szakán végzett 1992ben. Általános orvosi diploma Summa Cum Laude minôsítéssel szerezte meg. Szemész szakvizsga Kiválóan megfelelt minôsítéssel (2001).

1992 és 1997 között a Központi Katonai Kórház Pszichiátriai Osztályán dolgozott. 1997 január elsejétôl 2002. november 30-ig a kecskeméti Repülôkórház szemészeti osztályán volt alkalmazásban. Több szemészeti klinikán tevékenykedett gyakornokként. 2001-ben szemészetbôl szakvizsgát tett, majd 2002. december elseje óta a MEDITRES Egészségház orvos-igazgatója.

Törôcsik Kálmán 1998-ban érettségizett a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziumában. A Szegedi Tudományegyetem általános Orvostudományi Kar negyedéves hallgatója.

Családi kötôdése folytán az „Irányított Betegellátás” megszületése óta figyelemmel kíséri az eseményeket. Érdekli az orvosi informatika, különösen annak még kihasználatlan lehetôségei az egészségügyi kommunikációban.


Kommunikáció az ellátó rendszer elemei között, az ennek javítására hozott intézkedések

Recommend Documents