Komárom város településrendezési eszközeinek 5. módosítása - leírás Írta Szerkesztette: Németh Iván OetU Kft

Komárom város településrendezési eszközeinek 5. módosítása - leírás Írta – Szerkesztette: Németh Iván – OetU Kft. Komárom 5. módosítás Dokumentum fájlneve: Komárom város településrendezési eszközeinek 5. módosítása V.05.docx Utolsó mentés időpontja: 2014.09.03. 18:52:00 / nivan

véglegesített dokumentáció

Komárom 5. módosítás


ELŐZMÉNYEK Komárom Város Önkormányzata 26/2014. (III.10.) határozatával döntött a hatályos településrendezési eszközök 5. számú módosításának megindításáról; a településrendezési eszközök illesztéséről az új Duna-híd építési terveihez.

gedélyezési tervének megfeleljen a komáromi szabályozás. A módosítás hatásaként kis mértékben megváltozik az út céljára kiszabályozott terület, megváltozik a hídra vezető út és a meglévő úthálózat összekötésének hálózati képe és a módosult hálózatnak megfelelően kis mértékben változnak a hídra vezető új út illetve a meglévő hálózattal kapcsolatot teremtő utak szomszédságában lévő övezetek lehatárolása és szabályozása.

A Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Komárom és Révkomárom (Komárno) városok közötti közúti híd Duna folyamon történő megépítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2012. évi CLXV. törvény szerint folyamatban van az új Duna-híd megépítése. A híd és a hozzá vezető úthálózat terveit a Pont-TERV Zrt. és a RODEN Mérnökiroda Kft. készíti a NIF Zrt. megbízásából. A tervezők tucatnyi vázlattervet készítettek a költségek optimalizálása érdekében. Az engedélyezési terv alapjául kiválasztott tervváltozat engedélyezéséhez szükség van a város hatályos településrendezési eszközeinek módosítására. A 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint: "A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a 1. mellékletben meghatározott beruházásokkal összefüggő, azok megvalósításához és használatbavételéhez (forgalomba helyezéséhez, üzemeltetéséhez, működéséhez) közvetlenül szükséges, a 2. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket." Az 1. sz. melléklet 1.69. pontja szerint tehát ilyen ügy "A 13. számú főút, Komárom és Komárno (Révkomárom) közötti szakasz (Duna-híd) megépítése." A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm rendelet 32. § (6) bekezdés szerint: " A településrendezési eszköz egyeztetése tárgyalásos eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz készítése vagy módosítás a) kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott, nemzetgazdásági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt, ..." Fenti két jogszabályi rendelkezés és dr. Molnár Attila polgármester úr eljárási döntése szerint a komáromi településrendezési eszközöknek az új Duna-híd megépítéséhez szükséges 5. módosítása tárgyalásos eljárással történik. A rendezés alá vont területet az 1. ábra mutatja be. A rendezés célja Komárom város településrendezési eszközeinek módosítása annak érdekében, hogy a kormányközi egyezmény alapján tervezett új Duna-híd építési en-

1. ábra: A tervezési terület lehatárolása lila négyzetpontos vonallal. (A tervezési terület határán túli területek fehér sraffozással vannak letakarva.) A tervezési terület érinti a szabályozási terv módosítása érinti a 74-311-34, 74-313-11, 74-313-12 és 74-313-14 szelvényeket.

A partnerségi egyeztetés megtörtént; az érkezett észrevételt a dokumentáció figyelembe veszi. Jelen dokumentáció egyeztetési változata alapján az állami főépítész egyeztető tárgyalást tartott 2014.07.31-én.

Új Duna-híd

30 → 3

Utolsó mentés időpontja: 2014.09.03. 18:52

A jóváhagyási dokumentáció az állami főépítész záró véleményében adott észrevételeknek megfelelően készült; a vélemény szerint a híd megépítéséhez szorosan nem kötődő területfelhasználási módosítások nem lehetnek a tárgyalásos eljárással folyó tervmódosítás részei, ezért a kifogásolt tartalmat kivettük1, továbbá a KÉSZ előterjesztési szövegében a jogszabályi hivatkozásokat is pontosítottuk, továbbá a tervezett hidat jelöltjük a szabályozási terven. A jóváhagyási dokumentáció alapján Komárom képviselőtestülete 2014.08.26-án jóváhagyta a településrendezési eszközök 5. sz. módosítását. A jóváhagyási dokumentumok másolata megtalálható az Egyeztetési dokumentumok Komárom város településrendezési eszközeinek 5. módosításával kapcsolatban című füzetben. (Egyeztetesi dokumentumok.pdf)

TARTALOMJEGYZÉK

3/30 ELŐZMÉNYEK ............................................................................................................... 2 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ........................................................................................ 5 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ................... 5 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ..................... 14 1.14.6. Az épített környezet értékei................................................................ 14 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATA .............................................................. 15 1

A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE ......................................................................... 15 1.1

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK ........................................................... 16

1.1.1

Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer ......... 16

1.2 A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI ..................................................................................................... 18 1.2.1

A településszerkezeti változások bemutatása ............................. 18

1.2.2 A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása ...................................................................... 18 1.2.3 A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása ........................................................................... 18 2

SZAKÁGI JAVASLATOK ..................................................................................... 19 2.1

TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK ...................................................................... 19

2.1.1

Tájhasználat, tájszerkezet javaslata ............................................... 19

2.1.2

Természetvédelmi javaslatok .......................................................... 19

2.1.3

Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok ....................................... 19

2.1.4

Biológiai aktivitásérték változása .................................................... 20

2.2

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE ....................................................... 20

2.2.1

Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai................... 20

2.2.2

Zöldfelületi ellátottság alakulása .................................................... 20

2.2.3 Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok ........................................................................................................... 21 3 1

A kifogásolt elemeket egy másik tervmódosítás során lehet megváltoztatni.

KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK .............................................................................. 21 3.1

Közúti hálózati kapcsolatok ...................................................................... 21


4

3.2

Főbb közlekedési csomópontok .............................................................. 22

TERV .............................................................................................................................28

3.3

Belső úthálózat ............................................................................................ 23

10

3.4

Közösségi közlekedés ................................................................................. 24

3.5

Kerékpáros közlekedés .............................................................................. 24

10.1.1

Szerkezeti terv .....................................................................................28

3.6

Főbb gyalogos közlekedés ....................................................................... 24

10.1.2

Szerkezeti terv leírása .........................................................................28

3.7

Gépjármű elhelyezés, parkolás ................................................................ 24

10.1.3

Jóváhagyó önkormányzati döntés tervezete...............................29

KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK .......................................................................... 24 4.1

Viziközművek ............................................................................................... 24

Településszerkezeti terv ..............................................................................28

10.1

11

Jóváhagyandó munkarészek ...............................................................28

Helyi építési szabályzat és szabályozási terv ..........................................29

11.1

Jóváhagyandó munkarészek ...............................................................29

4.1.1

Vízellátás ............................................................................................. 24

11.1.1

Szabályozási terv ................................................................................29

4.1.2

Szennyvízelvezetés ............................................................................ 25

11.1.2

Helyi építési szabályzat módosítása ...............................................29

4.1.3

Csapadékvíz-elvezetés .................................................................... 25

4.2

Energiaellátás .............................................................................................. 25

4.2.1

Villamos energia ................................................................................ 25

4.2.2

Gázenergia ........................................................................................ 25

4.2.3

Távhő ................................................................................................... 25

4.2.4

Megújuló erőforrások ........................................................................ 25

4.3

Hírközlés ........................................................................................................ 25

4.4 Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók ..................................................... 25 5


KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK .............................................................. 25 5.1.1

Föld ...................................................................................................... 26

5.1.2

Felszíni- és felszín alatti vizek............................................................. 26

5.1.3

Levegő ................................................................................................ 26

5.1.4

Zaj- és rezgésterhelés ........................................................................ 26

6

HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 27

7

SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ ............................................................................ 27

8

BEÉPÍTÉSI TERV .................................................................................................... 27

9

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ...................................................................................... 27

A dokumentáció tervlapjai és mellékletei ............................................................30

Új Duna-híd


MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT2 Az Előzményekben részletezettek szerint a tervmódosítás a hatályos településrendezési terveknek lényegében megfelelő, törvényben eldöntött hídépítés érdekében készül; a tervezett híd és út, valamint a szomszédságában levő övezetek szabályozását pontosítja, szerkezetileg is csak a tervezési területen belüli mikro szerkezetre van hatással; így a 314/2012. Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésnek megfelelően a témakör a megalapozó vizsgálat tartalmi követelményei közül csak az 1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálatát3, a védettségek (1.12.3. és 1.14.6.)aktualitásának ellenőrzését igényli. Jelen tervmódosítással párhuzamosan folyik a Megalapozó vizsgálat megújítása egy új településfejlesztési koncepció előkészítéseként; az ahhoz igényelt adatok alapján készítettük el a szükséges fejezeteket.

30 → 5

5/30 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Az alábbiak szerint megállapítható, hogy a tervezett módosítás nem ellentétes az Országos Területrendezési Tervvel. A tervezési területet illetően a Megyei Területrendezési Terv Ökológiai hálózat övezeti lapja a tervezési területen (beleértve a már beépített területeket is) ökológiai folyosót jelöl, ez azonban nem felel meg az OTrT-nek, ellentétes a megyeterv készítésekor hatályos településrendezési tervekkel, és nem felel meg az illetékes nemzeti parkoktól beszerzett adatszolgáltatásnak sem, így ez - a későbbiekben részletesen kifejtettek szerint - nyilvánvalóan egy hibás adatforrás átvételéből fakadó pontatlanság, hiszen a megye szerkezeti terve is a tervezési terület e részét települési területnek jelzi. 1.3.1. Országos Területrendezési Terv4 (OTrT) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény második teljes felülvizsgálatát a 2013. évi LVI. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés. Célszerű áttekinteni az Ország Szerkezeti Tervének változását az OTrT egyes változataiban (2. ábra, 3. ábra, 4. ábra). A grafika és a jelmagyarázati elemek változásán túl az egyes tervváltozatok az országos jelentőségű szerkezeti elemek Komárom szempontjából lényegesen nem változtak; a legnagyobb változás a korábban gyorsforgalmi útként tervezett M13-as törlése és az ehhez kapcsolódó új Duna-híd helyének megváltoztatása volt; a Dunahíd tényleges megépítésének előkészületei már ezen az újabb helyen folynak a Monostori erőd és Koppánymonostor között.

A 314/2012. (XI.8.) szerint: 5. § (3) Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. 16. § (4) A településszerkezeti terv módosítását igénylő helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén a településrendezési eszközök közös megalapozó vizsgálatra alapozva, együtt készíthetők és közös alátámasztó javaslatot is tartalmazhatnak. (5) Helyi építési szabályzat ... készítése vagy módosítása esetén a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot – amennyiben korábban készült – az időközben bekövetkező változásokra tekintettel kell aktualizálni. Abban az esetben, ha nem készült korábban e rendelet szerinti megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat, azt el kell készíteni. (6) Amennyiben a településrendezési eszköz módosítása nem a település egészére készül, úgy a megalapozó vizsgálatot a településfejlesztés és településrendezés várható hatása szerinti területre kell elvégezni, a szerkezeti összefüggések bemutatásával. 3 Tekintettel a területrendezési terveknek a hatályos településrendezési tervek jóváhagyása óta történt változásaira. 2

Az OTrT övezeti szabályainak betartása érdekében a Komáromra vonatkozó hatályos előírásokat részletesebben is meg kell vizsgálni. A tervlapokon jelölt övezetekhez tartozó előírásokat az OTrT törvény tartalmazza.

Az OTrT változatainak forrása a http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag 4


2. ábra: Az Ország Szerkezeti Terve az OTrT 2003-as változatában.




5. ábra: Komárom az Ország Szerkezeti Terve 2014.01.16-án hatályos változatában Forrás: http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag (2014.03.22.) A tervlapon a hatályos települési tervvel ellentétes a települési terület lehatárolása; Koppánymonostor nyugati része, ipari park 2. ütem nem szerepel; pontatlan a déli elkerülő tervezett, keleti szakasza; a déli elkerülő felett túlzott a települési terület mére-

Új Duna-híd


te! Ezek a pontatlanságok a tervezési területet nem érintik; a tervezési terület teljes egészében a települési terület része.

6. ábra: Komárom az Országos ökológiai hálózat tervben. A zöld felületek az országos ökológiai hálózat övezeteket jelölik. A tervlapon figyelmen kívül hagyták Koppánymonostor nyugati beépített részét; az un. Fenyves tábort és környékét! A pontatlanság a tervezési területet nem érinti.

30 → 7 7/30

8. ábra: Komárom a Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete tervben. Az okker színű felületek a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezeteket jelölik. A tervezési területet a szabályozás nem érinti.

9. ábra: Komárom a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete tervben. A zöld felületek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezeteket jelölik. A tervezési területet a szabályozás nem érinti. 7. ábra: Komárom a Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete tervben. A barna felületek a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezeteket jelölik. A város keleti szélénél valószínűleg a megjelölt szántóterület egy része egybeesik a kavicsbánya területével! A tervezési területet a szabályozás nem érinti.


véglegesített dokumentáció a Duna irányából nem befolyásolja a várossziluettet, hiszen Koppánymonostor magasparti fekvésű.

10. ábra: Komárom a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete tervben. A sárga felületek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezeteket jelölik. (2015. január 1-től hatályos tervlap. A korábbi tervlap szerint a város teljes területe az övezethez tartozott.) Pontos szabályozási tartalmat a települési tervben kell meghatározni! A lehatárolás tartalmazza az ipari park első ütemét, így a tervezési területet is!

A hatályos településrendezési terv 1.1.2 Komárom igazgatási területének felhasználását meghatározó leírás című munkarészében (szerkezeti terv leírása) a II.5. fejezet foglalkozik a táj- és természetvédelemmel. a leírás szerint: "A természet meghatározó eleme a Duna. A Duna alakította ki a város jelenlegi felszínét és a Dunának meghatározó a szerepe az élővilágra is. Komárom területén elsősorban a Duna ártéri növényzete és a herkályi erdőjelentős természeti érték, de több szép park, zöldterület van a beépítésre szánt területek között is. A terv egyik fontos eleme a Duna part fejlesztése mellett a Szőny-Füzitői árok vonalán egy zöldfolyosó létrehozása. Tájvédelmi szempontból legfontosabb a Monostori erőd Duna parti látványa, és a az erőd – kívülről természetes halomra emlékeztető megjelenése. Ennek a táji környezetnek a megőrzését segíti, hogy óriási méretű , állami tulajdonú terület tartozik az erődhöz." A 10. ábra szerinti tervlapon a fentieknek megfelelően a Koppánymonostor városrész előtti Duna-part, a Herkályi erdő és a Monostori erőd; a "Homokhegy" van Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezeteként lehatárolva. A nyilvánvalóan nagyvonalú lehatárolás tartalmazza az ipari park már jelentős mértékben beépült területét is, azonban ez a terület

11. ábra: A komáromi ipari park légi felvétele. A kép hátterében látszik a Duna felénk eső partján a Monostori erőd; a képen világos homlokzatok az erőd belső udvarára néznek, az erődöt kívülről földsáncok takarják. A hídra vezető út hozzávetőlegesen a sárga vonal helyén fog haladni; az ipari park mentén - a meglévő 1-es út feletti felüljáró folytatásában - töltésen, majd a Dunához közelítve bevágásban, a hídra is bevágásból fog az út kibukkanni.

A hatályos terv 1.2.5 A területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangja című füzete szerint a korábbi OTrT változat is tartalmazta a város egész területét, mint országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, amit a terv a fentieknek megfelelően pontosított a településrendezési tervekben. Jelen módosítás nem változtat a hatályos terv ez irányú elhatározásain.

Új Duna-híd


30 → 9

17/2012. (II.16.) Korm. rendelet szabályozza a világörökséggel kapcsolatos 9/30 javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő szerepű Világörökség Szakbizottság működését. A Világörökségi Titkárságnál telefonos érdeklődésre tájékoztattak, hogy egyik fenti helyszínnek sincs kezelési terve. Ennek hiányában a szabályozási tervben az erődrendszerrel kapcsolatos lehatárolások csak tervezetnek tekinthetők. A hatályos tervben tervezett világörökségi puffer-terület érinti csak a tervezési területet, amin belül helyezkedik el a hídfő a hatályos tervnek is megfelelően; a változó területfelhasználású övezetek a tervezett puffer-területen is kívül esnek.

12. ábra: Komárom a Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete tervben. A város teljes területe az övezethez tartozik. A tényleges lehatárolást a településrendezési tervben kell megtenni!

A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 8. § (6) bekezdés szerint: A világörökségi kezelési tervben foglaltak figyelembevételével kell különösen a) a területrendezési tervet, valamint a területfelhasználás rendjét és a területhasználat szabályait érintően a településrendezési eszközöket felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani, összhangba hozni ... . Bár ez a szabályozás a hatályos terv készítésekor még nem létezett, a tervezői szándék megfelelt ennek. A komáromi erődrendszer világörökségi várományos együttes volt 2008ban. Bár az előzetes vélemények miatt a kandidálást 2008-ban a közösen pályázó Magyarország és Szlovákia visszavonta, de a Világörökség Nemzeti Bizottsága továbbra is esélyesnek tartotta a pályázatot az anyag további kiegészítése esetén. A Nemzeti Bizottság javaslatára kezelési tervként a pályázatot a Dél-Komáromi erődöket kezelő Erőd Kft.-től kaptuk meg, és szerepeltettük az örökségvédelmi hatástanulmányban, illetve a szabályozási tervben. 2014-ben a Forster Központ által működtetett www.vilagorokség.hu honlapon ellenőriztük a világörökség védelmi javaslatokat. A magyar világörökség várományos területek között ma már két komáromi vonatkozású terület van; a római limes magyarországi szakasza – a Ripa Pannonica és a Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény szabályozta a világörökséggel kapcsolatos teendőket. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló

Az erődrendszer mindhárom komáromi eleme védett műemlék, így védelmük alapvetően biztosított. Mai formájában mindegyik erődöt a 19. századi koncepciónak megfelelően kívülről földsáncok védik, vagyis a környezetükben inkább, mint egy domb semmint egy épület jelennek meg. Ez leginkább a tervezési területünk szomszédságában lévő Monostori erődre vonatkozik. A Monostori erőd körüli földsánc magassága a koppánymonostori, nyugati oldalon 126-127 Bfm. A tervezett útpálya ez alatt a szint alatt fog haladni, közte és az erőd között helyezkedik el a meglévő 3-as vasúti törzsvonal; az új út, bár részben töltésen fog haladni nem fog konkurálni az erőd "dombjával". Mivel a Ripa Pannonica komáromi szakaszáról még a fent említetthez hasonló, vázlatos kezelési javaslat sincs, így annak "világörökségi" lehatárolását nem tartalmazza a terv; véleményünk szerint valószínűleg nem újabb helyszínek védelmére lesz szükség, hanem a meglévő, régészeti védelem alatti területek a Ripa témának megfelelő tematikus keretbe foglalása. A kezelési terv valószínűleg kiemelten Brigetioval fog foglalkozni, mint az egyik legnagyobb pannóniai várossal a Ripa mentén. Bár régészeti topográfiák, légi felvételek és történeti térképek alapján valószínűsíthető, hogy maga a limes út keresztezi a tervezési területet - az örökségi hatástanulmány alapján az út valószínű helyét jelöltük, környezetét a szabályozási terv régészeti érdekű területként jelöli - , de mivel a római kori út nyomvonalán halad az 1-es főút egybefüggő útvonalként a limes út még akkor sem mutatható be, ha esetleg a földmunkák során egyes részei előkerülnek. A hatályos településrendezési tervek ezen megfontolások alapján kezelték a Monostori erőd környezetét és ezen a jelen módosítás alapjául szolgáló kisebb módosítások sem változtatnak.


véglegesített dokumentáció Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezet nincsen Komáromban. A törvény a következő Komáromot is nevesítő, érintő nagy infrastruktúrákat sorolja fel (Zárójelben azok, amelyek érintik Komáromot, de nem nevesítik.): KÖZUTAK: [M1 autópálya: M0-Győr-Hegyeshalom (Ausztria)] 1. sz. főút: Budapest - Tatabánya - Tata - Komárom - Győr - Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - (Ausztria) Az 1-es úton nevesítve van a tervezett komáromi elkerülő szakasz. 13. sz. főút: (Szlovákia) - Komárom - Kisbér (81. sz. főút) határmetszéssel, Duna híddal VASUTAK: [Budapest - Hegyeshalom (Ausztria)]

13. ábra: Komárom az Országos vízminőség-védelmi terület övezete tervben. A kék felület az országos vízminőség-védelmi terület övezetet jelöli. A tervezési területet a szabályozás nem érinti.

Székesfehérvár - Komárom Komárom - Komárom (Szlovákia) vasúti híddal, határmetszéssel KERÉKPÁRUTAK: Felső-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) 1A és 1B szakasza; előbbi a Dunával párhuzamosan, utóbbi Szlovákia felé. Vértesi kerékpárút Tata, Székesfehérvár felé. VIZI UTAK: [Duna (nemzetközi vízi út) VI/B osztályú] KIKÖTŐK: Országos jelentőségű kikötő a Dunán. FÖLDGÁZ SZÁLLÍTÓ VEZETÉK: Pilisvörösvár - Dorog - Lábatlan - Komárom - Bőny - Győr TERMÉKVEZETÉK:

14. ábra: Komárom a Nagyvízi meder és ...övezete tervlapon. A kék felület a nagyvízi meder területének övezetét jelöli.

Kápolnásnyék - Komárom (Szőny) Komárom (Szőny) - Győr

A tervezett híd természetesen keresztezi a Duna medrét, helyét az OTrT is tartalmazza, így a településrendezési terv nyilvánvalóan megfelel az OTrTnek.

VILLAMOSENERGIA [Győr - Százhalombatta] A tervezett híd illetve a hozzá vezető utak az OTrT-ben is szerepelnek.

Új Duna-híd


30 → 11

1.3.2. Komárom-Esztergom megye területrendezési terve

11/30

Komárom-Esztergom Megye Körgyűlése a 25/2011. (XII.15.) önkormányzati rendeletével módosította a 22/2005. (IX.29.) rendelettel elfogadott területrendezési szabályzatát. A rendelet szövegének Komáromot érintő szöveges szabályozási tartalma nincs. A szerkezeti terv (15. ábra: Részlet a megye szerkezeti tervéből (Forrás:http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesitervek/megyek/komarom-esztergom-megye-teruletrendezesi-terve 20140615)15. ábra) több ponton eltér az OTrT-től; - tartalmaz egy déli vasúti elkerülést, ami miatt - nem veszi figyelembe a déli közúti elkerülő már megépült nyugati szakaszát, - a központi várostesttől nyugatra erdőgazdálkodási területet jelöl. Hasonlóképpen vannak eltérések a megye terv módosításakor hatályos településszerkezeti tervtől az előbbieken túl is; - nem jelölik az ipari park tervezett bővítését, - nem jelölik Koppánymonostor nyugati keskeny nyúlványát, ugyanakkor a - az OTrT-hez hasonlóan sokkal nagyobb települési térséget jelölnek. A jogszabályi hierarchia szerint a két magasabb rendű terv konfliktusa esetén a magasabb rendű terv a mérvadó.

15. ábra: Részlet a megye szerkezeti tervéből (Forrás:http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesitervek/megyek/komarom-esztergom-megye-teruletrendezesi-terve 20140615)

Az övezeti tervek a fentieken túl alapjában véve az OTrT pontatlanságait ismétlik. Alábbiakban azokat az övezeti tervlapokat szemlézzük, amelyeknek van komáromi szabályozási tartalma.



16. ábra: Részlet a megyeterv 3.1. országos ökológiai hálózat övezeti tervlapjából. (zöld=magterület, okkersárga=ökológiai folyosó) Az OTrT-től eltérően az ipari park már beépült részén is az ökológiai folyosó területet jelölnek. (piros nyíl)

A kijelölés érinti a tervezési területet, azonban az OTrT 13. § (3) bekezdés szerint a megyeterv az OTrT-ben szereplő övezetet tagolhatja. A nemzeti parki igazgatóságok 24. ábra szerinti adatszolgáltatása tartalmazza helyesen a Nemzeti Ökológiai Hálózathoz tartozó területeket.

18. ábra: Részlet a megyeterv kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület tervlappjából. A tervezési területet nem érinti.

17. ábra: Részlet a megyeterv kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezeti tervlapjából. Itt is jelentős eltérések vannak az OTrT-től melyek részben hátrányosak Komáromnak, azonban a tervezési területet nem érintik. 19. ábra: Komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezetei. Komárom keleti településhatára melletti kavicsbányák területét jelöli a terv térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetének. A tervezési területet nem érinti.

Új Duna-híd


30 → 13 13/30

20. ábra: Részlet a megyeterv országos jelentőségű tájképvédelmi terület (barna) és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (okker) tervlapjából. Ez a tervlap is eltér az OTrT-től. A tervezési területet nem érinti.

22. ábra: Részlet a megyeterv kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület tervlapjából. A tervezési területet nem érinti.

21. ábra: Részlet a megyeterv kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület tervlapjából. Komárom teljes területe világörökség várományos terület övezetében van. A konzekvenciákat lásd az OTrT elemzésénél.

23. ábra: Részlet a megyeterv széleróziónak kitett terület övezete tervlapjából. A tervezési területet nem érinti.

Komárom 5. módosítás 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az 1.3. fejezetben az OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezeteket bemutató 10. ábra után részletesen kifejtettük, hogy tervezési terület érintettségét és a tervezett módosítás hatását. 1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A tervezett Duna-híd természetesen keresztezi a Dunát és árterét; a HUDI20034 számon nyilvántartott Natura 2000-es területet (24. ábra). A terület lehatárolását a hatályos rendezési tervek tartalmazzák. A híd építése a védett területek kímélése érdekében nem a vízparton vezetett felvonulási úttal történik. 1.12.3.3. ökológiai hálózat

24. ábra: Az országos védelem alatt álló védett természeti területek a nemzeti parki igazgatóságok (FHNPI és DINPI) adatszolgáltatásai szerint. A Herkályi erdő a nemzeti ökológiai hálózat magterülete (sötétzöld) a többi zöld terület ökológiai folyosó, a herkályi erdőben lévő kis világoszöld folt puffer terület. A vízszintes lila sraffozás - részben előbbiekkel fedésben Natura 2000 terület.

véglegesített dokumentáció 1.14.6. Az épített környezet értékei Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet előírásai alapján az 2008-2010-es rendezési terv felülvizsgálatkor készült hatástanulmány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. § szerint 10 évig használható. Jelen tervezéssel párhuzamosan folyik a város új fejlesztési koncepciójához a megalapozó vizsgálat készítése. A megalapozó vizsgálathoz beszerzett új örökségvédelmi adatszolgáltatások alapján az örökségvédelmi hatástanulmány IV. Védettségek című kötetét aktualizáltuk. (Az aktualizált kötetet csatoljuk a dokumentációhoz. Ebben az egeztetési változatban az új adatszolgáltatások szerinti változások piros betűkkel vannak kiemelve.) Az új védettségi listák alapján megállapítható, hogy a tervezési területen belül a hatályos terven szereplő régészeti érdekű területen kívül nincsen a kulturális örökséghez tartozó védett tárgy vagy terület. A régészeti érdekű terület kijelölését a római kori limes út feltételezett nyomvonala indokolja. Adatszolgáltatásként kézhez kaptuk az útépítési dokumentációk részét képező Előzetes régészeti dokumentációt. (Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Kuny Domokos Múzeum, 2014; lásd a Mellékletekben) A limes úton kívül ez a dokumentáció sem határoz meg régészeti érintettséget a tervezési területen. Amennyiben a földmunkák során a limes út feltárásra kerül és bemutatásra érdemesnek találják, úgy a tervezett kerékpáros aluljáró helyének módosításával a bemutatásra nyílhat lehetőség. A hatályos terv szerint a tervezési terület egy része a világörökség várományos erőd együtteshez tartozó Monostori erőd tervezett puffer-területe. A Világörökségi Bizottságtól kapott információ szerint nincs a komáromi erődöknek kezelési terve, így a korábban kezelési tervként kezelt dokumentációban szereplő világörökségi terület és világörökségi puffer zóna lehatárolásokat csak irányadó javaslatnak lehet tekinteni. A Lechner Lajos tudásközponttól kapott adatszolgáltatásokban műemlékként a tervezési terület környezetében csak a Monostori erőd telke szerepel (hrsz 1948), a műemléki környezet ex lege kijelölésére vonatkozó előírást (szomszédos ingatlanok) a műemléki törvényből törölték, így a szabályozásból is töröljük a Monostori erőd műemléki környezetét. A tervezett híd és a hozzávezető út tájesztétikai hatásáról az előbbiekben írtunk; a tervezett út töltésen vezetett szakasza távolabb van a Monostori erődöt magába foglaló Homokdombtól és magassága is kisebb annál, hogy az erőd környezetét számottevően befolyásolná. Az erőd és az út közé tervezett, meglévő zöldfelületeknek és az ipari parki oldalon tervezett véderdőnek, illetve kötelező beültetésnek is kedvező a tájalakító hatása.

Új Duna-híd


Maga az ipari park a kortárs ipari épületekből álló szokásos ipartelepi környezet, a kedvező helyszíni adottságoknak megfelelően, világos, szabályos geometriájú szerkezettel. Az ipari park felöli látványban a keleti lehatárolást is jelentő töltésen haladó út természetesen erőteljesebben jelenik meg, mint ha a terepen haladna, de magassága a nagyméretű ipari csarnokok által meghatározott környezetben nem lesz meghatározó, hatását a tervezett növénytelepítések is csökkentik.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATA5 Az Előzményekben kifejtettek szerint a módosítás oka a törvénnyel jóváhagyott új Duna-híd építésének megfelelő szabályozási környezet biztosítása. Az új hidat és a rávezető utat a 2010-ben jóváhagyott, hatályos rendezési tervek tartalmazzák; így az alátámasztó javaslatok csak a hatályos tervektől való eltérés okait indokolják; szakági részei a megbízói adatszolgáltatás részeként kézhez kapott hídépítési tervek szakági munkarészeinek kivonatai.

1 A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE A híd helyét mindkét város rendezési tervei, sőt a korábbiakban bemutatottak szerint területi tervek is kijelölik. A híd magasságát a hajózási űrszelvény határozza meg, így a jelen módosítás tárgyát képező környezetalakítás meghatározó eleme determinált (látványtervet lásd a címlapon). A hatályos terv szerint is a hídra vezető úttól keletre, az út és a vasútvonal közötti terület véderdő volt, ez továbbra is megmarad, azzal a pontosítással, hogy a pályázati finanszírozás okán az új útnak önálló csapadékvíz kezelési rend-

A 314/2012. (XI.8.) szerint: 3. melléklet szerinti tartalommal. A 16. § (4) szerint: A településszerkezeti terv módosítását igénylő helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén a településrendezési eszközök közös megalapozó vizsgálatra alapozva, együtt készíthetők és közös alátámasztó javaslatot is tartalmazhatnak. 5

30 → 15

szere épül, az ehhez tartozó egyik záportározó ezen a területen lesz kialakít15/30 va. Az út Koppánymonostor felöli oldalán azon a részen, ahol az út kibukkan a bevágásból a korábbi kertek megvásárolt, kisajátított részén egy újabb véderdő lesz kialakítva, a többi terület övezeti határai csak kismértékben módosulnak. Az ipari park menti részen az új út feltöltésen fog haladni. Az 1.3. fejezetben részletesen kifejtettek szerint a terület topográfiai adottságai és a Monostori erőd befásult környezete miatt a töltés nem lesz a környezet meghatározó eleme, az ipari park felöli takarása érdekében a szomszédos beépítésre szánt övezetben kötelező beültetésre 15 méteres sávot jelöltünk ki. A megváltozott csomóponti kialakítás és hozzá kapcsolódóan a hálózati változások miatt az ipari park legszabálytalanabb formájúvá vált övezetét különleges bevásárlóközpont övezetbe soroltuk át az egyeztetési dokumentációban; a közlekedési csomóponthoz való közelsége indokolja, hogy lehetőleg az egész övezet egy koncepció szerint legyen beépítve és ennek részeként 10.000 m2-nél nagyobb elárusító területű kiskereskedelmi épületet is lehessen létesíteni a későbbiekben részletezett funkcionális korlátozásokkal. Az állami főépítész záró véleménye alapján a területfelhasználási módosításoktól jelen tervezés keretében eltekintettünk.



25. ábra: A híd és a rávezető út kialakítása a RODEN Kft. A1-1-04-01-E-01 számú általános helyszínrajza szeriont az építési engedélyezési tervből. A RODEN hivatkozott tervlapjait eredetiben is mellékeljük a dokumentációnkhoz.

1.1 1.1.1

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer

Az új hidat és a rá vezető utakat a hatályos terv is tartalmazza, így alapvető szerkezeti változások nem jelennek meg a módosítás során, a területfelhasználási módosítások többsége is a nyomvonal változása és ehhez kapcsolódóan a megvalósításhoz szükséges ingatlanok változása, pontosítása okozza; az út mellett a koppánymonostori oldalon néhány mezőgazdasági kert övezet megnő, és egy új véderdő sáv lesz kiszabályozva. A tervezési területen belüli, jelentősebb módosítás az ipari parkon belül történik. Az új híd és a rávezető utak megépülése nemcsak a belváros - hatályos terv szerinti - felértékelődéséhez vezet a tranzit járműforgalom káros hatásainak csökkenése miatt, hanem az ipari park helyzetét is kedvezően befolyásolja; javul az ipari park elérhetősége és ismertsége. Ez a folyamat remélhetően a várt gazdasági fellendülésnél is nagyobb mértékűvé teszi az ipari park újbóli intenzív hasznosulását sőt fejlesztését. Az ipari parkon belüli finomszerkezetet elsősorban az befolyásolja, hogy az új 1-es úti csomópontból új, közvetlen megközelítése lesz a területnek. Ez a helyzet felértékeli az ipari park új út menti területeit, ennek megfelelően az

egyeztetési dokumentációban megnöveltük a gazdasági területek méretét, illetve a csomópont közvetlen szomszédságú területet 10.000 m2-nél nagyobb alapterületű kiskereskedelmi épület elhelyezésére is alkalmas területként; különleges bevásárlóközpont területként jelöltük ki. Mivel a kisváros hagyományos központjának erős konkurenciája lehet egy ilyen központ, ezért a területen építhető élelmiszer és napi cikk elárusító terület méretét az építési szabályzatban korlátoztuk; elsősorban szakáruház építését előnyben részesítve. Az állami főépítész záró véleménye szerint a híd megépítéséhez nem szorosan kapcsolódó területfelhasználási változások a tárgyalásos eljárásban nem tervezhetők, ezért a dokumentáció jelen, jóváhagyási változatában a kifogásolt területfelhasználási változásokat elhagytuk. A tervezési területen belüli változások fentiek szerint korrigált, pontos területi mérlegét tartalmazza a 1. táblázat. Fentieknek megfelelően módosul a hatályos szerkezeti terv. (önálló tervlap is: 1.1.1 V.9)

Új Duna-híd


1. táblázat: A tervezési területi mérlege és biológiai aktivitás értéke a hatályos terv és a módosítás szerint. A színezett övezetek lehatárolása, területe a módosítással változik.

30 → 17 17/30

Területi mérleg és BAÉ számítás Komárom településrendezési terveinek 5. módosítása tervezési területén hatályos terv BAÉ módosítás BAÉ szerint mutató BAÉ szerint mutató BAÉ övezetek sorszáma tervezési terület övezetei beépítésre szánt területek falusias lakóövezetek 191 148 147 145 146 Gksz övezetek 102 212 103 210 213 214 215 763 új: 790 nem beépítésre szánt területek mezőgazdasági kertes övezetek 192 207 véderdő övezetek 96 95 részben 208 209 97 új: 789 vasúti terület

Duna utak autópályák, autóutak, főutak egyéb utak

(m2) 941 703 394 716 43 474 16 614 2 455 11 842 8 526 4 038 351 242 95 670 43 397 96 295 14 798 45 780 8 637 34 516 12 149 -

(/hektár)

11 933 2 201 9 733 215 092 12 508 9 258 64 220 23 598 105 508 25 426 211 94 25 121 88 026 206 508 175 027 31 481

2,4

289,01 24,48 10,43

0,4

14,05

5

264,53 5,97

9

193,58

0,6

1,53

6

52,82

0,5 0,6

8,75 1,89

(m2) 941 703 391 758 43 262 16 614 2 455 11 842 7 516 4 835 348 495 48 330 43 397 96 295 17 778 45 780 8 637 34 516 12 149 41 613

(/hektár)

16 574 2 845 13 729 232 760 4 491 9 258 51 225 37 885 123 353 6 549 25 426 211 94 25 121 88 026 187 161 147 875 39 286

2,4

306,19 24,32 10,38

0,4

13,94

5

281,86 8,29

9

209,48

0,6

1,53

6

52,82

0,5 0,6

7,39 2,36

26. ábra: Az ábra az övezetek területének módosítását mutatja be a tervezési területen(lila határvonal) belül; a szürke felületek a módosult övezetek korábbi kiterjedését jelölik, a piros vonalak az új övezeti határvonalak. A barna felület a vasút területe; az övezetek határai közötti többi terület a Duna változatlan területe kivételével közlekedési terület. Az övezeti sorszámokkal lehet azonosítani a 1. táblázat sorait.

Komárom 5. módosítás 1.1.1.1 Beépítésre szánt területek Előbbieknek megfelelően a tervezési területen falusias lakóterületek, kereskedelmi-szolgáltató területek helyezkednek el. 1.1.1.2 Beépítésre nem szánt területek Előbbieknek megfelelően a tervezési területen közlekedési területek, mezőgazdasági kert területek, véderdők helyezkednek el. 1.1.1.3 Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A tervezési terület a híd megépülése után a város legfontosabb közlekedési csomópontjának ad helyet, az 1-es út és az immáron nemzetközi közlekedési vonallá váló 131-es út kereszteződésének ad helyet, mely egyúttal keresztezi a híddal a város szerkezetét alapvetően meghatározó Dunát is. A tervezési területet fontos közművek is keresztezik (lásd szakági javaslatok), melyek szükség szerint ki lesznek váltva, illetve védelemmel lesznek ellátva. A tervezési terület zöldfelületi rendszere alapvetően nem változik; a Dunát és árterét csak a szükséges minimális mértékben érinti a tervezett híd. A nyomvonal pontosítása bővíti a hídra vezető út és a meglévő vasút vonal közötti véderdő méretét. 1.1.1.4 Védelmi és korlátozó elemek A hatályos tervhez képest - a megalapozó vizsgálatban részletesen bemutatottak szerint - csökkennek az örökségvédelmi korlátok, csak a limes út miatti régészeti érdekű terület megjelölés marad meg, ez azonban tényleges korlátozást nem, csak a régészeti kötelezettségek betartását jelenti az építés során. A tervezési terület határán lévő Duna és vasúti pályák miatti korlátozásokat a hatályos terv is tartalmazza, ezek azonban nem ellentétesek a terv tartalmával; elsősorban egyeztetési kötelezettségeket jelentenek. A hatályos terv tartalmazza a löszös magas part miatti beépítési korlátokat azonban a terv fókuszában lévő létesítményekre nincsenek hatással. A Duna és ártere ökológiai folyosó és egyúttal Natura 2000-es terület; minimális zavarásuk elkerülhetetlen.


1.2 1.2.1

A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A településszerkezeti változások bemutatása

A tervmódosítás a hatályos rendezési tervekben is szereplő új Duna-híd és a rávezető 131. sz. út építési tervezése által szükségessé váló módosításokat tartalmazza. A nyomvonal és a kisajátítási igények változásának megfelelően egyes területfelhasználási egységek lehatárolása változik. A változások pontos mértéket a 1. táblázatban szereplő területi mérleg tartalmazza. A javasolt módosítások oka az új híd és út építési engedélyezési tervében pontosított területigénye és hálózati kapcsolatai. 1.2.2

A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása

A megalapozó vizsgálatoknál bemutatottak szerint a módosított terv nem ellentétes az OTrT-vel; országos szintű szerkezeti elemek megvalósulása érdekében készül. A megyei területrendezési terv ökológiai hálózat (3.1) lapja ugyan a tervezési terület egy részén ökológiai folyosót jelöl, de ez a megalapozó vizsgálatban részletezettek szerint pontatlan; mind a szerkezeti tervlappal, mind a vonatkozó nemzeti parki adatszolgáltatásokkal ellentétes jelölés. 1.2.3

A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása

A hatályos városfejlesztési koncepcióval6 a tervmódosítás összhangban van, a koncepció szerint: - "Ezen tárgyalások során került egyeztetésre ... térségünk fejlesztését döntően meghatározó harmadik Duna-híd helyének kijelölése. A híd létesítésének javaslata ezen tárgyalások következményeként bekerült az országos és a megyei közlekedésfejlesztési koncepció középtávon megoldandó feladatai közé, mint az egyik leginkább előnyös változat. A Megyei Területfejlesztési Tanács közlekedésfejlesztési koncepciójába javaslatunkra bekerült a Komárom – Tatabánya – Oroszlány – Székesfehérvár közúti kapcsolat fejlesztése és a Komárom várost D-ről elkerülő, a jelenlegi Városmajor u. nyomvonalának részbeni felhasználásával megvalósítandó, az Ipari Park és az 1. számú

6

KOMÁROM VÁROS KÖZTÉPTÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2006-2013)

Új Duna-híd


főközlekedési út forgalmának elvezetéséhez a város elkerülő út megépítésének szükségessége is." (4.o.) - "Közlekedés, kereskedelem, kultúra és a turizmus szempontjából nagy előnyt jelenthet a várhatóan megépülő új Duna híd." (21.o.)

2 SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1

30 → 19 19/30

TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK

A tervezett Duna-hidat és a hozzá vezető utakat a hatályos rendezési tervek tartalmazzák, a rendezési tervek módosításának oka az út építésének optimalizálása miatt szükséges minimális nyomvonal-korrekció illetve a csomóponti kialakítások változása. A füzet címoldalán lévő látványterv, már a hatályos tervek készítésekor is ismert volt; a módosítás így nem indokolja a tájrendezési javaslatok gyökeres módosítását. 2.1.1

Tájhasználat, tájszerkezet javaslata

A tájhasználat a hatályos tervhez képest alapvetően nem változik. 2.1.2

Természetvédelmi javaslatok

A város 24. ábra szerinti természetvédelmi területeit a tervezett létesítmények csak minimális mértékben érintik; a hídfő pillér a Natura 2000 területekhez tartozó Duna és ártere területen az építési helyen; a hídpillér helyén és attól mintegy 15-15 méter távolságon belül a növényzet kivágásával jár. A hídra vezető út két oldalán tervezett fásítások mérsékelik az út elválasztó hatását. Tekintettel arra, hogy a tervezett úttól nyugatra beépítésre szánt, jelentős mértékben beépített területek vannak, nem ismertek olyan felszíni állatvándorlási útvonalak, amelyeket a tervezett létesítmény megszűntetne. Az emlősök, kétéltűek és hüllők Duna parti mozgását a tervezett létesítmény nem lehetetleníti el. 2.1.3

Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok

A jellemzően sík tájban a legfontosabb új tájképi elem a tervezett híd kábeltartó pilonja, melynek tervezett magassága a pályaszinttől a legfelső kábelkötésig 91,4 méter. A Természetvédelem. Tájak esztétikai minősítése MSZ 20372:2004 szabvány értelmében, a látványértékelési tapasztalatokra alapozva a 30 méternél magasabb épületek takarás nélküli belátási távolsága, sík terepen 5000 méter, tehát a híd pilon mind Komárom központi városrészéből, mind Koppánymonostorról látható lesz olyan helyeken, ahol az épületek, vagy a növényzet nem takarja a horizontot. A karcsú pilon, a könnyed híd szerkezet fontos új tájékozódási pont lesz, de nem lesz meghatározó eleme a tájnak.



Nem lényegtelen eleme lesz a tájnak a hídra vezető út töltése. A töltés magassága már nem olyan jelentős, hogy nagyobb távolságból is megjelenjen. A híd két oldala közötti közelebbről érzékelhető, elválasztó hatását csökkentik a töltés mindkét oldalán tervezett fásítások; véderdők és beültetési kötelezettségre kijelölt terület. Fentiek miatt a tervezett létesítmények a tervezési terület szomszédságában lévő műemlék és világörökség várományos Monostori erődre sem lesznek hátrányos hatással; a Monostori erőd monumentális, súlyos karakterű megjelenésével a híd könnyed szerkezete nem konkurál. 2.1.4

Biológiai aktivitásérték változása7

A tervezési terület területi mérlegének és ennek következtében a biológiai aktivitásérték változását a 2. táblázat1. táblázat tartalmazza. A beavatkozások során valamivel csökkent a beépítésre szánt terület. A változás során a területhasználati változás és az alacsony biológia aktivitású területek (útterület) csökkenése eredményeképpen a tervezési terület biológiai aktivitása összességében 17,17-tel, mintegy 5,9%-kal nőtt.

2.2

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE

A tervezési terület felhasználása a módosítás után a területi mérlegen (1. táblázat) bemutatottak szerint jelentősen nem változik. Komárom zöldfelületi ellátottság szempontjából szerencsés adottsága, hogy hosszú szakaszon határolja a Duna, és a Duna part Belvároson kívüli szakaszai nagy önfenntartó képességű, ártéri területek gazdag növényzettel. Hasonlóan kedvező adottság, hogy a nagyméretű erődök az építésük átalakításuk idején érvényes haditechnikai koncepciónak megfelelően kívülről növényzettel benőtt földsáncokkal vannak körül véve. Ez fokozottan igaz a tervezési terület szomszédságában lévő legnagyobb erődre a Monostori erődre. A tervezési terület az egykori szőlőkertekből kertvárosi lakóterületté vált Koppánymonostor keleti szélét is tartalmazza. A városrészben - a kertvárosi jellegnek megfelelően - a lakótelkek többségében ápolt kertekben állnak.

27. ábra: A tervezési terület légi felvételen láthatóan a tervezési terület nem beépített ingatlanjai rét illetve ligetes erdős területek, kisebb hányaduk szántóföldi jellegű művelés alatt áll. A Koppány vezér úttól délre lévő nagy világos foltok a rekultiváció alatt álló, illetve ahhoz használt területek.

2.2.1

A zöldfelületek fejlesztése elsősorban a kijelölt véderdők fásításával érhető el. Ennek intenzívebb változata kedvező az utak mentén, míg a rekultivált, Koppány vezér út melletti területeknél ligetes tájfejlesztés lenne kedvező. A zöldfelület fejlesztés lényeges elem lehet a fontosabb útvonalak a tervezési területen belül a Koppány vezér út és a Puskás Tivadar út fásítása, és az 1-es út menti véderdők megtartása. 2.2.2

7

2.1.4 csak szerkezeti tervnél. Csak szöveg

Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai

Zöldfelületi ellátottság alakulása

A város egészének zöldfelületi ellátottsága szubjektíve kedvező köszönhetően az előbb felsorolt tényezőknek és a városközpont, valamint néhány telepszerű beépítés kivételével, alacsony intenzitású beépítéseknek. A hatályos terv 1.2.1. tájrendezési javaslat című füzete szerint a város zöldfelületi

Új Duna-híd


ellátottsága 126,1 m2/fő, a tervezési területen belül a fentieken túl további beavatkozás a füzet javaslatai között nincsen. 2.2.3

Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok

A fenti zöldfelület fejlesztési javaslatok segítik az új főút elválasztó hatásának csökkentését.

3 KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Komárom 2010-ben jóváhagyott, hatályos rendezési tervei számoltak az új Duna-híd építésével; a hálózat fejlesztési koncepció módosítására nincsen szükség. (28. ábra) Szerződés szerint a módosítás közlekedési alátámasztó munkarészeként a RODEN Mérnöki Iroda Kft. szolgál; a dokumentáció részleteit az alábbiakban szerepeltetjük, a vonatkozó teljes tervlapokat a dokumentáció önálló dokumentumokként tartalmazza, és az ÚT-1 Új Duna-híd útépítés - Helyszínrajz tervlapon a tervezett utakat a legfontosabb szabályozási lehatárolásokkal együtt is bemutatjuk.

28. ábra: A hatályos rendezési tervek 1.2.3.3.2 A település tervezett közlekedési hálózata és létesítményei című tervlapja

3.1

Közúti hálózati kapcsolatok

30 → 21 21/30

A legfontosabb új kapcsolat az egy pilonos, ferdekábeles, 5 nyílású híd 11,5 méter szélességű kocsipályával (2x3,75 m forgalmi sáv + 2x2,0 m biztonsági sáv) és egyoldali 1,8 méter széles gyalogjárdával és egyoldali 2,5 méter széles kerékpárúttal fog megépülni. A kocsipályák mindkét oldalon 2*1 sávos úttal folytatódnak, az úttervek szerint a híd keleti oldalán vezetett kerékpárút a magyar oldalon a hídra vezető út mellett épülő szilárd burkolatú szerviz útban folytatódik, a nyugati oldalon tervezett gyalogjárda pedig a hídra vezető út másik, nyugati oldalán épülő földútra nyílik, amely kapcsolódik Koppánymonostor meglévő úthálózatához. Az útterven nem szerepel a hídfő gyalogos, illetve kerékpáros összekötése a Duna parton tervezett gyalogos-kerékpáros úttal, ez későbbi fejlesztéssel valósulhat meg, ezt a keleti oldalon egy útcsonk támogatja.



3.2

Főbb közlekedési csomópontok

Az útépítési engedélyezési terv tartalmazza az új út megépülő csomópontjainak tervét:

29. ábra: Részlet a hatályos rendezési tervek 1.2.3.3.2 A település tervezett közlekedési hálózata és létesítményei című tervlapjából. Az útépítési tervek pályázatfinanszírozási szabályok miatt az eredeti nyomvonalon tartották meg a Koppány vezér utat, így nem kerül sor a Koppány vezér út és a Puskás Tivadar utca összekötésére és a Puskás Tivadar utca meghosszabbítására; és a kerékpáros útvonal is ennek megfelelően módosul az ábrán piros nyíllal jelölt környéken.

30. ábra: Részlet a C1-1-04-01-E-01 Forgalomtechnikai helyszínrajzból; hídfő

Új Duna-híd


30 → 23 23/30

31. ábra: Részlet a C1-1-04-01-E-01 Forgalomtechnikai helyszínrajzból; Koppány vezér út és kerékpárutak külön szintű keresztezése

32. ábra: Részlet a C1-1-04-01-E-01 Forgalomtechnikai helyszínrajzból;1-es úti csomópontok

3.3

Belső úthálózat

A 32. ábra felső, 1-es úti körforgalmú csomópontjából mintegy bónuszként egy csomóponti ág újabb feltárási lehetőség az ipari parknak, de ennek az útnak a megépítését a hídhoz kapcsolódó útépítési beruházások már nem tartalmazzák, a tervmódosításnál azonban természetesen megterveztük e csomópont és a Puskás Tivadar utca összekötését (UT-1 tervlap) egy 16 méter szabályozási szélességű úttal, a Puskás Tivadar utcánál egy újabb körforgalmú csomóponttal. A körforgalom választását az indokolja, hogy - a Puskás Tivadar úttól északra lévő ipartelep későbbi fejlődésétől függően - a későbbiekben mód nyílhat az új út folytatására a Koppány vezér út - Jászai Mari út csomópontig. A város belátható időn belül nem tudja az ehhez szükséges területet megvásárolni. A bekötő út kiépítése a hatályos tervben szereplő (33. ábra) mintakeresztszelvény szerint történhet.


véglegesített dokumentáció szintben keresztezik; a Koppány vezér úthoz közelebb fekvő kerékpárút nyomvonala megváltozik annak érdekében, hogy a Koppány vezér úttal azonos nyíláson lehessen az új út alatt átvezetni. A tervezett új úttól keletre párhuzamosan tervezett új szerviz út egyúttal a hatályos terven szereplő kerékpárút hálózat eleme is lesz; egy mintegy 60 méteres kiegészítés későbbiekben történő megépítése esetén megvalósul a Duna partra tervezett bicikli út és a Koppány vezér út melletti bicikli út összekötése. (lásd 25. ábra)

3.6

Főbb gyalogos közlekedés

A tervezett módosítás nincs hatással a tervezési terület hatályos tervekben tervezett gyalogos közlekedésére.

3.7 33. ábra: 16 méter szabályozási szélességű út mintakeresztszelvénye a hatályos terv 1.2.3.7.3. Mintakeresztszelvények III. című tervlapján

Az 1-es úti csomópontból délre nyíló csomóponti ág az 1-es úttól délre, a csomópont közelében fekvő kereskedelmi szolgáltató telephelyek kiszolgálását biztosítja. Mivel ez a megoldás itt már egy újabb, az 1-es úttal párhuzamos későbbi szervizút megépítését nem igényli és az összes 1-es út menti telektulajdonos kérte a jelenleg 40 méteres előkert méretének csökkentését; az előkertet 25 méterre csökkentettük. Ezen a területen a telken belüli parkolást el lehet intézni, és a későbbiekben mégis mód nyílhat a parkoló utak összekötésével egy szerviz út kiépítésére, vagy legalább a telekbejárók számának csökkentésére.

3.4

Közösségi közlekedés8

A tervezett módosítás nincs hatással a tervezési terület közösségi közlekedésére. Az új ipari parki bekötőút megépülése esetén esetleg ezt is fel lehet használni az ipari park megközelítésére, a buszjáratok hurok szerű, az ipari parkon belül egyirányú forgalom szervezésére.

3.5

Kerékpáros közlekedés

A tervezett módosítás nincs lényeges hatással a tervezési terület tervezett kerékpáros közlekedésére; a kerékpárutak az új utat két helyen is külön 8

Csak szerkezeti tervnél.

Gépjármű elhelyezés, parkolás9

A tervezési területen a parkolás az építési telkeken történik. A Puskás Tivadar utca ~30 méteres szabályozási szélessége és az útterület tengelyétől elhúzott útpálya a későbbiekben lehetőséget teremt közterületi parkolók kiépítésére is.

4 KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK A hatályos rendezési tervek közművesítési javaslatai csak a tervezett utak miatt közműkiváltások, közműfejlesztések okán változnak. Ezek ismertetése az útépítési dokumentációk kézhez kapott szakági tervei alapján történnek. (RODEN Kft. 1332. sz. terv, G0 jelű dokumentáció), melynek tartalmát a legfontosabb szabályozási elemekkel összerajzolva is bemutatjuk: KM-1 Közműépítési helyszínrajz.

4.1 4.1.1

Viziközművek Vízellátás

A Komárom-Ács Vízmű Kft. megszűnő D 400-as KPE és D 315-ös KPE vízvezetéket új nyomvonalon váltják ki, illetve D110-es vezetéke is új nyomvonalon lesz kiváltva. A kiviteli tervek készítésekor a tervezett nyomvonal pontosításával a magánterületek igénybevételét csökkenteni célszerű az új út ipari parki oldalán. 9

Csak szabályozási tervnél.

Új Duna-híd 4.1.2


Szennyvízelvezetés

A Komárom-Ács Vízmű Kft. D 315-ös szennyvízvezetéke védelembe lesz helyezve; D200 KGPVC vezetéke új nyomvonalon lesz kiváltva. 4.1.3

Csapadékvíz-elvezetés

A pályázati finanszírozás szabályai miatt a tervezett hídnak és a rá vezető utaknak önálló csapadékvíz elvezetési rendszere épül két záportározóval, melyek az útépítés során megvásárolt - kisajátított területeken fognak elhelyezkedni (Lásd ÚT-1 tervlap) A tervezési terület többi részének csapadékvíz elvezetése egy központi záportározóba történik, melyet a későbbiekben, a kapacitás jobb kihasználása érdekében túlfolyón keresztül össze kell kötni a Dunával.

4.2 4.2.1

Energiaellátás Villamos energia

Kiváltásra kerül az E-ON ÉDÁSZ 22 kV-os légvezetéke és 0,4 kV-os földkábele új nyomvonalon, továbbá egy másik 0,4 kV-os légvezetéke földkábellel. 4.2.2

Gázenergia

Kiváltásra kerül, illetve védelembe lesz helyezve az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. DN 150es gázvezetéke a saját nyomvonalán. 4.2.3

Távhő

A tervezési területen belül nincsen távhő ellátás. 4.2.4

Megújuló erőforrások

A tervezési terület a táji adottságok védelme miatt nem alkalmas önálló energiatermelő nagyberendezések elhelyezésére. Az ipari park lapos, vagy alacsonyhajlású tetői azonban mind napelemek, mind napkollektorok elhelyezésére előnyösen hasznosíthatók.

4.3

Hírközlés

Megszűnnek illetve védelembe lesznek helyezve a Magyar Telekom Nyrt. távközlési alépítménye, illetve hálózata. Az Invitel Zrt. optikai földkábele

30 → 25

védelembe lesz helyezve. Új közösségi hírközlési berendezések elhelyezésé25/30 vel a tervezési területen nem számolunk.

4.4

Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók

A tervezési területen megújuló energiaforrások alkalmazását újabb intézkedések nem célozzák; a monostori erőd védett volta miatt és a Duna partról feltáruló táj védelme érdekében szélerőművek nem telepíthetők. Az tervezett új utak csapadékvíz kezelésére tervezett záportározó szikkasztó tavak közműpótlónak is tekinthetők, róluk részletesebben a 4.1.3 fejezet tartalmaz információkat.

5 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK Jelen rendezési terv módosítás nem okoz számottevő változásokat a város környezetvédelmi összefüggései tekintetében, hiszen az új Duna-hidat és a hozzá vezető utakat a hatályos terv is tartalmazza. Mivel elkészültek már az új híd és a hozzá vezető utak építési engedélyezési tervei, amiket alátámasztó dokumentumokként használunk is jelen dokumentációnkban, részletesebb információk állnak rendelkezésre a közvetlen helyi környezeti hatások tekintetében. Természetesen a lokális környezeti hatások kedvezőtlenül befolyásolják az út közvetlen környezetét, de a forgalom átrendeződése miatt Komárom belvárosában az átrendeződésnek köszönhetően lényegesen javulnak a környezeti állapotok. Mivel a belváros használata sokkal intenzívebb, a laksűrűség sokkal nagyobb, így a város egészének környezeti állapotát tekintve az út megépítése kedvező hatású. Kedvező az új híd hatása a városra azért is, mert az ipari park egy új impulzust kap; elérhetősége javul, ismertsége nő. Ezeknek a tényezőknek a várható beruházás ösztönző hatásai figyelembe vételével a későbbiekben - az állami főépítész záró véleményében foglaltak szerint csak önálló tervmódosítási eljárásban - további területfelhasználási változások történhetnek az ipari park érintett övezeteiben; az ipari park belső úthálózatának módosítása miatt a beépítésre szánt övezetek kissé megnőhetnek, az új 1-es út menti csomópont közvetlen szomszédságában lévő övezetben nagy alapterületű kiskereskedelmi létesítmények építése is lehetővé válhat.


véglegesített dokumentáció 5.1.2

Felszíni- és felszín alatti vizek

A felszíni vizek esetében a közvetlen hatásterületet a közúti forgalom emiszsziói, a csapadékvizek és a havária helyzetek határozzák meg. A szennyezett csapadékvíz egy része a hídról, más része a kapcsolódó bekötőutakról kerül összegyűjtésre, melyet tisztítanak. A híd megépülése befolyásolja a Duna duzzasztásával a hidraulikai viszonyokat. Az elkészült Hidraulikai tanulmány alapján azonban mindössze 1,4 cm-es visszaduzzasztás várható a meglévő vasúti híddal együttesen, mely összességében nem jelentős hatás. A felszín alatti vizek tekintetében a burkolt útpálya, a vízelvezető árkok területein a földtani adottságtól függő vízellátási viszonyok (beszivárgás) változnak meg, amelyek közvetett hatásként a talajvíz utánpótlásban eredményeznek módosulást. Az útpálya a talajvíz-szintekben érzékelhető, számottevő változásokat nem okozhat. A hídfő alapozása lokálisan hatással lehet a talajvíz-mozgásokra, mely azonban pontszerűnek tekinthető, így nem várható jelentős módosító hatás. A tervezési terület vízbázis-védelmi területet nem érint nincs sem a magyar, sem a szlovák oldalon. 34. ábra: A forgalom átrendeződése az új Duna-híd hatására. A piros vonal a növekvő-, a zöld a csökkenő forgalmú utakat jelöli. (Forrás: Környezeti hatástanulmány)

Az egyes környezeti tényezők változását az út megépülésének hatására a tervezési területen belül az adatszolgáltatásként kézhez kapott, a dokumentáció mellékletében szereplő környezeti hatástanulmány10 kivonatos ismertetésével mutatjuk itt be. 5.1.1

Föld

A híd és a hozzá vezető új út közvetlen hatásterülete a talaj vonatkozásában a nyomvonal, a csomópont és a hídfők által elfoglalt terület, a teljes építési terület; beleértve a csapadékvíz elvezető árkokat és az anyagnyerőhelyeket. A tervezett hídfők esetén kb. a hídfő szélétől mért 15-15 m-en belül kerül majd kialakításra az építési terület. Az új útpálya építésének területén a talaj eredeti funkciója megváltozik. A jelenlegi természetes állapota megszűnik, a terület infrastrukturális létesítmény része lesz. A becsült területigénybevétel 8 ha.

Komárom és Révkomárom (Komárno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítményekre (0+000,00 - 1+315,06 km sz.), Környezeti hatástanulmány - Közérthető összefoglaló, Coaching Team Kft. 2014. 10

5.1.3

Levegő

Levegővédelmi szempontból közvetlen hatásterület a hídpálya és pillérek kialakítása során az út és a híd nyomvonala és a tengelyétől számított max. 10 m széles sáv. Az üzemelés alatt a levegőszennyezettség hatásterületét a járműforgalom nagyságából, összetételéből adódó károsanyag-kibocsátás és a terjedési törvényszerűségek alapján lehet becsülni, mely a forgalmi előrejelzések alapján végzett számítások szerint az útpálya alapterületén és max. 2m széles út menti sávján nem halad túl. 5.1.4

Zaj- és rezgésterhelés

A tervezett új híd és a hozzávezető út tervezése a forgalom előrebecslése alapján történt a dokumentáció tartalmazza a forgalombecsléseket: 2. táblázat: Az útépítési engedélyezési terv A1 Műszaki leírásában szereplő forgalombecslések 2018 évi forgalom üzembe helyezés 131 sz főút dél Komárom új Duna híd Koppánymonostor Győr Összesen

131 sz főút dél 0 9 2012 555 1684 4260

Komárom 13 0 192 1055 510 1770

új Duna híd 2634 41 0 19 1000 3694

Koppánymonostor 128 1365 148 0 208 1849

Győr 1487 354 1340 222 0 3403

Összesen 4262 1769 3692 1851 3402

Új Duna-híd


2025 évi forgalom 131 sz főút dél Komárom új Duna híd Koppánymonostor Győr Összesen

131 sz főút dél 0 13 2275 577 2244 5109

Komárom 14 0 329 1177 991 2511

új Duna híd 3066 148 0 18 1052 4284


Győr 1907 859 1509 292 0 4567

Összesen 5110 2510 4283 2064 4566

2033 évi forgalom 131 sz főút dél Komárom új Duna híd

131 sz főút dél 0 17 2537

Komárom 14 0 465

új Duna híd 3498 255 0

Koppánymonostor 118 1614 192

Győr 2327 1364 1678

Összesen 5957 3250 4872

Koppánymonostor Győr Összesen

599 2804 5957

1298 1472 3249

16 1104 4873

0 350 2274

362 0 5731

2275 5730

2048 évi forgalom 131 sz főút dél Komárom új Duna híd Koppánymonostor Győr Összesen

131 sz főút dél 0 24 3062 642 3924 7652

Komárom 15 0 738 1540 2433 4726

új Duna híd 4361 468 0 13 1208 6050


Győr 3167 2373 2015 502 0 8057

Összesen 7650 4727 6051 2697 8056

A forgalombecslések alapján a RODEN Kft. szolgáltatta az 55 dB közlekedési zajterheléssel érintett terület lehatárolását. A határvonalat a szabályozási terven szerepeltetjük; sehol sem keresztez tervezett beépítésre szánt területet. Azon a részen, ahol az tervezett hídra vezető út már nem bevágásban halad az út és a lakóterület között a beruházás keretében véderdő lesz kialakítva.

6 HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA A tervezett hidat és a rá vezető utakat a hatályos terv tartalmazza. A szerkezeti terv módosítása azonban szükséges a nyomvonal kisebb változása és a csomópontok változása miatt.

7 SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ

30 → 27 27/30

A terv szabályozási metodikája és szabályozási elvei megfelelnek a 2010ben jóváhagyott, hatályos terv 2.2.1. Komárom szabályozása című füzetében foglaltaknak és a hatályos terv grafikájának. Az új helyzetnek megfelelően az ipari park belső úthálózata is átalakul. Az tervezett hídra vezető út az ipari parki szakaszon töltésre kerül, ezért indokolt, hogy a hatályos tervben is újonnan beépítésre szánt, szomszédos övezetek úttal szomszédos határán 15 méter széles beültetési kötelezettséget írunk elő; az ide telepítendő fák az út felöl takarják a gazdasági terület olykor rendezetlenebb telkeit (szabadtéri raktározás), illetve az ipari park felöl az út töltését.

8 BEÉPÍTÉSI TERV Beépítési terv a tervmódosításhoz nem készül; nincs olyan program, amely igényelné. A módosítás legfontosabb programját jelentő út építési engedélyezési terve is elkészült; a dokumentáció mellékletében szerepel. (A1-1-0401-E-01 kódú Általános helyszínrajz)

9 KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS11 A rendezési terv jelen módosítása nem tartozik a kötelező környezeti értékelést magába foglaló környezeti vizsgálat körébe tartozó tervek közé. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról, 1. sz. melléklet) A hatályos terv a terv programját jelentő útépítést tartalmazta, a módosítás a környezeti hatások tekintetében nem jelent számottevő változást. Az adatszolgáltatásként kézhez kapott útépítési engedélyezési dokumentáció szerint: "Jelen engedélyezési terv mellett külön tervezési projektként készült az új Duna híddal és a szlovák oldali útépítéssel közösen önálló környezetvédelem terv, amely alapján az érintett létesítmények környezetvédelmi engedélyezése folyamatban van." A környezeti hatástanulmányt a

Külön jogszabály szerint: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 43., 44. § ; 2/2005-(I.11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról. 11

Komárom 5. módosítás Coaching Team Kft. készítette el 2014 márciusában. A hatástanulmány mellett elkészült két Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció: a szlovák oldalon a Dunajské luhy (Dunai Ligeterdők) SPA - SKCHVU007; míg a magyar oldalon a Duna és ártere SCI – HUDI20034 területekre. A dokumentáció szerint: " Az új közúti híd projektjének sikeres megvalósulása kedvező változásokat hoz a határon átnyúló együttműködésben, a határ menti régiók gazdasági potenciáljának további fejlődésének támogatásában és a környezet minőségének javulásában Komáromban és Révkomáromban. Az új híd kiépítésével jelentősen csökkenthető az átmenő forgalom a települések belterületi szakaszán, ezzel javítva a településeken élők helyzetét, életminőségét." A dokumentáció az össze környezeti elem részletes vizsgálata alapján a tervezett út hátrányos közvetlen környezeti hatásait elhanyagolhatónak ítéli. A környezeti hatásokat összefoglaló Környezeti hatásvizsgálat Közérthető öszszefoglalóját jelen dokumentációhoz mellékeljük. A hatályos rendezési terv a tervezett hídra vezető út legjelentősebb, lokális, a környezetet érintő hatásaként a forgalom zajhatását értékelte és ennek megfelelően tartalmazta a forgalomból eredő megengedett legnagyobb zajterhelés (55 dB) által érintett terület lehatárolását. A jelen módosításhoz az útépítéshez készült környezeti vizsgálatokból megkaptuk az út pontosabb tervezési paraméterei és a 30 éves becsült forgalom által keltett zajhatárérték görbét és a korábbi görbét erre cseréltük. A szabályozási tervlapon láthatóan a határérték görbe csak kevés esetben lép túl az út területén; lakóterületet egyáltalán nem érint. Ennek ellenére a koppánymonostori lakóterületeket azon a szakaszon, ahol az út kibukkan a bevágásból még véderdő is védi.


TERV 10 Településszerkezeti terv 10.1 10.1.1

Jóváhagyandó munkarészek Szerkezeti terv

A hídépítés és a hozzá vezető utak építése miatt módosított szerkezeti tervet; 1.1.1. Szerkezeti terv V.09. lásd külön. 10.1.2

Szerkezeti terv leírása

A hatályos szerkezeti terv az új Duna-hidat és a hozzá vezető úthálózatot tartalmazza. Az építési engedélyezés során a létesítmények helyét és kialakítását több alternatíva alapján, figyelemmel a költségekre is optimalizálták. Az építési engedélyezés és az esetleges kisajátítások érdekében az elfogadott tervváltozatnak megfelelően a hatályos rendezési terveket is módosítani kell. Az elfogadott útépítési tervek egy új, közvetlen megközelítést biztosítanak az ipari parknak. Ez az új megközelítés felértékeli az ipari parknak a hídra vezető út közvetlen szomszédságában lévő területeit. A szabályozási tervben a hídra vezető út nyugati oldalán lévő beépítésre szánt területet az övezeten belüli faültetéssel; beültetésre kötelezett területsáv kijelölésével kell elválasztani az úttól.

Új Duna-híd

30 → 29


10.1.3

Jóváhagyó önkormányzati döntés tervezete Komárom Város Jegyzője

29/30 11 Helyi építési szabályzat és szabályozási terv

Szám: ... Komárom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete ... ülésén megtárgyalta az alábbi napirendet, melynek alapján meghozta határozatát: Komárom Város Önkormányzata Képviselőtestülete .... (.... ....) számú határozata

Komárom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) pontjában, illetve a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 32. § (6) bekezdésében előírt tárgyalásos eljárás lefolytatását követően megtárgyalta a Komárom Város Szerkezeti tervéről szóló, többször módosított 40/2010. (II.18.) számú határozatának módosítására vonatkozó javaslatot. 1. Komárom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete; az új Duna-híd és a rávezető utak építése érdekében az előterjesztés mellékletét képező 1.1.1. Szerkezeti terv V.09. tervlapon jelölt tervezési területen módosítja a hatályos szerkezeti tervét (1.1.1. Szerkezeti terv V.09.). 2. Figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (3) bekezdésében és az R. 43. § (1) c) pontjában foglaltakra, jelen határozat 1. pontja a határozat elfogadását követő napon lép hatályba. A Képviselőtestület utasítja a Jegyzőt, hogy a Városfejlesztési és Építési Osztály bevonásával a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Dr. Ströcker Renáta jegyző

Jóváhagyandó munkarészek

11.1.1

Szabályozási terv

A hídépítés és a hozzá vezető utak építése miatt módosított szabályozási terv szelvények: 74-311-34 V.6, 74-313-11 V.6, 74-313-12 V.9 és 74-313-14 V.6. (lásd külön) 11.1.2

Helyi építési szabályzat módosítása Komárom Város Önkormányzata Képviselőtestülete .../... .(... . ... .) önkormányzati rendelete a Komáromi Építési Szabályzatról (KÉSZ-ről) szóló 3/2010. (II.19.) rendelet módosításáról

Komárom Város Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi

LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésben és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva a Komáromi Építési Szabályzatról (KÉSZ-ről) szóló többször módosított 3/2010. (II.19.) rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja: 1.§ A R. mellékletét képező; a R. 3. sz., "A szabályozási tervek jóváhagyott tervlapjainak felsorolása" című mellékletében felsorolt 74-311-34, 74-313-11, 74-313-12 V.6 és 74-313-14 számú szelvények helyébe a jelen rendelet mellékletét képező 74-311-34 V.6, 74-313-11 V.6, 74-313-12 V.9 és 74-31314 V.6. számú szelvények lépnek.

Határidő: értelem szerint K.m.f. Dr. Molnár Attila polgármester

11.1

Dr. Ströcker Renáta jegyző

2.§



A R. mellékletét képező; a R. 5. sz., "Egyes övezetek részletes szabályozási előírásai" című melléklete az alábbi pontokkal egészül ki: 212

213

Az előkertben egy legfeljebb 20 m2-es, könnyűszerkezetes egyszintes max. 4 m építménymagasságú porta-fogadó épület helyezhető el az utcai telekhatár mögötti 6 méter széles sávban. Az előkertben egy legfeljebb 20 m2-es, könnyűszerkezetes egyszintes max. 4 m építménymagasságú porta-fogadó épület helyezhető el az utcai telekhatár mögötti 6 méter széles sávban.

3.§ A R. mellékletét képező; a R. 5. sz., "Egyes övezetek részletes szabályozási előírásai" című melléklet 215. pontja az alábbi mondattal egészül ki: "Az előkertben egy legfeljebb 20 m2-es, könnyűszerkezetes egyszintes max. 4 m építménymagasságú porta-fogadó épület helyezhető el az utcai telekhatár mögötti 6 méter széles sávban."

1.1.1. Szerkezeti terv V.09. 2.1.0. Jelmagyarázat 2.1.1. Szabályozási terv szelvényei 74-311-34 V.6, 74-313-11 V.6, 74-313-12 V.9, 74-313-14 V.6 ÚT-1 Új Duna-híd útépítés - Helyszínrajz KM-1 Új Duna-híd közműépítés - Helyszínrajz Egyeztetési dokumentumok

MELLÉKLETEK (csak elektronikus dokumentumok)

4.§

1.2.6.4_M Oroksegvedelmi hatastanulmany - IV. vedettsegek 2014_aktualizalt.pdf

Záró rendelkezés (1) E rendelet az elfogadást követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet a kihirdetését követő napon hatályát veszti. Komárom, .... Dr. Molnár Attila polgármester

A dokumentáció tervlapjai és mellékletei

Dr. Ströcker Renáta jegyző

Záradék A rendeletet .... napján kihirdettem. Dr. Ströcker Renáta jegyző

A1_1_04_01_E_01.pdf (Útépítés általános helyszínrajz) Komarom_hid_ERD (Előzetes régészeti dokumentáció) Kornyezeti_hatastanulmany_osszefoglalo.pdf

Komárom város településrendezési eszközeinek 5. módosítása - leírás Írta Szerkesztette: Németh Iván OetU Kft

Recommend Documents