A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖNYVTÁROSOK HÍRADÓJA VII. évf. 2. sz.
1996. április
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE ÖNKORMÁNYZATI KÖNYVTÁRAINAK 1995. ÉVI STATISZTIKÁJA
HELYISMERET
STATISZTIKA
Már mindnyájan úgy gondoltuk, hogy a statisztikai jelentés készítése ezentúl kimarad az életünkb l, de sajnos tévedtünk. Március elején kaptuk meg a jelent lapokat, melyek visszaküldési határideje a hónap vége volt. E rohammunka sikerült, ezért minden könyvtárosnak köszönet, mivel csak gyors és pontos munkájuk tette lehet vé, hogy sikerült a határid t betartanunk. Komárom-Esztergom megyében 93 önkormányzati könyvtár m ködik, 1995-ben két könyvtár sz nt meg, a kisigmándi, valamint a tatabányai Jászai Mari Színház és Népház Könyvtára. Megsz nt a tatabányai iskolák központi ellátása, a Városi Könyvtár 13 iskolai könyvtártól vált meg. A városokban 77, a községekben 13 f foglalkozású könyvtáros tevékenykedik. Új községi könyvtárosokat is köszönthetünk táborunkban: Bechnanits Józsefnét (Úny), Gyümölcsös Ferencnét (Dág), Haász Évát (Csolnok), Horváth Attilánét (Bajót), Mór Máriát (Aka), Muszeláné Vakán Borbálát (Epöl), Németh Andreát (Naszály), Pordán Jánosnét (Császár), Szalay Zsoltnét (Szomód) és Villand Józsefet (Súr). Jó munkát és sok olvasót kívánunk mindnyájuknak. Megyénkben a beiratkozott olvasók száma összesen 38 272, ebb l a városokban 25 868, községekben 12 404. Az olvasók/lakosok százalékos aránya tág intervallumban mozog, 4,5 %-tól 38,9 %-ig. A megyei átlag 9,9 %-a, városokban a lakosság 9,6 %-a, a községekben 10,8 %.a beiratkozott olvasó. Néhány községi könyvtáros csodálatos eredményt ért el az olvasók számának növekedésében. A lakosság több mint 20 %-a a könyvtár beiratkozott olvasója Bakonyszombathelyen, Csépen, Dunaalmáson, Hántán, Keréktelekin, Tardoson és Várgesztesen. A beszerzett könyvek átlagára megyénkben 565,- Ft (1994-ben 430 Ft). Két község nem tudott (vagy talán nem is akart!?) könyvbeszerzésre pénzt fordítani. Olvasóink átlag 25 db könyvet kölcsönöztek ki a múlt évben könyvtárainkból, itt a városok és a községek aránya szinte teljesen megegyezik. Az egyre nehezed körülmények ellenére a városi feladatokon túl ellátó rendszeri (városkörnyéki) feladatai is vannak Kisbér, Oroszlány, Tata és Tatabánya könyvtárosainak. E statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy könyvtárakra, könyvtárosokra igenis szükség van, fontosak vagyunk az olvasni, tanulni vágyóknak. A harcot nem adhatjuk fel, hogy a következ évi (idei) statisztika készítésekor is legalább ennyien maradjunk. Kelecsényi Péterné megyei könyvtár
A Magyar Könyvtárosok Egyesületei Helyismereti Könyvtáros Szekciójáról
1993 szeptemberében a Pest Megyei Könyvtár szervezésében indult a munka. Regionális tanácskozást tartott Gy r, Komárom, Pest, Nógrád és Borsod megye mintegy 80 érintett könyvtárosa. Ennek sikerét látva csatlakoztak az ország minden részében és majd minden könyvtártípusában dolgozó kollégák. Megalakult a szervezet, és 1974. július 25-28 között megrendeztük els országos tanácskozásunkat Vácott. Itt a szakmai programok mellett ideiglenes elnökséget választottunk egy évre. E vezet ség: Mándli Gyula elnök (Városi Könyvtár, Vác) Gáncsné Nagy Erzsébet (Megyei Könyvtár, Gy r), Orbánné Horváth Márta (Városi Könyvtár, Gy r), Kiss László (Pest Megyei Könyvtár) és e sorok írója. 1995. november 29-én az OSZK-ban számolt be az elnökség a tagságnak a szervezet egy évér l. Ezután következett az ugyancsak sikeres soproni második országos tanácskozás (err l részletesen a házigazda Müller Imréné írt a KKK decemberi számában). Itt jelentettük be, hogy 1996. július 1719 között Tatán találkozunk a harmadik országos tanácskozás keretében. Ennek alapján világos, hogy m ködésünkkel sikerült pótolni azt az rt, amely e speciális könyvtári területen dolgozók összefogása híján korábban létezett. Az elmúlt években végbement generációváltás, illetve az e területen jelentkez változások együttesen juttatták arra a következtetésre a szakma képvisel it, hogy össze kell fognunk: él , személyes kapcsolatok révén segítsük egymás munkáját, túl az évi, most már - állíthatjuk - bevált tanácskozásokon. A sz kebb szakmai m helykérdések taglalása helyett csak néhány - ma is aktuális és munkánk szempontjából fontos • téma, címszavakban, a Vácon napirendre kerültek közül: helytörténeti kutatómunka határainkon innen és túl, tárgyszavazási problémák a kurrens repertorizálásban, a számítógépes feltárás gondjai. Két átfogó, ma is továbbgondolásra késztet el adás: Gy ri Erzsébet: A könyvtárak helytörténeti munkája az 1990-es évek elején és Bényei Miklós: A helyismereti dokumentumok gy jtésének lehet ségei, forrásai és feltárása. Sopronban a különböz közgy jtemények együttm ködése, illetve a gy jt köri kérdések elemzésének tanulságai képezték a f bb témaköröket. A helyismereti dokumentumok gy jtésével, rzésével, feltárásával, a helyismereti információk szolgáltatásával összefügg elméleti és módszertani kérdések gondozása, a szakmai önm velés természetesen nem korlátozódhat éves tanácskozásokra. Évi több összejövetel keretében találkozunk az éppen aktuális részkérdések megbeszélésére.
7 Az 1995. november végén újabb 4 évre megválasztott elnökség 1996. január 9-én Tatán kihelyezett értekezlet keretében tekintette át a tatai találkozó el készítésével kapcsolatos feladatokat. A szervezés el készületeir l ifj. Gyüszi László adott tájékoztatást. Ennek alapján a konferencia tematikája a millecentenárium gondolatköréhez kapcsolódik. ifj. Horváth Géza megyei könyvtár
Helyismereti Könyvtárosok III. Országos Tanácskozása (Tata, 1996. július 17-19.) Tervezett program 1996. július 17., szerda (Helyszín: Tata, Kossuth tér 1. Polgármesteri hivatal /Városháza/) 13 órakor a tanácskozást megnyitja Kerti Katalin, Tata Város Polgármestere, a tanácskozás résztvev it köszönti Dr. Kovács György Zoltán, a KomáromEsztergom Megyei Közgy lés elnöke. EL ADÁSOK: meghívott el adók: Szakály Ferenc (Pest megye monográfiájáról), Varga Gyula (Hajdú-Bihar megye településtörténeti monográfiái), Farkas Gábor (Fejér megye monográfiáiról), Körmendi Géza (Komárom-Esztergom megyei monográfiákról), Mácza Mihály (a szlovákiai monográfiákról). 17.30 órakor indulás autóbusszal MAJK-ra (érk. 18 óra), visszafelé baráti találkozó ("a hagyományok jegyében") Környén. 1996. július 18., csütörtök (Helyszín: Tata, Tanoda tér 5. József Attila Kollégium /volt Piarista rendház/) 9-12 óráig el adások: A helyismereti és egyéb bibliográfiák, mint a kutatások forrásai. Bényei Miklós (A településtörténeti bibliográfiák készítésének dilemmái), Lisztes László (Kecskemét, MTA RKK Településkutató csoport), Kemecsi Lajos (Tata, Kuny Domokos Múzeum), Taraba Mária (Bp. A mez gazdasági bibliográfiákról) 13-15 óráig el adások: A személyi bibliográfiák, biográfiák. Dr. Kovács Ilona (a Hungarica gy jtemény személyi bibliográfiái), Laki Lukács László (BAZ megye személyi bibliográfiái), Gyuris György (Szeged, Somogyi Könyvtár), Nagy Éva (Szombathely, A Vasi életrajzi bibliográfiák sorozat szerepe a helytörténeti kutatásban). További el adókat várunk Heves és Fejér megyéb l, illetve Tapolcáról. 15-16 óra között városnézés, múzeumlátogatás (a tatai vár, Német Nemzetiségi Múzeum), 16 órakor indulás KOMÁROM-ba autóbusszal. Városnézés,
ISKOLAI KÖNYVTÁRAK Monostori er d, rév-komáromi kirándulás, múzeum-látogatás (a komáromi kollégák segítségével) 1996. július 19., péntek (Helyszín: Tata, József Attila Kollégium /volt Piarista rendház/) 8.30 órától el adások. Felkért el adók: dr. Beké Margit az Érseki Simor Könyvtár díszalbumairól; dr. Ravasz Éva a polgári anyakönyvvezetés bevezetésér l; F részné Molnár Anikó a megye elemi iskoláinak történeti dokumentumairól, tárgyi emlékeir l; ifj. Horváth Géza a komáromi nyomdászatról az 1850-es évekt l 1890-ig; dr. Fülöp Éva Mária az uradalomtörténeti monográfiák histográfiájáról. 10.30 órakor lehet ség van hozzászólásokra, beszélgetésekre. 11.30 órakor ZÁRÁS, elnöki összefoglaló.
Hírek a Könyvtárostanárok Egyesületének életéb l Az MKE Könyvtárostanárok Szervezete országos szakmai programját 1996. március 26-án tartotta Budapesten, a F városi Pedagógiai Intézetben. A továbbképzés témája: Partnerkapcsolatok a NA T megvalósításában. Dán Krisztina megnyitója után dr. Szebenyi Péter, a F városi Pedagógiai Intézet igazgatója tartott el adást A NAT-tól a helyi tantervig címmel. El adásában elmondta, hogy a 78-as tantervbe ugyan már beépítették a könyvtárat, de a f indíték akkor els sorban metodikai volt, az önálló tanulás irányába mutatott, a könyvre, az AV dokumentumokra. A NAT-nál is a f szempont metodikai, de els sorban az információ kezelésére kell tanítani a gyerekeket. 1989-t l hatalmas információrobbanás történt, különösen fontos szerepet kapott a forrásközpont, a könyvtár. Nem véletlen, hogy a NATban a különböz m veltségterületeken is megjelenik. Szebenyi Péter el adásában arra is rámutatott, hogy az iskola a társadalom legkonzervatívabb intézménye, mégpedig olyan értelemben, hogy a felhalmozott értéket konzerválja. Az iskolának ugyanakkor mindig el re kell tekintenie, ezért az iskola a társadalom legprogresszívabb intézménye is egyben. Ahhoz, hogy az iskolák megfelel en felkészülhessenek a NAT bevezetésére, a megyei pedagógiai intézetek intenzív NAT-felkészít tanfolyamokat fognak szervezni, illet leg különböz kiadókkal együttm ködve tantervi útmutatókat jelentetnek meg. A következ el adó dr. Szilágyi Imréné volt, aki Könyvtárhasználatra nevelés a kisiskolás korban cím el adásában arról szólt, hogy milyen nagy szerepe van a könyvtárnak a kisiskolások
VÁROSI KÖNYVTÁRAK
ISKOLAI KÖNYVTÁRAK személyiségformálásában. A könyvtárban d l el, hogy a gyerek könyvtárhasználó, könyvszeret lesz-e. Ezért nagyon fontos a könyvtár környezete, a béke, a nyugalom megteremetése, a szakképzett könyvtáros, illetve fontos a tanító és a könyvtáros kapcsolata. Kiemelt szerepe van a magyar nyelv- és irodalomnak, ahol fontos az igényes olvasás, a könyvtár megismertetése a kisiskolásokkal, az önálló tanulás képességének fejlesztése, az olvasóvá nevelés. A továbbképzés harmadik el adója Tornyosiné Nagy Éva volt, aki el adásában az iskolavezetés, a helyi pedagógiai program és a könyvtárhasználat tervezésér l beszélt. A rendkívül szuggesztív el adásban elhangzott, hogy az iskolákban minden az igazgatón múlik, így a könyvtár fejlesztése és a helye is az iskola életében. Nagyon fontos az iskolában a küls és bels feltételek megteremtése, megfelel aránya. A könyvtárnak fontos szerepet kell játszania a tehetséggondozásban és a pályaválasztásban, is. Ha a könyvtár nem kap megfelel szerepet az iskola életében, akkor az iskolából kikerül gyerek nem igazodik el a könyvek között, nem érzi a kés bbiekben a támaszt a könyvekben, nem talál menedéket a könyvben. Fontos, hogy a tanuló eszközként kezelje a könyvet, szükségletévé váljon. Motiválnunk kell a gyereket, hogy mind a szépirodalom, mind a szakirodalom fontos legyen a számára. Sajnos, alapvet gondok vannak a pedagógusképzésben is, hiszen a pedagógus könyvtáros képzése nem igazán megoldott. Ahhoz, hogy a NAT m veltségterületeiben a könyvtár megfelel súlyt kapjon, megfelel könyvtárakra és könyvtárosokra is szükség van. Tanczerné Jakus Em ke listás könyvtári szakért
Dorog híres emberei Dorog Város Barátainak Egyesülete és könyvtárunk köz s rendezvénysorozatot kíván elindítani "Dorogi hírességek" címmel. Az els vendéget még az ünnepek el tt hívtuk Szöll si Adrienne m fordító személyében. Adrienne 1965-ben született Dorogon. A gimnázium elvégzése után Budapestre jelentkezett az ELTE német-történelem szakára. Gyerekkora óta érdekl dött a skandináv nyelvek iránt, ezért vette fel kés bb a történelem helyett a norvég nyelvet. M fordítóként els munkáját az egykori szépirodalmi Kiadónál végezte, egy norvég költ álnéven írt lélektani krimijét tolmácsolta magyarul. Jelenleg negyedmagával végzi Margit Sandemo Jéghegyek népe cím 47 részes regényfolyamatának fordítását. Az idei év könyvheti sikere is nevéhez f z dik. Miután már 37 nyelvre lefordították, magyarul is megjelent Jostein Gaarder Sofie világa cím regénye a filozófiáról. A könyvnek nagyon jó a fogadtatása, újra kellett nyomni, sok jó kritikát kapott. Középiskolai tankönyvként is ajánlható a m , mert a filozófiáról nem készült még ilyen jól forgatható kiadvány. Az est kötetlen beszélgetés keretében zajlott Kovács Lajos vezetésével. Sok érdekes történetet hallhattunk a norvég nép szokásairól, hétköznapjairól, mentalitásukról. A norvég világ különleges valóságát: a ködöt, az este káprázatos színeit jól érzékeltette egy-egy versrészlet Adrienne tolmácsolásában. Jó volt hallgatni fiatal m fordítónkat, aki mélyátéléssel és lelkesedéssel mesélt err l a számunkra távoli és titokzatos országról. Következ hírességünk Both Lehel zongoram vész. Gurinné Pintér Gabriella Arany János Városi Könyvtár Dorog
Szerkesztik: ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár ifj. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár Kelecsényi Péterné, József Attila Megyei Könyvtár Takács Anna, Tatabánya, Városi Könyvtár Tanczerné Jakus Em ke, Tata, K kúti Általános Iskola
Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fö tér 2. Felel s kiadó: dr. Monostori Imre igazgató Felel s szerkeszt : Schmidt József ISSN 1218 9278 Tb.MK.S-16/96
