KOLLOKVIUM ÉS SZIGORLAT 67. § (1) Kollokvium lehet a) szóbeli vizsga; b) írásbeli vizsga; c) „A” típusú kombinált vizsga, amikor a vizsga írásbeli és szóbeli részbıl áll és a kollokvium eredményét a tantervben rögzített módon, a két rész eredménye alapján állapítják meg, azonban a sikeres teljesítés feltétele mindkét rész sikeres teljesítése; d) „B” típusú kombinált vizsga, amikor a vizsga írásbeli és szóbeli részbıl áll és az írásbeli rész sikeres teljesítése elıfeltétele a szóbeli részen való részvételnek, a vizsga eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész eredménytelensége esetén elégtelen; e) folyamatos számonkérés („C” típusú vizsga), amelynek keretében a hallgató a félév folyamán 3–4 zárthelyi vagy házidolgozat megírásával ad számot tudásáról, és az oktató ennek alapján állapítja meg az érdemjegyet; f) „D” típusú kombinált vizsga, amelynek keretében a szorgalmi idıszak végén írt írásbeli zárthelyi dolgozat alapján az oktató az elért eredménytıl függıen érdemjegyet ajánlhat meg, a megajánlott jegyeket legkésıbb a vizsgaidıszak elsı hetének utolsó napjáig közzéteszi. Ha a hallgató a megajánlott jegyet nem fogadja el (vagy az oktató nem ajánlott meg jegyet az írásbeli alapján), akkor a hallgató a vizsgaidıszakban szóbeli vizsgát tesz. (2) A kollokvium fajtáját a képzési tervben és a kurzuskínálatban föl kell tüntetni, és az oktatónak ezt az elsı órán (a vizsgakövetelményekkel együtt) közölnie kell a hallgatókkal. Az utóvizsga és a javítóvizsga típusa – az alapvizsgát és a szigorlati vizsgát kivéve – eltérhet a vizsga típusától, ennek tényét, az utó- és/vagy javítóvizsga típusának megjelölésével a vizsga meghirdetésekor közzé kell tenni. A kollokvium fajtájától eltérni csak a speciális szükséglető hallgatók esetében lehet.. (3) Az „A” típusú kombinált vizsga esetén a kurzus vezetıje az írásbeli rész alapján eltekinthet a szóbeli vizsgától és az írásbeli rész értékelését vizsgajegynek tekintheti, ha ezzel a hallgató egyetért. (4) A „B” típusú vizsga esetében az írásbeli rész megelızi a szóbeli részt. Az írásbeli rész sikertelensége esetében a szóbeli vizsgán nem lehet részt venni; a sikertelen írásbeli rész egyszer javítható. Sikertelen szóbeli rész esetén a szóbeli részt kell javítani. (5) A kombinált vizsgák írásbeli része az oktató döntése alapján a szorgalmi idıszakban írt zárthelyi dolgozattal, illetve házi feladatokkal is teljesíthetı. Ha a kombinált vizsga írásbeli részét kötelezıen a szorgalmi idıszakban írt zárthelyi dolgozatok alkotják, akkor ezek száma legfeljebb 4 lehet, és idıpontjukat a szorgalmi idıszak elsı óráján meg kell hirdetni. (6) A zárthelyi dolgozatok megírására tanítási szüneten kívüli idıszakban, a gyakorlat vagy az elıadás ideje alatt van lehetıség. Ettıl eltérni a hallgatók kérésére vagy egyetértésével lehet. (7) A kombinált vizsgák mindkét részét ugyanabban a félévben kell teljesíteni. (8) Az „A”, „B” és „D” típusú kombinált vizsga szorgalmi idıszakban teljesített írásbeli részének (részeinek) eredményét a megírástól számított két héten belül, a vizsgaidıszakban teljesített írásbeli vizsga eredményét legkésıbb a szóbeli vizsgát megelızı munkanapon déli tizenkét óráig ki kell hirdetni, és az ETR-ben közzé kell tenni. (9) A vizsgaidıszakban teljesített írásbeli részbıl (is) álló kollokvium eredményét 8 munkanapon belül kell kihirdetni.
543. § [TTK-s kiegészítı szabályok a 67. paragrafushoz. Ezek a részek kiegészítik, ill. felülírják az általános rész rendelkezéseit.] (1) A szorgalmi idıszakban az ismeretek folyamatos ellenırzése zárthelyi, illetve házi dolgozatokkal is történhet. A dolgozatok eredményei a félév végi értékelést pozitívan befolyásolhatják (vizsgakönnyítés), ennek feltételeit az elıadást tartó tanár határozza meg, és ezekrıl a szorgalmi idıszak második hetének végéig a hallgatókat tájékoztatni kell. (2) Csoport-, illetve évfolyamzárthelyit elsısorban csak a gyakorlat vagy az elıadás ideje alatt lehet íratni. Ha mégis attól különbözı idıpontban kerül sor a zárthelyi megírására, akkor a zárthelyi idıtartamának megfelelı számú gyakorlati foglalkozást, illetve elıadást el kell hagyni. Ez utóbbi esetben az idıpontot a hallgatókkal történı egyeztetés után kell kijelölni. Ez az idıpont nem eshet munkaszüneti napra vagy oktatási szünetre, illetve csoportzárthelyi esetén szombatra. Amennyiben ez az idıpont az érintett hallgatók legalább egynegyedének nem megfelelı, akkor a velük történı egyeztetés után számukra új idıpontot kell megjelölni. (3) A zárthelyi dolgozatok írásának megkezdése elıtt a hallgatóval ismertetni kell az egyes feladatokra adható pontokat. (4) A kijavított, leosztályozott zárthelyi dolgozatokba a hallgatónak betekintési lehetıséget kell biztosítani, valamint a dolgozatokat az adott vizsgaidıszak végéig meg kell ırizni, vagy a hallgatónak visszaadni. 68. § (1) A szigorlat (és a jogászképzésben az alapvizsga) az adott szakmai területeken az átfogó ismeretek megszerzését igazoló, egyetlen jeggyel osztályozott, egy vizsgakurzusként meghirdetett vizsga. Értékelése ötfokozatú. (2) Szigorlati vizsga kizárólag szóbeli, illetve „A” vagy „B” típusú kombinált vizsga lehet. A szóbeli szigorlatot – az Állam- és Jogtudományi Kar kivételével – egyetlen napon kell megtartani. Kombinált vizsga esetén az írásbeli és szóbeli részvizsga csak ugyanarra a vizsgaidıszakra tőzhetı ki. (3) A szigorlati követelményeket a kurzusfelvételi idıszak végéig közzé kell tenni, és az adott képzési idıszakban nem lehet megváltoztatni. (4) A szigorlat szóbeli részét legalább kéttagú bizottság elıtt kell letenni. A dékán/fıigazgató eltérı rendelkezése hiányában a bizottság legalább egy tagja egyetemi/fıiskolai tanár vagy docens. (5) Ha a bizottság kéttagú, akkor a bizottság valamely tagjának ideiglenes távolléte esetén a vizsgát fel kell függeszteni. A szigorlati bizottság valamely tagjának távolléte esetén a szigorlatot megtartani nem lehet. (6) A kombinált vizsgák esetében az utóvizsga típusát a képzési terv határozza meg. 69. § (1) Az írásbeli vizsgák és a szigorlat írásbeli része eredményének nyilvánosságra hozatalakor szigorúan ügyelni kell a személyes adatok védelmérıl szóló jogszabályok betartására. A hallgatók elızetes írásos beleegyezése nélkül vizsgaeredmények név vagy EHA kód szerint meghatározva nyilvános helyen nem jelenhetnek meg. (2) A kijavított írásbeli vizsgadolgozatba és a szigorlati vizsga írásbeli részébe való betekintést a hallgatóknak a vizsgaeredmény közlését követı egy héten belül biztosítani kell. (3) A betekintés után a hallgató a megadott javítókulcs, illetve a kötelezı szakirodalom alapján a javítás felülvizsgálatát kérheti a dolgozat javítójától.
Ftv. 160. § (1) A felsıoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétıl kezdıdıen az új tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján kötelesek megszervezni a vizsgaidıszakot az 59. §-ban meghatározottak szerint. Ftv. 59. § (1) A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson. Ftv. 59. § (3) A felsıoktatási intézmény - a helyben szokásos módon - köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi idıszak vége elıtt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közremőködık nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetıségét.
A VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYAI 70. § (1) A vizsgaalkalmakra maximált hallgatói létszámot lehet megállapítani, melyet a vizsgaalkalmak közzétételével együtt a kurzus vezetıje az ETR-ben is jelez. Ezzel egyidıben közzé kell tenni a vizsgák tematikáját/tételsorát. A vizsga követelményei közé tartozó kötelezı irodalomként csak olyan mő határozható meg, amely legkésıbb a vizsgaidıpontok közzétételének idejében nyomtatott formában már megjelent, vagy a hallgatók számára elektronikus formában elérhetı. (2) Az írásbeli vizsgák idıpontját a kurzus vezetıje, a szigorlati írásbeli vizsga idıpontját a szakfelelıs állapítja meg, az illetékes kari hallgatói önkormányzat véleményének figyelembevételével. A vizsgaidıszakban történı írásbeli vizsgára legalább három alkalmat kell biztosítani úgy, hogy két vizsga között legalább két hét teljen el. Az írásbeli vizsgák idıpontját a vizsgaidıszak elıtti ötödik hét végéig közzé kell tenni. (3) Szóbeli vizsgák idıpontját kizárólag a vizsgaidıszakra lehet kijelölni. (4) A szóbeli vizsgák idıpontját a kurzus vezetıje állapítja meg, és a vizsgaidıszak elıtti ötödik hét végéig közzéteszi. A vizsgaalkalmak számát (utóvizsgák nélkül) úgy kell megállapítani, hogy az összesített, maximált létszám elérje a kurzust fölvett hallgatók létszámának 120%-át. A vizsgaidıszak 1–3. és 4–6. hetében azonos számú vizsgaidıpontot kell biztosítani. Ettıl a hallgatói önkormányzat hozzájárulásával el lehet térni. Ha összesen két vizsgaidıpontot jelöl meg a kurzus vezetıje, akkor a két vizsga között legalább két hétnek el kell telnie. Ettıl az érintett hallgatók hozzájárulásával sem lehet eltérni. (5) A vizsgaidıpontokkal kapcsolatos, a hallgatók és a kurzus vezetıje közti vita esetén a hallgatók közvetlenül a szakért felelıs oktatási szervezeti egység vezetıjéhez fordulhatnak, aki a hallgatókra és a kurzus vezetıjére egyaránt kötelezı érvényő döntést hoz. (6) A vizsga napján belül a vizsga idıpontját az oktatási szervezeti egység vagy a vizsgáztató csoportosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Pontos idıpont kijelölésének hiányában a vizsga idıpontja valamennyi aznapra feliratkozott vizsgázónak reggel 9 óra. Az oktató távolléte esetében az oktatási szervezeti egység vezetıje köteles gondoskodni a vizsga pótlásáról, mely a hallgatók számára hátrányos következményekkel nem járhat. (7) A kiírt vizsgák megtartásáért, illetve az oktató távolléte miatt elmaradt vizsgaidıpontok pótlásáért az illetékes tanszékvezetı, bizottsági vizsga esetén a kurzus tartásáért felelıs oktatási szervezeti egység vezetıje a felelıs. A vizsgaidıpontok elmaradása miatti panasszal a hallgatók közvetlenül a kurzus tartásáért felelıs oktatási szervezeti egység vezetıjéhez fordulhatnak. (8) Ha az írásbeli (nem utó-, vagy javító-) vizsga, illetve szigorlat vagy alapvizsga során egy adott vizsganapon a vizsgázók legalább 67 %-ának tudását elégtelenre értékelték, és a Hallgatói Önkormányzat ezt kéri, a szakért felelıs oktatási szervezeti egységnek az ügyet ki kell vizsgálnia. (9) Az utólag érvénytelennek nyilvánított vizsga nem számít bele a vizsgák 52. § (1) bekezdésben meghatározott számába.
544. § [TTK-s kiegészítı szabályok a 70. paragrafushoz. Ezek a részek kiegészítik, ill. felülírják az általános rész rendelkezéseit.] Az írásbeli vizsgák idıpontjának összehangolása során a szakot felügyelı oktatási szervezeti egységnek elınyben kell részesítenie a mintatanterv szerint meghirdetett kötelezı tanegységekhez tartozó vizsgákat. 71. § (1) A vizsgázás elıfeltétele a vizsgára való jelentkezés. Vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki a kurzust felvette. (2) A hallgató ugyanabban a vizsgaidıszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal jelentkezhet vizsgázni. (3) A kurzus vezetıje elızetesen egyes vizsgaidıpontokat javítóvizsga-idıpontként, illetve utóvizsga-idıpontként jelölhet meg. (4) Elızetesen utóvizsga-, illetve javítóvizsga-idıpontként meghirdetetett vizsgára csak az utóvizsgára utasított, illetve a sikeres vizsgájukat javítani szándékozó hallgatók jelentkezhetnek. (5) A hallgató legkésıbb a vizsga megkezdése elıtt 36 órával jogosult a vizsgára való jelentkezését visszavonni, illetve új vizsgaidıpontra jelentkezni (vizsgahalasztás), ha másik vizsgaalkalmon van szabad hely. (6) A vizsgahalasztás miatt újabb vizsgaidıpontot biztosítani nem kötelezı, igazolt vizsgahalasztás esetén azonban vizsgalehetıséget kell biztosítani a hallgatónak. (7) Ha a hallgató a vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg, és nem élt a vizsgahalasztás lehetıségével, akkor a vizsgája érvénytelen vizsga. Igazoltnak kizárólag az a távollét tekinthetı, amely a hallgató önhibáján kívül, igazolható külsı körülmények miatt következett be. Az igazolt távolmaradás vizsgahalasztásnak minısül. 545. § [TTK-s kiegészítı szabályok a 71. paragrafushoz. Ezek a részek kiegészítik, ill. felülírják az általános rész rendelkezéseit.] (1) A HKR 71. § (2) bekezdésével ellentétben a hallgató ugyanabban a vizsgaidıszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – általában legfeljebb két alkalommal jelentkezhet vizsgázni. Adott szakján végzett tanulmányai során legfeljebb három esetben a vizsgajelentkezések száma elérheti a hármat. (2) A hallgató egy tárgyból az adott vizsgaidıszakban legfeljebb kétszer halaszthatja el vizsgáját. (3) Ha az oktató távolléte miatt elmarad egy elıre meghirdetett vizsgaidıpont, akkor ezt a tanszékvezetıhöz, bizottsági vizsga esetén a szakért felelıs szervezeti egység vezetıjéhez be kell jelenteni, és a hallgatókkal történı egyeztetés után új vizsgaidıpontot kell kitőzni. Azon hallgatóknak, akiknek az új idıpont nem felel meg, engedélyezni kell bármely más, elıre meghirdetett idıpontra való – esetlegesen az elıírt maximált létszámon felüli – jelentkezést. (4) A kiírt vizsgák megtartásáért, illetve az oktató távolléte miatt elmaradt vizsgaidıpontok pótlásáért az illetékes tanszékvezetı, bizottsági vizsga esetén a szakért felelıs szervezeti egység vezetıje a felelıs. A vizsgaidıpontok elmaradása miatti panasszal a tanszékvezetıhöz, illetve az illetékes intézet vezetıjéhez, bizottsági vizsga esetén a szakért felelıs szervezeti egység vezetıjéhez lehet/kell fordulni.
72. § (1) A vizsgán az oktató köteles ellenırizni a résztvevık személyazonosságát. Szóbeli vizsgán leckekönyv, vagy hivatalos leckekönyvpótló nélkül vizsgázni nem lehet. Írásbeli vizsgán a részvétel feltétele a személyazonosság igazolása (leckekönyvvel vagy erre alkalmas okirattal). (2) A vizsga a vizsgakérdés föltételével (a tétel átadásával) tekintendı megkezdettnek, ezután a hallgató teljesítményét érdemjeggyel minısíteni kell. (3) Az oktató jogosult a hallgató vizsgáját megszakítani és vizsgáját elégtelen érdemjeggyel minısíteni, ha nem megengedett segédeszköz(ök) használatát vagy más személy együttmőködését észleli. (4) Szóbeli vizsgán a vizsgázónak a felelet elıtt lehetıvé kell tenni a megfelelı felkészülést a felelete elıtt. Ettıl kizárólag a vizsgázó kérésére lehet eltekinteni. (5) Vizsgát tartani elsısorban az Egyetem épületeiben, dékáni engedéllyel azon kívül is lehet. (6) A szóbeli vizsgák az Egyetem oktatói és hallgatói számára – a vizsgáztatás helyszíne megszabta keretek között – nyilvánosak. Szóbeli vizsga nyilvánossága a vizsgázó kérésére korlátozható. (7) Ha a hallgató bizottság elıtt vizsgázik, a hallgató teljesítményét a bizottság elnöke értékeli a bizottság tagjainak véleménye alapján. 546. § [TTK-s kiegészítı szabályok a 72. paragrafushoz. Ezek a részek kiegészítik, ill. felülírják az általános rész rendelkezéseit.] (1) A hallgató csak a szorgalmi idıszak utolsó két hetében vagy a vizsgaidıszak elsı hetében veheti fel leckekönyvét a TO-ról. A leckekönyv felvételének pontos idıszakáról a TO elızetesen tájékoztatást ad. Ezen idıszakon kívül csak díj befizetése ellenében lehetséges a leckekönyv felvétele, kivéve, ha a leckekönyvrıl hitelesített másolatra vagy fordításra van szüksége a hallgatónak. A kivételes tanulmányi rend szerint haladó hallgatók korábban is díjmentesen vehetik fel leckekönyvüket, ha egyéni tanrendjük szerint lehetıséget kaptak a vizsgaidıszakot megelızı idıszakban vizsga letételére. (2) A vizsgáztatásra csak az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktató, oktatómunkát végzı kutató vagy a megbízott elıadó jogosult. Az intézetvezetı kivételes esetben engedélyt adhat más személynek is a vizsgáztatásra. (3) A szigorlatot legalább kéttagú bizottság [lásd HKR 68. § (4) bekezdés] elıtt kell letenni, melynek legalább egy tagja egyetemi/fıiskolai tanár vagy docens. (4) A vizsgázó számára a felelet elıtt legalább 20 perces felkészülési idıt kell biztosítani. Ettıl eltérni csak a vizsgázó és vizsgáztató megegyezése alapján lehet. (5) A vizsgák zavartalanságáért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke a felelıs. A vizsganapot lehetıleg úgy kell megszervezni, hogy a vizsgázók túlzottan hosszú várakozásra ne kényszerüljenek. (6) A vizsgán kapott érdemjegyet a vizsgáztató oktató, illetve a vizsgabizottság elnöke a leckekönyvbe és a számítógépes nyilvántartó rendszerbe bejegyzi. A számítógépes nyilvántartásba való bejegyzést a vizsgáztató oktató, illetve a vizsgabizottság elnökének felhatalmazása alapján az intézet, illetve tanszék ezen feladattal megbízott munkatársa is megteheti. Ftv. 59. § (1) (…) A felsıoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy az adott képzési idıszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse. (…) A tanulmányi és vizsgaszabályzat megengedheti, hogy a sikertelen javítóvizsgát megismételjék.
UTÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 73. § (1) A kurzus vezetıje – a jelen szakasz (5) bekezdésére tekintettel – köteles a vizsgaidıszak utolsó elıtti hetének végéig sikertelen vizsgát tett hallgatók számára, a sikertelenül vizsgázók létszámára figyelemmel utóvizsga-idıponto(ka)t biztosítani a Különös részben meghatározott módon. (2) Az elégtelen osztályzat azonos vizsgaidıszakban történı javítása esetén az új jegyet a tanár a vizsgalapra bejegyzi, és a leckekönyvben az elégtelen érdemjegy alá írja. (3) Azonos tárgyból tett két sikertelen vizsga után, legkésıbb a vizsgát, illetve a vizsga eredményének kihirdetését követı hét munkanapon belül (de legkésıbb a vizsgaidıszak hatodik hetének harmadik munkanapjáig) a vizsgázó írásban kérheti a kurzus megtartásáért felelıs oktatási szervezeti egység vezetıjétıl, hogy vizsgáját bizottság elıtt tegye le. Az oktatási szervezeti egység vezetıje ezt a lehetıséget köteles biztosítani. (4) A (3) bekezdésben megjelölt bizottság elıtti vizsga idıpontját a bizottság határozza meg, errıl a hallgatót három munkanapon belül (de legkésıbb a vizsgát megelızı negyedik munkanapon) hirdetmény útján értesíti a kurzusért felelıs oktatási szervezeti egység vezetıje. (5) Utóvizsgára vagy javítóvizsgára (beleértve a kombinált vizsga külön-külön megismételt részeit) kollokvium esetén a vizsga napját követı harmadik, szigorlat esetén ötödik napon kerülhet sor. A hallgató indokolt írásbeli kérésére a kurzusért felelıs oktatási szervezeti egység vezetıje ettıl eltérhet. (6) Utóvizsgára és javítóvizsgára kizárólag az adott képzési idıszakban kerülhet sor. (7) Sikertelen nyelvi alapvizsga kijavítását ugyanabban a vizsgaidıszakban a tanterv kizárhatja. Ezt a képzési tervben jelölni kell az „azonos vizsgaidıszakban nem ismételhetı” szöveggel. (8) A hallgató számára lehetıvé kell tenni, hogy félévente szakonként egy sikeres vizsgaeredményét javítsa az adott vizsgaidıszakban. Ebben az esetben a vizsgaeredmény az elızı teljesítést semmissé teszi. (9) A vizsgák megismétlésére, valamint az eredménytelen vizsga költségtérítésére vonatkozó térítési díjakat és az ezzel összefüggı eljárási kérdéseket a jelen Szabályzat VI– VII. fejezete rendezi. 547. § [TTK-s kiegészítı szabályok a 73. paragrafushoz. Ezek a részek kiegészítik, ill. felülírják az általános rész rendelkezéseit.] (1) Ha a vizsgaidıszak utolsó hetében kiírt vizsgára a megadott maximált létszámnál többen jelentkeznek, akkor az utóvizsgára kötelezett, az utolsó héten az adott tárgyból utóvizsgázó – maximált létszámon felüli – hallgatók számára újabb vizsgaalkalmat kell biztosítani. Erre az új idıpontra csak azok az utóvizsgára kötelezett hallgatók jelentkezhetnek, akik jelentkezését a korábbi vizsgaidıpontra a megállapított maximált létszám miatt nem lehetett elfogadni. (2) Sikertelen vizsga esetén, a hallgató legkésıbb a vizsgát, illetve a vizsga eredményének kihirdetését követı hét munkanapon belül (de legkésıbb a vizsgaidıszak hatodik hetének harmadik munkanapjáig) írásban kérheti a kurzus megtartásáért felelıs oktatási szervezeti egység vezetıjétıl, hogy vizsgáját bizottság elıtt tegye le. Az oktatási szervezeti egység vezetıje ezt a lehetıséget köteles biztosítani. A második ismétlı vizsga csak bizottság elıtt történhet.
