Prága |
1
Kokes János MAGYAR EMLÉKEK CSEHORSZÁGBAN
Gedai Csaba fotóival
A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap.
Szöveg © Kokes János, 2015 Fotók © Gedai Csaba, 2015 valamint Zachár Ottó (46, 73, 129, 165, 166); Kokes János (119, 169); Cisztercita Apátság, Vyšší Brod (96, 97); National Gallery, Prague (79) Grafika © Cserny Katalin, 2015 © Antall József Tudásközpont, 2015 Minden jog fenntartva.
Borító: Szent Adalbert, Szent István megkeresztelője (balra) a Károly híd óvárosi tornyán
ISBN 978-615-5559-08-2 Lektorálás és szerkesztés: Molnár Éva Tördelőszerkesztés, grafika és borítóterv: Cserny Katalin Korrektúra: Krivánszky Emőke A kötet fotóanyagának összeállításában közreműködött: Mészáros Edit A fotózási engedélyért külön köszönet a prágai Nemzeti Múzeumnak:
Kiadta az Antall József Tudásközpont 1093 Budapest, Közraktár u. 4–6. www.ajtk.hu | Telefon: (+36 1) 482 7703 Felelős kiadó: Antall Péter igazgató Felelős munkatárs: Krivánszky Emőke
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető
10
Csehország térképe
12
Cseh történelmi mérföldkövek
14
Közös uralkodóink
17
A magyar–cseh kapcsolatok évszázadai
20
Magyar emlékek nyomában, régióról-régióra
38
Prága
39
Dél-Csehország
83
Nyugat-Csehország
99
Észak-Csehország
117
Kelet-Csehország
127
Észak-Morvaország
137
Dél-Morvaország
155
Gyakorlati tudnivalók
178
Hely- és tárgymutató
181
Mellékletek
183
Felhasznált irodalom
184
Óvárosi utca a Károly híd felől, Prága
PRÁGA
| Prága
STARÉ MĚSTO (ÓVÁROS) BŘEVNOV
XVIII
VIII VI
XVII XIII
XIV
XX
III
II
XXI
XX
V
XV
VI
MOTOL
POHOŘELEC
IX
VII I I
XIX
XI XVI
XII
XXII
MALÁ STRANA (KISOLDAL) HRADČANY – PRAŽSKÝ HRAD (HRADZSIN – PRÁGAI VÁR)
Prága, csehül Praha, a száztornyú Moldva-parti metropolisz, vitathatatlanul egyike azon városoknak, amelyeket a magyarság szempontjából is teljes joggal nevezhetünk fontos kulturális és társadalmi központnak. Az Árpád-ház és a Přemysl-dinasztia között gyakori volt az érintkezés és a házassági kapcsolat, hasonlóképpen a későbbi magyar és a cseh uralkodóházak esetében is. A két országban nemegyszer közös királyok uralkodtak. Prágában így – kis túlzással – majdnem itthon voltak a magyarok. Mindennek a nyomai elsősorban a Hradzsinban, a cseh királyok ősi székhelyén, és a Szent Ágnes-kolostorban, a Přemyslek temetkezési helyén találhatóak. A város hírneves Károly Egyeteme révén mindig vonzó oktatási központ volt és maradt a magyarok számára. Jan Jessenius (Jeszenszky János) személyében a XVII. században magyar6
országi származású rektora is volt, és későbbi magyar katedráján a XIX. század közepe óta olyan neves tanárok oktatták a diákokat, mint Riedl Szende nyelvész, a magyar szak alapítója, az első prágai magyar újság kiadója és szerkesztője, Blaskovics József európai hírű turkológus vagy Rákos Péter irodalmár. Prága 1918 után, a csehszlovák időkben a szlovákiai magyaroknak is fontos egyetemi központja lett, ezrek szereztek itt azóta diplomát. A csehszlovák parlamentnek egészen 1992-ig, az ország kettéválásáig, voltak magyar nemzetiségű szlovákiai képviselői és szenátorai, a központi állami hivatalokban és minisztériumokban is dolgoztak magyarok. A Prágában működő magyar nagykövetség és más magyar képviseletek révén a város magyar–cseh politikai kapcsolati központnak is minősül.
Prága |
A jezsuiták egykori székhelyén, a Klementínumban található a cseh Nemzeti Könyvtár, amelynek nagyon értékes könyv-, illetve zenei hungarikum-gyűjteménye van, igaz azonban, hogy a nagyközönség teljes egészében, érthető okokból, nem látogathatja.
Magyar kulturális intézet az 1950-es évek közepétől működik Prágában, s a városban van a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) országos központja.
HRADZSIN – PRÁGAI VÁR (HRADČANY – PRAŽSKÝ HRAD) Hradčanské náměstí, főbejárat
I II III IV
15
1. várudvar 2. várudvar 3. várudvar 4. várudvar
14 11 6 4
5
1 2 3 4 5 6
I
9
12
8
II
IV 1
10
16
13
3
7
III
2
Érseki palota Mátyás-kapu Szent Kereszt-kápolna Császári istálló Spanyol-terem Szent Vitus-székesegyház
7 8 9 10 11 12
Régi prépostság Régi Királyi Palota Tereziánus szárny Szent György-bazilika Szent György-kolostor Lobkovic-palota
13 14 15 16
Régi Várgrófság Arany utcácska Daliborka-torony Fekete-torony
A Prágai Vár madártávlati rajza
Nincs még egy olyan hely cseh és morva földön, ahol annyi magyar fordulna meg, mint a magyarul Hradzsinként emlegetett Prágai Várban, a cseh királyok, majd a csehszlovák és cseh államfők székhelyén. A régi cseh királyi várban számos magyar emlékkel, nyommal találkozunk. Belépve a főbejáraton, a Mátyás-kapun, ne essünk tévedésbe, a kapu neve nem a mi királyunkat idézi, hanem az építtetőt, II. Mátyás (1611–1619) közös Habsburg-uralkodónkat. Mindjárt a második várudvaron azonban feltétlenül nézzünk be a Szent Keresztkápolnába! 7
| Prága
SZENT KERESZT-KÁPOLNA (KAPLE SVATÉHO KŘÍŽE) II. várudvar, a vár alaprajzán a 3-as
A XVIII. század közepén épült kis barokk kápolnában felmérhetetlen értékű kulturális és történelmi emlékek, a Szent Vitus-székesegyház legféltettebb kincsei láthatók állandó tematikus tárlatokon. A kápolnában 2014 és 2016 között Szent Vencelhez kapcsolódó kincsek vannak kiállítva, s ez idő alatt az egyik legértékesebb emlék, Szent István híres kardja a kincseskamrában pihen. A Szent Vitus kincseskamrája azonban szabadon nem látogatható. Szakértői vizsgálatok szerint a 60,5 centiméteres kard a X. században készült, valószínűleg valamelyik német vagy észak-európai mester műhelyében. Első ránézésre megállapítható, hogy a penge, a kard csontból készült markolata és ellenzője nagy valószínűséggel a gyakori használat, és talán a tisztítások következtében erősen megkopott. A kardról írásos történelmi dokumentumok nincsenek. A történészek is inkább feltevésekkel dolgoznak. Egy legenda szerint István állítólag ezt a kardot használta, amikor a pogány Koppány ellen harcolt. Bizonytalan az is, hogyan került a kard a cseh királyi udvarba. Egyes cseh források szerint a magyarok ajándékozták Vencel cseh hercegnek, amikor 1301-ben Budán magyar királlyá választották. III. Vencelként később a cseh királyi koronát is megkapta. Magyar források szerint több változat lehetséges, de kettőt emlegetnek a leggyakrabban. Az első, közkeletű feltételezés az, hogy a kard része volt annak a magyar királyi kincsnek, amelyet Anna hercegnő, IV. Béla leánya vitt magával apja halála után, a XIII. század végén vejéhez, II. Ottokár cseh királyhoz Prágába. A másik vélemény szerint a kard azok között a szent istváni ereklyék között volt, amelyeket Nagy Lajos király küldött a XIV. század közepén Prágába IV. Károlynak. A karddal kapcsolatban az egyetlen biztos történelmi pont, hogy szerepel a székesegyház 1368-ban felvett leltárában. Latinul ez olvasható a dokumentumban magyarra fordítva: Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal.
8
Prága |
SZENT VITUS-SZÉKESEGYHÁZ (KATEDRÁLA SVATÉHO VÍTA, VÁCLAVA A VOJTĔCHA) III. várudvar, a vár alaprajzán a 6-os
Prága legnagyobb katolikus templomában, amely a hagyomány szerint nem is az egyház, hanem az egész cseh nemzet tulajdona, s az európai gótika ragyogó példája, több magyar emlékkel találkozik a látogató. Mielőtt sorra vennénk őket, meg kell említeni, hogy a Szent Vitusban szentelték esztergomi érsekké 1616-ban a magyarországi ellenreformáció kiemelkedő alakját, Pázmány Pétert. Liszt Ferenc, a nagy magyar zeneszerző pedig 1856. szeptember 28-án ebben a székesegyházban vezényelte személyesen Esztergomi miséjének bemutatóját. v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11
27
12a
26
14a 25
24
23 22
21
1 Szent Ágnes-kápolna (1989-ig Dobeníni Bartoň-kápolna) 2 Schwarzenberg-kápolna 3 Új érseki kápolna (1909-től) 4 Hilbert-kápolna, neogót csigalépcső, lépcső a Szent Vitus kincstárába 5 Új sekrestye 6 Wohlmuth-orgonakarzat 7 Szent Zsigmond-kápolna, Báthori Zsigmond síremléke 8 Régi sekrestye 9 Szent Anna-kápolna 10 Régi érseki kápolna (1793–1901), Szent Adalbert földi maradványai 11 Keresztelő Szent János-kápolna 12 Szűz Mária-kápolna (Legszentebb Szentháromság-kápolna) 12a Szent Vitus-oltár és -síremlék 13 Szent ereklyék kápolnája, jobbra I. Přemysl Ottokár (1192–1230), balra II. Přemysl Ottokár (1253–1278) tumbája
20
19
14 14a 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27
18
17
16
15
12 13
14
Nepomuki Szent János-kápolna, Szent Adalbert-ereklye Nepomuki Szent János ezüst síremléke Mária Magdolna-kápolna Királyi oratórium Szent Kereszt-kápolna Szent András-kápolna Szent Vencel-kápolna, koronázási ékszerek kamrája Aranykapu Nagy déli torony, Hasenburg-(cseh védszentek-)kápolna Káptalani könyvtár és levéltár lejárata Thun-kápolna Krisztus sírbatétele-kápolna Szent Ludmilla-kápolna Királyi mauzóleum Szent Adalbert eredeti sírhelyét jelző sírkő a padozatban
A Szent Vitus-székesegyház alaprajzi vázlata
9
| Prága
10 A Szent Vitus-székesegyház és a régi prépostság a III. várudvar felől
Prága |
VAJK MEGKERESZTELÉSÉNEK DOMBORMŰVE a főbejárat bal oldali ajtaja
A katedrális főbejáratát záró nagy patinás bronzkapuk közül a bal oldali ajtó izgalmas a magyarok számára. Az egyik dombormű Vajk megkeresztelését ábrázolja. Az 1927-ben készült dombormű alkotója Otakar Španiel, neves cseh képzőművész. Egyes források szerint Szent Adalbert, akit Géza fejedelem hívott meg Magyarországra a keresztény hit terjesztésére, csak megbérmálta Vajkot, míg mások azt állítják, keresztelt is, bérmált is a cseh püspök. A domborművön Vajk összekulcsolt kézzel térdel, míg Szent Adalbert püspök megkereszteli. Így lett Vajkból István, majd Szent István. Szent Adalbert püspököt és vértanút a csehek, a magyarok és a lengyelek egyaránt szentként tisztelik. Nyilván ez az egyik magyarázata annak, hogy Vajk megkeresztelése a Szent Vitus ajtajára is rákerült. Szent Adalbert neve kapcsolja össze egyébként a Pannonhalmi Főapátságot és a cseh főváros szélén álló břevnovi bencés kolostort is.
Vajk és Szent Adalbert
SZENT ÁGNES-KÁPOLNA a főbejárat mellett, bal oldalon, a székesegyház alaprajzán az 1-es
Svatá Anežka Česká cseh szent, de a magyarok Árpád-házi Szent Ágnesként ismerik. Az 1989-ben szentté avatott Ágnes I. Přemysl Ottokár cseh király lánya, édesanyja Konstancia cseh királyné, III. Béla magyar király lánya volt. Emlékét a szé-
kesegyház 21 oldalkápolnája közül bal odalon az első őrzi. A magyarok általában Árpád-házi Szent Ágnes vagy Prágai Ágnes néven tisztelik. 11
| Prága
KINCSTÁR bal oldalon, a székesegyház alaprajzán a 4-es
A magyar emlékeket is őrző kincstárba, mely korábban a régi érseki kápolna felett volt, de 1929 óta a Hilbert-kápolna felett található, a főhajóból csigalépcsőn lehet eljutni. A kincstár szabadon ugyan nem látogatható, de előre meghirdetett időpontokban meg lehet tekinteni.
BÁTHORI ZSIGMOND SÍREMLÉKE A ZSIGMOND-KÁPOLNÁBAN bal oldalon, a székesegyház alaprajzán a 7-es
Báthori Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem vörös márvány síremléke a Zsigmond-kápolnában található, a színes üvegablakok alatti falon. Ez a Szent Vitus magyar szempontból legérdekesebb része.
Báthori Zsigmond síremléke
12
A Zsigmond-kápolna a székesegyház bal oldalán, a főoltár előtt álló kovácsoltvas rácsozattal körülvett, fehér márványból készült királyi síremlékkel egy vonalban van. Báthori Zsigmond, miután 1602-ben II. Rudolf császár javára újra és végképp lemondott az erdélyi fejedelmi trónról, a Habsburg Birodalomhoz tartozó Cseh Királyságban kapott birtokára vonult vissza. A Prágától nyugatra fekvő Libochovice kastélyában élt, és a Hradzsinhoz közel is kapott egy házat az uralkodótól. Cseh földön halt meg elhagyatottan 1613-ban. A Báthorival jó kapcsolatokat ápoló, befolyásos és gazdag Czernin (Černín) család intézte el, hogy fejedelmi rangjához illően a Szent Vitus-székesegyházban legyen a végső nyughelye. Tudni kell azt is, hogy a kápolnát nem Báthori Zsigmondról nevezték el. A kápolna a Luxemburgi-házi uralkodók által igen tisztelt Szent Zsigmond, a mártírhalált halt burgund király (516–524) nevét viseli, akinek ereklyéit elefántcsont szekrényben a kápolna oltárán őrzik.
Prága |
NEPOMUKI SZENT JÁNOS-KÁPOLNA a főoltár mögött jobbra, a székesegyház alaprajzán a 14-es
A Nepomuki Szent János ezüst síremlékével szemközti kápolna oltárán Szent Adalbert ereklyetartója áll, és mellette rendszerint cseh szentek – Vencel, Adalbert, Cirill és Vitus – ezüst mellszobrait helyezik el. A tőle balra lévő szomszédos kápolnában is szent ereklyéket őriznek, amelyeket IV. Károly gyűjtött össze. Itt áll az Árpád-házból házasodó I. Přemysl Ottokár (uralkodott: 1192–1230) és II. Ottokár cseh királyok (uralkodott: 1253–1278) kősíremléke, tumbája.
A KIRÁLYI KARZAT a főoltár mellett jobbra, a székesegyház alaprajzán a 16-os
A katedrális szentélyének előcsarnokát fedett folyosó kötötte össze a régi királyi palotával, hogy az uralkodó bármikor átmehessen a várból a templomba. Itt van a királyi oratórium, amelyet 1493-ban készíttetett II. Ulászló. A királyi karzat pazar gótikus díszítése körülfogja a Jagellók, II. Ulászló és országai, köztük a cseh és a magyar királyság címerét. A címerek alatt II. Ulászló ismert „W” monogramja látható.
SZENT KERESZT-KÁPOLNA jobb oldalon, a székesegyház alaprajzán a 17-es
Itt található a királyi kripta lejárata, mely látogatható. A cseh uralkodók nyughelyén megtekinthetjük Utószülött László cseh király, azaz V. László magyar király szarkofágját is. Ugyancsak itt van eltemetve Pogyebrád György cseh király, Hunyadi Mátyás apósa. 13
| Prága
SZENT VENCEL-KÁPOLNA jobb oldalon, szemben a Zsigmond-kápolnával, a székesegyház alaprajzán a 19-es
A Szent Vitus-székesegyház legszebb és legnagyobb kápolnája, melyet 1362–1367-ben épített Peter Parler a vértanú I. Vencel fejedelem, a csehek patrónusa tiszteletére az eredeti sírhelye fölött. A kápolnából lépcsőkön lehet megközelíteni a cseh koronázási ékszerek kamráját, amelynek ajtaja hét kulcsra nyílik, s mindegyik kulcs más-más egyházi és világi főméltóságnál van. A koronázási ékszerek magyar vonatkozása, azon kívül hogy a cseh királyi korona magyar királyok fejére is felkerült, az, hogy a múltban a magyar földet is megjárták. Luxemburgi Zsigmond német-római
császár, cseh és magyar király a huszita háborúk zűrzavarában, miután elhagyni kényszerült Prágát, biztos, ami biztos alapon magával vitte Budára a cseh koronázási ékszereket is. Logikus: ha azok nincsenek Prágában, senkit sem lehet cseh királlyá koronázni, így trónja nincs veszélyben. A cseh koronázási ékszerek csak Zsigmond halála (1437) után kerültek vissza a Hradzsinba. (1646-ban a Habsburgok is elvitték Bécsbe, s csak II. Lipót adta vissza Csehországnak 1791-ben.) A Szent Vencel-kápolna olykor történelmi döntések színhelye is volt. 1526-ban, a mohácsi csatavesztés után – amelyben II. Lajos magyar és cseh király is meghalt – a cseh rendek ebben a kápolnában határozták el, hogy a megüresedett cseh trónra I. Habsburg Ferdinándot hívják meg.
AZ ARANYKAPU a katedrális egykori főbejárata, jobb oldalon, a székesegyház alaprajzán a 20-as
Az Aranykapu a katedrális egykori díszkapuja, ugyanakkor a templom kereszthajójának a főbejárata.
Ha az Aranykapu felől a főhajó közepére sétálunk és felpillantunk a kórust övező trifóriumra, a főoltár mellett balra fent a régi magyar címert vehetjük észre.
SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY SZOBRA III. várudvar, a Szent Vitus mellett
Legendás és jól ismert lovas szobor. Ma a Hradzsin udvarán csak a másolata áll. Az eredeti bronzszobrot a magyar Kolozsvári testvérpár, Márton és György készítette 1373-ban. A szobor eredetije jelenleg A Prágai Vár története elnevezésű állandó kiállítás része a Régi Királyi Palotában. Hogyan került Prágába, biztosan máig sem tudni. 14
Prága |
Sárkányölő Szent György
Kutatók feltételezik, hogy a szobor azokkal az ajándékokkal és ereklyékkel együtt került a Hradzsinba, amelyeket Nagy Lajos király küldött a XIV. század közepén IV. Károly német-római császárnak és cseh királynak egy, a két uralkodóház között tervezett házasság megpecsételéséhez. A Sárkányölő Szent György-szobor a cseh földön található gótikus bronzszobrok egyik remekműve. Két ízben is súlyos sérülést „szenvedett”. Először 1541-ben, amikor a Hradzsinban keletkezett tűzvész okozta zűrzavarban letörték a szobor jobb kezét, s azt újra vissza kellett illeszteni. Másodszor 1562-ben, amikor az udvaron
zajló lovagi tornára kíváncsi nézők felmásztak a szoborra is, amely nem bírva a súlyt ledőlt, és a többi között letört a ló feje. A bal kezéből 1749-ben elveszett pajzson volt az a felirat, amely Bohuslav Balbín történetíró, jezsuita szerzetes 1677-es latin nyelvű lejegyzése szerint tanúsította, hogy a szobor Kolozsvári Márton és György testvérek (Martinum et Georgium de Clussenberch) 1373-ban készített munkája. Clussenberch vagy Clausenburg, azaz Kolozsvár városnevet Wenrich Vilmos erdélyi szász tudós azonosította be 1879-ben. A Szent György-szobor az elmúlt századokban egy Francesco Caratti által készített barokk díszkút része volt. Ezt a díszkutat később szétszedték és ma két részre bontva látható a Hradzsinban. A szobor mai talapzata és az azt körülvevő modern díszkút Josip Plečnik szlovén építész alkotása, aki a csehszlovák állam megalakulása után, a két világháború közötti időszakban rendezte át a várat és a várudvarokat. Ennek a szobornak a nevétől ihletve nevezték el egyesületüket Szent György Körnek a csehszlovák állam megalakulása (1918) után a prágai egyetemekre érkező szlovákiai magyar fiatalok. Ebből nőtt ki a későbbi baloldali Sarló mozgalom, amely jelentősen befolyásolta a fiatal szlovákiai magyar értelmiséget a két világháború közti időszakban.
A SZENT GYÖRGY KÖR ÉS A SARLÓ Szent György Kör néven 1924-ben cserkészszervezetet alakítottak a prágai magyar főiskolások. A kör nevének ihletője az egyik alapító, Balogh Edgár (1906–1996) szerint a Hradzsinban található Sárkányölő Szent György-szobor volt, egy kolozsvári magyar testvérpár alkotása.
15
| Prága
Balogh Edgár akkoriban még nem is sejtette, hogy a csehszlovák hatóságok rendezetlen állampolgársága miatt később kiutasítják az országból, és Csehszlovákiában elkezdett gazdag publicisztikai, tanári, írói pályafutását éppen Kolozsváron fejezi be. Az angolszász cserkészet akkoriban nagyon népszerű volt Csehszlovákiában. A többnyire népi érzelmű fiatalok ezt akarták átvinni a szlovákiai magyar fiatalok körébe, a falu még zárt világába. Az eszmei ihletést Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből merítették. A Szent György Kör első akcióját 1925-ben hirdették meg, amikor pályázatot írtak ki falusi gyerekeknek megrendezendő mesedélutánokra. A siker buzdítóan hatott a fiatalokra, s 1927-ben megszervezték az első regösjárást. Ennek keretében négy diákcsapat 38 szlovákiai magyar települést járt be, ahol falukutató munkát végzett, gyűjtötte a népi kultúra helyi emlékeit. 1928 nyarán egy gombaszögi táborozáson megalakították a Sarló mozgalmat, amelynek szellemi célja a szlovákiai magyar valóság feltérképezése és tanulmányozása volt. Az első magyar falukutató diákmozgalmat indították el a Kárpát-medencében. Most saját szemükkel látták a szlovákiai magyar falvak elmaradottságát, nyomorát, a nehéz megélhetést, a súlyos mindennapi gondokat. A mozgalom fóruma a Losoncon megjelenő Mi Lapunk című lap, majd a Vetés röpirat-újság volt. A falukutatás közben tapasztaltak fokozatosan két irányba taszították a mozgalmat. A radikálisabbak a baloldallal kerültek szorosabb kapcsolatba, míg a mérsékeltebb oldal a polgári körökkel. Ez a politikai osztódás a harmincas évek elején végül a mozgalom megszűnéséhez vezetett. A gombaszögi nyári táborozás azonban hagyományt teremtett, amely túlélte az 1989-es rendszerváltást is. Főleg a csehországi magyar egyetemistáknak – elsősorban a prágai Ady Endre Kör tagjainak – köszönhető, hogy a Gombaszögi Nyári Tábor a (cseh)szlovákiai magyar fiatalok továbbra is legnagyobb és legnevesebb nyári rendezvénye.
RÉGI KIRÁLYI PALOTA III. várudvar, a vár alaprajzán a 8-as
A Régi Királyi Palota a Hradzsin legrégibb része. Eredetileg a fejedelmek, majd a XIII. századtól a XVI. századig a cseh királyok lakhelye. Később a Habsburgok a Prágai Vár nyugati felébe helyezték át a királyi lakhelyet, míg a régi palota a kancellária irodájaként szolgált. 16
