INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS
KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében hivatalosan jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa. Ez az adatlap egyike az új szemlélet legfontosabb elemeit bemutató sorozatnak.
Tartalomjegyzék Bevezetés Mi a cél? Mit tartalmaznak a javaslatok? Mik az előnyök?
Kohéziós politika
2014. március
Az Európa előtt álló számos különböző – gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi – kihívásra való eredményes reagáláshoz integrált és területi szintű megközelítés szükséges. Olyan többdimenziós, az adott hely jellegzetességeire és kívánt eredményeire szabott megközelítés, amely adott esetben túllép a hagyományos adminisztratív határokon, és amelyhez nagyobb hajlandóság lehet szükséges a különböző szintű kormányzati szervek részéről az együttműködésre és a koordinált cselekvésre a közös célok elérése érdekében. Mindez összhangban áll a Lisszaboni Szerződés által bevezetett területi kohéziós új célkitűzéssel, amely elismeri, hogy az európai szintű gazdasági és társadalmi kohézióhoz nagyobb hangsúlyt kell fektetni az EU politikáinak területi hatására. A Közös előírásokat tartalmazó rendelet ezért új integrációs eszközöket vezetett be, amelyek a területi szintű stratégiák gyakorlati megvalósítására használhatók, és összekapcsolják a partnerségi megállapodásokban és az operatív programokban kijelölt tematikus célokat a területi dimenzióval: a közösség által irányított helyi fejlesztéssel (a Közös előírásokat tartalmazó rendelet 32–35. cikke) és az integrált területi beruházásokkal (a Közös előírásokat tartalmazó rendelet 36. cikke). Jelen adatlap azokra az integrált területi beruházásokra (ITI) összpontosít, amelyekkel az EU-tagállamok összevonhatják egy vagy több operatív program különféle prioritási tengelyeihez kapcsolódó beruházásait a többdimenziós és több szektort érintő beavatkozások érdekében. A támogatások különböző beruházási prioritásokhoz való hozzárendelése továbbra is nyomon követhető marad.
Mi a cél?
g A lap tetejére
Mivel az integrált területi stratégiák létfontosságúak az Európa 2020 stratégiában megálmodott intelligens, fenntartható és inkluzív Európa megteremtéséhez, a Közös előírásokat tartalmazó rendelet e stratégiák megvalósításának kulcsfontosságú eszközeként kezeli az ITI-beruházásokat. Az ITI rugalmas mechanizmust kínál a változatos területi igényekre való integrált reagálás kidolgozásához anélkül, hogy szem elől tévesztené a tematikus fókuszt, amely a kohéziós politikát és az Európa 2020 stratégiát összeköti.
Mit tartalmaznak a javaslatok?
g A lap tetejére
ITI – hatékony és rugalmas eszköz Az ITI a területi stratégiák integrált módon történő megvalósítását lehetővé tevő eszköz. Az ITI nem az operatív programokhoz tartozó művelet vagy alprioritás. Az ITI lehetővé teszi a tagállamok számára az operatív programok átfogó megvalósítását, valamint az egy vagy több operatív program prioritási tengelyeiből származó támogatások igénybe vételét, biztosítva ezzel egy adott területhez kapcsolódó integrált stratégia megvalósítását. Így az ITI megléte egyrészt rugalmasságot biztosít a tagállamoknak az operatív programok kialakítása során, másrészt az egyszerűsített finanszírozás által lehetővé teszi az integrált intézkedések hatékony megvalósítását. Fontos hangsúlyozni, hogy az ITI-k csak abban az esetben használhatók hatékonyan, ha az adott földrajzi terület integrált, több ágazatra kiterjedő területi stratégiával rendelkezik. Az ITI kulcselemei: • kijelölt terület és integrált területi fejlesztési stratégia; • megvalósítandó intézkedéscsomag; valamint • kormányzati egyeztetések az ITI irányításával kapcsolatban.
Kijelölt terület és integrált területi fejlesztési stratégia Alapvető fontosságú az ágazatokat átfogó, integrált fejlesztési stratégia kialakítása, amely az érintett terület fejlesztési szükségleteire irányul. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy az intézkedések a koordinált megvalósítás során létrejött szövetségekre épüljenek. Az ITI tárgyát bármilyen, adott területi jellemzőkkel rendelkező földrajzi övezet képezheti, a városkörnyékektől a városi, nagyvárosi, városi-vidéki, körzeti és régióközi szintekig. Az ITI keretében egy adott régión belüli, hasonló tulajdonságokkal rendelkező különálló földrajzi területek (pl. kis vagy közepes városokból álló hálózatok) esetében is megvalósíthatók az összehangolt intézkedések. Az ITI-nek nem szükséges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét. Emellett az ITI az Európai területi együttműködés (ETC) keretében történő intézkedések megvalósítására is alkalmas. Például az ITI-k integrált városfejlesztési stratégiák megvalósítására is alkalmazhatók határokon átnyúló városok esetében. Az ITI eredményesen támogathatja a konkrét területi igényekre szabott lépéseket. Mindig figyelembe kell venni azonban az együttműködés körülményeit is. Az Európai Területi Együttműködéssel (ETE) kapcsolatos szabályozás ezért előírja, hogy az ITI-k megvalósítására közvetítő szervként vagy az egyik résztvevő ország törvényei alapján – állami hatóság által – létrehozott jogi testületet, vagy legalább két résztvevő ország különböző testületeit, vagy egy Európai területi együttműködési csoportosulást (EGTC) kell kijelölni. (Az ETE-szabályozás 11. cikke).
A megvalósítandó intézkedéscsomag Az ITI által megvalósítandó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a részt vevő operatív program(ok) prioritási tengelyeinek tematikus célkitűzéseihez, valamint a területi stratégia fejlesztési célkitűzéseihez. Az érintett beruházásokat az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) vagy a Kohéziós Alap finanszírozhatja. A finanszírozás emellett az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vagy az Európai Halászati Alap (EHA) támogatásával is kiegészülhet. Az egyes ITI-kben nem kötelező minden Alap támogatását igénybe venni, (ugyanakkor javasoljuk, hogy egy-egy ITI több alapból is merítsen forrásokat. Az ERFA által biztosított fizikai infrastrukturális beruházások és az ESZA humántőke-beruházásainak ötvözése például különösen releváns a fenntartható városfejlesztés szempontjából; az ERFA és az EMVA közös beruházásai pedig a városi–vidéki partnerkapcsolatok támogatásában juthatnak érvényre. Az ITI-k nem csak támogatás, hanem adott esetben pénzügyi eszközök formájában is segíthetik a fejlesztési stratégiában rögzített lépések megvalósítását (lásd a Közös előírásokat tartalmazó rendelet 37–46. cikkét). A közösségi irányítású helyi fejlesztés az ITI-k megvalósítási folyamatának egyik építőeleme is lehet. Az ITI és a CLLD között azonban jelentős különbségek állnak fenn. A CLLD szigorúan „alulról felfelé” irányuló megközelítés. A helyi intézkedéscsoport határozza meg a helyi fejlesztési stratégiát, valamint az annak keretein belül finanszírozott tevékenységeket. Az ITI azonban nem határozhatja meg előre magukkal a beruházásokkal kapcsolatos döntések menetét – ez lehet felülről lefelé vagy alulról felfelé történő folyamat, illetve a kettő kombinációja. A CLLD így az ITI-ken keresztül megvalósuló integrált városfejlesztési stratégia egyik alkotórésze is lehet.
Az egy adott területre vonatkozó, ITI-n keresztül megvalósuló fejlesztési stratégiát támogató beruházások mellett további, ugyanazt a területet megcélzó tevékenységek finanszírozhatók egy vagy több operatív program prioritási tengelyei segítségével, amelyek nem vesznek részt az ITI finanszírozásában. A javaslat számos beruházási prioritása közvetlenül hozzájárulhat az adott földrajzi terület fejlesztéséhez, és nem kötelező mindegyiket megvalósítani az eszköz keretében. Célszerű azonban az érintett térség ágazati beruházásait az integrált területi fejlesztési stratégiákba ágyazni és azokkal összhangba hozni.
Kormányzati egyeztetések az ITI irányításával kapcsolatban Az ITI-kkel kapcsolatos műveletek vezetése és megvalósítása az operatív program irányító hatóságának feladata. Az irányító hatóságok azonban közvetítő szereplőket – helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy civilszervezeteket – bízhatnak meg a vezetési és megvalósítási feladatok némelyikével vagy akár mindegyikével. Az ITI-vezetés kijelölésének formája és mértéke az adott tagállam vagy régió adminisztratív egyeztetésétől függ. Amennyiben az ITI a fenntartható városfejlesztés (lásd az ERFA-szabályozás 7. cikkét) érdekében tesz integrált lépéseket, kötelező feladatokat delegálni a városi hatóságoknak is – legalább a megfelelő műveletek kiválasztásának feladatát. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy az ITI miként részesülhet beruházási célú forrásokban egy vagy több program különféle prioritási tengelyei mentén a többdimenziós és több szektoron átívelő beavatkozás céljából. Az ITI-k bármilyen műveletet támogatni tudnak, amelyek a részt vevő prioritási tengelyek befektetési prioritásaihoz kapcsolódnak.
Egy lehetséges megvalósítási mód Regionális ERFA műv.
Nemzeti/ágazati ERFA műv.
ESZA műv.
KÖZVETÍTŐ SZERV
TERÜLETI STRATÉGIA
+ kiegészítő támogatás az EMVA és/vagy az EHA jóvoltából
g A lap tetejére
»»A strukturális alapok integrált használatát ösztönző ITI-k jobb összesített eredményt hozhatnak ugyanolyan mértékű közberuházás mellett.
szintű szereplőknek (helyi, illetve városi érdekelteknek) a program előkészítésében és megvalósításában való részvételük és felelősségük biztosításával.
»»Mivel az ITI-k kezdettől fogva több forrásból szereznek majd támogatást, az összehangolt intézkedések nagyobb biztonsággal valósíthatók meg.
»»Az ITI kiváló eszköz az adott területekre vonatkozó fejlesztési megközelítések megvalósításához, emellett elősegítheti a helyi és regionális szintű kiaknázatlan lehetőségek kihasználását.
További tájékoztatás További adatlapok a kohéziós politika különféle aspektusaival kapcsolatban: http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/publication/index_hu.cfm Általánosabb információk az EU regionális politikájáról: http://ec.europa.eu/regional_policy/index_hu.cfm
ISBN 978-92-79-37155-4
»»Az ITI-k irányításának lehetséges delegálása különböző lehetőségeket teremt a régiók alatti
doi:10.2776/58448
Az ITI-vel kapcsolatos rendelkezéseknek több potenciális előnye van:
KN-04-14-355-HU-C
Mik az előnyök?
