A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA
KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében hivatalosan jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa. Ez az adatlap egyike az új szemlélet legfontosabb elemeit bemutató sorozatnak.
Tartalomjegyzék Mi a célja a kommunikációnak? Mi lett elfogadva? Melyek a legfontosabb különbségek a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest?
Kohéziós politika
2014. március
Mi a célja a kommunikációnak?
g A lap tetejére
A kohéziós politika az Európai Unió egyik legfontosabb beruházási csatornája az Európa 2020 stratégia (1) megvalósítására (a 2014-2020 közötti időszakra a javaslat 351,8 milliárd eurót tervez). A kohéziós programok és projektek céljaival, finanszírozási lehetőségeivel és eredményeivel kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció ezért kulcsfontosságú feladata a tagállamok irányító hatóságainak és kedvezményezetteinek. Többek között a következő kérdésekre kell választ adniuk:
»»Milyen beruházási lehetőségek léteznek? »»Hogyan kezelje egy kedvezményezett a nyilvánossággal kapcsolatos kérdéseket? »»Ki részesül támogatásban, és milyen célból? A programirányításnak döntő jelentőségű eleme a potenciális kedvezményezetteknek a finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatása. Annak érdekében, hogy a kohéziós politika a legfontosabb és a leginkább innovatív projektekbe fektessen forrásokat, a potenciális kedvezményezettek lehető legszélesebb körét kell tájékoztatni. Ehhez nem elég a beruházási lehetőségekre felhívni a figyelmet, hanem az elért eredményekre is rá kell világítani. Az irányító hatóságoknak és a projektek kedvezményezetteinek közösen fel kell mutatniuk ezeknek a beruházásoknak az eredményeit a régió polgárai, valamint a sajtó és a különféle szintű politikusok számára. Az EU adófizetőinek joguk van arra, hogy tudják, mire költik a pénzüket. Az EU kohéziós politikája – pozitív mellékhatásként – hozzájárulhat az Európai Unió általános elfogadottságának megerősítéséhez azzal, hogy rávilágít, milyen kedvező hatása van a sok-sok projektnek az Unió 274 régiójának mindegyikében.
Mi lett elfogadva?
g A lap tetejére
A 2010 és 2020 közötti időszakra javasolt szabályozásban foglalt tájékoztatási és kommunikációs szabályok a praktikusságot és a célszerűséget szem előtt tartó, a 28 tagállam kommunikációs tisztviselői (az INFORM és az INIO hálózatok) közötti intenzív konzultáció és viták keretében alakultak ki. A szabályozás (2) XII. mellékletének 115–117. cikkelyei nagymértékben az eddigi gyakorlat folytatását jelentik. Bizonyos területeken, például az átláthatóság és az információk hozzáférhetősége területén, javulás tapasztalható:
»»egyértelműbb követelményeket kíván megfogalmazni a projektekkel kapcsolatos információkra és a kedvezményezettekre vonatkozóan a „tevékenységek felsorolásában” (3);
»»egységes kohéziós politikai webhely vagy portál kialakítását követeli meg minden tagállamban. Ezenkívül számos elem esett át egyszerűsítésen, a feladatkörök pedig egyértelműbbé váltak.
(1) http://ec.europa.eu/atoz_hu.htm (2) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:347:0320:0469:HU:PDF (3) http://ec.europa.eu/regional_policy/country/commu/beneficiaries/index.cfm?LAN=HU&lang=hu
Az új tájékoztatási és kommunikációs szabályok fő elemei a következők:
»»hétéves kommunikációs terv (és a monitoringbizottság által évente elfogadandó éves akciótervek); ezekhez nem szükséges a Bizottság hivatalos jóváhagyása;
»»minden tagállamban egységes webhelyet vagy portált kell kialakítani az EU kohéziós politikai programjai számára;
»»a tevékenységek felsorolásában egyértelműbb, többet mondó és összehasonlítható adatokat kell feltüntetni.
Világosabban kell megfogalmazni az irányító hatóság feladatkörét. A hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy:
»»a kommunikációs stratégiával összhangban lévő tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket foganatosítsanak;
»»a tevékenységek a lehető legszélesebb körű sajtófigyelmet kapják (különböző kommunikációs formák segítségével);
»»a programok beindításakor szervezzenek egy rendezvényt, és évente sor kerüljön egy komoly tájékoztató eseményre;
»»az EU zászlaja látható legyen az irányító hatóság létesítményeiben; »»a műveletek listájának közzététele és frissítése legalább hathavonta; »»a projekteket bemutató példákat közzétegyenek az interneten egy, a tagállamé(i)tól különböző, sokak által beszélt hivatalos EU-nyelven is;
»»a programok megvalósításáról folyamatosan frissülő, a fő eredményekre is kiterjedő információkat tegyenek közzé; továbbá;
»»tájékoztatási és nyilvánossági csomagokat biztosítsanak a kedvezményezetteknek, elektronikus formátumban is (XII. melléklet, 3.2.2. szakasz).
A kedvezményezettek kötelezettségei a következőkre terjednek ki:
»»Minden kommunikációs tevékenységben jelezni kell az alapoktól kapott támogatást az EU emblémájának feltüntetésével, valamint az Európai Unióra és a konkrét alap(ok)ra való utalással;
»»A kedvezményezett webhelyén el kell helyezni a projektre vonatkozó információkat, beleértve a célok és az eredmények rövid leírását, és ki kell emelni az Európai Uniótól kapott támogatást;
»»Az irányító hatóság kérésére a kommunikációs tevékenységet már a projekt pályázati szakaszában le kell írni (XII. melléklet, 3.1.2. e szakasz);
»»A „nagyközönség számára jól látható helyen” el kell helyezni egy plakátot, amely a projektről tájékoztat;
»»Az Európai Szociális Alap (ESZA) tevékenységeinek esetében, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) vagy a Kohéziós Alap által támogatott egyéb oktatási projektek esetében a kedvezményezett köteles tájékoztatni a résztvevőket erről a támogatásról;
»»Az ERFA/KA több mint 500 000 millió euró támogatásában részesülő infrastrukturális/építési
tevékenységek esetében egy hirdetőtáblát vagy az épületen elhelyezett végleges táblát kell létesíteni.
Melyek a legfontosabb különbségek a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest?
g A lap tetejére
A javasolt szabályok felvázolásakor a nagyobb rugalmasság, az eljárások egy részének egyszerűsítése volt a cél, valamint az, hogy egyértelműbbekké váljanak az irányító hatóságnak és a projekt kedvezményezettjének a feladatai.
Egyszerűsítés Kommunikációs stratégia éves frissítésekkel: A program kommunikációs tevékenységeinek módszereit és költségvetését lefektető dokumentumot „kommunikációs stratégiának” (4) nevezzük. Ezt a dokumentumot a jövőben nem kell hivatalosan jóváhagynia a Bizottságnak, így a kommunikációs stratégia közelebb kerül az érintettekhez, és az irányító hatóság (vagy a tagállam) és a monitoring bizottság viseli érte a teljes felelősséget. Az éves megvalósítási jelentésben ugyan ezentúl nem kötelező beszámolni a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről – csak 2017-ben és 2019-ben –, a monitoringbizottság ülésein évente sort kell majd keríteni a kommunikációs tevékenységek szisztematikus bemutatása és vizsgálatára. Ugyanezen a tanácskozáson el kell fogadni a következő évre vonatkozó kommunikációs tervet. A kommunikációs szabályok beépítése a fő szabályozásba: A tájékoztatási és kommunikációs szabályok feltűnőbbé válnak, mivel az Európai Parlament és az Európai Tanács által elfogadott szabályozás rögzíti őket, nem pedig, mint a 2007 és 2013 közötti időszakban, egy bizottsági végrehajtási rendelet. A több alap által támogatott projektek kommunikációs tevékenységeinek egyszerűbb pénzügyi irányítása: Egyre több tagállamban ismerik fel az erőforrások összevonásának előnyeit az EU kohéziós politikájával kapcsolatos kommunikáció esetében. Bár jelenleg lehetséges ugyan az ESZA és az ERFA közös kommunikációs kampányainak közös finanszírozása, ez a pénzügyi menedzsment szempontjából nehézségekbe ütközik, mert a költségeket fel kell osztani a részt vevő alapok technikai segítségnyújtási költségvetésére. A jövőben mindegyik alap finanszírozhatja azokat a technikai segítségnyújtási tevékenységeket, amelyek bármelyik más alap esetében jogosultnak minősülnek (1303/2013 számú EU rendelet 119. cikkelye). Ez nagyobb rugalmasságot teremt a pénzügy területén.
(4) A 2007 és 2013 közötti programidőszakban elég volt egyetlen kommunikációs terv, amely hét évig volt érvényes, hacsak a szabályozás formálisan meg nem változtatta. A kommunikációs terv módosítási eljárása nem volt egyértelmű.
Ezentúl az adatformátumokat harmonizálni kell (XML vagy CSV formátumban), hogy jobban összehasonlíthatók legyenek a projektek és a kedvezményezettek adatai egy programon belül, vagy több programra, sőt akár egész tagállamokra kiterjedően. A PDF formátumban való közzététel többé nem megengedett, mivel nem teszi lehetővé az adatok rendezését, rangsorolását és egyéb csoportosítását. A jövőben 6 havonta kell frissíteni az adatokat, ezentúl ugyanis nem fogadható el a kedvezményezettek adatainak csak évente egyszer történő frissítése. Az országos tájékoztatási és kommunikációs tisztviselő feladatkörének egyértelműbb elismerése: Az országos tájékoztatási és kommunikációs tisztviselőnek egyértelműek a feladatai:
»»koordinálja egy vagy több alap kommunikációs tevékenységét; »»koordinálja az országos kommunikációs hálózatot vagy hálózatokat; »»felelős az országos kohéziós politikai webhely/portál működtetéséért; »»felelős az országos szintű kommunikációs intézkedésekről szóló áttekintés elkészítéséért. A Bizottság továbbra is elősegíti azoknak a kommunikációs hálózatoknak a működését, amelyeknek a tagjai jó kommunikációs gyakorlatot folytatnak, és megosztják a kommunikációs stratégia megvalósításának eredményeit. A Bizottság ezenkívül saját tervein alapuló kommunikációs tevékenységgel egészíti ki a tagállamok és a régiók kommunikációs tevékenységeit.
További információ A kohéziós politika kommunikációja: http://ec.europa.eu/regional_policy/informing/index_hu.cfm A kedvezményezettek listáihoz vezető portálok: http://ec.europa.eu/regional_policy/country/commu/beneficiaries/index.cfm?LAN=EN&lang=hu és http://ec.europa.eu/esf/home.jsp?langId=hu
ISBN 978-92-79-37179-0
A tevékenységek felsorolása: A kedvezményezettre vonatkozó információk ki lesznek egészítve a projekt tartalmára vonatkozó információkkal. A projekt címén kívül a projekt rövid összegzését is el kell helyezni.
doi:10.2776/69330
Egységes kohéziós politikai webhely vagy portál: Ennek a javaslatnak az a célja, hogy könnyebben hozzáférhetők legyenek a kohéziós politikával kapcsolatos információk egy-egy tagállamban. Nem kell az interneten keresgélni a különféle operatív programokat, egyetlen webhely mindegyikről tájékoztat, illetve hivatkozást tartalmaz a programokra.
KN-04-14-356-HU-C
Nagyobb átláthatóság
