Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Szervezeti és működési szabályzat
Pécsvárad, 2013.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................................... 3 1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ....................................................................................................... 4 1. 1. Szervezeti egységek ............................................................................................................................................... 4 1.2. Az intézmény szervezeti vázrajza ........................................................................................................................... 5 2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................................................... 7 2.1. A tanév helyi rendje ............................................................................................................................................... 7 2.2. A tanítási napok rendje .......................................................................................................................................... 7 2.3. Az intézmény munkarendje ..................................................................................................................................... 7 2.4. A tanulók és alkalmazottak intézményben történő tartózkodásának rendje ........................................................... 8 2.5. A belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ................. 9 2.6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje ................................................................................................................. 9 2.7. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága ...................................................................................................... 10 2.8. Védő, óvó előírások.............................................................................................................................................. 11 2.8.1. Felügyeleti rend......................................................................................................................................... 11 2.8.2. Tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje ................................................... 12 2.8.3. Feladatok tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésében .......................................................................... 13 2.8.4. Teendők tanuló – és gyermekbalesetek esetén .......................................................................................... 13 2.8.5. Alkalmazottakra vonatkozó intézkedések, előírások ................................................................................. 13 3. A VEZETŐI MUNKA RENDJE ................................................................................................................................ 15 3.1. A vezetők közötti feladatmegosztás ...................................................................................................................... 15 3.1.1. Az intézmény vezetője ................................................................................................................................ 15 3.1.2. Igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők jogköre és felelőssége, főbb feladatok megosztása ............... 16 3.2. A munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök ................................................................................................ 16 3.3. A hatáskörök gyakorlásának módja ..................................................................................................................... 16 3.4. A kiadmányozás és képviselet szabályai .............................................................................................................. 18 3.5. A vezetők munkarendje ........................................................................................................................................ 19 3.6. A vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje.............................................................................................. 19 3.7. A kapcsolódó felelősségi szabályok ..................................................................................................................... 19 3.8. A belső ellenőrzés rendje ..................................................................................................................................... 20 3.8.1. A belső ellenőrzés általános szabályai ...................................................................................................... 20 3.8.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei rendje ....................................................... 30 3.9. Az intézményi vezetői kör ..................................................................................................................................... 31 3.10. Az intézményvezető közvetlen munkatársai ........................................................................................................ 31 1
4. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK........................................................................ 31 4.1. A nevelőtestület és működési rendje..................................................................................................................... 31 4.2. Szakmai munkaközösségek és feladataik.............................................................................................................. 34 4.3. A szakmai csoportok és feladatai ......................................................................................................................... 35 5. ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE .................................................................................................................... 36 5.1. A pedagógusok munkarendje ............................................................................................................................... 37 5.2. A többi alkalmazott munkarendje ........................................................................................................................ 37 5.3. Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei .................................................................................................... 38 6. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ........................................................................................................................... 38 6.1. A belső kapcsolattartás rendje ............................................................................................................................. 38 6.2. A külső kapcsolattartás rendje ............................................................................................................................. 45 7. ELJÁRÁSRENDEK .................................................................................................................................................... 46 7.1. Tűz-, bombariadó és rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................................... 46 7.2. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai ................................................... 48 7.3. A berendezések és felszerelések használata, kártérítési szabályok ...................................................................... 50 7.4. Bérbeadási rend ................................................................................................................................................... 51 8. HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................. 52 9. IRATKEZELÉS........................................................................................................................................................... 52 9.1. Az intézmény bélyegzőinek használati rendje ...................................................................................................... 52 9.2. Elektronikus úton előállított nyomtatványok és dokumentumok .......................................................................... 55 10. A KÖNYVTÁR HASZNÁLATI RENDJE ................................................................................................................ 55 10.1 Az iskolai könyvtár feladatai ............................................................................................................................... 56 10.2Az iskolai könyvtár használata............................................................................................................................. 57 EGYÉB RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................................... 59 11. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete .......................................................................................... 59 11.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................................... 59 11.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................................... 61 12. Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje ........................................................................................ 63 12.1. Feladatok: .......................................................................................................................................................... 63 12.2. Tankönyvterjesztés rendje .................................................................................................................................. 65 12.3. Az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elvei ............................. 66 13. Reklámtevékenység szabályozása ............................................................................................................................. 67 14. Nemdohányzók védelme ............................................................................................................................................ 67 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ...................................................................................................................................... 68 14. LEGITIMÁCIÓ ......................................................................................................................................................... 69
2
BEVEZETŐ Az intézmény Neve: Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos utca 39-41. Telephelyei: -7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos utca 31. --7731 Nagypall, Szabadság u. 37. -7720 Zengővárkony, Arany János u. 15. -7733 Geresdlak, Hunyadi János u. 15. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Alaptevékenysége:
nappali rendszerű, általános iskolai nevelés, oktatás nyelvoktató nemzetiségi nevelés, oktatás kétnyelvű nemzetiségi nevelés, oktatás valamennyi integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanuló nevelése, oktatása iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel tanuszodai szolgáltatás sportcentrum alapfokú művészetoktatás-zeneművészeti ág (tanszakok: fafúvós, rézfúvós, billentyűs, vonós, vokális, zeneismeret, kamarazene, elektronikus zene)
Az ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok
2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 3
229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. kormányrendelet a Nemzeti alaptantervről 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. 1. Szervezeti egységek A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és a gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát: 1. számú egység: alsó tagozat vezetője: alsó tagozatos igazgatóhelyettes 2. számú egység: felső tagozat vezetője: felső tagozatos igazgatóhelyettes 3. számú egység: Nagypalli tagintézmény vezetője: tagintézmény -vezető 4. számú egység: Zengővárkonyi tagintézmény vezetője: tagintézmény-vezető 5. számú egység: Zeneiskola vezetője: intézményegység-vezető 6. számú egység: Geresdlaki tagintézmény vezetője: tagintézmény-vezető 7.számú egység: uszoda, sportcsarnok vezetője: vezető úszómester, igazgató 8.számú egység: titkárság 4
vezetője: iskolatitkár 9.számú egység: iskolai könyvtár vezetője: könyvtáros tanár vezetője: főfoglalkozású könyvtáros tanár
1.2. Az intézmény szervezeti vázrajza A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait. Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. Az intézmény szervezeti vázrajzát (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítését) a következő ábra szemlélteti:
5
Közalkalmazotti Tanács Intézményi Tanács SZMK
tanítók
tanítók, tanárok
tanszakok tanárai
vezető úszómester
karbantartók
felsős igazgatóhelyettes
munkaközösség
munkaközösségek
tanítók, fejlesztőped.
iskolatitkár
takarítók
alsós igazgatóhelyettes
portás
ped. assziszt.
iskolabusz vezető
tanárok, fejlesztőped.
ped. assziszt.
vezetői szint
intézményegységvezető Zeneiskola
középvezetői szint
tagintézményvezető Geresdlak
pedagógiai alapszint
tanítók
tagintézményvezető Nagypall
pedagógiai munkát segítők szintje
tagintézményvezető Zengővárkony
Igazgató
6
2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 2.1. A tanév helyi rendje A tanítási év rendjét, a tanév kezdő és befejező napjait, a szünetek időtartamát és a tanév fontos időpontjait az oktatásért felelős miniszter állapítja meg. A tanév helyi rendjét az iskola munkaterve tartalmazza. 2.2. A tanítási napok rendje Az intézményben a pedagógiai foglakozások szervezése a tantárgyfelosztás, az órarend és terembeosztás alapján történik. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az intézmény székhelyén a napi tanítási idő 8.00 órától 14.45-ig tart kéthetes órarend alapján. Az első tanítási óra 8.00 órakor kezdődik. Az intézmény telephelyén a napi tanítási idő 8.00 órától 15.25-ig tart féléves órarend alapján. Az intézményvezető szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait és a csengetési rendet a házirend tartalmazza. 2.3. Az intézmény munkarendje Az intézmény tanítási napokon 7.00 – 19.00 óráig biztosítja a nyitva tartást. A hivatalos munkaidő tanítási napokon 7.45 – 16.30-ig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény zárva van. A zárásért és riasztásért a portás/takarítók a felelősek, a telephelyeken az utolsónak távozó pedagógus vagy takarító. A szokásos nyitva tartástól való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján.
7
2.4. A tanulók és alkalmazottak intézményben történő tartózkodásának rendje Tanulóink reggel 7.00-tól vehetik igénybe a reggel ügyeletet. Az ügyelet idején, 7.30-ig a folyosón illetve az előtérben tartózkodhatnak. Az osztálytermekbe 7.30 után lehet felmenni, ekkortól a tanítás végéig már az egész épületben biztosított a felügyelet. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási időben és az után is kizárólag pedagógus felügyelettel használhatják. Az iskola épületét csak előzetes engedély alapján, a szülő írásbeli kérelmére hagyhatják el. A portán történő kilépés csak pedagógus által aláírt kilépő kártyával lehetséges. Tanítási idő után diák csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában, a házirend betartásával. A szaktantermekben a tanulók a terembeosztási időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a sportcsarnokban, uszodában, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell feltüntetni. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktanterem használatához. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:
a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve, beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.
A helyiség felelősének engedélye kell a szaktanterem használatához. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény feladatainak ellátását. Kötelesek betartani és betartatni mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait. Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell a használati cél és időpont megjelölésével. Tanítási szünetekben az ügyeletet igényelő gyermekek tartózkodhatnak az épületben. Az intézményben dolgozók az intézménybe érkezésükkor és munkájuk végeztével, az intézményből való távozáskor a jelenléti ívet naponta kötelesek vezetni. Az ügyeletet a nevelők heti, illetve éves beosztás alapján látják el. 8
2.5. A belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézmény területére szülők, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek – vagyonvédelmi és biztonsági okokból – csak a portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatandó személyt, vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A portás az épületbe belépő az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyekről, vendégekről dátum szerinti nyilvántartást vezet. Szükség esetén, telefonon tájékozódik a látogatóval kapcsolatban. A meghívott vendégek, látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a fogadó munkatársat, titkárságot. A szülők csak a földszinti zsibongóig kísérhetik gyermekeiket. Tanév elején az első osztályos tanulók szülei az első hónapban gyermekeiket a tanterembe kísérhetik. Az épület nyitásáról és zárásáról a portás, illetve a takarítók gondoskodnak, szintén az ő feladatuk zárás előtt a világítás, az ablakok, ajtók ellenőrzése. Az iskolában plakátokat és hirdetményeket, szórólapokat kihelyezni kizárólag az erre kijelölt helyen, előzetes igazgatói engedéllyel lehet.
2.6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az iskola jó hírének megőrzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek, megemlékezések megtartása a gyerekek nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálja. A felelős közös cselekvés a gyerekeket egymás iránti szeretetre neveli. A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk a március 15. és október 23. nemzeti ünnepeink előtt, illetve iskolai megemlékezést az aradi vértanúk napja és a Nemzeti Összetartozás Emléknapja alkalmából Az iskola hagyományos rendezvényei: A programok az éves munkatervben kerülnek rögzítésre. 9
Tanévnyitó és záró ünnepély Kodolányi János születésének hónapjában, márciusban Kodolányi-nap keretében emlékezünk meg a névadóról. Megemlékezés az aradi vértanúkról Márton nap Karácsonyi műsor, vásár, hangverseny Megemlékezés a nemzeti ünnepekről és a jeles napokról műsorokkal, vetélkedőkkel, projektnapokkal. Farsangi bál Erdei iskola és táborok igény szerint
A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: A hagyományápoló feladatokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező. A tanulóknak az alkalomhoz illő gondozott öltözék szükséges, amely iskolánk hagyományai alapján: fehér blúz vagy ing fekete vagy sötét szoknya, illetve nadrág.
2.7. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentumok hivatalos tárolási helyei: az intézményi könyvtár, titkárság.
Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1−1 hiteles példányt: Pedagógiai Program, 10
Szervezeti és Működési Szabályzat, Belső szabályzatok, Házirend, Éves munkaterv, Pedagógusok ügyeleti beosztása.
Iskolai honlapon megtekinthető dokumentumok: Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend.
A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben vagy az iskola honlapján olvashatók legyenek. Az intézményben alkalmazottként dolgozók tájékoztatása az iskola vezetőségének feladata. A tájékoztatásnak a dolgozó munkakörének ellátásához szükséges dokumentumok rövid tartalmát és hozzáférhetőségét kell tartalmaznia. A szülők és tanulók tájékoztatását a Pedagógiai Programról és Házirendről az osztályfőnökök végzik. Külön kérés esetén az igazgató ad tájékoztatást az intézményi dokumentumokról.
2.8. Védő, óvó előírások 2.8.1. Felügyeleti rend
Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat – a munka- és balesetvédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat követelményeit – fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a tanulók folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. a) Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. b) Az intézmény félévenként az órarend függvényében ügyeleti rendet határoz meg. A beosztásért mindkét tagozaton a vezető helyettes felelős.
11
c) Az ügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzót helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. d) A pedagógus az ügyeleti beosztás szerint köteles ügyeleti helyén tartózkodni, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók felügyeletéről gondoskodni. e) Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni alábbi időszakokra: A székhelyen reggel 7.30 órától 16.30-ig pedagógus ügyel; délután 16.30 órától az iskola zárásáig a takarító ügyel az intézmény rendjére. A telephelyen reggel 7.00 órától 16.30-ig pedagógus ügyel. f) Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. g) Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az épületben és az udvaron a pedagógusok látják el az ügyelet beosztása szerint. h) Iskolánk tanítás nélküli munkanapokon és a tanítási szünetek alkalmával létszámtól függően igényfelmérés lehetővé teszi az ügyeletet. Az igénylés rendje a Házirendben található. i) Az intézményi ügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza.
2.8.2. Tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje
Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. A kötelező orvosi vizsgálatokról, védőoltásokról a védőnő az éves tervben értesíti az iskolát. A vizsgálatok, védőoltások várható rendjét a szeptemberi szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel. A pontos időpontról a tájékoztató füzeten keresztül kap értesítést a szülő. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. A tanulók iskolafogászati ellátásra történő kíséretéről az iskola gondoskodik. Tanulónak gyógyszert az iskola dolgozója nem adhat. Kivéve, ha azt a szülő írásban kérvényezi.
12
2.8.3. Feladatok tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésében
Az első tanítási napon az osztályfőnök, továbbá a szaktanár, tanító testnevelés, informatika, kémia, fizika, technika órák esetében az első tanítási órán, baleset-, és tűzvédelmi oktatás keretében felhívja a tanulók figyelmét a baleset-, és tűzmegelőzésre. Különösen: balesetveszélyes helyzetek (tanteremben, folyosón, tanórán, udvaron, áramveszély, veszélyes anyagok stb.) és azok megelőzése; pedagógus értesítése; riadó esetén az iskola elhagyása fegyelmezetten a menekülési útvonal alapján stb. Az oktatás meglétét a haladási naplóban rögzíteni kell. A pedagógus az ügyeleti beosztás szerint köteles ügyeleti helyén tartózkodni, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók felügyeletéről gondoskodni.
2.8.4. Teendők tanuló – és gyermekbalesetek esetén
A tanulóbalesetet észlelő nevelő köteles: – a balesetet az igazgatóságon jelenteni; – a tanulót ellátni, elsősegélyben részesíteni az iskola titkárságán dolgozó munkatárs segítségével, – a szülőt az osztályfőnök segítségével telefonon értesíteni, s kérni hozzájárulását a további teendőkhöz: ha a szülő tudja, az iskolából tovább viszi gyermekét vizsgálatokra, ha nem tudja maga vinni, az iskola gondoskodik a vizsgálatra kísérésről; – balesetről 24 órán belül baleseti jegyzőkönyvet az iskola titkárságán kiállítani.
Súlyosabb esetben, amennyiben a sérült nem mozdítható, a balesetet észlelő nevelő köteles azonnal a mentőket, az igazgatóságot és az osztályfőnök segítségével a szülőt értesíteni.
2.8.5. Alkalmazottakra vonatkozó intézkedések, előírások
13
Az intézmény vezetője a tanév kezdetén előírja az alkalmazottak számára a kötelező munka-, baleset-, és tűzvédelmi oktatáson való részvételt. Az oktatás anyagát jegyzőkönyv rögzíti, az alkalmazottak aláírásukkal igazolják az oktatás meglétét, hogy az elhangzottakat tudomásul veszik, az előírásokat betartják, illetve betartatják. Az intézmény minden alkalmazottja köteles jogszabályban meghatározott időközönként, de legalább ötévente egy alkalommal munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt venni és annak eredményét az intézmény vezetőjének a vizsgálat megtörténte után azonnal leadni. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Így különösen: a) a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; c) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; d) a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
tőle
elvárhatóan
e) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. Amennyiben a sérültet balesete jelentéstételében egészségi állapota akadályozza, a jelentést munkatársa, vagy az elsősegélynyújtást végző köteles megtenni.
A munkahelyeken tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, zavarás munka közben, játék), amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza. A munkahelyeken szeszes italt fogyasztani, italtól befolyásolt munkavállalót a munkahelyre beengedni, vagy foglalkoztatni tilos. Az italos állapotú munkavállalót a munkahelyről haladéktalanul el kell távolítani. Az iskola felelősséggel tartozik a munkavégzése hatókörében tartózkodók testi épségéért is. Ez azt jelenti, hogy az iskolában a tanulók, a szülők, az iskolai rendezvényeken tartózkodó vendégek testi épségéért is felel az intézmény. Éppen ezért gondot kell fordítani arra, hogy a közlekedési utak minden körülmények között szabadok, csúszásmentesek legyenek. A folyosók, tantermek díszítései, dekorációi sérülést ne okozhassanak. 14
3. A VEZETŐI MUNKA RENDJE 3.1. A vezetők közötti feladatmegosztás 3.1.1. Az intézmény vezetője
Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 69.§ határozza meg. Ennek megfelelően: Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt
Felelős továbbá… - a pedagógiai munkáért, - a nevelőtestület vezetéséért, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért. - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, -az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
15
3.1.2. Igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők jogköre és felelőssége, főbb feladatok megosztása
Az intézményvezető feladatait helyettesei közreműködésével látja el, akik közvetlenül irányítják a beosztottak munkáját. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézményvezető adja nevelőtestületi véleményezés megtartásával, a hatályos jogszabályok alapján. Az igazgatóhelyettes magasabb vezetőnek minősül. A helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. Az alsó tagozatos igazgatóhelyettes felelős az alsó tagozat és a napközivel kapcsolatos feladatok zavartalan és jogszerű ellátásáért. Felügyel a tagozatát érintő, munkatervben megjelölt rendezvények előkészítésére, lebonyolítására, irányítja és ellenőrzi az alsó tagozat szakmai munkáját. A felső tagozatos igazgatóhelyettes felelős a felső tagozat és napközi munkájáért, irányítja és ellenőrzi a rábízott tagozat munkáját. Felelős a továbbtanulással kapcsolatos feladatok ellátásáért, ellátja az általános igazgató helyettesi feladatokat. A tagintézmény-vezető felelős a tagintézmény minden területet érintő irányításáért, a szükséges dokumentumokat elkészíti, szoros kapcsolatot tart fenn a székhely intézménnyel, annak igazgatójával, helyetteseivel.
3.2. A munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök Hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkaköri leírásban meghatározott teljes feladatkörükre és tevékenységükre. A feladatok ellátása során rendszeresen egyeztetnek egymással, biztosítják a tagozatok, tagintézmények zökkenőmentes együttműködését. Ellátják a rájuk bízott tagozat, tagintézmény összefogását, irányítását. A tagozatok megbeszélésein képviselik az iskola igazgatóját. Az igazgató megbízása alapján távollétében helyettesítik az igazgatót.
3.3. A hatáskörök gyakorlásának módja Igazgató, tagintézmény-vezető:
16
- Irányítja és ellenőrzi az intézményi dokumentumok elkészítését, összhangját a törvényi szabályozással - Irányítja és ellenőrzi az intézmény ellátmány-felhasználását, kiadásainak és bevételeinek alakulását, a gazdaságos és jogszerű működést - Kapcsolatot tart a fenntartóval és a működtetővel - Biztosítja az aktuális adatszolgáltatás pontos és határidőre történő elvégzését -A döntéshozatal előkészítése során gondoskodik az véleménynyilvánításának, javaslattevő jogának érvényesítéséről
érintettek
- Döntései során figyelembe veszi a tanulók, alkalmazottak, a fenntartó és a működtető érdekeit -Irányítja és ellenőrzi a gyermekvédelmi feladatok megfelelő színvonalú ellátását - Gondoskodik az intézményben működő közösségek folyamatos és hatékony együttműködéséről, kapcsolattartásáról - Gondoskodik az egészséges és biztonságos környezet megteremtéséről, a megfelelő tanulási környezet kialakításáról Igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők: - Részt vesznek a gondjaikra bízott tagozat tantárgyfelosztásának, órarendjének elkészítésében, az elkészült órarendek ellenőrzésében, az egyéni foglalkozások megszervezésében - Gondoskodnak a tanórán kívüli foglalkozások megszervezéséről, egyéni, fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozások elosztásáról - Felügyelik az ügyeleti és ebédelési rend elkészítését, terembeosztásokat, a tankönyvrendelést - Folyamatos kapcsolatot tartanak a munkaközösség vezetőkkel - Irányítják és ellenőrzik a tagozat tanügyi és szakmai dokumentumainak pontos és határidőre történő elkészítését - Vezetik a tagozati értekezleteket, munkaközösségi értekezleten képviselik az intézményvezetőt - Az alsó tagozatos igazgató helyettes irányítja a beiskolázás, és az óvodákkal való kapcsolattartás feladatait, a felső tagozatos helyettes a továbbtanulással és pályaválasztással kapcsolatos feladatok elvégzését
17
- Részt vesznek az intézményi adatszolgáltatások elkészítésében - Javaslatot tesznek a szükséges eszközök, anyagok beszerzésére, az intézmény szakmai munkájának fejlesztésére, problémák megoldására - Ellenőrzik a tagozaton dolgozók szakmai munkáját, segítik a gyermekvédelmi feladatok ellátását
3.4. A kiadmányozás és képviselet szabályai A kiadmányozás szabályai A fenntartó által delegált kiadmányozási jog az intézmény vezetőjét illeti meg. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat a szervezeti és működési szabályzat vezetői helyettesítési rendje, illetve az ügyviteli és iratkezelési szabályzat szerint lehet aláírni. Gazdasági ügyekben történő aláírási jogosultságról a pénzkezelési szabályzat rendelkezik. Az osztály-, csoport, fejlesztő és foglalkozási naplók megnyitását és lezárását szükség esetén az igazgató helyett igazgatóhelyettesek is elláthatják kézjegyükkel, aláírásukkal. Bizonyítványokat, bizonyítvány pótlapokat, törzslapokat szükség esetén az igazgató helyett igazgatóhelyettesek is elláthatják kézjegyükkel, aláírásukkal. A képviselet szabályai, titoktartás Az iskola képviseletét az intézményvezető a vonatkozó jogszabályok szerint látja el. Akadályoztatása esetén képviseleti jogát a vezetőség tagjaira, személyre szólóan átruházhatja. Az intézménnyel kapcsolatos nyilatkozattételre – sajtó, rádió, Tv, stb. – az intézményvezető fenntartói egyeztetés után jogosult. Az intézmény belső ügyeit minden dolgozó köteles hivatali titokként kezelni, ezekről külső személyeknek tájékoztatást nem lehet adni.
18
3.5. A vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézményvezető és helyettesei heti váltásban, előzetes beosztás szerint látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt.
3.6. A vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, szükségleteknek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességgel.
a
Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodás jogkörbe tartozó ügyek kivételével – az általa, munkaköri leírásban megbízott általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés történik, figyelemmel a helyettesítés munkajogi szabályaira is. Tartós távollétnek minősül legalább két hetes időtartamú folyamatos távollét. Az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítését a másik igazgatóhelyettes látja el. Az igazgatóhelyetteseket távollétük esetén helyettes társuk helyettesíti. Rendkívüli esetben a tantestület más tagja is megbízható az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek helyettesítésével, eseti írásbeli megbízás alapján.
3.7. A kapcsolódó felelősségi szabályok Az intézményvezető személyes felelősséggel tartozik a köznevelési intézmény valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért. Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi 19
problémáit jelzik az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesznek.
3.8. A belső ellenőrzés rendje 3.8.1. A belső ellenőrzés általános szabályai
A belső ellenőrzés fogalma: A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, magában foglalja:
a tényleges állapot és a szükséges állapot összehasonlítását, a különbségek észlelését, tudatosítását, rögzítését, a tapasztalatok értékelését, a helyzet, folyamat megítélését, a következtetések levonását, a döntések előkészítését, a jobbító intézkedések megfogalmazását.
A belső ellenőrzés során a követelményekhez való viszonyítással történik a tényleges állapot feltárása. Ezt követi az eltérések értékeléssel való megítélése. A belső ellenőrzés célja: A belső ellenőrzés az intézményben folyamatosan zajló komplex vizsgálat, melynek szerepe elsődleges a felelős vezetők informálásában és a szabályos működés megvalósításában. A belső ellenőrzés többcélú tevékenység, az alábbi irányultsággal: biztosítja a vezetőnek a megfelelő mennyiségű minőségi információt a munkavégzés tartalmáról, színvonaláról, jelzi az alkalmazottak és vezetők számára a pedagógiai, gazdasági, jogi követelményektől való eltérést, feltárja a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, megalapozza a vezetői irányítást; a döntések előkészítését, biztosítja az intézmény jogszabályos pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi működését, vizsgálja a takarékosságot, az intézményi vagyon védelmét.
Az ellenőrzés típusai: Tárgyát tekintve:
20
Átfogó ellenőrzés: az adott tevékenység egészére irányul, komplex módon értékeli a feladatok végrehajtását, összhangját. Célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti vizsgálat. Téma ellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul.
Tartalma szerint: Pedagógiai ellenőrzés: a nevelő-oktató munkavégzésre, a tanulói teljesítményekre, a közoktatási előírások betartására, stb. irányul. Gazdálkodási ellenőrzés: pénzügyi, ügyrendi, ügyviteli, vagyonkezelési ellenőrzés.
Időpont szerint: Előzetes ellenőrzés: a tartalmi végrehajtás előtti elemzés céljából készül. Egyidejű ellenőrzés: a tartalmi munka végzésével párhuzamosan történik. Utólagos ellenőrzés: a műveletek végrehajtását követő, összegző ellenőrzés.
Szervezési szempont szerint:
Munkafolyamatba épített ellenőrzés: melynek során az eredménytelen vagy hibás munkafázis nem teszi lehetővé a munkafolyamat további folytatását. Munkafolyamatot követő ellenőrzés: mely nem érinti a tevékenységet, az esetleges eredménytelenségre, hibás végrehajtásra csak a munka befejezése után derül fény.
Gyakoriságát tekintve: Folyamatos ellenőrzés: időben állandó napi, vagy heti rendszerességgel zajló. Időszaki ellenőrzés: többnyire a feladatok végrehajtási határidőihez kötődik. 21
Eseti ellenőrzés: váratlan, a munkatevékenység teljesítménymérési időpontjaihoz nem igazodó vizsgálat.
Az ellenőrzés körét tekintve: Teljes körű: ha a terület valamennyi részére kiterjed. Szúrópróbaszerű: ha mintavétel alapján történik.
Ellenőrzési ütemterv: A belső ellenőrzés alapdokumentuma, amely szervezetté és rendszerezetté teszi az intézmény belső vizsgálatait. Az ellenőrzési ütemtervet az intézmény vezetője készíti. Összeállításánál figyelembe kell venni az ellenőrzés célját, típusát, a vizsgálati igényeket, a jogszabályok elvárásait, a belső szabályzatok utasításait és az intézményvezető igényeit. Az ellenőrzési ütemterv célja:
a vezetési igény közvetlen és hatékony szolgálata, az ellenőrzési kötelezettség folyamatos és szervezett teljesítése, az ellenőrzési feladatok rangsorolása, az intézményi feladatellátás és az ellenőrzések koordinálása, a szervezés feladatainak és feltételeinek alátámasztása, a vizsgálati kapacitás összehangolása..
Az ütemterv tartalma:
meg kell jelölni az ellenőrzés célját és típusát, meg kell határozni a vizsgálati területet, a fő irányt, a módszereket, rangsorolni kell a vizsgálati feladatokat, ki kell jelölni a vizsgálat legcélszerűbb időzítését és a munkaigényt, meg kell nevezni az ellenőrzés felelőseit.
Az ellenőrzési ütemterv alapján az ellenőrző személy: elkészíti az ellenőrzési program tervezetét, meghatározza a vizsgálati szempontokat, és a prioritásokat, biztosítja a szervezési és végrehajtási feltételeket, 22
tényadatokat és valós információkat gyűjt a területről.
Az ellenőrzéshez biztosítani kell az ellenőrzést végző személy számára a szervezési és végrehajtási feltételeket, melyeket a vezető helyettesek nyújtanak: az ellenőrzéshez a munkaidőt, a tárgyi feltételeket, az előzetes ellenőrzési jelentések és más dokumentumok tanulmányozását, stb.
Az ellenőrzési program és tervezése: Az ellenőrzési program olyan utasítás, amely az ellenőrzést végző számára meghatározza az ellenőrzés jellemzőit: célját, fő irányát, módszereit és az ellenőrzési jelentés (tapasztaltak, megállapítások írásba foglalása) szerkezetét. Az ellenőrzési program tervezetét az ellenőrzést végző köteles elkészíteni és azt az intézményvezető hagyja jóvá. Az ellenőrzési program és tervezetének tartalma:
az ellenőrzés célja és fő iránya, a vizsgálat típusa, módszere, az ellenőrzött szakterület vagy személy megnevezése, az ellenőrzött időszak és a vizsgálat időtartama, az ellenőrzést végzők neve és beosztása, az ellenőrzési jelentés szempontjai, dátum, aláírás, bélyegző.
Az ellenőrzés előkészítésénél információs bázisként szolgálnak:
a korábbi ellenőrzési jelentések, vonatkozó jogszabályok, határozatok, vezetői utasítások, tanügy-igazgatási és fenntartói dokumentumok, pedagógiai tárgyú statisztikák, jelentések, a gazdasági tárgyú beszámolók, a jóváhagyott költségvetés.
Ellenőrzési módszerek: Közvetlen helyszíni ellenőrzés
23
Megfigyelésen, személyes tapasztalatokon alapuló tájékozódás, kiegészíthet szóbeli kérdésfeltétel, beszélgetés, kérdőív kitöltése.
melyet
Közvetett helyszíni ellenőrzés A nyilvántartások és okmányok alapján végzett, a dokumentumokra és azok tartalmára kiterjedő ellenőrzés. Az ellenőrző személy a vizsgálati betekintés után rövid időre magához vehet dokumentumokat tanulmányozás céljára. Az ellenőrző személy köteles dátummal, aláírásával ellátott tételes átvételi elismervényt adni az átvett dokumentumokról. Az időtartamot úgy kell megválasztani, hogy az a feladatellátást ne akadályozza. A munkafolyamatba épített ellenőrzés Az intézményvezetők kötelesek biztosítani a pedagógiai, a szakmai és a gazdasági folyamatok összhangját. Megfelelő munkaszervezéssel biztosítani kell: a munkafolyamatok egy részének megszakítás nélküli ellenőrzését, a munkavégzés hibáinak, kedvezőtlen jelenségeinek kellő időben való észrevételét, a rendellenességek gyors intézkedéssel történő megszüntetését, a beosztott pedagógusok és más közalkalmazottak személyes felelősségének érvényesülését.
Ellenőrzési dokumentáció: Ellenőrzési jelentés: Az ellenőrzésről, annak megállapításairól, a tapasztaltak értékeléséről kell készíteni, kiegészítve a tényállapotot alátámasztó bizonyítékokkal. Tartalma:
az ellenőrzés adatai, az ellenőrzési jegyzőkönyv, megállapítások az ellenőrzési program alapján, a tapasztaltak értékelése, az esetleges felelősök megnevezésével, dátum, az ellenőrzést végző aláírása, bélyegző a súlyos mulasztások bizonyító iratai.
Ellenőrzési jegyzőkönyv: Tartalmazza a lefolytatott ellenőrzés konkrét adatait. Fontos része az ellenőrzési záradék, amely lehet megismerési záradék. 24
A megismerési záradék azt tartalmazza, hogy az ellenőrzött személy az ellenőrzés megállapításait megismerte, aláírásával azt elismeri. Egyidejűleg tudomásul veszi, hogy a hatáskörébe tartozó szükséges intézkedéseket 8 napon belül köteles megtenni, amelyről az ellenőrzőt írásban tájékoztatja. Az ellenőrző személy az ellenőrzéssel kapcsolatban írásos észrevételt tehet. A felelősségi záradék rögzíti, hogy a felelőssé tett személy a rá vonatkozó megállapításokat tudomásul vette és azokat elismerte a felelőssé tett ellenőrzött személy köteles 3 napon belül a kifogásolt eljárásra – a bizonyítékok becsatolása mellett – írásbeli magyarázatot adni. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
az ellenőrzés helye és időtartama, a vizsgált munkaterület megnevezése, az ellenőrzést végző neve, az ellenőrzés tényszerű tapasztalatai, az ellenőrzési záradék.
Ellenőrzési dokumentáció tárolása Az ellenőrzési iratok rendszerezett, áttekinthető és a gyors visszakeresést biztosító tárolásáról az intézményvezető rendelkezik. Utasítása alapján az iskolatitkár köteles gondoskodni az ellenőrzési iratállományról, melyek a következők:
az éves ellenőrzési ütemtervek, beszámolók, ellenőrzési programok, jelentések és bizonyító okmányok, az ellenőrzött írásos észrevételei, intézkedései, a felelősségi vizsgálatok eredménye, az ellenőrzések nyilvántartása.
Az iratokat 10 évig meg kell őrizni, tíz év után selejtezhetők. Értékelés: Az ellenőrzést értékelő megbeszélésen részt vesznek az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője és az intézményvezető által kijelölt személy. A megbeszélésen mindig rá kell mutatni: az elért eredményekre (pozitívumok) a hibák és mulasztások jellegére, a rendszerbeli okokra, 25
az előidéző körülményekre, a felelős személyekre.
A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége: Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes intézményi működésre. Az intézmény vezetőjének ellenőrzési feladatai: biztosítsa a belső ellenőrzési rendszert: a tárgyi és személyi feltételeket, határidőket adjon az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására, megkövetelje a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, megtartsa (megtartassa) az értékelő megbeszéléseket, elrendelje a következetes számonkérést és intézkedéseket, az intézmény gazdasági, műszaki és pénzügyi feladatellátásának ellenőrzése:
a jóváhagyott költségvetés és intézményi gazdálkodás megvalósítására vonatkozó jogszabályok betartása, a működéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása, a gazdasági feladatok ellátása, a határidők pontos betartása, a bizonylati fegyelem következetes megvalósítása, a gazdasági hatékonyság és az ésszerű takarékosság biztosítása, a munkaerő és bérgazdálkodás feladatainak pontos ellátása, műszaki, technikai, karbantartási feladatok végzése, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtása, az elfekvő készletek feltárása, hasznosítása, vagyonvédelmi rend, ezen belül a vagyonbiztonság feladatainak ellátása.
A vezető helyettesek, tagintézmény-vezetők ellenőrző tevékenysége:
26
Az intézmény nevelő – oktató tevékenységét irányító vezető helyettesek, tagintézmény-vezetők ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörükre. Ellenőrzési feladataik: a jogszabályok, oktatási dokumentumok, határozatok, a vezetői utasítások betartása, a pedagógusok és más alkalmazottak munkafegyelme, a nevelő – oktató munka ellátása, határidők pontos betartása, a helyi tanterv szerinti haladás, a tanmenet minősége, a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítása, a foglalkozások, tanórák eredményessége, a tanulókkal való foglalkozás, a pedagógusi viselkedés minősége, a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátása, a tanulók munkájának, füzeteik vezetésének, teljesítményüknek értékelése, a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága, a tanórán kívüli tevékenységekben való részvétel, a gyermekvédelmi munka, az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minősége, a tanügyi dokumentáció és a tanulókra vonatkozó adminisztráció ellátása, a nyilvántartások, a statisztikák, az értékelések vezetése, készítése, az intézményi tulajdon védelme.
A munkaközösség-vezető ellenőrzési feladatai: A munkaközösség vezetője, mint megbízott középvezető teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi munka megszervezéséért, a munkavégzés szakmai, tantárgy-pedagógiai irányításáért és az ellenőrzésért. Ellenőrzési feladatai: a tanterv színvonalas megvalósítása, a reális követelményrendszer kidolgozása, tanmenetek tantervhez igazodó, határidőre történő elkészítése, a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása, tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése, meghirdetése és lebonyolítása, tanulmányi, kulturális és egyéb pályázatok kiírása, elbírálása, a tanulók pályázaton való részvételének segítése, a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok színvonalas megtartása, a szertárak fejlesztése, gondozása, leltározása, selejtezési javaslat benyújtása, a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása, 27
az anyagok célszerű, takarékos felhasználása, a tanügyi dokumentáció és a tanulókra vonatkozó adminisztráció ellátása, a nyilvántartások, statisztikák, értékelések, adminisztráció vezetése, a pedagógus prezentációjával összhangban álló következetes értékelés.
Az iskolatitkár ellenőrzési kötelezettsége: Az iskolatitkár ellenőrzési joga és kötelezettsége kiterjed az intézmény technikai dolgozóira és munkavégzésükre, az intézmény berendezéseinek rendeltetésszerű használata kapcsán valamennyi beosztott alkalmazottra. Ellenőrzési kötelezettségei:
az intézményi vagyonvédelem és biztonság feladatainak ellátása, munkafegyelmi és munkavédelmi előírások betartása, tűzrendészeti és balesetelhárítási feltételek biztosítása, intézményi vagyontárgyak rendeltetésszerű használata, a munkaigénylések és megrendelések helyessége, vezetékes szolgáltatások intézményi nyilvántartása, tisztántartási és fertőtlenítési kötelezettségek betartása, portai szolgálat.
A gazdálkodási tevékenység kiemelkedő ellenőrzési feladatai:
a gazdasági és műszaki háttér tárgyi feltételeinek biztosítása, eszközgazdálkodás: kihasználtság, szabad kapacitás, létszám- és bérgazdálkodás: az alkalmazottak munkakörülményeinek, ösztönzési rendszerének vizsgálata, készlet- és energiagazdálkodás: a beszerzések és felhasználások összhangjának, a takarékosság megvalósításának vizsgálata, működési bevételek: a bevételek növelésének vizsgálata, pénzügyi tevékenység: a bizonylati és nyilvántartási rend, vagyon- és biztonságvédelem: a vagyontárgyak tárolásának, óvásának, felelősségi körök kialakításának vizsgálata.
Az ellenőrzés résztvevőinek jogai és kötelességei: Az ellenőrző személyek jogai: 28
beléphet az ellenőrzött egység bármely helyiségébe, betekinthet az ellenőrzött egység bármely iratába, okmányába, lefoglalhat bármilyen okmányt, bizonylatot, iratot átvétel elismerésével, az okmányokról hitelesített másolatot, kivonatot, azok adatairól összeállításokat, kimutatásokat készíttethet, szóbeli vagy írásos nyilatkozatot vagy felvilágosítást kérhet az ellenőrzött egység bármely munkavállalójáról, azonnal vagy megadott határidőre, igazgatói felhatalmazással szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet az ellenőrzött személyekről más szervektől az ellenőrzéssel összefüggő kérdésben.
Az ellenőrzést végzők kötelességei: köteles bejelenteni az ellenőrzöttnek a helyszíni ellenőrzést annak megkezdésekor, ha a bejelentés nem veszélyezteti az ellenőrzés céljának megvalósulását, végre kell hajtani az ellenőrzési programban foglaltakat úgy, hogy minden lényeges tényt feltárjon és rögzítsen, tárgyilagosan értékelni a feltárt tények alapján a helyzetet, felelős a megállapításai helytállóságáért és megalapozottságáért, titoktartással őrizni a tudomására jutott adatokat, információkat, kivéve, ha azokból szabálysértésre vagy bűncselekményre lehet következtetni, ismertetni megállapításait az ellenőrzöttel és azokkal, akiknek személyes felelősségét név szerint megállapította, írásbeli nyilatkozatot köteles kérni az ellenőrzött személytől az ellenőrzési tapasztalatok elfogadásáról és annak indokolásáról, vagy elutasításáról.
Az ellenőrzött személyek jogai: meggyőződhetnek az ellenőrzés jogszerűségéről, megismerhetik az ellenőrzésnek a tevékenységükkel kapcsolatos megállapításait, kifejthetik észrevételeiket, és azokra valamilyen formában választ kaphatnak.
Az ellenőrzött személyek kötelességei: biztosítsák az ellenőrzőknek a vizsgálat zavartalan lebonyolítási feltételeit (munkafeltételek, tájékozódás, belépés, betekintés), 29
működjenek együtt az ellenőrzőkkel, a feltett kérdésekre a valóságnak megfelelően nyilatkozzanak, ne tévesszék meg az ellenőrzést elhallgatott vagy félrevezető adatok, információk közlésével, intézkedéseket tegyenek haladéktalanul vagy határidőre – az ellenőrzés megállapításai alapján – a saját hatáskörükbe tartozóan, és erről adjanak számot.A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje
3.8.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei rendje
A pedagógiai munka belső ellenőrzése a belső ellenőrzés általános szabályai szerint történik. A pedagógiai ellenőrzés fő területei: a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása, különböző tagozatok megfelelő működése, a munkatervi feladatok megvalósítása, a pedagógusok tevékenységének vizsgálata, a nevelés – oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata, a tanulók tárgyi és gyakorlati tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, a törzskönyvek, haladási naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása, a napközis, tanulószobai nevelőmunka hatékonysága, az osztályozó, különbözeti és pótvizsgák szabályszerű lefolytatása, a szakmai felszerelések, a szertárak, szaktantermek szabályszerű használata, a tanulók egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti oktatása, ennek bizonylatolása, a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása, az Oktatási Hivatal által meghatározott ellenőrzések elvégzése
30
3.9. Az intézményi vezetői kör Az intézményi vezetői kör konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van. A résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetői kör tagjai: igazgató, tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők A vezetői kör megbeszéléseit lehetőség szerint heti rendszerességgel tartja, de rendkívüli vezetői köri értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Szükség esetén az érintett csoportvezetők, a gyermekvédelmi felelős, a szakszervezeti bizalmi, diákönkormányzat patronáló tanára, a Közalkalmazotti Tanács elnöke és tagjai is részt vesznek a megbeszélésen.
3.10. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató, tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai: iskolatitkár technikai dolgozók
Hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkaköri leírásokban megfogalmazott munkakörük szerinti feladatokra.
4. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 4.1. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. 31
A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait, az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. Óraadó pedagógus a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, a tanulói fegyelmi ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. Tanácskozási joggal vesz részt a nevelőtestület ülésein. A nevelőtestület dönt:
működésének és döntéshozatalának rendjéről, a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, 32
az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt,
A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat. Főbb feladatok a következők: a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása, a tanulók egészséges szellemű nevelése és oktatása, a tanulók személyiségének, képességének fejlesztése, munkájuk értékelése, minősítése, a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, a tanév munkatervének elkészítése, átfogó értékelések és beszámolók készítése, a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása, a létesítmények és a környezet rendben tartatása, védelme.
A nevelőtestület feladatainak ellátására számos értekezletet tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók (szülői szervezet, diákönkormányzat) képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei:
tanévnyitó értekezlet, félévi és tanév végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezletek, tanévzáró értekezlet.
Rendkívüli értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, a szülői szervezet, az intézményi tanács, az iskolaszék valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója kezdeményezi. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak részvétele kötelező. Távolmaradásra engedélyt csak igen indokolt esetben az igazgató adhat. Az igazolatlan távollét fegyelmi vétségnek minősül. A nevelőtestület döntéseit és 33
határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. Az illetékes közösség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt személy vezeti, melyet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő ír alá. A döntéseket, határozatokat az értekezleti jegyzőkönyvtől elkülönítve is ki kell gyűjteni.
4.2. Szakmai munkaközösségek és feladataik A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösségek havonta, a munkatervben előre meghatározott időpontban, illetve szükség esetén megbeszélést tartanak. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A szakmai munkaközösség vezetője gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A szakmai munkaközösség vezetője részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A munkaközösség vezető főbb feladatai: részt vesz a vezetői kör megbeszélésein, 34
irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért, összeállítja a pedagógiai program és az iskolai munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, munkaközösségi értekezleteket hív össze és vezet le, ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját, beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről. kapcsolatot tart a vezetőséggel, más munkaközösségek vezetőivel és a szakmai csoportok vezetőivel, a nevelési, osztályfőnöki és a vezetők által kijelölt egyéb feladatokat koordinálja, módszertani továbbképzéseket és azokon a nevelők részvételét szervezi, részt vesz az iskolai szintű programok, rendezvények szervezésében, lebonyolításában, részt vesz és aktívan közreműködik, javaslataival segíti a munkát a vezetőségi megbeszéléseken, gondoskodik az információk továbbításáról az illetékesek felé.
A munkaközösség vezető jogai: hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására.
4.3. A szakmai csoportok és feladatai A munkaközösségek szakmai csoportokból állnak. Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok, a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai csoportokat hoznak létre. A szakmai csoport feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudás és képességszintjét, összeállítja a felvételi-, különbözeti-, osztályozó-, javító- és évfolyamvizsgák feladatait, tételsorait, 35
kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket, javasolja az iskolában használandó tankönyveket, (tantárgyak, csoportok szerint), végzi a tantestület által átruházott feladatokat.
taneszközöket
A szakmai csoportok tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező csoportvezetőt választanak. A szakmai csoportvezető feladatai: a munkaközösség-vezetők munkájának segítése, éves terv készítése, kapcsolatot tart más csoportvezetőkkel az egységes nevelési-oktatási célok, feladatok, követelményeik megvalósítása érdekében, részt vesz a helyi tanterv felülvizsgálatában, irányítja a helyi tanterv elkészítését, irányítja a tanulmányi- és házi versenyek szervezését: előkészítés, lebonyolítás, jutalmazás, eredmények összegyűjtése, értékelése, leadása. részt vesz a szakmai szempontok szerinti tankönyvkiválasztásban, beszámol a munkaközösség-vezetőnek a csoport tevékenységéről, bírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a csoporttagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, bemutató foglalkozásokat szervez.
5. ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője határozza meg. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munka- és pihenőidő figyelembe vételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a szabadságának kiadására. Minden alkalmazottnak kötelessége betartani az általános munka-, baleset-, és tűzvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben. Az ezzel kapcsolatos képzésen történő részvétel mindenkinek kötelessége. 36
5.1. A pedagógusok munkarendje A pedagógus heti munkaideje 40 óra, mely kötelező órákból, nevelő-oktató munkával és a tanulókkal való foglalkozásokhoz szükséges időből, illetve felkészülési időből áll. A pedagógus napi munkarendjét az érvényes tantárgyfelosztás alapján az órarend tartalmazza, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával. Írásos kérelemre a tanórák elcserélését a vezető helyettes engedélyezheti. A pedagógus köteles a munkakezdés előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni. Az ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. Az iskolába való érkezést és távozást a jelenléti ív rögzíti. A pedagógusok éves szabadságukat a szabadságolási terv szerint veszik igénybe. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy a feladatellátásról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az első tanítási óra megkezdése előtt 30 perccel a vezető helyetteseknek jelezni kell. A gyermekek után járó pótszabadságok és a szabadságolási tervben nem szereplő szabadságok igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. Ennek érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani.
5.2. A többi alkalmazott munkarendje A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkaidejét a vonatkozó jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A titkárságon a munka 07.30 órakor kezdődik és 15.30 órakor fejeződik be. Az intézményben egész nap található takarító személyzet. A technikai dolgozók munkarendjét az intézményvezető határozza meg.
37
Az alkalmazottaknak 15 perccel munkakezdésük előtt kell munkahelyükön megjelenni. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell az intézményvezetőt. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását.
5.3. Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és munkabeosztások összeállításának alapelvei:
megbízásának, a
az intézmény zavartalan feladatellátása, a dolgozók egyenletes terhelése, a rátermettség és alkalmasság, a szükséges szakmai felkészültség.
6. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 6.1. A belső kapcsolattartás rendje A rendszeres megbeszélések (vezetői kör, munkaközösségi megbeszélések) időpontját tanév elején, az órarendhez illeszkedve egyezteti a vezetői kör, a következő gyakoriság betartásával: Vezetői kör megbeszélése: lehetőség szerint hetente Alkalmazotti értekezlet: szükség szerint Nevelőtestületi értekezlet: a munkatervben meghatározott időpontban, illetve szükség szerint Munkaközösségi megbeszélések: havonta legalább egy alkalommal előre meghatározott tematika szerint. Szakmai csoportok megbeszélései: az aktuális feladatoknak megfelelően Iskolarádió: a tanulók közvetlen tájékoztatásának, a nevelés hatékonyabbá tételének céljából, szükség szerint. Iskolagyűlés: a tanulók közvetlen tájékoztatásának, a nevelés hatékonyabbá tételének céljából, szükség szerint, évente 1-2 alkalommal. Diákparlament: a tanév során legalább egy alkalommal Faliújság, körözvények, e-mail folyamatosan 38
Iskolai honlap folyamatosan
Az alkalmazotti közösség és a kapcsolattartás formája, rendje Az alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munkatörvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógus mellett a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül, vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. Döntéshozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. Az alkalmazotti közösséget – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell leghatékonyabban szolgálja az együttműködést.
alkalmazni,
amelyik
a
A kapcsolattartás különböző formái: közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések, nyilvános fórumok, intézményi gyűlések.
Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek 39
által delegált képviselőket meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A tanulói közösség és a kapcsolattartás formája, rendje A tanulói közösségeket (osztály, csoport) felelős pedagógus vezeti, aki felelős a kapcsolattartásért. Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, tanulólétszámuk jogszabályban meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályközösségek tagjaikból tisztségviselőket és felelősöket választanak. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes javaslatát meghallgatva az igazgató bízza meg. Ő szervezi és irányítja a közösség életét, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Kapcsolatot tart a szülők és az osztályban tanító nevelők között. Az osztályfőnök indokolt esetben jogosult – a vezető helyettes tudtával – nevelői osztályértekezletet, megbeszélést összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni. A délelőtti tanítási órák után mindkét tagozat tanulóink számára napközis foglalkozást biztosítunk lehetőség szerint homogén csoportokban. A felső tagozatos tanulók számára igény szerint napközi, illetve tanulószoba áll rendelkezésre.
A diákönkormányzat és a kapcsolattartás formája, rendje A diákönkormányzat (DÖK) a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján működik, biztosítjuk a tanulói szervezet rendeltetésszerű és folyamatos működését. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmenetesen veheti igénybe. A tanulók, képviseletükre diákönkormányzatot hoznak létre, elnököt választanak, aki képviseli az egész diákságot. A diákönkormányzat munkáját segítő nevelő koordinálja, akit a diákönkormányzat véleményének kikérésével az igazgató bíz meg a feladattal. 40
A diákokat osztályonként 2-2 fő képviseli a diákönkormányzat ülésén. A képviselőket évente újraválasztják a diákok az osztályfőnök segítségével. A tanulók véleményüket – minden, őket érintő kérdésben - a diákönkormányzat képviselőin keresztül juttatják el a diákönkormányzat elnökéhez és a segítő tanárhoz, akik a véleményt továbbítják az iskola igazgatója felé. A diákönkormányzatnak joga van a diákságot képviselni minden, a tanulókat érintő kérdésben. Saját kialakított rendje, illetve szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Évente legalább egy alkalommal diákgyűlést kell tartani. A gyűlésen jelen van az iskolavezetés és a nevelőtestület tagjai, illetve a diákok által meghívott, az iskolai élettel kapcsolatban álló személyek. Az évi rendes diákgyűlésen az iskola, illetve a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákgyűlés óta eltelt időszak munkáiról, különösen a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről az iskolában. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.
A szülői közösség és a kapcsolattartás formája, rendje Intézményi szülői szervezet, a Szülői Közösség Választmánya A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülő szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Intézményünkben a képviseleti úton választott szülői szervezet a Szülői Közösség Választmánya, mert a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg. Ezért a Szülői Közösség Választmánya jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, és az intézmény egészét érintő ügyekben. A képviseleti úton megválasztott Szülői Közösség Választmánya: kezdeményezheti iskolaszék felállítását, 41
figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. az iskolai SZMSZ és Házirend elkészítésében véleményezési jogot gyakorol
Egy – egy tanulóközösség, tanulócsoport szülői közösségével a tanulókat vezető osztályfőnök (csoportvezető pedagógus) tart kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Közösség Választmányával az intézmény vezetője folyamatos kapcsolatot tart. A szülőkkel történő kapcsolattartás formája, rendje Az igazgató az iskola szülői közösségének választmányát, az osztályfőnök az osztály szülői közösségét tájékoztatja az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. Kapcsolattartásuk folyamatos. Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleten, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon, sürgős esetben telefonon vagy elektronikus úton történik. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább kétszer a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. A pedagógusok a fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a szülők számára. Intézményünkben minden pedagógus előzetes bejelentkezés után fogadja az érdeklődő szülőket. A bejelentkezés történhet telefonon, vagy írásban. Évente legalább két alkalommal az éves munkatervben meghatározott időpontban fogadóórát tartunk, melyen előzetes bejelentkezés nélkül is felkereshetik a szülők a pedagógusokat. Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az ellenőrzőn (tájékoztató füzeten) keresztül. Írásban értesítjük a szülőt: 42
gyermekük magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről, eredményeiről, az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, a szükséges aktuális információkról. A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetbe dátummal és kézjeggyel ellátva beírni, illetve beíratni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell rögzíteni. Az osztályfőnök legalább félévente kétszer ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a pedagógusnak ezt a „osztálytükörbe” dátummal, kézjeggyel be kell jegyezni. A tanulók előmenetelét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök szükséges esetben szövegesen minősíti, és azt írásban közli a szülőkkel. Az osztályfőnök a tanuló egyéni vagy családi problémája, veszélyeztetése esetén családlátogatást, szükség esetén egyéb intézkedést kezdeményez. A munkatervben rögzített időpontban nyílt napot, nyílt órákat tartunk. Pályaválasztási tanácsadás szervezése az iskolai munkatervben meghatározott módon történik. Fórumok szervezése az iskolai munkatervben meghatározott módon. Értekezletek, tanácskozások, iskolagyűlések szervezése. Előadások szervezése (nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, rendőrség stb. meghívásával) az iskolai munkatervben meghatározott módon. Prevenciós napok szervezése az iskolai munkatervben meghatározott módon. Szülők meghívása az iskola rendezvényeire. Kapcsolattartás levelezés, telefon útján. Tájékoztatás az iskolai honlapon keresztül.
Az intézményi tanács és a kapcsolattartás formája, rendje Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Intézményi tanács megalakítása estén az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről a tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.
43
Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az iskolai sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás rendje Az iskolában működő sportkör vezetésével megbízott pedagógus az éves sportköri terv elkészítése és a programok szervezése során folyamatos kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével. A sportkör munkájáról félévente beszámol, gondoskodik az eredmények nyilvánosságra hozataláról (iskola rádió, iskolai honlap).
A munkaközösségek, szakmai kapcsolattartásának formája, rendje
csoportok
együttműködésének,
A munkaközösségek havonta, illetve szükség szerint megbeszéléseket tartanak a munkaközösség-vezetők irányításával. A munkaközösség-vezetők a vezetői kör tagjaiként rendszeresen részt vesznek az igazgatóval és a helyettesekkel történő megbeszélésen. A munkaközösség-vezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be, kiemelkedő jelentőségő ügyben az intézményvezetőnek. A szakmai csoportvezetők a munkaközösség-vezetők irányítása mellett végzik munkájukat. A munkaközösség-vezetők folyamatosan tartják a kapcsolatot a csoportvezetőkkel, szükség szerint megbeszélést tartanak. A szakmai csoportok a csoportvezető irányításával a csoport éves tervében meghatározott időközönként, illetve szükség szerint csoportértekezleteket tartanak. A tagozatokon működő csoportvezetők folyamatosan tartják egymással a kapcsolatot az iskola egységes nevelési-oktatási céljainak, feladatainak, követelményeinek megvalósulása érdekében.
44
6.2. A külső kapcsolattartás rendje Az intézmény feladatainak ellátása és a tanulók érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel és cégekkel. A vezetők és a szakterület képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon:
szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, közös ünnepélyek rendezése, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.
Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel. Főbb partneri kapcsolataink és a kapcsolattartók megnevezése: a fenntartóval, a közös fenntartású többi intézménnyel, - intézményvezető a működtetővel - intézményvezető a gyermek-egészségügyi szolgálattal, a védőnőkkel, iskolaorvossal, igazgatóhelyettesek a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal – osztályfőnökök az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal (EPSZ) - igazgatóhelyettesek szakértői bizottságokkal – fejlesztő pedagógus, alsós igazgatóhelyettes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal – osztályfőnökök a Művelődési Ház – osztályfőnökök, igazgatóhelyettesek Pécsvárad Városi Könyvtár– könyvtáros, pedagógusok Városi Múzeummal – könyvtáros, pedagógusok sportegyesületekkel - testnevelők Rendőrség – igazgató, igazgatóhelyettesek Vár Kft–igazgató Német Nemzetiségi Önkormányzat, Német Klub – nyelvi munkaközösség Várbaráti Kör- humán munkaközösség Partneriskola-nyelvi munkaközösség, igazgató
A pedagógiai szakmai szolgálatokkal történő kapcsolattartás rendje A pedagógiai szakmai szolgálatokkal igazgatóhelyettesek tartják a kapcsolatot.
az
intézmény
vezetője
és
az
A pedagógiai szakszolgálattal történő kapcsolattartás rendje 45
A pedagógiai szakszolgálattal a fejlesztő pedagógusok tartják a kapcsolatot, felelősek a kapcsolatok koordinálásában, a jelzési lapok elküldésében, a vizsgálati eredmények, szakvéleményeknek megfelelő ellátás megszervezésében. Az iskola nevelői szükség esetén a fejlesztő pedagógusok segítségét kérik, akik felveszik a kapcsolatot a pedagógiai szakszolgálat illetékes munkatársával. A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, felelősek a kapcsolatok koordinálásában. A gyermekjóléti szolgálat munkatársa évente meghatározott időközönként az iskola épületében tart fogadóórát. A gyermek egészségügyi szolgálattal történő kapcsolattartás rendje A gyermek egészségügyi szolgálattal az iskola a védőnőn keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskola vezetősége, nevelői szükség esetén a védőnő segítségét kérik, aki felveszi a kapcsolatot a gyermek egészségügyi szolgálat illetékes munkatársával. A védőnő az igazgatóval egyeztetve iskola egészségügyi munkatervet készít tanévenként, melyet a tanévnyitó értekezleten szóban is ismertet a nevelőtestülettel. Az iskolafogászat rendelésére félévenkénti beosztás alapján járnak osztályaink. Az időpont-egyeztetés az igazgatóhelyettesek vezetésével történik, a kapcsolattartásban az iskolatitkár közreműködik.
7. ELJÁRÁSRENDEK 7.1. Tűz-, bombariadó és rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Tűzriadó és rendkívüli esemény esetén Aki tüzet észlel annak kötelessége az épületben tartózkodókat hosszú szaggatott csengetéssel és/vagy hangos szóval figyelmeztetni, illetve felettesét azonnal tájékoztatni. Ezt követően, ha úgy ítéli meg, hogy a rendelkezésére álló kézi tűzoltó készülékkel el tudja oltani a tüzet, - mely készülék egyenként kb. 2 négyzetméter tűz oltására alkalmas – haladéktalanul kezdje meg a tűz oltását. Tüzet vízzel csak a teljes áramtalanítást (tűzvédelmi áramtalanító főkapcsoló lekapcsolása, mely a portán található) követően szabad. Ha az észlelt tűz nagysága, vagy a környezet veszélyessége a tűzoltó készülékkel való eloltást kétségessé teszi, illetve a tűz oltása segítséget 46
igényel, haladéktalanul értesíteni kell a hivatásos tűzoltóságot, valamint az adott épület portását, akit tájékoztatni kell arról, hogy a hivatásos tűzoltóság értesítése megtörtént. A menekülési kijáratok nyitásáról a portás gondoskodik, szükség esetén az iskola dolgozója is gondoskodik róla. A tűzoltóság hívásakor el kell mondani: a pontos címet, a telefonáló nevét, mi ég, mi van veszélyeztetve, kb. mekkora kiterjedésű a tűz, megkezdtük-e a tűz oltását, a telefonszámot, amelyről a tűzoltóságot hívtuk. Aki hosszú szaggatott csengetést hall és tanulócsoporttal van annak kötelessége gondoskodni a tanulócsoport biztonságos helyre kiséréséről, vagyis a tanteremhez legközelebb eső kijárati ajtón keresztül a szabadba kell kísérni a tanulókat a menekülési útvonalnak megfelelő módon. A tanulócsoport pánikmentes, fegyelmezett magatartásáról a felügyeletet ellátó nevelő köteles gondoskodni. Tanulócsoport felügyeletét ellátó nevelő a tűz oltásában ne vegyen részt, a tűzriadó teljes ideje alatt köteles a tanulók felügyeletét ellátni. A szabadba érve a nevelő köteles az udvaron sorakozó tanulócsoportot megszámolni, meggyőződve arról, hogy a felügyeletére bízott valamennyi tanuló elhagyta az épületet, és a szabadban várakozik. Amennyiben a létszám nem teljes, úgy a mellette sorakozó tanulócsoport pedagógusára bízza a szabadban várakozó tanulóit és köteles mindaddig keresni a hiányzó tanulót, amíg testi épsége nincs veszélyben, illetve meg nem találja.
Bombariadó esetén
Azonnal értesíteni az igazgatót. Az igazgató feladata: utasítani a portást az összes külső ajtó kinyitásáról, elindítani az épület kiürítését, értesíteni a rendőrséget, értesíteni a fenntartót értesíteni a működtetőt.
Az épület kiürítéséről a hangosbemondón keresztül, illetve csengetéssel tájékoztatjuk a bent lévőket, egyben fel kell hívni a figyelmet az öltözőszekrények ajtóinak kinyitásáról. 47
Az épület kiürítése a Tűzriadó tervben meghatározott menekülési útvonal alapján történik. Kiürítés alkalmával a tanulók csak az időjárásnak megfelelő ruházatot vihetik magukkal. A foglalkozást, tanórát nem tartó nevelők a riadó elhangzásakor segítsenek az 1–2. osztályos tanítóknak. Az épületből való távozás az éppen az osztályban tanító nevelő segítségével történjen, de ilyen esetekben, az épületben tartózkodó összes nevelő felügyel a tanulókra. Az osztálynaplót a nevelő magával viszi az épület elhagyásakor. A napi időbeosztástól függetlenül a nevelők csak a riadó lefújása után távozhatnak a tanulók mellől. A riadó ideje alatt tanulók és a pedagógusok nem indulhatnak haza. Rossz idő esetén gondoskodni kell a tanulók zárt helyen történő várakozásáról. A riadó lefújása után a tanítást folytatni kell. Amennyiben az elmaradt órák miatt nem teljesülhet a legalább napi 3 órának a megtartása, úgy a tanítási napot heti pihenőnapon (szombaton) pótolni kell. A pótlás idejéről a szülőket írásban, legalább két héttel a pótlás ideje előtt tájékoztatni kell.
7.2. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárás szabályai
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság folytatja le a Nemzeti közneveléséről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.28.) EMMI rendelet 53-60. § alapján. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, 48
b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából.
B. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.28.) EMMI rendelet 53-54.§ alapján a fegyelmi eljárás lefolytatása előtt lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására. Célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha a kötelességszegő (kiskorúak esetén a szülő) kéri és a sértett fél, kiskorú tanuló esetén a szülő ehhez hozzájárul. – Az iskola a sértett felet, kiskorú tanuló esetén a szülőt tájékoztatja az egyeztető eljárás lehetőségéről. – A sértett fél hozzájárulása esetén a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola felhívja a kötelességszegő tanuló és szülője figyelmét az egyeztető eljárás lehetőségére. – A kötelességszegő tanuló szülője az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban kérheti az iskola igazgatójánál az egyeztető eljárás lefolytatását. – A fegyelmi tárgyalást folytatni kell, ha a felek az egyeztető tárgyalást nem kérik. – Amennyiben a felek kérik az egyeztető eljárást, azt tizenöt napon belül le kell folytatni. A sértett és a kötelességszegő feleken kívül az egyeztetésen a nevelőtestület, a szülői közösség és diákönkormányzat képviselői vesznek részt. – A felek megegyezése esetén a sérelem orvoslásának módja írásban kerül rögzítésre. Közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. A megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályában meg lehet vitatni, iskolarádióban, iskolagyűlésen nyilvánosságra lehet hozni. 49
– Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. – A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
7.3. A berendezések és felszerelések használata, kártérítési szabályok A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Vagyonvédelem és munkavédelem érdekében az intézmény felszerelési tárgyai, bútorai, eszközeit csak a használati előírásoknak megfelelően használhatók, kezelhetők. Az iskola helységeit használóknak kötelességük óvni az iskola berendezési tárgyait. Ha rongálás, káresemény történik, vagy veszélyes helyzet, körülmény tapasztalható, azonnal jelenteni kell az illetékes személynek. Tanulók esetében az osztályfőnöknek, az ügyeletes nevelőnek, vagy a titkárságon, illetve az intézmény vezetőinek. Alkalmazottak esetén a felelős vezetőnek. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyai, felszerelési eszközeit nem vihetők el abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Indokolt esetben rövid időre (1 – 2 óra) a székek és padok más helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyével lehetséges, de a bútorokat épségben, eredeti helyükre kell visszatenni annak, aki onnan elhozta. Továbbá előzetes engedély alapján lehetséges berendezési tárgyak átvitele másik helyiségben a leltárért felelős munkatárs engedélye alapján. Ez esetben a helyiségleltárt módosítani kell. Ha az iskola dolgozója kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni. A kiviteli engedély csak kölcsönzési határidővel, az igazgató aláírásával érvényes. Az iskola leltárában található eszközök a használó pedagógus, munkatárs nevére kerülnek kiírásra, melyet az alkalmazott aláírásával igazol. A helyiségleltár az osztályfőnök, illetve a helyiséget használó dolgozó nevére kerül kiírásra, melyet az alkalmazott aláírásával igazol.
50
Az iskola dolgozója anyagi felelősséggel tartozik a nevére írt leltári eszköz esetében a hatályos jogszabályok alapján. A névre szóló-, és a helyiségleltárt minden tanév kezdete előtt a leltározási bizottság ellenőrzi. Az eltéréseket jegyzőkönyvben rögzíti, a szükséges intézkedésről az intézmény vezetője dönt. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse, illetve aki észleli köteles a gondnok tudomására hozni. A hiba megjelölésével az eszközt le kell adni a gondnoknak. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, rendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a kártérítési szabályok szerint a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. Tanulói károkozás esetében a házirendben szabályozott módon járunk el.
7.4. Bérbeadási rend Az iskola a tanítás utáni időben az épület helyiségeit bérbe adhatja. A bérlőkre is vonatkoznak a Házirend és a Szervezeti és működési szabályzat létesítményhasználati szabályai, melyeket az iskola köteles a bérlők tudomására hozni. Az iskola helyiségeit használó gyermekcsoportok felügyeletéről a bérlő a bérleti szerződésben foglaltak szerint köteles gondoskodni. A bérleti szerződésben ki kell kötni a bérlő számára az épületben tartózkodás idejét, a bérleti díjat, a rendeltetésszerű használat módját, a bérlő kártérítési kötelezettségét, a beengedés módját (felelősét). Általában a terembérlőnek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás/takarító adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. Rendezvények esetén az iskola nyitvatartási ideje meghosszabbítható az intézményvezető engedélyével. A bérleti díjat a bérbeadó önkormányzat állapítja meg. A fizetés módja lehet átutalás vagy készpénz.
51
8. HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület az alsó tagozatos tanulóknál az alsó tagozatos nevelői közösségre, a felső tagozatos tanulóknál a felső tagozatos nevelői közösségre ruházza át a döntést az alábbi feladatokban: a tanulmányi munka, magatartás, szorgalom értékelése, minősítése, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, tanulói fegyelmi ügyek.
A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat: a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel.
A nevelőtestület a szakmai csoportokra ruházza át az alábbi feladatokat az alsó és felső tagozaton: a helyi tanterv tantárgyi követelményeinek kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel
9. IRATKEZELÉS 9.1. Az intézmény bélyegzőinek használati rendje Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:
52
igazgató, tagintézmény-vezetők hatáskörében az igazgatóhelyettes, az iskolatitkár, adott feladatokhoz (pl.: tanügy igazgatási dokumentumok hitelesítése) megbízás alapján: osztályfőnökök, szaktanárok.
Bélyegzőt az irodákban kell tárolni, kivinni csak igazgatói engedéllyel lehet. Bélyegzőt csak átvételi elismervény alapján lehet kiadni, elvinni az épületből. Erre engedélyt az iskola igazgatója, távolléte esetén helyettese adhat. Bélyegzők helye és felirata 1. számú körbélyegző: (Magyarország címerét körülvevő felirat) Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pécsvárad Helye: az igazgatói iroda 7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos utca 39-41. Telefon: 72-671-748 Fax: OM azonosító: 027287
2. számú körbélyegző:(Magyarország címerét körülvevő felirat) Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pécsvárad Helye: iskolatitkári iroda7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 39-41 Telefon: 72-671-749 Fax: 72-671-749
3. számú körbélyegző:(Magyarország címerét körülvevő felirat) Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pécsvárad Helye: alsó tagozatos tanári7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 39-41 Telefon: 72-465-024 Fax: 53
4. számú körbélyegző: (Magyarország címerét körülvevő felirat) Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pécsvárad Helye: 7733 Geresdlak, Hunyadi J. u. 15., titkárság 5. számú körbélyegző: (Magyarország címerét körülvevő felirat) Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pécsvárad Helye: 7731 Nagypall, Szabadság u. 37. tanári asztal fiókja 6. számú körbélyegző: (Magyarország címerét körülvevő felirat) Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pécsvárad Helye: 7720 Zengővárkony, Arany J. u. 63. 7. számú körbélyegző: (Magyarország címerét körülvevő felirat) Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pécsvárad Helye: 7720 Pécsvárad, Rákóczi u. 7. tanári szoba Hosszú bélyegzők: -Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 7720 Pécsvárad Kossuth L. u. 39-41 Helye: iskolatitkári iroda -Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Nagypalli Német Nemzetiségi Tagiskolája 7731 Nagypall, Szabadság u. 37. -Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zengővárkonyi Német Nemzetiségi Tagiskolája7720 Zengővárkony, Arany J. u. 63. -Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Geresdlaki Német Nemzetiségi Tagiskolája 7733 Geresdlak, Hunyadi J. u. 15.
54
-Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zeneiskolája 7720 Pécsvárad Rákóczi út 7.
9.2. Elektronikus úton előállított nyomtatványok és dokumentumok Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az intézményben használatos iratok, nyomtatványok, dokumentumok elektronikus módon is előállíthatók, melynek hitelesítése a nyomtatás után az intézményvezető által történő aláírással és a körbélyegzőjével történik. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény azon iratait, nyomtatványait, dokumentumait (pl.: Közoktatási Információs Rendszeren keresztüli adatszolgáltatás), melyeket az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton kerültek előállításra, az intézményvezető hitelesít. Hiteles példányt irattárazás céljából készítünk. A hitelesítés nyomtatás valamint az intézményvezető által történő aláírással és körbélyegzőjével történik. Az intézmény hivatalos levelezése, amennyiben az ügy jellege megengedi, elektronikus módon is történhet. Hiteles példányt azonban irattárazás céljából ebben az esetben is készítünk. A hitelesítés nyomtatás valamint az intézményvezető által történő aláírással és körbélyegzőjével történik. Az iratra rá kell vezetni, az elektronikus elküldés tényét, dátumát.
10. A KÖNYVTÁR HASZNÁLATI RENDJE Intézményünk székhelyén az iskolai könyvtár önálló helyiségben található, a telephelyen kihelyezett könyvtár van. Működésének alapvető célja: segítse az oktató-nevelő munkát, a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését, segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, egyéb dolgozók) általános műveltségének kiszélesítését, a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket.
55
10.1 Az iskolai könyvtár feladatai Általános feladatok Az intézmény könyvtárának – mint a nevelő oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladatai a következők: elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök, stb.) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében, részt vesz, illetve közreműködik az intézmény – pedagógiai programon alapuló – könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, vetélkedők szervezése, segítség nyújtása különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása, stb.), biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével), a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat.
Szakmai feladatok Az intézmény könyvtárának a céljai illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: az iskola pedagógiai programjának megfelelően – az intézményvezetés, a nevelőközösség és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével – folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát, az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) Gyűjtőköri szabályzata és a vonatkozó jogszabályok alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 5 munkanapon belül bevételezi, és leltárba veszi, 56
naprakészen viszi fel az állomány adatait a könyvtári nyilvántartási programba, az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban évente állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon évente végzi a könyvtári nyilvántartási program használatával a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi: kézikönyvtár (olvasótermi könyvtár), segédkönyvtár melyek tanárok részére kikölcsönzött könyvekből áll, kölcsönözhető állomány, időszaki kiadványok (folyóiratok, szaklapok, szakkatalógusok stb.) nevelői, oktatói kéziratok (tankönyvek, tantervek, útmutatók, stb.) a könyvtárból kihelyezett dokumentumok az ún. letétek, melyek az iskola adott szak,- illetve funkcionális tevékenységeihez kapcsolódnak (szaktantermekben, napköziben, nevelői szobában, igazgatói irodában) a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban, gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről, rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt.
10.2Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményeivel, szolgáltatásaival, mindennapos nyitva tartásával az iskolában folyó oktató nevelő munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse.
Az iskolai könyvtár használata során (melyben az olvasót a keresett dokumentumhoz el kell juttatni) az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni: A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben. A könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve helyi olvasás biztosításával kielégíteni. 57
Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegyzés, másolatkészítés, könyvtárközi kölcsönzés, vagy helyben használat (olvasóterem) biztosítására. A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni a könyvtári kölcsönzési program segítségével. A kikölcsönzött dokumentumokról nyilvántartást kell vezetni a könyvtári program kölcsönzési adatbázisában. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni. A könyvtáros tanár közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák, szakköri, napközis foglalkozások előkészítésében és megtartásában.
A könyvtár nyitva tartása: Az iskolai könyvtár a kifüggesztett rend szerint minden nap nyitva tart. Használói kör: A könyvtár dokumentumait az iskola minden tanulója és dolgozója térítésmentesen használhatja. Beiratkozás: – az iskola tanulói csak szülői kezességvállalási nyilatkozattal iratkozhatnak be; – az adatokban bekövetkezett változásokat (lakcím, munkahely) jelezni kell legkésőbb a következő beiratkozáskor.
A használat rendje:
a könyvek szabadpolcos elrendezésűek: a szépirodalom betűrendben; az ismeretterjesztő könyvek ETO- szakrendben találhatók; a kézikönyvek főleg helyben használhatók; a tanári kézikönyvek csak a tantestület számára hozzáférhetők.
Könyv és tankönyvkölcsönzés nyilvántartás vezetésével, aláírás igazolásával történik egyszerre maximum 4 db könyvet kölcsönözhető; módja: a kölcsönző kártya aláírása (dátum, név, osztály); ez is megmarad, ha a kikölcsönzés tényét bizonyítani akarjuk, csak ezzel lehet időtartama: 58
két hét (kivétel a kötelező olvasmányok); kézikönyvek aznapi órára kölcsönözhetők; tankönyvek hosszabb időre, akár egy évre is kölcsönözhetők, a tartós tankönyveket tanév végén, osztályonként összeszedve kell leadni.
Audio-vizuális dokumentumok kölcsönzése: videokazetták nem kölcsönözhetők, CD-k, CD-ROM-ok csak előzetes szülői kezességvállalási nyilatkozattal kölcsönözhetők; a kölcsönzés időtartama: 3 nap; a kölcsönzés módja: 2 db kölcsönző kártya aláírása (dátum, név, osztály).
Anyagi felelősség: A kölcsönző a kikölcsönzött könyvekért és CD-ROM-okért anyagi felelősséggel tartozik Az elveszett vagy erősen megrongálódott dokumentumok pótlásának módjai: a jelenlegi forgalmi érték megtérítése vagy az értékkel megegyező értékű más dokumentum beszerzése (előzetes egyeztetés alapján). A tanulók a tartós és az ingyenes tartós tankönyveket a tanév időtartamára aláírás ellenében kölcsönözhetik ki a könyvtárból. Amennyiben a tankönyv elveszik, vagy megrongálódik, annak bolti forgalomban levő árát kötelesek megtéríteni. A könyvtár házirendje megtalálható a könyvtárban.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
11. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete A tanulók számára rendszeres és esetenkénti foglalkozásokat is szervezünk. 11.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások
59
A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató helyettesek rögzítik az intézmény órarendjében a terembeosztással együtt. A foglalkozások működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja.
Napközis és tanulószobai foglalkozások
Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a napközi otthoni, vagy a tanulószobai ellátást a tanórák végétől 16.00, igény szerint16.30-ig. Célja a tanulmányi felkészülés, gyakorláson túl a szabadidő változatos és igényes eltöltésének, a közösség formálásnak, a tanulók személyisége fejlesztésének biztosítása. A csoportok kialakítása alsó tagozatban lehetőség szerint osztályonként történik felső tagozatban a jelentkezők számától függően. A tanulószobai foglalkozásokat tanulószobás nevelő tartja minden nap az órarend szerint a tanórák végétől 16.00-ig. A foglalkozások célja a tanulmányi felkészülés biztosítása, szükség esetén segítése. Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások A különböző szakköröket, tehetséggondozókat a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, általában évfolyam- vagy tagozati szintű szervezésben. A foglalkozások ismeretanyagáról és látogatottságáról szakköri naplót kell vezetni. A foglalkozást vezető pedagógust, aki felelős annak működéséért, az igazgató bízza meg. A foglalkozásokon történő aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi és szaktárgyi osztályzatában. Időkerete heti 1-2 óra, a csoportok száma az érdeklődők számától függően alakulhat.
Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és sport megszerettetésére, az egészséges életmódbeli szokások kialakítására sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok és szakedzők.
60
Iskolánk lehetőséget biztosít tanulóinak számára különböző sportági edzéseken és versenyeken való részvételre is. A sportköri foglalkozásokat csoportoknak szervezzük.
tagozati
illetve
évfolyam
szinten
vegyes
Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások A foglalkozások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztatást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. A felzárkóztató foglalkozásokat csatlakozó órában szervezzük, melyen a tanuló a szaktanár javaslatára megjelenhet, de nem kötelező érvényű. A felzárkóztató foglalkozások időpontjáról a pedagógus a tanuló tájékoztató füzetén, ellenőrzőjén keresztül tájékoztatja a szülőket. Szervezése kis létszámú csoportokban történik (max. 10 fő). Időkeretének meghatározása a felzárkóztatásra szoruló, illetve beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő gyermekek számától függ, tanévenként kerül meghatározásra.
Egyéni fejlesztő foglalkozások Szakértői bizottság szakértői véleménye, illetve a pedagógiai szakszolgálat szakvéleménye alapján biztosítjuk az érintett tanulóink számára a fejlesztő foglalkozásokon történő részvételt. A foglalkozáson a szakértői és a szakvéleményben meghatározott óraszámban és tartalomban történik a fejlesztő munka. Célja az egyéni hátrányok csökkentése, illetve megszüntetése, a személyre szabott fejlesztés. Szervezése lehetőség szerint kis csoportban (5-6 főig) történik. Időkerete a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő gyermekek számától függ, tanévenként kerül meghatározásra.
11.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok Célja a tehetségek gondozásán túl a motiválás, egyéni erősségek feltárása, a megmérettetés. 61
A diákok tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmény függvényében lehetséges. Intézményi, városi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt tanulóink, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek a lebonyolításukért. A tanév során megrendezésre kerülő versenyeket az éves munkatervben jelöljük. Tanulmányi és közösségfejlesztő osztálykirándulások Az iskola a diákok részére tanulmányi kirándulást, osztálykirándulást szervezhet, melynek célja (a pedagógiai program célkitűzése alapján): a természet és a hazai kulturális örökség megismerése, a tanulók közösségi életének fejlesztése.
Az osztálykirándulások tervezetét (időtartam, útvonal, program, létszám, kísérők neve stb.) írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. A tanulmányi kirándulások tematikáját az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni. Szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Kulturális programok látogatása: Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatása anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni a tájékoztató füzetbe (program, időtartam, helyszín, várható költség). Tanítási időben a fenti programokhoz az igazgató engedélye szükséges. Elméleti és gyakorlati előadások, tréningek Az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése érdekében a tanulók számára az éves munkatervben meghatározott témában (pl.: egészségfejlesztés, közösségfejlesztés, önismeret) és időpontban előadásokat és tréningeket is 62
szervezünk. A foglalkozások lebonyolításában külső szakemberek is részt vesznek (pl.: védőnő, gyermekvédelmi felelős) Külföldi utazások Az idegen nyelvek elsajátításának támogatására, más kultúrák megismerésére külföldi táborokat is szervezünk. Rendszabályai: Szorgalmi időben a külföldi utazáshoz – amelynek célja partneriskola látogatása, tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges, a kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazó csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.
12. Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje Az iskolai tankönyvválasztás szempontjait az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. A megrendelések összeállításánál mindenkor figyelembe kell venni a normatív módon járó tankönyvtámogatás, az ingyenes tankönyvellátás biztosításához, valamint a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésünkre álló pénzösszegeket. A tankönyvválasztásnál figyelembe kell venni a szakmai munkaközösség véleményét.
12.1. Feladatok: 1. Ingyenes tankönyvellátásra jogosultak körének, illetve a könyvtári kölcsönzési igények és a könyvtári készlet felmérése. Határidő: január 10.
Adatlap összeállítása (tankönyvrend. 5. melléklet)- Felelős: iskolavezetés Adatlapok szétosztása Felelős: osztályfőnökök A visszajuttatott adatlapok csoportosítása Felelős: osztályfőnökök Iskolai összesítés Felelős: iskolatitkár
2. A nevelőtestület, a szülői közösség, a diákönkormányzat és a fenntartó tájékoztatása a felmérés eredményéről, illetve a tankönyvtámogatás módjáról. 63
További támogatás kezdeményezése a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Határidő: január 20. Felelős: iskolavezetés
3. Osztályonkénti tankönyvlista elkészítése, tartós tankönyvek megjelölése. Határidő: január 20. Felelős: osztályfőnökök
4. Az iskolai tankönyvellátás rendjének meghatározása, szülők tájékoztatása Határidő: január 25. Felelősök: Alsó tagozat: igazgatóhelyettes Felső tagozat: a szakmai csoportvezetők javaslatára a munkaközösségvezetők, igazgatóhelyettes
5. A hivatalos tankönyvlista összehasonlítása a nevelők által összeállított listával Felelős: tankönyvfelelős
6. Egyéni felmérések a tankönyvigényre Kiosztásuk Határidő: február 10-ig Felelős: osztályfőnökök Visszaszedésük Határidő: február 17-ig Felelős: osztályfőnökök Összesítésük Határidő: február 27. Felelős: tankönyvfelelős
64
7. Iskolai rendelés összeállítása Határidő: február 27. Felelős: igazgató, tankönyvfelelős, könyvtáros
8. Az iskolai rendelés leadása (Kello) Határidő: március utolsó munkanapja
Felelős: igazgató tankönyvfelelős
9. A könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok listájának közzététele Határidő: május 31. Felelős: igazgató, könyvtáros
12.2. Tankönyvterjesztés rendje A tankönyvterjesztés rendjét úgy kell kialakítani, hogy minden tanuló a tankönyvjegyzékben szereplő beszerzési áron hozzájusson az iskolai tanulmányaihoz szükséges tankönyvekhez, segédeszközökhöz. 1. Iskolatitkár feladatai: Ingyenességet igazoló dokumentumok összegyűjtése, ellenőrzése. A tankönyvvásárlási számlák utalványozása.
2. A tankönyvfelelős feladatai:
Osztály és iskolai összesítések elkészítése Megrendelés elkészítése, adatok felvitele a „kello” programba Tankönyvek fogadásának, szétosztásának megszervezése Szállító levelek (számlák) ellenőrzése Utánrendelés, visszáru
3. Munkaközösség feladatai: 65
A megfelelő tankönyv, segédeszköz kiválasztása Részvétel a tankönyvek fogadásában, szétosztásában
4. Osztályfőnökök feladatai: Ingyenességet felmérő lapok szétosztása, összeszedése Tankönyvigénylő lapok szétosztása, összeszedése Osztályonkénti tankönyvlista összeállítása
5. Könyvtáros feladata: Tanmenetek, tanári példányok, kézikönyvek bevételezése Tartós tankönyvek bevételezése Ingyenes tankönyvek könyvtári állományba vétele, kiosztása, visszaszedése Ingyenes könyvállomány felmérése Tanév közben érkező tanulók tankönyveinek beszerzése
6. Iskolavezetés feladatai: Tankönyvfelelős megbízása Az iskolai tankönyvellátás biztosítása Ellenőrzés, koordinálás
12.3. Az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elvei A tankönyvfelelős az iskolai tankönyvellátás biztosításának irányításában végzett munkájukért anyagi elismerésben részesülnek. A részesedés aránya a tanulói létszámnak megfelelő.
66
13. Reklámtevékenység szabályozása Az iskolában reklámtevékenység folytatása üzleti célból nem engedélyezhető. Csak a nevelést-oktatást segítő plakátokat, szóróanyagokat lehet igazgatói engedéllyel a kijelölt helyen kifüggeszteni, illetve a diákok számára közzétenni.
14. Nemdohányzók védelme 2012. január 1-jén lépett hatályba a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásnak egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása. A jogszabály szerint sem zárt, sem nyílt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely intézményünkben. A jogszabály értelmében az iskola teljes területén – épületében, udvarán – és annak 5 méteres körzetében tilos a dohányzás.
67
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet, a diákönkormányzat, a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet véleményezte, nevelőtestület fogadta el, az intézményvezető hagyta jóvá. A Szervezeti és Működési Szabályzat a jóváhagyást követően lép hatályba. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata a törvényben meghatározottak szerint történik, módosítására sor kerülhet szükséges esetén. A Szervezeti és Működési Szabályzat hivatalos példánya az iskola titkárságán található, minden érintett számára elérhető, megtekinthető az iskola könyvtárban és az iskolai honlapon. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület a 2012. november 26. napján tartott ülésén elfogadta. ……….……..………………………………. Jegyzőkönyvvezető nevelőtestületi tag A Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyom. Pécsvárad, 2013. november 27. PH. ………………………… Tóth Györgyi igazgató 68
14. LEGITIMÁCIÓ A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2013. év november 23. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Pécsvárad, 2012. november 23. …………………………………………. Diákönkormányzatot segítő pedagógus A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2013. év november24. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet (közösség) véleményezési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Pécsvárad, 2013. év november 21. ………………………………………………. Szülői Közösség elnöke A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Közalkalmazotti Tanács 2012. november 19. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a Közalkalmazotti Tanács véleményezési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta Pécsvárad, 2012. november 26. ………………………………………………. Közalkalmazotti Tanács elnöke
69
1. számú melléklete
Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Adatkezelési Szabályzat
Pécsvárad, 2012.
70
1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt. 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja a) Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mivel iratkezelési szabályzat készítését a jogszabály nem rendeli el. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról. b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása, az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart, az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése, az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.
71
1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) A Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2012. november 19-i értekezletén elfogadta. Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, Pécsvárad Város Önkormányzata hagyta jóvá az intézmény szervezeti és működési szabályzatának részeként. c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást. 1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama az iskolába való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény 43-44.§-ai rögzítik. Ezek 72
az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait 2.1.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését. 2.1.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b) állampolgárság; c) TAJ száma, adóazonosító jele d) a munkavállalók bankszámlájának száma e) családi állapota, gyermekeinek születési ideje f) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma; g) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, 73
- a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai 2.2.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q évfolyamát.
74
2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat a) a tanuló állampolgársága, b) állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; d) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, és ezzel összefüggő mentességek, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő rendellenességére vonatkozó adatok, - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok f) a tanulói balesetekre vonatkozó adatok, 5 g) a tanuló személyi igazolványának száma, h) többi adatot az érintett hozzájárulásával.
tanuló
3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 44. §-a rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési 75
zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza; f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdaságvezetőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai: a 2.1. fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.2 fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, 76
a 2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a 2.2. fejezet h) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettesek: a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2.2 fejezet e), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, a 2.2 fejezet e), f) szakaszaiban szereplő adattovábbítás. Gazdaságvezető: beosztottainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait továbbadhatja, az adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben, a 2.1 fejezetben meghatározott munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát. Iskolatitkár: tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint, a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2 e) szakasza szerint, a pedagógusok és munkavállalók adatainak kezelése a 2.1.1 a) b) és c) szakaszai szerint, a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése, a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása a 2.1.2 g) szakasza szerint, adatok továbbítása a 2.2.2 f) szakaszában meghatározott esetben. Osztályfőnökök: a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a 2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek. a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplő adatok, 77
a 2.2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adattovábbítás. Munkavédelmi felelős: 2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógusok: beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges), a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos. 5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: nyomtatott irat, elektronikus adat, elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat, az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: a munkavállaló személyi anyaga, a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat.1 78
a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), a munkavállaló bankszámlájának száma a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 1 Lásd a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakaszát 5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:
a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.
5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: az intézmény vezetője és helyettesei, az intézmény gazdasági vezetője és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.), saját kérésére az érintett munkavállaló. 5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: az intézmény igazgatója az intézmény gazdaságvezetője az adatok kezelését végző iskolatitkár. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.
79
5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor a munkaviszony megszűnésekor ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik. 5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek az intézmény igazgatója az igazgatóhelyettesek az osztályfőnök az intézmény gazdaságvezetője az iskolatitkár. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.
80
5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás, törzskönyvek, bizonyítványok, beírási napló, osztálynaplók, a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma. 5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: a tanuló neve, osztálya, a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma, születési helye és ideje, anyja neve, állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, a tanuló általános iskolájának megnevezése. A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban digitális módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések 2 2 Lásd a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 60/A. § előírásait. Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az 81
adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos. 5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. 82
Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.5.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Záró rendelkezések Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 1. sz. melléklete. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek véleményének beszerzésével és a fenntartó jóváhagyásával. Pécsvárad, 2012. november 26. …………………………. Tóth Györgyi igazgató Nyilatkozat Az iskola Szülői Munkaközössége, illetve az iskolai diákönkormányzat képviseletében aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az adatkezelési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásakor véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ..….……………………………. ....……………………………. a szülői munkaközösség elnöke a diákönkormányzat vezetője
. 83
