„…A HEGYEKNEK HANGJA VAN…”
Kodály Zoltán a Mátrában
„…A HEGYEKNEK HANGJA VAN…” KODÁLY ZOLTÁN A MÁTRÁBAN Hegyi éjszakák; Mátrai képek; Missa Brevis Az 1923-as esztendő vége felé járunk. A ’Psalmus Hungaricus’ sikerei után az ifjúkori
hegyi
túrák
emlékeképpen
komponálja a „mester”, vagyis Kodály Zoltán ’Hegyi éjszakák’ című kórusművét. Valódi újszerű alkotás bontakozik ki a „hegyi varázsló”
(tanítványai
ekkoriban
így
nevezték) által leírt kottafejekből: szöveg nélkül
nőikari
kompozíció.
Nincsenek
szavak arra, mit zenébe akar önteni: a hegyek hangját. Kodály így vallott művéről egy 1956-
1
os televíziós nyilatkozatában: "Világéletemben
Valóban szívesen mászta meg akár Pásztó,
sokat jártam magas hegyek között, ott éjszakákat
akár Gyöngyös felől a Márta hegycsúcsait,
töltöttem és észrevettem, hogy a hegyeknek hangja
kószált
van, mégpedig csodálatos hangja, amit sokszor
belefeledkezni a napnyugta feledhetetlen
hallgattam. Abból próbáltam megrögzíteni egy-egy
színjátékába, a néma éjszakai erdő mindig
töredéket. De hát sokkal több és szebb van ottan,
mozgalmas, titokzatos hangvarázsába.
mint amit ez a rövid darab mutathat."
hegyen eltöltött éjszakákon hallott hangot
magányos
erdeiben.
Szeretett
A
Kodály Zoltán a Mátrában „…A HEGYEKNEK HANGJA VAN…”
próbálja
ábrázolni
Kodály
ebben
a
természetvíziójában. E műben a természet és a lélek találkozik a hangokban. A hegyen nincsenek mérhető arányosságok a nappalok és éjszakák között. Elmosódik a határ a lét és nemlét között, a formák feledésbe merülnek, kereteik megszűnnek. Egy marad: a híd két lélek között. A mű a természetbe hív, ahol az élet
zsinórmértéke
nem
az
emberi
társadalom törvényei, a kifejezés eszköze nem a beszéd. A ciklus első darabját 1923-ban komponálta. Egy évvel később így nyilatkozott erről: „Az elmúlt évadban bemutatták „Hegyi éjszakák” című, szöveg nélküli kórusomat. Úgy látszik, sikerült kísérlet, ezért folytatását tervezem.” Azonban erre több mint harminc esztendőt várni kellett. A ’Hegyi éjszakák’ második, harmadik és negyedik tétele 1955-56 körül keletkezett. Majd egy utolsó, az ötödik mű 1962-ben készült el. Kodály „hegyek utáni vágya” később sem múlt el, ifjú korára így emlékszik vissza 1966-ban írt visszaemlékezésében: „Rövid szobi életem tett hegyi emberré, bár ott jutottam először hegyre, de nem a magam lábán, háton vittek fel a hegytetőre. A hegyek iránti vágy mindig élt bennem, de csak sokára elégíthettem ki. A KisKárpátok láncát Galántáról messze kékellőnek, Nagyszombatból közelebbinek láttam, de csak évek
A „hegyi éjszakák” után 1931-ben virrad fel a nap: Kodály ’Mátrai képek’ címmel ír kórustablót, melyet 1931. március 17-én, első felesége születésnapján, a Székesfővárosi Énekkar
előadásában,
Karvaly
Viktor
vezényletével mutatnak be Budapesten. A ’Mátrai képek’ című kórusmű idézi Kodály fiatalkori a Mátra vidékén tett látogatásait. A mester nemcsak a természet szépségeit kedvelte, hanem tájegységben
fellelhető
gazdag népzenei hagyományok is vonzották. A fiatalkori népdalgyűjtő barangolásai
múlva tiporhattam.”
2
„…A HEGYEKNEK HANGJA VAN…”
3
Kodály Zoltán a Mátrában
során járt először a hegyen, majd utána
tartózkodik, s ismerkedik a „tari réten”
többször is visszalátogatott. A Mátrai képek
szénát gyűjtő kislánnyal. A záró képben egy
a tájegység „népdalai után” született. A
lakodalomnak lehetünk tanúi.
kompozíció négy képet vonultat fel. Az első
1941-42
kép betyárballada, Vidróczky Márton és Pintér
felhasználásával az üdülőfalu templomának
Pista élet-halál harcát mutatja be. Vidróczky
(ma: Kodály templom) harmóniumán fejezte
valós történelmi személy volt, Monosbélen
be
született 1837-ben. Híres betyár volt, a népi
templomban a mai napig ezt a harmóniumot
emlékezet mátrai betyárként tartja számon,
használják, a kápolna falán Miletits Katalin
pedig
által
csak
élete
utolsó
másfél-két
az
telén
orgonára
a
korábbi
írt
készített
vázlatainak
Csendes
misét.
rézdombormű,
A
a
esztendejét töltötte ezen a vidéken. 1871-ben
harmóniumon egy réztábla hirdeti: ezen a
másodszor is megszökött a börtönből, és a
hangszeren komponált Kodály tanár úr.
biztonság kedvéért választotta a Mátrát.
Ebből készült azután a Missa brevis, in tempora
Egyik bandabeli riválisa – a hagyomány
belli” (Csendes mise háborús időkben) orgonás
szerint Pásztor vagy Pintér Pista – 1873.
változata
február 8-án Tiribesen – mások szerint
változata 1948-ban. Az itt töltött idő alatt
Mátraverebélyen – párbajra hívta. A párbaj
nagy havazásokkor a miséken helyettesítette
közben Vidróczky életét vesztette. Jeltelen
a kántort is, magát „galyai segédkántor”-nak
sírban nyugszik az egri Rókus temetőben. A
nevezte. Két üvegablak is a Kodály házaspár
második
elvágyódó,
nagylelkűségét idézi: az egyik Emma asszony
elbujdosó férfiak alakja bontakozik ki,
tiszteletére, aki nagy adományozója volt a
honvágyukról hoz hírt a madárka. A
templomnak, míg a másik a Csendes mise
harmadik képben a legény már otthon
születését ábrázolja. Kodály a templom
képben
a
faluból
1942-ben,
majd
a
zenekari
Kodály Zoltán a Mátrában „…A HEGYEKNEK HANGJA VAN…”
bejáratánál állva vele lévő barátainak ezeket
Második feleségét (Péczely Sarolta) is minden
mondta: „Figyeljetek! Imádkoznak a hegyek.”
alkalommal elhozta Galyatetőre. Kodály gyakori vendége volt Galyatetőn Palló Imre operaénekes és családja. Kodályt meghitt barátság fűzte Palló Imréhez, a mester többször kijelentette, hogy Palló Imre tudta leghívebben megszólaltatni énekes műveit.
1954 tavaszán a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) értesítést küld a galyatetői üdülő vezetőségének, melyben az áll, hogy a Nagyszálló első emeletén a 108-as és abból nyíló 107-es erkélyes szobákat Kodály Zoltán és felesége (Sándor Emma) részére kell fenntartani
rendszeres
pihenőhelyül.
A
Kodályék 1954 nyarán jönnek először nyaralni a fenti szobákba, s ettől kezdve évenként többször is ezeket a szobákat veszik
igénybe.
Általában
egy-egy
alkalommal tíz napot töltenek a szállóban. Majd fél évszázad boldog házasság után 1958. november 22-én meghalt Emma asszony. Kodály a következő év tavaszán (április 3.) Galyatetőn kelt levelében így ír: „Itt vagyok újra, ahová 1941 óta minden évben
Kodály szívesen igénybe vette az üdülő úszómedencéit és vízgyógyászati eszközeit. Minden
napját
úszással
kezdte.
Egyik
alkalommal a medence szélén felejtette kedvenc aranyóráját. A legenda úgy tartja, hogy a mester ekkor a medence szélére helyezett
egy
kis
cetlit,
melyre
a
következőket írta: "Felhívom a figyelmet, hogy itt hagytam aranyórámat, azonban nem az órát sajnálom, hanem annak jó puha bőrszíját. Egyébként órám már több percet késik." Kodály az itt töltött idő alatt hosszú hegyi túrákat tett. Ilyen alkalmakkor a szomszédos településekre is ellátogatott. Mátraszentimrén is járt, ugyanis tudomására jutott, hogy Zakupszky László vezetésével egy nevezetes népi együttes működik, s a faluban ekkor
eljöttünk, ahol minden bokor rá emlékeztet.”
4
„…A HEGYEKNEK HANGJA VAN…” még
éltek
a
régi
szlovák
ajkúak
hagyományai. Egyik idelátogatása alkalmával kiment a falu határába, s hallgatta a kripliszedők
énekét.
Ahogy
ott
állt
észrevette, hogy egy terebélyes fa árnyékában egy fiatal édesanya hol magyarul, hol szlovákul altatódalt énekel bölcsőben alvó gyermekének.
A
mester
örömmel,
s
szeretettel hallgatta az ifjú anya énekét. Mindeközben tekintete a bölcsőre vetült, mely két erős villáskaróból és közé kifeszített lepedőből állt, ez ősi hagyomány volt a szlovákoknál. Ezután Kodály megkérte a fiatalasszonyt - Szabad Béláné Gubala Rozáliát -, hogy ismételje meg a dalocskát, s mikor az asszony
befejezte
a
mester
szlovákul
köszönetet mondott, s bátorította hogy a szüleitől, rokonaitól minél több népdalt tanuljon meg, s minél többet énekeljen gyermekének. Kodály Zoltán emlékét ma is őrzik Galyatetőn: A Hunguest Grandhotel Galyában ma emlékszobában látható, melyben Kisfaludy Stróbl Zsigmond Kodályról készült mellszobra, és az a zongora található, melyen Kodály játszott az itt töltött nyaralásai alatt. A falakon a Mester mátrai tartózkodása során készült fotók tekinthetők meg. 2014. június 28-án a galyatetői templom előtt felavatták Kodály
Zoltán
bronz
mellszobrát, Sütő
Ferenc pécsi szobrászművész alkotását. A szoboravató
fővédnöke
Kodály
Zoltánné
Péczely Sarolta volt.
Pákozdi Csaba
5
Kodály Zoltán a Mátrában
