Parasit. Hung. 6. 1973.
Adatok a Demodex folliculorum és a D. brevis hazai előfordulásához* Dr. NEMESÉRI László — Dr. B O T Á R Zoltán Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest — Magyar Testnevelési Főiskola O r v o s t u d o m á n y i Tanszéke, Budapest
"On t h e Occurrence o f Demodex f o l l i c u l o r u m and D. b r e v i s i n Hungary" - Nemeséri,L., Botár, Z. - P a r a s i t . Hung. 6. 55-62. The i n c i d e n c e o f human d e m o d i c o s i s i n Hungary was s t u d i e d . I n t h e course o f t h e i n v e s t i g a t i o n o f 4-03 persons (24-8 men, 155 women; between 18 t o 60 y e a r s o f a g e ) 225 (55.8 %) were f o u n d t o be i n f e c t e d b y Demodex m i t e s . The p a r a s i t e s were most o f t e n r e c o v e r e d f r o m t h e f o r e h e a d , t h e nose and c h i n . The i n c i d e n c e o f m i t e i n f e c t i o n r i s e s w i t h age. The morpho l o g i c a l c h a r a c t e r i s t i c s o f D. f o l l i c u l o r u m and D. b r e v i s are d e s c r i b e d . No p a t h o l o g i c a l s i g n i f i c a n c e i s a t t a c h e d t o t h e presence o f m i l d i n f e c t i o n . A Főiskola o r v o s i rendelőjét többször keresték f e l hallgatók a következő p a n a s z o k k a l : a r c u k , homlokuk bőre feszül, különböző mértékű bőrpír j e l e n i k meg apró papulák kíséretében ( a bőrpír néha csak a csomócskákon észlelhető), bőrük száraz, hámlik. Az arcbőr a szappanos mosást nehezen v i s e l i e l . A panaszok f e j m o sást, mosakodást követően vagy erős verejtékezés után fokozód nak. Az apró papulákat tartalmazó bőr t a p i n t a t a kissé érdes; a csomócskák l e g j o b b a n oldalsó megvilágításban láthatók. Az egyegy csomócskából kipréselt anyagban mikroszkópos vizsgálattal 10-20 Demodex-atkát, i l l . különféle fejlődési a l a k o k a t mutat t u n k k i . Egyes esetekben a h a j a s fejbőrről v e t t kaparékban i s r e n d s z e r i n t az erősen korpás fejbőrü egyéneknél - sok atka v o l t kimutatható.
A Magyar Parazitológusok Társasága 1973 . január 2 5 - i tudományos ülésen, Budapesten e l h a n g z o t t előadás.
Ezek a megfigyelések, v a l a m i n t az a körülmény, hogy a demodic c— s i s h a z a i elterjedtségére vonatkozóan csak néhány kézikönyvben csupán kevés a d a t o t találtunk (LOVREKOVICH és m t s a i , 1935; MAKARA és MIHÁLYI, 1 9 4 3 ) , a r r a késztettek bennünket, hogy vizsgá l a t o k a t végezzünk annak megállapítására, m i l y e n g y a k o r i a bán t a l o m hazánkban és m i l y e n elváltozásokat idéz elő.
Történeti áttekintés
Demodex-atkákat az ember bőrében s z i n t e
egyidőben és egymástól
függetlenül több szerző észlelt. HENLE 1841-ben f i g y e l t e meg az atkákat, bélyegeiket
azonban hibásan írta l e .BERGE-nek szintén
1841-es közlése csak később l e t t
ismert .
Az a t k a leírása 1842-
ben SIMON nevéhez fűződik, a k i az Acarus f o l l i c u l o r u m n e v e t ad t a n e k i . Ugyanezt az atkát 1843-ban OWEN írta l e részletesen és Demodex f o l l i c u l o r u m n a k n e v e z t e ző különféle nevet
e l .A későbbi években több szer
a d o t t az atkának, míg végül i s a D. f o l l i c u
l o r u m t e r m i n u s h o n o s o d o t t meg az i r o d a l o m b a n
(AKBULATOVA, 1964,
BAKST, 1 9 6 5 ) . A Demodex-atkák az A r t h r o p o d a törzs A r a c b n o i d e a osztály A c a r i n a rend Trombidiforme s a l r e n d Demodicidae családjába t a r t o z n a k . E családhoz e g y e t l e n genus,a Demodex Owen ( 1 8 4 3 ) t a r t o z i k , amely nek t i p i k u s f a j a a Demodex f o l l i c u l o r u m Simon 1842, az ember szőrtüszőatkája, amely a szőrtüezőben és a faggyúmirigyben élősködik .További f a j o k : D. e q u i a ló, D. b o v i s a szarvasmarha, D. c a n i s a k u t y a , D. p h y l l o i d e s a sertés szőrtüszőatkája s t b . Korábban feltételezték, hogy a Demodex genus különféle állatfa jokban élősködő atkái egy f a j , a D. f o l l i c u l o r u m variációi. Ujabb vizsgálatok s z e r i n t azonban ezek önálló f a j o k n a k t e k i n tendők, melyek a gazdát illetően szigorúan f a j l a g o s a k . Bár a D. f o l l i c u l o r u m felfedezése óta 130 év t e l t e l , az atka morfológiájára és biológiájára vonatkozó i s m e r e t e i n k csak az utóbbi években tisztázódtak t e l j e s e n . Már az a t k a első leírói megemlékeztek arról, hogy a D . f o l l i c u l o r u m polymorph f a j , u g y a n i s egy hosszú és egy rövid formát észleltek, ennek ellenére
ezeket egy f a j n a k tekintették. 1964-ben AKBULATOVA a r r a a kö vetkeztetésre j u t o t t , hogy a D. f o l l i c u l o r u m f a j n a k két subspec i e s e v a n , amelyeknek a D. f o l l i c u l o r u m longus és a D. f o l l i c u l o r u m b r e v i s n e v e t a d t a . Végül 1972-ben DESCH és NUTTING v i z s gálataik alapján a r r a a következtetésre j u t o t t a k , hogy az em berben két Demodex-faj élősködik, a D. f o l l i c u l o r u m (Simon) és a D. b r e v i s A k b u l a t o v a .
Anyag és módszer
A d e m o d i c o s i s magyarországi előfordulásának és elterjedtségének megállapítása céljából k l i n i k a i l a g egészséges 403 személy bőrét szűrővizsgálatnak vetettük alá a Demodex-atkák kimutatása vé g e t t . A 403 személy megoszlása: 248 férfi, 155 n ő . A férfiak közül 18-20 év között v o l t 130, 25-30 év között 8 8 , 40-60 év között 30 személy. A vizsgált 155 nő életkora 18-20 év között v o l t . Mikroszkópos vizsgálatra került az o r r oldaláról, i l l e t v e a homlokról v e t t szőrtüsző i l l . faggyúmirigy-tartalom. A v i z s gálati anyagot a következőképpen vettük. A balkéz hüvelyk- és mutatóujjával erősen összeszorítottuk az o r r oldalsó részének a bőrét, és az így k i n y o m o t t anyagot s z i k e tompa oldalával l e k a p a r t u k , majd tárgylemezre tettük, egy csepp p a r a f f i n o l a j j a l elkevertük, fedőlemezzel vagy tárgylemezzel lefedtük és m i k r o szkóppal ( 5 0 - s z e r e s nagyítással) vizsgáltuk. A homlok bőréről a vizsgálati anyagot úgy vettük, hogy a homlok és a h a j a s fejbőr határán a bőrre az e g y i k o l d a l o n s z i k e tompa oldalával nyomást g y a k o r o l t u n k , s a szőrtüszők, i l l . faggyúmirigyek tartalmát k i préseltük. Az így n y e r t anyagot a már leírt módon vizsgáltuk.
Eredmény és megbeszélés
A megvizsgált, összesen 403 személy közül Demodex-atkával f e r tőzött v o l t 225 személy (55,8 % ) . A 18-20 éves 130 férfi közül 64 (49,2 % ) , a 25-30 éves 88 férfi közül 58 (65,9 % ) , a 40-60 éves 30 férfi közül 23 ( 7 6 , 6 %) v o l t fertőzött; megállapítható tehát, hogy az atkák gyakorisága a k o r r a l együtt nőtt. A v i z s -
galt
18-20 év
közötti 155 nő közül fertőzött v o l t 80 (51,6 % ) .
Az atkák száma a preparátumokban preparátumban 2-4- atkát, előfordult több i s .
ill.
változó v o l t . Legtöbbször egy
fejlődési
formát találtunk,
de
A mikroszkópos vizsgálat során jól elkülö
níthető v o l t a hosszabb D. f o l l i c u l o r u m és a rövidebb D. b r e v i s f a j . Egy-egy készítményben
o l y k o r mindkét f a j e g y e d e i előfor
dultak .
1 . ábra: A Demodex f o l l i c u l o r u m fejlődési a l a k j a i : A= p e t e , B= lárva, C= protonympha, D= nympha, E= imago ( ó ; , P= i mago ( 9 ) , 180x. (DESCH és NUTTING nyomán.) P i g . 1 : Demodex f o l l i c u l o r u m d e v e l o p m e n t a l s t a g e s : A= egg, B= l a r v a , C= protonymph, D= nymph, E= imago ( m a l e ) , P= i mago ( f e m a l e ) . 180x ( a f t e r DESCH and NUTTING, 1972)
Az atkák morfológiai a d a t o k , részint
és biológiai a d a t a i t részint az
irodalmi
saját vizsgálataink alapján röviden a követke
zőkben ismertetjük.
Demodex f o l l i c u l o r u m
(Simon)
Az atka t e s t e megnyúlt, féregszerü. Az i g e n rövid végtagok 5 ízből tevődnek össze, a végükön több karom v a n ; a végtagok szá ma k i f e j l e t t k o r b a n 4- pár. A gnathosoma, a podhosoma és az opisthosoma sajátos felépítésű; a harántul redőzött opisthosoma két-háromszorosan hosszabb, m i n t a p r o t e r o s o m a és tompán l e k e rekítve végződik. A hím átlaghossza 280, szélessége 5 0 ^ . A 2. és a 4. végtag között speciális d i v e r t i c u l u m b a n h e l y e z k e d i k a 2 4 / i hosszú p e n i s ; a nemi nyílás a podhosoma d o r s a l i s felületén van .A nőstény átlaghossza 300, szélessége 60 jx. A 4. végtag mö gött helyeződik a 8 p hosszú, ovális alakú v u l v a . Az egész életciklus gazdához kötött. A nőstények petéket r a k n a k , az ezekből kikelő lárváknak 3 pár végtagjuk v a n . A lárvá ból vedlés útján 3 pár végtaggal bíró protonympha, majd a 4 pár végtaggal ellátott nympha l e s z . A p e t e nyílhegy vagy szív alakú ( 1 . ábra); hossza 104, szélessége 45 ja. A lárva 280 p hosszú, 34 ja széles. A protonympha 365 p hosszá, 36 p széles; a nympha 392 ja hosszú és 42 ja széles. A D. f o l l i c u l o r u m főként a szőrtü szőkben f o r d u l elő. SPICKETT ( 1 9 6 1 ) s z e r i n t a t e l j e s fejlődési c i k l u s 14,5 n a p i g t a r t
(l.
ábra).
Demodex b r e v i s Az a t k a jóval k i s e b b ,
Akbulatova
m i n t az előző f a j . A rövid, harántul r e
dőzött opisthosoma e l k e s k e n y e d i k ,
csúcsban végződik ( 2 . ábra).
szélessége 40 J U ; a p e n i s hossza 17 ja.
A hím átlaghossza 160,
nőstény átlaghossza 200, szélessége Az a t k a szintén o v i p a r .
A pete
50 p\
a vulva
A
hossza 7 p .
ovális alakú, elülső vége kissé
tompább; hossza 60, szélessége 35 , u . A lárva orsó alakú, hossza 105, szélessége 3 4 p . a nympha 165 ja
A protonympha 150 p
hosszú,
41 Jx széles.
faggyúmirigyekben g y a k o r i .
hosszú, 34 Ja széles,
A D. b r e v i s elsősorban a cq
+ + +
A szűrővizsgálat során fertőzöttnek talált személyek egy részét részletes vizsgálatnak vetettük alá. Megállapítottuk, hogy l e g gyakrabban a f e j , mégpedig az a r c áll tájékának) bőre,
r a t , a fülzsír és a s z e m p i l l a atkák a t e s t
(főként a homlok, az o r r , az
a fejbőr h a j a s része, továbbá fertőzött. Ritkábban
a hallójá találhatók
egyéb részein, a n y a k , váll, m e l l , hát, has bőré
ben, míg a végtagok bőre nem v o l t fertőzött. Vizsgáljuk meg ezután a Demodex-atkák lehetséges szerepét az emberi bőr patológiájában. Egyikünk háziállatokon végzett v i z s gálatai (NEMESÉRI és SZÉKY 1 9 6 1 , 1964, 1965) s z e r i n t állatokban az enyhe fertőzöttség észrevétlen marad. Erős fertőzöttség ese tén azonban az atkák által o k o z o t t elváltozások már szembetűnőek l e h e t n e k . Szarvasmarha és sertés bőrében az atkák egymástól különálló t e l e p e k b e n lokalizálódnak; az atkáknak a bőrben való
2. ábra: A Demodex b r e v i s fejlődési a l a k j a i : A= p e t e , B= lárva, C= protonympha, D= nympha, E= imago (ó), P= imago ( 9 ) . 250x (DESCH és NUTTING nyomán) P i g . 2 : Demodex b r e v i s , d e v e l o p m e n t a l s t a g e s : A= egg, B = l a r v a , C= p r o t o n y m p h , D= nymph, E= imago ( m a l e ; , P= imago ( f e m a l e ) . 250x. ( a f t e r DESCH and NUTTING, 1972)
megtelepedése folytán kölesnyi-borsónyi csomók jönnek létre. A fertőzés kapujául a szőrszálak szőrtüszői szolgálnak. Az atkák b e h a t o l n a k a szőrhagymáig, a h o l a szőrszál élő m a t r i x rétegét elpusztítják. Ennek következtében a szőrszál e l h a l és k i e s i k a szőrtüszőből, s a belső gyökérhüvely i s e l p u s z t u l . A külső gyö kérhüvely a szőr hagymái részénél bezáródik, ezáltal k i a l a k u l a j e l l e g z e t e s d e m o d i c o s i s o s csomó. Juhban erős fertőzöttség ese tén a bőrön pörkképződés, továbbá gyapjúhullás figyelhető meg. Kutyában az atkák pikkelyezéssel, súlyos e s e t b e n gennyes szőrtüszőgyulladással járó bőrbetegséget idézhetnek elő. A megbete gedéshez nemcsak a fertőződés, hanem hajlamosító körülmények i s szükségesek, elsősorban a bőr ellenállóképességének jelentős csökkenése. Az atkák humánpatológiai jelentőségéről az i r o d a l o m b a n máig sem a l a k u l t k i egységes álláspont. A dermatológusok többségének az a véleménye, hogy az
atka ártalmatlan. A kézikönyvek
sem emlékeznek az atkáról, gyek közönséges azon a l a p u l , hogy
vagy a szőrtüszők és a
lakóinak t e k i n t i k klinikailag
őket.
Ez a nézőpont főként
egészséges bőrben
igen gyakran
l e h e t Demodex-atkákat k i m u t a t n i . A szakemberek k i s e b b azt
állítja,hogy az a t k a
csoportja
patogén tulajdonságokkal r e n d e l k e z i k ,
egyrészt közvetlenül, másrészt közvetett formában féle baktériumok
vagy meg
faggyámiri
és vírusok átvivői). Egyesek
( m i n t külön
s z e r i n t a bőrben
jelenlevő atkák bőrbetegséget idézhetnek elő, a d e m o d i c o s i s t e hát m i n t önálló betegség i s előfordul, de r e n d s z e r i n t nem isme r i k f e l és más betegségnek
diagnosztizálják
(AKBULATOVA 1964;
BAKST 1965; V0L0SCSENKO 1970; DESCH és NUTTING 1 9 7 2 ) . A Demodex-atkák patogenitására vonatkozó e d d i g i vizsgálataink ból megállapítható, hogy az enyhe fertőzöttségnek n i n c s kórtani jelentősége. Ha a fertőzöttség súlyos - egy-egy szőrtüszőben, i l l . faggyúmirigyben 10 vagy több a t k a f o r d u l elő -, akkor az atkák különféle tünetekben (bőrpír, hámlás, papulák, hajhullás s t b . ) megnyilvánuló polymorph d e r m a t o s i s t idézhetnek elő. A bántalom gyógykezelésére vonatkozó vizsgálataink f o l y a m a t b a n vannak.
Irodalom
AKBULATOVA, L. Ch.: Demodikoz c s e l o v e k a .
-
V e s z t n y i k Dermat.
V e n e r o l . 3 8 . 34-42. 1964. BAKST, B. P.: 0 r o l i k l e s c s a Demodex f o l l i c u l o r u m h o m i n i s v pat o l o g i i kozsu c s e l o v e k a . - V e s z t n y i k Dermat. V e n e r o l . 39. 3 1 - 3 4 . 1 9 6 5 . DESCH, C. - NUTTING, W. B.: Demodex f o l l i c u l o r u m ( S i m o n ) and D. b r e v i s A k b u l a t o v a o f man: r e d e s c r i p t i o n and réévalua t i o n . - J . o f P a r a s i t . 58. 169-177. 1972. LOVREKOVICH, I . - TOMCSIK, J . - LŐRINCZ, P.: Bakteriológia, i m munitástan, parazitológia . - Magyar O r v o s i Könyvkiadó T . Budapest, 1935 MAKARA, Gy. - MIHÁLYI, P.: Rovarok és betegségek. Magyar O r v o s i Könyvkiadó T. Budapest, 1943. NEMESÉRI, L . - SZÉKY, A.: Szarvasmarha-demodicosi s. - Magy. Áo. L a p j a , 1 6 . 305-3 08. 1 9 6 1 . NEMESÉRI, L. - SZÉKY, A.: J u h - d e m o d i c o s i s .
-
19. 538-540. 1964. NEMESÉRI, L. - SZÉKY, A.: S e r t e s - d e m o d i c o s i s .
Magy. Áo. L a p j a , - Magy. Áo .Lapja,
20. 544-545. 1965. SIMON, G.: Über e i n e i n den k r a n k e n und normalen Haarsacken des Menschen lebende M i l b e .
-
A r c h . A n a t . P h y s i o l . Wis
sensch. Med. 2 1 8 - 2 3 7 . 1842. SPICKETT, S. G.:
S t u d i e s on Demodex f o l l i c u l o r u m Simon ( 1 8 4 2 ) .
I . Life history. VOLOSCSENKO, A. E.:
-
P a r a s i t o l o g y , 5 1 . 181-192. 1 9 6 1 .
Opüt lecsenyijá
elektroforezom
sz
bolnüh
rasztvorom
demodikozom
judisztovo
lica
kalijá. -
V e s z t n y i k Dermat. V e n e r o l . 4 4 . 72-75- 1970.
Érkezett: 1973. f e b r . 1 0 .
Dr. NEMESÉRI, L. Országos Állategészségügyi Intézet 1149 Budapest, Tábornok u . 2.
