Különlenyomat az A q u i l a X L I I — X L V . 1935—38. kötetéből. Separatabdruck aus Aquila X L I I — X L V . Bd 1935—38.
A D A T O K A H A Z A I FÁCÁNOK ÉLŐSKÖDŐ-FAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ IRTA:
DR. K O T L Á N
SÁNDOR
BEITRÄGE ZUR KENNTNIS D E R PARASITEN-FAUNA DER EINHEIMISCHEN FASANE VON
DR. A L E X A N D E R
BUDAPEST,
1940.
MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI 1394.
K O T L Á N
NYOMDA.
1936/38]
65(»
Adatok a hazai fácánok élősködő-faunájának ismeretéhez.*) A Kistápéról beküldött fácánok zooparasitologiai vizsgálatának eredménye.
I r t a : DR. KOTLÁN SÁNDOR.
H a z a i v a d á l l o m á n y u n k élősködő faunájáról szóló i s m e r e t e i n k i g e n szerényeknek m o n d h a t ó k . O k a e n n e k első s o r b a n a z , h o g y o l y a n t e r v szerű p a r a s i t o l o g i a i vizsgálatok végzésére, a m e l y e k révén e g y - e g y állat faj élősködő-faunájáról képet nyerhettünk v o l n a , megfelelő a n y a g hijján m i n d e z i d e i g m ó d n e m kinálkozott. Annál i n k á b b köszönet i l l e t i m e g a m . k i r . földmivelésügyi minisztérium illetékes osztályának elhatá rozását, h o g y k a p c s o l a t b a n a m . k i r . Madártani Intézetnek a m a vizsgá l a t a i v a l , a m e l y e k fácánjaink természetes táplálékának kiderítését célozták, m ó d a d a t o t t a r r a i s , h o g y e vizsgálatok céljaira rendelkezésre b o c s á t o t t fácán-anyagon rendszeres p a r a s i t o l o g i a i vizsgálatok is m e g «jthetok voltak.
*) Közlemény a m. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ált. állattani és parasitologiai intézetéből. (Igazgató : Dr. KOTLÁN SÁNDOR ny. r. tanár).
651
D K . KOTLÁN
SANDOfi
l Aquila
A z e g y e t e m i p a r a s i t o l o g i a i intézetbe küldött fácánanyag összesen 49 fácánból és 7 fácáncsibéből állott. E z e k n e k l e g n a g y o b b része egész ségesnek látszó, lelőtt p é l d á n y o k b ó l , 25 fácánkakasból és 24 f á c á n t y ú k b ó l állott. A fácáncsirkék n a g y o b b része e l h u l l o t t állatokból állt. A p a r a s i t o l o g i a i vizsgálat m i n d e n állaton a m a k r o s k o p o s a n fellel hető külső és belső (légutak, emésztőcső, kiválasztó s z e r v e k ) élősködőkre, t o v á b b á a csak m i k r o s k o p o s a n megállapítható v é g l é n y e k sorából csupán a c o c c i d i u m o k kiderítésére szorítkozott. M i n d e n állat felboncolása illetőleg részletes s z e r v i vizsgálata előtt c o p r o l o g i a i vizsgálat is történt. N a g y általánosságban megállapítható,- h o g y a b e k ü l d ö t t fácán a n y a g b a n , k i v é v e a fácáncsirkók némelyikét, külső v a g y belső é l ő s k ö d ő k e g y esetben s e m f o r d u l t a k elő o l y a n számban, h o g y jelentősebb kár tételükre következtetni l e h e t e t t v o l n a . E z t i g a z o l t a e g y b e n az i s , h o g y a k i f e j l e t t állatokban o l y a n s z e r v i elváltozások, m e l y e k élősködők f e n n forgására vezethetők v i s s z a , e g y e t l e n esetben s e m v o l t a k megállapíthatók. F a u n i s z t i k a i n é z ő p o n t b ó l s e m n y ú j t o t t a vizsgált a n y a g különlegesen f i g y e l e m r e méltót. A talált é l ő s k ö d ő k l e g n a g y o b b részt, k i v é v e a C a p i l l a r i a - f a j t , közismert, k o z m o p o l i t a f a j o k h o z tartozóknak b i z o n y u l t a k . A vizsgálat eredményei a k ö v e t k e z ő k b e n foglalhatók össze :
Külső élősködők. Insecta : Tolltetük (Mallophaga). K ö z i s m e r t tény, h o g y miként a házi m a d a r a k o n , szárnyas b a r o m f i n , u g y vadonélő m a d a r a k o n fajlagos t o l l t e t v e k n e m c s a k g y a k r a n , h a n e m n e m ritkán jelentős számban i s f o r d u l n a k elő. A beküldött fácánanyagon Menopon-, Goniodesés Goniocotesfajok v o l t a k megállapíthatók, általában i g e n mérsékelt számban. Csupán a z e l h u l l o t t csirkéken v o l t a k n a g y o b b számban t o l l t e t v e k , a m i j ó l e g y e z i k a z z a l a t a p a s z t a l a t t a l , h o g y bármi oknál f o g v a b e t e g , l e r o m l o t t m a d a r a k o n r e n d s z e r i n t jelentősen e l s z a p o r o d n a k ezek az élősdiek. Arachnoidea, Acarina. Kullancsok (Ixodidae). A t a p a s z t a l a t s z e r i n t némely vidéken m a d a r a k o n is elég g y a k r a n f o r d u l n a k elő k u l l a n c s o k , különösen lárvaformák. A rendelkezésre álló a n y a g b a n csupán e g y e t l e n esetben sikerült az Ixodes ricinus nevü, hazánkban m i n d vadonélő, m i n d p e d i g házi emlős állatokon i g e n e l t e r j e d t e n előforduló k u l l a n c s f a j n a k f i a t a l $ példányát találni. Tolltetüatkák (Dermanyssidae). E g y esetben fácánkakas tollazatán Dermanyssus gallinae t ö b b példánya f o r d u l t elő. Jóllehet D e r m a n y s s u s atkák, a t a p a s z t a l a t szerint, vérszivásukkal jelentős kárt o k o z h a t n a k ,
A FÁCÁN ÉLŐSKÖDŐ FAl'NÁJA
1935/Übj
652
főleg f i a t a l a b b m a d a r a k o n való elszaporodásuk esetén, a j e l e n esetben a kártételnek különösebb n y o m a , nyilván az élősködőnek mérsékelt száma m i a t t , a vizsgált állaton n e m v o l t megállapítható. Belső élősködők. Véglények (Protozoa). A m i n d e n állatra kiterjedő c o p r o l o g i a i v i z s gálatok során kiderült, h o g y C o c c i d i u m o k a fácán g y a k r a b b a n elő forduló véglény-élősködői közé t a r t o z n a k . A k i f e j l e t t állatokban kevés kivétellel r e n d s z e r i n t csak néhány o o c y s t a v o l t kimutatható a dusitási eljárással, jeléül a n n a k , h o g y a felnőtt állatok többé-kevésbbé i g e n hatékony, m i n d e n e k s z e r i n t „korral járó immunitás"-sal r e n d e l k e z t e k . Bőségesebb o o c y s t a csupán a f i a t a l e g y e d e k b e n f o r d u l t elő, egyik-másik esetben o l y számban is, a m e l y nyilvánvalóan n e m m a r a d h a t o t t káros hatás nélkül. Bizonyára a kedvező b e l y i és tartási v i s z o n y o k n a k köszön hető, h o g y a coccidiosis veszteségeket a csirkeállományban n e m idézett elő. A
rendelkezésre álló a n y a g b a n talált oocysták a l a k j a
körkörös,
részben ovális v o l t . Méreteik a következő értékek k ö z t m o z o g t a k : 12.60 X 12.60 ju, 15.12 x 12.60 a, 17.64 X 12.60,«, 20.16 x 12.60 u, 21.42 X 12.60 u, 22.68 X 17.64 pt, 25.20 X 13.86 25.20 X 17.64 u, 27.72 x 12.60 u, 27.72 x 15.12
25.20 X 15.10 fi, u, 27.72 x 20.16
u,
30.24 x 15.12 u, 30.24 x 17.64 « , 30.24 x 20.16 //. Határértékek : 12.60 X 12.60—22.68 x 17.64 ,i 25.20 X 13.86—30.24 x 20.16 u. E z e k az értékek a r r a u t a l n a k , h o g y fácánjainkban előforduló c o c c i d i u m o k két E i m e r i a - f a j keretébe t a r t o z n a k . M i n d e z i d e i g fácánból csupán az Eimeria phasiani TlZZER nevü fajt ismerjük p o n t o s a b b a n . U t ó b b i oocystáinak méretei a f e n t i határértékek k ö z t m o z o g n a k . Férgek. I. Galandférgek
(Gestoda).
A galandférgek u g y öreg, m i n t f i a t a l állatokban f o r d u l t a k elő. Öregekben 11 esetben, csirkékben 2 esetben a Davainea friedbergeri többé-kevésbbé k i f e j l e t t példányai v o l t a k kimutathatók. Csirkékben ezek n a g y o b b számban fordulván elő, valószerűnek látszik, h o g y a bélben fennforgó h u r u t o s elváltozások az egyidejűleg előforduló c o c c i d i u m o k o n kivül e galandférgeknek is t u l a j donithatók. II. Fonálférgek
(Nematoda).
Különféle fajú fonálférgek, rendszerint a z o n b a n csak mérsékelt számban, a beküldött fácánok legtöbbjében v o l t a k kimutathatók.
653
DR. KOTLÁN SÄNDOR
[Aquila
Gyakoriság dolgában első h e l y e n áll a H e t e r a k i d a e családba tartozó Heterakis gallinae ( G M E L I N , 1790) nevü f a j , m e l y m i n d a fácáncsibékben, m i n d p e d i g k i f e j l e t t e g y e d e k b e n , a vakbélben s z i n t e rendszeresen m e g található. Egyik-másik esetben 20—30 példány is előfordult a v a k b e l e k b e n a nélkül, h o g y káros hatással l e t t e k v o l n a az állatok egészségére. E z a fonálféreg-faj egyébként tyúkféléknek e g y i k l e g g y a k o r i b b élősködője s a vakbélben v a l ó élősködésével közvetlenül szembetűnő elváltozásokat n e m s z o k o t t o k o z n i , jóllehet ismeretes, h o g y a fertőződés során az ébré^ n y e k néhány n a p i g a vakbél nyálkahártyájának m é l y é b e n tartózkodnak. E z az átmeneti b i s t o p a r a s i t i s m u s némely e s e t e k b e n a vakbél nyálka hártyájában lévő tüszők m e g n a g y o b b o d á s á r a és elsajtosodására is v e z e t het. A vizsgált fácán-anyagban néhány esetben v o l t a k a vakbél nyálka hártya felületén köles-kendermagnyi g ó c o k találhatók, e z e k n e k eredete talán szintén a Heterakis-példányok jelenlétére vezethető v i s s z a . M i n d e n e s e t r e érdekes d o l o g , h o g y a fácánokban egyébként némely vidékeken n e m r i t k a Heterakis isolonche LlNSTOW, 1906 nevü f a j , m e l y a fácánok t y p h l i t i s v e r r u c o s a v e r m i n o s a nevü bántalmának az okozója, e g y e t l e n esetben s e m v o l t megállapitható. A vizsgált fácánok közül h a t n a k a vakbelében, esetenként a z o n b a n csak néhány példányban, f o r d u l t elő a T r i c h i n e l l i d a e családba tartozó Gapillaria g e n u s n a k e g y i k , m i n d e z i d e i g látszólag le n e m i r t , képviselője. Leirását a k ö v e t k e z ő k b e n a d o m : hossza 19—24 m m . A f e j i v é g , miként más Capillaria-í aj o k b a n , i g e n v é k o n y , s i m a lefutással, a test hátrafelé f o k o z a t o s a n szélesbedik s a f a r k i végen l e g n a g y o b b szélességét (50 fi) éri e l . A c u t i c u l a eléggé v a s t a g , s i m a . A n y e l ő c s ö v e t középnagyságú sejtekből álló sejttest zárja be. A f a r k i v é g l e n y e s e t t ; l a t e r a l i s f e k v e t b e n az e g y i k o l d a l o n simán l e g ö m b ö l y ö d ő a test v o n a l a , a másik o l d a l o n v i s z o n t két r ö v i d , vízszin tesen fekvő n y ú l v á n y m u t a t k o z i k . A két n y ú l v á n y k ö z t f e k s z i k a c l o a c a nyilás, egyes példányokban a belőle kinyúló s p i c u l u m m a l . A s p i c u l u m h o s s z a 190—200 n\ a s p i c u l u m hüvelye sűrűn tüskézett, de csak hátulsó harmadában.
finoman
és
$ hossza 30—36 m m . Szélessége a nyelőcső végének magasságá b a n 76—80 (x, a test közepén 110—120 ju, a f a r k i végen 30—40 /x. A f a r k i vég t o m p a csúcsban végződik, d o r s o v e n t r a l i s f e k v e t b e n a testvég harántul l e n y e s e t t n e k látszik. A z anus s u b t e r m i n a l i s , a r e c t u m f i a t a l példányok b a n 30—35 [A, k i f e j l e t t példányokban 50—60 fx hosszú és lefutásában szembetűnő m i r i g y e k ö v e z i k . A c u t i c u l a s i m a és tekintélyes vastagságú. Főleg a f a r k i végen a c u t i c u l a vastagsága eléri a 3.5 ju-t. A nyelőcső végétől 50—60 ju távolságra v a n az ivarnyilás, m e l y b ő l f i a t a l , kész petéket még n e m tartalmazó e g y e d e k b e n i g e n f i n o m , n a g y o n átlátszó g ö m b ö l y d e d hólyagszerü képlet i n d u l k i ; k i f e j l e t t példányokban p e d i g
1935/38]
A FÁCÁN ÉLŐSKÖDŐ FAUNÁJA
1>54
igen szembetűnő „vulva-harang" tűnik szembe, m e l y a v a g i n a utolsó szakaszának előesett részéből látszik állni. A v u l v a - h a r a n g hossza 60—65 /<, elülső vége lenyesett. A z u t e r u s b a n lévő peték a hátrább eső s z a k a s z o k b a n t ö b b s o r b a n , előrefelé 2—3 s o r b a n , a végső s z a k a s z b a n egyes s o r b a n f o g l a l n a k h e l y e t . A peték 53—58 fi hosszúak. Felületük egyenetlen, kissé recézett.
10. kép. Gapillaria phasianina 9 farki vége. 9 Schwanzende
n . sp.
11. kép. GapilldPria phasianina 9 vulva-tájéka. 9 Vulva-Gegend
n. sp.
E leirásból kitűnik, h o g y a szóbanforgó féreg egy még e d d i g n e m i s m e r t C'apillaria-íajhoz tartozik. A m a d a r a k b a n előforduló Gapillaria-í a jókról szóló i s m e r e t e i n k még koránt s e m kielégítők. R é g e b b e n a vadonélő m a d a r a k Capillariafajait csak felületes vizsgálatok alapján irták le és sok esetben e g y i k v a g y másik, a házi madarakból i s m e r t , f a j j a l azonosították. Különösen áll ez a fácáncapillariákra, a m e l y e k e t a tyúkfélék Gapillaria-í a j a i v a l annál inkább t a r t h a t t a k a z o n o s o k n a k , m e r t v a l ó b a n u g y látszik, h o g y p l d . a házityúknak Gapillaria annulata nevü faja a fácánban is m e g t u d telepedni. U j a b b i r o d a l m i a d a t o k s z e r i n t ( F R E I T A S és A L M E I D A , 1935*) was colchicus-ból két Capülaria-ía,] ismeretes, u . m . a Gapillaria a nyelőcsőből és a C. uropapillata a bélből. Férgünk az utóbbihoz t ö b b t e k i n t e t b e n hasonló u g y a n , a G. uropapillata némely bélyege, i g y különösen a leirója s z e r i n t
aPhasiaannulata azonban annyira
*) FREITAS és ALMEIDA, Sobre os Nematoda Capillariinae parasitas de esophago
e papo de aves. Memóriás do Instituto Oswaldo Cruz. Tomo 30. Fasc. 2. p. 123. 1935.
D K . KOTLÁN SÁNDOR
655
[Aquila
jellemző farkvégi papillák, a nőstényben, a m i példányainkon n e m találhatók, de n e m e g y e z i k a nőstény példányok vulvájának szerkezete sem. A n e v e z e t t fajnak leirói ( F r e i t a s és A l m e i d a , 1935) $ példánnyal nem r e n d e l k e z t e k . és A L M E I D A a G. uropapillata vulvájáról a k ö v e t k e z ő k e t m o n d j a : „ F e m e a c o m v u l v a s i t u a d a a 0,088 a 0,96 m m d a t e r m i n a c a o d o esophago, c o m os l a b i o s a n t e r i o r salientes, m a m m i l i f o r m e s , e a p r e s e n t a n d o 2 saliencias c u t i c u l a r e s i n t e r n a s , s i t u a d a s l a t e r a l m e n t e . " E z a leirás a z t i g a z o l j a , h o g y a G. ítro^api^aía-banjvulva-harang n e m f o r d u l elő s ezért ez a szerkezet, k a p c s o l a t b a n a h i m e k spiculum-hüvelyének tüskézettségével, t o v á b b á a peték alakjának és f a l u k n a k sajátságaival a m i fácánjainkban ugylátszik közönséges előfordulású Capillaria f a j r a nézve jellemző. FREITAS
Összefoglalva a m o n d o t t a k a t s különös t e k i n t e t t e l a $ farki végének a C. uropapillata-tól eltérő szerkezetére, célszerűnek látszik férgünket az u t ó b b n e v e z e t t fajtól elkülönit e n i s Capillaria phasianina n . sp. néven uj f a j n a k minősiteni. a
Megemlitésre érdemesnek látszik, h o g y rendelkezésre álló fácán a n y a g b a n n e m
i
12. kép Capillaria phasianina n. sp. farki vége. Schwanzende.
13. kép. Fácán-Capillariák petéi. Baloldalon C. phasianina n. sp. ; jobb oldalon Capillaria sp. a nyelőcsőből 500 X nagy. Eier von Fasanen-Capillarien. Links von C. pha sianina n. sp., rechts von Capillaria sp. aus dem Oesophagus, 500 X Vergrößerung.
f o r d u l t a k elő o l y a n Capillariák, a m e l y e k n e k tartózkodási h e l y e a nyelőcső nyálkahártyája. I r o d a l m i a d a t o k s z e r i n t a fácánok nyelőcsövében a házityúkból i s m e r t Capillaria annulata f o r d u l elő. Intézetünk gyűjte ményében fácán nyelőcsővéből g y ű j t ö t t néhány C7ap*^an'a-példány i s v a n , ezek a z o n b a n a C. annulata-val n e m a z o n o s a k s ezért n e m kétséges, h o g y ezek is egy e d d i g le n e m i r t C.-fajhoz tartoznak.
1935/38]
A FÁCÁN ÉLŐSKÖDŐ F A U N Á J A
i;.-,f>
A fonálférgek csoportjából még két féreg-féleség f o r d u l t elő a v i z s gált a n y a g b a n . A z e g y i k , m e l y e t két öreg fácán beléből néhány példány b a n gyűjtöttünk, a T r i c h o s t r o n g y l i d a e családnak képviselője, a Trichostrongylus tenuis (MEHLIS, 1846). E z az i g e n apró, hajszál vékonyságú féreg a házi és v a d k a c s a , lúd, ritkábban házityúk, p u l y k a élősködője, de u g y látszik a fácánban sem éppen r i t k a . A másik a S t r o n g y l i d a e családhoz tartozó légcső-féreg Syngamus trachea (MoNTAGU, 1811), m e l y 4 fácáncsirkében v o l t megtalálható néhány példányban. Ismeretes, h o g y a légcsőféreg h e d t ellensége. F i a t a l fácánok közt, veszteségeket o k o z h a t . Jelentőségét élő m a d a r a k is terjesztői lehetnek e a nehezebb f e l a d a t o k közé t a r t o z i k .
a fácán tenyészeteknek e g y i k hír főleg életük 2—6 hetében tömeges f o k o z z a az, h o g y különféle v a d o n féregnek s az ellene való védekezés
Beiträge zur Kenntnis der Parasiten-Fauna der einheimischen Fasane.*) Zooparasitologische Untersuchungen an einem aus Kis tápé stammenden Fasanen-Material. Von DR. A.
KOTLÁN,
Budapest.
D i e z w e c k s E r f o r s c h u n g der natürlichen N a h r u n g unserer F a s a n e n Bestände v o m O r n i t h o l o g i s c h e n I n s t i t u t ausgeführten U n t e r s u c h u n g e n b o t e n eine günstige Gelegenheit das aus K i s t á p é s t a m m e n d e M a t e r i a l a u c h z o o p a r a s i t o l o g i s c h z u überprüfen. E s s t a n d e n insgesamt 49 erwachsene u n d 7 j u n g e T i e r e z u Verfügung. D i e zooparasitologische U n t e r s u c h u n g erstreckte s i c h auf alle m a k r o s k o p i s c h feststellbaren E c t o - u n d E n t o p a r a s i t e n , ferner aus d e m G e b i e t e der P r o t o z o e n aus schließlich auf C o c c i d i e n . D i e U n t e r s u c h u n g e n ergaben folgende R e s u l t a t e . A n E c t o p a r a s i t e n k o n n t e n nachgewiesen w e r d e n : Mallophagen der G e n e r a Menopon, Goniodes u n d Goniocotes z i e m l i c h häufig, d o c h meistens n u r i n mäßiger A n z a h l . A u s der G r u p p e der Ixodiden w a r i n e i n e m F a l l e e i n j u v . $ v o n Ixodes ricinus anwesend. I n e i n e m F a l l e k o n n t e n mehrere E x e m p l a r e v o n Dermanyssus gallinae angetroffen werden. *) Mitteilung aus dem Zool. und Parasitologischen Institut der Kgl. Ung. Josef Palatínus Universität für Technik und Wirtschaftskunde (Direktor: Prof. D R . ALEXANDER K O T L Á N ) .
Ö57
J)R. A . KOTLÁN
[Aquila
A n E n t o p a r a s i t e n k o n n t e n festgestellt w e r d e n : Coccidien-Oozysten u . z w . der A r t Eimeria phasiani T Y Z Z E R , ferner r u n d l i c h e , b i s r u n d l i c h o v a l e O o z y s t e n m i t e i n e m k l e i n e r e n D u r c h m e s s e r ( 1 2 x 1 2 — 2 2 x 1 7 p), die möglicherweise einer n o c h n i c h t beschriebenen A r t angehören. A u s der G r u p p e der B a n d w ü r m e r k o n n t e z u w i e d e r h o l t e n m a l e n Davainea friedbergeri angetroffen w e r d e n . A n N e m a t o d e n w a r e n v o r h a n d e n : Heterakis gallinae sehr häufig, ferner i m B l i n d d a r m v o n m e h r e r e n T i e r e n eine b i s h e r n o c h n i c h t beschrie bene Capillaria-Axt. D i e D i a g n o s e l e t z t e r e r l a u t e t w i e folgt : Capillaria phasianina n. sp. <$ 19—24 m m l a n g , g r ö ß t e B r e i t e a m H i n t e r e n d e 50 rt. H i n t e r ende s t u m p f , m i t z w e i s e i t l i c h liegenden H ö c k e r n ; S p i c u l u m m i t w i n z i gen H ä c k c h e n t r a g e n d e r S c h e i d e . Länge des S p i c u l u m s 190—200 JU. $ 30—36 m m l a n g , g r ö ß t e B r e i t e i m m i t t l e r e n D r i t t e l des K ö r pers e t w a 110—120 p. H i n t e r e n d e s t u m p f verjüngt. Genitalöffnung i n eine a n s e h n l i c h e V u l v a - G l o c k e a u s l a u f e n d . E i e r 53—58 p l a n g , m i t u n e b e n e r Außenhülle. F e r n e r k o n n t e n n o c h n a c h g e w i e s e n w e r d e n i n z w e i T i e r e n Trichostrongylus tenuis, i n 4 j u n g e n T i e r e n einige P a a r e v o n Syngamus trachea.
