Könyvtári keresési szokások vizsgálata az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum pedagógus és pedagógusjelölt hallgatói körében
A felméréseket Szél Orsolya, a Pécsi Tudományegyetem informatika-könyvtár szakos hallgatója szakdolgozata keretében, az OPKM munkatársai közreműködésével készítette
1
A vizsgálatok és elemzések
Eddig viszonylag kevesen vizsgálták a könyvtári keresésekkel kapcsolatos kérdéseket, ezért szűkös szakirodalom állt rendelkezésemre. Ezek közül kiemelném Eszenyiné Borbély Máriának a naplófájlok elemzésére, és ezen keresztül a szoftverminőségre vonatkozó kutatási eredményeit. A másik fontos szakirodalmi forrásom Csík Tibor 2001-es vizsgálata volt, amely az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum látogatóinak könyvtárhasználati szokásait vizsgálta.
1.
Az OPAC statisztikák elemzése (2010-2012)
A.
A kutatás ismertetése
Az OPAC statisztika az adott év kereséseit tartalmazza, elkészítését az informatikai osztály végzi. A keresési szokások vizsgálatára is alkalmas, mivel tartalmazza a keresések számát, és azok eredményét is. Az alábbi adatokon kívül tartalmazza még a kölcsönzésre vonatkozó adatokat is. Pl. kölcsönzött könyvek száma. A fejezetben elsősorban a keresési szokások változását mutatom be, de kitérek a kölcsönzési adatokra is. Itt szeretném tisztázni, hogy a vizsgálat során a következő két adattípust különböztettem meg; -
külső OPAC: a könyvtár falain kívüli, a távolból történt kereséseket tartalmazza
2
-
belső OPAC: a könyvtár falain belülieket, de ezeket nem tudtam szétválasztani a könyvtárosok keresésétől, mivel ők is ezt a felületet használják.
B.
Az eredmények bemutatása
Az első bemutatott adat a keresések számát mutatja, külön kezelve a belső és külső OPAC-ot. A keresések száma 2010-ben 153001, de 2012-ben csak 124372 volt. Ha megnézzük a keresések megoszlását a belső és külső OPAC-ban, akkor a következő diagramot kapjuk.
1. ábra Keresések alakulása az OPAC-okban 2010., 2011., 2012.
A diagramról leolvasható, hogy a keresések száma csökkent, ami nagyobb mértékben a belső kereséseknél figyelhető meg. A szám rámutat arra, hogy a legtöbben otthonról használják a katalógust, és ritkán néznek utána a könyvtárban. A külső keresések számának csökkenése minimális. A keresési adatokat megvizsgáltam negyedéves lebontásban, külön a belső és külső OPAC-ban. A vizsgálattal szeretném bemutatni a könyvtár adatbázis használatának változását, illetve hogy megfigyelhető-e olyan tendencia, amikor többen keresnek a katalógusban, vagy nincs ilyen. A negyedévek beosztása a következőképpen néz ki; -
I. negyedév (január, február, március)
-
II. negyedév (április, május, június) 3
-
III. negyedév (július, augusztus, szeptember)
-
IV. negyedév (október, november, december)
Először a belső keresések számát néztem meg. A kapott adatokat a következő diagramon ábrázoltam.
2. ábra Belső keresések változása negyedévenkénti lebontásban
Az ábrázolt adatok is mutatják, hogy a legtöbb belső keresés 2010-ben futott le az adatbázisban, azóta visszaesés tapasztalható, és megfigyelhető egyfajta hullámzás a keresések számában. A legalacsonyabb keresési aktivitás a vizsgált időszakban a III. negyedévben tapasztalható. A III. negyedévben két nyári hónap van, amikor a közoktatási intézmények többségében tart nyári szünet. A külső keresések bemutatása előtt feltételezem, hogy az a ciklusosság megfigyelhető, mint a belső OPAC-ban.
4
3. ábra Külső keresések változása negyedévenkénti lebontásban
A külső keresések között is megfigyelhető, hogy a legalacsonyabb keresés a III. negyedévben futott le. Viszont további hasonlóság a belső és külső keresések között nincs. Nem lehet egyértelműen mondani, hogy csökkenés figyelhető meg, mert ez csupán két negyedévre áll fenn (I. és IV. negyedév). A többi negyedévben az eloszlás módosul. Érdekes megnézni, hogy a II. negyedév adatai közül 2011-ben kicsit kiemelkedik. A kiemelkedés rámutat arra a tényre, hogy 2011-ben többen használták a katalógust, ami mögött állhat az egyetemi vizsgaidőszak, amikor több hallgató használja a könyvtárt. Meglepő viszont, hogy a III. negyedévben zajló keresések száma 2011-ben a legalacsonyabb, és 2012-ben minimális növekedés figyelhető meg. Ha megnézzük a keresések alakulását negyedévenként, akkor elmondhatjuk a következőket; -
legkevesebb keresés a III. negyedévben zajlott (nyári időszak miatt)
-
belső keresések száma folyamatosan csökkent a vizsgált időszakban
-
külső keresések számának alakulása nem egyezik meg a belsővel
-
csúcsok (legtöbb keresés adatai) a belső kereséskor 2010-ben figyelhetők meg, míg a külső kereséskor változó a csúcsok időpontja, még akkor is, ha a 2010-es szintet nem éri el
5
A negyedévenkénti keresések vizsgálata árnyalta az összes keresések számát, és rámutat arra a tényre, hogy nem egyértelmű csökkenésről beszélünk, hanem egy folyamatról, ami bármikor meg is fordulhat. A következő
adat, amit megvizsgáltam
az eredményes
keresésekre
vonatkozott a vizsgált időszakban. A kapott eredményeket a következő kördiagramok mutatják be.
2010
2011
2012 4. ábra Eredményes és eredménytelen keresések alakulása a vizsgált időszakban
A diagramokról leolvasható, hogy a keresések eredményessége szintén csökkent a vizsgált időszakban. Látható, hogy a legjobb keresési arány 2010-ben volt (82,77%-17,23%). Viszont 2011. és 2012. között minimális változás figyelhető meg a keresés eredményességében. Érdekes lenne idén is megnézni, hogy van-e változás az eredmények között.
6
A statisztikában lehet egy éven belüli vizsgálatokat is találni (2010 és 2012), de mindegyik rész más és más időszakot vizsgál, emiatt nem lehet összehasonlítást végezni. Viszont árnyalja az éves eredményeket. Az első részadat 2010-ből származik, a vizsgált időszak 2010. január 4-től 2010. szeptember 28-ig tartott. Az adatbázis kimutatása szerint ez idő alatt 100341 keresés futott le. Éves adat
2010. január- szeptember közötti adat
Eredményes
126660
84592
Eredménytelen
26341
15749
1. Táblázat Eredményes és eredménytelen keresések száma 2010. január-szeptember között
A táblázatból is kitűnik, hogy a vizsgált időszakban is hasonló a keresések eredményessége, mintha a teljes 2010-es évet néznénk. A másik éves adat 2012. január 1-től 2012. május 30-ig tartott, amikor is 64856 keresés történt az OPAC-ban. Éves adat
2012.január-május közötti adat
Eredményes
89750
46471
Eredménytelen
34622
18385
2. Táblázat Eredményes és eredménytelen keresések száma 2012. január-május között
A
táblázat
a
keresések
számát
mutatja
eredményességük
szerint,
százalékosan kifejezve: eredményes: 71,66% és eredménytelen: 28,34%. A számokat megnézve negatív eltérés rajzolódik ki az éves számokhoz viszonyítva, emelkedett az eredménytelen keresések száma.
7
A keresés eredményességét megnézve a vizsgált években egy hónapra lebontva a következő kép jeleníthető meg.
5. ábra Keresések eredményessége egy hónapra lebontva
A havi lebontások is tükrözik az éves adatokat, miszerint az eredménytelen keresések száma növekedett, az eredményeshez képest. Az adatokról összességében elmondható, hogy a sikeres találatok száma csökkent
a
vizsgált
időszakban,
és
ezzel
párhuzamosan
nőtt
az
eredménytelen keresések száma. Az adatok mögött többféle ok állhat (pl. elgépelés), amire rá szeretnék mutatni a későbbi naplófájl elemzés vizsgálatomban. A harmadik megvizsgálásra kerülő adat a keresések átlaga volt. Első szinten a keresések éves megoszlását vizsgáltam, majd negyedévenként. A keresések átlagának számítása: az összes keresés osztása 365-tel, amivel az éves adat kiszámítható.
8
Az éves keresések megoszlását a következő ábra szemlélteti.
6. ábra Keresések száma éves lebontásban
Az ábráról leolvasható, hogy a keresésekhez viszonyítva itt is folyamatos csökkenés figyelhető meg. A keresések számának csökkenésében több tényező játszhat szerepet (pl. egyes hónapokban többen keresnek, mint a következő hónapban). Megfigyelhető, hogy a könyvtárba látogatók száma is változik hónapok szerint, és ez tükröződik a keresésekben is. A keresések számát megvizsgáltam negyedéves szinten is. Feltételeztem, hogy itt is lesz egy alacsonyabb negyedév, ahol kevesebbet keresnek, illetve, hogy változás lesz a negyedévek között.
7. ábra Keresések számának alakulása negyedévenként
9
A vizsgálat elején feltett két kérdésre, a kapott adatokat megvizsgálva, igennel lehet válaszolni. Szintén megfigyelhető, hogy a III. negyedévben kerestek a legkevesebbszer az adatbázisban, hasonlóan a keresések negyedéves megoszlásánál. Megfigyelhető egy-egy növekedés a negyedévek között, de ezek a számok nagyon minimálisak. Az adatbázisban a legtöbb keresés 2010. IV. negyedévben futott le, és azóta sem volt ilyen magas a keresések száma. A könyvtári adatbázisban való keresés átlaga, szintén a keresések számánál, a III. negyedévben volt a legalacsonyabb. A negyedévek között minimális eltérés figyelhető meg. A következőkben a kölcsönzési adatokat mutatom be, ezek közül kettőt elemeztem részletesebben. Az elsőben az adatbázisban található felhasználók számának alakulását mutatom be, utána a könyvtár távoli elérésére vonatkozó statisztikai adatokat. A távoli elérés alatt érti a statisztika az olvasói kóddal való bejelentkezést, hosszabbítást, és az előjegyzést. A hosszabbítás és az előjegyzés a web 2.0. szolgáltatása, aminek révén a könyvtár „kilép” a négy fal közül. A felhasználók felsorolása, mivel a statisztika megkülönbözteti az: -
új felhasználókat (a tárgyévben beiratkozott olvasók száma)
-
olvasókat
a
rendszerben
(kölcsönzők,
rendezvények
látogatói,
csoportos könyvtárlátogatáson részt vevő emberek) -
kölcsönzőket (azok, akik könyvet kölcsönöztek a tárgyévben)1
A bemutatásnál ezt a hármat külön kezelem, de tudni kell, hogy átfedések lehetnek a számok között. Mindegyik csoportnál megnéztem, hogy ők átlagosan hányszor keresnek a katalógusban. Új felhasználók számának alakulása szintén csökkenést mutat, mivel 2010:
1
1204 fő
2011:
1221 fő
2012:
1044 fő
Őket tekinthetjük a könyvtár használóinak
10
A felhasználók száma 2011-ben nőtt, de összességében 160 fős csökkenés figyelhető meg. A változás jól tükrözi, hogy a könyvtárt kevesen ismerik, és emiatt csökkent a látogatók száma. Ha megvizsgáljuk az újonnan beiratkozott olvasók keresését a rendszerben, akkor a következő diagramot kapjuk.
8. ábra Keresések alakulása az újonnan felhasználóknál
Megfigyelhető itt is csökkenés 2010 és 2011 között, viszont 2011 és 2012 között növekedés tapasztalható. Az olvasók a rendszerben vannak a legtöbben, ami érthető is, mivel itt a könyvtárt egyszer meglátogatott ember is rendszerbe kerül, és emiatt náluk áll fenn legjobban az adatok nagymértékű torzítása. Az adatokat a következő táblázat tartalmazza. Év
Felhasználók (fő)
Keresések átlaga (db)
2010
7441
20
2011
7559
18
2012
7768
16
3. Táblázat A keresések számának alakulása az „Olvasók a rendszerben” című kategóriában
A felhasználók száma növekedett, ami annak köszönhető, hogy a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum számos rendezvényt tartott a Nevelési Tudásdepó keretében, és a csoportos könyvtárlátogatás egyre népszerűbbé válik. Napjainkban már nemcsak az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói
11
keresik fel a könyvtárt, hanem más tanintézményekből is érkeznek látogatók, olvasók. A keresések száma csökkenő tendenciát mutat. A harmadik csoport a kölcsönzők kategóriája. Ez a csoport használta legintenzívebben a katalógust, mivel ők biztosan kölcsönöztek is az állományból. A fenti tény miatt a kapott adatokat elfogadtam, és ennél a csoportnál nem csupán keresések átlagát néztem meg, hanem az eredményességet is. Az első adat a kölcsönzők számának alakulását mutatja; 2010:
3832 fő
2011:
3566 fő
2012:
3611 fő
Az adatokból is kiderült, hogy a kölcsönzök száma mindkét irányba változott, 2010 és 2011 között a kölcsönzők száma 266 fővel csökkent, míg 2011 és 2012 között 45 fővel emelkedett. A kölcsönzők keresését a következő diagram szemlélteti.
9. ábra Keresések átlaga
Itt is látható csökkenés, viszont ennek a mértéke nagyon kicsi. Leolvasható, hogy az átlagos keresés a vizsgált időszakban 37 volt, ami reális szám egy olvasónak. Viszont ez a szám nagymértékben függ az egyéntől is, és attól is, hogy mennyire hasznos keresési stratégiát alkalmaz. A vizsgálatot elvégeztem még az eredményes és eredménytelen keresés viszonylatában is. Először az eredményes keresések számát vizsgáltam meg. Itt is megfigyelhető, hogy az egy főre jutó eredményes keresések száma csökkent a három év alatt 9 találattal. Az adat rámutatott arra, hogy az olvasók 12
„rosszabbul”
kerestek,
vagy
nem
a
megfelelő
keresési
stratégiákat
alkalmazták.
2010
2011
2012 10. ábra Eredményes és eredménytelen keresések megoszlása a kölcsönzők számánál
A távoli elérések alatt a statisztika a következő szolgáltatásokat érti; -
bejelentkezések
-
hosszabbítások
-
előjegyzés
A bejelentkezés alatt érti a statisztika azokat a műveleteket, amikor az olvasó bejelentkezik az olvasójegyével és jelszavával a rendszerbe. A bejelentkezések adatait a következő táblázat tartalmazza; Év
Bejelentkezés
Változás (%)
2010
1334
-
13
2011
1533
13,22
2012
2002
47,85
4. Táblázat Bejelentkezések számának alakulása
Az adatokból is látható, hogy a bejelentkezések száma dinamikusan növekedett, a három év alatt 47,85%-os az emelkedés, a szám nagyon pozitív irányt mutat. A hosszabbítás alatt a rendszer azokat az adatokat rögzíti, amikor az olvasó az adatbázison keresztül hosszabbítja meg a kölcsönzött dokumentumait.
11. ábra Hosszabbítások megoszlása
A diagramról leolvasható, hogy a növekedés mértéke meghaladja a bejelentkezések számát. Az átlagot kiszámítva egy kölcsönzőre 1,04 hosszabbítás jut a vizsgált időszakban. Részletesen megnézve az adatokat, a következő táblázatot kapjuk; Év
Hosszabbítások
Átlag
2010
559
0,15
2011
620
0,17
2012
2596
0,72
5. Táblázat Egy olvasóra jutó hosszabbítások átlaga
A három év alatt a növekedés mértéke 0,57.
14
Az adatok is tükrözik, hogy az olvasók szeretik, és használják a hosszabbítás funkcióját a könyvtár honlapján. Az előjegyzés funkciója az, amikor az olvasó ki szeretné kölcsönözni az adott dokumentumot, de az másik olvasónál van. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy az olvasó online előjegyezze a kívánt művet. Az előjegyzések száma a bejelentkezés és hosszabbítások számánál kisebb, de pozitív képet mutat.
12. ábra Előjegyzések számának alakulása
Itt is észrevehető a pozitív növekedés, három év alatt 28-cal nőtt az előjegyzések száma. A távoli elérések adatait megvizsgálva elmondható, hogy -
számuk dinamikusan növekedett
-
az olvasók ismerik, és használják
-
rámutat arra a tényre, hogy a könyvtárnak nyitnia kell az internet felé, mert az olvasók szeretik a távolból elérhető szolgáltatásokat
15
2.
A naplófájlok elemzése az Országos Pedagógiai Könyvtár és
Múzeumban A.
A kutatás ismertetése
Az elemzésre kiválasztott naplófájlok 2012. augusztus 21. és 2012. november 20. közötti időszakot ölelik fel, mind a belső és külső OPAC adatait tartalmazzák. A vizsgálatra kiválasztott időben összesen 31524 keresés futott le az adatbázisban. Ez az éves kereséshez viszonyítva 25,35%. Napi szinten átlagosan 346 keresést generáltak a rendszerben. B.
A kutatási helyszín bemutatása
A könyvtár kereső felülete az Oline Public Accers Catalogue, röviden OPAC, az elnevezés a számítógépen elérhető nyilvános katalógus nevét takarja. Az OPAC legfőbb követelménye, hogy „egyszerűen használható, felhasználóbarát kezelőfelület jellemezze, tekintettel arra, hogy a nem könyvtáros felhasználók többsége még esetleg tapasztalatlan a visszakeresésben.”2 Az OPAC olvasói felülete kétfajta keresési felületet biztosít; egyszerű és összetett keresőfelületet. A keresést megkönnyíti a logikai operátorok használata; -
relációs operátorok
-
logikai (Boole) operátorok
-
helyzeti (közelségi) operátorok
A keresés lefuttatása után kapja a felhasználó a találati listát. A találati listán minden olyan dokumentum megtalálható, ami megfelel a keresés feltételeinek. A találati listán megjelenő dokumentumra kattintva kapja meg az olvasó a dokumentum adatait. Ha rákattint a „Példány adat” fülre, akkor megtudja, hogy a dokumentum kölcsönözhető-e, vagy nem. Az OPAC egyszerű keresőfelületének bemutatása 2
KERECSENDI András: Integrált könyvtári rendszerek. Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2011. p. 46. Interneten elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_28_int_konyvtari_rendszerek_pdf/28_int_konyv tari_rendszerek_46_46.html; 2013. április 7.
16
Az egyszerű keresés során az olvasó csupán három index - mezőt tud használni; -
szerző
-
cím
-
tárgyszó
Van lehetőség több szempontú keresésre, de nem olyan mély szintű, mint az összetett keresésnél. Egyik előnye, hogy az olvasók „számára ez a megoldás teljesen elfogadható, gyors, teljességre törekvő, de pontatlan eredményeket kapunk, valószínűleg sok találattal.”3 Másik előnye, hogy a kezdő kereső számára ez a felület teljesen megfelel. Példák egyszerű keresésekre QS= Szerző: ’Szákácsné Vida Mária’ /kapott találatok száma 9 QS= Cím: ’Magyar-román szótár’ /kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: ’táplálkozás’ /kapott találatok száma 35 A fenti példák is mutatják, hogy az egyszerű kereséssel gyorsan el lehet jutni a keresett információhoz. Az összetett keresés felületének bemutatása A haladó keresők számára szokták javasolni az összetett keresést, mivel itt már ismerni kell az indexmezők közötti kapcsolatokat. „Összetett keresés esetén nem csak egy feltétel adható meg, hanem több összekapcsolásával bonyolultabb keresések is végrehajthatóak. A grafikus felületen ez úgy jelenik meg, hogy általában egymás alatt elhelyeznek indexválasztó listákat a hozzájuk tartozó szövegdobozokkal.”4 Egy átlagos OPAC három és öt kapcsolatot tud kezelni.
3
uo. p. 51. Interneten elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_28_int_konyvtari_rendszerek_pdf/28_int_konyv tari_rendszerek_51_51.html; 2013. április 7. 4 uo. p. 51. Interneten elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_28_int_konyvtari_rendszerek_pdf/28_int_konyv tari_rendszerek_51_51.html; 2013. április 7.
17
A következő példákat választottam ki, hogy bemutassam az összetett keresés lehetőségeit az adatbázisban. QS=Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'érzékelés$' VAGY Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'észlelés$' VAGY Tárgyszó: 'érzékelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$ /kapott találatok száma 25 QS=Tárgyszó: 'információkeresés' VAGY Tárgyszó: 'Információs forradalom az
oktatásban'
VAGY
Tárgyszó:
'Információs
és
Kommunikációs
Technológia' VAGY Tárgyszó: 'Információs és kommunikációs technológiák' VAGY Tárgyszó: 'információs
műveltség' VAGY Tárgyszó: 'információs
társadalom' VAGY Tárgyszó: 'információs forradalmak' VAGY Tárgyszó: 'információs forradalom' VAGY Tárgyszó: 'információs hálózat' VAGY Tárgyszó: 'információs hálózatok' VAGY Tárgyszó: 'információs kultúra' /kapott találatok száma 862 Az összetett kereséseket bemutató példáknál látható, hogy az OPAC nagyon sok keresési szempontot tud kezelni. A relációs operátorok A relációs operátorok segítségével két értéket tudunk összehasonlítani, mivel használatuk
egyértelmű, emiatt nehezen
ismerjük fel őket. Relációs
operátorjelek lehetnek: -
egyenlőségjel =
-
kisebb <
-
nagyobb >
-
kisebb vagy egyenlő <=
-
nagyobb vagy egyenlő =>
-
nem egyenlő <>
Példaként a következő kereséseket találtam. QS= Név: Személy ’Szabolcs Éva’ ÉS Kiadás éve: ’>=2000’ ÉS Kiadás éve: ’<=2012’ /kapott találatok száma 36 QS= kiadás éve: ’>=2002; <=2012’ /kapott találatok száma 93744
18
A logikai (Boole-) operátorok A logikai operátorokat a felhasználók ismerik, és alkalmazzák. Az OPAC három logikai operátort ajánl fel a keresőnek; -
ÉS (AND)
-
VAGY (OR)
-
NEM (NOT
Peter J. Vigil mutat rá arra a tényre, hogy „a felhasználók a VAGY és az ÉS műveleteken kívül más logikai műveletet jóformán nem használnak. A logikai műveletek közül ugyanis a NEM művelet fogható föl a legnehezebben. Ez pszichológiai tény, a tagadó mondatok több gondolkodási időt igényelnek, mint az állító mondatok”5 ÉS (AND) Ha a felhasználó az ÉS operátort használja, akkor azok a találatok jelennek meg, ami minden egyes feltételnek megfelel. QS= Szerző: ’Kaposi László’ ÉS Cím: ’Játékkönyv’/kapott találatok száma 2 A felhasználó Kaposi László a Játékkönyv című művét kereste, a kereséshez összekapcsolta a keresés feltételeit ÉS operátorral. Ekkor a kereső program azokat a műveket listázta, aminek szerzője Kaposi László, és címe „Játékkönyv”. VAGY (OR) A VAGY operátor segítségével két vagy több szó kapcsolható össze, melyek közül az egyiket vagy a másikat, vagy mindkettőt keressük. QS= Tárgyszó: ’tanítás óra’ VAGY Tárgyszó: ’diák’ /kapott találatok száma 247 A felhasználó tanítási óráról szeretett volna megtudni információt, amiben benne van a diák szó. A keresőfelületen megjelentek azok a találatok, melyekben benne van a tanítási óra, a diák, és tanítási és diák szavak. NEM (NOT) 5
VIGIL, Peter J.: Az online keresés pszichológiája. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1984, 31. évf., 8. sz. p. 324-327.
19
A három operátor közül ezt használják a legkevesebben, amikor gyakran ez lenne a célravezetőbb. QS= Tárgyszó: ’zenei nevelés’ ÉS NEM Folyóirat: ’Parlando’ /kapott találatok száma 930 A helyzeti (közelségi) operátorok A helyzeti (közelségi) operátorok nem terjedtek el a könyvtári rendszerek keresés moduljában, pedig a teljes szövegű adatbázisban képesek hatékony keresést lefuttatni. Az egyik legismertebb helyzeti operátor a csonkolás vagy maszkolás. „A csonkolás (vagy másik elnevezésével: maszkolás) speciális karakterek használatát jelenti, amelyeket a keresőszavakban helyezhetünk el, ezek hatása annyi, hogy a helyükön tetszőleges betű/betűk állhatnak.” 6 A leggyakoribb csonkolási jelek a következők: „*”, „%”, „?” és „$”. QS= Szerző. Atkinson$ /kapott találatok száma 30 QS= Tárgyszó: ’$ének$’ /kapott találatok száma: 62 A vizsgálatnál figyelembe kell venni, hogy a külső OPAC-ban párhuzamosan több keresés futhat le. Párhuzamos keresés alatt értem, amikor két vagy több olvasó egy időben használja a keresést, és mindegyikük mást keres. C.
A téma korábbi kutatása
Eszenyiné Borbély Mária és Salgáné Medveczki Marianna (2008) tanulmányukban7 a könyvtári naplófájlokban zajló keresések alapján négy felhasználói attitűdöt különböztettek meg. Kíváncsi voltam, hogy léteznek-e ezek az attitűdök az OPKM látogatói körében, ezért kiterjesztettem a vizsgálatot a naplófájlokra. A tanulmány szerint az első csoport a megrögzött tárgyszó-rajongó, aki azonnal direkt keresést indít, viszont bizonytalan a tárgyszó a helyességében. 6
KERECSENDI András: Integrált könyvtári rendszerek. Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2011. p. 54. Interneten elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_28_int_konyvtari_rendszerek_pdf/28_int_konyv tari_rendszerek_54_54.html; 2013. április 7. 7 ESZENYINÉ Borbély Márta-SALGÁNÉ Medveczki Marianna: Amiről a naplófájlok mesélnek: Felhasználói attitűdök vizsgálata online könyvtári katalógusok használata során. Szerk. PETHŐ Attila, HERDON Miklós. Debrecen, Debreceni Egyetem, 2008. p. 1-7. Interneten elérhető: http://www.agr.unideb.hu/if2008/kiadvany/papers/F76.pdf; 2013. április 8.
20
A kereséskor használt tárgyszót ötletszerűen írja be, először szűkíti a témát, másodszor bővíti. A keresés nagyrészt eredménytelen, ezért tovább keres az adatbázisban. QS= Cím: ’gyermekhumor’ /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: ’gyermekhumor’ /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: ’gyerekkor humor’ /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: ’Gyerekek a társadalomban’ /kapott találatok száma 2 QS= Tárgyszó: ’gyereknevetés’ /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: ’nevet gyerek’ /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: ’nevető irodalom’ /kapott találatok száma 1 A második csoport elnevezése „Tudatos tárgyszó-rajongó”, szerintem az egyik legtalálóbb. Az ebbe a csoportba tartozó egyén a tárgyszóban is bizonytalan, legtöbbször a kereső által ellenőrizhetetlen szavakkal próbálkozik. Ha leellenőrizte a számára logikus szóalakokat, akkor a keresést zárja. QS= Cím: 'a pedagógus mint szaktanácsadó' / kapott találatok száma 0 QS= Cím: 'szakértők-szaktanácsadók' / kapott találatok száma 0 QS= Cím: 'Szakértők és szaktanácsadók a közoktatásban' / kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói rendszer' / kapott találatok száma 2 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói rendszer' / kapott találatok száma 2 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói hálózat' / kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói hálózat' / kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói szempontból' / kapott találatok száma 5 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadók' / kapott találatok száma 11 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadók' / kapott találatok száma 11 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói jelentések' / kapott találatok száma 2 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadó' / kapott találatok száma 41 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadó' / kapott találatok száma 41 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadó' / kapott találatok száma 41
21
A harmadik csoportba tartozók a keresőkérdést túlbonyolítják. Indokolatlanul sok mezőt használnak, és bizonytalanok a keresőkérdések beemelésében. QS= Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'észlelés$' / kapott találatok száma 5 QS= Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'érzékelés$' VAGY Tárgyszó: 'látás$' ÉS QS= Tárgyszó: 'észlelés$' / kapott találatok száma 19 QS= Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'csecsemőkor' / kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: 'érzékelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$' / kapott találatok száma 7 QS= Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'érzékelés$' VAGY Tárgyszó: 'látás$' ÉS QS= Tárgyszó: 'észlelés$' VAGY Tárgyszó: 'érzékelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$' / kapott találatok száma 25 QS= Tárgyszó: 'észlelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$' (6 találat) Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'érzékelés$' VAGY Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó:
'észlelés$'
VAGY
Tárgyszó:
'érzékelés'
ÉS
Tárgyszó:
'csecsemő$' VAGY Tárgyszó: 'észlelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$' / kapott találatok száma 28 A negyedik csoport az „Internet-függő” elnevezést kapta. A keresés során a keresőfelületet úgy használják, mintha „Google” lenne. Gyakori a nem találatok száma. A kereséskor kapott találatok növelését a keresőelemek finomításával lehetne elérni. QS= Tárgyszó: 'diabetes' ÉS Tárgyszó: 'betegség' /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: 'diabeteszes gyermek' ÉS Tárgyszó: 'betegség' / kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: 'gyermekkori diabetes' ÉS Tárgyszó: 'betegség' / kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: 'betegség' / kapott találatok száma 16 találat QS= Tárgyszó: 'betegségek' ÉS Tárgyszó: 'iskolában' / kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: 'betegségek' / kapott találatok száma 74
22
A vizsgálat bemutatása Eszenyiné a vizsgálatát a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában végezte. A későbbi kutatási eredményeit a 2012-ben rendezett Országos Könyvtárügyi Konferencián mutatta be „Digitális írástudás, digitális műveltség” címmel. Az előadásán ismertetett adatok közül kettőt emelnék ki. Az első adat a használói típusok, és attitűdök megjelenése a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában.
13. ábra Használói típusok egyetemi könyvtári környezetben 8
A következő adat, amit kiemeltem az előadásából, az a felhasználói típusok eredményessége volt.
8
ESZENYINÉ Borbély Márta: Digitális írástudás, digitális műveltség. A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében. Elhangzott 2012. november 22-23 megrendezett Országos Könyvtárügyi Konferencián. http://mke.info.hu/wp-content/uploads/2012/12/Eszenyine_Borbely_Maria_digitalis_irastudas.pdf; 2013. április 8.
23
14. ábra Az egyes használói típusok eredményessége 250 tárgyi keresés naplófájljának elemzése alapján9
D.
Az eredmények bemutatása
A naplófájlok elemzését a következő szinteken végeztem el; -
havi (augusztus, szeptember, október, november)10
-
heti (2012. augusztus 21-25.; 2012. szeptember 18-22.; 2012. október 9-13.; 2012. november 6-11.)
-
napi (2012. augusztus 21.; 2012. szeptember 19.; 2012. október 18.; 2012. november 16.)
A heti és napi beosztásnál figyelembe vettem, hogy a könyvtár nyitvatartási ideje is beleessen az elemzésbe, mivel akkor tudtam összehasonlítani a belső és külső kereséseket. A bemutatott adatoknál számolni kellett azzal, hogy a havi és heti adatok száma nagy, emiatt itt „nem törekedtem” a nagyon részletes elemzésre. Ezzel szemben a napi elemzéseket részletesen megvizsgáltam. Az adatok elemzésénél a következő sorrendet követem; először a havi és heti keresési eredményeket mutatom be, majd a napi szintű elemzést. A havi keresések eredményének bemutatása Az augusztusi keresések száma 2371, a teljes hónaphoz viszonyítva 61,13%. A magas érték köszönhető annak, hogy a könyvtár augusztus 21-én nyitott ki a nyári zárás után. A vizsgált fél hónapban a belső OPAC-ban 776, míg a külsőben 1595 keresés történt. A keresések között megfigyelhető, hogy a belső kereséskor több szempontot kapcsoltak össze az olvasók, ami mögött az lehet, hogy a könyvtáros segítette az olvasót a kereséskor. (3 külső - 5 belső) Az adatok közül kiemelném az első kereséskor a címre, szerzőre, és tárgyszóra való keresést, amit a következő diagram mutat be.
9
uo.
10
Kettő fél hónap (augusztus és november)
24
15. ábra Augusztus hónap keresése
A diagramról leolvasható, hogy a legtöbben tárgyszóra kerestek rá. A tárgyszóra való keresés száma mögött állhat, hogy többen ezt „egyszerűbb” keresésnek gondolták. QS= Tárgyszó: ’táplálkozási alapismeretek’ A keresést megnéztem tárgyszóként, és címként is. A tárgyszóra beírva a keresőfelületbe a következő találatot kaptam Timár Lászlóné (szerk.): Táplálkozástudományi-,mikrobiológiai - és tartósítási ismeretek. Viszont ha „Cím” mezőbe írtam, akkor a következő dokumentum jelent meg: Virágné Széll Márta: Táplálkozási alapismeretek. A fenti példa is mutatja, hogy a tárgyszó beírásával nem biztos, hogy az olvasó a kívánt dokumentumot kapja meg. QS= Tárgyszó: ’Szervezetfejlesztés a közoktatásban’ A fenti példához hasonló a következő is. Az olvasó tárgyszóként keresett egy művet. Ha beírta volna a címbe, akkor egyből megkapta volna a keresett dokumentumot, jelen esetben egy folyóiratcikket. Tárgyszóba beírva az olvasó nem kapott találatot, mivel a mű egyik tárgyszava a szervezetfejlesztés. Ha a helyes szót írta volna be, akkor két találatot kapott volna, ezek közül az egyik a keresett cikk címe.
25
A követező augusztusi adat, amit be fogok mutatni, hogy az olvasók hány szűkítési szempontot használnak;
16. ábra Szűkítési szempontok megoszlása 2012. augusztusi hónapban
A diagramból az is kiderül, hogy az olvasók hányadik keresés után léptek ki az adatbázisból. Leolvasható, hogy a legtöbb olvasó csupán egy szempont
26
szerint keresett, és nem szűkítette tovább a témáját. Az így kapott találat nem biztos, hogy megfelelő szakirodalmat eredményezte, viszont egyszerű és gyors keresést biztosított. Szeptemberi keresés összesen 9059 volt, a két adatbázis megoszlása a teljes keresésben a következő arányban oszlott meg; külső 81,69% és belső 18,4%. Az adatokban is tükröződik, hogy a könyvtár OPAC-ját inkább távolról használták. A napi keresések átlaga 302, az egy főre jutó keresések száma 2,50 volt. Ha a napi keresések átlagát megnézzük a külső és belső OPAC-ban, akkor a következő eredményeket kapjuk. A külső OPAC-ban átlag 247, míg a belsőben 55,27 keresés zajlott le napi szinten. Itt is megvizsgáltam az augusztushoz hasonlóan a címre, szerzőre, és tárgyszóra történő első keresést.
17. ábra Szeptemberi hónap keresése
A diagramból is kiderül, hogy itt is a tárgyszóval történő keresés vezetett, háttérbe szorította a többi mezőn alapuló keresést. Érdekes, hogy még szeptemberben is a tárgyszóval történő keresés zajlott és nem a szerző, cím szerinti. Azért tartom ezt érdekesnek, mert már elkezdődött a tanítás az egyetemeken,
és
a
hallgatók
megkapták
a
tantárgyak
tematikáját,
szakirodalmát.
27
A következőkben pár érdekes keresést mutatok be, mind a külső és belső adatbázisból. QS= Cím szavai: ’Kutatás-módszertan’ /kapott találatok száma 1 QS= Cím szavai: ’Kutatás-módszertan’ /kapott találatok száma 1 QS= Cím szavai: ’Kutatás-módszertani’ /kapott találatok száma 10 QS= Cím szavai: ’Kutatás-módszertani’ /kapott találatok száma 10 QS= Cím szavai: ’Kutatás-módszertani’ /kapott találatok száma 10 QS= Cím szavai: ’Kutatás-módszertani’ /kapott találatok száma 10 QS= Cím szavai: ’Kutatás-nyilvántartási’ /kapott találatok száma 1 QS= Cím szavai: ’Kutatás’ /kapott találatok száma 557 Az olvasó kitartónak tekinthető, mivel egymás után többször ugyanazt a kérdést futatta le. Látható, hogy nem váltott más keresőkérdésre, és mániákusan ragaszkodott egy szemponthoz. Viszont ismerte az összetett keresés funkcióját, mivel a „Cím szavai” indexmező csak ott található meg. Elmondható, hogy ez a keresés nem volt eredményes, mivel mindig ugyanazt a szót írta be egymás után. A következő keresés a fentihez képest eredményesnek tekinthető; QS= Cím: ’emil’ /kapott találatok száma 0 QS= Cím: ’Emil vagy a nevelésről’ /kapott találatok száma 1 Az olvasó az egyszerű keresés felületet használta, és egy könyv címére volt kíváncsi. Először a könyv címének egy részére keresett rá, ez nem hozott eredményt.
Másodszor
a
teljes
címet
beírva
megkapta
a
kívánt
dokumentumot. A dokumentum meglett, és kilépett az adatbázisból. Az októberi keresés előtt már „felkészültem”, hogy nem lesz könnyű elemezni, mert még több adatra számítottam itt, mint az előző hónapban. Októberben 13424 keresést végeztek, ami az előző két hónap adatainál magasabb érték. A keresések növekvő száma összhangban állt a könyvtár látogatottságával, mivel
októberben-novemberben
vették
igénybe
legtöbben
a
könyvtár
szolgáltatásait.
28
A keresések megoszlásában megfigyelhető a külső OPAC nagymértékű használata.
18. ábra Októberi keresések aránya a külső és belső OPAC-ban
Ha itt is megnézzük a keresések megoszlásának arányait a cím, szerző és tárgyszó mezőindexre, akkor a következő grafikonokat kapjuk.
29
19. ábra Keresések október hónapban
Az eredmények nagyon hasonlóak, viszont a belső kereséseknél a cím mező értéke magasabb, mint a külsőben. Itt is a tárgyszóra való keresés a leggyakoribb. A novemberi keresés az augusztusihoz hasonlóan fél hónap volt. Ebben az időszakban az összes keresés 6681 volt, 5107 a külsőben és 1574 a belsőben. A napi átlagos keresés ebben a hónapban 334 volt, míg az egy főre jutó keresés átlaga 1,86. A novemberi adatokat a korábbi hónapok eredményeivel együtt mutatom be, és elemzem őket. Először a külső keresések alakulását vizsgáltam meg, szintén egy szempontú keresés esetén, és nem mentem további adatelemzésre. Hónap
Tárgyszó
Cím
Szerző
Egyéb
Összes
Augusztus
533
509
411
142
1595
Szeptember
2528
1986
1991
896
7401
Október
4137
3128
2690
966
10921
November
1984
1366
1491
266
5107
6. Táblázat Keresések alakulása a külső OPAC-ban
A táblázatból is kiderül, hogy a legtöbben tárgyszóra kerestek rá. A többi mező, csupán augusztust kivéve, nem közelít felé. Hiába nőtt a címre és 30
szerzőre való keresés. Ez a növekedés kisebb mértékű volt, mint a tárgyszók esetében. A belső kereséskor is hasonló eredményt várok, mint a külső OPAC esetében. Hónap
Tárgyszó
Cím
Szerző
Egyéb
Összes
Augusztus
240
176
167
192
775
Szeptember
617
427
367
247
1658
Október
882
807
593
221
2503
November
533
505
409
127
1574
7. Táblázat Keresések alakulása a belső OPAC-ban
A belső OPAC esetében is a tárgyszóra való keresés vezet. Érdemes viszont megnézni, hogy az „Egyéb” kategória alatt értett keresési mezők száma szeptember óta folyamatos csökkenést mutat. A csökkenéssel párhuzamosan nőtt az első három mezőre való keresések aránya. Heti keresések eredményének bemutatása A heti szintű elemzést egy szempont szerint néztem át, és megpróbáltam egyfajta tendenciát kimutatni. Hasonlóan a havi jelentésekhez, itt is a tárgyszóra való keresés dominanciáját feltételeztem. Az adatok után pár keresést mutatok be. A vizsgált időszaknak egy hetet írtam, de a könyvtár nyitvatartásához igazodva keddtől szombatig tartó időszakot tekintettem egy hétnek. Hónap
Külső
Belső
Összesen
Augusztus
813
478
1291
Szeptember
2475
418
2893
Október
1607
563
2170
November
1567
611
2178
20. ábra Heti keresések száma
A táblázatból kiderül, hogy itt is a külső OPAC-ban való keresés vezet. Szeptemberben jelentős növekedés figyelhető meg, de az utána következő két hétben a keresések száma jelentősen visszaesett. A havi összes adatok már nem tükrözik ezt a tendenciát.
31
A külső OPAC első szűrésénél a következő adatokat kaptam meg a címre, szerzőre és tárgyszóra vonatkozóan.
21. ábra Külső keresések alakulása
A diagramról is leolvasható, hogy az első lekérdezések során a szeptember vezet, és a vizsgált időszakban innentől kezdve folyamatos csökkenés figyelhető meg. A szerző mezőindexben viszont növekedés tapasztalható október és november között. A belső kereséskor a kapott adatok a következőképpen néznek ki;
32
22. ábra Belső keresések alakulása
A tárgyszó mezőre való keresés folyamatos növekedést mutat, a csúcs októberben volt, és a november hónapban újabb csökkenés látható. A tárgyszónál hullámzóbb a „Cím” mezőre való keresés. Az augusztusi héten van a csúcs, majd a következő két hónap heteiben csökkenés figyelhető meg. Újabb kiugrás látható a novemberi héten, amikor is összesen 203 keresés futott le. A szerzőknél hasonló ingadozás figyelhető meg. Igaz érdekes megnézni, hogy az augusztusi héthez képest novemberre közel kétszeresére nőtt a keresés erre a mezőre. Az első bemutatni kívánt adat 2012. augusztusi hetében történt a külső OPAC-ban. QS= Tárgyszó: ’képzéshatékonyság’ /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: ’Képzés hatékonysága 2. Nemzetközi Konferencia’ /kapott találatok száma 1 QS= Cím: ’hatékonyság’ /kapott találatok száma 0 QS= Cím: ’Világtörténelem a francia forradalom kitörésétől napjainkig’ /kapott találatok száma 0 QS= Cím: ’$hatékonyság$’ /kapott találatok száma 12 QS= Cím: ’Világtörténelem a francia forradalom kitörésétől napjainkig’ /kapott találatok száma 0 QS= Szerző: ’Domanovszky Sándor’ /kapott találatok száma 16 QS= Tárgyszó: ’hatékonyság’ /kapott találatok száma 185 QS= Tárgyszó: ’hatékonyság’ ÉS Kiadás éve: ’2011’ /kapott találatok száma 3 33
QS= Kiadás éve: ’2010’ ÉS Tárgyszó: ’hatékonyság’ /kapott találatok száma 3 QS= Tárgyszó: ’hatékonyság’ ÉS Kiadás éve: ’2012’ /kapott találatok száma 3 A fenti keresés is mutatja, hogy némely olvasó „nem tud” keresni. Megfigyelhető, hogy nehezen adja fel a megszokott keresési módszert, és vált át egy másikra. Azért is emeltem ki, mert a keresés közben egy másik futott vele párhuzamosan. A párhuzamos keresés első két alkalommal nem eredményezett
találatot,
míg
harmadik
keresésre
eredményt
kapott.
Visszatérve a kiemelt példához, látható, hogy az olvasó nem mindig ismeri a mezők jelentését. Pl. Tárgyszó mezőbe írta a kiadvány nevét. Később megfigyelhető, hogy az olvasó megtalálta a csonkolás jelét, és az összetett keresés felületet. Ha összességében nézzük, akkor a keresést részben eredményesnek tekinthetjük, de nem derül ki, hogy az olvasó mire volt kíváncsi. A második bemutatásra választott példa a belső OPAC-ban futott le a szeptemberi héten. QS= Szerző: ’Réger Zita’ ÉS Cím: ’Cigány gyermek nyelvi problémái és iskolai esélyei’ /kapott találatok száma 0 QS= Cím: ’Cigány gyermek nyelvi problémái és iskolai esélyei’ /kapott találatok száma 0 QS= Cím: ’Cigány gyermek nyelvi problémái és iskolai esélyei’ /kapott találatok száma 0 QS= Cím: ’Cigány gyermek nyelvi problémái és iskolai esélyei’ /kapott találatok száma 0 Az olvasó itt a kereséskor ismerte a dokumentum címét, és szerzőjét. Először ezzel a kettővel kísérelte meg a keresést, és ez nem hozott találatot. Majd háromszor a címmel próbálkozott, de ez sem hozott eredményt. A keresést én is lefutattam az adatbázisban, először nekem sem eredményezett találatot. Utána megpróbáltam szerző szerint keresni. Az így kapott találatokat megnézve rájöttem, hogy az olvasó nem tudta helyesen a címet. A cím 34
helyesen: „ A cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei”, ami az Iskolakultúra című folyóiratban található. A napi keresések eredményének bemutatása A napi lebontásokat részletesebben tudtam megnézni, mert kevesebb adat állt rendelkezésemre. Az augusztusban megvizsgált nap, a könyvtár első nyitvatartási napja volt a nyári zárás után. A keresések száma összesen 231 volt, ezen belül 66 a belső és 165 a külső OPAC-ban zajlott. A számoknál tükröződik a külső OPAC dominanciája.
35
A következő diagram azokat az adatokat tartalmazza, amiket az olvasók először használtak.
23. ábra 2012. augusztus 21. első szűrésre való keresés
Lehet látni, hogy a tárgyszóra való keresés a külső OPAC-ban csupán a második helyen van, míg a belsőnél első helyen.
36
Ha megnézzük a belső OPAC-ban keresett témák megoszlását (tárgyszó és cím) a következőket kapjuk;
24. ábra A leggyakrabban keresett témák 2012. augusztus 21-én
A diagramból kiderül, hogy az egyik leggyakrabban keresett téma ezen a napon a környezeti nevelés volt. A környezeti nevelést követi a szociológia témája. Azt az adatot vizsgálva, hogy az olvasók hány keresés után hagyták el az adatbázist, mert úgy gondolták, hogy megtalálták a megfelelő információt, a következő táblázat tartalmazza. Keresés szintje
Belső OPAC
Külső OPAC
1 szintű
53
135
2 szintű
7
20
3 szintű
5
7
4 szintű
1
4
8. Táblázat Olvasók hány keresést futattak le az OPAC-ban
A táblázat adatait megfigyelve láthatjuk, hogy a legtöbb olvasó az első keresés eredményével megelégedett, és befejezettnek tekintette a keresést. Érdekes viszont megnézni, hogy a legtöbb összetett keresés a külső OPAC-ban történt. QS= Cím: ’földrajz’ ÉS nyelv: ’hun’ ÉS Dokumentumtípus: ’A’ ÉS Adatbázis: ’tkv’ /kapott találatok száma 340
37
QS= Cím: ’földrajz’ ÉS nyelv: ’hun’ ÉS Dokumentumtípus: ’A’ ÉS Adatbázis: ’tkv’ /kapott találatok száma 340 QS= Cím: ’földrajz’ ÉS nyelv: ’hun’ ÉS Dokumentumtípus: ’A’ ÉS Adatbázis: ’tkv’ /kapott találatok száma 340 QS= Cím: ’történelem’ ÉS nyelv: ’hun’ ÉS Dokumentumtípus: ’A’ ÉS Adatbázis: ’tkv’ /kapott találatok száma 129 Az összetett keresést elemezve elmondható, hogy az olvasó keresése nem vezetett eredményre, mert háromszor ugyanazt a keresést indította el, nem változtatta meg a keresés szempontjait. Az utolsó keresésnél a földrajz szó helyett a történelem szót írta be, ami kevesebb találatot hozott. A négy keresés lefuttatása után kilépett a rendszerből. A belső OPAC-ban történt összetett keresést is kiemeltem; QS= Tárgyszó: ’bántalmazás’ ÉS Tárgyszó: ’gyermek’ ÉS Tárgyszó: ’Magyarország’ ÉS Nyelv: ’hun’ /kapott találatok száma 10 QS= Tárgyszó: ’gyermekvédelem’ ÉS Tárgyszó: ’bántalmazás’ ÉS Nyelv: ’hun’ /kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: ’veszélyeztetett gyermek’ ÉS Tárgyszó: ’Magyarország’ ÉS Nyelv: ’hun’ /kapott találatok száma 47 QS= Tárgyszó: ’1960-$’ ÉS Tárgyszó: ’gyermekvédelem’ ÉS Nyelv ’hun’ kapott találatok száma 1 A keresést megnézve elmondható, hogy az eredményes volt. Az olvasó megkapta a kívánt információkat. Egy hibát követett el, hogy az utolsó kereséskor a kiadás éve mező helyett a tárgyszót használta. Ismerte, és használta az összetett keresés felületét, és a logikai operátorokat is. A kiválasztott szeptemberi nap 21-e volt. Itt külön vizsgáltam meg a két keresést, mivel a belső OPAC-ba történő keresést részletesebben szeretném bemutatni. A vizsgálati napon összesen 341 keresés futott le. A belső OPAC első lekérdezésének adatait tartalmazza a táblázat; Mezőindex név Tárgyszó
Keresések száma 43
38
Cím
17
Név: Személy
4
Nyelv
2
Szerző
22 9. Táblázat 2012. szeptember 21. első szűrés lekérdezés belső OPAC
Az adatokat megnéztem téma szerint, és ezen a napon legtöbben a belső OPAC-ban a média témájában kerestek szakirodalmat. Ha tovább vizsgáljuk a témák lebontását a keresésekkor, a következő táblázatot kapjuk; Mezőindex név
2 szűrő
3 szűrő
A
2
1
Gyógypedagógia
4
-
Média
7
-
hun
9
-
Egyéb
2
-
10. Táblázat További szűrőkre vonatkozó adatok a belső OPAC-ban
Példaként a következő a keresést választottam; QS=Név: Személy: ’Pápai Orsolya’ /kapott találatok száma 0 QS= Név: Személy: ’Pápay Orsolya’ /kapott találatok száma 1 QS= Név: Személy: ’Pápay Orsolya’ /kapott találatok száma 1 Az olvasó a keresést az összetett keresőfelületben futatta le. Először nem kapott találatot, mert elírta a szerző nevét. A második kereséskor a hibát javította, és Pápayként kereste, és még egyszer lefutatta. A külső OPAC-ban ezen a napon 253 keresés történt, ami meghaladja a belső OPAC-ban végzett kereséseket. Érdekes viszont az a tény, hogy itt több szűrési feltételt adtak meg, mint a belsőben. Itt két olvasó öt szűrési feltétellel jutott el a keresett információhoz. QS=(Név: Személy 'Dr.' ÉS Név: Személy 'Kövesdi' ÉS Név: Személy 'Katalin') ÉS (Cím szavai: 'kézikönyv') ÉS (Tárgyszó: 'felső' ÉS Tárgyszó: 'tagozat') /kapott találatok száma 0
39
A fenti keresésnél is látható, hogy az olvasó haladó módon keresett az adatbázisban, ahol lehetőség van több keresés összekapcsolására, amit az olvasó használt is, de a keresés nem hozott eredményt. Az első kereséskor lefuttatott mezőindexeket ábrázolva a következő diagramot kapjuk;
25. ábra Külső kereséskor lefutatott elsődleges mezőindexek
A diagramon is látható, hogy egy olvasó a dokumentumtípusra keresett rá. Megnézve az olvasó keresését a következő keresőkép rajzolódik ki; QS= Tárgyszó. ’szabadidő’ ÉS Tárgyszó: ’gyermekotthon’ /kapott találatok száma 0 QS= Dokumentumtípus: ’C’ /kapott találatok száma 81561 QS=
Tárgyszó:
’szabadidő’
ÉS
Tárgyszó:
’gyermekotthon’
ÉS
Dokumentumtípus: ’C’ /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: ’szabadidős tevékenység’ ÉS Tárgyszó: ’gyermekotthon’ /kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: ’gyermekotthon’ /kapott találatok száma 207 QS= Szerző: ’Rákó Erzsébet’ /kapott találatok száma 14 Az olvasó ezek után befejezettnek tekintette a keresést. Megfigyelhető, hogy először
összetett
kereséssel
próbálkozott.
Meglepő,
hogy
beírta
a
dokumentumtípust, és amikor megkapta az eredményt, nagy valószínűséggel megijedt. Az ijedtségre utalhat, hogy rövid időn belül módosította a keresését.
40
Októberben egy csütörtöki napot választottam ki (október 18.). Az összes keresés ezen a napon 460 volt, a külső keresések száma a magasabb. A keresési eredményeket tartalmazó táblázatot az 1. számú mellékletben helyeztem el. A táblázatból kiderül, hogy az olvasók számos mezőindexet ismernek, és használják őket. A korábbi vizsgálatoknál, és a mostaninál is bebizonyosodott, hogy az olvasók a szerző, cím, tárgyszó és név: személy mezőfunkciókat használták a leggyakrabban. Ezekkel a mezőkkel történő keresés gyors eredményt ad, viszont sok találat nem esik bele a kereséskor. A következő keresést azért választottam ki a többi közül, mert rámutat arra a tényre, hogy a külső OPAC-ot, akár az éjszaka közepén is lehet használni, és nincs nyitvatartási időhöz kötve. Az első keresést ezen a napon 00:06 perckor indította el egy olvasó. QS= Tárgyszó: ’MÓDSZERTAN’ /kapott találatok száma 1088 QS= Tárgyszó: ’nyelvtanítás’ ÉS Tárgyszó: ’MÓDSZERTAN’ /kapott találatok száma 53 QS= Tárgyszó: ’nyelvtanítás’ ÉS Tárgyszó: ’MÓDSZERTAN’ /kapott találatok száma 53 QS= Tárgyszó ’nyeltanulás’ ÉS Tárgyszó: ’nyelvtanítás’ ÉS Tárgyszó: ’MÓDSZERTAN’ /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: ’angol nyelv’ ÉS Tárgyszó: ’nyelvtanítás’ ÉS Tárgyszó: ’MÓDSZERTAN’ /kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: ’oktatásmódszertan’ /kapott találatok száma 1013 QS= Tárgyszó: ’nyelvtanítás’ ÉS Tárgyszó: ’oktatásmódszertan’ /kapott találatok száma 66 A keresőképen is látható, hogy az olvasó előnybe részesítette a tárgyszóval történő keresést. Nehezen bontakozott ki, hogy a nyelvtanítás módszerére kíváncsi. Az éjszakai keresés számlájára írható, hogy a tárgyszót egyszer elütötte, majd egy újabb keresőszót írt be, és ezzel vált kerekké a keresése,
41
vagyis az angol nyelv tanításának módszerére vonatkozó szakirodalmat keresett. Az utolsó elemzett nap november 16-a, ami pénteki nap volt. A pénteki napon vannak általában a legtöbben a könyvtárban, és intenzívebben használják ilyenkor a belső OPAC-ot. Ezt a tényt támasztja alá, hogy ezen a napon több volt a belső keresések száma, mint a külsőn.
26. ábra 2012. november 16-i keresések aránya
Ha megnézzük a három legnépszerűbb keresési módot a következő táblázatot kapjuk; Mezőindex név
Belső OPAC
Külső OPAC
Cím
103
115
Szerző
33
88
Tárgyszó
158
81
11. Táblázat Keresések megoszlása az OPAC-ban
A táblázatból is kiderül, hogy a legtöbben tárgyszóval való keresést a belső OPAC-ban futatták le a vizsgált időszakban. Érdekes viszont megnézni, hogy a legtöbb szerző mezőindexre való keresés a külső OPAC-ban történt ezen a napon. Itt már elmondható, hogy az olvasók egy másmilyen keresési stratégiát kezdtek el használni, amivel megkönnyítették a keresésüket.
42
Megvizsgálva a keresés szűkítési szempontjait, látható, hogy a legtöbbet a külső OPAC-ban használtak (szám szerint ötöt, és a belsőben négyet). A külső OPAC legtöbb szűrési szemponttal történő keresését elemezve, a következő keresőképet kapjuk; QS=Tárgyszó: 'pályaorientáció' VAGY Tárgyszó: 'pályaorientáció tantárgy' VAGY
Tárgyszó:
'Pályaorientációs
'pályaorientáció
csoport'
VAGY
tanítása'
Tárgyszó:
VAGY
Tárgyszó:
'pályaorientációs
tanár
szakirányú továbbképzési szak' VAGY Tárgyszó: 'pályapedagógia' VAGY Tárgyszó: 'pályaszocializáció' VAGY Tárgyszó: 'pályaválasztás' VAGY Tárgyszó: 'pályaválasztásA tanácsadás' VAGY Tárgyszó: 'pályaválasztási tanácsadás' /kapott találatok száma 1277 A fenti keresőképen látható, hogy az olvasó sem tudta eldönteni, hogy mit keres
éppen.
Az
olvasó
találomra
írta
be
a
pályaválasztás-
és
pályatanácsadás fogalmának részeit a Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzék nevei alapján, másrészt saját szavait használta a kereséskor. Egy a belső OPAC-ban végzett keresést vizsgálva a következőt kapjuk; QS= Név: Személy: ’évfolyam 9’ ÉS Tárgyszó: ’magyar nyelv tantárgy’ ÉS Adatbázis: ’pad’ /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: ’évfolyam 9’ ÉS Tárgyszó: ’magyar nyelv tantárgy’ ÉS Dokumentumtípus: ’A’ ÉS Adatbázis: ’tkv’./kapott találatok száma 319 A keresőkép is bizonytalanságot mutat, mint a fenti példánál. Az első keresőkérdésnél is látható, hogy az olvasó a magyar nyelv tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvet keresett a 9. évfolyam számára. Az első keresés nem hozott
találatot,
használatában.
mert
bizonytalanság
Másodszor
már
figyelhető
módosította
a
meg
a
keresést,
mezőindex és
ennek
köszönhetően kapott is találatot. A keresést ezután befejezte, és megelégedett a kapott találatokkal.
43
3.
A kérdőíves kutatás
A.
A kutatás bemutatása
Széles körben több vizsgálati helyszín bevonásával végzett felmérést akkor használjuk, ha viszonylag rövid idő áll rendelkezésre a felmérés elvégzéséhez. A kérdőívet azért is célszerű választani, mert nem szükséges hozzá a személyes kapcsolatfelvétel. Az önálló kérdőívem készítése során két kérdőív kérdéseit használtam fel. Az első kérdőívet az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum használta 2001-ben, a kérdőív kérdései az olvasók könyvtár látogatási szokásait kívánta feltárni11. A második kérdőívet az alapszakom szakdolgozatánál használtam 2009-ben, a vizsgálat célja az volt, hogy a minőségmenedzsment és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatát feltárja12. A két kérdőív kérdései alapján állítottam össze a mostani vizsgálaton használt kérdőívet. A jelenlegi kérdőív 22 kérdésből állt, 10 nyitott és 12 zárt kérdésből. A kérdések négy témát öleltek fel; -
szociológiai jellemzők
-
könyvtárhasználati szokások
-
könyvtár internetes megjelenései
-
kereséskor használt módszerek
A kérdőív értékelése során lehetőségem volt összehasonlító vizsgálatot végezni, egyrészt a kérdőívben megjelenő kérdésekkel, és a korábbi két kérdőív eredményeivel. A kérdőív értékelését a PSPP programmal, és az Excel segítségével végeztem el.
11
CSÍK Tibor: Egy közgyűjtemény és használó, I. rész. In: Könyv és Nevelés, II. évf. (2000) 4. szám. és CSÍK Tibor: Egy közgyűjtemény és használói, II. rész. In: Könyv és Nevelés, III. évf. (2001) 1. szám. 12 SZÉL Orsolya: Minőségszemlélet fejlődése egy magyarországi szakkönyvtárban. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2010.
44
A három kérdőív eltérő elemszámai miatt gyakran a százalékos eredmények összehasonlítására
vállalkoztam.
A
kérdőívet
kitöltők
száma
a
következőképpen alakult; 2001. év: 295 fő
2009. év: 40 fő
2013. év: 200 fő
A mostani vizsgálat nem a könyvtáron belül, hanem az interneten keresztül készült. A kérdőívet a ripet.hu online kérdőíves honlap segítségével végeztem. Fontos volt emiatt megkérdezni a kérdőívet kitöltőket, hogy beiratkozott tagja-e a könyvtárnak. A válaszok megoszlását a következő diagramon ábrázoltam;
27. ábra Beiratkozott tagja a könyvtárnak? (N=199 fő, hiányzó adat 1)
A kérdést azért tartottam fontosnak, mert ha kevesen vallják magukat a könyvtár beiratkozott tagjának, akkor torz eredmények születhetnek. Viszont a számok is mutatják, hogy a könyvtárba beiratkozott olvasók nagyobb számban vannak jelen a kérdőívben, mint a nem beiratkozottak. Az első kérdés, amit részletesebben megvizsgáltam a válaszadók életkori megoszlása volt. A 2009-es felmérésben életkor kategóriák voltak megadva. Az életkor kategóriák a felosztása a következő volt; -
1.
kategória
25
éven
aluliak
/nappali
tagozatos
hallgatók
a
felsőoktatásban/ -
2. kategória 26 és 30 év közöttiek /Phd hallgatók és pályakezdők/ 45
-
3. kategória 31 és 50 év közöttiek /aktív munkaviszony, továbbtanulás, kutatás/
-
4. kategória 50 éven felüliek /aktív munkaviszony, önművelődés, kutatás/
A 2001. és 2013. évi felmérésekben viszont nyitott kérdésként szerepelt, és emiatt lehetőségem volt az átlagéletkort összehasonlítani.
28. ábra Életkorok alakulása
A diagramokat megfigyelve egyfajta változást láthatunk. A könyvtárt látogatók életkora megnőtt, 2001. és 2013. között figyelhető meg legjobban ez a tendencia. Pl. 2001-ben a könyvtárt látogató 25 éven aluliak aránya 48,13%, míg 2013-ban 30%. Az adatokból kitűnik, hogy a nappali képzésben résztvevő tanulók kevésbé látogatják a könyvtárt. Viszont, ha megnézzük a középkorúak arányát a három vizsgálatban, akkor a következőket látjuk: 2001-ben 27,45%, 2009-ben 32,5% és 2013-ban 42%, ami folyamatos növekedést mutat. Az első vizsgálat eltelte óta ez a növekedés 14,55%-os volt. A növekedés hátterében állhat az a tény, hogy a tudás és tanulás értéke felerősödött. A pedagógusok kötelező továbbképzésük során jutnak el a könyvtárba. A középkorúak 46
erősödését mutatja az a tény is, hogy 2001-ben a könyvtárt látogatók életkora 29,57 év volt, míg ez 2013-ban 37,34 év. A nemek megoszlása hasonlóan néz ki mindegyik kérdőíves vizsgálatban, mivel mindegyikben a nők túlsúlya tűnik ki. A nők túlsúlya a könyvtárt látogatók között magyarázható azzal a ténnyel, hogy a pedagógus életpályát elsősorban ők választják élethivatásuknak, és nem a férfiak.
29. ábra Nemek közötti arányok alakulása
Az ábrákat megnézve elmondható, hogy 2001-2009-ig a nők túlsúlya nőtt, míg a férfiak száma csökkent. Érdekes, hogy 2001 és 2013 között a százalékok megegyeznek, ami stagnálásnak tűnhet, ha a 2009-es vizsgálat nem mutatna változást. A legmagasabb iskolai végzettségre vonatkozó kérdés típusa nyílt volt. A kérdőívet kitöltők válasza alapján a következő eredményt kaptam; -
érettségi (20%) 47
-
BA, főiskolai végzettség (39%)
-
MA, egyetemi végzettség (32,5%)
-
Phd (3%)
-
egyéb (3,5%)
A könyvtárt látogatók 39%-a főiskolai végzettséggel rendelkezik, a második helyen az egyetemi végzettséggel rendelkezők találhatók (32,5%-al). Az érettségi vizsgával rendelkezők alacsony száma is mutatja, hogy a nappali képzésben résztvevő tanulók kevésbé használják a könyvtárt. A foglalkozások megoszlását a 2001-ben és 2013-ban készült kérdőív adatainak összehasonlításával mutatom be. A következő kategóriák közül választhattak az olvasók (több választ is elfogadtam); -
óvodapedagógus
-
általános iskolai pedagógus
-
középiskolai tanár
-
főiskola, egyetemi oktató
-
kutató
-
hallgató
-
egyéb
Az adatokat megvizsgálva a következő diagramokat tudtam elkészíteni;
48
30. ábra Foglalkozások alakulása 2001. és 2013. között
A foglalkozások számának alakulásában változás figyelhető meg. Az óvodapedagógusok száma csökkent a két vizsgálat alatt eltelt időben, míg az „általános iskolai pedagógus” és „főiskolai, egyetemi oktató” kategóriáknál növekedés tapasztalható. Viszont meglepő, hogy a „középiskolai tanár” kategória száma nem változott, mindkét vizsgálatban 21 fő vallotta magát annak. Nőtt a kutatók száma is, ami azt jelenti, hogy egyre többen használják a könyvtárt kutatás céljából. A hallgatók számának alakulása érdekes. Ha megnézzük az adatokat, akkor egyértelmű és nagymértékű csökkenésről beszélhetünk. A következő kérdésben azt tettem fel, hogy tanul-e valahol. A válaszadók közül 124-en jelezték, hogy tanulnak valahol. Az adat ismeretében ez a csökkenés nem jelentős. A vizsgálati időszakban nőtt az „Egyéb” kategóriát választók száma. Ők azok akik nem közvetlenül a pedagógiával hanem
más
szakterülettel
Pl.
szociológiával,
művelődésszervezéssel
foglakoznak. Ha megnézzük a tanulásra adott válaszokat, és az életkor kategóriákat; akkor a következő táblázatot kapjuk; Kor
Igen
Nem
18-25
51
9
26-30
9
5
31-50
59
32
51-
8
26
49
12. Táblázat Tanulás életkategóriák szerint (2013, N=196 fő, hiányzó adat 4 fő)
A táblázatot elemezve két életkori csoport emelkedik ki a tanulás terén, a 18-25 év és 31-50 év közöttiek. Az első életkor kategóriába esnek a nappali képzésüket folytató tanulók, míg a másikba a levelezős hallgatók találhatók. A kérdést össze tudtam hasonlítani a 2009-es felméréssel, a vizsgálat eredményeit a következő táblázatban összesítettem; Kor
Igen
Nem
18-25
9
-
26-30
11
-
31-50
10
3
2
5
51-
13. Táblázat Tanulás életkategóriák szerint (2009, N=40 fő)
Az adatokat összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a 2009-es vizsgálat egyenletesebb képet mutat a tanulás terén. A nappali képzésüket folytatók 100%-ban tanulnak, míg a mostaniban 85%. Erősebb a 26-30 évesek között a tanulás. Ha megnézzük a középkorúak csoportját, akkor elmondható, hogy a 2009-es vizsgálatban a kérdőívet kitöltők 76,93%-a tanult, míg a 2013-as mintában ez az arány 64,84%. A kérdőívet kitöltőktől megkérdeztem, hogy jelenleg hol és mit tanulnak. A kérdés azokra vonatkozott, akik az előző kérdésnél „Igen”-nel válaszoltak. Az intézményeket tekintetve 21 különböző felsőoktatási intézményben tanulnak a látogatók. Az intézmények között megjelenik egy főnél a komarnoi Selye János Egyetem. A vezető egyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a válaszadók közül 52 fő tanul itt. A második helyen a Szent István Egyetem (SZIE) áll (11 fő), harmadik helyen meglepetésként egy távoli vidéki egyetem, a Szegedi Tudományegyetem (9 fő) volt. A többi főiskola/egyetem kis számban jelenik meg. A kérdésre csupán hatan nem válaszoltak, illetve voltak értékelhetetlen válaszok is. A szakok szerinti megoszlás a következőképpen alakul. Az első helyen a gyógypedagógia szak áll 12 fő választásával, második helyen a tanító és
50
óvodapedagógus képzés áll. Harmadik a szakok közül a neveléstudományi és a pedagógia szak. A kérdést összehasonlítottam a 2001-es vizsgálat eredményével. Az első adat, amit megnéztem a szakok száma volt, ami a válaszadások során alakult ki. Az első vizsgálatkor (2001) 14 kategóriát lehetett kialakítani, míg 2013-ban 22 szak jelent meg a válaszokban. Mindkét vizsgálatba beletartozik az „Egyéb” kategória is, ez további szakokat takar, csak a számuk elenyésző. Megnézve az első három helyen álló szakok nevét, a következő táblázatot kapjuk; Szak neve
2013-as
Szak neve
2001-es
2001 1. pedagógia
rangsor 3.
2013 1. gyógypedagógia 2. óvodapedagógus 3. tanító 4. neveléstudományi 5. pedagógia
rangsor 8. 5. 2. 1.
2. tanító
2.
3. művelődésszervező
-
31. ábra Az első három helyen lévő szakok alakulása 2001 és 2013 között
A szakok rangsorában nagymértékű átrendeződés történt. A vezető szak a „pedagógia” volt 2001-ben, 2013-ban a szak csupán a harmadik. Nagy előretörés figyelhető meg a gyógypedagógia szakot választók között, mivel 2001-ben a 8. helyen állt, a mostani vizsgálatban viszont az első. Mindegyik kutatás
eredményeiben
van
olyan
szak,
ami
már
megszűnt
(művelődésszervező), és van olyan, amit a Bolognai-képzés hozott létre (neveléstudományi). A következő kérdésben az olvasó nyelvismeretére voltam kíváncsi. A kérdésre több választ is lehetett adni. A következő nyelvek közül lehetett választani: angol, német, francia, orosz és egyéb. Az „Egyéb” válaszokat nem tudom ismertetni, mivel a kérdőív nem engedte mellé a szöveges válasz lehetőséget. A nyelvek között megkülönböztettem alap-, közép- és felsőfokú szintet. A nyelvek megoszlása a következőképpen néz ki;
51
32. ábra Nyelvismeret megoszlása (N=186 fő, hiányzó adat 14)
Látható, hogy a könyvtárt látogatók nagy része beszél angolul (54,48%). Az angol nyelv ilyen fokú ismerete nem lep meg, mert a mai világban az angol ismerete
„kötelező”.
A
tudományos
életben
az
angol
nyelvismeret
nélkülözhetetlen. Meglepő volt számomra, hogy a francia nyelvet megelőzi az orosz. Az orosz nyelv ismerete mögött két tény állhat. Az első, a korábbi években kötelező orosznyelvtanítás. A másik pedig, hogy napjainkban egyre többen választják második/ harmadik nyelvként. Ha a nyelvismeretek szintjét nézzük, akkor a következő diagramokat kapjuk. Az adatokat összevetettem a 2001-es vizsgálat hasonló kérdéseivel. Angol nyelv
A diagramról leolvasható, hogy az alapfokú nyelvismeret száma csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt a középfokú nyelvismerettel rendelkezők száma. Közel kétszeresére nőtt a felsőfokú angol nyelvismerettel rendelkezők száma.
52
Német nyelv
A német nyelv hasonlóan alakult, mint az angol. Itt is csökkent az alapfokú nyelvismerettel rendelkezők száma. Nőtt a közép és felsőfokú nyelvismerettel rendelkezők száma. Francia nyelv
A francia nyelv nem az elsődleges az oktatásban. A francia nyelvnél is elmondható, hogy csökkenés figyelhető meg az alapfokú nyelvismeretek százalékában. Meglepő, hogy a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők száma csökkent a két vizsgálat között, és csak a középfokkal rendelkezők száma nőtt.
53
Orosz nyelv
A legnagyobb átalakulás az orosz nyelvnél figyelhető meg. Itt csökkent a legnagyobb mértékben az alapfokú nyelvismerettel rendelkezők száma. Viszont 10%-kal nőtt a középfokú nyelvismerettel rendelkező olvasók száma, és 7%-kal a felsőfokú. Érdekes, hogy az „Egyéb” kategóriát választók száma mindkét vizsgálatban 39 fő volt. A nyelvismeretet megnéztem életkorok szerint is, van-e eltérés az életkorok között a nyelvismeretek szintjében. Az egyes nyelvekhez tartozó táblázatok a mellékletben találhatók. A 3. számú melléklet táblázatából látható, hogy alapszintű angol nyelvvizsgája a 31 és 50 év közöttieknek, és az 50 évnél idősebbeknek van. Középfokú nyelvtudással viszont a 18-25 év és 31-50 év közöttiek rendelkeznek, nagy valószínűséggel azért, mert a nyelvvizsga a diploma kiadásának feltétele. A német nyelv ismerete jelentősen háttérbe szorult az angol nyelv mellett. Itt is a legtöbben középfokú nyelvismerettel rendelkeznek. Érdekes adat, hogy a 26-30 év közöttiek beszélik legkevésbé a németet. A francia nyelv ismerete egyáltalán nem jelenik meg az 50 év felettieknél. A francia nyelvtudással rendelkezők többsége középkorú. Érdekes adat, hogy a 18 és 25 év közötti korosztályban egyetlen középfokú francia nyelvismerettel rendelkező olvasót sem találunk, viszont van két fő, aki felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik.
54
Az orosz nyelv életkor szerinti megoszlása előtt sejtettem, hogy hasonló táblázatot kapok (3. Számú melléklet). Ami a fiataloknak az angol nyelv, az idősebbeknél az orosz. Az orosz nyelv kötelező tanulásának hatása érződik az idősebbeknél. Pozitív, hogy a fiataloknál is megjelenik nyelvismeretként, igaz alapfokon. A nyelvismeret kérdése után az olvasók könyvtár látogatási szokását vizsgáltam. A kérdést szabad szöveges válaszként adtam meg, és a kapott válaszok alapján a következő kategóriákat tudtam létrehozni; -
napi
-
heti
-
havi
-
évente
-
egyéb
A kérdőívet kitöltők könyvtár látogatási szokásait a következő diagram szemlélteti;
33. ábra Könyvtárlátogatás megoszlása (N=192 fő, hiányzó adat 8)
Az ábrából kiderül, hogy a legtöbben havonta járnak könyvtárba. A havi látogatás oka mögött állhat, hogy a dokumentumok lejártának időpontja egy
55
hónap. A másik ok, hogy a késedelmesen visszahozott könyvekre eső büntetést elkerüljék. A könyvtári keresésben segít a könyvtárhasználati ismeretek megléte vagy hiánya, amikor a könyvtáros segítségét kérik. A könyvtárhasználati kérdést összehasonlítottam a 2001-es kérdőív adataival. A kérdőív kérdésének típusa zárt volt, és az olvasók a következő kategóriák közül választhattak; -
általánosban/ középiskolában
-
felsőoktatási intézményben
-
szervezett könyvtárlátogatáson
-
gyakorlatban
-
nincsenek ilyen ismereteim
56
34. ábra A könyvtárhasználati ismeretek 2001-ben és 2013-ban
Leolvasható, hogy a vizsgált időszakban minimális változások vannak. Csökkent a gyakorlatban szerzett könyvtárhasználati ismereteket választók száma. Örvendetes, hogy a „Nincsenek ilyen ismereteim” 2% alá csökkent, ami mutatja, hogy ma majdnem mindenki találkozik könyvtárhasználati ismeretek oktatásával. Ha a mostani vizsgálat válaszait összehasonlítjuk az életkorokkal, akkor a
Nincsenek ilyen
Gyakorlatban
29
12
32
1
26-30
9
5
-
7
-
31-50
45
31
4
58
5
51-
16
16
2
21
-
ismereteim
Szervezett könyvtárlátogatáson
32
középiskolában
18-25
Életkor
Felsőoktatási intézményben
Általánosban/
következő táblázatot kapjuk.
14. Táblázat Életkorok és könyvtárhasználati ismeretek megszerzése
A táblázatból is látható, hogy a legtöbb könyvtárhasználati ismeretek megszerzése az 1. és 3. életkorúak között van. Az 1. és 3. életkorúak közül tanulnak a legtöbben tovább, és ők a tanulmányaik miatt rendszeresen használják a könyvtárt. Viszont érdekes, hogy náluk jelenik meg a „Nincsenek ilyen ismereteim” kategóriát választók száma. Magas a felsőoktatásban szerzett ismeretek aránya, ami köszönhető annak, hogy a tanulmányokban könyvtárhasználati ismereteket tanulnak. Magas a gyakorlatban szerzett
57
ismeretek értéke, de itt is érződik, hogy az idősebbek többen választják, mivel régóta járnak könyvtárba, és sokat tanultak ez idő alatt. Kíváncsi voltam, hogy a könyvtárlátogató milyen szolgáltatást vesz igénybe az OPKM-ban. A kérdés szintén zárt típusú volt, és a következő kategóriákat használtam. A kérdést szerettem volna összevetni a 2001-es vizsgálattal, viszont pár kérdést kivettem, és újat tettem be helyette.
58
2001-es kategória
2013-as kategóriái
Kölcsönzés
Kölcsönzés
Helyben olvasás
Helyben olvasás
Tájékoztatás
Tájékoztatás
Fénymásolás
Fénymásolás
Tartalomjegyzék – küldés
Irodalomkutatás
Irodalomkutatás
Internet használat
Adatbázisok (CD-ROM) használata
OPKM adatbázisának használata
Internet használata
Más adatbázis használata
Egyéb
59
A két kérdőív kategóriáit megfigyelve elmondható, hogy 2001-ben több válasz közül választhattak a kérdőívet kitöltők. Az adatbázisok száma 2013-ban kettő volt, másik eltérés, hogy itt nem emeltem ki a CD-ROM-os adatbázist, mivel ma már csak interneten lehet elérni a pedagógiai adatbázist. A tartalomjegyzék - küldés viszont már nem szerepel a könyvtár szolgáltatásai között, mivel már elévült. Összefoglalva: a két kategória között egyfajta fejlődést látható, ami minden könyvtár szolgáltatásaiban végbement az eltelt időszakban. A kérdőívet kitöltők válaszait összesítve a következő ábrát kaptam;
35. ábra Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe a kérdőívet kitöltők (N=187 fő, hiányzó adat 13)
A válaszokat ábrázolva láthatjuk, hogy a legtöbben kölcsönöznek a könyvtárból, és inkább otthon használják a kölcsönzött dokumentumokat. A kölcsönzést követi a helyben olvasás. Helyben olvasás magas aránya mögött húzódhat, hogy a könyvtár különgyűjteményeit csak az olvasóteremben lehet használni, és a folyóiratokat is az olvasóteremben lehet olvasni. A harmadik helyen áll az OPKM adatbázisainak használata. Itt nem volt egyértelmű, mivel rosszul tettem fel a kérdést, hogy ez alatt a könyvtár OPAC-jának használatára voltam kíváncsi. Ami meglepő eredmény volt számomra, hogy a tájékoztatást ilyen kevesen veszik igénybe. A tájékoztatás ilyen alacsony száma mellett állhat, hogy a könyvtárhasználati ismereteket a gyakorlatban az olvasók jobban tudják használni. Megvizsgálva a szolgáltatások igénybevételét a különböző életkorokban, akkor a következő ábrákat kapjuk; 60
36. ábra Szolgáltatások igénybevétele életkorok szerint
A diagramokból is kiderül, hogy a kölcsönzés és helyben olvasás minden életcsoportban 20% körül van, viszont egyfajta csökkenés figyelhető meg a helyben olvasás terén az életkor előrehaladtával. Kiderült, hogy a tájékoztatást inkább az idősebbek választották, a fiatalok inkább maguk kerestek. A helyben olvasással szemben az irodalomkutatást az idősebb generáció választotta szívesebben. Meglepő, de az internetet nem a fiatalok használták inkább a könyvtárban, hanem az 51 év felettiek. A más adatbázis használata viszont a 26-30 év közöttieknél emelkedik ki. A következő kérdéscsoport az OPKM honlapjára és az Olvasás Portál ismertségére vonatkozott. Az első kérdésnél megkérdeztem a kitöltőt, hogy ismeri-e az adott honlapot. Ha igen, akkor értékelnie kellett formai és tartalmi szempontból egy ötfokú skálán, ahol 1 a legrosszabb, és 5 a legjobb érték. A formai szempont alatt értettem a színválasztást, stílust, áttekinthetőséget, míg a tartalmi szempont a honlap információs értékét takarta. Az OPKM honlapját 85% ismerte, mivel a katalógust erről a honlapról lehet elérni. Itt található a hosszabbítás funkciója, és számos hasznos információ a 61
könyvtárról. A könyvtári honlap formai szempontból a válaszokat átlagolva 3,94 pontot kapott, míg tartalmi szempontból 4,22. Az olvasók értékelésének megoszlását a következő táblázat tartalmazza. Osztályozási szempontok
1
2
3
4
5
Formai
-
4
42
81
40
-
2
22
79
62
Tartalmi
15. Táblázat Honlap értékelése (N=200 fő)
A táblázatból kiderül, hogy egyik szempontra sem adtak „1” osztályzatot. A formai szempontból magas a „4” adók száma, és 40 fő adott „5”. A tartalmi szempontból is a „4” vezet, de szorosan követi az „5”. Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy az olvasók a tartalommal jobban elégedettek, mint a formai szempontokkal. Ha megnézzük az átlagokat a két vizsgálatban, akkor a következőket kapjuk; Év
Formai
Tartalmi
2009
4,25
4,41
2013
3,94
4,22
16. Táblázat Honlap átlagértékeinek alakulása 2009 és 2013 között
Az adatok is tükrözik, hogy a formai szempont értéke jóval alacsonyabb a tartalminál. A formai és tartalmi szempont értéke alacsonyabb az első vizsgálathoz képest. Az Olvasás Portál értékelése még rosszabb eredményt hozott. A portált csupán a kérdőívet kitöltők 17%-a ismeri, ami nagyon alacsony szám. Viszont a Portál értékek átlaga 4,31 (formai) és 4,33 (tartalmi), nagyon közel van egymáshoz, ami bizonyítja, hogy az olvasók elégedettek a portál kinézetével és a rajta lévő információkkal. Az adott osztályzatokat nézve a következőket kapjuk; Osztályozási szempontok
1
2
3
4
5
Formai
-
1
4
14
17
Tartalmi
-
1
4
13
18
17. Táblázat Olvasás Portál értékelése (N=200 fő)
62
Az adatokon is látható, hogy alacsony a „2” értéket adók száma. Sokan „4” és „5” osztályzattal értékeltek. A kérdőíves vizsgálat utolsó kérdéscsoportjában az olvasók könyvtári keresési szokásait vizsgáltam. Az első kérdés ebben a csoportban, arra kérdezett rá, hogy a katalógusban való kereséskor mi alapján keresnek. Itt is több választ lehetett jelölni, és a válaszokat ábrázolva a következő diagramokat kapjuk.
37. ábra A katalógusban való keresés szempontjai 2001-ben és 2013-ban
A diagramokról leolvasható, hogy a három vezető keresési szempont 2001-ben és 2013-ban a szerző, cím, és a tárgyszó volt. A tárgyszó minimális növekedést mutat az eltelt idő alatt. Alacsony az ETO és a Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzék használata, mivel az olvasók bonyolultnak tartják. A Magyar Pedagógia Tárgyszójegyzék nagyon jó keresést biztosít, ha a szakirodalom túl sok vagy túl kevés, illetve ha nehezen lehet meghatározni témáját. Az 63
adatokból kitűnik, hogy az olvasók kevésbé veszik igénybe a könyvtáros segítségét a kereséskor. Az alacsonyabb kérés hátterében állhat, hogy az olvasók egyre jobban használják a katalógust. A következő kérdésben az olvasónak választania kellett az adott szempontok közül, amikor meg akarta találni O. Nagy Mária: Az idegen nyelv oktatása című művét. A kérdésre adott válaszokat összehasonlítottam a 2001-es kutatással.
38. ábra Egy adott témához való keresés szempontjainak megoszlása 2001-ben és 2013-ban
64
A képen látható, hogy legtöbben O. Nagy Mária alakban kerestek a katalógusban, vagyis a szerző szerint kerestek először. De a kérdésben három név is szerepelt. Az olvasók egyből a teljes névre kerestek rá, de ez nem hozott eredményt. A helyes keresés szerző szerint Nagy Mária, O. alakban (2001: 11,18%; 2013: 4,8%), viszont ezt kevesen használták. A címre való kereséskor is két szempontot adtam meg. Az első a könyv teljes címét tartalmazta, a másodiknál az elején levettem a névelőt. A helyes keresés a könyv teljes címére névelővel együtt történő keresés. A helyes keresést választók száma 2001-ben 16,44% és 2013-ban 20,86%. A növekedés is mutatja, hogy az olvasók egyre jobban keresnek a katalógusban. A könyvtáros segítségét kevesen kérték, ami szintén pozitív. A következő kérdést az értékelése során vettem észre, hogy nem megfelelően fogalmaztam meg. A kérdést a korábbi vizsgálatból vettem át (2001), és nem javítottam ki, a katalógus helyett mezőindexet kellett volna írnom. A válaszokat a következő táblázatban foglaltam össze; Szempont
2001
2013
Tárgyszó
96
127
ETO
10
12
Szerző
19
11
Sorozat
2
3
Számítógépes
131
132
Könyvtáros
122
99
Egyéb
68
12
18. Táblázat Hol keresnének az olvasók, ha egy témához szeretnének irodalmat (darab)
A táblázatból kiderül, hogy a legtöbben tárgyszó szerint keresnének, ha egy témához kapcsolódó szakirodalmat szeretnének. Viszont, ha megnézzük a katalógus kereséskor a tárgyszó a harmadik helyen áll, itt viszont az első helyen. A másik érdekes tény, hogy a számítógépes katalógusban való keresés csak 1 fővel haladja meg a 2001-es adatot. Csökkent a könyvtáros segítségét kérők és egyéb keresési módokat választók száma. 65
Számomra meglepő, hogy a szerzői katalógusban való keresés nem haladja meg a 2001-es adatot, és magasabb az ETO szerint keresők száma is. A kérdőív utolsó két kérdéscsoportjában az olvasók tényleges keresési szokásait tudtam elemezni, mert az egyik kérdésben a téma szűkítéséhez, a másikban a téma bővítéséhez kapcsolódó kérdést kaptak az olvasók. Az első kérdésben több mint, 500 találatot kapott az olvasó a keresése során, és mivel szűkíti a találatokat; -
egyenként nézem át
-
ÉS kapcsolattal szűkítem a témát
-
VAGY kapcsolattal szűkítem a témát
-
témában publikáló szerzőt keresek
-
könyvtáros segítségét kérem
-
egyéb
Az olvasók mindössze 9,24%-a nézné át egyenként a témát, ami rendkívül időigényes, és fárasztó munka. A kérdőívet kitöltők 33,33%-a két vagy több szókapcsolattal próbálkozna és „ÉS” operátorral kapcsolná össze. A választott módszer célszerű, és nagyobb pontosságot eredményez, mint a találatok egyenkénti átnézése. A másik célszerű módszer, ha pár találat átnézésével megtudjuk, hogy ki publikál az adott területen, és rákeresünk az adatbázisban. Ennél a keresési módszernél a téma határterületei is bekerülnek a találati halmazba (19,32%).
66
A fenti kérdést megnéztem életkorok szerint, mivel szerintem vannak különbségek a keresési módszerek között, ami a tapasztalatokból ered.
39. ábra Keresési módszerek életkorok szerint (felső sor: I. és II. életkor, alul III. és IV. életkor)
A kördiagramokból is kitűnik, hogy a tapasztalat segíti a hatékony keresést. Az idősebbek néznék át legkevesebben a találati halmazt. Magas ennél a csoportnál az „ÉS” kapcsolattal való keresés, és ezzel párhuzamosan alacsony a „VAGY” szemponttal való szűkítés. Ha megnézzük azt a két korosztályt, akik nagy valószínűséggel tanulnak (1. és 3. életkor kategória), akkor elmondhatjuk, hogy náluk a legmagasabb a találatok egyenként átnézésével végzett keresés (9,01% és 11,51%), illetve a könyvtáros segítségét kérők száma (19,82% és 20%) Érdekes adat, hogy az adott témában publikáló szerzőkre vonatkozó keresés a 18 és 25 év közötti korosztálynál a legnagyobb (20,73%) és őket az 50 évesnél idősebbek (19,64%) követik. Az utolsó kérdés, az előző kérdés ellentéte volt, mivel azt vizsgálta mit tesznek az olvasók, ha a keresés kevés találatot eredményezett.
67
A válaszok alapján az olvasók három módszert használnának. A vezető keresési módszer: a más szóval, kifejezéssel adom meg a témát. A téma bővítéséhez jól használható a Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzék, amiben az adott témához kapcsolódó szavakat meg lehet találni, és ezek alapján lefuttatni a keresést. A második módszer a könyvtáros segítségét kérni. A könyvtáros ilyen magas választása meglepett, mert idáig a harmadik és negyedik helyen állt, és jelentősen lemaradt az elsőtől. A harmadik módszer a „VAGY” logikai kapcsolat használata, amikor egyszerre több keresési szempontot lehet lefuttatni, és a kereséskor mindegyik elem találata megjelenik.
40. ábra Témához túl kevés szakirodalmat talált az olvasó, és mit tesz (N=197 fő, hiányzó adat 3)
68
